Emlékek, melyeket „bűn lenne nem közzétenni”
Emlékiratait írja id. Székely István ny. lelkész, akit asszonyvásári otthonában kerestünk fel. Van mire emlékeznie bőven, hiszen idén nyáron tölti be 90. életévét. Tanítóból lett lelkész, mindkét hivatásában öt helyen szolgált.
Amikor a délelőtti órában találkoztunk, id.Székely István ny.lelkipásztor már tisztában volt az aznapi Bihari Napló tartalmával, így azt is tudta, mért kellett egy napot halasztani eredetileg előző napra megbeszélt találkozónkat (akkoriban készültek a határátkelők nyitására például Semjénnél). Bár már a várva-várt tavaszt idéző napsugár fénylett Asszonyvására felett is, jólesett a cserépkályha melege az otthonos, emlékekkel telezsúfolt gerendás szobában. Az asztalon írógép, mellette több száz gépelt oldalon egy kanyarokkal teli életút: az idén 90. évét betöltő lelkész emlékirata. Mint megtudtak, Sógor Árpád, a Kolozsvári Teológiai Intézet ifjúsági lelkipásztora jó évtizede intézett felhívást a nyugalmazott lelkészekhez, hogy azok vessék papírra emlékirataikat szolgálatukról, életükről, ünnepeikről, örömeikről és bánataikról, sikereikről és kudarcaikról. Mindezt azért, hogy egy kötetben összegyűjtve a pályakezdők okulását szolgálja, ugyanis az ifjúsági lelkész úgy tapasztalta, hogy a fiataloknak nincs kapcsolatuk az idősebbekkel, utóbbiak tapasztalatait pedig “bűn nem közzétenni”. Id.Székely István is hozzálátott akkor, de aztán családi gondok miatt abbahagyta. A kötet azóta elkészült, nélküle, de aztán újra nekifogott, s immár nem aprózza el: míg az említett kötetben fejenként 20-30 oldalt kapott egy-egy szerző, ő már 200 gépelt oldalon is túl jár. Hiszen van mit írnia…
Barázdából ki, barázdába be
Id. Székely István 1927. július 3-án született az akkor Nagybánya járáshoz tartozott Géresen, középparaszti szülők 3. (legkisebb) gyerekeként. Úgy volt, hogy a faluban marad, ahol a református népiskolában tanult, ám szülei Gyula nagybátyja tanácsára hallgattak: “a Pista fiút kiveszik a barázdából”. Vitte is a nagybácsi magához Pestre, hogy közel a Ludovikához, VIII. kerületi kisdiák legyen. Könnyes volt a búcsú, és aztán még jónéhány könnyes fordulat következett az évtizedek során, melyek között nagyobb lépésekben haladtunk. A szépemlékű iskolaéveknek a háború vetett véget, a 17 éves fiatalember visszatért falujába, ahol a jegyző, a pap és a tanító számított igazán valakinek. Mégiscsak beállt a barázdába, hiszen pótolni kellett a háborúba ment, majd fogságban esett édesapát, vetett és aratott, gondozta a jószágokat. Aztán jött az újabb fordulat, mikor írástudó lévén, írnoknak vették a jegyző mellé, a 120 pengős fizetés bizony nem volt megvetendő. Édesanyja (“Áldassák a neve”, teszi rögtön hozzá) látva fia elszántságát úgy döntött, a kis vagyonból csinál annyi pénzt, hogy fia mégis tanító lehessen, a közeli Szatmáron volt képzőben. Négy év után kántortanító is vált belőle, amikor 1 hónap múltán beütött a tanügyi reform…
Tanítóból lelkész
Világi tanítóként öt helyen tanított, közben katonának sorozták, ahol románul is igen jól megtanult. A seregtől nehezen szabadult, át- és továbbképzésekre hívták, a beígért hónapokat aztán újabb- és újabbakkal toldották meg. Végül csak a kis nebulók okítása mellett tette volna le a garast, de ez nem mindenkinek tetszett akkoriban: egy tanító, aki “Amerika-barát”, jár templomba, sőt, még orgonál is! Ezt nem lehetett hagyni, megsúgták neki, hogy önként lépjen tovább… Ezek után döntött úgy, hogy elege van az akkori tanügyből, 26 évesen jelentkezett a teológiára, aminek az az előnye is megvolt, hogy lemondott róla a hadsereg is, igaz, felvételi előtt még 5 hónapig állhatott a “békeharc” frontján. Ahogy öt helyen volt tanító, úgy öt helyen szolgált lelkészként is: Érszodoróban (Szatmár megye) kezdte másfél évig segédlelkészként (30 évesen), következett újabb 1.5 év Szapáryfalván (Temes megye), 4 év Magyarcsaholyban (Szatmár megye), 15 év Székelyhídon, 12 év Zilahon. Utóbbi több szempontból is embert próbáló időszak volt. Például azért, mert osztatlan, mintegy 10 ezer lelkes gyülekezetben egyedül látta el a feladatokat, ez a 12 év alatt 4500 lelkészi szolgálatot jelentett. Például azért, mert az akkor püspökkel igen sokszor “összerúgta a patkót”.
