Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Borbély László
1999 tétel
2001. január 22.
"Jan. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSZ következő négyéves stratégiáját. A testület eldöntötte: az átvilágítást ki kell terjeszteni az RMDSZ valamennyi tisztségviselőjére, továbbá állásfoglalást fogadtak el a választásokkal kapcsolatban. Az SZKT jóváhagyta az operatív tanács elmúlt hónapokban hozott döntéseit, köztük az RMDSZ és az RTDP közti együttműködésről szóló döntését is. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében a választási kampányt, a választások eredményeit, az elmúlt hetekben kialakult helyzetet elemezte. Az RMDSZ-nek ebben a parlamenti ciklusban a korábbi 11, illetve 25 helyett 12 szenátori és 27 képviselői mandátuma van. A romániai magyar közösség megnyerte a választásokat. Markó megjegyezte: a választási kampányban a tiszteletbeli elnök még biztatta is a választókat, ne szavazzanak az RMDSZ-re, ezt ő tudathasadásos állapotnak tartja. - Felborult az eddigi parlamenti képlet, megváltoztak az erőviszonyok. Az RMDSZ, az erdélyi magyarság csak saját erejére támaszkodhat. A kormánypárttal megkötött egyezség, - ha tiszteletben tartják - lehetővé teszi azt, hogy ″menjünk a magunk útján tovább.″ Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának ″színeváltozásáról″ szólt: az RTDP 1996-ig integráció-, reform-, és kisebbségellenes volt, a 2000-es választásokat követően pedig ő védi a közigazgatásban való anyanyelvhasználatról szóló jogszabályt. Szerinte az RMDSZ megmaradhatott volna ellenzékben. Ehelyett az RMDSZ néhány magyar tisztségviselőért cserébe kiegyezett az RTDP-vel. A képviselő szerint a legnagyobb baj viszont az, hogy az RMDSZ-ben hiányos a konzultáció, nincs munkamegosztás, az operatív tanács pedig monopolizálja a döntéshozatalt. Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés alelnöke szerint azért juthatott be Corneliu Vadim Tudor a második fordulóba, mert a figyelmeztetések ellenére Frunda György nem volt hajlandó visszalépni. Borbély szerint a mostani SZKT kísértetiesen emlékeztet a szövetségi képviselők 1996-os bukaresti tanácskozására, amikor az SZKT szintén kész tények elé volt állítva a kormánykoalíciós szerepvállalást illetően. Borbély véleményéhez csatlakozott a másik RT-alelnök, Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő is, aki szintén hangsúlyozta: az SZKT döntés - akárcsak négy évvel ezelőtt - post factum jön, a tanácskozásra azért volt szükség, hogy az operatív tanács döntését legitimizálja. Véleménye szerint egy ilyen horderejű kérdésben sokkal szélesebb körben kellett volna ezt a határozatot meghozni. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő egyetértett Markóék pragmatizmusával. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: a választás ″etnikai szavazás volt″, a romániai magyarok muszájból szavaztak az RMDSZ-re. Tőkés László visszautasította a bírálatokat. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő egy lehetséges diverzióra figyelmeztetett: elemezni kell, hogy a Corneliu Vadim Tudor rémével való fenyegetés mennyire volt mesterséges. A képviselő szerint az RMDSZ még adós mind az elmúlt négy év elemzésével, mind a szövetség vezetősége és több ezer aláírás által támogatott, külhoni állampolgárság helyzetével. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint az RTDP-nek nyújtott RMDSZ-támogatás minőségi és nem mennyiségi, Iliescuéknak elsősorban nem az RMDSZ parlamenti képviselőinek számszerinti szavazatára, hanem olyanszerű támogatására van szüksége, amely Nyugat előtt hitelesíti a kormánypártot. Ezért cserébe az RTDP-től minőségi áttörést vártak, de ez még nem történt meg. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője az RMDSZ-en belül - véleménye szerint - uralkodó erkölcsi válságra hívta fel a figyelmet. Ez az oka annak, hogy több mint 100 000-el kevesebben mentek el szavazni, hiába a több mandátum, és Frunda is sokkal kevesebbet kapott, mint négy évvel ezelőtt. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök konkrét számokkal bizonyította: nem az úgynevezett erkölcsi válság, hanem a kivándorlás, és a demográfiai mutatók csökkenése miatt kevesebb a szavazó magyar. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör vezetője szerint örülni kellene a választási sikernek, semmint megkérdőjelezni azt. Külön kiemelte Frunda hozzájárulását, akit emiatt szintén örökös tiszteletbeli taggá kellene avatni - javasolta. Az SZKT elfogadta Borbély László javaslatát egy programbizottság összeállításáról, amelynek feladata: az RMDSZ négyéves stratégiájának kidolgozása, illetve valamennyi RMDSZ tisztségviselő Szekuritáté-dossziéjának átvilágítása. Vita kerekedett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ba javasolt tagjai mandátumának igazolása kapcsán, amely végül oda vezetett, hogy a MIT-frakció a mandátumigazolás megtagadása ellen tiltakozva kivonult a tanácskozásról. /Székely Kriszta: Tudomásul vették a szövetségi képviselők az RMDSZ-RTDP egyezményt. Többek szerint az operatív tanács monopolizálja a döntéshozatalt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
2001. január 26.
