Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bogdán Zsolt-Miklós
133516 tétel
1993. november 1.
Az ellenzéki pártok vezető szerint a közeljövőben hasonló tiltakozó beadványaik lesznek, de ezek már Iliescu elnök ellen irányulnak. Az ellenzéki akciók azért folynak, mert a néhány héttel ezelőtt kinevezett miniszterek beiktatása a parlament együttes ülésének jóváhagyása nélkül történt. /Botos László: Újabb beadványok Romániában? = Új Magyarország, nov. 1./
1993. november 1.
Nov. 1-jén Petre Ninosu román igazságügyminiszter - útban Prága felé - néhány órára megállt Budapesten, hogy találkozzon Balsai István igazságügyminiszterrel. Többek között felmerült az 1956-os, illetve az 1990-es események után Romániában bíróság elé állított magyar nemzetiségű román állampolgárok helyzete is. /A román igazságügyminiszter Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar-román igazságügyi eszmecsere. = Új Magyarország, nov. 1./
1993. november 1-7.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő az önrendelkezési elvnek a Kárpát-medencében történt jelentkezését elemezte, visszatekintve a kezdetre. Elmondta, hogy az önrendelkezés gondolata már az RMDSZ megalakulásakor felvetődött. Az első kísérlet Katona Ádámnak és csoportjának a fellépése volt 1991-ben, az 1848.as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulója kapcsán. Voltak román autonomista törekvések is. Borbély Imre úgy látja, hogy az erdélyi magyarságnak programjába kell iktatni a területi autonómiát, hogy legyen tárgyalási alap. Megállapította, hogy Felvidéken és Délvidéken is léteznek kollaboráns irányzatok. A Felvidéken egy magát liberálisnak nevező polgári párt mintapéldánya a politikai asszimilációnak. Ez a párt szlovák politikát folytat magyarul. Délvidéken is vannak kollaboráns politikusok. Romániát illetően a Groza- féle politika azt az illúziót keltette, hogy a hatalom kiszolgálásával lehet segíteni. Ezt a magatartás nevezi Borbély Imre jó értelemben labanckodásnak. Sokan úgy tüntetik fel, mintha Erdélyben individualisták és kollektivisták állnak szemben egymással. Ez nem igaz. Az 1992 októberi Kolozsvári Nyilatkozat az önrendlekezésről megadta az irányt. /Beke György: Önrendelkezés a Kárpát-medencében. Beszélgetés Borbély Imre RMDSZ-képviselővel. = Orient Expressz (Bukarest), nov. 1-7./
1993. november 2.
Átszervezik a román hadsereget, közölte Spiroiu védelmi miniszter, hogy közelebb kerüljön a NATO-tagországok fegyveres erőinek felépítéséhez. /Bogdán Tibor, Bukarest: Átszervezik a román hadsereget. = Magyar Hírlap, nov. 2./
1993. november 2.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő leszögezte: az államelnökség kéri a Svájcban élő Mihály volt királytól, hogy folyamodjék román állampolgársághoz, királyként nem léphet be az országba. /Figyelmeztetés az exuralkodónak. = Új Magyarország, nov. 2./
1993. november 2.
A Román Nemzeti Egységpárt sajtótájékoztatóján Doina Ignat szenátor visszautasította Tőkés László tiltakozását, hogy Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. Nem engedhetjük meg, hogy a kisebbségek megakadályozzák szobraink felállítását, mondta és kiállt amellett, hogy Marosvásárhelyen szobra legyen Antonescunak. /Pénteki sajtótájékoztatók. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./
1993. november 2.
Nagy riadalmat okozott, hogy Kolozsváron a hírhedt Caritas játék technikai problémákra hivatkozva leállította a kifizetéseket. /Romániában négymillió ember vár a pénzére. = Pesti Hírlap, nov. 2./
1993. november 2.
A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatot adott ki a hadrévi eseményekkel kapcsolatban. Egy régóta létező konfliktushelyzetről van szó, amellyel az állami szervek nem foglalkoztak. Az RMDSZ tiltakozott a kollektív bűnösség elve ellen. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
1993. november 3.
