A 63 éves Sándor János /Székelyszentistván/ fafaragó népművésznek több kiállítása volt már Magyarországon, Svájcban is. A milleniumi ünnepség alkalmából megfaragta az Országos Széchenyi Könyvtár számára a történelmi Magyarország hatvanhárom vármegyéjének címerét. A székelyszentistváni református templomban láthatók az erdélyi fejedelmek címerei, ezek is az ő keze munkáját dicsérik. /Tamás Emese: Beszélgetés Sándor János fafaragó népművésszel. = Erdőszentgyörgyi Figyelő /A Bod Péter Művelődési Egyesület lapja, Erdőszentgyörgy), máj./

Máj. 31-én az ópusztaszeri emlékparkban a világ magyarságát jelképező fa elültetésével kezdődött meg a Magyarok VI. Világkongresszusa, a Magyarok Világszövetsége szervezésében. „Míg Európa egyre arctalanabbá válik, Ázsia hatalmas népei ma már a világ népességének felét teszik ki, gazdaságukkal és hatásukkal egyre inkább számolni kell” – áll az MVSZ által megfogalmazott ajánlóban. A világkongresszus célja, hogy egy őstörténeti konferencia által a magyarság ázsiai eredetének a szálait tudatosítsa. „Ázsia olyan térség, ahol számon tartanak bennünket, ahol rokonszenvnek örvendünk pusztán abból kifolyólag, hogy magyarok vagyunk. Ezt a rokonszenvet a magyarság mindeddig nem akarta észrevenni. Most e kongresszussal mi is Ázsia felé fordulunk” – jelentette ki Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke. /Gazda Árpád: Keletre figyel a világkongresszus. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

A közel 2900 lakosú Váralmás község Szilágy megye egyik legnagyobb területen fekvő közigazgatási egysége: a sztánai vasútállomástól a kökényesi tetőig 56 kilométernyi falusi út vezet a község hosszában. A községhez kilenc település tartozik, lakosságának 34%-a magyar. Ennek ellenére az RMDSZ jelöltjét választották polgármesternek, a tanácsban viszont már jelentős kisebbségben vannak a magyarok. Váralmás 1400 lakosából 180 magyar. Nyíres 500 lakosa között nincs magyar, Zsobokon a falu lakossága 320 magyar reformátusból áll, de a faluban dr. Molnár János lelkipásztornak köszönhetően működik a bentlakásos iskola, ahol 57 árva talált állandó otthonra, ezenkívül az iskolában még legalább hatvan olyan gyerek tanul, akik a hét végén hazamennek szüleikhez. Sztána 170 lakosából 140 magyar református. Kispetri 130 lakosa magyar, az itt lakó 50 cigány is magyarul beszél. Farnas nyolcvan lakosa szinte kizárólag idősekből áll. A mintegy hatvan bábonyi lakosból alig húsz magyar. Kökényesen 60 ember lakik, mind románok. Cód falu 150 román lakosból áll. Négy év alatt a községben sikerült minden utat járhatóvá tenni. A község legnagyobb gondja a szétaprózott, csekély lakosságú települések. A zsoboki iskolát a megszűnés veszélye fenyegette, most a megye egyik legjobb, legeredményesebb falusi iskolája. Sok fiatal a házastársával együtt hazatelepül. /Józsa László: Szilágy megye. Almásvölgyi pünkösd kiöregedéstől az újjászületésig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Dr. Kelemen Attila, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a vele készült beszélgetésben hangsúlyozta, szükség van arra, hogy Marosvásárhely visszanyerje régi fényét és a térség központjává nője ki magát. Közismert nevén Kelemen Ata kitért arra, hogy Marosvásárhelyen a Kossuth utca visszakapta nevét, de ezt nem írták ki sehová, továbbá a Vár sétányt ma is Antonescunak hívják, holott érvényes tanácsi döntés létezik ennek megváltoztatásáról. Az elmúlt négy évben egyetlenegy kétnyelvű utcanévtáblát sem helyeztek a város utcáira. Amennyiben polgármester lesz, szorgalmazni fogja a marosvásárhelyi hagyományos utcanevek használatát, újabb szobrokat fognak állítani a városunk legjelesebb személyiségeinek és eseményeinek emlékére. /Bögözi Attila: Ata kell nekem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Nagyvárad magyarsága június 1-én újra ünnepelt a külsőleg felújított Rhédey kápolna átadása alkalmából. A rendszerváltás előtt szándékosan hagyták szinte teljesen tönkremenni az épületet. Utána nem sikerült pénzt szerezni a gróf Rhédey Lajos által építtetett kápolna felújítására. Lelkes emberek azonban változtattak ezen, hangsúlyozta beszédében Tempfli József római katolikus megyés püspök. Ismét van egy olyan épületünk, ahol összegyűlhetünk, hogy fejet hajtsunk múltunk egyik jeles személyisége előtt, nyilatkozta Bíró Rozália polgármester-jelölt. Végül bemutatták S. Németh Katalin Rhédey, ki szárnyat fűz a jó szándéknak című emlékkönyvét. /Főhajtás őseink emléke előtt. