Egy európai és nagyváradi művész tárlata
Az Ars Nobilis Egyesület és a Varadinum Kulturális Alapítvány szervezésében, a Festum Varadinum keretében szervezték meg Bölöni Vilmos képzőművész nagyváradi tárlatát, május 9-őn délután a nagyváradi várban.
A Bölöni Vilmos retrospektív kiállítást az alkotó jelenlétében nyitották meg kedden délután a vár egykori fejedelmi palotájának délkeleti szárnyában (C. épület) lévő várgalériában. Erre az alkalomra egy albumot is kiadtak, melyben Bölöni Vilmosnak, a nagyváradi bábszínház, majd színház egykori báb-, illetve díszlettervezőjének a grafikáiról, festményeiről, bábjairól, maszkjairól, díszletterveiről készült reprodukciók vannak összegyűjtve. Bölöni Vilmos életművét Indig Dávid művészettörténész értékelte röviden, majd Meleg Vilmos színművész, a kiállítás egyik szervezőjének, a Varadinum Kulturális Alapítványnak a nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Meleg Vilmos felelevenítette személyes kapcsolatát a Bölöni családdal. Hangsúlyozta, hogy a színházban folytatott „húsz évnyi közös munkában tanácsait, művészi meglátásait kamatoztató baráti kapcsolattá, együtt gondolkodó színházi, művészi mércévé nőtt bennem személyisége”. Meleg Vilmos a továbbiakban hangsúlyozta: „bár a színházban és a bábszínházban kifejtett báb-, jelmez-, és díszlettervezői munkája korlátok közé szoríttatott az anyagi lehetőségek szűkös, nem elégséges mivolta miatt, de ideológiai és anyagi korlátok fölé emelkedve ő mindig megtalálta művészi látásmódját, kissé szürrealista megfogalmazásait, minden esetben művészivé, egyedivé, utánozhatatlanul varázslatossá, tisztává, egységessé, emelkedetté tette munkásságainak képi világát. A Svejktől a Szentiván éji álmon át sorozatban következő Lovagkirály, Rock passió, Az a szép fényes nap, Hegedűs a háztetőn, Makrancos hölgy, Dzsungel könyve, Bánk bán, Mária evangéliuma, Három nővér, Tűz és kereszt, Volpone, Olimpia, Kurázsi mama, Az Aranyember, Zárt tárgyalás, Rákóczi, Tom Jones, A dada, Indul a bakterház, I. Erzsébet, Csárdáskirálynő a teljesség igénye nélkül legnagyobb színházi élményeink részesévé tették alkotásait. Bölönis előadásokká váltak összetéveszthetetlenül, rendező- és alkotótársai változatossága ellenére. Bár az utóbbi tíz évben vendégként találkozhattunk vele, de soha elszakadni nem akaró és nem tudó művészként tért vissza. Ő olyan művész, aki akkor is jelen van Nagyváradon, amikor nincs itt. Képei, amelyek itt pompáznak, önmagukért beszélnek, minden szónál többet mondanak”.
Köszöntések
A megnyitón felszólalt a Maria Vesa a nagyváradi Bábszínház egykori igazgatója is, aki Bölöni Vilmosnak a bábszínházban végzett úttörő művészi munkásságát emelte ki, majd Angela Lupsea, a vármúzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, kifejezve reményét, hogy Bölöni Vilmos kiállítás valójában a nyitánya lesz a további rangos képzőművészeti kiállításoknak, melyeknek a várgaléria ad majd otthont. Végezetül Bölöni Vilmos szólalt meg, köszönetet mondva mindenkinek aki segített a kiállítás megszervezésében, továbbá „Istennek, aki megengedte, hogy ezt a kiállítást megnyithassuk ebben az évezredes városban, amely születésétől fogva európai város volt, és remélem, hogy a jövőben is az lesz”. A zömében festményeket, de bábokat, színpadterveket, grafikákat is magában foglaló kiállítás május 21-ig látható a várgalériában.
Pap István / erdon.ro

Könyvbemutatóval emlékeztek Ervin Atyára Szárhegyen
Ervin atya születésének 97. évfordulóján szülőfalujában emlékeztek a ferences szerzetesre. Május 10-ét választotta Frigyesy Ágnes Az Úr csodásan működik – Erdélyi nagy tanúságtevők című könyvének bemutatására. Gyergyószárhegyen az emlékező szentmisét követően megtelt a Cika-terem.
Ervin atya születésének 97. évfordulóján szülőfalujában emlékeztek a ferences szerzetesre. Május 10-ét választotta Frigyesy Ágnes Az Úr csodásan működik – Erdélyi nagy tanúságtevők című könyvének bemutatására. Gyergyószárhegyen az emlékező szentmisét követően megtelt a Cika-terem.
Frigyesy Ágnes a kötet létrejöttéről is szólt, elmondta, emlékezetes utazások, találkozások köthetők erdélyi útjaihoz. Évtizedes atyai barátság kötötte Tőkés István református lelkészhez, valamint Ervin atyához. Antal atyát Böjte Csaba szerzetes révén ismerte meg. Kapcsolódási pontként említette: Ervin atya indította útnak a közismert Böjte Csaba ferencest, Antal atya pedig munkára jelentkezett nála, hogy megkönnyítse Csaba testvér missziós küldetését.
Istenszolgálattal összeforrt életutak
A néhány napja megjelent, még nyomdaillatú könyvben a nagy erdélyi tanúságtevők közül három, a huszadik századot átívelő „szent ember” sorsát, életútját tárja elénk a szerző. Három, kivételesen hosszú életút, három sors, mindhárom példát ad arra, hogyan lehet az ember és az emberiség legnagyobb viharait, válságait túlélni hittel, erővel szolgálva. Az emlékezésen a Böjte Csaba szárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi központban élő fiatalok olvastak fel részleteket a kötetből, emlékeztek Ervin atyára. Frigyesy Ágnes keresztény újságíró minden eladott könyv árának tíz százalékát Böjte Csaba gyerekeinek ajánlja fel.
Baricz Tamás Imola / Székelyhon.ro

Maradni és hallgatni, folytatni a csatát, vagy feladni a múltat?
A Sapientia egyetem bővítési lehetősége magyar nyelvű orvos és gyógyszerészképzéssel – ez volt a legkényesebb és -vitatottabb napirendi pont azon az oktatásügyi konferencián, amelyet szerdán este szervezett Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület.
Maradni és hallgatni, esetleg folytatni a sokszor szélmalomharcnak tűnő csatát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségével, vagy feladni a múltat és felkérni a magyar kormányt, hogy tegye lehetővé az állami egyetem magyar tagozatának „átsorolását” a Sapientia kereteibe? Erre a kérdésre próbáltak pró és kontra véleményeket felsorakoztatni az RMOGYKE által szervezett 4. Oktatásügyi Konferencia résztvevői.
Az amúgy is kényes ügy rendkívül összetett, nem lehet feketében vagy fehérben gondolkodni – erre maguk a résztvevők is rávilágítottak. Nőtt viszont a száma és erősödött a hangja azoknak a véleményformáló oktatóknak, akik belefáradtak a vásárhelyi egyetem román többségű vezetőségével folytatott küzdelembe, és csak egy, a magyar állam által támogatott új struktúrában tudják elképzelni a teljes körű anyanyelvű oktatás jövőjét. Benedek István professzor szerint felesleges időt pazarolni a MOGYE-n folyó magyar oktatás helyzetének a vitatására. Egyetlen lehetőség létezik: anyaországi támogatással létrehozni egy magyar kórházat, és a Sapientia keretében megalapítani az orvosi és gyógyszerészeti szakot – adott hangot véleményének az ismert orvos. Az RMDSZ volt politikusa további fájó pontokra is rámutatott: egyrészt úgy érzékeli, hogy az érvényesülés érdekében, vagy egyszerűen, a megélhetés miatt egyes magyar oktatók „eladták a lelküket”. Ennél is nagyobb, mindenkit érintő általános gondnak tartja, hogy a térségből a kolozsvári és a sokkal kisebb hagyománnyal rendelkező brassói, illetve nagyszebeni orvosi egyetemek gyorsvonatként robogtak el a marosvásárhelyi mellett. Benedek István szomorú jövőt vizionál – nem csak a magyar, a román és angol tagozatnak is. Ez az egyetem meg fog szűnni – állítja.
A MOGYE-t a szakma manapság a konstancai és a craiovai egyetemekkel emlegetik egy napon – egészítette ki kollégáját Brassai Attila, aki a kilépést illetően teljes mértékben osztotta Benedek véleményét. „A feudális vezetési módnak megvan az eredménye: a MOGYE a román egyetemekhez képest is teret veszít, magyarán a csőd felé halad. A süllyedő hajóból pedig ki kell szállni!” – jelentette ki Brassai. Az oktató szerint azon túl, hogy rég meghaladott módszerrel, kézi vezérléssel irányítja az intézményt, a román vezetés mindent elkövet az anyanyelvű képzés elsorvasztásáért. Be kell látnunk, hogy mindenféle döntési jogot kivettek a kezünkből – tett hozzá. Bármiről kell szavazni, a román oktatók kétharmados többséggel rendelkeznek – hívta fel a figyelmet Pávai Zoltán. Ennek dacára a professzor nem szenátusi tagként, hanem egyszerű tanárként azon a véleményen van, hogy jól meg kellene gondolni a kilépést, mert az számos csapdahelyzetet rejthet magában.
Az akkreditációs folyamat miatt kilenc évig kell fenntartanunk az új egyetemet ahhoz, hogy kiderüljön: lesz belőle valami, vagy sem. Ma még azt sem tudjuk, hogy Magyarország meg akarja ezt tenni, vagy sem – sorolta fenntartásait Pávai. Azt is belátta, hogy a MOGYE-n komoly gondot okoz a fiatal oktatók fluktuációja; egyesek a klinikumba, mások külföldre távoztak.
A beszélgetésen részt vevő Hollanda Dénes, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megálmodója és első dékánja azt tanácsolta orvos és gyógyszerész kollégáinak, hogy az egyetem belül folytassák az anyanyelvű képzésért zajló csatájukat.
Ádám Valérián, a szervező Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület elnöke is úgy véli, a magyar oktatók még nem merítettek ki minden jogi eszközt, ezért úgy látja, félretéve az egyéni ambíciókat, komolyabb összefogással, erősebb stratégiával eredményesebb lehet a harc.
Az értelem nem ismer lezárt szituációt – emlékeztette a görög mondásra a jelenlévőket Jeremiás László vállalkozó, az RMOGYKE és a szerda esti konferencia főtámogatója.
Szucher Ervin / Székelyhon.ro

