Viharos erejű szél söpör végig Erdélyen
Erőteljes szél söpör végig az egész országban az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint. Közel egy teljes napon át érvényes a prognózis.
Csütörtökön 15 órától péntek 10 óráig lép érvénybe a figyelmeztetés, elsősorban Erdélyben számíthatunk a szél felerősödésére, akár 50-55 km/h szélrohamokra. Ez különösen hegyi vidékekre érvényes 1800 méter magasság fölött.
A Keleti Kárpátoknál 90-110 km/h széllökésekre is lehet számítani.
Csütörtökön enyhén felmelegedik az időjárás, különösen az ország délnyugati részében. Pénteken lehűlés várható és esőzések az ország minden részén. maszol.ro

Az oktatási törvény tervezett módosításairól tárgyaltak az RMDSZ parlamenti frakciói a tanügyminiszterrel
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi és szenátusi frakciói a tanügyminisztérium által kilátásba helyezett törvénymódosítási tervekről tárgyaltak Liviu Pop tárcavezetővel. A tanügyminisztérium ígérete szerint elemezni fogják, mennyire sikerült alkalmazni a 2011-es tanügyi törvényt az életbe lépése óta, és a tapasztalatok alapján módosítják a jogszabályt, 2018 őszén a parlament elé terjesztik a módosító javaslatokat. A mai találkozón tájékoztatást kértünk a jogszabály munkálatainak üteméről, illetve elmondtuk, az RMDSZ és az erdélyi magyarok számára fontos, hogy a tanügyi törvény kisebbségi oktatást garantáló cikkelyeit változatlan formában őrizzék meg a törvény szövegében, illetve csak pozitív irányba módosítsák ezeket. Az RMDSZ parlamenti frakciói csak abban az esetben támogatják majd a tanügyminisztérium módosító javaslatait, amennyiben azok nem veszélyeztetik az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot. A miniszter nyitottnak bizonyult a párbeszédre e téren” – összegezte a találkozón elhangzottakat Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke. A tanügyi tárca vezetőjével folytatott egyeztetésen az RMDSZ képviselői és szenátorai felvetettek több, az oktatás területén tapasztalt problémát. Ismételten gyors megoldást kértek a tankönyvhiányra, illetve azt szorgalmazták, hogy bízva a pedagógusok szakértelmében, hagyja ismét jóvá számukra, hogy legalább ideiglenesen használhassanak oktatási segédanyagokat, amíg a tankönyvek megérkeznek az iskolákba. Novák Csaba Zoltán szenátor, a felsőház oktatási bizottságának alelnöke a találkozót követően elmondta: „az RMDSZ felhívta az oktatási miniszter figyelmét arra, hogy normalitásnak kellene számítania, hiszen az oktatási törvény is előírja azt, hogy a kisebbségeknek arányos képviseletük legyen a megyei tanfelügyelőségekben, illetve azt is, hogy a vegyes tannyelvű intézmények igazgatójának vagy aligazgatójának kötelező módon ismernie kell az adott iskolába, óvodába járó kisebbségi diákok nyelvét. Ez azonban a gyakorlatban nem teljesül maradéktalanul. Több megyéből megkerestek ezzel a problémával, ezt jeleztük az oktatási miniszternek, és kértük a helyzet kivizsgálását és rendezését.” Az RMDSZ törvényhozói ismételten emlékeztették a tárcavezetőt a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyére, és arra az ígéretre, amelyben azt vállalják, hogy megoldják a kialakult helyzetet, hiszen van erre törvényes lehetőség. Liviu Pop erre reagálva elmondta, álláspontja szerint amennyiben január közepéig lezárul a per a bíróságon, ezt követően újra létre lehet hozni az iskolát helyi tanácsi határozattal vagy miniszteri rendelettel. Hozzátette: az általa vezetett minisztérium nyitott ezen lehetőségek alkalmazására. A tanügyminiszterrel folytatott tárgyaláson az RMDSZ parlamenti csoportja a bölcsődei oktatásban tapasztalt problémákra is felhívta a figyelmet: a Szövetség törvényhozói elmondták, hogy szükség van a fejkvóta meghatározására állami és magán bölcsődékben egyaránt. Továbbá tájékoztatták a szakminiszter arról, hogy olyan kezdeményezést dolgoznak ki, amely lehetővé tenné a bölcsődékkel is rendelkező oktatási intézmények állami támogatását, valamint a délutáni oktatás finanszírozását. A beszélgetésen újból szó esett a kisebbségi továbbképző központ létrehozásáról, amelyről az oktatási törvény is rendelkezik, valamint pénzalapot is elkülönítettek működésére, azonban a gyakorlatban még nem kivitelezték. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro

Határon túli magyar fiatalok: a pénztelenség és a munkanélküliség a legfontosabb problémájuk
Ezt a korosztályt nehéz ugyanazokkal az identitásra és etnikumra kihegyezett diskurzusokkal megszólítani
Kerekasztal-beszélgetést szervezett Budapesten a Mathias Corvinus Collegium a kárpát-medencei magyar ifjúságról. Milyen a határon túli magyar fiatalok értékvilága, politikai részvétele, vallásossága? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vizsgált az MTA és a Mathias Corvinus Collegium GeneZYs 2015 nevet viselő kutatása, amelynek eredményeit tavaly januárban ismertették először. Zsigmond Csilla, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány budapesti ügyvezetője és a Genezys 2015 kutatást végző kutatócsoport tagja Sokszínű Ifjúság című előadásában magáról a kutatásról, és az eredményeket tárgyaló, most megjelenő könyvről beszélt. A GeneZYs 2015 célcsoportja a 15-29 év közötti fiatalok voltak, a módszertan egy kvótás mintavétel volt, amely korra, végzettségre, településtípusra nézve reprezentatív volt. Személyes megkereséssel 2700 fő vett részt a felmérésben. A kutatásra azért volt szükség, mert kárpát-medencei viszonylatban csak 2001-ben készült hasonló (MOZAIK 2001) szociológiai felmérés – mondta Zsigmond Csilla. A GeneZYs 2015 néhány fő témaköre a társadalmi mobilitás, az oktatási részvétel, gyerekvállalási hajlandóság, munkaerőpiaci életút, vallásosság, előítéletek, szabadidő-használat, migrációs hajlandóság voltak. A médiahasználatot és a digitális tájkép elkészítését emelte még ki Zsigmond a témakörökből, hiszen az elmúlt évekből igen kevés fogódzó volt. Az első eredmények közül a nemzethez tartozás kérdésében van lényeges eltérés a 2016-os Magyar Ifjúságkutatás gyorsjelentésének adataihoz képest. A kisebbségben élő magyarok részét képezik-e a magyar nemzetnek kérdésben három ország esetében csak 3-5%os eltérés volt mérhető, viszont Szlovákia esetében 86%-ról mindez 67%-ra esett vissza. Nem tudjuk a Magyar Ifjúságkutatás pontos módszertanát, mindenesetre ennek a 21%-os eltérésnek a vizsgálata új szakmai beszélgetések elindítására adhat okot – fejtette ki Zsigmond. A GeneZYs 2015 kutatásban az a kérdés is megjelent, hogy a kisebbségi magyarság részét képezi-e a többségi nemzetnek. Itt viszont azt láthatjuk, hogy a szlovákiai magyarok azok, akik legkisebb arányban gondolják azt, hogy a szlovákiai magyarok a szlovák nemzet részét képezik.
A pénztelenség és a munkanélküliség, vagyis a létfenntartáshoz szükséges problémák azok, amelyek mind a négy régióban (Erdély, Szlovákia, Kárpátalja és Vajdaság) a fiatalok számára a legfontosabbnak bizonyultak. Zsigmond Csilla szerint ez jelzésértékű lehetne a politikum számára is, hogy ezt a korosztályt nehéz ugyanazokkal az identitásra és etnikumra kihegyezett diskurzusokkal megszólítani, hiszen nem ezek azok a témák, amelyek őket érdeklik. Amikor értékekről van szó, akkor pedig sokkal fontosabb a család, a barátok és ismerősök, mint a közösségi élet problémái. Illetve az adatokból az is kiderül, hogy az anyanyelven való továbbtanulást sem sorolták feltétlenül előre a problémák között. Zsigmond szerint kérdés lehet, hogy Kárpátalján az elfogadott ukrán oktatási törvény mennyire változtatja ezt meg az ott élőkben.
Erdélyben a fiatalok többsége rugalmasabb munkaidőt, de alacsonyabb fizetést választana, derül ki az első eredményekből. Ezzel szemben a többi régióban inkább a magas fizetést és a kötött munkaidőt választanák a fiatalok.
A könnyű drogok használata területén belül is megfigyelhető a régiók közötti különbség. Míg Vajdaságban a fiatalok körülbelül fele kipróbált valamilyen könnyű drogot, addig Kárpátalján vagy Erdélyben csak a megkérdezettek 20%-a állítja ezt.
A határon túli fiatalság tekintetében hangsúlyosabb a jobbra tolódás, mint a magyarországi fiatalok esetében. Az önmagukat leginkább jobboldalinak vallóak a szlovákiai magyarok, a legkevésbé a vajdaságiak. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy miben áll a határon túli magyarok jobboldalisága, akkor azt mondhatjuk, hogy a szlovákiai magyarok esetében a legerősebben jellemző a másság elutasítása. Ez leginkább a homoszexuálisok illetve a kábítószerhasználók ellen irányul, ugyanakkor nem gondolják azt, hogy az általános rossz gazdasági helyzet az ifjúságra veszélyt jelentene, és az átlagosnál jobban rokonszenveznek az oroszokkal.
A vajdasági magyar fiatalok esetében a fiatalok jobboldalisága leginkább abban mérhető, hogy kevésbé preferálják az alkotó szabadidőt, mint önmagukat kevésbé jobboldalinak valló társaik. Fontosabb számukra a cselekvő magyarság, azaz a magyar pártra való szavazás, és a magyar nyelven való tanulás. Az erdélyi, önmagukat jobboldalinak valló fiatalokra kevésbé jellemző az önállóság, pozitívabb a saját csoport, illetve a határon túli többi magyar csoport megítélése, valamint egyértelműen negatívabban viszonyulnak a többségi nemzethez.
Az adatokból azt láthatjuk még, hogy a liberális nyitottság elsősorban a vajdasági magyarokra jellemző, őket követik a szlovákiai magyarok, az erdélyi magyarokra közepes szinten jellemző, a kárpátaljaiakra pedig egyáltalán nem. Azok akik politikai attitűdjüket tekintve liberálisabbak, azokra egyúttal jellemző a felnőtt világgal szembeni erősebb oppozíció is. Szlovákiai és erdélyi fiatalok esetében ez a vallási, illetve a politikai vezetőkkel szembeni ellenszenvben nyilvánul meg. A szociális biztonságot pedig elsősorban a kárpátaljai és az erdélyi fiatalok preferálják, és elutasítás a vajdasági és a szlovákiai magyarok esetében mutatkozik.
Ha egy síkon szeretnénk elhelyezni a különböző régiók fiataljait, akkor a két ellentétes végpontnak Vajdaságot illetve Kárpátalját mondhatjuk. A kárpátaljaiak egy erősen hagyományos értékrendet képviselve, míg a vajdasági egy jóval nyitottabb értékrendet támogatva. A vajdasági fiatalokhoz közel helyezkednek el a szlovákiai fiatalok. Az erdélyi fiatalság esetében pedig, több kérdésben inkább közelítenek a vajdasági fiatalok által adott válaszokhoz, viszont számos kérdésben pedig a sokkal hagyományosabb értékrendet képviselik.
Migráció szempontjából lényeges különbségek vannak a régiók között. Erdély esetében létező trend Magyarország, de általánosságban nagyobb többségben mennek Nyugat-Európába – mondta el Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója az előadás után tartott Változásban. Beszélgetés a Kárpát-medencei magyar ifjúságról című kerekasztal-beszélgetés keretében. Szerinte Magyarország gravitációs ereje csökkent, ez a környező országok gazdasági felzárkózásának tudható be. Kárpátalján még mindig Magyarországra való költözési hajlam.
Orbán Balázs szerint a nemzetpolitikában gondolkodók körében mára konszenzus van arról, hogy nem jó folyamat az, hogy a határon túli fiatalok szülőhelyükről elvándorolnak, még akkor is, ha adott esetben Magyarországról van szó. Cél tehát így az lehet, hogy az adott régiók magyarságmegtartó képességet növeljük. Megemlítette továbbá azt is, hogy a kettős állampolgárság egyrészről segíti a magyarság megmaradását, de ezzel együtt az elszívó erőt növelte. Orbán Balázs szerint a magyar nemzetpolitika akkor lesz erős, ha egy gazdasági lábat is növeszt magának. Nem elég etnikai illetve kulturális folyamatokat elindítani. Akkor lesz Kolozsváron vagy Pozsonyban jó magyarnak lenni, ha gazdasági szempontból is megéri magyarnak lenni. A nemzetpolitikának így nemcsak kulturális és etnikai, hanem gazdasági kérdéssé is kell válnia.
Ha Magyarország nem versenyképes, akár a környező országok tekintetében is, akkor nincs sok esély – tette hozzá Talpas Botond, az Igen tessék! Egyesület elnöke. Szerinte először a környező országokban kell Magyarországnak teljesítenie ahhoz, hogy EU-ban is versenyképes legyen. Talpas kiemelte még az internet, illetve a kommunikáció fejlődését, amely segíti a magyar nyelv használatát a kisebbségben. A határon túli magyarság sokkal inkább informált a magyar közéletet illetően, mint eddig volt. Szerinte érdekes dolog lesz az, amikor felnő az a generáció, aki ugyanazokat a médiaorgánumokat fogyasztotta fiatalkorában, mint az anyaországi fiatalság.
A kerekasztal-beszélgetésen kitértek az elfogadott ukrán oktatási törvényre is. Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézet igazgatója szerint a 2015-ös kárpátaljai tendencia megváltozott, akkor a magyar fiatalok jelentős része a többségi nyelvű tanintézményekben vett részt oktatásban. Ma a magyarul tanulók százalékos aránya megnőtt. Jelenleg a felsőfokú oktatásban is körülbelül fele-fele arányban tanulnak kisebbségi illetve többségi nyelveken. Ha a jelenlegi oktatási törvény így marad, az a kárpátaljai magyarság teljes asszimilációját jelentheti. Papp Z. Attila szerint fontos megjegyezni, hogy a környező országok esetében nemzetállamokról van szó. A többségi nyelv identitásképző erő is így egyben. Illetve azt is ki kell emelni, hogy ha a közeg nem szimpatikus az adott fiatalnak, akkor a nyelvet is nehezebben tanulják meg. Azaz, amíg a kisebbség negatívan viszonyul a többségi nemzethez, addig az adott ország államnyelvének elsajátítása nehézségeket fog szülni.
Amikor arról beszélünk, milyen nyelven tanulnak, akkor fontos figyelembe venni a szociális helyzetet – tette hozzá Bauer Béla, a Századvég Alapítvány vezető kutatója. Kiemelte, hogy a magyar nyelvű iskolák nemcsak a magyar nyelvű tanításról szólnak, hanem a tradíció, ünnepek, hagyományok átadásáról is. Az ukrán nyelvtörvény így megkérdőjelezi a jelenlegi identitás-viszonyokat is. Novák Péter / Transindex.ro

