Fekete Vince új verseskönyve, a Lesz maga juszt isa /Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2004/ alcíme szerint paródiákat, szatírákat, állatmeséket tartalmaz. Fekete Vince új kötetében egyrészt nemzedéktársait – főként Sántha Attilát, Orbán János Dénest és László Noémit – parodizálja. /Bogdán László: Az erde(ly)i család panoptikuma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr.

Ápr. 30-án Markó Béla RMDSZ-elnök a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel Marosvásárhely, majd a Bolyai Társaság képviselőivel folytatott megbeszélést. A találkozók a két hete beindult konzultáció-sorozat részét képezték, amelyeket az RMDSZ kezdeményezett a civil szervezetek, az egyházak, valamint az RMDSZ-platformok képviselőivel. A Bolyai Társasággal az oktatás helyzetéről tanácskoztak, az RMKDM vezetőivel politikai kérdésekről folytattak megbeszélést. A megbeszéléseket követően Markó Béla kiemelte, hogy az RMKDM az RMDSZ rendkívül erős platformja. Együtt tagjai az Európai Néppártnak (EPP). Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke legfontosabb célnak a helyi és a parlamenti törvényhozásba való bejutást nevezte. /Mózes Edith: Párbeszéd a jövőért. RMDSZ- találkozók. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./

Százezrek ünnepelték a hétvégén tűzijátékkal, koncertekkel, népünnepélyekkel tíz ország – köztük Magyarország – EU-csatlakozását, Európa történelmi újraegyesítését. „Kompország végképp kiköt a nyugati parton” – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a budavári Sándor-palotában tartott ünnepségen. Kisrozvágyban a trianoni döntéssel kettészakított történelmi Bodrogköz több mint félszáz településének képviselői találkoztak. Az Unió új határánál, Ártándnál torlódás alakult ki: a magyar hatóságok az uniós követelményeknek megfelelő új vámolási és adatfeldolgozási eljárásra tértek át, ami kilépésnél 8-9 órára hosszabbította meg a teherjárművek várakozási idejét. „A magyar EU-csatlakozás hatalmas esély a határon túli magyarságnak” – jelentette ki a budapesti Operaházban rendezett díszelőadáson Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar nemzet ma nagyobbrészt már házon belül van, csak a kisebbik részét kell az elkövetkező években közösen bevinni” – közölte az RMDSZ elnöke. Markó kifejtette: alig várja, hogy eltűnjön „legcsúnyább szószerkezetünk, legmegalázóbb nyelvi leleményünk, a határon túli magyar”. Értelmét veszti a Kárpát-medencében sok-sok szembenállás népek és nemzetek között, „végre feloldhatjuk a trianoni traumát, mert értelmét veszti maga Trianon is” – jelentette ki a politikus. /Kompország kikötött a nyugati parton. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A szatmári békét követő fejlődés és Magyarország uniós csatlakozása után megnyíló lehetőségek közötti párhuzamot hangsúlyozták máj. 1-jén a majtényi síkon azok a szónokok, akik a Rákóczi–szabadságharcot követő fegyverletételre, illetve Rákóczi fejedelemmé választásának évfordulójára emlékeztek. Muzsnay Árpád, a rendezvény szervezője után Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is az egység jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: nekünk ahhoz, hogy a szabadságot végre kivívhassuk, nemcsak másokkal kellett megküzdenünk, hanem magunkat is le kellett győznünk. Az egység üzenetét fogalmazta meg Katona Tamás történész is. A részvevők megkoszorúzták a majtényi síkon található emlékoszlopot. /Túrós Lóránd: Az egység üzenete a majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

Krasznabélteki küldöttség vett részt május elsején a magyarországi Nyírbéltek nagyközségben, a Magyarország EU–csatlakozásának alkalmából rendezett falunapi és baráti rendezvényen. Krasznabéltek és Nyírbéltek ápr. 15–től hivatalosan is testvértelepülési viszonyban áll egymással. /E. Gy.: Krasznabéltekiek Nyírbélteken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