Csík- és Udvarhelyszéken végeznek vizsgálatokat a Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvosai
Idén is megkezdi munkáját hétfőtől a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvoscsoportja Hargita megyében. A megyei kórházban, iskolákban, óvodákban és más gyermekintézményekben szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket.
Idén májusban 32 orvos és egészségügyi szakember vesz részt a gyógyító körúton, akik Székelyudvarhelyre, Karcfalvára, Csíkmadarasra, Csíkrákosra, Gyimesbükkre, Kápolnásfaluba, Csíkszentmihályba, Csíkcsicsóba, Csíkszentmártonba és Csíkszeredába látogatnak el.
Az orvoscsoportban csecsemő- és gyermekgyógyászok, neurológus, fül-orr-gégész, szemész, szülész-nőgyógyászok, urológus, bőrgyógyász, kézsebész, mentőápolók, medikus és szakorvosjelöltek vannak.
Az orvoscsoport látogatásával egy időben idén is megszervezik a hagyományos Buzánszky Jenő Erdélyi Focikupát Csíkszentdomokoson május 18-19-én, amelyet a korábbi években a legendás Aranycsapat utolsó élő tagja, a Gyermekmentő Szolgálat Sport Bizottságának elnöke, Buzánszky Jenő vezetett. Halála után az ő tiszteletére a sporteseményt Buzánszky Jenő Erdélyi Focikupának nevezték el.
Ugyancsak idelátogatásuk alatt, május 16-án, kedden tartják Csíkszeredában a Sapientia EMTE és az NGYSZ közös rendezésű Médiakonferenciáját. A szakmai eseményre, amelynek helyszíne a Sapientia egyetem, négy szakember érkezik Magyarországról.
Május 17-én, 16 óra 30 perctől a Vándorbölcső Mozgalom keretében a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központban bölcsőket adnak át olyan családoknak, ahova újszülött érkezett vagy hamarosan érkezik. 2016-ban a szervezet önkéntesei a két út során közel 12 ezer vizsgálatot végeztek, a szűrővizsgálatok eredményeképp 68 gyermek esetében javasoltak magyarországi kivizsgálást, gyógykezelést vagy műtétet és 41 gyermek jutott ingyenesen szemüveghez.
Molnár Rajmond / Székelyhon.ro

Történetek táncban és zenében
Emlékezés és emlékeztetés
Mundruc című előadásának múlt hétvégi bemutatóján a Háromszék Táncegyüttes, a Heveder zenekar és Könczei Árpád rendező, zeneszerző, koreográfus újra bebizonyították, hogy együttműködésükből minden esetben magas színvonalú színpadi mű születik. Olyan, mely nem csak szórakoztatja és tanítja a nagyérdeműt, hanem a legnemesebb gondolatokat, érzelmeket is felszabadítja benne.
Negyven esztendeje hunyt el az erdélyi legényes és férfitánc mai napig legkiválóbb alkotó-előadója, a Nádas menti, vistai Mátyás István Mundruc (1911–1977). Páratlan és motívumokban gazdag tánctudásáról első alkalommal Molnár István készített felvételt 1941-ben, és ennek megtekintése után Martin György (1932–1983) néprajzkutató, tánctudós kezdett el vele foglalkozni. Annak megértéséhez pedig, hogy ez néprajzi szempontból Istennek mekkora kegyét jelentette, Pesovár Ernő tánctörténészt, néptánckutatót idézzük, aki Martint méltatva így fogalmazott: „Lenyűgöző és egyedülálló néptáncismeretét az 1960-as évek táguló horizontot nyitó gyűjtései mélyítették el, melyek az egész magyar nyelvterület feltárásán túl kiterjedtek a Kárpád-medencében élő népek, a szlovákok, románok, gorálok, németek, cigányok táncfolklórjára. Látókörét céltudatosan bővítette a balkáni népek tánchagyományának kutatásával, majd a török és arab táncfolklór tanulmányozásával. Az egyetemes tánckultúra világába is betekintést nyújtó etiópiai kutatóútja pedig lehetőséget adott arra, hogy a tánchagyomány értelmezésére kialakított elveit a délkelet-európaitól eltérő tradíció összefoglalásával is próbára tegye.”
Saját bevallása szerint Könczei nem csak a kalotaszegi legényes eme kiemelkedő előadóját akarta bemutatni, hanem a falut is, ahol megszületett, az egész a Nádas mentét. Ennek a képnek azonban vannak negatív oldalai is, hiszen amint Kalotaszeg egészére, úgy Vistára is jellemző az egykézés, ezért évtizedek óta fogy az itteni magyarság. Ugyanakkor Martin Vistáról írt monográfiájából az is kitűnik, hogy a környékbeli falvak lakóinak véleménye szerint az itteniek „csúfszájúak, nagyvérűek, kikapósak, rossz feleségek, cifrálkodóak, mulatósak, dühösek, verekedősek, pénzt vesznek fel a bankból, kereskednek. Ráadásul iszik ott férfi és asszony rogyásig, és iszonyatosan káromkodnak…”
Mátyás Istvántól 45 táncfolyamatot sikerült filmen és kéziratos lejegyzésben rögzíteni. Ez összesen 3280 ütem terjedelmű legényes táncrögtönzést, 2500 motívumváltozatot és 100 motívumtípust foglal magába. Így táncáról, tánctudásáról a jelenlegi legnagyobb mennyiségű és formakincsében a leggazdagabb táncanyag áll a kutatás, a táncosok, az utókor rendelkezésére. Kettőjük találkozásai során ugyanakkor a kutató és hagyományőrző közötti szakmai viszony mély emberi kapcsolattá, igazi barátsággá mélyült. Éppen ezért a zene és tánc nyelvezetén az előadás mindkettőjüknek emléket állít.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

„Értékőrzés”
Annyi értéket kap készen ebben a világban a mindenkori „átutazó” mind a természettől, mind a neves és névtelen felmenőktől, mondjam azt, a társadalomtól, hogy joggal érezheti, van, amivel büszkélkednie. Mondják is mifelénk, hogy bőven van, amire büszkéknek kell lennünk e szűkebb hazában – kistérségünkben. Magam pedig rögtön ki is egészíteném ezt a kijelentést, mondván, hogy például kulturális értékeink sokaságából akár félre is dobhatunk ezt-azt, hogy nem is fontos büszkélkednünk örökségünkkel, inkább röstellkedjünk, jobb lenne megszabadulni egyik-másik értékünktől…
Olvasám ugyanis a minap egy újsághírben, hogy Szentkatolnán a hírneves nyelvtudós, Bálint Gábor emlékére állított domborműves márványemléktáblát eltávolította háza faláról a tulajdonos. Mintegy két évvel ezelőtt történt, hogy a falu anyagi és erkölcsi támogatásával 1994-ben elhelyezett, visszhangos ünnepség keretében leleplezett emlékjel levétetett, és a helyi polgármesteri hivatal egyik raktárába került.
Nem volt „idegenkezűség” a dologban. Nem valamely hatóság vagy hivatal elrendelésére történt egy magyar emlékjel eltávolítása. Egyszerűen egyesek szerint ott a helye! Ne mind hirdesse tovább fűnek-fának, helybelinek és távoli érdeklődőnek, hogy „ezen a telken állott Szentkatolnai dr. Bálint Gábor (1844–1913) orientalista nyelvtudós szülőháza”! Legyen vége hát a szentkatolnaiak büszkélkedésének! Mire mennek azzal? Nincs, mit keresnie semmiféle megyei vagy székelyföldi értéktárban egy ilyen emlékjelnek, sokkal inkább egy sötét raktárban a helye!
Túlzás nélkül kijelenthető, a fél világot beutazta Bálint Gábor, hogy választ találjon arra a kérdésre, ki a magyar? Vállalta a korabeli utazási viszonyok nehézségei, hogy a helyszínen ismerhesse meg a magyarral rokonnak vélt idegen nyelveket, mert így gondolta megtalálni erre a kérdésére a választ. De halála után a lélektelen testet rejtő koporsónak is, úgymond, utaznia kellett, egy marosvásárhelyi kitérő után szállította Kézdivásárhelyre a vonat. S a jelenlegi tényállás szerint a Bálint-emlékjel is útra kelt egy adott pillanatban…
Egy dologban azért még bízhatunk – a sajtónyilvánosság erejében. Miután újságíró tárta fel a példátlan esetet, azóta keresik a helybeli illetékesek az emlékjel újbóli kihelyezésének lehetőségét. Vajha megtalálnák végső és méltó helyét!
Borcsa János / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Változó ember, világ és művészet
Dániel Éva új festményei
A Svédországból tavaly hazatelepedett művésznő az Ambient cég kiállítóterében tavaly megnyitott tárlatával nyűgözte le a művészetkedvelő közönséget. Akkor mutatta be ugyanis azokat a műveket, amelyeket az általa kidolgozott forradalmian új technikával festett meg.
A képek szemünk láttára változnak, illetve mutatják más-más arcukat, ha különböző szögekből nézzük. Az életmentő műtétet végző orvosról elnevezett Hillmann-technika persze titkos: nemcsak egy különleges festési eljárás, hanem a vászon speciális kiképzése is hozzátartozik. Maga a módszer megszületése egyenesen csodába illő, hiszen Dániel Éva egy kockázatos agyműtét után „kapta”, vagyis megálmodta.
Azóta számos országban volt kiállítása, és most ugyanott, ahol ősszel megtekinthették műveit, a rendkívül termékeny, több száz művét hazahozó művésznő újabb alkotásait szemlélhetjük meg. Székelyföldi villanások, kubista vonásokat mutató figurális kompozíciók, nyári hangulatot tükröző jelenetek, nappalból éjszakába tűnő tájképek, komolyból nevetőssé változó portrék, de még férfiból nővé alakuló ábrázolás is csigázza a látogatók kíváncsiságát.
Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Életmentő drónt fejlesztett Imets Tamás csíkszeredai feltaláló
Saját építésű drónnal és saját fejlesztésű mesterséges intelligenciával rukkolt elő ezúttal a csíkszeredai Imets Tamás. A középiskolás innovátor elsősegélynyújtásra alkalmas drónokat fejlesztett ki, amelyeket Brüsszelben is bemutatott.
A fiatal feltaláló új fejlesztésének segítségével gyorsan tájékozódó drónokkal kereshetünk bajbajutott embereket, akik például a hegyekben, lerombolt épületekben tartózkodnak. Tamás tavaly augusztusban kéztörést szenvedett a somlyói hegyekben. Nem tudott felkelni magától, amire pedig a kórházba ért, annyira elfertőzőződött a sebe, hogy a bicepszéből ki kellett vágni egy darabot, és kétszer műtötték meg a karját. Ez inspirálta arra, hogy egy olyan rendszert építsen, amelyik hatékonyan talál meg embereket.
Tamás maga építette a drónokat, és a szoftvert is ő fejlesztette ki. „Ez képes felismerni emberi arcokat, testeket, tárgyakat, és önállóan tudja navigálni a drónt, nem szükséges hozzá emberi hozzájárulás” – magyarázta a Maszolnak.
A drónt azért ő építette meg, mert a kereskedelemben kaphatók más célokat szolgálnak, elsősorban a filmezést. Neki azonban más elvárásai voltak, saját szenzorokat kellett beépítenie, felszerelnie egy elsősegély-dobozt is. A két drónnak, amelyeket eddig épített, 32 GB-s memóriakártyája van, ezekre vannak feltöltve átkonvertált emberi arcok és testek, tárgyak numerikus formátumai. „Ezeket hasonlítja a hozzá beérkező információhoz, és amennyiben emberi arcot érzékel, megkezdődik a személy megközelítése” – részletezte.
A feltaláló elmondta, a drón spirálban körbejárja az adott területet, az akadályokat pedig kikerüli a szenzorok segítségével. A GPS koordináták alapján pedig értesítheti a hatóságokat, ha személyt talált. „Nem merem biztosra állítani, de úgy néz ki, hogy vannak fiatalokat támogató pályázatok, és remélhetőleg vagy egy ilyenből, vagy más cég közreműködésével lehetne értékesíteni a drónjaim” – mondta el Imets Tamás.
A csíkszeredai diák drónjaival két héttel ezelőtt megnyerte a magyarországi Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás (OTTDK) versenyt, így nyáron Brazíliában bemutathatja a saját fejlesztését. A hétvégén pedig Brüsszelben ismertette az érdeklődővel a drónokat.
Tamás egyébként az alkalmazásfejlesztés világában is ki szeretné próbálni magát a jövőben. Androidra és iOS-re írna applikációkat – eleinte játékokat, majd komolyabb fejlesztésű programokat adna ki.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro

A Magyar Zene Fesztivál 13. kiadásával indul a Kodály-év Bukarestben
A 13. alkalommal megszervezett Magyar Zene Fesztivállal kezdődik a bukaresti Balassi Intézet Kodály-évre tervezett programsorozata, közölte az intézmény. A versenyre főleg zongoristák jelentkeztek, de most először ütőhangszeres résztvevő is van: marimbán is felcsendülnek Bartók Béla Román népi táncai.
„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be." Ezt a Kodály-idézetet választotta mottójának a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Kodály-évre tervezett programsorozatához, amelyet a 2017. május 16-19. között 13. alkalommal megszervezett Magyar Zene Fesztivállal indít.
Az UNESCO elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógiai és zeneszerzői munkás-ságát a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak szenteli. Ez az év kettős Kodály-évforduló, hiszen a zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus születésének 135. és halálának 50. évfordulójára is emlékezünk. Mint minden évben, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet kiemelten foglalkozik zenei nagyságaink évfordulójával, hiszen az intézet egyik márkanevévé vált Magyar Zene Fesztivál a bukaresti és romániai zenei élet kiemelkedő eseménye.
A zsűri idén 15 versenyszámban 20 versenyzőt (szólók és duók) juttatott döntőbe. A jelentkezők repertoárja a Bartók-év jegyében zajló előző két kiadás eredményességét tanúsítja, hiszen számos Bartók-opus szólal meg a fesztiválon, melyekkel a román zeneművészek és zenekedvelő közönség az elmúlt év Bartók-eseményein találkozhatott. Többek között a Szólószonáta hegedűre (Sz.117) és a Zongoraszonáta (Sz.80).
A három estén felcsendülnek Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Doppler Ferenc, Gárdonyi Zoltán művei, illetve a szintén évfordulós magyar zeneszerző, Dohnányi Ernő alkotása, de George Enescu opust, valamint a száza éve született Dinu Lipatti alkotását is hallhatja a közönség.
A Magyar Zene Fesztivál 13. kiadására is zongoristák jelentkeztek többségben, de nőtt a hege-dűsök, az énekesek és a fuvolások száma, illetve első alkalommal ütős hangszeren, marimbán is felcsendülnek Bartók Béla Román népi táncai.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet márkanévévé vált Magyar Zene Fesztivál verseny-programjára, május 16-18-a között, esténként hat órától a Gina Patrichi utca 8. szám alatti székházban kerül sor. A részletes program itt olvasható. A záróünnepségre május 19-én, pénteken kerül sor a Cantacuzino Palota Aulájában, ahol – a díjazottak mellett – fellép a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egykori diákjaiból alakult Trio Energico.
A zsűri által kijelölt első három helyezett a Balassi Intézet hálózati együttműködése jegyében a Római Magyar Akadémián, a bécsi Collegium Hungaricumban, illetve a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tarthatja jutalomkoncertjét, a közönség pedig a Bukaresti Magyar Intézet karácsonyi koncertjén hallgathatja meg ismét az általa legkiválóbbnak vélt muzsikusokat. maszol.ro

Tudományos ülésszak lesz Erdély történelméről Váradon
Erdélyi történetek – Történetek Erdélyről címmel kerül megszervezésre a II. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz-konferencia május 12–13-án Nagyváradon a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége szervezésében.
A tudományos ülésszak célja, hogy fórumot teremtsen a különböző felsőoktatási intézményekben és kutatóműhelyekben dolgozó, Erdély, a Partium és a Bánság történetét kutató doktoranduszok, doktorjelöltek és fiatal kutatók számára. Bemutatják és megvitatják a legújabb kutatási eredményeket.
A konferencia megnyitójára május 12-án, pénteken 15 órai kezdettek kerül sor a Partiumi Keresztény Egyetemen. Egyed Ákos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület korábbi elnöke „A Magyar Történelmi Társaság megalakulása és tevékenysége gróf Mikó Imre elnöksége idején (1867–1876)” címmel tart plenáris előadást. Ezt követően a kolozsvári Magyar Történeti Intézet „Fürdőélet Erdélyben” című évkönyvének ismertetésére kerül sor. A kötetet a főszerkesztő, Rüsz-Fogarasi Enikő történész, egyetemi tanár, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettese mutatja be. A plenáris előadásokat a részvevők szekció-előadásai követik.
A rendezvény szombaton a Continental Hotel konferenciatermében folytatódik, ahol 9 órától Nagy Levente történész, egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője „Lehetséges küldetés? Hitek és tévhitek a román reformáció körül” című plenáris előadására kerül sor. Az expozét szekció-előadások követik. Az ülésszak záróeseményeként bemutatásra kerül az Erdélyi Krónika tudományos-ismeretterjesztő portál. A fiatal történészek által idén útjára indított, Erdély első történelmi portálját az alapító-főszerkesztő Fazakas László és a jelenlévő szerkesztők, rovatvezetők mutatják be. Végül Török Péter történész, a Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa „Online Bihar-kutatás: a Biharkutatas.hu és az Új Nézőpont online folyóirat” címmel tart vetített képes bemutatót. http://itthon.ma/civilifi

Felügyelet alatt Para Lóránt
Vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt május 10-ei kezdettel hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezte az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA) Para Lórántot, a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium egykori főtitkárhelyettesét.
A vádhatóság szerint 2010-ben Para Lóránt 250.000 lejt kapott egy cégtől, cserében egy gátépítési munkálattal való megbízásért, amelynek értéke 5 millió lej volt.
A gyanúsított ugyanebben az évben a DNA szerint egy alárendeltjétől tengerparti és ausztriai üdüléseket fogadott el, cserében az illető megtarthatta vezetői posztját a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium alárendeltségébe tartozó intézmény élén, és pénzbeli támogatást is kiutaltak bizonyos felújítási munkálatok elvégzésére, amelyeknek ez az intézmény lett a haszonélvezője. Székely Hírmondó / Erdély.ma

