Újabb két embert juttatott kórházba a medve Hargita megyében
Harapott sebekkel került a csíkszeredai sürgősségi kórházba két juhász, akiket medve támadt meg Csíkmadarastól mintegy 8 kilométerre.
János Zsolt, a régió vadászegyesületének igazgatója szombaton az Agerpresnek elmondta, hogy a két férfi juhokat legeltetett Csíkmadarastól körülbelül nyolc kilométerre, amikor egy medve megtámadta a nyájat. A juhászok megkísérelték elűzni, a nagyvad azonban rájuk támadt, és több helyen megharapta őket. A juhászkutyák mentették meg az életüket.
A sebesülteket mentővel vitték a csíkszeredai sürgősségi kórházba. A szolgálatos orvos, Adrian Dobrică sebész szerint egyiküknek a fején, jobb combján, jobb csípőjén, alkarján és nemi szervén ejtett sebet a medve, a másik páciensnek a jobb kezén van harapott seb. Állapotuk stabil - tette hozzá.
A vadászegyesület vezetője azt is elmondta, hogy két héttel ezelőtt már történt egy medvetámadás a környéken, akkor is egy juhász került kórházba, és nem kizárt, hogy ugyanarról az állatról van szó. A két férfivel hétre emelkedett azon személyek száma, akik ebben az évben kórházba kerültek medvetámadás következtében.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a napokban azt nyilatkozta: a megyében körülbelül 50 medve okoz gondokat – emberre, háziállatokra támad vagy tönkreteszi a gazdaságokat. Ezeknek a kilövése leghamarabb augusztus 15-én kezdődhet el. maszol.ro

Azonnal, közvita nélkül lehetővé kellene tenni a veszélyes medvék kilövését Borboly szerint
A veszélyes medvék kilövését lehetővé tevő miniszteri rendelet azonnali, közvita nélküli kibocsátását kéri Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba azt követően, hogy az utóbbi három nap alatt három személy került kórházba medvetámadás miatt.
Borboly Csaba szombaton úgy nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek: hétfőn kérni fogja Mihai Tudose miniszterelnöktől a döntéshozatalok átláthatóságát biztosító 52-es törvény olyan irányú módosítását, hogy azt ne kelljen alkalmazni az emberéletek sürgős megmentésére hozott jogszabályok esetén.
Borboly kifejtette, véleménye szerint a veszélyes vadállatok kilövését lehetővé tevő rendeletet azonnal ki kell bocsátani. „Most ha még várunk másfél hónapot, meglehet, hogy 100 fölé emelkedik azoknak az embereknek a száma, akiket a Hargita megyében gondokat okozó 50, 60, 70 medve támad meg” – mondta a megyeelnök, aki szerint ebben az esetben a közvita fölösleges.
„Nem hinném, hogy az emberélet közvita tárgyát képezheti, és a kormány hibát követ el, ha nem intézkedik azonnal” - szögezte le Borboly.
A megyei tanács elnöke azt is kifejtette: egy normális államnak meg kell védenie polgárait. „Azt kérjük, hogy a szerdai kormányülésen módosítsák az 52-es törvényt, és szintén szerdán a Hivatalos Közlönyben jelenjen meg a környezetvédelmi miniszter rendelete, hogy csütörtökön sor kerülhessen a sürgős beavatkozásokra” – jelentette ki Borboly, miután szombaton újabb két személy került kórházba medvetámadás következtében. maszol.ro

Öt háromszéki település a Nemzeti Vágtán
Kézdivásárhely nyerte a Székely Vágtát!
Kézdivásárhely nyerte az idei, hetedik Székely Vágtát: Berde Loránd Anci nevű magyar félvér kancáján. A döntő szempontjából „háromszéki vágtává” csinosuló rendezvényről Kézdivásárhely, Mikóújfalu, Nyujtód és Előpatak képviselői jutottak ki a Nemzeti Vágtára. A szeptember 15–17-e között a budapesti Hősök terén sorra kerülő eseményen, a rendező jogán Sepsiszentgyörgy lovasa is indulhat.
Annyit ember még nem kémlelte az eget, vagy inkább nem „simogatta” okostelefonját az Óriáspince-tetőn, mint pénteken, amikor hétágra sütött a nap, de minden előrejelzés több órás kemény esőt mutatott szombatra és vasárnapra. A Székely Vágta szervezői, akikben még erősen él az első vágta élménye (amikor szó szerint elvitte a vihar a vágtát), egy rossz, és egy még annál is rosszabb esetre érvényes forgatókönyvvel készültek.
A rossz forgatókönyv arról szólt, hogy a rossz idő miatt nem lehet megrendezni a döntőt. Ebben az esetben a két elődöntő első két helyezettje vehet részt a budapesti döntőn. A még ennél is rosszabb forgatókönyv azzal számolt, hogy nemhogy a döntőt, de még a középfutamokat sem lehet megtartani. Ebben az esetben a négy előfutam első helyezettjei képviselhették volna Székelyföldet a Nemzeti Vágtán.
Lett volna persze az eredeti program, azt azonban már senki sem merte vállalni. Így eleve úgy kalkuláltak, hogy „szombaton mindent meg kell csinálni, amit lehet” – ennek megfelelően a vágta vasárnapi középfutamait előhozták péntek estére, „hátha belefér”. Ami a sorsoláskor, a legelején történt, azt elolvashatják mai lapszámunk 3. oldalán, vadregényes történet, az indulók, elő-, középfutamokban részt vevők és döntősök névsorát az áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglaltuk.
Ügyes huszárok versenye
Pénteken este Mojzi Árpád megnyerte a Szent László-futamot Betyár nevű lovával. A hagyományőrző huszárok felkészültségét próbára tevő, tulajdonképpen ügyességi verseny forgatókönyvére, amit dr. Kádár László, hö. huszárőrnagy talált ki, panasz nem lehetett: el kellett menni a lányos házhoz, kaput nyitni, zárni, majd a kocsmába, egy sörre, karddal össze kellett szedni néhány koszorút. Természetesen mindezt lóháton, mert ez mégiscsak egy huszárverseny…
Szombaton csodálatos koreográfiával, zenével, ágyúlövéssel, himnusszal, felvonták a székely zászlót. Jobb hagyományokhoz híven, Nagy József, megbízott vágtafőkapitány románul is megfogalmazta a vágta üzenetét: a hagyományoknak, a történelemnek nem elválasztania, hanem összekötnie kell a szomszédos népeket.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke arról beszélt, hogy minden településen lovasklubot kell alakítani, Péter Ferenc, Maros megyei elnök azt mondta: a lovas hagyomány a magyar kultúra része, Tamás Sándor Kovászna megyei elnök szerint pedig a vágta a szabadság megtestesítése, ezért népszerű a székelyek között.
Példás rendben zajlottak az elő- és középfutamok
A vágta elő- és középfutamai példás rendben, minden probléma nélkül zajlottak, még startot sem kellett megismételni, ilyen nem volt az elmúlt hat évben. A Góbé futamban a tavalyi győztes László Pál (Gyergyószentmiklós) irányította a történéseket és Csíkkozmással együtt Hargita megyei fölényt alakított ki, Háromszékről csak Szotyor jutott a döntőbe. A Székely Vágta előfutamai sem hoztak nagy meglepetést: Nyujtód, Gyergyószentmiklós, Réty és Kézdivásárhely nyert.
Réty polgármestere nem járt esőtáncot az elődöntő után, pedig a település lovasa, a harmadik előfutam győzteseként, kijutott volna a Nemzeti Vágtára, ha a középdöntőt és a döntőt elmossa az eső. Nem az előfutamból kell kijutni, legyen rendes középfutam, nyerjük meg a vágtát, és úgy jussunk ki a Hősök terére – mondta Dombora Lehel. Nem jött be, Hunyadi Mátyás János elrontotta a startot a középfutamban és nem jutott a döntőbe…
A második középfutam hozta az addigi legnagyobb versenyt. Ugron Attila nagyszerűen használta ki, hogy a két körön keresztül vezető és csak egymásra figyelő előpataki és gyergyószentmiklósi lovas nem számol azzal, hogy valaki a negyedik helyről indulva körbelovagolja őket, és gyönyörű finissel megnyerte a futamot. A Székely Vágtában „tiszta” háromszéki döntő alakult ki: Kézdivásárhely, Nyujtód, Előpatak és Mikóújfalu részvételével.
És következtek a döntők…
A Góbé vágta döntője egyáltalán nem keltette az amatőr(ebb) lovasok versenyének érzését: a csíkkozmási Bálint András Szellő nevű 10 éves pej székely tájló kancáján 1 perc 35 másodperc alatt tekerte le az 1200 méteres versenytávot, ami simán elég lett volna ahhoz, hogy a vágta négy előfutamából kettőt, vagy akár az egyik középfutamot is megnyerje. Ezzel trónfosztásra került sor, hisz a hivatalban lévő „góbébajnok”, a gyergyószentmiklósi László Pál, csak a harmadik helyre tudta behozni Szellő nevű lovát, a második helyezett a szotyori Veress Bálint lett, az egzotikus nevű, Boszporuszi Naptűz nevű paripáján.
A Székely Vágta döntőjének startjában „beragadt” Kézdivásárhely és a többiek, különösen az előpataki Bartha Ferenc Pasadena nyergében több lóhossz előnyt szerzett, és az első kör végén vezetett. A verseny azonban nem egy körig tart, és a következő 200 méterben az Anci nevű 8 éves pej magyar félvér kancán versenyző kézdivásárhelyi Berde Loránd „lefutotta” a mezőnyt, és átvette a vezetést. Egy körrel a vége előtt Kézdivásárhely, Előpatak, Mikóújfalu, Nyujtód volt a sorrend. Az előpataki versenyző egyre jobban elfáradt, 200 méterrel a vége előtt a mikóújfalusi Tóth Barna My Missionnal megelőzte és „ráfutott” Berde Lorándra is, ám a kézdivásárhelyi versenyző tartani tudta első helyét és megnyerte a Székely Vágtát. Az utolsó métereken Ugron Attila is beérte
Csillag nevű lovával Bartha Ferencet, és a nyujtódi versenyző a továbbjutó harmadik helyen végzett. A rendezők méltányolták, hogy Bartha Ferenc „nagyszerűen versenyzett és sportszerűen viselkedett”, és őt is meghívták a Nemzeti Vágtára.
A Székely Vágta első helyezettjének a díja 5000 lejes pénzjutalom, és a jog, hogy Székelyföldet képviselje a budapesti Nemzeti Vágtán, egy teljes Tattini-Daslö lótextília szett, azaz egy nyári lótakaró, egy téli istállótakaró, egy izzasztó, egy szett kombinált fásli, valamint egy vízálló nyeregszállító táska az Equimundo Erdélyi Lovasbolt tulajdonosától, valamint egy 1845 mintájú lovastiszti vándorszablya, amelyet a Vágtafőkapitány adott át.
Az Aranyparipa-díjat a legápoltabb lovaknak adják, a díj célja felhívni a figyelmet a felelős állattartásra. Az idei győztes a kézdisárfalvi Imán volt, egy 14 éves arab telivér mén, Bódi Alberté.
Fogathajtó verseny: Bodó Zoltán lett a legjobb
Tizenöt fogat jelent meg a szombat délutáni fogathajtó versenyen, egyes-, kettes- és négyes fogatokkal indultak a versenyzők. Bodó Zoltán volt az abszolút győztes, a Váncsa-farm kettes- és négyes fogatával is sikerült a legjobb eredményt elérnie. Egyes fogattal György Adolf, póni fogattal Szász Csongor bizonyult a legügyesebbnek.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Klaus Johannis Csíkszeredában: többet fogok tudni az itt élők problémáiról
Több tucatnyi tüntető várta Csíkszeredában Szabadság téren Klaus Johannist, Románia elnökét székelyföldi látogatása alkalmából. Johannis az újságíróknak elmondta: tájékozódni jött az itt élő emberek problémáiról.
Klaus Johannist a csíkszeredai megyeháza előtt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte. Az államelnök a rá váró újságíróknak elmondta: a látogatása célja, hogy informálódjon a székelyföldi emberek problémáiról, és reméli, hogy a nap végére, már többet fog tudni az itteni emberekről. Az államelnök és kísérete ezután bevonult a megyeháza amfiteátrumába, ahol meghallgatták először a román himnuszt, majd a résztvevők elénekelték a székely himnuszt is. Borboly Csaba és Tamás Sándor tolmácsolták a két megye (Hargita és Kovászna) kéréseit, problémáit. Klaus Johannis magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket és megköszönte, hogy elénekelték neki a székely himnuszt. Székelyhon.ro

