A Legfelsőbb Bírói Tanácshoz fordult az RMDSZ iskolaügyben
A Legfelsőbb Bírói Tanácshoz (CSM) fordult az RMDSZ a marosvásárhelyi Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyében, arra kérve Ghena Mariana elnököt, vizsgálja ki az intézmény ellen folytatott bűnügyi eljárás során tapasztalt visszaéléseket, hatáskörének megfelelően biztosítsa a kivizsgálás folyamatának törvényességét. Kelemen Hunor március elsejei levelében arról értesítette a CSM elnökét: szülőket hallgat ki a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), tanúként hívja be azokat, akik ezelőtt két évvel átíratták gyermekeiket a római katolikus gimnáziumba.
A szövetségi elnök úgy véli, a fennálló eset megkérdőjelezi az ügyészek hitelességét, pártatlanságát, nem számol mindannak hatásával, amit egy ilyen ügy a végleges bírói ítélet hiányában okozhat. „Az ügyészek több olyan szülőt is behívtak kihallgatásra, akinek a római katolikus iskolában tanulnak gyermekei. Meggyőződésünk, hogy a szülőknek semmi közük az iskolaalapításhoz, az egyedüli kapcsolatuk a tanintézménnyel gyermekeik révén van. A szülők és ügyvédeik állításai alapján a DNA részéről egyértelmű a megfélemlítés, esetenként azzal fenyegették meg őket, hogy nem ismerik el gyermekeik tanulmányait – ez jóval túllépi az ügyészek hatáskörét –, mi több: a gyermekeket is behívják kihallgatásra. Nem beszélve arról, hogy az érintetteket gyermekeik felekezeti hovatartozásáról is kikérdezték – amennyiben válaszukból az derült ki, hogy azok nem római katolikusak, vitatottá tették, hogy miért íratták őket mégis a római katolikus gimnáziumba” – érvelt. Kelemen Hunor meggyőződése, hogy ez a hozzáállás etikailag sem helyes, mindazonáltal túllépi az ügyészek hatáskörét.
Az RMDSZ elnöke arról is beszámol: bár mindmáig nem született végleges bírói ítélet arról, hogy törvényesen jártak-e el az iskola alapításakor, a Maros Megyei Tanfelügyelőség február 27-én mégis megtiltotta a 2017–2018-as tanévre a cikluskezdő – 0., 5. és 7. – osztályok beindítását. Az érv: bűnügyi vizsgálatot folytat a tanintézmény ellen a Korrupcióellenes Ügyészség. „Egy ilyen döntés nem születhetett volna meg akkor, ha a kivizsgálás a törvény előírásainak megfelelően, a szakmai követelmények betartásával zajlott volna, hiszen a DNA eljárása nemcsak a szülőkben keltett bizonytalanságot és félelmet, hanem a döntéshozókban és hatóságokban is. Továbbá nem tartotta szem előtt azt, ami a legfontosabb: a diákok jogait” – tette hozzá levelében Kelemen Hunor.
Közlemény
Erdély.ma

Először szervez magyarságtörténeti olimpiát az Oktatási Minisztérium
Idén először szervezzük meg az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott és finanszírozott Magyarságtörténeti olimpiát – nyilatkozta Király András, az RMDSZ oktatásügyi államtitkára a tantárgyversenyeket tartalmazó versenykalendárium megjelenését követően.
Kifejtette: a megmérettetésen azok a VI. és a VII. osztályos tanulók vehetnek részt, akik a törzsanyag részeként tanulmányozzák a Romániai magyar kisebbség történelme és hagyományai elnevezésű tantárgyat. Az olimpiára az érvényben lévő tanterv tematikája alapján lehet felkészülni, a versenyre két tagú csapatok jelentkezhetnek.
Az olimpia országos szakaszán a megmérettetésnek két része lesz: egy írásbeli, ahol a tételek kidolgozására szánt idő 2 óra, valamint egy szóbeli, amelyen egy maximum 4 perces jelenetet kell minden csapatnak bemutatnia a magyarság történetének fejezeteiből. A csapatmunka révén a diákoknak módjukban áll felismerni a közös feladatmegoldás hasznosságát.
Az olimpia szervezésének fő célja, hogy hangsúlyosabbá tegye a történelem/ magyarságtörténet oktatását, érdekes és újszerű terepet biztosítson a tehetséges diákok kibontakozásának, valamint még nagyobb kedvet ébresszen bennük a romániai magyarság történelmének megismerésére.
Az olimpiát a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia karán belül működő Kolozsvári Magyar Történeti Intézettel partnerségben szervezzük – hangsúlyozta az oktatásügyi szakember.
Idén az Oktatási Minisztérium a magyar ajkú diákok számára összesen 4 olimpiát, 27 országos versenyt – ebből 17 finanszírozottat –, valamint 10 regionális versenyt szervez.
Közlemény
Erdély.ma

Álgondok és álnokságok
Miközben drámaian csökken a gyermeklétszám és az oktatás színvonala, osztályok szűnnek meg, iskolákat zárnak be, miközben növekszik az iskolaelhagyás és az írástudatlanság, az értelmesebb diákok pedig halálosan unják a negyedszázados tanügyi reform dacára is nagyrészt elavult tanterveket és módszereket, a marosvásárhelyi hatóságoknak – polgármesternek, tanfelügyelőségnek, korrupcióellenes ügyészségnek – az a fő törekvése, hogy a római katolikus iskolát ellehetetlenítsék.
Azzal a buzgalommal, amivel egy alig két éve létrehozott intézmény megsemmisítésén ügyködnek, valami jobbat is tehetnének az illetékesek, például azért, hogy a román nyelv – amely olyannyira felsőbbrendű a 45 százalékban még mindig magyarok által lakott városban, hogy a piacon sem tűri maga mellett a magyar feliratokat – elsajátítása könnyebb legyen a más ajkúak számára. Esetleg azért, hogy ne csak a gyermekek fele értse meg azt, amit el tud olvasni, hogy ne a botrányoktól, csúf szavaktól, verekedésektől, hanem a jókedvtől legyenek hangosak a tantermek. Hogy ne kelljen a harminckilós elemistának tizenkét kilós táskát cipelnie, hogy ne nyolcórás robot legyen a középiskolások órarendje, hogy a heti egy tornaórából napi egy legyen, és ne mentsék fel a fél osztályt alóla, hanem dolgozzanak ki speciális gyakorlatokat a speciális mozgásigényű gyermekeknek, hogy az agyakat gondolkodásra, ne biflázásra szoktassák, hogy használható tudást, mesterséget, hozzáértést kapjon az a fiatal, akár dolgozni megy, akár tovább tanul.
Tenni kellene valamit azért, hogy érdemes legyen itthon élni, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el, hogy teljenek meg újra azok a szép, barátságos falusi iskolák, hogy öntudatos, dolgos embereket neveljenek a vészesen, gyorsuló ütemben kiürülő közösségeknek. Sok a megoldatlan feladat a tanügyben, és többek között ezeken múlik, hogy a mai döntéshozóknak lesz-e nyugdíjuk, korszerű egészségügyi ellátásuk, élhető környezetük tíz-húsz év múlva – de ez láthatóan nem foglalkoztatja őket, sem Marosvásárhelyen, sem másutt. A valódi gondok helyett hamis, általuk létrehozott problémákkal küszködnek, adminisztratív hiányosságokra hivatkozva támadják a katolikus magyar iskolát, megfélemlítik vezetőit és a gyermekek szüleit. Hát kinek a dolga a formaságokat rendezni? Minden megyében működnek iskolák folyóvíz és illemhely nélkül, ezt egy papír miatt akarják betiltani? Az indíttatás, a szándék világos, az egyébként szintén korrupciógyanú alatt álló Dorin Florea polgármester nem is rejti véka alá: az önálló magyar iskolát még saját visszaperelt tulajdonának melléképületében sem kívánja megtűrni Marosvásárhelyen. Az a szomorú, hogy a korrupcióellenes ügyészség is a keze alá dolgozik ebben a kétségtelenül politikai töltetű, kisebbséget diszkrimináló ügyben, amit két tollvonással rendezni lehetne. Ha ezt akarnák...
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Őseink és hőseink emlékezete
A Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület július 30. és augusztus 5. között a felsőcsernátoni Malomkertben Őseink és hőseink emlékezete, 1848–49 címmel hagyományőrző ismeretterjesztő tábort szervez felső-háromszéki középiskolások számára.
Pál Olivér hagyományőrző hadnagy elmondta: a táborozásra harmadik alkalommal kerül sor, előző két esztendőben Málnásfürdőn szervezték meg. Eddig csak egyesületi tagok vettek részt, a előadók, kutatók, hagyományőrzők és történészek magyarországiak voltak. Idén a történelmi vetélkedővel egybekötött táborban negyven felső-háromszéki középiskolás venne részt, egy héten keresztül az 1848–49-es magyar forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos tudnivalókról hangzanak el előadások kissé másként, mint ahogy azokról a tankönyvek írnak. A táborozás idejére tizennégy előadót hívnak meg és harminc háromszéki hagyományőrző – huszár, tüzér és gyalogos – is jelen lenne, ők részben felvállalják a táborozás költségeit. A rendezvény összköltségvetése negyvenezer lej. Úgy válogatnák össze a tanulókat, hogy lehetőleg mind a tizenhárom felső-háromszéki községből és a céhes városból is legyen 3–4 résztvevő. A szervezők a tábor anyagi hátterének biztosításához a megyei önkormányzat és a felső-háromszéki polgármesteri hivatalok támogatását kérik.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Veszélyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében megszűnne az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT). A még a múlt törvényhozási ciklusban a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu független képviselő által benyújtott tervezet hatályon kívül helyezi a 2002/48-as törvényt, amelynek alapján megalakult a diszkriminációs tanács, a jogszabály hatályon kívül helyezése tehát az intézmény megszüntetését vonja maga után.
A tervezet 2016. szeptember 26-án került a parlament elé. Kidolgozójának indoklásában az áll, hogy a tanács „állami költségvetésből fenntartott intézmény, amely az évek során bebizonyította, hogy román- és nemzetellenes intézményként működik, és az RMDSZ, valamint más érdekcsoportok eszközeként a román és keresztény értékek felszámolását, a románok keresztény hagyományainak és jogainak saját országukban történő megsemmisítését szolgálja”. A tervezet megtárgyalásának határideje 2016. november 25-e volt. A kérdésben a szenátus a döntő ház.
A tanács felszámolására tett kísérlet kapcsán az RMDSZ ismét felvetette, hogy meg kell szüntetni a hallgatólagos eljárás módszerét a törvényalkotásban. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lenne szükség. Megoldásként az RMDSZ azt javasolja, akárcsak a szenátusnak, a képviselőháznak is 65 tevékenységi nap álljon rendelkezésére egy törvénytervezet megvitatására, és ne 45 nap, mint jelenleg – erre vonatkozóan egyébként az RMDSZ az elmúlt parlamenti ciklusban kidolgozott egy tervezetet, a parlament azonban elvetette. Jövő héten az RMDSZ parlamenti frakciói újból iktatják ezt a kezdeményezést, így az újraválasztott parlamentnek vitázni és döntenie kell róla – ismertette Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta, tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben a szenátus a döntő ház, a szövetség szenátorai a jogszabálytervezet bizottsági munkálatai során a tervezet elutasítását szorgalmazzák: „Bogdan Diaconu törvénytervezetei magyarellenességükről híresek. Sajnos, vannak politikusok, akik magyarellenes retorikával és tettekkel próbálnak politikai tőkét kovácsolni. A szenátusban elutasítjuk ezt a törvénytervezetet, hiszen negatív véleményezést kapott a kormánytól is és a képviselőházi szakbizottságokban is” – idézi az RMDSZ hírlevele a politikust.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szaklap méhészeknek – Erdélyi Méhész
Agrovilág – mezőgazdaság, vidékfejlesztés, agroturizmus
Dicséretre méltó kezdeményezése a Nyárádvölgyi Méhészegyesületnek, hogy Erdélyi Méhész címmel időszakos kiadványt jelentet meg. Az egyesület elnöke, Bálde Ernő a 2017 februári első szám beköszöntőjében leírja, hogy diákként lehetősége volt román méhészlapokat olvasni, mivel sehol sem talált hazai magyar nyelvűt, így tulajdonképpen már tíz éve érleli az ötletet, hogy anyanyelven jelentessen meg szaklapot, amely kapcsolatot teremt a méhészek között és hasznos tanácsokkal látja el őket.
„Bemutatunk erdélyi méhészeti egyesületeket, tapasztalt méhészeket, méhészeti technológiákat, de szó lesz a méhészetet érintő törvények rövidített magyar nyelvű ismertetéséről, pályázati lehetőségekről, a pályázókat segítő információkról is. Reklámfelületet és apróhirdetési lehetőséget és biztosítunk a méhészeknek, de nem feledkezünk meg a szülőkről és főleg a gyerekekről sem, akikkel meseláda révén próbáljuk megszerettetni a méheket és a mézet. És nem marad el az évszaknak megfelelő aktuális méhészeti munkálatok, kezelések ismertetése sem az olvasnivalók sorából.” Ezekkel a mondatokkal ajánlja a szaklapot az olvasóknak a főszerkesztő.
A februári számban beszámolót olvashatnak a marosvásárhelyi méhészeti tanácskozásról, majd egy tudósítást a Gyergyószentmiklós térségbeli méhészek találkozójáról, tapasztalatcseréjéről. Az olvasók a lap hasábjain megismerkedhetnek az Érmelléki Méhészegyesülettel és bemutatkozik Novák Sándor méhész. A szakmai részben A méhcsalád élete egy természetes méhlakásban címmel olvashatnak az érdeklődők fotókkal és fényképekkel illusztrált útbaigazítást. Végül a gyerekeknek Móra Ferenc A nyughatatlan méhecske című meséjét szánták.
A kiadványt szerkeszti Gligor Róbert-László, tördelőszerkesztő: Vad László. Kapható a nyárádszeredai méhészüzletben, illetve a Nyárádvölgyi Méhészegyesületnél.
VAJDA GYÖRGY
Népújság (Marosvásárhely)

