Fey László nem fogadta el Balogh Edgár írását, mondván, az RMDSZ-en belül igenis létezik olyan vonal, amelyet Tőkés László, Szőcs Géza, Katona Ádám és Borbély Imre képviselnek. Tőkés László ugyanis nem határolta el magát tőlük. Fey hangsúlyozza, hogy az RMDSZ-en belül két szárny van, de hazugságnak nevezte, hogy Borbély Imre a mérsékelteket kommunistáknak bélyegzi, a maga táborát pedig antikommunistáknak. Fey szerint a mérsékeltek pragmatikusok, reálpolitikusok, a másik táborba tartozók pedig voluntaristák. Balogh Edgár Fey László antiklerikalizmusának tulajdonította, hogy nem tetszik neki a püspök az RMDSZ élén. Fey László ezt a megállapítását is visszautasítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11-12./ Balogh Edgár cikke: 680. sz. jegyzet /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

"Székesfehérváron megtartották az Új magyar paradigma újabb tanácskozását a temesvári Interconfessio, a svájci SMIKK /Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Társaság/, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság szervezésében. A máj. 26-án befejezett tanácskozáson megállapították, hogy a mai Európában vívott konkurenciaharcban a magyarság számára a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Ezt az új magyar paradigmát, a magyarság számára tartalmas, mozgósító jövőképet dolgozzák ki a tanácskozásokon. A szellemi folyamat elindítója, Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke az MTI-nek elmondta: fontosnak tartják, hogy az új magyar alkotmány megalkotásánál vegyék figyelembe: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárok és a határon kívül élő magyarság hazája. Hasonló cikkelyre van példa Németország, Horvátország, Spanyolország és Olaszország alkotmányában. Ez a gyakorlatban egy felsőházban valósulhatna meg, melynek munkájában részt vehetnének a határon túli magyar népcsoportok legitim képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az első tanácskozást Kolozsváron tartották, 1994. nov. 19-én. Az új magyar paradigma gondolatkörét megtárgyaló rendezvénysorozat első fázisának lezárásaként a székesfehérvári konferencia az eddigi tanácskozások összegezését célozta. A rendezvény a Magyarok Világtalálkozójának nemzetstratégiai kérdésekben való dokumentációját is szolgálta, csakúgy, mint a konferencián bemutatott Magyar jövőkép. Egy minőségi paradigma című tanulmánykötet bemutatása, amely a kolozsvári, székesfehérvári és zentai konferenciákon elhangzott előadások gyűjteménye. Az első napon a Borbély Imre által felvázolt paradigma-elképzelés első "támpontja", a tudásközpontú nemzetfejlesztés témakörben Tőkéczki László, Vass Csaba és Lázár Imre tartott előadást. A második nap témáját a szubszidiáris /önálló-együttműködő/ nemzetstruktúra és a szervesítő algoritmusok képezték. szubszidiáris nemzetstruktúra a minél nagyobb önállósági fokon élő magyar nemzetrészek modellje, melyekben azonban a magyarság egységét biztosító összekötő szálakkal, úgynevezett szervesítő algoritmusokkal kell megtartani szellemi és sorsközösségtudatát. Duray Miklós nem tudott eljönni, felajánlotta Önrendelkezés a Szlovákiában élő magyarság törekvéseiben című tanulmányát. A kárpátaljai magyarság önrendelkezési törekvéseiről Kovács Miklós történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ frissen megválasztott elnöke beszélt. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ alelnöke a nemzeti tábor pesszimizmusának indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek problémáiról Borbély Imre tartott előadást. Legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve programban szerepel a magyarság önmegszámlálása, az erdélyi magyar kataszter felállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, valamint a választói névjegyzékül szolgálná. A belső választások viszont a mára bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetnék. Bakos István, az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkára az egyes magyar nemzetrészeket összekötni képes szálak és intézményi struktúrák témájában az MVSZ integráló szerepét hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./ A védnökök között volt Csoóri Sándor, a MVSZ elnöke. A témakörök: tudásközpontú nemzetfejlesztés, szubszidiáris nemzetstruktúra /ezen belül: a kisebbségbe szorult nemzetrészek önrendelkezési törekvései az egyes nemzetrészeket összekötő szálak/, végül a nemzetstratégia. /Meghívó alapján/"

"Bodor Pál goromba, csúsztató cikknek nevezte Borbély Zsolt Attilának "az Erdélyi Napló egy korábbi számában" megjelent írását. Ebben Borbély Zsolt Attila Bodor Pált említette, aki azon méltatlankodott, hogy határon túli magyar politikusok a Duna Televízióban nemzetellenesnek neveznek egyes politikai erőket. Bodor Pál megvédte az SZDSZ-t a nemzetellenesség vádjával szemben. Bodor Pál kifejtette, baloldali /és nemzeti érzelmű, érzékenységű/, és nem áll az SZDSZ oldalán, Pető Ivánnal már összecsapott. Bodor azt is jelzi, hogy Borbély Zsolt Attila azért állt ki a Duna Tv kerekasztala mellett, mert annak fő elfogultja Borbély Imre volt. "Aki, hallom, nem névrokona Borbély Zsolt Attilának." /Bodor Pál: Vigyázat, simli! /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ A korábbi szám tavalyi: Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. nov. 15./ - Borbély Zsolt Attila apja Borbély Imre."

