Magyar egyházak: közös felelősség a hittanoktatás
Kérvényezzék gyerekeik iskolai vallásórán való részvételét – szólítják fel a szülőket a történelmi magyar egyházak vezetői.
A római katolikus, református és unitárius egyház vezetői emlékeztetnek, hogy a hittan már az idei tanévben választható tantárggyá válik a romániai tanintézetekben: azoknak a szülőknek, akik azt szeretnék, hogy gyerekük vallásos nevelésben részesüljön, március 6-áig kell kérvényezniük ezt.
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek a témában kiadott közleményében Szent Ágoston másfél évezreddel ezelőtti buzdítását idézi, rámutatva annak időszerűségére: „…hogy neveljük gyermekeinket Istennek, mert akkor magunknak neveljük!”
Hangsúlyozza, hogy az egyház minden római katolikus gyermek számára biztosítja a szakképzett hitoktatót, akik az iskolai hittanórák keretében – az alapvető vallási ismeretek átadása mellett – a gyermekek hitbeli és erkölcsi nevelésére is nagy hangsúlyt fektetnek.
„Szülők, keresztszülők és bérmaszülők felelőssége, hogy a szentség-kiszolgáltatásoknál vállalt kötelezettséget, az iskolai hitoktatás és vallásos nevelés igénylésével is teljesítsék” – mutat rá az érsek azon reményének adva hangot, hogy a lelkészek, hitoktatók és az iskolák vezetőségének együttműködése révén a továbbiakban is sikerül biztosítani az iskolai hittanoktatást.
„Ne engedjünk a kényelem kísértésének! Tartsuk lelkiismeretbeli kötelességünknek lelkipásztorok, szülők és nevelők egyaránt, hogy minden gyermekünk a törvényes kereteken belül, lehetőleg anyanyelvén vegyen részt az iskolai hitoktatáson” – szólítja fel a híveket körlevelében Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök is, hangsúlyozva a szülők gyerekneveléssel kapcsolatos feladatait.
„A keresztény szülők ezzel együtt a hitre való nevelés szép feladatát is vállalták akkor, amikor gyermekeik számára a keresztséget kérték. Most itt az alkalmas lehetőség, hogy bizonyítsuk elköteleződésünk komolyságát és kitartásunkat hitünk értékei mellett. Ne engedjük, hogy a hitet és a hitre való nevelést az ultramodern áramlat hirdetői, a hitetlenek és istentelenek a sarokba szorítsák. Álljunk ki jogaink mellett és éljünk a felajánlott lehetőségekkel azáltal, hogy gyermekeink hitoktatását igénybe vesszük az iskolai kereteken belül is” – fogalmaz a váradi püspök.
Hangsúlyozza, a lelkészeknek, hittantanároknak azon kell fáradozniuk, hogy az iskolai hittanórák vonzóak legyenek, biztató istenélményhez segítsék a diákokat.
A vallásoktatással kapcsolatos módosításokra közleményben hívta fel a figyelmet a Magyar Unitárius Egyház is, melyben az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat is ismerteti. „Az egyházközségi tag kötelességei: vallásos és erkölcsös életet élni, gyermekei oktatásáról és valláserkölcsi neveléséről gondoskodni; az egyházi jogszabályokat tiszteletben tartani (…)” – idézi ugyanakkor a Magyar Unitárius Egyház Szervezeti és Működési Szabályzatát a körlevél.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szintén körlevélben hívta fel az esperesek, lelkészek, presbiterek, pedagógusok és szülők figyelmét a vallásórát érintő változásokra. „Anyaszentegyházunk hitvallásainkból fakadóan felelősséget vállal a gyermekek hitbeli nevelésével kapcsolatban. A keresztelés alkalmával szülők, keresztszülők és az egész gyülekezet fogadalmat tesz arra, hogy mindent megtesz a »gyülekezet minden gyermekének hitbeli nevelése érdekében«” – hangsúlyozta a püspök.
Az iskolai vallásórák státusának módosítását Remus Cernea független képviselő kezdeményezte, majd az alkotmánybíróság is alátámasztotta. A taláros testület úgy döntött, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően – amikor a hittanoktatást nem igénylő szülőknek kellett erre vonatkozó kérést benyújtani az iskola vezetőségéhez – ezután azoknak kell kérvényt írni, akik vallásos nevelésben szeretnék részesíteni gyerekeiket. Az ítéletnek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított 45 napos határidő március 9-én jár le.
Székelyhon.ro

Visszatér a lovagkirály a váradi főtérre?
Szent László-szobrot kér a korábban a lovagkirály nevét viselő nagyváradi térre a helyi római katolikus püspökség is, amelynek illetékesei be is nyújtották már ezirányú kérésüket a városházára.
Mint mondják, alternatív és egyben realista megoldásnak tartják azt, hogy a barokk Szent László-szobor – amely most a bazilika oldalsó bejáratánál áll – a róla elnevezett templom közelében helyet kapjon. Mint ismeretes, a helyi magyarság által ma is Szent László térként emlegetett központi rész immár egy hete teljes körű felújítás alatt áll, ez tette aktuálissá a kérdést, hogy a térrendezés nyomán a lovagkirály szobra ismét ott állhasson.
Böcskei László megyéspüspök hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, azért a barokk szobrot javasolták a városházának, és nem a jóval monumentálisabb bronzszobrot, mivel a nagyméretű emlékművet „nagyobb biztonságban" érzi jelenlegi helyén, azaz a székesegyház előtt. „Kérdés, hogy ezt kik fogják támogatni" – tette hozzá az egyházi elöljáró.
Tervek szobrokra
A szoborvita egyébként már a főtér hírhedt felújítási projektje alkalmával elkezdődött, akkor, amikor nyilvánosságra hozták, hogy ott majd felállítják Roman Ciorogariu ortodox és Radu Demetriu görög katolikus püspök szobrát.
A helyi magyarság jelezte, hogy szeretnék, ha az őket képviselő városalapító lovagkirály emlékművét is visszahelyeznék, ám Mircea Mălan alpolgármester ezt először arra hivatkozva hárította el, hogy a főtéren álló Szent László római katolikus templom kertjében katolikus egyházi személyként megtalálható – az egyébként olasz nemzetiségű stigmatizált kapucinus szerzetes – Pio atya szobra.
Eközben az is tervben van, hogy Ilie Bolojan polgármester kezdeményezésére a Mihály havasalföldi vajdát ábrázoló lovasszobrot átköltöztetik a róla elnevezett, egykori Olaszi temetőből kialakított parkba, hogy a helyére Ferdinánd román királynak állítsanak emléket a Szent László téren.
Ez utóbbi megszavazása kapcsán, tavaly év végén a helyi RMDSZ-es tanácsosok kérték ismét, hogy a helyi magyarság is „képviselve" legyen a téren, ám ekkor már az európai uniós támogatással kivitelezés alatt álló főtérfelújításra vonatkozó szigorú szabályokra hivatkozva mellőzték az ügyet.
Lesz-e támogatás?
Pár hete azonban a Szent László-szobrot a váradi Szent László térre nevű Facebook-oldal köré szerveződött civil csoportosulás kezdeményezett egy petíciót annak érdekében, hogy igényüket nyomatékosítsák a városvezetés felé. Ezzel kapcsolatban keresték meg Böcskei László püspököt hétfőn, és végül arra a közös megegyezésre jutottak, hogy tervezett aláírásgyűjtésükkel az egyházi beadványt fogják támogatni.
Böcskei László a Krónikának rámutatott, hogy szívesen fogadják a támogatást, és esélyt is lát arra, hogy javaslatuk sikerrel járjon. „Nem söpörték le az asztalról, ahogy máskor. A kérdés nyitott. Meglátjuk, hogy lesz-e, aki felvállalja" – bizakodik a püspök.
Hozzátette ugyanakkor, hogy megosztottságot válthat ki az elképzelés, mivel „egyesek a régi szoborhoz és annak eredeti helyéhez ragaszkodnak". A bazilika kertjébe ugyanis csak 1921-ben került át a lovagkirály eredetileg főtéren álló nagyméretű, 1893-ban öntött bronzemlékműve.
A püspökség által javasolt, kisebb méretű kőszobor azonban ennél is régebbi, idén épp 275 éves. 1892-ben távolították el – ugyancsak a főtérről –, majd 1960-ban elásták a kommunista hatalom elől. 1993-ban restaurálták, és jelenleg a püspökség kertjében áll egy talapzaton.
Böcskei szerint jól illeszkedne a belváros majdani arculatába, ha az eredeti magas talapzatra helyezve átkerülne a Szent László-templom mellé, és az uniós támogatásból finanszírozott térfelújítási projektet sem bolygatná meg. „Rugalmasan kell kezelni a megoldást" – vallja a püspök.
Harminc napot várni kell
Megkeresésünkre Ritli Csongor, a helyi tanács RMDSZ-frakcióvezetője rámutatott, egyelőre még nem tudni, hogy milyen formában zárul az ügy, ugyanakkor jó esélyt lát arra, hogy pozitív fogadtatásra lel a kezdeményezés.
Az újdonsült magyar alpolgármester, Huszár István lapunknak adott interjújában már korábban is úgy fogalmazott, hogy amint az évek során a szobrok folyton változtak a Szent László téren, úgy erre a jövőben is sor kerülhet, hétfőn azonban jelezte, egyelőre még nem került napirendre az egyházi javaslat megvitatása. Az önkormányzatnak harminc nap áll a rendelkezésére, hogy a beadványokra válaszoljon, így erre március első felében lehet számítani.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Szent László és a civil kurázsi
Mint pár nappal ezelőtt lapunk is beszámolt róla, nagyváradi civilek szervezkedni kezdtek annak érdekében, hogy a felújítás alatt álló Szent László (ma Unirii) téren mégis helyet kapjon városalapító királyunk, Szent László szobra is. A főtér felújítási tervének kidolgozásakor ugyanis sajnálatos módon mostohagyerekként kezelték a Szent László emlékének és kultuszának tisztelgő szobrot, s noha mind a görög katolikus mind az ortodox egyháznak sikerült elérje, hogy egy-egy püspökszobrot kapjanak a Szent László téren, ezt se a nagyváradi katolikusoknak se az érdekképviseleti szerepet felvállaló pártoknak nem sikerült elérjék. Az Ilie Bolojan polgármester vezette önkormányzat azzal érvelt, hogy a katolikus püspökség eredetileg nem igényelte azt, hogy Szent László-szobrot állítsanak a téren, az RMDSZ önkormányzati képviselőinek erre vonatkozó javaslatát pedig a román többség leszavazta. Ezt követően nagyváradi civilek fogtak össze annak érdekében, hogy a városalapító király szobra méltó helyet kapjon az újjáépítendő téren. Megkeresték Böcskei László váradi római katolikus megyés püspököt is a múlt héten, aki elmondta nekik, hogy a püspökség kérvényezte azt, hogy a Szent László téren kerüljön felállításra az a barokk stílusú kőszobor, mely ma a székesegyház sekrestye felőli részén található. A városalapító uralkodót ábrázoló ércszobrot a püspökség nem adja ki a palota kertből. Ami a püspökség beadványát illeti, értesüléseink szerint erre hivatalos választ az egyház nem kapott. Egy múlt heti sajtótájékoztatón Ilie Bolojan polgármester a Reggeli Újság kérdésére elmondta, megkapta a katolikus püspök beadványát, melyet továbbított a városrendezési osztály illetékeseinek. A szobor körüli vita azonban tovább burjánzott, ugyanis sok váradi polgár úgy vélte, a kis barokk kőszobor minőségét tekintve méltatlan arra, hogy a városalapítót, illetve a váradi magyarságot képviselje a fő téren. Tegnap délben a váradi magyar civilek egy sajtótájékoztatót tartottak a Szent László utca (sikátor) elején, ahol elmondták aláírásgyűjtésbe kezdtek, melyben kérvényezik a város vezetőségétől azt, hogy önkormányzati pénzből igenis állítsanak új szobrot Szent Lászlónak. A tegnapi sajtótájékoztatón a polgárok képviseletében Sztuflák Gyula Ede elmondta, hogy azért gyülekeztek a Szent László sikátor előtt, hogy jelezzék, egész Váradon egyetlen ilyen kis utca lett elnevezve a városalapítóról, tehát igenis jogos a váradi magyar polgárok igénye arra, hogy Szent László méltó helyre kerüljön a mai Váradon. A váradi magyar polgárok pont olyan adófizetők, mint a román polgárok, tehát jogos az igényük arra, hogy a közpénzekből jusson egy szoborra való annak a magyar uralkodónak, aki nélkül maga a város se létezne ma. Az aláírásgyűjtő íveket több helyen alá lehet írni, eddig két pont ismeretes, az Olimpiadei utca 40. szám, illetve a váradi Demokrácia Központ. A polgárok azonban felkeresik a templomokat is és várják azokat, akik önkéntesen segítenek az aláírásgyűjtésben. A sajtótájékoztatón megjelent az Erdélyi Magyar Néppárt két váradi politikusa is, de ők kihangsúlyozták, elsősorban civil váradiként voltak ott. Sztuflák is megerősítette, hogy egyetlen pártot sem hívtak meg külön, viszont minden segítséget, támogatást szívesen vesznek, hiszen a Szent László kultusz méltó ápolása pártálláson és felekezeteken túl össze kell fogja a váradi magyarokat.
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nyílt nap volt a vincéseknél
Nagyvárad- Vasárnap A Megszentelt Élet Éve keretében nyílt napot szerveztek A szeretet lányainak Páli Szent Vincéről nevezett társulatának (vincés nővérek) váradi, Mioriței utcai rendházában.
Egy érdekes vetített képes előadással- melyen Exc. Böcskei László megyés püspök, illetve az egyházmegye más elöljárói is részt vettek-, valamint ima-, meghallgatlak-, emlék- és hivatásszobabeli látogatással várták az érdeklődőket vasárnap délután Páli Szent Vince Szeretet Társulatának Leányai váradi rendházukban. Ugyanakkor akik óhajtották, személyesen is beszélgethettek valamelyik nővérrel, imaszándékokat írhattak vagy csodás érméket vihettek haza.
A Társulatot 1633-ban Marillac Szent Lujza alapította Párizsban, Páli Szent Vince irányítása alatt. Ez volt az első klauzúra nélküli női közösség. Szent Vince így határozta meg élethivatásukat: „Szeressék és kövessék Urunkat, Jézus Krisztust, a szeretet forrását és példaképét, s szolgáljanak neki testileg és lelkileg a szegények személyében, legyenek azok akár betegek, akár gyermekek, akár foglyok, akár olyanok, akik szégyenlik megvallani szegénységüket”. Az irgalmas nővérek élettere pedig: „kolostoruk a betegek háza, cellájuk egy bérlakás, kápolnájuk a plébánia templom, kolostor folyosójuk a város utcái, és a kórházak betegszobái, klauzúrájuk az engedelmesség”.