Sikeres volt a IV. Agrárakadémia
Agrovilág – mezőgazdaság, vidékfejlesztés, agroturizmus
Február 25-én, szombaton a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács szervezésében zajlott IV. Agrárakadémia által szervezett tapasztalatcserén közel 100 érdeklődő vett részt.
A rendezvény farmlátogatással indult, a tejhasznú szarvasmarhákat tenyésztő nyárádszentlászlói Tak Agrozoot Kft., majd a húshasznú marhákat tenyésztő cserefalvi Red Angus Kft. farmját tekintették meg a jelenlevők. A látogatást követően a göcsi Vector vendéglőben kötetlen beszélgetésen osztották meg egymással tapasztalataikat a résztvevők.
Az Agrárakadémiát tavaly februárban indította el fiatalok lelkes csoportja. Egyre több fiatal gazda érdeklődik a rendezvény iránt, ugyanis itt az elméleti tájékoztatókat gyakorlati tapasztalatcserével kapcsolják össze. A harmadik alkalommal az RMGE Maros által a Csűrszínházban szervezett gazdanapokon az Agrárakadémia által felállított tájékoztató sátorban szinte egész nap volt érdeklődő.
– A szakmai eligazítás mellett az Agrárakadémia ma már egy olyan hely, ahol a résztvevők kapcsolatokat alakítanak ki, tapasztalatot cserélnek egymással. Köszönöm dr. Takács Béninek és dr. Nagy Péter Tamásnak, valamint dr. Péterfi Lajosnak az Agrárakadémia megszervezésében nyújtott segítséget, továbbá a Maros megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség igazgatójának, Ovidiu Săvâscának és aligazgatójának, Bordi Kacsó Zsoltnak a jelenlétüket és azt, hogy a 2017-es APIA-s támogatásokról hasznos információkkal látták el a résztvevőket – mondta többek között ifj. Birtalan István, a MIET elnöke.
Az Agrárakadémia növekvő népszerűségét igazolja az is, hogy a környező megyékből is jöttek a rendezvényre, így lesz folytatás – áll többek között a szerkesztőségbe eljuttatott MIÉT-közleményben.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Minden, amit az iskoláról tudni kell
Honlapot avattak a Bolyaiban
Március 1-jétől látható a világhálón a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum új honlapja – amelyet az iskola vezetői kedden ismertettek a kollégákkal. A weboldal átlátható, könnyen kezelhető, és fontos szerepe van manapság, amikor az idő és a jól tájékozottság nélkülözhetetlen – mondta Mátéfi István igazgató.
A honlap működését Hajdú Zoltán aligazgató mutatta be. Elhangzott, hogy a képek mögött kemény munka van, amiben Sütő Ágoston, a matematika és informatika szakot egyszerre végző, a Bolyaiban tavaly érettségizett egyetemi hallgató volt nagy segítségükre. Az ötletek, a munka zömét neki köszönhetik. Egyébként az iskola vezetői 50-60 honlap megtekintése után alkottak véleményt arról, hogy milyennek kell lennie egy jól működő, információkban gazdag honlapnak. A különböző menüpontok alatt minden lényeges tudnivaló megtalálható az iskola életéről, működéséről, fejlesztési tervéről, az órarendről, a diákéletről.
A honlap egy hónapig még alakítható, véleményt lehet mondani, javaslatokat lehet tenni, azután véglegesítik. Élni, működni igazából pedig akkor fog, ha lesz, amit feltölteni, és ebből minden tanár kiveszi a részét. A diákok jó példát mutattak, a diákélettel kapcsolatos legfontosabb információk már olvashatók a honlapon. Hasonlóképpen a 2017-es Bolyai Farkas interdiszciplináris tantárgyversenyre való felhívás is.
A vezetőség elképzelése szerint egy 12 tagú csapat fogja működtetni a weboldalt, pontosabban az informatikaosztályok diákjainak négy háromtagú csoportja. Ők töltik majd fel a híreket, információkat, beszámolókat, miután az ellenőrzést végző tanárok láttamozták azokat. A diákokat a honlap kidolgozója, Sütő Ágoston készíti fel a feladatra.
BODOLAI GYÖNGYI
Népújság (Marosvásárhely)

Beszélgetés Berecz Gáborral, az Aradi Kölcsey Egyesület ügyvezető elnökével
Szinten tartani, sőt lendíteni a Kölcsey ügyét
A Kölcsey Egyesület legutóbbi közgyűlésén az eddigi elnök lemondása után új elnököt és vezetőséget kellett volna választani. Furcsa helyzet alakult ki: a résztvevők (egyéb variáns hiányában) elfogadták a (csonka) elnökség javaslatát, hogy egy évig, a következő februárig ideiglenes vezetőség irányítsa a Kölcsey ügyeit, s ügyvezető elnökké Berecz Gábor eddigi titkárt jelölték.
Vele beszélgetünk az alábbiakban.
– Hogyan fogadtad, hogy Te lettél a Kölcsey Egyesület ügyvezető elnöke?
– Amikor először valaki gratulált, azt mondtam: sajnos, én vagyok. Valahogy másképpen kellett volna alakulniuk a dolgoknak, nem lemondással és személyes ambíciókkal. Nem is nekem kellett volna elnöknek lennem, szerintem Fekete Károly kollégánk rátermett az ilyen tisztségre, de valahol éreztem, hogy a teher rám fog nehezedni. Tíz évig titkára voltam az egyesületnek, sőt már Pávai Gyula idején is bedolgoztam, van bizonyos fokú rálátásom a dolgokra – szervezés, utánajárás, gazdasági dolgok, egyebek. Őszintén szólva nem szívesen fogadtam el – az én hajam is őszül, nagyon sok papír, cetli van az asztalomon olyan témákról, amelyeket még szeretnék kutatni, szeretnék olvasni, elmenni sok helyre itthon és külföldön, nemcsak a Kölcseynek, de több más egyesületnek is tagja vagyok–, ez a funkció tehát akadály a személyes érdeklődési köröm szempontjából. De úgy láttam, minden beképzeltség nélkül mondom, hogy rám most szükség van. A funkciót arra fogom felhasználni, hogy színvonalon tartsuk vagy lendítsünk a Kölcsey tevékenységén, megfelelően képviseljük az egyesületet az ország határian belül, de azon túl is. A Kölcseynek jó neve van Nagyváradon, Makón, Kaposvárott és másutt is.
– Akkor beszéljünk a „szinten tartásról, lendítésről”.
– Az elmúlt években az egyesület szerteágazó tevékenységet folytatott mind Arad megyei, mind országos és nemzetközi viszonylatban, gyakran társszervezetekkel együtt tartottunk rendezvényeket. Szeretnénk néhány alaprendezvényt folytatni, megtartani, megfelelő szinten. Ha viszonyítjuk a Kölcsey jelenlegi taglétszámát a régihez, nyilvánvaló, hogy nem tehetünk ugyanannyit, mint valamikor, amikor a magyarságnak sokkal erőteljesebb volt a jelenléte, gazdasági ereje, a két világháború között, például, de igyekszünk, ha nem is mennyiséget, de minőséget adni, amit felvállaltunk, azt az új körülmények között is hozni.
– Térjünk rá a 2017-es elképzelésekre. Mit vett be az egyesület idei tevékenységi tervébe?
– Megtartottuk, mint minden évben, a Magyar Kultúra Napját január 22-én, kiosztottuk a Kölcsey-díjakat, februárban volt a közgyűlés, egy könyvbemutató. Március 15. táján bevezettük a honismereti találkozót, „interaktív sétát” az 1848–49-es események kapcsán, felnőtteknek és diákoknak egyaránt. Minden évben Arad egyik kerületében elvezetjük őket és ismertetjük, milyen események, történések fűződnek az egyes épületekhez – a cél Arad jobb megismerése. Idén a város központja, a Szabadság tér és környéke a célpont. Lehet fotózni, kérdezni. A következő években a külvárosokra is kitérünk.
– Kik az „idegenvezetők”? Általában: hogyan oszlik meg a munka a vezetőségen belül?
– Ez esetben Fekete Károly és Erdélyi István a témafelelős, ők állítják össze évről évre a programot. Minden rendezvénynek megvan egyébként a maga két-három felelőse, de adott esetben több más tag is közreműködik (például ha egy festménytárlatot gyorsan kell berendezni).
Áprilisban az egyik téma a költészet napja. Március 2-án lesz nagy költőnk, Arany János születésének 200. évfordulója. Úgy gondoltuk, hogy egy kultúrcsoport színházi előadásaként március végén, április elején emlékezünk meg az eseményről. Reméljük, hogy addig meg tudjuk jelentetni a második Kölcsey Évkönyvet (az első a 2013–14-es időszak eseményeit foglalta magában, a mostani a 2015–2016-os évet dokumentálná). A tervek szerint 26-án lesz Simó Margit képzőművész kiállítása: a művésznő Dante Isteni színjátékát illusztrálta, a grafikákat többnyelvű felirattal állítanánk ki.
– Apropó évkönyv. Megszoktuk, hogy a Kölcsey minden évben újabb és újabb Fecskés könyveket ad ki, a közgyűlésen júniusra újabbat ígértek. Hogy áll a könyvkiadás-terv?
– Rengeteg anyag gyűlt össze, több könyvre való, a Fecskés könyvek sorozatból az egyik valóban már nyomdában van – nem akarom elárulni a címét, legyen meglepetés –, legalább három úgy áll, hogy tördelni kell, korrektúrázni. Mindehhez az szükséges, hogy a tagságunk, szimpatizánsaink jobban odafigyeljenek ránk, „adjanak egy lökést”, mert a tagsági díjakból begyűlt összeg kiadásainknak csak egy részét fedezi, nagyobb programokra nem futja belőle. Azokra pályázatok kellenek, 3-4-et a városi művelődési bizottsághoz adunk be, némelyik könyv kiadását magánszponzorok is támogatják.
– Májustól folytassuk, e hónapra a felolvasott terv kórusfesztivált említett.
– Szeretnénk hagyományt teremteni – Hadnagy Dénes javaslatára –, a diák kórusfesztivál szervezésével, de nem versenyszerűen, hanem fellépési, kibontakozási lehetőség biztosításával Arad és vidékének tanulói számára. Nemcsak kórusok, hanem vokálegyüttesek, hangszeresek (egyénileg vagy csoportosan) is felléphetnének. Az első ilyen rendezvényünk tavaly volt, a második, idén, mondhatni már hagyományteremtés lenne.
Júniusban folytatnánk A Bánság és a Partium határánművelődéstörténeti konferenciát, a negyedik rendezvénnyel. Az elképzelések szerint az aradi zenei életről, de volt olyan javaslat Jankó András részéről, hogy a solymosi várról beszéljünk. Még nem dőlt el, mi is lesz a főtéma. Ha a zene, akkor reprintben kiadnánk egy régi aradi, zenei életről szóló könyvet.
Júliusban a Kölcsey különböző honismereti találkozókon vesz részt itthon és az anyaországban, a KITÁSZ júliusi konferenciáján is ott leszünk, de csoportokat is fogadunk, amelyeket mi vezetünk végig Aradon vagy a megyén.
Augusztus általában a szabadságolások, pihenők időszaka, de mi már szervezzük a következő időszakot. Szeptemberben vannak az aradi magyar napok, szeptemberben lesz a 14. Alma Mater-találkozó. A hónap végén tartanánk meg (az időpontot még egyeztetni kell) a reformáció 500. évfordulója előtt tisztelgő vallás- és művelődéstörténeti szimpóziumot, nagyváradi, kolozsvári professzor-előadókkal.
Október folyamán rendkívüli előadást szeretnénk tartani az orvosbiológus Dankó Katalin professzor asszony részvételével az egészségről. Novemberben Eisele Szűcs Zoé festőművész gyűjteményes kiállítására kerül sor, decemberben (9-re terveztük) tartjuk meg az 5. adventi hangversenyt és kórustalálkozót.
A fentiek persze csak vázlat, jöhetnek most nem látott események is.
– A közgyűlésen elhangzott Ódry Máriának egy nagyon érdekes javaslata, hogy a Kölcsey karolná fel egy Kölcsey-képtár ötletét, s érvekkel is alátámasztotta ennek szükségességét. Mit gondolsz róla?
– Az ötlet nagyon jó, és fel is szeretnénk karolni – a gond az, hogy helyszűkében vagyunk. Évekkel ezelőtt elindítottuk a folyamatot, hogy megkapjuk a Minorita rendházban lévő előadótermet, meg azt a két termet, amelynek könyvtárnak használtunk (a könyveink nagy része ma is ott van). Pár éve már szóbeli megegyezés is született erről, de nem írták alá a szerződést – újra kell tárgyalni a dolgot a minorita rendházzal, tisztázni a tulajdonviszonyokat, addig ott se pályázni, se beruházni nem lehet. De nagyon elővigyázatosnak kell lennünk, mert számos (tűzvédelmi és egyéb) szabálynak kell megfelelni, a mostani állapotában a terem működtetésére egészen biztosan nem kaphatnánk jóváhagyást. Ha találnánk olyan helyiséget, akár magánszemélynél, más lenne a helyzet.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Tăriceanu a DNA-főügyész lemondását követeli
Az alkotmánybíróság döntése következtében – amely megállapította, hogy a korrupcióellenes ügyészség jogtalanul indított büntetőjogi vizsgálatot a 13-as sürgősségi kormányrendelet elfogadása ügyében – Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész lemondását kérte.
Egy közösségi oldalon tett bejegyzésében a házelnök úgy vélte, bármely jogállamban le kellene mondania annak az intézményvezetőnek, akinek az irányítása alatt levő intézmény megsértette a demokrácia alapvető értékét képező hatalmi ágak szétválasztásának elvét. Tăriceanu szerint a lemondás elutasítása „hatalmi korrupciót” jelent. Úgy vélte, a DNA úgy cselekedett a 13-as rendelet kivizsgálása ügyében, mint az elnyomó kommunista hatalom, amely meg volt győződve arról, hogy teljhatalommal rendelkezik, és senki nem állhat útjába. Tăriceanu történelminek nevezte az alkotmánybíróság döntését, amely reményei szerint megállítja egyes nem demokratikus intézmények azon törekvését, hogy átvegyék a teljes hatalmat. Reményét fejezte ki, hogy ezekben az intézményekben vannak olyan személyek, akik megértik, nem lehet így folytatni. Tăriceanu szerint a változás a nem demokratikus intézményeknek a megtisztításával kell elkezdődnie.
Ugyanakkor a Legfelsőbb Bírói Tanács tegnap leszavazta egy bírónak azt a kérését, hogy váltsák le Augustin Lazăr legfőbb ügyészt a DNA jogtalan eljárása miatt. A legfőbb ügyész szerint a DNA helyesen járt el, és csak büntetőjogi elemeket vizsgálta a kormányrendelet elfogadásával kapcsolatban. Leszögezte, a DNA által elkezdett vizsgálatot folytatják, amíg az alkotmánybíróság nem közli az indoklást. Mint ismert, a taláros testület úgy döntött, hogy alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett a kormány és a DNA között azáltal, hogy a vádhatóság jogtalanul indított vizsgálatot. Tegnap az alkotmánybíróság a büntető-perrendtartás újabb – immár sokadik – cikkelyét nyilvánította alaptörvénybe ütközőnek. Arról a cikkelyről van szó, amely szerint a vádhatóság nem köteles értesíteni a gyanúsítottat, hogy módosított a vádakon, amivel az érintett személyt gyanúsítják.
Borbély Tamás
Szabadság (Kolozsvár)