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ júl. 13-14-én ülésezett Kolozsváron. Az Ügyvezető Elnökség tevékenységével kapcsolatban a képviselők kérdéseket intéztek az illetékes vezetőkhöz. A következő SZKT-ülésen a képviselők írásban további kérdéseket terjeszthetnek elő. Az SZKT elfogadta a falupolitikai és népjóléti RMDSZ-programot. Az SZKT arról döntött, hogy önálló jelöltet állít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Tőkés László, Borbély Imre nem vállalták a jelölést, a végső döntést Frunda György és Smaranda Enache között kellett meghozni. Többségi szavazással megszületett a döntés: az RMDSZ jelöltje Frunda György lesz. A parlamenti választások jelöltállítását külön szabályozta az SZKT, ennek értelmében a végső listát a megyék vezető testületei döntik el, más megyében lakó jelölt nem indítható, jelölteket indíthatnak helyi szervezetek, lehetséges egyéni pályázat is megfelelő számú támogató aláírás összegyűjtésével. - Az SZKT úgy döntött, hogy az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSZ nem véglegesítette autonómia-statútumait. - Megalakult az RMDSZ Európai Integrációs Bizottsága. Az SZKT határozatában rögzítette, hogy egyetért Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozás keretében elfogadott közös nyilatkozattal, ennek alapelveit és célkitűzéseit az RMDSZ államelnök-jelöltje tételesen foglalja programjába. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 822. sz./ Az SZKT nyilatkozatot adott ki Románia Európai Unióhoz csatlakozása tárgyában, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ aktív szerepet kíván betölteni az integrációs folyamatban, és támogatja Románia felvételét az EU-ba. A parlament integrációs bizottsága nem kaphatta kézhez és nem tárgyalhatta meg a kérdőívet és az arra adott válaszokat. Az RMDSZ igényli az integrációs folyamatban a kormánynak a parlamenti erőkkel való állandó konzultációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Funar polgármester, az RNEP elnöke nyilatkozatban javasolta az SZKT-tagok letartóztatását és azok kiutasítását az országból, akik a Budapesten tartott tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatot aláírták. Funar további követelései között szerepelt az, hogy a kormány függessze fel az alapszerződés tárgyalását és a parlamenti pártok közösen vizsgálják meg az RMDSZ ellenséges akcióit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, hogy a kormánypárt nem vállalta ezzel a szélsőséges párttal való szakítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Smaranda Enache sajtónyilatkozatban közölte: a sajtóból értesült arról, hogy az SZKT júl. 13-i ülésén a neve is szóba került az elnökjelölt megválasztásánál. Hangsúlyozta, hogy nem bízott meg senkit azzal, hogy őt jelöljék. /Sajtónyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Borbély Imre RMDSZ-képviselő ugyancsak sajtónyilatkozatában tisztázta, hogy az SZKT ülésén ő javasolta, hogy az RMDSZ elnökjelöltje Smaranda Enache legyen, miután előzetesen megnyerte az érintett szóbeli beleegyezését. / Sajtónyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./ Ugyanebben a számban Bögözi Attila kifejtette: Borbély Imre félrevezette az SZKT-t, amikor azt állította, hogy rendelkezik Smaranda Enache beleegyezésével a jelölésébe, ezért szerinte Borbély Imrének le kell vonni a konzekvenciát és politika helyett vissza kell térnie eredeti foglalkozásához. /Bögözi Attila: Lehull a lepel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

"Bodor Pál reagált Borbély Zsolt Attila cikkére, tisztázva, hogy semmi köze az SZDSZ-hez, bár tiszteli. Idézi saját, régebben a Magyar Hírlapban megjelent írását, ebben azt kifogásolta, hogy a Duna Tv-ben a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ egyes tisztségviselői nemzetellenességgel vádolnak egyes pártokat. Bodor nem rokonszenvezik a liberalizmussal, de bűnös tévedésnek, rágalomnak, hazugságnak tartja, hogy a liberalizmus és a baloldal "nemzetidegen., nemzetáruló, nemzetietlen. Borbély Imre fia Borbély Zsolt Attila, nem neki kellett volna ezt a cikket megírni. Borbély Zsolt Attila "a nemzeti problematika iránt jobbára érzéketlennek vagy ellenségesnek" nevezte a magyar sajtót, a kivételek között a demokratát említette. /Bodor Pál: Ki /és mi/ a sértett? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Előzmény: 1150, 1187. sz. jegyzet."

