A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége nyilatkozatot juttatott el az MTI-nek a jan. 25-re tervezett cigánytüntetésről. Tőkés László püspök vállalta egy német segélyszervezet közvetítését. Az adományozó munkahelyek megteremtésére szánta a 15 ezer márkát. A romaszervezet felvett 3 ezer márkát, azonban annak felhasználásáról nem tudott elszámolni, munkahelyek nem épültek. Emiatt a segélyszervezet leállíttatta a kifizetést. A romaszervezet a döntést figyelmen kívül hagyva követelte a pénz kifizetését, ezért szervezte Tőkés László ellen a tüntetést jan. 25-re. /Új Magyarország, jan. 25./

Szeben megyében szórványban él a magyarság, az 1992-es népszámlálás szerint 19 3093-an vannak, közel háromezerrel kevesebben, mint 1977-ben. A megyében a legtöbb magyar Medgyesen él /8 675 fő/, a város lakosságának 13,4 %-át teszik ki, Nagyszeben 4158 magyar lakosa a városnak 2,5 %-át jelenti. Szeben megyében 10 olyan falu van, ahol a magyarok lélekszáma meghaladja a 100 főt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Tőkés László püspök az egyházkerületi közgyűlésen /1993. júl. 1-jén/ összegezte az 1992. évet. Az 1992-es népszámlálási adatok jóval több reformátust regisztráltak, mint amennyi a gyülekezeti nyilvántartásokban szerepel. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1992-ben 255.615 reformátust tartott nyilván, ugyanakkor a népszámlálás szerint a kerület területén 314.746-an, közel 60 ezerrel /59.131/ többen vallották magukat reformátusnak. Ezek szerint ennyiről nem tudnak a gyülekezetek, hivatásbeli hanyagság is fennállhat a számbavételnél. /Tőkés László: Püspöki jelentés. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jan. 25./

Dr. Octavian Buracu elnök aláírásával az Interetnikai Párbeszéd Egyesület nyilatkozatban ítélte el Funar mesterkedését Mátyás szobrával kapcsolatban, rámutatva, hogy ezzel interetnikai feszültséget szít. Tiltakozik az Interetnikai Párbeszéd Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

A politikai üldözöttek közül 360 ezren kértek kárpótlást Magyarországon, közülük 220-ezren már megkapták a kárpótlási hivataloktól a határozatot. A törvény lehetőséget ad ma külföldön élő állampolgárok kárpótlására is. Mintegy 80-90 ezer, főként Romániában, Szlovákiában, Izraelben élő egykori politikai üldözött, deportált, hadifogságot megjárt kap kárpótlási jegyet. /Kárpótoltak Erdélyből. = Népszabadság, jan. 25./

Elmaradt Nagyváradon a Tőkés László elleni tüntetés. A rendőrség nem engedélyezte a felvonulást, a romaszervezet bejelentette, hogy későbbre halasztja a tüntetést. /Új Magyarország, jan. 26./

Melescanu külügyminiszter jan. 26-án Brüsszelben, a NATO központjában elsőnek írta alá a Partnerség a békéért okmányát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28., Pesti Hírlap, jan. 26./

Jan. 22-én délelőtt 11-kor a történelmi egyházak és az RMDSZ felhívására Erdély-szerte megkondultak a templomok harangjai, tiltakozásul Funar bejelentésére, hogy megváltoztatja a Mátyás-szobor feliratát, majd a szobor körül felsorakozott az RMDSZ vezetősége Markó Béla elnökkel az élen, az RMDSZ parlamenti csoportjának számos tagja. A kolozsvári tüntetést a Kolozsvári Magyar Diákszövetség kezdeményezte. Markó Béla elmondta, hogy mindez csak figyelmeztető, de ha Kolozsvár polgármestere megvalósítja terveit, az RMDSZ az egész ország magyarságát átfogó tiltakozást tervez. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 26./