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 2., 2736. sz./

Kolozsváron bemutatták az Egyetemi kalauz 2004 – Továbbtanulási útmutató magyar diákoknak című könyvet. A könyv első része a romániai magyar felsőoktatási katasztert tartalmazza, második részében az egyetemi és főiskolai szakjegyzék olvasható. A harmadik fejezet a magyar tannyelvű képzést biztosító állami felsőoktatási intézményekről nyújt tájékoztatást. /(Rostás-Péter Emese): Útmutató leendő hallgatóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Dorel Dorian 1997 óta a romániai zsidó kisebbség, a Zsidó Közösségek Szövetségének parlamenti képviselője, a parlamentben a kisebbségi képviselőcsoport helyettes vezetője. Az egyik legfontosabb kérdés a személyes kártérítések problémája volt, jelezte. 1990-ben a parlament megszavazott egy törvényt, amely kártérítésre jogosítja az 1945 utáni időszakban politikai okok miatt jogaiktól megfosztott személyeket. A törvényhozás nem vette számításba az 1940-44 közötti időszakban politikai okokból vagy faji megkülönböztetés folytán üldözött személyeket. A holokauszt zsidó áldozatairól van szó, valamint az áldozatok családjairól, leszármazottairól. Dorel Dorian sokat harcolt azért, hogy végül 1999 nyarán sürgősségi kormányrendelettel az 1940-44 közötti üldözöttekre is kiterjesztették azokat a kártérítési jogokat, amelyeket az 1990-ben megszavazott 118-as törvény tartalmaz. Végül külön törvény született meg, a 119-es számú törvény, amelyet később a jogfosztottak más kategóriáira is kiterjesztettek. Zsidó képviselőként harcolt az elkobzott vagy államosított kisebbségi közösségi tulajdonok visszaadásáért, amit szintén sikerült elérnie. Elérték azt is, hogy a képviselőház megszavazta azt a törvényt amely elítéli, megtiltja és bünteti az újnáci és az új vasgárdista mozgalmakat, a holokauszt tagadását és a háborús bűnösök kultuszát. Ezt a törvényt a szenátus még nem szavazta meg, sürgősségi kormányrendelet alapján azonban már életbe lépett. Megszervezték a nemzetközi jiddis színházi fesztivált Iasi-ban, működik a Hasefer Kiadó, amely évenként húsz könyvet jelentet meg jelentős példányszámban. Anyagi támogatást kaptak a zsidó templomok, zsinagógák karbantartásához, renoválásához. A marosvásárhelyi holokauszt emlékművet az állam segítségével állították fel. /Galambos Éva: Dorel Dorian, a Zsidó Közösségek Szövetségének parlamenti képviselője: Saját kisebbségem érdekeit érvényesítem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Gyermeknap alkalmából idén második alkalommal rendezett műsoros délutánt a Gyöngyház Egyesület a hátrányos helyzetű gyerekeknek Aradon, a Jelen Ház nagytermében. A két vidéki – Nagyiratos, Zimándújfalu – és négy aradi iskolából 120 gyerek gyűlt össze, a gáji iskola diákjai zenés, táncos összeállítással kedveskedtek a vendég gyerekeknek. Mindegyik gyerek kapott ajándékcsomagot. /(ni): Színes programok, mosolygós arcok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Tasnádon emlékünnepséget tartottak a Művelődési Központban, Tasnád nagy szülötte Nóti Károly (1892-1954) humorista, kabarészerző halálának 50. évfordulója alkalmából. A tasnádi Teleház Teletinik színjátszócsoporja több darabot adott elő Nóti Károly műveiből. /Nóti Károly emlékünnepély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Ünnepi kiállítás nyílt a tordai galériában. 