Tóth Ilonka – a budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka Kolozsváron
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának közreműködésével vendégszerepel a kolozsvári színházban a budapesti Nemzeti Színház az 1956-os forradalom 60. évfordulójának tiszteletére színre vitt Tóth Ilonka című előadással. A Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója által rendezett előadás ősbemutatójára 2016 októberében került sor a varsói Teatr Polskiban, a Magyar–Lengyel Szolidaritás Éve, valamint a lengyelországi Magyar Kulturális Évad keretében.
Az előadás április 6-án, csütörtökön este 7 órától látható a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében.
Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás első és egyetlen nyilvános pere a Tóth Ilonkáé volt, azért, hogy a Kádár-rendszer bebizonyíthassa a világ közvéleményének: Budapest utcáin nem ártatlan fiatalok harcoltak Magyarország szabadságáért, hanem köztörvényes bűnözők gyilkoltak ártatlan kommunistákat. A Moszkva közvetlen irányításával megrendezett színjátékper a huszonnégy éves medika beismerő vallomásával és kivégzésével ér véget – írja Szilágyi Andor, a történetet feldolgozó dráma szerzője.
Az előadás főszerepét Waskovics Andrea játssza. A produkció különlegessége, hogy Bodrogi Gyula, Csurka László, Dózsa László, Mécs Károly és Voith Ági színészek maguk is a forradalom résztvevői, tanúi voltak. További szereplők: Bánsági Ildikó, Bakos-Kiss Gábor, Rubold Ödön, Szélyes Ferenc, Krausz Gergő, valamint a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének hallgatói. Hangfelvételről közreműködik: Blaskó Péter.
„A darab feszültséggel teli atmoszféráját az egymással párhuzamosan zajló, olykor összefüggő, olykor kontrasztban álló cselekményszálak káoszszerű hatása adja, amelyből csak egy-egy jelentős esemény, pillanat emelkedik ki. A díszlet és a rendezés bizonyos elemei a kafkai világot idézik” – írja Forgách Kinga az előadásról.
Szabadság (Kolozsvár)

Tiltakozáshullám a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyében
Nem hagyható szó nélkül mindaz, ami a marosvásárhelyi római katolikus iskolával történik: egyre többen emelnek szót az ügyben, és fejezik ki tiltakozásukat. Az iskola alapítását vizsgáló korrupcióellenes ügyészség folytatta az elmúlt napokban is a szülők beidézését és kihallgatását. Ugyanakkor a tanfelügyelőség utasítása értelmében az iskola nem fogadhatja az elemibe beiratkozók dossziéit.
Az RMDSZ már múlt héten kiadott állásfoglalásában felháborodását fejezte ki, Biró Zsolt képviselő, az MPP elnöke kedden a parlamentben elmondott felszólalásában fejtette ki véleményét. Az egyik szülő kihallgatásán jelen lévő Kincses Előd ügyvéd úgy vélekedik, hogy túlkapás történik a DNA részéről. Közleményt adott ki az ügyben a magyar kormány két államtitkára is, akik szerint a korrupcióellenes harc leple alatt a magyarság jogainak szűkítése zajlik.
„Egy jogállamban nehezen értelmezhető az, ami több mint egy hete zajlik Marosvásárhelyen, ahol az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egyenként hallgatja ki a római katolikus iskolában tanuló diákok szüleit” – hangsúlyozta a parlamentben kedden napirend előtti felszólalásában Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, aki beszédében felhívta a figyelmet a líceum körül kialakult botrányos helyzetre. A tanintézet történetét felelevenítve kiemelte: az iskola létjogosultsága – amelynek védelémben tavaly novemberben tízezrek vonultak utcára – nem kérdőjelezhető meg,
Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen tavaly november elején indított eljárást a DNA, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel.
Biró Zsolt szerint a vádhatóság dolga az igazság kiderítése, de „megengedhetetlen a szülők zaklatása csak azért, mert gyermekeik számára egy egyházi szellemben működő, és e szellemben nevelő oktatási intézményt választottak”. Miközben hétfőn elkezdődött az iratkozási időszak, Marosvásárhelyen négyszáz diák nem tudja, hol kezdi meg a 2017–2018-as tanévet – hívta fel a figyelmet Biró.
A Vásárhelyi Hírlap közlése szerint a tanfelügyelőség utasítása értelmében nem fogadhatja az elemibe beiratkozók dossziéit az iskola. A tanfelügyelőség honlapján megjelent listán szerepel ugyan a Római Katolikus Gimnázium, de nincs megjelölve, hogy mely utcákban lakó gyermekeknek kellene ide iratkozniuk. Ehelyett az a megjegyzés szerepel, hogy ez a tanintézet nem fogadhat előkészítő osztályba beiratkozókat a 2017–2018-as tanévre. Már hétfőn több szülő jelentkezett a szükséges iratcsomóval, de az iskola vezetősége kénytelen volt elutasítani őket.
Kincses: egyértelmű a DNA túlkapása
Az egyik szülő kihallgatásán részt vevő Kincses Előd ügyvéd az MTI-nek kedden elmondta: egyértelmű a DNA túlkapása. Hozzátette, hogy az ügyészség az iskolaalapítás során elkövetett állítólagos törvénysértést vizsgálja, és a szülőket – akik a már megalakult iskolával kerültek jogviszonyba – semmiképpen nem lehet az intézmény létrehozása körülményeiről kérdezni.
Kincses Előd egyértelműnek tartotta: a DNA, hatáskörét túllépve, azon munkálkodik, hogy megfélemlítse a szülőket, és eltántorítsa őket attól a szándékuktól, hogy gyermekeiket a katolikus gimnáziumba járassák. Hozzátette, azt sugallják a szülőknek, hogy gyermekeik két évig nem létező iskolába jártak, s nem fogják elismerni a tanulmányaikat. Megjegyezte: „volt olyan szülő is, akivel azt közölték, hogy a gyermeküket is ki fogják hallgatni”. Az ügyvéd elmondta: a szülők kérésére ezen a héten az Országos Bírói Tanácshoz (CSM) fordul a DNA megfélemlítési kampányának ügyében.
Államtitkárok: felháborító a szülők kihallgatása
Felháborítónak tartja Potápi Árpád János nemzetpolitikáért, valamint Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, hogy kihallgatásokra idézik be a líceum diákjainak szüleit, illetve „megpróbálják az iskola jövőjét is ellehetetleníteni”. „Ezek a kihallgatások korábbi, más rendszerek módszereit idézik” – írták közleményükben.
A két államtitkár szerint a korrupcióellenes harc leple alatt a magyarság jogainak tudatos szűkítése folyik, ami – tették hozzá – elfogadhatatlan egy jogállamban.
Potápi Árpád János és Soltész Miklós felszólította a román hatóságokat, hogy fejezzék be az oktatók és a szülők megfélemlítését és a líceum tevékenységének ellehetetlenítését, mivel a folyamat visszafordíthatatlan károkat okoz nem csupán a magyar közösségnek, hanem Romániának is.
Az RMDSZ állásfoglalásban fejezte ki felháborodását a szülők ügyészségi beidézése miatt. „Egyértelmű megfélemlítés zajlik a DNA részéről, amely elfogadhatatlan egy jogállamban” – áll a Kelemen Hunor elnök által jegyzett dokumentumban, amely szerint a DNA visszaél a hatalmával. Az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata is tájékoztatást fogalmazott meg az iskolaüggyel kapcsolatosan, amelyet kedden juttatott el a bukaresti nagykövetségeknek és a sajtónak.
Szabadság (Kolozsvár)