Emlékek között
Nyugdíjba aztán 1989. nyarán ment, feleségével Nagykárolyba vonulva vissza, egy tömbházlakásba, de külön szőlőskertet is művelve. Három és fél éve immár, hogy Asszonyvásárán lelkész fia mellett, a parókai szomszédságában lévő kis házban, immár egyedül él. De nem magányosan, hiszen, mint említettük, a szomszédban van a családja, régebben nyugdíjasként is vállalt szolgálatokat, továbbá körülötte vannak emlékei. Fotók, iskolai bizonyítványok, mindenféle iratok, könyvek, kimutatások – kilenc évtized személyes emlékei, ugyanakkor szinte az egész XX. század kordokumentumai. Mindezt versekben is megörökítette, de emlékirataiban is, melynek ottjártunkkor 214 oldalánál tartott és még tervezett vagy 20-30 oldalt.
Akár az internetre is
Az évtizede megálmodott közös kötetből már kimaradt ugyan, de egy irattárban, az utókor okulásra még jó lehet memoárja, véli id.Székely István, aki a modern információ-áramlás vívmányaival is tisztában van, hiszen, mint fogalmazott, nem bánná, ha az az internetre is felkerülne. Ennek érdekében már folyamatban van az általa leírtak számítógépre vitele, és ki tudja, még akár egy kiadó is felfigyelhet rá. Az írógép tintaszalagja alól csak igaz történetek, konkrét, bizonyítékokkal alátámasztott események kerülnek ki, és lehet, lennének, akik (vagy akik utódai) nem örülnének, ha mindez napvilágot látna. Ez azonban id.Székely Istvánt nem zavarja, mint mondta: minden igaz, mindenért vállalja a felelősséget, mint annyiszor az elmúlt kilenc évtizedben.
Rencz Csaba
erdon.ro

Öt napon át tüntetni fognak az iskoláért
Minden napra tiltakozó tüntetést terveznek jövő héten Marosvásárhely központjában, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium körül kialakult helyzet miatt. Egy kicsit „nyomoztak” a szülők, erről is beszéltek csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Csíky Csengele és Szatmári Zsolt, az iskola diákjainak szüleit képviselő civil csoport szóvivői csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót, amelyen az iskola jelenlegi helyzetét ismertették a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) jogi és érdekvédelmi segítségnyújtásával. Közérdekű adatigényléseket nyújtottak be a tanfelügyelőséghez, a polgármesteri hivatalhoz, a prefektúrához, és kronológiai sorrendbe állítva elemezték az iratokat. Úgy vélik, a polgármesteri hivatal szintjén akadt el az ügy.