"Okt. 28-án Bukarestben találkoztak a tizennégy elismert felekezet vezetői és a minisztériumi vezetők, hogy megvitassák a vallásügyi törvénytervezetet. Vladutescu vallásügyi államtitkár kijelentette, hogy az egyházak kérésére módosították a tervezetet. Vita volt az ortodox egyház "nemzeti egyházzá" minősítése körül, hiába tiltakoztak elsősorban a görög katolikusok, az összes többi egyház által kifogásolt paragrafus benne maradt a tervezetben. A felekezeti iskolákra vonatkozó paragrafus belekerült a tervezetbe, ez ellen viszont az ortodox egyház tiltakozott. /Szilágyi Aladár: A vallásügyi törvény vitája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30-31./ Előzőleg, okt. 21-én a történelmi magyar egyházak találkoztak Bukarestben, ahol visszautasították azt, hogy a vallásügyi államtitkárság megváltoztatta a tervezetet, kihagyta az egyházi javak visszaadásával, az egyházi iskolákkal kapcsolatos részeket, ismertette a történteket dr. Csiha Kálmán református püspök. Az okt. 28-i tárgyalás során viszont bekerültek a tervezetbe a magyar egyházak követelései. Az RMDSZ vállalta ennek a tervezetnek a képviseletét a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"
1993. november 3.
A Romániai Magyar Szó tájékoztatást adott a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről úgy, hogy újraközölte az alapítvánnyal kapcsolatosan a magyarországi sajtóban megjelent cikkeket /Magyar Hírlap, okt. 25., Magyar Hírlap, okt. 30., Vasárnapi Hírek, nov. 1./. /A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány a gyanú árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
1993. november 3.
Összpontosított támadás érte a tévé magyar adását, jelezte a Magyar Hírlapnak Boros Zoltán főszerkesztő. A sajtótámadások után Paunescu szenátor, Ceausescu volt udvari költője a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen, ezután a tévéelnök felszólította Boros Zoltánt, adjon magyarázatot a képtelen vádakra /románellenes uszító műsorok stb./. A magyar adás főszerkesztője kifejtette: ez a kampány az 1990. márciusi események óta tart. /Bogdán Tibor, Bukarest: Támadják a román tévé magyar adását. = Magyar Hírlap, nov. 3./
1993. november 3.
Semmiből egy új, más világot teremtettem - ez a szöveg öt nyelven szerepel azon az emléktáblán, amelyet nov. 3-án lepleztek le Temesváron, a Pietrosul utca 1. számú ház falán. Itt dolgozta ki 170 évvel ezelőtt Bolyai János a nem-euklideszi geometria alapelveit. A Bolyai-dombormű és a felirat a temesvári Jecza Péter alkotása. Az avatóünnepségen beszédet mondott többek között Toró Tibor professzor, az emlékezés szorgalmazója és Dukász Péter, az RMDSZ Temes megyei elnöke. /Emléktábla Bolyainak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./
1993. november 3.
Székelyudvarhelyen a Bányai János Szakközépiskola százéves fennállását ünnepelte, emléktáblát avattak. Október 23-án, az anyaország nemzeti ünnepén díszbeszédek hangzottak el. Az ünnepségen megjelentek a magyarországi testvériskolák küldöttei. Róth Edit tanárnő megírta az iskola történetét, munkája már napvilágot látott. /Komoróczy György: A százéves székelyudvarhelyi szakoktatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./
1993. november 3.
A Romániai Magyar Szó A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány a gyanú árnyékában címen újraközölte a magyarországi sajtóban megjelent cikkeket /Magyar Hírlap, okt. 25, okt. 30., Vasárnapi Hírek, okt. 31./, hangsúlyozva, hogy a közlés a tájékoztatást szolgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
1993. november 3.
"A Demokratikus Konvenció több szervezettel együtt A demokrácia körútja néven előadássorozatot szervezett az ország 15 városában. Nagyváradon a sajtókonferencián Evert Bosman, a holland Szociáldemokrata Párt kommunikációügyi szakértője kijelentette Funar polgármesterről: "Az, amit ő művel, színtiszta diszkrimináció, ezt pedig nálunk a törvény tiltja. Ha mindezt Hollandiában művelte volna, régen a börtönben ülne." /Nálunk a börtönben ülne. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 3. - nov. 16./"
1993. november 3.
A mintegy 35 ezer Maros megyei többnyire magyar nemzetiségű volt hadifogoly nyugdíjkiegészítésének kérelmét elutasították. Azzal indokolták, hogy ők nem jogosultak erre, mert annak idején magyar katonaként kerültek fogságba. Maros, Kolozs, Szatmár és Bihar megyében hasonlóan elutasítják a magyar nemzetiségűek késérét. Kerekes Károly képviselő leszögezte, a 118-as törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg katonája részesülhet kárpótlásban, a törvény semmilyen megkülönböztetésről nem tesz említést. Ezért a felsorolt négy megyét kivéve a többi megyében folyósítják a kárpótlást, a nyugdíjkiegészítést. A négy megyében a szélsőséges nacionalista erők nyomást gyakorolnak a hatóságokra. /Tófalvi Zoltán: Kárpótlási golgota. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./
1993. november 3.
