Közös állásfoglalásban állnak ki a vásárhelyi katolikus líceumért Maros, Hargita és Kovászna megye tanácselnökei
Maros, Hargita és Kovászna megye tanácsainak elnökei is részt vettek március 18-án, szombaton a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplomban a katolikus iskoláért meghirdetett közös imán. Péter Ferenc, Borboly Csaba és Tamás Sándor elnökök a templomi imát követően közös állásfoglalást fogalmaztak meg, melyben szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják a katolikus iskola tanárait, diákjait és szülői közösségét: „A Római Katolikus Teológiai Líceum fennmaradásáért folytatott küzdelem a gyermekeink jövőjéről szól. Amit kérünk, a katolikus iskola helyzetének tisztázása és a tanintézet működésének biztosítása, közösségünk jogos igénye. Nem valaki ellenében szeretnénk fellépni, hanem egy felekezeti iskola mellett foglalunk állást, és meggyőződésünk, hogy az iskola létrehozása körüli esetleges adminisztratív hibák jószándékkal kijavíthatók. Nem hagyjuk magunkat sem megfélemlíteni, sem elbizonytalanítani, a végsőkig kitartunk a katolikus iskola mellett. Minden békés és törvényes eszközt megragadunk, hogy a tanintézet megmaradását biztosítsuk. Egy olyan küzdelem ez, amelyet csak együtt, az egyház, a politikum és a civilek összefogásával tudunk megnyerni.
Péter Ferenc, Maros megye tanácselnöke
Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke
Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke"
Transindex.ro

Elhangzott a magyar kormány üzenete
Az ima erejével a római katolikus iskoláért
Kéz a kézben, élő láncolatot alkotva mondott közös imát a belvárosi Keresztelő Szent János-plébániatemplom hajóját megtöltő gyülekezet a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceumban tanuló gyermekekért, fiatalokért, szüleikért, a tanítókért, tanárokért, hitoktatókért, az iskola igazgatójáért és „azokért is, akiknek bölcs döntése nyomán a tanítás ismét zavartalanná válhat”.
A közös imán jelen volt Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ideiglenes vezetője, a magyar kormányt képviselő Szilágyi Péter helyettes államtitkár, Novák Zoltán Csaba RMDSZ-szenátor, Biró Zsolt és Vass Levente parlamenti képviselők, Péter Ferenc, Maros, Borboly Csaba, Hargita és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, valamint Borbély László, a Katolikus Státus Alapítvány képviselője.
Legfontosabb és legszentebb ügyünkért, a jövő nemzedék, az anyanyelvi oktatás bölcsőjét jelentő iskoláért fordulunk Istenhez az imádság minden lehetséges formájával, hangzott el Oláh Dénes római katolikus esperes igeliturgiájában. Minden keresztény ember kérő imája mellett hálával tartozunk őseinknek, akik gazdag épített örökséget hagytak ránk. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség büszke a nyolc státusiskolára, ami a felnövekvő nemzedék iránt érzett felelősségből áldozatok árán épült, és amelyeket 1948-ban államosítottak, évszázadok kincsét semmisítve meg. Népünk legidőtállóbb erőssége a templom mellett az iskola volt, ezért építtette mindkettőt újra minden dúlás után. A templomban erőt gyűjtött, az iskola pedig a gyermekek nevelését, testi és szellemi kiteljesedését szolgálta, ma pedig szent kötelességünk megtölteni élettel. A közbenjáró ima, mint a felebaráti szeretet legszentebb példája, a közös ügyért kell szóljon, a fölfele irányulóval a főesperes erőt kért a felvállalt harc folytatásához. Nemcsak egyet akarunk, egyként akarjuk ezt – jelentette a két a kézben elmondott Miatyánk, amitt Tamás Csilla imája követett.
Közös akarattal és törekvéssel jutottunk arra az elhatározásra, hogy imádkozzunk azért, hogy a tanítás ismét zavartalan legyen a katolikus iskolában, legfőképpen pedig azokért, akiket jogtalanul meghurcoltak, Tamási Zsolt igazgatóért, a megfélemlített szülőkért és gyermekekért – tolmácsolta Farkas Balázs, a csíkszeredai főkonzulátus ideiglenes vezetője Soltész Miklós egyházügyi államtitkár üzenetét, aki édesanyja súlyos állapota miatt kényszerült távol maradni. „A közös imádság nem irányul senki ellen, ahogy a katolikus iskola sem valakik ellen, hanem valakikért tevékenykedik.” Hiszem és mindannyiunknak hinnünk kell, hogy sok-sok ilyen alkalom a Szentlélek erejével hat azokra, akik vagy félelmükben, vagy rossz szándék miatt eddig az iskola vezetése és annak fennmaradása ellen cselekedtek” – idézte az államtitkár szavait Farkas Balázs.
A magyar kormány üzenetét dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár közvetítette: „A leghatározottabban elítéljük a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) túlkapásait és a Római Katolikus Teológiai Líceum ellehetetlenítésére irányuló törekvéseket. Véle-ményünk szerint egy jogállamban megengedhetetlen, hogy ügyészek vallási hovatartozásukról faggassanak embereket, vagy kérdőre vonják őket azért, hogy egy adott felekezeti iskolába íratták gyermekeiket. Elfogadhatatlan az is, hogy egy ügyészségi vizsgálat megindítása nyomán megkérdőjeleződjön egy felekezeti iskola puszta léte” – hangzott el a Miniszterelnökség és a Nemzetpolitikai Államtitkárság közleményében. Egyetértenek azokkal az erdélyi magyar politikusokkal, akik szerint a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzete is szervesen illeszkedik a magyar közösségeket alapvető jogaikban korlátozó folyamatba, mint a MOGYE magyar karának ügye, amelyről a szenátus és a rektor a törvényes előírások ellenére sem hajlandó dönteni, továbbá olyan fontos ingatlanok, mint a Székely Mikó Kollégium és a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatásának kérdése.
„Magyarország kormánya kiáll a megfélemlített, ártatlanul meghurcolt szülők és diákok mellett. A magyar állam teljes szolidaritásáról és erkölcsi támogatásáról biztosítja azokat, akik mindezek ellenére vállalják, hogy kiállnak jogaikért, és mindent elkövetnek azért, hogy a katolikus líceum tovább működhessen.” A közlemény abszurdnak nevezi, hogy „az Európai Unió területén egyáltalán kérdésessé válhat”, hogy egy keresztény egyház saját tulajdonú ingatlanjában a katolikus szellemben történő oktatást felvállaló iskola működhessen. Ennek ellehetetlenítése összeegyeztethetetlen az Európai Unió jog- és értékrendjével – hangzott el a közleményben, majd nemzeti imánkkal zárult a szombat délelőtti szentmise.
Székelyföldi összefogás a katolikus iskoláért
Maros, Hargita és Kovászna megye tanácsainak elnökei is részt vettek március 18-án, szombaton a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébániatemplomban a katolikus iskoláért meghirdetett közös imán. Péter Ferenc, Borboly Csaba és Tamás Sándor a templomi imát követően közös állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják a katolikus iskola tanárait, diákjait és szülői közösségét.
„A Római Katolikus Teológiai Líceum fennmaradásáért folytatott küzdelem a gyermekeink jövőjéről szól. Amit kérünk, a katolikus iskola helyzetének tisztázása és a tanintézet működésének biztosítása, közösségünk jogos igénye. Nem valaki ellenében szeretnénk fellépni, hanem egy felekezeti oktatást biztosító iskola mellett foglalunk állást, és meggyőződésünk, hogy az iskola létrehozása körüli esetleges adminisztratív hibák jó szándékkal kijavíthatók. Nem hagyjuk magunkat sem megfélemlíteni, sem elbizonytalanítani, a végsőkig kitartunk a katolikus iskola mellett. Minden békés és törvényes eszközt megragadunk, hogy a tanintézet megmaradását biztosítsuk. Egy olyan küzdelem ez, amelyet csak együtt, az egyház, a politikum és a civilek összefogásával tudunk megnyerni.”
Péter Ferenc, Maros megye tanácselnöke
Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke
Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke
Ígéret egy újabb tanácskozásra
Több napon át tüntettek a régi Városháza előtti parkban az elmúlt héten a Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak szülei. A Civilek a Katolikus Iskoláért csoport tagjai ugyanakkor felszólították Marosvásárhely polgármesterét, az általa vezetett hivatalt és a városi tanácsot, hogy „haladéktalanul tegyenek eleget törvényi kötelezettségüknek”, és záros határidőn belül állítsák össze és hagyják jóvá Marosvásárhely iskolahálózatát, amelyben önálló jogi személyiséggel bíró iskolaként szerepel a Római Katolikus Teológiai Líceum. Tették ezt azokra az átiratokra hivatkozva, amelyeket a tanügyminisztérium küldött a polgármesteri hivatalnak. Ugyanakkor felszólították a polgármestert, hogy bizonyítsa be, amit a szülők előtt két tanácsülés alkalmával is kijelentett, miszerint a katolikus iskolával minden rendben van, továbbá azt a gyakran hangoztatott kijelentést is, hogy Marosvásárhely a tolerancia és a harmónia városa.
A tüntető szülők ígéretet kaptak, hogy Dorin Florea március 17-én fogadja őket, de a találkozón csak a tanácsadója, Claudiu Maior és a hivatal jegyzője jelent meg. Ott a szülők újabb ígéretet kaptak, amiről Csíki Csengele, a csoport vezetője számolt be:
– Kezdeményezésünkre a polgármesteri hivatal egy újabb nagyszabású tanácskozást hív össze március 21-re, amelyen részt vesz a prefektus, a polgármester és tanácsosa, a Városháza jegyzője, Horaţiu Lobonţ, az iskolákért felelős szakigazgatóság aligazgatója, a megyei tanfelügyelőség, a városi tanács, valamint a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői közösség képviselői. Reményeink szerint a beszélgetésen tisztázódni fog iskolánk helyzete, és megszületik a megoldás, amelynek kulcsát eddig egyik intézmény dobálta a másiknak – nyilatkozta Csíki Csengele, a szülői csoport vezetője.
BODOLAI GYÖNGYI
Népújság (Marosvásárhely)

Semjén: Borboly javaslata alapján született a lex Heineken
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden egyaránt cáfolta, hogy a kormány visszavonná a lex Heineken törvényjavaslatot. Semjén szerint Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének javaslatára jártak el.
A magyar kormány tagjai az atv.hu-nak nyilatkoztak, arra reagálva, hogy a Hvg.hu szerint a budapesti kormánypártok kihátrálnak Lázár és Semjén nagy vihart kavart javaslata mögül, amely tiltott önkényuralmi jelkép – a vörös csillag – használatára hivatkozva akár kétéves börtönbüntetéssel fenyegetné a Heineken forgalmazóját.
Semjén Zsolt kérdésre válaszolva leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. A törvényjavaslatot bíráló ellenzéknek a miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta megfontolásra, illetve azt üzente: az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna. „A Csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági" – jelentette ki Semjén Zsolt.
A kormányfő helyettese arra is emlékeztetett, hogy a javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita megyei önkormányzattól indult. „A kormány a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor Borbély Csaba (Borboly Csaba – szerk. megj.) megkeresése után megfogalmazta javaslatát" – idézte a kereszténydemokrata politikust az MTI, hozzátéve: a lex Heineken nemzeti ügy, nem kormányügy. Semjén Zsolt szerint a balliberális oldalon evidenciaszerűen kellene az önkényuralmi jelképekkel szemben állást foglalni.
Semjén hozzátette: ha érheti a kormányt kritika, akkor csak annyiban, hogy már korábban, a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló törvény megszületésekor kellett volna megállapítani a tiltást a kereskedelmi termékek esetében is. A miniszterelnök-helyettes szerint azt nem lehet megengedni, hogy „egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát". Lázár János szintén elképzelhetetlennek nevezte, hogy visszavonják a törvényjavaslatot.
Január 30-i rendkívüli ülésen Hargita Megye Tanácsa – a helyi közösség képviselőjeként és a Székely termék védjegy tulajdonosaként – elvi határozatot fogadott el, és azzal a kéréssel fordult a Heineken Romania Rt.-hez, hogy az Igazi Csíki Sört előállító Lixid Projekt Kft.-t ne sújtsa további perekkel, és próbálja meg békés úton rendezni a jogi vitát. A Hargita megyei önkormányzat közölte, közvetítő szerepet kíván vállalni a felek között az ügy rendezésében, és kész arra, hogy képviselőket küldjön a Heineken regionális, és ha szükséges, nemzetközi vezetőségéhez.
Krónika (Kolozsvár)

Borboly a parittya köveként „közvetítene” Dávid és Góliát harcában
Borboly Csaba kedden a Krónikának elismerte, hogy március 8-án Budapesten ismertette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel a Hargita Megyei Tanács álláspontját az Igazi Csíki Sört előállító székelyföldi sörmanufaktúrát ért „jogi hercehurcáról". A tanácselnök ugyanakkor nem adott konkrét választ kérdésünkre, miszerint tett-e a lex Heinekenre vonatkozó javaslatot a magyar kormánynak, azt azonban megjegyezte: a képviselő-testületnek kötelessége védeni a székelyföldi régióban élők munkahelyét és megélhetését, éppen ezért minden ráerősítést üdvözölnek.
Amint arról beszámoltunk, immár nem rejtik véka alá a magyar kormány képviselői, hogy a Heinekennek az Igazi Csíki Sör elleni peres eljárása miatt igyekeznek móresre tanítani a holland sörgyártót az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának betiltását célzó kezdeményezéssel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden egyaránt cáfolta, hogy a budapesti kormány visszavonná a lex Heineken néven elhíresült törvényjavaslatot. Az Orbán-kabinet illetékesei arra reagáltak az Atv.hu-nak, hogy a Hvg.hu szerint a budapesti kormánypártok kihátrálni készülnek Lázár és Semjén nagy vihart kavart javaslata mögül, amely tiltott önkényuralmi jelkép – a vörös csillag – használatára hivatkozva akár kétéves börtönbüntetéssel fenyegetné a Heineken forgalmazóját.
Semjén: a csíki sör megvédése nemzeti ügy, nem gazdasági
Semjén Zsolt leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. A törvényjavaslatot bíráló ellenzéknek a miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta megfontolásra, illetve azt üzente: az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna. „A csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági" – jelentette ki Semjén. A kormányfő helyettese arra is emlékeztetett, hogy a javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita megyei önkormányzattól indult. „A kormány a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor Borbély Csaba (Borboly Csaba – szerk. megj.) megkeresése után megfogalmazta javaslatát" – idézte a kereszténydemokrata politikust az MTI. A miniszterelnök-helyettes szerint azt nem lehet megengedni, hogy „egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát".
Lázár János szintén elképzelhetetlennek nevezte, hogy visszavonják a törvényjavaslatot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az indítvány hétfő esti parlamenti vitáján elmondta, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tilalmáról szóló indítvány benyújtásának egyik oka, hogy a Heineken-csoport „piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását". Lázár János tájékoztatása alapján a javaslatukat az Európai Bizottságnak is megküldték egy három hónapos notifikációs eljárásra, a kedvező elbírálás esetén pedig Magyarországon tilossá válhat a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács, az ötágú vörös csillag, valamint ezeket tartalmazó jelképek megjelenítése haszonszerzés céljából. A Krónika úgy tudja, Lázár János és a hódmezővásárhelyi képviselő-testület tagjai a napokban látogatást tesznek az immár Igazi Tiltott Sört előállító csíkszentsimoni gyárban, hogy támogatásukról biztosítsák annak tulajdonosát, Lénárd András vállalkozót.
Borboly: Dávid és Góliát harca ez
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kedden nem adott konkrét választ kérdésünkre, miszerint tett-e a lex Heinekenre vonatkozó javaslatot a magyar kormánynak, azt azonban megjegyezte: a képviselő-testületnek kötelessége védeni a székelyföldi régióban élők munkahelyét és megélhetését, éppen ezért minden ráerősítést üdvözölnek. „Dávid és Góliát harcához tudnám hasonlítani a multinacionális cég és a helyi sörmanufaktúra helyzetét. És bár kilátástalannak látszik a helyzet, a megyei tanács és a magyar kormány lehet a kő és a parittya" – fogalmazott a Krónikának Borboly.
Az elöljáró elmondta, ő a párbeszéd és a közös megoldáskeresés híve, majd emlékeztetett: januári ülésén elfogadott állásfoglalásában a Hargita megyei önkormányzat közvetítő szerepet vállalt az ügyben, és felkérte a védjegyvitát kirobbantó holland multinacionális vállalatot, álljon el a csíkszentsimoni sörmanufaktúra elleni pertől, és oldják meg békés úton a jogi konfliktust. Mivel a Heinekentől nem kaptak választ, a közgyűlés a társaság bukaresti, adott esetben pedig hollandiai vezetőségéhez készül fordulni. Borboly Csaba ugyanakkor arra hivatkozva biztosította támogatásáról a simoni sörgyárat, hogy a Heineken által Romániában megnyert márkavédelmi per nyomán Igazi Tiltott Sör néven előállított ital rendelkezik a Hargita megyei önkormányzat által birtokolt székely termék védjeggyel, továbbá a sörmanufaktúra 140 családnak biztosít megélhetést, és „Székelyföld jó hírét vitte el az anyaországba és szerte Európába".
Közben Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője közölte: több helyen módosításra szorul az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslat, amelyről vita van a Fideszben, ám a képviselőcsoportban nem született olyan döntés, hogy „ejtenék" a javaslatot. A politikus elmondta, nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely „Btk.-s alakzattal" fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak." „Jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene" – fogalmazott Kósa, példaként említve, hogy a Puskás-mezt a korábbi magyar címerrel továbbra is lehet majd árulni, holott abban van önkényuralmi jelkép.
Közölte azt is, hogy a problémák között a Heineken által szponzorált labdarúgó-mérkőzések kérdése is felmerült, mivel az UEFA-meccseken a pálya mellett futó fénycsíkok az UEFA reklámjai, vagyis jogilag nem a Heineken a reklámozó. Kósa Lajos megerősítette egyúttal, hogy természetesen összekapcsolódik a törvényjavaslat, valamint az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti romániai védjegyvita. „Nekünk minden magyar brand védelmében ki kell állni, ha valaki a piaci erőfölényével visszaélve azt ki akarja szorítani a piacról" – foglalt állást a kormánypárti politikus.
Mint ismert, a Heineken a napokban fordult az Európai Unió luxemburgi bíróságához az Igazi Csíki Sör védjegyének visszavonása érdekében, megtámadva a csíkszentsimoni manufaktúra termékének nyújtott uniós védjegyet. Miután a Heineken februárban pert nyert a marosvásárhelyi táblabíróságon Lénárd András vállalkozása ellen, tulajdonosa megváltoztatta az Igazi Csíki Sör nevét, és immár Igazi Tiltott Sör néven folytatja a termék forgalmazását.
Krónika (Kolozsvár)

