"Az RMDSZ kongresszusán a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése eddig még nem tapasztalt helyzetet teremtett a pártosodni látszó érdekvédelmi szövetségben. Politikai döntés született, amelyet egyetlen szóban úgy lehet meghatározni: kiszorítósdi, állapította meg cikkében Benkő Levente. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök és román kollégája, Adrian Nastase megjelenésének oka volt. A furcsaságok közé tartozik: a politikum nyomást próbált gyakorolni a sajtóra a tekintetben, hogy mit és mennyit és hogyan tudósítson az eseményekről. Kemény számonkérés hangzott el azért, amiért a televíziós kolléganő beszámolni merészelt a kongresszussal párhuzamosan zajló eseményről, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűléséről. Az egyik szervező számon kérte a tudósítótól, hogy a Duna Televízió miért számolt be ugyanabban a híradóban és ugyanakkora terjedelemben a református közgyűlés munkálatairól, mint az RMDSZ kongresszusáról, majd maga Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke támadt a kolléganőre ugyanazért, de sokkalta keményebb hangnemben. Mire is számíthatott Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke? A kongresszus több mint 400 küldöttjéből mindösszesen 68-an ellenezték a tiszteletbeli elnöki tisztség törlését, kilencen tartózkodtak. Bezzeg, nem is olyan régen még hányan lesték Tőkés László minden szavát és óhaját. A döntést követő sajtótájékoztatón Borbély László arról igyekezett meggyőzni a sajtót, hogy ,,nem személyi indíttatású döntés született, de Tőkés László magatartása és főleg a szövetség ellen indított pere eredményezte azt a határozatot, miszerint erre a tisztségre nincs szükség". /Benkő Levente: Ki állította meg az órát? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./ "

"Az RMDSZ vezetőtestületének összetétele nem változott. A legfelsőbb döntéshozó testület a kongresszus. Két kongresszusi ülés között az RMDSZ vezető testületei: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). Politikai döntéshozó tevékenysége mellett az SZKT a szövetség működésére vonatkozó határozatokat fogad el; elnöke: Frunda György szenátor. A SZET a civil társadalmi szerveződések és az egyházak érdekegyeztető és döntéshozó fóruma; elnöke: Kelemen Hunor parlamenti képviselő. A legfelsőbb képviseletet és politikai koordinációt a szövetségi elnök, Markó Béla látja el. A végrehajtó testület az Ügyvezető Elnökség (ÜE), mely teljesíti a Kongresszus és az SZKT határozatait, és ezeknek megfelelően döntéseket hoz. Vezetője Takács Csaba ügyvezető elnök, további tagjai: Borbély László kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, az ügyvezető elnök helyettese, Kerekes Gábor gazdasági, szociális és önkormányzati kérdésekért felelős alelnök, Szép Gyula, művelődési és egyházi ügyekért felelős alelnök, Nagy F. Zsolt, oktatásért és ifjúságért felelős alelnök, Nagy Zsolt, területi szervezetekért felelős alelnök. Az RMDSZ listáin megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők legfőbb képviseleti, érdekegyeztető és tanácsadó testülete az Országos Önkormányzati Tanács, elnöke Demeter János. Rajtuk kívül a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) tagja még Verestóy Attila szenátusi, illetve Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető. (Egyébként a SZOT - melynek elnöke Markó Béla - kibővült a Területi Képviselők Tanácsának elnökségével.). A szatmárnémeti kongresszuson vitatható döntés született arról, hogy a Szabályzat-felügyelő Bizottság (elnöke: Markó Attila) munkáját a jövőben az SZKT felügyeli. Ez olyan, mintha az Alkotmánybíróságot, mely az ország alaptörvényének betartása felett hivatott őrködni, a parlamentnek rendelnék alá. /P. L. Zs.: RMDSZ-struktúra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./"

"Febr. 6-án az RMDSZ átadta a kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) az idei együttműködési megállapodás megkötéséhez feltételül szabott kéréslistát, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A PSD két nap időt kért a húszoldalas (a tavalyi 14 oldalas volt) jegyzék áttanulmányozására, várhatóan febr. 9-én és 10-én vitatják meg a kéréseket. Borbély elmondta, ezúttal több garanciát kérnek a PSD-től a határidős kérdések időbeni teljesítésére. A megyei szintű megállapodások listáját két hónapon belül kell véglegesíteniük a területi szervezeteknek. /Incze Ferenc: Átadták a listát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"