Európa mellett
Jean-Claude Juncker oly szívélyesen csókolta homlokon Traian Băsescut a parlamentben, hogy e politikusok között kevésbé gyakori pillanat vált bukaresti látogatásnak legismertebb, szinte emblematikus képévé. Pedig az Európai Bizottság elnökének tegnapi romániai jelenléte, üzenete nem jelentéktelen, annál is inkább, mert a mostani megkésett Európa-napi ünnep alkalmával az ország Európai Unióhoz való, tíz évvel ezelőtti csatlakozására is emlékeztettek.
Ma ugyan már megszokottnak tűnik, de az a tény, hogy 2007. január elsejétől az EU közösségéhez tartozhatunk, visszafordíthatatlan és jelentős változásokat eredményezett politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Ám az is bizonyos, hogy az itteni, vitatható elkötelezettségnél lényegesebb Brüsszel egykori és mostani befolyása, kényszerítő ereje, hiszen Románia az EU nélkül még ott sem tartana, ahová mostanra sikerült felkecmeregnie. És ez nem a mély válságban lévő testület felértékelése, hanem annak tudomásulvétele, hogy a bukaresti politikusok bármikor sajátossá és eredetivé tehetik az itteni demokráciát, s bizony, ha nem lennének fékek, az ország s vele együtt egész társadalma roboghatna lefelé a lejtőn. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetnének az EU és bürokratikus intézményei ellen jogos kifogások, ne lehetne például szóvá tenni kisebbségvédelmi téren számos hiányosságot. Ám ebből továbbra sem következik, hogy a Románia demokratizálódási folyamatát is elősegítő testületet gyengíteni kellene, avagy netán el kellene távolodni tőle. Nem, mert az ország lakói számára egyedül az euroatlanti irányultság szavatol lassú, ám mégis látható fejlődést. Juncker egyébként jó érzékkel bókolt a román népnek, ölelkezett a pusziért sorban álló politikusokkal, erősítve a frankofón családhoz tartozás élményét. Nem azért tette, mert oly mély barátságban lenne az itteni elítélt államférfiakkal, hanem mert a gyötrődő, saját problémáit nehezen megoldó Európának továbbra is szüksége van Romániára. A parlamentben és a Cotroceni-palotában nem azért utalt a Fekete-tenger jelentőségére, mert többre tartaná azt a francia Riviéránál, hanem mert geopolitikai téren felértékelődött Bukarest szerepe, s Brüsszelben ma már úgy látják, Európa nem a brassói Fekete-templomnál, hanem a Fekete-tenger partjánál ér véget. És bár csak úgy záporoztak a hangzatos szavak az európai irányultságról, a bátorságról és a közös jövőről, illetve a jól megérdemelt schengeni tagságról, aligha változik az a nézet, miszerint az ország uniós tagsága továbbra is inkább tekinthető jól működő kényszerházasságnak, mintsem elvek és értékek feltétlen azonosságának. Valójában mindkét fél jól jár, mi több, a Romániában élők számára a tagság több haszonnal jár, mint veszteséggel. Ez egy szerencsés állapot, már csak az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar közösségnek kellene érzékelnie valamiféle kisebbségekkel kapcsolatos hazai szemléletváltást, ugyanis a régi beidegződések az ország nyugati irányultsága ellenére sem változtak.
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Távvezérelt robotok és a jövő tudománya
Negyedik kiadásához érkezett a Háromszéki TÉT-estek (Tudás–Élmény–Tapasztalat) előadás-sorozat: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Tudósklubjának tagjai Pető Mária fizikatanár irányításával szerda délután tartották legutóbbi, A lepkeszárnytól az égig érő paszulyig című, tudományos műhelybemutatóval egybekötött előadásukat a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
„Nem váltottuk meg a világot egy év alatt, de ahhoz képest, amit a tavaly bemutattunk, újra van előrelépés, újra van valami, amit sikerült megtanulni, és ezt szeretnénk megmutatni” – mondta Pető Mária tanárnő rövid bevezetőjében, majd átadta a szót a diákoknak, akik sorban ismertették legújabb találmányaikat. Vörös Ábel, a tudósklub legifjabb tagja mutatta be először sok extra képességgel rendelkező, légkörfizikai szenzorokkal felszerelt távvezérlésű legó-autóját, majd a tizenegyedikes diákok következtek, akik egy 3D-s tanknyomtatót ismertettek, melynek legóból készített tank része bluetooth-on keresztül adatokat küld egy saját fejlesztésű nyomtatónak, hogy az megrajzolhassa a tank leírt pályáját. Végül a tizenkettedikes diákok következtek, akik egy szumórobotot, egy különböző eszközökkel távvezérelt másik robotot, valamint egy kézmozgásra működő ledes tetrisz játékot mutattak be. A tervezők és kivitelezők Bakó Bence, Bálint Hunor, Harkó Csanád, Máté Zsolt, Medgyesi Attila, Veres-Vitályos Álmos, Veres-Vitályos Áron és Dobai Balázs.
A műhelybemutatót követően a Tudósklub irányítója, Pető Mária tanárnő a nanotechnológiákról tartott igen érdekes előadást, melyből megtudhattuk, hogy minden bizonnyal ez lesz a jövő tudománya. 1959-ben indult a nanotechnológia kifejezésnek a köztudatba való becsempészése Richard P. Feynman Nobel-díjas amerikai fizikusnak azzal a kijelentésével, hogy a tudomány segítségével képesek leszünk felírni egy tű hegyére egy enciklopédiányi anyagot. Ma már ez teljesen természetes, de ez a technológia számtalan eddig még kiaknázatlan új lehetőséget rejt magában, hisz a nanovilág úgy aránylik a mi tapasztalati világunkhoz, akár egy focilabda mérete a Föld nagyságához. Miután felfedezték a fizikusok, hogy a lepkék szárnyának fémes csillogása mögött nanoszerkezetek titka rejlik, elkezdték kutatni ezt a szín és szerkezet közötti összefüggést, és valójában ez a folyamat vezetett el a mikroelektronika forradalmasításához, majd a nanotechnológia megjelenéséhez. Mint megtudhattuk, 2025 körül végképp kiaknázzák a számítógépek digitális rendszereinek világát, az új „ipari forradalom” pedig a nanotechnológia lesz, melynek lecsengési idejét a 2080-as évekre vetítik elő a szakemberek. Hogy milyen nagyszerű eredményei lesznek ennek az új technológiának, az még a jövő titka, de már most világosan látszik, hogy az orvostudománytól az űrkutatásig minden megváltozik majd hatására.
Nagy B. Sándor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföldi kincskereső
Eredményt hirdettek a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács tehetségazonosító pályázatán, a Székelyföldi kincskeresőn. A tavaly szeptemberben meghirdetett programban huszonöt csapat és egy egyéni versenyző vett részt, a háromszéki diákok az én falum/városom kategóriában értek el helyezéseket, a Forrás-kincsünk, a Székfoglaló és a Székelyföld teleobjektíven keresztül kategóriájában nincs háromszéki nyertes.
A csapatok nyereménye ingyenes részvételi lehetőség a júniusi besenyői tehetségtáborban.
(fekete) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor: Meg kell szilárdítani Európa sokszínűségét
Európa alapértékei közé tartozik az etnikai, vallási és nyelvi sokszínűség, ezeket az értékeket továbbra is meg kell őrizni és meg kell szilárdítani – jelentette ki Kelemen Hunor tegnap a parlamentben. Az RMDSZ elnöke a Románia uniós csatlakozásának tizedik évfordulója és az Európa napja alkalmából rendezett ünnepi ülésen szólalt fel, amelyen a munkalátogatásra Romániába érkezett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett.
Kelemen Hunor üdvözölte, hogy az Európai Bizottság zöld jelzést adott a Minority SafePack elnevezésű, kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezésnek. Rámutatott: hatvanmillió olyan polgár él Európában, aki nem akar beolvadni, de saját szülőföldjén élne és építkezne. Kelemen Hunor szerint az Európai Unió reformjának bátornak és nyitottnak kell lennie, és a polgárok iránti tisztelet szükséges ahhoz, hogy az uniós törvénykezés eredményes legyen. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ alapítása óta az európai eszme elkötelezettje, és már 1990-ben szorgalmazta Románia euroatlanti csatlakozását. „Akkori meggyőződésünk a mai napig nem változott: az ország jövőjét csakis egy mainál erősebb unióban lehet és kell elképzelni, hiszen történelmünk tanított meg arra: a szabadság, a biztonság és a jólét sosem keletről érkezik” – hangoztatta, majd kifejtette meggyőződését, hogy több Európára, egy lényeges változásokon áteső Európára van szükség, amelynek közelebb kell kerülnie polgáraihoz. A többsebességes Európa viszont katasztrófához vezethet – mutatott rá –, arra ösztönözhet egyeseket, hogy alternatívát keressenek, ez pedig konfliktusokkal és feszültségekkel járna. Az RMDSZ elnöke úgy véli: „előbb-utóbb fel kell vetni a szuverenitás kérdését is, a hatalmi viszonyok elosztásának kérdését, új egyensúlyt kell teremteni a tagállamok és Brüsszel, az európai intézmények és a nemzetiek között”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gaál Sándor (mérnök-fizikus, 1883–1972)
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem falára elhelyezett plakettel tiszteleg ma az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság (EMT) sepsiszentgyörgyi fiókszervezete Gaál Sándor mérnök-fizikus előtt. Hétvégi konferenciájuk első állomása e momentum, melyet másnap a víz szerepéről szóló tudományos előadások követnek, vasárnap pedig kirándulnak a résztvevők. De ki volt Gaál Sándor, milyen módon kötődött Háromszékhez, Sepsiszentgyörgyhöz? Erről tudhatnak meg többet az alábbiakban az EMT által közzétett életrajzi összegzéséből.
Gaál Sándor korszakalkotó tanulmánnyal léphetett volna a világ elé, ha legalább a közvetlen környezete felismerte volna merész gondolatainak újító és meghatározó szerepét. Magányos, mellőzött tudós volt, s ma már csak azok emlékeznek rá, akik annak idején valamilyen oknál fogva kapcsolatba kerültek vele, s ha nem is értették fejtegetéseit, megszállottságát, az igazi tudósokhoz társított különcködését ismerték. Pedig igazán megérdemelné a szélesebb körű ismertséget és elismertséget, mert ha nem is vált egyelőre közkincsé szinte évszázaddal korábbi felfedezése, csodálatunkat mindenesetre megérdemli. Gaál Sándor, mérnök és fizikus Gogánváralján (Maros megye) született 1883. október 4-én. 1908-ban szerzett diplomát a bécsi Hadmérnöki Akadémián, majd hivatásos katonatisztként dolgozott. Az I. világháború után Déván egy műszaki vállalat társtulajdonosa lett. A két világháború közötti időszakban Angliába, Franciaországba és Németországba tett tanulmányutat, s korának modern fizikai szakirodalmát is módjában volt áttekinteni, 1929-ben elsőként dolgozta ki a kaszkádgyorsítók működési elvét, amellyel megelőzte az amerikai Lawrence-t, aki fizikai Nobel-díjat kapott a ciklotronért. Jelentős eredményei voltak elektromosságtani, elektromechanikai eszközök társítása, erőgépi eszközök területén. Elsőként rajzolta le a Bauer-gép tervét, és a romániai Tanulmányi Hivatal társszerzői levelének birtokosa. A II. világháború után Alsócsernátonban telepedett le, 1949-től Sepsiszentgyörgyön a Helyi Ipari Vállalat mérnökeként dolgozott, emellett tanított. Élete utolsó évtizedeit – 1972-ben hunyt el – a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági Középiskola egyik szűk helyiségében élte le, ahonnan jóformán ki sem mozdult.
A megemlékezések iránt érdeklődő sepsiszentgyörgyi, háromszéki közönségre való tekintettel határoztuk el, hogy emlékplakett-állítással idézzük fel e nagy tudós emlékét és munkásságát, aki Háromszékről elsőként a Nobel-díj közelében járt.
Röviden összefoglalva, Gaál Sándorról legalább annyit kell tudnunk, hogy a kaszkádcsővel Nobel-díj illette volna meg. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Legendák előadás-sorozatába kezd a Bekecs
Tündérek, ördögök, székelyek, mondák
Jövő héten tartja legújabb darabjának bemutatóját a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes: a Legendák kertjében című produkcióval legalább akkora sikerre számítanak, mint amit tavaly a Hamupipőkével elértek.
Új produkcióval lép közönség elé a Bekecs táncegyüttes, tavalyi mesejátéka után ezúttal a legendákhoz nyúlt. Egyik kolléga ötlete volt, hogy felkeressék a Székelyföldi Legendáriumot, és egy ilyen jellegű előadást készítsenek – árulta el Benő Barna Zsolt együttesvezető. Úgy gondolták, a Hamupipőke után időszerű lenne helyi, minket jellemző dolgot keresni forrásként, amiből mesét lehet építeni. Egyrészt, hogy a gyerekek megismerjék a helyi meséket, legendákat, hogy rájöjjenek, a világ nemcsak Andersen meséiből áll, másrészt ezek a történetek, legendák itt vannak körülöttünk.
Az előadás öt legendára épül: Tündérek gyülekezőhelye (Makfalva), Paladomb tündérei (Nyárádszentimre), Isten széke, Az Ördög-tó (Libán) és a Gyilkos-tó mondája. Ezek egymásba kapcsolódnak, egy cselekményszálon futnak, az első négy adja az előadás egyik részét, a Gyilkos-tó mondáját pedig jobban kibontották.
Nincsenek főszereplők
A munkát novemberben kezdte el a csapat, Ivácson László sepsiszentgyörgyi rendező-koreográfus kéthetente utazott Szeredába, ilyenkor két-három napot dolgoztak reggeltől estig, közben más előadásokat is tartottak, csoportjaikat oktatták. Így a darab április végére készült el teljesen, viszont egy kissé megkéstek a jelmezek készítésével, ugyanis az elismert felvidéki Furik Rita jelmeztervező, aki érdekes világot teremtett, betegség miatt egy ideig nem tudott kiutazni, hogy a varrodák munkáját segítse, ezért kénytelenek voltak az előadásokat is eltolni, ugyanis az új jelmezeket meg kell szokni, ugyanúgy a jelenetek közötti átöltözések sem egyszerűek. A zenét Molnár Szabolcs, a Heveder együttes egyik prímása alkotta, de a Legendárium rajzfilmzenéjét is használják. A darabban tíz lány és nyolc fiú vesz részt, és annyira alkalmazkodniuk kell egymáshoz, hogy ha már két szereplő hiányzik, a darabot nem lehet előadni. Nincsenek főszereplők, de van két visszatérő, a Fülöp Eszter alkotta tündér, illetve a negatív elemet megtestesítő Mészáros Zoltán, aki főördögöt, káplárt, zsiványt is játszik, aztán van egy székely ember, egy róka és Eszter (Gyilkos-tó mondája), a többiek tömegszereplők, tündérek, ördögök, mulatozók, erdőjelenet alkotói.
A több történet összekapcsolása nyomán egy nagyon színes előadás született, amely remények szerint a közönség tetszését is elnyeri. Ez az első darab, amit hivatásos együttesként visz színpadra a Bekecs.
Nyilvános próba a bemutató előtt
A darab nyilvános főpróbáját kedden tartották Szovátán, ahol félezernél több gyerek követhette végig két előadásukat. Mivel interaktív előadásról van szó, a bemutató előtt mindenképp főpróbára volt szükség, hogy kiderüljön, miként reagálják le az egyes jeleneteket a nézők, a gyerekek, a hiányosságokat pedig kiküszöbölhessék - magyarázta Benő Barna. A bemutatóra május 15-én kerül sor Nyárádszeredában, ekkor és másnap is két-két előadást tartanak, ahová a helyi és bekecsalji iskolásokat is meghívták. A Nyárád alsó folyásán élők május 30-án Nyárádkarácsonban láthatják a darabot, 31-én pedig Erdőszentgyörgyön a Kis-Küküllő középső folyásánál élők. Marosvásárhelyen május 24-én és 25-én 10 és 12 órától két-két előadás lesz a Maros Művészegyüttes előadótermében, június 6-7-én újabb két-két fellépés, amelyből egyik este 7 órától, hogy a felnőttek is láthassák a darabot, hiszen a mondáknak, legendáknak a felnőttek számára is van mondanivalójuk. A darabot a nyáron valószínűleg bemutatják a Tusványoson is, de hazai és magyarországi fesztiválokra is elviszik. Szeretnének erdélyi és székelyföldi turnékat szervezni, és nemcsak a nagyvárosok színházaiban, hanem számos község színpadján is látható lenne. Ezt viszont saját költségvetésből nem tudják megoldani, a jegyeket pedig elérhető szinten (8-10 lej) szeretnék tartani, így feltétlenül támogatókra van szükségük. A tavaly hetven előadást ért meg a Hamupipőke című darabjuk, a Legendák kertjében-nel is legalább ennyire számítanak, de lehet, hogy ennél is többször bemutatnák. Ahol a tavaly felléptek a Hamupipőkével, mindenhonnan pozitív visszajelzést kaptak, ezért azokra a helyekre ezt a darabot is elviszik, de például Székelyudvarhely körzetében a múlt évinél több előadást terveznek.
Show helyett legenda
Benő Barna bevallotta: eredetileg nem ezt a darabot képzelték el, nem legendákat szerettek volna feldolgozni, hanem Arany János A nagyidai cigányok című hőskölteményét, de mindenképp örül, hogy a legendákhoz nyúltak, mert ennek a darabnak sokkal mélyebb mondanivalója van, míg a másik darab inkább show-előadás lett volna. Sokat dolgoztak, de az első visszajelzések jók, a gyerekek élvezik, a felnőttek pedig sírtak az előadáson. Kérdésünkre, hogy a Hamupipőke után a Legendák kertjében című darabot mesejátékként, táncjátékként vagy táncszínházként lehet-e meghatározni, Benő elmondta: ennek eldöntését a nézőkre bízza: legendákat dolgoz fel és mesél el a tánc nyelvén.
GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ / Népújság (Marosvásárhely)