Ne az államfő mondja meg (Székelyföldre várják Iohannist)
Ma érkezik egynapos hivatalos látogatásra Hargita és Kovászna megyébe Klaus Iohannis államelnök. Az elnöki vizit Csíkszeredában kezdődik, a megyei önkormányzat nagytermében a két megye képviselő-testületeinek vezetőivel, valamint a polgármesterekkel, alpolgármesterekkel találkozik, majd Csíksomlyóra is ellátogat, illetve Csíkszentkirályon megtekinti a Hargita Gyöngye borvízgyárat. Háromszék egy hivatalos, illetve egy informális találkozó helyszíne lesz. A székelyföldi elöljárók kényes kérdésekkel, illetve egy markáns üzenettel várják az államfőt,
A csíkszeredai megyeházára 10 órára összehívott találkozó (mely a hivatalos programban vitaként szerepel) a Következetesség és átláthatóság – a jó gyakorlat példái Hargita és Kovászna megyében címet viseli. A nagyjából kilencvenperces találkozót követően Iohannis déli 12 óra előtt tíz perccel a csíkszeredai Szent Miklós ortodox püspöki katedrálist keresi fel, majd kevesebb mint fél óra múltán a csíksomlyói kegytemplom következik. A Maszol hírportál értesülései szerint az államfő a kisbazilikában várhatóan húsz percet tölt el a ferences rend tagjaival, akik a kegyhely történetét ismertetik. Egy körülbelül háromperces orgonajátékot is meghallgat, majd a Szűz Mária-kegyszoborhoz járul, és ezt követően felkeresi a közelben található Szent István Otthont – részletezte a portál Urbán Erik ferences atyára, a kegytemplom igazgatójára hivatkozva. A csíkszéki látogatás egy óra előtt öt perccel a csíkszentkirályi borvíztöltő üzemben folytatódik és zárul. Két óra után pár perccel már Kovászna Megye Tanácsa épületéhez érkezik az elnöki konvoj. Klaus Iohannis először a három székely megye képviselő-testületeinek elnökeivel – Borboly Csabával, Péter Ferenccel és Tamás Sándorral –, valamint Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós polgármestereivel egyeztet zárt ajtós tanácskozáson. Ezt követően a romániai és székelyföldi klaszterek és közösségfejlesztési társulások képviselőivel találkozik. Iohannis nagyjából másfél órát tartózkodik Sepsiszentgyörgyön, 17 órától ugyanis már a Vrancea megyei mărăşti-i mauzóleumnál vesz részt az első világháborúban elesett román katonák emlékére szervezett ünnepségen. A látogatás ezzel a mozzanattal ér véget. Az államfő egyébként csak ez utóbbi helyszínen szólal fel – a hivatalos program szerint. A székelyföldi elöljárók korábban már jelezték, melyek azok a témakörök, amelyeket az államfő elé szándékoznak tárni a látogatás alkalmából. Ezek – Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke által a közösségi médiában is közzétettek szerint – az anyanyelv- és szimbólumhasználat, a csíksomlyói búcsúnak az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felkerülésének elgáncsolása, az államelnöknek a magyar közösséggel kapcsolatos kijelentései (ideértve a kisebbségek romániai helyzetét illető, valamint a területi – etnikai alapú – autonómiára vonatkozó megnyilvánulásait), valamint az, hogy ő volt, aki visszavonta Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalom hőse címet. Tamás Sándor lapunknak korábban röviden ezt így foglalta össze: „olyan kérdésekről, melyekben másként látjuk a világ dolgait”. A kényesnek mondható kérdések egy részét várhatóan az informális találkozón szegezik majd az államfőnek. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője szerint a felsoroltak mellett a székelytermék-mozgalomra is fel szeretnék hívni az elnök figyelmét, illetve olyan sajátos problémákra, mint a medvekérdés. Sajtóértesülések szerint az elöljárók várhatóan a közigazgatásban tapasztalt nehézségekre is rámutatnak, illetve az ehhez kötődő törvénykezési problémákra, kiemelten a jogszabály alkalmazási gondjaira. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a háromszéki találkozó témáit illetően lapunk érdeklődésére annyira szorítkozott: minden olyan kérdést felhoznak, amely az erdélyi magyarságot foglalkoztatja. A találkozó célja „megoldást keresni minden egyes problémára, mely az erdélyi magyarság fejlődését, boldogulását befolyásolja”. A polgármester további részletekkel nem szolgált, mivel nem tartja szerencsésnek, hogy az államfő előzőleg a sajtóból értesüljön arról, amivel elé akarnak állni. Antal Árpád hozzátette: Iohannist egy félreérthetetlen üzenettel várják, mely szerint „ebben az országban, és bárhol máshol mindenkinek meg kell már végre értenie, hogy az erdélyi magyarság helyzete akkor lesz rendben, amikor ők maguk jól fogják érezni magukat itt, és nem más állítja ezt róluk. Még az államelnök sem jelentheti ki egyoldalúan, hogy az erdélyi magyarság jogai biztosítva vannak, miközben a valóság teljesen más” – fogalmazott. A politikus megjegyezte: igen érdekes, hogy a sepsiszentgyörgyi találkozó nem jelenik meg az államfői hivatal által közzétett hivatalos programban, míg például a katedrális meglátogatása (mely szintén zárt körű) igen. A polgármester korábban egyébként azt nyilatkozta: mérsékelt optimizmussal készül az államfői látogatásra, melyről úgy vélte: már 2015-ben meg kellett volna történnie. Antal Árpád szerint Iohannis eddigi elnöksége csalódást jelentett a székelység számára, a mostani látogatás viszont egy új kiindulópont lehet.
Tüntetés Csíkszeredában
Kétórás tiltakozás jelentett be az Erdélyi Magyar Néppárt. A párt a csíkszeredai megyeháza elé hívja szimpatizánsait, valamint „mindazokat, akik aggódnak az elmúlt időszak magyarellenes megnyilvánulásai miatt”. A tiltakozásra 9 és 11 óra között kerül sor – Klaus Iohannis államfő tíz órától Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetőivel találkozik a megyeháza nagytermében. Az EMNP tájékoztatása szerint a céljuk tudatni az államfővel: kiállnak az erdélyi magyarok jogaiért, és elfogadhatatlannak tartják az utóbbi időben a közösséget ért jogsértéseket. A résztvevőket ugyanakkor arra kérik, lehetőségeik szerint hozzanak magukkal székely zászlót, ezzel is jelezve a szabad szimbólumhasználathoz való jogot és határozott autonómiaigényüket.
Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rádulyék a Johannis-látogatásról: jó irányba mozdulnak el a dolgok
A Klaus Johannisszal történt keddi csíkszeredai találkozó után Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke közösen nyilatkoztak a sajtónak az államfő székelyföldi látogatásáról. Mindketten úgy vélekedtek, jó irányban mozdultak el a dolgok.
Borboly Csaba az önkormányzati képviselőkkel folytatott találkozóval kapcsolatban kifejtette, fontosnak tartották az államelnöknek elmondani azt, hogy a székelyeknek sajátos gondjaik vannak, amellyel az államnak foglalkoznia kell, hiszen a székelyföldiek is adófizető állampolgárok.
„Szükség van arra, hogy a gyermekeink sajátos módon tudják tanulni a román nyelvet. Szükség van arra, hogy a mi adónkból is támogassák a Sapientia egyetemet. Szükség van arra, hogy amikor a Csíki Magánjavakról beszélünk, az ne csak történelmi múlt legyen, hanem a jövőt is jelezze. Szükség van arra – és bízom benne, hogy a mai, csíksomlyói látogatása meggyőzi az államfőt –, hogy a csíksomlyói búcsú világörökségbe való felvételét ő is támogatja majd” – sorolta a legfontosabb témákat a megyeitanács-elnök.
Véleménye szerint a legfontosabb mégis az: a székelyeknek maguknak kell kimondaniuk, mikor érzik úgy, hogy meg vannak oldva a gondjaink, mikor érvényesültek a kisebbségi jogaik. Borboly hozzáfűzte, hogy ebben jó kiindulópont a keddi találkozó, hiszen a centenárium éve következik,. „Ha teljesül mindaz, amiket 1918-ban megígértek, akkor az együttműködésnek, a jövőépítésnek a békés, együttműködő, gyümölcsöző időszaka kezdődik” – fogalmazott a politikus.
„A mi várunkba hívott össze bennünket”
Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint két és fél évet váratott magára ez a találkozó, úgyhogy az államfőnek és a helyeiknek is volt idejük felkészülni rá. A politikus jelzésértékűnek tartja, hogy a Hargita és Kovászna megyei székely székek elöljáróit egy helyre hívták össze. Jelzésértékű szerinte az is, hogy az elnök anyanyelvén, németül ezt a várost Szekleburgnak, vagyis székely várnak hívják.
„Az elnök ide, a mi várunkba hívott össze bennünket. Azt gondolom, hogy a székely himnusz már rég nem szólt ennyire szívből és ennyire szívet melengetően, mint ahogy most spontánul megannyi választott énekelte, miközben az elnök méltósággal hallgatta. Véleményem szerint a székely zászló elfogadása felé is jelentős lépést tettünk, hiszen az elnöki hivatal és a székelyföldi elöljárók között nemcsak himnuszhallgatás volt, hanem a zászlócsere is megtörtént” – mutatott rá Csíkszereda polgármestere.
Az elöljáró szerint a megyeházán elhangzott felszólalások zöme nem azt ecsetelte, amit Johannis hangoztatni szokott. Nevezetesen azt, hogy a kisebbségi kérdést példásan megoldották Romániában, ugyanakkor a felszólalók egyértelműen bizonyították azt is, hogy az emberi jogok terén nagy hiányosságok vannak a Székelyföldön, amiből kiindulva a kettős mércét is továbbelemezhetnék.
A polgármester szerint a találkozó hasznos volt, és reményét fejezte ki, hogy a magyar közösség romániai megbecsülése tekintetében lesz ennek konkrét hozadéka. „Bízom benne, hogy az elnök úr az alkotmányos jogait gyakorolva összekötőkapocs lesz a többség és a kisebbség között. Reméljük, nem szavazatgyűjtés céljából érkezett ide, hanem a stratégiai partnerséget támogatja” – zárta mondandóját Ráduly.
Kovács Boglárka / maszol.ro

Antal Árpád: elmondtuk a problémáinkat, és baráti jobbot nyújtottunk Johannisnak
kérdezett: Balázsi-Pál Előd
Az elnök tettei fogják megmutatni, milyen hatással volt rá a székelyföldi látogatás, véli Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Székelyföldi problémák felsorolásával és székely zászlóval várták Klaus Johannis államfőt Csíkszeredában, ahol a Következetesség és átláthatóság című közvitán kezdődött el a hivatalos látogatása Hargita és Kovászna megyében. Az államfőnek még a székely himnuszt is elénekelték, amelyet végighallgatott, mivel "nem csak a protokoll a fontos, hanem az is, ami az emberek lelkéből jön". A közvitán többek között Borboly Csaba és Tamás Sándor Hargita, illetve Kovászna megyei tanácselnökök, valamint Ráduly Róbert csíkszeredai és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is részt vett. A közvita után Antal Árpádot kérdeztük.
- Belülről nézve hogy tűnt, mennyire volt felkészülve az államelnök arra, hogy a szokásos udvariaskodáson túl kemény dolgokat fognak neki mondani a székelyföldi vezetők?
Antal Árpád: - Azért sejthette szerintem, hogy ha a Székelyföldre jön, akkor nem a medvékről és a mézről akarunk vele egyeztetni, hanem azokról a kérdésekről, amelyek az erdélyi magyar közösséget, Székelyföldet, a székely embereket foglalkoztatják, és ezt mi meg is tettük, amennyire ebben a másfél órában lehetett.
- Mi volt kiolvasható az államfő reakcióiból, hogyan viszonyult ezekhez a felvetésekhez, problémákhoz?
- - Amellett, hogy itt mi most elmondtuk a problémáinkat, mi egy baráti jobbot is nyújtottunk, mind az államelnök, mind a román állam irányába: azt mondtuk, hogy az, ami eddig volt, az nem volt rendben, húzzunk vonalat, kezdjük elölről, alapozzunk meg egy olyan stratégiai partnerséget Románia és az erdélyi magyarok között, amelynek az lesz az eredménye, hogy Románia egy erősebb állam lesz, mi pedig békében, békességben és jólétben tudunk élni a szülőföldünkön. Hogy ő konkrétan mit fog tenni a következőkben, azt majd meglátjuk. Ennek függvényében fogom értékelni én is, hogy hogyan viszonyult ehhez a kérdéshez.
- Az államfő korábban példaértékűnek nevezte a romániai kisebbségek helyzetét, megoldottnak tekintve a problémát. Várható az, hogy módosít ezen az álláspontján, vagy valamilyen formában újragondolja ezt a kijelentést azután, hogy a székelyföldi vezetők ennek ellenkezőjéről próbálták meggyőzni?
- Mi elmondtuk világosan azt, hogy arról, hogy mi hogyan érezzük magunkat ebben az országban, csak mi beszélhetünk. Hiába mondja azt Bukarestben valaki, hogy mi nagyon jól érezzük magunkat ebben az országban, hogyha ez nem igaz. És ide kell eljutnunk, hogy mindenki értse meg: nem Bukarestből vagy bárhonnan a nagyvilágból mondják meg azt, hogy mi hogy érezzük itt magunkat. Ezt mi kell elmondjuk, és amikor azt fogjuk mondani, hogy minden rendben van, akkor lesz minden rendben. De egyelőre azt mondjuk, hogy nincs rendben majdnem semmi, tehát ez azt jelenti, hogy nincs rendben majdnem semmi.
- Hogyan kommentálná azt, ahogyan az államfő reagált Ráduly Róbert gesztusára, aki egy székely zászlót adott át neki?
- Szerintem sportszerűen, mint amikor egy mérkőzés előtt zászlót cserélnek a csapatkapitányok. Transindex.ro