Csúcs után a lejtő
Csak az nem látja, aki nem akarja, hogy az RMDSZ látványos Fidesz felé fordulása egyáltalán nem értékalapú fordulat, hanem sima pragmatizmus: az Orbán Viktor vezette párt van hatalmon Magyarországon, őket kell „szeretni”. Nincs ez másképpen az EMNP esetében sem, annyi különbséggel, hogy ott a kuruc lelkületű tagság nehezebben emészti meg az RMDSZ irányába tett lépéseket.
Az Orbán Viktor Erdélyi látogatásával egybeeső nagyváradi Kelemen-Tőkés találkozót sokan lelkesedve fogadták, egyesek nagyváradi csúcsról beszélnek, amely majd új fordulatot ad a hosszú évek óta szembeállásba fagyott erdélyi magyar-magyar kapcsolatoknak. Ha ez így is van, vagy inkább csak lesz, annak oka nem a spontán egymásra találás, hiszen senki sem hiheti, hogy hirtelen megváltozott a két tábor vezetőinek, véleményformálóinak képe a másik táborról. Kényszer szülte „magyar egységről” van itt szó, és a kényszer ebben az esetben nem a román politika magyarellenes éle, hanem egy személy: Orbán Viktor.
Mindenki számára nyilvánvaló ugyanis, hogy Tőkés és Kelemen egy asztalhoz ülésére csakis és kizárólag az ő nyomásgyakorlása nyomán került sor. Nyomásgyakorlási eszközei pedig vannak bőven. Világos az is, hogy Orbán Viktort a külhoni magyar politikai erők összeboronálásában nem csupán a jól felfogott magyar érdek vezérli, (ti. egységben az erő a román sovinizmussal szemben) hanem a választások megnyeréséhez igenis szüksége van mindkét tábor szimpatizánsainak minden egyes szavazatára. Ez pedig csakis úgy lehetséges, ha az RMDSZ és az EMNP félretéve az eddigi szembenállást, egyféle üzenetet kommunikál szavazói felé, mégpedig azt, hogy 2018-ban szavazzanak a Fideszre.
Ez az eljárás a Fidesz szempontjából teljesen érthető és logikus, a szavazatmaximálás célját szem előtt tartva. Kérdés ugyanakkor, mennyire lesz tartós és produktív az RMDSZ és ellenzéke „egymásra találása” kitart-e a magyarországi választások után is, illetve mit hoz a konyhára és mit visz el? Nem arról van szó, hogy ne lenne szükség egy nemzetpolitikai minimumra Erdélyben a magyar érdekképviseletet felvállaló szervezetek között, éppen ellenkezőleg. A kérdés inkább az lenyeli-e ezt az összeborulást a Néppárt tagsága és szavazóbázisa, amely tudatosan választotta az értékelvű politikát hirdető EMNP-t, és akkor sem szavazna az RMDSZ-re ha falhoz állítanák? Lehetséges-e és szükséges-e olyanokkal összefogni, akik 27 év alatt egyetlen tartós, nemzetpolitikai szempontból releváns sikert sem értek el a román politika boszorkánykonyhájában, de annál több korrupciós ügyet halmoztak fel, gerinctelen megalkuvást mutattak életbevágó ügyekben, és sok, a kommunista érát idéző árulást követtek el?
Mindenki tudja – vagy tudni véli – hogy az RMDSZ-t a parlamentbe Orbán Viktor személyes kampánya juttatta be. Ő ültette most egy asztalhoz, az értékek mentén politizáló kisebbséget, és az erő pozíciójához szokott párt vezetőjét. Képes lesz-e arra a választásokat esetleg megnyerő Orbán Viktor, hogy ezt a vonalvezetést tovább erőltesse? Össze tudja békíteni a tüzet a vízzel, kőkemény érdekek mentén, és ha igen az jó lesz a még itthon maradt nagyjából egymillió magyarnak? Súlyos kérdések. Okosabbak csak a magyarországi választások után leszünk, de annyit máris leszögezhetünk, hogy ebből a hatalmi játszmából nem sok pozitívum szivárog le a partiumi, erdélyi magyar asztalára, munkahelyet nem teremt, az autonómiát sem hozza el, csupán azt az előítéletet erősíti, hogy a politika úri huncutság, amiből az átlagembernek semmi haszna. Valljuk be, nem teljesen alaptalan ez az elképzelés. Barta Béla / itthon.ma/szerintunk

ARADI VÉRTANÚK – FELVONTÁK, MAJD FÉLÁRBÓCRA ENGEDTÉK A NEMZETI LOBOGÓT A PARLAMENT ELŐTT
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján péntek reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor vezérkari főnök, részt vettek katonai és állami szervezetek képviselői, jelen volt a diplomáciai testület több tagja. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.
Az ünnepség elején a díszzászlóalj tiszteletadása mellett felolvasták a tizenhárom aradi vértanú – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly – nevét. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által szervezett központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik. Emellett a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, október 13-ig megtekinthető szabadtéri kiállítással várják a diákokat, érdeklődőket.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek. MTI; Erdély.ma