"Az SZDP és az RMDSZ 2003. évi pártközi együttműködését előkészítőknek, Markó Béla szövetségi elnöknek, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezetőnek és Borbély László ügyvezető alelnöknek Toró T. Tibor platformelnök és Szilágyi Zsolt alelnök benyújtotta a Reform Tömörülés javaslatát. Javaslatuk szerint az együttműködési szerződésben szerepeljen az alkotmánymódosításra és a választási törvény vonatkozó álláspont, a nemzeti kisebbségek és autonóm közösségek jogállását szabályozó kerettörvény elfogadásának ütemterve, az egyházügyi törvénynek a magyar történelmi egyházak által elfogadott változata, az anyanyelvű oktatásra vonatkozó külön törvény /különös tekintettel a felekezeti oktatásra, a szórványiskolákra, az anyanyelv használatára az iskolák ügyvitelénél; az anyanyelvű tankönyvekre és az állami magyar egyetemre/, a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény úgy, hogy az év végéig megvalósítható legyen, a kárpótlási törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a szövetkezeti törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a regionalizmus elvének és gyakorlatának alkalmazása a törvényhozásban és végrehajtásban /különös tekintettel a költségvetésre, adóreformra, a közigazgatási reformra vonatkozó jogszabályok kidolgozása és alkalmazása, a fejlesztési régiók határainak újragondolása a szerves fejlődés szempontjai szerint, az autonóm közigazgatási régiók felé való közelítése. Kiemelt feladat: a Székelyföld önálló fejlesztési régió létrehozása, a területi-közigazgatási újrafelosztás anélkül, hogy az veszélyeztesse a kisebbségi közösségek hagyományos kereteit/, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását célzó folyamat határidejének rögzítése az Európai Unió-Románia parlamenti vegyes bizottság határozata alapján, a moldvai csángómagyar szervezetek zaklatását leállító, az anyanyelv oktatását támogató konkrét egyezség, a státustörvény zavartalan végrehajtását biztosító egyezség. Az RT javasolja továbbá országos fontosságú ügyek felvételét a központi egyezségbe: 1. a temesvári Magyar Ház ügyének végleges rendezése ez év végéig; 2. a nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszolgáltatása; 3. a nagyváradi várkomplexum rehabilitációja; 4. a Csanád-Kiszombor-határátkelő ingatlan- és infrastruktúra-beruházásainak biztosítása; 5. az aradi Szabadság-szoborcsoport kérdésének megoldása; 6. a székelyudvarhelyi Cserehát-ügy megnyugtató rendezése. Az RT fontosnak tartja még: Az előző évek egyezségeinek mindeddig nem teljesített előírásai élvezzenek prioritást a végrehajtásban, az RMDSZ a kormány azon kezdeményezéseit támogatja, melyek nem mondanak ellent a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság elveinek, nem veszélyeztetik a román-magyar stratégiai partnerséget, valamint az ország euroatlanti integrációjának folyamatát. /Szempontok és javaslatok a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési szerződés tartalmához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./"

"Febr. 10-én új országos protokollumról tárgyalt Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. 2002-ben, hosszú huzavona után sem sikerült Kolozs megyében aláírni a megyei szintű együttműködési szerződést. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök kifejtette: elkezdték a tárgyalást, a megbeszélést folytatják. Kónya Hamar Sándor leszögezte, hogy olyan ügyeket, amelyeket helyben nem tudnak megoldani, azokat csakis összefogással kell képviselni. Folytatni kell az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, a hóstáti földtulajdon ügyét. Az állami magyar egyetem ügyét szorgalmazni kell a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül, még akkor is, ha azt esetleg a központi protokollum nem tartalmazza. Ez vonatkozik az Agronómiára és egyéb főiskolai intézményekre, például a konzervatóriumra stb. Kónya suerint kisebb egységekre kell bontani az együttműködést, Désre, Szamosújvárra, Tordára, Bánffyhunyadra, Aranyosgyéresre, tehát helyi konkrétumokra. /Köllő Katalin: Megegyezés körvonalazódik protokollumügyben. A helyi ügyeket Kolozsváron kell elintézni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./"

"Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt remélte, hogy febr. 11-én sikerül aláírni a kormányzó párttal az idei évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást, a Szociáldemokrata Párt azonban további haladékot kért az RMDSZ kéréslistájának tanulmányozására. /Incze Ferenc: A PSD hintáztatja az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./"

"A kormány prioritásként kezeli a Brassó-Marosvásárhely- Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon haladó autópálya megépítését - jelentette be a parlament előtt febr. 12-én Adrian Nastase, a 2003- 2004-re szóló kormányzati prioritásokat ismertetve. Borbély László RMDSZ-es képviselő elmondta, a képviselőház ipari és szállítási szakbizottsága az RMDSZ kérésére elfogadta, hogy a Bors- Nagyvárad-Kolozsvár sztrádaépítést is helyezzék a szállítási infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott törvénycsomag prioritási listájára. Borbély elmondta, a IV-es európai korridor 2015-ig történő kiépítéséről rendelkező törvénycsomagban most két útvonalat tekintenek elsőrendűnek, a már említett Erdélyen átvezető útvonalat és a kormány által múlt héten bejelentett Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest irányt. - Magyarország kinyilvánította egyértelmű támogatását Románia főbb európai közlekedési útvonalakkal való összekötését illetően, erről tárgyalnak Miron Mitrea szállításügyi miniszter közeli budapesti látogatásán. /Incze Ferenc, Salamon Márton László: Prioritás az észak-erdélyi sztráda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./"

"Újabb egy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. Az idei együttműködés jegyzőkönyvét Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke írta alá febr. 19-én Bukarestben. Nastase külön kitért arra, hogy a parlamenti kisebbségben lévő SZDP számára elsősorban a törvényhozási többség biztosítása érdekében volt és van szükség az RMDSZ-szel való együttműködésre. Nastase szerint az RMDSZ-szel kötött megállapodásoknak jelentős szerepük volt abban is, hogy ma Románia és Magyarország viszonyának egészen más a légköre, mint korábban; mindkét fél felismerte, hogy csak nyerhet az együttműködéssel. Markó Béla kiemelte, hogy a megállapodásban a speciális romániai magyar igények mellett egyre több az egész romániai társadalom számára egyaránt fontos feladat. Kiemelt figyelmet kaptak az idei együttműködésben az állami és egyházi oktatás kérdései, ezen belül az anyanyelvű oktatás biztosítása minden szinten. Újdonságként a mostani jegyzőkönyv mellett függelékben szerepel, hogy milyen támogatást kap a központi költségvetésből a 16 erdélyi megye, valamint az, hogy milyen infrastrukturális beruházásokat és fejlesztéseket terveznek idén ezekben a megyékben. Borbély László véleménye: jó és vállalható protokollum. A szövegben megjelenik az észak-erdélyi autópálya prioritása, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen két új kar, az egzakt és a humán tudományoké, amelyek a 2003/2004-es tanévben be kell hogy induljanak. A felsőoktatás terén elemezni fogják a kolozsvári zeneakadémián és az agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetemen indítandó magyar nyelvű oktatás lehetőségét. A brassói Áprily Lajos, valamint a szatmári líceum kérdését meg kell oldani. Újdonság, hogy a jövedelmi adó egy százalékát karitatív célokra lehessen átadni az egyházak számára, illetve a kultúra vagy sport támogatására, ugyanúgy, mint például Magyarországon. Tartalmazza a szövetkezeti nyugdíjak megemelését. Az egyházi iskolák esetében, ahol igény van rá, bővítés lehet. A kormánypárt támogatja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát, befejeződik az erdők és földek visszajuttatásának, valamint általában a tulajdon visszaszolgáltatásának folyamata. Megyei szinten hatvan napon belül kell megkötni az együttműködési szerződéseket, ezek pedig részét képezik az országos protokollumnak. /Köllő Katalin: Aláírták az újabb SZDP-RMDSZ megállapodást. Hasznos és eredményes együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