Zászlót hozott, zászlót kapott (Klaus Iohannis Székelyföldön)
Egyebek mellett a magyarellenes hangulatkeltés visszaszorításában, valamint a román állam és a magyar közösség közötti stratégiai partnerség létrehozásában kérték Klaus Iohannis államfő segítségét a két székely megye önkormányzati vezetői. A Hargita megyében tüntetéssel, Háromszéken elszórt tapssal fogadott elnök ugyanakkor tömény betekintést nyerhetett a székelyföldi magyar közösséget leginkább foglalkoztató problémákba, kiemelten tájékozódott a kisebbségi jogok valós állásáról. Az államfőnek lehetősége nyílt a szívvel-lélekkel előadott székely himnuszt is meghallgatni, illetve egy kék-arany lobogóval távozhatott, amelyet Ráduly Róbert Kálmántól, Csíkszereda polgármesterétől kapott. Az ajándékot elfogadta, a gesztust egy piros-sárga-kék trikolórral köszönte meg.
Az államfő Csíkszeredába érkezése előtt fél órával mintegy negyvenen gyűltek össze az Erdélyi Magyar Néppárt által meghirdetett tiltakozás helyszínén a megyeháza előtt. A csendes tüntetők egyebek mellett egy Érezze olyan jól magát, mint Dél-Tirolban feliratú molinót feszítettek ki a kordon oldalára, illetve több táblán a kisebbségi jogok betartását kérő, háromnyelvű, román, magyar és angol feliratok voltak olvashatók. Lapunknak többen kifejtették: azért tiltakoznak, hogy emlékeztessék az államfőt: a két székely megyében kapta a legtöbb szavazatot a 2014-es választásokon, ehhez képest az elmúlt két és fél évben több rendben a magyar közösség ellen lépett fel, ha közvetett módon is.
A megyeházára összehívott tanácskozásra érkező Klaus Iohannis egyszerűen nyugtázta a tiltakozók jelenlétét, kijelentve: állampolgári jogukkal élnek. Az elnököt a két tanácselnök, Tamás Sándor, valamint Borboly Csaba fogadta. A két megye önkormányzati képviselőivel meghirdetett tanácskozás a román nemzeti himnusz lejátszásával vette kezdetét, majd a teremben lévők elénekelték a székely himnuszt. Az államfő mindvégig állva, tisztelettel hallgatta, valamivel később pedig előre tervezett felszólalásában megdicsérte az önkormányzati képviselőket énekükért. Amint a tanácskozás során végig, az államfő ez alkalommal is vigyázott arra, hogy ne mondja ki a székely szót. Az ünnepi kezdést követő tanácskozást Sebesi Karen Attila, a román közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának munkatársa moderálta. A felszólaló önkormányzati vezetők nagyjából öt közös téma köré építették mondanivalójukat, az elsődleges üzenet félreérthetetlen volt: Románia nem mintaállam a kisebbségek helyzetének rendezésében, a magyar kisebbség jogai és javai veszélyben vannak. Azt is egyértelművé tették, hogy a román állam nem tiszteli a magyar közösséget, nem tekintik egyenjogú állampolgárnak a magyar embereket, korlátozzák az anyanyelv és a nemzeti szimbólumok használatát. Az elöljárók az államfő segítségét kérték a román állam és a magyar közösség közötti stratégiai partnerség, társadalmi szerződés életre hívásában, amelynek szükségessége a nagy egyesülés centenáriumi jubileuma közeledtével nem is lehetne kevésbé időszerű.
Kendőzés nélkül
Elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szólt a megjelentekhez. Akárcsak az utána szólók, három nyelven köszöntötte az államfőt. Több problémát is felsorolt: egyebek mellett a demográfiai hanyatlást (a fiatalok elvándorlását), a szellemi és anyagi tőke alacsony mértékű beáramlását, a történelmi egyházak javainak visszaszolgáltatását, illetve az igazságszolgáltatás részéről tapasztalt jogfosztásokat. Az elnök megemlítette a csíksomlyói búcsú UNESCO világörökségi listára való felkerülésének elgáncsolását is, illetve a székelyföldi fiatalok hiányos románnyelv-ismeretei miatti hátrányos helyzetét. Szerinte minden fél számára kedvező megoldás születne, ha végre elfogadnák azt a stratégiai etnikumközi megállapodást, melyet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kezdeményezett, s amely az alkotmánnyal, illetve a törvényekkel, valamint a nemzetközi egyezményekkel és a gyulafehérvári nyilatkozat szellemével összhangban van, amint a mindennapi békés együttélés tapasztalataival is. Borboly Csaba hozzátette: hiszi, hogy a centenárium lehetőséget jelent, hogy Románia beváltsa a száz évvel ezelőtti, kisebbségeknek tett ígéreteit. Ezek jelentős részét nem teljesítették, ezért kérik Iohannis segítségét, és remélik, ez a látogatás a kiindulópontja lehet a beváltás folyamatának. Tamás Sándor egy bibliai példa segítségével írta le az erdélyi magyarság helyzetét az elmúlt száz évben: egyik kézzel épített, másikkal védekezett. Nem siránkozni akarnak, közösen szeretnének megoldásokat találni az ország fejlődése érdekében, illetve egy jobb élet biztosítására. Naponta kettős mércét tapasztalnak a törvényhozásban, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, illetve a gazdasági ágazatban is – sorolta. Az államfő berlini nyilatkozatára is reflektálva kijelentette: „mi nem etnikai alapú autonómiát szeretnénk, hanem olyan önrendelkezést, amely békét és jólétet hoz a régióban, olyan, az Európai Unióban elterjedt autonómiaformát, mely például a számos német kisebbséggel rendelkező Dél-Tirolban is működik”. Tamás Sándor kijelentette: az igazságszolgáltatáson keresztül üldöztetés, megfélemlítés zajlik, főképp a magyarság vezetőivel szemben.
Az autonómiáról
Harmadikként Klaus Iohannis szólt a megjelentekhez, magyarul is köszöntötte a teremben ülőket. Felidézte: sok éve nem járt erre román államfő, ezért ragaszkodott hozzá, hogy eljöjjön, megismerje az itteni embereket, meghallgassa őket. Meggyőződése, hogy csak párbeszéddel és valós, a központi hatalom, valamint a helyiek között létrejövő partnerséggel lehet megoldást találni a nehézségekre. „Sajnálatos, hogy az önök megyéinek valósága sokszor olyan fényben van feltüntetve, mely torzítja a képet, elmélyíti a különbségeket és felfokozza az ellentéteket. Más nemzetiségek elutasítása – jöjjön az bármely irányból – a fejlődés biztos kerékkötője, a közösségek elzárkózása sem használ – ecsetelte. Az államfő továbbá méltatta a két megye potenciálját – következetesen kerülve a Székelyföld megnevezést –, és megnevezte azokat az ágazatokat, ahol pótolnivalót tapasztalt: turizmus, infrastruktúra, a román nyelv ismerete – utóbbit igen súlyosnak ítélte meg, és sürgős egyeztetést javasolt a szaktárca és a helyi vezetők között. Külön szólt ugyanakkor a három politikai kérdésről: a decentralizációról, a regionalizációról, valamint az autonómiáról. Meglátása szerint Romániának nagy szüksége van gazdasági növekedésre, valamint a közigazgatási reformra. A decentralizáció ebben a megközelítésben kötelező, hiszen a helyi választottak vannak a leginkább tisztában azzal, mire van szüksége a közösségnek, mit kell tenni. Ehhez rendelkezniük kell azokkal az eszközökkel, melyek segítségével a helyi érdekeknek eleget tudnak tenni. A regionalizációt illetően az államfő rámutatott: kívánatos, de csak akkor, ha gazdasági fejlődéshez, munkahelyteremtéshez és a közigazgatási rendszer reformjához vezet, amely által hatékonyabbá válhat. Iohannis úgy vélte, a helyi, valamint a regionális önrendelkezés segíthet, viszont az etnikai alapú autonómia nem üdvözlendő megoldás, mivel az megfékezné a fejlődést. Az államfő szerint európai szinten is megfogalmazódott az a meglátás, és ajánlásként is napvilágot látott, mely szerint a régiók határait ne az etnikai határok mentén határozzák meg. Arra is felhívta a figyelmet: vannak olyan történelmi érzékenységek, melyeken soha nem fogunk túllépni, ha ellenségesen és megértés nélkül közelítünk. Az egyik legmarkánsabb felszólalás Antal Árpádé, Sepsiszentgyörgy polgármesteréé volt, aki a nemzeti kisebbségek helyzetét elemezte száz év román közigazgatás tükrében, rámutatva egyúttal, mennyire visszás az a majd minden fórumon hirdetett üzenet, mely szerint Romániában példásan rendezték a kisebbségek helyzetét. „Nem vagyunk elismerve, annak ellenére, hogy nem vagyunk gazdasági bevándorlók, egyszerűen a szülőföldön maradtunk, csak a határok változtak. Ismert, miként tűnt el a német közösség Erdélyből, milyen szenvedéseken ment át a magyarság, és továbbra is mit kell eltűrnie: fenyegetések, a közösség befeketítése, jogfosztások” – sorolta Antal Árpád. „Oda jutottunk, hogy az erdélyi magyarságot nemzetbiztonsági kockázatként kezelik, ami elfogadhatatlan.” A kisebbségi jogok biztosításának európai modelljét említve elmondta: az Európai Unióban 19 autonóm régió van, egyik sem etnikai alapon létrehozott, Székelyföldön sem ezt szeretnék, hiszen nemcsak magyarok lakják e vidéket, hanem románok, romák és németek egyaránt. Antal Árpád tisztázta: senkitől nem akarnak elvenni semmit, majd ismertette az elvárásokat: a magyar nyelv második hivatalos nyelvként történő elismerése Székelyföldön, az etnikai arányosság elvének tiszteletben tartása, Székelyföld mint fejlesztési régió létrehozása, területi és pénzügyi autonómia, a székely zászló elfogadása, melyet minden esetben a román és az uniós zászló társaságában függesztenek ki. Ajándék Iohannisnak
Történelminek nevezte a látogatást, és üdvözölte az államfőt Csíkszeredában, Székelyföld szívében Ráduly Róbert Kálmán polgármester. Méltatta, hogy Iohannis az első elnök, aki a látogatással elismerte, hogy a két megye tulajdonképpen egybetartozik. Két és fél éve várják a látogatást, mivel már 2014 novemberében megteremtődött a lehetősége egy stratégiai partnerségnek az államelnöki hivatal és Székelyföld között, azáltal hogy a két megyében élvezte a legnagyobb támogatást Klaus Iohannis. A felszólalás végén a csíkszeredai elöljáró egy székely zászlót nyújtott át az államfőnek, amelyen két dátum is szerepel: megválasztása napja és a látogatás napja, valamint a két megyében elért szavazatarány. „Legyen ez pecsét a közte és a két megye lakói közötti partnerségen” – fogalmazott Ráduly. Iohannis a maga részéről egy román zászlót adott át. A kék-arany zászlóhoz egyébként az államfő nem nyúlt hozzá, tanácsosa vette át Ráduly Róberttől, a román trikolórt viszont előbb kibontotta, majd maga adta át. A további hozzászólások rendjén Bokor Tibort, Kézdivásárhely polgármesterét kérték fel, hogy az infrastruktúra helyzetét ismertesse – ehelyett a székely terroristák ügyét hozta szóba, hangsúlyozva: az egész közösséget hatalmas veszteség érte a kollektív megbélyegzéssel. Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere felidézte elődje, Mezei János kálváriáját. Rámutatott: nem tekinthető természetes állapotnak, hogy önkormányzati vezetőket, alárendeltjeiket jelentéktelen ügyekért komoly vegzálásnak vetnek alá. A turizmus és a munkaerőpiac helyzetének ismertetése Gyerő József, Kovászna, valamint Bokor Sándor, Parajd város polgármesterének jutott. Mindkét elöljáró a román állam felelősségének felemlegetésére szorítkozott. Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szerint mindennemű fejlesztések komoly kerékkötője, hogy az állam ellenőrző szervei – kiemelten a számvevőszék – az önkormányzati vezetőket, dolgozókat tolvajként, csalóként kezeli, miközben pontosan a polgármesteri hivatalok, megyei tanácsok azok, amelyek a legjelentősebb beruházásokat eszközlik a térségben. A hozzászólások sorát egy váratlan beavatkozás zárta: Maria Graur, a Mesagerul de Covasna napilap főszerkesztője „mint egyszerű állampolgár” kért szót, és némi vita után kapott is. Azzal a kérdéssel fordult az államfőhöz, hogy a szintén „mesés és gyönyörű”, románok lakta Bodzavidék miként fér bele az előtte szólók által felvázolt elképzelésekbe. „Nem udvariasságból jöttem, figyelmesen végigkövettem mindazt, ami elhangzott. Nem csak helyspecifikus problémákkal találkoztam, sehol az országban nincs minden megoldva. Közösen lehet megoldást találni ezekre. Kétségtelen: itt vannak sajátos problémák, amelyekre várhatóan nehezebb megoldást találni. Ha akarat van, mindent meg lehet oldani. A találkozó mindenképp jó kezdet” – fogalmazott az államfő.
Visszafogott államfő
A találkozó után Klaus Iohannis nyilatkozott a sajtónak. Meggyőződése szerint a helyi választottak számára némi reményt hozott, hogy a gondjaik meghallgatásra találnak, és el lehet indulni a rendezés útján. Nem számított a székely himnuszra, de elfogadta, hogy a jelenlévők úgy érezték: el kell énekelniük. Az államfő úgy vélte, nagyon fontos meghallgatni azt is, ami az emberek lelkéből szól. Ami az magyar nyelv hivatalossá tételét illeti, Iohannis visszafogottan nyilatkozott: a törvényhozás hatáskörébe tartozó kérdésről van szó. Hozzátette: az alkotmányhoz kell viszonyulni minden esetben, és ez egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben. Iohannis hozzátette: az anyanyelv-használat biztosított a nemzeti kisebbségek számára, amint a tanulás lehetősége is. Európai szinten pozitív példa a romániai – hangoztatta. A zászlók kapcsán az elnök megjegyezte: több olyan régió van az országban, ahol egy történelmi szimbólumot szándékoznak használni a népszerűsítés érdekében. A tárgyalásokat innen kellene kezdeni. „A zászló, amiről önök beszélnek a politikai diskurzus része volt, politikai háttere is van használatának. Ezért bonyolultabb az ügy, de kellő akarattal feszültségmentessé tehetőek a tárgyalások, és megoldást is lehet találni.” Az autonómiát firtató kérdésekre az államfő kifejtette: az etnikai alapú autonómia nem járható út, amint az európai példák is mutatják, a regionális alapúról pedig egyelőre csak elméletben lehet tárgyalni, az alkotmány értelmében ugyanis Romániában nem léteznek régiók.
Remény a párbeszédre
A csíkszeredai látogatás után – ahol a Szent Miklós ortodox katedrálist és a csíksomlyói kegytemplomot is megtekintette – Klaus Iohannis Sepsiszentgyörgyre érkezett. A főtéren tucatnyi járókelő szórványos tapsa fogadta, majd Antal Árpád és Tamás Sándor társaságában vonult át Sepsiszentgyörgy főterén. A megyeházán Hargita, Kovászna és Maros megye tanácselnökeivel, valamint öt megyei jogú város polgármesterével zárt ajtós tanácskozáson vett részt, ezt követően klaszterek képviselőivel is egyeztetett.
Az eseményt követően az államelnök látogatását értékelve Antal Árpád rámutatott: világosan elmondták az államfőnek, sok problémája van az erdélyi magyar közösségnek, és vannak sajátosak is, amelyeket csak területi autonómia megvalósításával lehet érdemben rendezni. Ez nem jelent határokat, elszakadást, mivel az ország nem csak a románoké. Garanciákra van szükség, hogy ebben az országban a közösség meg tudja őrizni az etnikai azonosságát. A marosvásárhelyi római katolikus iskola tarthatatlanná vált ügyét is felhozták – Péter Ferenc Maros megyei önkormányzati elnök tolmácsolásában –, valamint szóvá tették, hogy Románia fellépett a Minority Safe Pack kisebbségvédelmi kezdeményezés ellen. A főtéri séta során Antal Árpád a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási ügyére, valamint a prefektus gáncsoskodásaira – lásd utcanevek – is felhívta Iohannis figyelmét. Arra is felhívták a figyelmét, hogy a NATO- és uniós csatlakozást követően a kisebbségi jogokat elkezdték megnyirbálni. Antal Árpád őszinteséget és nyitottságot tapasztalt az elnök részéről, és bízik benne: párbeszéd is elindulhat, amelyhez eddig nem volt partner. Tamás Sándor azt értékelte, hogy Klaus Iohannis az első olyan elnök, aki hivatalos látogatáson a két megyét egyszerre kezelte, sőt, bevonták Maros megyét is. Pozitívumnak minősítette azt is, hogy ő az első elnök, aki elfogadta a székely zászlót. Az elnöki vizit lehetséges hozadékát illetően annyit megjegyzett: az államfő szemmel láthatóan elgondolkodott pár felvetett kérdésen, és úgy látja, van remény a párbeszéd folytatására.
Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A kétnyelvűségről Tusványoson: a hivatalos magyar nyelv az egyetlen megoldás
A kétnyelvűség alkalmazásának a Bukarestből gerjesztett cirkusz és a pénz a legfőbb befolyásolója, az egyetlen megoldása pedig a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé tétele – összegezhető a Gúzsba kötött többnyelvűség című szerdai tusványosi panelbeszélgetés üzenete, amelyen a három székelyföldi megye tanácsának elnöke is részt vett.
A szerdán kezdődött 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik kora délutáni programpontja volt a kétnyelvűség kérdéskörét feszegető panelbeszélgetés, amelyen részt vett Borboly Csaba, Tamás Sándor és Péter Ferenc, Hargita, Kovászna és Maros megye tanácselnöke is. Mellettük Zakariás Zoltán Hargita megyei önkormányzati képviselő és Magyar Anna, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke foglalt helyet az asztalnál, a beszélgetést pedig Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke moderálta.
Székely István felvezető beszédében a többféleképpen értelmezhető törvények hátrányos hatására hívta fel a figyelmet, és tömören kitért az ezt létrehozó, majd pedig az ezen javítani kívánó politikai folyamatokra. „Ami Hargita és Kovászna megyében működik, az Maros megyében csak korlátozottan, más megyékben pedig szinte egyáltalán” – mutatott rá a politikus.
Borboly Csaba: a kétnyelvűség plusz terheket jelent
Borboly Csaba korábbi felmérésre hivatkozva elmondta: Hargita megye lakosságának 80 százaléka szerint helyi szinten nincs különösebb gond a kétnyelvűséggel, de a bukaresti politikum és a központi sajtó által generált konfliktusok helyi szinten is mérgezik a levegőt.
„Emellett a törvényeket bírósági ítéletek is felülírják. Ezt Klaus Johannis tegnapi látogatásán is szóvá tettük – mondta el Hargita Megye Tanácsának elnöke. – 2010-ben munkacsoportot hoztunk létre, amelynek feladata az intézmények közti kommunikációban a magyar nyelvhasználat terjesztése. Azzal is szembesültünk ugyanakkor, hogy a kétnyelvűség plusz terheket jelent időben és pénzben is. Közösségi fejlesztési társulás létesítésével akartuk megteremteni annak a lehetőségét, hogy anyagi forrásokat biztosítsunk fordításokra, a helyi önkormányzatok számára is. Sajnos jogi úton megtámadták ezt az intézkedésünket”.
Zakariás Zoltán megyei tanácsos megjegyezte: a kétnyelvűség egyrészt a tömbmagyarságban élő román kisebbség számára biztosított jogokat is jelenti, de az erdélyi magyarság szempontjából az a lényeges, hogy a választott elöljárók milyen mértékben élnek a biztosított jogokkal.
„Sajnos helyi és megyei vezetőink nem használják ki eléggé a törvények nyújtotta lehetőségeket, holott nekik egyfajta szerepük a népnevelés is, feladatuk, hogy elterjedjen a közigazgatásban a magyar nyelvhasználat. Jelenleg ez hivatalról hivatalra véletlenszerűen működik, de meglátásom szerint, ha sikerülne egységesíteni, az a vele járó költségeket is csökkentené” – fejtette ki Zakariás.
Péter Ferenc: a joghézagokat kezelni kellene
Székely István a törvényi mellett a procedurális nehézségekre is felhívta a figyelmet – ki és mikor fordít, a kérvényező milyen nyelven kaphat választ stb. –, mielőtt átadta a szót Péter Ferencnek, a Maros Megyei Tanács elnökének.
Maros megye a változatos népességi térképe miatt egész Erdélyt leképezi – mutatott rá a tanácselnök –, és azt a tapasztalatát hangoztatta, miszerint a kétnyelvűségi kérdés ott jelent problémát, ahol a magyarság aránya nem éri el az 50 százalékot. Marosvásárhelyi eset kapcsán azt is megjegyezte: az utcanévtáblákra vonatkozóan valósak lehetnek az aggályok, mert egyes cikkelyek alapján – kellő rosszindulattal – valóban támadható a kétnyelvű eljárás.
„Ezek olyan dolgok, amelyekre nem kellene időt és energiát pazarolnunk, mert természeteseknek kellene lenniük. Persze bizonyos szervek éppen azt akarják, hogy erre fordítsunk energiát, mert addig másra nem tudunk” – fogalmazott Péter Ferenc. A megyeelnök is hangsúlyozta: égetően fontosak, hogy ezeket a joghézagokat mihamarabb kezelje a politikai képviseletünk.
A beszélgetés moderátora megjegyezte: objektíven szemlélve a fordítás valóban nem lehet minden igényt kielégítő megoldás. „Ha 10 ezer lakos kérvényez fűtéstámogatást, akkor 10 ezer fordítás abszurdnak tűnik” – vezette fel Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnökének üzeneteit Székely István.
Tamás Sándor: ártó szándékkal szembesülünk
Tamás Sándor konkrét példákkal szemléltette, hogy milyen a közigazgatásban alkalmazott magyar nyelvhasználat valós helyzete, illetve az ehhez való viszonyulás. Két plakát – egy magyar és egy román –, a megyei tanács dokumentumain szereplő háromnyelvű fejléc, és egy könyvtáros – akitől a magyar nyelv ismeretét is megkövetelték – esetét részletezte, mindhárom hosszú hónapok pereskedését váltotta ki.
„A rosszhiszemű értelmezések, amelyeket a prefektúra, a titkosszolgálat vagy a számvevőszék alkalmaz, valóban és szándékosan alkotó energiát szív el tőlünk – fogalmazott Tamás Sándor, felhívva a figyelmet arra, hogy a helyi közigazgatási és a központi közigazgatási területen változóak az előírások. Ennek értelmében a polgármesteri hivatalokban benyújtható magyar nyelven egy kérelem, de például az egészségbiztosító pénztárnál már nem. – Finnországban az állam finanszírozza a kétnyelvűséggel járó többletköltségeket. Mi is kértük ugyanezt, a válasz az volt, hogy az államnak nem áll módjában pénzt biztosítani erre a célra. Csakis egyetlen megoldás van: a román mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv, ott, ahol a népességi arányok ezt indokolják.”
A tanácselnök megjegyezte: súlyos gond az is, hogy a közigazgatásban dolgozók – saját magát is beleértve – sem a magyar, sem a román szaknyelvet nem beszélik tökéletesen. Ugyanakkor hozzátette: a kétnyelvűségre vonatkozóan az alkotmány és a törvényes előírások mögé bújás sem lehet kifogás. „Nem az alkotmányt kell az életünk után igazítani, hanem az életünk után kell igazítani az alkotmányt” – jelentette ki.
Kovács Boglárka / maszol.ro