RMDSZ-állásfoglalás Horváth Anna ügyében: Románia nem jogállam!
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy újabb fejezethez ért a Horváth Anna ellen folytatott lejáratási kampány. Miután tavaly októberben Horváth Annát a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) befolyással való üzérkedés vádjával gyanúsította meg, 2017. február 28-án az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) érdekkonfliktus gyanúja alapján jelentette fel szintén DNA-nál.
Az ANI eljárásrendjében kivételesnek számít ez az azonnali feljelentés – amely megfosztja az érintett politikust attól való jogától, hogy előbb bíróságon megfellebbezve az adminisztratív döntést bizonyítsa a vádak alaptalanságát – egyértelműen diszkriminatív jellegű és a visszaélés gyanúját veti fel.
A mai vád szerint Horváth Anna alpolgármesterként 2013-ban egy olyan tanácshatározat elfogadásában vett részt, amely által több kolozsvári civil szervezet mellett a Claudiopolis Egyesület, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kulturális pályázatai támogatást nyertek.
Horváth Anna az ANI-nak már idén januárban elküldött tájékoztatása szerint, a törvényes előírások betartásával, 2012 júniusában – tehát 8 hónappal a vizsgált tanácshatározat elfogadása előtt – közjegyző előtt lemondott a Claudiopolis Egyesület elnöki tisztségéről. Az alpolgármester arról is tájékoztatta az Ügynökséget, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében, tanácsosi mandátumának elnyerését megelőzően, 2008-ban, 2009-ben, valamint 2010-ben állt szerződéses viszonyban, de nem a törvény által tiltott munkaszerződés vagy kereskedelmi szerződés kötelékében dolgozott, hanem civil szerződéssel, óraadó tanárként, amely által 2008-ban összesen 700, 2008-ban összesen 1100, illetve 2010-ben összesen 1400 lejnyi összeget kapott.
Ismét bebizonyosodott, hogy ma Romániában nem beszélhetünk jogállamról. Mint azt többször is hangsúlyoztuk: az országot erőszakszervezetek irányítják, az ügyészek mindent elsöprő hatalma befolyással van a bírák döntésére, ami elfogadhatatlan.
Horváth Anna alpolgármesterként, de a Szövetség politikusaként mindig azt bizonyította kiállásával, hogy a nehezen értelmezhető törvénykezés közepette sem szabad meghátrálni, a magyar emberek érdekeiért végzett törekvéseknek nincs alternatívája, ezért minden időben ki kell állni a közösség jogainak érvényesítéséért, bátran, tisztességgel és becsülettel kell politizálni. A Szövetség továbbra is hisz Horváth Anna ártatlanságában.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Szabadság (Kolozsvár)

Mától több mint egymillió személynek nőtt a nyugdíja
400 lejről 520 lejre nő március elsejétől a nyugdíjasoknak járó szociális juttatás, amelyben 1 022 168 személy részesül – közölte a munkaügyi minisztérium.
„A szociális juttatást az állami költségvetésből folyósítjuk, mint különbséget az 520 lejes szociális plafon és a hozzájárulások alapján járó nyugdíj között. Megjegyezzük, hogy ez a juttatás nem jelent egy önálló nyugdíjkategóriát, ami feltétel nélkül járna, hanem egy jövedelemhatár, amelyet elér minden nyugdíj, amelynek összegét a hozzájárulások alapján állapítottak meg, és nem éri el ezt a szintet” – részletezi a szaktárca sajtóközleménye.
A juttatás haszonélvezőjének a romániai nyugdíjrendszerhez kell tartoznia, állandó romániai lakhellyel kell rendelkeznie, a nyugdíjból és más nyugdíjbiztosítók által egy különleges törvény mentén folyósított, más juttatásokból származó jövedelme pedig a szociális juttatás plafonértéke alatt kell lennie.
„A szociális juttatás értékének emelése a 2016–2020-as kormányprogramban rögzített intézkedések egyik prioritást élvező lépése, ami hozzájárul a szegénység visszaszorításához, és növeli a lakosság életszínvonalát. Ebben az összefüggésben 2017. július elsejétől a nyugdíjpont értéke 1000 lejre nő” – közli a munkaügyi minisztérium.
Szabadság (Kolozsvár)

„Kunyhóból is jöhet nagy ember” - Nyárády Erazmus Gyula emlékezete
Kolozsváron a Botanikus kertben is található Nyárádytól herbárium
Nyárády Erazmus Gyula (1881-1966) neves erdélyi tudós botanikusról és munkásságáról tartottak emlékülést az EME Jókai/Napoca utcai székházában, halálának 50. évfordulója alkalmából. A rendezvényen jelenlevők közül többen személyesen ismerték, az ülésen részt vett egyik unokája is, a Budapesten élő Újvári Előd. Kékedi Nagy László, az EME Természettudományi Szakosztályának elnöke nyitotta meg az ülést. Bartók Katalin nyugalmazott egyetemi tanár előadásában bemutatta sokévi munkájának eredményeként tavaly a Kriterion gondozásában megjelent szép kivitelezésű, tartalmas kötetét Nyárády Erazmus Gyula emlékezetéről. A könyv megjelenése biztosíték arra, hogy a folytonosság jegyében a fiatalok is tudomást szereznek a jeles botanikus életútjáról.
Személyes indítékból is részt vettem az EME szervezte emlékülésen, hiszen egyetemista koromban egy tudományos értekezleten ott láttam Nyárády E. Gyula hatalmas alakját, és mellette ült Alexandru Borza, az apró termetű, de szintén nagy egyéniségű botanikus. Ez a kép pedig a mai napig megmaradt bennem. Sokszor használtuk munkánk során az általa készített, Kolozsvár környéki növényhatározót. Később tudtam meg, hogy Borzával szoros kapcsolatban voltak, hiszen meghívta Nyárádyt múzeumőrnek a Kolozsvári Egyetem Botanikai Múzeumába. Innen járta be az országot gyűjtő útjai során, érintette Románia csaknem minden jellegzetes növényzeti táját. Herbáriumokat hagyott hátra, amelyeket gondos és előrelátó emberek megőriztek önálló vagy vegyes gyűjteményekben. Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó Botanikus kertben a gyűjtéséből jelenleg is tizenhatezer préselt növénypéldány található. Ezen kívül Nagyszebenben, Krajován, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Szovátán, Abrudbányán is fellelhetők gyűjtései. A kötet szerkesztője ezekre a ma is létező herbáriumokra is kitért vetítettképes előadásában.
A Kriterion kiadó első kötete Nyárádiról 1988-ban, 29 éve jelent meg Bukarestben. Címe: Nyárády Erazmus Gyula, a természettudós. Szerzői: Váczy Kálmán és Bartha Sándor. Utóbbi gyakran elkísérte botanikai útjain, Váczy pedig húsz évig volt közvetlen munkatársa. Fia, Nyárády Antal halála után felesége, Piroska is elhagyta a kolozsvári házat, ahonnan a szomszédok mindent elvittek, de a szétszóródott iratok ott maradtak, és ezeket Váczy gyűjtötte össze, köztük fontos dokumentumokat.
Ma is elismert munkásság
Az 1988-ban megjelent mű alapmunkának számít, de már rég nem kapható. Bartók Katalin érdekes megoldást választott új könyve szerkesztésekor. Megőrizte a teljes régi tartalmat, amit az újabb kutatások alapján gazdagon és gondosan kiegészített friss adatokkal. Sok, azóta felderített újdonságot, kutatási eredményt említ a kötetben (kéziratban fennmaradt esszéjét, „Egy mód önerőből a tudomány magasabb lépcsőjére lépni”, vagy a Korunkban megjelent (1964), „Az alkotás öröme” című írását, illetve egy máig szintén kiadatlanul maradt, kalandos életű kézirata a „Szovátafürdő és környékének helyrajzi és növénytani leírása”). A Nyárády időszerűsége című fejezetből kiderül, hogy munkásságát ma is elismerés övezi, ami további kutatásokra serkent. Időszerűségének példája, hogy a Marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum a Bolyai Kupa keretében Nyárády E. Gyula Országos Biológiai Tantárgyversenyt rendezett. A Kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum biológia köre felvette Nyárády E. Gyula nevét. L. Filipas, akkoriban a Kolozsvári Biológiai Kutatóintézet fiatal kutatója, doktori tézisében (Flora si vegetatia municipiului Cluj-Napoca 2007) összehasonlította a Nyárády által leírt Kolozsvár és környéke növényeit (1940-1944) a mai helyzettel: a növények 14%-a eltűnt, a növénytársulásokból viszont a neofiták (újonnan megjelent, nem őshonos növények) száma ötszörösére nőtt.
Ritka keresztnév-adás furcsa története
Mindkét kötetben, a régiben és az újban benne van a ritka, különleges keresztnév, az Erazmus, amit a botanika jeles tudósa viselt. Apja a vasúti őrháznál dolgozott, ezért szolgálat közben nem hagyhatta el a munkahelyét. A kisfiú azonban nem a szolgálati rend szerint „érkezett”, és az apa megkérte egyik jó ismerősét, hogy vigyék el az újszülöttet a szomszéd faluba a paphoz keresztelésre. A szülői döntés Gyula névre szólt. Útközben a keresztszülők a szekérben megtalált pálinkából többet ittak a kelleténél, és a megérkezéskor már fogalmuk sem volt a névről. Ám az öreg pap feltalálta magát, és egy régi kalendáriumból az Erazmus nevet választotta. Így jutott a későbbi nagy tudós „véletlenül” e ritka névhez, de a Gyulát használta.
Bakó Botond
/Az interneten több esetben nem hozzák az egész írást/
Szabadság (Kolozsvár)

Vásárhelyi iskolaügy: Biró Zsolt felszólalt a parlamentben
Napirend előtti felszólalásban tájékoztatta a román parlament alsóházát a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyéről kedden Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
Amint a napirend előtti felszólalás MTI-hez eljuttatott szövegéből kiderül, Biró Zsolt jogállamban nehezen értelmezhetőnek nevezte, hogy Marosvásárhelyen a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) egyenként hallgatja ki a római katolikus iskolában tanuló diákok szüleit. „A vádhatóság dolga az igazság kiderítése, tanúk beidézése, de megengedhetetlen a szülők zaklatása csak azért, mert gyerekeik számára egy egyházi szellemben működő, és e szellemben nevelő oktatási intézményt választottak. Egy olyan iskolát, amelyet az iskolahálózatban meghirdettek, a tanfelügyelőség és a minisztérium is engedélyezett” – jelentette ki Biró Zsolt.
Úgy vélte: „számos jel mutat arra, hogy az iskola puszta léte is zavar egyeseket”. A képviselő felidézte: az intézményt a városban megtelepedő jezsuita szerzetesek hozták létre a 18. században, a 20. század elején épített iskolaépületeket a kommunista rendszer államosította, 2004-ben azonban az egyháznak visszaszolgáltatták, így az időközben megalakított római katolikus gimnázium a 2015-2016-os tanévet már a saját épületében kezdhette el. Ezt a folyamatot állította le egy adminisztratív hiba. Biró Zsolt úgy vélte, hogy a hiba ellenére az iskola létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg. Ezt a szülők igénye és a tavalyi tízezres tüntetés is jelezte.
Az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata is tájékoztatást fogalmazott meg a marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatosan, amelyet kedden juttatott el a bukaresti nagykövetségeknek és a sajtónak. Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen tavaly november elején indított eljárást a DNA, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette a tanintézet működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis nem adhatták ki a tanárok fizetését, nem fizethették ki a közüzemi számlákat. A tanintézet élére február 14-én megbízott igazgatót neveztek ki.
Krónika (Kolozsvár)