MAGYAR ÉS ROMÁN DIÁKOK TÖLTÖTTÉK EGYÜTT A HÉTVÉGÉT HOMORÓDFÜRDŐN
Magyar és román anyanyelvű középiskolás diákok vettek részt az elmúlt hétvégén a Hargita Megyéért Egyesület – melynek egyik alapítótagja Hargita Megye Tanácsa – által szervezett háromnapos programon a homoródfürdői hatos villában.
A rendezvény témája az etnikumközi kapcsolatok volt a fiatalok szemével, ezzel kapcsolatosan hallgattak meg előadásokat, megtekintették a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely előadását, amely a román-magyar együttélés témáját dolgozza fel.
A szeptember 29-től október 1-ig tartó rendezvényen előadást tartott Cristian Cristinoi ortodox lelkész, Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, valamint Tomonicska Ingrid, a Sapientia EMTE tanára, majd műhelymunkán vettek részt a tanulók. A rendezvényre ellátogatott Ion Proca megyei tanácsos is.
A programot az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala támogatja, a hétvégi rendezvényre tíz román anyanyelvű tanuló érkezett a csíkszeredai Octavian Goga Elméleti Líceumból, a magyar anyanyelvű diákok pedig a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumból és a Nagy István Művészeti Líceumból.
A pénteki érkezés után az egyesület igazgatója, Bálint-Miklóssy Enikő irányításával bemutatkoztak a diákok, majd Cristian Cristinoi, Ferencz Angéla és Tomonicska Ingrid előadását hallgatták meg.
A más anyanyelv és a más kultúra mellett közös platform a barátság, mondta az ortodox lelkész, illetve Ferencz Angéla is arról a közegről beszélt, amelyben mi, erdélyi magyarok és románok együtt élünk. Tomonicska Ingrid az irodalmi vonatkozásokról beszélt, többek között Octavian Goga és Ady Endre barátságáról.
Az Osonó Színházműhely előadása és csapatépítő műhelymunkája után Lőrincz Csaba, az egyesület munkatársa emberi kapcsolatok és konfliktuskezelés témában tartott foglalkozást a diákoknak, akik a következő alkalomra konkrét tervekkel érkeznek közös programok szervezésére.
A tanulók elmondásuk szerint jól érezték magukat és hasznosnak tartották az előadásokat. A program folytatásaként októberben ifjúsági vezetőknek és önkormányzati képviselőknek szerveznek találkozót, illetve ismét találkoznak egy hétvégére a diákok is, ahol hasonló előadások és foglalkozások zajlanak majd. Hargita Megyei Tanács sajtóközleménye; Erdély.ma

Összefogtak Gyergyószentmiklós lakói az értelmi sérültek napközijének megmaradásáért
Továbbra is keresik a megoldást a gyergyószéki értelmi sérülteket foglalkoztató és fejlesztő központban. A Gyergyószentmiklóson 20. éve létesült Napsugár az esőben Egyesület által működtetett napközi léte került veszélybe. Sokan összefogtak, hogy a túlélésben segítsék az intézményt.
Legutóbb arról számoltunk be, hogy az a kisbusz is veszélyben volt, amely a környező településekről a sérülteket szállította. A pénzügy kilátásba helyezte a lefoglalását, ugyanis tűzoltósági engedély, működési engedély hiányában az önkormányzatok nem tudtak szerződést kötni, így a sérültek utáni fejkvótát sem tudták utalni az egyesületnek. Az április óta fennálló bizonytalanság, a bérek utáni adó ki nem fizetése sodorta veszélybe a kisbuszt. A szülők gyűjtést szerveztek, ennek eredményeként sikerült kifizetni minden hátrálékot, és így megmarad az értelmi sérült gyerekeket és fiatalokat szállító jármű.
Nehézség a szakemberhiány is
A napközibe beíratott ötven értelmi sérült gyerek és fiatal nem a megszokott módon tölti mindennapjait. A fejlesztésük ebben a felállásban nagyon nehéz. Az egyesületnél az április óta kialakult anyagi bizonytalanság miatt a nyolc alkalmazottból jelenleg két szakember dolgozik a tanfelügyelőség alkalmazásában lévő három pedagógus mellett. A kilátástalan helyzet miatt hat szakember hagyta el a fejlesztőközpontot, ami azt jelenti, hogy a közel ötven értelmi sérülttel tulajdonképpen öten tudnak foglalkozni. Van összefogás, szeretet, jóindulat
Összefogtak a Gyergyószentmiklós és a környező lakói, az intézmények, Hargita megyei cégek, magánszemélyek, a kollégák külföldön élő ismerősei, régi osztálytársak, barátok, és segítettek, az állam felé a tartozást meg tudjuk adni. Jólesett, hogy az emberek felfigyeltek a problémánkra, és jótékonykodtak, amit a gyerekek nevében is nagyon köszönünk” – mondta Csata Kinga, az intézmény vezetője.
„Az összegyűlt 27 300 lejből kifizettük a tartozást a személyzet után, és a kisbuszt megmentettük, sikerült a személyzetnek az elmaradt fizetéseket is kiadni” – számolt be csütörtökön Csata Kinga. „Köszönöm mindenki támogatását, igazából ez adott erőt, hogy ne adjam fel, és a sok szeretet, amivel a városunk lakói körülvettek. Az utcán megállítanak, biztatnak, fontosnak tartják az intézményt. Ez a gyűjtési akció azt is bizonyítja, hogy még van összefogás, szeretet, jóindulat, és segítségnyújtási szándék az emberekben. Nagy támogatást jelent az is, hogy naponta két önkéntes is segíti a munkánkat” – tette hozzá.
A segítségnyújtásra továbbra is szükség van
A válságos helyzetbe került gyergyói fogyatékos gyerekekkel foglalkozó napközi szülői közössége is folyamatosan gyűjtést szervez.
A folytatásról
Az intézmény vezetője a hogyan továbbról is beszélt, mint mondta, sajnos, nincs megoldva hosszú távon a helyzetük, a jelenlegi személyzetből még egy személy felmondott, így csak ketten maradtak, és a fizetésük sincs megoldva ettől a hónaptól. „Nem látom a végét, a tűzoltósági engedélyen dolgozik a helyi önkormányzat, de az nagyon hosszas folyamat, így még mindig ott tartunk, hogy nem tudunk szerződést kötni a szomszédos települések önkormányzataival az értelmi sérültek után járó fejkvótára. Folyamatos anyagi bizonytalanságban nagyon nehéz dolgozni – tette hozzá az intézményvezető. Baricz Tamás Imola / Székelyhon.ro

Ünnep Csíkcsomortánban
Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel Csíkcsomortán templomát, ahol vasárnap búcsús szentmisét tartanak.
A fél egykor kezdődő mise főcelebránsa és szónoka Tamás József püspök lesz, a liturgiában közreműködik a csíksomlyói kegytemplom kórusa. A szentmisét az erdélyi Mária Rádió élőben közvetíti. Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. XIII. Leó pápa engedélyezte 1896-ban a külön ünnepet október második vasárnapjára, ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra. 1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro

Honismereti kirándulások
Közel ezerötszáz diák és több mint száz pedagógus honismereti kirándulását támogatja a Háromszéki Közösségi Alapítvány a Nem térkép e táj! pályázat révén.
A program népszerűségét jelzi, hogy negyvenkilenc pályázatot nyújtottak be a megye minden részéből, az igénylés értéke 57.252 lej, ezekből választott ki az alapítvány harminchat projektet, amit összesen 30 ezer lej értékben támogat. Sepsiszentgyörgyről tizenhat pályázat nyert, Kézdivásárhelyről kettő, Bodzafordulóról egy, a többit sepsikőröspataki, lemhényi, árkosi, kézdikővári, kézdiszentléleki, kisbaconi, mikóújfalusi, nagybaconi, rétyi, csernátoni, málnási, nagyborosnyói, papolci, zalánpataki, erdőfülei osztályok nyerték. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mire figyel a hírszerzés
A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) szempontjából rendkívül fontos az euroatlanti együttműködés Oroszország revizionista fenyegetéseivel szemben, a terrorfenyegetés elhárítása és a Fekete-tenger felől érkező bevándorlási hullám hatékony kezelése miatt – nyilatkozta az RHSZ igazgatója, Eduard Hellvig. A hírszerzés vezetője szerint Románia olyan térségben helyezkedik el, ahol nagyon sok nyomásgyakorlás történik. „Változások vannak, határvonalakat helyeznek át, Románia pedig egy stabil pontot jelent, és egyre inkább hozzászólhatunk a jövő Európájának felépítéséhez. Létezik egy jelentős, többé-kevésbé látható Nyugat-ellenes és Európa-ellenes propaganda” – magyarázta Hellvig, aki hozzátette, hogy emiatt sok álhír és félretájékoztatás is napvilágot lát.
Az RHSZ igazgatója szerint a demokratikus értékek és az európai intézmények lejáratása fertőző lehet, és „a szélsőséges megnyilvánulások, a terrorizmus és az anarchia táptalaját” képezik. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A szórványmagyarság peremén
Első alkalommal kaptak ajándék tanfelszerelés-csomagot Brassó megyei, vidéken magyarul tanuló kisdiákok. A program célja odafigyelni a szórványmagyarság peremén élő gyermekekre és a program által bátorítani a családokat, hogy a magyar anyanyelvű oktatást válasszák számukra. Minden gyermek korosztályának megfelelően összeállított csomagot kapott, többek közt tornazsákot, órarendet, ceruzákat, színes ceruzákat, írószereket, radírt, hegyezőt, kézimunka-felszerelést, rajzfelszerelést és többfajta füzetet, összesen körülbelül 21 terméket. Alsórákoson 41, Apácán 37, Barcaújfaluban 33, Darócon 26, Datkon 12, Kacán 11, Keresztváron 51, Kőhalomban 33, Krizbán 9, Nagymohán 19, Olthévízen 29, Székelyzsomboron 29, Tatrangban 16, Ürmösön 22, Zernyesten 7 diák, Fogarason 30, Halmágyon 5 gyerek vehette át az iskolakezdési csomagot. A program szervezője a Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács, főtámogató az RMDSZ. (RMDSZ-tájékoztató) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

AHOL SOFŐRNEK LENNI SEM ROSSZ. Közzétette a képviselőház a választott közjogi méltóságok, valamint az alsóházhoz tartozó szakosztályok és irodák alkalmazottjai bérét a szeptember 30-án átutalt összegek alapján. Eszerint a képviselőház elnökének havi 16.675 lejes, az alelnököknek 15.515 lejes, a titkároknak és kvesztoroknak 15.225 lejes, a frakcióvezetőknek 14.500 lejes juttatás jár. A házbizottsági elnökök 14.065 lejt, ezen bizottságok alelnökei 13.630, titkárai 13.340 lejt kapnak szolgálataikért. A képviselők havi javadalmazása 13.050 lej. A képviselőház főtitkára alapfizetésként legtöbb 17.900 lejt, a főtitkárhelyettes 17.677 lejt, egy irodavezető 9145 lejt, a szakácsok, pincérek 2365 lejt, a sofőrök 3703 lejt kapnak. (Agerpres)