Csíkszereda Zsögöd felőli kijáratánál hatalmas reklámtábla hirdeti, hogy 75 éves a csíki hoki. A kétnapos ünnepi program a Csíki Székely Múzeumban kezdődött, a csíki hoki múltjáról és jelenéről szóló kiállítással. Az évforduló tiszteletére készült könyvet, fotóalbumot és filmrészleteket máj. 1-jén mutatták be a nagyközönségnek. Becze Zoltán készítette a 75 év kék-fehérben című filmet. Székedi Ferenc újságíró irányításával készült a Hoki a Hargita alján című könyv, amelynek több szerzője a csíki jégkorong egy-egy időszakát elevenítette fel. A Vákár Lajos Műjégpálya előcsarnokában Sárpátki Zoltán képzőművész által készített Vákár Lajos-domborművet lepleztek le, majd a jégpályán a múlt, a jelen és a jövő jégkorongozói vonultak fel. /D. Balázs Ildikó: Hetvenöt év hőseit ünnepelték. Film, fotóalbum és könyv készült a csíki hokiról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A marosvásárhelyi liberálisok tiltakoztak az ellen, hogy a kormány visszaszolgáltató bizottsága az „átkozott protokollum"-nak megfelelően döntött a Bolyai Farkas Líceum, az Unirea Nemzeti Kollégium és a Művészeti Líceum épületeinek visszaadásáról volt tulajdonosainak, a református, illetve a katolikus egyháznak, „helytelen, jobban mondva, végzetes" módon alkalmazva a törvényt, tudósított a Cotidianul című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Nagyváradon máj. 2-án, vasárnap megkezdődött a XIII. Festum Varadinum a Sebes-Körös-parti Ezredévi emléktéren, a Várad-Olaszi református templomban. A rendezvények az élő magyar bástyaként létező négy nagyváradi történelmi egyházra épülnek. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is visszakapcsolódott a Varadinumba, a nyitóünnepségen Tőkés László püspök hirdetett igét, aki szerint nagyon sok lokálpatriótára volna szükség Erdélyben, hiszen hatalmas a magyarság szétszóratása és ez meggyengíti a közösséget. „11 millió magyar visszakerült az európai népek közösségébe. Erdély az előszobában van. Egyéni és közös útkeresésünkkel indítjuk ezt a Varadinumot, amikor a magyar jövendőt hirdetjük." – mondta. A püspök az MPSZ támogatására szólította fel a megjelenteket. A gyermekek verses-zenés összeállítással köszöntötték az édesanyákat, anyák napja lévén. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az „egyházhoz és szülőföldhöz ragaszkodásunk meghatározza életünket, hiszen a magyarság a diktatúra idején is a templomok védőszárnyai alatt talált menedékre”. A megmaradás eszközének az autonómiát, „a Bukaresttől való függetlenség kivívását" tekinti, az egyházi javak visszaszolgáltatását pedig közös nemzeti ügynek. Az anyaországgal való kapcsolattartást megnehezíti, hogy az országhatárnál 500 eurót kell felmutatni. Pomogáts Béla arról szólt, hogy a történelem véres korszakaira, a veszteségekre emlékezünk leginkább: Muhi-csata, Mohács, Trianon, kevésbé emlékezünk meg az építés, a béke korszakairól, amilyen a magyarság életében jelenleg az európai csatlakozás. Pomogáts Béla három alapelv betartására intett: az autonómia, a nemzeti integráció és a nemzeti szolidaritás: „Egy Magyarország és egy nemzet van", az új békekorszak is veszendőbe mehet, ha nem lesz belső kiegyezés, vélekedett. Az ünnepség végén átadták a Pro Família-díjat ifj. Kristófi János orgonaművésznek és családjának. /(Balla Tünde): Megnyílt a 2004-es Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A Sajtófigyelő Ügynökség szervezésében Bukarestben rendezték meg a Szólásszabadság Hetét. A rendezvénysorozat keretében máj. 1-jén nyílt napot tartottak a bukaresti szerkesztőségek. A rendezvény meghívottja volt Szondy Zoltán, a Hargita Népe munkatársa, is, akit öt megvert újságírótársával együtt kitüntettek szókimondó, a csíkszeredai közállapotok visszásságait feltáró, leleplező írásaiért. Mint ismeretes, Szondy Zoltánt három ízben is bántalmazták. A verőlegények és felbujtóik előzetes letartóztatásban vannak. /Kitüntették Szondy Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Máj. 2-án, vasárnap – Erdélyben először – a kisborosnyói millenniumi parkban emlékjelet állítottak a magyar nőknek.  A lelkész kifejtette: a Lorántffy Zsuzsannák, Bornemissza Annák és mások nemzetünk őrző angyalai voltak azáltal, hogy iskolákat építtettek, könyvtárakat hoztak létre, ösztöndíjakkal támogatták a szegény sorsú diákokat, árvákról gondoskodtak. Szabó Judit kézdivásárhelyi néprajzkutató szólt a hagyományos család nemzetmegtartó szere­péről. A millenniumi emlékparkban Szőcs László esperes meg­áldotta a magyar nők és anyanyelvünk emlékére állított kőtömbös kopjafát. A gránitba foglalt réztáblára vésett nyolc erdélyi nagy­a­sszonyról (közülük hat három­széki kötődésű) a művelődési házban Kónya Ádám nyugalma­zott múzeum­igazgató tartott előadást. Az emlékműn olvasható szöveg: Lorántffy Zsuzsánna (1600–1660) bibliás őrálló nagyasszony,  Zrínyi Ilona (1643–1703) a Munkácsi-vár hősnője,     Árva Bethlen Kata (1700-1759) a protestáns hűség nagy­asszonya,     Vajna Terézia (1805–1884) a székelyföldi fiatal negyven­nyolcasok őrangyala,     gróf Teleki Blanka (1806–1869) a magyar nőnevelés asszonya,  gróf Mikó Róza (1824–1891) a nemzeti ellenállás nagyasszonya,    Zathureczki Emília (1824–1905) Háromszék nagyasszonya,    báró Szentkereszty Stefánia (1842–1906) a kegyes lelkű nagy­asszony. /Fekete Réka: Főhajtás magyar asszonyok előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