„A polgármesteri hivatal felelősséggel tartozik a jelenleg kialakult helyzetért, ezt maga Horațiu Lobonț, az iskolákért felelős igazgató is egyértelműen kijelentette és elismeri. 2015. augusztus 31-ei hatállyal megjelent a tanfelügyelőség részéről egy határozat, amellyel átcsoportosításokkal létrehozzák az iskolát. Ezt a határozatot az iskolákért felelős szakosztály rá egy évre, 2016. szeptember 13-án megtámadja. Kerek egy év és egy tanév telik el a két dátum között, ami egy iskola életében hosszú idő. Az iskola alapításában a legfontosabb résztvevő az önkormányzat, amely pontosan tudta, hogyan kell létrehozni egy oktatási intézményt, és nem akkor ébredt erre rá erre, amikor 2016-ban megtámadta a határozatot” – fogalmazott Csíky Csengele. Ezért a szülők képviselői jogosan teszik fel a kérdést: mit csináltak egy éven keresztül, hiszen az iskolát mint intézményt fenntartották az idő alatt.
A hatályban lévő törvények szerint az iskolákért felelős igazgatóságnak úgynevezett magyarázó jelentést kell készítenie az általuk fenntartott iskolákkal kapcsolatban, ami után a tanfelügyelőség kiállít egy menetlevelet, amelyet visszaküld a helyi tanácsnak, és az ennek alapján hozza meg a maga határozatát. Amikor ez megvan, akkor küldik fel a tanügyminisztériumba, tehát az első lépés ez a magyarázó jelentés lenne. A tanfelügyelőség kért és kapott is halasztást a minisztériumtól, de arra az időpontra sem készült el a jelentés. Február 7-ei keltezéssel a minisztérium pontosan leírja a módszertanát annak, hogyan kell elkészíteni az iskolahálózatot. A tanfelügyelőség azért nem engedélyezhette a ciklusindító osztályokat, mert nem kapták meg a várostól azokat az iratokat, amelyekre a továbblépéshez feltétlenül szükségük van – magyarázta Csíky Csengele.
„A városi tanács sürgősségi ülést hívott össze február 10-én, de úgy tűnik, hogy nem került a képviselők kezébe a polgármesternek címzett minisztériumi átirat, vagy figyelmen kívül hagyták azt. A minisztérium a módszertant március 3-án ismét leküldte, és az a fontos mondat áll benne, hogy az iskolákért felelős igazgatóság meg kell indokolja döntését. A csoportunk kérte az iskolahálózat-tervezetet és az iskolákért felelős szakosztály állásfoglalását, amelyben az áll, hogy nem szükséges a magyarázó jelentés. Gyakorlatilag tehát arról beszélünk, hogy vannak törvények, van minisztériumi átirat, módszertan, amelyben részletesen leírják, hogy hogyan kell eljárni, és az iskolákért felelős szakosztály a polgármester tudtával ezt semmibe veszi. Ehhez hasonló hibák miatt lehetetlenült el a mi iskolánk, ez most a legégetőbb probléma. A minisztériumi átirat szerint az iskolánk lehetőséget kap arra, hogy továbbműködjön mint jogi személy, ennek a döntésnek a meghozatala a város kezében van, ezt az iskolákért felelős igazgatóság kell meghozza. Ezután szabad kezet kap a tanfelügyelőség, hogy a cikluskezdő osztályokat el tudja indítani, és ne lehetetlenüljön el az iskola” – részletezte Csíky Csengele.
Tüntetéssorozattal kívánják felhívni Dorin Florea, a polgármesteri hivatal és az iskolákért felelős igazgatóság figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben a tanügyi törvényt és az adófizető állampolgárok jogait, ezért március 13–17. között a város központjában délelőtt 10–11 óra között tiltakozó tüntetéseket szerveznek – mondták el a szülők
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Migránsok az udvarhelyi színpadon
A migráció jelenségét feldolgozó új előadását mutatja be szombaton a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A teátrum a produkcióval egy kulturális unikumot teremtene, egy olyan különleges előadást, amelyért akár más városokból is Székelyudvarhelyre utaznak a nézők.