"Ion Iliescu elnök bírálta a nemzetközi szervezeteket a román bankszektor és az állami agráripari kombinátok tervezett privatizációja miatt. Az államfő szerint ezek a szervezetek ″nem román érdekeknek megfelelően″ akarják rákényszeríteni Romániára a bankszektor magánosítását. Romániának úgy kell alkalmazkodnia a világgazdaság valóságához, hogy a világban történő változások mellett a nemzeti érdekeket is figyelembe veszi - mondta az elnök, majd név szerint is bírálta a nagy állami mezőgazdasági és agráripari kombinátok privatizációjának sürgetése miatt a Világbankot, amelynek azt vetette a szemére, hogy harminc évvel ezelőtt felbiztatta Romániát: hozzon létre ilyen nagy kombinátokat, ehhez terveket és kölcsönt is adott. Románia a kölcsönöket visszafizette, és most a Világbank ezeknek a kombinátoknak a felszámolását sürgeti. - Iliescu nyilatkozata felháborodást keltett az ellenzéki politikusok körében. Borbély László RMDSZ képviselő elmondta: csodálkozik Iliescu kijelentésein, hiszen a kormány rövid-, és középtávú stratégiájában prioritásként szerepel a bankprivatizáció. /Iliescu bírálja a tervezett privatizációkat Kijelentései ellentmondanak a kormányprogramnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ Iliescu elnök elhíresült beszédével igencsak kihúzta a brüsszeli talajt Nastase miniszterelnök lába alól, hiszen amíg Iliescu a magántulajdon, a bankprivatizáció, a kis- és közepes magáncégek no meg a nemzetközi pénzintézetek ellen rohant ki, addig Nastase arról próbálta győzködni az Európai Unió és a NATO vezetőit, hogy Bukarest most már tényleg elkezdi teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek integrációs szempontból elengedhetetlenek. Günther Verheugen, az EU bővítési ügyekkel foglalkozó főbiztosa közölte a román miniszterelnökkel, hogy az Uniónak elege van az ígéretekből, most már a tetteket akarja látni, Romániában fel kell gyorsítani a gazdasági és társadalmi reformokat. Nem kapott több biztatást Nastase George Robertsontól, a NATO-főtitkártól sem. - Annyira egyértelmű volt Iliescu üzenete, hogy Brüsszelben a leforrázott Nastase csak azt hajtogathatta, hogy a gazdasági reformmal nem az elnök, hanem a kormány foglalkozik. /Wagner István: Iliescu szembekerült az RTDP-kormánnyal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./"
2001. február 6.
"Febr. 5-én, a parlamenti rendes ülésszak első napján megválasztották az Állandó Bizottság tagjait. A választások eredményeképpen Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor maradt a szenátus alelnöke. Febr. 5-én a képviselőházban is megválasztották az Állandó Bizottság tagjait, eszerint Borbély László képviselő folytatja háznagyi tevékenységét a képviselőházban. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 6. - 1901. sz./"
2001. február 23.
"A Hargita Népe előző számaiban közölte a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről elhangzott ismertetőt. Szükség volt erre, mert az utóbbi időben ellentmondó vélemények hangzottak el a tervezetről, ismertebb nevén a státustörvényről, nem kevesen voltak, s bizonnyal még akadnak olyanok, akik csak hiányosságait látják, s nem akarják észrevenni valós értékeit. Az ismertetőből levonható a következtetés, "hogy Trianon óta most először létesül jogi kapcsolat Magyarország és az utódállamok magyarsága között, most először történik konkrét próbálkozás annak érzékeltetésére, hogy mi is a magyar nemzethez tartozunk." Előzetes számítások szerint a státustörvény alkalmazása - ami 2002. januártól várható - évente 6 milliárd forintjába kerül a magyar államnak, ami az évi 6000 milliárdos költségvetésnek körülbelül egy ezreléke. (A határon túli magyarok segítése tehát nem ró elviselhetetlen terheket a magyarországi adófizetőkre.) A státustörvény nem az áttelepülést, azaz a magyarországi demográfiai hullámvölgyből való kilábalást szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, a szülőföldön maradást kívánja elősegíteni. Ez "értünk készülő törvény" jellemezte Borbély László cikkében. /Borbély László: Értünk készülő törvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./"
2001. február 26.
"Febr. 22-24 között Predeálon tartotta a Project on Ethnic Relations (PER) szervezésében az "Etnikai Kisebbségek politikai részvétele és Románia európai csatlakozása. Az RMDSZ és a politikai pártok kapcsolata" című tudományos szemináriumot. A rendezvényen a kormánypárt részéről jelen volt Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakció-elnök, Cosmin Guse főtitkár és Valer Dorneanu, a Képviselőház elnöke és Razvan Ionescu képviselő. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, háznagy, Kelemen Hunor képviselő, a SZET elnöke, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök, az OÖT elnöke, valamint Eckstein-Kovács Péter és Seres Dénes szenátorok képviselték. Megjelent Christopher Donnelly, a NATO-főtitkár különleges tanácsadója is. A viták témái: a résztvevő szervezetek politikai szerepe és tapasztalata, az RMDSZ ellenzékben és kormányban, szélsőségesség a politikában, európai normák a kisebbségek helyzetéről. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy az RMDSZ céljait politikai eszközökkel, parlamenti úton akarja megvalósítani. Markó figyelmeztetett a szélsőséges nacionalizmus előretörésének veszélyére, és arra, hogy Romániában még egyáltalán nem történt meg a végleges szakítás ezzel a politikai áramlattal. Visszásnak nevezte azt a helyzetet, hogy a romániai magyarság számos megyében jóval számarányán és szakmai potenciálján alul tölt be vezető tisztségeket az állami intézményekben. Christopher Donnelly, a NATO-főtitkár tanácsadója hangsúlyozta, hogy világszerte aggodalommal figyelték a tavalyi választásokon a szélsőséges nacionalizmus előretörését. Románia integrációja szempontjából döntő jelentőségű, hogy a kormány és a parlament az elkövetkezőkben hogyan kezeli ezt a kérdést. /PER-szeminárium Predeálon. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26./"
2001. március 5.
"Márc. 3-án Nyárádszeredán dr. Kelemen Atilla, Borbély László és Makkai Gergely parlamenti képviselőkkel tanácskoztak Nyárádszereda kerület polgármesterei, alpolgármesterei, tanácsosai. Borbély László kiemelte: a következő négy évben az önkormányzatiság kell, hogy jellemezze az RMDSZ tevékenységét. /Nyárádszeredai tanácskozás a regionális fejlesztésről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./"
2001. április 6.
"A szenátus és a képviselőház szakbizottságai ápr. 5-én megszavazták a 2001-es költségvetési törvénytervezetet. A tervezet parlamenti megvitatása ápr. 7-én kezdődik. Borbély László képviselő elmondta, hogy az RMDSZ 17 módosító javaslatából néhányat sikerült elfogadtatni a bizottságokkal. Többek között azt, hogy 35-ről 36,5 százalékra növeljék a jövedelmi adóból a helyi tanácsokhoz kerülő részt. A kisebbségi tanács részére eredetileg 60 milliárd lejes költségvetést javasolt a kormány, ezt az összeget először 84 milliárdra, majd a kisebbségek és az RMDSZ kezdeményezésére 94 milliárd lejre emelték. Nem sikerült elérni, hogy a kisebb megyéknél ne szabják meg a megyei tanács alkalmazottainak létszámát, de Kovászna megyénél a személyzet számát 75-ről 100-ra emelték, ezt az RMDSZ pozitívumként könyvelte el. Sok kifogásuk van, ennek ellenére a költségvetési törvényt az RMDSZ valószínűleg megszavazza, mert ebben a rossz gazdasági helyzetben nem lehet nagyon jó költségvetést előirányozni. A jövő hét végéig a parlament mindenképpen megszavazza a 2001-es költségvetési törvényt - szögezte le Borbély László. /(antalfi): Jövő hét végére lesz költségvetés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./"
2001. április 23.