"Általában nem szokott válaszolni a személyét ért támadásokra, írta Borbély Imre, mert "a magyar nemzet sorskérdéseit nem kell a magyarság ellenségeivel megvitatni. Bodor Pálnak a Szabadságban megjelent támadása viszont megkérdőjelezi a magyarságot átszelő törésvonalat. "Ez a törésvonal a magyarság közösségi érdekeit védő és az ettől eltérő érdekű magyarok között feszül." Alapkérdés: van-e magyarellenes magyarországi gazdasági, média- vagy politikai hatalom? 1988-89-ben beindult a vadprivatizáció, amit az akkori ellenzék politikai-gazdasági átmentésnek nevezett. Létrejött egy oligarchia, amelynek számottevő része méltán tarthat a mai napig egy igazságosabb újraelosztástól. A globalista, multinacionális pénzügyi és ipari hatalom részévé vált magyar gazdasági elit egzisztenciálisan ehhez a hatalomhoz, nem pedig a nemzet érdekeihez kötődik. Egy ponton ezzel szöges ellentétben áll, ez a bizonyos pont a középosztály léte és megerősödése.A középosztály mindenhol az országhoz kötött. - A globális hatalom a szociális államot támadja meg. Magyarországon ez a hatás eleve meggátolja a szociális állam kialakulását, helyette egy erősen polarizált dél-amerikai modell látszik megvalósulni. Érthetetlen tehát, hogy egy baloldali gondolkodó a globalista hatalom és a helyi érdekek között tátongó törésvonalra ne figyeljen fel. Ennek a hatalomnak a fő célkitűzése "a média kisajátítása, mert ezen keresztül vetheti be ideológiai fegyvereit, a kozmopolita baloldali liberalizmust, azzal a céllal, hogy a helyi /országos, nemzeti/ érdek védelmét gyengítse." A magát átmentő oligarchiának "politikai kiszolgálói valószínűleg minden pártban jelen vannak. Hangadó szerephez viszont az SZDSZ-ben, valamint az SZDSZ-szel csereszabatos MSZP-s szociál-liberális szárnyban jutottak." Leszögezhető, hogy a nemzet érdekeitől eltérő erők léteznek Magyarországon és 1994-től a politikai hatalomgyakorlásban jelen vannak. A hatás nem maradt el.Az SZDSZ kultúrpolitikája a hagyományos értékeket rombolja, a média zavartkeltő, lásd Pokol Béla Médiahatalom című könyvét, a magyar honvédséget módszeresen bomlasztják. Az utóbbi időben "a szociál-liberálisra festett propaganda-apparátus mindinkább a határon túli magyarok ellen irányuló magyar államsovinizmust szítja." Bodor Pál "egy kilenc hónappal ezelőtti, a fiam által írt cikkre, valamint a Duna Tv Hírmondójában fél évvel ezelőtt elhangzott kijelentéseimre most tér vissza, a világtalálkozó bagatellizálását célzó propaganda-hadjárat keretében, sajnálatos bizonyítéka annak, hogy eszközként ténykedik". /Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Előzmény: 1150, 1187, 1197. sz. jegyzet"

"Bodor Pál, a Népszabadság munkatársa kifejtette véleményét a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos vitában. A Szabadság főszerkesztője /Tibori Szabó Zoltán/ "megengedem: kissé gorombán" bírálta az MVSZ-t. Ezért a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testülete "nyomban pálcát tört fölötte, mert úgy hitte, aki a Világszövetséget támadja, az magyar nem lehet." Ezután Bodor Borbély Imrét marasztalta el, aki ugyancsak a Szabadságban írta, hogy a magyar kormány politikai erői "A határon túli magyarok ellen irányuló államsovinizmust" szítják. Bodor szerint ezzel Borbély Imre bebizonyította, hogy az MVSZ mennyire egyetlen politikai orientáció szervezete. Végezetül Bodor Pál hangsúlyozta, hogy ő nem liberális, hanem baloldali. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron mutatta be Borbély Imre parlamenti lépviselő, az Interconfessio Társaság elnöke a Magyar jövőkép című kötetet, amely a társaság által szervezett székesfehérvári, budapesti és zentai konferencián elhangzott anyagok egy részét tartalmazza. Sógor Csaba református lelkész, a kötet egyik tanulmányának szerzője elmondta, hogy a magyarság múltját siratja jövőbetekintés helyett. A konferencia-sorozat e holtpontról való kimozdulást szorgalmazza, továbbá a nemzet számára pozitív jövőkép megfogalmazásának szükségességét. Borbély Imre hangsúlyozta, hogy paradigmaváltásra van szükség, ki kell mozdítani a magyar politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. Tudásközpontú nemzetfejlesztést szorgalmaznak a konferenciák résztvevői. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./ Magyar jövőkép. Egy minőségi magyar paradigma. Az Interconfessio Társaság, a SMIKK é a Vörösmarty Társaság tanácskozásai 1994-1995. /Magyarok Világszövetsége és a Vörösmarty Társaság kiadása, Székesfehérvár, 1996/

"Kántor Lajos is állást foglal a Tibori Szabó Zoltán cikkével kapcsolatos vitában. Adyt idézi: "ha jól tudnánk ünnepelni", meg azt, hogy a milleneum után így írt: "Mi komolyan vettük az Időt, mi 1896-ban komolyan 1896-ot írtunk, ti nem, ti csak 896-ot éreztetek akkor is." Képzeljük bele Adyt egy 1996-os helyzetbe, írja. "Vajon hogyan reagálna az ő cikkeire a Magyarok Világszövetségének némely vezetője, illetve a VET tisztségviselője? Mondjuk Borbély Imre vagy Patrubány Miklós? És mit szólna Ady a VET /a Világszövetség Erdélyi Társasága/ által mozgósított püspököknek, a VET védnökségének egy újságírói véleményt (akár vitatható véleményt) és magát az újságírót, az újságot, a sajtót megbélyegző levelére?" És arra figyelmezteti a "köztiszteletben álló képviselőinket", hogy őrizzék meg jobban megszerzett hírnevüket, tekintélyüket. /Kántor Lajos: Ha Ady élen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273. sz. jegyzet."