Mik régen valának (Mai levelünk)
(Kommentár nélkül)
„Tekintetes polgármesteri hivatal! A tekintetes polgármesteri hivatal 2726–905. kig. sz. felhívására áttettük a f. 1905–1906. isk. évben egyleti iskolánkba beiratkozott növendékek összeírását. Ezen közlést azonban azon indokkal méltóztatott visszautasítani, hogy az román nyelven tétetett meg.
Ezen intézkedést megfellebbezem. Az 1868. évi 44. t. c. 26. §-ának utolsó bekezdése biztosítja az iskolafenntartó egyleteknek a jogot, hogy saját közigazgatási hatóságaikkal nemzetiségi nyelvükön érintkezhessenek. A szilágysági román nőegylet által fenntartott szilágysomlyói román elemi leányiskola ügykezelési, előadási és hivatalos nyelve »román«. Épp ezért iskolánk jogosítva van és törvényadta jogával ezentúl is élni akarván, a saját közigazgatási hatóságaival is csakis román nyelven fog hivatalosan érintkezni. A polgármesteri hivatal pedig, az érintett t.-c. 6. §-a alapján az ily nyelvű beadványokat nemcsak elfogadni köteles, hanem iskoláinkkal határozatait, hazai, sarkalatos törvényünk erejénél fogva, román nyelven megtenni. Ha pedig mindezek dacára, a polgármesteri hivatal román nyelvű beadványainkat a nyelv okából visszautasítja, ezzel nemcsak a nyelvre vonatkozó szentesített törvény intézkedéseit szegi meg, hanem megszegi azon hivatalos esküt is, amelyet a hazai törvények megtartásának biztosítására letett. Mindezek után az iránt esedezem a fellebbviteli hatósághoz, méltóztassék a folyó évi október hó 31-ről kelt 2726–905. kig. sz. határozatot megsemmisíteni és a polgármestert utasítani, hogy a sérelmes határozat alapjául szolgáló előterjesztéseimet tudomásul vegye s erről való értesítését iskolánkkal román nyelven tegye meg. Szilágysomlyó, 1905. november 18-án.
Tisztelettel, Mária Cosma, a szilágysági román nőegylet elnöke”
(Független Újság, 1905. december 3., 15. sz.) Tallózta: Bölöni Domokos / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kallós Zoltán életműve Csíkszeredában
Indulj el egy úton... Kallós Zoltán címmel nyitják meg szombaton délután hat órakor a Csíki Székely Múzeumban a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum vándorkiállítását, amely a neves néprajzkutató munkásságát összegzi.
Csíkszeredába érkezett a Kallós Zoltán életművét bemutató kiállítás. A szombati megnyitó után a tárlat január 14-ig látogatható a Csíki Székely Múzeumban.
„A kiállítás ötlete a szentendrei skanzentől származik, a főigazgató-helyettes Berecki Ibolya volt az ötletgazda” − elevenítette fel Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A kiállítás történetét ismertetve elmondta, a skanzen mint Magyarország és Közép-Kelet Európa egyik legjelentősebb szabadtéri néprajzi gyűjteménye, szakmai figyelemmel kísérte, segítette a válaszúti Kallós-gyűjtemény létrehozását, így nem véletlen, hogy 2015-ben Szentendrén nyílt meg egy olyan tárlat, amely világgá kürtöli a Kallós-gyűjtemény korszakalkotó jelentőségét. A terjedelmes kiállítás a skanzenben közel egy évig volt látható, majd a székelyföldi múzeumokkal ápolt jó együttműködés keretében megszületett az ötlet, hogy elhozzák Székelyföldre is. Sepsiszentgyörgyön nyílt, aztán Székelyudvarhely következett, a sort pedig Csíkszereda zárja, Gyarmati szerint itt áll rendelkezésre a legnagyobb tér arra, hogy ezt az anyagot a maga monumentalitásában be tudják mutatni.
A kiállítás alkotóelemei a Kallós Zoltán által készített fényképfelvételek, az ötvenes évektől kezdődően. Külön részét képezi a tárlatnak a néprajzi tárgyak csoportja, gyönyörű szép női és férfi viseletek láthatók azon területekről, ahol Kallós gyűjtőmunkát végzett. Ezenkívül hangfelvételek és televíziós filmfelvételek is vannak. „A kiállításnak nagyon meghitt és felemelő atmoszférája van. Külön kiemelném a látványvilágát, magyarországi skanzenesek, látványtervezők és restaurátorok egész csapata vett részt a mi szakembereinkkel együtt a kiállítás elrendezésében” − ajánlotta a tárlatot a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A szombati kiállításmegnyitón fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, amely folklórműsorával tiszteleg Kallós Zoltán, a jeles néprajzkutató előtt. R. Kiss Edit / Székelyhon.ro

Az EU segítse elő a többség és kisebbség közti párbeszédet
Az EU-nak hozzá kell járulnia a többség és kisebbség közötti párbeszéd beindításához – ezt mondta csütörtökön Sógor Csaba az Európai Parlamentben. Az RMDSZ-es politikus szerint bár nagyon helyesen az EU mindig elítéli a területén kívüli jogsértéseket, a saját területén belüli emberi jogi és kisebbségvédelmi problémákról is tudomást kellene vennie.
Az október 2-5. közti strasbourgi plenáris munkahéten több ízben kerültek napirendre a többség és kisebbség viszonyrendszerét érintő kérdések az Európai Parlamentben. A témát illetően a katalán népszavazás körül kialakult helyzet hozta felszínre a legtöbb megoldatlan kérdést. Szintén ezen a munkahéten az Európai Néppárt vendégül látta Ludovic Orbant, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét a Parlamentben, aki arról beszélt, hogy Románia példaértékűen biztosítja az országban a kisebbségi jogokat, továbbá nincsenek problémák Romániában a többség és kisebbség vonatkozásában.
Mindezek mellett október 5-én, csütörtökön az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő unión kívüli ügyekről is vitáztak a képviselők. Ennek részeként szó volt a Krím félsziget helyzetéről, a krími tatár vezetőkkel és újságírókkal szembeni közelmúltbeli bírósági ítéletekről, amelyek egyértelműen azt igazolják, hogy az igazságszolgáltatási rendszer kezd politikai eszközzé válni a Krím félszigeten azokkal szemben, akik ellenzik az orosz megszállást.
Sógor Csaba a börtönbüntetésre ítélt krími tatár vezetők helyzete kapcsán olyan alapvető problémákra mutatott rá, amelyek nem csupán az unión kívül, de annak határain belül is léteznek. „Ami a Krímben történik ezekben a hónapokban és években, az jól példázza, hogy milyen retorziókra számíthat egy nemzeti kisebbség, ha a politikai hatalom birtokosa ellenségesnek minősíti. Szerencsére ma már a Krímben alkalmazott módszerek elképzelhetetlenek lennének az Európai Unióban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzeti kisebbségek maradéktalanul elégedettek a helyzetükkel az EU-ban” – mondta. Az RMDSZ-es politikus arra hívta fel a plénum figyelmét, hogy egyre inkább egyértelmű a nemzeti vagy nyelvi kisebbségeknek az az igénye, hogy speciális helyzetükkel az uniós intézményeknek foglalkozniuk kellene.
Az erdélyi képviselő szerint a katalán eset megmutatta: nem elég csak akkor párbeszédre hívni az érintett feleket, amikor már elmérgesedett a többség és kisebbség viszonya. „Hasznosabb lenne, ha a párbeszéd még azelőtt létrejönne, hogy az álláspontok megmerevednek, és így a problémák szőnyeg alá söprése az egész EU-ra kiható következményekkel járna” – nyomatékosított a képviselő, aki szerint éppen ezért veszélyesek a román politikai vezetők azon állításai, amelyek feszültségektől mentes román–magyar viszonyrendszer képét festik le Brüsszelben. (Közlemény) Népújság (Marosvásárhely)

Egészségügyi szabályozás a XVIII. században. A Magyar Királyság és Erdély
A népegészségügy területén tevékenykedő szerző jelen kiadvány előzményeként megvizsgálta a magyarországi közegészségügyi állapotok rendezésére, az ehhez szükséges jogi keretek, valamint orvosi-közegészségügyi közigazgatás megteremtésére, továbbá a betegellátás biztosítására szolgáló 1770. évi egészségügyi rendeletet. Mivel 1768-ban Mária Terézia császárnő Erdélyt nagyfejedelemségnek nyilvánította, ezt a főszabályzatot már erdélyi nagyfejedelemként léptette hatályba (Balázs Péter: Mária Terézia 1770-es egészségügyi alaprendelete. I–II. kötet, Magyar Tudománytörténeti Intézet – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Piliscsaba-Budapest, 2007). A fenti alapos tudománytörténeti művet követően Balázs Péter újabb közel egy évtizedes kutató és rendszerező foglalatosságának az eredménye az 1770–1793 közötti rendeletek és tervezetek feldolgozása, az eredetileg latin nyelven megjelent dokumentumok magyar nyelvű közlésének a biztosítása, és ezáltal hozzáférhetőségük megteremtése, a szakma képviselői és a közvélemény előtti megismerésük lehetővé tétele (Balázs Péter: Egészségügyi szabályozás a XVIII. században. Magyar Királyság és Erdély, I–II. kötet, Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, Budapest, 2016).
Mária Terézia törvényalkotását követően II. József (1780-1790) egy évtizedes uralkodása alatt egyszer sem hívta össze az országgyűlést, amiért a törvényalkotási folyamat szünetelt az egészségügyi szabályozás területén is. Később I. Lipót (1790-1792) szakított a „kalapos király” erőszakos centralizáló politikájával, és ígéretett tett a törvényben előírt országgyűlés megtartására, ami huszonöt év szünet után, 1790-ben meg is történt. Amúgy 1790-1793 között a korábbi jogszabályok általános felülvizsgálatával egy új egészségügyi rendelettervezet készült. I. Lipót váratlanul rövid, ám támogató uralkodása csupán az 1790-1793 közötti előkészítés időszakának a nagyobbik részét tette ki. Balázs Péter legújabb könyve ennek a hároméves orvos-egészségügyi törvény-előkészítési folyamatnak, valamint az azt megelőző egy évtizednek a részletes és alaposan dokumentált ismertetése. A második kiadványhoz is előszót író Kapronczay Károly ekképpen méltatta a szerző munkásságát: „A tőle megszokott alapossággal elemzi a dokumentumokat, a munkában részt vállalt személyek tevékenységét, összehasonlítja a magyar és az erdélyi törvény-előkészítés hasonlóságát stb., majd teljes fordításban közli a dokumentumokat. Balázs Péter munkája valóban hiányt pótló a magyar jogtörténet és az egészségügyi jogalkotás történetében”.
A szerző a kétkötetes mű elején a történelmi körülményeket ismerteti. Törekvéseit elárulják a főcímek: Az egészségügy szabályozása 1770–1791 között. Egészségügyi törvény-előkészítés: 1791–1793. Szakemberek és szakmai szolgáltatások. A Magyar Királyság egészségügyi közigazgatása. Jövedelmek és szabályozási elvek a szolgáltatásban. Ezt követően magyarázatokkal ellátott két, magyarra fordított dokumentum közlésére kerül sor, éspedig a Magyar Királyság, valamint az Erdélyi Nagyfejedelemség részére készült tervezetek első ízben történő publikálására. A második kötet magyarázatokkal szolgál a Magyar Királyság tervezetéhez, ismerteti a „Közigazgatási szabályok tervezete az egészség ügyében” című dokumentumot. A könyv végén magyarországi és porosz dokumentumok tanulmányozhatók: többek között bizottsági ülések jegyzőkönyvei, dokumentumok a physicusoknak és sebészeknek kijáró oktatásról, a halottakra és a temetőkre vonatkozó szabályozásokról, a porosz Orvoslási Ediktumról és különböző rendeletekről.
Végül magát a szerzőt idézem: »Erdélyben a fennmaradt iratanyag szerint az illetékes bizottság „Vélekedés az egészség ügyéről” címmel valójában a Főszabályzat hatályba lépésétől eltelt időszakra részletesen visszatekintő és javaslatokat előterjesztő terjedelmes szakvéleményt készített. Pontos hivatkozásokkal dolgozta fel a rendeleti előzményeket, majd ezeket és a korabeli közállapotokat is figyelembe véve tette meg javaslatait. Ebből az anyagból – Magyarországhoz hasonlóan – akár egy szövegszerűen kidolgozott törvénycikk és rendelet tervezetet is összeállíthattak volna, ilyen iromány azonban a jelenlegi tudásunk szerint Erdélyben, az 1790-es években és később sem keletkezett.« Dr. Ábrám Zoltán / Népújság (Marosvásárhely)

