Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Boór Béla
133516 tétel
1994. február 17.
Marosvásárhelyen márc. 15-én a Székely vértanúk emlékművénél ünnepelt a város magyarsága. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékezett beszédében az 1848-as szabadságharcra. Emlékeztetett arra, hogy ezt a tiszta ünnepet sokan rágalmazzák, tartalmát meghamisítják, akik jogainkat támadják, saját jogaikat teszik támadhatóvá. Beszédet mondott még Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök, Ungvári Zrínyi Imre, koszorút helyezett el - többek között - Sütő András, Nagy Győző polgármester és Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1994. február 18.
Az RMDSZ sajtóértekezletén Markó Béla elnök beszámolt magyarországi látogatásukról, továbbá arról, hogy Kolozsvárott ismét feszült a helyzet, mert a polgármesteri hivatal kilakoltatott székházukból magyar ifjúsági szervezeteket. Németh János ismertette a képviselőházi tanügyi szakbizottságában elfogadott tanügyi törvénytervezetet: visszalépés még az 1978-as törvényhez képest is. Az RMDSZ reméli, hogy a kormány újabb módosítást kezdeményez, hogy ne kelljen az RMDSZ-nek panasszal fordulni az Európa Tanács jelentéstevőihez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
1994. február 18.
"A nagy szakszervezeti tömörülések vezetői tárgyalást kezdtek a kormány megbízottaival a febr. 28-ára tervezett sztrájkkal kapcsolatban, közben febr. 17-én 2000 bányász gyűlt össze, hogy újból Bukarestbe indul, mint 1990 júniusában és 1991 szeptemberében, a "bányászjárások" idején, azonban vezetőjük, Miron Cosma nem adta ki az indulási parancsot. /Pesti Hírlap, febr. 18./"
1994. február 19.
Bukarestben febr. 18-án tárgyalás kezdődött a Miron Cosma bányászvezérhez tartozó Lignitul szakszervezet és a kormány képviselői között, ugyanekkor Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hívatal /SRI/ vezetője megjelent a bányászok előtt és beszédében türelemre intette őket. Az Evenimentul Zilei szept. 18-ai száma szerint Magureanu leváltotta Dolj és Gorj megyék SRI-vezetőit, többek között azért, mert nem tájékoztattak időben a sztrájkokról. /Új Magyarország, febr. 19./
1994. február 19.
Az RMDSZ képviselői /Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc és Nagy Benedek képviselők/ találkoztak Liviu Maior tanügyminiszterrel és átadták az RMDSZ oktatási memorandumát, melynek tizenkét melléklete a magyar nyelvű oktatás hanyatlását mutatta be. Ugyancsak átadták a tanügyi törvénytervezet elleni tiltakozó jegyzéket, amelyet a magyar történelmi egyházak püspökei is aláírták. A találkozó után pár nappal, febr. 9-én a képviselőházi oktatási szakbizottság elfogadta az anyanyelvű oktatást korlátozó, egyes tantárgyakat románul való tanítását előíró törvénytervezetet. A harcot tovább folytatják, ígérte meg Nagy Benedek képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1994. február 19.
Az RMDSZ egyszerre politikai párt és a nemzeti kisebbség közösségi önkormányzata. Ez a kettősség zavarokat okoz, állapította meg a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Kolumbán Gábor, az RMDSZ jelenlegi működési modelljének egyik kialakítója. Javasolja, hogy az RMDSZ forduljon a jövő felé, kapcsolódjon be a romániai modernizációs áramlatba. A politikai nyomásgyakorlás eredménytelen maradt. Tényeken alapuló valóságképet kellene kialakítani a romániai magyarságról, majd a hatásköröket szét kellene választani. /Magyar Hírlap, febr. 19./
1994. február 19.
Sepsiillyefalván 79 éves korában elhunyt dr. Pap István a kolozsvári Agrártudományi Egyetem nyugalmazott tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ tiszteletbeli elnöke. Rendkívüli tehetségű polihisztor volt, agrármérnök, matematikus, agrárközgazdász, publicista, ragyogó előadó. Dr. Pap István, Székelyföld nagy fia, 1915. febr. 23-án született Verespatakon. tanári tevékenysége negyven esztendeje alatt mint állattenyésztési szakember, tudományos kutató és nagyszerű szakíró, tucatnyi szakkönyv, szakcikkek és tanulmányok szerzője volt. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
1994. február 20.