"Borbély Zsolt Attila reagált Bodor Pál cikkére. Bodor Pált 1989 után a nemzeti törésvonal elválasztotta azoktól, akik mellett helye lett volna, ma is jelzi azon párt iránti tiszteletét, melynek éppen a nemzeti problematika iránt kétes az elkötelezettsége. Emellett Borbély Imrét "szektásnak, tájékozatlannak, elfogultnak, gyűlölködőnek" és "szélsőjobboldalinak" bélyegzi. Bodor azt sugallja, hogy a budapesti Demokrata és a bukaresti Romania Mare között párhuzam állna fenn. "A Demokratát pedig, mint határozott hangú, nemzetileg elkötelezett ellenzéki lapot tartják a nemzeti oldal ellenfelei". /Borbély Zsolt Attila: Comedy of Errors. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Előzmény: Bodor Pál válasza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

"Borbély Imre válaszolt Bodor Pálnak, mondván, Bodor Pál, az Erdélyt érintő problematikában megfontolt, érzékeny, "baloldali és nemzeti médiaguru, sajnos, mihelyt az SZDSZ vagy a vele csereszabatos MSZP-s szoc-lib szárnyat éri a nemzetellenessé vádja, merőben megváltozik." /Borbély Imre: Bodor Pál most már látja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Bodor Pál újra reflektált, ezúttal egyszerre Borbély Imrének és fiának, Zsolt Attilának. Idézett Borbély Imrének a Demokrata tavalyi /1995/48./ számában megjelent nyilatkozatából, eszerint az uralkodó oligarchia még azt is kétségbe vonja, hogy van nemzeti érdek. Újból kirohant Borbély Imre ellen, aki Magyarország választott vezetőit támadja. /Bodor Pál: A nemzeti érdekekről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

"Aug. 8-án két budapesti lapban siettek Tibori Szabó Zoltán védelmére és támadták az erdélyi püspököket, amiért kiálltak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ előtt, egy harmadik lap pedig Tőkés Lászlót támadta: a/ az egyik Nagy Csaba, aki már korábban is kitűnt az MVSZ elleni kirohanásban, most dühödten támadta a püspököket, akik ökumenikus exkommunikációt alkalmaztak Tibori Szabó Zoltán ellen. A püspökök nem a valóságnak megfelelően tájékoztattak, hazudtak. Nagy Csaba szerint a Tibori Szabó Zoltán elleni támadásokat az MVSZ szította és indította. Nagy Csaba a régi kommunista korszakra jellemző hevességgel támadja a püspököket: "AZ egyházi méltóságok presszionálják a sajtót, nem tartják tiszteletben a sajtószabadságot és általában a demokrácia elveit. Ez önmagában nem meglepetés, hiszen a katolikus egyházban nem demokrácia, hanem hierarchikus rend uralkodik, és a magyar protestáns egyházak is sokkal többet megtartottak a katolikus jellegű hierarchiából, mint nyugat-európai hittestvéreik. A Magyar Narancs a cikkből kiemeli, vastagon szedi ezt a mondatát: "Az alsó papság vagy a világi zsinati /presbitériumi/ vezetés Erdélyben nemigen lett volna hajlandó ilyen megbélyegzésre." Ez az érvelés, a püspökök és az alsópapság szembeállítása szintén a kommunista idők gyakorlata volt. Hozzátehető, hogy Erdélyben nem volt még példa erre a szembenállásra. Nagy Csaba csatlakozik a román nacionalisták dühödt Tőkés László elleni kirohanásaihoz: megállapítja ugyanis, hogy Tőkés László áll mindezek mögött. A püspök ugyanis az SZKT júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Tibori Szabó Zoltán elítélésére szólította fel az RMDSZ-t. Ez nem történt meg. Kézenfekvő, állítja Nagy Csaba, hogy Tőkés László "lehetett az, aki rábeszélte a püspököket az állásfoglalás aláírására." Nagy Csaba mérlegre teszi Tőkés László működését. Megállapítja, hogy magatartása 1989-ig, üldöztetése során példaértékű volt. Most ő csatlakozik az üldözőkhöz. Hogyan egyeztethető ez össze a krisztusi szeretettel? - teszi fel a kérdést a cikkíró. /Nagy Csaba: Üldözöttből üldöző. = Magyar Narancs, aug. 8./ b/ Bodor Pál a Magyar Hírlapban áll ki Tibori Szabó Zoltán mellett. Amíg Nagy Csaba Tőkést támadja, Bodor Pál Borbély Imre ellen kel ki. Az erdélyi püspökök ráripakodnak a Szabadság főszerkesztőjére, ugyanakkor hallgattak, amikor Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége VIB /Választmányi Intéző Bizottsága/ elnöke nemzetietlennek nevezett egy magyar kormánypártot, a másik kormánypárt politikusát, Kovács László külügyminisztert pedig "nemzetellenesnek" nevezte a Duna Tv-ben, a Demokratában, Erdélyben. Bodor Pál felteszi a kérdést, mit szól ehhez az MVSZ és az RMDSZ? /Bodor Pál: Dadogó dialektus. = Magyar Hírlap, aug. 8./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321. sz. jegyzet c/ A Népszavában Kepecs Ferenc intézett kirohanást Tőkés László püspök ellen, idézve a püspököt, hogy nagy károkat okozott "az ateizmus és az államosítások jellemezte korszak értékvesztése", ezzel kevesebb tiszteletet mutatott nem hívő embertársainak érzékenysége iránt. Nem minden ateista kommunista, magyarázta el az újságíró. Ugyancsak kifogásolta, hogy a hegyközi napokon Csurka István tartott ünnepi beszédet. /Népszava, aug. 8./"