Juncker Bukarestben: sohasem voltak másodrangú tagállamok az EU-ban
Sohasem voltak másodrangú tagállamok az Európai Unióban, sem olyanok, amelyeket „hátrahagytak” – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Bukarestben, a román törvényhozókhoz intézett beszédében.
A bizottság elnöke méltatta Románia uniós elkötelezettségét, ám határozottan elhárította a Brexit utáni EU lehetséges forgatókönyveiről felvázolt elképzelésekkel szembeni, a többsebességes Európa gondolatát ellenző román kifogásokat. „Együtt kell haladnunk, de különböző ritmusban. A többsebességes Európa már létezik, belekódolták az (uniós) alapszerződésbe” – mutatott rá.
Franciául elmondott beszédében Juncker úgy vélte, hogy a többsebességes Európáról folyó vita álvita, a valódi vitának az együttműködés szükségességéről kell szólnia. Úgy vélekedett: az európai nemzeteknek közös a jövőjük, erősíteniük kell együttműködésüket, nem kell elfelejteniük, hogy az EU lakossága az emberiség alig 7 százalékát teszi ki, és hogy Európa a legkisebb kontinens.
Juncker elismeréssel beszélt arról, hogy Románia tevékenyen részt vesz a „polgárok Európájának” létrehozásában, egyike azon tagállamoknak, amelyek jóváhagyták egy európai ügyészség létesítését, egy közös európai szabadalmi hivatal létrehozását, részt vesz a legtöbb közös misszióban. Románia megérdemli a schengeni tagságot, nem szabad nehezíteni csatlakozásának feltételeit, mielőbb fel kell venni a belső határellenőrzés nélküli övezetbe – mondta Juncker Bukarestben.
Az EB elnöke Románia uniós csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából érkezett munkalátogatásra Bukarestbe, ahol a román vezetőkkel tárgyal, és lakossági fórumon mutatja be elképzeléseit az unió jövőjéről.
Juncker először látogatott Romániába, amióta az Európai Bizottság elnökévé megválasztották. Érkezésekor a jelenlegi és volt román döntéshozók barátságos fogadtatásában részesült, a maga részéről a legszívélyesebben Traian Băsescu volt államfőt üdvözölte, akit homlokon csókolt. Románia luxemburgi soros EU-elnökség idején, 2005-ben írta alá csatlakozási szerződését az EU-val, amikor Juncker volt Luxemburg miniszterelnöke, Băsescu Románia államfője, Călin Popescu Tăriceanu mostani szenátusi elnök pedig az ország miniszterelnöke.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Láng Tünde Nemzetközi Kamarazene Fesztivál
Kis és nagy művészek találkozója
A kis és nagy jelző a címben a korosztályra utal, ugyanis a Láng Tünde Nemzetközi Kamarazene Fesztivál I–XII. osztályos diákoknak, diákokról szól.
Idén május 11-én tartották a nagy érdeklődésnek örvendő zenei esemény VII. kiadását a Sabin Drăgoi Művészeti Líceum dísztermében.
Évről évre egyre több az érdeklődő, a résztvevő, a közönség is gyarapodik, idén több mint 100 szereplő, összesen 70 produkcióban mutatta meg zenei tehetségét. A résztvevő diákok szinte minden évben ugyanonnan jönnek: az Aradi Sabin Drăgoi Művészeti Líceumból, a Temesvári Livemuseart Akadémiáról, és határon túlról jönnek a Battonyai Mikes Kelemen Általános Iskola, a Mezőhegyesi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a Mezőkovácsházi Csanád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai, tanárai.
A Sabin Drăgoi Művészeti Líceum ezzel a fesztivállal emlékezik egykori kitűnő zongoratanárára, Láng Tündére, aki közel 30 évig volt a tanintézmény pedagógusa. A tegnapi eseményen Láng Enikő, a tanárnő lánya egy Schubert-puzzle-t ajándékozott az iskolának, melyet – elmondása szerint – édesanyja kapott egykori diákjaitól.
A délutánba belenyúló zenei fesztivál nagyon színes programot kínált a jelenlévőknek: négykezes zongoradarabok, klarinét, hegedű, gitár, fuvola hangszerek kíséretében megszólaltak Mozart, Beethoven, Becucci, Gillock, Berens, Kaluza, J. S. Bach, Rathgeber, Lehár, Brahms, Diabelli stb. szenzációs művei.
Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)

