Technológia és latrina
Így ősz felé a legaktuálisabb probléma – sok egyéb mellett – a tanévkezdés, az oktatási intézmények állapota, a tankönyvek helyzete, illetve a szakminisztérium és szakmai szervezetek által tervezett „stratégiák”, javaslatok. Szerdán a marosvásárhelyi prefektúrán is a megye oktatási intézményeinek helyzetéről szólt az egyik jelentés.
Most azonban nem erről szeretnénk szólni, hanem arról, ami tanévkezdés, illetve választási kampányok idején rendre előjön: az ország legeldugottabb településén levő iskolába is be akarják vezetni az internetet és a legmodernebb informatikai technológiákat a politikusok és az éppen regnáló miniszterek.
Az emberek természetesen a megfelelő és jogos fenntartásokkal fogadják e híreket, mert tudják, hogy mindez csupán politikai stratégia, kampányfogás. Mert hogyan is lehetne európai színvonalú, a 21. századnak megfelelő oktatásról és tenchnológiáról beszélni, amikor iskolák, óvodák százaiban nincsenek meg – hogy másról ne beszéljünk – a legminimálisabb higiéniai feltételek sem?
Vegyük csupán a Minőségi oktatás, versenyképes ellátás című minisztériumi projektet. Az oktatási tárca vezetője szerint a projektben szereplő 11 megyében a minisztérium magas szintű IT-technológiával látja el az összes iskolát: eszerint minden osztályban annyi tablet lesz, ahány pad, emellett intelligens táblákkal és videoprojektorokkal szerelik fel, laptopot kap minden pedagógus…
Szép kilátások, de mindenki tudja, hogy ugyanakkor a helyi önkormányzatok kezelésében levő oktatási intézményeknek közel a fele működik évek óta egészségügyi engedély nélkül. Ami azt is jelenti, egyebek mellett, hogy nincs benne angolvécé, mosdó, folyó víz, vagyis hiányoznak a higiénia legminimálisabb feltételei is. A sokszor düledező illemhely az udvar végében van, de vannak települések, ahol csak latrina, úgynevezett török vécé található. Ilyen volt például Alexandru Vlahuţa szülőfalujában is, ahol a múlt század második felében kezdő tanárként dolgoztam, és ahol a helyzet azóta sem sokat változott.
Nem beszélve azokról az esetekről, amikor leomlik a plafon, és csak a szentlélek menti meg a gyermekeket, van, ahol nincs fűtés, a gyermekek otthonról viszik a tűzifát, hogy legalább fagypont közeli „meleget” érezzenek az osztályban és hadd ne folytassuk.
Természetesen szükség van az oktatás korszerűsítésére. Az is igaz, hogy ahol lehet, biztosítani kell a legmodernebb oktatási eszközöket, és a technológia lehetőségeit, hiszen ha azt várnánk, hogy minden egyes romániai iskolában legyen előbb vezetékes víz és angolvécé, a világ végéig várhatnánk.
Ám legjobb az lenne, ha a közoktatás fejlődését, fejlesztését és a megfelelő oktatási körülmények biztosítását nem a napi politikai hadakozások diktálnák. Most, ősz elején ezek az igazán aktuális dilemmák.
MÓZES EDITH / Népújság (Marosvásárhely)

A pápai nuncius továbbította a listát
Száztizenegy gyermek nevét tartalmazó jegyzéket adott át szerdán személyesen Miguel Maury Buendía pápai nagykövetnek Bukarestben a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum szülői közösségének három képviselője. A pápai nuncius pénteken délután értesítette a szülőket, hogy abban az esetben, ha sikerül összegyűjteni a cikluskezdő osztályok indításához szükséges számú gyermeket, akkor a tanintézmény folytathatja tevékenységét. A szülők péntektől vasárnap estig az előkészítő, az ötödik és a három kilencedik osztályba 111 jelentkezőt írtak fel, s a jegyzéket személyesen adták át az érseknek. A pápai nagykövet örömmel nyugtázta, és továbbította is az oktatásügyi miniszternek, aki ehhez a feltételhez kötötte az iskola további működését. Népújság (Marosvásárhely)

A reformáció egyházmegyei ünnepsége Végváron
Temes – A Temesvári Református Egyházmegye ez év október 14-én, szombaton ünnepli a Reformáció 500 éves (1517–2017), valamint a Magyar Református Egyház 450 éves (1567–2017) évfordulóját. Az ünnep közös istentisztelettel kezdődik a végvári református templomban, ahol ft. Csűry István püspök tolmácsolja Isten igéjét, dr. Zabán Bálint tart rövid és frappáns előadást a reformációról, valamint az egyházkerület kántor-kórusa, illetve az Új Ezredév kórus fog gyönyörködtetni kórusművek előadásával. Fehér László tárogató játéka zárja az istentiszteletet.
Az ünnepi esemény déltől a piactéren folytatódik, ahol az ebéd elfogyasztása után kerül sor az „Élő Kövek”, „Bízz Band” ifjúsági zenekarok, valamint a Koral – Sziget egyházi zenekar fellépésére. A gyermekek számára a „Napraforgók” játszóház nyújt foglalkoztatást 10.00–17.00 óra között. A Parakletosz Kiadó is jelen lesz könyvekkel és más megvásárolható termékekkel.
A délután folyamán leplezzük le az Ungor Csaba szobrász által készített emléktáblát, majd „Református telepesek és telepes falvak a Bánságban. Református identitás” címmel hallgathatunk előadásokat. Reménység szerint sor kerül a Magyari Hunor által előkészületben lévő „Temesvári Református Egyházmegye templomai” című album bemutatására is.
A kora esti órában nt. Juhász András csongrádi esperes úrvacsorai ágendás szolgálatára és úrvacsora vételre, majd közös zsoltáréneklésre kerül sor. Bízunk benne, hogy a végvári piactéren egyszerre kb. 600 ajakról zendül majd fel az ének
A zsoltáréneklést a nap záró momentuma követi, amikor a jelenlévő lelkipásztorok áldást mondva bocsátják haza az ünneplő gyülekezetet. Erre a rendkívüli napra és alkalomra szeretettel várjuk a Temesvári Református Egyházmegye gyülekezeteinek tagjait minél nagyobb számban! Természetesen más egyházmegyék érdeklődő tagjait is szeretettel várjuk, de a más felekezetű testvéreket is!
Ha van szándék a szervezésben való társulásra és támogatásra – akár magánszemélyek, családok, vállalkozások, civilszervezetek, alapítványok, önkormányzatok, politikai szervezetek stb. részéről –, akkor azt az eseményt megelőzően legalább 1 héttel jelezzék, hogy a molinón fel tudjuk tüntetni a támogatókat, ill. a logókat. Az eseményt a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is hathatósan támogatja.
Bódis Ferenc esperes / Nyugati Jelen (Arad)

Migránsokkal teli autót füleltek le
Nem múlik el nap, hogy ne találjanak kisebb-nagyobb migráns csoportokat a hatóságok a román–szerb határ körzetében vagy akár a megyeszékhelyen. Augusztus 29-én egy Szlovéniában bejegyzett, a Zsombolyát Nagyszentmiklóssal összekötő országúton közlekedő Renault gépkocsiban összezsúfolva fedeztek fel 11 migránst a határrendőrök
Az autó egyiptomi sofőrje törvényesen lépte át az országhatárt, de utasai nem tudták igazolni romániai tartózkodásukat.
A 11 migráns (két férfi, három nő és hat 1-14 éves gyerek) a határrendőröknek azt vallotta, hogy iraki állampolgárok és Nyugat-Európába szeretnének eljutni. Az irakiak ellen tiltott határátlépésért indítottak eljárást, az egyiptomi állampolgár ellen pedig embercsempészésért emelnek vádat.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

Kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról egyezett meg Szijjártó Péter Bukarestben
Két, jelenleg ideiglenesen és korlátozott nyitvatartással működő határátkelőhely állandó nyitva tartásáról, és a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról állapodott meg Szijjártó Péter külügyminiszter Teodor Melescanuval szerdán Bukarestben.
Szijjártó Meleșcanu meghívására látogatott Bukarestbe, ahol délután előadást tart a román nagykövetek éves értekezletén. Reggel Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, majd a román külügyminiszterrel és Marcel Ciolacu miniszterelnök-helyettessel tárgyalt.
Tárgyalásai után az MTI-nek adott nyilatkozatában sikertörténetnek nevezte Románia és Magyarország kereskedelmi kapcsolatait, amelyek segítik azt, hogy a két ország kapcsolatai más területeken is kedvezően alakuljanak. Elmondta: Románia Magyarország második legfontosabb exportpiaca. Az elmúlt évben a magyar vállalatok 4,6 milliárd euró értékben exportáltak Romániába, és az idei esztendő első öt hónapjának az adatai 16 százalékos növekedést jeleznek. "Ha a román gazdaság jól megy, ha Románia sokat importál, a magyar vállalatok ebből sokat profitálnak" - állapította meg a miniszter. Azt is megemlítette: a MOL Románia 15. legnagyobb vállalata, az OTP pedig a 14. legerősebb bank az országban. Örvendetesnek mondta, hogy a román kormány "nem áll negatívan az OTP azon szándékához", hogy tovább növelje piaci részesedését.
Úgy vélte, a kölcsönös bizalom megerősödését jelzi, hogy meghívást kapott a román nagyköveti értekezletre. Megjegyezte: pár évvel ezelőtt nehezen elképzelhető lett volna, hogy Románia külügyminisztere a magyar nagyköveti értekezleten, Magyarország külügyminisztere pedig a román nagyköveti értekezleten tartson előadást.
Az új határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatban elmondta: a román kormány megadja a felhatalmazást a román Külügyminisztériumnak a tárgyalásra, amely során gyorsan el fogják dönteni, hogy a februárban ideiglenesen és időszakosan megnyitott határátkelőhelyek közül melyik kettő maradjon állandóan nyitva. Azt is elmondta, hogy hamarosan létrejön a második autópálya-határátkelőhely a román-magyar határon. A magyarországi M4-es 2019 végéig eléri az államhatárt, ahol a határátlépési infrastruktúrát is megépítik, és eddig román oldalon is megpróbálnak a határig érni az A3-as autópályával.
Szijjártó Péter az energetikai együttműködés területén is eredményekről számolt be. Mint elmondta: a Románia és Magyarország közötti gáz-interkonnektoron keresztül jelenleg csak Magyarország irányából lehet Romániába gázt szállítani. Románia elkezdte azonban azokat a beruházásokat, amelyek nyomán lehetővé válik, hogy Magyarország 2019 végére évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt, 2022 végére pedig évente 4,4 milliárd köbméter gázt vásároljon Romániából. Azt is elmondta: már csak néhány kisajátítási döntés szükséges ahhoz, hogy Békéscsaba és Nagyvárad között a két ország villanyhálózatait is összekössék. Szijjártó Péter a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról elmondta: a román kormány megadta ehhez a felhatalmazást a román Külügyminisztériumnak, és várhatóan már néhány napon belül le tudják zárni az erről folytatott tárgyalásokat.
Szijjártó Péter a nap "legjobb hírének" mondta, hogy román tárgyalópartnerei pozitívan fogadták azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és kárpátaljai után a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson. "A németek már dolgoznak hasonló programon Románia területén, és mi a német mintára szeretnénk elindítani ezt. Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni" – fogalmazott.
A miniszter megemlítette: mint minden más alkalommal, ezúttal is az RMDSZ elnökével kezdte bukaresti megbeszéléseit, és áttárgyalták a magyar-román kapcsolatban megoldásra váró kérdéseket, amelyeket fel is vetett a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain.
"Kértem a román illetékeseket, hogy a két marosvásárhelyi oktatási ügyet: a Római Katolikus Gimnáziumét és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemét (MOGYE) oldjuk meg. Azt gondolom, hogy politikai akarattal és egy kis jóindulattal ez a két ügy megoldható a közeljövőben" - jelentette ki a miniszter.
Hozzátette: "szükség van minden olyan alkalomra, amikor a kölcsönös bizalmat javítani tudjuk, és a közös sikertörténeteket építeni tudjuk. A bizalom javítása és sikertörténetek létrehozása nyomán érhetünk el oda, hogy a megoldatlan kérdéseket is rendezni tudjuk" - fogalmazott az MTI-nek adott nyilatkozatában Szijjártó Péter.
Magyarország külügyminisztere a délután folyamán a Képviselőház elnökével, Liviu Dragneával és a Szenátus elnökével, Călin Popescu Tăriceanuval is kétoldalú megbeszélést folytat.
Kolozsváron üdvözlik az intézmény létesítését:
A kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásának ötlete nem újkeletű, ennek megoldása már több éve húzodik. Korábbi sajtóhírek szerint a magyar kormány 2014-ben döntött az intézmény létesítéséről, de az ezzel kapcsolatos tárgyalások elakadtak, mivel a magyar és a román kormány eltérően értelmezte a kulturális intézmények alapításáról szóló egyezmény szövegét. Az intézmény létesítése kapcsán felvetődött az is, hogy az új intézet önállóan vagy esetleg a Bukaresti Kulturális Központ fiókjaként működjön majd. Ugyanakkor Bukarest azt sem tartotta kizártnak, hogy esetleg a sepsiszentgyörgyi irodát költöztessék Kolozsvárra, de erre a magyar fél nem volt hajlandó.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja örvendetesnek tartotta a két külügyminiszter közötti megállapodást a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitását illetően.
„Kolozsvár a megfelelő helyszín egy ilyen intézmény működéséhez. Fontos lenne nem csak a magyarság, hanem a többség számára is. Reményteli fejlemény ez a megállapodás. A román hozzáállás eddig sem volt elutasító a kérdést illetően. A magyar fél minden bizonnyal rövid időn belül megteremti az intézmény létesítéséhez szükséges feltételeket” – mondta a főkonzul lapunk kérdésére.
Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke is sikeresnek tartotta az intézet létesítésére vonatkozó egyezményt, de arra is felhívta a figyelmet, a sok kulturális program szervezőinek összehangoltan kellene tevékenykednie, hogy elkerüljék az egymásra torlódó eseményeket.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára, Bitay Enikő szerint a kutatómunkának nagy szüksége van minden állami támogatásra, és ha az új intézet erősíteni fogja a civil szférát, akkor könnyebbé teheti a tudományos életet.
„Szerencsés ügyről van szó, mert amit a politikum nem képes megoldani, azt pótolja a kultúra kapcsolatépítő ereje. Ráadásul Kolozsvár jó hírneve is erősödhet általa” – fogalmazott.
„Egy magyar kulturális intézet létrehozása Kolozsváron feltétlenül pozitív változás lesz nemcsak a város, hanem egész Erdély művelődési életében” – válaszolta kérdésünkre Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Egyesület elnöke. Úgy vélte, az intézet feltehetően át fogja venni azokat a eseményeket, amelyeket jelenleg a konzulátus menedzsel, s valószínűleg saját épülettel rendelkezik majd, ahol megszervezik a programokat, ileltve saját személyzetre is szüksége lesz. Szabadság (Kolozsvár)