"Az Erdélyi Napló budapesti tudósítója, Németh Tünde beszélgetett Bencsik Andrással, a Demokrata hetilap főszerkesztőjével, a Nemzeti Charta mozgalom egyik elindítójával. Bencsik András kifejtette, hogy az MDF-korszakban merült fel az összmagyarságban gondolkodó nemzeti stratégia kidolgozásának szükségessége. Az úgynevezett Demokratikus Charta a nemzeti stratégiára irányuló törekvéseket demokráciaellenesnek nyilvánította. "Hatalomra kerülésük után kiderült, hogy eszük ágában sincs a demokrácia játékszabályait betartani." A "nemzet alapvető intézményeit sorvasztják el". Nyilvánvaló volt, hogy a nemzeti érdekek védelmében szellemi mozgalmat kell szervezni, ez volt a Nemzeti Charta létrejöttének célja. A Nemzeti Charta támogatja, hogy a Szent Koronát visszahelyezzék méltóságába. Bihari Mihály baloldali politikus is azt nyilatkozta, hogy az új magyar alkotmányban központi helyet kaphatna a Szent Korona. Bencsik Borbély Imre teóriájára hivatkozik, a paradigmaváltásra, az információ jelentőségére. - Van egy szellemi elit, amelynek tagjai nem sorolhatók be pártformációkba, köztük van Borbély Imre, Gidai Erzsébet, Kocsis István, Pokol Béla és még sokan a Demokrata lap szellemi holdudvarából. Bencsik nem számított arra, hogy a Nemzeti Charta előadásai telt ház előtt zajlanak. - Bencsik bízik abban, hogy az Internet segít a nyilvánosság kérdésében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./"

"Borbély Imre reagált Bodor Pálnak a Magyar Hírlap aug. 8-i számában megjelent cikkére. felvázolja a Szabadság júl. 26-i számában már kifejtett álláspontját a globalista hatalom részévé vált magyar gazdasági elitről és az SZDSZ-ről: "Az SZDSZ-en keresztül a multinacionális konszern- és bankvilág egyenesen az ország főhatalmában is képviselve láthatja érdekeit." /Borbély Imre: Helyesbítés jobboldalról. = Magyar Hírlap, aug. 15./ Előzmény: 1234, 1331. sz. jegyzet."

"Fey László dühödten kirohant az ellen, hogy a Temesváron élő Borbély Imre újból Hargita megye képviselő-jelöltje legyen. Szerinte Borbély Imre csak az intrikákban, a kirekesztésben mutatott aktivitást /Neptun-ügy, Nagy Benedek-ügy/. Borbély Imrének az összmagyarság stratégiájával kapcsolatos elképzelései Fey szerint"tudálékos nyelven írt zavaros, ködös" szövegek. Fey itt nem áll meg, hanem azt állítja, hogy "Külföldi kapcsolatai pedig a mieinktől idegen érdekeket szolgálnak, tevékenysége számunkra káros." Fey nem fejti ki, hogy súlyos vádjait hogyan érti. Szerinte megfelelő propagandával el lehet adni Borbély Imrét ott, "ahol katonaádámok húzogatják a szálakat, egyre csökkenő sikerrel. /Fey László: Miért nem kell "ejtőernyős"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./"

Nagy sikerrel mutatta be a közelmúltban Gyergyószentmiklóson Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke ennek a szellemi műhelynek az elmúlt években született előadásait tartalmazó könyvét. A könyv üzenete az, hogy a magyarság egyetlen esélye szellemi kapacitásának gyümölcsöztetése. /Török Zoltán: A minőségről röviden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./

"Az RMDSZ SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács szept. 6-án Marosvásárhelyen tartott együttes ülést. Markó Béla elnök ismertette a szerződés kidolgozásának történetét, az RMDSZ elvárásait, újból leszögezte legfontosabb kifogásait: az 1201-es ajánlás leszűkített értelmezését és azt, hogy az alapszerződés befolyásolja a romániai választásokat. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a szervezetnek komoly kifogásai vannak az alapszerződéssel kapcsolatban. Az RMDSZ jogot formál arra, hogy elmondhassa véleményét, hogy ne a feje fölött döntsenek. Voltak konzultációk, de az RMDSZ álláspontját, követeléseit figyelmen kívül hagyták és ezek a konzultációk pusztán tájékoztatási jellegűekké váltak. Kifogásolta a szerződés szűkítő lábjegyzetét. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy értékelte, hogy az RMDSZ-nek ragaszkodnia kell érdemi álláspontjához, hiszen minderről a történelem és az utókor előtt számot kell adnia. Élesen bírálta a Horn-kormány magatartását, amely figyelmen kívül hagyta az RMDSZ próbálkozásait, noha a magyar miniszterelnök megígérte, hogy nem ír alá olyan alapszerződést, amely sértené a romániai magyar közösség érdekeit. Tőkés László külön indítványt nyújtott be, javasolva, hogy az SZKT kérje fel a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSZ követeléseinek megfelelően, halasszák el az aláírást, a helyszín ne Temesvár, hanem Világos legyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Figyelmeztetett arra, hogy miközben a román külügyminiszter a világ előtt a kormány hajlandóságát bizonygatja az elkobzott egyházi javak rendezésére, az egyházügyi főosztály átiratban fejtegeti, hogy a magyar egyházaknak nincs joguk ingatlanjaikhoz, mert azokat a románok kizsákmányolása árán építették, ugyanakkor az állam fizetést biztosít a papoknak, tekintsék ezt kártérítésnek. Takács Csaba alelnök a román kormány felelősségére irányította a figyelmet. Csapó József szenátor az állítólagos pozitív vonásokat vonta kétségbe. Arra figyelmeztetett, hogy a tervezet 15. szakaszában megfogalmazott kisebbségi jogok még a jelenleg érvényben levő kereteket is szűkítik. Frunda György szenátor ezzel szemben azt javasolta, hogy semmiképpen se hozzanak olyan döntést, amely elítéli az alapszerződés aláírását. Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Nagy István az Erdélyi Kezdeményezésnek az alapszerződést elítélő állásfoglalását olvasta fel. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontjával összhangban javasolta: az RMDSZ csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függenek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbevételét és a belső választások megrendezését említette. - Több tervezet és állásfoglalás alapján folyt a vita arról, hogyan foglaljon állást az RMDSZ a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban. Végül a nyilatkozatot, hogy az RMDSZ "tudomásul vette" a szerződést, 65 szavazattal elfogadták 3 ellenében és 11 tartózkodással. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Kiadott nyilatkozatuk szerint az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki az romániai magyar nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén." Az Európa Tanács 1201-es ajánlása jogi érvényű kötelezettséggé válik, azonban "csak megfelelő törvényalkotás, végrehajtás és ellenőrzés esetén lesz lehetőség arra, hogy az anyanyelvű oktatásra, a kétnyelvű feliratokra, a saját médiára, az erőszakos asszimiláció tiltására vonatkozó rendelkezések már a közeljövőben helyzetünk jó irányú változásához vezessenek." Az RMDSZ változatlanul kiáll a programjában szereplő jogállamiság, a kisebbségi kérdés rendezése, a különböző autonómia-formák érvényesítése mellett. A kollektív jogok elvetése, a nyelvhasználatot korlátozó rendelkezés nem felel meg az RMDSZ törekvéseinek. Az RMDSZ elengedhetetlen követelménynek tartja az elkobzott egyházi és közösségi javak helyzetének rendezését és nem tartja kielégítőnek a dokumentumban foglaltak betartását biztosító garanciát sem. "Aláírás előtt még egyszer figyelmeztetjük az aláíró feleket politikai és történelmi felelősségükre." A romániai magyar nemzeti közösségnek a jövőben még inkább olyan közképviseletre van szüksége, amely hatékonyan lép fel e célok megvalósításáért. Ezt a közképviseletet csak a romániai magyar nemzeti közösség egységes és aktív hozzáállása biztosíthatja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./ A nyilatkozatot szintén közölte: Magyar Szó (Újvidék), szept. 10./"