Farkas Albert 84 éves nyugdíjas tanító Székelyudvarhelyen él. Nemrég látott napvilágot Szülőföldem, Székelyszentmiklós címen visszaemlékezéseinek gyűjteménye, amelyet fia, a költő Farkas Árpád szerkesztett, és amelynek szedését Farkas Réka, tördelését pedig Farkas Kinga /az unokák/ végezték. A könyv családi kiadvány, csupán néhány példányban készült. Egy Nyikó menti kis falu életét, történelmét, néprajzát tartalmazza. /(Ferencz Imre): Szülőföldem, Székelyszentmiklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Kormánypárti együttműködéssel sikerült újra köztéren felállítani az aradi Szabadság-szobrot. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban leszögezte: tipikus román politikai magatartás volt a szoborügyben a húzd meg-ereszd meg taktika. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) valósította meg az aradi szobor felállítását. Ebben az ügyben az SZDP európaibb, demokratikusabb volt azoknál, akik a történelemhamisítást, a nemzeti uszítást emelik nemzet- vagy pártpolitikai rangra. „A román politikai elit arra törekszik, hogy ciklusról ciklusra minél több megoldatlan problémánk maradjon” – mutatott rá Takács Csaba. A román politika azt tekinti eredménynek, ha a magyarok minél kevesebbet valósítanak meg. Közel 200 ezer ember élt azzal a lehetőséggel, hogy az RMDSZ jelöltjeit rangsorolja. Ilyen széles belső demokráciával kevés szervezet rendelkezik, állította. Közben az RMDSZ lejáratását célzó folyamatos, agresszív kampány folyik, amelyet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) „és annak erdélyi és magyarországi csatlósai, különböző intézmények, sőt egyházak, egyházvezetők is folytattak.” Az MPSZ nem merte vállalni a megmérettetést. Az MPSZ célja az erdélyi magyarság politikai egységének szétverése. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, egyben a Népszabadság tudósítója emlékeztetett: Az MPSZ szerint az RMDSZ képviselője kezdeményezte, az Országos Választási Iroda (BEC) ne fogadja el az MPSZ által benyújtott aláírásokat. Takács szerint az MPSZ becsapta az őket támogató aláírókat. Az RMDSZ korábban közel félmillió aláírást gyűjtött az oktatási törvény támogatására. Az RMDSZ mindezt átnyújtotta a szenátus titkárságának, 1994. szept. 19-én, az RMDSZ parlamenti képviselői és a média nyilvánossága előtt. Az aláírásgyűjtés ívei eljutottak Strasbourgba is, az ún. Ifjúsági karaván az anyanyelvi oktatásért biciklis karaván révén. Az aláírásokat tartalmazó eredeti ívek ma is a szenátus levéltárában vannak, másolatokat pedig az RMDSZ archívumában őrzik. Takács szerint aljas rágalom, hogy a Frunda György államelnök-jelöltségi kampányában gyűjtött aláírásokat az RMDSZ összekapcsolta volna a kettős állampolgárság követelésével. Takács Csaba bírálta a Fideszt: Budapestről egyik-másik politikus felszólítja az RMDSZ-t, szerezze vissza az elvett egyházi vagyont. Miközben ő maga, amikor kormányon volt, meghosszabbította a magyarországi egyházi restitúció időszakát tíz évvel. /Tibori Szabó Zoltán: Nem szerelem, közös érdek. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Újabban a Gyergyó Területi RMDSZ vezetősége a TKT-üléseket olyan hétköznapokra hívja össze, amikor dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Bukarestben tartózkodik, s nem vehet részt az ülésen. Garda Dezső elmondta, hogy mellőzése rendszeres. Nem hívták meg például a színházi kollokvium alkalmával szervezett gyergyószentmiklósi tanácskozásra. Ezt utólag azzal indokolták, hogy a kulturális szférában mozgó emberek vettek rajta részt. Ugyanakkor a tanácskozáson jelen volt Melles Előd erdőmérnök is, aki nem foglalkozik kultúrával. Nem hívták meg a faipari üzletember-találkozóra sem, ahol Antal István parlamenti képviselőnek kellett ismertetnie azt az erdőgazdálkodási törvényt, amelynek éppen Garda a kezdeményezője. Garda a megyei TKT-ülésen felmutatott egy dokumentumot, amely igazolta, hogy Melles Előd akadályozta az erdők visszaadását. Melles Előd a dokumentumot hamisítványnak nevezte, de az erdészeti igazgatóság nem tartotta hamisítványnak, hanem felhasználta abban a perben, amelyet a gyergyószentmiklósi földosztó bizottság ellen kezdeményezett. A TKT nem engedte napirendre tűzni a kérdést, egy későbbi TKT-ülésre napolva el, ami azóta sem történt meg. Garda Dezső nem érti, hogyan lehet Melles Előd újra megyei tanácsosjelölt? Ez a szabályok legdurvább megsértését jelenti. /Gál Éva Emese: Mellőzik a parlamenti képviselőt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Az EMKE kiadói tevékenységet is folytat, több emlékkönyvet, illetve tanulmánykötet jelentetett meg. A legfrissebb kiadvány, a Szívekben égjen a láng, Fadrusz János emlékkönyv a 2002-ben megrendezett tudományos konferencia anyagát tartalmazza, amelyet a Mátyás-szobor leleplezésének 100. évfordulójára rendeztek. EMKE-kiadvány például a Balázs Ferenc emlékkönyv, a Történelmünk a Duna-medencében /Temesvár, Kolozsvár, 1998/, vagy a Kolozsvár 1000 éve című kötet. A kiadványok közösek civil és egyházi szervezetekkel /például az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Romániai Magyar Népfőiskola, vagy az Unitárius Egyház/. Hozzáfognak a Szabédi-emlékház átépítéséhez, amely Kolozsvár korszerű kutató-központja lesz. /Köllő Katalin: Határok fölötti nemzetegyesítés. Szabédi-napok Kolozsváron és Szabédon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Gelencén máj. 9-én, vasárnap szobrot avatnak, a nagyközség Bodor György emléke és életműve előtt tiszteleg. Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása révén a székelység történetét kutató, a Bukovinába telepített, majd a Kárpát-medencében szétszóródott csoportok megmaradásáért és együtt tartásáért cselekvő személyiség szülőföldjén jut életművéhez méltó emlékhez. A Bodor György nevét viselő gelencei művelődési egyesület, a polgármesteri hivatal, az egyházi és az oktatási intézmények az újabb térplasztikai alkotás felavatásával Gelence Háromszék legelkötelezettebb emlékjelállító és műemlékmentő községei közé emelkedik, írta Sylvester Lajos. A település másik kiemelkedő személyiségének, Jancsó Benedeknek már van portrészobra. A műemlék templom, egy egész sor térplasztikai alkotás, a millenniumi, a világháborús és szabadságharcos emlékművek szerepet játszottak abban, hogy Gelence a múlt év legdinamikusabban fejlődő nagyközsége volt. Halász Péter néprajzkutatónak a Honismeret 2004/2. számában közölt esszéjéből vett részlettel emlékeztek dr. Bodor Györgyre. Kézdivásárhelyen született 1904-ben, de valójában mindig a vele szomszédos Gelencét tartotta otthonának, családja fészkének, s oda is tért meg halála után. A jogi egyetemet Budapesten végezte. Azok közé az emberek közé tartozott, akik soha nem nyugodtak bele Szent István országának szétdarabolásába. Fiatalon kapcsolódott Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjához, amelynek 1934-ben főtitkára lett. 1945-ben a Bácskából menekülő bukovinai székelyek letelepítését vállalta. Bonyhád székely szellemi központtá szervezését akarta elvégezni, de a kommunista hatalomátvétel keresztülhúzta terveit. A kecskeméti Forrás folyóirat közölte Bodor György Székely honfoglalás 1945-ben című visszaemlékezésének részleteit /1975/3-4/. A bukovinai székelyek 1764 óta idegenek között éltek. 1945 után Tevelen Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet alapítottak 12 székely pedagógussal. 1947-ben Németh Kálmánnal, a bukovinai Józseffalva legendás plébánosával Bonyhádra hívták Herepei Jánost, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatóját, s megteremtették a bonyhádi Székely Múzeum működéséhez szükséges feltételeket. Később Bodor György barátaival, az ország állapotán és jövőjén vitatkozva, lehetőség szerinti szellemi műhelyt teremtve találkozgattak, közben politikai ügynökök figyelték őket. Püski Sándorral együtt letartóztatták őket és 1962 júniusában Budapesten a bíróság Bodor Györgyöt is elítélte három és fél évre. Szabadulása után a székely falutörvényekről, heraldikai képletekről s a székely nemzetségi szervezetről szóló írásai különböző folyóiratokban jelentek meg. 1967-ben fejezte be, de 1976-ban bekövetkezett haláláig csiszolgatta nagyszabású történelmi munkáját, amely A székely nemzetségi szervezet /Pallas Akadémia Kiadó/ címmel 2003-ban jelent meg Csíkszeredában /(sylvester): Egy ,,izzó lelkű magyar” ember. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./ Németh Kálmán könyve a bukovinai székelyek hazatéréséről: Százezer szív sikolt /Bácsjózseffalva, 1941/