"Az RMDSZ kongresszusi beszámolójában az szerepelt, hogy a kormánypárttal kötött tavalyi megállapodás 89 pontjából nyolcvan teljesen vagy részlegesen már teljesült. Mégis az idei évre kötött megállapodás jelentős mértékben ugyanazokat a kitételeket tartalmazza, mint a tavalyi. Miért? - kérdezte a Kritika munkatársa. Borbély László RMDSZ-alelnök válaszában leszögezte: azért, mert van, ami csak részlegesen teljesült, és vannak olyan kitételek, amelyeket tovább kell minden évben követni. Több olyan pont van, amely a tavalyi protokollumban határidővel szerepelt, és nem teljesült, az idei dokumentumban viszont már határidő nélkül szerepel. Borbély szerint ez azt jelenti, hogy "követjük e pontok megvalósulását." Sok helyen szerepel olyan megfogalmazás a dokumentumban, hogy "közösen elemzik a lehetőségét". Borbély azzal indokolta ezt, hogy például a Csíki Magánjavaknál a jogászok sem döntötték el, hogy milyen formában lehet azt megvalósítani. - Nem került be a megállapodásba az aradi Szabadságszobor felállítása sem, noha a tavalyi dokumentumban szerepelt, a szobor pedig, mint tudjuk, nem áll, jegyezte meg az újságíró. Borbély ezt azzal indokolta, hogy megszületett a felállítására a helyi határozat. /G. Á.: A kipipálás módjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"

"A Nastase-kormány külpolitikájának támogatására is vállalkozott a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött megállapodásban az RMDSZ. Az idei megállapodás szerint: "A PSD és az RMDSZ vállalják, hogy külkapcsolataikban képviselik Románia alapvető érdekeit, a PSD-kormány külpolitikáját, és kölcsönösen előzetesen tájékoztatják egymást a felmerülő különleges problémákról." Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke valószínűnek tartotta, hogy egy figyelmetlenség folytán alakult ekképpen a megállapodás szövege, remélve, hogy a módosulásnak nem lesznek gyakorlati következményei. "Ami az aláírt szövegben áll, az azonban veszélyes, mert a kormány külpolitikájával esetenként egyet lehet érteni, de mindig egyetérteni, az olyan kötelezettség, amit, gondolom, nem szívesen vállalna az RMDSZ" - tette hozzá a szenátor. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint - ha módosult is a szöveg - nem hiszi, hogy akár az RMDSZ-nek, akár a PSD-nek változna az álláspontja a tavalyihoz képest. Szilágyi Zsolt képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja úgy vélte, az RMDSZ egyfajta biankó csekket írt alá a Nastase-kormánynak. Szerinte korábban sem szolgálta az erdélyi magyarság érdekeit, hogy a szövetség hallgatott, amikor a különböző kormányok a kisebbségi kérdés példa értékű megoldottságát hirdették külpolitikájukban. "Ha nem mutatjuk meg a nemzetközi színtereken a valós helyzetünket, és teret engedünk a megnyugtató tévhiteknek, aligha várhatjuk, hogy ez a helyzet megváltozzék" - jelentette ki Szilágyi. A képviselő úgy vélte, a kedvezménytörvény módosítása a legjobb példa arra, hogy kialakulhat olyan helyzet, hogy az erdélyi magyarság érdekei nem egyeznek meg sem a Bukarest, sem a Budapest által képviseltekkel. /Gazda Árpád: RMDSZ-biankócsekk? = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./"

"A belső választások lebonyolításáról Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte, ha valaki az RMDSZ-re akar szavazni, az nem szégyen, ha beiratkozik az RMDSZ-be. Borbély szerint az elmúlt tizenhárom év kialakította azt a struktúrát az RMDSZ-en belül, ami biztosítja, hogy a választásokat megfelelő körülmények között meg lehet szervezni. A Maros megyei TKT-ülésen arról határoztak, hogy közvetett választást tartanak. Elég nagylétszámú küldöttgyűlést javasoltak, ahol minden területi, helyi szervezet jelen lesz az elektorokon keresztül. És ugyanezen a küldöttgyűlésen újítják meg a Területi Képviselők Tanácsát is. Maros megyében minden TKT- tagjelölt megharcol a jelöltségért a saját kerületén belül. 300 támogató aláírást kell összegyűjtenie annak, aki jelöltetni akarja magát a Szövetségi Képviselők Tanácsába. Ez a belső választás: összegyűjti a támogató aláírásokat és a küldöttgyűlés a jelöltek közül az első tizenkettőt bejuttatja az SZKT-ba. Lesz egy bizonyos számú jelölt, a jelöltek rendelkezésére áll 15 nap kampány. /Mózes Edith: Nem szégyen, ha valaki beiratkozik az RMDSZ-be. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./ "