Gúzsba kötött többnyelvűség - a székelyföldi anyanyelvhasználatról beszélgettek Tusványoson
nyelvhasználat terén tulajdonképpen ex lex állapot van, hiszen, ami megvalósítható Kovászna és Hargita megyében, az már Maros megyében sem működik maradéktalanul, a többi megyékben nem is sikerül ezeket a jogokat kikényszeríteni - mondta el Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Gúzsba kötött többnyelvűség című beszélgetés moderátora.
Szerdán 13 órától a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Bánffy Miklós sátrában Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Magyar Anna, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke, Csongrád Megye Közgyűlésének alelnöke és Zakariás Zoltán, Hargita megyei tanácsos vitatta meg a rendkívül szerteágazó témát.
A megoldás a regionális hivatalos nyelv bevezetése lenne, hangsúlyozta Székely István, aki előbb a törvényes lehetőségekre kérdezett rá, majd arra is, hogy a lakosság hogyan viszonyul az anyanyelvhasználat kérdésére. "Amíg a lakosság úgy érzi, hogy szívességet vár el a hivataltól és megpróbál megfelelni a hivatalnok komfortérzetének, nem pedig jogait érvényesítené, addig kérdés, hogy előre lehet-e lépni a nyelvi jogok terén" – fogalmazta meg a kétnyelvűség mindennapos dilemmáit Székely István.
Borboly Csaba vázolta elsőként a helyzetüket, véleménye szerint egyértelmű, hogy figyelmet kell fordítani az anyanyelvhasználatra. "A kétnyelvűség rovására megy a bukaresti politikusok és a központi média által gerjesztett cirkusz, a másik probléma pedig, hogy szűkös az anyagi keret a többnyelvűség biztosítására. Míg sikerül a jogszabály-módosításokat kieszközölni, addig az önkormányzatok kell erre időt, pénzt és energiát fordítsanak. Az intézményeket törekvéseikben nagyban segíteni tudja egy közösségi fejlesztési társulás, ennek létrehozására is szükség van. Követendő példák lehetnek a jó helyi gyakorlatok, mint például, hogy a Hargita megyei román többségű Vasláb község igényelte a magyar nyelvtanfolyamot a rendőrségen és a közigazgatásban dolgozóknak. De az intézmények törekvései mellett a legfontosabb a lakossági igény az anyanyelvhasználatra" – nyilatkozta Borboly.
Teljes mértékben biztosítani kell, amit megenged a törvény, és minél jobban ki kell terjeszteni az anyanyelvhasználatot, mondta hozzászólásában Zakariás Zoltán. Eredményeket jól megszervezett formában lehet elérni a régió szintjén, tette hozzá.
Péter Ferenc a 215-ös közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásainak hiányosságaira hívta fel a figyelmet. „Maros megye különleges helyzetben van, hiszen a megye egyes térségeiben, mint a Nyárádmente vagy a Küküllőmente, a magyar lakosság többségben él, de vannak szórványközösségeink, és olyan települések is, ahol egyáltalán nem élnek magyarok, így jól látszanak a különbségek, hogy hol hogyan értelmezik a kisebbségi jogokat. Az érvényben levő közigazgatási törvény garantálja a kisebbségek számára az anyanyelv használatát azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A gyakorlat viszont az, hogy azokon a településeken, ahol a magyar közösség többségben él, vagy magyar polgármester, alpolgármester van, ott vannak kétnyelvű utcanévtáblák, ott az önkormányzatok magyar nyelven tartják a tanácsülést, és az intézmény külső és belső kommunikációjában is használják a magyar nyelvet, ahol viszont 50 százalék alatti a magyarság aránya, ott már személyzethiányra és egyéb problémákra hivatkozva részlegesen vagy egyáltalán nem alkalmazzák a kisebbségi nyelvhasználatot. Egyértelművé kell tenni a törvényi előírásokat, hogy ne a jó szándékon múljon, hogy egy-egy intézményben, településen lehetővé teszik-e a kisebbségi nyelvhasználatot” – fogalmazott Péter Ferenc.
"A helyi közigazgatási törvényben benne van az anyanyelvhasználat lehetősége, de a központi közigazgatásra már nem vonatkozik, tehát a helyi tanácshoz lehet magyarul fordulni, de a közegészségügyi igazgatósághoz már nem. Rosszhiszemű alkalmazói is vannak a törvénynek, ilyen a prefektúra, számvevőszék. Látjuk azt is, hogy millió feljelentés van ebben a témában is" – mutatott rá Tamás Sándor, aki szélsőséges példákat is elmesélt. A Székely Nemzeti Múzeum Gombanapjára külön román és magyar nyelven készült plakát, a megyei önkormányzat vezetősége fél évet járt a Diszkriminációellenes Tanácshoz, mert egy Călărași megyei állampolgár feljelentette. A megyei önkormányzat három nyelvű fejléces papírja miatt is három évet pereskedtek, először a prefektussal, majd Dan Tănasevel. Négy évig járták a törvényszéket azért is, mert a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgán elvárás volt, hogy a román nyelv mellett ismerje a magyart is. "Egyrészt gond, hogy a jogszabályok nem teljesek, értelmezhetőek. Másrészt az anyanyelvhasználatnál gondot jelent az is, hogy a magyar alkalmazottak nem ismerik tökéletesen sem a román, sem a magyar szaknyelvet. A kétnyelvűség többletköltséget is jelent, anyagi forrás kell rá" – fejtette ki Tamás Sándor, leszögezve: az hozhat megoldást, ha a román mellett a magyar is hivatalos nyelv lesz Székelyföldön.
Magyar Anna, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke, a testület által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés raportőre, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke kiemelte, hogy nemzetközi szemmel nézve ez a problémahalmaz teljes mértékben elképzelhetetlen. A jelentésbe európai jó és rossz példák is bekerültek, Románia esetében a magyar nyelvhasználat kapcsán az elvi hozzáállás és a gyakorlati életbeültetés között tapasztalható éles különbségeket is belefoglalták. Az elvi elfogadás állami hatáskör, az életbeültetés a helyi és regionális önkormányzatok felelőssége, ehhez viszont hatáskört és anyagi forrást kell biztosítani, hangsúlyozta a raportőr.
(közlemény) Transindex.ro

Anyanyelvhasználat: szívesség vagy jog?
Elsősorban az önkormányzati szinten megvalósuló, az intézmények közti kommunikáció során fellépő többnyelvűség, az anyanyelvhasználat kérdését járták körül szerdán Tusványoson a Gúzsba kötött többnyelvűség című beszélgetésen, ahol jogsértésekről is szó esett.
Az előadók egyetértettek abban: maximálisan élni kell a törvény biztosította anyanyelvhasználati joggal, a vonatkozó jogszabályok kétértelműségeit érzékeltetve pedig rámutattak: ami megvalósítható Kovászna és Hargita megyében, az már Maros megyében sem működik maradéktalanul, máshol nem is sikerül ezeket a jogokat kikényszeríteni. Megoldást jelentene, ha a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé válna, és ezt az alaptörvény rögzítené.
A többnyelvűség Erdélyben elsősorban nem Székelyföldön jelent problémát, és bár az alkotmány és közigazgatási törvény is szabályozza, azt tapasztaljuk: ezek egyes rendelkezései nagyon széles értelmezést biztosítanak a nyelvi jogok használata tekintetében – fogalmazott felvezetőjében Székely István moderátor.
Az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: a szövetség egy módosító csomagot fogalmazott meg, mely révén próbálják a kétérteműségeket rendezni.
Elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke példázta, hogyan valósul meg a többnyelvűség intézményi szinten, valamint az önkormányzatok közti kommunikációban. Munkacsoportot hoztak létre, hogy az írott anyanyelvhasználat lehetőségét népszerűsítsék, terjesszék, nyomtatványokat fordítottak, ha a polgármesterek románul megfogalmazott levelet intéztek hozzá, ő magyarul válaszolt – mondta, így lassan, de kialakult a gyakorlat: az intézmények közti kommunikáció magyarul történik, és próbálják ugyanezt a lakossággal, más intézményekkel megvalósítani. Úgy értékelte, hátráltatja a többnyelvűség megvalósulását a bukaresti politikusok és a média által gerjesztett cirkusz, de a szűkös anyagi keret is.
Zakariás Zoltán Hargita megyei önkormányzati képviselő hozzászólásában arra összpontosított, hogyan és mennyire használják ki a törvény biztosította lehetőségeket a magyar választottak. Úgy értékelte, utóbbiak feladata a népnevelés is, közös összefogással pedig elérhető, hogy az anyanyelven történő kommunikáció, az anyanyelvi közigazgatási nyelvhasználat egyre jobban elterjedjen. A nyomtatványok egységesítése, kétnyelvűsítése csak első látásra jelent anyagi megterhelést, vélekedett, egy társulás révén, közös befizetéssel ezek a költségek is mérséklődnek. Maros megye különleges helyzetben van, egyes térségeiben többségben él a magyar lakosság, de vannak szórványközösségek és olyan települések is, ahol egyáltalán nem élnek magyarok, így jól érzékelhető, hogy hol és hogyan értelmezik a kisebbségi jogokat – vázolta Péter Ferenc.
Maros Megye Tanácsának elnöke elmondta: a magyar többségű településeken vagy ahol magyar polgármester, alpolgármester van tisztségben, megtalálhatók a kétnyelvű utcanévtáblák, az önkormányzatok magyar nyelven tartják a tanácsülést, az intézmény külső és belső kommunikációjában is használják a magyar nyelvet. Ahol a magyarság aránya nem éri el az 50 százalékot, különféle problémákra hivatkozva csupán részlegesen vagy egyáltalán nem alkalmazzák a kisebbségi nyelvhasználatot. Megoldásként fogalmazta meg a törvényi előírások egyértelműsítését, hogy azokat a különböző intézmények ne értelmezhessék kedvük szerint.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke arra hívta fel a figyelmet: míg a helyi közigazgatási törvény lehetőséget ad az anyanyelvhasználatra, addig ez a központi közigazgatásra már nem vonatkozik. Míg a helyi tanácshoz lehet magyarul fordulni, a közegészségügyi igazgatósághoz már nem – mutatott rá, hangsúlyozván: a törvényeknek rosszhiszemű alkalmazói is vannak, ilyen a prefektúra, számvevőszék.
Millió feljelentéssel szembesülnek, mondta, évekig pereskednek, a diszkriminációellenes tanácsot, a korrupcióellenes ügyszséget is járták már ezek következtében. Belső ügyek tekintetében kifejtette: Háromszék önkormányzata dolgozóinak 95 százaléka magyar, a román és magyar szaknyelvet viszont senki sem ismeri tökéletesen – ezt elismerik a munkatársak is. A többnyelvűség többletköltséggel jár, de hiába igényelték, megfelelő anyagi keretet nem biztosítottak rá – mondta.
Megoldást jelentene, ha a román mellett a magyar is hivatalos nyelv lenne Székelyföldön, illetve azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar közösség aránya meghaladja a húsz százalékot. „Az nem válasz, hogy az alkotmány ezt nem teszi lehetővé. Az alkotmányt és a törvényeket kell az életünk után igazítani, és nem fordítva. Románia belső jogrendjének részei azok a nemzetközi egyezmények, amelyek teljesen világosan javasolják megoldásként a regionális kisebbségi nyelv bevezetését” – összegzett Tamás Sándor.
A kisebbségi nyelvhasználat kapcsán napi szinten felmerülő problémahalmaz egy nyugat-európai számára elképzelhetetlen – reagált az önkormányzati vezetők ismertetőire Magyar Anna, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke.
Raportőrként követi a Románia által is ratifikált kisebbségi és regionális nyelvi chartában foglaltak betartását – mondta –, és azt tapasztalja: országunk esetében a magyarnyelv-használat tekintetében komoly az eltérés az elvi hozzáállás, illetve a gyakorlati életbe ültetés között.
Székely István úgy vélte: fontos szempont a lakosság viszonyulása is a nyelvi jogokhoz, hiszen interetnikus környezetben igen gyakori, hogy magyar anyanyelvű kérvényező románul fogalmazott beadványt intéz a hivatalokhoz. Kérdés, elérhető-e bármiféle előrelépés a nyelvi jogok terén, amíg a lakosság úgy érzi, hogy szívességet vár el a hivataltól, és nem jogai érvényesítését – tette hozzá.
Demeter Virág Katalin / Háromszék; Erdély.ma

Ismét medveügyben jártak Bukarestben a székelyföldiek
Bár a zöldek is egyetértenek azzal, hogy ha emberéletek forognak veszélyben, sürgősen be kell avatkozni, a Környezetvédelmi Minisztérium még mindig nem adta ki az engedélyt annak a két medvének az eltávolítására, amely Csíkdánfalván és környékén emberekre támadt – közölte Hargita Megye Tanácsa vasárnap.
Az emberi élet biztonsága nem konzultáció tárgya, a medvékre és farkasokra vonatkozó beavatkozási kvótát megszabó rendelettervezetet a jelenlegi formájában nem lehet végrehajtani – mutatott rá Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Környezetvédelmi Minisztériumban múlt pénteken tartott közmeghallgatáson, amelyet az említett tervezet közvitájának részeként tartottak meg.
Borboly Csaba szerint ez a meghallgatás nincs összhangban a közigazgatási döntések átláthatóságáról szóló 2003. évi 52-es törvénnyel, amely 7-es cikkelyének (13) bekezdése értelmében sürgős esetekben, amikor súlyosan sérülhet a közérdek, nem kell közvita. Ráadásul az emberélet biztonságát az alkotmány szavatolja, emlékeztetett.
„Nincs rendben az, hogy a törvények a medvéket védik, miközben a medvetámadások esetén a személyi sérülést vagy utólagos kártérítést illetően nincs világos jogszabály” – jelentette ki.
Kérte, hogy a Hargita megyei módosító javaslatok beépítésével azonnal bocsássa ki a rendeletet a minisztérium. Úgy látja, az ügyben megszólalók közül sokan nem ismerik sem a romániai, sem az uniós jogszabályokat, és „csuklóból” mondanak véleményt. Borboly szerint egyetlen olyan uniós rendelkezés sincs, amely tiltaná a vadpopuláció szabályozását. Sőt a vonatkozó uniós irányelv előírja a megelőzést, de Romániában már sajnos intervencióról beszélhetünk, tehát nem sikerült megelőzni a bajt
„A román állam a populáció megtartását vállalta, nem a növelését, és tulajdonképpen büszkéknek kell lennünk vadásztársulatainkra, mert a kilövési kvóták ellenére is nőtt a medveállomány. A növekedést ugyanis nem csupán a beavatkozási rendelet tavalyi felfüggesztése okozta, korábban is keletkeztek vadkárok, voltak támadások, de még a társadalom tűréshatárán belül. Most már ezen a tűréshatáron túl vagyunk” – emelte ki az elöljáró, aki meghívta a minisztériumi illetékeseket és a zöldszervezetek képviselőit Hargita megyébe a vita folytatására.
Azt is elmondta, hogy vissza kell adni a szót a szakembereknek, azoknak a vadgazdáknak, akik erről folytattak egyetemi tanulmányokat, és kutatóintézet áll mögöttük. Egészséges vadgazdálkodásra van szükség, olyanra, mint amilyen az e téren is mintaértékű skandináv országokban folyik, hangsúlyozta Borboly Csaba.
Bőjte Csongor Ernő, Csíkdánfalva polgármestere felhívta a vitán részt vevők figyelmét arra, hogy a települése környékén emberre megtámadó két medvére nem adták ki a beavatkozási engedélyt. Holott eltelt már egy hónap a június 24-i támadás óta, azóta is támadt a medve, a sérültek száma pedig háromra emelkedett. A községvezető az emberélet védelmének elsődlegességét hangsúlyozta a zöldszervezetek jelen lévő képviselőinek, akik egyetértettek abban, hogy ha emberélet forog veszélyben, akkor sürgősen be kell avatkozni.
Albert Alfonz Pál, Csíkszentdomokos alpolgármestere elmondta, arra számított, hogy konkrét esetek megoldására születnek javaslatok, de a négy és fél órás vita inkább a vadászok és a zöldek véleményütköztetéséről szólt, a medvék miatt rettegésben élő lakosok helyzetéről a helyi önkormányzati vezetők nem tudtak érdemben beszélni. Úgy véli, vissza kell még térniük Bukarestbe, mivel a rendelettervezet módosítást igényel, jelenlegi formájában nem léphet életbe. http://itthon.ma/erdelyorszag

