A romániai sajtóban sokat szerepelt Erdély Ede felsőháromszéki vállalkozó neve. Több olténiai és dél-moldvai mezőgépészeti állomás, privatizációs botrányainak fő szereplőjeként mutatták be. Ő a kézdivásárhelyi Csavargyár többségi tulajdonosa, magánszemélyként megvásárolta a szépmezői Zoocomp Rt. 49,9 %-os részvénycsomagját. Az ország több megyéjében folyik az eljárás ellene, legutóbb a Zoocomp Rt. részvényeinek vásárlása kapcsán indított ellene nyomozást a rendőrség. Azzal gyanúsítják, hogy egyik cégének pénzét használta fel a részvények magáncélra történő megvásárlásához - ami törvénybe ütköző cselekedet. A rendőrség kihallgatásra idézte be Erdély Edét, az üzletember azonban nem tett eleget az idézésnek. Az aktacsomóban szereplő kár összege meghaladja a kétmilliárd lejt, a brassói Ügyészség parancsot bocsátott ki rendőri felügyelet mellett való előállítására. A rendőrök dec. 11-én a sepsiszentgyörgyi ügyészségre szállították Erdély Edét, ahol kihallgatták. A kihallgatáson jelen voltak védőügyvédei, egyikük a sepsiszentgyörgyi Adrian Vlad Casunean (az RTDP Kovászna megyei fiókjának elnöke, parlamenti képviselő). A kihallgatás végén az ügyész bizonyítékok hiányában nem bocsátott ki letartóztatási parancsot. /Bokor Gábor: Rohamrendőrös előállítás. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 14./

"Lisznyóban huszonnyolc óvodás és negyvenkilenc I-VIII. osztályos gyerek jár iskolába. Oktatásukkal nyolc pedagógus foglalkozik. A kis közösség nagyon tevékeny, rendezvényeik egymást érik. Januárban a lisznyópataki táborban sakkversenyt szerveztek az oltszemi, szentiváni és uzoni iskolások részvételével, újságolta az iskola igazgatója, Szilágyi Pál. A lisznyói tanintézmény testvériskolai kapcsolatot tart fenn az oltszemi tanodával. Nemrég közösen szerveztek tereptájékozódási versenyt. /Bokor Gábor: Tevékeny kis közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./"

"Új folyóirat jelent meg a napokban, a Jádzó Társaság kiadásában, a közművelődési és helytörténeti "Vidék" /Sepsiszentgyörgy/, amely tartalmazza a "Vidéki Gazda" mezőgazdasági mellékletet. A lapot Hargita és Kovászna megyében terjesztik. Az összesen 16 oldalon megjelenő folyóiratnak két irányvonalának megfelelően két címoldala van, tartalmai középen találkoznak. A "Vidék" cikket közöl Uzon kulturális életéről, a Mikes Kelemen vegyeskarról, a "Vidéki Gazda" a mezőgazdaság és a takarmányozás tudományáról értekezett. A bemutatkozó, ingyenes lapszámban Bokor Gábor főszerkesztő megfogalmazta: "A Vidéki Gazda célja információkkal ellátni a gazdatársadalmat." Az új lapot egyelőre a gazdaegyesületek keretein belül terjesztik, s ha igény lesz rá, átalakul hetilappá. /Új lap: a Vidéki Gazda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"Néhány hónapja jelent meg a Vidéki Gazda című mezőgazdasági és közművelődési havi lap. A kiadványt Kovászna és Hargita megyékben terjesztik. A Sepsiszentgyörgyön megjelenő lap felelős szerkesztője Bokor Gábor elmondta: a Vidéki Gazda első száma fél évvel ezelőtt jelent meg. Jelen pillanatban 1800 példányban készül, ebből megközelítőleg 1500 példányt adnak el. Szeretnék a lapot kétheti megjelenésűvé tenni, majd a jövő évtől hetente egyszer megjelentetni. A kiadványt jövőtől Maros és Brassó megyékben is terjeszteni fogják. /Fekete B. Zoltán: A vidékiekre is kell figyelni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./"

  A másfél éve megszűnt sepsiszentgyörgyi STV nyomdokába lépő Media 3 tévéstúdiója nov. 29-től híradóval jelentkezik – közölte Szőke György stúdióigazgató és Bokor Gábor főszerkesztő. Ezennel újraéled Sepsiszentgyörgyön a helyi tévézés. A Media 3 részvénytársaságot hat egyesület és alapítvány hozta létre, de különösebb anyagi háttérrel nem rendelkezik. Egyelőre három szerkesztőt, két operatőrt és egy vágót alkalmaztak.  Egyelőre csak másodnaponként sugárzott híradóval jelentkeznek, s egy ideig ez csak magyar nyelvű lesz, mivel román szerkesztőt még nem találtak. /(vop): Hétfőtől híradót sugároznak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) elnöke a vele készített interjúban kitért arra, hogy a működő RMGE-szervezetek aktivitása területenként változik. A tevékeny udvarhelyi szervezethez képest gyengén működik a csíki és gyergyói. Az elején főleg a nosztalgia vezette az idősebb embereket arra, hogy az RMGE tagjai legyenek. Elkezdték a tanfolyamok, magyarországi tapasztalatcserék szervezését. Most szükségszerű a tagság, ehhez kapcsolódik számos uniós támogatás megszerzése. Az RMGE a törvényalkotásban vagy megyei igazgatóságokon ott van, civil kontrollként. Az RMGE eddig körülbelül hat-nyolcezer gazdát készített fel Ezüstkalászos tanfolyamokon. Az RMGE 14 személyt javasolt az RMDSZ számára, nem gondolták volna, hogy két államtitkára, vagy államtitkári rangú képviselője van az RMDSZ-nek a mezőgazdaságban, de egyik sem az ő emberük. Többet vártak az RMDSZ-től, mint bármely más politikai alakulattól Sebestyén Csaba nem hiszi, hogy Románia, főleg Erdély mezőgazdasága versenyképes lehet az EU-ban. Inkább a falu- és tájturizmusban, az erre épülő ágazatokban lehet valamelyest bizakodni. Tejkvótát kellett (volna) igényelni, záros határidővel. A tejtermelők jó háromnegyed része ezt nem tette meg. Miből fognak megélni, ha nem tudják majd értékesíteni a megtermelt tejet? A területalapú támogatáshoz szükség lesz a farmok bejegyzésére. Azonban támogatást csak a 0,3 hektár fölötti parcellák kapnak. Ugyanakkor nagyon sok nadrágszíjparcella van. /Bokor Gábor: „Nem hiszem, hogy Erdély mezőgazdasága versenyképes lehet” Interjú Sebestyén Csabával, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

A génmódosított szervezetek (GMO) termesztése tönkreteheti Romániában mindazt, amit a természet megvalósított – állítja a Pioneer cég egyik volt romániai igazgatója egy Ausztriában készült dokumentumfilmben. Romániában jövő év január elsejétől betiltják a génmódosított szervezetek termelését – jelentette be az év elején az agrártárca. Az idei évre engedélyezték ugyan a génmódosított szója termelését, de csak szigorú követelmények betartásával. A Greenpeace szerint 2005-ben Romániában 140 ezer hektáron termesztettek génmódosított szóját – az összfelület 90 százalékán -, de ennek csak fele szerepelt a génmódosított termékek nyilvántartásában. Nincs tehát ellenőrzés, a génmódosított termék keveredhet a természetessel. Dan Craioveanu, a Bioterra munkatársa hangsúlyozta: a GMO termelésében Románia első Európában, és a gazdák nem tudják, mik a genetikailag módosított szervezetek, milyen következményei vannak termesztésüknek. Az európai polgárok 70 százaléka egyáltalán nem akar GMO-t tartalmazó készítményt fogyasztani, 94 százaléka igényli, hogy választhasson a génkezelt és a természetes alapanyagokból készült élelmiszerek között. Magyarországon március végén a Greenpeace nyomására a Lidl visszavonta áruházaiból a sertéshúskrém sertésmájjal nevű, génmódosított szójafehérjét tartalmazó termékét. Gráf József miniszter úgy nyilatkozott, hogy a GMO-k termesztését továbbra sem engedélyezik Magyarországon. /Bokor Gábor: Génmódosított szervezetek termesztésében elsők? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

A zágoni Mikes Kelemen Vegyeskar június 24-én ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját, ugyanakkor megtartották a 37. Zágoni Kórustalálkozót is, amelyen az ünnepelt házigazda mellett fellépett a baróti Rozmaring Női Kar, a papolci református vegyeskar, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica Kamarakórus és a Kriza János Unitárius Vegyes Dalárda és egy magyarországi kórus. A rendezvény a kórusok felvonulásával kezdődött, majd a református templom melletti parkban koszorúkat helyeztek el a mindenkori zágoni dalosok emlékére állított kopjafánál. A kultúrotthonban a Romániai Magyar Dalos Szövetség nevében Kelemen Antal vezetőségi tag köszöntötte a 125 éves zágoni kórust, Bokor Gábor szerkesztő bemutatta az évfordulóra kiadott emlékfüzetet a zágoni dalosok múltjáról és jelenéről. /Bodor János:   Dalos ünnep Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