Koszorúzás Klapka György emléktáblájánál
„Temesváron kezdjük az október 6-i megemlékezések sorát”
A temesvári magyarok hagyományos emlékhelyén, Klapka György honvéd tábornok szülőházánál kezdődtek csütörtök délután az október 6-i megemlékezések. A szép számú egybegyűltet Fazakas Csaba, az RMDSZ művelődési alelnöke köszöntötte, majd Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök mondott ünnepi beszédet.
„Helyénvaló, hogy Temesváron nyitjuk meg minden évben az október 6-i megemlékezések sorát, hiszen nemcsak a szabadságharc utolsó csatája zajlott Temesvár mellett augusztus 9-én, de Haynau parancsára 1849. augusztus 20-án Temesváron végezték ki Hruby Gyula őrnagyot, ő volt a megtorlás első áldozata” – mondta Halász Ferenc, aki megemlékezett a szabadságharc leverése után kivégzett mind a 16 honvédtisztről. A szónok külön kiemelte a 125 évvel ezelőtt elhunyt Klapka György honvédtábornok szerepét, aki utolsónak tette le a fegyvert a forradalom leverése után, és haláláig kitartott a szabadságharc eszméi mellett. „1848–49 tanulsága, hogy rebellis nemzet voltunk és azok is maradtunk – mondta Halász Ferenc –, egy olyan nemzet, amelyet sem 1849-ben, sem 1920-ban nem tudtak térdre kényszeríteni, és utána mindig fel tudtunk állni. Ezt bizonyítja 1956 és 1989 is, amikor a magyarság meghatározó szerepet játszott a vasfüggöny lebontásában és a romániai forradalom elindításában.”
A Klapka-emléktáblánál Farkas Imre alpolgármester, az RMDSZ, a Bartók Béla Líceum, a Gerhardinum Líceum, a Szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium és a civilszervezetek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Molnár Ádám, a Gerhardinum diákja elszavalta Reményik Sándor Ahogy lehet című versét. A méltóságteljes megemlékezést a Dugonics András Piarista Gimnázum művészeti tagozatának alkalomhoz illő énekes-zenés műsora színesítette, Fábri Géza tanár úr vezetésével.
A himnusz eléneklése után az október 6-i megemlékezés a Piarista templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott, ahol egyházi vezetők és a magyar oktatási intézmények pedagógusai Isten segítségét és áldását kérték ahhoz, hogy megmaradásunk két alappillére, a Templom és az Iskola megerősödjön. Az ökumenikus áhítat végén a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázum alapfokú művészeti iskolájának ünnepi koncertjét tapsolhatták meg a jelenlevők. Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

Ünnepi műsor a gyásznap előestéjén
„A nemzet felelős minden magyarért”
A hagyománynak megfelelően október 5-én este az Aradi Állami Színházban az RMDSZ Arad Megyei Szervezete és az Aradi Kamaraszínház szervezte ünnepi műsorral emlékeztek október 6-ra. Ezúttal kissé rendhagyó módon, hisz a repertoárban csupa Erkel Ferenc-zenemű szerepelt.
Az ugyancsak Erkel nevéhez fűződő Himnusz elhangzása után Bognár Levente aradi alpolgármester beszédét azzal indította, hogy a 13 aradi vértanú emlékének ápolása szent kötelességünk, mint ahogy nem kérdőjelezhető meg a szabadsághoz való jogunk sem. „Magyarként akarunk élni szülővárosunkban és szülőföldünkön”, hangsúlyozta, majd köszöntötte az est vendégeit, köztük Kiss László ezredest, bukaresti magyar véderő-attasét és Jakab Istvánt, a magyar Országgyűlés alelnökét, akit szólásra kért fel.
Jakab István mindenekelőtt az általa képviselt intézmény, valamint a magyar egyházak üdvözletét tolmácsolta (a reformáció jubileuma alkalmából rendezett ökumenikus találkozóra október 5-én került sor Budapesten), majd így folytatta: Vannak nemzetek a világon, amelyek nem pusztán fenséges, győzelmes és dicső ünnepekkel rendelkeznek, hanem a nemzetüket sújtó gyásznapokkal is. (...) 1849. október 6-án tizennégy vértanú írta be nevét a nemzet történelmébe (az aradi 13-an kívül Pesten végezték ki az első felelős magyar kormány miniszterelnökét), s máig szolgáló példát mutattak, hitet adtak a magyarságnak. „Ma a Kárpát-medencében, együtt a magyarság, egy nemzetet alkot. Nemzetet, amely felelős minden magyarért” – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.
Az Aradi Állami Filharmónia – Dorin Frandeş vezényletével – nagyon szép, Erkel Ferenc alkotásaiból (István Király, Bánk bán, Hunyadi László) összeállított műsorral készült, amelyben fellépett áriákkal két kiváló énekes is: a Bécsből hazatért (aradi) Kászoni Annamária szoprán és a Budapestről érkezett, marosvásárhelyi származású Szerekován János tenor. Mindketten feledhetetlen perceket szereztek a nagyszínházat megtöltő közönségnek. Mint talán mindig és mindenhol: a Bánk bán műsorzáró Hazám, hazám...ot, a magyar operairodalom alighanem legismertebb és legnépszerűbb nagyáriáját meg kellett ismételnie a művésznek. Utóbb az újságírónak bevallotta: ezt elénekelni egyszer sem könnyű – de másodszor is örömmel tette, amikor a lelkes közönség szűnni nem akaró vastapsát hallotta. Jámbor Gyula / Nyugati Jelen (Arad)

Kovách Géza művelődés- és helytörténeti tanulmányai
„Egyesületünk, az aradi Szabadság-szobor Egyesület célja az, hogy bemutassa Kovách Géza történész-tanár sokirányú munkáját, írásain keresztül a helytörténet, az etnográfia a művelődési élet helyi sokszínűségét. Ehhez a szándékhoz válogatott egy kötetre való anyagot Kovách Géza művelődés- és helytörténeti tanulmányaiból, valamint a központi és helyi sajtóban megjelent írásaiból a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára két munkatársa, Erdész Ádám igazgató és Héjja Julianna Erika főmunkatárs” – olvassuk az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke, Király András egykori Kovách-tanítvány, ny. történelemtanár, felelős kiadó előszavában.
Az igényes kivitelezésű, idén megjelent, több mint 250 oldalas kötetet szerda délután mutatták be az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében szépszámú közönség előtt.
Az összejövetelt profi módon vezető Horváth Levente (a Szabadság-szobor Egyesület ügyvezető elnöke) egyetlen „bakit” vétett bevezetőjében: azt mondta ugyanis, hogy Kovách Géza (2004-ben hunyt el) már nincs közöttünk. Hát köztünk van, mert nem feledtük el, azóta is számtalanszor emlegetjük – cáfolta meg később egy felszólaló.
„Gazsi” – ahogy bizalmasan, nagy szeretettel tanártársai, barátai és tanítványai nevezték (ilyen címmel könyv is megjelent róla) már életében amolyan legenda volt. Sokan azonban, főleg azok, akik csak a katedrán, vagy az általa vezetett emlékezetes, számtalan tréfás epizóddal fűszerezett kiránduláson látták (nagyszerű, „slágfertig” humora volt), jószerivel nem is tudták, mekkora tudományos koponya. Munkái sokáig nem láthattak nyomdafestéket, s hát – legyünk őszinték – a fiatalok többségét nem igazán érdekelték már akkoriban, sok évtizeddel korábban sem az erdélyi jobbágyok (végre megjelent) panaszlevelei, vagy az erdélyi céhes élet történései.
„Gazsi”, a tanár azonban rendkívüli hatással volt rájuk, ma is emlegetik.
A tavalyelőtt, 2015-ben megjelent Válogatott tanulmányok, valamint a most napvilágot látott és tegnapelőtt bemutatott Művelődés- és helytörténeti írások nem a nagyhatású pedagógust, hanem a tudós történészt helyezik előtérbe.
Dr. Erdész Ádám gyulai levéltári igazgató kolléganőjével, Héjja Julianna Erika főmunkatárssal együtt szerkesztette a Művelődés- és helytörténeti írások c. kötetet (két éve ugyancsak ők rendezték sajtó alá a Válogatott tanulmányokat). Emlékszem, annak idején az igazgató úr az aradi bemutatón megemlítette: szándékukban áll a hozzájuk (szerk. megj.: nagyon jó kezekbe) került Kovách Géza-hagyaték további feldolgozása, s egy népszerűbb, közérthetőbb, könnyebben hozzáférhető, nagyobb közönséghez szóló, rövid írásokból álló kötet megjelentetése.
Íme, az elképzelés megvalósult. Ha Arad testvérvárosa, a magyarországi Gyula nem veszi kézbe az ügyet, és nem lép, határozottan az aradi dr. Kovách Géza életművének értékesítése ügyében, jóval hátrébb tartanánk.
***
Hogy ne maradjunk adósok a szerda délutáni események kapcsán (esetleg érdekelhetné majd az utókort?) a két fő előadó, dr. Erdész Ádám és Héjja Julianna Erika előadásának megemlítésével. Mindketten a téma, a bemutatott könyv anyagának rendkívül alapos ismeretében szóltak.
Utánuk egy sor aradi (legalábbis aradi származású) polgár kapott szót.
Matúz András (most külföldön élő) képzőművész, a könyv borítólapjának tervezője, például. A katedrát, amely mögött „Gazsi” ült (ülhetett volna), a négylábú asztal alatt földbe (valóságba?) gyökerezett, szilárd támaszt biztosító fa (tölgy?) is alátámasztja, azaz szilárd alapokon áll. Ujj János, Puskel Péter (egykori tanítványok, későbbi barátok), Nagy István meghatottan, de nem szomorúan emlékeztek Kovách Gézára régi történetekkel, anekdotákkal.
Gazsi, ahogy alulírott ismerte, biztos ízlésű emberként, nem igazán kedvelte a szentimentalizmust (bár nótázásai során ez sem szorult háttérbe).
Ma azonban, ha visszatekinthetne, azt mondaná: srácok, nincs ellenemre, hogy megemlékeztek rólam. De tudjátok: amit csináltam, nem csak magamért tettem. Értetek, meg a jövőért is. Jámbor Gyula / Nyugati Jelen (Arad)