Egy aradi képzőművész grandiózus vállalkozása
Az Isteni színjáték száz képben
Dante Allighieri Isteni színjátéka a világirodalomnak kétségtelenül egyik csúcsteljesítménye hét évszázad múltán is (és mindekorra az marad). Az „isteni” (divina) jelzőt, mellesleg, valamivel később Bocaccio ragasztotta az eredeti Commedia címhez. Van, aki az emberiség legnagyobb költeményének tartja – verses formában Dante szigorú költészeti szabályok betartásával alkotta meg –, a kor szokásaival szakítva azonban nem latinul, hanem olasz köznyelven, toszkán nyelvjárásban írta meg élete utolsó korszakában, 1321-ig, haláláig, mintegy 14 évig dolgozva, csiszolgatva. A mű legalább néhány sorát (például a Pokol feliratát: Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel) minden valamelyes irodalmi műveltséggel rendelkező ember idézni tudja a maga nyelvén, hisz a művet számtalan nyelvre lefordították. Magyarra többször is, a „klasszikus” változat Babits Mihály nagyszerű tolmácsolása: maga a cím – Isteni színjáték – is zseniális, hiszen itt nem a későbbi és mai értelemben vett komédiáról, vígjátékról van szó. A mostani kiállításon román – George Coşbuc – és magyar fordításban szerepel a kép aláírása.
A mű arról szól, hogy Dante a nagy római költő, Vergilius (meg Dante elhunyt szerelme, Beatrice) szellemének vezetésével bejárja a sors (akkoriban így képzelt) útját. Az ember, földi élete teljesítményének, hibáinak és erényeinek arányában halála után a Pokolba, a Purgatóriumba vagy a Mennyországba kerül. A három szférában tett látogatás kapcsán a mű a kor hatalmas freskójává válik, a Pokolban és Purgatóriumban ugyanis Dante kortársaival és elődeivel is találkozik (köztük politikusokkal, törtetőkkel, szégyentelen gazemberekkel – mintha csak a máról lenne szó), akiknek élete és halála nyomot hagyott a korabeli társadalomban, betekintést engedve a kor nézeteibe, szokásaiba, hétköznapjaiba, természetesen nem egészen pártatlan megítélésben, a Pokol, Purgatórium és Mennyország egyaránt 33-33, az előszóval együtt összesen száz énekében.
Ehhez igazodott Simó Margit aradi képzőművész, aki (aligha titok, számos kiállítás prospektusából is kiolvasható) most 65. (bár tízet nyugodtan letagadhatna) életévében jár. Azt hiszem, egy ilyen összegzésre mondjuk harminc-negyven évvel fiatalabb művész, minthogy a maga életkorában többnyire más kérdések foglalkoztatják, aligha lenne képes. Ehhez nagy élettapasztalat, bölcsesség kell.
A Kölcsey Képtár 9. tárlatán dr. Adriana Pantazi művészettörténész (aradi múzeum), Bognár Levente aradi alpolgármester, Fekete Károly (az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke) méltatta a kiállítást. Fekete többek között ezt mondta: „700 év feszül e két név (Dante és Simó Margit) között, s mégis, ha végignézzük ezt a kiállítást, minden oly közelinek, mainak hat. Bepillantást nyerhetünk a dantei kor nézeteibe, szokásaiba, hétköznapjaiba, s észrevesszük, hogy mintha mai gondok, mai problémák, mai eszmék tárulnának elénk. Keresztény erkölcsiségünk tükre, sokszor görbe tükre az, mely a dantei szöveg babitsi átköltésében /fordításában/ és a művésznő remek illusztrációin keresztül az egyszerű szemlélőt is gondolkodóba ejtik. Dante (...) bebizonyította bölcsebb polgártársainak, hogy a nagy dolgokat semmivé foszlatja a széthúzás, ám a kicsinyek is végtelenül nagyok lehetnek, ha egyetértés uralkodik. (...) Simó Margit a maga képi világát adja, saját Dantéját. Hisz ahogy mindannyiunknak megvannak a fenntartásai, élménye és viszonyulása a kor ezen problémáihoz, neki is megvan a sajátja, amelyet egyéni látásmódjának segítségével most megoszt velünk. Érzékeny lélek érzékeny képi világa ez. (...) Fogadják szeretettel, hisz amint azt az utolsó, a zárókép felirata mondja: a Szeretet az mely mozgat napot s csillagot.
Egy aradi művésznő kivételes vállalkozásának eredményét tekinthetik meg az aradi múzeum szépművészeti részlegének II. emeleti, a neves szobrászról, Ovidiu Maitecről elnevezett kiállítási termében.
Dante remekművét, természetesen, száz vagy ezernyi formában lehetne a képzőművészetben illusztrálni. (A mű festőket, zeneszerzőket, filmeseket is megihletett.) Az aradi Simó Margit – tudomásom szerint – valami különleges dologra vállalkozott, amikor legalább hatévnyi munkával a maga variánsát, meglátását, értelmezését rajzolta meg, nagyszerű eredménnyel.
Jámbor Gyula / Nyugati Jelen (Arad)

Halhatatlanná vált Lukácsovits Magda, a Hit festője
Május 7-én, a Boldog Gizella búcsú ünnepén, mindenki, aki a búcsún részt vett, imádkozott – halála előtt pár órával – Lukácsovits Magdáért, akinek a munkája ékesíti az első magyar királyné tiszteletére felszentelt arad-gáji katolikus templomot.
Meghalt, tehát már halhatatlan.
„Lukácsovits Magda a hitet festette a történelmi Erdély egész területén elvégzett felbecsülhetetlen értékű egyházművészeti munkájáért nemcsak én, de valamennyi egyházmegye elismeréssel és hálás köszönettel tartozik neki.
A kiállítás- és életmű-albumbemutatóra készített meghívó első oldalán címként ez áll: FIDEM PINXIT – A HITET FESTETTE. A tőmondat szó szerint igaz.
Mindvégig bőven termő alkotói munkássága jó hátterét Istentől kapott rendkívüli talentuma mellett az őt mindenben (hozzáértően!) segítő diakónus-férj (Hatzack Idmar) és a két életvidám gyermek, s az unokák, vagyis a nagy család jelentette – mondta Jakab Gábor Kolozsváron 2014. október 27-én elhangzott méltatásában, Lukácsovits Magdáról, aki folyó év május 7-én visszaadta lelkét a Teremtőjének. Nyugati Jelen (Arad)

Szerzők és olvasók ünnepe – 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
H. Szabó Gyula kapta a Kolozsvár Társaság díját
Újra a könyvkiadók, könyvterjesztők sátrai foglalják el a Fogoly utcát, az RMDSZ, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete szervezésében létrejött 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét kapuit tegnap délután nyitották meg. A szervezők vasárnap estig várják az irodalmi-, zenés- és gyermekprogramokra az érdeklődőket a várfalak árnyékában. A rendezvény hivatalos megnyitóján Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke átadta a Kolozsvár Díjat, amelyet idén, jelentős kiadói tevékenységéért H. Szabó Gyulának, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójának ítélték oda. A kitüntetést eddig hat alkalommal kapták meg olyan személyek, akik sokat tettek a romániai magyar könyvkiadásért, a „könyvek születésétől, azok kézbevételéig”. H. Szabó Gyula elmondta: díját megosztja azokkal a csapatokkal, akik az évek során segítették őt a munkájában, és sokat tettek a romániai könyvkiadásért.
A könyvhét megnyitóján először H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke szólalt fel, kiemelve: folytatják, ápolják a könyvhét hagyományát, felajánlva a rendezvényt a mindenkori és mostani meghívottaknak, kiemelve közülük a Kassáról érkezett vendégeket.
Markó Béla, a Kós Károly Alapítvány elnöke párhuzamot vont a világháló terjedése, használata és Gutenberg illetve a könyvmásoló barátok között. A könyveket másoló barátok is jobban szerették volna, ha a mesterségük a kolostor falai között marad, nem akarták, hogy a könyv tömegtermék legyen. Ám ahogy Gutenberg sem a barátok ellen hozta létre másolóját, Markó Béla szerint a világháló forradalma sem a könyv ellen irányul.
– Az internetnek köszönhető, hogy mindenki ír, mindenki olvas naponta, az sms-írókból, sms-olvasókból könyvírók és könyvolvasók is válhatnak. Rövid az sms, de a haikukkal is meg lehet szerettetni a verseket – vélte az alapítvány elnöke.
Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere Müller Péter szavait idézve kezdte beszédét, majd kiemelte: az Ünnepi Könyvhét mindenki számára gazdagságot jelent, hiszen ez az esemény köti össze a budapesti Vörösmarty-teret a kolozsvári Fogoly utcával, a klasszikus műveket a kortárs alkotásokkal. Hozzáfűzte, a világ mindig a könyvek által ment előbbre, és jó lenne, ha mindenki hátizsákjában lapulna egy-egy kötet.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke ellentmondott Markó Bélának, szerinte az elektronika, informatika nem veheti át a könyvek helyét. Az írásbeliséget meg kell őrizni, hisz értékeinket csak a leírott szóval tudjuk megóvni.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja történettel készült a megnyitóra, amelyben kiemelte a szüleinktől tanult helyes olvasási testtartást nem szükségszerű betartani, a könyveket azonban nem cserélhetjük le eBook readerekre, a Könyvhetet laptophétre. A főkonzul szerint az eBook hasznos, csak idegen, gépies, egy könyvet nem lehet bekapcsolni, kikapcsolni.
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)