A Romania Libera febr. 19-i száma közli Gorbacsov és Ceausescu közötti 1989. dec. 4-i találkozó szó szerinti jegyzőkönyvét. Ebből kitűnt, hogy Ceausescu bukása előestéjén is ragaszkodott korábbi vezetési stílusához, elutasította a reformokat. /Vasárnapi Hírek, febr. 20./
1994. február 21.
"A kormány szélsőséges támogatói közül két párt bejelentette, hogy felfüggeszti a kormánykoalícióról folytatott tárgyalásokat, amíg a vezetés nem tisztítja meg magát korrupt elemeitől. Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke felrótta Iliescu elnöknek, hogy felkarolja a kisebbségeket, "az arcátlan RMDSZ-t", a "szemtelen zsidókat" és a "bűnöző cigányokat". A másik visszalépő a Szocialista Munkáspárt. /Magyar Hírlap, febr. 21./"
1994. február 21.
Éles vita zajlik az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ között, mert a DK nem fogadja el az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetében a kollektív jogokat és az autonómia gondolatát. Csapó József írásban válaszolt. Tartalmáról beszámolt a Magyar Hírlapnak: Háromnegyed évszázad nemzetközi dokumentumaira alapozta ellenérveit. A nemzetközi egyezmények gyakorta utalnak a kollektív jogokra, a nemzetiségekre, mint közösségekre. /Magyar Hírlap, febr. 21./
1994. február 22.
A Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a történelmi egyházak, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatás- és Ifjúságpolitikai Főosztályának képviselői, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, horvátországi, szlovéniai és burgenlandi magyar pedagógusok képviselői febr. 10-11-én Budapesten tanácskoztak a határon túli magyar fiatalok magyarországi közép- és felsőfokú tanulmányainak ösztöndíjas támogatásának kérdéseiről. A tanácskozásról állásfoglalást adtak ki. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok tanulmányaik befejezésével hazatérjenek. A régiók maguk döntenek a felhasználható összegek elosztásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1994. február 22.
Febr. 19-én Kacsó Sándor halálának tizedik évfordulójára emlékeztek szülőfalujában, Mikházán. Elhangzott Kányádi Sándor verse, amelyet annak idején nem mondhatott el a sírnál, majd az emlékező ünnepség után megkoszorúzták a szülőház falán levő emléktáblát. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./
1994. február 22.
Az RMDSZ meghívására febr. 21-én négynapos látogatásra Bukarestbe érkezett Wolfart János, a budapesti Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának elnöke. /Magyar Hírlap, febr. 22./ Wolfart János febr. 21-én találkozott az RMDSZ képviselőivel, Markó Béla elnökkel és a parlamenti frakció-vezetőkkel. /RMDSZ Tájékozató, 226. sz., febr. 22./
1994. február 22.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ beindíthatta Erdélyszerte a gazdaképzést a budapesti Nagyváthy János Gazdaképző támogatásával. Sepsiillyefalván háromhetes gazdatanfolyamot szerveztek. /Új Magyarország, febr. 22./
1994. február 22.
A febr. 21-i bukaresti lapok szerint szabadon bocsátották Andrei Nicolae újságírót, akit egy Iliescu elnök elleni gúnyirat miatt vett őrizetbe a craiovai rendőrség. Az elnöki szóvivő, Chebeleu febr. 18-i sajtóértekezletén közölte, hogy nem az államfő tett feljelentést, hanem a helyi hatóságok kezdeményezéséről volt szó. Hozzátette, hogy a Btk. egyik paragrafusa alapján joggal tartóztathatták le az újságírót. A romániai sajtóba sok oda nem való ember került, akik csak rágalmaznak. A demokrácia alapja az állami hatóság iránti tisztelet, mondta. Mialatt ez elhangzott, Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke zavartalanul gyalázza az elnököt, a szóvivőt, rég kimerítve a Btk. cikkelyeit, ellene azonban nem lépnek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1994. február 22.