A Kárpát-medencei Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány különböző országokból gyűjti az adományokat. Olyan nagyvállatokkal van kapcsolatuk, mint például a Richter Gedeon. Nagy hangsúlyt fektetnek a rászoruló betegek megsegítésére. Az alapítvány vezetőjének, Földes Istvánnak az UNICEF nagyköveti cím további lehetőségeket nyújt. Az UNICEF-en belül olyan lehetőségek vannak, melyek százszorosan meghaladják eddigi kereteiket. Senkit nem támogattak pénzzel, hanem megvásárolnak mindent, így biztosabbak lehetnek abban, hogy tényleg a rászorulókhoz, gyerekekhez jut a segély. Idén több százmillió forint értékben akarnak támogatást adni a Kárpát-medence rászoruló gyermekeinek. Az előző évekhez hasonlóan hátrányos helyzetű gyerekeket kívánnak ingyen táboroztatni. Ez évente 300-500 gyereket jelent, kísérőkkel együtt, különböző magyarországi táborokban, teljes ellátással. Legutóbb éppen bölöni gyerekeket táboroztattak. Földes István háromszéki családból származik /sz. Budapest, 1951./. Az 1989-es forradalom után azonnal megkezdte a segélyek szállítását Erdélybe. Tevékenysége az egész Kárpát-medencére kiterjed, az évek során sokszáz-millió forint értékű adományt juttatott a rászorulóknak. Az UNICEF a világ legnagyobb gyermekvédelmi szervezete, mely 160 országban van jelen programjaival. /Bokor Gábor: Reménysugár rászoruló gyerekeknek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 19./

Zágonban, Mikes Kelemen falujában sikeres az ifjúsági zenekar, és arra is igény van, hogy újraalakítsák a fúvószenekart. Március 4-én megalakult a zágoni önképző kör. Bokor Gábor, az ötletgazda megkezdte a bővebb falumonográfia összeállításához szükséges adatgyűjtés megszervezését. Az alakuló ülésen könyvbemutatót tartottak, és fellépett a helybeli 32 tagú vegyes kórus, Bokor Temesi Emma vezényletével. /(kisgyörgy): Önképző kör Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Székely honfoglalástól tartanak az anyaországban
Nem verték nagydobra a hírt, mégis a közvélemény elé került a Szegeden augusztusban megrendezett I. Székely—Magyar Világtalálkozó alkalmával felállított székely kapuk körüli botrány.
A szejkefürdői Orbán Balázs-kapukhoz hasonlóan felállított nyolc székely kapu — egy-egy minden székely szék részéről — szemet szúrt a közeli tömbháznegyed lakóinak, akik az avatás előtt felgyújtották a Csíksomlyói Szűzanya oltalmába ajánlott csíkszéki székely kaput. A vélemények megoszlanak: többen állítják, hogy a gyújtogatókat politikai indítékkal bátorították, a közelgő önkormányzati választásokra való tekintettel, mások úgy vélik, a székelyek nyomulnak jelképeikkel, és az anyaország elfoglalására készülnek.
Orbaiszék kapujának avatásán jelen volt Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármester, a széki RMDSZ-elnök is, aki megerősítette a zavargásokról szóló hírt. ,,Azt hitték, hogy a székelyek elindultak, pedig csak jelkép értékű volt a Székely—Magyar Világtalálkozó alkalmával felállított székely kapuk sora. Egy nemzet vagyunk, egy családhoz tartozunk — ezt akartuk üzenni. Voltak nézeteltérések, de a többség egyetértett a kapuállítással” — nyilatkozta.
Az orbaiszéki kaput Bodor János és fia, Csaba faragta. Ott voltak a kapu állításánál, lapunknak elmondták, hogy az állításra előkészített székely kapukra reggelre ismeretlenek egy-egy levelet tűztek ki. Az orbaiszéki kapu levelét Lajkó Ferenc szegedi lakos aláírása zárja, aki azt kifogásolja, hogy a Vértó-dombra felállított kapuk életveszélyesek az ott szánkózó gyerekek számára. Nem akar revizionista, határkorrekciós elgondolásba belefolyni, csak a gyermekek érdekeit nézi — írja. A gyújtogatást a kapuk állítása és az avatás közötti időszakban követték el, az oltásban a környékbeli tömbházak lakói is részt vettek. A gazoló álnevű internetes felhasználó augusztusi bejegyzésében ez áll: ,,egyetértek azokkal akik felgyújtották, az árukat vissza kéne perelni, és értelmesebb dologra kellene fordítani (akár nagyobb dombra a gyerekeknek). Ne ájuldozzunk már a székelyektől... ők éljenek boldogul Romániában... Magyarország a HAZAIAKÉ.” Gyalázatos dolog ilyeneket állítani és politikai kampány részeként lejáratni az emlékművet — vélekedik Bodor.
Pigniczki Zoltán szegedi lakos vállalta, hogy lapunknak nyilatkozik. Elmondta: a Vértó-dombon már korábban is állítottak emlékművet, a székely kapuk csak kiegészítik azt. Véleménye szerint politikai felbujtás áll a dolog mögött, nevezetesen a szegedi szocialista polgármesternek állhatott ez érdekében. A városban az általános közvélemény nem ítéli el a székely kapuk állítását. Sőt, ő és még sokan mások örülnek a székely szimbólumnak, a nemzeti összetartozás jelképének tartják — mondta.
A székely kapukat vállalkozók támogatásával állították. A kézdiszéki kapu állítását Nagy Lajos vállalkozó segítette, ő is ott volt az avatóünnepségen. Meglátása szerint ,,a rendesen gondolkodók, szépet szeretők” köre csak jót mondott az emlékműről. Volt azonban egy réteg, az ,,ellenzősök”, akik azt kérdezték: minek állították ezt az emlékművet? Ők voltak azok, akik inkább ünnepelték az éppen akkor átadott új villamosokat, a meghosszabbított vonalat — fogalmazott
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Berszán Lajos, a csángóföldi iskolaalapító pap (Búcsú Zágonban könyvbemutatóval)
Kettős ünnepre gyűltek össze tegnap a zágoniak: a katolikus templomban megtartották a 188. búcsút, az ünnepi szentmisét követően pedig ismertették a zágoni születésű Berszán Lajos atya életútját és a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum tizenöt évét bemutató könyvet.
Katolikusok, reformátusok, sőt, ortodoxok is hallgatták Kádár István lelkész prédikációját, majd imádkoztak a templomban eddig szolgált 25 lelkipásztorért is, közülük tizenheten már visszaadták lelküket Teremtőjüknek.
Berszán Lajos Zágon szülötte, de papként sosem szolgált a faluban. Kisgyermekként apa nélkül maradt, így az akkori plébánost tekintette szellemi vezetőjének, apjának — talán ez vezette a papi pályára is. A kommunizmus legdühöngőbb időszakában végezte papi tanulmányait, majd több templomban is szolgált. Életműve gyöngyszeme a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum, tizenöt évvel ezelőtt alapította, járta végig az iskolaindítás nehézségeit. Mára bebizonyosodott, az iskola a csángók, az erdélyi magyarság megmaradásának egyik biztosítéka. Erről a fáradhatatlan munkáról szólt a könyvet méltatva Kis József polgármester, majd Berszán Lajosról, a zágoniak pap bácsijáról vallott néhány diákja. Kedves, de szigorú, mindig megbocsátó és mindenre ráérő papról, tanárról, nevelőről, példaképről szóltak a visszaemlékezők. A kötet szerzője, Balog László munkája indítékaként említette, hogy az iskolaalapítás óta eltelt 15 év a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb civil kurázsi, amit mindenképpen meg kell örökíteni, példaként hátrahagyni a jövő nemzedékeinek.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zágon ünnepelt (Csutak Vilmos-szobrot avattak)
Zágonnak van, mivel büszkélkednie, minden évben megemlékezhet egy-egy nagy elődről, szoborral tiszteleghet előttük - mondotta beszédében Kis József polgármester Csutak Vilmos igazgató-tanár, történész mellszobrának szombati avatóünnepségén. Az alkotás a Mikes-Szent-kereszty-kúria szobor- és kopjaparkját gazdagítja, a megemlékezésen a helybeliek mellett jelen volt Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Pálosi Ferenc tiszteletbeli konzul, parlamenti képviselők, szenátorok, önkormányzati vezetők, egyházfők. A szobrot Zágon polgármestere és Szén József, Kisköre korábbi elöljárója leplezte le.