Bihar megye lakossága a két utolsó népszámlálás /1977 és 1992/ között mindössze ezer fővel gyarapodott, annak ellenére, hogy nagyon sok moldvai, oltyán család költözött a megyébe, Nagyváradon egész lakónegyedet építettek a vranceai földrengés károsultjainak. A vizsgált időszakban a városok román lakossága 61 ezer fővel növekedett, a magyarok lélekszáma 2767 lélekkel csökkent. 1977 és 1992 között Nagyvárad magyar nemzetiségű lakossága 75 121 főről 73 232 főre csökkent, Nagyszalontáé 9109-ről 8862-re. Érmihályfalva magyar lakossága 9109-ről 8862-re csökkent, a városok közül Margittán növekedett a magyar lélekszám 7803-ról 8705-re. A magyarság apadásában nagy szerepe van a kivándorlásnak. A népszámlálás szerint a községekben, a kisebb településen a románok és magyarok lélekszáma is csökkent. A legnagyobb község Székelyhíd, ahol 1992-ben 9956 magyar mellett 965 román élt. A népesebb községek közül Bihardiószegen 5150 magyar és 3122 román nemzetiségű, Bihar községben 5087 magyar és 5672 román, Hegyközcsatáron 3156 magyar és 452 román, Borson 3124 magyar és 150 román, Érszalacson 3124 magyar és 27 román nemzetiségű élt. Bihar megye vallási megoszlását tekintve a legnagyobb az ortodox vallásúak lélekszáma. A megyében 125.056 református, 63.841 római katolikus, 402 unitárius és 321 evangélikus él. A görög katolikusok 15 ezren vannak. Nagyváradon 43.408 református és 28.954 római katolikus él. /Barabás Zoltán: Partium via Bábel?! 1. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., folyt. 2. – jan. 27., 3. – jan. 28./

Corneliu Vadim Tudor lapjában az elnöki hivatal és a kormány több magasrangú tisztségviselőjét azzal vádolta, hogy idegen nagyhatalmaknak dolgoznak. Felháborodást keltett a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökének a cikke, elsőként Iosif Boda elnöki tanácsos válaszolt az Evenimentul Zileiben: kéri, hivatalosan vizsgálják ki tevékenységét, hogy meg lehessen cáfolni a rágalmakat. /Magyar Nemzet, jan. 26./

Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke kijelentette: Iliescu elnök nem ért egyet azzal, hogy a Román Nemzeti Egységpárt részt vegyen a kormányban. /Új Magyarország, jan. 26./

Ceausescu születésnapját /jan. 26./ Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke napilapjában, a Vremeában verssel és vallomásokkal köszöntötte. A dicsőítő cikkírók között van két kormánypárti szenátor, Gheorghe Dumitrascu és Vasile Vacaru, a szenátusi frakció vezetője. /Magyar Nemzet, jan. 27./

Jan. 25-én az Európa Tanács politikai bizottságának ülésén Florin Radulescu Botica, a román küldöttség vezetője hosszasan magyarázkodott, miért nem teljesítette Románia a tagfelvételkor megszabott pontokat. A tervezeteket a sajtó tanulmányozza, mondta, azért nem tudta még megvitatni a törvényhozás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Elhangzanak ugyan tiltakozások az Antonescu-szobor felállítása ellen, azonban ez nem akadályozza meg azt, hogy több városban is fel akarják állítani a háborús bűnös szobrát. Közben folytatódnak a Mátyás-szobor elleni merényletek. Tófalvi Zoltán megkérdezett több ellenzéki román politikust, levetetné-e Mátyás király szobráról a törvénytelenül elhelyezett feliratot, azonban ezt egyikük sem vállalná. Dráma zajlik a romániai magyarság művelődéstörténeti értékei körül. /Új Magyarország, jan. 27./

Mintegy 45 ezer bányász sztrájkol jan. 26-ától a gorji szénmedencében, a késedelmes bérfizetés és a kollektív szerződés megsértése miatt. /Magyar Hírlap, jan. 27./

Balogh Edgár is megszólalt, érzékelve Kolozsvár nehéz helyzetét, Funar törvénytelen akcióit. A magyarság bátor fellépésén múlik, hogy megállítsák a kolozsvári Arturo Uit. /Balogh Edgár: Kolozsvár élő szobrai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