Új otthont kap a nagybányai magyar iskola
Szeptembertől az egykori nagybányai református iskola épületébe költözhetnek a megyeszékhely egyetlen magyar tannyelvű tanintézetének, a Németh László Elméleti Líceumnak az óvodai csoportjai és elemi osztályai.
A református egyház belvárosi ingatlanja felújítás alatt áll, a munkálatokat a magyar állam 70 millió forinttal támogatta. Az M1 hírtelevízió tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban statikailag megerősítették az épületet, és kiépítették a fűtésrendszert is, szintén magyar állami támogatásból. A kivitelező július végére ígérte a munkálatok befejezését.
Váradi Izabella, a Németh László Elméleti Líceum igazgatója a közszolgálati televíziónak elmondta, az engedélyeztetési procedúrákkal párhuzamosan tájékoztató kampányt is indítottak annak érdekében, hogy minden nagybányai magyar szülőhöz eljusson a költözés híre. „Azt reméljük, hogy ha a minőségi oktatás mellett minőségi helyszínt is tudunk biztosítani, akkor növekedni fog az iskola vonzereje is, nagyobb lesz a diáklétszám az elkövetkező időszakban” – mondta az igazgató.
A református iskola épületét 1860-ban építették, s az államosítás után egyáltalán nem végeztek felújítási munkálatokat rajta, ezért az állaga folyamatosan romlott. A visszaszolgáltatás után Nagybánya óvárosi református egyházkerülete önerőből látott hozzá az épület felújításához, azonban ez nem volt elegendő. A magyar kormány már tavaly 10 millió forinttal támogatta a fűtésrendszer kiépítését, idén pedig tovább segítette a felújítás befejezését. Kovács Richárd önkormányzati képviselő az M1-nek úgy fogalmazott: a helyi magyarság régi álma válik valóra azzal, hogy a közösségi összefogás révén a magyar iskola beköltözhet a belvárosba. Az ügyet a helyi Iskoláinkért – Gyermekeinkért Egyesület is támogatta, melynek tagjai vállalták, hogy segítenek az iskolának a beiskolázási kampányban és a pályázásban.
A Németh László Elméleti Líceum jelenleg a város szélén, egy régi ipartelep egyik épületében működik, így a költözés által a tanintézetet könnyebben meg lehet majd közelíteni, és biztonságosabb körülmények közt fog működni. A város egyetlen magyar iskolájában jelenleg 350 diák tanul, ezenkívül egy vegyes tannyelvű iskolában is van magyar oktatás egészen nyolcadik osztályig. A legutóbbi népszámláláson a város lakosságának mintegy 10 százaléka – közel 14 ezer lakos – vallotta magát magyarnak.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Felmond minden „paktumot” a Román Hírszerző Szolgálat
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) felmond minden olyan, más intézményekkel kötött megállapodást, amely már nem felel meg az időközben bekövetkezett jogszabályi változásoknak. Ezt Eduard Hellvig, a szolgálat igazgatója ígérte meg.
Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat SRI) igazgatója ígéretet tett arra, hogy felmondják az összes olyan, más intézménnyel kötött megállapodást, amely nincs összhangban az azóta elfogadott törvényi módosításokkal – jelentette ki Adrian Ţuţuianu, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke kedden este Hellvig meghallgatása után.
Megjegyezte: az együttműködési megállapodások aláírása törvényes, és szükséges az intézmények közötti hatékony együttműködéshez. A SRI 1992 óta számos ilyen megállapodást aláírt, néhányat közülük a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is jóváhagyott, többségük ugyanakkor államtitkot képez. Többek között a külügyminisztériummal, a védelmi tárcával, a külügyi hírszerzéssel, a különleges távközlési szolgálattal, a kormányőrséggel, valamint az igazságügyi, a közlekedési, a kereskedelmi és az egészségügyi tárcával is volt ilyen megállapodás.
Ţuţuianu elmondta, létezett egy megállapodás a legfőbb ügyészség és a SRI között, ezt 2009. február 4-én írták alá, és az alkotmánybíróság tavaly hozott határozatáig volt érvényben, amely kimondta, hogy a SRI nem folytathat lehallgatásokat az ügyészségi nyomozások során. Annak kapcsán, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztállyal volt-e ilyen megállapodás, emlékeztetett: a DNA ugyanis ennek a részét képezi. Ţuţuianu leszögezte, a bemutatott tájékoztató és a kérdésekre adott válaszok után nem találtak arra utaló jeleket, hogy törvényszegés történt volna a SRI és a legfőbb ügyészség, illetve más intézményekkel kötött megállapodások nyomán.
Egyébként a parlament két háza megszavazta szerdán a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését felügyelő parlamenti bizottság összetételét. A testület elnökévé Mihai Weber szociáldemokrata képviselőt, alelnökévé pedig a liberális Sorin Răzvan Prişcát választották.
CSM: jöhet a részleges közkegyelem
Kedvezően véleményezték a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai a részleges közkegyelemről szóló, a kormány által kidolgozott törvényjavaslatot, ugyanakkor módosító javaslatokat is megfogalmaztak - közölte kedden este Mariana Ghena, a CSM elnöke. A bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő testület elnöke rámutatott: a CSM észrevételei többek között arra vonatkoznak, hogy egyes előírásokat összhangba kell hozni a büntető törvénykönyvvel. A testület álláspontja szerint veszélyeztetheti a társadalom biztonságérzetét, ha minden, öt évnél rövidebb szabadságvesztésre ítélt őrizetest közkegyelemben részesítenek. A szerzők szerint újra kell értékelni a büntetéshatárt, hogy ne kerüljenek szabadlábra olyan személyek, akik rendkívül súlyos bűncselekményeket követtek el, mert ez veszélyt jelenthet a közrendre és -biztonságra. Az álláspont megfogalmazói hiányolják azt is, hogy a jogszabályban nincs szó arról, hogy a közkegyelem érvényes-e azokra is, akiket felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Ennek kapcsán a diszkrimináció veszélyére hívják fel a figyelmet.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Magyar tisztségviselők az „összeférhetetlenek” között
Összeférhetetlenséget, illetve adminisztratív érdekellentétet állapított meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) 18 volt és jelenlegi választott tisztségviselő esetében.
A 18 személy közül 15-en polgármesteri és/vagy alpolgármesteri tisztséget töltöttek vagy töltenek be jelenleg – számolt be az Agerpres. Az érintettek között található a Szilágy megyei Kraszna község jelenlegi polgármestere, egykori alpolgármestere, Bogya Miklós, aki az ANI szerint két éven át úgy töltötte be az alpolgármesteri tisztséget, hogy közben egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkezett. Ugyanezt rója fel az ANI a Kovászna megyei Bölön alpolgármesteri tisztségét betöltő Rudolf Bélának is.
Összeférhetetlenséget állapítottak meg továbbá a Bihar megyei Margitta alpolgármestere, Ioan Lazăr esetében is, aki 2012. július 18. és 2013. augusztus 19. között egy időben volt alpolgármester és egy gazdasági társaság ügyvezetője. A Brassó megyei Szászbuda polgármestere, Mircea Pălăşan esetében adminisztratív érdekkonfliktust állapított meg az ANI, amely szerint az elöljáró 2012 és 2016 közötti mandátuma idején aláírt két olyan tanácshatározat-tervezetet, amelyek a saját tulajdonában levő ingatlanokra igényelt körzeti városrendezési terv (PUZ) jóváhagyásáról szóltak.
Krónika (Kolozsvár)