Tizenötödik darabjához ért az unitárius falufüzetek sorozata, amelyet immáron az Illyés Közalapítvány, külföldi intézmények, az amerikai egyesült államokbeli unitárius-univerzalista egyesület és az egyházközségek támogatnak. Néhai Imreh Domokos unitárius kántortanító és Kisgyörgy Zoltán által írt árkosi kötetet másodszor is kiadták. A sorozat új füzete Nagyajtát mutatja be. A sorozat alapító szerkesztője Gyerő Dávid püspöki tanácsos, utódja Szabó László unitárius missziós lelkész, egyházi közügyigazgató.    Nagyajta bemutatását, a nemzeti és felekezeti megoszlást, az unitárius egyház és műemlék vártemplomának történetét, valamint a község jeles szülötteit Fekete Levente unitárius lelkész mutatta be. A református egyházról, templomról és felekezeti iskoláról Nagy Ká­roly Kázmér lelkipásztor írt. Az iskolatörténetet, a Kriza János Emlékbizottságot és Alapítványt Barabás Mihály filológia szakos tanár, az iskola igazgatója jegyezte. A sorozat eddig megjelent füzetei: Homoródalmás, Székelyderzs, Ürmös, Bölön, Árkos, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Énlaka, Siménfalva, Fiatfalva, Küküllődombó, Nyárádgálfalva, Szentgerice, Várfalva és Nagyajta.  /Kisgyörgy Zoltán: Falufüzetek: Nagyajta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./