Két produkcióval vendégszerepel Kolozsváron a budapesti Operaház
A budapesti Operaház 2017. június 25-én másfél évig tartó korszerűsítés idejére bezárta kapuit. „A felújítás alkalmat ad arra, hogy a társulat útra keljen, és teljes értékű opera- és balettelőadásokat mutasson be a világ különböző pontjain. A Magyar Állami Operaház egyik legnagyobb vállalkozása a Kárpát-Haza OperaTúra,amelynek keretében Erdély nyolc városában mutatja be a Hunyadi László című operát és a Víg özvegy című operettből készült balettelőadást”, olvasható az intézmény közleményében.
A turné alkalmával kettős szereposztásban adják elő Erkel első mesteroperáját. A főbb szerepekben Miklósa Erikát vagy Kolonits Klárát, de számos erdélyi születésű művészt, így a címszerepet alakító Kiss B. Atillát és Pataki Adorjánt, valamint Gara Mária szerepében Kriszta Kingát is láthatja a közönség.
Az OperaTúra szeptember 4-től 21-ig tartó első fejezetének állomásai Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Arad és Kolozsvár.
Kolozsváron szeptember 20-án és 21-én látható a két előadás az Új Sportcsarnokban, derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.
A Hunyadi László című operát 2012-ben Szűcs Gábor rendezésében mutatta be az intézmény. Szeptember 20-án Kolozsváron a közönség a főbb szerepekben az Opera olyan vezető énekeseit láthatja, mint Fodor Beatrix, Kálnay Zsófia, vagy a címszerepet alakító, Bánffyhunyadon született Kiss B. Atilla, de Gara Máriaként ugyancsak fontos szerepet alakít a nagyváradi születésű Kriszta Kinga is. Karmester: Jankó Zsolt.
A háromfelvonásos opera román felirattal van ellátva.
„Talán furcsának hathat, hogy Lehár Ferenc A víg özvegy című darabját a Magyar Nemzeti Balett előadásában tekintheti meg a közönség. A népszerű operettből Ronald Hynd brit koreográfus készített fantasztikus balettet 1975-ben az Ausztrál Balett megbízásából. A darab témaválasztása újdonságnak számított, ugyanis korábban senki sem próbált operettet balettszínpadra ültetni”, olvasható a közleményben.
A balettelőadás magyarországi bemutatója 2014-ben volt az Erkel Színházban. A kolozsvári előadáson a népes szereplőgárda soraiban a Magyar Nemzeti Balett kiváló szólistái, Sarkissova Karina, Kekalo Iurii, Pap Adrienn és Lagunov Ievgen is láthatók majd. Szabadság (Kolozsvár)

Verespatak veszélyben
A román politika olyan, mint egy Escher festmény: valahogy mindig körbenforgó, ugyanoda tér vissza, nincs kiútja, megoldása. Egy soha véget nem érő tragikomédia, amelynek sajnos áldozata a román társadalom és az ország kulturális öröksége. Míg előbbi lassan, de biztosan elapad és külföldre távozik, addig utóbbit feláldozza a politikai oligarchia Mammon, a pénz istenének oltárán. Mikor már azt hinnénk, hogy a Verespatak-ügy 2013 óta kitermelt egy erős civil mozgalmat és bebetonozta a romániai politikum gondolkodásába Verespatak kulturális örökségének jelentőségét, nagyot tévedünk: a Tudose kormány visszavonni készül Verespatak UNESCO helyszínné nyilvánításának dossziéját.
A körbeforgó történet, amikor Verespatak ismét veszélybe kerül olyan, mint egy mitológiai elem: istenek generációi ugyanazt a harcot vívják egymással, jön egy új aranykor, majd az is eltűnik és az új isten-generáció újra kell vívja harcát ugyanazokkal a toposz-szerű eszközökkel. Verespatak tehát Románia mitikus, lelki tükre: ha Verespatakkal baj van, Románia politikai rendszerével van baj. A történet 2015-ben kezdődött, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Rosia Montana Gold Corporation (Gabriel Resources Cég) kanadai mamut-vállalat beperli Romániát a washingtoni székhelyű ICSD Világbank törvényszékén 4,4 milliárd amerikai dollárt követelve a román államtól az elmúlt tíz év halogatásai miatt okozott anyagi károk miatt. Ez meg is történt idén júniusban, amikor a kanadai cég benyújtotta kérését a nemzetközi törvényszéken. A vádpontok között az szerepel, hogy Románia megszegte a kanadai céggel 1999-ben és 2009-ben aláirt szerződést és túl azon, hogy súlyos károkat okozott a cégnek a beruházás és kitermelés állandó halasztásával és ellehetetlenítésével, 2016-ban több, mint 248 titkosított céges dokumentumot – így többek között az eredeti szerződést is – nyilvánosságra hozták.
A perben – amely várhatóan 2019 szeptemberéig is elhúzódhat – Romániát a svájci Lalive ügyvédi iroda és a romániai Leaua és Társai ügyvédi iroda képviseli, míg a kanadai céget az amerikai White&Case és C. P. Tăriceanu jó barátja által vezetett Gabriel Zbârcea irodája képviseli. Magyarán: az ügyet már a kezdetektől fogva még a támadó oldalról is egy kormányközeli ügyvédi iroda támogatja. Ebben a kontextusban tehát nem meglepő Mihai Tudose kormányfő múltnapi nyilatkozata, amelyben arra utalt, hogy elgondolkodnak azon is, hogy visszavonják a Cioloș kormány által 2017 januárjában beadott UNESCO dossziét, amely Verespatakot világörökségi helyszínné nyilvánítaná. Erre azért lenne szükség a jelenlegi kulturális minisztérium szerint, mert a világörökségi jelölés nehezíti Románia pozícióját a per megnyerésében. Lefordítva: a Tudose kormány nem hajlandó 4,4 milliárd dollárt kifizetni, ezért inkább feláldozná Verespatak örökségét. Mindezt úgy, hogy már eleve az opponens fél védőügyvédje is kormányközeli ügyvédi iroda. Jól látható tehát, milyen olcsó és átlátható mechanizmusok vezénylik a jelenlegi kormány hozzáállását Verespatak és általában véve, az ország kulturális és természetvédelmi örökségét tekintve. Ennek a kormánynak Verespatak öröksége semmit sem jelent. De ignorálja azt a mozgalmat is, amely 2013-ban született és a Colectiv tragédiával vált felnőtté: az ország fiataljainak véleményét, a „rezist” generáció hangját. Egy olyan kormány vezeti az országot, amely olcsó ügyvédi játékkal feláldozná az ország ikonikus kulturális és természetvédelmi területét és figyelmen kívül hagyja az elmúlt öt év civil mozgalmainak akaratát és hangját.
Mi más tehet a társadalom, a civil szféra, mint önmagát ismételve, újra utcára menjen és hangosan és haragosan ordítsa el Bukarestig, míg politikusaink füle szétszakad: nem adjuk fel Verespatakot!
T. Szabó Csaba / Szabadság (Kolozsvár)