"Az amerikai körúton levő Frunda Györgyöt Borbély Imre RMDSZ-képviselő képviselte az Európa Tanács /ET/ közgyűlésén. Borbély Imre jan. 24-én találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az ET főtitkárával, majd jan. 25-én felszólalt Strasbourgban, az ET közgyűlésén. A délszláv menekültproblémával foglakozva kitért a romániai magyarság problémáira is, hangsúlyozva a politikailag elismert közösségi autonómiák kiépülésének fontosságát. "A térség nemzeti kisebbségi problémáira vonatkozó átfogó rendezési koncepciónak tartalmazni kell az érintett közösségeknek sorsukat eldöntő tárgyalásokon vétójoggal való részvételét, valamint a megkötött szerződések betartásának nyugati garanciáit." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ "

Országjáró körútja során jan. 27-én Temesvárra látogatott Iliescu elnök. Tüntető tömeg fogadta a megyeházán, egyesek köveket dobáltak az elnök páncélozott gépkocsijára. A rendőrökkel kirobbant összetűzésben egy ember súlyosan megsebesült. Rohamrendőrök tartották távol a tömeget, antiterrorista egység kergette el az újságírókat. Több újságíró és rádiótudósító, köztük a Romániai Magyar Szó munkatársa tiltakozott amiatt, hogy megtagadták akkreditálásukat Iliescu elnök temesvári látogatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Népszabadság, jan. 28./

A szenátus elfogadta azt a törvénymódosítást, hogy a román állampolgárok ismét kötelesek bejelenteni külföldi vendégeiket, a kötelezettség elmulasztását 75 ezertől 250 ezer lejig terjedő pénzbírsággal büntetik. A Polgári Szövetség Pártja, a liberálisok, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt frakciója nyilatkozatban követelte a törvénytervezet vitájának felfüggesztését. /Magyar Hírlap, jan. 28./

Petre Roman volt miniszterelnök nyilatkozott az egyik belga lapnak, kifejtve, hogy a román politika határozott lépést tett visszafelé, a parlamentben továbbra is a volt kommunista rezsim kivételezettjei ülnek. Erdélyről megállapította, hogy a román kultúra bölcsője. /Pesti Hírlap, jan. 28./

A Jászberényi Tanítóképző Főiskola is bekapcsolódott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem által Csíkszeredán elkezdett távoktatásba. A jászberényiek a tanárképzésben vesznek részt. A tanárok félévenként mennek Csíkszeredára, vizsgáztatni. /Heti Magyarország, jan. 28./

1990-ben indult újra Szőcs Géza vezetésével az Erdélyi Szépmíves Céh, azonban eddig csak két könyv jelent meg, ez lassú ütem, állapította meg Kiss Jenő költő, a kiadó tiszteletbeli elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Tőkés László meghívására Romániába látogatott Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. A területi és közösségi autonómia esélyeit vitatták meg. Duray Miklós a helyi önrendelkezés szavatolását elengedhetetlennek mondta a térség felzárkózása szempontjából. – Román politikai körökben elégedetlenséget váltott ki Borbély Imrének az ET parlamenti közgyűlésén elhangzott felszólalása. A kormány lapja, a Vocea Romaniei kifogásolta Borbély Imre állítását, hogy az autonóm közösségek létrehozása jelentené a legbiztosabb módját annak, hogy minden állampolgár számára szavatolják az identitás szabad megválasztását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Duray Miklós Erdélybe látogatott. = Magyar Hírlap, jan. 31./

Dec. 17-én az EMKE Déván értelmiségi tanácskozást tartott. Scheiber István tanár, a Hunyad megyei EMKE elnöke Déváról, a 725 éves településről, majd Jánky László, az EMKE dévai elnöke a civil társadalom megjelenési formáiról tartott előadást. /Hunyadvármegye (Déva), 1995. jan./

Jan. 29-én Kolozsváron megalakult a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága, a hivatalos oktatáson kívüli, felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi szervezetek összefogása, tevékenységük összehangolása céljából. Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Egyed Ákos, titkár: Dáné Tibor Kálmán. Regionális társelnökök: Csirák Csaba /Szatmárnémeti/, Matekovits Mária /Arad/, Révész Erzsébet /Kolozsvár/, Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/, Bódog Erzsébet /Brassó/ és dr. Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 1./

