Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bogdán Zsolt-Miklós
133516 tétel
1993. október 28.
Az 1956-os forradalom évfordulóján a Budapesti Műszaki Egyetem és a Rákóczi Szövetség ifjúsági emlékünnepséget szervezett. Az ünnepségen közel 1500 határokon túli magyar fiatal vett részt. Az erdélyi, vajdasági, horvátországi, szlovéniai, felvidéki, kárpátaljai vendégeket díjmentesen szállásolták el Budapesten. Ez az ifjúsági tömegmegmozdulás hagyománnyá kell váljon, jelentette ki dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. /Kádár Melinda: 1956 szellemében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./
1993. október 28.
Okt. 26-án tárgyalt a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártja és a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal a kormányban való részvételről, megállapodás nem született. Funarék a kétnyelvű feliratok betiltását követelték, továbbá öt tárcát. A kormánypárt azt kérte, hogy mérsékeljék kisebbség-ellenességüket, ne támadják Iliescu elnököt. - A várható sztrájkhullámra tekintettel az igazságügyminisztérium szigorú rendeletet dolgozott ki: az illegális sztrájkakciók szervezőit 5-20 év közötti börtönnel sújtják. /Magyar Hírlap, okt. 28./
1993. október 28.
"Tőkés László püspök két hetet tölt Angliában, okt. 23-án beszédet mondott Londonban, a Brit-Magyar Baráti Társaságban. Angol nyelvű sajtóértekezletén arról beszélt, hogy a kétmilliós erdélyi magyarság szervezett rágalomhadjárat áldozata, a hatalom gyakran használja bűnbaknak. Iliescu elnök nemrég azt állította, hogy a magyar kisebbség a magyar kormány "ötödik hadoszlopa". Románia nem szolgált rá az Európa Tanácsba /ET/ való felvételre, nemzetiségi politikájában a Ceausescu-rendszer hagyományait folytatja, azonban elképzelhető. hogy hosszabb távon az ET erkölcsi és politikai nyomást gyakorol rá. /Jotischky László: Tőkés László Angliában a kisebbségekről. = Új Magyarország, okt. 28./"
1993. október 28.
A harmadszor megrendezett egri értekezlet /Erdély jelene és jövője, okt. 16-17./ az összmagyarság sorsát érintő egyéni véleményeknek kínált teret. Adonyi Nagy Mária összefoglalta az elhangzottakat. Jakabffy Ernő /Svédország/ a torzított magyarságképet tette szóvá, hiányoznak a nagy könyvtárakból a torzításokat tisztázó munkák. Bodó Barna az RMDSZ-t képviselte, Magyarország politikai szemléletváltását szorgalmazta: ne a megvertség állapotából közelítsen. A kisebbségeket az anyanemzetnek kell képviselnie, mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./
1993. október 28.
Dr. Octavian Buracu elfogadhatatlannak tartja azt a megállapítást, hogy mindkét oldalon vannak szélsőségesek. Az utóbbi időben már a román ellenzékiek is hangot adnak ennek. Szélsőnacionalista a Nagy-Románia Párt, a Román Nemzeti Egységpárt, a Vatra Romaneasca, seregestől megnevezhetők az olyan román politikusok, akik szinte naponta magyarellenes, szélsőséges nyilatkozatot tesznek, azonban egyetlen magyar személyiséget sem lehet hasonló megnyilvánulások miatt tetten érni. /Dr. Octavian Buracu: Transzszilván szélsőség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1993. október 28.
Az RMDSZ berkeiben folyó vitát áldatlannak tartja Torma Miklós hozzászólásában, elutasította a radikálisok álláspontját és igazat adott a Neptunon tárgyalást folytatóknak, szerinte csak ők értek el eredményt. Akik nem tudnak kompromisszumot kötni, akik ketté akarják vágni az RMDSZ-t, azokat ki kell zárni az RMDSZ-ből, javasolta a cikkíró. /Torma Miklós: Hozzászólás az RMDSZ berkeiben zajló vitához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1993. október 28.