Eurómilliók Közép-Erdély fejlesztésére
A forgalmi rendet megreformáló tervet készül benyújtani Sepsiszentgyörgy a kifejezetten a központi régió megyeszékhelyei számára létrehozott pályázati kiíráson, amiből viszont Marosvásárhelyen csak kisebb beruházásokat valósítanának meg.
Sepsiszentgyörgyön már elkészült az a fejlesztési stratégia, amely révén a város jelentős támogatásra fog pályázni a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökségnél, amely kifejezetten az ország középső régiójának megyeszékhelyei számára különített el fejlesztési alapot európai uniós pénzekből.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának elmondta:
a kovásznai megyeszékhely 21 millió eurót tud lehívni, és bár vannak fenntartásaik a pályázattal, illetve bizonyos feltételekkel kapcsolatban, mindenképpen igényelni fogják a támogatást. A fejlesztési ügynökség közleménye szerint az érintett hat megyeszékhely – Gyulafehérvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Brassó – számára összesen 177,84 millió eurós finanszírozási keretet különítettek el.
A pályázati projektek benyújtása már elkezdődött, erre egészen 2018 decemberéig van lehetőségük az önkormányzatoknak. Az EU-s pénzek lehívásának feltétele, hogy ki kell dolgozni egyrészt egy integrált fejlesztési stratégiát, ugyanakkor a település hosszú távú mobilitási tervét is el kell készíteni.
Megosztott teret alakítanák ki Sepsiszentgyörgyön
Antal Árpád lapunknak elmondta, a székelyföldi megyeszékhely fejlesztési stratégiáját már elkészítették, a mobilitási tervet pedig hamarosan közvitára bocsátják, ennek kapcsán elsősorban a forgalomváltozásokat kell megvitatni. Az elöljáró úgy fogalmazott: „bátrabb” javaslatokkal fog előrukkolni, a városközpont egy részét például úgynevezett megosztott térré (shared space) alakítaná át, ha az elképzelést a sepsiszentgyörgyiek is támogatják.
A skandináv országokban sikerrel alkalmazott elgondolás alapelve, hogy a közterületet a gyalogos, a kerékpáros és az autós forgalom megosztva használja úgy, hogy senki se kerüljön hátrányos helyzetbe.
Ezt úgy valósítják meg, hogy eltávolítják a jelzőlámpákat, az útjelző táblákat és más jeleket, az elmélet szerint ugyanis a nagyobb bizonytalanságérzet fokozottabb odafigyelésre készteti a forgalom résztvevőit. Az elképzelés kitalálói szerint a forgalmi rend aprólékos szabályozása hamis biztonságérzetet sugall, és különösen a csomópontokban gyakran vezet balesetekhez részben azért, mert gyengül a közlekedők felelősségérzete.
A 70 százalékos önrészt is vállalják
Sepsiszentgyörgy polgármestere arról is beszámolt: a pályázati kiírás struktúrája „nem épp olyan”, mint ahogy azt az érintett megyeszékhelyek vezetői elképzelték. Ugyan folyamatosan egyeztettek a fejlesztési minisztériummal és az Európai Bizottsággal, ám csak apró módosításokat tudtak kiharcolni. Antal Árpád szerint olyan érzésük van, mintha a projekttel a Nyugat-Európában gyártott buszokat próbálnák eladni Romániának.
Példaként azt hozta fel, hogy a támogatás jelentős részét a tömegközlekedés fejlesztésére kell fordítani, amivel nem is lenne gond, de az első változatban kizárólag elektromos buszok vásárlását engedélyezték. Utólag jóváhagyták a hibrid járművek beszerzését, de ezeknek a karbantartása is meghaladja egy közepes méretű város anyagi lehetőségeit.
A másik gond, hogy az utakat csak abban az esetben lehet ezekből az alapokból felújítani, ha külön sávot alakítanak ki a tömegközlekedési járműveknek.
Ez a kisebb váro¬sokban, mint Sepsiszentgyörgy vagy Csíkszereda, teljesíthetetlen, hiszen általában egy sávon zajlik a teljes közlekedés, ha arra csak buszokat engednek, a többi járművet ki kellene tiltani.
A polgármester ugyanakkor leszögezte: mindenképpen pályázni fognak még akkor is, ha 70 százalékos önrészt kell biztosítaniuk, ami a 21 millió eurós finanszírozásnál 15 millió eurót jelent.
Bíró Blanka , Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

Meleșcanu román–magyar–szlovák–osztrák vitát kezdeményezett az első világháború eseményeiről
Az első világháború eseményeinek román–magyar–szlovák–osztrák megvitatását kezdeményezte Teodor Melescanu román külügyminiszter a Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel folytatott szerdai bukaresti megbeszéléseken.
A két külügyminiszter azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy Szijjártó Péter előadást tartott a román nagykövetek éves értekezletén.
Mindketten az egymás iránti bizalom erősödését hangsúlyozták.
Teodor Meleșcanu megemlítette: az első világháborúnak döntő kihatása volt a térség történetének alakulására, ezért javasolta, hogy Románia, Magyarország, Szlovákia, esetleg Ausztria vagy Németország kormányaival szervezzenek valamilyen közös akciót, ennek során nyíltan vitassák meg a történelmi kérdéseket, és tekintsenek a jövő felé, vizsgálják meg országaik szerepét és helyét Közép-Európában, az EU-ban és a világban.
A román külügyminiszter köszönetet mondott Szijjártó Péternek a román nagykövetek éves értekezletén tartott előadásáért, mely összegzése szerint arról szólt, hogy a regionális együttműködés hogyan segítheti a biztonságot, a jólétet a térségben. Hangsúlyozta: a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség a kapocs szerepét tölti be a két ország viszonyában.
Meleșcanu elmondta, a két ország által kialakított jogi alap lehetővé teszi, hogy a következő időszakban a konnektivitás kérdéseire összpontosítsanak. Az energetikai hálózatok, az autópályák összekapcsolását, valamint egy nagy sebességű vasúti összeköttetés kialakítását említette Budapest–Kolozsvár–Brassó–Bukarest-útvonalon.
„Ezek olyan projektek, amelyeket a későbbiekben, a román–magyar vegyes bizottságban és a két kormány lehetséges együttes ülése alkalmával vitathatunk meg, erre készülünk” – jelentette ki Teodor Meleșcanu.
A román külügyminiszter azt tartotta a kétoldalú megbeszélések legfontosabb következtetésének, hogy mindkét fél őszintén kívánja fejleszteni és erősíteni a két ország kapcsolatait.
Szijjártó Péter sajtónyilatkozatában elmondta: öt évvel ezelőtt nevetség tárgyává vált volna, ha valaki azt mondta volna,, hogy a román és a magyar külügyminiszter kölcsönösen meghívja egymást, hogy előadást tartson a nagykövetek értekezletén.
Úgy vélte, Teodor Meleșcanu személye garancia arra, hogy a románok és magyarok közötti bizalom tovább erősödjön, és közben sikertörténeteket építsenek.
A miniszter a gazdasági kapcsolatok fejlődését említette, és örömhírként jelentette be, hogy Magyarország hamarosan megnyitja a magyar kulturális intézetet Kolozsváron.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

A budapesti Opera vendégszereplése Nagyváradon
Tizenkét kamion, kilenc autóbusz, valamint a Magyar Állami Operaház szólistái, a Magyar Nemzeti Balett, az Opera Zenekar és az Opera Kórus összesen 380 művésze és munkatársa vesz részt a 133 éves Magyar Állami Operaház első erdélyi és partiumi turnéján.
A Kárpát-Haza OperaTúra 2017. szeptember 14-én és 15-én a nagyváradi Antonio Alexe Arénába érkezik Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával Ronald Hynd Lehár Ferenc világhírű operettjének balettváltozatával, A víg özveggyel.
Minden magyar embernek szüksége és joga van arra, hogy a nemzethez tartozónak érezze magát. Különösen fontos ez azok számára, akiknek egy történelmi döntés hozadékaként más országban, más kulturális környezetben kell megőrizzék nemzeti identitásukat. Halmozottan fontos a segítség azoknak, akik szórványban élnek, magyarságukat ezen környezetben kell megtartaniuk, kiteljesíteniük. A projekt célja, hogy a határon túli valamennyi vidéken nagyszabású előadásokat mutassanak be az ott élő magyar közösség, de akár a többségi társadalom számára is.
Minderre az Operaház várhatóan csaknem másfél évig tartó felújítása adott alkalmat. Mint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a budapesti sajtóeseményen fogalmazott, a turné támogatásával „egy kihívást lehetőséggé változtattuk”. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a turné megvalósulása apropóján azt hangsúlyozta, hogy minden külföldi magyar közösség a kultúra által szeretne kötődni az anyaországhoz, ezért van igény a minőségi magaskultúra közvetítésére. Biró Rozália, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szenátora példaértékűnek nevezte, hogy az Operaház olyan élményt hoz Erdélybe és a Partiumba, ami az összetartozást erősíti.
Az OperaTúra szeptember 4-től 21-ig tartó első fejezetének állomásai Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Arad és Kolozsvár. „Habár az Operaház alapítása 133 éve az összmagyarság egyetlen ilyen intézménye, sohasem járt még ezekben a városokban” – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter főigazgató. „Olyan műveket viszünk, melyek nem spórolni igyekeznek a művészi tartalommal.” Minden városban két napot időzik a társulat, az első napon Erkel Hunyadi László című operája, a másodikon Ronald Hynd Lehár Ferenc világhírű operettjének zenéjére készített balettje, A víg özvegy látható.
Hunyadi László
Erkel Ferenc 1844-ben, a reformkor tetőpontján komponálta hazafias operáját, mely a magyar történelem egyik zűrzavaros periódusára, a nándorfehérvári diadalt követő napokra koncentrál. A Hunyadiak korában játszódó mű hőse azonban nem a híres törökverő, Hunyadi János vagy a későbbi Mátyás király, hanem a vérpadra lépő fiatal lovag, László. A kortárs nézők lelkesen fogadták a művet, mivel nem is annyira titkolt áthallásokat tartalmazott saját koruk politikai viszonyaira; természetesen az olasz és francia mintákat, valamint a verbunkos hagyományokat követő zene is megtette hatását.
A művet, mely bemutatója óta megszakítás nélkül a magyar repertoár megbecsült darabja, 2012-ben új rendezésben mutatta be a Magyar Állami Operaház. Nagyváradon a közönség a főbb szerepekben az Opera olyan vezető énekeseit láthatja, mint Fodor Beatrix, Kálnay Zsófia, vagy a címszerepet alakító, Bánffyhunyadon született Kiss B. Atilla, de Gara Máriaként ugyancsak fontos szerepet alakít a nagyváradi születésű Kriszta Kinga is. A darabot a kolozsvári születésű tehetséges karmester, Jankó Zsolt dirigálja.
A víg özvegy
Talán furcsának hathat, hogy Lehár Ferenc A víg özvegy című darabját a Magyar Nemzeti Balett előadásában tekintheti meg a közönség. A népszerű operettből Ronald Hynd brit koreográfus készített fantasztikus balettet 1975-ben az Ausztrál Balett megbízásából. A darab témaválasztása újdonságnak számított, ugyanis korábban senki sem próbált operettet balettszínpadra ültetni. A történet 1905-be, Párizsba repít minket, ahol a Pontevedro nagykövetségen áll a bál: az országot fenyegető államcsőd borzolja a diplomaták idegeit. Egyetlen reményük maradt, hogy tőkéhez jussanak: egy dúsgazdag özvegyet összeházasítani korábbi szerelmével.
A nagy tablókból építkező előadás legszebb részei a kettősök és a jellemek bemutatását lehetővé tévő szólók, amelyet hatásos, sokszor komikus pantomim részek egészítenek ki. A koreográfus kiválóan bánik a karaktertáncokkal a II. felvonásban, bár furcsa módon a délszláv karakterű zenék között egy lengyel polonézt is látunk. A víg özvegy szerencsés keveréke mindannak, ami ahhoz szükséges, hogy a közönség kitűnően szórakozzon és élvezze Lehár csodálatos muzsikáját. Minderre bizonyíték a balett több mint 40 éve tartó töretlen sikere. A darab magyarországi bemutatójára 2014-ben került sor az Erkel Színházban. A nagyváradi előadáson a népes szereplőgárda soraiban a Magyar Nemzeti Balett kiválóságai, Hangya Rita, Timofeev Dmitry, Földi Lea és Rónai András József is láthatók majd. A Turné beharangozó sajtóeseményen Ronald Hynd elmondta, a Müncheni Balett igazgatójaként meglepetéssel tapasztalta annak idején, milyen sok jó csodálatos magyar táncos érkezik Erdélyből. A koreográfus számára megtiszteltetés, hogy magyar szerző művére készült balettjét magyar társulat adja elő.
A Kárpát-Haza OperaTúra Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
Jegyek kaphatók a www.bilete.ro weboldalon, a Román Posta bilete.ro jelzéssel ellátott telephelyein, illetve az Inmedio és Germanos bolthálózatban.
https://www.bilete.ro/categorii/cultural/opera-nationala-maghiara-budapesta/, tájékoztatta lapunkat sajtóközleményben a Magyar Állami Operaház kommunikációs projektvezetője.
Erdélyi partner
Mint megtudtuk a nagyszabású rendezvénysorozat erdélyi partnere az RMDSZ. A szövetséget a Budapesti sajtótájékoztatón Biró Rozália, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke képviselte. Példaértékű a rendezvény, részben azért mert a mintegy 50000 erdélyi magyar néző, nemzeti identitástudatát erősítheti a magaskultúrán keresztül, részben pedig azért, mert igen jelentős erőfeszítés révén jött létre a magyar kormány támogatásával valamint a Magyar Állami Operaház igazán erőteljes pozitív hozzáállásával. A kiemelkedő kulturális élmény mellett, a turné lehetőséget nyújt arra is hogy, a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó RMDSZ-es nemzetközi kezdeményezés népszerűsítését is megtehessük. A kulturális intézményeink közötti együttműködés fejlesztését , a Kárpát -medencei magyarság egységes vérkeringésének erősítését, együttgondolkodását is szolgálja majd a rendezvénysorozat- összegezte az RMDSZ képviselője. erdon.ro