Grazból
1858-ban Szaniszló Ferenc váradi püspök telepítette le őket Váradon, hogy az árva és szegény gyermekeket gondozzák. Miután Nogáll János püspök, nagyprépost felépítette a Szent Vince Intézetet (ma a Szent László Líceum otthona) 1878-ban Grazból hívott nővéreket, akik áldásos munkát fejtettek ki, elsősorban a szegény sorsú gyermekek nevelésében és tanításában. Ők vezették az Immaculata és Szent Vince Intézeteket, a Szent József Kórházat, a Szent László menedékházban működő otthont. Emellett Szentjobbon, Bélfenyéren és Várad-Velencén is volt kolostoruk és iskolájuk. A második világháborúban a kisnővéreket Szentjobbra menekítették, a Szent Vince Intézetben pedig katonák kaptak szálláshelyet. Az 1948-as államosítás, illetve a kommunizmus térhódítása előtt 210 nővér szolgálta Krisztust 24 házban. 1949. augusztus 20-án azonban le kellett tegyék a szent ruhát, és 48 óra múlva utcára kerültek. Szüleiknél, tanítványaiknál próbáltak elhelyezkedni, majd kórházakban, betegápolóként dolgoztak tovább, ahol erre lehetőség nyílt. Civilben és szétszórtan is azonban igyekeztek közösségi életet élni. A rendszerváltozás után 1990-ben érkeztek fiatal vincés nővérek Váradra. Napjainkban 13 nővér tartozik a váradi rendházhoz- mely az egyetlen Romániában-, akik közül három az idén tölti be 90. életévét.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Önkormányzati nem a lovagkirály váradi szobrára
Hivatalos választ ugyan még nem küldtek a nagyváradi római katolikus püspökségnek, de Mircea Mălan alpolgármester egy televíziós beszélgetés során már elárulta, hogy a helyi önkormányzat elutasítja az egyházi beadványt, és nem helyezik el Európa legrégebbi, Szent László királyt ábrázoló barokk kőszobrát a jelenleg uniós támogatással felújítás alatt álló főtéren.
A városalapító lovagkirályról elnevezett, ám ma Egyesülés (Unirii) térként számon tartott belvárosi területen, mint ismert, három román személyiségnek állítanak majd emléket. Dacára a helyi magyarság óhajának, az elöljáró szerint annak a civil kezdeményezésnek sincs esélye, amely közpénzből kér egy új Szent László-szobrot a Sas-palota bejárata elé.
A múlt héten ennek érdekében aláírásgyűjtést elindító csoport Facebook-oldalán jelezte, hogy az alpolgármester szerint túl sok lenne Nagyváradon három Szent László-szobor, az RMDSZ-es tanácsosokkal erről egyeztetve csak a nagyméretű szobor visszahelyezését tartja elképzelhetőnek, ám arra nincs megfelelő helyszín.
Ez jelen pillanatban a püspökség kertjében, a bazilika előtt áll, ahol „nagyobb biztonságban” érzik, Böcskei László megyés püspök ezért is javasolta alternatív megoldásként az ugyancsak egyházi birtokban lévő kőszobrot. Ez, mint ismert, nem nyerte el a közösségi oldalon megalakult csoport tetszését sem, így egy teljesen új Szent László-szobrot akarnak kérni.
Az ezt nyomatékosító aláírásgyűjtés jelenleg a város több helyszínén zajlik, ám arra már nem kaptak engedélyt, hogy a sétálóutcára vonuljanak az ívekkel. A Krónika megkeresésére a polgármesteri hivatal sajtóosztálya erre azt a magyarázatot adta, hogy a központot érintő felújítási munkálatok miatt idén január elsejétől felfüggesztették a területre vonatkozó urbanisztikai engedélyek kibocsátását. A Magnólia térre tervezett köztéri aláírásgyűjtésre ugyanakkor rábólintottak.
Érdekesség különben, hogy ezzel párhuzamosan a Bihar megyei műemlékvédelmi bizottság nem hagyta jóvá az önkormányzat azon törekvését, hogy a főtéren álló Mihai Viteazul szobrot a róla elnevezett, az egykori temetőből lett Olaszi parkba költözesse, hogy helyére Ferdinánd román király emlékművét állítsák vissza –, így a végső döntés átkerült Bukarestbe, az országos testülethez.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

„Egyesülés” a váradi Szent László-szobor körül
Tüntetéstől sem rettennek vissza azok, akik újra viszont szeretnék látni a városalapító király szobrát a jelenleg felújítás alatt álló nagyváradi Szent László téren – derült ki azon a fórumon, amelyet az emlékműállítás érdekében aláírásgyűjtési akcióba kezdő csoportosulás kezdeményezése mellé álló Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi szervezete rendezett.
A közvita kuriózumát elsősorban az jelentette, hogy az elmúlt évek feszültségeit követően most ismét egy asztalhoz ült az EMNP, az EMNT és az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetősége, ugyanis Kiss Sándor megyei elnök, valamint Huszár István alpolgármester is részt vett a mintegy 70 érdeklődőt vonzó fórumon.
Kiss Sándor, bár aláírta a petíciót, kizártnak tartja, hogy most célba elérjenek a szoborállítás kezdeményezői. A megyei tanács alelnöke ugyanakkor megerősítette: megegyeztek a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) arról, hogy Szent Lászlóról nevezzék el a jelenlegi Partenie Cosma utcát, valamint a főtérre vezető hidat. Az egyezség szerint a városalapító szobra a várban kapna helyet, míg a Főutca végében kialakítandó új teret Rimanóczi Kálmánról neveznék el.
Mindezt Csomortányi István, a néppárt megyei vezetője is üdvözölte, ugyanakkor a főtéri szoborról sem akar lemondani. „Most kell ütni a vasat, mert nyerő ágon vagyunk” – fogalmazott. Meglátása szerint a felújítás egyben „térfoglalás” is, az önkormányzat pedig egyetlen érvet sem tud felhozni a Szent László-szobor ellen.
A Szent László-szobor azt követően vált témává, hogy a városvezetés bejelentette: három román személyiségnek tervez emléket állítani a felújított főtéren. A nagyváradi római katolikus püspökség javaslatát, miszerint a városalapító király barokk kőszobrát is helyezzék el itt, elutasították, de Böcskei László püspök szerint nem kizárt, hogy a jövőben másképp dönt majd az önkormányzat. Meglátása szerint a magyarság érdekképviselete csak párbeszéddel és összefogással érhető el.
Véleményét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége is osztja, Csűry István püspök közleményben jelezte: fontosnak tartják, hogy a városalapító Árpád-házi király méltó köztéri szobrot kapjon. „Elindítottuk azt a pozitív folyamatot, mellyel az elmúlt három év negatív döntéseinek eltörlése megindulhat” – írja közleményében a református püspök.
Hogy lesz-e Szent László-szobor a főtéren, még nem tudni, de az ügy kapcsán kialakult összefogáson felbuzdulva Kiss Sándor már közös RMDSZ–EMNP-listát helyezett kilátásba a soron következő helyhatósági választásokra.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Megújult a székesegyház galériája
Csütörtök óta megújult, impozáns belső berendezéssel várja a látogatókat a nagyváradi római katolikus székesegyház egyházművészeti kiállítóterme. „Fontos odafigyelni azokra az értékekre, amelyeknek örökségét átvettük. Ez az egyházi gyűjtemény nem akármilyen igazolása annak, amit az egyházunk, a híveink, Várad és az itt élők képviseltek, ezelőtt többszáz évvel. A kiállítás ugyanakkor egy módja is annak, hogy megszólítsuk az embereket, hogy a műalkotásokon keresztül kommunikálni tudjunk azokkal, akik tudni akarják, kik vagyunk, mit képviselünk” – fogalmazott a nyitóünnepségen Böcskei László római katolikus megyéspüspök. Mint a főpásztor hozzátette, „fontos, hogy vállaljuk fel ezt a gazdag múltat, és belőle merítve folytatni tudjuk, nem csak az értékek őrzését, hanem az értékek alkotását is”.
A tél folyamán teljesen megújult egyházművészeti tárlat anyagát Lakatos Attila, kulturális referens mutatta be a nagyszámú érdeklődőnek. Mint elmondta, a püspökség gyűjteményének alig tíz százalékát tudták kiállítani a rendelkezésre álló helyen. A cél az volt, hogy a négy emeleti teremnek különböző tematikus arculatokat adjanak. Ennek megfelelően az első terem, amelyikbe a látogató belép, a nagyváradi egyházmegye iparművészeti hagyományaiba enged betekintést a középkortól a barokkon át egészen a 19-ik századig. Többek közt itt található az egyházmegye legrégebbi papi ornátusa is, amely az 1730-as években készült és Patachich Gábor kalocsai érseké volt.
A második helyiség egy didaktikus terem, amely azokat az ötvösművészeti alkotásokat vonultatja föl, amelyeket az egyház szertartásaiban használnak. A tárlat összeállítói ugyanakkor igyekeztek megmutatni a különböző korokban készült tárgyak stílusfejlődését is. Ennek megfelelően a kiállítás időrendi sorrendben mutatja be a kelyheket, ciboriumokat, füstölőket, tömjéntartókat, ereklye-tartókat, oly módon, hogy aki végighalad mellettük, egy átfogó képet alkothasson az egyházművészet fejlődéséről.
A harmadik terem teljes egészében a székesegyház történeti ereklyéinek bemutatására szolgál. Ott helyezték el például a tárlat egyik legérdekesebb, mégis legszerényebb tárgyát, egy apró fa deszkadarabot, ami nem más, mint Benkovics Ágoston, a nagyváradra hazatérő első újkori püspök hordozható oltárköve, amit abban a periódusban használt, amikor még nem volt álló templom Nagyváradon. Ugyanitt tekinthető meg az az ezüst-foglalatú kókuszdióhéj szenteltvíztartó is, amelyet Forgách Pál püspök adományozott a székesegyháznak, amikor felszentelte az épület alapkövetit. Szintén ebben a teremben állították ki azt a gyönyörű zománcbetétes ezüstkeresztet, amelyet az új püspökök felszentelésénél szoktak használni.
A negyedik termet teljes egészében Szent László királynak, illetve Szent László kultuszát az újkorban felemelő püspököknek szentelték. A terem központi kiállítási darabja természetesen maga a herma, a Szent László ereklye-tartó, amely a legtöbb érdeklődőt vonzza a galériába. A gyűjtemény hétfőtől szombatig 8 és 17.00 óra között látogatható. Az érdeklődők magyar, román, angol, olasz nyelveken igényelhetnek tárlatvezetést az Egyházmegyei Vallásturisztikai Iroda munkatársaitól.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Zavarná a román nemzeti egységet
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint diszkriminál és feszültséget gerjeszt a románok és a magyarok között a Bihar megyei névadásokat véleményező bizottság, ezért a párt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál keres jogorvoslatot.
Csomortányi István, a párt Bihar megyei szervezetének elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy a prefektusi hivatal keretében működő bizottság kedvezőtlenül véleményezte azt a javaslatot, hogy nevezzék el a városalapító Szent Lászlóról a Nagyvárad belvárosában álló Körös-hidat. A véleményezés ugyan nem kötelező érvényű, ezt a város önkormányzata felülbírálhatja, az EMNP elsősorban az indoklást tartotta elfogadhatatlannak, mely szerint „zavarná a román nemzeti egységet”, ha egy magyar király nevét viselné a híd.
Csomortányi azt is bejelentette, pert indítanak a polgármesteri hivatal ellen a többnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének elmulasztása miatt. Az erre vonatkozó kéréseket ugyanis sorozatosan elutasította a városvezetés.
Nagyváradon azt követően újult ki a román–magyar vita a szimbólumokról, hogy a város magyar közössége kezdeményezte, az átalakított főtéren álljon ismét Szent László szobra. A téren az idők során a király több szobra is állt. A legutóbbit, a 19. század végén felállított egész alakos bronzszobrot 1923-ban távolították el. A római katolikus egyház fogadta be a király kisméretű barokk kőszobrát is, mely korábban a város főterét díszítette. Böcskei László püspök azt a kompromisszumos megoldást javasolta, hogy a kevésbé impozáns kőszobor kerüljön a főtérre, a városvezetés azonban ezt is elutasította.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Isten dicsőségét szolgálni mindenkor
A váradi Római Katolikus Püspökség a múlt szombaton egyházmegyei találkozót szervezett a plébániai alkalmazottak és a munkatársak számára a Püspöki Palota dísztermében és a Bazilikában.
A II. Vatikáni Zsinat buzdítását követve a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség múlt szombaton egyházmegyei találkozót szervezett a plébániai alkalmazottak és munkatársak – kántorok, sekrestyések, harangozók, egyháztanács tagok – számára. Körülbelül 140 személyt hívtak meg. Az összejövetelnek a Püspöki Palota dísztermében zajlott első felében Exc. Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: a feloldódás és semmiképp nem valamilyen tudományos képzés a rendezvény célja, s külön öröm számára, hogy erre a húsvét utáni időszakban kerítenek sort, hiszen a jelenlevők nem csupán elvégeznek valamit saját magukért vagy másokért, hanem az Úristen nevében, az ő küldetésében cselekszenek, szolgálnak.
Az egybegyűltek amúgy a regisztrációnál egy-egy papír falevelet kaptak, melyre a rendezvénnyel kapcsolatos gondolataikat írták fel, s amik aztán fel lettek ragasztva egy élet-/családfára. Ennek jelképes voltáról Braun Enikő és Lakatos Attila beszéltek a Püspöki Hivatal képviseletében, magyarul és románul. Mint elhangzott: az örök fejlődésre, megújulásra és egyúttal az összetartozásra szerették volna felhívni a figyelmet, hiszen ahogy az életfa ágain található leveleknek, úgy minden családtagnak, illetve plébániai közösségnek is megvannak a maga személyes történetei, történelmi eseményei, ezek mégis egymásba fonódva egységet alkotnak, és ezek összetartó erejéből bontakozik ki az az egész, mely minden alkotóelemének van hivatása és küldetése.