Papp László nagyenyedi plébános elkezdte a szervezési munkát. Levelek százait küldte el a történelmi családok tagjainak, majd 1993 októberére meghirdette az első, lelkigyakorlattal összekötött találkozót Nagyenyedre. A meghívottak listáján közel kétszáz név szerepel, történelemkönyvekből ismert nevek. A kommunista diktatúra alatt elhurcolták, kitelepítették, internálták az erdélyi történelmi családok tagjait. Szétszóródtak. Őket szeretné összegyűjteni Papp László. /Csutak István: Nagyenyed. Történelmi családok találkozója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./
1993. november 3.
A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte az Antall József miniszterelnökkel Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatban készült interjút, átvéve a budapesti Heti Magyarországból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29., 30-31., nov. 2.,3./
1993. november 4.
"Nov. 1-jén a kormányfő ellenőrző testületének vezetője, Ioan Honescu vádat emelt Petre Roman volt miniszterelnök és két volt minisztere /Traian Basescu és Mihai Zissu/ ellen, a 151 oldalas dosszié szerint szolgálati visszaéléssel, okirat-hamisítással és a köztulajdon megkárosításához vezető bűncselekményekkel vádolják őket. Villákat adományozott Petre Roman a hatalomra került új gárda tagjainak, ő is egy 11 szobás villába költözött. Petre Roman a parlamentben nov. 2-án visszautasította a vádakat, azokat "tipikusan sztálinista diverziónak" nevezte. Társaival együtt közölte, hogy lemond képviselői mentelmi jogáról és az igazságszolgáltatás rendelkezésére áll. /Vádat emelnek Petre Roman ellen. = Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./"
1993. november 4.
Bill Clinton amerikai elnök aláírta a legnagyobb kedvezmény elvét garantáló státust Románia számára /Kedvezmény Romániának. = Népszava, nov. 4./
1993. november 4.
A román ET-küldöttségben hat helyet szerzett meg a kormányzó Társadalmi Demokrácia Pártja és három bolygópártja /a Román Nemzeti Egységpártból a magyarellenes kijelentéseiről híres Adrian Motiu, a Nagy-Románia Pártból Ioan Iuliu Furo, a Szocialista Munkapártból Adrian Paunescu/, az RMDSZ-t Frunda György képviseli. /A román ET-küldöttség összetétele. = Magyar Hírlap, nov. 4./
1993. november 4.
Tőkés László püspök nov. 3-án Nagyváradon sajtótájékoztatót tartott, kitért a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos botrányra is. Nem tudja, ki juttatta el a sajtóhoz az ülésről készült jegyzőkönyvet, feltehetően egyesek lejáratása volt a cél. Már a múlt ősszel megállapították a szabálytalanságot és maguk kezdeményezték a vizsgálatot. Ábrahám Dezsőt felmentették és alapos vizsgálatot rendeltek el. Ábrahám Dezső nem tette lehetővé, hogy a vizsgálatot végzők hozzáférjenek a dokumentumokhoz. /Szűcs László: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4., Bogdán Tibor: Tőkés László nem tudja, ki a kiszivárogtató. = Magyar Hírlap, nov. 4., Tőkés védi a kuratóriumot. = Népszabadság, nov. 4./
1993. november 4.
A történelmi múltat vállalni kell, hangsúlyozta Kerekes Károly képviselő. Az RMDSZ az erdélyi magyarság nevében 1991 novemberében nyilvánosan is bocsánatot kért a zsidóságtól az elszenvedett atrocitásokért. Méltányosnak tartja a túlélők kárpótlását, de megengedhetetlen, hogy egyesek az emberi tragédiákat arra használják, hogy a nemzeti ellentéteket mélyítsék. Ezt szolgálja Petre Turlea képviselő, Antonescu rehabilitálásának egyik szorgalmazója, aki parlamenti beszédében azt bizonygatta, hogy a román állam részéről soha nem történt semmilyen atrocitás a zsidósággal szemben. /Kerekes Károly: A történelmi múltat vállalni kell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1993. november 4.
Román-amerikai privatizációs napot rendeztek Kolozsváron, a városházán. Ortodox egyházi kórus nacionalista dalt énekelt /Ne feledd, hogy román vagy?/. Funar polgármester beszédében kikelt az idegenek ellen, hangsúlyozva, hogy a privatizációt a románoknak a románokért kell végrehajtani. /(K.N.K.): Az ortodox szeminárium kórusa Funar nótáját fújta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1993. november 4.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke örömmel jelenthette, hogy felhívásuknak volt foganatja, a segítségnek, a befizetéseknek köszönhetően nem kell felfüggeszteni a titkárság tevékenységét. /Messer László: Lélegzetvételhez jutott. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4./ Előzmény: okt. 22-i jegyzet.
1993. november 4.