Természet az élet forrása-tábor negyedszer
Csak tisztán, szelektíven!
Hétfőtől szerdáig tartott Szentkatolnán a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület által negyedik alkalommal szervezett Természet az élet forrása nevű zöldtábor. Az idei téma a szelektív hulladékgyűjtés és vizeink tisztaságának megőrzése volt.
A táborban összesen harminc kézdivásárhelyi, uzoni, dálnoki, szentléleki, bodoki és szentkatolnai gyerek és önkéntes vett részt, közöttük olyanok, akik már negyedik alkalommal tértek vissza az eseményre. A szervezésben idén a házigazda Zöld Nap Egyesületet a Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (ADI-SIMD) és az AQUACOV Közösségfejlesztési Egyesület is segítette. A három nap alatt a résztvevők meglátogatták a Lécfalván létesített integrált hulladékkezelő központot, valamint a kézdivásárhelyi víztisztító állomást, ahol betekinthettek a fenntartható hulladékgazdálkodás és felelős vízgazdálkodás rejtelmeibe.
A lécfalvi látogatáson Ambrus József, a Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója elmondta:
– Meggyőződésem, hogy a gyerekeken keresztül sokkal hatékonyabban jutnak el üzeneteink a szülőkhöz, fogékonyabbak az újra, gyorsabban sajátítják el azokat az egyszerű, de fontos lépéseket, hogy miként kell a hulladékkal gazdálkodni, hiszen a szelektív gyűjtés lényegében ezt jelenti. Öröm látni, hogy a gyerekek szinte percek alatt tanulják meg a helyes gyűjtést.
Fazakas András, az AQUACOV igazgatója hozzátette, minden környezetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezést támogatnak, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés mellett az életet adó víz tisztaságára, tudatos használatára is nagy hangsúlyt kell fektetni ma, amikor egyre gyakrabban lehet kutak kiapadásáról hallani, naponta láthatjuk és hallhatjuk, hogy a víz használatát több országban racionalizálják.
Ráduly Attila, a szervező egyesület elnöke és önkéntesei legfontosabbnak azt tartják, hogy a változatos programok mellett a táborban a környezettudatos nevelés, a természetvédelem, illetve a játékos tanulás kerül előtérbe. Hangsúlyozta, az idei tábort a támogatásoknak köszönhetően minden eddiginél színesebbé, gazdagabbá tudták tenni. „A cél közös: környezetünk, vizeink tisztántartása, gyerekeink környezeti öntudatosságra való nevelése”, summázott az elnök.
A háromnapos tábort Terra, a hónapok óta zajló, országos ökotudatosító kampány kabalafigurája is meglátogatta, arra ösztönözve a jelenlevőket, hogy az október végéig tartó verseny hátralevő részében is ugyanolyan odaadással vegyenek részt, mint eddig.
Daczó Hodor Barna / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Rendezvények péntektől vasárnapig
Falutalálkozó Olaszteleken
Falutalálkozóra készülnek Olasztelek lakói. A hétvégi rendezvény már péntek este megkezdődik, 20 órától Olasztelek múltjáról zajlik majd beszélgetés a templom előtti gesztenyefa alatt, rossz idő esetén a Gyülekezeti Házban. Bevezetőképp Bene László a II. világháború tárgyi emlékeiről ejt szót.
Szombaton 17 órától dr. Pásztori Kupán István lelkipásztor, egyetemi tanár tart előadást a Magyar Szent Korona üzenetéről (helyszín a Gyülekezeti Ház), 20 órától a művelődési házban a Dalban, táncban őrzött értékeink című előadást láthatják az érdeklődők, ugyanitt Tókos Csaba fotóiból nyílik kiállítás. A napot táncest zárja.
Vasárnap délelőtt az iskolánál az 50 évesek kortárstalálkozóját tartják, 11 órától ünnepi istentisztelet lesz, 13 órától a II. világháborúban elhunytak, illetve az azt követően fogságba hurcoltak emlékezetét idézik, kiállítással, emléktábla-avatással. 15 órától a futballpályán az ácsi (Magyarország) Bakancsos Klub jóvoltából szabadtéri játékok várják a szórakozni vágyókat, futballmérkőzés is lesz, a rendezvény tábortűzzel, nótázással zárul.
Böjte Ferenc / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Hat romániai beteg halt meg a gyilkos kórban
Május 9-e és augusztus 30-a között 16 esetben bizonyosodott be agyhártya- vagy agyvelőgyulladásos esetekről, hogy azokat a nyugat-nílusi vírus okozta - közölte csütörtökön az egészségügyi minisztérium.
A nyugat-nílusi vírussal fertőződött 16 beteg közül 6-an meghaltak: hárman Bukarestben, egy-egy beteg pedig Buzău, Brăila és Olt megyében. A kórt Bukarestben 3, Giurgiu, Ilfov és Vrancea megyében 2-2, Buzău, Brăila, Constanţa, Galaţi, Ialomiţa, Olt és Szeben megyében 1-1 személynél mutatták ki.
A nyugat-nílusi vírussal való fertőzöttség tünetei: magas láz, erős fejfájás, előrehaladott esetben a nyak merevsége, kiütések a mellkason, szívgyengeség, hidegrázás, súlyos fáradságérzet, izomgyengeség - tájékoztat a szakárca, hozzátéve ugyanakkor, hogy a fertőzött személyek 80%-a mentes a súlyos tünetektől.
Megelőzésképpen a szúnyogcsípések ellen kell elsősorban védekezni, kerülni kell a sűrű növényzettel borított térségeket és az állóvizek környékét, ahol magasabb a levegő páratartama, a háztartásokból is el kell távolítani az állott vizet, valamint a háztartási hulladékot - mutat rá a minisztérium.
A tárca ugyanakkor leszögezi, hogy Romániában elszórtan ütötte fel a fejét a betegség, nem lehet járványveszélyről beszélni.
Agerpres; maszol.ro

A szervezők az eddigi legszínvonalasabb kiadásnak értékelték az idei PMN-t
Stier Péter főszervező, Szőcs Péter, az Identitas Alapítvány elnöke, Kereskényi Gábor polgármester, Pataki Csaba megyei tanácselnök és Magyar Lóránd képviselő kiértékelő sajtótájékoztatón vonta le a 16. Partiumi Magyar Napok következtetéseit.
„A Partiumi Magyar Napok a régió legnagyobb, legmeghatározóbb és legszínesebb rendezvénye, amely évről évre egyre több látogatót vonz Szatmárnémetibe” – mondta Stier Péter főszervező. Bebizonyosodott, hogy sokan úgy tervezték a nyarat, hogy itthon, Szatmárnémetiben legyenek, hiszen a rendezvény 8 napja alatt a több mint 150 szerteágazó programon, koncerten, kiállításon, gasztronómiai és kulturális tevékenységen, valamint színházi előadáson a 70 ezret is meghaladta a látogatók száma – összegzett.
A főszervező elmondta, hogy a rendezvény turisztikai szempontból is bizonyíthatóan sikeres, hiszen előfordult, hogy az utolsó pillanatban kellett elszállásoljanak egy vendéget, de már alig találtak szabad szobákat a helyi szállodákban.
Stier kiemelte: nagy örömmel és boldogsággal tölti el a sok pozitív visszajelzés, amely arra enged következtetni, hogy az idei rendezvénnyel is magasra tették a mércét. Sikerült felülmúlni az eddigi kiadásokat, és ezzel együtt önmagukat is. Ezért köszönet illeti a támogatókat, a társszervező civil szervezeteket, a médiapartnereket, a rendezvény önkénteseit – idézi a közlemény a főszervező kiértékelőjét. A legnagyobb hála a közönségnek jár, hiszen nélkülül soha nem jöhetne létre egy sikeres rendezvény.
Összesen 101 helyi, országos és külföldi érdekeltségű szponzor támogatta a Partiumi Magyar Napokat. 24 civil szervezet és közel 100 önkéntes vett részt a rendezvény szervezésében, 19 médiapartner tudósított róla.
Szőcs Péter, az Identitas Alapítvány elnöke is köszönetet mondott a résztvevőknek, akik a megye minden részéről, más megyékből és a határon túlról is érkeztek.
Együtt szórakozott a magyar, a román és a sváb
A sajtótájékoztatón részt vett Kereskényi Gábor polgármester is, aki elmondta: ismét bebizonyosodott, hogy Szatmárnémeti képes egy olyan multikulturális szórakoztató rendezvényt létrehozni, ahol a magyar lakosság mellett a svábok és a románok is jól tudják érezni magukat.
A rendezvény zárókoncertjére, az Omegára nagyon sok román volt kíváncsi, de a főzőversenyre is jelentkezett román csapat, amely nagyon jól érezte magát, sőt még díjat is nyert. A polgármester gratulált a szervezőknek, arra biztatva őket, hogy jövőre is legalább ugyanezt a színvonalat hozzák, sőt az ideinél még színvonalasabb programokkal is kellene készülni. A közrendért, közbiztonságért és a köztisztaságért felelős szerveknek is megköszönte az operatív munkát.
Pataki Csaba megyei tanácselnök és Magyar Lóránd képviselő is az eddigi legszínvonalasabb kiadásnak értékelték a rendezvénysorozatot. Szerintük a fejlődés nemcsak a programkínálatában volt érezhető, hanem a közönség viselkedésén is, mindenki kulturáltan szórakozott a Partiumi Magyar Napokon.
A tanácselnök azt is kiemelte, hogy a legtöbb kulturális program teltházas volt, számára kifejezetten meglepő volt, hogy a könyvbemutatók iránt is hatalmas volt az érdeklődés. Magyar Lóránd összegzésében elmondta: a Partiumi Magyar Napok a jövőben is megfelelő teret fog biztosítani a helyi termelők számára a külföldről beáramló termékekkel szemben, hiszen ez a rendezvény Szatmárnémetit kell népszerűsítse, fel kell mutatni a helyi értékeket. maszol.ro

Forgatókönyv-szerű politikai hadjárat áldozata a Római Katolikus Teológiai Líceum az RMDSZ szerint
Az RMDSZ a szülői közösséggel vállvetve azon dolgozott, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum tanulóinak ne egy másik iskola diákjaiként kelljen folytatniuk és befejezniük tanulmányaikat, illetve hogy elindulhassanak a cikluskezdő osztályok - írja az RMDSZ közleménye, amelyet nem sokkal azután adtak ki, hogy kiderült, már augusztus elején végleges bírósági döntés született a Marosvásárhelyi Katolikus Gimnázium jogi státuszának megszüntetésééről. "A szülők jóhiszeműen íratták gyermekeiket olyan osztályokba, amelyeket hivatalosan az oktatási minisztérium jóváhagyásával hirdettek meg. Az RMDSZ minden közigazgatási lehetőséget megragadott az elmúlt hónapok során, hogy megnyugtatóan rendezze az iskola helyzetét. Románia kormányának oktatási minisztere és megyei szintű képviselője, a prefektus egymásnak ellentmondó cselekedeteket és kijelentéseket tesz, félrevezetve diákokat, szülőket, tanárokat és az egyház képviselőit" - áll a szövegben. A közlemény kiér arra is, hogy néhány hónappal ezelőtt a pápai nuncius jelenlétében a prefektus azt az ígéretet tette, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fiókintézményeként működhet tovább. A Szövetség helyi tanácsosi frakciójának javaslatára, mind a négy politikai szervezet egyöntetű döntésével fiókintézménnyé sorolták be az iskolát. Az ígérettel ellentétben még ezt a kompromisszumos megoldást sem fogadta el az oktatási minisztérium, illetve a prefektusi hivatal is jogi kifogást emelt ellene. Az RMDSZ szerint nyilvánvaló, hogy ez az ügy kevésbé jogi, bürokratikus kérdés, hanem sokkal inkább politikai vonatkozású.
(közlemény) Transindex.ro