1993-ban már úgy tűnik, mintha a mérsékelt szárny, Tokay György, Verestóy Attila, Borbély László és a többi lenne az autonomista politizálás vezető ereje, írta Bardóczy Csaba. Valójában annak idején Verestóy Attila az autonómia kezdeményezőit forrófejűeknek nevezte, Tokay György pedig a Kolozsvári Nyilatkozat napján azt mondta, hogy amikor a szomszéd országban folyik a vér, akkor állunk elő ilyen hajmeresztő gondolatokkal? Akkor itt vér fog folyni, állította Tokay. Bardóczy kifejtette, nem engedmények kellenek, mert azok visszavonhatók, hanem jogokra van szükség. Bardóczy nem tudja elfogadni a neptuni tárgyalásokat. Bardóczy Csaba hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-t nem bomlasztja senki. Bomlik az magától, ha azt hiszik, hogy minden képviselő feddhetetlen. /Bardóczy Csaba: Az RMDSZ-t nem bomlasztja senki. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./
1993. október 28.
Nagyváradon megtartották a Református Iskolaközpont avatóünnepségét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1990-ben indította a Sulyok István Református Főiskolát, 1991-től a főiskolán nappali tagozat is működik. A hallgatók a vallástanári diploma mellé más tárgyból is kapnak diplomát /jogi, szociális munkás és német nyelvtanári szak közül választhatnak/. Az 1991/92-es tanévtől három református gimnázium működik: a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, a Szatmárnémeti Református Gimnázium és a Zilahi Református Gimnázium. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium létrehozásáért sokáig harcoltak. A gimnázium régi épületét nem kapták vissza, ezért megvettek egy épületet és a város magyar lakosságának segítségével újjávarázsolták. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke szerint példaértékű ez az iskolaavatás egész Erdély számára. Entz Géza, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta, hogy az iskolaavatás kétszeresen ünnep, ha kisebbségi közösségről van szó. /Papp János: Iskolaközpont a megmaradásért. = Új Magyarország, okt. 28./
1993. október 28.
Erdélyben két unitárius osztály indult /mindkettő 9. osztály/, az egyik Székelykeresztúron, a másik Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban, ismertette helyzetüket dr. Erdő János teológiai tanár. Az unitárius egyház visszaigényli a Brassai Líceumot, a pereskedés 1990-ben kezdődött a városi önkormányzattal szemben. Elsőfokon az unitáriusoknak adtak igazat, azonban az önkormányzat képviselője fellebbezett, azóta Bukarestben folyik a per. /Kisgyörgy Réka: Unitárius osztályok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1993. október 28.
"Dicsőszentmártonban él Nyitrai Mózes nyugalmazott unitárius lelkész, akit egész családjával együtt elhurcoltak. Ők őrizték Orbán László önképzőkörének jegyzőkönyvét. Orbán Lászlót ugyanis többször bevitték, ezért náluk rejtette el a füzetet. Ez volt az EMISZ, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége, melynek Orbán László volt a vezetője. Az 1956-os forradalom hatására kezdődött a szervezkedés. 1958 nyarán Homoródmente lelkészeinek nagy részével együtt letartóztatták őt is. Nyitrai Mózes Homorókarácsonyfalván volt lelkész, 1958. aug. 8-án letartóztatták őt, a feleségét és Levente fiát. Később bevitték 15 éves Csongor fiát is. Annyi embert zsúfoltak be a zárkába, hogy Csongornak egész nap az ágy alatt, a cementen kellett feküdnie. Emiatt megnyomorodott. 1959. márc. 19-én volt az ítélethirdetés. Nyitrai Mózes felesége 25 éve kapott, ő tíz évet, Levente fia hat évet. A lelkész egyedül él, feleségét elvitte a börtönben elviselt szenvedés. /Tófalvi Zoltán: 1956 Erdélyben. "A családból négyen indultunk a halálba" = Új Magyarország, okt. 28./"
1993. október 29.
Okt. 27-én Székelyudvarhelyen a költészet napja volt, a város vendégül látta a romániai magyar költőket a Fagyöngy antológia megjelenése alkalmából. Majla Sándor, az Ablak /Székelyudvarhely/ folyóirat szerkesztője adta ki, ez az első 1989 utáni antológia /alcíme: Kortárs romániai magyar költők/. Majla Sándor elmondta, hogy levelet küldött a szerzőknek, kérve, küldjék el legújabb alkotásaikat. Ezekből válogatta az antológiát. A Művelődési Házban először Dávid Gyula, Egyed Péter, Kántor Lajos beszélt, délután pedig a költők olvastak fel verseikből. /Bálint András: A költészet napja Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./
1993. október 29.