Itthon is van tennivaló
Interjú a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ új vezetőjével
Szebeni Zsuzsa színháztörténész személyében november óta új vezetője van a bukaresti Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának. A kolozsvári születésű igazgatónőt az ide vezető útról, küldetéstudatáról, elképzeléseiről, terveiről, és az intézmény már körvonalazódott programjáról kérdeztük.
– Hogyan lett az irodalom és filozófia szakot végzett értelmiségiből színháztörténész, majd kulturális diplomata?
– Már egyetemista koromban érdekelt a színház és a vizuális művészetek, ezért a filozófia karon belül esztétikát tanultam Debrecenben. Az irodalom–filozófia oklevél megszerzése után rövid ideig újságírással foglalkoztam, majd egy ösztöndíjnak köszönhetően Budapestre kerültem, és felvételt nyertem az Országos Színháztörténeti Múzeumhoz és Intézethez. Az itt végzett kutatásaim eredményeinek köszönhetően sikerült néhány színházi és irodalmi személyiség pályáját mélyebben megrajzolnom. Ugyanakkor kiállítások kurátori tevékenységét is folytattam, miközben az intézet határon túli referense voltam. A Balassi Intézet – Magyar Kulturális Központ megüresedett tisztségére ebben a minőségemben pályáztam.
– Mi indokolta ezt a lépést?
– A színházi referensi pályát kezdtem szűknek érezni, munkám nagy részét Erdélyben végeztem, így célszerűbbnek láttam visszajönni, mert úgy éreztem, itthon is akad tennivalóm. Kolozsváriként és több mint húszéves magyarországi kulturális tapasztalattal a hátam mögött hidat szeretnék képezni a két kultúra között, és mindkét helyen be szeretném mutatni azokat az értékeket, melyeknek a felfogásom, neveltetésem, tanulmányaim következtében, valamint tapasztalataim nyomán az ismerője vagyok.
– Mit tart a küldetésének?
– A szó legnemesebb értelmében vett kultúra képviseletét az Erdélyre és ezen belül Székelyföldre jellemző különleges és pozitív jelenségek, valamint sajátosságok figyelembevételével. Mindkét kultúrából felmutatni azt, ami a másikból hiányzik, vagy kevésbé van jelen.
– Több mint két hónapja vette át a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának kulcsait. Sikerült-e beilleszkednie?
– A beilleszkedés hosszabb folyamat, de nagy örömmel jöttem ide, és jól érzem itt magam. Amellett, hogy rendezvényeket szervezek, igyekszem a másokén is részt venni.
– A jövőre nézve milyen elképzelései vannak az intézmény működésével kapcsolatban?
– Elsősorban azt szeretném, hogy az általam vezetett intézmény cselekvő részese legyen a város kulturális életének, és együtt lüktessen vele. A programjainkat pedig igyekezem a hagyományostól kissé eltérően, valami szokatlant, különlegeset is belefoglalva megszervezni.
– Mik a tervei, célkitűzései?
– Számomra fontos az eddigi, például a Bánffy Miklóssal kapcsolatos kutatásaim folytatása. Ugyanakkor, tekintettel a reformáció 500. évfordulójára, teret szeretnék szentelni Kemény Jánosnak és Makkai Sándornak is, illetve vissza szeretnék emelni néhány erre méltó női személyiséget a köztudatba. Köztük olyanokét is, mint Ignácz Rózsa és Kiss Manyi, akik ennek a megyének a szülöttei.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Illyés Gergely: meglett az alapja a román-magyar viszony normalizálásának
A hétfői külügyminiszteri találkozóval elkezdődött közeledés megteremtheti az alapját annak, hogy normalizálódjon a viszony Románia és Magyarország között, de ez nem kéthónapos folyamat, hosszú évek munkája lesz – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Illyés Gergely politológus. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársát a román-magyar diplomáciai viszony várható alakulásáról kérdeztük.
Hosszú ideje ez volt az első román-magyar külügyminiszteri találkozó. Teodor Meleșcanu és Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatón jobbára a diplomáciában megszokott, a párbeszédre való nyitottságot hangsúlyozó kijelentések hangzottak el. Hozott-e valami újat a korábbiakhoz képest ez a találkozó?
Ha nem hangozottak volna el a nyitottságra és a párbeszéd folytatására utaló, a diplomáciai nyelvezetben használatos szavak, akkor nem is került volna sor erre a találkozóra. A lényeges kérdéseket nem tárta a sajtó elé a két külügyminiszter, ami szerintem nem is gond. Ha visszatekintünk, akkor egy nagyon rossz időszakon van túl a két ország kapcsolata. Az elmúlt egy évben, a technokrata kormány mandátuma alatt kapcsolatfelvételi kísérlet sem nagyon volt, éppen azért, mert világos volt, hogy a Cioloș-kormány nem fog maradni Romániában, illetve ha marad is, akkor valamilyen pártok lesznek a háta mögött. Tehát ez az elmúlt egy év a várakozásé volt, azelőtt pedig a Victor Ponta vezette román kormány és a Titus Corlățean, majd a Bogdan Aurescu vezette román diplomácia egyértelművé tette, hogy nem szeretnének nyitni Budapest irányában. Hosszú évek óta nem volt semmilyen párbeszéd a felek között, így az már önmagában gesztus volt, hogy Teodor Meleșcanu még a parlamenti meghallgatása előtt erkölcsi kötelességének nevezte a kapcsolatok javítását Magyarországgal. A magyar külügy szintén gesztussal válaszolt, meghívták a román külügyminisztert Budapestre, Szijjártó Péter pedig őszire kapott meghívást Bukarestbe. Az is a barátságnak és a bizalomnak a jele, hogy Teodor Meleșcanu most Budapesten felszólalt a nagyköveti értekezleten. Tehát egyelőre az a minimum, hogy meglegyenek ezek a gesztusok, és legyen nyitásra való hajlandóság, ami megvan a felekben. Ez az alap most, ennél többről jelenleg nem lehet beszélni. Józanul gondolkodva Romániának és Magyarországnak nagyon sok közös érdeke van, az volt a természetellenes, ami eddig volt. Ez a mostani kapcsolatfelvétel, közeledés megteremtheti az alapját annak, hogy normális kerékvágásba kerüljenek a dolgok, de ez nem kéthónapos folyamat, ez hosszú évek munkája lesz.
Szijjártó Péter azt nyilatkozta: a legjobb, ha a közös érdekek alapján állnak a kapcsolatokhoz "trükkök és túlbonyolítás helyett". Miért érdeke Romániának a jó magyar-román diplomáciai viszony?
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy Románia az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerségre alapozott mindent az elmúlt években. Bukarestnek jelenleg a legtöbb szomszédjával, ha nem is rossz, de legalábbis semleges a kapcsolata, kifejezetten jó kapcsolatban nincsen egyikkel sem. Ez azt is eredményezte az elmúlt években, hogy Románia a brüsszeli érdekérvényesítésben nem volt valami következetes, nem lehetett egy arcélét megtalálni az országnak, nem lehetett tudni, hogy mit tart fontosnak. Ezt érzékletesen szemlélteti Markus Ferber múlt heti bukaresti látogatása. A befolyásos EP-képviselő nyilatkozta azt, hogy Románia eddig semmi gondot nem okozott, mármint a 13-as rendelet elfogadásáig, sem jó, sem rossz irányba nem akarta befolyásolni az uniós politikát, tehát semmi gond nem volt vele. Ezen mi mosolygunk, de a nyugat-európaiak pontosan így képzelik azt, hogy hogyan kellene viselkedniük a kelet-európai és általában az új tagállamoknak. A brüsszeli hozzáállás szerint ezeknek az országoknak a lakosság és a GDP tekintetében is kicsi súlyuk van az EU-ban, ezért csak ne akarják megmondani, hogy milyen legyen a brüsszeli irány. Románia teljesen beleillett ebbe a képbe.
Voltak korábban a románoknak olyan törekvéseik, hogy majd a franciákkal összefognak, aztán voltak olyanok, hogy majd a németekkel, ha már amúgy is az elnök német. A visegrádi négyekről (V4) nem akartak eddig hallani, egy lengyel-román tandemben gondolkodtak, mert mégis csak Lengyelország és Románia a legnagyobb két új tagállam. Az új lengyel kormánnyal nyilvánvaló lett, hogy az együttműködés nehézségekbe ütközik. A lengyelekhez a V4-en keresztül vezet az út, és úgy tűnik, hogy a Magyarországgal való kapcsolatok normalizálása nélkül ez nem fog menni. Tehát Bukarest a mozgásterét szeretné bővíteni az EU-ban is.
Emellett nagyon nagy vita lesz, vagy már nagyon nagy vita van arról, hogy 2020 után hogyan fog hozzáállni Brüsszel ennek a térségnek a felzárkóztatásához. Úgy tűnik, hogy nem lesz annyi uniós felzárkóztatási forrás, mint eddig, és a legtöbb nem vissza nem térítendő támogatás, hanem hitel lesz. Bukarestnek az az érdeke, hogy maradjon meg a jelenlegi helyzet, és nem csak az kulcsfontosságú, hogy mennyi pénz áll majd rendelkezésre uniós támogatásokra, hanem az is, hogy ezek alapinfrastruktúrára fordíthatóak és vissza nem térítendőek legyenek. Ez a szegényebb tagállamoknak a közös érdeke, és komoly lobbi zajlik ezért Brüsszelben.
Bukarest ugyanakkor az energetika terén is érdekelt a jó román-magyar diplomáciai kapcsolatokban. Eltérő helyzetben van Magyarország és Románia, mert Magyarországnak nagyon kevés saját energiaforrása van, és ami van, az is inkább atomenergia, és nagyon egyoldalú orosz energiaimportra van szorulva. Romániában jelenleg sokkal kedvezőbb ez a helyzet, de ez változik: egyre több energiát importál Románia is Oroszországtól, ez is lehet közös érdek.
Alig hagyta el a román külügyminiszter gépe Budapestet, a Miniszterelnökség közleményben tiltakozott a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban tanuló diákok szüleinek ügyészségi kihallgatása ellen, és megállapította, hogy „a korrupcióellenes harc leple alatt a magyarság jogainak tudatos szűkítése folyik” Romániában. Ez nem mond ellen az aznapi találkozó jó légkörének?
Szijjártó Péter a közös sajtóértekezleten is azt mondta, hogy nyíltan kell beszélni a két felet elválasztó problémákról, és a magyar diplomácia évek óta ezt az alapelvet követi. Nem hiszem azt, hogy azért, mert történik egy közeledés a két ország között, Budapestnek változtatnia kellene az alapelvein. A magyar diplomácia ezután is szóvá fog tenni minden olyan kérdést, amelyekről azt gondolja, hogy a romániai magyarok életét befolyásolja.
Ismét Szijjártó Pétert idézem, aki szerint „a közös sikerek és a kölcsönös bizalom hozzájárulhatnak ahhoz (...), hogy a kisebbségekkel kapcsolatos problémák megoldódjanak”. De lehet-e kölcsönös bizalom addig, amíg a kisebbségekkel kapcsolatos problémák nem oldódnak meg?
Hosszú időnek kell eltelnie addig, amíg annyira erősek lesznek a közös érdekek a két ország között, hogy nem fog beleférni az, hogy a Romániában élő magyarokat bármilyen jogsérelem érje. Most még nem úgy viszonyul Bukarest ehhez a kéréshez, ahogyan az elvárható lenne. És ez nem azt jelenti, hogy a kölcsönös bizalomhoz vezető úton nem lehet ezt szóvá tenni.
Bukarest évek óta szorgalmazza, és ezt tette most újra Budapesten Teodor Meleșcanu is, hogy legyenek újra együttes román-magyar kormányülések. Ezek a Fidesz-kormány idején szakadtak félbe. Nem jogos ez a román igény?
Az együttes kormányülések szintén diplomáciai gesztusok. Nem az együttes kormányüléseken születnek meg a döntések, hanem ott szentesítik azokat, amelyek alacsonyabb szinten, tárgyalások során megszülettek. Ha olyan a bizalom a két ország között, és van amiről dönteni, akkor az együttes kormányülések megtartása nagyon szép és fontos gesztus. Csak akkor van gond, amikor ezek megpróbálják elfedni a sikertelenséget, vagy megpróbálnak hamis látszatot kelteni. Az együttes kormányülések nagyon hasznosak, de előbb legalább alacsonyabb szinten meg kell egyezni bizonyos kérdésekben, e nélkül szerintem inkább kárt okoznak.
A találkozó előtt voltak olyan sajtóvélemények, hogy a román és a magyar kormánypártok hasonló nézetei mentén javulhatnak a Románia és Magyarország közötti államközi kapcsolatok. Az érv az volt, hogy a jobbközép Fidesz és a román szociáldemokraták hasonló álláspontot képviselnek például a migráció, a multinacionális cégek adópolitikája vagy a Soros György finanszírozta civil szervezetek tevékenysége kapcsán. Ezt hogyan látja?
Azt látom, hogy ennek a román kormánynak még nem kristályosodtak ki a nézetei. Nem hiszem, hogy óriási következtetéseket kellene levonni abból, hogy mi történt a választási kampányban és milyen kijelentéseket tesz a következő hetekben Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök. Még az nem látszik, hogy Románia milyen szakpolitikákat alakít például. Volt szó már magyarországiakhoz hasonló szakpolitikai kezdeményezésekről, akár a multiknak a megadóztatásáról, akár a magánnyugdíj-pénztárak szabályozásváltoztatásáról, de ezek egyelőre még nem öltöttek konkrét formát. Az látszik, hogy az ideológiai szembenállások nem mérvadóak a diplomáciai kapcsolatokban. Magyarországnak például nagyon jó kapcsolata van most Szlovákiával, ahol baloldali kormány van, tehát önmagában ez nem okoz akadályt a két ország viszonyában.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Tudatosan csúsztat az ANI Horváth Anna ügyében?
Nemcsak megfosztotta Horváth Annát a fellebbezés lehetőségétől, de hatalmasat csúsztatott is a Kolozsvár alpolgármestere elleni vádak megfogalmazásakor a feddhetetlenségi ügynökség (ANI). Így talán már nem is csoda, hogy a vádakat egyértelműen cáfoló iratokat sem vette figyelembe.
Mint ismert, az ANI érdekkonfliktus bűncselekményének gyanújával feljelentette Horváth Annát a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA). Ezt a gyanút a keddi közleménye szerint arra alapozza, hogy az alpolgármester önkormányzati képviselőként részt vett annak a tanácsi határozatnak a megszavazásában, amellyel 90 ezer lejt utaltak ki a Horváth Anna által – az ügynökség szerint – elnökölt Claudiopolis Egyesületnek. A polgármesteri hivatal honlapján keresgélve hamar kiderül, hogy városi tanács a 2013/194-es határozatában nem 90 ezer lejt, hanem mindössze 9 ezer lejt utalt ki az egyesületnek.
Horváth Anna korábban a Maszolnak elmondta, hogy eljuttatta az ügynökséghez az ANI vádjait cáfoló iratokat. Az alpolgármester bizonyítani tudja, hogy már nem volt a Claudiopolis Egyesület elnöke 2013-ban, amikor a városi tanács elfogadta a szervezetnek pénzt kiutaló határozatot. A politikus 2012 júniusában közjegyző előtt mondott le az egyesület elnöki tisztségéről, és még a közjegyző által kibocsátott számlát is elküldte az ügynökségnek.
Horváth Anna azt is bizonyítani tudja, hogy nem szegte meg a törvény Sapientának kiutalt pénzösszeg esetében sem, mert nem munkaszerződése, hanem óraadásról szóló polgári szerződése volt az egyetemmel 2008-2010-ben. Az ezt igazoló iratokat az alpolgármester és a felsőoktatási intézmény is elküldte az ügynökségnek.
A Maszolnak nyilatkozva Horváth Anna értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az ANI nem vette figyelembe az általa elküldött dokumentumokat, és azt is, hogy az ügynökség egyenesen ügyészségi feljelentést tett, megfosztva őt a fellebbezés lehetőségéről. Ezt a lehetőségét az ANI működését szabályozó2010/176-os törvény 22. cikkelye írja elő.
A fentieket figyelembe véve a Maszol szerdán az ANI sajtóirodájához fordult a következő kérdésekkel:
- tudatában vannak-e annak, hogy hamis információkat tartalmaz a Horváth Anna elleni vádakat felsorakoztató közleményük, és szándékukban áll-e pontosítani az adatokat egy újabb közleményben?
- miért nem adták meg a törvényben szavatolt fellebbezési lehetőséget az alpolgármesternek?
- miért nem ismerték el a vádakat egyértelműen cáfoló bizonyítékokat?
Ha az ANI-tól választ kapunk, cikkünket frissítjük.
Cs. P. T.
maszol.ro

Arany-emlékév – Emléktúra indul a kétszáz éve született költő tiszteletére
Emléktúra indul csütörtökön a kétszáz éve született Arany János tiszteletére, az egy éven át tartó Arany-út program egy partiumi és három magyarországi várost érint. A túrát teljesítők között értékes nyereményeket sorsolnak ki.
Az emléktúra ötletét a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület találta ki azzal a szándékkal, hogy 2018. március 2-ig minél többen látogassanak el azokra a településekre, amelyek a költő életében kiemelkedő szerepet töltöttek be. Így az Arany-út egyik állomása Nagyszalonta, ahol 1817. március 2-án Arany János született. A túra helyszíne még Debrecen, ahol a költő a későbbi pályafutása szempontjából meghatározó diákéveit töltötte, valamint Nagykőrös, ahol tanárként dolgozott és balladáit írta, valamint Budapest, ahol az akadémia titkára lett.
Az emléktúra résztvevőinek egy erre a célra kiadott füzetbe négy pecsétet - a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumét, a nagykőrösi Arany János Kulturális Központét, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárét és a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesületét - kell összegyűjteniük.
Azok között a túrát teljesítők között, akik a négy pecséttel ellátott szelvényüket a kihelyezett urnákba bedobják, jövő év április 11-én értékes nyereményeket sorsolnak majd ki - olvasható a nagyszalontai egyesület kiadványában, amelyben Arany János életének és pályájának legfontosabb eseményeit gyűjtötték össze. Az Arany-út helyszínei tetszőleges sorrendben járhatók végig.
Az emléktúrához kapcsolódva a debreceni Méliusz könyvtár helyismereti gyűjteményének munkatársai külön brosúrát is készítettek, így a városba érkezők részletesen megismerkedhetnek Arany János életének debreceni vonatkozásaival - tájékoztatta az MTI-t Kovács Béla Lóránt, az intézmény igazgatója. Egyebek mellett olvashatnak Arany János és a református kollégium viszonyáról, de a kiadványból kiderül az is: hogyan kapcsolódik Toldi Miklós a virágkarneválhoz és mi volt a költő kedvenc édessége.
Az évfordulóra készített ismertetőben található térkép segítségével a túrázók végigjárhatják Debrecen valamennyi Arany-emlékhelyét.
[Forrás: MTI]
itthon.ma