Miért emilyen Románia? - a román „másmilyenség” sajátosságai
Mostanában a román politika és akadémiai diskurzus lépten-nyomon Románia kivételes jellegéről beszél, folytatva ezáltal az 1930-as évek óta folyamatossá lett nacionalista mantrát. Ez alól sajnos még Lucian Boia, a mítoszromboló román történész sem kivétel.
Vintilă Mihăilescu az egyik legnépszerűbb román szociológus, politológus aki kiváló kutatóként egyben az amerikai „public intellectual” azaz közértelmiség (közíró) szerepét is nagy sikerrel gyakorolja. Az ő gondozásában és szerkesztésében jelent meg idén az a 18 írást (könyvrecenziót, esszét, tanulmányt) tartalmazó kötet, amely Lucian Boia, a román történetírás "ügyeletes mítoszrombolójának" „Miért más Románia? 2013-ban megjelent kötetére ad vaskos választ (Vintilă Mihăilescu (szerk.), De ce este România astfel? Avatarurile exceptionalismului românesc, Iași, 2017).
Tényleg kivételes Románia?
Az excepcionalizmus jelenségéről A „Miért emilyen Románia?” kérdés frappánsan forgatja meg Boia nagy botrányt és közvitát kavart felvetését. A dekonstruktivista történész magyar nyelvre is lefordított nagyesszéjében azzal érvel, hogy Románia történelme során végig más utakat járt, a környező országok és Európa többi részéhez képest lemaradva, elkésve taktikázott és rohant az elment vonat után. Boia olyan Románia képet fest le munkájában, amely egy komplexusos, önbizalomhiányban szenvedő népléleknek aligha kedvez, sőt, tovább növeli a kollektív mentalitás szindrómáit. Vintilă Mihăilescu szerint, ezzel a nagyesszéjével Boia nem eltávolodik a hagyományos, nacionalista román történetírástól (amely mottó már a védjegyévé vált), hanem beáll a sorba és Románia kivételességéről, másmilyenségéről beszélve nem lesz jobb, mint a dákopátiát, nemzeti felsőbbrendűséget és a mindennél dicsőbb román történelmet hirdető kollégái. Mihăilescu ezt a jelenséget – egy ország, egy nemzet, nép, etnikum – másmilyenségét, kivételes jellegét hirdető eszmerendszert (excepcionalizmus) egy rég létező, az Egyesült Államok történetírásában már a XIX. század elején létrejött folyamatra vezeti vissza (American exceptionalism), amely gyökeret vert Közép-Kelet Európa kis nemzetei körében is.
Ebbe, a másmilyenség, egyedülállóság és kivételesség jegyeit hirdető eszmerendszerbe illeszkedik be a román történetírás római-latin, majd dák eredetmítosza, de ide sorolhatjuk bátran a magyar turanizmus történetét is. Ezek, mint tudjuk, nemegyszer összeesküvés-elméletekké és pszeudo-történeti mítoszokká avanzsálódnak és a románokból Japánt hódító dákok, a magyarokból szíriuszi földönkívüliek lesznek. Boia „Miért más Románia?” kötetére nemcsak Vintilă Mihăilescu irt egyébként válaszkötetet: megtették ezt már 2015-ben Voicu Bogdan és szociológus szerzőtársai is (Este România altfel? Societatea și sociologia...încotro?, Szeben, 2015). –
A Mihăilescu szerkesztette kötet első része rövid recenziókat közöl Boia 2013-as botrányt keltett kötetéről. A recenziók döntő többsége bíráló, azzal érvelnek, hogy Boia kliséket használva általánosít és sarkít amely tudománytalan módszertan miatt válhat kötetében Románia oly kivételessé, másmilyenné. Daniel Dăianu például Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff közgazdászok 2009-es kötetét hozza fel példaként, akik bebizonyították, hogy a gazdasági válság valójában nem igazán „egyedülálló” jelenség, hanem sokkal komplexebb és ismétlődő folyamat, melynek legfeljebb bizonyos szereplői másmilyenek vagy egyedülállóak (C. Reinhart- K. Rogoff, This Time Is Different: Eight Centuries of Financial Folly, New York, 2009). Ezek a példák jó iránymutatók a nacionalizmusok és közép-kelet európai történelem-képek másmilyenségének lerombolására is. Vintilă Mihăilescu ugyan birálja tehát Boia álszent mítoszrombolását, ám maga is – igaz, Boiánál sokkal tudományosabb eszközökkel – mítoszt-rombol: leépíti a román másmilyenség mítoszát.
A kötetben több esettanulmányt is találunk, amely a Boia-féle román másmilyenség néhány példáját veszi részletes elemzés alá és bizonyítja be, hogy valójában Románia nem radikálisan más, mint szomszédai vagy bizonyos tekintetben, Európa többi társadalma. Valentin Naumescu például Románia uniós integrációját veszi górcső alá és hasonlítja össze a környező országok narratíváival és gazdasági helyzetével 1990 és 2007 között. Octavian Groza tanulmányában Románia földrajzi „másmilyenségét” és kartográfiai lemaradását elemzi és a román térképtörténeten keresztül érvel arról, miért alakult ki a románok körében ez a nagyfokú „másmilyenség” érzet Európa többi részéhez képest.
Kivételesen jó tanulmány a kötetben Vintilă Mihăilescu és Mirel Bănică irása a Román Ortodox Egyház és a romániai szekularizáció és deszekularizáció viszonyáról. A bukaresti falumúzeum volt igazgatója – aki meglepően ellentétes nézeteket vall a mostani aligazgató, Mihai Gheorghiuhoz képest – a román falusi világ lassú eltűnésével és felszámolódásával magyarázza az ortodox egyház fokozatos gyengülését, amely a Colectiv tragédia idején kirobbant botrány óta fénysebességgel veszíti el híveit. Míg tíz évvel ezelőtt a román lakosság több, mint 80%-a tartotta hiteles intézménynek a BOR-t (Román Ortodox Egyház), addig 2016-ban már csak 58%-a a lakosságnak bízik az egyházban, mint intézményben. Ennek ellenére, a románság döntő többsége mélyen vallásos és istenhívő, 41%-uk pedig babonás és magán viseli a tradicionális, népi vallásosság jegyeit is. Az ortodox egyház, mint a román másmilyenség és kivételesség egyik fő hirdetője és népszerűsítője történelmi múltja miatt karolta fel ezt a narratívát, amellyel kitűnni akart a katolicizmus és a többi ortdox-keleti vallás mögül és ugyanakkor, a románság önvédelmi mechanizmusait így monopolizálta a nehéz időkben, többek között a kommunizmus idején is, amikor szövetséget kötött a diktátorral. Az egyházat megtépázó botrányok egész sora – a Colectiv tragédia idején tett elfogadhatatlan kijelentéseik, a pedofíliával vádolt papok esete vagy a Népmegváltás Katedrálisának csillagászati költségei – kiábrándították az embereket az egyházból, mint intézményből és ezzel a román másmilyenség egyik legfőbb faktora is meggyengült. A szekularizáció, mint társadalmi jelenség tehát felgyorsult, ám ez sajnos nem jár egyelőre kéz a kézben a szekularizussal, azaz egyház és politika szétválasztásával. Mi több, a Koalició a Családért és több, ehhez hasonló konzervativ mozgalmak felerősitették a deszekuarizáció folyamatát is.
Mihăilescu egy másik írásában a román paraszt excepcionalizmusának mitoszáról is ír. Sajnálatosnak tartja, hogy úgy a román parasztságot lejárató és arról negatívan értekező munkák, mint a parasztságot felmagasztaló, a románság eszenciájaként és a román identitás hordozójaként leíró narratívák elferdítik a valóságot és csak azt eredményezik, hogy a tízmilliós román parasztságot a politika elhanyagolja és nem válhat valódi, részletes elemzés és politikai, gazdasági vagy szociológiai programterv főszereplőjévé.
Emanuel Copilaș tanulmányában Boia könyvének azt a fejezetét darabolja fel, amely a Ceaușescu érát elemzi. Boia szerint az 1968 utáni „Aranykor” nacionál-kommunista narrativája sajátos, egyedülálló jelenség volt Európában és ez tette Romániát olyanná, amilyen – mássá, másmilyenné. Copilaș szerint ez sarkítás és csak részelemeiben igaz, hisz a nacionalizmusnak és excepcionalizmusnak ugyanilyen formáját és egyházzal karöltve fejlődő jelenségét látjuk a Szovjetúnióban és annak tagállamaiban is. A szerző ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a Ceaușescu korszak történetírásának jellemzői gyakorlatilag törés nélkül folytatódnak mai napig akadémiai körökben és a politikában is nagyon sokszor. Copilaș azt is kiemelte, hogy míg a kommunizmus korát joggal, sokan elítélik, addig a tranzíció korszakát (1990-2004) sokan felmagasztalják, ami szerinte indokolatlan.
Cătălin Augustin Stoica az 1990 utáni román kapitalizmus sajátosságait elemzi és hasonlóan kollégáihoz, ő is arra a következetesre jut, hogy bár néhány aspektusában sajátos utat jár Románia a Közép-Kelet európai régióban, alapstruktúráiban nem más, mint a többi ország ezen a vidéken.
Mihăilescu kötete kiválóan végigvezeti, hogyan alakult ki a románság másmilyenségének, egyedülállóságának mítosza az elmúlt 1,5 évszázadban és hogyan él ez tovább még a mítoszrombolónak ismert történészek munkáiban is. A neves szociológus persze nem akarja Románia helyzetét leegyszerűsíteni, „globalizálni”: a tanulmányok jól mutatják, hogy nagyon sok sajátossága van persze a régió történetének, gazdaságának, de ezek még nem teszik Romániát egyedülállóvá. Ugyanez elmondható persze a magyarok másmilyenség-mítoszáról is: attól, hogy nyelvileg ugyan kakukktojások vagyunk és a IX. század óta szakadatlanul keressük utunkat Kelet és Nyugat között, a Koppány-István féle kettészakad mentalitású nép szindrómája még nem teszi a magyarokat feltétlenül egyedülállóvá Európában.
A Mihăilescu-féle munkák fontosságát felesleges lenne agyondicsérni, hisz a kiváló írások magukért beszélnek, csak el kellene olvasni legalább ugyanannyi embernek, ahányan elolvasták Boia könyvét. Csakhogy míg Boia vagy Ioan Aurel Pop sztártörténészek nagyközönségnek szánt munkáit tízezrek olvassák, addig a Mihăilescu -féle munkák legfeljebb néhány száz, talán néhány ezer emberhez jutnak el, így hatásuk minden bizonnyal elenyészőbb sajnos ami miatt a Renan-féle másfél évszázados megállapítás a nemzeti mítoszok és pszeudo-történelmek fontosságáról sajnos, tovább él és virágzik Romániában 2017-ben is. És igy lesz ez, 2018-ban is.
T. Szabó Csaba
(a szerző történész, az Erdélyi Figyelő munkatársa) Transindex.ro