A magyarság sorsát nekünk kell eldöntenünk
A nyergestetői csatára emlékeztek
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik utolsó helyszínén, a Nyergestetőn tartottak megemlékezést a csata 168. évfordulóján szombat délután Csíkkozmás község és a Csíki területi RMDSZ szervezésében, Hargita Megye Tanácsa és az Aktív Közélet Egyesület társszervezésében. A helybeli és környékbeli megemlékezők mellett Öttömös, Daruszentmiklós, Lukácsháza és Isaszeg testvértelepülés képviselői is jelen voltak. Díszőrséget négy csíki huszár állt.
A magyar himnusz eléneklését követően házigazdaként Szántó László, Csíkkozmás polgármestere az ősök áldozatvállalását emelte ki köszöntőbeszédében. „Az ősök áldozatvállalásában mindig ott volt a remény fénye egy szebb, jobb és szabadabb jövőképpel. Akik csatába indultak, képesek voltak egy emberként, egy testként felsorakozni a vezetők mögé, és tették, amit kértek tőlük. Ilyen vezető volt Tuzson János őrnagy, aki a tizenkétszeres túlerővel szemben is képes volt az élre állni és tisztességgel védeni a hazát” – mondotta többek között az elöljáró.
A magyar kormány nevében Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár – az itt harcoló bélafalvi születésű őrnagy egyenes ági leszármazottja, a botanikus Tuzson János unokája – osztotta meg gondolatait. Az államtitkár ebben a minőségében második alkalommal volt jelen az ünnepségen, először három évvel ezelőtt. Tuzson az idegen elnyomás ellen, az egész nemzet szabadságáért küzdő székelyek hősiességét méltatta, ugyanakkor felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az utókor egyetlen nevet sem vésett fel a nyergestetői emlékműre, mert akik itt harcoltak, nem saját maguknak akartak érdemeket szerezni, hanem az egész magyarság jövőjéért vállalták az áldozatot. Az államtitkár a magyar kormány nevében megígérte: a kormány minden magyar emberért kiáll, éljen bárhol, Székelyföldön, Budapesten vagy Torontóban. Csak egy erős ország képes kiállni polgáraiért, és Magyarország most erősödik, de a jövő a magyar emberek döntésétől függ. Tuzson Bence arra biztatta székelyföldi hallgatóságát, vegyenek részt annak eldöntésében, hogy kik vezessék az elkövetkezőkben Magyarországot. Arra is rámutatott, hogy ma nem kell véráldozatot hozni, mint a nyergestetői hősök idején, de a nemzet sorsát meghatározó döntés felelősségét mindenkinek vállalnia kell. „Ma nem olyan időket élünk, amikor véráldozatot kell hozni, de a döntés áldozatát nem kerülhetjük el. Most és mostantól kezdve mindig össze kell fognunk, és részt kell vennünk Magyarország döntéseiben, a magyar sorsot, a magyarság sorsát nekünk kell eldöntenünk. Ez a nyergestetői hősök üzenete” – zárta beszédét a miniszterelnöki kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a székelységről mint a magyarság élcsapatáról beszélt. Megítélése szerint a kettős állampolgárság intézményével, a nemzetegyesítéssel a magyar állam értünk is felelősséget vállal. „Úgy vállal értünk felelősséget, hogy közben lehetőséget teremt értékeinket megőrizni, bővülni és itthon megtalálni a helyes utat. Ne feledjük el, hogy 1848–49-ben a székelység volt Magyarország egyik élcsapata, élharcosa. Példát tudtunk akkor is mutatni, és példát kell ma is mutatnunk. Itt van az az időszak, hogy tudjunk Kárpát-medence szintjén is élcsapatként jó példát mutatni” – nyomatékosította Borboly Csaba, aki szintén a jövő évi magyarországi választásokon való aktív részvételre buzdította a jelenlevőket. „Székelyföld akkor lesz erős, ha mindannyian tesszük a dolgunkat. Ha a fiatalok itthon terveznek jövőt, akkor volt értelme őseink áldozatvállalásának, mert a forradalom a jövőről szól, nem csak a jelenről. Jövő csak akkor lesz, ha itthon családjaink bővülni tudnak, a fiatalok megtalálják számításaikat” – összegzett a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt hangoztatta: Székelyföldön csak magunkra és Magyarországra számíthatunk, másra ritkán, talán soha. „Amikor döntés előtt állunk, úgy kell határoznunk, hogy ne a megalkuvót, ne a meghajlót, hanem a gerincesen állót támogassuk” – mondotta többek között az RMDSZ honatyája. Bilibók Géza tusnádfürdői római katolikus plébános rövid imája után a csíkkozmási Bojzás Néptánccsoport, valamint a csíkkozmási Tuzson János Fúvószenekar lépett közönség elé. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével és a kegyelet koszorúinak elhelyezésével ért véget.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tuzson Bence a hős őrnagy leszármazottjaként összefogásra biztatott a Nyergestetőn
A magyarság egésze minden magyar emberért felelős, de minden magyar ember felelős a magyarság egészéért is – hangoztatta Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szombaton a Nyergestetőn tartott megemlékezésen.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi csatájának helyszínére a történelmi esemény 168. évfordulója alkalmából a csíkkozmási önkormányzat szervezett zarándoklatot – írja az MTI.
„A magyarság egészét ma Magyarország testesíti meg, hiszen 2010 óta nem egy határok által körbezárt terület, hanem minden magyar közössége, hiszen minden magyar megkaphatja a magyar állampolgárságot. Magyarország immár nemcsak erkölcsileg, hanem jogilag is felelős minden magyar emberért” – jelentette ki az államtitkár.
Ünnepi beszédében Tuzson Bence az idegen elnyomás ellen, az egész nemzet szabadságáért küzdő székelyek hősiességét méltatta, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az utókor egyetlen nevet sem vésett fel a nyergestetői emlékműre, mert akik itt harcoltak, nem saját maguknak akartak érdemeket szerezni, hanem az egész magyarság jövőjéért vállalták az áldozatot. A magyar kormány nevében megígérte: a magyar kormány minden magyar emberért kiáll, éljen bárhol, Székelyföldön, Budapesten vagy Torontóban.
Hozzátette: csak egy erős ország erős képes kiállni polgáraiért. Magyarország most erősödik, de a jövő a magyar emberek döntésétől függ. Tuzson Bence arra biztatta székelyföldi hallgatóságát, vegyenek részt annak eldöntésében, kik vezetik Magyarországot.
Rámutatott: ma nem kell véráldozatot hozni, mint a nyergestetői hősök idején, de a nemzet sorsát meghatározó döntés felelősségét mindenkinek vállalnia kell.
„Most és mostantól kezdve mindig össze kell fognunk, és részt kell vennünk Magyarország döntéseiben. A magyar sorsot, a magyarság sorsát nekünk kell eldöntenünk.
Ez a nyergestetői hősök üzenete” – zárta ünnepi beszédét a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára. Szántó László, Csíkkozmás polgármestere a többszörös túlerő ellen is kiálló Tuzson János őrnagy és honvédei bátorságát méltatta. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke közéleti szerepvállalásra, a magyarországi és romániai választásokon való részvételre bátorította honfitársait.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára személyesen is kötődik a székely önvédelmi harc egyik legfontosabb jelképévé vált csatájához, ugyanis annak a Tuzson János őrnagynak a leszármazottja, akinek a vezetésével az alig kétszáz fős honvéd seregnek önfeláldozásával 1849. augusztus elsején sikerült feltartóztatnia a mintegy 1200 fős összevont osztrák–orosz csapatok csíkszéki behatolását a Nyergestetőn. Krónika (Kolozsvár)

Székelyföld felértékelődik (SIC Feszt Csomakőrösön)
Székelyföld jövőjéről, aktuálpolitikai kérdésekről és a jövő évi magyarországi parlamenti választásról, Székelyföldről mint erős brandről beszélt a csomakőrösi SIC Feszt szabadegyetemen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Kozma Mónika, Maros Megye Tanácsa elnöki kabinetjének vezetője – áll a szervezők közleményében. A rendezvényen a politikai témák mellett gazdálkodási lehetőségekről is szó esett, szombaton családi napot tartottak, esténként koncertek zajlottak.
„Székelyföld mindenekelőtt politikai brand. És még inkább azzá válik, hiszen úgy látjuk, hogy az elkövetkező tíz évben mind Budapesten, mind Bukarestben Székelyföld felértékelődik” – vélekedett Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke arra is felhívta a figyelmet: 2018-ban Magyarországon parlamenti választásokat tartanak, és „a négy évvel ezelőtti megmérettetéshez hasonlóan vagy még azon túlmutatóan szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Orbán Viktor kormánya nyugodtan tudja folytatni azt a munkát, amelyet elkezdett, mert meggyőződésünk, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségekre – beleértve Erdély, Székelyföld ügyét is – nagy hatása van a nemzeti kormány tevékenységének, mert nemcsak politikai nyilatkozatokat tesz, hanem olyan gazdaságélénkítő, családi vállalkozásokat segítő, a bölcsődétől az egyetemig terjedő oktatási hálózat kiépítését segítő programjai vannak, amelyek számunkra nem politikai kérdések, hanem létkérdések” – idézte a tanácselnököt a szervező Háromszéki Ifjúsági Tanács közleménye.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy véli, a brand egy eszköz, amelynek megvan az anyagi értéke is az eszmei mellett. Az egységes megjelenítés nemcsak egy cég, de egy térség egészének hasznára válhat. Ismertette a székely termék mozgalom létrejöttét, azt, hogy miként érték el a termékek minőségének és ezáltal értékének is a növelését. A brand építésének másik pozitív hatása a magyar–magyar kapcsolat megerősödése. Kozma Mónika, a Maros megyei tanács elnöki kabinetvezetője kiemelte: az a céljuk, hogy Kovászna és Hargita megyével együttesen, közös összefogással alkossák Székelyföldet, amelyet fiatalosabbá kell tenni, és meg kell szerettetni a fiatalokkal.
Mezőgazdasági jövőkép címmel a háromszéki gazdák részvételével interaktív előadásnak is helyet adott a SIC Feszt. A szakmai beszélgetést Könczei István, a Hárit fiatal gazdákért felelős képviselője vezette, résztvevői: Orbán Miklós, az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője, Márton Árpád RMDSZ-es képviselő és Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság irodavezetője. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője ismertette Petre Daea tárcavezető hivatalos levélben megfogalmazott intézkedési tervezeteit, amelyek a mező- és állatgazdálkodókra, pályázati lehetőségekre, állami támogatásokra, adócsökkentésekre vonatkoznak. A SIC Feszten szombaton immár másodjára tartottak családi napot a Háromszéki Ifjúsági Tanács és a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola szervezésében. „A hagyományteremtő szándékkal tavaly elindított kezdeményezés egyre nagyobb népszerűségnek örvend a háromszéki családok körében, ebben az évben több mint ötszáz érdeklődőt vonzott” – mondotta Grüman Éva, a családi nap főszervezője. A HalVirág Bábszínház szórakoztatta a kicsiket, fellépett Zöldi Lara, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola diákja, valamint olyan kézműves, ügyességi, készség- és képességfejlesztő foglalkozások is várták a kicsiket és nagyokat, mint a hangyasuli, bútorfestés, családi fotózás, agyagozás, nemezelés, szövés, mézespogácsa-díszítés, origami, családi fotózás, ügyességi játékok, látványpékség, Legendárium, de fakanálbáb-készítés és légvár is volt. Kondor Ágota, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezetének alelnöke, mentálhigiénés szakember Mitől nő a nő? címmel tartott előadást, Máthé Kriszta doTERRA-szaktanácsadó az Illóolajok a családban című beszélgetést vezette, dr. Bodó Erika, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház gyermekgyógyász szakorvosa a szülők kérdéseire válaszolt, este pedig a Folker együttes táncházzal zárta az eseményt. (farcádi) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföld brandje felértékelődik
Vastagabb pénztárcáért
Az elkövetkező tíz évben mind Budapesten, mind Bukarestben Székelyföld fel fog értékelődni. Ez fogalmazódott meg a 4. SIC Feszt – Székelyföldi Szabadegyetem Székelyföld mint brand című előadásán, amelyen a székely megyék önkormányzati képviselői beszéltek a térség jövőjéről.
Kozma Mónika, a Maros Megyei Tanács elnöki kabinetvezetője szerint sok esetben felmerül a kérdés, hogy Maros megye Székelyföld része vagy sem. „Azonban a cél az, hogy mindhárom megye együttesen legyen Székelyföld. És ha arról beszélünk, hogy milyen fejlesztések kellenének ahhoz, hogy Székelyföld valóban egy nemzetközi hírű brand legyen, akkor azt gondolom, hogy elsősorban fiatalosabbá kell tenni. Meg kell szerettetnünk a fiatalokkal, hogy itthon, szülőföldjükön éljenek, és büszkén viselhessék azt, hogy Székelyföldön lakom”, emelte ki Kozma Mónika.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a brand egy eszköz, és ilyen szempontból próbálják keresni, hogy miként lehet eredményessé, hasznosíthatóvá tenni a térség javára azt, amit akarnak. Borboly megjegyezte, a brandépítés is hozzátartozik az autonómiakoncepció megvalósításához, és ebben a folyamatban egy rendkívül fontos kérdés az is, hogy milyen tevékenységekkel lehet Székelyföldnek pluszjövedelmet hozni, hiszen minden márkanévnek az eszmei értéke mellett van egy anyagi oldala is, amit a „pénztárca vastagságában lehet mérni”. Ezért pedig számos területen dolgozni kell, mint a székely termék mozgalom, de a márkanév építését elősegíti a magyar – magyar kapcsolat megerősödése is, a gasztronómiánk, a kultúránk vagy különböző sajátos események szervezése. Borboly szerint Székelyföld egy turisztikai célpont, ezt a jelleget pedig még lehet erősíteni. „Kevesebb cirkusz és még több munka, és akkor még több turista fog jönni”, jegyezte meg.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint Székelyföld mint márkanév, elsősorban az emberek szívébe van bejegyezve. „Szó esett a kulturális-, turisztikai-, gazdasági, vagy a gasztronómiai brandről, de meggyőződésem, ha Székelyföldnek van egy politikai brandje, akkor lehet a többit is erre ráépíteni”, emelte ki. Tamás nyomatékosította, elsősorban azt kell meghatározni, hogy milyen jövőt szeretnénk, merünk-e nagyot álmodni politikai kérdésekben is, és ezt sikerül-e megvalósítani. „Az is meggyőződésem, hogy az elkövetkező tíz évben Székelyföld mint politikai brand, piacon lesz mind Budapesten, mind Bukarestben, és azért, mert az elmúlt években egységesen jelenítettük meg. Tehát Székelyföld ügye egy előkelő téma lesz”, hangsúlyozta a megyetanácselnök.
Kiss Edit / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Digitálisan támogatott adaptív oktatással javítanának a román érettségi eredményeken
A magyar nyelvű oktatás digitális támogatásnak lehetőségéről, az adaptív oktatási modellek Hargita megyei bevezetésének lehetőségeiről, az oktatás versenyképességének növeléséről egyeztetett Budapesten Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Horváth Zitával, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárával.
A megbeszélésen áttekintették a Magyarországon fejlesztés alatt álló digitális oktatás-támogató megoldások, illetve a digitális támogatással megvalósítható személyre szabott, adaptív tanulási módszerek határon túli alkalmazásának lehetőségét.
Ezek az új, digitális eszközökkel támogatott módszerek lehetővé teszik, hogy minden tanuló a saját tanulási ütemében haladva sajátítsa el a tananyagot. felmérések szerint ezek a módszerek nemcsak a vizsga-eredmények, de az ismeretek gyakorlati alkalmazásának területén is jelentős javulást hoznak.
– Közösen keressük a megoldást arra, hogy a Hargita megyei, székelyföldi diákok a kis- és nagy érettségin jobb eredményeket tudjanak elérni – mondta el Borboly Csaba, aki jó példaként hozta fel a Felcsíkon megszervezett egy hetes intenzív román kommunikációs tábort, amelynek eredményeként 10 százalékos javulást észleltek a kisérettségin a próba kisérettségi eredményeihez képest.
A magyar nyelvű oktatás digitális támogatásának lehetőségeit a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) is keresi. Az RMPSZ által szervezett idei csíkszeredai Bolyai Akadémián mintegy 200 pedagógus ismerkedhetett meg egy ilyen támogató rendszerrel, és a hasonló programok számának növekedésére számíthatunk a jövőben, így ezen a területen is együtt tudunk működni ezzel a nagyon fontos szakmai szervezettel.
Borboly Csaba a Régiók Bizottságának tagjaként jelentéstevő a felsőoktatási témakörben, amihez szorosan kapcsolódik az egyetemek modernizálása és a közoktatás modernizálása témakör is, amiben szintén raportőr.
– Hogy mi lesz a digitális oktatás során gyűjtött adatokkal, hogyan történik a mérés és a tárolás, az jelenleg is vita tárgyát képezi Brüsszelben – fogalmazott Borboly Csaba, aki arról is beszámolt, hogy a közeljövőben fog találkozni a Európai Parlament jelentéstevőjével, és a főigazgatósággal is együtt dolgoznak a felsőoktatás témakörében.
– A jövőben kulcskérdés lesz, hogy ki és hogyan férhet hozzá az oktatái folyamatok során keletkező adatokhoz. Ezeket az adatokat óriási értékként kezeli már most Brüsszel.
- Az oktatás digitalizálásának folyamata egyre gyorsuló folyamat, amelynek még az elején tartunk. Ha hamarabb lepünk akkor helyzeti előnybe fogunk lenni – véli a megyeitanács-elnök.
A jelenlévőktől azt kérte, hogy magyarországi jó példákkal és javaslatokkal segítsék jelentéstevő munkáját, hogy azokat be tudja építeni a Brüsszelben és Bukarestben soron következő konzultációk alkalmával.
Borboly Csaba és Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár megegyeztek, hogy ősszel újabb egyeztetést tartanak a témában, megkeresve azokat a konkrét együttműködési lehetőségeket, amelyek keretében a magyarországi programok hozadékát kiterjesszék Székelyföldre, Hargita megyére is.
- A magyarországi partnerekkel és a Romániai Magyar Pedagógus-Szövetséggel közösen szeretnénk segíteni a diákokat, hogy jobb eredményeket érjenek el a szintfelmérők és az érettségi alkalmával. – mondta el Borboly Csaba
Hargita Megyei tanács sajtóközleménye; Erdély.ma