1999-ben határozták el a Petőfi Társaság tagjai, hogy továbbra is támogatják a kiállítások szervezését. Azóta több mint 25 egyéni és csoportos tárlatot látogathatott meg Torda közönsége. Az ünnepi kiállítás meghívottja Sipos László képzőművész, aki egy rajzsorozattal és három festménnyel szerepelt. Gazdag művészi, művészpedagógusi tevékenységükért a Petőfi Társaság díszoklevéllel jutalmazta Sipos László és Székely Géza képzőművészeket. Nagy Albert, a Petőfi Társaság elnöke hangsúlyozta a galériának Torda művelődési életében játszott fontos szerepét. /Suba László: Ötéves a tordai Petőfi Társaság galériája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Borzalmak laboratóriuma – így jellemezte A Pitesti szigetcsoport című munkájában Virgil Ierunca az iszonyat román Gulágját, a pitesti-i átnevelőbörtönt. Nagy Géza nyugalmazott sáromberki lelkész hat hónapot töltött el ebben a pokolban, majd egy évet és hat hónapot Szamosújváron és most papírra vetette rettenetes emlékeit Ha túlélted, hallgass! /Polis Kiadó, Kolozsvár, 2004/ címen. 1949–1952 között a pitesti-i börtön a kommunista új ember kikísérletezésének titkos laboratóriuma volt, ahol a rendszer által ellenségként számon tartott „banditákból” „becsületes” embereket faragtak az elhivatott átnevelők. A módszerek? A megfélemlítés, a kegyetlenség, az állandó presszió és agymosás, a szenvedés olyan fokának előidézése, ahol az ember már megszűnik embernek lenni, géppé válik, a hatalom alázatos kiszolgálójává. „Ebben az átnevelésben – írja a szerző – az ország egyetlen börtöne sem bizonyult olyan »sikeresnek«, mint Pitesti. Innen nem jöttek ki sem vitézek, sem hősök, legfeljebb mártírok gyalulatlan deszkakoporsóban.” /Ha túlélted, hallgass! = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./ Nagy Géza: Ha túlélted, hallgass! című könyvét mutatták be jún. 2-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A kötetet Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője ismertette. Az egybegyűltek elsőkként tekinthették meg Boros Zoltán és B. Nagy Veronika e témáról készült: Az átnevelés poklában című dokumentumfilmjét. Dávid Gyula elmondta: nehéz dolga van annak, aki a ’44–47-es időszakot kutatja, de majdnem ugyanolyan nehéz az 1947 utáni éveket feltérképezni. Mindenképpen azokra kell alapozni, akik túlélőként a maguk élményeit meg tudják osztani. Az akkori periratok egy részét elrejtették, ami előkerül, annak hitelességét meg lehet kérdőjelezni. A szerző Nagy Géza, hetvenöt esztendős nyugalmazott sáromberki lelkipásztor. /F. I.: "Emlékezni vissza? ...csak rosszat emlékezünk..." . = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A múltat le kell zárni, a román-magyar kapcsolatokban előre kell tekinteni, Magyarország ennek szellemében kész megosztani integrációs tapasztalatait szomszédjával – egyebek között erről beszélt Medgyessy Péter miniszterelnök a román rádióban jún. 2-án elhangzott interjújában. – Magyarország támogatja, kifejezetten szorgalmazza, hogy Románia mielőbb bekerülhessen az Európai Unióba – mondta Medgyessy. A román csatlakozásig tartó átmeneti időszakban is lehet ugyanakkor számos területen segíteni a két ország közeledését. Ezt szolgálja például az autópályák építése, a határátkelők megnyitása, a nagyfeszültségű villamosvezetékek kiépítése, a térségközi együttműködés legkülönbözőbb formáinak a kialakítása. A miniszterelnök emlékeztetett arra: román kollégájával, Adrian Nastaséval együtt sokat lobbizott az észak-erdélyi autópálya ügyéért. Medgyessy Gerhard Schröder német kancellárnál és Jacques Chirac francia elnöknél is közbenjárt, a pályázati kiírásokkal kapcsolatban ugyanis voltak bizonyos kifogások. – A magyar-román kapcsolatok terén előre, a jövőbe kell tekinteni – mondta, hangsúlyozva: "ha a múltba nézünk, mindig találunk valamit, ami fáj, hol az egyiknek, hol a másiknak". A jövővel kell tehát foglalkozni, a múltat pedig tisztességesen rendezni kell. Medgyessy szerint ez meg is történt azzal, hogy a román kormány lehetővé tette az aradi Szabadság-emlékmű felállítását. Medgyessy büszkén nyilatkozott arról, amit az elmúlt két évben a román-magyar kapcsolatokban elért. /Medgyessy szerint előre kell tekinteni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Sajtóközleményben reagált Kelemen Attila vádjaira a Sapientia marosvásárhelyi kirendeltségének diákönkormányzata nevében Kali István külügyi referens. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje meghökkenésének adott hangot annak kapcsán, hogy azok a diákok, akik azt vallják magukról, hogy nem politizálnak, ott voltak a várban, a Történelem – Fő utcán, és Deutsch Tamást hallgatták. Előzőleg pedig a Sapientia Hallgatói Önkormányzata (HÖK) – politikamentességre hivatkozva – a jótékonysági koncerten nem engedte szóhoz jutni Kelemen Attilát. – Egyetlen percig sem állítottuk, hogy magánszemélyként nem szimpatizálunk egyik vagy másik oldal által megfogalmazott eszmékkel – – áll többek között a közleményben. Kali István, aki ott volt a Történelem – Fő utcán úgy nyilatkozott, nem az egyetemet képviselte, hanem a lelkiismeretét. /Szucher Ervin: Sapientiás diákok kontra Kelemen Atilla. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Összesen mintegy 130 ezer magyarul tanuló iskoláskorú gyermek esetében kérvényezték a szülők a 22 400 forintos támogatást. Ez tulajdonképpen az idei (2003-2004-es) tanévre szóló egyszeri ösztöndíj, és tartalmazza a 2400 forintos taneszköz-támogatást is. Az Iskola Alapítvány elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselője közölte: az oktatási-nevelési támogatásra jogosultak mintegy kilencven százaléka élt a kedvezménytörvény által biztosított lehetőséggel. Az egyetemistáknak, főiskolásoknak járó, mindössze 2800 forintos hallgatói támogatást viszont a jogosultaknak még a fele sem kérte. /Megkezdték Romániában a kedvezménytörvény alapján megítélt oktatási-nevelési támogatás kiutalását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./

Albert Álmos 12 éve Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ támogatásával negyedszer kér bizalmat. Következetes kiállásáért sok támadás érte, méltatlan büntetéseket is zúdítottak rá. Polgármesteri elfoglaltsága mellett felvállalta a területi RMDSZ-elnöki megbízatással járó gondokat is. /Flóra Gábor: A tulipán színeiben. Albert Álmos negyedszer vállalja a megmérettetést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Tőkés László püspök megorrolt Tempfli József megyéspüspökre, amiért a nagyváradi római katolikus egyházfő az Ady Endre Kulturális és Szabadidőközpont avatóünnepségén közölte: szerinte inkább érdemes volt Nagyváradon felépíteni a centrumot mintsem Érmindszenten, ahol kihasználatlanul maradt volna egy hatalmas intézmény. Tőkés László szerint a posztkommunista magyar kormány a Mecénás Alapítvánnyal karöltve megosztotta a két egyházat, de reméli, hogy a két gyülekezeti közösségre nem fog kihatni ez az incidens. A püspök állásfoglalása szerint „... fordított helyzetben én, Tőkés László református püspök a magyar kormánnyal, valamint az RMDSZ-Mecénással, a római katolikus egyház és Érmindszent kárára nem lettem volna hajlandó kollaborálni... kijelenthetem, hogy én magam, illetve Egyházkerületem semmilyen haszon fejében nem lettünk volna képesek a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyével, illetve annak püspökével fennálló viszonyunkat kockára tenni." Az állásfoglalás a megyei napilapokban sorra megjelent, az érdeklődő újságíróknak a katolikus egyházfő nem kommentálta az ellene szóló vádakat. /(Balla Tünde): Tempfli József megyéspüspököt bírálta Tőkés László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Glatz Ferenc akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének előadása nyitotta meg az Érmelléki Bocskai Napokat Székelyhídon jún. 2-án. Felvázolta, hogy a 16-17 századi erdélyi és európai