A teljes súlytalanság – ez jellemzi az RMDSZ-t
Nehéz összefüggő elemzést írni egy annyira szétesett szervezetről, mint amilyen manapság az RMDSZ. Persze, nagyon jól mutatnak a választási eredmények, a nagy létszámú parlamenti frakciók, a bizottsági pozíciók, a polgármesteri és tanácselnöki funkciók, de ha mérlegre tesszük, hogy mennyit is érnek, úgy járunk, mint amikor a nullát megszorozzuk valamennyivel. A semmivel maradunk.
Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy Kelemen Hunorék eljátszották a becsületüket. Összedugták az orrukat bárkivel, akit éppen a hatalom közelében találtak. Így aztán nem csodálkozunk, hogy mindenkire haragszanak, akire éppen kell, de mindenkivel jó viszonyt ápolnak, akivel éppen szükséges. Feltétel nélkül támogatják azt a kormányt amelynek politikailag alárendelt intézményei minden lehetséges alkalmat kihasználnak a magyar érdekek megtorpedózásáért. Olyan „banális” kérdésekben, mint a Katolikus Líceum létrehozása, vagy a Városháza – Községháza felirat használata. Ezek az esetek nyilvánvalóan bebizonyították, hogy mennyit is ér az „erős képviselet”.
Ezek a szerencsétlen előzmények, amelyek a bukaresti prérin hitel nélkül hagyták az RMDSZ-t, hozzáadódtak ahhoz a balliberális politikai beetetéshez, amellyel az erdélyi magyarokat több mint két évtizede befolyásolták. A magyar kérdés mellett mindig szem előtt tartották a cigányok, zsidók vagy a migránsok gondjait, sőt, még a melegekét is, hogy senki ne maradjon ki a sorból. Történt mindez olyan politikai körülmények között, amikor az RMDSZ a magyarok kisebbségvédő szervezeteként jelölte meg magát, de szinte semmilyen, a törvény által szavatolt jogunkat nem tudták garantálni. Azonban harcba szálltak másokért. Aztán minden választáskor akadt egy-két mondvacsinált közellenség, megfestették a képviselet nélkül árválkodó magyarság rémképét, és máris megvolt a bejutásukhoz szükséges szavazati arány.
A legutóbbi választások során úgy tűnt, hogy irányváltás lesz az RMDSZ-ben, hogy a balliberális kerékvágásból áttérnek a jobboldaliba, amelynek elsősorban a nemzeti jogok kiköveteléséből, a szókimondó politizálásból valamint a közösségre nézve előnyös gazdasági és politikai döntések meghozatalából kellett volna állnia. Az eltelt néhány hónap azonban bebizonyította, hogy potyára jött a magyar miniszterelnök erdélyi korteshadjáratra. Nem vett át tőle semmilyen vezetői allűrt az RMDSZ elnöke. Azóta is hol mint Dragnea árnyéka, hol mint egy súlytalanul keringő kisbolygó, hol mint az őt manipuláló háttéremberek bábuja, úgy éli mindennapjait. A legnagyobb problémája az, hogy megtagadta Markót, de nem pártolt át Orbán mellé sem. Ott maradt a nagy langyos semmiben. Jó példa arra, hogy kutyából soha nem lesz szalonna.
Persze, maga mellé vette az új ügyvezető elnököt, aki nagyokat mond, és úgy tesz, mintha politizálna. Mint egy kisgyerek, akit végre szóhoz juttattak. Még a melegekről is cikket ír, mintha ez lenne a legfőbb problémája. Neki és az RMDSZ-nek. És a legszomorúbb az egészben az, hogy meg van elégedve magával, úgy érzi, hogy jól csinálja a dolgát. A parlamenti képviselet is teljesen súlytalan. Cseke és Korodi már rég lejárt lemezek. Az új képviselőket és szenátorokat jól kiképezték, tudják a leckét: hallgatni arany. A „gurut” még mindig Verestóy Attilának hívják. Aztán mehetünk „vidékre”, ahol – néhány kivételtől eltekintve – szinte mindenütt „DNA-doszárokat”, szegénységet, és a sikereikkel kérkedő szolgalelkű politikusokat találjuk. Ha valaki mégis meg akarna szólalni, akkor előveszik valamelyik zűrös ügyét és kuss lesz a neve. De ott van minden idők „legkontraszelektáltabb” frakciójaként a marosvásárhelyi és a Maros megyei. A városi frakció elnöke labdarúgóedzőként talán még labdába rúghatna, de tanácsosként már aligha, hiszen csak úgy teszik-veszik a frakciót a Katolikus Líceum ügyében, csak hebegnek-habognak, pedig most a határozott fellépésnek lenne itt az ideje. A sporttámogatásokban azonban – furcsamód – mindig kiegyeznek a város polgármesterével. A megyei tanács elnöke legfennebb a „Falunapokat Szervező RMDSZ Platform” elnöke lehetne, de azt minden bizonnyal meg is érdemelné. Addig azonban, amíg a repülőtér sorsát is ő egyengeti, szinte biztosra vehetik a kolozsváriak, hogy nem kell a vásárhelyi versenytársuktól tartaniuk. Éljen a megújult RMDSZ!
Ferencz Zsombor
itthon.ma,

Madéfalva polgármestere megfellebbezte a prefektusi rendeletet – elutasították
A Hargita Megyei Törvényszék elutasította Szentes Csaba volt madéfalvi polgármester keresetét, aki a mandátuma megszűnéséről szóló prefektusi rendelet hatályon kívül helyezését kérte. Van még fellebbezési lehetőség, de Szentes nem döntött, hogy él-e ezzel.
Szentes Csaba múlt év decemberében fordult a törvényszékhez, azt kérve, hogy a tavaly decemberben hozott prefektusi rendeletet érvénytelenítsék, illetve függesszék fel a végrehajtását. A Hargita Megyei Törvényszék mindkét kérést elutasította, a döntés ellen még lehet fellebbezni.
Kérdésünkre a volt polgármester azt mondta, még nem döntött arról, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. Az említett prefektusi rendelet szerint a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jogerős ítélete és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) megállapítása értelmében Szentes Csaba nem töltheti be a községvezetői tisztséget. A 2004. évi 393-as számú, a helyi választottak jogállására vonatkozó törvény előírásai szerint egy polgármester akkor veszíti el összeférhetetlenség miatt a mandátumát, ha erről végleges és visszavonhatatlan bírósági ítélet születik. A törvény azt is előírja, hogy a prefektusnak rendelettel kell tudomásul vennie a mandátum megszűnését.
Az ANI 2014 júniusában állapította meg az összeférhetetlenséget Szentes Csaba esetében, aki mint engedéllyel rendelkező magánszemély (PFA) mezőgazdasági tevékenységet is folytatott. A polgármester ezután a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához, majd a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez fordult jogorvoslatért, de minden esetben elutasítással szembesült. A tisztség betöltéséhez szükséges időközi polgármester-választás kiírásáról a kormány hatásköre dönteni, addig a község vezetője az alpolgármester marad.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Összetépték a DNA által küldött beidézést, mondván, hogy az már nem érvényes
Míg két napja arról számoltak be a sajtónak a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium néhány diákjának szülei, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nem csak őket hallgatná ki, hanem az iskolába járó gyermekek kihallgatását is kilátásba helyezte, addig a Vásárhelyi Hírlap arról szerzett tudomást, hogy a rendőrség az idézés kézbesítése után visszament a szülőkhöz, elkérték a „meghívót”, és előttük összetépték, mondván, hogy már nem érvényes.
Csíky Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért csoport szóvivője megerősítette lapunknak a hírt, miszerint a hatóság képviselői valóban megsemmisítették az egyik szülőnek kiküldött felszólítást.
„Eddig több mint negyven szülőt hívtak be, de arra még nem jöttünk rá, hogy milyen logika szerint. Eleinte azt gondoltuk, hogy azokat, akik az Unirea Főgimnáziumból hozták át a gyerekeiket, de rájöttünk, hogy nem áll ez az elmélet, mert másokat is beidéztek. Nem tudjuk tehát, hogy mi alapján döntötték el, kiket hallgatnak ki, ahogy azt sem, hogy fog-e még felszólításokat küldeni a DNA” – magyarázta Csíky Csengele, aki eddig még nem kapott felszólítást, holott ő azt hitte, hogy őt hívja be először az ügyészség, a szülők civil csoportosulásának képviselőjeként.
A szülők közösen megfogalmazott véleménye az, hogy harcolni fognak azért, hogy megmaradjon a katolikus iskola – fejtette ki Csíky Csengele. Teszik ezt úgy, hogy közben a Maros Megyei Főtanfelügyelőség az iskola vezetőségét hivatalos átiratban arról értesítette, hogy nem csak nulladik osztályt, de új ötödik és kilencedik osztályt sem indíthat a Római Katolikus Teológiai Gimnázium a 2017-2018-as tanévben.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Lázár Ede lett a Sapientia EMTE Csíkszeredai karának új dékánja
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán csütörtökön sajtótájékoztatón jelentették be a március elsejétől életbe lépett vezetőségváltást: Makó Zoltán volt dékán helyét Lázár Ede korábbi dékánhelyettes vette át.
A sajtótájékoztatón a Sapientia csíkszeredai helyszínének régi vezetői értékelték az elmúlt évek munkáját, az új vezetőség pedig jövőbeli terveiről beszélt. Az eseményt Dávid László, az egyetem rektora nyitotta meg: elmondása szerint büszke a csíkszeredai helyszínre, hiszen a tudományos életben, illetve a különböző rendezvények és programok szervezésében is kimagasló eredményeket értek el az elmúlt években.
Beszédében köszönetet mondott a korábbi vezetőségnek, majd kiemelte, hogy a két csíkszeredai kar egyesítésekor Makó Zoltán és Kósa István akkori dékánok saját érdekeik ellenére példaértékűen oldották meg a kialakult helyzetet. A rektor azt is elárulta, Makó Zoltán azért nem vállalt újabb mandátumot, mert a tudományos életben szeretne komoly eredményeket elérni, Lázár Ede pedig eddig is a kar meghatározó embere volt, és elkötelezetten fogja ellátni új feladatait.
„Tovább fejlesztjük a Sapientiát, de a fejlesztést nem úgy kell elképzelni, hogy 30 új szakot indítunk, és több új tanárt veszünk fel, hanem azt kell figyelembe venni, hogy Székelyföldnek mi a legjobb. Az, ha jól képzett fiatalokat nevelünk, és ezt úgy tudjuk megtenni, ha olyan szakokat működtetünk, amelyekre van kereslet, és amelyekben jók vagyunk” – hangsúlyozta Dávid.
Makó Zoltán 2008-as kinevezésének körülményeit elevenítette fel, elmondása szerint amikor az akkreditációs bizottság az egyetemen járt, olyan személyt kerestek, aki tud románul. „A rektor úr már fel volt erre készülve, és ennek hatására 15 perc alatt kineveztek dékánnak. Ez egy kritikus időszak volt az egyetem életében, és minden azon múlott, hogy sikerül-e akkreditálni az első szakjainkat. Ez aztán sikerült, és ez egy áttörés volt a Sapientia életében. Az első mandátumom tehát az akkreditációról, a második viszont már a társadalomba való beilleszkedésről szólt. Az elején valóban összevisszaság volt, de mára kialakult egy olyan egységes rendszer, ami ritkaságnak számít” – emelte ki Makó.
Lázár Ede kihangsúlyozta, úgy érzi, hogy az egyetem felnőttkorba lépett, és ezután korszakváltás következik. „Egyre jobban működő egyetemi struktúrával, 78 doktorált, főképp székelyföldi főállású kollégával, és további 10 doktorandusszal próbáljuk betölteni azt a missziót, amit az alapítók megálmodtak: azt, hogy Székelyföld gazdasági, társadalmi fejlődésének egyik meghatározó tényezője legyünk. Célom, hogy a végzett hallgatóink versenyképesek legyenek, ezért tartalmi fejlesztésre van szükség. Fontos, hogy egyre több energia maradjon a minőségi oktatásra és kutatásra. Köszönöm a belém fektetett bizalmat, és köszönöm Makó Zoltánnak azt a munkát, amely során lefektették az alapokat. Arra törekszem, hogy ezekre a jól lefektetett alapokra, jó eredményeket építsünk” – biztosított az egyetem új vezetője.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