Péter útját járva
Ezután Pék Sándor Várad-kerületi esperes a Szentírást segítségül hívva elmélkedett az egyházi dolgozók identitásáról úgy, hogy arra kérte a jelenlevőket: lélekben járják végig Szent Péter nagyheti útját. Gondolatmenetében kiemelte: mennyire fontos, hogy az érdeklődésük középpontjába Istent helyezzék, milyen nagy szükség van az Úr kegyelmére, arra, hogy kitartsanak Krisztus mellett, és úgymond a szemébe nézve engedelmeskedjenek neki, hiszen kész volt értünk meghalni, a mi bűneinkért feláldozni önmagát.
Útravaló
A szünet után a szolgálattétel alapelveiről, és gyakorlati vetületeiről esett szó, vonatkozó beszámolók hangzottak el. A találkozó lezárásaként a résztvevők a Székesegyházban imádkoznak, hogy felvállalt szolgálatukkal a föld sója és a világ világossága legyenek, útravalóul pedig a már említett fát ábrázoló lapot kaptak, alatta egy Loyolai Szent Ignác-idézettel: „Taníts engem igazi nagylelkűségre. Taníts engem úgy szolgálni Téged, ahogy Te megérdemled. Adni, számolgatás nélkül. Harcolni, de nem figyelni a sebekre. Dolgozni, de nem a pihenést keresve, és semmi mást nem várni, mint a boldog tudatot, hogy teljesedett szent akaratod”.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Programkavalkád a Festum Varadinumon
Új helyszínek, új intézmények, új szemléletek egészítik ki a Festum Varadinum idei kínálatát – fogalmazta meg Szabó Ödön programkurátor. Értékes előadók, művészek kapcsolódnak be.
A teljesség igénye nélkül, íme néhány program a Festum Varadinum idei kínálatából: vasárnap, május 3-án ünnepi szentmisével és körmenettel kezdődik a Festum Varadinum, melynek keretében Böcskei László nagyváradi megyés püspök celebrál misét. Ezt követően többek között fuvószenekarok lépnek fel, lesz képzőművészeti kiállítás, két zenés irodalmi est, majd a Székesfehérvári Vörösmarty Színház Pillangó című előadását tekintheti meg a közönség a Szigligeti Színházban. Móricz Zsigmond műve szerelmi idill három felvonásban, melynek során „a tánc, a mozgás, a gesztus azonos értékű lesz a verbális szövettel, miközben megszólal benne a lírai motívum, a szerelem” – fogalmazza Horváth Csaba rendező.
Rendhagyó órák
Hétfőn hagyományőrző mesterek találkozója zajlik majd, este Karádi Katalin emlékműsor lesz a Posticumban, 19 órától pedig az Apácák musical-komédiát adja majd elő többek között Voith Ági és Zakariás Éva, Kökényessy Ági rendezésében.
Kedden egyebek mellett rendhagyó testnevelés óra lesz diákoknak, Kovács Koko István olimpiai-, világ- és Európa-bajnok ökölvívóval, egy órától pedig Bálint András színművész, a budapesti Radnóti-színház igazgatója tart rendhagyó irodalomórát, melyen belül Radnóti Miklós versösszeállítás hangzik majd el. Délután Makk Károly filmrendezővel találkozhat majd a közönség a Posticum központban, ezzel párhuzamosan közönségtalálkozó zajlik majd Kovács Koko Istvánnal a Queen’s étteremben. 18 órától Radnóti est lesz a Posticumban, Leváltári kiállítás a Partiumi Keresztény Egyetem aulájában, fél órával később pedig a Nagyváradi Unitárius Egyházközség szervezésében a Daltutajok zenekar előadásában szakrális zenei estre várják a hallgatóságot.
Emlékműsor, operett
Szerdán Kristófi János festőművész munkáiból nyílik kiállítás a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal dísztermében, délután pedig, Mécs László premontrei kanonok, költő, lapszerkesztő és előadó tiszteletére szervez emlékműsort a Premontrei Öregdiákok Egyesülete, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében. Ugyancsak szerdán Szilágyi Aladárnak a Szacsvay Akadémia 2014-es előadóival folytatott beszélgetéseit mutatja be Gebei Sándor egyetemi tanár az Ady Endre líceum dísztermében. 19 órától, Operett Express címmel Bozsó József és Teremi Trixi budapesti színészek világhírű operett melódiákat adnak elő, a rendezvény a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében lesz.
Csütörtökön délelőtt történelmi konferencia zajlik majd Várad, Erdély kapuja címmel, ezzel párhuzamosan pedig egy olyan rendezvény, melynek során Bihar megye magyar szociális intézményeiben nevelkedő gyermekek ismerkednek Nagyváraddal és Szent László királlyal. Este Koncz Gábor budapesti színművész Gyorsvonat címmel tart önálló estet a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ múzeumtermében.
Majális
Pénteken délután Varadinum történelmi verseny lesz az Ady Endre líceumban, este fél nyolctól pedig, a Lotus bevásárlóközpontban a Honey Beast együttes koncertezik. Ugyanaznap fél kilenctől Metropol koncertre várják az érdeklődőket a Nagyváradi Állami Filharmóniába. Szombaton 9 órától majális lesz a vársáncban, sportrendezvényekkel, gulyásfőző versennyel, közönségtalálkozókkal és sok előadással fűszerezve. Fellép többek között Mohácsi Brigitta, Baricz Gergő, az LL Junior, 21 órától a Neoton együttes tart élő koncertet, 22.50-től pedig tűzijátékkal zárul a majális. Aznap 17 órától zajlik majd Székely Csaba drámaíró szerzői estje is, a Szigligeti Színház stúdiótermében. A rendezvénysorozat utolsó napja református istentisztelettel veszi kezdetét, Csűry István püspök hirdet igét a Nagyvárad-olaszi református templomban.
Ingyenesek
18 órától a nyíregyházi Mandala Dalszínház tart előadást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának dísztermében, Musical varázs címmel. A programajánló szerint „a Mandala Dalszínház társulatának vezető színészei a közönséggel együtt lubickolnak a világ, valamint a magyar musical és filmdal-készlet tengerében. A zenei válogatás széles teret ad a jókedvnek, az elgondolkodásnak és bizony a pityergésnek egyaránt. A rendezvénysorozat a Varadinum Díjkiosztó Ünnepséggel zárul, ezt követően a Szigligeti Színház Nagyvárad táncegyüttese bemutatja a Betyárvilág – tánc a mindenkori Rózsa Sándorról című előadást. Amint Szabó Ödön elmondta, a két vasárnapi előadás kivételével a rendezvények ingyenesek. „Szeretnénk, hogy a pénz ne legyen akadálya annak, hogy a kultúra az emberekhez jusson” – tette hozzá. A rendezvénysorozat fővédnöke Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a támogatók pedig a Comunitas alapítvány, a Bethlen Gábor alap, a Megyei Tanács, a Nagyváradi Önkormányzat, valamint a Lotus Center.
Neumann Andrea
erdon.ro

Tempfli József ny. püspökünk köszöntése
Böcskei László, a Nagyváradi Egyházmegye megyéspüspöke a napokban körlevelet bocsátott ki, amelyben elsőként szerepel Tempfli József köszöntése, akit 25 évvel ezelőtt szenteltek püspökké Nagyváradon. Ezt közöljük az alábbiakban.
25. évvel ezelőtt, az 1989. decemberi események következtében sokan éreztük azt, hogy az elnyomó diktatórikus rendszer megbukásával nem csak a felszabadulás ajándékának örülhetünk, hanem főleg annak, hogy ismételten megtapasztalhattuk Isten irántunk tanúsított hűségét és szeretetét, aki még a legnehezebb megpróbáltatásokból is „Isten fiainak szabadságára”(Róm 8, 21) vezeti övéit. A hirtelen ránk köszönő változások és az ebből fakadó szabadságérzet megerősítette bennünk a reményt, hogy hamarosan újból visszatér életünkbe az annyira hiányolt normalitás. Miután fellélegeztünk a szabadság megtapasztalásának öröméből, az emlékezetes 1989. évi karácsonyt követően, körülöttünk megindult a nagy átrendeződés. Az említett normalitás visszaállításában már az első pillanattól kezdve reméltük és vártuk, hogy ez megvalósuljon egyházunk életében is. Hogy a megtűrt státuszból kilépve újra szabadon szervezhessük meg vallásos életünket, tevékenységeinkkel folytatván azt, amit nagy elődeink már majdnem ezer éven át gondosan és nem kis áldozatok árán építettek és alkottak, mentettek és továbbadtak a mi egyházmegyénkben is Isten dicsőségére és az emberek lelki-testi javára.
Várad 81.püspöke
Milyen csodálatos volt rövid időn belül ismét a régi, történelmi egyházmegyéink hivatalos elismeréséről értesülni, de még nagyobb volt az örömünk akkor, amikor az évtizedeken keresztül püspök nélkül maradt ősi egyházmegyéink élére, akkori Szentatyánk, akit időközben már a szentek soraiban tisztelünk, Szent II. János Pál pápa új püspökökkel ajándékozta meg a nehéz időkben is hűségesnek bizonyuló népünket. Az újonnan kinevezett püspökök sorában ott volt a nagyváradi egyházmegye új főpásztora is, Excellenciás Tempfli József megyéspüspök, aki 1990. április 26-án részesült a püspökszentelés kegyelmében Eminenciás Paskai László, bíboros, esztergom-budapesti érsek kézfeltétele által, aki mellett társszentelőkként Excellenciás Gyulay Endre, szeged-csanádi megyéspüspök és Excellenciás Bálint Lajos, akkor gyulafehérvári megyéspüspök álltak. Hosszú és nehéz évtizedek után ismét megyéspüspöke lehetett Nagyváradnak, aki egyben a 81. felszentelt püspök az egyházmegye történelmében. Nagy örömet jelentett ez helyi egyházunk számára és megerősítette hitében egyházmegyénk népét, aki a kiválasztott és felszentelt pásztor oltalma és irányítása alatt tudhatta magát.
Hálaadás
Felidézve ezeket az eseményeket, újból arra hívom paptestvéreimet, szerzeteseinket és minden kedves hívőt, hogy 25 év távlatából megújult örömmel adjunk hálát Istennek az Ő jóságáért, amellyel tovább kísért bennünket az új idők kihívásai közepette is, megköszönve neki különösképpen azt, hogy Tempfli József püspökünk szolgálatában a pásztor gondoskodását és szeretetét tapasztalhattuk hosszú éveken át. Ő az, aki Mesterünket követve, önzetlen odaadással és lelkiismeretes elköteleződéssel szolgálta népét és egyházmegyéjét. Építette a lelkek templomát, miközben erősítette az egyház látható építményét is, hogy az új idők kihívásaival szemben, Szent László királyunk öröksége mindenben megújultan és friss erővel tudjon helytállni és megfelelni. És még most is, amikor testi ereje már nagyon keveset enged meg számára, nyugalmazott főpásztorunk imáival kíséri egyházmegyéjét, annak minden papját, szerzetesét és a kedves híveket.
Köszönet
Püspökké szentelésének 25. évfordulóján Isten iránti hálánkkal, szeretetünkkel vegyük körül kedves főpásztorunkat, megköszönve mindazt, amit értünk, papokért és szerzetesekért, egyházközségeinkért és bennük minden hívőért, egyházmegyénkért és az egész egyházért tett. Foglaljuk őt mindennapi imádságainkba és kérjük számára továbbra is Szűz Mária, a papok édesanyjának oltalmazó gondoskodását és szerető védelmét, vigasztalását. Legfőképpen pedig, hálaadásunk és szeretetünk jeleként igazítsuk mi is életünket Jézus példájához, hogy bátor kiállással, fáradhatatlan törekvéssel és csak Istenre hagyatkozva szolgálhassuk mi is az Ő népét és az egyházat. Ehhez kérjük jubiláns főpásztorunk atyai áldását, akit most egész egyházmegyénk népe örömmel és hálával ünnepel!
erdon.ro

Vasárnap kezdődik a Festum Varadinum
Május 3-án kezdődik és 10-én ér véget a XXIV. Festum Varadinum, a legnagyobb nagyváradi kulturális fesztivál.
A Varadinum Kulturális Alapítvány szervezői és a társult szervezetek, a történelmi magyar egyházak és civil szerveződések minden igényt kielégítő, változatos és tartalmas programot állítottak össze, melyből most az első három nap (vasárnap–kedd) rendezvényeit foglaljuk össze. Május 3-án, vasárnap 11 órakor ünnepi szentmisével és körmenettel kezdődik meg a Festum Varadinum a római katolikus székesegyházban. Misét celebrál exc. Böcskei László nagyváradi megyés püspök. 13 órától az ausztriai Moosbrunn (Austria) fúvószenekara szabadtéri koncertje következik a római katolikus bazilika előtti téren, 16 órától pedig a Francisc Hubic Művészeti Iskola és a derecskei (Magyarország) fúvószenekar előadására kerül sor a Holnaposok szoborcsoportnál. 16.30 órakor nyitják meg Orosz István és Keresztes Dóra Összenéző című képzőművészeti kiállítását a római katolikus püspöki palotában (a Körösvidéki Múzeum kiállítótermeiben) – a tárlat kurátora Ujvárossy László vizuális művész, egyetemi tanár, megnyitja Kányádi Iréne művészettörténész és Aurel Chiriac múzeumigazgató. 17 órakor anyák napi zenés irodalmi est kezdődik a Kanonok sori Tibor Ernő Galériában, majd 17.30-kor révkomáromi fotóművészek kiállításának vernisszázsa a Nagyvásár téri (ma December 1. tér) Euro Foto Art Galériában. A Posticum Ifjúsági és Kulturális Központban 18 órától Születtem, elvegyültem és kiváltam címmel verses-zenés összeállítás látható-hallható József Attila életéről, Meleg Réka és Smaraglay Zoltán előadásában.
A Festum Varadinum első napjának záróelőadása a Szigligeti Színházban lesz 19 órától, amikor Móricz Zsigmond Pillangó című művének színpadi változatát adja elő a Székesfehérvári Vörösmarty Színház.
erdon.ro

Pénzügyi palota: nem adják fel a harcot a katolikusok
A bukaresti legfelsőbb bíróság tavalyi döntésének eleget téve, júniusban kezdik el újratárgyalni Nagyvárad egykori pénzügyi palotájának visszaszolgáltatási ügyét a helyi táblabíróságon, Böcskei László római katolikus megyés püspök pedig nem akarja feladni az évek óta húzódó harcot.
„Nem is annyira az épületet nézem. Ez elvi dolog. Pár éve elindult a restitúció, ahol kisebb nagyobb sikerrel jártunk, és most próbálják ezt visszafordítani. Nekünk továbbra is küzdenünk kell azért, hogy visszakerüljön a tulajdonunkba" – fogalmazott a Krónikának az egyházi elöljáró.