„Ahhoz, hogy a színház nagyobb figyelmet kapjon, olyan jellegű előadásokat kell készíteni, amelyek úttörők és egyediek, a Migránsooookkal ez a cél. A bemutató után egy ideig nem vinnénk máshol színpadra” – mondta el Zakariás Zalán, a darab rendezője a csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón. Szeretné, ha a Matei Vişniec drámájából született előadás olyan egyedi produkció lenne, amely nemcsak a városból csalogatná színházba a nézőket, hanem vidékiek és távolabbról érkezők is kíváncsiak lennének rá.
Matei Vişniec, a bemutatásra kerülő dráma szerzője nemcsak népszerű szerző, de még jó kapcsolatban is áll a székelyudvarhelyi színházzal – mondta el Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója. A dráma szövegét a rendező éppen a színházigazgató kötetéből olvasta el, de korábbi, Székelyudvarhelyen színpadra vitt darabjának előadását is figyelemmel követte a szerző, és a mostani próbafolyamat alatt is folyamatosan tartották vele a kapcsolatot – magyarázta a színházigazgató.
Csurulya Csongor, a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője szerint olyan aktuális témát dolgoz fel a Migránsooook, avagy túlsúlyban a bárkánk című dráma, amelyet most kell bemutatni, hiszen a jelenség szinte percről perce változik, a színháznak pedig a napi aktualitásokról kell szólnia. Zakariás Zalán szerint a szerző jól követi az Európában most zajló társadalmi változásokat, hiszen nemcsak drámaíró, hanem újságíró is Franciaországban, így valós hírekből ihletődött és szerkesztette meg a darab szövegét. A rendező szerint a drámaíró alkotása nemcsak kortárs, hanem „emberi igazságokat” hordoz magában, nem steril tényeket felsorakoztató szöveg. Szerinte fontos az is, hogy nem foglal állást, ugyanakkor nem ítéli el a migrációs folyamatot, hanem emberien közelíti meg a problémát.
Bereczki Ágota dramaturg, a szöveg fordítója szerint belső igazságokból épül fel a dráma, körképként mutatja be az emberi sorsokat, a háttértörténéseket, a média manipulációját és a befogadók szemszögét, így a nézők saját igazságérzetük és felfogásuk szerint értelmezhetik. A szerző azért választotta éppen a színházi közeget a probléma feldolgozására, mert ott szabadon értelmezhető a problémakör. Csurulya szerint a dráma és az előadás általánosabb dimenzióba helyezi a migráció problémáját. Az alkotók úgy vélik, annak ellenére, hogy a migránsok útvonalától távolabb esik Székelyudvarhely, napjaink valóságához mégis közel áll.
A stúdióelőadás időtartama egy óra és ötven perc. Nem lesz a színház bérletrendszerének része, az idei évad alatt kevés alkalommal lehet megtekinteni, hiszen mind a társulat programja, mind a Művelődési Ház színpada zsúfolt, a színházigazgató szerint a jövő évadra tervezték a produkció kifutási idejét.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Örök emlék a kommunista diktatúra üldözöttjeinek
Ünnepséget tartottak csütörtökön, a kommunista diktatúra üldözötteinek emléknapján Csíkszeredában, a volt politikai foglyok Temesvári sugárúton található emlékművénél, amelyre több év munkájának eredményeként a csíki mártírok, hitvallók, ellenállók és börtönviseltek nevei is felkerültek.
Az ünnepséget Kelemen Csongor, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének egyik tagja nyitotta meg. Beszédében elmondta, régi álmuk teljesült azáltal, hogy sikerült nyilvánosságra hozni elítélt, meghurcolt és kivégzett csíki bajtársaik nevét.
„Óriási munkába és időbe került, hogy feltárjuk a levéltárakat, és az adathalmazok között megkeressük azokat, akiknek nevei most ezeken a táblákon szerepelnek. Nagy nap ez nekünk, hiszen ezen a napon országszerte megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól, különösen a mi vidékünkről, ahol merem állítani, hogy nincs olyan család, amelyben ne lenne olyan személy, akire emlékezni kell” – hangsúlyozta Kelemen.