"Szili Katalin, Országgyűlés elnöke az találkozott Ion Iliescu államfővel, az EU-csatlakozásról és a globalizációs kihívásokról esett szó, Adrian Nastase miniszterelnökkel több konkrét kérdést vitatott meg az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin elmondta, hogy a két törvényhozás közötti együttműködési program a kormányzati együttműködést segítheti. Nastase tájékoztatta Szili Katalint arról, hogy a román kormány felülvizsgálta az idegenrendészeti törvény módosításáról hozott korábbi sürgősségi rendeletét, s ennek megfelelően 100 ezer euróról 50 ezer euróra csökkentik azt az összeget, amellyel a külföldi beruházóknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy tartós vízumot kapjanak Romániában meghatározott gazdasági tevékenység folytatására. Szili Katalin a találkozón tolmácsolta azt a kérést, hogy a román kormány fordítson figyelmet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény végrehajtására. /Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./ Febr. 28-án Szili Katalin országgyűlési elnök által vezetett magyarországi küldöttség a képviselőházban találkozott az RMDSZ parlamenti frakciója tagjaival. A találkozón Szili Katalin kiemelte a környező országok parlamenti elnökeivel Budapesten, március 14-re időzített találkozót, melyre meghívta a parlamenti frakciók tagjait is. Dr. Kelemen Atilla részletesen ismertette a mezőgazdasági gondokat. Borbély László az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya gyakorlati megoldásáról tájékoztatta a jelenlévőket. Pataki Júlia frakciótitkár felhívta a figyelmet arra, hogy más szakterületeken is fontos lenne az együttműködés, így a család-, egészség-, ifjúságügy területén, illetve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtésének témakörében is. Tokay György képviselő az aradi szobor ügyére tért ki, amit az "összmagyarság szimbólumának tekint, és egyúttal megköszönte a magyar állam által nyújtott segítséget e terv a kivitelezéséhez. Markó Attila államtitkár-helyettes az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tartott rövid beszámolót. Makkai Gergely képviselő kitért a Nyárádszeredán már tíz éve működő Szent István Kertészeti Távoktatási Egyetem helyzetére, és kérte a további támogatást. /Szili Katalin Kolozsvárra érkezett. Tárgyalás az RMDSZ parlamenti frakcióival. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ "

"Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette, hogy nem látja az alternatívát, amelyet a Reform Mozgalom az RMDSZ programjával szemben felmutat. Azok, aki a kispadra jutottak, próbálják a helyüket megtalálni. Borbély szerint nem jött el az ideje annak, hogy alternatív szervezetekben gondolkodjanak. Szerinte "az autonómia-elképzelések benne vannak az RMDSZ programjában, szó sincs arról, hogy lemondtunk volna róluk." A belső választásokat illetően a helyi szervezetekre bízták a választás módját. Tőkés László újabb kezdeményezése "nemcsak az RMDSZ-t próbálja megosztani, hanem sajnos a romániai magyarságot is.", a megalakult polgári körök" egyértelműen leképezik a magyarországi belpolitika bizonyos képződményeit." /Köllő Katalin: Eddig nem sikerült szétverni az RMDSZ-t. Veszélyes megosztani a romániai magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Az RMDSZ programja képezheti az erdélyi magyarság cselekvő egységét, állapította meg Király Károly. Az autonómia tagadásával az RMDSZ politikai passzivitásra kárhoztatta az erdélyi magyarság cselekvő tömegeit. A brassói kongresszus után az RMDSZ belső demokratizálódásának folyamata megtorpant, felerősödött a kizárólagosság, a kollektív vezetés szervei a pártbürokrácia eszköztárává váltak, a vetélytársakat, ellenlábasokat bürokratikus és antidemokratikus intézkedésekkel eltávolították. Király Károly Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Kolumbán Gábort, Jakabffy Attilát, Bardocz Csabát és Csapó Józsefet említette. A Háromszékben megjelent, Üzenet a Székelyföldre című írásában Markó Béla tudatos provokációt emlegetett. Márton Árpád a Romániai Magyar Szó március 5-i rágalmazó hadjáratba bocsátkozik Király Károllyal kapcsolatban: azt állította, hogy Király Károly, jóllehet 1989 decembere után az ország második felelős embere volt, Marosvásárhelyen nem volt ott sem 1990. március 16-án, sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Bukarestben volt. Király Károly a " kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." Márton Árpád továbbá arra célzott, hogy Király Károly a diktatúra idején magas párttisztségeket töltött be. Király Károly erre válaszolt, felidézve, hogy a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ 2000. decemberi, 12. számában jelent meg írása Apró lépések és paktumok politikája címen, ebben visszautasította és cáfolta Verestóy rágalmait, megfelelve Verestóy Attilának, Borbély Lászlónak és másoknak, akik az 1989-es fordulat és a marosvásárhelyi márciusi eseményekben érdekeltek. Király Károly sohasem titkolta nómenklatúrás szerepkörért, régi beosztásait. 1990. márciusában minden tőle telhetőt megtett, befolyását és tekintélyét latba vetette magyar emberként, hogy megelőzze a vészjósló és bekövetkezett nemzeti és emberi tragédiát. 1990-ben telefonon beszélte Iliescu elnökkel, Petre Roman akkori kormányfővel, Celac külügyminiszterrel, Domokos Gézával. A két helyi, román és magyar sajtó munkatársaival külön-külön és együtt is békítő megbeszélést tartott. 1990. febr. 5-én, 9-én, 10-én írásbeli tájékoztatót, véleményezést fogalmazott meg Iliescu elnök, a kormányfő és a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetősége számára. Az 1990. febr. 10-én keltezett, 32-es számú alelnöki átiratban olvasható: ,,Marosvásárhelyen, valamint Maros megyében az utóbbi napokban kritikus helyzet alakult ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Régen városi Ideiglenes Végrehajtó Bizottságának egyik (1990. jan. 31-i) átirata szerint jan. 26-án a városban tüntetés volt, melyen mintegy 500-600, a szomszédos falvakból autóbuszokon hozott személy vett részt, akik a városháza előtt magyarellenes jelszavakat skandáltak: "Magyar vért akarunk inni", "Nem megyünk innen, amíg ki nem irtjuk a magyarokat". Marosvásárhelyen megsemmisítették a municípium kétnyelvű helységnévtábláját, intézmények kétnyelvű feliratait tépték le, még a municípiumi Nemzeti Megmentési Frontét is..." Iliescu elnökkel személyesen beszéltem mindezekről, később az NSZIT Végrehajtó Bizottságában szóvá tette és határozottan kérte az elfajult, nacionalista, sovén, fasisztoid, idegen- és különösen a magyargyűlölet megfékezését, a Vatra Romanesca, Adrian Motiu, Radu Ceontea mesterkedései megzabolázását. Az események előtt, 1990. márc. 15-én több mint egyórás megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. 16-án Marosvásárhelyre hazaérkezve értesült a gyógyszertár körüli provokációról. Sikerült aznapra a vérontást megfékezni. Vasárnap, 18-án az RMDSZ-székházban összefutott Sütő Andrással, Kincses Előddel, Jakabffy Attilával, Tőkés Andrással, Fülöp G. Dénessel és más helyi RMDSZ-tisztségviselőkkel. Nem volt köztük sem Markó Béla, sem Borbély László, természetesen, Márton Árpád sem. Márc. 19-én reggel gépkocsival Bukarestbe indult, a munkahelyére.. Ott, Bukarestben értesült arról, hogy a román hegyi lakók vátrás, szekus, rendőrségi felügyelet alatt buszokkal és teherautókkal masíroznak fényes nappal Marosvásárhelyre. - Király Károly azt kérte, hogy márc. 14-re Kolozsvárra, a Nemzeti Önkormányzat Ideiglenes Tanácsának létrehozására összehívott fórumon az összes szemben álló fél jelenjen meg, s a hozott határozatok a közös akarat kinyilatkoztatásának eredményei legyenek. /Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke: Az egység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./"