Az irgalmasrendiek ingatlanját – amint arról több ízben is írtunk – 2012-ben kapta vissza a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, ám a megyei önkormányzat megtámadta az illetékes kormánybizottság határozatát, mondván: a belvárosi épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam csak átvett.
Ezzel szemben az egyházi képviselők kutatásai szerint a rend saját telkén, bankkölcsönből építette a palotát 1890-ben. Az államosítás után sokáig a 2-es számú járóbeteg-rendelő működött benne, de a 2002-ben kezdődött restitúciós procedúra elhúzódása miatt az épület állaga annyira leromlott, hogy az egészségügyi intézmény elköltözött, és azóta használaton kívül áll.
Az egyház álláspontját a helyi bíróság alapfokon, majd másodfokon is megerősítette, ugyanakkor a Bihar Megyei Tanácsot közpénzből képviselő Mircea Ursuţa ügyvédnek sikerült Bukarestben kiharcolnia a perújrafelvételt, a mostanra elkészült indoklás alapján pedig az irgalmasrend jogi személyiségének kivizsgálását is elrendelték.
Böcskei Lászlót nem lepte meg, hogy az önkormányzat mindent elkövet az ügy lezárásának megakadályozásáért, de lapunknak leszögezte: a szerzetesrend egyáltalán nem szűnt meg, a rendszerváltás előtti működését csupán a romániai törvények tiltották.
Rámutatott arra is, hogy az irgalmasrendiek vezetője, a pátergenerális korábban megbízta elődjét azzal, hogy járjon el az ügyben, ezért a katolikus püspökség követelése jogos és kötelesek a végsőkig kitartani mellette. Hozzátette viszont, hogy túl sok új irattal már nem tudnak szolgálni, de az újratárgyalás során megpróbálják még egyértelműbbé tenni igazukat. „A véleményem, hogy ez nem kimondottan jogi kérdés, hanem a katolikus egyházról, kissebségről szól, ezért bármi megtörténhet a perújrafelvétel során" – figyelmeztetett Böcskei László.
Az viszont már biztos, hogy az ingatlan sorsa még legalább egy-két évig bizonytalan marad, addig pedig annak omladozó homlokzatfelújítását sem vállalja senki.
Balog Zoltán: veszélyben a jogállamiság
A romániai jogállamiságot veszélyezteti az egyházi és közösségi ingatlanok restitúciójának megkérdőjelezése – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken az MTI-nek. Balog Szatmárnémetiből nyilatkozott, ahova Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök meghívására érkezett.
A miniszter egyházi intézményeket látogatott meg Szatmár megyében, és találkozott Eugeniu Avram prefektussal, valamint Adrian Şteffel, a megyei önkormányzat elnökével. Balog Zoltán elmondta: egyházi beszélgetőpartnerei súlyos aggodalmát tapasztalta azokkal a folyamatokkal kapcsolatban, amelyek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a leállítását, visszafordítását jelzik.
„Úgy gondolják, hogy ez jogállami bizonytalanságot jelent, akadályozza őket abban a munkában, amit évekkel ezelőtt elkezdtek. Felhívtam a román hatóságok figyelmét, hogy Budapesten is aggódunk emiatt” – jelentette ki Balog Zoltán. Hozzátette, azt látják, hogy a román hatóságok törvényesen visszaszolgáltatott ingatlanok sorsát próbálják megkérdőjelezni később alkotott szabályok alapján.
„Úgy gondoljuk, hogy ez nem felel meg a jogállami követelményeknek. Az egyházak és a magyar intézmények működésének a biztonsága is jogállami kategória, és kérjük, hogy ezt mindenképpen tartsák be” – fogalmazott Balog Zoltán. Hozzáfűzte, értik, elfogadják, hogy szükség van a korrupció elleni küzdelemre, és fontosnak is tartják azt, „de az nem lehet indok arra, hogy visszacsináljanak olyan egyházi ingatlan-visszaszolgáltatásokat, amelyek törvényesek voltak”.
Mint beszámoltunk, sajtóinformációk szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott vagyonnal kapcsolatban indított példa nélküli vizsgálatot. Az ügyészség három Szatmár megyei település, Szatmárnémeti, Hadad és Aranyosmeggyes önkormányzatától kérte el az 1995 és 2013 között visszaszolgáltatott ingatlanokkal kapcsolatos iratokat.
Az épületek és telkek – amelyek a vizsgálat tárgyát képezik – a római katolikus püspökség, római katolikus szerzetesrendek és különböző egyesületek birtokába kerültek vissza. Novemberben pedig a ploieşti-i táblabíróság jogerős ítéletben érvénytelenítette a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a visszaszolgáltatást 2002-ben elrendelő tisztségviselőkre.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Szent László ragyogó csillag életünk egén
A Váradi Esperesi Kerület kezdeményezésére vasárnap délután újra gyalogos zarándokútra indult Nagyvárad katolikus népe a várad-velencei templomtól Szent László király egykori sírjához a várba, a Kárpát-medence keresztényeinek valamikori zarándokhelyéhez.
Pék Sándor Várad-kerületi esperes irányításával a várad-velencei római katolikus templomnál gyülekeztek a város különböző plébániáinak, illetve közösségeinek képviselői, hogy immár harmadik alkalommal, közösen imádkozva, őseik nyomát követve és Szent László előtt tisztelegve az egyházmegye bölcsőjének számító várba zarándokoljanak fegyelmezett sorban, így gyakorolva, megélve és megmutatva a külvilág számára is hitüket. Az idén a felújítási munkálatok miatt némiképp módosult az útvonal és a helyszín, így az erődítmény egy épülettömbjében berendezett alkalmi kápolnában lett bemutatva a várzarándoklati szentmise Exc. Böcskei László megyés püspök főcelebrálásában. Külön ajándék volt amúgy a résztvevők számára, hogy a Ferenc pápa által meghirdetett megszentelt élet évében egy jezsuita szerzetes, a szatmárnémeti Kálvária-templom német nyelvű híveit két éve összefogó Orbán Mihály prédikált. Bevezetőjében az egyházmegye főpásztora hangsúlyozta: sok nagyváros akkora fényáradatban úszik, hogy ettől nem lehet látni a csillagokat, holott a mi életünkhöz igenis hozzátartoznak a csillagok. Szent László is egy vezénylő csillag, a hely pedig, ahol a sírja volt, egy olyan szent hely, mely semmihez sem hasonlítható, hiszen itt kezdődött a közel 1000 éves váradi egyházmegye története, annak a hitnek a kibontakozása, melyet elődeink évszázadokon keresztül ápoltak, őriztek, védtek és továbbadtak, és mi is ezt kell tegyük. Szent László közbenjárását kell kérjük magunkért, családjainkért, az egyházmegyéért, mindazokért, akit hitükért manapság is szenvednek, és az egész világért. „A vártemplom renoválása egy pozitív jel, reményt nyújt arra nézve, hogy a következő zarándoklatot már ott ünnepeljük. Fogadjuk meg ugyanakkor azt, hogy nem akarunk letérni őseink útjáról, hűségesek maradunk a hitünkhöz, és nem engedjük, hogy a világi szemlélet, a kényelem érzése eltérítsen bennünket a tanúságtételünktől”, tanácsolta a megyés püspök, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy életünk egén másik ragyogó csillag a Boldogságos Szűzanya, égi édesanyánk, akit később a májusi ájtatossággal köszöntöttek.
Különös embercsoport
Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Homíliájában Orbán Mihály Jézus-társasági atya Szent Lászlóról, a zarándoklat és a szentháromság lényegéről beszélt. Arra hívta fel a figyelmet: Szent László alakját a történelem folyamán mindig a legnagyobb tisztelet övezte, ismert volt szerte Európában. Erről tanúskodik egy 15. századi „belga” városi bíróság fennmaradt dokumentuma is. Akkoriban ugyanis egyházi hatásra zarándoklatra ítéltek bűnösöket, és azon a listán, melyen a megteendő távolság szerint osztályozva voltak a kegyhelyek, csupán három közép-európai templom szerepelt, s ezek egyike volt a váradi. A zarándokok amúgy egy különös embercsoportnak számítottak a Krisztus utáni első századokban, akikre életmódjuk miatt még a pogányok is felfigyeltek- magyarázta a szerzetes. Bár szegények voltak, mégis sokakat gazdagítottak, noha szidták őket, ennek ellenére áldást osztottak, és legfőképpen a szeretet érzésének gyakorlásában tűntek ki. Épp ezért egyre többen akarták megtudni a titkukat, kezdtek kíváncsiak lenni arra, hogy miféle Istenben hisznek, mi lehet az oka az általuk megtestesített életformának? A válasz pedig: az ősegyház titka a folytonos megújulás volt, és ez a legalapvetőbb titka a szentháromságnak is, mely a felsorolt tulajdonságokkal rendelkezővé tudja tenni a keresztényeket- nyomatékosította a szerzetes. Úgy fogalmazott: az egyház titkát akkor sejtjük meg, ha valamit megsejtünk a szentháromság titkából, abból, hogy a szentháromságos személyek külön személyek ugyan, mégis egyidejűleg egyek a szeretetben, ahogyan egy családnak a tagjai is egységet alkotnak. Isten képmásaiként bennünk tükröződnek ezek a titkok, Jézus életformája pedig nem más, mint a szentháromság életformája, erre tanít bennünket az evangélium és a parancsolatok, és erre kell vágyjunk, mert ez a keresztény ember hivatása. Az elhangzottakért, illetve a bemutatott áldozatért Ján Mlinárcsik plébános mondott köszönet, a zarándoklat pedig a májusi litánia elimádkozásával ért véget.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

A papi hivatás olyan, mint egy merész kaland
Nagyvárad- Kedd este a Székesegyházban mutatta be ezüstmiséjét Böcskei László római katolikus megyés püspök, hálát adva az elmúlt 25 év kegyelmeiért. Egy új pásztorbotot kapott ajándékba, az ünnepség szónoka pedig Martin Roos temesvári megyés püspök volt.
Engem az Úr ragadott el magához,/ Ő tette szent palástját vállaimra,/ Azóta látok minden égi titkot,/ S enyém az arany, tömjén és a mirha. A válaszos zsoltár ezen szavai csendültek fel többször is kedd este a nagyváradi Székesegyházban annak örömére, hogy 25 évvel ezelőtt szentelték pappá Temesváron a váradi egyházmegye jelenlegi főpásztorát, Exc. Böcskei László megyés püspököt, aki ez alkalomból egykori évfolyamtársaival közösen (ketten nem tudtak eljönni) mutatta be a legszebb és legszentebb áldozatot, dicsőítve és hálát adva Istennek az elmúlt két és fél évtizedért. Bevezetőjében arra hívta fel a vele együtt ünneplők figyelmét: 1990. június 24-e a papszentelések napja volt Váradon, Gyulafehérváron, Temesváron és Szatmárnémetiben, ami nem csupán azért volt rendkívüli, mivel új leviták léptek az Úr követésébe, hanem amiatt is, mert hosszú és nehéz évtizedek után visszatért a régi rend. Az ősi egyházmegyék élére püspökök kerültek, akik a székesegyházaikban papokat szentelhettek. Nem csupán Gyulafehérváron volt tehát immár csupán ez lehetséges, ahol a papnövendékek éveken keresztül együtt tanultak, hanem a többi katolikus egyházi központban is. Úgy fogalmazott: ő és évfolyamtársai is ebbe a sorba álltak be, amikor 1990 nyarán az elsők közt járultak új püspökeikhez, de már nem egy csoportban, hanem mindenki a saját főpásztora elé, hogy aztán az ősi egyházmegyék szolgálatába lépjenek. Egy új kezdet volt ez számukra, a papi életük kezdete, de ugyanakkor ez az egyház életében is egy új elindulást jelentett. A megyés püspök ezután felidézte, hogy 1984-1990 között 18-an tanultak együtt a gyulafehérvári Papnevelő Intézetben, de a papszentelésre csak 10-en maradtak, illetve egyvalaki még csatlakozott hozzájuk. Hangsúlyozta: a jubileum kapcsán hálát adnak a hivatásuk kegyelmeiért, és mindazokért, akik mellettük álltak, irányították és támogatták őket az évek folyamán. Ugyanakkor újból és újból Istennek ajánlják fel magukat, erőt, kegyelmet és áldást kérnek, hogy mindig az ő nevében tudjanak szolgálni az emberek közt.
A tettek embere
Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Nosztalgikus és személyes hangvételű prédikációjában Martin Roos temesvári megyés püspök felelevenítette azt a pillanatot, amikor 1991 januárjában a temesvár-erzsébetvárosi plébánián akkortájt káplánként szolgáló Böcskei Lászlót Kräuter Sebestyén akkori megyés püspök kinevezte titkárának. Martin Roos szerint a jelölt meglepődött és megdöbbent, azt kérdezte: mit kell majd csináljon, de az ezt követő időszakban bebizonyította, hogy nem kell őt félteni. „A tettek embereként” gyorsan megtanulta, mit kell tennie, akkor is, amikor a főpásztorrá szentelésének estéjén egyedül maradt a hatalmas váradi Püspöki Palotában. Mert közben szálltak az évek, előbb a temesvári egyházmegye általános helynöke, majd a váradi egyházmegye főpásztora lett belőle, a következő hetekben pedig már ötvenedik születésnapját fogja ünnepelni.
„Szívesen jöttünk az ezüstmiséjére, mert mindannyiunk számára áldás. Ajándék volt az elmúlt 25 év azoknak az embereknek, ahol lelkipásztorként szolgált”- nyomatékosította Martin Roos, aki ezután azon meggyőződésének adott hangot: a 25 év egy papi hivatás közepét jelenti, a munkában való kibontakozás csúcsát, az idő múlásának jelei pedig tíz éven belül az őszülő hajszálak formájában is megmutatkoznak. Azt is mondta: a papi hivatás olyan, mint egy merész kaland. Senki, így az oltástestvérek se tudhatják előre, hogy mi következik, ezért emberi merészségre és Isteni kegyelemre, gondviselésre van a szükség a helytálláshoz. Nem szabad megfeledkezni azonban mindannyiunk felelősségéről sem, hiszen ahogy a szólásmondás is tartja: minden népnek olyan papjai vannak, akiket megérdemel, akiket kiimádkozik magának, ezért bátorságunk kell legyen ahhoz, hogy imáinkkal hozzájáruljunk ahhoz, hogy jó papjai legyenek a világegyháznak, a Szűzanya segítségét és oltalmát is kérve. A saját, a papság és a hívek nevében Mons. Fodor József vikárius is köszöntötte Böcskei Lászlót, egy új pásztorbottal ajándékozva meg őt. Az ünnepség ezüstmisés áldással ért véget.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Megáldották a felújított máriaradnai bazilikát
A vallási és nemzetiségi egyetértés ünnepe
Amint azt előre jeleztük, tegnap nagyszabású ünnepségen, pontifikációs szentmisén áldották meg a felújított máriaradnai bazilikát és rendházat, illetve felavatták a térség legnagyobb egyházi múzeumát.