Légi összeköttetés Csíkszereda és a Balaton között?
Bár Csíkszereda repülőtere még csak megvalósíthatósági előtanulmány formájában létezik, Borboly Csaba megyei tanácselnök balatoni légi járat beindításáról egyeztetett magyarországi látogatása során.
A Hévíz-Balaton Airport és a csíkszeredai repülőtér közös fejlesztéséről egyeztetett a hétvégén Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Papp Gábor, Hévíz város polgármestere. A Hargita megyei önkormányzat vasárnapi közleménye szerint a Zala megyei üdülővárosban (Hévíz területén a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó van, a gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel) pénteken folytatott megbeszélés során a felek megállapodtak a két légikikötő közti együttműködésről, ami lehetőséget teremt a székelyföldi, illetve a délnyugat-magyarországi településeket összekötő repülőjárat elindítására. A közlemény szerint a járattal közvetlen és gyors kapcsolat jöhet létre a Székelyföld és Nyugat-Magyarország között, ami új lehetőségeket nyit az idegenforgalmi és munkaerő-piaci együttműködésben, ugyanakkor a csíkszeredai repülőtér fejlesztése révén a Székelyföldön élők sürgősségi egészségügyi ellátása is javulhat. A két repülőtér közti együttműködés létrejöttét támogatja Zala megye közgyűlésének elnöke, Pál Attila is.
Borboly Csaba közölte, nagy lehetőség rejlik Székelyföld és Nyugat-Magyarország légi összekötésében, hiszen jelenleg 14-15 órás autóúton lehet eljutni a két térségbe, és erre lenne alternatíva a légi összeköttetés. Benkő Attila, a Hévíz-Balaton Airport ügyvezetője reményeit fejezte ki, hogy a csíkszeredai légikikötő fejlesztése „elérhető időn belül" megvalósul. Ma még lehetetlen megjósolni azonban, hogy ez az „elérhető idő” mennyi lesz pontosan. A Hargita megyei önkormányzat tavaly ősszel bocsátotta közvitára a Csíkszereda északi határába, Csíkcsicsóba tervezett kisrepülőtér megvalósíthatósági előtanulmányát, amelyet a magyar kormány finanszírozott. A tervek szerint a kis méretű légikikötő mintegy 20 millió euróból épülne meg, és kisebb gépek befogadására lenne képes, alacsonyabb utasszámra méretezik, ám a szabványos repülőterekhez hasonlóan lenne aszfaltozott kifutópályája, irányítótornya, utasterminálja és több, az utasokat kiszolgáló létesítménye is. A helyszínen egyrészt kiszolgálnák a turistákat, ugyanakkor az egészségügyi gépek le- és felszállását is biztosítanák, az illetékesek szerint pedig a projekt fellendítené az üzleti életet és az ipart a régióban. Borboly Csaba korábban elmondta, a megyei önkormányzat azt tervezi, hogy a létesítményt elsősorban egészségügyi járművek fogják használni a betegek, valamint az átültetésre váró szervek szállítására, a reptér pedig katasztrófahelyzetek – például egy erdőtűz – operatív kezelésében is nagy szerepet játszhat. Ezeket a szolgáltatásokat egészítené ki a légitaxi-rendszer: a turisták vagy az üzletemberek közeli helyekre, például Kolozsvárra, Budapestre vagy Bukarestbe utazhatnának Csíkszereda határából, illetve onnan szállíthatnák Marosvásárhelyre a távoli célpont fele tartó utasokat is. Krónika (Kolozsvár)

Ismét emberre támadt egy medve Székelyföldön
Emberre támadt egy medve a székelyföldi Csíkmindszenten – közölte hétfőn Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a székelyföldi vadkárok bejelentésére létrehozott közösségi oldalon.
A 38 éves csíkszentléleki férfi szilánkosan eltört alkarját hétfőn műtötték meg a csíkszeredai kórházban. A közösségi portálon közzétett videofelvételen maga az áldozat mesélte, hogy rendszeresen jár gombát és mogyorót szedni az erdőbe. Szombaton egy fiatal ültetett erdőrészen haladt át, és a medvéktől tartva nagyokat füttyentett, hogy elijessze az esetlegesen ott tartózkodó állatokat, amikor a fák közül teljesen váratlanul rátámadt egy közepes méretű medve. Megjegyezte: ugyan gázspray is volt nála, annyira hirtelen történt a támadás, hogy nem volt ideje ezt megelőzni. Amint a felvételen is látszik, a medve a jobb vállát és a jobb alkarját sebesítette meg. A férfi végül az időközben előkotort gázspray segítségével szabadult az állat karmai közül. Az esetről a Hargita megyei önkormányzat is közleményben számolt be hétfő este. A közlemény Borboly Csabát idézte, aki a környezetvédelmi minisztériumot hibáztatta az újabb medvetámadásért. Arra emlékeztetett, hogy július elején székelyföldiek százai tüntettek Bukarestben a megsokasodott medvetámadások miatt. Ekkor Gratiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy augusztus 8-án kihirdetik azt a minisztériumi rendeletet, mely 140 veszélyes medve kilövését teszi lehetővé, erre azonban azóta sem került sor. A miniszter múlt pénteken egy fórumon kijelentette, bármennyire is háborognak az állatvédők, ezen a héten kibocsátja a veszélyes medvék kilövését lehetővé tevő rendeletet. Európában – Oroszország európai részét leszámítva – körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él, a romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található.
MTI; erdon.ro

Borboly: nem hiszek a feljelentésekben
Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba levélben válaszolt Szőke László Borboly Csaba, a kondu(k)átor című jegyzetére. Az alábbiakban változtatások nélkül közöljük.
Székelyhon.ro, 2017. aug. 29.
Borboly Csaba, a konduk(á)tor
A Hargita megyei önkormányzat elnöke igencsak jelen van mindennapjainkban. Ha ma (vagy bármikor!) belépsz a Facebookra, elolvasod a Hargita megyei napilapokat és azok sms-rovatát, bekapcsolod a megyében elérhető, magyar nyelvű hírekkel jelentkező rádióadókat, nos, Borboly Csaba valósággal folyik ki belőlük.
Olyan kondukátorra tett szert személyében Hargita megye, aki – akár a konduktor – rendkívüli vezetői tulajdonságokkal bír: kitűnően vezeti a hülyeséget.
A saját nagyságáról, megvalósításairól, fáradhatatlan munkájáról szóló (ál- vagy fél)híreket. Itt van nekünk rögtön ez a varsági, útszélre hányt farönk-ügy, melyről született egy gyönyörű fotó és Facebook-bejegyzés, ahol Borboly megcsóválja billentyűzetét, hogy jaj, a sáncba hordott rönkök miatt omlanak az utak, a feltöltött vízelvezető árok miatt mossa alá az alapzatot a víz.
Szép. Csakhogy, mint hivatalban lévő kondukátor, minden eszköze megvan arra, hogy például feljelentést tegyen a hatóságoknál. Hogy kiderítse, ki termelhette ki a fát, és miért pont ott, az árokban pihennek a rönkök. Kezdeményezhetné a megoldást, de ezzel szemben születik egy Facebook-bejegyzés, majd egy sajtóközlemény. Legfeljebb. Hőn szeretett kondukátorunk hóttra-vakra jelentkezik be élőben Facebookon, de minimum fotódokumentál valami olyat, amit fénykép és bejegyzés nélkül is megoldhatna, vagy legalább tehetne egy-két megoldáshoz vezető lépést. Ehelyett születik egy Facebook-bejegyzés néhány lájkkal, és azzal el is van intézve. A probléma is. Hiszen a kondukátor, aki szerfölött nyitott a kommunikáció új útjaira, egyszóval született(?) Facebook-kommunikátor, mindenki előtt kibeszélte(!) a problémát, minek annak megoldásával is törődni?! Úgyis felejt a bunkó egyszeri, úgyis csak arra fog emlékezni, hogy a problémával foglalkozott hőn szeretett kondukátorunk. Ami igaz is, pontosan egy Facebook-bejegyzés, netán sajtóközlemény erejéig…
Kedves Borboly Csaba! Igaza lehet, nincs az az őrült és időmilliomos írástudó, aki az Ön grafo- és Facebook-mániáját érdemben tudná helyretenni, javítani, pontosítani, vitatni, netán törölni. A nagy számok törvénye alapján még akár eredményes is lehet az Ön önképcunamija. De nekem elegem van a jól vezető konduktorokból a megye élén, én már megelégednék holmi félvezetővel is, aki alacsonyabb hülyeség-paraméter mellett érdemi, összetettebb, netán bonyolultabb (áram)körökben is képes ellátni feladatát. Ha képzavar is, de olyan vezetőre lenne már szüksége Hargita megyének, aki nem kizárólag csak a vezetés kedvéért vezet (meg)…
Szőke László
„Nem szeretnék Szőke László úrral vitába keveredni, viszont megjegyeznék néhány dolgot. Nem hiszek a feljelentésekben! Számtalanban van részem és tudom, hogy az a munkát nem segíti, illetve szinte azt is mondhatnám, hogy ha mi magunk saját erőből nem vagyunk képesek bajainkból minél többet megbeszélni és megoldani, akkor az autonómia szó üres lózung marad. Pont ezért is gondolom, hogy ha csak lehet, ne a karhatalmi szerveknél keressük a megoldást az élet problémáira (ha nem bűnügyről van szó). Próbáljunk meg a vitás kérdéseink szinte mindegyikére megoldást találni, becsülettel és odafigyeléssel.
Az Ön által felhozott példa is ezt igazolja, mert a bejegyzésnek köszönhetően megoldódott a probléma.
Gyorsabb és eredményesebb volt, mintha feljelentést tettem volna. A Facebook és a többi közösségi oldal használata elengedhetetlen, mivel a lakosság ezeken az oldalakon keresztül IS érhető el.
Természetesen továbbra is a személyes találkozásokat, helyszíni megbeszéléseket és a formális üléseket sem hagyom ki. Azok is fontosak, minden kommunikációs csatorna fontos. Napjainkban a gyors és direkt üzenetek célravezetőbbek és nagyobb az igény rájuk.
Másik oka, amiért a saját felületeket használjuk, hogy így pontosan és időben le tudjuk hozni az új híreket, valamint így személyesebb is a kommunikáció és bárkinek bármilyen kérdése, javaslata van, direktben felteheti, megoszthatja.
Ezért kérem Önöket, a Székelyhon olvasóit, hogy bátran forduljanak hozzám, a Megyei Tanácshoz, ha problémájuk, kérdésük van! Találjunk megoldást közösen!”
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke / Székelyhon.ro

Mogyorót gyűjtögető férfira támadt a medve Csíkkarcfalva mellett
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke vasárnap arról tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy a medvetámadás szombaton történt, amikor a csíkjenőfalvi férfi mogyorót gyűjtött egy közeli erdőben. A férfi elmondása szerint a medve közepes nagyságú volt, ő pedig csak annak köszönhette megmenekülését, hogy bot volt nála, amellyel végül sikerült elkergetni a vadállatot. A medve a férfi bal lábán ejtett több sebet.
Az áldozatot a csíkszeredai sürgősségi kórház fertőző részlegén kezelik, állapota jó.
Hargita megyében idén ez a tizedik eset, amikor emberre támadt a medve. Székelyhon.ro

Szobor is őrzi a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium alapítóinak emlékét
Milyen áldozatokat hoztak eleink a családért, a templomért és az iskoláért? Miként állnak azok az idők mérlegén? Nem menekülhetünk mi sem a kérdések elől: szükséges-e, és miért fontos a felekezeti oktatás? – kérdések és válaszok születtek vasárnap a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium alapítóinak szentelt ünnepségen.
Különböző nemzedékekhez tartozók, a történelmi egyházak helyi képviselői, a lelkészi közösség és világi elöljárók töltötték meg a belvárosi református templomot a református kollégium megemlékezésén és hálaadásán.
Alapítóiknak, az adományozó Gróf Bethlen Jánosnak, az iskola és templomépítő Backamadarasi Kis Gergelynek és a főépület létrehozójának, Gönczi Lajosnak állítottak szobrot.
Család, templom, iskola
A felekezeti oktatás szükségességének kérdéseire a keresztyén ember adhat választ – hangsúlyozta igehirdetésében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
A Kárpát-medencében fel kell vállalnunk a reformáció újjászületését: megmaradásunkhoz a család, az iskola és a templom együtt szükségesek. Egyikünk sem lehet közömbös – offenzív stratégiát kell vállalnunk értük. Miként a gólyapár három hónap alatt átad minden tudást a fiaknak, hogy biztonságban repülhessenek, tanévkezdéskor ez a felhívás számunkra is: Isten előtti felelősséggel adjuk át gyermekeinknek a tudást és örökségünket. Fel kell ruháznunk őket, hogy tudjanak mindent erről a világról, hogy közösségünknek jó tagjai legyenek. Imádkoztak a nagy példaadókért, az építőkért, a fejlesztőkért. Kérve Istent, növelje felelősségérzetünket, hogy átörökíthessük azt, amit mi is átvettünk.
Köszöntések
Szakács Annamária vezényletével a kollégium kórusának műsora után Tőkés Zsolt igazgató nyomatékosította: a család, a társadalom és az egyház közös joga és kötelessége a nevelés. A keresztyén nevelés esély, tövisek között a rózsa. Építsünk újra az elődökre alapozott, jövőbe mutató szellemet! Kovács Irén Erzsébet, az oktatási minisztérium államtitkára a hittel, szakértelemmel felvértezett nevelésről, a vallásos oktatásról szólt. Őrizzék az iskola hírnevét, belső kohézióját, ami szellemi-erkölcsi megbecsüléshez vezet. Gálfi Árpád polgármester az idők próbáit kiálló templomot és iskolát lelki-szellemi központként látja.
Székelyudvarhely méltán büszke református iskolájára, tanáraira, diákjaira, eredményeikre. Olyan hely ez, ahol nemcsak könyvet és füzetet lát a diák, hanem megtanul gondolkodni is – fogalmazott. Borboly Csaba megyeitanács-elnök a rendezvény mottójára – Bízzál az Úrban, rólad Ő meg nem feledkezik – alapozva kifejezte: bízzunk, hogy itthon is jobb lesz. Nyújtsunk bizalmat fiataljainknak, álljunk melléjük, biztassuk őket, hogy merjenek tervezni, itt szülessenek a gyermekeik. Hiszi: így lesz jövője Székelyföldnek. Bethlen Farkas a régi magyarok példájára a gyermekek talentumának fejlesztésében érzi a magyarság továbbvitelét.
A belvárosi református egyházközség lelkipásztora, Gede Ildikó azt kívánta, szolgáljon továbbra is olyan lelki otthonként a gyülekezetnek és a kollégistáknak a templom, ahogyan Baczkamadarasi Kis Gergely megálmodta: ahol megerősödhetnek hitben, reményben, szeretetben.
Az egykori és jelenlegi diákok hálaadó zsoltáréneklését követően Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője az 500 éves reformáció és Baczkamadarasi Kis Gerely születésének 280. évfordulóján hangsúlyozta: a múltidézés nem nosztalgia. Azért fordulhatunk feléje, mert van. Amit a jelenben láthatunk, az a múlt, mint a csónakban evező: ami mögötte van, az az irány. A csónakban velünk szemben ül a názáreti Jézus. Ha ránézünk, látjuk a jövőt.
Úgy, mint az édesapa Bethlen János, aki halott gyermeke hozományát a jövőnek szánta; avagy az oktatás, kutatás nagyjai, akik elmentek külföldre tanulni, hazajöttek, és itt gazdagították népüket. Példáink a múltban vannak, onnan vesszük az erőt, a sok odaadott hitből, szeretetből.
Teret nyitni A kollégium teret nyitott. Újra teret kell nyernünk, amit csak akkor tudunk, ha teret engedünk a szabadító Istennek – mondta a miniszter. – Sok múlik a jogon, a pénzen, de minden az emberen múlik. A másokért való odaszánáson – ez és az összetartozás a közjó alapja. A közösségi szolgálat az egyént erősíti. A kicsiknél kell kezdeni – vallja.
Az óvodaprogram keretében hétszáz óvodát korszerűsít vagy épít Magyarország a Kárpát-medencében. A családoknak nyújtott támogatás tovább bővül jövőben. Magyarország a külföldi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárokra is kiterjeszti az anyasági támogatást, a babakötvényt, a gyarapodó és gyarapítható betétkönyvet. Megéri befektetni a közös jövőbe. Éljünk azzal a joggal, amit a szavazás jelent – buzdított. Az iskolaalapítók szobrai jelképek: lesz folytatás. Nézzünk fel rájuk, és bízzunk Annak kegyelmében, aki eddig is megtartott bennünket.
A szobrok leleplezése előtt Tőkés Zsolt igazgató Bethlen-oklevelet nyújtott át Balog Zoltán miniszternek – kifejezve az egyházkerület és a kollégium elismerését mindazért, amit az iskoláért és a magyar oktatásért tesz. Majd Popa János történelem szakos tanár beszélt Bethlen János, Baczkamadarasi Kis Gergely és Gönczi Lajos életútjáról. Utóbbi szobrát Sántha Csaba szovátai szobrászművész készítette 2012-ben. A két újat Gergely Zoltán, Kolozsváron élő művész és Zavaczki Walter Levente székelyudvarhelyi szobrászművész öntötte bronzba.
Leleplezésük után Kató Béla püspök kért áldást a szoborállítókra, az iskolára és a résztvevőkre. Egyed Réka és Fábián Annamária népdalcsokra után az iskolazászló alatt átvonultak az ókollégium udvarára és megkoszorúzták az 1838-ban állított obeliszket.
Molnár Melinda / Székelyhon.ro