"A Romániai Magyar Szó 1993. dec. 8-i számában közölt dokumentumokat a Párizsban működő, Nagy-Romániát szorgalmazó Román Gárdáról, választ várva arra, hogy hamisításról van szó, vagy valóságról. Választ nem kaptak, az ismertetés visszhangtalan maradt. Újabb levelet kapott a lap szerkesztősége, Innsbruckból, a Józanok Európai Társaságától /Gesellschaft Denkender Europäer/. Másolatban küldték meg Vacaroiu miniszterelnöknek Adrian Nastase parlamenti házelnöknek küldött, 1993. dec. 10-i levelét, melynek lényege: a párizsi Román Gárda szervezettel kapcsolatban ne szolgáljon a sajtónak semmilyen információval, ugyanezt kéri C. V. Tudornak e szervezettel való kapcsolatára vonatkozóan is. - Az egyre homályosabb, a hatalom kulcsfiguráit támadó C. V. Tudor "külkapcsolatairól" jó lenne többet tudni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"
1994. február 22.
"Boross Péter miniszterelnök fogadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki febr. 11-én nem tudott részt venni a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a kormányfővel történt találkozóján. A megbeszélés után Tőkés László és Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke számolt be a történtekről. Tőkés László javasolta a miniszterelnöknek, hogy hasznos volna, ha a magyar kormány ismét nyilatkozatot adna ki arról, hogy folytatni kívánja eddigi kisebbségpolitikáját, ez bátorítaná a magyar kisebbséget. Felvetődött, hogy szabályozni kellene a magyar kormány és a külföldi magyarság legitim szervezeteinek kapcsolatát, "helyben" kellene támogatni a külhoni magyarságot, a diákok otthoni tanulását, ne Budapesten osszák el a különböző hivatalok a segélyeket. Tőkés László elmondta, hogy hasonló támadások érik, mint 1989-ben, egyházában is többször feljelentették. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, febr. 22./ "
1994. február 23.
Febr. 19-én tartották meg az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati fórumát, polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok megbeszélését. Elhatározták, hogy rendszeresítik tanácskozásaikat. A megjelentek nyilatkozatot fogadtak el: tiltakoznak a két magyar ifjúsági szervezet, a KMKSZ és a MADISZ önkényes kilakoltatása ellen, egyben felkérik a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy biztosítson megfelelő székhelyt a két szervezetnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1994. február 23.
Febr. 19-én Marosvásárhelyen, a Bolyai utcában megnyílt a Bolyai-Gauss Tudományos Dokumentációs Központ és Könyvesbolt. Dr. Kikeli Pál főorvos, a Procardia Kft. vezetője elmondta, hogy a város tudományos központ, ezért szükség van a naprakész információk tékájára. Külföldi és hazai kiadók könyveit egyéni kívánságra két hét alatt beszerzik. Az ünnepélyes avatón Weszely Tibor, a Bolyai Farkas Líceum tanára és Mészáros József bibliográfus köszöntötte a kezdeményezést. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
1994. február 23.
Nyárádszeredában /régi nevén Maros-Szeredában/ febr. 21-én emlékeztek Bocskai Istvánra, akit 1605. febr. 21-én itt, Szeredában választották fejedelmükké a székelyek, hogy azután a szerencsi és a medgyesi országgyűlésen egész Erdély és Magyarország fejedelmévé ismerje el. Szakács Márton nyugalmazott történelemtanár tartott előadást Bocskairól és hadakozásáról, Török Ernő nyugalmazott református lelkipásztor pedig /aki négy évtizeden át szolgált a helyi gyülekezetben/ Bocskai cselekvéseinek vallástörténeti összetevőit elemezte és a szobor történetét ismertette. Bocskai szobra a téren állt, jelenleg a református templomban található. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
1994. február 23.
"A két református püspök találkozott febr. 17-én Nagyváradon, ezután nyilatkoztak a megbeszélésről. Tőkés László püspök hangsúlyozta: 1948 óta nem működik a zsinat, az egyház autonómiájának visszaállítása érdekében a zsinatnak korszakos munkát kell elvégezni. A találkozó után mindkét fél fenntartotta alapvető álláspontját. Tőkés László reméli, hogy sikerül konszenzusra jutni. Csiha Kálmán püspök továbbra sem tartja törvényesnek a szatmárnémeti zsinat összehívását, szeretné, ha a két egyházmegye közötti feszültség feloldódna. A nagyváradi megbeszélés "közelebb hozott bennünket egymáshoz"- állapította meg Csiha Kálmán. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./"
1994. február 23.
Tőkés László püspök összefoglalta a zsinat összehívásával kapcsolatos eddigi vitát, felsorolva a tervezett napirendi pontokat, Csiha Kálmán kolozsvári püspök és Kertész László főgondnok ellenkezését, akik nem akarták a zsinatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1994. február 23.