Szilágysági közösségszervezőket tüntettek ki az I. Wesselényi-gálán
A szilágysági közösségszervezők az elmúlt 27 éves közösségépítő munkák oroszlánrészét vállalták és végezték. A közösségépítést nem lehet abbahagyni, nem lehet befejezni. Ez mindig túlórával jár, erőfeszítésekkel. Időnként úgy is érezhetnénk magunkat, mintha szélmalomharcot vívnánk folyamatosan. Ma azoknak a szilágysági magyar embereknek mondunk köszönetet, akik az élen jártak, akik nem kíméltek időt és energiát. A szilágysági magyar emberek az elmúlt években bebizonyították, hogy erős közösséget alkotnak, pontosan tudják, hogy mit akarnak, milyen célokat fogalmaznak meg – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök május 11-én, csütörtökön Zilahon az I. Wesselényi-gálán.
Kelemen Hunor elmondta, a Wesselényi családtól kölcsönzött „Nem hátrálunk meg!”- jelmondat nem harci jelszó, arról szól, hogy a romániai magyar közösségnek céljait és értékeit, érdekképviseleti munkáját nem kell és szabad feladnia, haladnia és építkeznie kell.
„Ma visszanézünk és előretekintünk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség már a kilencvenes évek elején tudta és megfogalmazta céljait. Azt, hogy egy demokratikus jogállamban akar élni, vissza akarja szerezni elkobzott javait” – fogalmazott a szövetségi elnök. Meggyőződése, hogy a magyar közösség céljai az elmúlt 27 esztendőben nem változtak, az eszközök viszont annál is inkább. „Időnként úgy éreztük, hogy közelebb kerültünk céljainkhoz, időnként kudarcélményeink is voltak. Nagy reményeket fűztünk ahhoz, hogy itthon belátható időn belül jogállamot építünk, hogy a hatalmi ágakat szétválasztják, hogy az emberi és közösségi jogok egy időben tudnak érvényesülni. Tulajdonképpen a nulláról kellett az építkezést elkezdeni, hiszen 1989 decemberében nem létezett civil társadalom, nem voltak intézményeink. Ezt a közösséget a kommunista diktatúra halálra ítélte” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
„Amikor 2018-hoz közelítünk, nagyon gyakran elmondjuk: a romániai magyar emberek nem kérnek egyebet, nem várnak el mást a román többségtől, csakis azt, amit 1918-ban megígértek nekik. Ez a gondolat ma azt jelenti, hogy döntési jogköröket akarunk minden olyan területen, amely közösségünket érinti. Csak akkor beszélhetünk arról, hogy a két közösség között helyreállt a viszony, amikor ezek az ígéretek megvalósulnak” – adott hangot véleményének Kelemen Hunor. Beszédében arra bátorította a közönséget, hogy ne mondjanak le mindarról, ami ahhoz szükséges, hogy magyarként éljenek szülőföldjükön, hogy megőrizzék identitásukat, építkezzenek, jövőt építsenek az utánuk jövő nemzedéknek.
(RMDSZ-tájékoztató) Szabadság (Kolozsvár)

A kassai bohém társaság a kassai Szinházi Ujságban
Kolozsvár és Kassa ezer szállal kapcsolódik egymáshoz: a kassai színház létrehozása kolozsvári művészeknek köszönhető, több neves színész, operaénekes Kassán kezdte, majd Kolozsváron folytatta pályáját, a kassai közélet jeles személyiségei közül sokan a kolozsvári egyetemen tanultak.
Például az a Kemenczky Kálmán, aki Kolozsváron lett a jogtudományok doktora, visszatérése után Kassán többek között a Szinházi Ujság főszerkesztője, tulajdonosa volt. Nemcsak a kassai színházi élet mutatkozik meg az 1911–23 között megjelent Szinházi Ujság hasábjain a maga gazdagságában, a hetilap a fiatal művészgeneráció első irodalmi és grafikai próbálkozásainak terepe is egyben. Ebből hoztak el tucatnyi bemutató táblát a kassaiak Kolozsvárra. Az Ünnepi Könyvhét keretében a Minerva házban megnyílt kiállítás hétfőtől két hétig a központi egyetemi könyvtár előcsarnokába költözik. A rendezvény kolozsvári értelmi szerzője, Szabó Zsolt a megnyitón elmondta: az EMKE-vel együttműködve szeptemberig szeretnék több erdélyi városba elvinni ezt az értékes anyagot.
Rohonyi D. Iván / Szabadság (Kolozsvár)

Uniós szinten Románia költ a legkevesebbet a családokra
Utolsó helyen áll Románia az Európai Unió tagországai közül, ami az egy főre eső családi és gyermeknevelési pótlékra fordított összeget illeti. Az Eurostat adatai szerint 2014-ben 91 eurót költött erre a román állam lakosonként.
Az Unióban 2014-ben átlagosan 651 euró pótlékot szántak az államok a családok és gyerekek megsegítésére - számolt az Agerpres. 1.000 eurónál többet költött egy személyre Luxemburg (3.090 euró), Dánia (1.668 euró), Svédország (1.368 euró), Finnország (1.212 euró), Németország (1.132 euró), Ausztria és Írország (1.060 euró). A másik végleten, 200 euró alatti támogatással Románia (91 euró), Bulgária (112 euró), Litvánia (135 de euró), Lettország (154 euró), Horvátország (155 euró), Lengyelország (166 euró), Görögország (182 euró) és Portugália (195 euró) áll. Az EU-ban a szociális szolgáltatásokra szánt összegek 8,6%-át költötték az államok a család és gyermeknevelési pótlékokra, ennél többet csak az idős személyek számára (45,9%), valamint egészségmegőrzésre és fogyatékkal élő személyeknek szánt pótlékra (36,5%) költöttek a tagországok. Arányaiban véve csupán három tagországban haladja vagy közelíti meg a 12 százalékot a szociális szolgáltatásokra szánt költségvetésből a család és gyereknevelési pótlék aránya. Luxemburgban a szociális szolgáltatásokra szánt költségvetés 15,6 százalékát, Írországban 13,1 százalékát és Magyarországon 11,9 százalékát fordítja az állam gyermeknevelési pótlékra. Romániában ez az arány az EU-s tagországok átlaga alatt helyezkedik el, 8,3 százalékot költ az állam a család és gyermeknevelési pótlékok kifizetésére, míg az átlag 8,55%. Krónika (Kolozsvár)