történelmi miliőben a reformáció és anyanyelvűség kialakulásával mint jutott emberközelivé a kultúra. Bocskai Istvánnak, (1557-1606) tulajdonképpen egy szerencsés történelmi fordulat révén ölébe hullott Erdély és a magyarországi fejedelemség is, állapította meg Glatz Ferenc. Erdély mindig is sokszínű hely volt, ahol sokféle nemzet megtalálta helyét, homogenizálni sohasem lehetett. Bocskait 1605-ben választották Magyarország fejedelmévé, 1606-ban II. Rudolf elismerte a rendi jogokat és a vallásszabadságot, ami a bécsi békében öltött testet. Ezzel Erdély független fejedelemséggé vált. Az elavult nemzetállami értékrendet el kell felejteni, nyugalmat teremteni, fejtegette a Történettudományi Intézet vezetője. /Balla Tünde: Bocskai fejedelemtől bölcsességet tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Sikeresen szerepelt a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház az első alkalommal megrendezett marosvásárhelyi TOPFEST (Thalia Open Festival) színházi seregszemlén. A május 20–30. között sorra került fesztiválon a társulat Forgách András Vásott kölykök című stúdió-előadását vitte színre, melyet a legjobb rendezésért járó díjjal jutalmazott a zsűri. Szabó K. István rendező, az udvarhelyi társulat megbízott igazgatója vette át a díjat. A 2003/2004-es évadban ezennel harmadik alkalommal díjazták a székelyudvarhelyi színház munkáját. A XI. Nemzetközi Látványszínház Fesztiválon, Marosvásárhelyen Csehov Sirály című drámája rendezéséért kapott díjat Sorin Militaru rendező; a társulat fiatal színművészét, Szalma Hajnalkát pedig UNITER-díjjal jutalmazták Bukarestben – szintén a Sirályban nyújtott alakításáért. /Szász Emese: Díjazták az udvarhelyi színházat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

161 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Magyargyerőmonostoron Hary Etelka, Kalotaszeg Nagyasszonya, aki Gyarmathy Zsigáné néven vált híressé, mint néprajzkutató és író. Születésnapja tiszteletére az idén a Körösfői Rákóczi Kultúregylet szervezett koszorúzási ünnepséget Bánffyhunyadon, ahol Gyarmathyné élt. Péter Mónika tanárnő, a Gyarmathy Zsigáné Irodalmi Kör vezetője ismertette a Nagyasszony életútját. Lakatos András megyei tanácsosjelölt beszédében rámutatott: A 19. század végén a kalotaszegi magyarság nagyon nehéz gazdasági helyzetbe került. A vasút megépítésével az emberek elestek legfőbb jövedelmi forrásuktól, a fuvarozás lehetőségétől, emiatt a lakosság válaszút elé került: vagy elvándorolnak, vagy más munkalehetőség után néznek. Ekkor kezdte hatalmas munkáját a Gyarmathy-házaspár: fellendítették a háziipart, világhírűvé tették a kalotaszegi népi hímzést. /Péntek László: Bánffyhunyad. Kalotaszeg Nagyasszonyára emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Jún. 3-án Marosvásárhelyen a régi városi kórház melletti parkban felállították a romániai kommunista diktatúrával szembeszálló politikai foglyok emlékművét, Ioan Vasile Grama szobrász alkotását. Az eseményen a Volt Politikai Foglyok Egyesülete marosvásárhelyi szervezetének tagjai, hozzátartozóik, valamint közintézmények vezetői vettek részt. Rosca Ioan görög katolikus kanonok a bebörtönzöttekre, Duna-csatornaépítőkre, lágerekben sínylődöttekre, kényszermunkahelyekre hurcoltakra, indokolatlanul elmegyógyintézetbe utaltakra emlékezett. A szövetség felkérésére szólt az egybegyűltekhez Nagy Géza nyugalmazott református lelkész azoknak a magyar nemzetiségű meghurcoltaknak a nevében, akiket Pitesti-en és Szamosújváron tartottak fogva. A felszólalók között volt Mihai Timaru, aki 15 évet ült börtönben, s aki a vranceai hegyekben vezette az ellenállást, továbbá Dumitru Cormos és Nistor Man, az egyesület tagjai. /(mezey): Marosvásárhelyen felavatták a volt politikai foglyok emlékművét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Sólyomkőn valamikor több magyar család élt, de átköltöztek Magyarfodorházára. Fodorházán már túlnyomó többségben