Jan. 27-e és 30-a között Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke erdélyi körúton vett részt, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli alelnöke társaságában, melynek állomásai: Nagyenyed, Nagyvárad, Nyárádszereda, Marosvásárhely és Barót, de a környező falvakba is ellátogattak. Duray az önkormányzati modellről beszélt. Nagy lelkesedéssel, szeretettel fogadták mindenütt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Nagyváradon politikai fórumot tartottak jan. 28-án, ahol Duray Miklós ismertette a jan. 8-i komáromi nagygyűlés jelentőségét. Több mint 3500 szlovákiai magyar önkormányzati képviselő gyűlt össze ezen a napon, hogy az önrendelkezés mellett voksoljanak. Célkitűzéseik között a területi önkormányzat is szerepel, mondta Duray Miklós. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 8./ Duray Miklós jan. 29-én Marosvásárhelyen részt vett a fórumon Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Tőkés Lászlóval. Markó Béla mutatta be Duray Miklóst, aki azon kevesek közé tartozik, akik 1989 előtt is kimondták azt, amit a Kárpát-medencében élő magyar közösségek éreznek, s azt, hogy a magyarság sorsát meg kell változtatni. Kutyaszorítóban című könyvében a magyarság fájdalmáról szólt, ezért volt veszedelmes ez a könyv nemcsak Csehszlovákiában, de Romániában és másutt is. - A magyar közösségek olyan közös következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságosan jövőjüket. Duray Miklós elmondta, hogy a felvidéki magyarság az utóbbi 75 évben ellenzéki volt. Számbelileg kisebbségben vannak, de ez nem szabad, hogy olyan helyzetet teremtsen, mely jogkorlátozást eredményez. Tőkés László a fogyatkozó lélekszámról beszél. Felvetődött az a kérdés, hogy miért határolta el magát az RMDSZ Katona Ádám autonómia-javaslatától. Markó Béla kijelentette: semmiféle elhatárolódás nem történt attól a gondolattól, hogy a romániai magyarság ki akarja alakítani az autonómiaformákat. Tőkés László úgy vélte, hogy csak a módszerektől volt elhatárolódás. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

Ismeretlenek betörtek Kónya-Hamar Sándor /Kolozsvár/ lakásába jan. 28-án, elvitték parlamenti naplóját, iratait, a különböző beszélgetéseket rögzítő kazettákat, továbbá az ékszereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Háromszéken erősödik a magyarellenes kampány, az Állami Vagyonügynökség képviselőinek túlnyomórészt románokat neveznek ki, a nem választott tisztségeknél tovább tart az etnikai tisztogatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Jan. 31-én Ion Donca budapesti román nagykövet vezetésével román küldöttség adta át Horn Gyulának, a Magyar Szocialista Párt elnökének Oliviu Gherman, a román kormánypárt /Szociális Demokrácia Pártja/ elnökének üzenetét: Románia és Magyarország realista erői sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, beleértve az alapszerződés megkötését. Megelégedéssel fogadja az MSZP álláspontját, hogy történelmi kibékülésre van szükség. Oberfrank Ferenc, a külügyminiszter kabinetfőnöke kijelentette: számos kérdés fogalmazódott meg benne a hírrel kapcsolatban, vajon kik a realista erők, megfelel-e a nemzetközi diplomáciai szokásoknak, hogy egy nagykövet adjon át pártüzenetet és azt kommentálja? /Magyar Hírlap, Új Magyarország, febr. 1./

Jan. 22-23-án ülésezett Nagyenyeden a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A Bethlen Gábor Kollégiumban kellett volna összejönniük, azonban Krizbai Jenő igazgatót Gyulafehérvárra hívatták és ott közölték vele, hogy nem lehet senkit elszállásolni a kollégiumban /egy 1993. júniusi miniszteri rendelet alapján/, csak tanfelügyelői engedéllyel. Erre azonban nem adtak engedélyt. Emiatt Nagyenyeden, a Vártemplomban tartották az összejövetelt, ahol Vetési László lelkész beszélt a szórványgondokról, mások a tanárhiányról szóltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./