Okt. 27-én Bukarestben, a Magyar Kultúra Házában rendezték meg a budapesti Akadémiai Kiadó napját /szervezője a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kft/, megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök, ott voltak az RMDSZ-képviselők és szenátorok is. Az Akadémiai Kiadó jelentős könyvadományt adott a Magyar Kultúra Házának. - A Pallas-Akadémia Csíkszeredában okt. 25-én avatta fel könyváruházát. /Hecser Zoltán: Az Akadémia Könyvkiadó napja Bukarestben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./
1993. október 29.
Szász János tiltakozott az ellen, hogy a tévé okt. 21-i adásában a Vasgárdát igyekeztek tisztára mosni. Ironikusan javasolta, hogy az iskolában oktassák: rágalom a zsidó polgárok felakasztása, Iorga és mások meggyilkolása, továbbá a jilavai börtönben rendezett vérfürdő és rágalom a vasgárdista terror. /Szász János. Újabb javaslatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
1993. október 29.
Domokos Géza a vele készített interjúban elmondta véleményét a neptuni tárgyalásról. Szerinte nem lesz rossz a nemzetközi képe annak a kisebbségnek, amely tárgyalóképes képviselői által leül eszmét cserélni, kiutat keresni. Arra a kérdésre, hogy mi a célravezetőbb a jogok követelése vagy az alku, Domokos kifejtette, hogy a mai politikai gyakorlat szerint egy követelőzővel nem lehet tárgyalni. A tárgyalás legtöbbször a kompromisszum elfogadását feltételezi. A kompromisszum nem jelent feltétlenül megalkuvást, ha az ember előtt világos a cél. /Balázs János: Beszélgetés Domokos Gézával. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 29./
1993. október 29.
Szervátiusz Tibor szobrászművész keserűen emlékezett vissza arra, hogy a Securitate zaklatásai, házkutatásai miatt tizenöt éve kénytelen volt otthagyni Kolozsvárt, műtermét, amely akkor magyar találkozóhely is volt. Nehéz Budapesten a beilleszkedés, bántja a Székelyudvarhelyre tervezett Orbán Balázs emlékmű sorsa: félreértés történt, Katona Ádám személyesen kérte fel annak elkészítésére. Szervátiusz Tibor beszámolt jelenleg készülő munkáiról. Miskolcon fogják felállítani Kós Károly faszobrát, dolgozik Szabó Dezső szoborfején. Ennek alapjába lesz bevésve: Minden magyar felelős minden magyarért. /Kristó Tibor: Minden magyar felelős minden magyarért. Beszélgetés Szervátiusz Tibor Budapesten élő képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./
1993. október 29.
Nov. 4-6-a között Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4.- Kolozsvár, 1972. márc. 13./ emléknapokat rendeznek Csíkszeredában, szülővárosában. Venczel József intézményszervező, pedagógus, sokoldalú tudós társadalomkutató volt. Sorra születtek meg alapvető munkái. 1950-ben letartóztatták, tizenkét évig ült börtönben, csak 1969-ben folytathatta tudományos munkásságát. /Gagyi József: A társadalomkutatás tudósa. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./ Venczel József pályaképét Antal Árpád rajzolta meg. /Antal Árpád: Venczel József életpéldája (1913-1972). = Keresztény Szó (Kolozsvár), nov., folyt. dec./ Magyarországon okt. 29-én Heves városában tudományos ülésszakon emlékeztek Venczel Józsefre, az előadók Kolozsvárról, Sövényfalváról, Csíkszeredából, Újvidékről, Saarbückenből, Budapestről érkeztek. Az emlékülésen az Országos Széchényi Könyvtár által összeállított dokumentációs kiállítás nyílt, majd felavatták Vetró András /Kézdivásárhely/ szobrászművész Venczel József-domborművét. Este pedig a helyi katolikus templomban bemutatták a csíksomlyói misztériumjáték Venczel-féle feldolgozását. /(lit): Venczel József-emlékülés Hevesen. = Új Magyarország, nov. 4./ A meghívón szerepeltek az emlékülés védnökei: Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Keresztes Sándor vatikáni magyar nagykövet és dr. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az emlékülés támogatói - többek között - a Barankovics István Alapítvány, az Erdélyi Szövetség, az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete, a Márton Áron Társaság és a Széchenyi Társaság.