A mellszobor Kisköre testvértelepülés ajándékaként került Zágonba. Szén József beszédében kiemelte: Csutak Vilmos szobrával követendő pél-dát állítottak egy olyan faluban, amely őrzi a múlt értékeit. Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium jelenlegi igazgatója nagy elődje életútját elevenítette fel, hangsúlyozta kitartását, szülőföldje és a magyar oktatás melletti következetes kiállását. Incze Sándor esperes elmondta: a Székely Mikó Alapítvány már gondolt egy Csutak Vilmos-szobor állítására, de a zágoni polgármester megelőzte őket. Jövő évben azonban a megyeszékhelyen egész alakos szoborral tisztelegnek a nagy iskolaigazgató emléke előtt. Semjén Zsolt nem csak az eseményt méltatta, de kiemelte: a magyarországi rendszerváltás azonnali következményei érezhetőek, több, a határokon kívüli magyarságot érintő törvényt fogadott el az Országgyűlés. Jövő évben a szentgyörgyi Csutak-szobor állításánál magyar állampolgárokként, magyar útlevéllel a zsebükben ünnepelhetnek a háromszékiek - vázolta a jövő képét. A magyar miniszterelnök-helyettes jelenlétét az Orbán-kormány üzeneteként értelmezte Tamás Sándor tanácselnök: nyolc év hideg szünet után az új magyar kormány fontosnak tartja, hogy hangsúlyosan odafigyeljen Erdélyre, Székelyföldre - mondta.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fábián Ernő naplójegyzetei
Zsúfolásig megtelt Kovásznán a városi művelődési ház nagyterme Fábián Ernő Naplójegyzetek 1980—1990 között című könyvének bemutatója alkalmával.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és a Fábián Ernő Népfőiskola által szervezett rendezvényen a kötetet Bárdi Nándor egyetemi tanár, Filep Tamás Gusztáv szerkesztő és H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója mutatta be.
Bárdi Nándornak meghatározó szerepe volt a könyv megszületésében, ő az egyetlen, aki tudta, hová rejtette egykor Fábián Ernő naplóját. A mai egyetemi tanár már szegedi diákként szoros kapcsolatban állt a szerzővel. A kommunizmus idején — vállalva a rendszer szigorú megtorlásának kockázatát — Fábián Ernő több kéziratát menekítette ki Magyarországra.
A 450 oldalas kötetben a Ceauşescu-diktatúrában közölhetetlen, akkor szinte kimondhatatlan gondolatok láttak napvilágot. Remek kiindulópont azoknak a mai fiataloknak, akiket érdekelnek az előttük élt nemzedékek mindennapjainak gondolatai. Ha a megtorló rezsim idején kitudódnak Fábián Ernő akkor papírra vetett gondolatai, nem csak ő, hanem környezetének több tagja is bajba sodródott volna. A rendszerváltáskor Fábián Ernőt mesterüknek tekintették a nemzetpolitikai ideológia vállalói. Ő maga akkor távolodott el a politikától — sok rendkívül értékes társával együtt —, amikor a politika a hatalom eszközévé vált.
A könyvet a Sapientia EMTE Bocskai-háza Óváry Termében is bemutatták. Meghívottként jelen volt Németh Zsolt államtitkár, aki fiatal, Erdélyben is megforduló politikusként a naplóíró barátjának vallhatta magát.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gazdasági önrendelkezéstől az autonómiáig
Sok politikus — nemcsak országunkban — legszívesebben letagadná, törölné a történelemből, hogy Európa-szerte komoly autonómiatörekvések léteznek. Napjainkban ezek nem annyira látványosak, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Nem nevezhetőek a szó szoros értelemében vett harcnak, nem járnak vérontással, nem robbantanak az önrendelkezésért küzdő gerillák.
Ma már sokkal inkább a kitartó, erélyes, meg nem alkuvó, közép- és hosszú távú tervekre alapozott politizálással kívánják elérni az autonómiát. Élen járnak ebben a tekintetben a katalánok. Maradjanak itt az adók A spanyol tartomány közel harminc éve harcolta ki az anyanyelv használatának jogát, utána a tanügyi rendszerben az önrendelkezést — azelőtt, a Franco-diktatúrában tiltott volt a katalán nyelv használata, nemcsak a tanügyben —, van kulturális autonómiájuk, erős önkormányzatiságot alakítottak ki. Most az utolsó lépésnél tartanak: a gazdasági önállóságért harcolnak, ami nem jelent egyebet, mint az adórendszer föderalizálását. Közérthetően: az adók, illetékek maradjanak helyben, ne a spanyol államkasszába folyjanak be, ahonnan csak töredékük kerül vissza a katalán régióba — mondta lapunknak az Európai Parlamentben Ramon Tremosa i Balcells spanyolországi, de katalán születésű EP-képviselő. Katalónia Spanyolország területének hat százalékát képezi, az összlakosság 16 százaléka él ott, mindezzel szemben a bruttó nemzeti össztermék több mint húsz százalékát adják a katalánok, az export közel harminc százalékát. Egyszóval: Spanyolhon leggazdagabb vidéke Katalónia. Nem véletlen, hogy a régióban, melynek Barcelona a fővárosa, egy tekintetben nagyon hasonló nézeten állnak spanyolok és katalánok egyaránt: a befizetett adók maradjanak helyben, ne Madridból osszák vissza annak csupán egy részét. Katalóniában az idei novemberi választásokig hárompárti koalíció vezetett. Nagy változást hozott, hogy a jobbközép, autonomista vonalat követő Convergència Democràtica de Catalunya (CDC) nyerte a választásokat, mi több, alig maradt el attól, hogy abszolút többsége legyen. Nemcsak katalánok, spanyolok is szavaztak a CDC-re, amit a bűvös "adórendszeri föderalizáció" ígéretével nyertek meg — magyarázta Tremosa. A lakosság tehát — nemzetiségi hovatartozástól függetlenül — támogatja Katalónia autonómiáját, önrendelkezését. Saját bőrükön érzik ugyanis, hogy több adót fizetnek, mint amennyit visszakapnak. Helyben kell maradniuk az adóknak, a repülőterek, kikötők, vasutak jövedelmének is, ha ez megvalósul — a már létező erős önkormányzatiság, működő nyelvtörvény, önrendelkező iskolai rendszer és kultúra mellett —, készen áll az alap, és már csak a tető kell, hogy rákerüljön a teljes autonómia — véli a képviselő.
A többség önrendelkezést kér A katalánok autonómiatörekvése egymagában valószínűleg nem lenne elégséges a régió önrendelkezésének megvalósításához. Szükség van a spanyol nemzetiségűek támogatására is. Sokan közülük bevándorlókként érkeztek Katalóniába, Barcelona köré telepítettek közel hárommillió spanyol nyelvű "bevándorlót". A Franco-rendszer veszélyként fogta fel az erős, de békés katalán autonómiatörekvést, ez ellen próbált lépni, védekezni az új honfoglalók "bevetésével". A katalánok viszont megkapták az "ellenszert". Spanyol nyelven nyomtattak könyveket, népszerűsítő kiadványokat — ezért is van, hogy ma Barcelona és környéke a spanyol könyvkiadás fellegvára. Az iskolában kötelező a katalán nyelv használata, de a spanyol "bevándorlók" megértették, a nyelv ismerete csak közelebb viszi őket a katalán néphez, megteremti a békés együttélés lehetőségét, mi több, közösen érhetik el a mindkét fél számára oly fontos adórendszeri föderalizálást, aminek következő lépése a teljes körű autonómia. Érdekes a Barca Guardiolájának nemzetiségvállalása is. Ha Madridban van meccsük, előre katalánul szólal meg, csak azután spanyolul — és ezt el is fogadják tőle, mivel ő nyíltan katalánnak vallja magát. Az autonómiatörekvés Katalóniában nem egyenlő a függetlenséggel, a katalánok nem akarnak saját országot, továbbra is Spanyolországban kívánnak élni, de teljes önrendelkezést kérnek, számukra már nem kérdés, hogy ez jelentheti a térségben a gazdasági, szociális jólétet is. Összefogásra van tehát szükség, a térség politikai erőinek össze kell fogniuk a közös cél érdekében — összegezett Ramon Tremosa, de emellett nem kell lemondaniuk saját ideológiájukról.