Magyar Népmese Napja a Téglásban
Egyszer volt, hol nem volt
Első ízben ünnepelték meg a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban a Magyar Népmese napját. – Eredetileg egész napos rendezvényt terveztünk, de tekintettel a magyar napok sűrű programjára, egy bő nagyszünetre vontuk össze a programot, számolt be Osváth Piroska, tanítónő, aki interaktív vetítéssel kalauzolta el a gyermekeket a magyar népmese világába. – Felelevenítettük a magyar népmesék hőseit, Benedek Elek és további nagy mesegyűjtők munkásságát, a különböző mesetípusokat. A gyermekek szemmel láthatóan otthon érezték magukat a képes bemutatóba rendszerezett mesevilágban, a felmerülő kérdésekre gondolkodás nélkül vágták rá a mesecímet, mesehősök nevét. Mindenki ismerte Tündér Ilonát, Babszem Jankót, Árgyélus királyfit, a szebeni muzsikusokat, boszorkányok, hercegek, tündérek, varázstárgyak szerepét a mesékben.
A tömör programba a tanintézmény valamennyi tanítója és osztályközössége bekapcsolódott. Már kora reggel színezni kezdték a magyar motívumos levélkéket, melyekre a nagyobbacska diákok kedvenc mesehősük nevét vagy meséjük címét is ráírták. Az interaktív bemutató nyomán az iskola előterében álló nagy falitáblára rajzolták fel a terebélyes mesefát, melyre mindenki felragaszthatta a gondosan kiszínezett levélkéjét. A mesefa körül mesebeli mondatok kígyóztak, a gyermekek ide is lelkesen sorolták a felírandókat. Becsengetés nyomán aztán mindenki visszavonult a tanterembe, hogy tovább fejlessze tudását, s jövőre még több mesét tudjon feleleveníteni a Magyar népmese napján.
Itt a vége, fuss el véle! Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad)

Patarét: tűz és víz, vészhelyzet
Továbbra is forró a hangulat a pataréti szeméttelep körüli botrányban: Alin Tişe tanácselnök, aki a héten egészségügyi okokra hivatkozva nem volt jelen a környezetvédelmi miniszter hétfői, pataréti látogatásakor, majd a hét közepén közleményben nyugtatgatta a kolozsváriakat affelől, hogy a jelzett víz- és talajszennyezés nem nagyfokú, tegnap már vészhelyzet kihirdetését kérte a prefektustól.
Közben szerdán este 9 óra körül újabb tűz ütött ki az ideiglenes szeméttárolóban, vélhetően szándékos gyújtogatás történt – a tűzoltók egész éjjel harcoltak a lángokkal, de a szeméthegy még tegnap délelőtt is füstölgött.
A pataréti újabb tűzeset kapcsán hivatalból indított bűnvádi eljárást a Kolozs Megyei Rendőrség, amely gyújtogatás útján elkövetett rongálás miatt nyomoz, hogy kiderítse a tűz keletkezésének pontos okait.
A Kolozs megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) képviselői a tűz kiütése után 12 órával, azaz tegnap reggel is folytatták az oltási műveletet. Az éjszaka során nyolc tűzoltóautó és 32 katonai tűzoltó volt a helyszínen, reggelre már csak 4 autó és 16 tűzoltó maradt, miután a lángokat reggelre sikerült visszaszorítani és csak füstölgő gócpontok maradtak. A tűzoltók munkáját a Közterületfenntartó Vállalat (RADP) négy tartálykocsija és három munkagépe is segítette.
Közben a szomszédságban lévő, megszüntetés alatt álló régi szeméttároló kapcsán Alin Tişe, a megyei önkormányzat elnöke tegnap azt kérte Aurel Cherecheş prefektustól – akinek néhány hete még a menesztését sürgette –, hogy hívja össze a Sürgősségi Esetek Megyei Bizottságát, amely kihirdetné a vészhelyzetet a régi szeméttelep környékén. Ezt Tişe szerint több tényező indokolja, így a geológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az ottani földcsuszamlásokat részben az esőzések, a talajba szivárgott víz, a tűzesetek alkalmával az oltáshoz használt nagymennyiségű víztömegek okozzák, és a tároló mélyén felgyülemlett víz jelentősen megnöveli a csurgalék mennyiségét, ami olyan szennyezést okozhat, amely befolyásolhatja a lakosság egészségét. A felgyülemlett víz miatt ugyanakkor tovább csúszhat a szeméthegy, ami kihatással lehet Kolozsvár körgyűrűjére is. A vészhelyzet kihirdetése keretet teremtene arra, hogy az állam összes érintett intézménye, hatósága felléphessen a helyzet mihamarabbi megoldása érdekében – érvelt Tişe. Szabadság (Kolozsvár)

Kostyál Márk: „Pofon kell verni a nézőt!”
Így kezdődött a Filmtettfeszt
Szerda délután nyitották meg a kolozsvári Győzelem moziban a 17. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemlét. A 12 erdélyi városban párhuzamosan futó rendezvényt Kostyál Márk Kojot című rendezése nyitotta Kolozsváron.
– Idén elég szerencsés kontextusban kerül sor erre a rendezvényre. A Filmtettfesztnek, a Filmtett Egyesületnek az a célja, hogy népszerűsítse a magyar filmeket, az elmúlt egy évben pedig érezhetően sokkal több magyar filmet mutattak be fesztiválokon, egyedi vetítéseken, moziforgalmazásban, mint ezelőtt 4-5 évvel – mondta Zágoni Bálint a Filmtett Egyesület menedzsere, a fesztivál egyik szervezője a megnyitón. A rendezvény során Kolozsváron 10 nagyjátékfilmet vetítenek, amelyeket mind az elmúlt egy, másfél évben mutattak be.
– Nemcsak az a célunk, hogy a magyarországi filmeket elhozzuk Erdélybe, hanem az is, hogy az itthoni, főként fiatal alkotókra felhívjuk a figyelmet. Éppen ez okból hoztuk létre néhány évvel ezelőtt a Filmgalopp nevű versenyszekciót, amelyre eddig csupán fikciós filmeket lehetett nevezni, idén viszont változtattunk és dokumentumfilmeket vártunk a rendezőktől – fűzte hozzá a megnyitón Buzogány Klára szervező, a Filmtett főszerkesztője. A versenyszekcióba beválogatott hét dokumentumfilmre a közönség is szavazhat kedvencére a www.filmtettfeszt.ro weboldalon, a filmek adatlapján. A legtöbb like-ot begyűjtő film nyeri el a Filmgalopp közönségdíját.
A szervezők kiemelték, minden korábbi kiadásnál több közönségtalálkozóra kerül sor idén, 20 film után lesz közönségtalálkozó színészekkel, rendezőkkel, producerekkel, forgatókönyvírókkal.
A megnyitón felszólalt még Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Tibád Zoltán, a Bethlen Gábor Alap erdélyi kirendeltségének szakmai igazgatója.
Közönségtalálkozó a nyitófilm után
A Kojot című nyitófilm vetítése után a rendezővel, Kostyál Márkkal és a filmben szereplő két színésszel, a felvidéki Bocsárszky Attilával és a kolozsváriak számára nem ismeretlen Salat Lehellel találkozhattak a nézők. A beszélgetést Papp Attila Zsolt moderálta.
Kostyál Márk, aki eddig főleg reklámfilmeket rendezett, első nagyjátékfilmjében a 21. századi felnőttéválást, annak problémáit mutatja be. A rendező szerette volna, ha a filmje a „Nem lehetsz mindig menekülő állat” alcímet viselhette volna, amely alcímre utalt a film állatszimbolikája is, a kojot–szarvas páros. Kostyál Márk emellett kiemelte, a film egy másik fontos problémát tematizál, az apa-fiú kapcsolatot.
„Pofon kell verni a nézőt!” – jelentette ki a rendező a találkozón. Véleménye szerint ő csak ezzel a módszerrel tud alkotni, hisz nem elég bölcs ahhoz, hogy száraz, történetmesélős filmeket rendezzen.
A filmben leginkább erdélyi (Mátray László, Salat Lehel, Orbán Levente), felvidéki, délvidéki, és kárpátaljai színészek játszanak, ez is volt az egyik indoka annak, hogy ezt az alkotást választották a szervezők a fesztivál nyitófilmjének. Kostyál Márk elmondta, unja azokat a magyarországi színészeket, akik minden filmben feltűnnek, ismeretlen arcokkal akart dolgozni, akikhez még nem köthető más alakítás, film.
Másodsorban azért döntött amellett, hogy „vidéki” színésszekkel dolgozik, mert azt szerette volna, ha a szereplőknek van saját tapasztalatuk is a földdel, vidéki élettel. Bocsárszky Attila igazolta, hogy a rendező elképzelése igaz volt: épp cseresznyét szedett, amikor megtudta, hogy behívták castingra.
A színészek elmondták, ritka az olyan csapat, mint amilyen a Kojotmögött állt, a közös munka remek hangulatban zajlott. A forgatás befejezését követően a filmen dolgozók rendszeresen találkoztak. A remek munkakapcsolatot az is igazolja, hogy Kostyál Márk készülő filmjeiben több, a Kojotban játszó színész is szerepet kap, köztük Bocsárszky Attila és Salat Lehel is. Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)