Nov. 4-én születésének nyolcvanadik évfordulóján Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4.- Kolozsvár, 1972. márc. 13./ emlékünnepségek kezdődtek Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban, ahol emléktáblát lepleztek le, majd honismereti vetélkedőn mérik össze tudásukat a diákok. Nov. 5-én Venczel József-emlékkiállítás nyílik, este a tudós jó barátja, Jakab László kanonok mutat be szentmisét. Nov. 6-án tudományos emléküléssel emlékeznek, majd Székely András Bertalan ismerteti Venczel József Misztériumjáték című drámáját, majd a városban Venczel József emléktáblát avatnak. A csíkszeredai Park utca felveszi Venczel József nevét. /Venczel József emlékünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./
1993. november 4.
"Venczel József életművét méltatta Jakab László kanonok, aki fiatal kora óta ismerte őt. Egymás után születtek meg Venczel József írásai, szociográfiai tanulmányai. 1945-től a Bolyai Tudományegyetem megszervezésén kezdett el dolgozni dr. Nagy Gézával és dr. Csőgör Lajossal együtt. Márton Áron püspök Venczel Józsefet és dr. Szász Pált, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület vezetőjét kérte fel a Groza miniszterelnöknek a magyarság problémáit összegező memorandum megírására. Márton Áron püspök letartóztatása után 1950-ben letartóztatták Venczel Józsefet is. Venczel Józsefet 12 évre ítélték, csak 1961-ben szabadult, megrendült egészséggel. Éveken át kottamásolásból élt ez a nagy tudós 1969-ig, akkor visszatérhetett az egyetemre mint szociológus, élete utolsó néhány évében folytathatta tudományos munkásságát. A baloldali Csőgör Lajos a legnagyobb elismeréssel írt róla, kifejtve, hogy szinte éjjel nappal dolgozott, "emberi tisztasága, őszintesége, esze, szorgalma és kíméletlen igényessége saját magával szemben magosan kortársai, mindnyájunk fölé emelte őt. Hosszú együttműködésünk alatt mindig a közösség volt a gondja, soha nem a saját személyét, mindig az ügyet szolgálta?" "Túlfeszített munkával égett el rövid élete, és az évek múltával nem csökkent pótolhatatlan veszteségünk érzése." "Venczel Józsefben a társadalmi igazságtevés párosult vallásos meggyőződésével. " "Úgy érzem, hogy egész erdélyi magyarságunk és főként értelmiségünk adósa az ő kivételes egyéniségének és munkájának." Venczel József minden nap elment a reggeli szentmisére, s csak utána kezdett napi munkájához. /Jakab László kanonok: 80 éve született Venczel József. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./"
1993. november 4.
Okt. 6-án Maroshévízen megalakult a Kemény János Alapítvány, jelentette be Komán János alapítványi elnök. Céljaik között szerepel a névadó író munkásságának népszerűsítése, a szórványvidék tanulóinak támogatása, a hagyományápolás, a környék szórványmagyarsága számára iskola építése, a marosvécsi kastély visszaszerzése. Sokféle adóssággal tartozunk Kemény Jánosnak - figyelmeztetett Izsák József irodalomtörténész, az okt. 23-án megtartott maroshévízi Kemény János Általános Iskola névadó ünnepségén elhangzott előadásában. Elmondta, tenni kell azért, hogy a marosvécsi kastély ismét az erdélyi magyar művelődés tűzhelye legyen, hogy a kolozsvári színház, melyre annyit áldozott, az ő nevét viselje, hogy végre megjelenjen egy monográfia életművéről, hogy a marosvécsi kastély kertjében felállítsák Kemény János szobrát és azoknak az íróknak a szobrait, akik ott találkoztak. /Komán János, a Kemény János Alapítvány elnöke: Kemény János Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1993. november 4.
Az 1990 júniusában megalakult Romániai Magyar Cserkészszövetséget felvették a Világszövetségbe, hasonlóan a román társszervezetet is, mondta el Smidt Péter, a szervezet elnöke. Négy körzetük van, a székelység, Erdély északi és keleti része, a bánsági és végül a szórvány, Bukarest székhellyel. A moldvai csángóknál is meg akarják szervezni a cserkészcsapatokat. /B. Kovács András: Tábori toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1993. november 4.
Az 1990 júniusában megalakult Romániai Magyar Cserkészszövetséget felvették a Világszövetségbe, hasonlóan a román társszervezetet is, mondta el Smidt Péter, a szervezet elnöke. Négy körzetük van, a székelység, Erdély északi és keleti része, a bánsági és végül a szórvány, Bukarest székhellyel. A moldvai csángóknál is meg akarják szervezni a cserkészcsapatokat. /B. Kovács András: Tábori toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./