Anyanyelvén megfogalmazott beadvánnyal fordult a sepsiszentgyörgyi bírósághoz. A bíróság visszautasította a keresetet, azzal, hogy románul adja be panaszát. Az igazságszolgáltatás nem rendelkezik arról, hogy csak román nyelven szabad benyújtani keresetet, teszi hozzá az újságíró. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
1994. február 23.
Kézdivásárhelyen egy álarcosbálról hazatért nyolcadikos fiút bevittek a rendőrségre és megverték. Szőcs Csaba polgármester tárgyalt a helyi rendőrparancsnokkal, de a rendőrük nem tudják megállapítani, ki verte meg a fiút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1994. február 23.
Illyefalván két alapítvány vállalta fel a falun élő fialatok megsegítését: a KIDA /Keresztény Ifjúsági Diakóniai Alapítvány/ és a LÁM Alapítvány /három nyelv mezőgazdaság szavának -Landwirtschaft, agricultura, mezőgazdaság - kezdőbetűjéből kapta nevét/. Illyefalván a 80 férőhelyes Ifjúsági Központ és a vártemplom bástyáinak átalakításával ugyancsak 80 férőhelyes szálláshely ad otthont a tanfolyamoknak, így az aranykalászos gazdatanfolyamnak. Illyefalván mintafarmot is kialakítottak, ebben az évben nyílik meg a gyermekfalu, ahol egy-egy gyermektelen házaspár öt gyermek felnevelését vállalja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./
1994. február 23.
Catherin Durandin Párizsban a Keleti Nyelvek és Civilizációk Nemzeti Intézetének tanára, az INALCO tanulmányi igazgatója Románia történelmének szakértője, több könyvet írt Romániáról. Durandin a Vigtiéme Siécle folyóirat 1993. október-novemberi számában Történelmi folyamatok Romániában 1989 után címmel közölt tanulmányában kifejtette, hogy a kommunizmus után az a legnagyobb veszély, hogy a románok visszatérnek a tegnapelőttbe, ahol a nemzeti kommunisták találkoznak a hazafias demokratákkal. Durandin 1993. novemberében Temesváron tartott előadást, a nacionalizmus által okozott töréseket elemezte. Ekkor készített vele interjút Oberten János. Az ellenzék meggyengült, mondta, Iliescu elnök sikeresnek bizonyult, például az Európa Tanácsba való belépéssel, az ellenzék elvesztette külpolitikai mozgásterét. A kisebbség területi autonómia-törekvését veszélyesnek tartja. Romániát még mindig a történelmi jog romantikája határozza meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./
1994. február 24.
Szovátán a helyi műkedvelők megalakították a Szovátai Népszínházat. A társulat lelke, az első bemutatott darab főszereplője Kovács Katalin. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./
1994. február 25.
Miután a kormánypárt nyilatkozatban elhatárolta magát Corneliu Vadim Tudortól, a Nagy-Románia Párt elnökétől, a hadsereg legfelsőbb katonai tanácsa is közleményben támadta meg őt, visszautasítva Spiroiu védelmi miniszter elleni támadását. /Magyar Hírlap, febr. 25./
1994. február 25.
Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi osztályának vezetője a legmagasabb rangú magyar nemzetiségű a minisztériumban. Horváth Andor államtitkár volt, így a kormány tagja, ő pedig csak osztályvezető. Romániában 18 nemzeti kisebbségnek van érdekvédelmi szervezete, a legtöbb szervezet az osztály partnere. A hozzájuk forduló művelődési intézményeknek igyekeznek segítséget nyújtani. /Brassói Lapok, febr. 25./ Horváth Andor 1992. szeptemberéig volt államtitkár, amikor felmentették, azzal az ürüggyel, hogy megszüntették a művelődési államtitkári funkciót.
1994. február 25.
A Crisana Plus gyűlölködő cikkét olvashatjuk fordításban. A magyarok növekvő agresszivitást mutatnak évről évre márc. 15-e megünneplésénél. Idén a marosvásárhelyihez hasonló összetűzést terveltek ki több helységben, az ürügyet az önrendelkezés kikiáltása szolgáltatja. Tőkés László Izraelből visszatérve azt nyilatkozta, hogy szeretné létrehozni a háromszöget a magyarországi, erdélyi és az Izraelbe kivándorolt zsidók között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 9., Crisana Plus (Nagyvárad), febr. 25./