"Április 20-án Marosvásárhelyen, a Maros megyei RMDSZ új székházában először ülésezett a Területi Képviselők Tanácsa. Megválasztották a TKT Állandó Bizottsága elnökét, aki a tisztséget eddig is betöltő Borbély László képviselő lett. A két alelnök: Adorjáni Árpád és Makkai Gergely. A Területi Egyeztető Tanács elnöke dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület volt főgondnoka lett. /(Bögözi Attila): Először az új székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"
2001. május 9.
"Máj. 2-4-e között Borbély László, a Képviselőház háznagya, ügyvezető alelnök részt vett Brüsszelben az Európai Néppárt Politikai Bizottsága ülésén. A politikai bizottság ülésein Borbély László ismertette az RMDSZ álláspontját az Európai Unió bővítésére vonatkozóan. A RMDSZ-es politikus felszólalásában az Európai Néppárt támogatását kérte az integrációs csatlakozásra váró országok vízumkötelességének eltörlése érdekében, mely támogatásra ígéretet is kapott. /Borbély László az Európai Néppárt Politikai Bizottsága ülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ "
2001. május 22.
"A kettős állampolgárság intézménye önmagában biztosan nem helyettesítené a státustörvényt, most ez utóbbira kell koncentrálni - vélekedtek a határon túli magyar szervezeteknek a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában máj. 20-án, vasárnap este megszólaló vezetői. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, hogy Romániában például kettős állampolgár nem lehet közhivatalnok, ahogyan választott tisztségviselő sem. Szerinte inkább a státustörvényre kell koncentrálni. Hasonlóan vélekedett Kvarda József, a Csemadok elnöke is. A státustörvénnyel kapcsolatos reakciókról szólva a politikusok mindegyike úgy fogalmazott: a fenntartások, elutasító vélemények belpolitikai indíttatásúak, mind Romániában, mind Szlovákiában. Emlékeztettek arra is, hogy mindkét országban létezik olyan jogi forma, amely lehetőséget nyújt a külföldön élő szlovákok, illetve románok támogatására. /Határon túli magyar szervezetek a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"
2001. június 9.
"Jelentős nemzetközi részvétellel kezdődött jún. 8-án az a háromnapos konferencia, amelyet Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok címmel az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja szervezett Szovátafürdőn. Az eseményen részt vesz, és beszédet mond Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László képviselő, Eckstein-Kovács Péter szenátor, Péter Pál és Kerekes Gábor ügyvezető alelnökök is. A megnyitó beszédeket követően többek között Guglielmo Frinzi, a Román-Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke is tart előadást. /Vállalkozók tanácskozása Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"
2001. június 13.
"Jún. 8-10-e között zajlott Szovátán az Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok című nagyszabású konferencia, melyet az RMDSZ ügyvezető elnöksége, illetve a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezett. A meghívottak között önkormányzati képviselők, illetve vállalkozók voltak. A romániai önkormányzatokat is olyan vállalkozásként kell működtetni, ahol az állandóan visszatérő motívum nem a pénzhiány. A fejlődéshez találékony módszerekkel anyagi forrásokat lehet előteremteni - hangzott el. A szervezők célja volt az itthonmaradás, az itthon történő vállalkozás szükségességének a nyomatékosítása. A stabilitás vonzza a nyugati befektetőket, hangsúlyozták az előadók. Borbély László RMDSZ-képviselő úgy vélte, az önkormányzatok nemigen használják ki a koncessziós törvény nyújtotta lehetőségeket. Lőrincze Péter, a Deloitte&Touche közép-kelet európai elnöke az önkormányzatok pénzhez jutásának módozatait mutatta be. Erre szerinte három lehetőség kínálkozik: az ingatlanfejlesztés, a közüzemek sikeres magánosítása, illetve a hitelfelvevés és a kötvénykibocsátás. Mihai David, a gazdaságfejlesztési és prognózis minisztérium államtitkára szerint Romániában végre körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedésről lehet beszélni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az eddigi kormányok központosítási törekvéseire hívta fel a figyelmet. /Kiss Olivér: Vállalkozásként működtetett önkormányzatok. Markó: Új stratégia kell a regionális fejlesztésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tanácskozásra nem jött el a meghívottak közül Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, és Zwack Péter, az Unikum Rt. vezetője. /Szovátai tanácskozás. Vállalkozók, politikusok és önkormányzati képviselők párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. jún. 11./ Aradról Bognár Levente alpolgármester utazott el a találkozóra, aki elmondta: a központi kérdés az volt, hogyan alakítható ki a települések szintjén az a vállalkozásbarát légkör, amely vonzani tudná a munkahelyteremtő befektetéseket. A működőképes helyi vállalkozások segítik a meg- és ittmaradást. /Életképes vállalkozásokat, felelős önkormányzatokat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./ A konferencián a rendezvény egyik fő szervezője, Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a pályázatok jelentőségét emelte ki. A pályázni kívánóknak meghirdetik a pályázati felkészítő rendszert. Ezt Erdély három régiójában külön szervezik meg, hogy a résztvevőknek ne kelljen túl messzire utazniuk az információkért. Ennek megszervezése lesz az RMDSZ önkormányzati osztályának legnagyobb feladata a szovátai konferencia után. - Sokan panaszkodnak, hogy az információk nem jutnak el vidékre. Ezért a pályázati lehetőségeket közzéteszik az RMDSZ internetes honlapján, illetve az információs csomagokat eljuttatják a területi elnököknek, az Önkormányzati Tanács elnökének. Az RMDSZ kiadványa, az Önkormányzati Hírlevél ezentúl kétféleképpen, párhuzamosan jelenik meg: nyomtatott és elektronikus formában. Új formában őszre jelenik meg az Önkormányzati Figyelő. /Az információ érték. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./"
2001. június 23.