A magyarok kimenetele
Románok körében ma is tartja magát az az általános nézet, hogy a honfoglaló magyarok vademberek voltak, akik nyereg alatt puhított nyers húst fogyasztottak, és mindent elpusztítottak, ami az útjukba került. Nem úgy, mint ők, a vendégszeretők, akik évezredek óta élnek a Kárpát-medencében, Európa őskultúráját képezik, és Erdély mindig az övék volt és marad. A magyarok bejövetele tehát ördögtől való, kimenetelük viszont üdvözlendő gesztus lenne.
Kétség nem fér hozzá, hogy Romániában élő és egyre fogyatkozó kissebség vagyunk, és olykor valóban csak a kimenetelben találjuk meg igazi önmagunkat. De amíg itt vagyunk, ugyanazok a törvények érvényesek ránk is, és azt is el kell ismerni, hogy ugyanazt a keserű kenyeret fogyasztjuk. Ez távolról sem jelenti azt, hogy ugyannak örvendünk, és bánatunk sem mindig ugyanaz, mint a többségé.
Az RMDSZ elnöke után Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke is kimondta – nyilván nem az egyedüliek –, hogy a magyarok nincs mit, és miért ünnepeljenek a románok nagy egyesülési centenáriumán. És úgy általában december elsején. Ám a többség szerint, aki nem örül Trianonnak, az nincs mit keressen ebben az országban.
Valószínüleg Erdély annak idején egyesült volna Romániával, ha akarjuk, ha nem, hiszen a románság többségben volt (az 1910-es népszámlálás szerint ők tették ki a lakosság 53, 8 százalékát), és bármilyen népszavazás feléjük billenti a mérleg nyelvét. De nem azért történt meg az összeborulás, mert ezt a vidéket mindenkor dákok lakták. Tisztában voltak ezzel az egyesülés létrehozói is, akik minden itt élőre gondoltak, hiszen a Nagy Nemzetgyűlés „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő kisebbségnek” megfogalmazással szentesítette jogaikat. Csakhogy ezekről hamar megfeledkeztek.
Más történelmi kontextusban Erdély maradhatott volna Magyarországé, de akár független is lehetet volna. Ám a történelmet nem a „ha” és a „volna” írja, hanem a tények. De azért engedtessék meg, hogy fájó történéseknek ne örüljünk, és ne ünnepeljük azt, ami elveszett. Egyébként még egyes románok szerint is rosszul van megválasztva december elseje „nemzeti ünnepnek”, éppen azért, mert nem jelenti mindenkinek ugyanazt. Mások szerint viszont – sajnos ők vannak túlsúlyban – az „egységes nemzetállamban” fel sem vetődhet, hogy bárki is másként gondolkodjon a nagy egyesülésről.
Legyünk őszinték: lelke mélyén a többség egyetért azokkal a román politikusokkal, akik – ha valamiért felemeljük a szavunkat –, távozásra bíztatják a kisebbséget. És sokan bíznak abban, hogy kimenetelünk addig nem ér véget, míg magnak se maradunk az „ősi dák” földön.
Nánó Csaba / Erdélyi Napló (Kolozsvár)

XXI. Szent Mihály Napok Négyfaluban
Idén is számos színes programmal várják az érdeklődőket a Szent Mihály Napokra: borkóstoló, néptánc, kiállítások,esténként pedig olyan népszerű együttesek lépnek színpadra, mint a Koszika & The HotShots, a Bagossy Brothers Company, a The Crazy Plumbers, a Parno Graszt, vagy a Zanzibar.
Kedd, szeptember 19. – Piroska Panzió
18:00 – Borkóstoló – Kárászteleki Vinca pincészet (Meghívók kaphatóak a Frézia Mánia virágüzletben és a Paprika boltban)
Szerda, szeptember 20. – HMIK Székház (Türkös)
18:00 – Játékest
Csütörtök, szeptember 21. – Négyfalusi Multikulturális központ
19:00 – Megnyitó beszédek
Ha te tudnád amit én – Maros Művészegyüttes előadása (Meghívók kaphatóak a Frézia Mánia virágüzletben)
Péntek, szeptember 22.
21:00 – Sátor Party DJ BRNY-val – Barcasági Csángó Alapítvány Udvara
20.00 – Szüreti bál – Rustik zenekarral – Fürészmezei Csángó Ház (Felszeg, Meghívók kaphatóak a Frézia Mánia virágüzletben)
Szombat, szeptember 23.
10:00 – Gyerekfoglalkozás – Barcasági Csángó Alapítvány – borkert
10:00 – Barcasági Foci Kupa – Arena fedett focipálya (Bácsfalu)
13:00 – Kerekasztal beszélgetés – Pro Terra Barcensis – Barcaság népszerüsítő programjának bemutatása – Barcasági Csángó Alapítvány terem
14:00 – Zumba – Barcasági Csángó Alapítvány – nagyszínpad
14:30 – Gyerek néptáncelőadások – nagyszínpad
16:00 – Gyerektáncház – Barcasági Csángó Alapítvány – borkert
17:00 – Szent László emlékezete – tablókiállítás megnyitó – borkert
Koncertek– nagyszínpad
18:30 – Koszika & The HotShots (Marosvásárhely) – nagyszínpad
21:00 – Bagossy Brothers Company (Gyergyószentmiklós) – nagyszínpad
22:30 – The Crazy Plumbers (Kézdivásárhely) – borkert
Vasárnap, szeptember 24.
10:00 – Ökumenikus Istentisztelet –Türkösi Evangélikus Templom
12:00 – Szervezzünk iratterjesztést-sajtótörténeti kiállítás – Türkösi Evangélikus gyülekezeti terem
12:00 – Zajzoni Rab István szobor koszorúzás – Zajzon
13:00 – Lovas szekeres felvonulás
14:00 – Szabadtéri majális – Barcasági Csángó Alapítvány
14:00 – Sütemény kiállítás és verseny
15:00 – Tánc és Néptáncelőadások
19:30 – Töklámpás felvonulás
Koncertek – nagyszínpad
18:00 – Parno Graszt (HU)
20:00 – Zanzibar (HU)
Állandó programok (Barcasági Csángó Alapítvány):
– kézműves kiállítás és vásár
– helyi vállalkozók és mezőgazdászok bemutatkozása
– falmászás
– tokányfőző verseny(vasárnap)
– borkert. itthon.ma/civilifi

ELJÁRÁST INDÍTOTT AZ ORSZÁGOS DISZKRIMINÁCIÓELLENES TANÁCS A SZÉKELYUDVARHELYI SZUPERMARKETBEN TÖRTÉNT ESETTEL KAPCSOLATBAN
Hivatalból eljárást indított pénteken az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az egyik székelyudvarhelyi szupermarketben történt esettel kapcsolatban – tájékoztat az intézmény közleménye.
Csütörtökön az interneten megjelent egy felvétel, amelyből az derül ki, hogy egy férfi miccset szeretne vásárolni az egyik székelyudvarhelyi szupermarket parkolójában, az ott dolgozó nő azonban – állítólag – azért nem szolgálta ki, mert román anyanyelvű és nem beszélt magyarul. A felvételen az alkalmazott édesapja azt tanácsolja az ügyfélnek, hogy tanuljon meg magyarul.
A fogyasztóvédelem regionális vezetője, Sorin Susanu azt nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek, hogy figyelnek az ilyen esetekre, főként, hogy az elmúlt időszakban több feljelentés is érkezett a fogyasztók részéről a román nyelvű tájékoztatás hiánya miatt, az eset kapcsán érintett üzletláncot is többször megbírságolták emiatt. A vezető azt mondta, a helyszínen fogják kivizsgálni az ügyet.
Agerpres; Erdély.ma

A diszkriminációellenes tanács is vizsgálatot indít a Kaufland miccsezőjénél történtek miatt
Orkánerejű médiabotrányt generált az a videó, melyben egy román anyanyelvű vásárlót, állítása szerint etnikai alapon nem szolgáltak ki a székelyudvarhelyi Kaufland áruház miccsezőjénél. Mint azonban kiderült, szándékos provokáció áldozatául esett az áruház kiszolgálónője, és ezáltal – immár sokadjára – az erdélyi magyar közösség is.
Csütörtökön késő délután jelent meg a YouTube-videomegosztón, majd a Facebookon a mintegy másfél perces videó, amelyben a felvétel készítője a grillpultnál kiszolgáló fiatal nőhöz szól hozzá románul egy adag miccset kérve. A hölgy láthatóan vonakodva elveszi a pénzt, majd valamit motyog, ami azonban nem érthető a videóban. A férfi visszakérdez: Mit mondott? Káromkodott? Erre a nő: Semmi. A szóváltáshoz a standnál sorban állók is csatlakoznak. A kisfilm, melyet az esti híradóban a România TV is leközölt, nyilvánvalóan nem a teljes verzió: az események nem folyamatosak, a készítő nyilván kivágott részeket a felvételből.
Az ügyre a Kaufland üzletlánc sajtóosztálya rövid nyilatkozatot adott ki, melyben elhatárolódnak az ilyen jellegű viselkedéstől, és elnézést kérnek az érintettektől. Mint írják, cégpolitikájuk, hogy minőségi szolgáltatást biztosítsanak minden kliensüknek, megkülönböztetések nélkül.
Biztosítunk mindenkit, mindent elkövetünk, hogy korrekt módon kommunikáljunk minden kliensünkkel, és időszakosan képezzük alkalmazottainkat kifejezetten az ilyen helyzetek elkerülésére – írják.
Kovács Eszter / Székelyhon.ro