románok élnek, 84 lelket számlál a református közösség, ahol Lukács Endre református lelkész négy év alatt négy gyermeket keresztelt, ebből kettő a sajátja. Páncélcsehen már-már azon gondolkodnak: ki harangoz majd az utolsó magyarnak, ha lesz akkor még egyáltalán harang az omladozó templomtoronyban. A magyarfodorházi lelkész szolgál Kisesküllőn, ahol 24 református él, Ördögkeresztúron, ahol még 75-en vannak, a roskadozó templomú Magyarderzsén, az egyetlen magyar családot számontartó Sólyomkőn, és a hat reformátust őrző Páncélcsehen. Fodorházán tavaly szűnt meg az összevont román osztály, évtizedekkel ezelőtt a magyar tagozat. Kolozsvár közelsége – mintegy harminc kilométer – hatalmas elszívó hatást gyakorolt a helybeliekre. A közeli Babucon is volt református templom, Borsaújfaluban már csak református magyar temető van. Magyarderzsén ma már csupán négy magyar él. A református templom összeomlott. Tizenhárom kilométer Páncélcseh. Hatan vannak még reformátusok /1944-ben 206-an voltak/, a templomban a szószék omladozik. A szószék koronája, amit 1791-ben Umling Lőrinc készített, már csak egy törmelékhalom a templom kövén. A falakon freskómaradványok, feltételezett Szent László képek utalnak a templom korára, legnagyobb valószínűség szerint az 1100–1200-as években épült. A templomtorony fedetlen, éve már, hogy nagy szél leszedte a fedelet. /Kerekes Edit: Elnémul az esőáztatta harang. Romtemplomok Páncélcsehtől Magyarderzséig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Az ápr. 25-én újra leleplezett aradi Szabadság-szobor kicsinyített mását adta át Medgyessy Péter magyar kormányfő jún. 4-én Budapesten Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének; a 13 aradi vértanú emlékét őrző szobor mintegy fél méter magas másolata egy hónapon át látható a Parlamentben. Medgyessy a szobor átadásakor – amelyet az emlékmű avatásakor kapott Aradon – azt mondta: a kormány szándéka az, hogy a budai várban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában helyezze el véglegesen a másolatot. – Ma június 4-e van; 84 éve a trianoni békediktátum életbe lépésének – mondta a miniszterelnök. A békediktátum "mindannyiunknak fájt, mindannyiunknak sebet okozott. A mai modern magyarság úgy gondolkodik, hogy erre a sebre "írt" az a változás adhat, amely ma zajlik Európában; az a változás, amely valóban egy nagy, újraegyesített Európát céloz meg – fogalmazott. /Budapesten az aradi Szabadság-szobor kicsinyített mása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Bágyi Bencze Jakab, az Udvarhelyi Híradó munkatársa Aristide Roibu szenátorral készített interjút. Roibunak emlékezetes szerepe volt az úgynevezett Cserehát-kérdésben. Roibu építette azt az eredetileg fogyatékos-gondozónak tervezett épületet, amit aztán átjátszott a Szeplőtlen Szív bukaresti görög katolikus kongregációnak. Szász Jenő polgármester az akkor még hatalmon levő Fidesz-segítséget akarták megoldani a kérdést. Azonban az sem sikerült. Roibu azt állította, hogy a csereháti épületet felajánlotta Szász Jenőnek megvásárlásra. Oláh István újságíró szerint Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség megalapítója az RMDSZ ellenében, és ezzel „az egész romániai, erdélyi magyarság sorsában ártalmas és veszélyes feladatot vállalt.” /Oláh István: Roibu, Cserehát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Szép magyar könyv 2003 oklevéllel tüntették ki a kolozsvári Koinónia Kiadó által megjelentetett Kovács András Ferenc Vásárhelyi vásár című kötetet, melyet Deák Ferenc illusztrált. A Koinónia Könyvkiadónak nem ez az első díja, a Szép magyar könyv kategóriában 2000-ben is megkapta ezt a kitüntetést, Visky András Aranylevél című könyvért, illusztrátora, Bátki László volt. – Visky András Júlia /Fekete Sas Kiadó, Budapest/ című könyve megkapta az Artisjus, vagyis a Magyar Jogvédő Hivatal által alapított Év könyve díjat. Ez irodalmi díj, a Júliát dráma kategóriában