"Borbély László képviselő, a Képviselőház titkára Budapestre érkezett és márc. 12-én Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott. A felek a két ország közötti gazdasági együttműködésről tárgyaltak, megbeszéléseik során azonban különös hangsúlyt fektettek az Észak-Erdélyt átszelő autópálya kiépítésére. Borbély László képviselő az alapítványi támogatási rendszerek minél előbbi beindításáról tárgyalt Szabó Vilmossal, a Határon Túli Magyarokért Felelős politikai államtitkárral és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. / Budapesten folytat tárgyalásokat Borbély László képviselő. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 13. 2411. sz./ "

"Megoldottnak látszik a magyarországi közalapítványok helyzete, aminek eredményeként remélhetőleg a közeljövőben kiírhatják a határon túli magyar szervezeteknek szóló pályázatokat - jelezte Borbély László az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki márc. 13-án találkozott Budapesten Szabó Vilmossal, a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárral és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Borbély úgy tudja, hogy a támogatások mértéke nem csökken, a támogatott szakterületek pedig bővülnek. Borbély László Budapesten Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel is találkozott, akivel a két ország közötti gazdasági együttműködésről tárgyaltak, különös hangsúlyt fektetve az Észak-Erdélyt átszelő autópálya kiépítésére. Miron Mitrea román szállításügyi miniszter a következő hetekben Budapestre látogat, ahol megfogalmazzák azt az Európai Unióhoz intézett szándéknyilatkozatot, amely az autópálya - projekt finanszírozási kereteit tartalmazza. Borbély László márc. 14-én a Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezette román parlamenti küldöttség tagjaként részt vesz Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke meghívására a környező országok parlamenti elnökeinek budapesti találkozóján. /Incze Ferenc: Közalapítványok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Az 1848-49-es szabadságharcra emlékező márc. 15-i ünnepi rendezvények Marosvásárhelyen a Bem-emléktáblánál kezdődtek. Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke és Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke mondott beszédet. A Polgári Mozgalom Kezdeményező Köre aláírással Márciusi igazak és nem igazak címmel röplapokat osztogattak. Petőfi Sándor szobránál Csató Béla római katolikus főesperes a szabadságról, testvériségről, egyenlőségről osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel. /(antalfi): Tisztelgés a forradalom és szabadságharc nagyjainak emlékhelyeinél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./"

"A márc. 15-ei román napilapok egy része elsőoldalas tudósításban számolt be a Tőkés László református püspök kezdeményezésére Kolozsváron lezajlott Márciusi Fórumról, amelynek résztvevői megalapították az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező bizottságát. "Tizenkét év után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szélsőségesei kimutatták a foguk fehérjét: Tőkés ezer híve hivatalosan területi autonómiát követelt" - írta az Adevarul napilap. A Curentul a fórumot kezdeményező püspök fényképe mellett közölt elsőoldalas főcímében azt írta, hogy "Tőkés hadat üzent az egységes nemzetállamnak". Közölte a Curentul Borbély Lászlónak, az RMDSZ egyik alelnökének a fórumról tett nyilatkozatát is, amely szerint "Tőkés emberei kétségbeesetten keresik identitásukat." A Curierul National megírta, hogy a Nagy-Románia Pártnak (PRM) az összejövetel résztvevői között helyet foglalt parlamenti képviselői úgy nyilatkoztak: a helyszínen tapasztalni lehetett "a szélsőséges románellenesség radikalizálódását". "