A gyergyói Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ szept. 14-i ülésén megvitatták Borbély Imre képviselő óvását. Végül úgy döntöttek, hogy érvényesnek tartják az Operatív Tanács döntését az állandó lakhely kritériumával kapcsolatban. - A TKT elfogadta, egyetért Csapó József szenátornak és Szilágyi Zsolt képviselőnek a magyar és román államfőhöz intézett nyílt levelével. A TKT ezenkívül elfogadott egy állásfoglalást amely elítéli a gyergyószentmiklósi rendőrség egyes tagjainak a civil lakosság elleni kihágásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Borbély Imre képviselő ugyanis Temesváron él és a gyergyóiak képviselője volt. Az Operatív Tanács úgy határozott, hogy csak a helyben lakó lehet egy vidék képviselője.

"Magyar-magyar meg nem támadási egyezményt kell kötni, javasolta Kádár Béla a Szárszó'96 konferencia Budapesten rendezett tanácskozása /szept. 20-23./ második napján. A tanácskozást a Szárszói Baráti Kör, a Püski Kiadó és a Magyar Szellemi Védegylet kezdeményezte. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a zsúfolásig megtelt teremben a nemzeti minimum kidolgozását sürgette. Rámutatott: a legfontosabb a nemzeti belső bizalom, a türelem és az összefogás. Válságban tartanak bennünket, mondta, ezt a válságot nem kezelni kell, ahogy a Horn-kormány teszi, hanem meg kell szüntetni. "Az ellenzék összefog, ha itt lesz az ideje, mert nem engedheti, hogy olyan nemzeti kisebbség telepedjen rá a nemzet egészére, mely a jövőnket kockáztatja" - mondta Giczy György, a KDNP elnöke. Duray Miklós, az Együttélés elnöke megállapította, hogy a mai magyarországi politika a határon túli magyarság közéletét is gyengíti. Bíró Zoltán a rendszerváltás sajátos kudarcáért a neoliberalizmus világszellemét és Nyugatnak fölajánlkozó politikusokat tette felelőssé. Tabajdi Csaba politikai államtitkár levélben értesített a konferencia résztvevőit, hogy nem kíván fölszólalni. /Új Magyarország, Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, szept. 23./ Az egyik erdélyi résztvevő, Gagyi-Balla István beszámolt arról, hogy a Szárszó'96 találkozón mintegy tizenöt előadás hangzott el. Az előadók többnyire erős kritikával illették a jelenlegi magyar vezetést, amilyen képtelen a társadalmat nyomasztó kérdések megoldására. A megjelent erdélyi részvevői /Gazda József, Fülöp G. Dénes, Bodó Barna, Borbély Imre/ a romániai magyarság gondjait elemezték. /Gagyi-Barna István: Szárszó'96. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"