díjazták. A könyvhéten a Koinónia Kiadó több könyvvel jelentkezett, köztük van Szűcs Teri Hogyan lett füle az erdőnek? című meséskönyve, Adorjáni Zoltán Ót és újat című, teológiai írásokat, esszéket tartalmazó kötete és Visky Ferenc Szerelme szorongat című emlékiratának első kötete. /Köllő Katalin: A jelentős alkotások ugyanolyan nagyok minden kultúrában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Sokan visszasírják a régi rendszert. Kevesen szólalnak meg a nyilvánosság előtt a mai ember, főleg a fiatalok előtt a ma már elképzelhetetlen dolgokról. E ritka megszólalók közé tartozik Nagy Géza, nyugalmazott sáromberki lelkész, Ha túlélted, hallgass! /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004/ című könyvével, alcíme: Pitesti poklában (1951). A kommunista rendszer tömegesen tartóztatta le az ellenségnek minősített polgárokat. 1949 és 1952 között több börtönben is "átnevelés" folyt. A kommunista parancsuralmi rendszerekben egyedülálló – sem a szovjet Gulágon, sem Recsken, sem máshol nem létezett – ördögi "gyakorlat" részleteit Pitesti-en "dolgozták ki", s a "sikereken" felbuzdulva Szamosújvárt meg másutt is alkalmazták. A módszer sajátossága az volt, hogy rabokat rabok "neveltek át" úgy, hogy az "átnevelő", a kínzó, éjjel-nappal egy cellában lakott az "átnevelendővel", a kínzottal. A "kezelésbe" vetteknek meg kellett vallaniuk rejtett ügyeiket, fel kellett tárniuk gonosztetteiket, le kellett leplezniük közvetlen környezetüket, amelyből jöttek, családi életük törvénybe ütköző mozzanatait. Mindezt testet-lelket felőrlő kínzással, veréssel, megaláztatással igyekeztek elérni. Minden este megnevezték azokat, akiknek ébren ülve kellett átszenvedniük az éjszakát.– A tavaly elhunyt kolozsvári Drohobeczky Attilának a szamosújvári börtönről írt sorait a kötet függeléke tartalmazza. Ő is rettenetes kínzásokról számolt be. 1952-ben az átnevelést leállították. 1953-ban az átnevelőket a szeku kihallgatta, majd a legkegyetlenebbnek minősített 22 hóhér közül tizenhetet 1954-ben kivégeztek. A perirat szerint a pitesti-i és a szamosújvári börtönben az általuk meggyilkoltak száma több mint 30. A meggyötörtek, megkínzottak száma Pitesti-en több mint 780, Szamosújvárt több száz, nem említve a többi börtönt, a Duna-csatorna melletti kényszermunka-táborokat. Sokan öngyilkosok lettek. Ezt a szörnyűséget a belügy vezetői, Nicolschi tábornok, Zeller ezredes és társaik találták ki. /Asztalos Lajos: A bukott rendszer alig ismert "értékei". = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28., folyt.: jún. 5./

Jún.6-án volt a helyhatósági választások első fordulója. Elveszítette a választásokat Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester. A nem hivatalos adatok szerint Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) polgármesterjelöltje vezet 41,1 százalékkal, Emil Boc, a Nemzeti Liberális Párt-Demokrata Párt alkotta DA szövetség jelöltje a választók 35,6 százalékának a bizalmát élvezi, míg Gheorghe Funarnak ezúttal csupán a voksok 20,7 százalékát sikerült megszereznie. A két hét múlva sorra kerülő második fordulóban a legtöbb szavazatot szerzett első két helyezett, Ioan Rus és Emil Boc méretkezik meg egymással. A kolozsvári városi tanács összetétele: a PNL-PD D.A. szövetség tanácsosi listája 32,9 %, az SZDP 23,9 %, az NRP 19, 6 %, az RMDSZ 17,5 %. Kolozsváron a választásokon való részvételi arány 40 % alatt volt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének szerint Kolozs megyében és Kolozsváron a választások eredménye a magyarság számarányának megfelelően alakult. /K. O.: Szedheti a sátorfáját Gheorghe Funar. Ioan Rus és Emil Boc a polgármester-választás második fordulójában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Jún. 6-án, vasárnap az épülő arad-gáji református templomban Tőkés László püspök tartott hálaadó istentiszteletet. A püspök a magyarság apadására figyelmeztetett. A püspök elmondta, miért nem vett részt a Szabadság-szobor avatásán: “az RMDSZ beleesett a megalkuvás zsákutcájába, ha 80 évet vártunk, még várhattunk volna egy keveset. Nem lehet Krisztusnak és Pilátusnak egyazon téren szobrot állítani”. A püspök álláspontja: ha már áll a szobor, arra kérni a román hatalmat, ne állítsák fel a román emlékművet. /(nagyálmos): “Áldás volt munkánkon”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