"Márc. 14-én Tőkés László püspök kezdeményezésére Márciusi Fórumot tartottak Kolozsváron, amelyen arról határoztak, hogy kezdeményező bizottságot hoznak létre egy Erdélyi Magyar Tanács felállítására. A fórum - Csapó József előterjesztése nyomán - alkotmánymódosító javaslatokat fogadott el: az "egységes nemzetállam" kifejezés helyett az alkotmányban a "szuverén, független, társadalmi és demokratikus jogállam" megfogalmazás szerepeljen. Az anyanyelvnek hivatalos nyelvvé kell válnia azokban a térségekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 10%-ot. Az eseményről Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte, hogy egy alternatív szervezet létrehozásának szándékáról van szó. Ezt ő veszélyesnek tartja., mert nem tudnak olyan alternatívát a romániai magyarság elé tárni, amelyet érdemben lehetne tárgyalni. Borbély szerint sokan egyéni ambíciókat és csoportérdekeket képviselnek. A fórumon jelen volt és szót is kapott Kiss Kálmán, annak a Magyar Szabad Demokrata Pártnak az elnöke, amely Független Magyar Pártként 1990-től létezik, 1996-ban nem tisztázott körülmények között bejegyezték, és amely arra volt jó, hogy mind 96-ban, mind 2000-ben az RMDSZ ellen indítson jelölteket. Borbély szerint nem számítanak bizonyos értékek, erkölcsi normák, hanem csak az fontos, hogy maguk köré gyűjtsék azokat, akiknek nem tetszik az RMDSZ. Az alkotmánymódosítási javaslat diverziós kísérlet, magyarázta Borbély, mert előzőleg mindenkilehetőséget kapott, hogy megtegye módosító javaslatait. A beérkezett javaslatokból az RMDSZ összeállított egy dokumentumot. /Mózes Edith: Borbély László: Megosztó kísérletnek tartom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./"

"Márc. 26-án Borbély László ügyvezető elnökhelyettes és Pete István szenátor Ioan Rus belügyminiszterrel tárgyalt. Az RMDSZ képviselői kérték, hogy a határátkelők megnyitásának kérdésében, a már létező jogszabályok szerint, sürgessék meg a Vállaj - Csanálos és Létavértes - Székelyhíd határátkelők megnyitását, valamint annak a - Románia és Magyarország közötti - kétoldalú egyezménynek a véglegesítését, amely lehetővé teszi azt, hogy a Romániába jövő magyar befektetőknek a tartós vízum kiváltásakor ne kelljen alávetniük magukat azoknak a bürokratikus intézkedéseknek, amelyek kötelezők lennének a mostani törvény szerint. A megbeszélés során kitértek a márc. 14-i sepsiszentgyörgyi esetre is, amikor több mint 40 magyar fiatalt behívattak a rendőrségre, több órán át ott tartották őket és ujjlenyomatot vettek tőlük, amellyel kapcsolatban Puskás Bálint szenátor interpellált a szenátusban. A miniszter megígérte, hogy kivizsgálják az ügyet. /A belügyminiszterrel tárgyaltak az RMDSZ képviselői. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./"

"Az egyházi restitúciós törvény mintájára kívánja megoldani a kormánypárt az egyesületek államosított vagyonának visszaszolgáltatását. Az RMDSZ a tavalyi RMDSZ-PSD megállapodás két határidős pontját pipálhatta ki az elmúlt napokban. Immár a szenátus jogi bizottságának az asztalán van az a módosítócsomag az egyesületek és szervezetek államosított ingatlanainak és ingóságainak a visszaszolgáltatására. Az egyesületi és szervezeti vagyon restitúciós törvénytervezetének a benyújtása már. 31-i határidővel szerepelt az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) idei megállapodásában, a feladatot azonban tavalyról örökölték. A tavalyi egyezményben áprilisi határidőt szabtak a törvénytervezet benyújtására, és szeptember végi határidőt a jogszabály parlamenti elfogadására. A protokollum szerint márc. 31-éig kellett volna véglegesíteni a szövetkezetek szervezéséről és működéséről szóló törvénytervezet, és létre kellett volna hozni a parlamentben egy környezetvédelmi, illetve egy esélyegyenlőséget előmozdító állandó szakbizottságot. "A szakbizottságok kérdése már a házbizottság asztalán van - magyarázta Borbély László -, csak össze kell még ülniük a frakcióvezetőknek. Ez csak a házszabály módosításával valósítható meg." Az RMDSZ-PSD egyezmény egy hónappal ezelőtt lejárt két pontja közül a brassói Áprily Lajos Gimnáziumra vonatkozó még nem teljesült - jelezte Borbély László. Kijelölték viszont a politikai alakulatok az ifjúsági együttműködésről tárgyaló képviselőket. A pártközi egyeztetőbizottság minden hétfőn ülésezik. Erre a hétre ígért a belügyminiszter egy statisztikát a magyarul beszélő rendőrök számáról. /Gazda Árpád: Adósságot törlesztenek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./"

"Az Észak-Erdélyen áthaladó Budapest-Bukarest autópálya projekt finanszírozási tervét ápr. 16-án írja alá a román és magyar miniszterelnök Athénban, és nyújtja át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.Egyes sajtóhírekkel ellentétben az Európai Bizottság nem utasította vissza a Budapestet Bukaresttel összekötő, észak-erdélyi nyomvonalon haladó autópálya megépítésének finanszírozását. Borbély László a közelmúltban Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott Budapesten. "A magyar fél érdekelt a közös infrastruktúra-hálózat kiépítésében, ezen belül az Észak-Erdélyt Magyarországgal Borsnál összekötő sztráda építésének projektjében" - jelentette ki Borbély László. Az Észak-Erdélyt átszelő Budapest-Bukarest autópálya gondolata egyelőre csupán politikai kérdés, szakértői szinten egyelőre csupán a Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Nagyszeben útszakasz megvalósításán dolgoznak. A tervek szerint 2007-re sikerül Nagylakig bekötni a magyar autópálya-hálózatot, az észak-erdélyi sztráda azonban 2010 előtt aligha valósulhat meg a jelenlegi magyar pályatervek szerint. A magyar fél információi szerint a Nagyvárad-Kolozsvár autósztráda elkerülné a Királyhágót, Margittát és Zilahot érintve jutna el Kolozsvárra. /Incze Ferenc: A sztráda kikerüli a Királyhágót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Az RMDSZ két vezetője, Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselő szemére vetette Fodor Imrének, hogy Kiss Kálmánnal közös platformra lépett. Fodor Imre alpolgármester kijelentette, megdöbbenve hallgatta ezeket a nyilatkozatokat. Soha életében semmiféle kapcsolatom nem volt a Kiss Kálmán-féle párttal /Magyar Szabaddemokrata Párt/, sem annak tagjaival. Kolozsváron, a Farkas utcai templomban megtudta, hogy oda Kiss Kálmánt senki sem hívta. Mózes Edith újságíró közölte: a hírek szerint Kiss Kálmán tagja az ott megalakult kezdeményező bizottságnak. Fodor Imre leszögezte, semmiféle kezdeményező bizottságban senki a nevét föl nem vetette. Kiss Kálmán célja, mint mindig, a diverzió volt. /Mózes Edith: Fodor Imre: Soha az életben semmiféle kapcsolatom nem volt Kiss Kálmánnal. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./ Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke válaszolt Fodor Imre-nyilatkozatára. Azt állította, hogy írásos meghívót kapott a kolozsvári fórumra. Az RMSZDP elnökének címzett, névre szóló meghívót Tőkés László írta alá. Kiss Kálmán felszólalásában azt mondta, hogy ők rákényszerültek a külön útra. Az új mozgalom azért alakult, hogy legyen végre - a kirekesztő jellegű RMDSZ-en kívül - egy közös, befogadó szervezet. /Válasz Fodor Imrének. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./"