Tartózkodni a házasélettől? Levonva a következtetést a Ramon Tremosával folytatott beszélgetésből — hogy az autonómiához jól működő gazdaság is szükséges, melyhez teljes körű adórendszeri föderalizációnak kell társulnia —, Theodor Stolojantól, az Európai Néppárt román küldöttségének tagjától próbáltunk érdeklődni: milyen jeleket lát, van-e kilátás Románia gazdasági fellendülésére? A politikus — aki elismert pénzügyi szakember — sokat beszélt, de konkrétumokat nem mondott. Arról szólt, hogy miért jutott országunk oda, ahol van, mit tévedtek az előző kormányok. Nagy lendülettel beszélt viszont a gazdasági kormányzatról. A kifejezés nagyon közel áll ugyan a "gazdasági önkormányzathoz", de messze elmarad a Tremosa által felvázolt adórendszeri elképzeléstől. Erről nem esett szó, annál inkább arról, hogy az államnak meghatározó szerepet kell vállalnia a gazdasági életben, országos szinten kell "intézni" a dolgokat. Érvelése szerint 2008 végén Románia küladóssága meghaladta a belső tartalékokat. Tetézte a bajt, hogy néhány világcég — Ford, Nokia — kivételével nem a termelést, hanem a szolgáltatásokat vették célpontba a más országokból érkező befektetők. A jövőről szólva elmondta: az államkassza nem tudja fedezni az állami intézmények kiadásait, további "nadrágszíjmeghúzásokra" van szükség. El nem kerülhető kérdést provokált ki Theodor Stolojan: lehet még egyáltalán húzni a nadrágszíjon? "Ó, igen, igen, ne csináljanak ebből gondot. Ha meg akarják tudni, meddig lehet húzni a nadrágszíjat, Ghandi írásait kell olvasni. A harmadik kötetig jutottam, ott olvastam, hogy hús nélkül lehet élni, sőt, a vegetáriánus kosztot is a minimumra lehet csökkenteni. Ghandi negyvenéves korában határozta el, hogy azontúl csak nagyon ritkán lesz nemi kapcsolata a feleségével azért, hogy egyéb problémáira tudjon koncentrálni. Egy ország nagyon könnyen lecsúszhat, de annál nehezebb felemelkednie" — mondta a képviselő.
Meggondolt pártalapítás És mit szólnak mindehhez a romániai magyarság autonomistái? Tőkés László EP-képviselő — akit elkötelezett autonómiaharcosként, forradalmárként, nem utolsósorban egyházi méltóságként ismernek az EP-ben, és ez a népszerűsége is hozzájárult ahhoz, hogy parlamenti alelnökként tevékenykedhet — a romániai magyarság közös listáján nyert tisztséget. Aki addig nem hitt az összefogás erejében, akkor megbizonyosodhatott, hogy valóban egységben az erő. Ennek ellenére az autonómiáért, a magyar közösségi érdekekért folyó együttes munka felvállalása helyett Tőkés politikai szereplése — nevezzük nevén: lejáratása — az egyik legfontosabb hazai téma nemcsak román, hanem magyar körökben is. Akkori politikai szövetségesei azzal vádolják, a nevével fémjelzett párt alapításának bejelentésével a romániai magyarság széthúzását fokozza, ami akár oda vezethet, hogy a következő parlamenti választások után a magyarságnak nem lesznek képviselői, szenátorai. Tőkés László rövid beszélgetésünk alatt hangsúlyozta: nem Tőkés-párt születik, nem az ő pártját alapítják, hanem az általa is követett elvekre — köztük az autonómia igényére — alapuló politikai szervezetről van szó, melynek vezetésében ő személy szerint nem is kíván részt venni. A pártalapításról azt is elmondta: nem egy elhamarkodott, hirtelen bejelentésről van szó, már korábban szó esett a pártalapítás szükségességéről. Ebben közrejátszik az is, hogy a jelenlegi romániai magyar politizálásból szándékosan távol maradó (vagy épp kizárt) személyek is szívesen részt vennének egy, a valós magyar érdekeket képviselő pártban. Sőt, a politikai élet aktív szereplői között is vannak, akik elégedetlenek jelenlegi pártjukkal, szervezetükkel, és ők is szerepet vállalnának a friss politikai szervezetben. A demokrácia-központok megnyitása is szálka a szemben némely politikusok számára. A vád: ezeket a központokat szeretnék felhasználni a párt alapítására, megerősítésére. Ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott Tőkés, hogy az irodák az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács további működését fogják szolgálni, semmiképpen nem a pártalapítást. Többször elhangzott, Tőkés is elmondta: a pártalapítás nem az EMNT megszűnését, esetleges felszippantását fogja jelenteni. A két szervezet párhuzamosan tud működni, hiszen előbbinek civil szervezetként kell folytatnia tevékenységét, az új pártnak pedig a politikában kell ténykednie. Személyéhez, az EMNT-hez, az új párthoz hogyan viszonyul a jelenlegi magyar kormány? — kérdeztük Tőkés Lászlót. Válasza rövid volt: igen, tárgyaltak erről a kérdésről a hatalmon levő Fidesszel, és számukra az derült ki, az általa képviselt ideológiát inkább támogatják, mint a jelenleg aktív romániai magyar politikai erők irányvonalait.
Felmérik a lehetőségeket Az EMNT törekvéseiről Jakabos Janka, a háromszéki szervezet elnöke tényismerettel tudott nyilatkozni, ugyanis jelenleg Tőkés László európai parlamenti irodájában dolgozik gyakornokként, s kitűnően ráláthat az Európa-szintű történésekre. "Az EMNT gazdasági tőkéjét is próbáljuk növelni. Többek között olyan EP-képviselőkkel is ápolunk kapcsolatot, akik komoly gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek. Az a lényeg, hogy ezekből a kapcsolatokból egész Erdély gazdasága nyerhessen. Feltérképezzük a lehetőségeket, ezek ismeretén rengeteg múlik. Az EMNT gazdasági tevékenységének kis- és középvállalkozókat is kell segítenie, nemcsak magyarországi, hanem uniós viszonylatban is. Nemigen foglalkozik senki az általában vett Kárpát-medencei magyar gazdasággal. Intézményesített formában próbálunk segíteni. Kiemelt célterületek Erdélyben a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a turizmus, a helyi specifikumok, mint például a borvíz értékesítése" — fogalmazott Jakabos Janka. Tehát folyik a munka, és ha még nem is látványosak az eredmények, a gazdasági fejlesztést, a tőke helyben tartását alapvető kérdésként kezelik. Ezzel vissza is tértünk a Ramon Tremosával folytatott beszélgetés kulcskérdéséhez, a gazdasági önállósághoz, a fiskális föderalizáláshoz, ami — a katalán képviselő szavaival élve — az önrendelkezés azon legfelső pillére, amelyre az autonómia ,,teteje" kerülhet.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem jó, ami magyar
Függőben a Kovászna Lírája kulturális egyesület bejegyzése. A szervezetben alapító tagként venne részt a város. Az erre vonatkozó tanácshatározat meg is született, de Vasilica Enea jegyző nem ellenjegyezte, úgy véli, törvénytelen, hogy az egyesület hivatalos megnevezésében (Asociaţia Culturală Lira Covasnei — Kovászna Lírája Kulturális Egyesület, melyet elismert az egyesületek, civil szervezetek nevét jóváhagyó országos testület) törvénytelenül szerepelnek a magyar szavak, melyek — mint a testületi ülésen mondta — kiejthetetlenek számára.
Kopacz Levente képviselő úgy véli, ha a jegyző nem változtat véleményén, és az egyesület nem jöhet létre a város részvételével, magánszemélyekként fogják létrehozni azt, s később társulhat hozzá a város is. Thiesz János alpolgármester az év első munkanapján úgy nyilatkozott, elsődleges fontosságú az egyesület létrehozása, mert ezen keresztül szeretnének pályázni a helyi fúvószenekar és mazsorettcsoport számára. "Rövid időn belül leülünk, megkeressük a lehetőséget, hogy már az első negyedévben megalapíthassuk az egyesületet" — mondta.
Az egyesület alapításának kezdeményezői — Butyka Gyula, Molnár János és Kopacz Levente — is arra hivatkoztak, hogy az egyesület működéséhez a helyi költségvetésen kívüli, országos vagy uniós forrásokból is pályázhatnának.
Tavaly közel húsz szabadtéri fúvóskoncertre került sor a fürdővárosban a régi promenádhangulat visszaállítása, a turisztikai vonzerő növelése céljával. Ezeken az előadásokon a barátosi, az uzoni, a kézdivásárhelyi és más helységekből érkezett fúvósok léptek fel, de most már alakulóban a város ifjúsági fúvószenekara is. Ennek fenntartására, hangszerek beszerzésére szükséges az egyesület mielőbbi megalapítása. Tavaly 17 356 lejt fizettek ki a koncertekért, ebből 11 584 lejt a városi művelődési ház, a többit a polgármesteri hivatal állt
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Visszavonták a határozatot (Kovászna)
Nem lesz hivatalos ünnep március 15. Kovásznán. A prefektúra felhívására a helyi tanács visszavonta korábbi határozatát, mely hivatalosította az ünnepet. A jegyző korábban nem láttamozta a határozatot, úgy értékelte, a tanács túllépte hatáskörét. Ugyanezt állapította meg a prefektúra is.