Egyre többet beszélnek a MOGYE-n a magyar tagozat kiválásáról
Maradni és hallgatni, esetleg folytatni a sokszor szélmalomharcnak tűnő csatát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségével, vagy feladni a múltat, és felkérni a magyar kormányt, hogy tegye lehetővé az állami egyetem magyar tagozatának „átsorolását” a Sapientia kereteibe? – Erre a kérdésre próbáltak pró és kontra véleményeket felsorakoztatni a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által szervezett oktatásügyi konferencia résztvevői.
A rendezvényen többek közt elhangzott, felerősödött a hangja azoknak a véleményformáló oktatóknak, akik belefáradtak a vásárhelyi egyetem román többségű vezetőségével folytatott küzdelembe, és csak egy, a magyar állam által támogatott új struktúrában tudják elképzelni a teljes körű anyanyelvű oktatás jövőjét. Míg két-három évvel ezelőtt egy-egy asztaltársaságnál merült fel a kiválás gondolata, ma már egyre több helyen hangzik el a javaslat.
Benedek István professzor szerint felesleges időt pazarolni a MOGYE-n folyó magyar oktatás helyzetének a megvitatására. „Ezek mind steril beszélgetések. Tíz éve mind tárgyalunk, és nem oldottunk meg semmit. Egyetlen lehetőség létezik: anyaországi támogatással létrehozni egy magyar kórházat, és a Sapientia keretében megalapítani az orvosi és gyógyszerészeti szakot” – adott hangot véleményének az ismert orvos.
„Ki kell szállni a süllyedő hajóból!”
Az RMDSZ volt politikusa további fájó pontokra is rámutatott: egyrészt úgy érzékeli, hogy az érvényesülés érdekében – vagy egyszerűen, a megélhetés miatt – egyes magyar oktatók „eladták a lelküket”. Ennél is nagyobb, mindenkit érintő általános gondnak tartja, hogy a térségből a kolozsvári és a szerényebb hagyományokkal rendelkező brassói, illetve nagyszebeni orvosi egyetemek gyorsvonatként robogtak el a marosvásárhelyi mellett. Benedek István szomorú jövőt vizionál nemcsak a magyar, de a román és az angol tagozatnak is. „Ez az egyetem meg fog szűnni” – állítja.
A MOGYE-t a szakma manapság a konstancai és a craiovai egyetemekkel emlegeti egy napon – egészítette ki kollégáját Brassai Attila, aki a kilépést illetően teljes mértékben osztotta Benedek véleményét. „A feudális vezetési módnak megvan az eredménye: a MOGYE a román egyetemekhez képest is teret veszít, magyarán a csőd felé halad. A süllyedő hajóból pedig ki kell szállni” – jelentette ki Brassai. Az oktató szerint azon túl, hogy rég meghaladott módszerrel, kézi vezérléssel irányítja az intézményt, a román vezetés mindent elkövet az anyanyelvű képzés elsorvasztásáért. „Be kell látnunk, hogy mindenféle döntési jogot kivettek a kezünkből” – tett hozzá.
Kimeríteni minden jogi eszközt
Bármiről kell szavazni, a román oktatók kétharmados többséggel rendelkeznek – hívta fel a figyelmet Pávai Zoltán. Ennek dacára a professzor nem a szenátus tagjaként, hanem egyszerű tanárként úgy véli, jól meg kellene gondolni a kilépést, mert az számos csapdahelyzetet eredményezhet. Az akkreditációs folyamat miatt kilenc évig kell fenntartanunk az új egyetemet ahhoz, hogy kiderüljön: lesz belőle valami, vagy sem. Ma még azt sem tudjuk, hogy Magyarország meg akarja ezt tenni, vagy sem” – sorolta fenntartásait Pávai. Azt is belátta, hogy a MOGYE-n komoly gondot okoz a fiatal oktatók fluktuációja; egyesek a klinikumba, mások külföldre távoztak. A beszélgetésen részt vevő Hollanda Dénes, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megálmodója és első dékánja is azt tanácsolta orvos- és gyógyszerészkollégáinak, hogy az egyetemen belül folytassák az anyanyelvű képzésért zajló csatájukat.
Ádám Valérián, a szervező Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület elnöke is úgy véli, a magyar oktatók még nem merítettek ki minden jogi eszközt, ezért úgy látja, félretéve az egyéni ambíciókat, komolyabb összefogással, erősebb stratégiával eredményesebb lehet a harc. „Az értelem nem ismer lezárt szituációt” – emlékeztette a görög mondásra a jelenlévőket Jeremiás László vállalkozó, az RMOGYKE és a szerda esti konferencia fő támogatója. Mint ismeretes, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen annak ellenére sem kapott döntéshozási jogköröket a magyar tagozat, hogy 2012. január elsejétől törvény írja ezt elő.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

Otthonról haza: megnyílt a 3. Székely Fesztivál Budapesten
MTI - Péntektől vasárnapig hagyományos kézműves termékekkel, népművészeti bemutatókkal, turisztikai kínálattal és sokszínű gyermekprogramokkal várja a látogatókat a 3. Székely Fesztivál a budapesti Millenáris parkban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke a rendezvény pénteki megnyitóján elmondta, lassan annyian akarnak kiállítani a rendezvényen, hogy felmerült a tavaszi alkalom mellett egy őszi fesztivál lehetősége is. Az elmúlt három évben kiderült, Székelyföld sokkal gazdagabb annál, minthogy három nap elég legyen minden értékének bemutatására - tette hozzá. A székely fesztiválon egyszerre három dolog, a hagyomány, a termék és a kultúra kapcsolódik össze - vélte a nemzetgazdasági miniszter. A kulturális programokról elmondta: minden nap egy-egy megye - Hargita, Kovászna, Maros megye - mutatja be kulturális értékeit a Millenáris park több helyszínén. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fesztivál védnöke elmondta, hogy idén harmadszor rendezik meg a székely fesztivált, három napig tart, 300 kiállítónak ad helyt 30 ezer négyzetméteren. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy a fesztivál hagyománnyá vált és rengeteg érdekességet tud mutatni Székelyföld szépségeiből. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy a fesztiválra vezető út többek között azt szimbolizálja: "otthonról jövünk és haza megyünk". Az otthon ott van, ahol az ember jól érzi magát, családot alapít, jövőt képzel el magának, a haza viszont ott van, ahová a szívünk is húz – fogalmazott. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke úgy vélte, hogy a fesztivál lehetőséget teremt gazdasági kapcsolatok teremtésére is, míg Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében Székelyföld kettősségéről szólt, ahol jelen vannak a hagyományok és a modernitás is, kézművesek és feltalálók egyaránt. A fesztiválról további információ a http://www.szekelyfesztival.com oldalon érhető el. Krónika (Kolozsvár)

Programkavalkád a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Megnyílt a 7. alkalommal szervezett ünnepi könyvhét a kolozsvári Fogoly utcában csütörtök délután, az irodalmat, könyvkultúrát népszerűsítő rendezvénysorozat vasárnapig várja az érdeklődőket.
A közönség nemcsak a könyvesstandok kínálatából válogathat, de író-olvasó találkozók, konferenciák, könyvbemutatók, koncertek, színházi előadások, irodalmi estek is szerepelnek a programban. Az RMDSZ, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által szervezett rendezvényen a kétszáz éve született Arany Jánosról, az 50 éve elhunyt Áprily Lajosról, valamint a 130 éve született Kassák Lajosról is megemlékeznek.
A várfal melletti sétálóutcában állították fel a könyvhétre bejelentkezett 25 könyvkiadó és könyvterjesztő sátrát és a rendezvény színpadát is. A rendezvény vasárnap délután a Hangzó csoda című közösségi versmondással ér véget, amelyen Arany János költeményeit szavalják a résztvevők. Krónika (Kolozsvár)

Halálfélelem a kolozsvári magyar színház új előadásában
MTI - A halálhoz, a félelmeinkhez való viszonyunkat boncolgatja a Kolozsvári Állami Magyar Színház szerdán bemutatandó Vakok című előadása. Alkotói egy pénteki sajtótájékoztatón beszéltek az előadásról.
Visky András, a színház művészeti vezetője elmondta: Nagy Botondot, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendezői mesterképzős hallgatóját annak a programnak a keretében kérték fel kolozsvári rendezésre, amelyben a színház fiatal alkotóknak kíván lehetőséget biztosítani.
Az előadás Maurice Maeterlinck Nobel-díjas író kevéssé ismert drámájából, a Vakokból indult ki, de kilépett a szerző által létrehozott keretekből. Amint Kali Ágnes dramaturg elmagyarázta: a félelem hangulatát vették át az eredeti szövegből, és a hangulatba beleillő vendégszövegeket dolgoztak be az előadásba. Ezért is írták a cím alá, hogy az előadás Maurice Maeterlinck, Samuel Beckett, Hajas Tibor, Pilinszky János és Pier Paolo Pasolini előtti tiszteletadás. Nagy Botond rendező szerint nem hagyományos színházi produkciót láthat majd a közönség, hanem „egy techno-poétikus installációt”, melyben nincsen főszereplő, minden előadónak egyformán fontos személyes momentuma van. A rendező az alkotási folyamat hangulatára is kitért. Megjegyezte: szerinte csak baráti, családias hangulatban érdemes színházat csinálni. Hozzátette: ez a hangulat a kolozsvári társulatban adott volt.
Az alkotói folyamatot a produkcióban fellépő színészek is emlékezetesnek tartották. Váta Loránd elmondta: ez már nem a Bocsárdi László, vagy Tompa Gábor színházi világa, hanem azoké, akik beleszülettek a virtuális valóság világába. Kántor Melinda a színházi rendezés új hullámáról beszélt, és hozzátette: a most jelentkező generációra nagyon oda kell figyelni.
Az előadás díszletét Carmencita Brojboiu, jelmezeit Márton Erika tervezte, hangzásait Kónya Ütő Bence, koreográfiáját George Pop, vizuális hatásait Rancz András, fénytervét Erőss László készítette. A Vakok bemutatóját szerdán tartják a kolozsvári magyar színház nagyszínpadán. Krónika (Kolozsvár)

Kodály előtt tiszteleg a bukaresti 13. Magyar Zene Fesztivál
MTI - A Kodály-év jegyében szervezik meg Bukarestben a 13. Magyar Zene Fesztivált, amelynek célja fiatal klasszikus zenei tehetségek felfedezése és magyar zeneszerzők műveinek népszerűsítése.
A május 16. és 19. között zajló fesztivált szervező Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója, Kósa András László az MTI-nek elmondta: az idei év kettős Kodály-évforduló, hiszen a zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus születésének 135. és halálának 50. évfordulójára is emlékeznek. A fesztivál a bukaresti Balassi Intézet egyik márkanevévé vált, és a romániai zenei élet kiemelkedő eseményének számít - tette hozzá. A zsűri 15 versenyszámban 20 versenyzőt juttatott döntőbe, közöttük vannak olyanok, akik duóban lépnek fel. A versenyzők számos Bartók-művel jelentkeztek, ami a Bartók-év jegyében lezajlott két legutóbbi fesztivál eredményességét tükrözi - magyarázta az igazgató. Reményét fejezte ki, hogy az idei fesztivál után Kodály Zoltán-műveket is gyakrabban fognak műsorukra tűzni a fiatal román zenészek.
A verseny során a közönség hallhat még Liszt Ferenc-, Erkel Ferenc-, Doppler Ferenc-, Gárdonyi Zoltán-műveket, de Dohnányi Ernő, valamint George Enescu és Dinu Lipatti román zeneszerzők szerzeményei is felcsendülnek. Az idén is zongoristák jelentkeztek többségben, de gyarapodott a hegedűsök, az énekesek és a fuvolisták száma. A fesztivál egyik különlegessége, hogy első alkalommal marimba hangszeren is megszólal Bartók Béla Román népi táncok című műve.
Az első három helyezett a Balassi Intézet hálózati együttműködésének köszönhetően a Római Magyar Akadémián és a bécsi Collegium Hungaricumban tarthat jutalomkoncertet, valamint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen léphet fel. A fesztivál záróünnepségén a díjazottak mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egykori diákjaiból alakult Trio Energico ad koncertet. Krónika (Kolozsvár)