Parlamenti tevékenységéről számolt be Korodi és Tánczos
Sajtótájékoztatón foglalták össze csütörtökön parlamenti munkájukat Korodi Attila és Tánczos Barna RMDSZ-es képviselők.
Korodi elmondta, többek között azon dolgoztak, hogy az országos költségvetésből finanszírozzák a Hargita megyei utak felújításának terveit, amelyek alapján többéves beruházást lehet majd megvalósítani.
Továbbá a megye négy városának, Csíkszeredának, Gyergyószentmiklósnak, Székelyudvarhelynek, valamint Maroshévíznek a vasútállomását szeretnék rendbe tenni, ahol már vannak tervek, a kivitelezésnek hozzáfogni, ahol nincsenek, ott legalább a dokumentációt elkészíteni. Ugyanakkor megemlítették mint fontos beruházást az erdélyi autópályát is.
Korodi kitért a Caritas által is ellátott szociális szolgáltatások működése körül kialakult krízisre, és bár nem tudott még részletes adatokkal szolgálni, annyit elmondott, hogy megoldás született a problémára, megnyugtató választ kaptak a kormánytól. A parlamenti képviselő arról is beszámolt, hogy vita tárgyát képezi jelenleg az erdőgazdálkodási kihágásokat érintő jogszabály, amely megnehezítette a jóhiszemű tűzifa-kitermelést. Ezzel kapcsolatban az az álláspontjuk, hogy törvénytelenség esetén a járművek elkobzása megmaradjon büntetésként, azonban normális keretek között engedélyezzék a tűzifa kitermelését.
Tánczos Barna szenátor többek között a közbirtokosságokat érintő kérdéskörről beszélt, mint mondta, az időközben megjelent sürgősségi kormányrendelet szövegén módosítanának, hogy a magánszemélyekhez hasonlóan a közbirtokosságok is hívhassanak le uniós támogatásokat birtoklevél nélkül − ezt május 15-ig szeretnék rendezni a parlamentben. A szenátor továbbá kifejtette, hogy a háztáji gazdaságokra vonatkozó szabályozást is egyszerűsítené, erre állítana össze egy tervezetet. Ugyanakkor az RMDSZ-es képviselők azt is elmondták, hogy előkészítenek egy jogszabály-tervezetet a kisebbségi nyelvhasználatról az egészségügyben és a közigazgatásban.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

Bedő Imre, a vetőmagburgonya elismert kutatója
Kiemelkedő tudományos munkát végzett a vetőmagburgonya termesztésének kutatásában a csíkszeredai dr. Bedő Imre agrármérnök, aki a csíkszeredai Burgonyakutató Állomás alapítója volt, és a Hargita Megyei Vetőmagfelügyelet vezetőjeként is dolgozott.
Bedő Imre háromszéki, sepsikőröspataki származású, mint mondta, már gyermekként megtapasztalta a nehéz időket. A második világháború előtt, 1938-ban született. „Emlékszem az eseményekre, a háború utáni nagy szegénységre. Anyám papleány volt, az apám, akárcsak a nagyapám, ükapám pedig kántortanító – mivel volt egy kis földjük, kuláknak nyilvánítottak, kisepertek a faluból, mindenünk ott maradt. Ötödikes koromban, 11 évesen már napszámba dolgoztam, hogy meg tudjunk élni, majd elkerültem otthonról, és én kellett megoldjam a problémáimat” – említette. A középiskola elvégzése után orvosi egyetemre akart felvételizni, mert szerette a természettudományokat, de származása miatt nem vették fel.
Ezért két évig nevelőként, helyettes tanárként, adóhivatali alkalmazottként dolgozott. „Mikor elmentem felvételizni, a professzor gratulált, és amikor az eredményeket közölték, nekünk, akiket nem akartak felvenni, mindig 2–3 jeggyel leütötték az általánosunkat, mert nem voltunk társadalmilag megfelelők. 1956 hatására megnyitották a magyar agronómiát, és akkor az orvosi felvételin elért eredmények alapján felvettek. De csak úgy, hogy amikor vittem az eredményeket, azt kérdezték: munkás, paraszt? Mondtam, munkások vagyunk, mert azért, hogy megélhessünk a tanítói fizetésből, apám a kollektív méhészetét is elvállalta, és az egész család segített neki. Azt mondták, hozzak egy papírt erről, és így felvettek” – mesélte.
Az egyetemen a tudományos körök felelősének választották meg, ebben a tevékenységben aktívan részt vett. 1962-ben, a gyakorlóév után több társával együtt a burgonyakutatással bízták meg, akkor került Csíkszeredába.
Erdőalján kezdett dolgozni kutatómérnökként 1962-ben, ahol most a hegyivadász zászlóalj van. „Lovasfogattal jártunk a hegy alól, négy órakor kimentem a mezőre, hétig végeztem a kutatást, utána pedig nappal a többi munkát”. A hatvanas évek elején a nagybani vetőmagtermesztés és vírusmentesítés megszervezése az akkori feltételek mellett nehéz volt. „A mezőn egész nap vizsgáltuk a parcellák vírusfertőzöttségét, olyan is volt, hogy egy kis parcellán a növények tíz százaléka maradt meg, a többit ki kellett szedjük, mert fertőzöttek voltak. A vetőmagtermesztés kritériuma az volt, hogy csak egészséges burgonyát lehet szaporítani. Az államvizsga-dolgozatomban is leírtam, hogy az alapfajták annyira fertőzöttek voltak, hogy az új fajta is megfertőződött, és a termést nem a biológiai értékének megfelelően biztosította, hanem annak függvényben, hogy mennyire volt fertőzött. Azt is mondtam, hogy az addig végzett összehasonlító kísérletek érvénytelenek – nem azt jelezték, hogy mire képes egy burgonyafajta, hanem azt mutatták meg, hogy a fertőzöttség függvényében mennyit termett. Amikor elértünk hat-nyolc-tízezer kilós termést hektáronként, az csak hat százaléka volt annak, amire képes lett volna maga a fajta. Ezért kellet beindítani az országos vetőmagtermesztést” – emlékezett Bedő Imre.
„1966-ban újraszerveződött az egész munka, én alakítottam meg a csíki és gyergyói zárt vetőmagtermesztő övezetet – eljutottunk addig, hogy Hargita megyében 6200 hektáron évente több mint 100 000 tonna vetőmagburgonyát állítottunk elő, amelyből 70 000 tonnát évente eladtunk. Annak az ára a fogyasztási burgonya másfélszerese volt, el lehet képzelni, mennyi pénz került a termelőszövetkezetekhez. Képesek voltunk a szépvízi vagy szentsimoni kavicsos földön is termeszteni, aztán jöttek a külföldi kutatók, és azt mondták, ilyen feltételek mellett máshol nem termesztenek burgonyát. A 25–30 cm-es termőréteg alatt kavics volt” – emlékezett.
Többször ellentétbe került a kommunista tervgazdálkodás diktálta „megvalósításokkal”. „A végén oda jutottunk a hazugsággal, hogy egyes egységek azt állították, 70–80 ezer kilogrammot termeltek hektáronként, amikor én kimutattam a kísérleti állomásnál, hogy a mi vidékünkön öntözés nélkül akármilyen mennyiségű műtrágya-felhasználás is van, az éghajlati tényezők miatt, 54 ezer kilós hektáronkénti termésnél többet nem tudunk elérni. Jöttek a nézeteltérések, mondták, mit kell csinálni, habár mi tudtuk mi a feladatunk. Mindig megmondtam a véleményemet, aztán mentegetőzni kellett, hogy nem tudok tökéletesen románul, nem jól fejeztem ki magamat, mert amit a plénum előtt mondtam, azért be kellett volna zárassanak. Amikor visszavonultam az igazgatói tisztségből, a nyolcvanas években, megkérdezte az első titkár, hogy nem akarok tovább dolgozni? Mondtam, én igen, de adjon garanciát arra, hogy ha megüt a guta, eltartja a családomat. Azt kérdezte, én bolondnak tartom őt? Én pedig azt, hogy ő bolondnak tart engem? Mint kutatóegység, meg tudtam valósítani 40–50 ezer kilós termést hektáronként, és a termelőszövekezetek 70–80 ezer kilogrammot? Olyan gazdaságok voltak, amelyek száz vagon földet írtak be, mint leírt mennyiséget, hogy egy nagyobb átlaghozamot tudjanak megvalósítani. Ezek olyan aberrációk voltak, amelyeket józan ésszel nem lehetett követni” – elevenítette fel.
1970-ben a brassói kutatóintézethez hívták. Tusnádon, ahol három évig végzett vetőmag-minősítést, egy alkalommal a földművelésügyi miniszter is jelen volt, és felvetődött a kérdés, hogy mi legyen vele. „Mondtam, miniszter elvtárs, az a helyzet, hogy van egy csángó hiedelem, miszerint 2000-ben lesz a világvége, s csak az menekül meg, aki a Naskalatra menekül, s az itt van. Mindenki elkacagta magát, s megértették, hogy itt kell maradnom. Amikor lemondtam az igazgatói tisztségről, rá egy évre találkoztam az első titkárral, aki megjegyezte, milyen jól nézek ki, mi a titkom? Mondom, adja be maga is a felmondását. Mindenki elsápadt. Mondom, ne szó szerint értse, hanem úgy, hogy visszavonultam, és kint a hegyen a vetőmagburgonya termesztésével dolgozom, a friss levegő pedig hasznomra vált” – emlékezett.
Tudományos dolgozatokat, értekezéseket írt, munkáját számos díjjal, kitüntetéssel, oklevéllel ismerték el. Közben megszerezte a mezőgazdasági tudományok doktora címet, a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja lett. Együttműködött a szakma külföldi képviselőivel is, továbbképzéseken vett részt. „Nagyon jó kapcsolatom volt a magyarországi vetőmagburgonya-termesztőkkel, eljöttek ide, hogy megnézzék, mit csinálunk, fogadtam őket, gondoskodtam az ellátásukról, visszahívtak, minden esztendőben tíz napot, két hetet ott töltöttem, meglátogattam azokat az egységeket, amelyeket fenntartottak, és azokkal az emberekkel tartottam a kapcsolatot, akik a szakmában világszínvonalat jelentették. Azokat a szakfolyóiratokat, kiadványokat rendeltem meg, amelyekre szükség volt” – mesélte.
Az idős szakember nincs túl jó véleménnyel a mai állapotokról. „Az emberek képesek megalkudni a pénzügyi előnyökért, nem merik, és nem is akarják az igazságot kimondani, nem szolgálatot végeznek, hanem harcot vívnak a pozíciókért. Minket egész életünk során a szolgálat vezérelt, ennek kellett eleget tenni, becsülettel, jóérzéssel, emberséggel. Mindig meg voltam elégedve, soha nem volt elég az időm, nem unatkoztam. Jól éreztem magam, s hálát tudtam adni minden este, hogy milyen jó, hogy amit kitűztem, meg tudtam valósítani. S ez sokat jelentett. Az ember elsősorban saját magával kell elégedett legyen, azzal, hogy valamit tett” – zárta a beszélgetést.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Nem bővítenék az önkormányzati képviselők Csegzi Sándor egyetemét Marosvásárhelyen
Létszámbővítést kért a Csegzi Sándor által vezetett Kulturális és Tudományegyetem a legutóbbi marosvásárhelyi tanácsülésen. Mivel többen kifogásolták az ott zajló tevékenységet, végül abban egyeztek meg, hogy a költségvetés elfogadása után visszatérnek a kérdésre.
A Kulturális és Tudományegyetem tevékenységéről rövid beszámolót tartott Csegzi Sándor az egyetem vezetője. Elmondta, több népszerű képzésük van, amelyekre többnyire olyanok jelentkeznek, akik már szakmában dolgoznak, de szükségük van továbbképzésre vagy átképzésre. Számos találkozót, konferenciát szerveztek, népszerűsítve a robotikát és az éghajlati változások fontosságát. Az egyetem vezetősége tevékenysége bővítése érdekében két új személy alkalmazását kérte az őt fenntartó polgármesteri hivataltól.
Radu Bălaş, aki tavaly tagja volt az egyetem vezetőtanácsának, felszólalásában ellenezte újabb személyek alkalmazását, szerinte ugyanis az egyetemen zajló tevékenység nem indokolja ezt. „A Kulturális és Tudományegyetemet pont annyira lehet egyetemnek nevezni, mint a Sörpatikát gyógyszertárnak. Tudomásom szerint a tavaly 1,33 millió lejt költött a város erre az egyetemre, amely a végzőseinek egy igazolást ad, s amelynek képzései akármelyik iskolában elvégezhetők lennének. Ha jól emlékszem négy évvel ezelőtt Dorin Florea azt mondta, hogy két évig támogatja a város az egyetemet, de azután meg kell álljon a saját lábán. Hát erre azóta sem került sor” – mondta Radu Bălaş.
Csiki Zsolt az RMDSZ frakcióvezetője szerint nem időszerű az alkalmazottak létszámának bővítéséről dönteni a költségvetés elfogadása előtt. Azt javasolta, hogy majd ezt követően kerüljön újra napirendre a kérdés.
A téma kapcsán kisebb vita alakult ki, elhangzott az, is, hogy a Kulturális és Tudományegyetemet nem Csegzi Sándornak hozták létre, hanem az 1963-ban alapított Népi Egyetem utódja, és éppen a tanácsosok szavaztak a névváltoztatásról. Volt, aki úgy vélekedett, hogy nem etikus valakinek a hobbiját közpénzekből fenntartani, arra utalva, hogy a polgármester személyes tanácsadóját évek óta foglalkoztatja a klímaváltozás, és többek között ilyen jellegű konferenciákat is szervezett az általa vezetett egyetem. Végül az újabb személyek alkalmazásáról szóló tervezetet elnapolták.
Simon Virág
Székelyhon.ro