1993. október 29.
A Duna TV Kapcsok című műsorában havonta bemutatnak egy-egy tájegységet. Jártak Erdővidéken /júniusban láthatták a nézők/, Ipolyságban, a Felső-Tisza-mentén, az Avas következett, a forgatócsoport járt Misztótfaluban, Szinérváralján, Kőszegremetén, Avasfelsőfaluban, Erdődön és Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Előtérben a szórványmagyarság értékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
1993. október 30.
Iliescu elnök okt. 29-én a helyszínen, a legzsúfoltabb határátkelőhelyen, Nagylakon ismerkedett a bővítési tervekkel. /Iliescu Nagylakon. = Magyar Nemzet, okt. 30./
1993. október 30.
Okt. 28-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei elnöksége. Megállapították, hogy az RMDSZ, a városi tanácsosok, a parlamenti képviselők és az RMDSZ szövetségi elnöke mindent megtettek annak érdekében, hogy a hatóságok állítsák le Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor alapozási munkáit. A polgármesteri hivatal elrendelte a munkálatok beszüntetését. /Ferencz L. Imre: Bár az RMDSZ tiltakozik. Alapozzák a marsall mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1993. október 30.
Iliescu elnök nem ért egyet Antonescu rehabilitációjával. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy az államfői hivatal most tanulmányozza az RMDSZ tiltakozó nyilatkozatát az Antonescu-szoborral kapcsolatban. /Iliescu nem rehabilitálná Antonescu marsallt. = Népszabadság, okt. 30./
1993. október 30.
Romániában Slobozia városban szobrot emeltek a háborús bűnös Antonescu marsallnak. Erről elismeréssel számolt be a román nyelvű sajtó. A román sajtó, a román pártok egyetértenek Antonescu rehabilitálásával. A román ellenzék is tagadja Antonescu zsidóellenességét és hirdeti a kommunista történészek által kitalált hazugságot, hogy Romániában nem volt zsidóüldözés, Hiába cáfolja ezt Moses Rosen romániai főrabbi, aki többször ismertette a tényeket, a román hadsereg 350 ezer zsidót mészárolt le vagy deportált. /Újabb vita a szobrokról. = Pesti Hírlap, okt. 30./
1993. október 30.
Ábrahám Dezső, a Transsylvania Alapítvány főtitkára sajtótájékoztatóján cáfolta, hazugságnak és rágalomnak mondta a Mai Nap /okt. 20./ és a Magyar Hírlap /okt. 25./ cikkeit, hozzátéve, hogy sokszor saját maga fizette ki rendezvények költségeit. Ábrahám Dezső mindent tagadott. Jellemző, hogy az előzőleg állított egyik kijelentését csak akkor vonta vissza, amikor a Magyar Hírlap lejátszotta magnófelvételről az előzőleg elhangzott állítását. /R. G.: A Transsylvania főtitkárának tájékoztatója. = Magyar Hírlap, okt. 30., Pénzügyi viták a Transsylvaniánál. = Pesti Hírlap, okt. 30./
1993. október 30.
Romániában, a Duna-deltában kolerás megbetegedések fordultak elő. /Magyar Hírlap, okt. 30./
1993. október 30.
A román rádió reggeli lapszemléjében a kisebbségi lapok nem szerepelnek, legfeljebb csak akkor, ha azokat támadja a hatalom. /(gyarmath): A román médiák csak gazdát cseréltek. = Magyar Nemzet, okt. 30./
1993. október 30-31.
"Az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén Borbély László ismételten tiltakozott az ellen, hogy Marosvásárhelyen szobrot állítsanak Antonescunak. A megjelent román újságírók egy része elutasította a tiltakozást, "nemzeti hősnek" nevezve Antonescut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./"
1993. október 30-31.