A kegytemplomban megtartott szertartáson a közel 100 pap és az általuk megívott 3-3 hívő, számos püspök és érsek, a meghívott világi elöljárók, illetve a sajtó képviselői voltak jelen, a hívek nagy tömege az eseményeket hatalmas kivetítőn a bazilika előtti téren követhette.
A templomban egybegyűlteket excellenciás Roos Márton megyés püspök köszöntötte, előbb németül, kiemelve: a mai napon a régióban élő hívek tekintete Máriaradna felé fordul, ahol mindnyájunk édesanyja, a Szűzanya több mint 300 éve gyűjti egybe a nagyvilágban szétszóródott gyermekeit. Nagy csodának számított, hogy 1767 pünkösdjén itt német, magyar, román, horvát, bolgár és örmény nyelven tartottak szentmisét az egybegyűlt híveknek. Mindnyájan innen merítettek további erőt, kitartást és bátorítást az élet megpróbáltatásaihoz. E testvéri egyetértésnek meg kell maradnia a jövőben is. Ezt erősítette meg II. János-Pál pápa, amikor 1992. augusztus 28-án a kegytemplomot Bazilika Minor rangra emelte. Ezt tovább erősítette szentatyánk, Ferenc Pápa is, amikor a hozzá küldött kérésünkre különleges megbízottként, Őeminenciája Joachim Meisner bíborost, kölni nyugalmazott érseket nevezte ki a mai ünnepség levezetésére. Eminenciás úrnak szívből köszönjük, amiért elfogadta a szentatya megbízatását, Isten hozta Máriaradnára. Ugyancsak nagy szeretettel üdvözölte a Németországból érkezett püspököket és főpapokat. Magyarul elmondott köszöntőjében köszöntötte a Magyarországról érkezett excellenciás püspök, illetve érsek urakat és paptestvéreket. Mindenekelőtt dr. Bábel Balázs kalocsai érseket és mitropolitát. Különös tisztelettel köszöntötte a szeged-csanádi, valamint a szabadkai püspök atyákat, a szatmári egyházmegye főpásztorát, továbbá dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érseket, a Szerbiából érkezett érsek és püspök urakat, a két testvér egyházmegyéből, a szeged-csanádi, valamint a nagybecskereki egyházmegyéből érkezett főpásztorokat, paptestvéreket és zarándokokat. Nagy tisztelettel köszöntötte Soltész Miklóst, a magyar kormány egyház-, nemzetiségi és társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárát. A megyés püspök románul elmondott köszöntőjében a szertartás fontosságának a kiemelését követően köszöntötte a megjelent görög katolikus és római katolikus püspököket, élükön Excellenciás Ioan Robu bukaresti érsekkel, SFR Francisco-Javier Lozano bukaresti nunciust, a jelen lévő ortodox püspököket, köztük dr. Timotei Seviciu aradi püspököt, a szerb ortodox egyház temesvári püspökét, a Román Államelnöki Hivatal titkárát. Köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek az Európai Uniós, illetve a németországi püspökségek támogatásával megvalósult felújítási projektben. A munkálatok előrehaladott állapotban vannak, de még nincsenek teljesen befejezve, azokat sürgősen be kell fejezni. Végszavában, nemzetiségtől függetlenül, köszöntötte az összes zarándokot, valamint a rádióhallgatókat és a tévénézőket, akik bekapcsolódhattak az ünnepélyes szertartásba.
Pontifikációs szentmise
A továbbiakban németül, románul és magyarul Excellenciás Böcskei László nagyváradi püspök olvasta fel a Szentatya megbízó levelét Őexcellenciája Joachim Meisner bíboroshoz, a máriaradnai ünnepség levezetésére.
A főcelebráns németül elmondott szentbeszédében az imádság és lelki feltöltődést jelentő máriaradnai kegyhely fontosságát ecsetelte, ahol a Szűzanya várja az imádságban segítséget kérő gyermekeit. Ebben az országban a kommunizmus idején az egyházakat különös módon üldözték, Máriaradna azonban akkor is sziget volt az ateizmus és a leértékelődés tengerében. Mert a hit általában a fény és a jövőkép keveredése. Mária és József is hittek abban, hogy a jeruzsálemi forgatagban háromnapi keresés után is megtalálják a gyermeküket, Jézust, aki a templomban volt. Ezért találkozunk mi is immár 300 éve Mária templomában.
Államfői üzenet
Ezt követően a Román Államelnöki Hivatal megbízottja, Sergiu Nostor olvasta fel Klaus Iohannis államfőnek az ünnepség résztvevőihez intézett üzenetét, amiben az államfő örömének adott hangot, amiért a sok nemzetiséget krisztusi szeretetben egyesítő katolikus egyház egyik fontos zarándokhelye Európai Uniós támogatással, a román állam tevékeny közreműködésével megújulhatott. Abban a reményében zárta levelét, hogy a megújult kegyhely még jobban elmélyíti a nemzetek közötti megbékélést és barátságot. Ezt kiválóan példázta a tény, hogy a több nemzetiségű, illetve vallású egyházi méltóságok mellett, a szertartáson politikusok is részt vettek, köztük Victor Opsachi vallásügyi államtitkár, Király András oktatásügyi államtitkár, Bognár Levente aradi alpolgármester, Arad megye prefeketusa, Cosmin Pribac Florentina Horgea alprefektus társaságában, Dorel Căprar, az SZDP aradi elnöke, illetve Cziszter Kálmán aradi tanácsos. Temes megyéből Molnár Zsolt parlamenti képviselő társaságában Halász Ferenc RMDSZ-megyei elnök, Marossy Zoltán alprefektus, dr. Nicolae Robu Temesvár polgármestere és Mitu Bojin, a Temes Megyei Tanács elnöke volt jelen.
Áldási szertartások
A szertartás során a szentírásból magyarul Molnár Zsolt parlamenti képviselő olvasott fel, a temesvári székesegyház kórusa, Kindl Walter karnagy vezényletével, Franz Metz orgonaművész közreműködésével az egyházi zene gyöngyszemeit megszólaltatva, nagyban emelte a szertartás ünnepélyességét. A szertartás során Őexellenciája Joachim Meisner élen járt az áldoztatásban, de utána, a bazilika előtti teraszon is ő mondott fohászt a felújításért, majd megszentelte, tömjénfüsttel illette az épületet, valamint a nagyszámú hívet. A tömeg ezt követően átvonult a volt rendház felújított épületének az udvarára, ahol megismételték a kegytemplom előtti megáldási szertartást. A volt rendházba 3 emeleten berendezett, a régió legnagyobb egyházi múzeuma is tegnap nyitotta meg kapuit. A tegnapi, máriaradnai bensőséges ünnepség a különböző felekezetű, nemzetiségű és politikai nézetű emberek közötti egyetértés emlékezetes napja is volt, aminek az eszméje bárcsak hosszú életű lenne.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Több diákja lett a Szent László Líceumnak
Nagyvárad- Hatszázról nyolcszáz főre nő a most kezdődő tanévben a Szent László Líceum diákjainak létszáma. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, a tanintézményen belül újabb termeket fognak majd élettel megtölteni. A felújítások a püspökség támogatásával zajlanak.
Zalder Éva, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatónője z Erdély Online-nak arról számolt be: radikális változásokat kellett eszközölni abból a szempontból, hogy a most következő tanévtől kezdve négy kilencedik osztály indul, ugyanis átvették a Mihai Viteazul Műszaki Kollégiumtól a turizmus és közélelmezés líceumi osztályokat (IX., XI. és XII. osztály), illetve a szakács szakiskolai részleget (IX. és X. osztály). Ez tehát azt jelenti, hogy a kilencedik évfolyamon a könyvelés és humán teológiai osztály mellett indul egy négyéves képzést biztosító líceumi és egy hároméves szakiskolai szakács képzést adó osztály is, utóbbi kettő a turizmus és közélelmezés szak részeként. A szakoktatás nem biztosít érettségit a diákok számára, azonban a közélelmezési szak líceumi osztályaiba járók érettségizhetnek.
A felsoroltak miatt az iskola földszinti részét teljesen át kellett alakítani, a javításokat, illetve a felújítások teljes egészében a római katolikus püspökség finanszírozta. Egy ideje már zajlik a munka: a belső tereket átalakították, és végre a hátsó lépcsőfordulónál lekerült az a vasszerkezet, melyet még a szocializmus idején szereltek fel, és idegen testként csúfította a teret. Most azonban rálátás nyílt arra, hogy milyen szép díszítések vannak a falon, egészen másként néz ki a vaskorlát, illetve átjárhatóvá lett a folyosó.
Szép új konyha
Amellett, hogy az alsó részt szinte teljesen restaurálták, a konyhát is zéróra lecsupaszították, új járólapok és fali csempék kerültek a régiek helyére, így tökéletesen megfelel majd úgy a szakiskolások, mint a líceumba járók igényeinek, akik elméleti és gyakorlati tudásra egyaránt szert kell tegyenek, s ahogy az évek telnek, utóbbi óráik száma egyre növekszik. Sok időt fognak tehát eltölteni a konyhában, ahol megtanulnak főzni, különleges és egészen szokványos ételeket készíteni, illetve párhuzamosan mindezzel „praktizálni” is fognak vendéglátóipari egységekben. „Ez számunkra nagy kihívás, hiszen egy egészen új oktatási forma, ezért gondoltuk úgy, hogy korszerűsítünk két osztálytermet is, ahová ezek nagy létszámú szakosztályok költöznek be”- magyarázta az igazgatónő. Hozzátette ugyanakkor: ha folytatódik ez a növekedési tendencia, akkor jövőre már szükségük lehet arra az épülettömbre is, melyet jelenleg nem használnak, nincs igazuk tehát azoknak, akik azzal vádolják őket, hogy nem tudják megtölteni élettel az iskola folyosóit, termeit.
Természetesen a szaktantárgyakat tanító oktatókat is alkalmazniuk kellett, két teljesen új katedra jött tehát létre. „A hozzánk átkerült diákok nagyon szép környezetben tanulhatnak tovább. Böcskei László megyés püspök a lehető legkomolyabban viszonyult ehhez, abból kiindulva, hogy a tanulók komfortérzésén túl az is fontos, hogy pozitívak legyenek a visszajelzések az itt zajló oktatásról”- hangsúlyozta Zalder Éva.
Konyhai felszerelések
A konyhai felszerelések beszerzését (ami elég sokba kerül, hiszen nem csupán edényekről, hanem kályhákról, fridzsiderekről, fritőzökről, fagylaltgépekről, tésztakeverőről van szó) a mallersdorfi ferences nővérek biztosították, akik Németországból hozatták ezeket a vadonatúj felszereléseket, berendezéseket. Erre szükség is volt, mert amelyek itt maradtak még a gazdasági líceumtól, azok használhatatlanok voltak, roncstelepre valóak. Most viszont egyforma porcelán étkészletet, nagyon szép poharakat és csészéket használhatnak a szentlászlósok, és a 21. századhoz méltó környezetben tanulhatnak majd ezen tanintézetbe átkerült diákok a felújítás után anélkül, hogy szegregálnák őket, sőt, még arra is lehetőségük nyílik, hogy átvegyenek valamit az iskola szellemiségéből.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Sürgetik a restitúciót az erdélyi magyar püspökök
A kommunista rendszer által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgette a négy erdélyi magyar történelmi egyház hét püspöke szerdán egy bukaresti konferencián, ahol a restitúciós folyamat megtorpanásának okait elemezték jogászok részvételével.
A konferenciára a sajtót, az európai uniós országok, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Svájc nagykövetségének képviselőit hívták meg.
Az MTI tudósítása szerint a tanácskozáson bemutatták a romániai egyháziingatlan-visszaszolgáltatás helyzetéről készülő Fehér Könyv tervezetét. Elhangzott: az erdélyi magyar történelmi egyházak 2500 ingatlanjukat igényelték vissza a román államtól, s ezek mintegy felét kapták vissza a kommunizmus bukása óta eltelt negyed évszázad alatt.
A tanácskozást kezdeményező Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott: Románia nem jószántából, hanem a NATO- és európai uniós csatlakozása érdekében fogadta el a jóvátételi törvényeket, de most adminisztratív eszközökkel, a köztisztviselők megfélemlítésével hátráltatja a visszaszolgáltatást.
Kifejtette: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását elrendelő büntetőper óta, amelyben a restitúciós bizottság tagjait felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, a restitúciós törvények alkalmazásával megbízott tisztségviselők már félnek az egyházak javára dönteni. A püspök azt is sérelmezte, hogy az egyháziingatlan-restitúciót szándékosan összemossák a korrupciós ügyekkel, és ezzel erkölcsileg is megbélyegzik a kisebbségi egyházak jogos követeléseit.
Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke elmondta: a visszaszolgáltatásokat az állam gyakran azzal hátráltatja, hogy nem ismeri el jogutódként az egyházat, ha a telekkönyvekben bizonyos ingatlanok különböző egyházi szervezetek, vagy alapítványok nevén szerepeltek, amelyek megszűntek.
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke arról beszélt: az egyházi vagyon soha nem volt öncélú, az mindig közösségi célokat szolgált, és az egyház csak úgy tudja vallási, nemzeti, társadalmi kötelezettségét teljesíteni, ha nem mond le a ráhagyott örökségéről.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke elmondta, a román államnak inkább partnernek kellene tekintenie saját – egyébként értékteremtő, adózó –, más nyelvet beszélő állampolgárait, és nem lenne szabad ellenségképet kreálnia, amikor a kisebbségi egyházak visszakövetelik épületeiket.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, illetve Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke is azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak nem követelnek olyasmit, ami nem volt az övék, és kizárólag törvényes utakon óhajtják felgyorsítani a jóvátételt.