A kidei nőszövetség kötelességének vallja az anyanyelv és kultúra, hagyományok ápolását, megőrzését, átadását. Kidén négy – állandó lelkipásztor nélküli – templom van, a régi iskola három éve szűnt meg. Közös erővel rendbetették a templomkertet, az üres parókiát és udvarát, a temető kidőlt kőkerítést újraépítették. Kicsinosították a kultúrtermet, ünnepi műsorral köszöntötték az édesanyákat. Az ünnepi műsort Jakab Berta nyugalmazott tanítónő rendezte. /Lukács Éva: Kide. Kiút a megsemmisülésből közösségi akarattal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

A marosvásárhelyi Ariel Bábszínház Antal Pál-emléknapot szervez. A bábszínház-alapító, országos hírű rendező és társulatvezető halálának ötéves évfordulója alkalmával máj. 9-én, az Antal Pál által 1993-ban rendezett Ludas Matyi című mesét viszik színre. /Antal Pál-emléknap. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

Szerbiában egyre gyakrabbak a kisebbségellenes falfirkák, a magyar nemzetiségű diákok és a nem ortodox vallású papok bántalmazásáról szóló hírek. Vojiszlav Kostunica szintén szerb nacionalista, aki azonban hajlandó a demokratikus látszatnak is némi engedményt tenni. A régi rendszer kiszolgálói lassan ismét visszatérnek. /Balogh Levente: Újabb kudarc? = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

A Magyar Polgári Szövetség máj. 2-án, Marosvásárhelyen elfogadott nyilatkozatával kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Kampánystábja közleményt adott ki. Eszerint az MPSZ rágalmaz, amikor azt állítja, hogy: "Markó Béla, Frunda György, Verestóy Attila, Borbély László és társaik éveken át körmönfont módszereket használva megakadályozták az RMDSZ-programban szereplő belső választásokat." Az RMDSZ 7. kongresszusa a belső választások lebonyolítására két változatot fogadott el: a közvetlen, illetve közvetett módszert, a területi szervezetek hatáskörébe utalva annak eldöntését, hogy milyen módon kívánják kijelölni a Szövetségi Képviselők Tanácsába /SZKT/ választott tagjaikat. A 2003 áprilisában és májusában megtartott belső választásokon több tízezer állampolgár vett részt elektorként vagy közvetlen urnás megméretkezésen. Ennek nyomán alakult újra az SZKT. Az RMDSZ mintegy 781 településen szervezett előválasztásokat, amelyen 184.731 személy vett részt. Az MPSZ választásokon való indulását nem az RMDSZ és a kormánypárt akadályozta meg, hanem a Központi Választási Iroda törvényességi okokból utasította vissza az MPSZ aláírásgyűjtő íveit. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