"Ellenezzük azt, hogy a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásai kiiktassák a hivatalos román nyelvet - mondta Virginia Vedinas, a közigazgatási minisztérium államtitkára jún. 22-én a Project on Ethnic Relations (PER) szervezte egynapos marosvásárhelyi szemináriumon. A rendezvényen többek között jelen volt Ioan Toganel, Maros megye prefektusa, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere és Borbély László parlamenti képviselő. Ioan Toganel kifejtette: 25-30 Maros megyei községben még a törvény megjelenése előtt magyar nyelven tartották a helyi tanács üléseit, hisz a magyar lakosság aránya meghaladja a 85-90 százalékot. Véleménye szerint egy külön hivatalos iratra lenne szükség, amely pontosan meghatározná a magyar településnevek fordítását. Fodor Imre alpolgármester úgy vélekedett, nincs szükség újabb pontosításokra a törvény alkalmazását illetően. Borbély László emlékeztetett: a marosvásárhelyi márciusi interetnikus konfliktus a Tudor negyedi magyar felirat miatt robbant ki. /Kiss Olivér: Kisebbségi PER-szeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"
2001. június 25.
"Jún. 23-án Nyárádszeredában és Szovátán tartottak fórumot az RMDSZ vezető politikusai. Részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos, Kelemen Atilla, Borbély László, Kerekes Károly és Makkai Gergely képviselők, valamint Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozókon a politikusok aktuális politikai kérdésekről, a státustörvényről, a költségvetésről, a Sapientia Alapítványról, környezetvédelemről, kisrégiós kérdésekről, szociális kérdésekről tájékoztatták a résztvevőket. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, olyan megállapodást sikerült kötni a kormánypárttal, amely lehetővé tette, hogy az RMDSZ ellenzékben maradjon. Fontos célkitűzést valósított meg a helyhatósági törvény, a költségvetést is pozitív irányban tudták befolyásolni, a Sapientia engedélyeztetésében is része volt az erős RMDSZ parlamenti csoportnak. További célok: az állami magyar egyetem, az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, a föld- és az erdők ügye. A státustörvényről kijelentette, hogy erős szimbolikus üzenet: nyolcvan év után Magyarország először vállal egy kerettörvény révén kötelezettséget, hogy odafigyel a határon túli magyarok problémáira. Visszautasította a román támadásokat, amelyek eltúlozták, felnagyították a törvény jelentőségét, majd rámutatott: a két kormánynak kell a kérdést megtárgyalni. Birtalan Ákos képviselő elmondta, hogy idén a költségvetés jó irányba mozdult el, olyan értelemben, hogy nem felejtették ki az erdélyi megyéket. Kerekes Károly a szociális ellátás rendszerének reformjáról beszélt, kijelentve, hogy az önkormányzatok feladata a helyi szociális gondok azonosítása, a pénzalapok előteremtése. Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető a földtörvénnyel, illetve az erdőtörvénnyel kapcsolatosan elmondta, hogy 23 egyeztetés történt a kormánypárttal, s olyan változatot sikerült elfogadtatni, amely az RMDSZ-nek is jó. A jún. 21-i kormányülésen elfogadták az egyeztetett változatot. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 25. - 1995. sz./"
2001. június 25.
"A közvélemény tájékoztatása a közigazgatási törvény alkalmazásáról. A nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználata a közigazgatásban - címmel jún. 23-án egynapos szemináriumot tartott a Project on Ethnic Relations (PER) Marosvásárhelyen. Virginia Vedinas, a közigazgatási tárca államtitkára szerint a különböző nemzeti kisebbségek anyanyelvének használata a közigazgatásban megfelel az európai előírásoknak. Hangsúlyozta: a minisztérium ellenzi azt, hogy ez a jog kedvezőtlenül befolyásolja a hivatalos román nyelvet. Borbély László kijelentette, a Román Akadémián pontosan leírva találhatók az erdélyi települések hagyományos nevei. /Kiss Olivér: PER-szeminárium Marosvásárhelyen Közigazgatás anyanyelven. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"
2001. július 9.
"Júl. 7-8-án első ízben tartottak falunapokat Felsősófalván. Színvonalas előadások tették tartalmassá a rendezvényt, Szőcs Lajos, Gub Jenő, dr. Vofkori László helytörténeti témákat érintett, Szekeres Sándor, a HTMH munkatársa a székely falu perspektíváiról beszélt, Nagy Pál és Barabás László néprajzi tárgyú könyveket ismertetett. A székelykeresztúri Pipacsok táncegyüttes és a helybeli táncosok, énekesek szolgáltatták az ünnepi műsort. /Borbély László: Falunapok Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./"
2001. július 10.
"Kihelyezett RMDSZ-frakcióülésre került sor júl. 9-10-én Kovászna fürdőn, amelyen a szövetség képviselői, szenátorai és az ügyvezető elnökség tagjai az elmúlt parlamenti ülésszak tevékenységét elemezték. Toró T. Tibor képviselő arról tájékoztatott, hogy az ő elemzése heves vitát váltott ki a jelenlevők között. A képviselőházi frakcióból néhányan azt szerették volna, hogy szülessen meg az a cselekvési prioritáslista, amelynek összeállítására a Szövetségi Képviselők Tanácsa még januárban bizottságot hozott létre, de ez soha sem ült össze. Ezért a jól kigondolt stratégia érvényesítése helyett a taktikázás jellemezte az RMDSZ elmúlt félévi parlamenti jelenlétét. A mostani kötetlen beszélgetés sem volt jó alkalom arra, hogy ezt a szemléletet meghaladják. Toró ismertette elemzését az elmúlt félévről és a hibákból tanulva kereste az előrelépés útjait. Szerinte az RMDSZ szerződéses, konstruktív szerepet vállalt, oda kell figyelnie egyrészt a törvényhozásra, de legalább annyi energiát kell fordítania önmaga, valamint közössége építésére is. Ilyen stratégiai kérdésnek számít elsősorban a tulajdon kérdése. Vannak eredmények, áttörésről azonban nincs, az egyházi és közösségi tulajdon máig rendezetlen. Stratégiai fontosságú a közösségi autonómia problematikája is - hangoztatta Toró. Most egyesek azt mondják, ez zsákutca, a megoldás pedig a különböző egyezségek a román politikai elittel. Toró szerint a közösségi autonómiáról el kell kezdeni a dialógust a parlamenti pártokkal. A dolgokról beszélni kell, a dialógus elvezethet a megoldáshoz. /Székely Kriszta: Toró: Továbbra is prioritás a közösségi autonómia. Csoportterápia-hangulat a kovásznai frakcióülésen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Több kérdésben is élénk vita volt. Többen vitatták Markó Béla megállapítását, mely szerint a Szövetség a körülményekhez képest eredményes időszakot zárt. Toró T. Tibor négyoldalas elemzést osztott ki a jelenlévőknek, melyben a visszásságokra figyelmeztetett. A képviselő sérelmezte, hogy az RMDSZ autonómiaprogramja öt éve lekerült a napirendről. Értékelése szerint újabban az RMDSZ-vezetés igyekezete arra irányul, hogy a közösséget meggyőzze: az autonómia járhatatlan út, a mindenkori kormánnyal való egyezkedés által lehet a legtöbb eredményt elérni. Állításai élénk reakciót váltottak ki. Puskás Bálint és Verestóy Attila szenátor, valamint Borbély László és Márton Árpád képviselő egyaránt amellett érvelt, hogy az autonómia elemeit tulajdonképpen már sikerült elérni, ezeket mozaikkockákként kell összerakni. A közjogosítványok közé sorolták egyebek mellett a közigazgatási törvény előírásait. Birtalan Ákos és Tamás Sándor nem értett egyet a szövetségi elnök azon megállapításával, hogy a földtörvény módosítása nem érinti hátrányosan az erdélyi magyarságot. Véleményüket szintén írásban osztották szét. Markó Béla szakértői véleményekre hivatkozva igyekezett cáfolni a két háromszéki képviselőt. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a politikai érveket szakszerűen, az érzelmi elemek kizárásával kell megfogalmazni. /Gazda Árpád: Eltérő értékelések. Zárt ajtók mögött tanácskoztak az RMDSZ-frakciók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"
2001. július 18.
"A Bolyai Nyári Akadémia keretében Tusnádfürdőn több mint 150 tanító gyűlt össze. Ríz Ádám /Budapest/ minisztériumi főosztályvezetője a státustörvény oktatással kapcsolatos előírásait említette, s hogy a Sapientia magánegyetem őszi beindulásával a tanító meggyőzőbben érvelhet ennek szükségessége mellett, hiszen most már finalitása van a magyarul tanulásnak, az út az óvodától valóban az egyetemig vezethet. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a szervezet tízéves tevékenységét említve, szólt a decemberre tervezett szovátai évfordulós megemlékezésről. A tanítók mostani továbbképzésénél A neveléstudomány az oktatás szolgálatában témakör köré csoportosították az előadásokat. A magyarországiak mellett hazai előadók is lesznek: Murvai László minisztériumi vezérigazgató, dr. Fodor László kolozsvári egyetemi tanár, Beder Tibor főtanfelügyelő, Kovács János tanár, dr. Dézsi Zoltán tanár, alprefektus. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ "
2001. július 24.
"Eluralkodott az embereken a közömbösség. Behúzódnak a szobába, a tévé elé, semmi sem érdekli őket, ami körülöttük történik. Lehet, túlzó és bántóan általánosító ez a megállapítás, de számos példával támasztható alá. A színházi előadásokat többször el kellett halasztani az érdektelenség miatt, többnyire üresek a mozitermek, a képzőművészeti tárlatnyitók, könyvbemutatók közönsége kezd meggyérülni, a közérdekű kérdésekről vitázó lakossági fórumokon is marad üres szék bőven. A távolmaradás legfőbb oka a fásultság, a beletörődés. - A 89-es változások után nem kellett senkit nógatni, hogy elmenjen népgyűlésekre, tüntetésekre; a magyar egyetemért kezdeményezett aláírásgyűjtést is ezrek karolták fel; amikor Temesvár hőse jött el Csíkszeredába, tűt sem lehetett leejteni a tapstéren, annyian gyűltek össze az első hívó szóra. Ma már nincsenek ilyen nagyszabású összesereglések - a csíksomlyói búcsú vallási és nemzeti jellege miatt az örök kivétel ez alól. A magyarázat: csalatkoztak az emberek, nem váltak valóra számításaik, sok, nagyon sok maradt a beváltatlan ígéret. Valami módon fel kell rázni közömbösségükből az embereket? A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítványnak volt néhány kezdeményezése, hasonlóra lenne szükség az élet más területein is. /Borbély László: Közömbösség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./"
2001. július 25.
"Csíkszeredában, Tusnádfürdőn már véget értek a különféle szakos pedagógusoknak a Bolyai Nyári Akadémia keretében szervezett előadások, Szovátán, a Teleki Oktatási Központban most a fizika és kémia szakos tanárok hallgatják neves professzorok előadásait. A Teleki Oktatási Központban már július elején megkezdődtek az előadások - világosított fel Geréb Éva matematikatanár, oktatási programszervező. Elsőként az óvónők kezdtek, őket az iskolai könyvtárosok és a kollégiumi nevelők követték, majd az angol szakosok és a kémiatanárok jöttek. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. Hét tanfolyam Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./"
2001. augusztus 20.
"Aug. 18-án tartották meg a Maros megyei Hármasfaluhoz tartozó Székelyszentistvánon a magyar államalapítás ezredik évfordulójának szentelt ünnepséget. "A jó döntések nem mindig népszerűek", mondotta többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki behatóan elemezte Szent István korszakalkotó, sorsfordító döntéseit. Egyed Ákos történész a kalandozó magyarok hadjáratairól, a honfoglalás és államalapítás közötti időszakról, ezen belül a székelység ezer évvel ezelőtti szerepéről szólt a székelyszentistváni református templomban megtartott istentisztelet keretében. A megemlékező ünnepség előtt, aug. 18-án a falu művelődési otthonában konferenciát tartottak a népfőiskola-mozgalomról - magyarországi és hazai résztevőkkel. /(Máthé Éva): Ismét ünnepelt Székelyszentistván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Aug. 17-én nyílt meg a Barátosi-kúriában Simorka Sándor kisplasztika- és grafika-kiállítása. A Barátosi- kúria rendbetételét a Kis-Küküllő Térségi Társulás vállalta magára, ehhez anyagi támogatást személyesen Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke nyújtott, és a székelyszentistváni Harmónia Egyesület is segédkezett. Az aug. 18-i tanácskozás immár a nyolcadik a sorban, melyet most dr. Egyed Ákos akadémikus, történész, a Romániai Népfőiskolai Társaság elnöke nyitott meg. A művelődési házban és a templomban is láthatók Sándor János nyugalmazott tanító, elhíresült faragó fába vésett címerei, történelmi faragványai. Évente eljön hozzá Budapestről dr. Székely András Bertalan, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának főtanácsosa. - Azáltal vagyunk ma is, hogy Ő jól döntött - hangzott Markó Béla RMDSZ-elnök esszéjében Szent István királyról. Következtetése időszerű: a történelmet nem elviselni kell, hanem alakítani. Dr. Egyed Ákos hangsúlyozta: a székelység a magyar életfa legvirágzóbb ága. Szervezettsége, állandó határvédői készenléte megóvta az elpuhulástól, szíjassá tette, szigorú törvények szerint működő, rendtartó, fegyelmezett, önszerveződő közösséggé, amely bizonyos értelemben 1876-ig megőrizte autonómiáját. Két millenniumi zászlót is kapott Makfalva-Hármasfalu népessége. A Magyarok Világszövetsége részéről Király Zoltán alelnök nyújtotta át az egyiket. A másik zászlót Simon Csanád saját költségén készíttette, amikor úgy látszott, hogy hivatalosan nem juthat millenniumi zászlóhoz a község és benne az a falu, amely egyedül őrzi itt, az erdélyi bércek között, államalapító királyunk nevét. Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Németh Zsolt államtitkár nevében is üdvözölte az ünneplőket. Reményét fejezte ki, hogy az új évezred elején nagyobb szerepet fogunk játszani a nyugat- európai és a kelet-európai világ egymáshoz közeledésében. Ebben a legnagyobb szerepet a Magyarországhoz közel eső államokban élő magyarok vihetik, vélte a szónok. A templom előtti Szent István-szobrot, Sántha Csaba szovátai művész alkotását megkoszorúzták az RMDSZ országos elnöksége, a HTMH, az RMDSZ Maros megyei, szovátai területi, helybeli szervezetei, a makfalvi polgármesteri hivatal, a helyi egyházak képviseletében Markó Béla, Borbély László, Bálint-Pataki József és mások. /Székelyszentistván nagy napja. A székelység a magyar életfa legvirágzóbb ága. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./"
2001. augusztus 20.
"Aug. 19-én falutalálkozó keretében ünnepeltek Nyárádkarácsonfalván. Az ünnepség a református templomban istentisztelettel kezdődött, ahol Pap Géza, az Erdélyi Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A gyülekezet vegyes karának előadása után az 1830-ban készített és most felújított barokk orgonát a javítómester, Pünkösti Apor rövid orgonajáték után adta át újra az egyház közösségének. Az ünneplők a temetőkertbe vonultak, ahol a Ferenczi Károly által készített kopjafánál először Karácsonfalva polgármestere, Ferenczi György üdvözölte az egybegyűlteket. Borbély László az RMDSZ képviseletében a Szent István-i örökségről beszélt. Borbély László után Karácsonfalva magyarországi testvértelepülésének, Balatonendrédinek a polgármestere, Késmári Tibor szólalt fel. Elmondása szerint azért vannak jelen az ünnepségen, mert ezáltal is erősíteni kívánják azokat a kötelékeket, amelyek átnyúlnak az országhatáron. Az említett településen kívül még jelen voltak a hollandiai Huidekeskerk, a magyarországi pomázi és a káposztásszentmiklósi testvérgyülekezet képviselői is. /Vajda György: Hármas ünnep Karácsonfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./"
2001. szeptember 4.
"Több hónapos szünet, és egy hetes rendkívüli ülésszak után szept. 3-án elkezdődött a parlament rendes őszi ülésszaka. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy vélte: mindenekelőtt a tulajdonviszonyok rendezését kell befejezni, ezen a téren az erdélyi magyar közösség számára az elsődleges célt az egyházi és közösségi tulajdonok visszajuttatása jelenti. Eckstein-Kovács szerint el kell fogadni a gazdasági életet szabályozó fontos törvényeket, többek között a csődeljárás "finomítására" vagy a monopóliumhelyzetben lévő gáz-, villany- és vízszolgáltatást biztosító vállalatok privatizálására vonatkozó jogszabályokat. Prioritásként tekinti ugyanakkor a sovén, xenofób és antiszemita megnyilvánulásokat megszüntető diszkrimináció-ellenes törvénytervezet véglegesítését. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint valószínűleg a parlament napirendjére kerülnek majd az oktatási kérdéseket érintő törvények is, mint például az egyetem törvénye. Az RMDSZ-politikus szerint az RMDSZ autonómia-tervezete "nincs végképp eltemetve. - Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője továbbra is Kelemen Attila Maros megyei képviselő, a frakció tavaly módosított szabályzata szerint mandátuma legalább 2002 februárjáig érvényes. Az alsóház állandó bizottságában az RMDSZ egy titkári tisztségre jogosult ezen az ülésszakon, ezt Borbély László Maros megyei képviselő tölti be. Az RMDSZ szenátorai Verestóy Attila Hargita megyei szenátort választották újra a frakcióvezetői tisztségre, a szenátus állandó bizottságában a szövetséget Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor képviseli titkári minőségben. /Elkezdődött a parlament őszi ülésszaka. A tulajdonjogi viszonyokat kell rendezni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2001. szeptember 5.
"Borbély László RMDSZ-képviselő a képviselőház ülésén Vlad Hogea: Nationalistul című könyvének betiltását kérte. Az indok: az alkotás több xenofób, antiszemita, magyarellenes, gyűlölettel teli cikkelyt tartalmaz, ami a Büntetőtörvénykönyv hatáskörébe tartozna. A képviselő szerint csak így lehetne bizonyítani, hogy Románia teljesen demokratikus állam, ahol nincs keresnivalója a nemzetek közötti ellentétek szításának. Borbély sérelmezte, hogy a könyvet a képviselőházhoz tartozó nyomdában állították elő. Vlad Hogea válaszolt az ülésen: egyetlen RMDSZ-képviselőnek sincs morális joga elítélni egy romániai képviselő tudományos munkáját. Szerinte Borbély László egy fasiszta szervezet tagja. Corneliu Vadim Tudor is felszólalt: azt nyilatkozta, hogy ez tulajdonképpen "az RMDSZ besúgópolitikájához passzol". /Nacionalista "Nationalistul" Borbély László a Hogea-könyv betiltását kérte. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"
2001. szeptember 7.
"Szept. 3-án megkezdődött a parlament őszi ülésszaka. Az RMDSZ képviselői frakciója megtartotta az első "frakció-acsarkodást" - számolt be a történtekről Böndi Gyöngyike képviselő. A frakcióban megkérdezték Szilágyi Zsoltot, a Reform Tömörülés tagját, tisztázza, melyik területi szervezetre gondolt, amikor politikai banditának minősítette annak vezetői. Szilágyi Zsolt erre nem volt hajlandó, ellenben mindezt kikérte magának. A frakció szinte egyhangúlag vonta kérdőre az RT-s képviselőket "az egyházi ingatlanok visszaigénylése körüli hazudozásaikért és azért, amiért nem hajlandók elismerni a frakció azon jogát, hogy kérdőre vonja őket az RMDSZ érdekeivel ellentétes tetteikért, nyilatkozataikért." Szept. 4-én beindult a parlamenti gőzgép: egy nap alatt több mint 34 törvénytervezetet fogadott el a T. Ház. A legtöbb sürgősségi eljárás volt, főleg kormányrendeletek. Ugyancsak 4-én Borbély László elítélte Vlad Hogea PRM-s képviselőnek "A nacionalista" című szennyiratát. Szept. 5-én a bizottság napirendjén a nyugdíjtörvény módosítása szerepelt, de mivel a miniszter éppen nem ért rá, ezért nem tárgyalták a módosítást. /Böndi Gyöngyike, parlamenti képviselő: Parlamenti napló. = Bányavidéki Napló (Nagybánya), szept. 7./"
2001. szeptember 10.
"Szept. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT, az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetőiből álló Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Az ülésről Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott. A valószínűleg szept. 29-én Marosvásárhelyen sorra kerülő SZKT-t, vagyis a Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlését készítették elő. Az Ügyvezető Elnökségnek a kormányzó párttal kötött megállapodás keretében ismét meg kell fogalmaznia a prioritásokat. Az anyanyelvi oktatás lesz előrelépés, két új magyar tannyelvű líceum indul be a meglévők mellett, Aradon és Máramarosszigeten. Székelyföldön magyar polgármesterek késleltetik, hogy magyar nemzetiségű emberek visszakapják vagyonukat, ez megengedhetetlen jelenség. - Az SZKT keretében szeretnének vitát folytatni Románia jelenlegi gazdasági helyzetéről. - A TEKT-tanácskozás szünetében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, és Borbély László ügyvezető alelnök sajtótájékoztatót tartottak. Kifejtették: az RMDSZ az elkövetkező időszakban az eddiginél határozottabban kíván részt venni a földtörvénnyel és ingatlantörvénnyel kapcsolatos ügyek intézésében, az érintettek támogatásában. Evégett irodahálózatot hoz létre, itt jogászok, más szakértők állnak majd a magyar lakosság rendelkezésére. Mivel a hazai magyar lakosság 51 százaléka falun él, feltétlenül foglalkozni kell a falusi lakosság életkörülményeivel. - A területi elnökök közül többen igényelték, hogy a szövetségen belül értelmezzék újra a platformok szerepét, miszerint ezeknek az RMDSZ-en belüli ideológiai különbözőséget kellene megjeleníteniük. - Az RMDSZ vezetősége a kormánypárttal folytatott tárgyaláson szóba hozza, hogy a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásait több helyütt nem hajlandók életbe ültetni az önkormányzatok. Határozottan igényelni fogják az egyházi vagyonok helyzete rendezésére vonatkozó jogszabály kidolgozását. Felvetik azt is, hogy növelni kell a magyar nyelvű rádió- és tévéadások időtartamát, és hogy nem értenek egyet a kormánypárt időnként nacionalista felhangokkal megtűzdelt retorikájával, egyes kormánypárti politikusok magyarellenes megnyilatkozásaival. /Máthé Éva: TEKT-ülés Marosvásárhelyen. Az SZKT-t és a kormánypárttal való tárgyalást készítették elő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./"
2001. szeptember 21.
"Nastase miniszterelnök szept. 17-i csíkszeredai sajtótájékoztatóján szót ejtett arról, hogy a háromszéki és Hargita megyei magyar lapok írásait olvassa: "Elég ritkán olvasom a Kovászna és Hargita megyében megjelenő lapok fordításait, és nagyon meg vagyok lepődve, hogy mennyire eltávolodnak ezeknek a lapoknak az írásai az ország valóságától... Úgy vélem, nagyobb figyelmet kell szentelnünk ennek a szemléletnek, ezeknek a kommentároknak, hogy a replika jogán kellőképpen válaszolhassunk." Nehéz kihámozni ebből, mi nem tetszik a miniszterelnöknek a magyar lapokban. A Hargita Népe vállalja valamennyi írását. /Borbély László: Mit olvas a miniszterelnök? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Az Oxford Analytica elemzése arra következtetett, hogy a román politikai életben a hatalmon levő párt minden szinten túlgyőzte magát, s az ország legjobb úton van az állampárt (rém)uralma és a pártállam kialakulása felé. Ezek a megállapítások vitát váltottak ki Romániában. Borbély László szerint a tények a következők A 2000-es helyhatósági választásokon a TDRP (ma SZDP, a kormánypárt) képviselői a polgármesteri székek 35,5 %-át szerezték meg. Azóta komoly változás történt, az arány ma már 50 százalék fölött van. Ugyanis időközben 637 polgármester váltott pártot (!), a statisztika szerint 82 százalékuk az SZDP-hez ,,igazolt" át. Tudni kell, hogy a reformok halogatása és az állami túlsúly miatt Romániában példátlan méreteket öltött a korrupció, nagy a feketegazdaság is. Tavaly a hivatalos és a feketegazdaság által együttesen előállított, 53 milliárd dollárnyi hazai össztermékből a feketegazdaság ,,eredménye" 16,1 milliárd dollárra rúgott (!), azaz 31 százalék volt. /Bogdán László: Kaméleonok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./"
2001. szeptember 28.
"Az RMDSZ küldöttségét - Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Verstóy Attila szenátort, Borbély László és Kelemen Hunor képviselőket - szept. 26-án fogadta Ion Iliescu államfő, aki mellett Octavian Stireanu és Ioan Talpes tanácsosok foglaltak helyet. Takács Csaba beszámolt a találkozóról. Az RMDSZ nevében Markó Béla vázolta az RMDSZ-t foglalkoztató problémákat: a gazdasági-szociális és reformvonatkozásban az eredmények váratnak magukra, a centralizáció alig enyhült. A rendeletek végrehajtása nehézkes. Markó Béla szóba hozta az amnesztia kérdését Héjja Dezső esetében, illetve az egész Agache-üggyel kapcsolatos helyzetet. Markó kitért a nacionalizmus megnyilvánulásaira, a nyelvtörvényre, az erőteljesebb reformigényre, az oktatásra és az egyházi ingatlanokra. Markó Béla gyakoribb konzultációs lehetőséget kért az elnöktől. Szó volt a státustörvényről is, amely vészélyezteti mind a magyar-magyar, mind a magyar-román kapcsolatokat. Úgy váltak el az államelnöktől, hogy egy sor kérdés megoldását támogatni fogja. /(Cseke Gábor): Közel két óra Iliescu elnöknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"
2001. október 1.
"A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 29-én Marosvásárhelyen tartott ülésén Frunda Györgyöt megválasztották a testület elnökévé. Egy alelnöki és két titkári funkciót is sikerült betölteni, de további három tisztség üresen maradt a következő SZKT-ülésig, mert egyetlen jelölt sem érte el a szükséges szavazatarányt. Markó Béla szövetségi elnök Madártávlat és békaperspektíva című politikai tájékoztatójában kifejtette: a romániai magyarság biztonságérzete megteremtésében nagy segítség lehet a státustörvény, mert azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy Magyarország ténylegesen odafigyel a határon kívül élő magyar közösségekre. De a romániai magyar közösségnek a dolga a "jövőt előkészíteni", megfelelő jogi kereteket kiküzdeni. A kormánypárttal való együttműködésről elmondta: kölcsönös érdek a közös cselekvést keresni. Markó megosztására tett kísérletnek minősítette a "Reform Tömörülés-ügyet". A parlamenti képviselők féléves beszámolói után a küldöttek megvitatták az elhangzott jelentéseket. Az SZKT visszautasította az RT javaslatát, hogy vitát indítsanak a státustörvényről. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pozitívan értékelte az RMDSZ és az egyházak vezetői közt született megegyezést a státustörvény alkalmazásával, az ajánló szervezetek létrehozásával kapcsolatban. Tőkés László cáfolta Markó szavait, aki szerint a püspöknek "csakis és kizárólag" annyi megjegyzése volt a terrorizmusról Európa közös gyásznapján, hogy az egyházi iskola eltérítőit nevezte terroristáknak, ezzel a minősítéssel pedig a Szilágy megyei RMDSZ-re utalt. A felszólalók egy része megismételte a szövetségi elnöknek a Reform Tömörülés emlékeztetőjével kapcsolatban elhangzott vádjait /többek között Varga Attila képviselő, Asztalos Ferenc képviselő Szatmári Tibor, Borbély László/. A szót kérő RT-küldöttek felháborítónak tartották, hogy személyenként egy perc áll rendelkezésükre hozzászólni olyan jelentős kérdésekhez, mint az RMDSZ-SZDP együttműködés, alkotmánymódosítás, státustörvény, egyetemépítés stb. Szilágyi Zsolt képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy az SZKT nem kíván külön-külön vitázni az említett kérdésekről. Toró bejelentette: ha az SZKT nem kíváncsi a Reform Tömörülés véleményére, az RT külön sajtóértekezleten fogja kifejteni álláspontját. Toró ezt meg is tette, kifejtve, hogy a státustörvény végrehajtására az RMDSZ-nek külön, a magyar történelmi egyházak, a civil társadalmi szervezetek és a politikai-érdekvédelmi szervezet képviselőiből álló társadalmi szervezetet kellene létrehoznia. A személyi összetételről a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete, a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által összehívott Civil Tanács, és az SZKT döntsön. A testület zárt ülésen döntött Tőkés László ügyében. Takács Csaba ügyvezető elnök azzal vádolta Tőkés Lászlót, hogy a tavalyi parlamenti választásokat megelőzően RMDSZ-ellenes kampányt folytatott Szilágy megyében. A háromtagú bizottságból ketten megalapozottnak találták a panaszt, és elmarasztaló jelentést terjesztettek az SZKT elé. A bizottság harmadik tagja, Gergely István csíksomlyói plébános különvéleményt fogalmazott meg: ha Tőkést megrovásban részesítik, akkor el kell ítélni az RMDSZ-elitet is. Ki kell deríteni, hogy ki ártott többet a szervezetnek: Tőkés László Szilágy megyében, vagy az RMDSZ Marosvásárhelyen vagy Székelyudvarhelyen. A testület végül 39 igen szavazattal 17 ellenében 9 tartózkodás mellett elfogadta a jelentést, és megrovásban részesítette a püspököt. Tőkés László rögtönzött sajtótájékoztatóján kifejtette: politikai indíttatású, célzatos fegyelmi eljárás ment végbe, amely kísértetiesen emlékeztet az 1984-ben és 1989-ben ellene indított fegyelmikre, majd az egykori képviselő, Nagy Benedek lejáratási kampányára, illetve arra a forradalom tizedik évfordulóján elhangzott felszólításra, amelynek célja lemondatása tiszteletbeli elnöki címéről. Kijelentette: mindennek ellenére nem hajlandó kilépni a szervezetből, hiszen nem az RMDSZ-tagsággal vannak nézeteltérései, amely, akár egy repülőgép utasai, ártatlan. A bűnösök azok, akik ezt a gépet "eltérítették" - hangoztatta. A megrovás nem keseríti el, hiszen az SZKT legitimitása amúgy is gyenge, ezért a testület korrumpálható. Ezt inkább kitüntetésként kezeli, és a Magyar Köztársaság nagykeresztje mellett az RMDSZ "kiskeresztjeként" fogja viselni. - Az SZKT állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte a terrorizmust, ugyancsak állásfoglalásban fogalmazta meg az RMDSZ aggodalmát Adrian Nastase miniszterelnöknek a romániai magyar sajtóval kapcsolatos kijelentései miatt. Ismételten állást foglalt az RMDSZ az 1989 decemberében Kézdivásárhelyen megölt milicista tiszt ügyében született bírósági ítéletek ellen. Az SZKT felkérte a román államfőt, hogy alkotmányos jogaival élve gyakoroljon kegyelmet az egyik elítélt, a súlyos beteg Héjja Dezső ügyében. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Megrovásban részesítették Tőkés Lászlót. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ Tőkés László püspök kijelentette: "Nem áll szándékomban kilépni az RMDSZ-ből. Ott vagyok az alapítói között, ott vagyok a zászlóvivői között, legalább annyi szavazatot szereztem neki, amennyit elveszített Seres Dénes a Szilágyságban". /Mózes Edith: Csonka maradt az állandó bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ Markó Béla keverni kezdte a politika és az erkölcs nyelvét. A politikai sokszínűséget elfogadjuk, az erkölcsi sokszínűséggel szemben azonban nem vagyunk toleránsak, fejtette ki, miközben nagyon jól tudta azt, hogy mindig a többség birtokosai döntik el, mi fér bele a politikai sokszínűségbe, s mi csúszik át az elítélendő erkölcsiségbe, állapította meg cikkében Bakk Miklós. A Reform Tömörülés az alkotmány módosításának, a státustörvény alkalmazásának a napirendre tűzését szorgalmazták, amelyeknek megtárgyalását Markó Béláék viszont most elkerülték. /Bakk Miklós: Nyelv és többség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./"