Krónika (Kolozsvár)

Hitélet – Nagyváradon találkoztak az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek
A kolozsvári Szent Mihály egyházközség Nőszövetségének küldöttsége is részt vett az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesületének (ERKNE) őszi találkozóján, amelyre szeptember 21. és 23. között Nagyváradon került sor. A rendezvény mottója Avilai Nagy Szent Teréztől származott: „A legbiztosabb nem akarni mást, csak amit Isten akar, Aki jobban ismer minket, mint mi magunkat...”
A tanulságos, időszerű s a jövőbeni tevékenységet előrevetítő országos rendezvényről Fábián Máriát, az ERKNE és egyben a Szent Mihály nőszövetség elnökasszonyát kérdeztük.
– Kik szervezték és kik vettek részt ezen a lelkigyakorlattal összekötött országos találkozón?
– A fórumot ez alkalommal a várad-olaszi Szent Rita (elnök Stelli Olga, lelkivezető Kiss Albert atya) és a várad-velencei Lisieux-i Kis Szent Teréz (elnök Fleisz Judit, lelkivezető Curaliuc Demeter atya) nőszövetségek szervezték, amelyen 30 erdélyi katolikus nőszövetség elnöknői, illetve 13 lelkivezető pap, több mint 60 személy vett részt. A rendezvény Böcskei László nagyváradi megyéspüspök támogatásával jött létre, fővédnöke Kovács Sándor Kolozs-dobokai főesperes, országos lelkivezető volt.
F. Gy.
Szabadság (Kolozsvár)

Valamennyi zászlót elvittek
A Bihari Napló csütörtöki lapszámában egyik előfizető olvasói levélben kifogásolta, hogy eltűnt a magyar zászló a Székesegyházból. Kiváncsiak voltunk Böcskei László megyés püspök álláspontjára.
Exc. Böcskei László megyés püspök ezzel kapcsolatban csütörtökön azt nyilatkozta honlapunknak: a Székesegyházban jelen pillanatban is olyan munkálatok folynak, melyek többek közt megindokolják, hogy bizonyos dolgokat elmozdítsanak. Meg lehet nézni, hogy kintről öntik be a konszolidációs anyagot, és az oldaloltároknál még a képeket is leszedik, hogy megvédjék ezeket. A zászló amúgy még a Múzemok Éjszakáján lett elmozdítva, amikor valamennyi zászlót eltávolítottak, mert a rendezvény jellege miatt nem illettek oda, illetve átrendezték egy kicsit a Székesegyház belsejét, például ismertető-táblákát helyeztek ki. Amúgy akkor elkerült onnan a pápai állam, Nagyvárad és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum zászlója is. „Nekem az a benyomásom, hogy ez az írás egy kissé úgymond ferdített hozzáállás, egy kényelmes karosszékből könnyű írni, mindenbe belekötni”- fogalmazott a főpásztor. Hangsúlyozta: több adminisztratív okot is fel tud tehát sorolni arra vonatkozóan, amiért elkerültek bizonyos tárgyak. „Ma reggel is ott voltam a Székesegyházban, és ÉN rendeltem el, hogy távolítsák el az említett képeket, ezek megóvása céljából, illetve hogy nehogy károsítva legyenek. Amikor pedig befejeződnek a munkálatok, akkor a liturgikus tér is úgy alakul majd, ahogy ez a templomokban elő van írva.”- nyomatékosította. Hozzátette: ami a zászlókat illeti, elsősorban a templomi zászlókat kell visszatenni, de semmi olyan indok nem létezik, amiért a magyar zászló is nem lehetne bent a Bazilikában.
erdon.ro

Átszervezésekkel védenék a magyar iskolahálózatot
Miután RMDSZ-közbenjárásra sikerült elérni, hogy Ilie Bolojan nagyváradi polgármester ne szólhasson bele a beiskolázási tervbe, vagyis abba, hogy hány nulladik, ötödik és kilencedik osztály induljon Váradon – amire az önkormányzati vezetőnek nem is lett volna törvényes hatásköre –, a tanfelügyelőséggel kezdtek tárgyalásokat arról, hogy reálisan hány diák van, és hogy a jelenlegi törvény hány osztály indítását teszi lehetővé. A tárgyalások eredményeként az igényeket kielégítő terv készült el – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó Ödön parlamenti képviselő. Hangsúlyozta, ebben a kérdésben folyamatosan konzultáltak a történelmi egyházak vezetőivel, vagyis Csűry István református és Böcskei László római katolikus püspökkel, valamint az érintett iskolaigazgatókkal a képviselendő álláspontról.
Megfelel az igényeknek a beiskolázási terv
A közös munka eredményeként a tanfelügyelőségről kikerült és a minisztériumba elküldött beiskolázási terv lefedi az iskolák igényeit – mondta el Szabó Ödön. Ennek megfelelően a tervbe 16 indítandó ötödik osztály került be a Bolojan által propagált 12 helyett, valamint szintén a reális igényeknek megfelelő számú előkészítő osztály. A középiskolai osztályokat illetően kisebb kompromisszum született: Nagyváradon és vidékén 24 osztály indítására volt igény az iskolák részéről, és végül 22 került a tervbe – de még ez is jóval több a polgármester által javasolt 18-nál. Az RMDSZ által felhozott legfőbb érv a témában az volt, hogy a tavalyi adatok szerint a Bihar megyei színmagyar oktatás nemcsak el tudja tartani saját pedagógusi hálózatát, hanem többletet is termel, míg a színromán, illetve romántöbbségű oktatás veszteséges. A román oktatási hálózat deficitjét (ami Bihar megyében az elmúlt évben 12,2 millió lej volt) pedig nem lehet a magyarokon megspórolni, főleg, ha figyelembe veszik azt is, hogy romániai szinten a kisebbségi oktatás az országos hálózatnak alig tíz százalékát teszi ki. Ezt a szakmai érvelést a tanfelügyelőség elfogadta, ezt követően azonban Bukarestben a minisztériummal is el kell majd fogadtatni.
Szakosztályokat venne át a Szent László és a Lorántffy
Szabó Ödön ugyanakkor kilátásba helyezte a váradi középiskolai hálózat jelentős átszervezését is a közeljövőbeli tervek kapcsán, melyre elmondása szerint már megállapodás született a történelmi egyházakkal is. A terv értelmében a Szent László Római Katolikus Iskolaközpont a közgazdasági és szolgáltatási szakképesítés irányába mozdulna el, és ide kerülnének a jelenlegi szakoktatási rendszerben szétszórtan működő turisztikával és szolgáltatásokkal foglalkozó szakosztályok, míg a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium a műszaki oktatás irányába mozdulna el, és ide kerülnének a mechatronikai, elektrotechnikai osztályok, az Ady Endre Líceum pedig meglévő szakjait erősítené. Ugyanakkor arra is törekednek majd, hogy a művészeti líceumban, illetve más, nem szakoktatást nyújtó tanintézetben, ahol többnyelvű osztályok vannak, legalább három párhuzamos magyar osztály működjön évfolyamonként – tette hozzá Szabó Ödön. Ez katedrastabilitást és „erős” magyar diákságot eredményez, valamint ez biztosítja majd azt, hogy ne legyen a tanintézetekben – ahol többnyelvű osztályok vannak – érdek a magyar középiskolai osztályok elsorvasztása, vélekedett a politikus.
Szabó Ödön egy nagyon kemény beiskolázási kampány szervezésének a fontosságát is hangsúlyozta, hogy betöltésre kerüljenek a kiharcolt helyek – s ebben a szülők és pedagógusok szerepvállalását szorgalmazta. Az iskolák figyelmét pedig arra hívta fel, hogy ezen a téren ne méretezzék túl saját magukat, hiszen azzal „aszályra ítélhetik” a többi iskolát.
Szombati-Gille Tamás
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Ünnepel a Caritas Catolica
Nagyvárad- Szerda délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a Szent Márton Idősek Otthonában abból az alkalomból, hogy az intézmény 20 éve működik, a Caritas Catolica pedig 25 éves múltra tekint vissza.
Exc. Böcskei László váradi római katolikus megyés püspök felidézte, hogy az 1989-es decemberi fordulat arra is lehetőséget teremtett, hogy az egyház is küldetésének megfelelően jelen tudjon lenni a társadalom életében, mely nem csupán a templomokban zajló megszentelő feladat, hanem a diakónia is annak érdekében, hogy minden időben segítséget, vigaszt és támaszt kínáljanak a rászorulóknak. 1990-ben a váradi egyházmegye is gyorsan lépett: előbb a segélycsomagok osztásánál, illetve a közvetítésben vállalt szerepet, majd a szeretetszolgálat különböző struktúrák létrehozásában konkretizálódott, az évek folyamán pedig tovább bővült, gazdagodott a Caritas tevékenysége. Így jutunk el a jelenbe, amikor evangéliumi küldetésének megfelelően az egyház igyekszik érzékenyen reagálni a szociális környezetben bekövetkező változásokra, a lehetőségeihez mérten, ugyanis arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a Caritas mögött is sokan állnak- gondolunk itt főleg külföldi támogatókra és mindazokra az önkéntesekre is, akik szívügyüknek tekintik, hogy segítsenek a bajban levőkön. Ők így, együttesen azt közvetítik a külvilág számára: mindannyian felelősséggel tartozunk egymást iránt, hiszen ez keresztény hitünk egyik lényege- nyomatékosította a főpásztor. Haier Emma, a várad-szőllősi Szent Márton Idősek otthona vezetője arra emlékezett vissza, hogy a rendszerváltozást követően raktár működött az ingatlanban, 1995-ben avattak fel öregotthont és óvodát az épületben. 1999-2000-ben bővítették, és a törvények miatt, illetve azért, mert közben kiépült az egyházmegye iskolahálózata, az óvoda kiköltözött onnan. 2004-ben akkreditálták a szolgáltatásaikat, tavaly pedig egy újabb nagyobb szabású átalakításon ment keresztül az intézmény: például megfigyelőkamerákat szereltek fel, korszerűsítettek a mosdókat, és egy klubtermet is kialakítottak. Most már csak olyan lakóik vannak, akik külső segítség nélkül nem tudják ellátni magukat: Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedők, lebénult személyek. A helyek száma 39, és ugyanennyi kedvezményezettel foglalkoznak, vagyis telt ház van.
Számokban
Rajna József Caritas-igazgató elmondta: az egyesületük tagja a bukaresti székhelyű Caritas Konföderációnak, melynek 11 tagszervezete van (római és görög katolikus Caritasok egyaránt). 125 alkalmazottal és 30 önkéntessel dolgoznak, az egyházmegye több mint 10 településén: Nagyváradon kívül munkapontjaik vannak például Margittán, Tasnádon, Érmihályfalván, Nagyszalontán, Székelyhídon és Fugyivásárhelyen is. 106 idős személlyel foglalkoznak négy öregotthonban, 42 diáknak biztosítanak internátusi szállást. Emellett 60 személynek adnak naponta meleg ebédet a szociális kantinjukban Váradon, és 30-nak Margittán, és 7 házi gondozó központ könnyíti meg 250 páciens életét. A Kanonok sori rendelőintézetükben havonta közel 100 beteget látnak el, illetve ugyanakkor egy uniós projekt keretében 120 nőnek nyújtottak képzést a szociális szolgáltatások területén. Feladatuk van tehát bőven, ezért jó lenne, ha az állami költségvetésből nagyobb mértékben támogatnák a tevékenységeiket, s a helyi önkormányzat is értékelné őket.
Új ügyvezető igazgató
A sajtótájékoztatón röviden bemutatkozott Derzsi Ákos, aki október 1-től a Caritas új ügyvezető igazgatója. Korábban RMDSZ-es parlamenti képviselő és munkaügyi államtitkár volt, majd a könyvkiadás és nyomdászat területére nyergelt át. Ugyanakkor jelen volt két támogató is, Jaap Stellingwerf és Peter Beukenkamp, a hollandiai Kelet-Európáért Alapítvány részéről.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Visszatérnek a lazarista szerzetesek Váradra
Szerda este Vita Consecrata. Nyolc évszázad szerzetesrendi történelem és művészet a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében címmel konferenciával egybekötött rendtörténeti kiállításmegnyitót tartottak a Püspöki Palotában, mely tavaszig tekinthető meg.
Az egybegyűlteket Böcskei László megyés püspök köszöntötte. Felidézte, hogy a 2014. november 30. és 2016. február 2. között zajlott Megszentelt Élet Évében az elmúlt hónapokban számos olyan rendezvényt szerveztek, melyek a kolostorokban és rendházakban élőkre hívta fel a figyelmet, a mostani azonban több ennél, hiszen arról szól, mit tettek az elmúlt évszázadokban, illetve tesznek még napjainkban is a váradi egyházmegye területén élő szerzetesek és nővérek, hozzájárulva ezáltal a társadalmi, kulturális, szociális és intézményi fejlődéshez. Dr. Kovács F. Zsolt atya, a püspökség irodaigazgatója úgy vélte, talán a „rendben vagyok, földön járok, égre nézek” mondat lehetne a legtalálóbb mottója a szimpóziumnak.
A konferencia első előadója dr. Botár Gábor székelyudvarhelyi plébános volt, aki a mallersdorfi ferences nővérek erdélyi tevékenységéről beszélt. Többek közt megtudtuk tőle, hogy a Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek Szerzetesközössége 151 éve tevékenykedik Erdélyben. A rendet Paul Jozef Nardini atya alapította- akit sanyarú gyermekkora szociálisan érzékennyé tett- Pirmasensben, a székhelyet 1869-ben tették át Mallersdorfba. A kolostori élet alapja Szent Ferenc Harmadik Rendjének szabályzata, a nővérközösség pedig a Szent Család oltalma alatt áll. Erdélybe 1864. november 19-én érkezett az első hat nővér Nagyszebenbe, az intézmény fejlődése, koedukációs oktatási rendszer kialakítása céljából. Nagyváradon az egészségügy és az oktatás területén tevékenykedtek, 1895-ben Schlauch Lőrincz püspök kérvényezte, hogy a megyei kórházban vegyék át a betegek ellátását. 1897. január 1-től 15 nővér 250 beteget gondozott naponta, és a kórház kapacitása és a betegek száma évről évre nőtt. 1903. október 1-jétől a helyi gyermekkórházban is átvették a betegápolást, kezdetben 20 beteg mellett 5 nővér dolgozott, de számukra egyre gyarapodott. 25 év eredményes munka után az anyaház vissza akarta vonni a nővéreket, de néhányan még itt maradtak. Ezzel párhuzamosan közben Bognár István apátkanonok 3 nővért kért a szeminárium konyhájába, akik 1898. november 1-jétől elkezdték a munkát. Az I. világháború után Széchenyi Miklós püspök feloszlatta a papi szemináriumot, de utódja, Bjelik Imre újraindította, és szintén nővéreket kért a háztartás vezetésére. A II. világháború utáni 1948-as államosításkor a kongregáció intézményes befagyasztása is megtörtént, zaklatásokra került sor az iskoláikban, és kilakoltatták a nővéreket, akik annak ellenére, hogy le kellett tegyék a szerzetesi habitusukat, a külső formák hiányában is igyekeztek eleget tenni hivatásuknak. 1989 után az itt élő nővérek házukat a kongregációnak ajándékozták, melyet renováltak, és 1999 augusztusában felszenteltek. Jelenleg a Dózsa György utcai Kis Szent Teréz Házban 4 nővér gondoz 12 gyermeket, illetve 2012. október 11-én Böcskei László megáldotta a Brassói utcai Szent Ferenc Napközi Otthont.