Cseh Béla MPP-s városi képviselő azt kérdezte: miért irritálja a prefektúrát a dátum? Hargita megyében március 15. lehet hivatalos ünnep, nálunk nem — mondta. Nicolae Enea úgy értékelte, Romániában december elseje kell hogy legyen mindenki ünnepe. Erre Lőrincz Zsigmond polgármester így reagált: a történelem olyan-amilyen, de be kell tartani a törvényeket. A tanács egy tartózkodással, két ellenszavazattal (mindkettő MPP-s) vonta vissza a korábbi határozatot. Ennek ellenére március 15-e szabadnap lesz a városháza és alárendelt intézményeinek alkalmazottjai számára. A polgármester megegyezett a szakszervezettel, a kollektív munkaszerződésbe foglalják ezt, valamint november elsejét is.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Esély a vidék felzárkóztatására (LEADER-program)
Háromszéki Leader-napot szerveztek pénteken a programban részt vevő egyesületek, civil szervezetek, magyarországi meghívottak, helyi és megyei önkormányzatok részvételével. A Leader-nap első mozzanataként Bodokon tartottak konferenciát a témakörben, a délután folyamán két csoportban, Erdővidéken és Ojtozban folytak a munkálatok. 
Demeter János megyeitanács-alelnök a bodoki találkozón jelentette be: támogatotti státust kapott az Alutus és Angustia Leader-egyesület. Ez még nem jelenti, hogy azonnal pénzhez is jutnak, a bürokrácia útvesztője nagy, a leadott pályázatok pontozása után is nagy a felhajtás, országszerte sok az olyan politikus, önkormányzati vezető, aki saját érdekeltségű Leader-egyesületét próbálja előbbre tolni – hangzott el később. Országos szinten nyolcvan egyesület nyert támogatotti státust. Az Alutus Erdővidék és az Olt mente közösségeit tömöríti, összesen tizenhárom településről. Az alapító tagok 33 százaléka önkormányzatokból tevődik össze, 67 százaléka a civil szervezetek és vállalkozók szférájából kerül ki. Az Angustia felső-háromszéki érdekeltségű. Demeter János – akinek nevéhez fűződik az Alutus alapítása, de az Angustia születésénél is bábáskodott – elmondta, a kezdeményezés alulról indult, de az ügyintézésben megyei közgyűlési szinten vettek részt, így több információt, tágabb kapcsolatrendszert használhattak fel. Megyénkben egy harmadik akciócsoport, az orbaszéki és alsó-háromszéki térséget megjelenítő Progresszió is adott le iratcsomót, de pontszámuk alapján csak várólistára kerültek. A támogatotti státust elnyerték, de pénzre csak akkor számíthatnak, ha kiegészítik az országos keretet – magyarázta Demeter. Saját tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel Csutak István Leader-szakértő, aki maga is támogatta a háromszéki egyesületek megalakítását. Nagy Levente, a Leader-pályázatok alapos ismerőjeként jelentette ki: a Leader vissza nem térő lehetőség a vidék felzárkóztatására. ,,Szinte mindenre lehet pályázni, de induláskor nem kell nagy értékű projektekben gondolkodni” – figyelmeztetett. A magyarországi vendégek saját tapasztalataikat osztották meg a jelenlévőkkel, nem rejtve véka alá, hogy a bürokrácia, nehézkes ügyintézés sok esetben rossz fényt vetett a magyarországi Leader-programra. A bodoki rendezvényen Demeter János bejelentette: az Alutus felkérést kapott, legyen alapító tagja a Közép-európai Leader Szövetségnek.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarul a tanácsülésen (Kovászna)
Kemény szavakkal illette hétfői sajtótájékoztatóján a kovásznai MPP-szervezet a város RMDSZ-es vezetését. “Az RMDSZ Kovásznán is ugyanazt a kétszínű látszat- és látványpolitikát folytatja, mint országos szinten. A közösség érdeke itt is csak másodlagos, esetleg harmadlagos. A legfőbb cél a hatalom megtartása, az egyéni gazdasági érdekek érvényesítése” – hangoztatta Ferencz Botond tanácstag, városi MPP-elnök.
Az MPP úgy látja, az ígéretek ellenére lényeges, alapvető előrelépés nem történt a városban. A megvalósított befektetésekkel sem elégedettek, szerintük a valós érték többszörösét fizették ki bizonyos munkálatokra. Látvány- és látszatberuházások történnek – állapították meg. A magyar nyelv közhivatali használatának jogát nem lehet érvényesíteni Kovászán, még a tanácsülések is csak román nyelven folynak – erről beszélt Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök. Ferencz Botond kijelentette: a következő tanácsüléstől kezdődően az MPP-frakció csak magyarul fog szólalni. A magánkézbe juttatott közterületekkel is gondok adódtak, sok esetben a törvényesség határát súrolták – jegyezték meg. Szó esett a körforgalmakról, az MPP úgy véli, ezek inkább akadályozzák, veszélyeztetik a forgalmat. Végső soron azt kifogásolták, hogy az MPP-s tanácstagokat nem választják be a közhasznú cégek vezetőtanácsaiba, mivel oda politikai alapon jelölnek ki személyeket.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rendőrök szállták meg Zágont
Rajtaütésszerű ellenőrzést tartott Zágonban az országos és megyei rendőrfelügyelőség, a pénzügyőrség, az erdészeti felügyelőség, a központi munkaügyi felügyelőség, valamint a környezetvédelmi minisztérium közös ellenőrző csoportja. Több mint ötven ellenőr csoportokba oszolva lepte meg a község fakitermelő és fafeldolgozó cégeit – számolt be Kis József polgármester, aki érthetetlennek tartja a nagy erőfelvonultatást. A zágoni vállalkozók körében nagy a felháborodás, azt találgatják, ki jelentgethetett, miért épp Zágont szemelte ki az országos szinten összeállt ellenőrző csoport.
Kedden a papolci Intertransnál és Dutu Impexnél, valamint a zágoni Nelly Kft.-nél kezdték az ellenőrzést. Utóbbi a polgármester érdekeltsége. Cégének két kapuján egyszerre több autóval, porfelhőt verve érkeztek az ellenőrök. Köszönés helyett a fűrésztelepen levő személyeket azonosították, csak miután mindenki előállt, akkor kezdték az ellenőrzés hivatalos részét. A látogatásról nem készült jegyzőkönyv, a cég adminisztrátorát 25-ére rendelték a megyeszékhelyre. A polgármester az ellenőrzésről így nyilatkozott: "Kevés a működő, adófizető cég, ezek tartják el az ellenőrző szerveket is. Nem lehet minősíteni ezt a viselkedést, mintha gyilkosokat kerestek volna." A papolci Intertransnál ugyancsak "sikeres" volt a rajtaütés: a gatternél dolgozó emberek annyira megijedtek, hogy sokan még saját nevüket sem tudták a kötelező nyilatkozatok alá leírni. Itt is több rendőr- és civil autóval jelentek meg az ellenőrök. Elsősorban a telepen levő személyeket ellenőrizték, nyilatkozatokat kértek, ki mióta, mennyi fizetésért, milyen feladatkörben dolgozik. Következett a könyvelés, az árukészlet, a környezetvédelmi szabályok betartásának ellenőrzése. Délelőtt tizenegykor kezdték a vizsgálatot, és majdnem éjfélig tartott – számolt be a cég egyik vezetője, Benedek Csaba. Az ellenőrzés mérlege: a rendőrfelügyelők 15 500 lejes, a környezetvédők 10 000 lejes, a pénzügyőrök 1500 lejes büntetést szabtak ki. Ha 48 órán belül fizet a cég, a büntetés teljes összege 9750 lej. Szerdán már törlesztettek is, nem akartak újat húzni az ellenőrökkel – mondta a cégvezető. Pedig lett volna, amibe belekötniük. Az udvaron lévő famennyiség felleltározása átalányozásban, és nem a rönkök darabonkénti felmérésével történt, ennek tudható be, hogy a papíron szereplő 468 köbméter faanyag helyett 479-et mértek fel az ellenőrök. A pénzügyőrök azért büntettek, mert szerintük helytelenül töltötték ki a fuvarlevelet. Az Intertrans tavaly 98 000 lej adót fizetett az államnak, jelenleg nincs semmiféle elmaradása a helyi és központi költségvetés felé. Tizenöt alkalmazottal dolgozik, ami azt jelenti, tizenöt család léte függ a vállalkozástól. Tegnap folytatódott az akció, ekkorra azonban már minden vállalkozó tudott az ellenőrzésről. Legtöbbjük úgy látta jónak, hogy bezárja cége kapuját, és inkább egész héten nem dolgozik, mint hogy büntetést fizessen. Úgy értékelik, az ellenőrök addig nem csukják be maguk mögött az ajtót, míg büntethető szabálytalanságot fel nem fedeznek. A nehézségekkel küzdő vállalkozók számára akár néhány ezer lejes büntetés is a csődöt, fizetésképtelenséget jelentheti. Nem tudnak az alkalmazottaknak fizetést adni, ami több család létfenntartását is veszélyeztetheti. Falvakon általában a férfi a család kereső tagja, ha nem kap fizetést, feleség, gyerek is érzi a következményeket. Tegnap délben a zágoni magánerdészetnél is megjelentek az ellenőrök. Több fehér inges, nyakkendős úriember a hivatal előtti padról telefonált lázasan. A kiszivárgott hírek szerint a délután folyamán az erdészetnél terepellenőrzést folytattak. Nevét nem vállaló politikus, elöljáró úgy értékelte, a központilag irányított, rajtaütésszerű ellenőrzés összefüggésben lehet az utóbbi napokban Borbély László környezetvédelmi miniszter ellen megfogalmazott vádakkal. Meg nem erősített hírek szerint az ellenőrző csoportot a kovásznai Clermont Szállodában szállásolták el. Az ötcsillagos luxusszállodában egy kétágyas szoba ára egy éjszakára reggelivel 82 eurótól 181 euróig terjed, a vendég ingyen használhatja az úszómedencét, tornatermet.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megszállók Kommandón
Ellehetetlenítik az idegenből érkező gyűjtögetők a kommandóiak egyik fontos bevételi lehetőségét, a gomba- és erdeigyümölcs-szedést és -értékesítést – panaszolta több helybeli is a falunapok alkalmával. Nem elég, hogy a félig érett gyümölcsöt is leszedik, szemetet, mocskot hagynak maguk után a rögtönzött táborhelyeiken – mondta egy idős asszony, Kelemen Ida.
Kommandóra a környező falvakból, Zaboláról, Zágonból, Kovásznáról, de más megyékből is érkeznek nyaranta gombát és erdei gyümölcsöt szedő csoportok, főként romák. Szekerekkel, lerobbant autókkal jönnek, az erdő szélén, de gyakran a falu közelében állítják fel táborhelyeiket, ahol nomád körülmények között akár egy hónapig is élnek. A róka-, medve- és gebegomba (gyűrűs tuskógomba) szedése és értékesítése szép haszonnal kecsegtet. A kilónkénti ár változik. Ha gyenge a termés, többet fizetnek, ha "jól ereszt" a hegy, akkor a nagy mennyiségek értékesítésével tesznek szert jelentős haszonra. A kommandóiak számára az egyik fő bevételi lehetőség az erdő terméseinek értékesítése, nem csoda, ha rossz néven veszik, hogy az idegenből érkezettek nyaranta megszállják a környéket, és megfosztják a helybelieket ettől a sokak számára egyetlen jövedelmi forrástól.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A közelgő népszámlálás kockázatai
Kiss Tamás, a közvélemény-kutatásokat, felméréseket készítő kolozsvári Kvantum Research Kft. képviselője szerint a népszámlálás különösen fontos a magyarság számára, az a cél, hogy minél nagyobb legyen a nyilvántartásba kerülő magyar nemzetiségű polgárok száma. A kérdezőbiztos a nemzetiségre nyílt kérdéssel kérdez rá (nem ad meg válaszlehetőséget), így csak azokat regisztrálják magyarként, akik „ungur" vagy „maghiar" nemzetiséget diktálnak be. A regionális identitást – pl. székelyföldi, háromszéki, kovásznai – vállalók csökkentik a magyarság összlétszámát. A székely valószínűleg a más nemzetiségek kategóriájába kerül, és ugyanez történik a magukat csángónak vallókkal is, így minden ilyen nyilatkozattal kevesebb lesz a magyar – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is. A hivatalos kérdőívek román nyelvűek, de azokon a településeken, ahol a 2002-es adatok szerint a magyarság aránya eléri a húsz százalékot, a kérdezőbiztosok magyar nyelvű mintakérdőíveket is kaphatnak. Ezeket igényelhetik, használhatják azok, akik nem biztosak egy-egy román kifejezésben, kérdésben – hangsúlyozta Kiss. 
A népszámlálás alatt több kockázati tényezővel is kell számolni. Fontos, hogy minden magyart regisztráljanak, ezért be kell diktálni a rövidebb ideig távol lévő családtagokat is – figyelmeztetett Kiss. A régebbről távol lévők – külföldön tanulók, munkát vállalók –, akik 12 hónapnál hosszabb ideig nem tartózkodnak itthon, külön kerülnek a nyilvántartásba, de őket is mindenképpen be kell jelenteni. A vegyes házasságú családokban pedig mindenkit arra kell biztatni, vállalja magyar nemzetiségét – mondta Kiss. A népszámlálással kapcsolatos magyar nyelvű információk a nepszamlalas.ro internetes oldalon találhatók, ahol a hírlevélre is fel lehet iratkozni. Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Erkel zenéje nemzeteket köt össze (Szobrot avattak Kovásznán)
Görgényi Ernő, Kiss László és Lőrincz Zsigmond leleplezték Erkel Ferenc mellszobrát
A hét végi kovásznai városnapok legkiemelkedőbb pillanata volt az Erkel Ferenc-szobor avatóünnepsége. Tegnap délben a központi parkban, a borvízpavilon közelében felállított szobrot a testvértelepülések képviselőinek jelenlétében Gyula város polgármestere, dr. Görgényi Ernő, és Kovászna vezetője, Lőrincz Zsigmond leplezte le, majd írta alá az adományleveleket. A köztéri alkotás Gyula város adományaként került a fürdővárosba, alkotója Kiss László György, aki személyesen is jelen volt az avatóünnepségén.
Ünnepi beszédében Görgényi Ernő elmondta, a gyulai adomány egyféle viszonzása a kovásznai közösség ajándékának, a székely kapunak, melyet a város legszebb parkjának bejáratához állítottak fel. A székely kapu az összetartozás, testvériség jelképe lett, itt tartják évente a Trianon-megemlékezést – mondta a polgármester. A testvériség lényegét Nyerges Attila költő szavaival fogalmazta meg: történjen bármi, amíg élünk s meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk. Erkel a magyar zenei kultúra talán legnagyobb alakja, de több is ennél, zenéje népeket, nemzeteket köt össze, a zene határoktól és nyelvektől függetlenül mindenkié, és mindenki számára érthető – hangsúlyozta. Kiss László nagyon röviden szólt a jelenlévőkhöz, mint mondta, nem kenyere a beszéd, inkább az alkotás. Köszönetet mondott Kovászna vezetőségének, hogy központi, forgalmas helyre került alkotása. A csíkszeredai magyar főkonzulátus képviseletében dr. Mélykúti Ferenc vezető konzul hosszabban beszélt Erkel Ferenc életművéről, örökségéről, amely tovább él alkotásainak, cselekedeteinek építő hatásában is. A Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós a szobor alkotójának meghívására vett részt az ünnepségén. Nemsokára San Francisco operájában adják elő Erkel Bánk bánját, és nem kisebb személyiség, mint a világhírű Placido Domingo énekli majd a Hazám, hazám áriát – mondta. Ha Placido Domingo magyar nyelven énekli a Hazám, hazámat, elvárjuk, hogy a román operaénekesek is megtegyék ezt – hangsúlyozta, majd megadta a hangot a magyar és székely himnusz eléneklésére. A szoboravató ünnepség az emlékkoszorúk elhelyezésével ért véget. Az eseményt ünnepélyesebbé tette a Tiszta szív kórus és a Pastorala kamarakórus fellépése.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felavatták Fábián Ernő szobrát
Kétszáznál is több kovásznai, idegenből érkezett vendég gyűlt össze tegnap kora délután a fürdőváros központi parkjában a Fábián Ernő-szobor leleplezési ceremóniáján.
A szoboravató legmagasabb rangú vendége Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Füzesi Oszkár magyar nagykövet volt, megjelentek a hazai magyar politikai élet képviselői, választott tisztségviselők és főként azok a kovásznaiak, háromszékiek, akiket egykoron élő kapcsolat fűzött a város nagy szülöttjéhez.
Tíz évvel halála után végképp hazajött Kovászna büszkesége, aki elnyerte az utókor tiszteletét, és akinek életműve előtt fejet hajtunk – mondta rövid ünnepi beszédében Lőrincz Zsigmond polgármester. Németh Zsolt a XX. század egyik legkiemelkedőbb személyiségeként említette Fábián Ernőt, akit fiatal korában volt szerencséje megismerni. A rendszerváltás korában politizáló ifjak mestere volt, a ma cselekvőképes politikusokként tevékenykedők tanítója. "Fábián Ernő arra tette fel az életét, kivételes elméjének minden erőfeszítését arra irányította, hogy szolgálja a magyarság közösségének megmaradását" – mondta ünnepi beszédében Németh Zsolt, aki tanítványként ápolója és éltetője Fábián Ernő szellemi elő- és utóéletének. A kovásznaiak Ernő bácsijára sokféleképpen lehet emlékezni – állapította meg az államtitkár –, például úgy, mint a diákok nemzedékeit tanító és emberségével, szellemi igényességével nevelő pedagógusra, mint fontos neveléstudományi írások szerzőjére, mint Szabó Dezső, Apáczai Csere János vagy Eötvös József eszmevilágát értő módon elemző irodalomtudósra. Vargha Mihály szobrászművész a közös munka eredményeként megszületett műként értékelte a szobrot, megvalósításában sokan segítettek, és abban is, hogy Fábián Ernő sokféle arcából egyet sikerüljön kovácsolni – mondotta. Sógor Csaba europarlamenti képviselő saját találkozását elevenítette fel ünnepi beszédében, A példaadás erkölcse című kötet kapcsán ismerhette meg Fábián Ernő szellemiségét – mondta.
A szoboravatón közreműködött Thiesz Katalin népdalénekes, valamint Debreczi Kálmán színművész, aki Nagy László Tűz, és Wass Albert Ki a magyar című versét szavalta. Utóbbiról megjegyezte: biztosan Ernő bácsi is ezt választotta volna. A szobrot Fábián Márta, Németh Zsolt és Lőrincz Zsigmond leplezte le, majd a tömeg együtt énekelte a magyar és székely himnuszt. Délután a Clermont Szálló előadótermében Fábián Ernő-emlékkonferenciát tartottak Az előadások után bemutatták Eötvös József A nemzetiségi kérdés című kötetét (Kriterion Kiadó, 2011), melynek anyagát Fábián Ernő válogatta, de kiadását nem érhette meg.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fábián Ernő arcai
Fábián Mártával, Fábián Ernő özvegyével néhány nappal a férje emlékére állított szobor leleplezése előtt ültünk le beszélgetni. Ernő bácsiról érdeklődöm, próbálok minél többet megtudni. Hamar rájövök: nagy fába vágtam fejszémet. Fábián Ernőről írni nagy feladat, fel kell nőni hozzá, nem könnyű összegezni munkásságát, megmutatni emberi magatartását, eszmei kitartását.
Márta néni rajongással beszél férjéről. A közös múlt mozzanatai, az emlékek idézése pillanatokra ellágyítja. A szoboravató körüli zűrzavar, a történések sűrű forgataga is dúlja. De mesél, rendületlenül, s közben látom, férje szellemi örökségét viszi tovább – most már biztosan tudom azt is, miért érdemelte ki Kovászna város Pro Urbe-díját. Amit a beszélgetésből leszűrök: Fábián Ernő egymagában sok Ember volt. Sok arccal, melyek közül jó néhányat kevesen ismernek. A látó ember. Gazda József tanár 2001-ben Fábián Ernő nekrológjában a látó embertől búcsúzik: "látott, mérlegelt, következtetéseket vont le, és ítéleteket alkotott". A meghurcolt. A kommunista rezsim politikájával való első nyilvános ütközése házassága miatt következett be. Csupán azért, mert 1958-ban feleségével a házasság egyházi ceremóniáját is merték vállalni. Büntetésként Illyefalváról – ahol iskolaigazgató is volt – Lisznyóba helyezik. A faluban akkoriban még csak lámpással világítottak. Kitartásának köszönhetően visszakerül szülővárosába, 1961-ben ott lesz iskolaigazgató. 1971. november elsejéig, amikor minden magyarázat nélkül leváltják. Menesztése a közösség felháborodását hozza. A kovásznaiak 57 személy aláírásával – köztük pártaktivisták, milíciaparancsnok, kórházigazgató, román értelmiségi is – levélben kérnek magyarázatot a rezsimtől leváltása okáról. Választ soha nem kaptak, Fábián Ernő sem tudhatta meg, miért kellett elhagynia az igazgatói széket. Nem vádolták nyilvánosan, így védekezni sem tudott. Sokszor bírálta a rendszer intézkedéseit, de igazgatói munkásságával csak előrelendítette a kovásznai tanodát – melyik lehetett a bűne? A 80-as években doktori disszertációját visszautasítják azzal az érvvel, hogy nem emlegeti benne elégszer Elena Ceauşescut. Nem javít dolgozatán, inkább lemond a doktori címről. A rendszerváltás után hívják (ugyanazok, akik korábban kifogásolták dolgozatát): jöjjön, védje meg disszertációját, már nincs gond vele. A meghívást visszautasította, emberi méltósága kérte így. 1984-ben a Kriterion Kiadónál adták ki A példaadás erkölcse című kötetét. A könyvet megjelenése után két nappal visszavonták, az író neve feketelistára került a rendszerváltásig. A szerkesztő. 1990 áprilisában látott napvilágot Kovásznán Az Ige című református hetilap, főszerkesztője Fábián Ernő. Hollandiai segélyből kapott nyomdagépen sokszorosítják az újságot, melyet egyszerű egyházi lapnak nevezni vétek lenne. Fábián Ernő egyik interjújában a transzszilvanizmus felkarolójának nevezte a hetilapot, amely az összmagyarságon belül egy sajátos entitástudatot próbál képviselni. Kovászna szellemisége mellett a polgárság önszerveződési képessége is benne volt a lapban, éppúgy, mint az akkoriban alakult Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületben is. A lap volt az a hely, ahol a kovásznaiak otthon érezhették magukat, megvitathatták problémáikat. Olyan lapnak indult, melyet a főszerkesztő véleménye szerint Orbaiszék fenn tud tartani (meglátására ma is alapozni lehet). A szerkesztőbizottság névsora volt a tartalmi érték garanciája: Kónya Ádám, Gazda József, Gazdáné Olosz Ella, Kusztos Tibor. Márta néni szinte babusgatva mutatja Az Ige megjelent számait, főképp az elsőt, melyen a címet ünnepélyes piros színnel nyomtatták. 1993-ban meg is szűnt a lap – többek között azért, mert elkerült Kovásznáról az újságot sokszorosító nyomdagép. Szavaiban ott a meglátás: Kovászna, Orbaiszék ma is megérdemelné saját lapját. A politikus. Az aktív politizálás gondolatával csak érintőleg foglalkozott. "egy pillanatig az is megfogalmazódott benne, hogy szenátor legyen az RMDSz listáján... de a törtetők, a csörtetők félrelökték, visszavonult sebeivel" – írja Gazda József. A magyar kisebbség rendszerváltás utáni sorsáról, szerepéről, az RMDSZ-ről sajátos fogalmazású véleménye volt. "Ha a képviselő-testület teljesen szakít a múlttal (...), akkor hosszú évek múlva jogállammá alakulna Románia, amelyben mi, erdélyi magyarok is elnyernénk megérdemelt jogainkat. Az RMDSZ első programnyilatkozata nem volt elég merész, elég forradalmi, többnyire a diktatúra alatt papíron kért jogainkat kérte, elevenítette fel" – mondta Horváth Aranynak adott egyik interjújában. Erdély jövőjét illetően optimista? – kérdezte akkor Horváth. "Nem, mert nincs rá alapom. De a mester, Németh László írja, hogy Marathónnál a reménytelenség győzött" – válaszolta Fábián Ernő. Változott valami azóta? – tehetjük fel neki a következő kérdést. A példakép. Fábián Ernő tanári példaképét újból felállítani nem kell. Annál fontosabb a kérdés: az új generációk követik Fábián Ernő szellemiségét? Márta néni válaszol a kérdésre, s amit mond, elgondolkodtató. Nem általános érvényű kritikája: a mai pedagógus megszűnt a gyerekek nevelőjének is lenni. Kevés kivétellel ugyan, de nem vesznek részt a közösségi életben, a diákokat nem irányítják tudatosan a helyi társadalom közeseményei felé – lásd a Fábián Ernő Népfőiskola előadásait. A megkeseredett lelkű ember. Állandó nyomás alatt élt, ez csupán ’90 után változott, közben éveken át, heti rendszerességgel írta radikális, övéiért dühöngő vezércikkeit a függetlenné vált Háromszékben. Megkeseredett lelkű emberként távozott – húzza meg a vonalat Márta néni.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zágon a legnépesebb község
A még nem hivatalos népszámlálási adatok szerint Zágon a legnépesebb Kovászna megyei község – számolt be az orbaiszéki polgármesterek legutóbbi találkozóján Tamás Sándor megyeitanács-elnök.
Zágon az egyedüli község, melynek lakossága meghaladja az ötezres lélekszámot. A 4500–5000 lakossal rendelkező községek: Zabola, Szitabodza, Szentlélek (egyben a megye "legmagyarabb" községe, ahol a 99 százalékot is meghaladja a magyarok aránya), Uzon, Gelence és Bardoc. Listavezető helyezése ellenére Zágonban is a lakosság csökkenése tapasztalható: idén 5180 polgárt számláltak meg a biztosok, az előző népszámláláskor viszont több mint 5500-at. Mi több, Mikes szülőföldjén teret veszít a magyarság, a 2664 román nemzetiségűvel szemben 2516 magyar él a község két településén, Zágonban és Papolcon. Az arányt Papolc rontja, ott csupán 417 magyar ajkú él a 847 román nemzetiségűvel szemben. Roma nemzetiségűnek kevesen vallották magukat Zágonban, a magyar vagy román ajkú cigányok inkább a magyar vagy román nemzetiséget választották – mondta el Kis József polgármester. Érdekes a roma lakosság részarányának változása Nagyborosnyón. Eddig 175 cigányt tartottak nyilván, a mostani népszámlálás adatai szerint csak 38-an vallják magukat romának.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Honosítás falvakon
A háromszéki Demokrácia Központok munkatársai falvakra is kiszállnak, helyben segítenek összeállítani az igénylőknek a magyar állampolgárság elnyeréséhez szükséges iratcsomót. Újdonság, hogy a már felesküdött polgároknak a frissen elnyert dokumentumok (anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, házassági levél) hazajuttatásában nyújtanak támogatást.
Az orbaiszéki ENMT és a kovásznai Demokrácia Központ munkatársai tegnap Kisborosnyón és Zágonban segítettek az érdeklődőknek a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratcsomók összeállításában. A dossziékhoz szükséges fényképek elkészítésére fotóst is magukkal vittek. A Szabó Tünde orbaiszéki EMNT-elnök vezette csapat Kisborosnyón 25, Zágonban 18 személynek nyújtott tájékoztatást. Mindkét faluban a református imatermekben tartották a találkozókat. Szabó elmondta, szerdán 12–15.30 óra között Barátoson, szintén az imateremben fogadják az érdeklődőket. Pénteken 15–16.30 óra között ismét Zágonban lesznek. A megkezdett iratcsomók véglegesítésére jövő héten újból felkeresik az említett településeket. Helyszíni tájékoztatást tartanak a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ munkatársai is a sepsiszéki falvakban. Január 11-én, szerdán Sepsiszentkirályban az unitárius egyház imatermében délután fél öttől várják az érdeklődőket, ugyanaznap Illyefalván a kultúrházban 18 órától. Árkoson január 13-án, pénteken lesz tájékoztató, 16 órától az unitárius imateremben. Sepsikőröspatakon folyamatosan lehet érdeklődni és iratkozni a református lelkészi hivatalban. A háromszéki Demokrácia Központok újabb szolgáltatással bővítették kínálatukat azok számára, akik letették az esküt, és magyar állampolgárokká váltak: segítséget nyújtanak a magyar születési és házassági bizonyítványok, illetve lakcímkártyák hazahozatalában. A csíkszeredai főkonzulátus dolgozói a dokumentumok érkezéséről telefonon értesítik az érintetteket, akik felkereshetik a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központot, ahol kitölthetnek egy egyszerű felhatalmazást, amellyel megbízzák a központ egyik munkatársát, hogy elhozza a dokumentumokat, és így az érintetteknek nem kell harmadszor is Csíkszeredába utazniuk.
Bokor Gábor, Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarul a tanácsban
Továbbra is kifogásolja a kovásznai tanácsülések magyarról román nyelvre való tolmácsolását a városháza jegyzőnője. A tegnapi ülésen időpocsékolásnak nevezte a fordítást.
Annyiban volt igaza, hogy Turóczi Árpád megbízott tolmács nem szinkronban fordította az elhangzottakat, egy-egy mondatot, hosszabb magyar passzust ültetett át román nyelvre, addig az épp felszólaló képviselőnek várnia kellett. A román tanácstagok korábbi ígéretükhöz híven nem használták a fülhallgatókat. A szinkrontolmácsoláshoz továbbra is hiányzik egy nélkülözhetetlen kellék, a fordítófülke. A fordítás tegnap csak magyarról románra történt meg. Ezzel kapcsolatban Ioan Bocan tette a legérdekesebb felvetést: a románul elhangzó szöveget fordítsák magyarra. Amit a jegyzőnő elutasított, mivel a román a hivatalos nyelv. A gyűlés magyar résztvevői eleinte óvakodtak anyanyelvük használatától, elsőként Thiesz János alpolgármester élt jogával, ám csak akkor, amikor már szinte egy óra eltelt az ülésből.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zabolán győzött a pártfegyelem (Románokkal szövetkezett az RMDSZ)
Fokozott izgalom előzte meg a zabolai tanács alakuló ülését. Még az utolsó pillanatban sem lehetett tudni biztosan, ki győz az alpolgármesteri székért folytatott harcban. Hogy érvényesítse akaratát, az RMDSZ a román tanácstagokkal szövetkezett, s győztesen került ki a másik két magyar párttal szemben. A tanácstagok eskütétele után – ahol senki nem élt jogával, és nem mondta magyarul is az esküszöm szót – két frakció alakult. Az RMDSZ és a Szociál-Liberális Szövetség (USL) nyolc taggal, az EMNP és MPP öt taggal alakított tanácsi csoportot. Két alpolgármester-jelölt neve merült fel: az RMDSZ, főként „felső sugallatra”, Demes Botondot, az MPP Fejér Levente leköszönő alpolgármestert javasolta. A nevesítés után az RMDSZ–szociálliberális frakció szünetet kért, majd az orbaiszéki RMDSZ-szervezet elnöke, Lőrincz Zsigmond kíséretében tanácskozni vonult. Ugyanis már korábban felmerült annak a lehetősége, hogy az RMDSZ-ben lehetnek olyanok, akik „tévedésből” vagy meggyőződésből nem a szövetség jelöltjére szavaznak – háttérinformációk szerint ugyancsak beleszólt a széki és a megyei elnökség abba, hogy ki legyen az RMDSZ-es alpolgármester, a vezetőség akarata felülírta a helyi alkukat. Az egység és pártfegyelem végül győzött, Demes Botond nyolc, Fejér Levente öt szavazatot kapott. Ugyancsak tegnap választottak alpolgármestert Barátoson is, ahol újabb négy évre kapott mandátumot Hatházi Lajos.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Félnek az igazságtól
Kezét-lábát eszi le Puiu Haşotti kultúrminiszter, minden erejével meg akarja akadályozni, hogy DNS-minták alapján vizsgálják a havasalföldi vajdák eredetét. A tét nagy: kutatók azt feltételezik, hogy a havasalföldi román fejedelemség alapítójának számító Basarab dinasztia ázsiai, pontosabban kun eredetű (az elmélet egyik szülőatyja Neagu Djuvara történész, aki ráadásként azt is állítja, hogy I. Basarab katolikus vallású volt). Jogaiba akarjuk helyezni a történelmi igazságot – jelentette ki Alexandru Simion, a Román Akadémia kutatója.
És épp ez a történelmi igazság lehet nagyon kellemetlen némelyek számára. Lesújtó következménye lehet a Basarab család ázsiai eredetének. Havasalföld egykori uraira, az országalapítókra nem fog ráilleni a dákoromán kontinuitás elve. Ha maguk a fejedelmek kun gyökerűek, talán a nép is velük együtt érkezett az „őshonos” tájakra...
De van, ami még elviselhetetlenebb. A kor környezetében a kun vérvonal szoros kapcsolatba vonja a Basarabokat IV. Kun László kun-magyar királlyal – ezt is a történészek mondják. Ha a DNS-minták igazolják az ázsiai eredetet, akkor az a feltételezés is bebizonyosodik, mely szerint I. Basarab apja, Thocomer (magyarul Tihamér, a korai Havasalföld egyik első uralkodója) Batu kán dédunokája volt – azaz Dzsingisz kán leszármazottja. Ugye már érthető, miért ellenzi a tudományos igazság napfényre kerülését a kultúrminiszter? Aki különben azt mondja, csupán a vajdák iránti tisztelet okán ellenzi a DNS-mintavételt. „Lehet, hogy a tudomány számára fontos a mintavétel, de tiszteletből az iránt, amit Havasalföld vajdái jelentettek, nem érthetek ezzel egyet” – szögezte le a miniszter.
A Curtea de Argeşen elkezdett kutatás további tervezett állomásai: coziai kolostorok (Mircea cel Bătrân sírhelye), Arnota (ott nyugszanak Matei Basarab maradványai), a Târgovişte melletti Dealu-kolostor (ott temették el Mihai Viteazul fejét). Valamit sejtenek a kutatók, ettől retteg a miniszter. Ha lesz rá hatalma, továbbra is sötétben tartja az igazságot. Ha viszont nem, jó lesz előre felkészülni a lavinára, amit a kutatás eredményei indíthatnak el. Talán az egységes nemzeti öntudatban is át kell írni egyet s mást, ha bebizonyosodik, hogy Decebal és Burebista országvezető utódainak vérvonalába ázsiai, idegen cseppek csöppentek – arról nem is beszélve, hogy esetleg túlsúlyba is kerültek.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)