"Az Adevarul okt. 20-i számában sok tárgyi tévedéssel és önkényes értelmezéssel jelent meg Dorin Suciu tudósítása az Egerben tartott tanácskozásról /Erdély jelene és jövője, okt. 16-17./ a következő címmel: Egerben ismét kérték a magyar népet megalázó határok felszámolását. Valójában erről szó sem esett Egerben. A tanácskozás szervezője, az Erdélyi Szövetség elnöksége sorravette Suciu tévedéseit, ezek között szerepel például, hogy Zolcsák István beterjesztette a "határok felszámolására" vonatkozó indítványát. Zolcsák István azonban nem volt is volt jelen Egerben /Zolcsák Brazíliában él/, így a Suciu által idézett szavai nem hangozhattak el. Nem igaz az sem, hogy a Zolcsák vezette Erdélyi Világszövetség rendezte az egri tanácskozást, hanem az Erdélyi Szövetség. A szándékos félrevezetést tartalmazó Adevarul-beszámoló helyett igazi tájékoztatást a tanácskozás anyagát tartalmazó, decemberben megjelenő Erdélyi Tükör különkiadása fogja nyújtani. /Az Erdélyi Szövetség elnöksége: Világos gondolatok Erdélyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./"
1993. október 30-31.
Románia és az Egyesült Államok kereskedelmi kamarája új együttműködési egyezményt kötött, melyet Aurel Ghibutiu és Richard Lesher írt alá Washingtonban. - Ugyanitt befejeződött a román-amerikai üzleti tanács ülése, melyen részt vett Cristian Ionescu kereskedelmi miniszter. /Új román-amerikai kereskedelmi egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./
1993. október 30-31.
Az amatőr színjátszó csoportok Gyergyószentmiklóson tervezett találkozója nem sikerült a tervek szerint, mert székelyudvarhelyiek megbetegedtek, a resicabányaiaknak pedig az utazási költség jelentett gondot. A találkozó okt. 18-án, a gyergyói színjátszás történetét bemutató kiállítás megnyitójával kezdődött. A helyi, fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Fábián Ferenc Színjátszó Csoportot kezdettől Danalizín József vezeti, egyúttal ő a rendező is. Az elmúlt 15 év alatt összesen 194-en léptek színpadra, ebből 31-en már külföldön élnek. A nyolcvanas évektől föltűnt egyik másik csoport, a Figura együttes. A Gyergyószentmiklóson fellépett többi csoport is vígjátékokkal mutatkozott be, így a nagykárolyiak, a szamosújváriak, a borszékeiek. /Gál Éva Emese: Színjátszók Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./
1993. november 1.
Az Adevarul budapesti tudósítója, Dorin Suciu jelentése alapján foglalkozott a Transsylvania Alapítvány pénzügyi helyzetével, hivatkozva a Mai Nap /okt. 20./ és a Magyar Hírlap /okt. 25./ cikkeiben szereplő súlyos szabálytalanságokra. /Adevarul (Bukarest), okt. 30./ Az MTI tudósítója az Adevarul cikkével kapcsolatban felhívta Tőkés László püspököt, aki közölte, hogy súlyos szabálytalanságokat állapított meg kuratórium, ezért felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és megbízást adott az érdemi vizsgálatra a Transsylvania Alapítvány pénzügyeiről. Tőkés László a vizsgálat lezárulása után fog bővebben nyilatkozni. /Transsylvania Alapítvány.= Vasárnapi Hírek, okt. 31., Tőkés László a Transsylvania Alapítvány ügyéről. = Magyar Hírlap, nov. 1./
1993. november 1.
Iliescu elnök együttes ünneplésre szólította fel az ellenzéket: együtt ünnepeljék Gyulafehérváron Románia nemzeti ünnepét, dec. elsejét, amely idén jubileumi is: 75 évvel ezelőtt mondta ki a gyulafehérvári népgyűlés Erdély Romániához csatolását. Az ellenzéki pártok azonban emlékeznek az 1991-es ünneplésre, amikor a Vatra Romaneasca által felbujtott tömeg az ellenzéki szónokokba belefojtotta a szót Iliscu elnök és Petre Roman volt kormányfő nem leplezett helyeslésével. Corneliu Coposu követelte, hogy Iliescu kérjen bocsánatot az akkor történtekért. Az ellenzék külön ünneplést tervez. /Elmarad a közös ünnep. = Magyar Nemzet, nov. 1./