A végleges eredmények még nem ismeretesek, az első következtetések levonására kérte a lap Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét és Kelemen Atillát, a Maros megyei szervezet elnökét. Markó Béla szerint nagyon jól szerepelt a romániai magyarság a helyhatósági választásokon, bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek. A mostani adatok szerint 150 polgármester van már első fordulóból. 2000-ben első forduló után volt 110 polgármestere az RMDSZ-nek, a második után 148. Sikerült leváltani Gheorghe Funart Kolozsváron. A marosvásárhelyi eredmény viszont fájdalmas. Az RMDSZ számára minden település fontos. Székelyudvarhelyt nem tartják kulcskérdésnek. Marosvásárhely nem politikai kérdés, hanem demográfiai. Fogy Marosvásárhely magyarsága, illetve valószínűleg nagyon sokan nem tartózkodnak itthon. /Mózes Edith: "Eredményesen szerepelt az RMDSZ". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

A székelyudvarhelyi önkormányzati testületben az RMDSZ megőrizte többségét: a Népi Akció Pártja listájáról nyolc, az RMDSZ-éről tíz jelölt lehet tagja a helyi tanácsnak. Független jelöltként szerzett harmadszorra is tanácsosi mandátumot Balázs Piroska főgyógyszerész. Udvarhelyszék másik két városában az RMDSZ jelöltjeit választották meg polgármesternek, Székelykeresztúron Benyovszki Lajos negyedszerre, Szentegyházán Burus Ella Mária első alkalommal töltheti be ezt a tisztséget. Etéden Tiboldi Elek, Homoródalmáson Rigó Mihály, Bögözben Farkas Márton, Farkaslakán Demény Gábor, Korondon Katona Mihály, Felsőboldogfalván Sándor József, Lövétén Lázár Boros Zoltán, Zetelakán Sándor László, Parajdon Bokros Sándor, Fenyéden Szász Gábor lett a polgármester. A két újonnan alakult udvarhelyszéki községben – Máréfalván és Galambfalván – Dávid Lajos, illetve Gyerkő Levente lehet az 1969-es közigazgatási központosítás óta a település első polgármestere. /Zilahi Imre: RMDSZ-többségű tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Brassóban az RMDSZ 6,9 százalékkal két helyre számíthat a városi tanácsban, amelyet Gábor Imre és Kovács Attila tölt majd be, a megyei tanácsban Markó Gábor, Szakál András, Aranyosi István és Áros Levente képviseli a szövetséget. Brassó megyében az RMDSZ Apácán diadalmaskodott, Bölöni Gyula polgármesterjelölt 75 százalékkal nyert. Ürmösön és Tatrangban a második fordulóban dől el, hogy Gergely János és Kis József tölti-e be a polgármesteri hivatalt. Rákoson és Négyfaluban az RMDSZ-nek nem lesz polgármestere. Nagyszebenben újabb polgármesteri mandátumot szerzett Klaus Johannis: az eddigi adatok szerint a jelenlegi polgármester a szavazatok alig kevesebb mint 90 százalékát magáénak tudhatja. Több voksot kaptak az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének jelöltjei, mint 2000-ben, ennek ellenére mégsem sikerült sokkal több magyar tanácsost bejuttatni a képviselő-testületekbe. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta, sikerült megőrizniük a két petrozsényi tanácsosi mandátumot, emellett a lupényi és petrillai önkormányzatban is van egy-egy képviselője a szövetségnek. „A Zsil völgyében 60 százalékkal több szavazatot kaptunk, mint négy évvel ezelőtt, Déván pedig 30-cal. A megyeszékhelyen és Vajdahunyadon egyaránt két tanácsosunk van” – tájékoztatott Winkler. A szórványvidéken a folyamatos apadás miatt az RMDSZ várhatóan elveszíti képviseletét a Hunyad megyei tanácsban. /K. M., R. Sz.: Német dominancia Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./