Lázár János a magyar kormány támogatásáról biztosította a Csíki Sör Manufaktúrát
Csíkszentsimonba látogatott pénteken Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a magyar kormány támogatásáról biztosítsa a Csíki Sör Manufaktúrát. Reményei szerint a közeljövőben megegyezés születhet a felek között, ellenkező esetben azonban a magyar kormány kész további eszközök bevetésére a multinacionális cég ellen.
A csíkszentsimoni látogatás kezdetén többek között Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Hódmezővásárhely önkormányzati képviselői, Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra tulajdonosa, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, illetve Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere rövid megbeszélést tartottak a gyár székhelyén. A beszélgetést gyárlátogatás követte, amely során a miniszter megtekinthette a sör előállítási folyamatának egyes állomásait, végül pedig, noha az elmondása szerint nem fogyaszt alkoholt, megkóstolta az Igazi Tiltott Sör szűretlen változatát. A gyárlátogatás után ismét megbeszélést tartottak, ennek eredményeiről sajtótájékoztatón számoltak be.
Egy közösséghez tartozunk Bálint Gabriella hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselő beszédének elején hangsúlyozta, február harmadikán született meg városukban az a határozat, amelyben szentesítették, hogy a csíki székelyek törekvései mellett állnak, és nem hagyják őket magukra a Heineken sörgyárral szemben vívott harcban. Tettük mindezt a székely-magyar összetartozás jegyében, és abban a hitben, hogy mindannyian egy közösséghez tartozunk, egy vérből valók vagyunk, és hisszük azt, hogy minden magyar felelős minden magyarért – hangsúlyozta Bálint Gabriella. Megtisztelőnek nevezte a magyar kormány hozzáállását Borboly Csaba és megköszönte, hogy felvállalták az Igazi Csíki Sör támogatását. „Ez a kiállás Székelyföld számára egy komoly üzenettel bír. Azt gondolom, hogy ott szövetségesek, ahol kell. Hargita Megye Tanácsát nem csak a becsület kötelezi, hanem a szerződés is, hiszen 2015 novemberétől az Igazi Csíki Sör a székely termék mozgalom tagja. Együttes erővel tudjuk megvédeni magunkat, még ha kevésnek is tűnünk, de nem vagyunk kevesen, hiszen ez a példa is jól mutatja, hogy az 1,3 milliós erdélyi magyarság mindig ki tud egészülni a 13 milliós Kárpát-medencei magyarsággal” – magyarázta Borboly.
Lénárd András megköszönte a hódmezővásárhelyi testület, valamint a magyar kormány teljes mellszélességű támogatását. „Köszönöm a miniszterelnök úrnak és az egész magyar kormánynak, hogy itt vannak velünk, amikor bajban vagyunk és segítő kezet nyújtanak. Ez nagyon jólesett, és már látunk abban lehetőséget, hogy a multinacionális céggel a következő napokban, hetekben tárgyalások által le tudjuk zárni ezt a vitát” – emelte ki Lénárd.
Minden magyar vállalkozás számít Lázár János beszéde elején humorosan leszögezte, hogy mivel sörivásra kényszerült, arra kéri a jelenlévőket, nézzék el, ha ez befolyásolja a mondanivalóját. „Ettől eltekintve mindenkit arra buzdítok, hogy igyon Igazi Csíki Sört, mert jó minőséget tapasztaltam, és jelentem, hogy rendben van. Orbán Viktor miniszterelnök úr megbízásából azért jöttem, hogy a magyar kormány segítségét Dávid és Góliát harcában felajánljam nemcsak az Igazi Csíki Sörnek, hanem minden hazai és határon túli magyar vállalkozásnak. A magyar kormány kötelessége, hogy minden vállalkozásnak az ország határain belül és kívül segítséget nyújtson, amennyiben azok bajban vannak vagy fejlődni akarnak. Meg kell védenünk minden nemzeti érdeket, magyar érdek nem sérülhet következmények nélkül. Védenünk kell a magyar vállalkozásokat abban az esetben, ha mások visszaélnek a hatalmukkal. Itt arról van szó, hogy egy nagyon nagy vállalat, a Heineken-csoport visszaélt a hatalmával, és kis híján térdre kényszerített egy magyar vállalkozást itt Csíkban. Azzal, hogy a miniszterelnök úr ideküldött és arra kért, hogy kérdezzem meg a tulajdonost, a cég dolgozóit, hogy miben tudunk segíteni, azt akarjuk üzenni, hogy minden magyar vállalkozás számít a kormánynak, minden magyar érdeket meg fogunk védeni – biztosított Lázár.
Élni és élni hagyni A miniszter továbbá hangsúlyozta, azt szeretnék, ha mindenki tudná Közép-Európában, hogy a magyar kormány célja egy erős nemzeti gazdaság felépítése, ebbe pedig a határon túli vállalkozások is beletartoznak. „Azt kérjük a Heineken-csoporttól, hogy az élni és élni hagyni elvet érvényesítsék. Reméljük, a Csíki Sör vezetősége és a Heineken-csoport között kialakul a párbeszéd, tárgyalások lesznek, és ezek eredménnyel végződnek. A magyar kormány azt tanácsolja az Igazi Csíki Sörnek, hogy folytasson tárgyalásokat, a Heinekentől pedig azt kérjük, hogy az élni és élni hagyni elv jegyében egy jó megállapodásra törekedjen. Reméljük, hogy a következő egy hónapban egy védjegyhasználati megállapodás születhet. Az az igazság, hogy ha a Heineken elutasítja az együttműködést és nem haladnak előre a tárgyalások, illetve nem lesz megegyezés, és továbbra is el akarják taposni az Igazi Csíki Sört, akkor a kormány kezében még számos olyan eszköz van, amelyet készen állunk a magyar nemzet érdekében bevetni. Magyarországon és az ország határain kívül szeretnénk erősíteni a sörmanufaktúrákat, ezért a miniszterelnök úr döntése alapján a kormány azt javasolja az országgyűlésnek, hogy a jövedéki adó kedvezményt még az idén emelje meg. Az Európai Unió irányelvei lehetővé teszik, hogy a manufakturális sörgyárak jövedéki adó kedvezményben részesüljenek. Ez az Igazi Csíki Sört is érinteni fogja, hiszen a magyarországi értékesítés kapcsán árusításkor a jövedéki adó felét kellene kifizetni” – tette hozzá a miniszter. Lázár János erdélyi látogatása során az Igazi Csíki Sör ügye mellett Borboly Csabával Hargita megye fejlesztési terveiről is tárgyalt, illetve a sörgyárnál tett látogatás után Sepsiszentgyörgyre utazott, hogy Antal Árpád polgármesterrel is egyeztessen.
-
A márkavitáról
A Heineken holland multinacionális társaság hazai leányvállalata szellemi tulajdon megsértésére hivatkozva perelte be a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra üzemeltetőjét az Igazi Csíki Sör márkanév használata miatt. A Marosvásárhelyi Táblabíróság január végén kiközölt jogerős ítélete szerint tilos a jövőben a termék gyártása és forgalmazása, emellett a táblabíróság elrendelte az Igazi Csíki Sör gyártásánál használt, ezzel a márkanévvel ellátott eszközök megsemmisítését is. Ezért a csíkszentsimoni manufaktúra vezetősége úgy döntött, ideiglenesen Igazi Tiltott Sör néven folytatják a termék forgalmazását.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

Nem számolt el a Miért Budapest felé
Több mint egymillió forintos tartozást kell törlesztenie a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben a Magyar Ifjúsági Értekezletnek (Miért) egy el nem számolt 2006-os pályázat után. Antal Lóránt, az RMDSZ ifjúsági szervezetének elnöke szerint keresik a megoldást.
Több mint egymillió forintra rúg az az összeg, amelyet a számos erdélyi ifjúsági szervezetet tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezletnek (Miért) ki kell fizetnie a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), miután nem számolt el időben egy 2006-os pályázatára megítélt támogatási összeggel – erősítette meg a Krónika értesülését a tárca Sajtó- és Kommunikációs Főosztálya.
Eszerint az ifjúsági szervezetet működtető Miért Egyesülettel szemben az Emmi a 2006. évi, IFJ-HT-06-A/B/C/D-0173, Drogmegelőzés a Csíki-medence diszkóiban című pályázata kapcsán támaszt követelést. Az időben el nem számolt támogatási összeg visszaszerzése érdekében a szaktárca az igazságszolgáltatáshoz fordult. „A Pesti Központi Kerületi Bíróság 28.G.302.595/2009 számon a felperes, az Emberi Erőforrások Minisztériuma az alperes, a Magyar Ifjúsági Értekezlet ellen támogatási díj visszafizetése iránt indított perében, a 8. sorszámú ítéletben kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére bruttó 1 000 000 Ft tőkét, ennek 2006. 11. 06. napjától a kifizetés napjáig járó 16 százalékos kamatát, valamint 50 000 Ft perköltséget" – szerepel a tárca sajtóosztálya lapunknak eljuttatott válaszában. Megtudtuk, az elsőfokú bíróság ítéletét a budapesti Fővárosi Törvényszék 4.Gf.76.441/2011/8 sorszámú ítéletével helybenhagyta, és további 31 750 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte az erdélyi ifjúsági ernyőszervezetet.
Felfüggesztették a végrehajtást
A minisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint az Emmi jogelődjeit az ügyben kezdetben az ESZA Nonprofit Kft. mint a pályázat kezelője/lebonyolítója képviselte. „A minisztérium döntése alapján ő kötött szerződést a pályázóval, majd – miután a szervezet beszámolási kötelezettségének határidőre nem tett eleget – elállt a szerződéstől. Az ügy később jogi úton folytatódott. A bíróságon a támogatót a minisztérium által megbízott ügyvédi iroda képviselte" – derül ki a lapunk kérdéseire küldött válaszokból.
A jogerős ítélet alapján az Emmit képviselő ügyvéd tájékoztatta az alperes szervezetet az ítéletről, és a minisztérium szerint „kérte a tartozás rendezését a végrehajtási eljárás elkerülése érdekében". „Ezt követően a Miért Egyesület az Emmihez fordult, hogy tájékoztatást kérjen az ügyről és egyben haladékot a végrehajtás megindítása ügyében. Az Emmi ennek alapján intézkedett a végrehajtás 2017. augusztus 14-éig történő felfüggesztéséről" – tájékoztat továbbá a minisztérium sajtóosztálya.
Tovább pályázhatnak
Bár az ifjúsági ernyőszervezet évek óta nem rendezte tartozását, ez nem befolyásolja a pályázati lehetőségeit, továbbra is jelentkezhet a magyar kormány kiírásaira, és az Emmi sem tette tiltólistára és más szankciókat sem foganatosított ellene. „Sem az Emmi Ifjúságügyi Főosztályának, sem az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő Gyermek és Ifjúsági Alapprogram kezeléséért felelős egységének nincs tudomása a szervezet támogatási kérelmeire vagy pályázataira vonatkozó bárminemű korlátozásról vagy tiltásról" – fogalmaz válaszában a sajtóosztály.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy az erdélyi ifjúsági szervezet az említett, bíróság elé került eset óta kért és kapott is támogatást a szaktárcától. „Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a felek a Miért Egyesület egyedi támogatási kérelme alapján 2015. évben a Válj sikeressé! program támogatása tárgyában támogatási szerződést kötöttek. A támogatási összeg 1 104 000 Ft volt, amelyből a beszámoló alapján 976 921 Ft került elszámolásra, míg a fennmaradó 127 079 Ft-ot az Egyesület visszafizette" – tájékoztat az Emmi.
Keresik a megoldást
Antal Lóránt Miért-elnök a Krónika megkeresésére hangsúlyozta: csupán 2015 óta vezeti az ifjúsági szervezetet, így maga is utólag, múlt év végén értesült az említett bírósági ügyről, amelynek rendezésére keresik a megoldást. „Múlt évben jött egy hivatalos papír, amelynek nyomán utánajártam a történetnek. A megkeresésre kiderült: lezárt ügyről van szó. Per volt, ami lejárt, és egy el nem számolt pályázati összeget vissza kell fizetnünk. Most azon vagyunk, hogy ezt a pénzt visszafizessük az érintett félnek" – válaszolta a Krónikának az RMDSZ-szel együttműködő szervezet vezetője. Elmondta, egy perdokumentációt tudott megszerezni, abból tájékozódott, és tudomása szerint az idei év áll rendelkezésükre, hogy rendezzék a tartozást.
Kérdésünkre, hogy az egyesületként bejegyzett ifjúsági szervezet milyen pénzből törleszti majd az adósságot, Antal Lóránt nem tudott választ adni. „A szervezet elnökeként az én személyes feladatom, hogy mérlegeljem annak a lehetőségeit, hogy ezt a helyzetet hogyan lehet megoldani. Egyelőre még nem tudom a megoldást, de azon vagyunk, hogy ezt a kérdést rendezzük" – hangsúlyozta. Arra a kérdésünkre is kitérő választ kaptunk, hogy kit terhel a felelősség a kialakult helyzetért. Az egyesületi formában tevékenykedő ifjúsági szervezetként működő Miért élére kétévente választanak elnököt, de az elnöki felügyelet mellett a különböző pályázatoknak kijelölt projektfelelőseik is vannak, akik lebonyolítják és nyomon követik a pályázatot.
Az említett időszakban, 2004–2008 között Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács jelenlegi elnöke irányította a Miértet. Antal Lóránt szerint volt egyeztetés közte és elődje között az ügyről, próbálják azonosítani, hogy pontosan mi is történt. „A továbbiakban még nem született semmilyen döntés arról, hogy a felelősségvállalást illetően hogyan fogunk eljárni" – hangsúlyozta a Miért jelenlegi elnöke, aki szerint az a prioritás, hogy rendezzék a tartozást és pontot tegyenek az ügy végére. Hangsúlyozta, ez nem érinti a szervezet további pályázati lehetőségeit, a Miért továbbra is igényt tart és pályázik magyarországi forrásokra, de az elnök tudomása szerint az Emminél jelenleg nincs futó pályázatuk.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)

Tanúkihalgatás helyett vitáztak Borbolyék perének tárgyalásán – újabb halasztás
Elmaradt a soron következő tanúk kihallgatása a Borboly Csaba és tizenkét másik személy elleni büntetőper hétfői tárgyalásán. Az ügyvédek azt kérték, tegyék nyilvánossá az őt érintő, nemzetbiztonsági okokból végzett lehallgatások alapját képező bírói döntést.
Három tanút kellett volna kihallgatnia a per tárgyalását vezető bírónak hétfőn a Hargita Megyei Törvényszéken, köztük az egyik kifogásolt útfelújítás műszaki ellenőrét is. A tanúk jelen voltak, viszont kihallgatásuk elmaradt, mert az ügyvédek jelezték, a per dossziéját olyan, a megyei tanács által küldött dokumentumokkal bővítették pénteken, amelyeket nem volt idő tanulmányozni, erre viszont szükség lenne a tanúvallomások előtt. A dokumentumokat azután küldték, hogy a bíró átiratban kérte a Hargita megyei tanács álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a 131-es számú, Felsőboldogfalváról Erdővidékre vezető megyei út felújításával korábban megbízott cég a megyei tanács által 2010-ben kifizetett, és nála raktáron levő építési anyagok felhasználásával elvégezheti vagy sem az említett út egy szakaszának felújítását.
Hiányzó bírói döntés
Miután a bíró helyt adott a halasztási kérelmeknek, bejelentette, hogy több vádlott, köztük Borboly Csaba ügyvédje is azt kérték a törvényszéktől, hogy az őket érintő, nemzetbiztonsági okokra való hivatkozással elrendelt lehallgatásokat engedélyező bírói döntés titkosítását oldják fel. A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék által ezzel kapcsolatos határozata ugyanis hiányzik a dossziéból. Borboly ügyvédei szerint bizonyítani kell a lehallgatás elrendelésének jogszerűségét, ha pedig nem lehet, akkor a lehallgatási jegyzőkönyveken alapuló bizonyítékokat ki kell zárni – ilyen esetre már volt példa. Felhívták a figyelmet, hogy emiatt sérült a vádlottak magánélethez való joga, de a döntés ismerete nélkül a védekezés joga is. Sergiu Bogdan, Borboly egyik ügyvédje szerint a vádpontoknak nincs közük a nemzetbiztonsághoz, nincs helye titkosításnak egy ilyen perben.
A SRI is fordított
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyésze szerint az engedélyezés a törvény alapján történt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a döntés titkosítását nem lehet feloldani, mert a lehallgatást más okból rendelték el 2011-ben, és ennek nyomán derült ki a jelenleg tárgyalt ügy. Úgy vélte, akkor lenne indokolt a titkosítás feloldása, ha lényeges lenne az ügy szempontjából, de nem ez a helyzet. Elmondta azt is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által továbbított és lefordított lehallgatási jegyzőkönyveket hivatalos fordítóval fordíttatták le ismét, és csatolták az ügycsomóhoz. A bíró közölte, később dönt arról, hogy küldenek vagy sem átiratot a legfelsőbb bírósághoz a titkosítás feloldása érdekében. Sergiu Bogdan ügyvéd a tárgyalás után kérdésünkre azt mondta, a törvényesség be nem tartásának gyanúja merült fel, mert a SRI által lefordított lehallgatási jegyzőkönyvek azonosak azokkal, amelyeket a nyomozóhatóság fordíttatott le. Egyszerű a kérdés: ha az alkotmánybíróság döntése értelmében a SRI nem nyomozati szerv, és nem végezhet ilyen feladatokat, csak technikai segítséget nyújthat, akkor minek nevezhető a fordítás? – tette fel a kérdést, hozzátéve, ezzel kapcsolatban beadványt is fognak benyújtani. A per tárgyalása májusban folytatódik.
Két vitatott útfelújítás
A DNA 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es út felújítása kapcsán több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik.
Kovács Attila / Székelyhon.ro

Markáns vezetői vélemények Székelyföld múltjáról, jelenéről és jövőjéről
A III. Székely Kongresszus részeként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara épületében az önkormányzati vezetők egymást váltó péntek délutáni felszólalásaira megtelt az előadásoknak helyet adó terem.
Harmadik alkalommal szervezik meg a Székely Kongresszus tudományos konferenciát a hétvégén három székelyföldi városban. Csíkszeredában az egyik kiemelt témakör az önkormányzatok és a közintézmények szerepe volt a székelyföldi régióban. Előadást tartott Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai városvezető, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, illetve Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Az előadássorozattal olyan közpolitikai javaslatok megfogalmazását tűzték ki célul, amelyek elősegítik a régió fejlődését. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, a házigazda egyetem oktatója A székelyföldi városok szerepe a régió fejlődésében címmel tartott előadást. A városvezető szemléltetésként egy térképet rajzolt a táblára, amelyen Székelyföld hat „fontos városa”, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely szerepelt. Mint mondta, nagyjából egyenlő távolságra vannak egymástól, mégis van közöttük egy kakukktojás: a felsoroltak közül ötben ma is többségében magyar lakosság él, de Marosvásárhelyen már más a helyzet. „Az öt említett város saját színházat működtet a saját pénzéből, miközben Marosvásárhelyen állami magyar színház van. Megvizsgáltam a három megyeszékhelyet, és azt láttam, hogy a hét marosvásárhelyi kulturális intézményből egyet sem tart el a város. Csíkszereda öt kulturális intézményéből négyet a város tart el. A másik identitáskifejező lehetősége egy városnak a sport. Az régi közhely, hogy a csíkszeredai hokicsapat egy székely csapat, de azzal, hogy Csíkszereda akár az FK Csíkszereda révén fenntartja ezeket az identitásmegőrző szimbólumokat, többletterhet vállal. Tény, hogy az elmúlt 27 évben az említett öt önkormányzat azért tudott kevesebb figyelmet és messze kevesebb forrást fordítani különböző gazdasági jellegű kérdésekre, mert a figyelmük mellett a forrásaik nagy részét ezekre a többletvállalásokra fordították a székelyföldi identitás megőrzésének érdekében” – hangsúlyozta Ráduly. A polgármester hozzátette, a kultúra és a sport fontossága mellett az együttműködés is kiemelt célként kell szerepeljen a tervek között. Nekifogtunk egy együttműködés kidolgozásának, de be kell vallanom, hogy nem könnyű. A magyar ajkú polgármesterek héthavonta tervezett találkozója megkönnyíthetné az együttműködést, de az eddig megszervezettek közül egyszer sem sikerült minden polgármestert asztal köré ültetni – emelte ki Ráduly, hozzátéve, „mára azonban látszik, hogy ki az, akire azért nem lehet számítani a székely ügyekben, mert olyan várost vezet, ahol jelentős testvérközösség él, és ki az, akire valamilyen más okból kifolyólag nem lehet ebben az együttműködésben számítani”.
Megfogalmazása szerint „azon kell lennünk, hogy próbáljuk újrafogalmazni egyrészt a saját szerepünket, másrészt a saját helyzetünket”. „Vannak ciklusok az életben, és mi a 2008 után zajló, a saját hatáskörben végzett regionalizációs székely jellegű, magyar jellegerősítő tevékenységekkor értünk a csúcsra. Gondolok itt például a székely zászlókra, a magyar helységnévtáblákra, vagy a kék közúti jelzőtáblákon elől szereplő magyar feliratokra. Azóta azonban van egy elég jelentős ellenszél, amivel harcolni, küzdeni kell ezekben a törekvésekben. Azt is el kell ismernünk, hogy bűn rosszul állunk a szakmaisággal kapcsolatban, amikor ellenszélben kell védeni jogainkat a bíróság előtt – mutatott rá Ráduly. Hallgatói kérdésre elmondta, nem tartja megfelelőnek a jelenlegi „polgármester-centrikus” rendszert. „Azon fáradozunk, hogy olyan hivatalt építsünk megfelelő csúcs- és középvezetőkkel, amelyik akkor, ha polgármester nélkül marad a közigazgatás, akár jobban működik, mint előtte. Már minden értelmes ember látja, hogy a közigazgatás ebben a struktúrában, ahol mindenki megbújhat a polgármester mögé, nem tud jobb lenni. Ezért lenne szükség az embereink képzésére, és megfelelően meg kellene fizetni őket. Felnőttképzésre mindenkinek szüksége van” – hívta fel a figyelmet Ráduly. A következőkben Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere tartott előadást Erős közösség, fejlesztő önkormányzat címmel. Mint mondta, fontos megvizsgálni, hogy hol, és milyen körülmények között élnek az erdélyi magyarok.
„Körülbelül 30 százalékuk olyan településen él, ahol a magyarok aránya meghaladja a 90 százalékot, 56,9 százalékuk pedig olyan helyen, ahol ez az arány több mint 50 százalék. 73,6 százalékuk 50 ezer lakosnál kisebb településen lakik. Az erdélyi magyarok 57,4 százaléka tehát olyan közigazgatási egységben van, ahol magyar nemzetiségű a polgármester. Ez azt jelenti, hogy az erdélyi magyarok közel 60 százaléka olyan településen él, ahol van egy kis magyar világ” – ismertette Antal, rávilágítva arra is, hogy „szoros összefüggés van a gyerekvállalás és a települések mérete között: minél kisebb egy település, annál több gyereket vállalnak az ott élő fiatalok.” Szerinte az a tény, hogy az erdélyi magyarok kisebb településeken élnek, demográfiai szempontból egy fontos erőforrás, és ezzel számolnunk kell. „Bukarestben például a szülőképes nők átlagosan kevesebb mint egy gyereket, pontosan 0,9 gyereket vállalnak, míg Székelyföldön ez az arány 1,83. Ez azt jelenti, hogy ha azonos mértékű a kivándorlás, akkor a magyar közösség meg tudja őrizni, vagy akár növelni is tudja az arányát Erdélyen belül” – magyarázta Antal. Hozzátette, két oka van annak, hogy 2011 után Székelyföld politikai és a román államigazgatás szempontjából nagy nyomás alá került. „Az egyik az, hogy a 2011-es népszámlálási adatok azt mutatták, hogy megfordult egy közel 100 éves trend Székelyföldön, azaz nagyobb mértékben fogyott a románok aránya, mint a magyaroké. A másik pedig az, hogy a 2012-es választásokon katasztrofálisan szerepelt az RDMSZ, és gyakorlatilag mindent elveszítettek Székelyföldön kívül. „Akkor csak Hargita és Kovásza megyében voltak önkormányzati tisztségeink, és nyilvánvaló volt mindenki számára Bukarestből, hogy ha ebben a két megyében szétvernek az önkormányzatisok között, miközben azért gesztusokat tesznek az RMDSZ felé – mint például az az intézkedés, hogy akkor is jusson be a parlamentbe, ha 4 százalékot kap csak a választásokon –, akkor a politikai képviseltet Bukarestben tudja, és nem az utcán. Azt hitték, hogy így a székelyföldi önkormányzati képviselőket lefejezik, de nem így történt. A 2016-os választásokon viszonylag jól szerepeltünk, és így meghalt ez a projekt, kissé megváltozott a világ” – emelte ki a polgármester. Sepsiszentgyörgy vezetője továbbá kiemelte, Magyarországon és Erdélyben is a jövőképpel van probléma. Mint mondta, míg a két világháború között mindenki azt érezte, hogy egy lábon is kibír még egy, öt vagy tíz évet, mert „előbb-utóbb úgyis revízió és magyar világ lesz”, addig ma a jövőképpel nagyon nagy a probléma. A maximum, amit megfogalmazunk, az az autonómia kérdése, de ez az emberek számára nem egy érthető fogalom. Sokan azt hiszik, hogy az autonómia egyszer csak ránk fog zúdulni, megoldja minden problémánkat, és nem úgy közelítenek az ügy irányába, hogy azt fel kell építeni. Azt kell elérjük, hogy a közbeszéd végre ne arról szóljon, hogy milyennek kellene az autonómiának lennie, hanem arról, hogy mikor és hogyan valósítjuk meg – húzta alá Antal. Előadásában kitért arra is, hogy titkosszolgálati vezetők elmondása szerint a román igazságszolgáltatás tulajdonképpen egy taktikai mező.
„Terrorizmussal vádoltak engem is egy adott pillanatban, továbbá azt is megfogalmazták, hogy nemzetbiztonsági veszélyt jelentek Románia számára. Ezt ki lehet terjeszteni, és azt lehet mondani, hogy ebben az országban magyarnak lenni nemzetbiztonsági kockázat. Ezzel egyfajta nyomás jár a hatóságok részéről, és sok esetben nem könnyű magyarnak lenni, maradni, ezért sokan azt választják, hogy inkább beolvadnak. Hála Istennek az erdélyi magyarok többsége szereti azt, hogy magyar, és megfelelően viszonyul ehhez a kérdéshez. Ahhoz, hogy egy erős közösség legyen az erdélyi magyar közösség, nagyon fontos, hogy úgy a politikai vezetők, mint a legkisebb falu legkisebb utcájában élő székely ember is azt érezze, hogy ha bajba kerül a magyarsága miatt, akkor nem engedik el a kezét” – zárta Antal. A városvezetők után Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Jó példák és vezérelvek Székelyföld integrációs folyamatában címmel tartott előadást.
„A közösségépítés legfontosabb szereplői az egyházaink. Megyénkben, ahol egy kisfalvas szerkezet van, több mint száz településen az egyedüli intézmény az egyház, és ő kell foglalkozzon mindennel, ezért kiemelten fontos a támogatásuk. Véleményem szerint a legfontosabb vezérelv az, ha van egy közös jövőképünk az élet bármely területén. Nagy baj van a tervezéssel: tűzoltásszerűen dolgozunk nagyon sokan, és nem beszélünk távlatosan. Rengeteg területen több évre előre eldől a sorsunk, hogy hogyan tudunk hozzáférni forrásokhoz, mégsem dolgozunk eleget ezen. Egy brüsszeli döntés hatását a saját zsebünkön, bőrünkön majd csak évek múltán fogjuk érezni, a kérdés az, hogy megszületése előtt van-e erőnk, kapacitásunk dolgozni, és van-e jövőképünk arra vonatkozóan, hogy hová akarunk eljutni” – mondta Borboly.
Iszlai Katalin / Székelyföld.ro

Székelyföld legfontosabb gazdasági erőforrása az emberi erőforrás
Jó önkormányzati példákról beszélt Borboly Csaba a Székely Kongresszuson
„Székelyföld és ezen belül Hargita megye legfontosabb gazdasági erőforrását az emberi erőforrás képezi: a megbízható, kompetens munkaerő és a vállalkozó szellemű, innovatív, megoldásokat kereső vállalkozói szellem, ami a székely közösséget jellemzi” – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke április 21-én a Csíkszeredában, a Sapientia egyetemen megrendezett III. Székely Kongresszuson, Az önkormányzatok és az intézmények szerepe a székelyföldi régióban című szekcióban. Hangsúlyozta: általában el kellene érni, hogy ha gazdaságfejlesztésről van szó, akkor minden anyagba kerüljön be az emberi erőforrás mint a gazdaság legfontosabb erőforrásának fejlesztése.
Az elöljáró a Székelyföldön elkezdődött pozitív folyamatokat, jó példákat mutatta be, kiemelve a Székely termék mozgalmat, amely több száz vállalkozást hívott életre, több ezer termelőnek biztosítva jövedelmet, valamint hangsúlyozta a LEADER- és egyéb társulások szerepét, különösképpen a megyeköziekét, akárcsak a szövetkezetek megalakulását, ennél a székelykeresztúri tejfeldolgozó üzem „visszavásárlását” emelte ki. A régiónak a mezőgazdaság az egyik legfőbb erőforrása, mondta.
„Vannak jó példák Székelyföldön, fontos lépés volt a három megye együttgondolkodásának elkezdése kilenc évvel ezelőtt. Olyan konszenzust kell kialakítanunk valamennyi területen, mint ami a Székely termék mozgalom vagy a székely zászló kapcsán tapasztalható” – fogalmazott a megyeelnök. Hozzátette: Hargita Megye Tanácsa két programterületen kíván aktív szerepet játszani Székelyföld emberi erőforrásának fejlesztésében. „A versenyképes munkaerő megőrzése és fejlesztése érdekében olyan eszközrendszert igyekszünk kiépíteni, amely az élethosszig tartó tanulás feltételeinek javításával a formális oktatási rendszer keretein kívül is képes támogatni a munkaerő fejlesztését, ugyanakkor eredményei felhasználhatók a szakképzésben és a közoktatási rendszer különböző szintjein. A székely tehetség, találékonyság és újító szellem kibontakozásának támogatása érdekében pedig Székelyföld innovációs potenciáljának feltérképezésén és a közösség szolgálatába állításán dolgozunk. Miközben a tehetségek elvándorlásából következő gazdasági problémák közismertek, megvan a lehetőség arra, hogy a székely fiatalok a térségen belül bontakoztassák ki tehetségüket. Ennek az eszközrendszerét kívánjuk megteremteni Székelyföld tehetségtérképének kidolgozásával és a székelyföldi innovatív kezdeményezések bekapcsolásával a nemzetközi start-up ökoszisztéma rendszerébe, mentorálás, szakmai fejlődés és tőkéhez jutás biztosításával a régióban induló innovatív vállalkozások számára” – fejtette ki.
„Szinte bármire képesek a székelyföldi intézmények együtt, összehangolt tervvel és cselekvéssel. A legfontosabb most a közösen felvállalt, területekre szóló, vitán felül álló célszerűségi tanulmányok elkészítése, amelyekhez el kell végezni az alapvető kutatásokat, ezeknek pedig forrásokat kell biztosítani. Az előkészítetlen, ad hoc döntések nem vezetnek jó irányba, a célszerűségi tanulmányok megvalósítására viszont van mozgásterünk a helyi autonómia jegyében. Kérdés, ezt kihasználjuk-e, illetve van-e már közös megoldási javaslat” – magyarázta Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szerint a kultúrában érvényesíthető leginkább a helyi autonómia elve, az önkormányzatoknak ebben van a legtöbb cselekvési lehetőségük, amit jobban ki kell használni.
Borboly Csaba szerint távlatos tervezés szükséges. Példaként említette az európai uniós támogatási rendszert, amely kapcsán a székelyföldiek is megfogalmazhatják javaslataikat a Közös Agrárpolitikáról most zajló online konzultáció révén. Az RMDSZ területi és megyei elnökei az ebben való részvételre kértek fel április 21-én minden RMDSZ-szervezetet, társult szervezetet, valamint helyi és megyei önkormányzati vezetőt, képviselőt, hogy vegyen részt a konzultációban, fogalmazza meg a javaslatait. „Fontos az uniós szintű véleményformálás, befolyásolás, hiszen a mostani döntéseket pár év múlva a saját bőrünkön érezhetjük, és a jelenlegi brüsszeli álláspont szerint a közeljövőben a jelenlegi évi 65 millió eurónak, ami Hargita megyébe évente folyik be uniós mezőgazdasági támogatás formájában, a töredékét kaphatják a gazdák” – figyelmeztetett Borboly Csaba, aki a Régiók Bizottsága tagjaként is törekszik a Közösségi Agrárpolitika székelyföldi érdekek mentén való alakítására. Nyugati Jelen (Arad)

Székelyföld jövőjéről egyeztettek
A migrációról, a tradíció és a modernitás közötti konfliktusról, valamint a vállalkozások és a közbirtokosságok szerepéről is szó esett a hétvégén három helyszínen zajlott 3. Székely Kongresszus előadásain.
„Székelyföld magyarságában való megmaradása azon áll, hogy egységbe tudjuk-e fogni hagyományaink megőrzését napjaink szakmai, tudományos és gazdasági teendőivel” – ezt az üzenetet fogalmazta meg levélben az immár harmadik alkalommal sorra került Székely Kongresszus résztvevői számára Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, a három helyszínen zajlott rendezvénysorozat fővédnöke.
A kongresszus hivatalos megnyitóját csütörtök este a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi karán tartották: az ünnepségen Egyed Ákos történész az 1902-ben megszervezett első székely kongresszust idézte fel. Rámutatott: az első kongresszus öt szekciója közül a székelyek elvándorlásának megállítását célul kitűző szekciót tartották a legfontosabbnak a szervezők. Akkor egyébként az vezetett a helyiek tömeges elvándorlásához, hogy a székelység a 20. század elején is megmaradt a maga konzervativizmusában, az iparűzést méltóságán alulinak találta. Az akkori kongresszus előadói úgy ítélték meg, hogy szükség van a modernizációra, de valamilyen módon a hagyományokat is meg kell őrizni.
Kolumbán Gábor fizikus, vállalkozó, a 2002-ben tartott 2. Székely Kongresszus főszervezője megállapította: a székelység leszakadása a 20. század eleje óta is folytatódott. Úgy vélte: 1902-ben a modernizáció érte felkészületlenül Székelyföldet, a 21. század elején pedig Románia NATO- és EU-csatlakozása. „Rajtunk múlik, hogy milyen lesz a Székelyföld jövője. Senki nem fog minket kívülről megváltani. Ki kell találnunk azt a megoldást, ami fenntarthatóvá teszi a székelyföldi létformát” – idézte az MTI Kolumbán Gábort.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke köszöntésében azt hangsúlyozta, valami mégis megváltozott a korábbi székely kongresszusok óta: immár a Sapientia EMTE vállalta a szervezést, szerinte ezáltal a tudományos konferencia otthonra lelt. Dávid László, a Sapientia rektora általában az egyetemeknek a gazdaság vonatkozásában fontos szerepvállalását hangsúlyozta. Bakk Miklós politológus, a konferencia főszervezője a rendezvény több célját is megjelölte. Szerinte a kongresszus egyfelől megpróbálja áttekinteni, hogy különböző tudományos területeken milyen tudás halmozódott fel Székelyfölddel kapcsolatban. Azt is célnak tartotta, hogy a tanácskozás révén kialakuljanak a székelyföldi tudományos együttműködés új útjai, ugyanakkor a konferencia közpolitika-gerjesztő jellegét is kiemelte.
„Nem új keletű jelenség a migráció”
A marosvásárhelyi szekciókban egyebek mellett a demográfiai változásokról, az elvándorlásról, a székelyföldi társadalom helyzetéről esett szó. Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője a Migrációs folyamatok című tanulmány ismertetése során rámutatott: az 1902-es első Székely Kongresszust is a migráció kapcsán szervezték meg, ez a társadalmi folyamat ugyanis nem új keletű, régóta érinti a három székely megyét.
A szociológus beszélt az ipari fejlődésnek a belső migrációra gyakorolt hatásairól a faluról városra történő, majd a megyék közötti helyváltoztatásról, az 1990-es évektől megindult kivándorlási tendenciákról, illetve a napjainkra jellemző külföldi munkavállalásról és a 2005-től számított városról falura történő költözésről.
„Székelyföld megközelítőleg arányainak megfelelően vett részt az erdélyi magyarság migrációjában, annyi különbséggel, hogy a székelyföldiek főként Magyarországra és elsősorban időszakosan költöztek ki, míg Erdély más részeiből a magyarok a románokhoz hasonlóan Spanyol- és Olaszországban életvitelszerűen berendezkedtek” – fogalmazott a kutató.
A hálózatban való gondolkodást exportálná Németh Zsolt
A 3. Székely Kongresszus sepsiszentgyörgyi megnyitóján eközben Bodó Barna egyetemi docens, a konferencia tudományos bizottságnak tagja arról beszélt, hogy a rendezvénysorozatnak a jövőben intézményként is meg kell alakulnia. Szerinte a kongresszusnak olyan Székelyföld-centrikus szakmai, tudományos fórumként kell léteznie, amely a térség fejlődését tartja szem előtt. Hangsúlyozta: fel kell oldani a tradíció és a modernitás közötti konfliktust, bár a hagyomány jelentősége kisebbségi létben túlértékelődhet.
A sepsiszentgyörgyi megnyitón részt vett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki kifejtette: a konferencia a Székelyföld kitalálásának fontos fóruma, szerinte pedig az erdélyi magyar sorskérdésekre tudományosan megalapozott válaszokat kell találni. Németh Zsolt a „hálózatban való gondolkodást” vinné haza Magyarországra, elmondása szerint ugyanis a magyar tudományos élet egyik hiányossága a csoportmunka, egymás segítése helyett sokszor a másik legyőzése kerül előtérbe.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a szakma és a politikum közös feladata „Székelyföldet kitalálni”, eredményes közpolitikai gondolkodást, akciótervet kidolgozni, hogy ezek érvényesítése révén a térség versenyképes legyen. Vargha Mihály, a társszervező Székely Nemzeti Múzeum igazgatója hangsúlyozta: a szakmai fórumoknak kell hozzásegíteniük az önkormányzatokat, hogy jó döntéseket hozzanak, javuljon az emberek életminősége, és ne „szent őrült” legyen, aki Székelyföldön marad, hanem logikus döntés legyen a röghöz kötöttség.
Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke abban bízik, a kongresszussal megvalósul az együttgondolkodás, az eredményeket pedig értékesíteni is tudják. A Székely Kongresszus sepsiszentgyörgyi rendezvényein többek között az oktatás, a népegészségügy, az épített örökség helyzetéről, valamint a vidéki kultúrházak helyzetéről és funkcióváltásáról tartottak előadásokat.
„A periférikus helyzet az egyik fő probléma”
Csíkszeredában az önkormányzatok és intézmények, valamint a vidék és agrárium szerepéről, illetve a vállalkozásokról volt szó. A javaslatokat és a közösen megfogalmazott fejlesztési irányokat szombaton, a konferenciát záró plenáris ülésen vitatták meg, az összegzés azonban nem a programban feltüntetett időpontban zajlott, a résztvevők alacsony száma miatt ugyanis munkatársunk érkezésekor a kongresszus már több mint egy órája véget ért.
Végül Kassay János egyetemi adjunktus, a csíkszeredai konferencia főszervezője foglalta össze lapcsaládunknak a záróülés főbb gondolatait. Mint rámutatott: a találkozón nagyrészt a problémákról és a megoldási javaslatokról volt szó. „A periférikus helyzet az egyik olyan fő probléma, amely mindhárom szekcióban elhangzott. Ez utal egyrészt Székelyföld földrajzi helyzetére, másrészt a gazdasági fejlettség elmaradottságára és arra a rossz gazdasági szerkezetre, amelyben az agráriparban foglalkoztatottak aránya túl magas, míg a kreatív ágazatokban dolgozóké meglehetősen alacsony” – magyarázta a szakember.
Szóba került, hogy a szolgáltatási szektor is fejletlen, ez egyrészt a szakképzetlenségnek, ugyanakkor az elvándorlásnak is betudható. Egy másik problémaként a kisebbségi létből adódó nehézségek fogalmazódtak meg. „Azt látjuk, hogy a székelyföldi térség periférikus vidékeiből folyamatosan lecsipegetnek, és itt nem csak a csíki magánjavakról és a vissza nem szolgáltatott erdőkről beszélek, hanem az etnikai arányok megváltoztatásáról” – fejtette ki Kassay. Hozzátette: ez utóbbi probléma kapcsán Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök arról értekezett, hogy a periférikusabb székelyföldi településeket is – annak ellenére, hogy nem Hargita megyéhez tartoznak – be kell kapcsolni a térség életébe.
Kassay János arról is beszámolt: a közbirtokosságok a konferencia egyik központi témáját képezték, hiszen jelentős, pénzben kifejezhető erőforrás rejlik bennük. Éppen ezért a vállalkozásokról szóló szekció egyik fő gondolata a közbirtokosságoknak a gazdasági élet fejlesztésébe való bevonása volt. „A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szekcióban is felmerült a közbirtokosság témája, itt azonban feszültség fogalmazódott meg a for-profit és a non-profit jelleg között: dönteni kellene, hogy egy közösségi vagy egy gazdálkodó, profitorientált szempont fog érvényesülni. A mezőgazdaság versenyképessége attól függ, tudunk-e kooperálni, szövetkezetekbe tömörülni” – értékelt az egyetemi adjunktus.
Megtudtuk azt is, hogy az önkormányzati szekciónál számos probléma vetődött fel, de a legmarkánsabb gondolat az volt, hogy a Székelyföldet két síkon kell fejleszteni. Létezik ugyanis az erősen rurális térség, ugyanakkor az innovatív vagy innovatívvá válni akaró régió, amely otthont tudja tartani a fiatalokat. „Az biztos, hogy mindhárom szekcióban elsődlegesen az emberi erőforrásra alapozták a fejlesztési javaslatokat. Az egyik központi kérdés az, hogy tudjuk-e szakmai tudás és mentalitás szempontjából az emberi erőforrást olyan mértékben fejleszteni, hogy a jövő kihívásainak meg tudjunk felelni, és ha nem is versenyképesek, de legalább életképesek legyünk” – hangsúlyozta Kassay János.
Bíró Blanka, Gáspár Botond, Iszlai Katalin / Krónika (Kolozsvár)

Időkapszulával üzen az utókornak a mozgássérültek egyesülete
Összefogás Háza néven fog működni a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének új csíkszeredai székhelye, amelynek alapköveként szerdán egy időkapszulát helyeztek el. Ebben többek között az épület tervrajza, a szervezet alapszabályzatának és történetének fotókkal illusztrált leírása kapott helyet.
Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének egyik alapítója, jelenlegi tiszteletbeli elnöke a szimbolikus alapkőletételi ünnepség első felszólalójaként röviden ismertette a szervezet 26 éves történetét.
Mint fogalmazott, az egyesületet azzal a céllal hozták létre, hogy minél több fogyatékkal élőt bevonjanak a mindennapi életbe, és hogy munkával integrálják őket. A Hunyadi János utcai 25 áras területet, ahová egy akadálymentes központot álmodtak maguknak, 80 ezer euróért vásárolták meg, jelenleg adományokból és saját forrásból egyelőre 100 ezer euró áll rendelkezésükre az épület kivitelezésére. A teljes munkálat értéke azonban elérheti az 500 ezer eurót.
Józsa Csaba, az egyesület elnöke a megvalósuló központ céljairól beszélt, ahol akadálymentesen tevékenykedhetnének, az ő igényeikhez igazított műhelyekben, illetve néhányan élhetnének is a kialakítandó lakásokban.
Egész Romániában ez az első ilyen típusú épület, amelyet a mozgássérültek építettnek. Ezt nem nekik, hanem nekünk, egészségeseknek, tehetősöknek kellett volna megépíteni – hangsúlyozta felszólalásában Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. Ezért szégyellem magamat, és szégyennel áldom meg ezt a időkapszulát. Részemről megfogadom, hogy tehetségemhez mérten, ahogy eddig is tettem, melléjük állok. Ez a ház, ha nem épül meg, az a mi szégyenünk lesz, és nem az övék, ezért álljon mindenki melléje – kérte Böjte Csaba, mielőtt megáldotta az időkapszulát és az építkezést. Hozzátette, legyen ez a hely egy meleg fészek a mozgássérültek számára.
Az ünnepségen felszólalt még Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere és Incze Zsuzsánna, a mozgássérültek egyesületének munkatársa. Jelen volt Csige Sándor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja is.
Az időkapszula tartalma Az egyesület alapszabályzatát, történetét, a tagokról készült fényképeket, a helyi napilapok egy-egy friss példányát, pénzérméket, valamint az épület tervrajzát helyezték az időkapszulába, amelyet szintén maguk a mozgássérültek készítettek. Fikó Csaba az időkapszula földbe helyezésekor ismertette, hogy milyen helyiségek kapnának helyet új központjukba.
A földszinten lenne a textil-, valamint a gyertyaöntő műhelyük, irodák, továbbá egy bemutató üzlet. Az első emeleten foglalkoztató műhely, három akadálymentesített lakás és egy nagy közösségi terem kapna helyet. A legfelső szinten további hat lakás épülne.
Az ünnepségen a Nem Adom Fel együttes előadását is hallhatták az érdeklődők.
Barabás Hajnal / Székelyhon.ro

Gyergyószék a díszvendég Székelyföld és Budapest „randiján”
MTI – Gyergyószék települései a díszvendégei az idei Székely Fesztiválnak, amelyet a hétvégén rendeznek meg a budapesti Millenáris parkban, ahol péntektől vasárnapig kulturális programokkal, székely ételekkel, italokkal, kézműves termékekkel várják a látogatókat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke a rendezvény hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány mindig is a Kárpát-medencei magyarságban gondolkodott, és felelősséget érzett nemcsak a magyarországi népességért, hanem azokért is, akik határon túl vallják magukat magyarnak. Hangsúlyozta: az első, 2015-ös fesztivál megszervezése jelentette az igazi kihívást. Felidézte, hogy amikor az azóta elhunyt Bajcsi István felkereste a rendezvény ötletével, még bizonytalan volt abban, hogy érdemes-e ebbe belevágni, de meggyőzte őt erről, a siker záloga a szervezők hite, komoly munkája volt. Arról beszélt, hogy az első évi 20 ezres, majd a tavalyi 30 ezres látogatószám után az idén tovább nőhet az érdeklődés, bár lassan a helyszín befogadóképességének határait feszegetik. Ez a rendezvény Székelyföld találkozása Budapesttel” – fogalmazott, hozzátéve: a fesztiválon a budapestiek és az ország más részéről ide érkezők megismerhetik Székelyföldet, hagyományait, termékeit, áruit, kultúráját, idegenforgalmi lehetőségeit és vállalkozóit, akik képesek egyre inkább versenyképes termékeket gyártani. Olyan gazdasági rendszert kell kialakítanunk, amibe természetesen illeszkedik bele egy székelyföldi, egy vajdasági vagy éppen egy kárpátaljai vállalkozó, vállalkozás – mondta Varga Mihály.
Domokos István, a fesztivál szervezője elmondta: a rendezvény gasztrokulturális jellege az idén sem változik, a három nap alatt kulturális, gasztronómiai és kézműves kiállítók jelennek meg, ők mutatják be Székelyföldet minden értékével, szépségével együtt. A kulturális programokról elmondta: minden nap egy-egy megye – Hargita, Kovászna, Maros megye – mutatja be kulturális értékeit, folyamatos programokkal jelentkezve a Millenáris park több helyszínén. Elmondta: több mint száz kézműves termelőt hívtak meg, akik mintegy 1300 terméket hoznak el a fesztiválra és a rendezvényen maguk a termelők állnak a pultok mögött. A fesztivál vendégei megismerkedhetnek a székely gasztronómia kínálatával, meg lehet kóstolni többek között a székely töltelékes káposztát, az ordás palacsintát, sajtokat, kolbászokat és a kürtős kalácsot is. Elviszik Budapestre azokat a pálinkákat is, amelyek ezer méter feletti magasságban termő vadgyümölcsökből, áfonyából, galagonyából, csipkebogyóból készültek. Kiemelte: az idén a turisztikai szempontból fontos székelyföldi helyszíneket is bemutatják a rendezvényen. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fesztivál védnöke hangsúlyozta: a Millenáris park harmadszorra házigazdája a rendezvénynek, amellyel immár hagyományt teremtettek. „Bízom benne, hogy minden egyes évben még nagyobb, még szebb lesz ez a fesztivál és még szorosabbá teszi azt az együttélést, amire kárhoztatva vagyunk a Kárpát-medencében” – fogalmazott. A rendezvény védnöke még Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke és Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. A fesztiválról további információ a rendezvény honlapján érhető el. Krónika (Kolozsvár)

Otthonról haza: megnyílt a 3. Székely Fesztivál Budapesten
MTI - Péntektől vasárnapig hagyományos kézműves termékekkel, népművészeti bemutatókkal, turisztikai kínálattal és sokszínű gyermekprogramokkal várja a látogatókat a 3. Székely Fesztivál a budapesti Millenáris parkban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke a rendezvény pénteki megnyitóján elmondta, lassan annyian akarnak kiállítani a rendezvényen, hogy felmerült a tavaszi alkalom mellett egy őszi fesztivál lehetősége is. Az elmúlt három évben kiderült, Székelyföld sokkal gazdagabb annál, minthogy három nap elég legyen minden értékének bemutatására - tette hozzá. A székely fesztiválon egyszerre három dolog, a hagyomány, a termék és a kultúra kapcsolódik össze - vélte a nemzetgazdasági miniszter. A kulturális programokról elmondta: minden nap egy-egy megye - Hargita, Kovászna, Maros megye - mutatja be kulturális értékeit a Millenáris park több helyszínén. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fesztivál védnöke elmondta, hogy idén harmadszor rendezik meg a székely fesztivált, három napig tart, 300 kiállítónak ad helyt 30 ezer négyzetméteren. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy a fesztivál hagyománnyá vált és rengeteg érdekességet tud mutatni Székelyföld szépségeiből. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy a fesztiválra vezető út többek között azt szimbolizálja: "otthonról jövünk és haza megyünk". Az otthon ott van, ahol az ember jól érzi magát, családot alapít, jövőt képzel el magának, a haza viszont ott van, ahová a szívünk is húz – fogalmazott. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke úgy vélte, hogy a fesztivál lehetőséget teremt gazdasági kapcsolatok teremtésére is, míg Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében Székelyföld kettősségéről szólt, ahol jelen vannak a hagyományok és a modernitás is, kézművesek és feltalálók egyaránt. A fesztiválról további információ a http://www.szekelyfesztival.com oldalon érhető el. Krónika (Kolozsvár)

Szabálytalanságokra hívták fel a figyelmet a tanúk Borbolyék perében
Tanúvallomásokkal folytatódott hétfőn a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen indult büntetőper tárgyalása a Hargita Megyei Törvényszéken. Több órán át tartott a három tanú kihallgatása, akik a vádhatóság által kifogásolt útfelújítások kapcsán szabálytalanságokra hívták fel a figyelmet.
A 131-es számú, Felsőboldogfalváról Erdővidékre vezető megyei út 2010-ben elkezdett felújítása kapcsán a munkálat műszaki felügyeletét ellátó cég vezetőit és egy alkalmazottját tanúként hallgatta ki a tárgyalást vezető bíró. Az első két tanú, akik ténylegesen részt vettek a műszaki ellenőrzés folyamatában, nyilatkozataikban jelezték, hogy nem a korábban elfogadott tervnek megfelelően történt a felújítás, azaz nem az előírt anyagmennyiséget használták fel, kevesebb aszfaltréteg készült. Egyúttal hiányolták a munkakezdési utasítást, az építési engedélyt, a munkaterület átadását, amelyekre mind szükség lett volna. Az utólag elküldött kezdési utasítás mást tartalmazott, mint a terv, a tervmódosítást viszont csak a tervező végezheti – számolt be a cég ügyvezetője, aki elmondta azt is, több alkalommal kérték a hiány pótlását, és ezek miatt a kifizetésekhez szükséges dokumentumokat sem írták alá. A hiányzó dokumentumokat csak 2011-ben kapták meg – jelezte a cég ügyvezetője, hozzátéve, egy idő után részükről ellenőrizhetetlenné vált a munkálat, később pedig szakértői vizsgálatot is javasoltak a minőség megállapítása érdekében.
Két olyan, hamisnak nevezett műszaki ellenőri jelentésről is szó esett, amelyek közül egyikre az ügyvezető szerint a bélyegzőt és az aláírást másolta rá valaki, a másikat pedig arról másolták le – ezek kedvezően véleményezték az elvégzett munkát.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ügyvédje arról is kérdezte a tanúkat, tudtak-e arról, hogy 2009-ben az említett úton 7,5 tonnás súlykorlátozást vezettek be, és hogy szerintük ezek után indokolt volt-e a terv által előírt anyagmennyiség.
A tanúk nem emlékeztek, és azt mondták, a változtatás tervezői feladat, helyszíni tanulmányok alapján. „A kiviteli terv autópálya minőségű út építésére készült, ennek megfelelő vastagságú aszfaltrétegekkel, és amit kiviteleztek, az a megyei utakra vonatkozó szabványoknak felel meg. A megyei tanács igyekezett a túlzott anyagmennyiséget a szükségleteknek megfelelően csökkenteni, ez egy politikai döntés volt, és a többi megyei útra is vonatkozott – a terv módosítását a megyei tanács kérte a tervezőtől” – ismertette a tárgyalást követően Sergiu Bogdan, Borboly védője.
A per tárgyalás júniusban folytatódik, újabb tanúk következnek.
Két útfelújítást kifogásoltak
Az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es út felújítása kapcsán több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét.
Kovács Attila / Székelyhon.ro

Négy napig Kolozsvár az európai kisebbségek fővárosa
Horváth Anna: az európai kisebbségvédelem zászlóvivőjévé is váltunk
Kisebbségi hagyományőrző műsorral kezdődött el tegnap este Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek legnagyobb ernyőszervezetének vasárnapig tartó kongresszusára több mint kétszáz küldött érkezik Európa számos országából. A tanácskozás legfontosabb feladata az Európai Bizottság által márciusban bejegyzett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének a megszervezése, amely – ha egy év alatt sikerül egymillió polgár aláírását összegyűjteni – lehetővé teszi, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. Emellett kiemelt téma lesz az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz, a nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában, valamint a modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben.
A kongresszusi küldötteket szerdán este az RMDSZ öt megyei tanácselnöke, Tamás Sándor, Borboly Csaba, Péter Ferenc, Pásztor Sándor és Pataki Csaba fogadta, és mutatta be számukra Erdélyt a kisebbségek vásárán, amelynek Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a házigazdája.
„És bár az elmúlt száz esztendő várostörténete több olyan sötét korszakot is magába foglalt, amelyet szeretnénk minél előbb elfeledni, őszintén örvendek annak, hogy mégiscsak sikerült méltó házigazdáiként elébe állni ennek a rangos eseménynek – a FUEN 17. Kongresszusának – azáltal is, hogy több évtizedes huzavona után, kedden végre kihelyezték az első hivatalos többnyelvű városnévtáblákat – Kolozsvár–Klausenburg magyar és német elnevezéseivel – a város bejáratánál” – mondta Horváth Anna köszöntő beszédében.
„Partiumtól Székelyföldig, Bánságtól Máramarosig, bátran elmondhatjuk, hogy ma is a közélet aktív alakítói, a kultúra, a gazdaság, a tudományok fejlődésének ösztönzői vagyunk mindenütt. De ennél több is: Európa legnagyobb őshonos kisebbségeként, csak természetes dolog, hogy az európai kisebbségvédelem ügyének zászlóvivőjévé is váltunk” – hangsúlyozta Kolozsvár volt alpolgármestere, hozzáfűzve: azt szeretnék, hogy jobban megismerjenek bennünket: honnan jövünk, kik vagyunk, miért gondoljuk azt, hogy az etnikai sokszínűség bármely ország számára egyedülálló erőforrás.
„Azt szeretnénk, hogy ma mindenki maga is megtapasztalja, milyen nagyszerű élmény székely falatokat kóstolni, szatmári pálinkát iszogatva, majd hazatérve, a legfinomabb bihari mézzel megajándékozni szeretteinket” – összegzett Horváth Anna.
A kongresszus tényleges munkálatai csütörtökön Vincze Loránt FUEN-elnök üdvözlő beszédével kezdődnek, majd a FUEN romániai tagszervezetei közül elsőként Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint a helyi és országos romániai, illetve magyarországi közméltóságok köszöntik a résztvevőket. Ezt követően az európai őshonos kisebbségek uniós védelmét szorgalmazó Minority SafePack európai polgári kezdeményezést indítványozó bizottság tagjai ülnek asztalhoz. Délután Az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz címmel panelbeszélgetésre kerül sor, amelynek főelőadója Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
Pénteken a Glasgow-i Egyetemmel együttműködésben tartják A nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában című kerekasztal-beszélgetést, amelyen Stéphanie Marsal, az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának tanácsadója is részt vesz. Ezt követően az őshonos nemzetiségek által felvetett legfontosabb problémákat ismerteti Petra Roter, az Európai Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke, illetve Laczikó Enikő helyettes államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától. Délután a Modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben című panelbeszélgetésen katalán, németországi szorb és román előadók mellett Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve Csáky Pál, a felvidéki MKP EP képviselője is jelen lesz.
Pénteken este a bonchidai Bánffy-kastélynál tartandó ünnepi rendezvényen indul el hivatalosan a Minority SafePack aláírásgyűjtési kampánya. Az európai polgári kezdeményezés támogatására egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni legalább hét uniós országból, elsőként a Polgári Kezdeményező Bizottság tagjai – köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – látják el aláírásukkal a petíciót.
Szombaton a FUEN közgyűlésével és kalotaszegi kulturális programmal zárulnak a kongresszus munkálatai.
„A FUEN legfontosabb politikai projektje, a Minority SafePack innen, Erdélyből indult, az RMDSZ kezdeményezésére. Azt szeretnénk, hogy négy nap után a kongresszus minden résztvevője Erdély nagyköveteként induljon haza. Aki már tudni fogja, hol van a kolozsvári Szent György-szobor, milyen a háromszéki sajt, a csíki kolbász, a szilágysági pálinka, hallott már Maros menti dallamokat, mulatott a Kalotaszegen, és örökre emlékezni fog a bonchidai Bánffy-kastélyra, mert ünnepélyes keretek között ott írta alá a Minority SafePack aláírásgyűjtési ívet. Hallani fog a bennünket ért jogsértésekről, tudni fog a kulturális hagyaték megőrzését célzó erőfeszítésekről, az autonómia-harc kihívásairól, és magáénak érzi majd az anyanyelvhasználatért vívott harcunkat, mert otthon ő is hasonló problémákkal küzd. Ezért zajlik Kolozsváron a FUEN kongresszusa” – idézte az RMDSZ hírlevele Vincze Lorántot, a FUEN tavaly megválasztott erdélyi magyar elnökét.
Az RMDSZ szombati, zilahi kongresszusán tartott beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek a FUEN-ben vállalt szerepét. Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. Szabadság (Kolozsvár)

Szélesítik az Országos Önkormányzati Tanács feladatkörét
Módosítanák a közigazgatási törvényt
Több változtatást eszközölne az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) testülete, erről döntöttek többek között az e heti kolozsvári ülésen. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke jelenlétében megvitatták a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény módosítására irányuló javaslatokat, mivel a jogszabály jelenlegi formája számos visszás helyzetre teremt alapot, nagymértékben gátolja a lentről felfelé történő építkezést, és a helyi autonómiát ellehetetlenítő jogszabálytervezeteket tartalmaz. A Hargita Megyei Tanács sajtószolgálatának közleménye szerint ezentúl havi rendszerességgel össeülnek az OÖT-tagok Erdély különböző városaiban, hogy az aktuális problémákról és hatékony megoldási javaslatokról idejében egyeztessenek. Az állandó tagokon kívül meghívják majd a települések szervezeteinek RMDSZ-es képviselőit: a Romániai Községek Egyesületétől (ACOR) Boncidai Csabát, a Romániai Városok Egyesületétől (AOR) Mik Józsefet, a Romániai Municípiumok Egyesületétől (AMR) Antal Árpádot és Kereskényi Gábort, továbbá az RMDSZ parlamenti frakcióiból a közigazgatási szakbizottságok tagjait, megyénként pedig további két-három megyei választottat. Mindezek mellett fontosnak tartják a megyei jogú városok polgármesterei és a megyeitanács-elnökök részvételét is az OÖT tanácskozásain. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és az OÖT újraválasztott elnöke szerint az RMDSZ parlamenti frakcióival szorosabbra fűzték az együttműködést. Örvendetesnek nevezte, hogy az OÖT számos jó javaslatát és kezdeményezését továbbviszik, ezeken kell tovább erősítve még több törvénymódosítást elérni – példaként említette, hogy az alpolgármesterek hatásköre is tisztázásra szorul, hogy mindenki a legjobb tudása szerint végezhesse a tevékenységet. Mindezek mellett egy adatlap összeállítását szorgalmazták szakemberek nevével, ez ágazatonként felkerülne az OÖT honlapjára munkacsoportok kialakítása céljából. Ez ügyben minél előbb konzultatív tanácsot kívánnak felállítani. Továbbá a közigazgatási törvénykönyv módosítására is várják a tagok javaslatait. A 215-ös törvényre megfogalmazott néhány javaslat a megyei tanácsok önként vállalt feladatai a helyi autonómia tekintetében, a lakosság számának függvényében meghatározott alpolgármesterek száma, a tanácsülések polgármester általi vezetése, valamint hogy a társulások joga ne legyen a közhasznúsághoz kötve. Népújság (Marosvásárhely)

Magyarügyek Székelyföldön: valaki túloz, de ki?
Egymásnak ellentmondó következtetésekre jutottak a magyarokkal foglalkozó képviselőházi albizottság román ajkú tagjai a sepsiszentgyörgyi munkaülésen. Míg a szociáldemokrata tag túlzottnak tartja a magyarok által felvetett problémák egy részét, a roma párti kollégája éppen a prefektus támadásait tartja soknak.
Sepsiszentgyörgyön tartotta munkaülését szerdán a román képviselőház emberjogi, egyházi és kisebbségi bizottságának magyarokkal foglalkozó albizottsága, melynek tagjai a három székely megye vezetőivel, civil szervezetek és egyházak képviselőivel, polgármesterekkel találkoztak. Kulcsár-Terza József, az albizottság megalakulásának kezdeményezője, illetve annak az elnöke elmondta, fontos, hogy létrejöjjön a magyar–román párbeszéd, mert eddig legtöbb esetben a magyar kérések „süket fülekre” találtak Bukarestben. Kulcsár-Terza szerint most a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye az egyik legégetőbb kérdés, kezdeményezni fogja, hogy az emberjogi és az oktatási bizottságok együttes ülésén keressenek erre megoldást. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy kisebbségi ügyekben kialakult egy párhuzamos törvénykezés, a bírósági ítéletek rendszere, ezek gyakran felülírják a hatályos jogszabályokat. Kérte az albizottságot, hogy véleményezzék a hargitai önkormányzat által elfogadott, ám a prefektus által megtámadott román–magyar együttélési kódex törvényességét. Kocsis Róbert, Maros Megye Tanácsának képviselője kifejtette, ha a különböző intézmények közötti kilátástalan vitákat le lehetne zárni, több energia jutna például egy befektetőbarát környezet kialakítására. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette, hivatalos nyelv kellene legyen a magyar is Székelyföldön, majd bemutatta a Vajdaságban kiállított szerb–román és szerb–magyar születési bizonyítványokat.
A sajtótájékoztató akkor vált igazán érdekessé, amikor újságírói kérdésre a két meghívott merőben ellentétesen értékelte a Sepsiszentgyörgyön tapasztaltakat. Mihăiță Vîrză szociáldemokrata párti képviselő úgy látta, a felvetett problémák egy része el van túlozva, például nem hiszi, hogy a prefektus visszaél a hatalmával, szerinte csak a törvényeket alkalmazza. Másrészt gyerekes frusztrációnak és irrelevánsnak nevezte, hogy zavarja a magyarokat, hogy a magyar felirat a román alá kell kerüljön. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar „second hand” nyelv lenne – hangsúlyozta. Az sem diszkrimináció, ha az adóhatóság ellenőriz, az országban mindenhol megteszi. Vele ellentétben Daniel Vasile roma párti képviselő leszögezte, éppen azt tartja túlzásnak, hogy a prefektus megtámad egy magyar nyelven kiadott űrlapot, ezzel valójában megfosztja a lakosság egy részét a finanszírozás lehívásához való alapvető jogától, és hiábavaló konfliktusokat gerjeszt. Daniel Vasile rámutatott, tudomása volt a Székelyföld megnevezés, a székely zászló körüli vitákról, ám ezekről a vetületekről most értesült. Az albizottság tagjai a sajtótájékoztató után a nem RMDSZ-es Kovászna megyei polgármesterekkel találkoztak, majd csütörtökön Sebastian Cucu prefektus fogadja őket. A kétnapos munkaülés után jelentést készítenek.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Sepsiszentgyörgyön tájékozódott a román képviselőház magyarokkal foglalkozó albizottsága
Sepsiszentgyörgyön tartotta szerdán kihelyezett ülését a román képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működő, a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottsága, amely alaposan tájékozódott a helyi problémákról.
Az albizottság tagjai a székelyföldi megyék tanácselnökeivel, valamint magyar civil szervezetek képviselőivel folytatott párbeszéd során ismerkedtek a székelyföldi magyar közösség problémáival.
A szerda esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Kulcsár Terza József albizottsági elnök elmondta: a testület tagjai alapos tájékoztatást kaptak a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium működésének az ellehetetlenítéséről, amelyet a magyar közösség egyik legégetőbb kérdésének nevezett, terítékre került ugyanakkor a székely zászló üldözése és a székelyföldi autonómiatörekvések kérdése is. Kulcsár Terza József elmondta: a látogatás részleteiről jelentés készül a román parlament számára.
Mihaita Virza kormánypárti képviselő a sajtótájékoztatón a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Daniel Vasile, a roma közösség képviselője elmondta, mind a magyar albizottságnak, mind az általa vezetett roma albizottságnak az a célja, hogy a bukaresti törvényhozás elé vigye a kisebbségek ügyeit.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön a magyar közösségi ügyekben hozott bírósági ítéletek lassan egy "törvény fölötti törvényt" rajzolnak ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa ugyanakkor pozitív példaként említette a román-magyar együttélés kódexét, amelynek a kidolgozásáról Hargita megye önkormányzata határozott.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön nap mind nap érzékelhető, hogy a román állam kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben. Hozzátette: az RMDSZ a kettős nyelvhasználatot szeretné bevezetni a régióban a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé való minősítése által. Az öttagú albizottságból egyébként a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Kulcsár Terza József elnök mellett a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihaita Virza, valamint a roma kisebbség képviselője, Daniel Vasile vett részt a látogatáson. A testület tagjait csütörtökön fogadja Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa, majd Csíkszeredában és Homoródalmáson folytatják a tájékozódást. Utóbbi helyszín azért fontos, mert a székelyföldi faluban roma-magyar konfliktus alakult ki, és a képviselőházi emberjogi bizottságon belüli roma és magyar albizottságok a roma és a magyar képviselők kölcsönös támogatásával alakulhattak meg. Gazda Árpád / MTI

Túlbuzgó prefektus vagy túlzó panaszok? (Sepsiszentgyörgyön a parlamenti albizottság)
Kulcsár-Terza József képviselő kezdeményezésére, a párbeszéd jegyében és egy folyamat elindításának reményében érkezett Sepsiszentgyörgyre tegnap a román parlament magyar közösséggel foglalkozó albizottsága. A három képviselő – ketten betegség miatt távol maradtak – a székelyföldi megyeitanács-elnökökkel, civil szervezetek szószólóival találkozott, este közös vacsorán vettek részt a háromszéki román polgármesterekkel, ma délelőtt pedig találkoznak Sebastian Cucu prefektussal. Szeretnék jobban megismerni az itt élő magyarok gondjait – fogalmazták meg, bár a sajtótájékoztatón az is kiderült, egyikük a felvetett panaszok némelyikét találja túlzónak, másikuk a kormány helyi megbízottjának egyes lépéseit véli konfliktusgerjesztőnek. A kiszállás tapasztalatairól dokumentum készül, igyekeznek elérni, hogy a parlament napirendjére kerüljön a magyarság gondjainak orvoslása – hangzott el.
A román parlament emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működő, a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság Kulcsár-Terza József kezdeményezésére jött létre, és az ő ötlete volt a kétnapos székelyföldi terepszemle is. Mint fogalmazott, ez csak az első lépés, a közeljövőben Erdély más régióiba is ellátogatnak, szeretnék, ha még a nyári vakáció előtt elkészülne a magyar gondok leltára. Fontosnak tartotta, hogy kollégái a helyszínen tájékozódjanak, bizonyos ügyeket ismertek, de nagyon sok mindenről nem hallottak eddig. A civil szervezetekkel folytatott megbeszélésen – részt vett a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat, a Civilek a Katolikus Iskoláért, a LAM Alapítvány, a Székelyföld Megmaradásáért Mozgalom, a Sepsi Reform Egyesület, a MERT és a református egyházat képviselő Sántha Imre lelkész – mindenki elmondhatta gondját-baját, és megfogalmazódott, jelenleg a legnagyobb probléma a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyének rendezése, de szó volt a székely zászló körüli hercehurcáról és az autonómia kérdéséről is. A Szociáldemokrata Párt színeiben megválasztott Vîrză Mihăiţă felszólalásában óvatosan fogalmazott, még elemeznie kell a hallottakat – mondotta, empatikusabb volt viszont a romákat képviselő Vasile Daniel, aki elmondta: céljuk, hogy a parlament napirendjére kerüljenek egy-egy kisebbség, így a magyarság sajátos gondjai. Tartalmasnak, előremutatónak nevezte a megbeszéléséket, és bízik benne, eredménye is lesz tájékozódásuknak. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a sajtótájékoztatón az albizottság segítségét kérte, elmondta, a prefektus megtámadta egy román–magyar együttélési kódex létrehozására vonatkozó kezdeményezésüket, alapfokon pert nyertek ugyan, de hasznos lenne, ha a képviselők is véleményt fogalmaznának meg indítványukról, mely meglátása szerint segíthetné a vitás kérdések legalább kétharmadának rendezését. Maros megyét Kocsis Róbert megyeitanács-tag képviselte, aki példamutatónak nevezte a kezdeményezést, és úgy vélte, ha sikerülne kiiktatni a napi, heti rendszerességű intézmények közötti vitákat, az a régió javára válna, vonzóbb lehetne a befektetőknek, jobban fejlődhetne gazdasága, turizmusa. Tamás Sándor háromszéki megyeitanács-elnök a szerbiai példát ismertette, ahol valóság a kettős nyelvhasználat és a helyi autonómia, két nyelven állítják ki a hivatalos dokumentumokat, mégsem dől össze a világ. Kiemelte, nagyon fontos, hogy a képviselők eljöttek és a helyszínen tájékozódnak, hisz már több ízben kiderült, Bukarestből Székelyföld egészen másképpen látszik. Szűkszavú nyilatkozata után újságírói kérdésre válaszolva kicsit bőbeszédűbb lett Vîrză Mihăiţă, aki tapasztalatairól szólva elmondta, bizony egyes panaszokat túlzónak talált, majd ki is fejtette: a prefektus ellen megfogalmazott vádakra gondol, hisz a kormány helyi megbízottja nem tesz egyebet, csak a törvényeket alkalmazza, azok pedig ugyanazok az egész országban. Kollégája, Vasile Daniel pontosítani igyekezett, ő például éppen a prefektus akcióit véli túlkapásnak, abszurdnak nevezte, hogy kétnyelvűsége miatt megtámadja a pályázati űrlapokat, és ellehetetleníti az egész folyamatot. Véleménye szerint az ilyen lépések csak a konfliktushelyzet kiélezésére jók. Vîrză Mihăiţă még egyszer nekifutott a magyarázkodásnak, finoman igyekezett utalni a magyarok túlzott érzékenységére, „gyermekes frusztrációjára”, meglátása szerint éppen azért szükséges a párbeszéd, tárgyalás, hogy sikerüljön feloldani ezeket.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elismerték Haáz Sándor munkásságát
Hargita Megyéért-díjjal jutalmazta Haáz Sándor zenetanár, karnagy közösségért folytatott munkáját csütörtöki, Székelyudvarhelyen tartott dísztanácsülésén Hargita megye tanácsa.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere köszöntötte a Művelődési Házban összegyűlt vendégeket, majd az est házigazdája, Bíró Barna Botond nyitotta meg a dísztanácsülést. Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, a megye legrangosabb díját olyannak adják, aki önzetlen, kitartó, következetes munkájával példaként van jelen a közösség életében.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében kifejtette, Haáz Sándor és az általa vezetett Szentegyházi Gyermekfilharmónia kulturális nagykövete a megyének, nemcsak ide vonzzák a látogatókat, hanem jó hírét is magukkal viszik a világba. Ugyanakkor reméli, hogy az egyöntetű szavazattal megválasztott díjazott példáját sokan fogják követni.
Haáz tanár úr úgy érzi, megdőlt az a teória, mely szerint az ember nem lehet próféta saját hazájában. Elmondta, egyáltalán nem számított ilyen rangos elismerésre, majd kifejtette, milyen szerencsés embernek tartja magát, amiért az élet remek emberekkel és közösségekkel hozta össze.
Az est hangulatát a székelyudvarhelyi Quartetto vonósnégyes zenéje tette ünnepélyesebbé, továbbá a Szentegyházi Gyermekfilharmónia néhány tagjának előadását is hallhatta a közönség.
Dávid Anna Júlia / Székelyhon.ro

Sepsiszentgyörgyön járt a román képviselőház magyarokkal foglalkozó albizottsága
Az albizottság tagjai a székelyföldi megyék tanácselnökeivel, valamint magyar civil szervezetek képviselőivel folytatott párbeszéd során ismerkedtek a székelyföldi magyar közösség problémáival.
A szerda esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Kulcsár Terza József albizottsági elnök elmondta: a testület tagjai alapos tájékoztatást kaptak a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működésének az ellehetetlenítéséről, amelyet a magyar közösség egyik legégetőbb kérdésének nevezett, terítékre került ugyanakkor a székely zászló üldözése és a székelyföldi autonómiatörekvések kérdése is. Kulcsár Terza József elmondta: a látogatás részleteiről jelentés készül a román parlament számára.
Mihaita Virza kormánypárti képviselő a sajtótájékoztatón a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Daniel Vasile, a roma közösség képviselője elmondta, mind a magyar albizottságnak, mind az általa vezetett roma albizottságnak az a célja, hogy a bukaresti törvényhozás elé vigye a kisebbségek ügyeit.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön a magyar közösségi ügyekben hozott bírósági ítéletek lassan egy „törvény fölötti törvényt" rajzolnak ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa ugyanakkor pozitív példaként említette a román-magyar együttélés kódexét, amelynek a kidolgozásáról Hargita megye önkormányzata határozott.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön nap mind nap érzékelhető, hogy a román állam kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben. Hozzátette: az RMDSZ a kettős nyelvhasználatot szeretné bevezetni a régióban a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé való minősítése által.
Az öttagú albizottságból egyébként a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Kulcsár Terza József elnök mellett a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihaita Virza, valamint a cigány kisebbség képviselője, Daniel Vasile vett részt a látogatáson. A testület tagjait csütörtökön fogadja Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa, majd Csíkszeredában és Homoródalmáson folytatják a tájékozódást. Utóbbi helyszín azért fontos, mert a székelyföldi faluban cigány-magyar konfliktus alakult ki, és a képviselőházi emberjogi bizottságon belüli cigány és magyar albizottságok a cigány és a magyar képviselők kölcsönös támogatásával alakulhattak meg.
MTI; itthon.ma/erdelyorszag

Megyék közti fejlesztési elképzelésekre van szükség
Az elmúlt héten Csíkszeredában a megyeháza gyűléstermében került sor a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának (KEF) székelyföldi regionális ülésére. Az eseményen a gazdaszervezetek képviselői mellett önkormányzati, agráradminisztrációs hivatalosságok, politikusok, a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megbízottjai vettek részt, jelen volt Lázár Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja is. A háromszéki gazdatársadalmat az agrárigazgatóság, a Kovászna Megyei Juhtenyésztők Egyesülete és a Zágoni Gazdák Egyesületének küldöttei képviselték.
A jelenlévőket Márton István, Hargita megye tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének igazgatója köszöntötte, majd Borboly Csaba, a megyeháza vezetője vette át a szót. Kiemelte: az NAK-nak köszönhetően magasabb szintű párbeszéd alakulhatott ki a gazdák és az érdekelt intézmények között. Hargita megye tanácsa a kis- és közepes gazdaságok támogatására fektet hangsúlyt. Pénzt juttat eszközök vásárlására, de ha az egyes ágazatok képviselői összefognak, magyarországi támogatások lehívására is van kilátás – mondta. Fel kell készülni a 2018-tól esedékes támogatások fogadására, ehhez a székelyföldi megyék összefogására van szükség, közös fejlesztési programokat, megyék közötti áthidaló elképzeléseket kell kidolgozni – részletezte.
Koós Edit, az NAK megbízottja, aki megfigyelői státusban vett részt az ülésen, úgy értékelte, a fórum jó alkalmat teremt a regionális mezőgazdasági kérdések megvitatására. Van miről tárgyalni, minél több hasonló gyűlést kell szervezni – értékelte. Sebestyén Csaba Hargita megyei RMDSZ-es képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja kifejtette: meg kell próbálni olyan közös agrárpolitika megalkotását, amely hasznos lehet a kis- és közepes gazdák számára, mert a román kormány hangsúlyosan a nagy gazdaságokat támogatja. A KEF-nek a maga során tovább kellene lépnie, megoldásokat keresnie a közös gondok orvoslására.
Változások várhatóak a Közös Agrárpolitika terén, de a támogatások nem fognak teljesen leépülni (korábban Borboly Csaba azt mondta, fel kell készülni a támogatások felszámolására). Lehetetlen a támogatások teljes felszámolása, hiszen ezt követően az élelmiszerek megfizethetetlenek lennének. Pályázati pénzek 2020 után is lesznek, de ezek a vidék- és közösségfejlesztést fogják célozni, nem termelői támogatások formájában lesznek lehívhatóak – magyarázta. Lázár Zoltán kilátásba helyezte, hogy a székelyföldi gazdák számára utazási lehetőséget biztosítanának a szeptember 20-án Budapesten megnyíló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra, valamint az azt megelőző szakmai napra. Ugyanakkor a hagyományos termékek készítőinek támogatást biztosítanak a vásáron való részvételre. Kiemelte: azon dolgoznak, hogy a Kárpát-medencei magyar gazdák számára elérhető legyen az NAK pártoló tagsági minősége. A tagsági kártya a gazdasági szempontból való összetartozás jelképe lesz – fogalmazott.
A gyűlésen bemutatkoztak, ismertették tevékenységüket a részt vevő gazdaszervezetek, majd sor került a KEF regionális bizottsága, a székelyföldi területi képviselők megválasztására. Egységes szavazattal egyéves mandátummal bízták meg Márton Istvánt, Csomós Attilát és Bokor Gábort. Ők képviselik a székelyföldi gazdatársadalmat a KEF plenáris ülésén, amelyre októberben kerül sor. Azt még nem szögezték le, hogy a Kárpát-medence melyik országában zajlik majd az ülés.
Csomós Attila, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke meghívására a KEF székelyföldi regionális ülésének következő helyszíne Mikháza a szeptember 2–3-án sorra kerülő gazdanapok alkalmával.
Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Borbolyék riogatással és szekusozással vádaskodnak kanyaróügyben
Hisztéria- és rémhírkeltéssel vádolják a sajtót Hargita megye elöljárói a közegészségügyi igazgatóságnak a kanyaróval és a csíksomlyói zarándoklattal összefüggésben megfogalmazott felhívásával kapcsolatban.
Borboly Csaba tanácselnök és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kedden közös felhívásban fordult a nyilvánossághoz, leszögezve: a térségben nincs járványveszély, ezért mindenkit várnak a szombati búcsúba. Borboly szerint nem tesz jót a térségnek a hangulatkeltés, beárnyékolhatja a pünkösdi ünnepeket, ha a média a kanyarójárvánnyal „riogat”. „Ne higgyenek az első negatív sajtóhírnek, egészséges környezetben, szép természetben élünk. A hisztéria, a rémhírkeltés csak rosszat hozott Székelyföldnek" – jelentette ki Borboly Csaba. A Facebook közösségi oldalra feltöltött, Borbollyal közös nyilatkozatában ugyanakkor Ráduly Róbert arról beszél: a román államnak mindig az volt az érdeke, hogy megpróbálja ellehetetleníteni a fontos közösségi, vallási ünnepeinket.
A polgármester úgy véli, a mostani nem több „gyenge balliberális, részben pedig szekus diverziónál”, ám szerinte a zarándok ember elhivatott, nem lehet eltántorítani „rémhírek terjesztésével”. Borboly Csaba szerint nagyobb az esélye egy lábtörésnek, mint hogy valaki elkapja a kanyarót a csíksomlyói búcsún. A tanácselnök ezt már azután jelentette ki, miután megbeszélést folytatott a témában Tar Gyöngyivel, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjével és Urbán Erik ferences szerzetessel. A székelyföldi elöljárók állásfoglalása azonban azért is furcsa, mivel kanyaróügyben nem folyt pánikkeltés a médiában, ráadásul a témában szakértői nyilatkozat alapján született sajtóhír. Tar Gyöngyi, Hargita megye tiszti főorvosa hétfőn többek között az Agerpres és az MTI hírügynökségekkel közölte, hogy eltanácsolja a szombati csíksomlyói zarándoklattól azokat a kisgyerekeket, akik még nem kaptak kanyaró elleni védőoltást, és az oltásaik ellenőrzésére kéri a zarándoklatra készülő fiatal felnőtteket. A közegészségügyi igazgató ismertetése szerint a csíksomlyói negyedben, a roma közösségben észleltek egy gócpontot, jelenleg több mint 20 megbetegedésről tudnak.
Tar Gyöngyi a tanácselnökkel folytatott keddi megbeszélésen úgy pontosított: nincs járvány, a lakosság jelentős része be van oltva kanyaró ellen. Ugyanakkor a szakember felhívta a figyelmet, hogy a nagy tömegek járványtani szempontból eleve veszélyt rejtenek, de a lakosság nagy része megkapta az oltást. „Akik esetében nem lehet biztosra tudni, azoknak javasolt, hogy kerüljék a nagy tömegeket” – idézte a tiszti főorvost Hargita Megye Tanácsának közleménye. Urbán Erik ferences szerzetes szerint minden évben történnek sajnálatos esetek, mindazonáltal azt javasolta a zarándokoknak, hogy saját felelősségre, de vegyenek részt a búcsún. Krónika (Kolozsvár)

Pert vesztett a prefektus
A marosvásárhelyi táblabíróság tegnap másodfokon is elutasította Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus keresetét, és lehetővé tette, hogy a megyei önkormányzat más intézmények bevonásával nekilásson egy román–magyar együttélési kódex kidolgozásának. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke üdvözölte a döntést, és kijelentette: reményei szerint az együttélési kódex jó példa lesz más megyék román és magyar közösségei számára is a viszony rendezésére.
A 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megye önkormányzata tavaly februárban határozott arról, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel kidolgozza az együttélési kódexet. Olyan dokumentumra gondoltak, amely javaslatot tenne például arra, hogy a románok és a magyarok miként viszonyuljanak egymás nemzeti ünnepeihez, hogy a hívek lélekszáma alapján osszák el az egyházaknak szánt önkormányzati támogatásokat, hogy olyan településeken is biztosítsák az anyanyelvhasználat jogát, ahol ezt a törvény nem írja elő, hogy helyi hozzájárulással akár a szükséges diáklétszám alatt is biztosítsák az anyanyelvi oktatást azokban az iskolákban, ahol csak kevés román vagy magyar gyerek tanul. Borboly Csaba korábban az MTI-nek elmondta: a kódex egy javaslatsort tartalmazna, amelyikből valamennyi települési önkormányzat a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően iktathatna be valamennyit saját szabályzatába. Hargita megye prefektusa arra hivatkozva támadta meg a határozatot, hogy a megyei önkormányzatnak „nincsenek hatáskörei az etnikumközi együttműködés és a közigazgatás kétnyelvűsége területén”.  A Hargita megyei önkormányzat korábban éppen azért tett partnerségi ajánlatot az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek, hogy e kormánynak alárendelt intézmények biztosítsák azokat a hatásköröket, amelyek a program lebonyolításához kellenek. Megkeresésükre a kisebbségkutató intézet kedvező, a kormányhivatal viszont kitérő választ adott. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Itthon van a legnagyobb szükség a most végzettekre
Tizenharmadik ballagási ünnepségét tartotta szombaton a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara. A Szakszervezetek Művelődési Házában megrendezett eseményen 214 végzős hallgató búcsúzott az egyetemtől.
A korábbi évek hagyományaihoz híven a felsőoktatási intézmény végzősei ballagási szentmisén vettek részt pénteken a csíksomlyói kegytemplomban, ahová népviseletbe öltözve, gyalog vonultak ki. Szombaton, az utolsó egyetemi órát követően már talárban mentek át az egyetemi épületből a Szakszervezetek Művelődési Házába.
A köszöntőbeszédek sorát Dávid László, az egyetem rektora indította. Mint mondta, minden évzáró ünnepség mérföldkő a felsőoktatási intézmény életében, mivel az egyetem még csak alig több mint tíz éve alternatíva azoknak, akik felsőfokon folytatnák tanulmányaikat. Azonban – tette rögtön hozzá –, immáron az újkori erdélyi gondolkodás megkerülhetetlen ténye, hogy létezik a Sapientia.
Hathatósan hozzájárul a fiatal értelmiségiek itthon maradásához – fogalmazott még a rektor.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főnkonzulátusának megbízott vezetője felszólalásában kiemelte, az erdélyi magyaroknak van a legnagyobb szüksége az egyetem által kinevelt értelmiségiekre, mivel általuk erősebb, életképesebb közösség kovácsolható. Az egyetemet önökért működteti a magyar állam Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. Azért működik, hogy önök magyarul tanulhassanak, mivel önökre és a tudásukra van szükség – intézte szavait az egyetem hallgatóihoz Farkas Balázs.
„Kedves hallgatók, azt kívánom nektek, hogy ragaszkodjatok az elveitekhez, mert az azt jelenti, vannak elveitek. A kompromisszum sose legyen kenyeretek, de legyetek udvariasak, mert a keresztény szeretet erre kötelez és tanít benneteket” – idézett Márton Áron püspök szellemiségéből Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az itthon, Székelyföldön való boldogulásról beszélt: nem igaz, hogy „itt csak minimálbéres fizetések vannak”, egyre inkább több és jobb lehetőség adódik a térségben.
Jó tanácsok az életre Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja felszólalásában arra bátorította a végzősöket, hogy ne féljenek mérlegelni, az általánosan elfogadottól, a divatostól és a politikailag korrekttől eltérni. Ezek mellett ne féljenek a megszerzett tudásukat, képességeiket, illetve lehetőségeiket kihasználni a saját és a szűkebb közösségük érdekében.
A dékán intelmei után az egyetemistáktól Csiszár Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnöke, az egyetemtől pedig Horgas Beáta Katalin végzős hallgató búcsúzott. A beszédek után díjazták a csíkszeredai kar jó tanulmányi eredményt elért és közösség-összetartó tevékenységet vállaló végzőseit.
Molnár Rajmond Székelyhon.ro

Sapientiás ballagás: itthon maradásra kérték a diákokat
Kétnapos rendezvény keretében búcsúztatták el idén is a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak végzős diákjait. Az eseménysorozat fénypontja természetesen a ballagás volt, amelyen búcsúztatták és díjazták a legkiválóbb eredményt elért fiatalokat.
Pénteken délután a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség szervezett ballagási szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban, ahová a végzősök népviseletbe öltözve, gyalog vonultak ki. A mise végeztével a templomkertben készítették el a már hagyományos, népviseletbe öltözött diákokat ábrázoló csoportképeket. Szombaton délelőtt 11 órakor ballagtak el „hivatalosan” is a sapientiások, az egyetem épületétől a főtéren át az ünnepség helyszínéül szolgáló, volt Szakszervezetek Művelődési Házába.
A diákokat, rokonaikat, a tanárokat, a jelenlévő elöljárókat Dávid László, az egyetem rektora köszöntötte elsőként. A 17 éves múltra visszatekintő egyetem alapítására emlékezett. Azt mondta, hogy ezt az egyetemet azelőtt elindították, hogy megalapították volna. Versenyt kellett akkor futniuk az idővel, de a létrejöttében azoknak az embereknek jár a legnagyobb köszönet, akik felhagyták sikeres tudományos életpályájukat Brassóban vagy Bukarestben, mert úgy érezték, hogy kötelezi őket az, hogy tegyenek ezért a régióért.
„Annyi nagyszerű és értékes fiatal születik a Székelyföldön, hogy pocsékolás lenne nem kinyitni nekik a kaput, hogy értelmiségi életet éljenek. Nem értek egyet azokkal a végzős diákokkal, akik azt mondják, hogy ’csak végezzek már egyszer, és úgy elhúzok innen, hogy porzik utánam az út’” – fogalmazott köszöntőbeszédében a rektor. Hozzátette, a Sapientia több mint egyetem, mivel hozzájárul a fiatal értelmiség itthon maradásához, közösséget teremt, és felújított épületével, az általa szervezett versenyekkel, eseményekkel, az Ezüst Akadémiájával, meghatározó tényezője Csíkszeredának, a környékének és az egész Székelyföldnek.
Farkas Balázs Magyarország csíkszeredai külképviseletének ideiglenes ügyvivő konzulja kifejtette a diákoknak, hogy a ballagás napja nemcsak nekik, hanem az egész közösség számára fontos esemény. Hozzátette, hogy életük azon szakasza kezdődik, amikor az eddig összegyűjtött tálentumokkal el kell kezdeniük helyesen sáfárkodni.
Ráduly Róbert Kálmán nemcsak Csíkszereda polgármestereként, hanem az egyetem oktatójaként is szólt a diákokhoz. Üzenetében kiemelte annak fontosságát, hogy az embernek legyenek elvei, amelyekhez mindig ragaszkodik, de mindig tartsák szem előtt, hogy hová tartoznak, mi a feladatuk. Ne feledjék el az egyházukat, ugyanakkor igyekezzenek mindig személyes példát felmutatni, legyenek önszerveződőek, és tartsák észben, hogy van, amikor nem mi válasszuk az utat magunknak, hanem az út választ ki bennünket. Beszédét egy Márton Áronról szóló idézettel fejezte be, amelyen keresztül újfent kérte a véndiákokat: „ragaszkodjunk az elveikhez, mert a kompromisszum nem kenyerünk”.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a Székelyföldet mindig újjá kell építeni, és a térségnek csak akkor lesz jövője, ha lakói mernek alkotni. Ezután kifejtette, hogy tévhit, miszerint a Székelyföldön nincs munkalehetőség, illetve nem fizetik meg az embereket. Szavai szerint, a közintézményekben jó fizetések vannak, a magánszektorban pedig nagyon sok sikeres fiatal vállalkozó tevékenykedik. Hozzátette, a sikeres Székelyföld felépítésében mindenkinek meg van a maga házi feladata: a végzősöknek itthon kell maradniuk, a munkáltatóknak meg kezdők számára is meg kell hirdetniük munkahelyeket.
Lázár Ede, a csíkszeredai Sapientia dékánja kifejtette, hogy az új évezredben végzett kutatások bebizonyították, hogy ma már olyan szakmákban lesznek sikeresek az emberek, amelyekben összetett tudásra van szükség. Majd áttért az egyetemisták elmúlt éveire, amelyek alatt meg kellett tanulniuk, hogy a szabadság nem felelőtlenséget jelent, hanem a lehetőségek felé való nyitást.
Csiszár Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnökeként, valamint Horgas Beáta Katalin, a végzősök nevében mondtak köszöntőbeszédet. Mindketten az elmúlt évek szép élményeit idézték fel: a gólyabálokat, a táborokat, a tanulmányi kirándulásokat, a vizsgára való készülést, azt hogy életre szóló barátságokat kötöttek, és élményekre tettek szert. Köszönetet mondtak tanáraiknak és szüleiknek egyaránt, hogy diákéveikben támogatták őket.
A köszöntőbeszédek után díjazták a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért diákokat, valamint a közösségépítő munkában résztvevő hallgatókat.
Kovács Boglárka maszol.ro