Több sebből vérzik az oktatás – videókonferencián ígérgetett a tanügyminiszter
Nem fukarkodott az ígéretekkel Liviu Pop oktatási miniszter csütörtöki videókonferenciáján, a szakszervezetek panaszaira azonban már nem jutott ideje válaszolni.
Minden téren javításra szorul az oktatási rendszer – derült ki azon a csütörtöki videókonferencián, amelyet Liviu Pop oktatási miniszter hívott össze, és amelyre hosszú idő után a megyei tanfelügyelőségek mellett a szakszervezetek, a diákok, az egyetemisták és a szülők képviselőit is meghívták, az esemény pedig sajtónyilvánosságot is kapott.
Már rögtön a megbeszélés elején felmerült egy hiányosság, ugyanis szakadozott az internetkapcsolat, a tárcavezető erre elismerte, hogy a minisztériumban informatikushiánnyal küzdenek, tizenegy betöltetlen állásra várják akár a friss végzősök jelentkezését is. A napirendi pontok között szerepelt ugyanakkor a közvitán levő tankönyvtörvény-tervezet, az oktatási segédanyagok akkreditálási folyamata, a tanintézetek keretszabályzata, valamint az oktatási törvény módosításának szükségessége.
Kiderült, hogy minden téren gondok vannak, módosításokra, jobb szabályozásra van szükség, a miniszter pedig javaslatokat kért. Liviu Pop ugyanakkor nem fukarkodott az ígéretekkel, elmondása szerint jövő évben tízszer annyi pénzt szánnak az oktatási rendszerre, mint az elmúlt években.
Virtuális könyvtár számítógépek nélkül
Liviu Pop jó hírrel is szolgált, mint rámutatott: hétfőtől végre – az ortodox vallásúaknak szóló kiadványon kívül – mindegyik tankönyvet meg lehet rendelni az ötödik osztályosok számára.
A minisztérium honlapján elérhető tankönyvtörvény-tervezetről elmondta, két fontos kérdést kell tisztázni, az egyik, hogy tantárgyanként szükség van-e továbbra is több kiadványra, vagy elég lenne csak egy, ugyanakkor biztosítani kell-e a diákoknak mindegyik tárgyból a papíralapú eszközöket. Szerinte elektronikus formában könnyebben és gyorsabban kiadható a tartalom, ennek érdekében egy virtuális oktatási könyvtár létrehozását is javasolta, ahonnan minden tankönyvet, jóváhagyott oktatási segédanyagot, interaktív programot ingyen letölthetnek a tanárok és a diákok.
A videókonferencián ugyan senki nem vetette fel, de később rákérdeztünk Marcela Ştefu Kovászna megyei főtanfelügyelő-helyettesnél, aki elmondta, hogy a tanintézetek többsége 2008-ban kapott új számítógépeket, így ezek jócskán elavultak, sőt olyan falvak is vannak országszerte, ahol még elektromos áram sincs, nemhogy számítógép.
A főtanfelügyelő-helyettes szerint előbb az infrastruktúrát kellene biztosítani, és azután javasolni az elektronikus vagy virtuális tankönyvekre való átállást. A csütörtöki konferencián Liviu Pop arra is kitért, hogy az oktatási segédanyagokat október 8-ig lehet első körben benyújtani akkreditálásra, majd jövő évben lesz egy újabb jóváhagyási szakasz. A miniszter augusztusban jelentette be, hogy szigorúan megtiltják a segédeszközök, munkafüzetek használatát, amíg azokat felül nem vizsgálják, és nem akkreditálják.
Csütörtökön több megyéből is jelezték, hogy ennek ellenére igénybe vették a segédanyagokat, erre reagálva Ariana Bucur oktatási államtitkár kifakadt, hogy ez teljesen törvénytelen. Felszólította a pedagógusokat, hogy oldják meg a problémát, legyenek kreatívak.
A miniszter ezt követően arról számolt be, hogy hamarosan hozzálátnak az új középiskolás tanterv kidolgozásához, szerinte a munka során „tanulni kell” az általános iskolás tantervben elkövetett hibákból, a programot ugyanis még mindig túlzsúfoltnak tartja, „a heti 32-36 óra túl sok”. Liviu Pop az iskolai keretszabályzattal is elégedetlen, példaként említette, hogy ennek értelmében tilos a mobiltelefonok használata, ám szerinte egyes tanórákon kimondottan hasznos lenne, ha a diákok segédeszközként a telefonjaikat is használnák. Hozzátette: azt is fontolóra kell venni, hogy a diákok teljesítsenek-e iskolai szolgálatot, emiatt ugyanis lemaradnak az órákról.
„Nem életszerű az oktatási törvény”
Az oktatási miniszter azt a sokak által régóta hangoztatott álláspontot is osztotta, hogy új oktatási törvényre van szükség, a jelenlegi, 2011 óta érvényben levő jogszabálynak ugyanis már majdnem a fele módosításra szorult, mert „nem volt életszerű”.
A szaktárca jövő év szeptemberéig szeretné kidolgozni az új tervezetet, addig Pop szerint helyi szintű meghallgatásokat, közvitákat tartanának a diákok, a szülők és a vállalakozói szféra bevonásával.
A tárcavezető úgy vélte: azonosítani kell legkevesebb öt pontot, amit mindenképpen érdemes megtartani és öt gyenge tényezőt, ami javításra szorul. Liviu Pop olyan ötleteket is felvetett, hogy az előkészítő osztályt ki kellene venni a kötelező oktatásból, vagy hogy a középiskolákban felvételit lehetne szervezni, ha túljelentkezés van. Arra a – szakemberek által szintén régóta fel-feldobott – témára is kitért, hogy orvosolni kell a szakiskolák helyzetét, amelyekben rendszerint a meghirdetett helyek harmada üresen marad.
„A munkatörvénykönyv alkalmazhatatlan az oktatásban”
A videókonferencián a tanügyi szakszervezetek képviselői elpanaszolták, hogy a munkatörvénykönyv alkalmazhatatlan az oktatási rendszerben. Rámutattak: a munkaügyi ellenőrök elvárják a pedagógusoktól, hogy annyi órát maradjanak a tanintézetben, amennyi a munkaszerződésben szerepel, ám ez szerintük kivitelezhetetlen. „A tanárok otthon készülnek fel, erre az iskolában nincsenek megfelelő körülmények. Másrészt nem fizetik meg őket megfelelően.
Egy kezdő tanár 1400 lejt keres, kénytelen másodállásban pótolnia jövedelmét, ám ha napi nyolc órát az iskolában tölt, erre nincs lehetősége” – magyarázta a Temes megyei szakszervezeti vezető. Felvetésére azonban a miniszter már nem válaszolt, mert sietett, egyéb elfoglaltságára hivatkozva befejezte a konferenciát. Végül az esemény résztvevői abban maradtak, hogy a széles körű egyeztetésre havonta sort kerítenek. Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor szerint csúnya manipuláció, hogy hivatalos nyelv lenne a magyar
Rossz üzenetnek tartja a közös jövő alakítása szempontjából Kelemen Hunor azt, hogy a román pártok még a párbeszédet is elutasították az anyanyelvhasználati jogok bővítéséről; az RMDSZ elnöke szerint ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy a „magyarokat szájba verték”.
Pénteki aradi sajtóértekezletén Kelemen Hunor arra utalt, hogy a képviselőházban szerdán a román pártok érdemi vita nélkül elvetették az RMDSZ törvényjavaslatát, amely csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban. Az RMDSZ elnöke felhívta a románság figyelmét, hogy a 2018-as centenáriumi év után is együtt kell élnie a magyar közösséggel, és rámutatott: a kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló törvény semmivel sem rövidíti meg a többségi nemzetet.
Kelemen Hunor „csúnya manipulációnak” minősítette azt a román médiában terjesztett állítást, miszerint az RMDSZ hivatalos nyelvvé akarja tenni a magyart, vagy hogy tervezete több mint kétezer romániai települést érintene. Leszögezte: a másfél évtizede hatályos helyi közigazgatási törvény alapján 373 romániai önkormányzatban jogosultak a kisebbségek anyanyelvükön intézni ügyeiket az intézményekben, ha pedig a jelenlegi húszszázalékos küszöböt tizenötre csökkenték, akkor ezek száma 41-gyel növekedne. Krónika (Kolozsvár)

Hellvig: minden Szekuritáté-dossziét átadtunk az irattárat vizsgáló tanácsnak
A rendszerváltás után 27 évvel a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) átadta a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak (CNSAS) az egykori kommunista titkosszolgálat összes olyan munkatársára vonatkozó iratokat, akik kapcsán jogerős bírósági ítélet állapította meg, hogy együttműködtek a Szekuritátéval – jelentette ki csütörtökön Eduard Hellvig, a SRI igazgatója.
Hellvig a temesvári Nyugati Egyetemen a globális biztonság témájában meghirdetett mesterképzés elindítása alkalmából elmondott beszédében azt állította, a SRI lezárt minden kapcsolatot az „áldatlan” 1989 előtti időszakkal.
Közölte, olyan dokumentumokat bocsátottak a CNSAS rendelkezésére, amelyek remélhetőleg az ellentmondásos múlt számos eseményére fényt derítenek majd. Hozzátette, a közeljövőben átvizsgálják a még birtokukban levő dokumentumokat, és azokat, amelyek esetében erre a törvény lehetőséget biztosít, szintén átadják a CNSAS-nak. Hellvig ugyanakkor csütörtökön kijelentette: a SRI kívül áll a hatalmi játszmákon, a hírszerzés fölötti civil ellenőrzésnek pedig nem szabad politikai eszközzé válnia.
„A SRI fölötti civil ellenőrzést a parlament illetékes szakbizottsága gyakorolja, én pedig igazgatóként mindig teljesen nyitott voltam a valós és állandó kontrollra. Ugyanakkor azt várom, hogy ez az ellenőrzés ne váljon politikai vagy médiacélokat szolgáló eszközzé” – mutatott rá az igazgató. Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Tisztújítást tartott a Bihar megyei EMNT
A Bihari megyei EMNT tisztújítást tartott október 4-én, mely során Török Sándor, a szervezet elnöke beszámolt az eltelt két év tevékenységeiről. A beszámoló elfogadása elnököt és elnökségi tagokat választottak a jelenlevők.
„Az elmúlt két év nagyon gazdag volt a megszervezett tevékenységek terén, ami úgy vélem, az erős Bihar megyei csapatnak köszönhető. Fontosnak tartom, hogy az EMNT és a Néppárt továbbra is kiegészítse egymást, és fenntartsuk a többi társszervezettel levő sikeres együttműködést is” – jelentette ki Török Sándor.
A tisztújítást Kálmán Balázs, az EMNT országos alelnöke vezette le. A korábban hét tagú elnökséget öt tagúra csökkentették, amely szerint egy elnök és négy elnökségi tag alkotja a vezetőséget. Az újonnan elnöknek javasolt Török Sándort idén is megválasztották, az ő munkáját pedig Nagy József Barna, Tőtős Ilona Zsuzsa, Kálmán Balázs és Kosztin Julianna alelnökök segítik. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája; Reggeli Újság (Nagyvárad)