A megmaradás zálogát adták át Csehétfalván
Hagyományőrző központot adtak át vasárnap a Székelykeresztúrhoz közeli Csehétfalván. A létesítmény az alig százötven lelket számláló falu megmaradásának egyik záloga lehet. Az ünnepségen a helyiek aszfaltozott útra is ígéretet kaptak.
A csehétfalvi unitárius templomban megtartott istentisztelettel kezdődött, majd a helyszínen ünnepi beszédekkel, néptáncelőadással és ebéddel folytatódott vasárnap a Hagyományos Székely Jövő Központ felavatása.
Közösségmegtartó, értékmegőrző, követendő példa
A központ létrehozásának célja a kihalófélben lévő falu megmentése, hagyományainak átörökítése, munkahelyek teremtése, szociális konyha működtetése, gyerekek táboroztatása, felnőttoktatás, helyi értékeket bemutató kiállítások szervezése, illetve faluturizmus fellendítése – sorolta az átadóünnepségen Lőrinczi Lajos unitárius esperes-lelkész. Ezen a nyáron már több mint ezerkétszáz külhoni, illetve környékbeli fiatal fordult meg a központban, ugyanakkor hétköznapokon közel hetven helyinek és környékbelinek főznek itt ebédet.
Mindenki számára követendő példának nevezte Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a csehétfalviak megvalósítását, hiszen „ők nem fogadják el a pusztulást, hanem célt fogalmaznak meg, erre megoldást keresnek és találnak”.
Ez az épület is olyan, mint egy iskola vagy templom: önmagában nem ér semmit, meg kell tölteni. Ne csak a mának adjuk át, hanem a holnapnak, a jövőnek. Ez legyen a szíve nemcsak a falunak, hanem a környéknek is – tette hozzá.
Grezsa István kormánybiztos arról beszélt, hogy a hagyományőrzésre épülő létesítmény korántsem a múltról, hanem a jövőről szól, hiszen egy gondosan megrakott szénásszekér, az este hazaballagó gulya olyan értékeket hordoznak az erdélyi apró, pusztuló falvakban, amelyek a jövő felé mutatnak.
Azon kell dolgoznunk, hogy itt menjen jól sorunk, mert ez a föld csak akkor lesz és marad gyermekeinké, ha mindent megteszünk azért, hogy ne kívánkozzanak el innen – figyelmeztetett Pap Mária unitárius püspöki titkár. „Kis falvaink többségében a lelkészek próbálnak tenni azért, hogy a közösséget megtartsák” – jelentette ki Borboly Csaba megyeitanács-elnök, aki ünnepi beszéde végén aszfaltozott utat ígért a csehétfalviaknak.
További tervek
Ötvenmillió forintot kapott 2015-ben a csehétfalvi unitárius egyház a paplak közelében lévő három lakatlan, pusztuló ház és a hozzájuk tartozó két csűr megvásárlására, valamint újjáépítésére. Tavaly májusban helyi és környékbeli mesteremberekkel kalákában kezdték felújítani az összeomlás szélén álló házakat, megőrizve azok eredeti jellegét. Egy évvel ezelőtt még javában tartott a főként konyhaként és ebédlőként szolgáló csűr újjáépítése, de a vendégházakban már magyarországi diákok voltak elszállásolva. „Az ebédlőben lejárt a reggeli, utána a munkások elkezdtek csiszolni, aztán vacsora előtt gyorsan kitakarítottunk, és lehetett ismét étkezni. Ez így ment napokig” – mesélte lapunknak Lőrinczi Tünde tiszteletes asszony, a központ megálmodója.
Négy alkalmazottal dolgozik, lelkész férje is besegít a napi teendőkbe. A három házban hatvan főt tudnak elszállásolni, a csűr korszerűen felszerelt konyhájában a táborozókén kívül a helyi és környékbeli időseknek, valamint az erre igényt tartóknak heti öt alkalommal jutányos áron kétfogásos ebédet készítenek.
A támogatás összege nem fedezte a másik csűr felújítását, azonban Lőrinczi Tünde bízik benne, hogy sikerül anyagi forrást találniuk erre: így az alsó szinten tánctermet alakíthatnának ki, a galériára pedig újabb hálószobák kerülnének.
Dósa Ildikó / Székelyhon.ro

Sztrájkba kezdtek Hargita Megye Tanácsának alkalmazottai
apán sztrájkba kezdett Hargita Megye Tanácsának munkaközössége – döntöttek hétfőn délután a testület soron kívüli ülésén. Az anyagilag lehetetlen helyzetbe került Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatósággal vállalnak így szolidaritást, és hívják fel a figyelmet arra, hogy mielőbb megoldást kell találni.
Az intézmény ellátórendszerébe mintegy 1100 gyermek és közel 200 fogyatékkal élő felnőtt tartozik, de a 10 ezret is meghaladja azoknak a száma, akinek különféle segítségeket nyújt az igazgatóság. Az ő ellátásukhoz körülbelül 20 millió lejre lenne szükség.
Az összeg akkora, hogy a megyei tanács képtelen azt saját költségvetéséből fedezni. A hétfői rendkívüli tanácsülésen költségvetés-módosítást hagytak jóvá, különböző összegeket csoportosítottak át a gyermekvédelmi és szociális igazgatóság befektetési alapjaiból a működésibe – emiatt például tűzbiztonsági fejlesztések maradnak el –, továbbá a tej-kifli program alapjából, valamint kisebb összegű megtakarításokból is pénzt juttattak az igazgatóságnak, így körülbelül 90 ezer lejjel segítették ki a nehéz sorsú Hargita megyeieket.
Amint azt Borboly Csaba megyeitanács-elnök kifejtette: a pénzhiány nem csak Hargita megyét érinti, mindenhol komoly fejtörést okozott a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságoknak kiutalandó összeg. Ennek oka, hogy 50 százalékkal kellett emelni az alkalmazottak béralapját, viszont a személyzeti költségekre szánt összegeket a korábbi béralap szerint számolták ki.
Más megyék azért vannak szerencsésebb helyzetben, mert az áruforgalmi adóalapból visszatérítendő összegekből fedezni tudták a többletkiadást. Ez a határ menti, valamint a nagy gazdasági erejű megyeszékhellyel rendelkező megyék esetében jelentett nagy előnyt. Továbbá vannak olyan megyék is, amelyek tavalyról megmaradt tartalékalapjukból tudták fedezni a többletköltséget.
Hargita megye nincs ilyen szerencsés helyzetben, ezért a figyelemfelkeltő akcióval sürgetik a megoldást. A japán sztrájk egyébként a fogyatékkal élőket foglalkoztató veszélybe került védett műhelyek megszüntetésére vonatkozó törvénymódosítás ellen is szól, amelyről korábban mi is beszámoltunk.
Kovács Boglárka / maszol.ro

A BÖGÖZI TEMPLOM ÉS AZ AHHOZ HASONLÓ MŰEMLÉK ÉPÜLETEK IS BIZONYÍTJÁK, HOGY MI NEM CSAK 100, HANEM 1000 ÉVE ITT VAGYUNK!
– Műemlék épületeinkkel, templomainkkal is tudjuk igazolni, hogy több mint ezer éve itt vagyunk, ezért is fontos vigyázni rájuk úgy, hogy közben használni tudjuk – fogalmazott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azon az örökségvédelmi konferencián, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia szervezett a Szent László Emlékév keretében szeptember 16-án Bögözben a műemléktemplomban. Bejelentette, jövőre, ha minden jól megy, a helyiek számíthatnak a megyei tanács támogatására az orgona feljavításában az egyházakat támogató programon keresztül.
A kiállítással és könyvbemutatóval egybekötött konferencián rövid előadások keretében áttekintették a kárpát-medencei magyar műemlékekhez kapcsolódó műemlékvédelmi tevékenységeket, tendenciákat. Borboly Csaba a kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség védelmét érintő találkozón Hargita Megye Tanácsa műemlékvédelmi programjait mutatta be.
Köztük a több éves régészeti programot, amely a megyei tanács kezdeményezésére indult el Hargita megyei régészeti lelőhelyek feltérképezése, bemutatása, megismertetése a fiatal generációval illetve régészeti ásatások támogatása céljából szakemberek bevonásával. Beszélt a faluképvédelmi programról, amelynek célja azonosítani és megmenteni a megye településeinek népi építészeti értékeit. 2009 és 2017 között 85 település tanulmányának elkészítése történt meg, 20 helyi építész bevonásával. Továbbá ismertette a 2004-től folyamatosan működő műemlékvédelmi programot, amely révén az egyházi tulajdonban levő műemlékek mellett a magántulajdonban levő műemlékeket is támogatják.
A kezdetben 100.000 lejes évi keretet fokozatosan emelték, a tavalytól már 600.000 lejt különít el a megyei tanács Hargita megyei műemlékek felújítására. Ezen program keretében a bögözi református templom felújítására is fordítottak összegeket, hogy megvalósulhasson kezdetben az állapotfelmérés, megvalósíthatósági tanulmány, falképek, kőelemek és bútorzat restaurálása.
Ezenkívül a megyei tanács elnöke megemlítette a Székelykapu programot, amelyet a Hargita Megyéért Egyesülettel közösen folytatnak eddig összesen 73 kapu állagmegőrzését vagy teljes felújítását sikerült elvégezni. Az elhangzottakról a következő oldalakon tájékozódhatnak: http://epitettorokseg.ro/, http://virtualisszekelyfold.ro/, http://szekelyfold-360.ro/. Ugyanakkor vallás turizmus témában a Mária útról beszélt, amelynek kiépítése folyamatban van Hargita megyében első lépésként egy száz kilométeres szakasz kijelölésével kezdik, amelyen végighaladva a zarándokok gyalog tehetik meg az utolsó kilométereket a csíksomlyói búcsúra. A zarándokút kiépítésének folytatása Erdélyben az egyházak megerősítését is eredményezné.
Továbbá a megyei tanács elnöke kitért arra, milyen területeken szeretne együttműködést a Magyar Művészeti Akadémiával. Az akadémia főtitkára, Kucsera Tamás Gergely szintén előadást tartott bemutatva intézményük örökségvédelemhez, műemlékvédelemhez kapcsolódó tevékenységét. Beszélt arról, mi történik, ha nem megóvjuk a régit, hanem nagyobbat építünk, elveszíti az értékét, ha az én kerül a középpontba, a lélek finomságának a hiánya lesz jellemző. A főtitkár jelezte, szívesen várja a megyei tanács kérdéseit, terveit, hogy közös programokat valósíthassanak meg.
Hargita Megyei Tanács sajtóközleménye; Erdély.ma

A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR AUTONÓMIATANÁCS KONFERENCIÁJA
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Nagyváradon rendez autonómiakonferenciát szeptember 22-én és 23-án Hogyan lesz autonómia? Hol az ördöglakat kulcsa? címmel a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége támogatásával. Helyszín a Partiumi Keresztény Egyetem díszterme. Házigazda Tőkés László európai parlamenti képviselő, a KMAT elnöke.
A konferencia témakörei négy blokkba rendeződnek: pénteken 15–17 óra között az autonómia meghatározása, elérésének módja lesz napirenden. A megbeszélendő kérdések: Mi az autonómia és az önrendelkezés? Miféle autonómiák működnek Európában? Mik a közös alapok és mik a különbözőségek? Milyen közjogi problémákat kell megoldani? Kik a tárgyalópartnerek, és hogyan lehet elkezdeni a tárgyalásokat? A magyar politikusok és politikai szervezetek milyen autonómiameghatározásokat dolgoztak ki? Melyek a közös elemek és melyek a különbözőségek? Előadók: Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus és jogász, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. Hozzászóló: Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottja. Levezető elnök: Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.
A 17.30–19.30 óra közötti blokkban az eredmények, eredménytelenségek, alternatív megoldások kerülnek terítékre. A megbeszélendő kérdések: Milyen (esetleg mellékesnek látszó) eredményeket értek el az autonómiatörekvések? Milyen eredmények várhatók közép- és hosszútávon? Az autonómia kivívásának folyamatában mi a szerepe a közösség gazdaságának? Vannak-e az autonómián kívül más önrendelkezési formák, megoldások? Hogyan élünk az autonómia eléréséig? Mi a teendő akkor, ha még a tárgyalásokhoz sincs partner? Van-e és mi lehet Magyarország szerepe? Előadók: Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, író, egyetemi tanár, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Hozzászólók: Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Levezető elnök: Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.
A szombati első blokk (9.30–11 óra) témája: az autonómia kivívásának folyamata, közjogi vonatkozások. A megbeszélendő kérdések: Vannak-e az autonómia elérési folyamatának ismert vagy követendő, egymásra épülő lépései? Mi a kezdete, mi a közepe és mi a vége a folyamatnak? Mik voltak Dél-Tirolban a kompromisszumok? Mit jelentett Ausztria védhatalmi státusa? Hol tartunk egy egyes utódállamokban? Van-e az autonómiatörekvéseknek és az egyes országok közjogának kapcsolata? A közjog változása megelőzi-e vagy követi a gyakorlati önrendelkezést? Előadók: Elizabeth Nauclér (Åland-szigetek), Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hozzászólók: Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Nyilas Mihály, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának (Strasbourg) délvidéki tagja. Levezető elnök: Bedő Árpád, a KMAT titkára.
Az utolsó, negyedik blokk (szeptember 23., 11.30–13 óra) munkacíme: Oktatás és autonómia, szórvány és autonómia. A megbeszélendő kérdések: Lehet-e önigazgatásos magyar oktatás, mielőtt beteljesülne az autonómia? Mit lehet és mit kell cselekedni az átmeneti (jelen) helyzetben? El lehet-e választani az adott ország belpolitikai életének zavaró hatásaitól az autonómiáért folytatott, a teljes közösséget érintő küzdelmet? Miért nincs sehol a teljes közösséget átfogó magyar érdekvédelmi szervezet? Van-e az autonómiának kritikus tömege? Mi a civil szervezetek szerepe az autonómiaküzdelemben? A szórványban élőkön segít-e bármilyen autonómia? Előadók: Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Hozzászólók: Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Bodó Barna egyetemi docens, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke. Levezető elnök: Mécs László, a KMAT volt titkára.
A konferencián az angol nyelvű előadások szinkrontolmácsolásáról gondoskodnak.A rendezvény sajtótájékoztatóval zárul szombaton, erre 13–14 óra között kerül sor a konferencia helyszínén, román nyelvű tolmácsolás biztosításával. Témái: a KMAT-ülés és az autonómiakonferencia. Várják a média tisztelt képviselőit.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács a konferencia első napjának délelőttjén tartja meg zárt munkaülését.
(sajtóközlemény)
Erdély.ma