A kisebbségben élő magyarság közművelődési szakmai képzési lehetőségeiről tanácskoztak romániai, szlovákiai, ukrajnai és magyarországi képzési szakemberek máj. 4-én a budapesti Magyar Művelődési Intézetben. A Magyar Művelődési Intézet a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal közösen elindította 20 résztvevővel az első középfokú, akkreditált – tehát államilag elismert bizonyítványt adó – egyéves intenzív közművelődési- és szolgáltatásszervező felnőttképzést a szovátai Teleki Oktatási Központban. A mostani tanácskozáson e kezdeményezés eddigi tapasztalatait összegezték. A Magyar Művelődési Intézettől Egyed Albert (Kisebbségi Főosztály vezetője) és Romhányi András (Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője), a Human Reform Alapítványtól Balla Zoltán és Sorbán József tartottak beszámolót. Az egyes régiók meghívott szakemberei a képzés lehetőségeit ismertették Romániában – dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár); Szlovákiában – dr. Tóth Károly, a Fórum Kisebbségi Intézet igazgatója (Somorja) és Kulcsár Mária, a Fórum Információs Központ igazgatója (Kassa), Szerbia és Montenegróban – Hajnal Jenő, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója (Zenta), illetve Ukrajnában – dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke (Ungvár). A résztvevők zárónyilatkozatukban megállapították: a kisebbségben élő magyarok közművelődési intézményeinek, szervezeteinek és közösségeinek hátrányos helyzetét elsősorban az okozza, hogy körükben nem létezik olyan közművelődési alapképzés, szakképzés, továbbképzés, amely alkalmassá tenné a feladatvállalókat a kulturális élet kellő megszervezésére. Szükségszerűnek tartják a szakmai képzések intézményesülését, akkreditálását. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakmai képzés és stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Áprilisban Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztiválon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó önálló standon mutatkozhatott be, a Határon Túli Magyarok Hivatala segítsége révén. Tőzsér József igazgató arról tájékoztatott, hogy elvitték valamennyi tavaly kiadott könyvüket, 45 címet, s még ugyanannyit korábbi kiadványaikból. Standukon kapott helyet a kolozsvári Polis, Pro Philosophia és Kalota, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 Info. A többi erdélyi könyvkiadó a Romániai Magyar Könyves Céh standján osztozott. A Pallas forgalma jóval nagyobbnak bizonyult minden eddiginél. – A közeljövőben a magyar kiadókkal közösen a határon túli magyar könyves műhelyek is részt vehetnek az EU-s pályázatokon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadónak üzlethálózata van Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Nagyszalontán. A marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Könyvklub postán terjeszti a könyveket. Magyar könyvet forgalmaz még a kolozsvári Röser antikvárium, a Gaudeamus és a Phoenix, míg a vásárhelyi Mentor Kiadónak is van két üzlete. A Pallasnak is van könyvposta szolgálata. /Cseke Gábor: Minden budapesti könyvfesztiválon ott voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./