"Ápr. 3-án Sepsiszentgyörgyön ültek össze a három székely megye választott vezetői, egyházi személyiségei, önkormányzati képviselői azzal a céllal, hogy egy olyan egyesületet létesítsenek, mely a leendő székelyföldi gazdasági régió kiépülendő intézményrendszerének alapját képezze. Az egyesületnek a Prosperitas nevet adták. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke elmondta, szükséges a Székelyföld fejlesztési terveinek kidolgozására civil szerveződés. Puskás Bálint szenátor hangsúlyozta, az egyesület lenne a motorja a székelyföldi gazdasági régió kialakításának, Borbély László képviselő pedig elmondta, mostanára már a kormány is elismerte, hogy a nyolc nagy régió működésképtelen, ezeket át kell szervezni, s e folyamat előkészítésében és felgyorsításában lehet szerepe a most kialakuló struktúráknak. /(vop): A Székelyföld fejlesztéséért. Megalakult a Prosperitas Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./"

"Borbély Zsolt Attila örömmel nyugtázta, hogy Fey László reagált a cikkére, ezzel alkalmat adott bizonyos kérdések ismételt megvilágítására. Ténykérdés, az RMDSZ alapdokumentumaiban s a gyakorlati politizálás szintjén egyaránt jól érzékelhető a pártosodás tendenciája. Ebben a folyamatban Szatmárnémeti mérföldkő volt. (Ezt egyébként olyan balliberális publicisták is megállapították, mint Bányai Péter és Bíró Béla, bírálva a VII. kongresszus antidemokratikus határozatait.) Komolytalan Fey László azon állítása, amely összemossa az RMDSZ vezetősége által folytatott belső tisztogatást egyes megyék - például Kolozs - ellenzéki dominanciájával. Az a kitétel pedig, miszerint Kolozs megyében nincs esélye annak, aki nem a belső ellenzék híve, egyenesen megmosolyogtató. Hiszen Kolozs megye szenátoráról, Eckstein-Kovács Péterről aligha állítható, hogy nem támogatja a Markó féle kurzust. Arról mindketten elfeledkeznek, hogy az RMDSZ "erejét" a román kormánypárttól kölcsönzi arra az időre, amíg a magyar kisebbségi szervezet "demokratikus hitelesítő bélyegére" diplomáciai okokból szükség van az integrációs folyamatban. A Nagy Benedek ügyet az RMDSZ Operatív Tanácsa utalta az Etikai Bizottság elé, és nem Tőkés László (lásd az OT 1995. január 5-én hozott határozatának 5. pontját, RMDSZ Közlöny, 1995. 13. szám). Érdemes végigolvasni azon (ex)képviselők névsorát, akik aláírták a Nagy Benedek irományától elhatárolódó nyilatkozatot: András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Fekete Zsolt, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Németh János, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila, Vida Gyula, Zsigmond László. A mai önfeladó, a román hatalomnak alájátszó kurzus legfőbb támogatói, a neptuni képviselő-kettős, Tokay György és Borbély László (Frunda György a szenátusi frakciónak volt tagja), továbbá Székely Ervin, Antal István, Márton Árpád nincs közöttük. Minő véletlen. /Borbély Zsolt Attila: Véletlenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Éles szópárbaj zajlott a múlt héten Fodor Imre RMDSZ-es marosvásárhelyi alpolgármester és Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke között. Markó Béla, Frunda György és Borbély László szemére vetették Fodornak, amiért egy olyan rendezvényen vett részt - a kolozsvári Márciusi Fórumra utalva -, amelyen az RMDSZ ellen kampányt folytatott és Vásárhelyen sorozatosan polgármester-jelölteket állított Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke, Kiss Kálmán is jelen volt. Erre reagálvs a Népújság hasábjain Fodor Imre " kijelentette: soha az életben semmiféle kapcsolata nem volt a Kiss-féle párttal. "Úgy gondolom, K. K. egyszerűen odament valami céllal. A célja, mint mindig, a diverzió"- jelezte Fodor. Kiss Kálmán RMSZDP-elnök erre az Erdélyi Naplóban leszögezte: ő írásos meghívó alapján volt jelen a kolozsvári fórumon. Elismerte, hogy pártja, az RMSZDP és Fodor között soha nem volt politikai természetű kapcsolat. Kiss Kálmán saját pártjáról azt állította, hogy 1993 után volt bátorságuk külön útra lépni, nos azóta nevezik őket fantompártnak, szekus-, zseb- és faxpártnak. Kiss Kálmán tagadta, hogy pártja miatt vesztette el Marosvásárhelyen a polgármesteri tisztséget az RMDSZ. /Sz. L.: Pengeváltás a belső ellenzék soraiban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./Kiss Kálmán nem mond igazat, az ő fantompártjára adott szavazatok hiányoztak az RMDSZ győzelméhez."