Kedden folytatódott Borbolyék pere
A Hargita Megyei Törvényszéken tovább folytatódott Borboly Csaba és további 12 személy ellen indított büntetőperi eljárás. A per 2013-ban kezdődött amikor az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Hargita Megyei Tanács elnökét és 12 további személyt a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással és további vádakkal illette. A per folytatásaként most további két tanút hallgattak ki, akik a pert képző gyanús útfelújítások ideje alatt egy árajánlatot benyújtó cég ügyvezetőjeként dolgoztak. Az egyik tanú vallomása szerint a Felsőboldogfalváról Erdővidékre vezető megyei út műszaki terve összetettebb volt, mint ami a helyszíni kivitelezések során látszik. Valamint azt is hozzátette, hogy a tervben feltüntetett betonozott sáncok nem készültek el. Vallomásához azt is hozzátette, hogy ő és még mások is úgy tudták, hogy munkálatokat lebonyolító Stravia cég vezetője a per egyik vádlottja. Azt azonban nem tudta, pontosan milyen vastagságú aszfalt volt tervezve, és ehhez képest milyen készült el. Borboly Csaba ügyvédei kérték a bírót, hogy a védencüket érintő lehallgatás titkosítására vonatkozó rendeletet oldják fel, az ügy érdekében. Sergiu Bogdan, Borboly ügyvédje elmondta, hogy a titkosítást feloldották csak még azt kell kideríteni, hogy milyen indoklás alapján történt ez. Ha jogellenes úton történt akkor ki kell zárni az eljárásból. - tette hozzá. Székelyhon.ro; Transindex.ro

Az aláírók között többen is vannak, akiket medvetámadás ért
Több mint 13 ezer Hargita megyei polgár panaszolta be a környezetvédelmi minisztériumot az ombudsmannál (a nép ügyvédjénél) a nagyvad-populációk szabályozásának elmulasztása miatt. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerdán nyújtotta be az ombudsman hivatalához a petíció szövegét és az aláírásokat.
Az aláírók között többen is vannak, akiket medvetámadás ért az elmúlt hónapokban. A panasztevők úgy vélik, hogy a környezetvédelmi minisztérium megsértette az élethez és a testi, szellemi épséghez, valamint az egészségük megőrzéséhez fűződő alkotmányos jogukat.
azzal, hogy 2016-ban és 2017-ben nem szabályozta a nagytestű ragadozók populációit. Amint a petícióban leírják, a túlszaporodott ragadozók – elsősorban a medvék – napi rendszerességgel veszélyeztetik az emberek testi épségét, gazdaságaikat. A petíció a 2016-os évre és a 2017-es év első félévére vonatkozó adatokat is közöl. Ezek szerint 2016-ban 13 személy, 2017. június végéig pedig kilenc (azóta pedig további öt) személy sérült meg Hargita megyében medvetámadás következtében. Tavaly 43 szarvasmarhát, 56 juhot és kecskét, 62 méhkaptárt és két lovat pusztítottak el, és 49 hektár mezőgazdasági területet károsítottak a vadállatok a megyében. Az idei első félév veszteségmérlege: 28 szarvasmarha, 146 juh és kecske, 38 méhkaptár, egy ló, és öt hektár szántóföld termése. A közölt adatokból kiderül: elsősorban a medvék jelentenek veszélyt a lakosságra és a gazdaságokra. A tavalyi 176 támadás közül 122 a medvék, húsz a farkasok, 21 a vaddisznók és a szarvasok, 13 pedig egyéb állatok számlájára írható. Az idei első félévben történt 82 támadás közül 58 esetben támadott medve.
Kilövés vagy áthelyezés
A környezetvédelmi tárca vezetője szeptember elején 140 veszélyesnek bizonyult medve és 97 veszélyes farkas kilövéséről vagy áthelyezéséről adott ki miniszteri rendeletet, amelyet élesen bíráltak az állatvédők. A Hargita és Kovászna megyei illetékesek azt hangsúlyozták, hogy a rendelet csak a pillanatnyi válságkezelésre alkalmas, egy másik jogszabállyal, a populációszabályozást kell megoldani.
MTI; Székelyhon.ro

Bepanaszolták a minisztériumot medveügyben (Hargita megye megelégelte)
Több mint 13 ezer Hargita megyei polgár panaszolta be a romániai környezetvédelmi minisztériumot a nép ügyvédjénél a nagyvad-populációk szabályozásának elmulasztása miatt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök tegnap nyújtotta be az ombudsman hivatalához a petíció szövegét és az aláírásokat. Az aláírók között többen is vannak, akiket medvetámadás ért az elmúlt hónapokban.
A panasztevők úgy vélik, a környezetvédelmi minisztérium megsértette az élethez és a testi, szellemi épséghez, valamint az egészségük megőrzéséhez fűződő alkotmányos jogukat azzal, hogy 2016-ban és 2017-ben nem szabályozta a nagy testű ragadozók populációit. Amint a petícióban leírják, a túlszaporodott ragadozók – elsősorban a medvék – napi rendszerességgel veszélyeztetik az emberek testi épségét, gazdaságaikat. A petíció a 2016-os évre és a 2017-es év első fél évére vonatkozó adatokat is közöl. Ezek szerint 2016-ban 13 személy, 2017. június végéig pedig kilenc (azóta pedig további öt) személy sérült meg Hargita megyében medvetámadás következtében. Tavaly 43 szarvasmarhát, 56 juhot és kecskét, 62 méhkaptárt és két lovat pusztítottak el és 49 hektár mezőgazdasági területet károsítottak a vadállatok a megyében. Az idei első fél év veszteségmérlege: 28 szarvasmarha, 146 juh és kecske, 38 méhkaptár, egy ló és öt hektár szántóföld termése. A közölt adatokból kiderül: elsősorban a medvék jelentenek veszélyt a lakosságra és a gazdaságokra. A tavalyi 176 támadás közül 122 a medvék, húsz a farkasok, 21 a vaddisznók és a szarvasok, 13 pedig egyéb állatok számlájára írható. Az idei első fél évben történt 82 eset közül 58 alkalommal támadott medve. Borboly Csaba szerint Románia nem tartja be az Európai Unió környezetvédelmi irányelvét, amely a természet és az emberek védelme érdekében megelőzési intézkedéseket szorgalmaz, nem pedig beavatkozást. „Tévhit, hogy az EU tiltaná a vadászatot. Nem tiltja sem a vadászatot, sem a beavatkozást. A természet védelme érdekében megelőzési intézkedést ír elő, amelyet Románia rosszul vagy egyáltalán nem ültet gyakorlatba” – hangsúlyozta Borboly, hozzátéve, hogy e téren számos olyan konkrét lépésre, szigorításra van szükség, amelyek csökkenthetik a vadkárok mértékét. A Hargita megyei önkormányzat várja, hogy a többi érintett megye is küldje el álláspontját a nép ügyvédjének. Európában – Oroszország európai részét leszámítva – körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él. A romániai medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található. A medvetámadások azóta sokszorozódtak meg, hogy a kormány tavaly a populációszabályozás céljával történő medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400–450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. A környezetvédelmi tárca vezetője szeptember elején 140 veszélyesnek bizonyult medve és 97 veszélyes farkas kilövéséről vagy áthelyezéséről adott ki rendeletet, amelyet élesen bíráltak az állatvédők. A székelyföldi illetékesek azt hangsúlyozták, hogy a rendelet csak a pillanatnyi válságkezelésre alkalmas, egy másik jogszabállyal a populációszabályozást kell megoldani. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csak garasokat kaptak a kormánytól – bajba kerülhetnek a székelyföldi önkormányzatok
A költségvetés-kiigazításból egyetlen település sem részesült Hargita és Kovászna megyében. A székelyföldi községek többsége fontos bevételektől esett el, több polgármester is vakarhatja most a fejét, hogy honnan teremtenek elő pénzt pályázatokra vagy éppen számlák kifizetésére. Borboly Csaba Hargita megye tanácselnök szerint igazságtalanul járt el a kormány: a Kárpátokon túli megyék közül jó néhánynak jutott pénz.
Év végére súlyos pénzhiánnyal szembesülhet néhány háromszéki önkormányzat. Mivel a kormány nem osztott pénzt számukra a költségvetés-kiegészítéskor, várhatóan nem lesz pénzük a fizetésekre, de elakadhatnak a tervezett beruházások, mert nem tudják fizetni a pályázatok önrészét, hívja fel a figyelmet Henning László.
Kovászna megyei tanácsának alelnöke rámutatott, hogy évek óta most fordult elő először, hogy a kormány a költségvetés-kiegészítéskor nem osztott pénzt sem a megyei, sem a települési önkormányzatok számára. Hozzátette: a községek és városok azért is várták az őszi költségvetés-kiigazítást, mert ebből szerették volna például az önrészt biztosítani az uniós pályázataikhoz. Ugyanakkor vannak települések, hogy az év végén várhatóan gondok lesznek a polgármesteri hivatalban dolgozók fizetéseivel is.
Henning László szerint csak a harmadik negyedév lezárásakor, október végén derül ki, hogy az önkormányzatoknak mennyi pénze marad az év utolsó részében, melyik területen lesz pénzhiány. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a kormány az év végén még egyszer kiegészíti a költségvetést, és akkor gondolnak a bajban lévő önkormányzatokra is. Az önkormányzat alelnöke szerint a Kovászna Megyei Tanács fejlesztési terveit és működését egyelőre nem befolyásolja, hogy a kormány ezúttal csak a gyerekvédelmi rendszer fenntartására és az iskolai tej-kifli programra hagyott jóvá összesen 2,3 millió lejt.
Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke is arra mutatott rá, hogy a saját beruházásaikat nem befolyásolja, hogy ezekre nem kaptak pénzt a költségvetés kiegészítéskor, viszont a törvénykezési fejetlenség miatt nem haladnak fontos beruházásokkal. Példaként említette a Maksa és Lécfalva közti út problémáját, amelynek kivitelezésére két éve zajlik a közbeszerzési eljárás a folyton pereskedő cégek miatt. Tervek szerint októberben beindul a teljes megyét kiszolgáló lécfalvi hulladékkezelő telep, és a szemeteskocsik kénytelenek lesznek földúton megközelíteni a lerakót. Másik probléma, hogy ha majd végre elkezdődhet az úttest korszerűsítése, kénytelenek lesznek „kamionok alatt” végezni a munkálatokat, mondta Tamás Sándor.
A háromszéki településeknek idén többnyire útfelújítási, víz és csatornázási, iskola-óvoda felújítási vagy építési pályázataik futnak. A sajtó érdeklődésére több vidéki település polgármestere is úgy nyilatkozott, hogy főként attól tartanak, hogy kénytelenek lesznek leállítani a projektjeiket. Az uniós pályázatokhoz szükséges tervezési munkálatokat vagy a konzultáns cég bérét önrészként kell fedezni, és félő, hogy erre nem lesz pénzük. A polgármesterek szerint ilyen körülmények között nem csoda, hogy Románia az uniós alapok elenyésző részét tudja lehívni.
Szintre hozták a fizetéseket a megyei tanácsnál
A Hargita megyei önkormányzatok sem részesültek szeptember 13-án a költségvetés-kiigazításból, csak az áfa-visszaosztásból kaptak pénzt elsősorban a szociális ellátást biztosító intézmények finanszírozására, olyanokéra mint a gyerekvédelem, a mozgássérültek ellátása, illetve az iskolásoknak szóló programok. Ezekre összesen 1 343 000 lejt utaltak ki a Hargita megyei polgármesteri hivataloknak.
A fizetések emelése Hargita Megye Tanácsa esetében az év folyamán több rendben történt, és már az idei éves költségvetés megtervezésnél figyelembe vették az új bérszinteket – közölte kérdésünkre Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata.
Először február 1-től növekedtek a megyei tanács alkalmazottainak a fizetései a 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet értelmében. Ezt fizetéskiigazítás követte a 2016/794-es alkotmánybírósági döntés alapján, végül a júliusi 2017/153-as bérezési kerettörvény életbe lépése után egyes esetekben újabb fizetések emelkedtek, más alkalmazottak fizetése pedig csökkent. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az emelés főként a friss diplomásokat érintette, ezzel az volt a céljuk, hogy a fiatalokat itthon tartsák.
„Vállaltuk, hogy felelősen gazdálkodunk a megyei tanács pénzével, és nem voltunk partnerek abban a sajnos megalapozatlan kampányban, amely sok helyen előfordult: az alelnökök fizetéséhez emelték a megyei tanács, illetve az alárendelt intézmény alkalmazottainak bérét. Alacsonyabb jövedelmű megyék esetében, ahol kevés ember él és nincsenek nagy ipari központok, a lehetőségekhez mérten kell gondolkodnunk” – mondta a Maszolnak Borboly Csaba.
Az alapok biztosítása nélkül emelték meg a béreket
A tanácselnök azt is kifejtette, hogy sajnálatos módon vannak olyan alintézmények, ahol a béremelésekkel kapcsolatos döntések meghozatala nem a megyei tanács, hanem a központi vezetés hatáskörébe tartozott, így „felelőtlenül, alapok biztosítása nélkül emelték meg a béreket” többek között a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságnál.
„Hargita Megye Tanácsa most szeptemberben csak garasokat kapott a kormánytól, és ez nincs rendben. Be is nyújtottuk újra az igényléseinket, és kifejtettük, hogy már megint preferenciális döntés történt, az erdélyi megyék nem kaptak semmit, míg a Kárpátokon túl jó néhányan igen. Igazságtalan a kormány, és ennek hangot kell adnunk” – emelte ki a megyei tanács elnöke.
A törvény egyébként nem teszi lehetővé, hogy a költségvetésben beruházásokra vagy fejlesztésekre szánt összegeket csoportosítsanak át az alkalmazottak bérezésére. Emiatt a megyei tanácsnál az év folyamán nem volt semmilyen átcsoportosítás, ami a beruházásokat vagy a projekteket negatívan érintette volna.
Gondban a felcsíki községek
A költségvetés-kiigazításból tehát egyetlen település sem részesült Hargita megyében. A községek többsége fontos bevételektől esett el, több polgármester is vakarhatja most a fejét, hogy honnan teremtenek elő pénzt pályázatokra vagy éppen számlák kifizetésére.
Csibi József, Madéfalva polgármestere a Maszolnak nyilatkozva elmondta, hogy legalább 250 ezer lejes támogatásra lett volna szükségük, ugyanis sok kifizetetlen számlája van a községnek, ami miatt már előreláthatólag 90 napra zárolták a bankszámláikat. Az önkormányzat munkatársai jelenleg is keresik a megoldást, hogy honnan lehetne pótolni a hiányzó összeget.
Csíkdánfalván is több százezer lejre lenne szükség, de még az egy millió lejnek is lenne helye – tudtuk meg Bőjte Csongor Ernő polgármestertől. „Több területen is megérezzük a jövedelem-kiesést, elsősorban a helyi fejlesztési programban (PNDL) elindított pályázataink kerültek veszélybe, mivel a munkálatok megkezdéséhez szükséges előtanulmányok elkészítését nem finanszírozza a pályázat, ezt saját költségvetésből kellene állnunk. Legalább 300-400 ezer lejre lett volna szükségünk” – panaszolta el a felcsíki község polgármestere.
Hozzátette, hogy a tanintézményeket is érinti a pénzhiány, ugyanis a második félévi tanári bérekre már nincs elegendő pénz, az iskola és óvoda működési költségeit pedig csak novemberig tudják fedezni. Bőjte Csongor Ernő hangsúlyozta, hogy nem borúlátó, mivel biztos benne, hogy valamilyen módon találnak megoldást az anyagi problémákra.
Kovács Boglárka, Kovács Zsolt / maszol.ro