Nem szűnik meg az Apáczai Közalapítvány önállósága, a magyar oktatási tárca elvetette azt az elképzelést, hogy a szervezet egy másik közalapítvány részeként működjék a jövőben, jelezte Medgyes Péter nemzetközi helyettes államtitkár. A Krónika korábbi cikke nyomán, amely az esetleges beolvasztás tervéről szólt, több határon túli magyar politikus is felemelte szavát az Apáczai védelmében, az Országgyűlésben pedig Révész Máriusz fideszes képviselő kérte számon a terveket. Csete Örs, az alapítvány titkára a Krónikának elmondta a közalapítvány szervezete és a kuratórium 2005. máj. 31-éig a jelenlegi keretek között működik tovább. A közalapítvány idén az Oktatási Minisztériumtól 170 millió forintos támogatásban részesül, ehhez várják még a munkaügyi tárca hozzájárulását, és a szakképzési alapból 500 millió forint jut a szervezetnek, amelynek „költségvetése a tavalyihoz képest jelentősen nem csökken”. Tavaly a közalapítvány összesen mintegy egymilliárd forintból gazdálkodott. Az ülésen átvették az auditortól a nemzetközi ISO minősítést tanúsító okleveleket. /Lukács János: Önálló marad az Apáczai Közalapítvány. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./ Medgyes Péter bejelentette, hogy „a kuratórium mandátumának egy év múlva történő lejártakor újra kell gondolni a testület összeállításának alapelveit". Szerinte „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra", nem tartják szerencsésnek, hogy országgyűlési képviselők ülnek benne, s ráadásul csak egyetlen párt képviselői. „Szintén nyomós ok – mondta –, hogy az Apáczai költségvetésének forrásai bizonytalanok.” Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter, az alapítvány létrehozásának kezdeményezője és alapítója vádaskodásnak minősítette azt a kijelentést, hogy „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy azért rekesszenek ki valakit a határon túli ügyekből, mert politikai szerepet is vállal. Vitatta az oktatási tárcának azt a szándékát, hogy egységes oktatáspolitikai rendszert akar létrehozni, és ennek letéteményeseként egységes oktatási közalapítványt. Szerinte egységes nemzetstratégia kell, és ebből fakadó, de a különböző területek igényeinek megfelelően – elkülönített forrással gazdálkodó – differenciált intézményrendszer. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány alapító elnöke hangsúlyozta a felvidéki Selye János elitképző kollégiumhoz hasonló intézmények működtetésének fontosságát, megjegyezve, hogy Délvidéken és Kárpátalján is van már, viszont Erdélyben, ahol a legfontosabb volna, ott nincs. Csete Örs irodaigazgató jelezte, az interneten nyilvánossá tették Forrástérkép adatbázisukat (www.forrasterkep.apalap.hu), amely részleteiben tartalmazza az alapítvány 1999 és 2002 közötti valamennyi támogatását, magyarországi viszonylatban egyedülálló módon – dokumentumokkal és fényképekkel illusztráltan. /Guther M. Ilona: Újragondolják az Apáczai Közalapítványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Korunk Stúdió, valamint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia szervezésében került sor máj. 7-én Kolozsváron a hagyományos Szabédi-napokra „Irodalom – a határok lebontása” címen. Pomogáts Béla előadásában azt az 1968-as ankétot taglalta, amelyet az akkori Magyar Írók Szövetségének kritikai szakosztálya rendezett a határon túli magyar irodalmakról, és amely tulajdonképpen új fordulatot adott a magyarországi és a kisebbségi irodalmak kapcsolatának. Ebben a kapcsolatban ugyanis 1945-ben, de különösen 1948-ban hatalmas törés következett be, ennek következtében a magyar szellemi életben nagyon gyéren voltak jelen az erdélyi irodalom képviselői. Az 1968-as vita, amely a kettős kötődésnek az elvi alapját fogalmazta meg, a későbbiekben nagyon sok mindent lehetővé tett az erdélyi magyar irodalom magyarországi recepciója tekintetében. Ennek révén jöhettek létre a könyvkiadói egyezmények, így a határon túli magyar könyveket a budapesti könyvpiacon is befogadták. Gálvalfi Zsolt kifejtette, a határ létezik, mint földrajzi, politikai, fizikai tényező, de a szónak vannak más jelentései is. Kisebbségi kánon – összmagyar kánon címmel Láng Gusztáv azt taglalta, hogy beszélhetünk-e az egyes kisebbségi irodalmak kánonjáról és mellette egy nemzeti kánonról, vagy lehetséges-e egy olyan összmagyar kánon. Láng Gusztáv kifejtette: a műfaj-kánon szabványai szerint sok minden nincs a helyén, utalva például Kuncz Aladár helyére az irodalomban, ezért valóban összmagyar kánonképzési szemléletet kellene kialakítani. – EMKE-díszoklevelet adományoztak Pomogáts Bélának és Ilia Mihálynak. /Köllő Katalin: Kísérlet a határok lebontására az irodalomban. Összmagyar kánonképzési szemlélet szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

A magyar állami költségvetésből idén 36 millió forint támogatást kapnak a határon túli magyar papok, lelkészek, közölte Gulyás Kálmán, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára. Most először juttat az állam ilyen jellegű anyagi segítséget határon túli magyar egyházi személyeknek. Egy-egy lelkész éves szinten százezer forintnak megfelelő összeghez juthat. /Magyar állami támogatás határon túli papoknak, lelkészeknek. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 9./