Vincés nővérek
Barta Szabolcs lazarista szerzetes rendje és a vincés nővérek nagyváradi missziós munkáját mutatja be. Felvezetőjében arról beszélt, hogy lett az alapító, 19 évesen pappá szentelt Páli Szent Vince törtető, pénzéhes és karrierista fiatalemberből olyan személyiség, akit Franciaországban a szegények atyjaként, és a szeretet apostolaként tiszteltek. 1617-ben alapította a Szeretetegyesületet (mely a Caritas elődjének is nevezhető), 1625-ben a Missziós Társaságot (lazaristák), 1633-ban pedig a Szeretet Leányai Társulatot (vincés vagy irgalmas nővérek). Előbbiek működési területe a missziók, a papság képzése, valamint a szegényekkel, rászorulókkal való foglalkozás, utóbbiaké a betegápolás, az oktatás-nevelés és a karitatív szolgálat volt. 1878-ban Grazból indult egy nővércsoport Nagyváradra Nogáll János kanonok, későbbi püspök meghívására. Szolgálati helyük lett a Szent Vince Intézet, az Inmaculata Intézet, a velencei iskola, a Szent László Intézet, a Szent József kórház, a Katalin-telep, valamint Szentjobbon és Bélfenyéren is tevékenykedtek. A kommunizmus évtizedei után 1990-ben újrakezdték, 1996-ban költöztek be új tartományi házukba a Mioriţei utcában, ahol jelenleg 12-en élnek. A lazaristák 1940-ben érkeztek Váradra, a Katalin -telepre, ahol korábban a vincés nővérek végeztek lelkipásztori munkát. Népmisszióval, hittanoktatással foglalkoztak, pártfogolták a szegényeket és a munkásembereket. 1997-ben az utolsó lazarista atya is elhagyta Váradot, idén nyáron azonban a tartományi gyűlésen úgy döntöttek, jövőre visszatérnek a Katalin-telepre. Az amúgy váradi születésű Barta Szabolcs atya néhány napja már meg is érkezett, jelenleg a Szent László plébánián akkomodálódik.
Oklevelek
Az előadások végén Exc. Böcskei László megyés püspök oklevelekkel és az egyházmegye érdemérmének bronz kiadásával ismerte el a szerzetes és nővérközösségek tevékenységét. Ezt követően pedig megnyitották a Nyolc évszázad szerzetesrendi történelem és művészet a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében című kiállítást, melyhez Lakatos Attila kulturális referens fűzött néhány gondolatot.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Vita Consecrata a nagyváradi barokk palotában
Nyolc évszázad szerzetesrendi történelmét és művészetét dolgozza fel az a kiállítás, amelyet szerdán délután nyitottak meg a nagyváradi római katolikus püspöki palota dísztermében.
A Vita Consecrata. Nyolc évszázad szerzetesrendi történelem és művészet a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében című, konferenciával egybekötött rendtörténeti kiállítás az egyházmegye területén tevékenykedő férfi és női rendek lelkiségét, sokrétű tevékenységét dolgozza fel a középkortól napjainkig, tájékoztat az egyházmegye sajtószolgálata.
A konferencián dr. Botár Gábor székelyudvarhelyi plébános a mallersdorfi ferences nővérek erdélyi tevékenységét, Barta Szabolcs lazarista szerzetes pedig rendje és a vincés nővérek nagyváradi missziós munkáját mutatta be.
Amint rámutatnak, az első bencések 11. századi szentjobbi megtelepedése és Szent István jobbjának Biharba hozatala óta, a reformáció és a török hódoltság 1557-től 1692-ig tartó 135 évét kivéve folyamatos volt a szerzetesek jelenléte az egyházmegyében. A különös beccsel bíró Szent Jobb ereklyének maga Szent László király emeltet monostort a Berettyó vidékén.
Általános tapasztalat, hogy Árpád-házi királyaink kereszténység iránti fogékonysága az Európában megjelenő szerzetesrendeket sok esetben már alapítóik életében Magyarországra vonzza, s ezek kisvártatva megjelennek a váradi egyházmegyében, amely a mai határainál jóval kiterjedtebb volt, Kalotaszegtől a mai Békés megyéig terjedt, tájékoztatnak. Kolostorok tucatjai létesültek, a bencések nyomán a premontreiek, a johanniták, a domonkosok, a ferencesek, a pálosok és az Ágoston-rendiek is megtelepedtek Biharban.
„1557 és 1660 két jelentős dátum nemcsak az egyházmegye és a szerzetesrendek, hanem a Körösök és Berettyó vidékének teljes lakossága életében. Fráter György püspök halálával megerősödnek a protestáns mozgalmak és száműzik a római katolikus vallást Biharból, majd Várad várának behódolása 30 évnyi török uralmat, s ezzel a települések pusztulását, a régió kiüresedését, a keresztény értékek megsemmisülését hozza. A törökök 1692. évi váradi kivonulásakor hálaimát mondó Benkovich Ágoston püspök a ragyogó középkori Várad helyén pusztaságot talál” – írják a tájékoztatóban.
Új szerepkör a visszatérőknek
A városba visszatérő szerzetesrendek új szerepkört kapnak, ők látják el az oktatási-nevelési és szociális-egészségügyi teendőket, de korszakformáló tudományos felfedezések is születnek. A bihari egyházmegye területén az újkorban 11 rend tevékenykedett, Debrecenben a piaristák, Váradon a kapucinusok és az irgalmasok, a nőnevelésben élen járó orsolyiták, a vincések és a mallersdorfi ferences nővérek, vagy a városba a közeljövőben visszatérő lazaristák.
Az előadásokat követően Böcskei László megyéspüspök okleveleket és az Egyházmegyei érdemérem bronz kivitelezését adta át az egyes szerzetesrendek képviselőinek, köszönetül tevékenységükért, amelyet Isten dicsőségére és embertársaik javára végeztek a múltban, és végeznek ma is. A főpásztor hangsúlyozta, hogy a szerzetesrendek nem újonnan telepedtek meg Nagyváradon, hanem a kommunista rendszer tilalmai miatt felfüggesztett szerzetesi élet folytatásáról van szó.
Lelkiség és közösségért folytatott munka
„Elbeszélni saját történelmünket nem más, mint dicséretet és köszönetet mondani Istennek minden adományáért” – idézi Ferenc pápa szavait az ismertető, amelyekkel a szentatya 2014. adventjének első vasárnapján megnyitotta a megszentelt élet évét. „A megszentelt élet évében rájuk emlékezünk, akik lelkiségükkel, hitükkel és a közösségért folytatott munkájukkal írták be magukat az egyházmegye, s főként Nagyvárad történetébe” – mutat rá a sajtókommüniké.
Emlékeztet, hogy az egyházmegye papjai, szerzetesei és hívei év elején a görög katolikus egyházzal közösen ülték meg a megszentelt élet világnapját, majd évközben sorra látogatták a rendházakat, közös elmélkedésekkel, lelkigyakorlatokkal erősítették egymás hitét és hivatását, rendezvényeikkel pedig betekintést adtak az érdeklődőknek a kolostorok zárt világába, a szerzetesek tevékenységébe.
A Vita Consecrata szerzetesrend-történeti kiállítás jövő év tavaszáig látogatható, a tárlat zárásaképp a premontrei rendet bemutató előadásra kerül sor.
Krónika (Kolozsvár)

Új hírportál a katolikusoknak
Nagyvárad- Péntek délelőtt Exc. Böcskei László megyés püspök hivatalosan is elindította a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye új hírportálját. Az Egyházamban Egyházamért c. kiadványt is bemutatták.
A Kanonok sori Laikusképző Központban tartott péntek délelőtti sajtótájékoztatón Micaci Cristian pasztorálasszisztens arra hívta fel a figyelmet: Vakon Zsolt püspöki titkárnak köszönhetően a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye már több éve sikeresen működtet egy hivatalos hírportált (varad.org), de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem igazán alkalmas hírek közlésére, illetve nem fedi le az egész egyházmegyét, ugyanis többnyire csak a központi rendezvényekről jelennek meg rajta beszámolók, sajtóanyagok. Az új hírportált (hirek.varad.org) tehát egyfelől azzal a szándékkal indították el, hogy a váradi jelentősebb események mellett helyet kapjanak a vidéki plébániákon, a szerzetesközösség által működtetett intézményekben, a gyermekotthonokban, tanintézetekben vagy a Caritas keretében zajló vallásos események is. Ezeknek az információknak a forrásai többnyire azok a médiaapostolok, akik számára az év folyamán képzéseket tartottak, így képesek arra, hogy szöveges és képes anyagokat küldjenek a helyi rendezvényekről. Az új honlap másik célja pedig a sajtóval való kapcsolattartás hatékonyabbá tétele, mindkét irányba. A beindítás a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával sikerült, a 750 ezer forintból 600 ezer forintot eszközbeszerzésre költöttek (szerver felállítása) 150 ezer forintot pedig a szerkesztésre.
Számvetés
Exc. Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: Krisztus azt kérte tanítványaitól, hogy „Menjetek el szerte az egész világba, és hirdessétek az evangéliumot”, és ebből kiindulva az egyház jelen kell legyen az emberek életében. Az evangelizáció azonban napjainkban nem csak a klasszikus módon, vagyis a templomokban, szentmiséken történik, hanem a különböző médiafelületek által nyújtott lehetőségeket is kell használni, ily módon is kaput kell nyitni a világra, bemutatni azt a szerteágazó- lelki, szociális, karitatív, oktatási- tevékenységet, melyet a katolikus egyház kifejt.
Kovács F. Zsolt atya, a püspökség irodaigazgatója az évente megjelenő, idén ötödik kiadásához érkezett Egyházamban Egyházamért című kiadványról beszélt. Úgy fogalmazott: a többi intézményhez hasonlóan, év végén a váradi egyházmegye is számvetést készít, s ezt ebben a nyilvános formában teszi, hogy a hívek is értesüljenek a történtekről. Megjegyezte: az ingyenes, 15 ezer példányszámban megjelentetett lapnak egyébként érzelmi töltete is van, hiszen az olvasók esetleg felismerhetik benne magukat, s akkor nem csak olvassák és emlékeznek, hanem örömmel nézegetik, és mutogatják másoknak is. Az élménybeszámolók személyesebb jellegűek, igyekeztek főleg önkénteseket, minél több személyt felkérni ezek megírására. Három fő témát dolgoztak fel: ifjúság, felnőtt- és papképzés, és házszenteléskor a tisztelendők visznek az „évkönyvből” a családoknak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

„Ádám és Éva, nem Ádám és Béla”
A házasság egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti – vallják egybehangzóan a Krónika által megkérdezett erdélyi magyar püspökök, akiket az ortodox egyház által támogatott alkotmánymódosítás kapcsán faggattunk. Azt szeretnék, ha az alaptörvény egyértelműbb lenne a kérdésben.
„Az Ószövetség is Ádám és Éva szövetségéről, házasságáról szól, nem Ádám és Béla szövetségéről!” – szögezte le a Krónika megkeresésére Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, akit annak kapcsán faggattunk, mi az álláspontja arról, hogy az ortodox egyház támogatásával aláírásgyűjtés folyik azért, hogy az alkotmány rögzítse: a házasság egy férfi és egy nő szabad akaratából jön létre.
Az erdélyi római katolikus érsek lapunknak elmondta, hozzá még nem érkezett megkeresés a témában, ám – tette hozzá – a romániai katolikus egyház a római katolikus, a görögkatolikus és az örmény katolikus egyházak öszszességét jelenti, így ilyen kérdésekben a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia vezetőjét, Ioan Robu érsek-metropolitát szokták megkeresni. Jakubinyi György ugyanakkor utalt Ferenc pápa állásfoglalására, miszerint a házasság egy férfi és egy nő életre szóló, felbonthatatlan szövetsége.
„A házasság egyértelműen egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti” – szögezte le hasonlóképpen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Megtudtuk, őt megkeresték már, hogy támogassa az alkotmánymódosításra vonatkozó kezdeményezést, és az ügy mellé állnak, hiszen mint mondta, „nekünk ez így természetes, a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti”.
Ugyan Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspököt még nem keresték meg az aláírásgyűjtés kezdeményezői, de egyetért az előtte szólókkal. „A kezdeményezéssel kapcsolatosan az a véleményem, hogy a házasságot védeni kell! Alapjában véve az utolsó két püspöki szinóduson is ezt fogalmazták meg. Keresztény irányelv, amit az Úr Jézus mondott és a Szentírásban olvasunk: »De Isten a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten összekötött, azt ember ne válassza szét.« (Mk 10, 7-9)” – hangsúlyozta Böcskei László.
Fél év félmillió aláírásért
Az aláírásgyűjtést az ortodox egyház támogatásával a civil szervezetek által létrehozott Koalíció a családért csoport kezdeményezte tavaly októberben. A koalíció alaptörvény-módosítást célzó javaslata november 25-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A kezdeményezőknek e dátumtól kezdve fél év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy félmillió aláírást gyűjtsenek össze az ország megyéinek legalább a feléből úgy, hogy valamennyi megyéből legalább húszezer aláíró legyen.
Ha 2016. május 24. előtt összegyűl a megfelelő számú aláírás, népszavazás dönthet a családra vonatkozó jelenlegi alkotmányos tétel módosításáról. Románia alkotmánya vonatkozó cikkelye szerint „a család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon” alapul. Ezt a megfogalmazást módosítanák a kezdeményezők úgy, hogy a cikkely a házasság alapjaként „egy férfi és egy nő” szabad akaratnyilvánítását rögzítse.
A Digi 24 hírtelevízió egyébként a napokban arról számolt be, hogy az aláírásgyűjtést sok ortodox gyülekezetben összekötötték az év eleji házszenteléssel: a házszentelő papok a kezdeményezés támogatásának lehetőségét is felajánlják a felkeresett családoknak.