III. FuxFeszt: túl a felén
Az Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválja harmadik napján a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház A rest legényről, illetve a kolozsvári Puck Bábszínház Mimorózart című versenyprodukcióit, a Vajdasági Magyar Bábszínház A kis herceg, valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem mesterképzős hallgatóinak Játszmák című előadását láthatta a közönség. Folytatódtak ugyanakkor az esti szakmai programok is: az alkotókkal, zsűritagokkal, illetve szakmai hozzászólókkal folytatott kerekasztal-beszélgetéseket Szabó Attila rendező-dramaturg tematikus workshopjai követték.
A fesztivál hátralevő három napjában fellép többek között a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház bábtagozata, az Ariel Ifjúsági- és Gyermekszínház Marosvásárhelyről, a házigazda Lilliput Társulat, a pécsi MárkusZínház, illetve a Rozsnyói Meseszínház is. Az esemény zárónapján a debreceni Vojtina Bábszínház mutatja be A só című nagyszínpadi produkcióját, ezt megelőzően pedig sor kerül a fesztivál ünnepélyes díjkiosztójára is.
A fesztivál idejére három előadásra érvényesíthető fesztiválbérlet váltható 20 lej értékben, az előadásokra jegyek és bérletek a színház jegypénztárában (nyitva hétfőtől péntekig 14-19 óra között), a helyszínen, illetve online, a www.biletmaster.ro oldalon vásárolhatók.
A FuxFeszt zárónapjára, október 7-e szombat délelőtt 11-re tervezett A só című előadás betegség miatt elmarad. A Vojtina Bábszínház előadása helyett ebben az időpontban, azaz délelőtt 11 órától a Szigligeti Színház nagytermében a pécsi MárkusZínház A repülés története című produkcióját láthatják az érdeklődők. A só című előadásra, valamint az eredetileg 15 órára meghirdetett MárkusZínház-produkcióra megváltott jegyek a 11 órai kezdettel műsorra kerülő A repülés története című előadásra is érvényesíthetőek, vagy felhasználatók az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozójának valamelyik gyermekelőadására, vagy október 6-a este 19-ig visszaválthatók a színház jegypénztárában. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Végéhez közeledik az egyik iskolaper
Jövő héten ítélet
Rövid, de érdemi tárgyalásra került sor tegnap a Brassói Ítélőtáblán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által a Kós Károly Líceum ügyében indított perben. A testület meghallgatta a feleket, ítéletet október 12-én hirdet.
Ezúttal „kegyeskedtek” megjelenni az alperes ügyvédei is (legutóbb azért halasztottak, mert a perbe belépő tanfelügyelőség nem küldött képviselőt a tárgyalásra) – mondta el Bálint József. – Ügyvédünk fenntartotta álláspontunkat, hogy nem indokolt bezárni az iskolát, hisz ebben az évben is több mint 300 diákja van, hogy ezeket bezsúfolták egy másik iskolába, ahol friss levegőt Facebookon kapnak, hogy a megoldás rossz és törvénytelen. Törvénytelen, hisz a jogszabályok szerint ki kellett volna kérni az érdekelt gazdasági szféra és a szülők véleményét (ezután még mindig azt tehettek volna, amit akarnak, de formailag meg kellett volna őket kérdezni), és hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A tanfelügyelőség és a helyi tanács ügyvédei elmondták, kevés a gyerek, és ez így van a legjobban, minden szépen meg van oldva, nem kell változtatni semmit – részletezte az EMNP megyei elnöke.
Bálint abban bízik, hogy az ítélőtábla belátja, itt a tanács visszaélt a hatalmával, és elrendeli, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot.
Amint ismeretes, miután nem tudta megakadályozni, hogy a tanács összevonja a Kós Károly Líceumot a Puskás Tivadar Líceummal, az EMNP bíróságon támadta meg a tanácshatározatot, ezt alapfokon Sepsiszentgyörgyön tárgyalják. Ezen kívül egy per a Brassói Táblabíróságon is folyik, amiben az EMNP azt kérte, hogy amíg alapfokon nem döntenek, függeszszék fel a tanács határozatát. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Bűvölő szabadság
Úgy hiszem, s azért is mondom. Minden nép történelmében vannak pontok, tények, melyekhez hozzátenni s azokból elvenni nem lehet.
Renghet a föld, kivetheti magából a tízezer esztendős fa gyökérmaradványát is, kihányhatja hazugok s árulók csontját föl akár az egekig –, azok mind visszahullnak illő színhelyeikre. A nép, a nemzet igazságának meghatározó pontjaként rendíthetetlen. Az igazság felkiáltójele nem képlékeny.
Vannak mágikus számok a magyar történelemben. Adatokhoz kötődnek, s azok földrengésmentesek. Miért a 7 szentség? Honnan hozzuk a 7-es számot magunkkal évezredeken át, el a 7 vezérig?
Miért van csupán 7 aranyos törpénk?
A 13-mas szám a magyar nemzet mágikus adata, mágikus számjegye máig. Arad városa viszi és viseli ma is, holnap is a nemzeti igazság felkiáltójelét történelmi magasságban. Holott az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban Aradon halálra ítélt hős katonatisztek nem mind magyarok voltak.
A nemzeti igazságot ujjbegyein tartja a legenda, abból elvenni és ahhoz hozzátenni nemzetiségi alapon nem lehet. Ama Tizenhárom, az örök emlékeztetője a mi nemzetünknek. Igaz, voltak még mások is, a történelem számon tartja a többi vezért is, de a 13, az egyenlő Araddal, meg az igazságért való harc örök emberi voltával.
A történelmet eme bűvös „aradi 13” jegyében kell tanítani, s annak nevében. Ezt ferdíteni nem lehet.
Hátrálni lehet a nemzeti igazságért való nekirugaszkodás érdekében. Kihátrálni abból csak a gyávák.
Magyarok számára a 13-ban benne Petőfi, benne Balassi és mellette mindkét Zrínyink, tollal és karddal. És még mennyien, Istenem!
A szabadságért való harc mindmáig benne az ágyúvá olvasztható harang szavában, benne a kisgyermek altatójában.
Ez a szabadság szólalt meg október 6-ikán az emlékbeszéd közben elcsukló pap helyett, miközben sírt a falu népe is, hallván a 13-as számot 1949-ben is.
A 7 vezér és október 6. adja a 13-as számot.
Ne engedj, Urunk, a szabadságért folyó harc bűvöletéből bennünket soha! Czegő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Marosszék, a mostoha
Minden bizonnyal ma, az aradi vértanúk emléknapján is székely ruhában szavalnak, koszorúznak Marosszéken.
De a lelkület teljesen más, mint Hargita vagy Kovászna megyében. Még mindig, de már nem annyira, mint 50 éve, 27 éve, 15 éve, vagy éppen tavaly.
Nemrég megkérdeztem a nyárádmenti származású nagymamámat, hogy ő székely vagy sem. Határozottan állította: ő nem székely, hiszen a székelyek a megyehatáron „túl”, Hargita és Kovászna megyében élnek. Ugyanilyen határozottan állította a következő kérdésemre válaszként, hogy a szülei székelyek voltak.
Magas, bajuszos, harisnyás székely volt az apja, mert akkor még a Nyárádmentén is székelyek termettek. És ha a küküllőmenti mamámat faggattam volna ugyanerről, hasonló választ kaptam volna.
A dédszüleim tehát székelyek voltak, a nagyszüleim már nem. Mert közben a világ megváltozott, jöttek a mást tanító román iskolaigazgatók, a felocsúdásnyinál nem hosszabb kicsi magyar világ és az újabb „határátkelés” – természetesen nem a nagyszüleim keltek át a határon, hanem a határ rajtuk –, autonóm magyarok, majd marosmagyarok, végül magyarajkú románok és a jó ég tudja, még mik nem lettek. Aztán rendszerváltás után végre megint magyarok. De székelyek már nem.
Nemzedékük felnevelte a szüleink nemzedékét, akik majd bennünket, és ebből az évszázados identitás-katyvaszból megörököltük, hogy székely ruhában konfirmáltunk és elsőáldoztunk, a lakodalmak alkalmával elénekeltük a székely himnuszt, de nem voltunk tudatosan székelyek.
Már az elemi iskola vége felé jártam, amikor kezdett kialakulni bennem a székely öntudat. Ebben az időszakban „futószalagon” jöttek a falumonográfiák, és egyre több kérdés fogalmazódott meg bennem, amikor olyanokat olvastam a saját falumról, hogy „az részesülhetett nyílföldben, aki igazolni tudta a székely nemzethez való tartozását”. Igazolni ma is sokan tudnák, de kevesen érzik.
Ez az identitásválság feloldódni látszik. Elvitathatatlan érdeme van ebben az MPP marosszéki helyi szervezeteinek – az élen Makfalvával –, mint ahogy elvitathatatlan felelőssége van az RMDSZ korábbi Maros megyei vezetőinek is, amiért ennyire megkésett ez a folyamat. Örömmel látom, hogy mára a politikai hovatartozás már nem „feltétele” a székelységnek, és az utóbbi tíz évben Ákosfalvától Szovátáig valamennyi helyi önkormányzat kezdett megbarátkozni a gondolattal, hogy Marosszéket – többségében – székelyek lakják.
Még rengeteg a munka, mert a helyieknek nehéz elhinniük, hogy ismét székelyek. Úgy gondolom, hogy Hargita és Kovászna megyének kötelessége odafigyelnie erre, és elősegítenie az eltorzult marosszéki identitás megtisztítását. Óriási – és csak remélni tudom, hogy visszatérő – lehetősége a Székelyföldnek, hogy végre mindhárom megyét székely tanácselnök vezeti. Ha ebben az önkormányzati ciklusban élni tud Hargita és Kovászna megye Marosszék „visszacsatolásával”, az bizony sokat lendíthet az egységes Székelyföld megerősödésében.
A közelgő Székelyföld Napokra Maros megye székelyföldi része becsülettel, lelkiismeretesen készül. Ezt nemcsak a vezetőinknek kell észrevenniük, hanem minden Hargita és Kovászna megyei lakosnak – hatványozottan azoknak, akik nem értik, hogy a marosvásárhelyiek miért nem kapcsolódnak be a Székely Szabadság Napjába.
Ugye, milyen fájó, amikor a debreceni rácsodálkozik, hogy milyen jól beszélünk magyarul? Holott jóformán a szerencséjének köszönheti, hogy a határt előtte húzták meg és nem lett ő is romániai magyar, akire a miskolci csodálkozhatna rá a nyelvtudásáért. Ha ismerős az érzés, akkor érezzünk nagyobb felelősséget a marosszékiekért. Hiszen ha az a fránya megyehatár 20-25 km-t nyugatra tolódott volna, akkor ma már a küküllő- és nyárádmentiek is székelyek lennének. Nem így történt. Az identitásbeli elmaradás jogos, a felzárkóztatásban való segítségnyújtás pedig kötelező. Kovács Hont Imre / Hargita Népe (Csíkszereda)