Ügyvéd, tanú és vádlott is hiányzott Borbolyék perének tárgyalásáról
Elmaradtak a tanúvallomások a Borboly Csaba és tizenkét másik személy elleni büntetőper keddi tárgyalásán – Borboly ügyvédje távolmaradás miatt kért halasztást, amit el is fogadtak.
Két tanú kihallgatását tervezték a per keddi tárgyalásán, akik közül egyik jelent meg a Hargita Megyei Törvényszéken, a másik személy pihenőszabadságon van, és elutazott.
A távolmaradás magyarázatát a tárgyalást vezető bíró is elfogadta. Nem ő volt az egyetlen hiányzó, több vádlott sem tartózkodott a teremben, néhány ügyvédet pedig felhatalmazás alapján kollégáik képviseltek. Hiányzott Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje is, aki az alkotmánybíróságon vett részt egy beadvány tárgyalásán. A bíró a megjelent tanúval közölte, jelenlétére a következő alkalommal is számítanak, és miután az ügyész is egyetértett azzal, hogy Borboly ügyvédjének távolmaradása indokolt, a halasztási kérést elfogadták, a tanúk kihallgatását pedig a következő időpontra, szeptember 18-ára időzítették.
Kovács Attila Székelyhon.ro

Maros megye is csatlakozik
Ismét terítéken a medveügy
Amint korábban megírtuk, a Felcsík Kistérségi Társulás tagjai – polgármesterek, közbirtokossági elnökök – kezdeményezésére Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke július 5-én a környezetvédelmi miniszterhez fordul meghallgatásra. A találkozón megoldást sürget a medvetámadások miatt kialakult helyzetre. 
Nemcsak Hargita, hanem Kovászna és Maros megyében is égetővé vált a kérdés, ugyanis egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy a medve rendszeresen bejár a településekre. Legtöbbször békésen közelít, de amint akár a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség nyilvántartásából is kiderül, 2017-ben 42 esetben kárt okoztak a nagyvadak. A leggyakrabban Erdőszentgyörgyön, Gyulakután, Véckén láttak medvét, de Mezőcsávásról, Nyárádtőről, Panitról, Balavásárról, Héjjasfalváról, Székelykálból, Tekeújfaluból, Görgényhodákról, Beresztelkéről, Alsóidecsről és Nagyernyéből is érkezett panasz és készült kárfelmérés. A medve általában esztenákon, legelőn szarvasmarhákra csapott le, kaptárakat szedett szét, ám több alkalommal a háztáji gazdaságok udvarára is bemerészkedett. Mint ismeretes, Ratosnyán fennakadt a kerítésen. Az idén Székelykálban és Hodákon embert is megtámadott. Emiatt Maros megye is határozott lépéseket sürget a medvekérdésben. Péter Ferenc Maros megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a bözödújfalusi útavatót követő közös sajtótájékoztatón elmondták, hogy a medvetámadások okán kialakult közhangulat miatt is sürgőssé vált az intézkedés, ezért Borboly Csaba július 5-én ez ügyben is találkozik a környezetvédelmi tárcavezetővel, ugyanakkor a Hargita megyei települések polgármesterei is tiltakozó látogatást terveznek Bukarestbe. 
Péter Ferenc is egyetért az intézkedéshozatal sürgetésével, hiszen Maros megyében is jelentős károkat okoznak a medvék, és beavatkozásra van szükség az emberi áldozattal járó támadások megelőzése érdekében – ezért csatlakoznak a Hargita megyeiek kezdeményezéséhez. 
Korodi Attila volt tárcavezető kezdeményezte egy olyan kormányrendelet kidolgozását, amely, figyelembe véve az egyes területeken levő medvepopulációt, arányos kilövési kvótát engedélyezett volna a vadásztársaságoknak. Leváltását követően azonban az utána következő környezetvédelmi minisztereknek nem volt fontos a kérdés, ugyanakkor leállították a medve vadászatát, így gyakorlatilag több mint egy éve csak különleges engedéllyel, sürgősségi esetben lehet elejteni a nagyvadat, a legtöbb esetben altatólövedékkel kábították el a településeken befogott medvéket, és visszaengedték a természetbe. Létezik a vadászatára vonatkozó előírás, illetve a kvótákat is kiszámították, azonban, mint korábban említettük, az ügyvitel megrekedt a környezetvédelmi minisztériumban. 
A szakértők – a medve természetes szaporulatát figyelembe véve – azt állítják, hogy a tilalmi időszakban akár duplájára is növekedhetett az addig felbecsült állomány. A szakemberek szerint itt van a legnagyobb medvepopuláció Európában, több mint 5000 medve él a Kárpátokban. Mindenképpen észszerű megoldást kell találni a természetvédelmi követelmények és a lakosság megóvása érdekében tett intézkedések között. 
VAJDA GYÖRGY Népújság (Marosvásárhely)

175 medve kilövésére adnak engedélyt – országos szinten
Elindult szerdán hajnalban Bukarestbe, a környezetvédelmi miniszterrel tartandó találkozóra a székelyföldi küldöttség. Megoldást keresnek az immár mindennapossá vált medvetámadások problémájára. Munkatársaink is buszra ültek.
Több mint kétszáz polgármester, közbirtokossági elnök, vadásztársulati vezető és állattartó gazda jelentkezett előzetesen a szerdai bukaresti megmozdulásra – tájékoztatott korábban a Hargita megyei önkormányzat. A gyakori medvetámadások és a megnövekedett vadkárok miatt kezdeményeztek találkozót a környezetvédelmi miniszterrel, hogy személyesen elmondhassák, Székelyföldön szinte mindennaposak a medvetámadások, a helyzet tarthatatlan, sürgős megoldásra van szükség.
A Hargita megyei kezdeményezőkhöz csatlakoztak Maros és Kovászna megyékből, Háromszéken például már konkrétan tudják, hogy tíz-tizenkét problémás medvét kellene térségükben „kiiktatni”. Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter szerdán délben fogadja a küldöttséget, amelybe úgy tervezték, hogy civileket is bevonnak a szervezők – olyan személyeket, akik már találkoztak medvével. A több busznyi utazóközösséggel tart ugyanakkor lapunk két munkatársa, Fülöp-Székely Botond és Barabás Ákos is, időszakos jelentésükkel, fotókkal igyekszünk beszámolni a küldöttség útjáról, eredményeiről
Az udvarhelyszéki küldöttség 11 óra előtt néhány perccel érkezett meg Bukarestbe, a környezetvédelmi minisztérium parlament melletti székhelyéhez.
Időközben megérkeztek az alcsíki, felcsíki és gyergyószéki küldöttségek is.
Mintegy ötszázan lehetnek összesen a székelyföldi küldöttek.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke röviden ismertette a megmozdulás okát és célját.
A helyzet tarthatatlan, naponta több medvetámadás történik. Azt szeretnénk, hogy figyelmet fordítsanak ezekre. Egy sor megelőző intézkedésre van szükség, elengedhetetlen, hogy engedélyezzék a veszélyes egyedek kilövését – minél hamarabb. Arra is szükség van, hogy a vadásztársulásoknak legyen bevétele, tudjanak normális vadgazdálkodást végezni. A medvék elszállítása láthatóan nem hozott megoldást, a vadak visszatértek. Hargita megye erdeiben jelenleg mintegy 1200 egyed van, de 400–500-at bírnak el. A medvepopulációt egyensúlyban kell tartani. A megelőző intézkedéseket kormányzati szinten kell meghozni, az a konkrét célunk, hogy elérjük a miniszterasszonynál, hogy mondja meg, mikor és milyen megoldásra számíthatunk – foglalta össze Borboly.
Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter egy 10–15 tagú küldöttséget fogadott.
A tárgyalásokat követően Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter a sajtónak elmondta, számára is az emberélet a legfontosabb. Mint kiderült, 175 veszélyes, károkat okozó medvére adnak kilövési engedélyt – országos szinten. Az ezzel kapcsolatos rendeletet szerdán terjeszti fel konzultálásra, a kilövési engedélyek várhatóan augusztus 15-étől lépnek érvénybe.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a tárgyalások eredményét „részsikernek” nevezte.
„A miniszter 175 medve kilövését engedélyezi, nyilván azokét, amelyek bizonyítottan kárt okoztak. A kilövésnek, hogy miként fog lezajlani, megvan az eljárása. Rendkívül fontos, ezért felvetettük a vadak által okozott károk megtérítését, mivel jelenleg nagyon nehézkes az eljárás és a kifizetések sokat késnek. Ez az emberek megélhetését jelenti. A miniszter megígérte, hogy ennek is alaposabban utána fog nézni” – részletezte a háromszéki tanácselnök. Hozzátette, kétségtelen, hogy ez részsiker, de a legfontosabb, hogy másfél év után sikerült kimozdulni a holtpontról – hiszen azóta semmire nem adtak kilövési engedélyt. Ilyen szempontból ez siker. Az az ígéret, hogy 2018-tól kezdve a megelőzéssel is foglalkozni fog a minisztérium.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke is osztotta háromszéki kollégája véleményét. Borboly Csaba szerint amit elértek, az „csepp a tengerben”.
Megbírságolta a csendőrség Borboly Csabát A demonstráció kora délután rendbontás nélkül ért véget, az MTI beszámolója szerint a csendőrség illegálisnak minősítette a megmozdulást, és ezerlejes bírságot szabott ki az egyik kezdeményezőre, Borboly Csabára, a Hargita megyei önkormányzat elnökére. Az önkormányzati vezető elismerte, a kerületi polgármesteri hivatal szerdán reggel, amikor már a buszok úton voltak, valóban értesítette őt, hogy nem járul hozzá a korábban bejelentett tüntetéshez. Borboly Csaba mégis köszönetet mondott a székelyföldi gazdáknak, polgármestereknek és közbirtokossági vezetőknek, hogy tömegesen Bukarestbe vonultak, mivel szerinte a szerdai demonstráció nélkül nem tudták volna „kimozdítani a holtpontról” a medvetámadások elleni hatósági fellépés ügyét. Székelyhon.ro

Romániában szisztematikusan megsértik a gyülekezési szabadságot
Alig múlik el hét úgy az ENSZ- és EU-tag Romániában, hogy meg ne sértené a hatalom az egyik legalapvetőbb emberi jogot, a gyülekezését. Amelynek korlátozása felveti a szólás- és véleményszabadsághoz való jog megsértését is.
Már a 18. században megfogalmazódott a gyülekezési szabadság, vagyis a polgároknak az a joga, hogy magán- vagy közügyek tárgyalására gyűléseket tarthatnak. Ezt követően szinte valamennyi polgári alkotmány – beleértve a ma hatályban lévő román alaptörvényt is – alapjogként szabályozta a gyülekezés szabadságát. Ennek folyománya a közterületeken történő demonstrációk szervezéséhez való jog.
A gyülekezés és tüntetés egyetlen legfontosabb korlátja az, hogy a polgárok csak békésen és fegyvertelenül vehettek és vehetnek részt ezeken a közösségi megnyilvánulásokon. A 20. században, a második világháború után több nemzetközi emberi jogi dokumentum is deklarálja a gyülekezéshez való jogot, így az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (20. cikkely), a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya (21. cikkely) és az Emberi Jogok Európai Egyezménye (11. cikkely).
A hatályos román törvények szerint (is) csak bejelentési kötelezettsége van a gyülekezést, demonstrációt szervezőnek, nem pedig engedélykérési. A hatóságnak pedig az a feladata, hogy az adott időpontra és helyszínre bejelentett eseményt biztosítsa. Ezzel szemben Romániában sorozatosan az történik, hogy az illetékes hatósági szervek vagy simán betiltják (rendszerint mondvacsinált, olykor meg sem fogalmazott indokokkal) a tervezett közösségi megnyilvánulást, vagy megpróbálják ellehetetleníteni azokat (más helyszíneket és időpontokat írva elő).
A legutóbbi botrányos eset ismét magyar vonatkozású, meg is írtuk: július 5-én székelyföldi gazdák, közbirtokossági és önkormányzati vezetők vonultak a bukaresti környezetvédelmi minisztérium épülete elé, hogy a hatóságok sürgős közbelépését követeljék a térségükben mindennapossá vált medvetámadások megfékezése érdekében (lásd: http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=20354). A demonstrációt szabályosan és kellő időben bejelentették, az a beígért időben rendbontás nélkül ért véget, a csendőrség azonban mégis illegálisnak minősítette a megmozdulást, 225 eurós bírságot szabva ki a megmozdulás egyik kezdeményezőjére, Borboly Csabára, a Hargita Megyei Tanács elnökére. Ő volt az ugyanis, aki az illetékes fővárosi kerületi polgármesteri hivatalnál bejelentette a rendezvényt. A polgári akaratot semmibe vevő hatóság arcátlan módon csak szerda reggel értesítette a demonstrálókat, hogy nem járul hozzá a bejelentett tüntetéshez. Tette ezt akkor, amikor már a Székelyföldről rég elindultak a távoli fővárosba a véleménynyilvánítók. Tehát a hatóság gyakorlatilag betiltotta a teljesen békés, szimbolikus rendezvényt, majd pedig ennek ürügyén hozzálátott a retorziókhoz.
A hatalom a piszkos munkát ismét a csendőrségre bízta, amely intézménynek a létét is megkérdőjelezik sokan, látva ennek a temérdek közpénzt felemésztő erőszakszervezetnek a gyakori közfelháborodást kiváltó, polgárbarátnak nem mondható tevékenységét.
V. T. B. / http://itthon.ma/erdelyorszag