A Szentírás az alap
A kezdeményezés azt követően kapott széles nyilvánosságot, hogy Ioan Selejan, a Bánság ortodox metropolitája Temesváron a karácsonyi liturgiát követően felhívta rá a hívek figyelmét. Mint arról beszámoltunk, a főpap közölte: azért akar ilyen témájú alkotmánymódosítást, mert egyre több európai országban ismerik el hivatalosan, hogy azonos nemű párok is alapíthassanak családot.
„Olyan polgári kezdeményezésről van szó, amelyet a keresztény családot szerető testvéreink be kívánnak mutatni mindazoknak, akik ezt a népet vezetik” – mondta. Hozzátette: „a cél az, hogy az alkotmányba beleírják: a keresztény család alapját a Szentírásban található családmeghatározás jelenti – a családot az Isten elrendelése szerint a férfi és a nő alkotja. Ezért fiatal diákok kérik majd arra önöket, hogy aláírják a petíciót, és bizalommal kérem, hogy írják alá, mivel, ha nem tévedek, nem tudom, hogy múlt héten-e, de talán Görögországot is térdre kényszerítették ebből a szempontból. Mi sokkal hívőbb nemzet vagyunk, és ezért kérjük az Istent, hogy óvja meg a nemzetünk szent oltára előtt megáldott családot” – fogalmazott Ioan Selejan, ismét hangsúlyozva, hogy a szülők csakis férfiak és nők lehetnek.
A főpap arra utalt, hogy egy héttel korábban az egyébként szintén ortodox többségű Görögországban olyan törvényt fogadtak el, amely lehetővé teszi, hogy az azonos nemű párok polgári eljárás keretében hivatalosítsák a kapcsolatukat. A jogszabály ellen a helyi ortodox egyház hevesen tiltakozott.
Mint ismeretes, az utóbbi években több európai ország, így Nagy-Britannia, Spanyolország és Ciprus is lehetővé tette az azonos neműek kapcsolatának hivatalossá tételét, a kérdés ugyanakkor az Európai Unió több országában továbbra is ellentéteket szül.
Bálint Eszter, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi egyházfők is elutasítják (Azonos neműek házassága)
Kiállnak a homoszexuális házasságok alkotmányos tiltásáért a történelmi magyar egyházak erdélyi vezetői: a Krónika napilap megkeresésére egyértelműen a férfi és a nő közötti házasság mellett foglaltak állást.
Romániában a civil szervezetek által létrehozott Koalíció a családért csoport tavaly októberben kezdeményezett aláírásgyűjtést azért, hogy az alkotmány rögzítse: a házasság egy férfi és egy nő szabad akaratából jön létre – jelenleg ugyanis az áll benne, hogy „a család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon” alapul. Az alkotmánymódosító kezdeményezés november 25-én jelent meg a hivatalos közlönyben, és az ortodox egyház azonnal felkarolta. „Az Ószövetség is Ádám és Éva szövetségéről, házasságáról szól, nem Ádám és Béla szövetségéről!” – szögezte le Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke. Hozzátette: egyházát nem keresték meg támogatásért a kezdeményezők, de utalt Ferenc pápa állásfoglalására, mely szerint a házasság egy férfi és egy nő életre szóló, felbonthatatlan szövetsége. Hasonlóan nyilatkozott Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök is, aki szerint „a házasságot védeni kell!”. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke közölte: egyházát megkeresték az alkotmánymódosító kezdeményezés támogatásának a kérésével, és az ügy mellé állnak. „Nekünk ez így természetes: a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti” – szögezte le. A kezdeményezőknek május 24-ig félmillió aláírást kell összegyűjteniük az ország megyéinek legalább feléből úgy, hogy valamennyi megyéből legkevesebb húszezer aláíró legyen. Ha a határidő előtt meglesz a megfelelő számú aláírás, népszavazást lehet kiírni a családra vonatkozó jelenlegi alkotmányos tétel módosításáról. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egységben a magyar speciális oktatás
Magyar tannyelvű speciális központot avattak hétfőn Nagyváradon. Mintegy negyven gyermekkel foglalkoznak itt tanárok, gyógypedagógusok és más szakemberek.
A hétfő délutáni avatóünnepség előtt Kéry Hajnal megyei főtanfelügyelő-helyettes a sajtó képviselőinek elmondta, hogy mindeddig magyar nyelvű speciális oktatás zajlott a nagyszalontai Arany János Általános Iskolában, az érmihályfalvi Zelk Zoltán Általános Iskolában, a nagyváradi Szent László Teológiai Líceumhoz rendelt óvodai csoportokban, és még két váradi speciális oktatási intézményben. A Tanügyminisztérium határozata szerint viszont hagyományos és speciális oktatási intézmény nem működhet egy intézmény keretén belül, ezért volt szükség arra, hogy külön fogják össze a speciális csoportokat. Nagyváradon azonban gondot jelentett, hogy nem volt székhelye a speciális oktatási központnak, de a római katolikus egyházmegye ingyenes használatra rendelkezésre bocsátotta a mizeri rend egykori kórházának Fő utca 33. szám alatti épületét, és így tegnap, az épületrész belső felújításának befejeztével megkezdhette működését a magyar tannyelvű speciális oktatási központ, ahová a váradi magyar óvodai és iskolai csoportok járnak ezentúl. Mint Kéry Hajnal elmondta, Nagyváradon körülbelül negyven gyermek, míg Nagyszalontán közel ötven, Érmihályfalván pedig mintegy tizenöt diák tanul a magyar nyelvű speciális oktatási központban. A váradi létesítmény naponta 8–16 órák között működik, délelőtt gyógypedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel, a délutáni órákban pedig logopédusok és más szakemberek is foglalkoznak velük.
Az emberség napja
A létesítmény hétfő délutáni avató ünnepségén Böcskei László megyés püspök kifejtette: „a mai nap az emberségről szól, és arról, hogy emberek lévén figyelnünk kell egymásra. És nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy vannak közöttünk olyan emberek is, akik több figyelmet igényelnek, és akik felé a közeledés több szeretetet, töb áldozatot kér a részünkről. Ami most megvalósult, az ennek az odafordulásnak az egyik jele és kifejezője. Amit mi most látunk, az a kezdete annak, amit továbbvinni szeretnénk, azért, hogy ez az odafigyelés ne csak egy pillanatnyi megnyilványulása legyen az emberségünknek, hanem határozza meg azoknak az életét, akik ránk vannak bízva. Én nagyon örülök ennek az intézménynek, remélem, hogy hosszú életű lesz, és ezzel nem csak az ebben az intézményben tanuló gyermekek fognak majd támogatást nyerni, hanem azok a családok is, ahonnan ezek a gyerekek jönnek. Mi a támogatásunkról biztosítjuk a szülőket, gyermekeket, és az intézményt magát is”.
Bővülni fog
A Bihar Megyei Tanácsot képviselő Sarkady Zsolt az avató ünnepségen hagsúlyozta, hogy a megyei tanács partner kíván lenni abban, hogy egy olyan iskolahálózat épüljön ki, ahol mind a pedagógusok, mind a szülők, mind a gyerekek a lehető legjobban használják ki az erőforrásokat, és hozzátette, hogy amennyiben a váradi intézmény bővítésére lesz igény, akkor a tanács ebben is segítséget kíván majd nyújtani. E bővítés kapcsán az avatóünnepség után Böcskei László püspök lapunk érdeklődésére válaszolva elmondta, hogy az ingatlan emelete és másik szárnyának egy része még szabadon áll, és máris úgy tűnik, hogy a következő tanévtől lesz igény ennek az intézménynek a bővítésére. A katolikus egyház kész ingyen rendelkezésre bocsátani erre a célra a most még szabadon lévő épületrészeket is. Mint fogalmazott: „azért adjuk ingyen használatba az épületet, mert speciális igényű gyermekekről és családokról van szó, és ezáltal biztosítani lehet az egységes magyar nyelvű tanintézetnek a létezését és zavartalan működését”.
Pap István. erdon.ro

A német deportáltakra emlékeztek
Vasárnap délben a német származásúk miatt deportált túlélőkért és az elhunytakért imádkozva mutatott be szentmisét Exc. Böcskei László megyés püspök a nagyváradi kapucinus templomban.
1945 elején több mint 70 ezer németet deportáltak Romániából a Szovjetunióba, mely eseményről a Német Demokrata Fórum ebben az évben is megemlékezett.
Az alkalomra való tekintettel vasárnap délben Exc. Böcskei László római katolikus megyés püspök mutatott be szentmisét a váradi kapucinus rendi templomban, az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Elmélkedésében arra hívta fel a figyelmet: általában, amikor valaki azzal áll elénk, hogy tekintsünk fel rá, mert ő annyi mindent megvalósított, megcsinált és elért, akkor azt gondoljuk az illetőről, hogy milyen beképzelt és dicsekvős. Ugyanakkor mindennapi életünk folyamán az is gyakran előfordul, hogy az idősebb generáció tagjai próbálnak útmutatást, tanácsokat adni a fiataloknak. Vannak kivételes esetek tehát, amikor a magamutogatás érthető, megmagyarázható. Páldául Pál apostolt se kell elítéljük, amiért azt kéri a filippiektől, hogy tartsák őt példaképnek, hiszen a damaszkuszi úton a Krisztussal való találkozás hatására Saulból Pállá lett, átélte tehát azt az élményt, hogy Isten nagysága akkor is munkálkodik, érvényesül, amikor szimbolikusan vagy keresztény értelemben a legmélyebb szakadékban vagyunk. Amikor pedig a 71 évvel ezelőtt történetre emlékezünk, és azokra gondolunk, akik a rossz, az agresszió és az erőszak áldozatai lettek, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ők megtapasztalták azt is, hogy mennyire értékes az életük, amit Isten ajándékozott számukra, és nem adták fel azt a reményt, hogy sorsuk egyszer jobbra fordul, és ezzel mintául szolgálnak nekünk. Sajnos napjainkban is jellemző, hogy sokszor az ember a saját felebarátjának a legnagyobb ellensége, és jelenti a legnagyobb veszélyt, azonban ha bízunk abban, illetve hiszünk benne, hogy Isten sohasem távolodik el tőlünk, hanem közelít hozzánk, akkor joggal remélhetjük, hogy az emberiesség és a szeretet győzedelmeskedni fog- hangsúlyozta a főpásztor.
Egyre kevesebben
Nagyváradról, illetve Bihar megyéből a második világháborút követően 546 személyt- férfiakat és nőket, időseket és fiatalokat egyaránt- hurcoltak a Szovjetunióba német származásúk miatt, az ország újjáépítése érdekében. Hideg és nagyon nehéz életkörülmények vártak rájuk, 116-an közülük ott maradtak, s ismeretlen sírokban nyugszanak. Jelenleg 23-an élnek közülük, sajnos egyre kevesebb az élő tanúk száma.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ma

Minden áldozatnak értéke és értelme van
Nagyvárad- Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök születésének 105. évfordulóján vasárnap a székeskáptalan tagjai a jelenlevő papokkal és hívekkel közösen esti vesperást végeztek a Székesegyházban.
Homíliájában Exc. Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: ebben a rendkívüli időben, mely az Irgalmasság Évének van szentelve, sokszor idézzük Ferenc pápa Misericordiae vultus című bulláját, és ez az alkalom, mely a Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspökre való emlékezésről szól, különösképpen az isteni szeretetre és gondoskodásra fókuszál, arra, hogy Urunk valóban meglep minket, és számos jelét adja annak, hogy osztozik a mi sorsunkban, illetve sohasem fordul el az ő gyermekeitől.
Bogdánffy Szilárd ugyanis nem csupán megélője volt ennek a szeretetnek, hanem visszatükrözője is annak, amit Isten a népéért vállal, és hűségesen teljesít. Ezért örömmel ünnepeljük őt, nem csupán az egyház által előírt mennyei születésnapján, vagyis október 3-án, a vértanúságához legközelebb eső szabad liturgikus napon, hanem február 21-én, azaz földi születésének évfordulóján is. Úgy fogalmazott: a 105 esztendeje, a mai Szerbia területén található Feketetón született Bogdánffy Szilárd életpéldájában és személyében nem csupán a vértanúságot, illetve a mártírt kell meglássuk, hanem Isten ajándékát is fel kell ismerjük benne.
Útmutatók
A főpásztor arra is kitért: Feketetó, Torontálkeresztes és Nagyvárad azok a helyszínek, melyek fontos szerepet játszottak Bogdánffy Szilárd életében a hivatása kiválasztása, és az ehhez való hűsége szempontjából, és a szülei, valamint a nevelői is egyengették az útját. Kellett tehát egy megfelelő környezet, mely fogékonnyá és nyitottá tette őt Isten hívó szavára. Ugyanakkor pedig a szolgálatát örömmel végezte, nem ragadt le csupán a kezdeti lendületnél, hanem úgy élte az életét, hogy az első láng mindvégig lobogott benne. Mindennap élményként és örömmel fogadta Istentől a hivatás nagy ajándékát, és nem saját magáért élt, hanem az igazságot keresőknek nyújtott állandó segítséget. Emellett egy emberi világnak volt a képviselője egy embertelen rendszerrel szemben. Isten értékes világának maradt a polgára, és visszautasította azt a hatalmat, mely a lélek gyümölcseit akarta megsemmisíteni. Annak példája, hogy minden sikeres élet mögött áldozat van, és a hitünk megvédése is áldozatot követel. Ebben előttünk jártak Krisztus, és a követői, akiket boldogként vagy szentként tisztelünk, minden áldozathozatalnak tehát értéke és értelme van.
 A hit szolgálatában
A vesperás végén Exc. Böcskei László megyés püspök a 2012-ben alapított, A hit szolgálatában egyházmegyei érdemérem ezüst fokozatával, illetve a hozzátartozó kitűző viselésének jogával tüntette ki Simori Gábort, a Máramaros megyei sülelmendi egyházközség gondnokát. Ő a negyedik olyan személy, aki ebben az elismerésben részesült. Az esperességek részéről idén 7 felterjesztés érkezett, és a főesperesek testülete, illetve az erre kijelölt bizottság vizsgálta meg a Püspöki Hivatalhoz beérkezett javaslatokat. A plébánosa, Nagy Tibor úgy jellemezte őt: becsületes, jó szándékú, egyenes, segítőkész és istenfélő ember. A határozatot dr. Kovács F. Zsolt atya, a püspökség irodaigazgatója olvasta fel.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro