Az 1989-es fordulat után először sikerült szakmai tanácskozást tartania az egyházi lapok és a világi lapok egyházi rovata szerkesztőinek. A találkozót a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete okt. 14-15-én tartotta Illyefalván, azzal a céllal, hogy ismerkedési lehetőséget teremtsen a világi és egyházi lapok képviselői között, valamint, hogy hozzájáruljon az egyházi sajtó népszerűbbé válásához, szakmai szintjének emeléséhez. Cseke Péter, Kötő József és Borbély Imre vitaindító előadása után kezdődött a megbeszélés. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ Mintegy húsz szerkesztőség küldte el munkatársait, továbbá a marosvásárhelyi és a kolozsvári rádió, a székelyudvarhelyi Anti-Beta tévéstúdió. Kötő József Sajtó és nyilvánosság az egyházban címmel tartott előadást. Borbély Imre a korszerű nemzeteszményről értekezett. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án Kolozsvárott tartott közgyűlésén elhangzottakról két hét múlva egy olvasói levél közléséből értesülhettünk. Patrubány Béla elnöki beszámolója után Kató Béla és Jakab Gábor alelnökök következtek. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke beszédében kitért arra, hogy eddig a magyarság legfontosabb gondolata a szabadság volt, mostantól a megmaradás. Minden kisebbségnek joga van a szuverenitáshoz, tehát az autonómiához is. Ha ez nem így van, akkor vannak magasabb rendű és alacsonyabb rendű nemzetek. Borbély Imre képviselő egy tudásközpontú nemzet és egy országhatárokon átvonuló gazdasági integráció szükségességéről beszélt. Tőkés László püspök Babits Mihályt idézte: "Ne mondj le semmiről, minden lemondás egy kis halál..." Az MVSZ az a szervezet, fejtette ki, amely nem mond le semmiről, mert "előbb megcsonkították a nemzetet, majd megcsonkult a nemzet a mi tudatunkban". Felszólaltak még : Czirják Árpád érseki helynök, Varga László református lelkész, Tempfli József római katolikus püspök, Dávid Gyula és Csávossy György. /Portik Piroska: VET-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"

"Az RMDSZ SZKT határozata amely a helyben lakást kizáró kritériumként szabta meg, sérti az egyén szabadságát és szűkíti a román törvény előírásait is, állapította meg Borbély Imre nyilatkozatában. "Minden demokrácia alapja a méltányosság és az esélyegyenlőség." A szavazócédulákra nem került rá a neve, ezzel az RMDSZ kényszerhelyzetbe hozta, vagy legitimálja a helytelennek tartott SZKT-határozatot, vagy vállalja a független jelöltséget. Hangsúlyozta, hogy lépése nem érinti az RMDSZ programjaihoz való hűségét, sem RMDSZ-tagságát. /Borbély Imre, Hargita megye független képviselőjelöltje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

"Az 1992-es évtől magyar nevek jelennek meg más pártok zászlója alatt vagy függetlenként indulnak. Azon nem kell csodálkozni, hogy Hajdu Győző Hajdu Victorként első helyen áll az egyik román párt szatmári választólistáján. Annál inkább aggasztó, írja Puskás Attila, hogy egyesek "nem tudnak belenyugodni abba, hogy a /többé-kevésbé/ demokratikus módon történt jelölés személyüket nem tartotta alkalmasnak magyarságunk képviseletére" és függetlenként indulnak. Borbély Imre lépését felkéretlen önjelölésként értékeli a cikkíró. /Puskás Attila: Színtelen és "más színű" jelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./ "

"Inczeffi Tibor cikkében egyszerre támadja Tőkés Lászlót és Borbély Imrét. A Tőkés László-Domokos Géza vitát egyszerűen úgy kommentálja, hogy az újságolvasó megtudta, hogy "a tiszteletbeli elnök hazudik". Borbély Imréről pedig egyenesen azt állítva, egy meg nem nevezett RMDSZ-es parlamenti képviselőre hivatkozva, hogy együttműködik a román kormánnyal, kollaboráns, 1991 óta rágalmazza a legitim magyar vezetőket. /Inczefi Tibor: A szembenézés megint elmarad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Arra a kérdésre, hogy nem lett volna jobb, ha Borbély Imre neve fölkerül az előválasztási szavazólapokra, György Sándor, a gyergyói Területi Elnökök Szövetsége elnöke azt felelte, hogy a kevésbé rossz megoldást választották, amikor nem szerepeltették a nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elfogadta a zilahiak meghívását, rövid időre Zilahra látogatott, ahol elmondta, hogy történtek kísérletek az RMDSZ megosztására. Ebbe a kategóriába tartozik a nevet változtatott Magyar Független Párt, a mostani Magyar Szabaddemokrata Párt, akik Székelyföldön kívül kiterjesztették tevékenységüket Fehér és Hunyad megyére is. Hasonló megosztást eredményezhet a Székely Ifjak Fóruma csoport, de román pártok listájukon befutó helyeken is szerepeltetnek magyar jelölteket, magyar szavazatokra számítva. Megosztó tényezőnek nevezte Borbély Imre függetlenként való indulását, mert a közösségért nemcsak a parlamentben lehet dolgozni. Markó Béla cáfolta a sajtóban megjelent hírt, hogy koalíciós tárgyalást folytatott volna a kormánypárttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

"Szász János visszautasította Inczefi Tibor cikkét, aki szerint Borbély Imre kollaboráns. Szász János továbbment: "érdekvédelmi szervezetünk élenjáróinak soraiban váltott szereposztással vállalják egyesek a bolsevik boszorkányüldöző boldogtalan emlékezetű szerepét." Szerinte ide sorolható a Neptunban tárgyalók elleni vádaskodás, vagy Nagy Benedek "szándékait kiforgató" kampány. Szász János is elmarasztalja Borbély Imrét, de finomabban, nem úgy mint Inczefi: Borbély Imre a képviselőséget összetéveszti a prófétasággal. /Szász János: Bolsevik boszorkányüldözés vagy európai bírálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./"

"Borbély Imre tanulmányában az integráció kérdéseivel foglalkozott. Az európai integráció magyar realitások figyelembevételével "önálló, együttműködő nemzetrészek kialakításával, a határokon átnyúló gazdasági, kulturális és politikai struktúrák létrehozásával képzelhető el." A magyar megmaradás feltétele az egyes nemzetrészek szabad, autonóm fejlődése. A magyar-magyar integráció jelenti a Kárpát-medence magyarságát érő kihívásokra adható egyetlen választ. Ennek ellenére a káros alapszerződések megkötői azt sugallják, hogy az euro-atlanti és a magyar integráció egymást kizárja. "A jelenlegi magyar külpolitikai vezetés" az ország érdekeit feladta "egy magyarellenes, bűnös román hatalmi elit talpon maradásának elősegítéséért". Magyarországon az "oligarchia a kozmopolitizmus terjesztésében érdekelt, a középosztály viszont egy új, jövőbe mutató nemzeteszmény létrejöttében." "Ebben leli magyarázatát a magyarországi nemzeteszmény-ellenes kurzus." Az RMDSZ-en belül megnő a hangja azoknak, akiknek az autonómiapolitika megvalósíthatatlan ködkép, akadály a tájbasimuló karrier előtt. 1994 óta ez az RMDSZ-vonulat maga mögött tudhatja a magyar kormányt. A kívánatos perspektívát Frunda György jelzi. - Mindezek miatt az RMDSZ-nek el kell kezdenie az erdélyi magyar társadalom önálló megszervezését. "Most, mikor a magyar érdekek ellen szerveződött kommunista gyökerű Budapest-Bukarest tengely a Markó-féle óvatoskodó autonomizmust is elseperni kívánja, az RMDSZ jelenlegi vezetése válaszút elé érkezett. Vagy vállalja, amit rábíztak még Brassóban: az erdélyi magyarság kataszterének felállítását és a belső választások megtartását, továbbá az új, az erdélyi magyarság érdekeit jobban figyelembe vevő külpolitikát hirdet", vagy eltűnik a süllyesztőben, átadva helyét a kollaboráns-neptunista vonalnak. "Az új külpolitikában Magyarország kell legyen az első számú célország." "Fel kell adni a magyarországi politikai erőkkel szemben az egyenlő távolság tévesnek bizonyult elvét, és egyértelműen szövetségre kell lépni a nemzet érdekeit védő erőkkel." "A magyarországi nemzeti erők nem járulhatnak hozzá a román-magyar alapszerződés ratifikálásához." /Borbély Imre: Kisebbségek az oltáron. = Demokrata, okt. 24./ "

"Gál Éva Emese kárhoztatja a széthúzást. Elismerte: az "SZKT-határozat Borbély Imre képviselő ellen valóban vétett, mert jogfosztottá tette." Hozzátette: "De egy, személye ellen elkövetett vétek följogosítja-e őt arra, hogy a közössége ellen vétkezzen?!" /Gál Éva Emese: Magyar átok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./ "

"Ujj János szükségesnek tartotta, hogy Nyílt levél címen közölje a közvéleménnyel: megszakítja kapcsolatát az Erdélyi Naplóval, amelynek aradi tudósítója volt. Indoklása: A hatalomért mindent? című írásából kihagytak néhány jelentős mondatot, amelyben Ujj János hevesen támadta Borbély Imrét. Ujj János kifogásolta dr. Borbély Zsolt Attila Egységben a kétely című írását és a további cikkeit is, nem ért egyet a Neptun politikai hiba volt című írással, sem, mert ez a "Frunda-ellenes csoport érdekeit szolgálja". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./"

A Romániai Magyar Szó szinte naponta közöl egy Borbély Imrét vagy dr. Borbély Zsolt Attilát támadó cikket. Most Szász János siet Frunda György védelmére, amikor kifejti: dr. Borbély Zsolt Attilát a hitelrontás szenvedélye vezette Egységben a kétely /Erdélyi Napló, okt. 9./ című írásában. /Szász János: Egyéb f/r/undamentális kérdések. Kétely vagy hitelrontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

"Az Erdélyi Napló munkatársai megkérdezték Borbély Imrét, Markó Bélát az RMDSZ szövetségi elnökét és Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a Borbély Imre jelölése körül kialakult vitáról. Borbély Imre elmondta: külügyesként valóban sokat hiányzott a parlamentből. Olyan külügyi tevékenységet folytatott, amelyre sem a román parlament, sem az RMDSZ megbízásával nem rendelkezett. Saját maga ment előre az RMDSZ belátható autonomista útján, és kereste ennek beágyazását az összmagyar koncepcióba. "Ez vezetett oda, hogy a Magyarok IV. Világtalálkozója fő témájának a nemzeti stratégiát választotta." Az összmagyar nemzetstratégia kidolgozásához nem kell egyéb egy íróasztalnál. A kigondolt koncepció érvényesítésére viszont megfelelő súlyú politikai pozíció szükséges. Nem Temesváron jelöltette magát. "Politikai hitvallásom, hogy az erdélyi magyarság sorsa a székelységtől, a székelység sorsa az autonómiától függ. Ezt Székelyföldről lehet a legjobban szolgálni." Ezért is tervezi, hogy Gyergyószárhegyre települ, mihelyt sikerül Temesváron visszaigényelnie államosított lakását. - Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem lát belső válságot. Az RMDSZ egységes. Markó szerint Borbély Imre független jelöltként az RMDSZ országos képviseletét gyengíti. - Tőkés László szerint az a döntés, hogy csak lakóhely szerint pályázhat valaki képviselőjelöltségre, elsősorban Borbély Imre ellen irányult. Tisztességtelen dolognak tartja, hogy ezek után az RMDSZ országos vezetősége Borbély Imrét kárhoztatja. /Gazda Árpád, Németh Tünde: Szakadozott egyetértés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"

"Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó főtitkára számon kérte Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől, miért nem szólította fel az erdélyi magyarságot, hogy egységesen a tulipánra szavazzon. A püspök a református híveket felszólította erre, "az sem semmi", jegyezte meg Cseke Gábor. Az újságíró kifogásolta, hogy Tőkés László az Erdélyi Napló okt. 31-i száma szerint a Szakadozott egyetértés című ankéton Borbély Imre oldalára állt, jogosnak ítélve, hogy Borbély független képviselőként indult. Cseke Gábor cikkébren elmarasztalta Borbély Imrét. /Cseke Gábor: Az elmaradt szózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ A Romániai Magyar Szó fontosnak tartotta, hogy újraközölje az Erdélyi Napló Szakadozott egyetértés című ankétját. -"

Választási eredmények: Gyergyószentmiklóson 12 778 érvényes szavazatból 10 364 Frunda Györgyre, 828 Constantinescura, a szenátorlistán 12 584 érvényes szavazatból 10.822 az RMDSZ-re, a képviselőlistán 12 608 érvényes szavazatból 10 110 az RMDSZ-re, 469 Borbély Imre független képviselőre. - Szilágy megyében a szenátor- és képviselőlistákon az első az RMDSZ, a szenátorlistán 23,7 %-kal /35 433 szavazattal/, majd a Demokrata Konvenció jön 23,07 %-kal, a képviselőlistán az RMDSZ 23,46 %-kal /34 977 szavazattal/ vezet, második a DK 22,11 %. Az elnökjelöltek sorrendje Szilágy megyében: Emil Constantinescu 40 611 szavazat, 26,3 %, Iliescu 21,26 %, Frunda György 20,9 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

"Szász János ismét kikelt Borbély Imre ellen, majd Frunda György kiváló teljesítményét méltatta, végül az Erdélyi Napló hetilapot elítélte: az újság az RMDSZ ellenzékének szócsöve. "Az ellenfelek ellenséggé rágalmazása, a politikai hitelrontás, a parttalana piszkolódás.. " sorolta kifogásait. /Szász János: Realizmus és hisztéria. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./"

"A mai magyar kormány politikájának bírálatát még a hivatalba kerülése előtt kezdtem el. - nyilatkozta Tőkés László püspök a Demokrata munkatársa, Varga Domokos György kérdésére. 1994-ben már világos volt, hogy "ez a kormány egészen más irányvonalat vett a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikában." "A határon túli magyarság, így az RMDSZ is sokáig keményen tartotta azt a vonalat, hogy nem szabad kétoldalú egyezségről beszélni, hanem háromoldalú szerződést kell kötni." A magyar kormány azonban szakított a korábbi irányvonallal és gyökeres szakítást hajtott végre. Varga Domokos Györgynek arra a megjegyzésére, hogy a küldöttgyűlés előtti hetekben folyamatosan támadták Csoórit és az MVSZ-t, lehet, hogy féltek, Tőkés László kifejtette: "Feltételezem, hogy a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi ellenzéki pártok természetes együttállása riasztotta a magyar kormányt. Az előző négy évben az akkori magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek szoros szövetsége figyelmeztető jel volt, ezt a politikai erőt, ezt az össznemzeti szövetséget nem szabad fenntartani, mert ez veszélyezteti leginkább a kormányon levők hatalmát." A szocialista és szabad demokrata képviselők lelkesen tapsoltak az alapszerződéshez, jegyezte meg Varga Domokos György. Tőkés László ezt így látja. "Ha valaki egyszerűen süket a nemzeti kérdés iránt, akkor mutathatom neki a Szent Koronát és lobogtathatom a nemzeti zászlót, nincs kapcsolódási pont, simán lepereg róla." Biztosan van alapja a kritikáknak, az adminisztráció, a pénzkezelés szabados. Azonban az MVSZ "nem csupán ez, ennél sokkal több." A püspök Borbély Imrével kapcsolatban megjegyezte: elsősorban azért született olyan testületi döntés, hogy mindenki lakóhelye szerint pályázhat képviselői mandátumra, hogy Borbély Imrét kiiktassák az esélyesek közül. - Tőkés László nem vállalta az MVSZ elnöki jelölését, mert annyi a feladata, hogy nem győzi: az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, püspök, zsinati elnök... - Többször a szemére vetették, hogy miért avatkozik be a magyarországi belpolitikába. "Egy egészséges nemzeti politika keretében nem is létezne az a fogalom, hogy beavatkozás. Természetes, hogy a magyar nemzet dolgai engem pont úgy érintenek Nagyváradon, mint egy budapesti polgárt. Ez az üzenet a legbántóbb, és azzal fenyegeti a romániai és a többi határon túli magyar szervezetet, hogy megzsaroltatván leszereli a többségi nemzettel szembeni ellenállását." /Demokrata, nov. 7./ "

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

Hargita megyében 217 702-en mentek el szavazni, ez 87,01 %-os részvételi arányt jelent. Az elnökjelöltek közül Frunda György 171 907 szavazatot kapott /80,48 %/, a második Iliescu /11 587/, harmadik Constantinescu /11 288/. A képviselőházi listán az RMDSZ 171 758 szavazatot kapott /81.4 %/, a kormánypárt 8 374-et. A független Borbély Imre mindössze 2 356 voksot nyert el, a Székely Ifjak Fóruma 860-at, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt 405-öt, a két cigányszövetség 1500-at. - Az RMDSZ szenátorlistája 177 113 szavazatot kapott, a kormánypárté 7 732-t, a Demokratikus Konvenció 6 984-et. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Borbély Imre visszautasította Szekeres Attila cikkét /Borbély-dilemma, Háromszék, nov. 9./, aki elítélte azt, hogy független jelöltként indult. Borbély Imre kifejtette, hogy az erdélyi magyarság önállóságát képviseli. Borbély Imre írása mellett ott áll Szekeres Attila újabb válaszcikke, aki nem fogadta el az érvelést. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

"Juhász Erzsébet visszautasította azt a hangot, ahogyan Szász János minősítette az Erdélyi Naplót: ellenségeit rágalmazza, politikai hitelrontásban jeleskedik, stb. A kemény szavak mellett egyetlen idézet, utalás sincs. Szász János azért beszél így, mert mögötte áll a "romániai magyar politikai élet és sajtó nagy többsége". Lassan Erdélyben ugyanazt láthatjuk, mint Magyarországon: egy egyszínű hírközlési rendszert egy maroknyi szemben." Borbély Imre ellen folyik a harc, és mindazok ellen, kik önálló, független RMDSZ-t akarnak. /Juhász Erzsébet: Ki rágalmaz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. - dec. 1./"

"Fodor Sándor nem ért egyet Kádár Attila írásával /Rendszerváltás?, Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./. Kádár Attila megállapította, hogy a román társadalom elindult a demokratizálás útján. "Az RMDSZ-ben pedig minden maradt a régi." Kádár Attila szerint az RMDSZ-ben a másként gondolkodókat "rendre kiiktatták, lejáratták" és felsorolja őket: Király Károly, Katona Ádám, Szőcs Géza, Borbély Imre és Tőkés László. Fodor erre megjegyezte, hogy Tőkés Lászlót senki sem iktatta ki, hozzátette: "politizálásával, kivált taktikai kérdésekben, nem föltétlenül értek egyet". Tőkés Lászlónak azonban ott a helye az RMDSZ vezetésében. A többiek önmagukat iktatták ki az RMDSZ vezető testületeiből. /Fodor Sándor: Várjunk talán... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

"Dec. 16-án a hivatalos ünnepségekkel párhuzamosan Temesváron Kisebbségi érdekvédelem - kormányból és/vagy ellenzékből címmel tudományos tanácskozás folyt a református egyházközség Újvárossy Ernő-termében a helyi RMDSZ és a temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében. Borbély Imre politológus a dél-tiroli autonómiáról beszélt és az RMDSZ kormánykoalíción kívülmaradásának előnyeit ecsetelte. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a katalán példát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, annak alátámasztására, hogy az RMDSZ-nek nem kellett volna belépnie a kormánykoalícióba. A katalánok nem léptek be az általuk támogatott parlamenti szövetségbe, előnyös alkuhelyzetet teremtve maguknak. Bodó Barna szerint az RMDSZ mint érdekvédelmi szövetség nem lehet kormányzati tényező. Bárdi Nándor szegedi egyetemi tanár megjegyzést fűzött az elhangzottakhoz. Pataki Zoltán szükségesnek tartotta ezt szó szerint közölni, mondván: kormányon kívüli, független kutató. A belső népszavazásról: Erdélyben nincs olyan apparátus, amely ezt meg tudná oldani. Ellenben van példa, a szlovákiai, ahol összehívják a magyar önkormányzati képviselőket, ez legitim testület. Bárdi kimondja saját kérdésfeltevését és válaszát: "Mi a nemzeti sorskérdés? Az út, a villany, a csatorna, az iskolai végzettség, vagy pusztán az etnicitás megélése." A kataszter kérdése. Ma Erdélyben az RMDSZ még egy olyan listát sem tud letenni az asztalra, hogy melyik magyar településen milyen magyar iskola van és nincs egy olyan szakértői központ, amely ezeket a listákat elkészítené. "Ez az erdélyi értelmiség egyik legnagyobb hibája." Bárdi magyarországi diákok segítségével tárja föl azt, hogy például Iasiban, az egyetemen milyen szakon hány magyar tanul. Mérsékeltek és radikálisok: egyik oldalon vannak azok, akik tudják, hogyan lehet valamit elintézni egy minisztériumban Bukarestben és Budapesten, a másikon a humán értelmiségiek. - Hatalmon belül vagy kívül. Felvidéken az Együttélés azt mondja, hogy a magyarság érdekeit kell képviselni, a Magyar Polgári Párt viszont azt mondja: az a lényeg, hogy bent vagyunk a pozícióban. - A döntő: a magyar kormány viszonyulása az alapszerződéshez. - Az RMDSZ rádöbbent: cserbenhagyták és szövetséges nélkül nem tud politizálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./"

"Borbély Imre /sz. Temesvár, 1948/ szülővárosában végezte el a műegyetemet, 1989 előtt már Tőkés László munkatársi köréhez tartozott. 1991-től az RMDSZ elnökségének, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja, 1992-1996 között parlamenti képviselő. Az 1991-es marosvásárhelyi RMDSZ-kongresszusra ő dolgozta ki a társnemzeti koncepciót, majd egyik megfogalmazója az 1992-es kolozsvári autonómia-nyilatkozatnak. "Az egységes magyar nemzetet a trianoni békediktátum szétdarabolta, részeinek szuverenitását megszüntette. Ebből következik, hogy a magyarság létérdeke a politikai, gazdasági és kulturális reintegráció. A mai Európában ez elképzelhető határmódosítás nélkül" - nyilatkozta. Az erdélyi magyarság számára elsődleges az autonómia megszerzése, ugyanúgy létérdekez a diszkriminatív, jogtipró intézkedések megszüntetése. Például az elkobzott egyházi javak visszaadása, magyar egyetemek létesítése. Az "RMDSZ csak olyan politikai alku keretében léphetett volna kormányba, amely mindezeket szavatolja. Ez nem történt meg. " Ezért a "kormányba lépés politikai hiba volt." - Az 1996-os választásokat megelőzően Frunda György, Verestóy Attila és Borbély László koalíciós megbeszéléseket folytatott az akkori nacionálkommunista hatalom képviselőivel. Később emiatt, a demokratikus erőkkel folytatott tárgyalásokon a román liberálisok megvétózták az RMDSZ "kaméleonjainak" tárcához jutását. Ezért lett Magureanu, a titkosrendőrség /SRI/ főnökének vadásztársa, Verestóy Attila helyett a következetes antikommunista Birtalan Ákos miniszter. A kollaborációpárti Frunda Györgyöt nemcsak az RMDSZ támogatta, hanem a magyar média is. A kedvező magyarországi visszhang a jelenlegi magyar kormányt támogató szociálliberális sajtótöbbség részéről volt tapasztalható. Csipor Csaba kérdésére válaszolva Borbély Imre egyetértett azzal, hogy az RMDSZ kormánytagságának óriási néppszichológiai hatása van, de a kényelmes csodavárást nem lehet pozitívnak nevezni. Nem igaz, hogy páratlan méretű ez a hatalomban való részvétel, Groza kormánya idején még nagyobb volt. "A templom és az iskola önállósága nélkül" - zárta a beszélgetést Borbély Imre - "a közösség önállósága sem képzelhető el." /Csipor Csaba: temesvári beszélgetés Borbély Imrével. Magyar létérdekek Erdélyben. = Magyar Fórum, márc. 28./ "

Megjelent Németh Tünde, Budapesten politológiát és jogot hallgató fiatal újságíró interjúkötete A jéghegy a magyar-magyar csúcson címmel. A szovjet elnyomás megszűnése után újra felszínre jöttek az össznemzeti problematika főbb megválaszolatlan kérdései, állapította meg az előszóban dr. Borbély Zsolt Attila. A kötetben Kovács Miklóssal, Tabajdi Csabával, Németh Zsolttal, Duray Miklóssal, Szőcs Gézával, Hódi Sándorral, Borbély Imrével, Kodolányi Gyulával, Jeszenszky Gézával, Demeter Ervinnel, Semjén Zsolttal, Horváth Bélával és Bencsik Andrással készült interjú olvasható. Németh Tünde az Erdélyi Napló munkatársa volt. Az új főszerkesztő nemzetileg egyértelműen elkötelezett, de hosszabb lélegzetű írásokat nem közölt, ezért nem jelenhettek meg a hetilapban Németh Tünde interjúi. /Kisgyörgy Réka: A jéghegy a magyar-magyar csúcson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

"A Magyarok Világszövetségén belül működő nemzetstratégiai bizottság koordinátora, Borbély Imre /Temesvár/ a vele készült interjúban hangsúlyozta, hogy pozitív jövőképet kell kialakítani és azt tudatosítani. "Sajátságosan magyar helyzet, hogy miközben az ország lakossága fogy, addig a magyarság egyharmada országhatáron kívül él. és ott erős asszimilációs nyomásnak van kitéve. A bánsági szórványban nagyon sok az utolsó generációs magyar..." "Kézenfekvő lenne e veszélyeztetett magyar szegmentum számára a magyarországi letelepedést célzottan megkönnyíteni." A termőföld elidegenítésének lehetősége, mivel Magyarországon gyéren lakott Németországgal összehasonlítva, "földrajzi adottságai miatt könnyen betelepíthető, egyfajta palesztinizálódási veszéllyel jár. "A magyar föld idegeneknek való eladását mindenképpen meg kell akadályozni." - Az 1996-os magyar világkiállítás lemondásáról elmondta: "Az ünnep a közösségi érzület egyik kovásza. A világkiállítás hasonló társadalomlélektani szerepet játszott volna. Akik a magyar nemzetérzés visszafogásán ügyködnek, ezt pontosan tudják. A világkiállítás elszabotálása tehát jól beleillik az elnemzetlenítő igyekezetbe." /Molnár Pál: A globalizáció veszélyezteti az esélyegyenlőséget. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 10., átvétel a Magyar Nemzet febr. 10-i számából/"

"A kommunisták hatalombiztosító feladatuknak tekintették a magyar nemzetet öntudatától, szellemi egységétől megfosztani. Ezért támadták a leszakított nemzetrészek autonómiapolitikáját és most az állampolgársághoz kötött elképzelés kapcsán, írta Borbély Imre. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy eddig nem hangzott el egyetlen javaslat sem a magyar állampolgárság automatikus kiterjesztésére. A magyarság megállapításához a német joggyakorlat szolgálhat mintául. A németséghez tartozást 25 % német vérhez, a német nyelv ismeretéhez, a németség vállalásához kötik. Vannak már példák: Izrael az állampolgársághoz való jogot szigorúan /az anyai ágon/ vérséghez köti, de alanyi jogként kiterjesztette a világon élő minden zsidóra. Az MVSZ választmánya márc. 5-i ülésén úgy döntött, hogy az állampolgárságról való elképzelést az új kormány és új parlament elé fogja terjeszteni. Azért nem előbb, hogy ez ne váljon a választási kampány témájává. Ezen döntés ellenére a sajtó egy része szenzációként röppentette fel a kettős állampolgárság igényét. Kovács László külügyminiszter azonnali reakciója megerősíti azt a feltételezést, hogy ezt a témát az MSZP akarta sajtókampányába integrálni. Kovács László elutasító magatartását durva félretájékoztatásra építette. "A csatlós média és klienspolitikusok /Erdélyben pl. Verestóy és Frunda pénzember-szenátor/ nem tettek egyebet, mint megismételték és sulykolták Kovács László április 6-i tételeit." Borbély Imre sorra megcáfolta Kovács László elutasító érveit. /Borbély Imre: Ki tudja meddig... /Egy politikai félrevezetés dimenziói./ = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Borbély Imre válaszolt Bodor Pálnak, mondván, Bodor Pál az Erdélyt érintő problematikában megfontolt, érzékeny, "baloldali és nemzeti médiaguru, sajnos, mihelyt az SZDSZ vagy a vele csereszabatos MSZP-s szoc-lib szárnyat éri a nemzetellenessé vádja, merőben megváltozik." /Borbély Imre: Bodor Pál most már érti… = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

"Nov. 21-én tartotta tisztújító közgyűlését az RMDSZ Temes megyei szervezete. Toró T. Tibor megvonta az eltelt két év mérlegét. A Területi Képviselők Tanácsa /TKT/ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a szervezési alelnöki tisztséget két év alatt nem vállalta senki. A koalíciós egyeztetés után a megyei RMDSZ-nek egyedül egy főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget sikerült kiharcolnia. Kétnyelvű tábla egyetlen magyarlakta településen sincs. Az oktatás helyzete riasztó: idén négy magyar első osztály szűnt meg a megyében. Szász Enikő szerint a bánsági magyarság a csángósághoz hasonló állapotba jutott nemzeti öntudat szempontjából, ezen csak az iskola, az egyházak, az RMDSZ és a civil szervezetek összefogása segíthet. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő a kormányban maradás mellett érvelt. Toró T. Tibort újraválasztották a szervezet megyei elnökének. Borbély Imrét jelölték TKT-tagnak, Bárányi Ferenc képviselő ellenezte a megválasztását. Végül Borbély Imre nem kapta meg a szükséges szavazatot. /RMDSZ-tisztújítás Temesváron. A bánsági magyarok "elcsángáltak"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

A Romániai Magyar Szó beszámolt arról, hogy az Erdélyi Naplóban sorozat indult A Securitate és a magyarok címmel. A sorozat anyagának átvétele előtt Gyarmath János főszerkesztő vezércikkében visszautasította a sorozatban napvilágot látó állításokat, szerinte ez csak az Erdélyi Napló közreadóinak üzenete, akiket zavar az RMDSZ egysége. A sorozatot dr. Balogh Júlia tette közzé, akit 1994-ben felkeresett Péter Ferenc volt szekus lehallgató és előadta értesüléseit. Gyarmath összegezésében a volt lehallgató szerint jó fiúk, akiket nem tudtak beszervezni és akiket lehallgattak: Fazekas János, Király Károly és Király István, Albert Antal, Blénesi Ernő, Sütő András, Hegyi István, Katona Ádám, Fodor Sándor, Hajdu Gábor, Borbély Imre, Gergely István, Borbély Ernő, Búzás László, Bíró Kata. /Gyarmath János: Ezt is megértük! - A Securitate és a magyarok. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./ A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., 8./