"Borbély Imre Hargita megyei képviselő óvást juttatott el a Hargita megyei jelölő bizottság tagjaihoz azzal kapcsolatban, hogy bár rendezte gyergyószentmiklósi ideiglenes letelepedését, ráadásul a szept. 19-i jelölőgyűlésen 7:3 arányban jelöltségére szavaztak, neve mégsem került rá az előválasztási szavazócédulákra. "Az RMDSZ szabályait és a demokrácia alapelveit semmibe véve, minden indok nélkül megfosztottak a megválaszthatóság alapvető jogától" - írta Borbély Imre. Ezért kéri az előválasztás megismétlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án tartotta közgyűlését Kolozsváron. A Szabadság (Kolozsvár) napilap nem adott hírt az eseményről. A Romániai Magyar Szó tudósítóját meghívták a közgyűlésre, röviden vázolta a közgyűlés lefolyását. Patrubány Miklós elnöki beszámolója után az alelnökök /Jakab Gábor, Kató Béla, Tor T. Tibor, Vetési László/ tovább árnyalták a VET tevékenységét. Csoóri Sándor költő, az MVSZ elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Hozzászóltak: Borbély Imre, az MVSZ választmányi elnöke, Tőkés László püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök. Megválasztották az új választmányt , majd az MVSZ okt. 25-27-i tisztújító közgyűlésén a VET-et képviselő 58 fős delegátust. A VET program-meghatározásáról beszélt Fülöp G. Dénes, Török Viola, dr. Tamás Sándor és Demény Attila. A munkálatok elemzésére visszatérünk, fejezte be a lap híradását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./ Az ígért elemzésben a napilap csak ellenérzését fejezte ki. - A VET tagja lehet mindenki, aki a magyarság ügyét felvállalja és a társaság tevékenységében aktív szerepet vállal. Tagdíj is van. Az újságíró ilyen ellenséges megállapítást tesz: "Fennáll hát annak a veszélye, hogy a magyarság lelkiismeretéül szolgáló intézmény a hangsúlyozottan értelmiségi-vállalkozói-pénzcsináló réteg elitklubjává szerveződik, amolyan Rotay- vagy Lion's Internationale-szerű búsmagyaros teadélutánokat, partykat rendező, jótékony exkluzív egyletté, melyre egyházi méltóságaink, a Társaságban való részvételük súlyából, arányából megítélve is áldásukat adják." A cikkíró szabadkozik: nem szóvivője az RMDSZ-nek, de felteszi a kérdést: mi a viszony a VET és az RMDSZ között? Szerint a "lélekhalászás" az erők szétforgácsolódásához vezet. Miklós László azt írja, hogy észrevetette: a VET vezetését az RMDSZ-ből valamiképpen kiszoruló, peremre sodródott személyek vették kezükbe. /Miklós László: Sorsban cselekedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ A gyűlésen megjelent és felszólalt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki a Népújság (Marosvásárhely) napilap szerint sejtetni engedte, hogy azért nem lehet a szövetség ügyeit demokratikusan intézni, mert "a Moszadtól a Securitate képviselőjéig mindenki ott van soraiban". /K.L.: "Kémek férkőztek az MVSZ-be - állította Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. = Népszabadság, okt. 16./"

A román-magyar alapszerződés fejünk felett és kinyilvánított akaratunk ellenére történt megkötésének legfőbb tanulsága, hogy egy új, nemzetben gondolkodó magyar kormány hatalomra kerüléséig csak magunkra számíthatunk. Az RMDSZ-re, az erdélyi magyarság egyetlen hiteles politikai képviselőjére fokozott felelősség hárul Kolozsváron megfogalmazott céljaink kiküzdésében. Ennek elérése érdekében szövetségünk cselekvési egységet kell tanúsítson. - olvasható Borbély Imre képviselő nyilatkozatában. A kolozsvári SZKT azon döntése, hogy helybenlakást ír elő a parlamenti listára kerülés tekintetében, ellentétes a nemzeti közösség érdekeivel, szűkítő, minőségrontó és feszültséggerjesztő lépés. Borbély Imre egyike az ilyen kiszorítottaknak. Az Operatív Tanács elutasította óvását, ezért független jelöltként indul a Hargita megyei választókörzetben. Nem az RMDSZ ellen bont zászlót, hangsúlyozta. Borbély Imre megválasztása esetén felvételét kéri az RMDSZ-frakcióba és jelen kíván lenni az RMDSZ-képviselőknek a kolozsvári Szent Mihály templomban történő eskütételénél is. A nyilatkozathoz Cseke Gábor kommentárt fűzött, szerinte az, hogy valaki kilépjen, majd visszalépjen az RMDSZ parlamenti csoportjába, az az alapvető erkölcsi normákba ütközik. Ennyire nem vagyunk pótolhatatlanok, állapította meg Cseke Gábor. /Cseke Gábor: Elfüggetlenedtünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Borbély Imre az MTI tudósítójának elmondta: szándékában áll végleg letelepedni Székelyföldön, egyelőre azonban államosított lakásának visszaszerzése köti le. Hibásnak és főleg ellene irányulónak nevezi a Szövetségi Képviselők Tanácsának döntését, amely a helyben lakáshoz köti a jelölést. Ugyancsak sérelmezi, hogy az Operatív Tanács nem adott helyet óvásának. Elmondta, hogy másfél nap alatt sikerült összegyűjtenie a szükséges több mint 1300 aláírást. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: amennyiben Borbély Imre független jelöltként indul, akkor nem maradhat az RMDSZ tagja. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 10./

"Az RMDSZ eddigi választási kampányát sikeresnek értékelte az RMDSZ választási kampánystábja okt. 10-i sajtóértekezletén, amelyet Kolozsváron tartottak. Magyari László Nándor szociológus ismertette az RMDSZ-nek a XXII. Század Alapítványtól rendelt reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményeit. Az 1200 főre kiterjedő vizsgálat a magyar választói közösség elvárásait vizsgálta. Az RMDSZ tevékenységét általában kedvezőnek ítélik meg, azonban a helyi RMDSZ tevékenységénél már kritikai jelzések sokasodnak. Az RMDSZ-szel szemben a megkérdezettek a következetességet és a radikalizmust kérik számon, az identitástudat megőrzésére irányuló politikai küzdelmet az anyanyelvű oktatás, kultúra, stb. területén. Az etnikumközi feszültségek csökkentésére irányuló törekvések a második helyen állnak, majd sorrendben a mindennapi megélhetés, a munkanélküliség, a hatékony szociális politika igénylése következik. A magyarság 93 %-a óhajt elmenni szavazni és 91 %-uk az RMDSZ-re kíván voksolni. Frunda György jelöltállításával a megkérdezettek 87 %-a egyetért, ugyanennyien rászavaznának. A magyar-román alapszerződésről a megkérdezettek 44 %-a reméli, hogy "valamiképpen javítja majd a helyzetet", 7 %-a jónak ítéli, 15 %-a elutasítja, míg 28 %-uk nem foglalt állást. A sajtóértekezleten az RMDSZ politikusai a leghatározottabban elítélték Borbély Imre független jelöltként való indulását. Takács Csaba élesen fogalmazott: Borbély Imre "ugyanolyan ellenfél számomra, mint a romániai magyarságot megosztani akaró Magyar Szabaddemokrata Párt." /Miklós László: Sikeresnek mondható. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./"

"A Duna Televízió Héthatár című, okt. 1-jei adásában Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke, aki az aktív politizálástól 1993 januárjában visszavonult, a műsor főszerkesztőjének, Marosi Barnának interjút adott pályájáról, s szóba került az a vita, amely az 1992. évi parlamenti választásokra szóló Hargita megyei RMDSZ-jelöltlista összeállításával kapcsolatban alakult ki. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az okt. 8-i adásban szót kért és azzal vádolta meg Domokost, hogy 1992-ben "választási hamisítást követett el", önhatalmúlag, elnöki hatalmával visszaélve juttatta mandátumos helyhez Verestóy Attilát. Domokos Géza a Háromszék okt. 12-i és a Romániai Magyar Szó okt. 14-i számában Ki hamisít? Válasz Tőkés Lászlónak című írásában "Tőkés László és köre által rosszhiszeműen, nyilvánvaló lejáratási szándékkal felröppentett és azóta minden lehető alkalommal és minden elérhető eszközzel terjesztett rágalomnak" minősíti ezt a beállítást. Domokos Géza kifejtette, hogy ő a Hargita megyei elektori testület listáját továbbította. "Tőkés László, Szőcs Géza, Patrubány Miklós, Csapó József, Toró T. Tibor és csoportjuk többi tagja" ragaszkodott ahhoz, hogy "a püspök úr kebelbarátja", Borbély Imre szenátusi listavezető legyen" Hargita megyében. Most Borbély Imre függetlenként indul. Domokos Géza élesen elítélte a püspököt: " az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem csak politikus, s mint ilyen, szabadon értelmezheti az erkölcsi törvényeket, hanem egyik történelmi egyházunk püspöke, akire hivatásánál és tiszténél fogva kötelező az igazmondás és türelmesség parancsa..." "gyalázatosan rendkívüli időket adatott megélnünk." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

Okt. 11-én Csíkszeredában rendkívüli sajtóértekezletet tartott Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke, aki a helyi előválasztáson is indult és csupán a második helyet érte el, elmondta, hogy óvást nyújtott be Ráduly Róbert Kálmán ellen, aki első lett a csíki előválasztáson. Borbély Ernő a választók félrevezetésével, csalással vádolta Rádulyt. Ráduly a szabályozott időpontnál hamarabb rakta ki plakátjait, annak feliratával félrevezette választóit. Mérnök-közgazdásznak mondta magát, ez azonban nem igaz és nem Markó Béla gazdasági tanácsosa, amint állította. A sajtóértekezleten megjelenő Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kemény szavakkal elítélte a függetlenként induló Borbély Imrét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

"Hargita megye az ország legnagyobb magyar lakosságú megyéje az országnak, eddig is innen kapta a legtöbb szavazatot az RMDSZ. Az előválasztások lehetőséget adtak mindenkinek, hogy közvetlenül véleményt nyilvánítson, "ezért elítélünk minden kísérletet a listán szereplő jelöltek megkérdőjelezésére" - olvasható Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök felhívásában. Borbély Imre azzal, hogy független jelöltként indul, "kizárta magát a szövetség képviselői közül" és szembefordult az RMDSZ-szel, "személyes érdekeit a szövetség érdekei fölé helyezte". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 887. sz./"

"A Népszavában Görög János /aláírása szerint Görög János író, London/ is dühödt kirohanást intéz a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ ellen. Az új Bukfenc a Magyarok Világszövetsége. Hangnemét jelzik az ilyen mondatok: "Jó ideje elképedve olvasom-hallom, mi mindenbe üti bele az orrát Csoóri Sándor és kompániája." "Beleszól a magyar múltba, a magyar történelembe." Az egyik MVSZ-választmányi tag egy amerikai előadásában - az RMDSZ belső ügyeibe beavatkozva - kijelentette: "Tőkés László, Katona Ádám, Csapó József, Borbély Imre magatartása az útmutató és nem a neptuni hármasoké." Az MVSZ beleszól a magyar külpolitikába is. Az alapszerződés napján öt ellenzéki pártot hívott össze Pápán, kormányellenes nyilatkozatukon az első helyen Csoóri Sándor aláírása szerepel.- Így sorakoznak a támadások Görög cikkében... /Görög János: Bukfenc mindent tud. /Népszava, okt. 16./ A Magyar Hírlapban, a Népszabadságban, a Népszavában és a 168 Órában rendszeresen közölnek az MVSZ-t támadó írásokat. Görög János íróról nem tudnak az irodalmi kézikönyvek."