Rezzenések a hídon
V. pulzArt kortárs összművészeti fesztivál
Rendhagyó helyszínen, rendhagyó kiállítással nyílott meg tegnap délután a pulzArt kortárs művészeti fesztivál ötödik kiadása: egy nehezen megszólítható réteg rezzenéseire voltak kíváncsiak a szervezők, a számukra szervezett sms-játék „eredménye” az Olt-híd korlátjára kifüggesztett bannereken olvasható.
Hogy megérte ötödik kiadását a pulzArt, azt jelenti, túlélte gyerekkorát, és fejlődik ez a Sepsiszentgyörgy gazdag kulturális kínálatában is különleges színfoltot jelentő fesztivál – mondta megnyitóbeszédében Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. A nyitányként az Olt-hídon felszerelt kiállítást nagyon jó ötletnek nevezte, hiszen a híd jelképesen kapocs is a különböző generációk, életérzések között, és a pulzArtnak is épp ez az erőssége: különböző habitusú, életkorú embereket közelít egymáshoz. Ugyanakkor jó ötletnek tartotta az sms-játékban a fiataloknak feltett kérdéseket is, a válaszok összüzenete ugyanis az, hogy figyeljünk egymásra, legyünk kíváncsiak egymásra, cselekedjünk együtt – ha ez így lesz, boldogabbak lehetnek a szentgyörgyiek, mondta. Végezetül az egyik sms-kérdést – mi okoz neked örömet (helyesen: mi szerez neked örömet – szerk. megj.) – visszafordítva azt kívánta, mindenkinek szerezzen örömet a pulzArt, helyieknek és vendégeknek egyaránt legyen gazdag hétvégéjük. A rendezvénynyitó kiállításról Veres-Nagy Tímea, a városimázs-iroda munkatársa elmondta, minden kultúraszervezőnek nagy kihívás egy új közönség megszólítása, az úgynevezett Z generációt – a középiskolásoktól a 25 évesekig – saját módszereikkel próbálták bevonni a pulzArtba: mivel ők elsősorban sms-ekben, különböző chatfelületeken kommunikálnak, adta magát az ötlet, hogy sms-játékra hívják ki őket. A beérkezett 78 válasz – köztük a hosszabb beszélgetéstől az értetlenségen át a frappáns reakcióig – egy apró betekintést nyújt az ő gondolatvilágukba, arra, ami jellemzi őket. És hogy a kiállítást épp az Olt-hídon rendezték, az felvállalt célja a pulzArtnak: a központból haladni a periféria irányába, ezáltal is különböző közönségeket megcélozva. Remélem, a fiatalok nemcsak sms-ek révén kapják meg helyüket a városban, hanem hosszú távon is – zárta beszédét a rendezvényt szervezők nevében felszólaló Veres-Nagy Tímea.
Váry O. Péter / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jóindulatra várva
„Kértem a román illetékeseket, hogy a két marosvásárhelyi oktatási ügyet: a római katolikus gimnáziumét és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemét (MOGYE) oldjuk meg. Azt gondolom, politikai akarattal és egy kis jóindulattal ez a két ügy megoldható a közeljövőben” – jelentette ki Szijjártó Péter.
A budapesti külügyminiszter román kollégája, Teodor Melescanu meghívására látogatott Bukarestbe, s miután több politikussal tárgyalt, úgy értékelte, minden olyan alkalom szükséges, amikor javítani tudják a kölcsönös bizalmat, illetve építhetik a „közös sikertörténeteket”. A Ponta-kormány idején a román–magyar kapcsolatok mélyponton sínylődtek, s hogy most Meleşcanu meghívta Szijjártót, az előzményekhez képest is figyelemre méltó. Ám hogy a bukaresti kabinet mennyire érdekelt a román–magyar sikertörténetek születésében, ez egyelőre kérdéses, viszont az a tény, hogy a jónak tekinthető kereskedelmi kapcsolatrendszer mellé odakerült az erdélyi gazdaságfejlesztés és a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitása, újabb határátkelőhelyek kérdése is, az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar közösség szempontjából fontos előrelépés. Igaz, a magyarok mind bővíthetik az autópályás határátkelőhelyeket, ha Bukarest képtelen megtáltosodni autópályák, egyáltalán infrastruktúra-építés tekintetében. De erről már Szijjártó, illetve a budapesti kormány kevésbé tehet. Amit tehet, hogy szorgalmazza a híres avagy inkább hírhedt magyar gondok megoldását, mint amilyen a MOGYE, illetve újabban a szintén vásárhelyi katolikus gimnázium ügye. És találóan fogalmaz, amikor azt mondja, mindez politikai akarattal és egy kis jóindulattal megoldható. Igen, valóban megoldható lenne, ezt a vak is látja, ám mindkettő hiánycikk. És amikor még politikai akarat is lett volna, mi több, hatályos tanügyi törvény a MOGYE kérdésének rendezésére, az egyetem kisajátítói autonómiájukra hivatkozva úgy seperték le e kérdést az asztalról, hogy még az akkori Ungureanu-kabinet is belebukott. És bár az erdélyi magyarság szempontjából szinte létfontosságú az anyanyelvű orvosképzés ügye, pozitív fordulat e téren azóta sincs, nehezen remélhető. Így aztán nem is csoda, hogy amikor a román újságírók azt firtatták, érvényben marad-e a magyar diplomaták december elsejei ünnepségekre szóló tiltása, Szijjártó azt válaszolta: meglátjuk, lesz-e változás. És a szemléletváltáshoz nem elég a Dragnea-szerű hízelgés – a szociáldemokrata pártelnök, miután egyeztetett Szijjártóval, máris azt írta közösségi oldalán: a nemzetek Európájában erősebb két szomszéd, ha egyesíti erejét –, hanem éppen a centenáriumi ünnepségek előtt kellene egyértelműen és határozottan rögzíteni: Bukarest nem csupán diplomáciai szinten hajlandó árnyaltabban fogalmazni, hanem változtatni kíván a nemzeti közösségekhez való viszonyulásán, s belátva, hogy egy évszázada zsákutcában evickél, végérvényesen szakít hagyományos kisebbségellenes politikájával. Ez lenne az igazi, közös sikertörténet, melyhez jóindulat, politikai akarat kell, nem is kevés.
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vissza a költészethez (pulzArt)
Tizenöt évig alig írt verseket, most se lenne ez a kötet, ha nem kereste volna azt a fogódzót, ami értelmet ad életének – vallotta Peer Krisztián frissen megjelent, 42 című verseskötetéről, melynek kapcsán tegnap délután beszélt életről, alkotásról.
A pulzArt irodalmi szekciójának első meghívottja Fekete Vince költő kérdéseire válaszolva beszélt a versírás nehézségeiről („minden új versnél azt érzi az ember, hogy elveszett a tehetsége, vagy nem is volt, hogy már nem tudja újra csinálni vagy hogy ismételi önmagát”), kortársaihoz fűződő viszonyáról („nem irigység, hanem vala¬miféle bűntudat van bennem, megszégyenítettség-érzés a mai napig, hogy én hagytam cserben a szakmát, azokat az embereket, akik bíztak bennem”), a versek hitelességéről („az őszinteség is valamennyire csináltság eredménye, hogy olyannak tűnjön”), alkotói fejlődéséről („átírós költő lettem, erre a színház tanított meg; eddigi könyveim olyanok voltak, hogy volt bennük tizenöt vers, amit szeretek, a többit nem raktam volna kirakatba, nem olvastam volna fel, csak ha kényszerítenek; ebben minden szöveget ötvenszer átírtam, ezt bárhol kinyithatom”), gyászáról („a gyászmunka nem felejtésről vagy feldolgozásról szól, hanem a bevésődésről”), ma is tartó kapcsolatáról elhunyt szerelmével („egy párbeszédnek nevezhető viszonyban vagyunk, a kellő iróniával kommentálja, amit csinálok, ezt a helyzetet, amiben vagyok”), a Zsófi halála okozta űrről („nekem fontos a visszaigazolás, Zsófi egy stabil tükör volt, amikor széttört, ahhoz nyúltam, ahova vittek ösztöneim, a huszonöt éves költőhöz, mert az írás volt az utolsó értelmes tevékenység életemben”), a hogyan továbbról („írok újra verseket, ez egyfajta görcsös ragaszkodás, hogy ebben újra értelmet látok”), és még sok mindenről, a Teinben összegyűlt népes közönség örömére.
Váry O. Péter / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újabb regisztrációs honlap indul (Magyarországi választások)
A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap elindítását jelentette be Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke Kolozsváron Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón. A pártelnök ugyanakkor értékelte a magyar és a román külügyminiszter találkozóján született megállapodásokat és az elhangzott javaslatokat.
A két alakulat által közösen létrehozott választás.info honlapon a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos információkat közölnek, és a regisztráció több változatát ajánlják fel az internetes oldal látogatóinak. A honlapon a személyes, illetve telefonos regisztráció választása az EMNT valamely irodájába, illetve telefonszolgálatához, az internetes és a postai úton történő regisztráció a Nemzeti Választási Iroda honlapjára irányítja az érdeklődőket. Sándor Krisztina elmondta: eddig mintegy 570 ezer erdélyi magyar szerzett magyar állampolgárságot is, közülük mintegy 510 ezren nagykorúak. A választási iroda nyilvántartása szerint azonban csak közel 129 ezer személy szerepel a választói névjegyzékben. Hozzátette: az EMNT irodahálózatába bármilyen ügyben betérő személyek számára felajánlják a segítséget a regisztrációhoz is, és a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés online aláírásához is. Szilágyi Zsolt kijelentette: a regisztráció és a magyarországi szavazáson való részvétel nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért arra kérik az erdélyi magyar állampolgárokat, hogy regisztráljanak akár az EMNP, akár az RMDSZ segítségével. Az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans Alapítvány korábban a Regisztráció.ro honlapot hozta létre ugyanerre a célra. A politikus megjegyezte: a választásra épp Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az évében kerül sor, és a regisztrációval, valamint a szavazással az erdélyi magyarság azt üzenheti, hogy a százéves szétszakítottság ellenére is együtt van a magyar nemzet. A politikus a centenárium kapcsán kijelentette: a térség népeinek minden történelmi trauma ellenére empátiát kell tanúsítaniuk egymás ünnepei vagy sorsfordulói iránt. Szilágyi Zsolt üdvözölte a Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter szerdai bukaresti találkozója után bejelentett megállapodásokat. Megjegyezte: a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozása régóta várat magára. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy a centenárium évében sikerüljön közös, mindenki számára elfogadható értelmezést adni az első világháborút követő békerendszernek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A lélekpendítés rendezvénye
Fábián Zoltán olvasótábor
Minden évben augusztus első felében tartják a nagy múlttal rendelkező, utóbb Fábián Zoltán íróról elnevezett olvasótábort, amelyet a magyarországi Hatvan városa 1972-ben indított útjára, s immár két évtizede a testvérváros Kézdivásárhely is társszervezője. Egyik évben magyarországi, másik évben erdélyi helyszínen zajlik a tábor, idén a Tolna megyei Szálka adott otthont a rendezvénynek, amelyen ezúttal nemcsak kézdivásárhelyi, hanem sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi, kolozsvári diákok is részt vettek. Az olvasótábor-mozgalom kezdetben az iskolai oktatást kiegészítve, ahhoz kötődve az ifjúság különböző korosztályainak és rétegeinek olvasóvá nevelését segített előkészíteni, a mozgalom kialakulásában, a táborok létrehozásában, elterjesztésében jelentős szerepe volt Fábián Zoltán írónak, aki 1970-től a Magyar Írószövetség, 1969-től az Olvasó népért mozgalom titkára volt. Tőle maradt fenn az a sokat idézett kifejezés, amely a legegyszerűbben, de talán a legpontosabban is meghatározza a jó olvasótábori munka lényegét: „lélekpendítés”. A kéthetes tábor szervezői középiskolás diákok számára biztosítanak élményekben, tapasztalatokban gazdag időtöltést, a meghívott előadók között írók, történészek, színészek, képzőművészek, filmszakmában dolgozók, építészek, tehát nagyon sok művészeti ág képviselői egy bizonyos tematikát járnak körül. Idén a mítoszokról volt szó, erről beszélgettek, ezek közül dolgoztak fel néhányat a tábor ideje alatt. Mindezek mellett ugyanakkor koncertek, táncház, népdaltanulás, hagyományápolás, a kimaradhatatlan számháborúk és nagy közösségi játékok is várják a fiatalokat, például egy egész napos verseny során felkutatják a települést, ahol táboroznak. Ez általában úgy történik, hogy napközben túráznak, este pedig performance-ot kell készíteniük tapasztalataik alapján, és a hellyel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk, ami nagy élmény számukra, és sokat tanulhatnak belőle. Az olvasókuckóban, ahová mindenki elviheti a témába vágó saját könyveit, szieszták idején bármikor olvashatnak a résztvevők, de este a tábortűz mellett is felolvashatják kedvenc verseiket, novelláikat, és ezeket megvitathatják egymással. A tábor vezetői a korábbi táborozók közül kerülnek ki, és mivel többségük tud zenélni, reggelenként általában zenekar ébreszti a fiatalokat. Tavaly a Fábián Zoltán Olvasótábor kézdivásárhelyi és hatvani vezetősége között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében a kézdivásárhelyi vezetőség egy része Udvartér Alkotótábor néven egy másik olvasótábort szervezett, idén azonban megújult a kézdivásárhelyi vezetőség, és folytatódni tudott az eredeti, közel fél évszázados múltra visszatekintő sorozat. Az idei rendezvény sikere nyomán a szervezők azt tervezik, hogy a jövőben tágítják a résztvevők körét, és nemcsak Erdélyből, de Magyarországról is több városból várnak jelentkezőket a táborba. Arról, hogy mi a titka ennek a rendkívül sikeres rendezvénynek, hogy miért járnak vissza évről évre a diákok, hogy mit is takar az a bizonyos „lélekpendítés” kifejezés, így vallott lapunknak az egyik részt vevő diák, Dobri Anita: „Amikor az olvasótáborról kérdeznek, nem tudok mit válaszolni. Az idei csupán a második táborom volt, de olyan egyedi, misztikus légkör jön ott létre, amiről suttogni is nehéz, írni pedig szinte lehetetlen. Két hétig vagyunk együtt, régi barátok és újonnan érkezettek. Összehangolódunk, valamikor az első hét közepén. A második héten már egymás érzelmeit isszuk és esszük, egyre többet maradunk a tábortüzek mellett, hogy aztán másnap reggel csak a koffein és a lelkesedés rángasson talpra. Mindig rengeteg a tennivaló. Az idő nem a javunkra dolgozik, néhány pillanat jó volna, ha örökké tartana. Idén a mitológia volt a tábor témája, mi pedig alaposan körüljártuk a falut, hagyományok után kutatva, bizonyos fogalmak, meghatározások nyomában. Készítettünk animációt, három performance-ot az utolsó estére és számos másikat önmagunk szórakoztatására. Volt misztériumjáték, vetélkedő, gyertyafényes felolvasás, saját dalok és versek születtek, és persze rengeteg akármi. (Ha tudni akarod, mi az, át kell élned a »két hét ébrenlét« viszontagságait!) Hamar megszületnek a belső viccek, a tábori szólások, amelyeket táborita és vezető egyaránt használ...
Egyszerre hagyományos és modern minden. Első nap kiscsoportokra oszlunk, akár negyven évvel ezelőtt, aktuális és állandó dolgokról beszélünk, közben megismerjük egymást, ahogy a vezetőink tették, amikor ők voltak táborozók. Sehol máshol nem lehet része az embernek ilyen intenzív lelki élményben ilyen rövid idő alatt.
A családom azzal fogad: megváltoztam. Mintha egy másik univerzumból tértem volna vissza. Nem lehet elmesélni mindazt, ami az olvasótáborban történik. Hiába sorolnám fel az eseményeket a reggeli ébresztőtől az esti tábortűzig, a számháborútól az előadásokig, a lényeget nem lehet megfogni. A lényeg, úgy hiszem, ott van két táborozó tekintetében, amikor összenézvén elmosolyodnak. Ezt tanítja meg olvasni az olvasótábor. Számomra olyan ez, mintha egy titkos társaság tagja lennék, ahol mindenki egyszerre a testvérem és furcsa űrlény. Így hát nehéz beszámolni minderről, de ha a szavak be tudnák mutatni a lényeget, akkor most megölelnék egymást.”
Nagy B. Sándor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Írjuk meg mi, magyarok a mai 95 tételt
Májusban indult a ReforMaraton 500 szervezése. Az volt a terv, hogy októberben 500 óra alatt 500 protestáns templomhoz, közösséghez visszük el Luther Márton 95 tételét. Azóta sok javaslat érkezett, valóságos mozgalom indult.
Az egyik ilyen javaslatot megfontolva úgy döntöttünk, hogy a ReforMaraton 500 előtt, közben írjuk meg mi, magyarok a mai 95 tételünket! Akinek van javaslata arra nézve, mit kellene reformálni, visszaalakítani az egyházunkon, hogy az még inkább hasonlítson arra az egyházra, amely az első pünkösdkor megalakult, kérjük, hogy javaslatait a ReforMaraton 500 közösségnek küldje el a Facebookon. A ReforMaraton 500 végén, október 21-e után a javaslatokat rendszerezzük és a közösség oldalán nyilvánosságra hozzuk. Felhívjuk a figyelmet: még lehetőség van arra, hogy bármilyen magyar protestáns közösség, amely a Kárpát-medencében él, csatlakozzon a rendezvényhez. Minden csatalakozó közösséghez, templomhoz BÁRHOL a Kárpát-medencében elvisszük a Luther Márton által írt, magyarra fordított 95 tételt, és együtt kiszögezzük vagy kiragasztjuk látható helyre, így az 500. évfordulón várhatóan 500 intézmény falán fog függeni az egykori tételsor. Abban bízunk, hogy ezeket újraolvasva újabb személyes, közösségi megújuláshoz járulnak hozzá az 500 éves gondolatok. Jelentkezni szeptember 10-ig lehet a következő űrlapot kitöltve:https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdpfE75tR_PP5Sb8nvQ7c3KF1Vsa-YRGVNgMBWMdZHi1hiEtg/viewform?c=0&w=1.
Bardócz Csaba lelkipásztor, szervező / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyar választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő erdélyi honlapot hoztak létre
A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap elindítását jelentette be Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón, melyet Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével közösen tartott.
A két alakulat által közösen létrehozott Választás.info honlapon a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos információkat közölnek, és a regisztráció több változatát ajánlják fel az internetes oldal látogatóinak. A honlapon a személyes, illetve telefonos regisztráció választása az EMNT valamely irodájába, illetve telefonszolgálatához, az internetes és a postai úton történő regisztráció a Nemzeti Választási Iroda honlapjára irányítja az érdeklődőket.
Sándor Krisztina elmondta: eddig mintegy 570 ezer erdélyi magyar szerzett magyar állampolgárságot is, közülük mintegy 510 ezren nagykorúak. A választási iroda nyilvántartása szerint azonban csak közel 129 ezer személy szerepel a választói névjegyzékben. Hozzátette: az EMNT irodahálózatába bármilyen ügyben betérő személyek számára felajánlják a segítséget a regisztrációhoz is és a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés online aláírásához is.
Szilágyi Zsolt kijelentette: a regisztráció és a magyarországi szavazáson való részvétel nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért arra kérik az erdélyi magyar állampolgárokat, hogy akár az EMNP, akár az RMDSZ segítségével regisztráljanak. Az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans Alapítvány korábban a Regisztráció.ro honlapot hozta létre ugyanerre a célra. A politikus megjegyezte: a választásra épp Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az évében kerül sor, és a regisztrációval, valamint a szavazással az erdélyi magyarság azt üzenheti, hogy a százéves szétszakítottság ellenére is együtt van a magyar nemzet.
Az EMNP elnöke a centenárium kapcsán kijelentette: a térség népeinek minden történelmi trauma ellenére empátiát kell tanúsítaniuk egymás ünnepei vagy sorsfordulói iránt. Szilágyi Zsolt üdvözölte a Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter szerdai bukaresti találkozója után bejelentett megállapodásokat. Megjegyezte: a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozása régóta várat magára. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy a centenárium évében sikerüljön közös, mindenki számára elfogadható értelmezést adni az első világháborút követő békerendszernek.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Visegrádi konzultációt szorgalmaz Tăriceanu
Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke szorgalmazta csütörtökön, hogy Románia rendszeresen konzultáljon a visegrádi országokkal. Tăriceanu a román diplomácia éves értekezletén beszélt erről. Kifejtette: fontosnak tartja, hogy Románia aktív résztvevője legyen azoknak a regionális államcsoportosulásoknak, amelyeknek külpolitikai álláspontját közös vagy azonos körülmények határozzák meg. Példaként említette a visegrádi országokkal való szorosabb együttműködést. Tăriceanu szerint „a román szuverén nemzetállamprojekt emelheti ki a névtelenségből és a láthatatlanságból” a román külpolitikát.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Másodszor is becsapták a pápai nagykövetet
Átszervezik a katolikus iskolát
Ma megkezdődik a tanév, és a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum megmaradt osztályaiba járó gyermekek szülei jogos felháborodással értesültek, hogy emberfeletti erőfeszítéseik, hogy diákokat toborozzanak a cikluskezdő osztályokba, hiábavalók voltak. Ennek adott hangot a szülői közösség nevében Zsigmond Imola a szerda délutáni sajtótájékoztatón és Csíky Csengele a megyeháza előtt rendezett tüntetéssorozat utolsó napján, amikor a különböző politikai pártok képviselői is jelen voltak.
A pápai nagykövetet először marosvásárhelyi látogatása alkalmával vezették félre, amikor a helyi hivatalosságok – élükön a kormány képviselőjével – ígéretet tettek, hogy megoldják a helyzetet. Nem így történt. Augusztus 25-én Liviu Marian Pop, a közoktatási tárca vezetője tett ígéretet Miguel Maury Buendía pápai nunciusnak, hogy abban az esetben, ha összegyűl a szükséges számú gyermek a cikluskezdő osztályokba, engedélyezni fogja az iskola további működését. A szülők éjt nappallá téve gyűjtötték a gyermekeket, és 114 diákot írtak össze, akik az előkészítő, az ötödik és a három kilencedik osztályt megtöltötték volna. Tegnap kiderült, hogy ez is csak elterelő manipuláció, hazugság volt. A szülők személyesen vitték el a tanulók jegyzékét Bukarestbe a nunciusnak, amit a pápai nagykövet közvetített a miniszterelnöknek. Tegnap azonban elutasító választ kapott Mihai Tudosétól, aki a közoktatási tárca vezetőjének a Maros megyei tanfelügyelőségtől kapott tájékoztatójára hivatkozott, amit Ioan Macarie főtanfelügyelő a prefektúra augusztus 30-i kollégiumi ülésén is hangoztatott. A főtanfelügyelő arra hivatkozott, hogy a Megyei Törvényszék közigazgatási részlegén az Unirea Főgimnáziumba járó diákok szüleinek kérése alapján június 12-én felfüggesztették a tanfelügyelőség 2015. évi 1385-ös döntését, amely elrendelte az Unirea iskola elemi és gimnáziumi magyar tannyelvű osztályainak a Bolyai iskolában működő katolikus vallás szakos középiskolai osztályokkal való összevonását az új Római Katolikus Teológiai Líceumba. Az ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be a katolikus iskolába járó gyermekek szülei, amit augusztus 2-án utasított el jogerősen a Táblabíróság. Ez a felfüggesztés viszont addig tart, amíg a tanfelügyelőségi döntés megsemmisítése bíróságilag végleges marad.
Időközben a közigazgatási bíróság elsőfokon törvénytelennek ítélte meg a tanfelügyelőség idei februári 70-es határozatát, amellyel megtiltotta a cikluskezdő osztályok indítását a katolikus líceumban, ugyanis a tanfelügyelőség vezetőségének csak az 1385-ös döntés augusztus 2-i végleges felfüggesztését követően lett volna joga erre a lépésre.
Jogi szakértők szerint, de egyszerű józan ésszel is elgondolkozhatunk azon, hogy két év elteltével hogyan lehet felfüggeszteni egy határozatot, ami már kifejtette hatását, és az akkori helyzet mára megváltozott, például felépítettek vagy lebontottak egy házat.
Kérdés, hogy melyik osztályokat akarják az Unirea Főgimnáziumba visszaküldeni. Nem kell ugyanis jogi tudás ahhoz, hogy megállapítsuk: az átcsoportosított osztályok után indult újabb osztályokra nem vonatkozik a táblabírósági döntés.
Az RMDSZ megyei szervezetének közleménye szerint: „Nyilvánvaló, hogy ez az ügy kevésbé jogi, bürokratikus kérdés, sokkal inkább politikai vonatkozású.”
A jogi tisztázatlanságok ellenére a Korrupcióellenes ügyészség helyi kirendeltsége meghosszabbította a volt iskolaigazgató, Tamási Zsolt József házi őrizetét. A tanfelügyelőség pedig mindent megtesz az iskola felszámolására: a pedagógusok nem kaptak kinevezést, az igazgató ideiglenes megbízása augusztus 31-én lejárt. Kérdés, hogy mi következik ezentúl, kit és hogyan vezetnek félre a következőkben attól az óhajtól vezérelve, hogy a katolikus iskola osztályait szétosszák egyrészt abba az iskolába, ahova a szülők nem akarják visszavinni a gyermekeiket, mert ott többször is megalázták őket.
Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely)