"Budapesten az elmúlt héten tartott román-magyar belügyminiszteri találkozón Ioan Rus román és Lamperth Mónika magyar belügyminiszter megegyezett arról, hogy a Romániában befektetni kívánó magyar vállalkozóknak ne kelljen tartózkodási vízumot kiváltaniuk - jelentette be az RMDSZ ápr. 17-i sajtóértekezletén Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély szerint a román kormány az ápr. 18-i ülésén készül döntést hozni az ügyben. Szerinte a beruházókra vonatkozó országlistáról a kormány leveszi mindazokat az államokat, amelyek 2004-ben csatlakoznak az Európai Unióhoz. Románia szenátusa hetekkel ezelőtt enyhített valamelyest az idén januárban életbe lépett idegenrendészeti törvénynek a külföldi beruházókkal szembeni szigorán: a szenátus döntése értelmében a külföldi beruházóknak egyes esetekben 70 ezer, más esetekben 50 ezer euróval kellett volna rendelkezniük ahhoz, hogy tartós vízumot kaphassanak Romániában. A kormány sürgősségi rendelettel módosította tavaly év végén az idegenrendészeti törvényt. Egyebek között feltételként szabta azt, hogy a külföldi beruházónak legkevesebb 100 ezer euróval kell rendelkeznie ahhoz, hogy tartós vízumot kaphasson Romániában. Magyarország felvetésére Adrian Nastase kormányfő január végén azt az ígéretet tette Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek, hogy a román kormány felülvizsgálja a vitatott előírást. Szintén Magyarország EU-csatlakozásához kapcsolódik az idegenrendészeti szabályrendszer azon módosítása, miszerint a román és magyar állampolgárok 90 napig tartózkodhatnak Magyarországon, illetve Romániában turistaként, az eddigi 30 nap helyett. Az intézkedés számos, Magyarországon munkát vállaló erdélyi magyart érint, akik havonta "pecsételni" kényszerülnek a román-magyar határon. Erről a módosításról is a két belügyminiszter tárgyalásain született egyezség. /Salamon Márton László: Ma döntenek a vízumeltörlésről. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Az RMDSZ továbbra is szükségesnek tartja a fejlesztési régiók kérdésének elemzését. Markó Béla szövetségi elnök ápr. 24-i sajtótájékoztatóján elmondta, az RMDSZ álláspontja szerint a jelenlegi fejlesztési régiók ,,nem képesek" a külföldi finanszírozások befogadására. ,,A Székelyföld régiótól való teljesen alaptalan félelem miatt azt mondják, ezt a kérdést nem kell érinteni" - mondta Markó. Az RMDSZ elnöke újra leszögezte, hogy nincs szó az ország közigazgatási felosztásáról, a megyéknek meg kell maradniuk, de a jelenlegi fejlesztési régiók ,,nem megfelelőek". ,,A mi feladatunk meggyőzni partnereinket, hogy nincs igazuk. Még várjuk, hogy az SZDP is tegyen néhány javaslatot, aztán megtárgyaljuk a kérdést a kormánypárttal" - fogalmazott Markó Béla. Borbély László rámutatott, a fejlesztési régiók kérdése szerepel a kormányprogramban, a kormánynak pedig kötelessége elemezni a kérdést a parlament által jóváhagyott program értelmében. /Az RMDSZ kitart. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./"

"Dumitru Badea, a Nagy-Románia Párt szenátora politikai nyilatkozatban kérte Sógor Csaba mandátumának felfüggesztését a Székelyudvarhelyi Fórumon való részvétele miatt. Sógor Csaba szenátor megjegyezte, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is elmarasztalta őt a Székelyudvarhelyi Fórumon való részvétele miatt. Tőkés László református püspök szerint az általa indított fórummozgalom nem az RMDSZ egysége ellen irányul, hanem az RMDSZ eredeti programját akarja maradéktalanul megvalósítani - a szövetséget is integrálva. Tőkés püspök azzal vádolta a szövetség vezetőit, hogy "eleve feladták és következetesen elszabotálták a romániai magyar nemzeti közösség autonómia-politikáját". - A szenátus 140 tagja közül 53-an jelentették a házbizottságnak, hogy összeférhetetlenségi helyzetben vannak a korrupcióellenes törvény alapján - közölte Nicolae Vacaroiu, a felsőház elnöke. Az RMDSZ-frakcióból Verestóy Attila, Szabó Károly, Frunda György, Pete István és Seres Dénes nyilatkozott úgy, hogy mandátumukkal összeférhetetlen tisztségeket is betöltenek - írja a Mediafax. Az RMDSZ képviselői közül Antal István, Borbély László, Pécsi Ferenc és Vida Gyula nyilatkozott összeférhetetlenségről. /Sógor Csaba szenátori mandátuma felfüggesztését kérték. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./"

"Az alkotmánymódosítási tervezet képviselőházi vitája során az RMDSZ kitart az alaptörvény első cikkelyének módosítása mellett. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke máj. 14-én sajtótájékoztatón közölte, hogy az RMDSZ nem mondott le az első paragrafusban szereplő "nemzetállam" kifejezés törlésével kapcsolatos alkotmánymódosító javaslatáról. Az RMDSZ kiáll amellett, hogy az alaptörvény biztosítsa a nemzeti kisebbségek saját intézmények létrehozásával kapcsolatos jogát a kulturális, vallási stb. identitás megőrzése és ápolása érdekében. Mindezt az állami költségvetésből kell finanszírozni, a beiskolázási számok meghatározása pedig ne az oktatási szaktárca kizárólagos jogköre legyen. Az RMDSZ egy másik módosító indítványa szerint a kormány nem bocsáthat ki sürgősségi rendeleteket. A szövetség szerint az alkotmányban a felekezeti oktatásnak is egyértelműen szerepelnie kell, támogatja továbbá a szubszidiaritás, a decentralizáció és a helyi autonómia elvét,. /Az alkotmánymódosítási tervezet vitáján. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./"