"Nem az MPSZ, a kiábrándultság osztja meg az erdélyi magyarságot" – fogalmazott máj. 8-án Szatmárnémetiben sajtótájékoztatóján Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Szatmár megyei Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szatmárnémeti független magyar polgármesterjelöltje. Sok helyen – az MPSZ ajánlása ellenére – egyes román pártokban szóródott szét a megye magyarságának az RMDSZ–től elfordult része. Ezt mi előre láttuk, ezt a szavazói réteget szerettük volna összefogni az összmagyarság érdekében. Ezeket az elfordulókat akarta az MPSZ összefogni. Szatmár megyében az MPSZ öt független polgármesterjelöltet indít: Szatmárnémetiben Pécsi Ferenc, Nagykárolyban Kovács Jenő, Börvelyben Fosztó Zoltán, Lázáriban dr. Kovács Ottó, Ákoson pedig Ugri Sándor indul függetlenként. Pécsi elmondta még: alkotmányellenes módon nem csak az MPSZ választáson való részvételét akadályozták meg, de tagjaik független jelöltként való indulását is. A Központi Választási Iroda előbb egyetlen példányban kérte a jelölttámogató aláírási jegyzéket, majd egy másik határozatában már négy példányban. /(bódi): Pécsi Ferenc, Szatmárnémeti független magyar polgármesterjelöltjének sajtótájékoztatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

Máj. 9-én Aradon zajlott az RMDSZ Arad megyei szervezetének kampánynyitója, az első szavazók báljával. Az ismert énekesnő, a sepsiszentgyörgyi Dancs Annamari lépett fel, aki számos koncertet adott már Európában. Ezután az RMDSZ megyei és városi tanácsosjelöltjei – Balta János, Bognár Levente, Búza Gábor, Bölöni György, Cziszter Kálmán, Csepella János, Horváth Levente, Király András, Nagy István és Sipos György – léptek színpadra. Király András RMDSZ-elnök mondott beszédet. /(nagyálmos): RMDSZ kampánynyitó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

A Téka Alapítvány Szamosújváron szervezte meg az egész hét végén át tartó IX. Ifjúsági Néptáncfesztivált. A fesztivál keretében sor került a Téka Néprajzi Múzeumának a felavatására, amelyhez Lengyel Mária néprajzkutató adta a kiállítási anyagot, negyven évi gyűjtőmunkájának darabjaiból. A néptáncfesztivál máj. 7-én Széki esttel kezdődött, 8-án zajlott a gálaműsor. Nyolc együttes lépett fel: a mezőbándi Komlód, a széki Szalmakalap, a dési Aranyeső, a kolozsvári Zurboló, Ördögtérgye, valamint a Báthory Líceum együttese, a szamosújvári Kaláka és a sepsiszentgyörgyi Mereklye Zenekar ifjú zenészei. A néprajzi múzeumot a Téka Ház melletti raktárhelyiségben rendezték be. A Téka Alapítvány már tíz éve a hagyományos népi kultúra továbbéltetésével foglalkozik. /Valkai Krisztina: IX. Ifjúsági Néptáncfesztivál Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Magyarország uniós csatlakozását a határon túliak – a szlovákiai és a szlovéniai magyarok kivételével – Siralmas énekként és nem Örömódaként élték meg, különösen, ha kimerészkedtek a határra, állapította meg Sylvester Lajos. A csernátoniakat szállító kisbusz a határig hajtott, hihetetlennek tűnt, hogy a sepsiszentgyörgyi útlevélosztályon szabályszerűnek és határátkelésre alkalmasnak vélt úti okmányokat ne fogadják el. Mégis így történt. A sepsiszentgyörgyi útlevélosztály tisztviselői a csoportok számára kiállított közös útlevelet szabályosnak tartják, a bukaresti és kolozsvári magyar konzulátus ügyfélszolgálata ideges lesz az érdeklődők okvetetlenkedése miatt, és azt szorgalmazza, hogy mindenkinek legyen személyre szóló úti okmánya.     Ha átmehetnek, láthatták volna, hogy a magyar címerrel ékesített piros-fehér-zöld színű országjelző táblát lecserélik magyar oldalon sokcsillagos kékre, az erdélyiek még azt hitték volna, hogy megszűnt Magyarország. – Az útlevél kiváltása is szép összeg, a kiskorú gyermekek esetében a közjegyzői felhatalmazások, a fordítások közjegyzői hitelesítése, az útiköltség, a megemelt gépkocsi-biztosítási díjak, az utánajárások miatti munkahelyi kiesések is bekerülnek a kiadási rovatba.  /Sylvester Lajos: Minden nagyon szép, minden nagyon jó… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

Az RMDSZ Nagyenyeden indít polgármester-jelöltet. A magyar lakosság aránya 16 százalék, tehát nincs reális esélye annak, hogy RMDSZ-es vezetője legyen a városnak. Erre a tisztségre Rácz Leventét, a megyei RMDSZ elnökét, a tanácsosi lista vezetőjét tartja a helyi szervezet a legalkalmasabbnak. A tét nem a magyar polgármester, hanem az RMDSZ-es alpolgármester. /Sz. K.: Rácz maradt az RMDSZ nagyenyedi polgármesterjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./