V. Szászrégeni Magyar Napok
Augusztus 31-én kezdődött, és szeptember 3-án, vasárnap zárul az V. Szászrégeni Magyar Napok rendezvénysorozata. A pénteki program a múlt heti Műsorkalauzban tekinthető meg. Szeptember 2-án, szombaton délelőtt 10.30-kor az Eugen Nicoarã művelődési ház nagytermében Játszunk nektek! címmel kisdiákok előadására kerül sor. 15 órakor az evangélikus templomban orgonakoncert lesz. 15.40-kor Séta a múltba címmel történelmi sétát szerveznek fiataloknak és időseknek, gyülekező az evangélikus templom kertjében. Ekkor Nagy Atilla történelemtanár Magyarrégenről tart ismertetőt. 19 órakor az Eugen Nicoarã művelődési ház nagytermében kezdődik a Magyar vagyok, magyarnak születtem című gálaest. Ez alkalommal átadják a 2017-es életműdíjakat, fellép: Nagy Orsolya (ifj. Csíky Boldizsár tanítványa), a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia mesteriző hallgatója, Benkő Péter színművész (Jászai Mari-díjas, Turay Ida-vándordíjas és Kossuth-díjas) és Szabó Gyula Győző színművész, énekes, a Madách Színház társulatának tagja. 21.30-kor a Liliom (Crinul) kávézóba zenét hallgatni, táncolni várják a fiatalokat. 3-án, vasárnap reggel 9 órakor a Lendület (Avântul) labdarúgópályán kispályás focimeccs és gulyásfőző verseny lesz, 10 órakor Gyermek volt minden óriás címmel sportversenyekre, szórakoztató játékokra és a Székely Legendárium vetítésére kerül sor. 11.30-22 óra között színpadi fellépések következnek: TesóOK együttes (11.30), kenyéráldás (12.20), fúvós-zenekar fellépése (12.30), népi táncok, népdalok (14- 15.30), Gozefini magic show bűvészelőadás (16); 18 órakor a Titán együttes, 20 órakor az Attila Fiai Társulat koncertezik. A szünetekben régi magyar öltözetek, a jurta, íjász- és más hadi felszerelések bemutatójára kerül sor; 22 órakor lampioneregetéssel zárul a rendezvénysorozat. Népújság (Marosvásárhely)