Beszédét követően leleplezték az emlékmű talapzatán elhelyezett kőlapokat, amelyeket Nagy Benedek történész, volt politikai elítélt mutatott be részletesebben. „A 2010-ben felállított emlékmű Nagy Ödön szobrászművész alkotása, de azóta is úgy éreztük, hogy ez a hatalmas alap megbírna még néhány kőtáblát. Felkértük Dóczy András képzőművészt és csapatát, akik nagyon pontos és szép munkát végeztek. Első helyen a mártírok, a börtönökben elhunytak szerepelnek. Ezután a hitvallók következnek, az első két kőlapon a börtönviselt papok, utánuk pedig a többi börtönviselt szerepel. Külön táblákon szerepelnek a csíkszeredai börtönben elhunyt női elítéltek, akik között egy hercegnő is található. Legvégül az utolsó élők és emlékezők elnevezésű táblán azon személyek nevei szerepelnek, akik lábra állítottuk és azóta is vezetjük ezt a szövetséget. Ebből a 10 emberből már csak öten élünk, és jelen vagyunk itt ma. Azt szeretném, ha ez a mécses mindig itt maradna, és mindig égne ezeknek az embereknek az emlékére, mert megérdemlik” – emelte ki Nagy.
Az ünnepségen Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. „Mától többet tudunk, és ezáltal többek vagyunk, hiszen az itt felírt személyek által viselt kereszt mindannyiunk keresztje. Kötelességünk tenni azért, hogy az ő mártíriumuk ne legyen hiábavaló” – hívta fel a figyelmet Ráduly.
Az ünnepség végén Darvas Kozma József római katolikus esperes és Solymosi Alpár unitárius lelkész megáldották a 227 névvel kibővített emlékművet, amelyen egyébként a nevek mellett az áldozatok lakhelye és bebörtönzésük időszaka vagy haláluk időpontja is szerepel. Az ünnepségen továbbá elmondták, az elhallgatások és titkosítások miatt megtörténhet, hogy kimaradt valaki a listáról, de van lehetőség póttábla kihelyezésére.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

Könyvcsomagot kapott Csíkszenttamás
Hiánypótló könyvsorozattal gazdagodott a csíkszenttamási Bálint Vilmos Általános Iskola könyvtára a Magyar Nemzeti Könyvtár támogatásának köszönhetően.
A Nemzeti Könyvtár a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba. A válogatás első szempontja az olvasmányosság, a második a sokszínűség, a harmadik pedig a nemzeti önbecsülés erősítése. Kedves Róbert, Csíkszenttamás polgármestere egy támogatás révén ezt a sorozatot adta át szerdán Ádám Erikának, a helyi iskola igazgatónőjének. A községvezető érdeklődésünkre elmondta, tudomására jutott, hogy a Nemzeti Könyvtár könyvcsomagokkal segíti az erdélyi könyvtárakat, ezért felvette a kapcsolatot Kőszegi László miniszteri megbízottal, és egy kérésen keresztül megkapták a támogatást.
„Ezáltal 62 könyvvel bővült az iskola könyvtára: többek között Kós Károly, Balassi Bálint, Kőrösi Csoma Sándor és József Attila művei is megtalálhatók közöttük. A sorozatban regények, történelmi művek és verseskötetek is szerepelnek. Ez nagy segítség az iskolának, mivel olyan hiánypótló könyvekről van szó, amelyek eddig nem voltak meg a könyvtárban” – hangsúlyozta Kedves.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

A szabadságért
Negyvennyolcban a márciusi ifjak nem kértek engedélyt a hatóságoktól, hogy szabadságvágyukat kinyilvánítsák, és kirobbantsák a forradalmat. Ötvenhatban a pesti srácok sem kuncsorogtak szovjet jóváhagyásért, hanem fellázadtak a zsarnokság ellen. Nyolcvankilenc decemberében a megdönthetetlennek tartott kommunista diktátor nem hagyta jóvá, hogy Temesváron, illetve Bukarestben ellene tüntessenek. Az erőt demonstráló hatalom azóta is hasonlóan, csupán más eszközökkel jár el a szabadságjogokat követelőkkel szemben.
A mai, marosvásárhelyi székely szabadság napja 2013 óta markánsan meghatározza, elindítja az erdélyi, székelyföldi magyarság márciusi szabadságünnepét. E napokon elhangzik: Székelyföld többet érdemel, az itt élő magyarok autonómiát, méltóságteljesebb életet szeretnének, nem másodrendűséget és közösségi megalázást. Szabadságot akarnak ma is, csak másként. Szabadságot akarnak, hasonlóan romániai honfitársaikhoz, akik az esztendő elején tömegesen vonultak utcára, ellenezve a hitványságot és a hazugságot. És szándékuk erőteljes kinyilvánítása, tiltakozó felvonulásaik miatt senki nem mert ujjat húzni velük, azaz megerősítést nyert: a békés, szabad véleménynyilvánításhoz való jog szent és sérthetetlen, az utcai demonstrációk bebizonyították, a hatalom tart a tiltakozók erejétől.
Ez a bizonyosság erőt adhat mindazoknak, akik ma Marosvásárhelyen méltóságteljesebb erdélyi, székelyföldi magyar jövőért gyülekeznek. Nem meglepő, hogy az ütközőzóna jellegű egykori székely főváros polgármestere akadályozná, be is tiltaná akár a székely szabadság napi tömegrendezvényt, akadályozza a tiltakozó felvonulást. Ám az előző évekhez képest ma szerencsésebb a helyzet, mert nem csupán szabadságjogainkat kérhetjük határozottabban, hanem a kettős mérce igazságtalansága ellen is bátrabban állhatunk ki. Mert, hasonlóan a demokratikus alapelvekért kiálló százezrekhez, a magyar közösség sem akar mást, mint érvényt szerezni jogos igényeinek. Elfogadhatatlan és felháborító az a kicsinyes gáncsoskodás, ami a húsz éve magyarellenes vásárhelyi polgármestert jellemzi, ugyanakkor az is egyértelműen látszik, ennyire képes, régi, dohos, életképtelen politikai szemléletet képvisel, hasonlóan ahhoz a táborhoz, amely áldását adná a korrupció diktatúrájára.
Ma Marosvásárhelyen a székely szabadság napján jogainkért, méltóságunkért, önrendelkezésünkért, jövőnkért menetelnek ezrek, tízezrek. Román barátaink tíz- és százezrei szintén jogaikért, méltóságukért, önrendelkezésükért, jövőjükért vonultak az utcára. Talán érdemes szövetségeseket is látni bennük, és nem csupán azért, mert az erdélyi, székelyföldi magyarok az év eleji tüntetések alkalmával szintén szövetségesekként vonultak utcára, támogatva mindazokat, akik tolvajlás helyett tisztességet kívánnak. Március idusát követően talán meg kellene győzni román ajkú barátainkat arról, hogy céljaink számos tekintetben közösek.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antal Árpád: Jelen kell lenni
Minden rendezvény fontos, amely erősíti közösségünket. Márciusban kettő is van, 10-én és 15-én, aki teheti, vegyen rész mindkettőn – hívta fel a figyelmet Antal Árpád.
A székely szabadság napja jó alkalom arra, hogy a szabadság, a jogállamiság mellett, az elnyomás, az erőszakszervezetek ellen emeljük fel szavunkat –mondta a polgármester. Ha Sepsiszentgyörgyön pillanatnyilag nem is, de Marosvásárhelyen jól tapintható a kettős mérce, amit a román állam alkalmaz: míg az orvosi és gyógyszerészeti egyetem vezetőségét senki nem háborgatja azért, mert nem tartják be a törvényt, a Római Katolikus Gimnázium diákjainak szüleit behívatják, és ha netán nem katolikus vallásúak, arról faggatják, miért járatják katolikus iskolába gyerekeiket. Ami meg a székely szabadság napján a marosvásárhelyi megemlékezést követő felvonulás betiltását illeti, Antal Árpád szerint ez egyértelmű visszaélés Dorin Florea polgármester részéről. Most, amikor a spontán tüntetések idejét éljük, érthetetlen, miért foglal állást a hatóság – nyilatkozta a polgármester. A székely szabadság napján a sepsiszentgyörgyi ünnepségen egyébként ott lesz Antal Árpád, de nem szólal fel (beszédet az RMDSZ részéről Tóth-Birtan Csaba alpolgármester mond), a délutáni marosvásárhelyi rendezvényen pedig nem tud részt venni.
A polgármester egyúttal ismertette, a sepsiszentgyörgyi március 15-ei ünnepség főszónoka Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tamás Sándor: Ott a helyünk
Minden felelős magyar embernek részt kell vennie minden felelősen szervezett autonómiarendezvényen, hiszen az ilyen és ehhez hasonló identitáserősítő megmozdulások nemcsak közösségünk összekovácsolásának fontos pillérei, hanem kifelé is nagyon jelentős üzenetük lehet – fejtette ki Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke a székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezés és tiltakozó felvonulás kapcsán. Elmondta, ő a sepsiszentgyörgyi rendezvényen vesz részt – Marosvásárhelyre személyes okokból nem utazhat –, jelenlétével is szeretné hangsúlyozni, hogy mindannyiunknak ott a helyünk. (-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elismerték Székelyföld létezését
Román Bíróság
Ürömben öröm, hogy a Kovászna megyei törvényszék és a brassói táblabíróság elutasította ugyan a székely zászló kirakását a megyei önkormányzat tanácstermébe, de elismerte Székelyföld létezését – nyilatkozta Tamás Sándor tanácselnök.
A prefektus a Kulcsár-Terza József által adományozott székely zászló kitűzése miatt indított eljárást a megyei testület ellen, és a bíróság mindkét szinten igazat adott neki. Az indoklás azonban új dolgokat is tartalmaz, egyebek mellett azt, hogy: „A bíróság megállapítja, hogy ez a zászló de facto Székelyföld zászlója, kitűzése törvényességének elemzése ebből a feltevésből indul”. A törvény azonban tételesen meghatározza, hogy a pulpitusnál, a címer alá csak Románia, az EU zászlója, illetve a helyi vagy megyei közigazgatási egység zászlója tűzhető ki. Ennek alapján kötelezik, hogy onnan eltávolítsák a székely lobogót – ezt a mai nap folyamán meg is teszik –, és a jövőben máshol kap majd a teremben helyet – mondta el Tamás Sándor. „Világos számunkra, hogy mindez azt jelenti, Romániában egy bíróság végleges döntésében elismerte, hogy Székelyföld létezik. Más kérdés, hogy ezt a zászlót ki lehet-e tűzni vagy sem” – fogalmazott. Tudták, a szimbólumainkért folytatott közdelem nem lesz egyszerű, de meggyőződése, ha következetesek, ha kitartóan viszik tovább az ügyet, előbb-utóbb eredményesek lesznek. Kifejtette, a Mikó Imre Jogvédőszolgálat hírlevelébe is bekerül az eset, és már bebizonyosodott, az Amerikai Egyesült Államok országjelentései merítenek ebből a dokumentumból is, az éves jelentésbe bekerül a felvetett magyar problémák jelentős része. Véleménye szerint az amerikaiakat sikerült már meggyőzniük igazukról, reméli a bukarestiekkel sem vallanak kudarcot.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor: Florea magyarellenes
A marosvásárhelyi polgármester az elmúlt húsz évben mindig is magyarellenes módon nyilvánult meg – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatosan, hogy Dorin Florea ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás elé. „Úgy emlékszem, hogy sem a bukaresti százezres kormányellenes tüntetést nem hagyta jóvá a polgármester, sem pedig a kolozsvári tízezrest, de ettől még felvonultak az emberek, és elmondták a véleményüket” – mondta a szövetség elnöke, hozzátéve, hogy ő maga egy korábban egyeztetett program miatt nem tud részt venni a marosvásárhelyi rendezvényen.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kitüntették Jenei Imrét
A Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjét adományozta Klaus Iohannis államfő Jenei Imre futballszakembernek, volt román és magyar szövetségi kapitánynak, Cristian Țopescu sportkommentátornak és Ion Caramitru színművésznek tegnapi rendeletével. Az elnöki hivatal közleménye szerint Jenei Imrét teljes labdarúgói és edzői pályafutása elismeréseként tüntették ki.
Jenei érdemeként említi a közlemény a román futball legemlékezetesebb eredményeinek elérésében, valamint több futballnemzedék felkészítésében játszott szerepét. Jenei Imre március 22-én lesz 80 éves. Játékosként 12-szer öltötte magára a román válogatott mezét, edzőként 1986 és 1990 között, majd 2000-ben készítette fel a román válogatottat, 1990-ben világbajnokságon, 2000-ben Európa-bajnokságon vett részt a csapattal. A Steauával 1986-ban megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyar gyerekek tanuljanak anyanyelvükön!
Beiskolázási kampányt indított az RMDSZ
Országos beiskolázási kampányt indított az RMDSZ, amelynek célja, hogy kilencezer fő fölött tartsák a magyar tannyelvű előkészítő osztályokba iratkozó gyermekek számát. Tavaly ősszel 9300 kisgyereknek a szülei választottak magyar csoportot.
Az RMDSZ számára prioritás, hogy minden magyar gyermek anyanyelvén tanulhasson, ezért a kampány során elsősorban a magyar szülőkhöz, de ugyanakkor a vegyes házasságban élőkhöz, illetve a szórványban élő családokhoz is el szeretnék juttatni az üzenetüket.
A szövetség elismeri, nem egyszerű a magyar oktatás helyzete, hiszen iskolákat lehetetlenítenek el, osztályok szűnnek meg. Éppen ezért tudatosítani kell a magyar szülőkben, hogy nemcsak személyes, de közös érdek is, hogy a gyermek anyanyelvén sajátíthassa el az ismereteket. Csak ez lehet a biztosítéka annak, hogy évek múltán is lehessen magyarul tanulni az óvodától az egyetemig.
A közleményben hangsúlyozzák, a szülők számára szempont kellene legyen, hogy anyanyelvén minden diák könnyebben, gyorsabban és magabiztosabban tanul.
– Az anyanyelvi oktatás nem akadályozza a későbbi érvényesülést. Az a gyermek, aki mindvégig magyarul tanult az iskolában, nem kerül hátrányos helyzetbe, nem fog kevésbé érvényesülni. Az egyre bővülő magyar egyetemi hálózat, főiskolai képzés lehetőséget biztosít a továbbtanuláshoz. A magyar iskola nem kerül több pénzbe, mi több, a rászoruló diákoknak számos támogatási lehetőség is rendelkezésükre áll. Aki anyanyelvén tanul, más nyelveket, így a románt is jobban, könnyebben elsajátítja. Az anyanyelv ismerete az alapja más nyelvek tanulásának. Ha a tanuló az anyanyelvén gyengén teljesít,
akkor az idegennyelv-tanulásban is alacsony szintet ér el. Gyermekkorunk népmeséit, mondókáit, dalait magyar osztályban ismertük és szerettük meg. Ezt máshol nem tanították. Ezek az élmények egy életre szólnak. A magyar kultúrával, közösségi élményekkel gyermekeink csak a magyar iskolában találkoznak. Ludas Matyi furfangjait, Mátyás király igazságait, János vitéz hőstetteit, gyermekkorunk népmeséit, kedvenc mondókáinkat és
dalainkat a magyar iskolában ismertük és szerettük meg. A
román iskolában gyermekeink nem ismerik meg hőseinket, mese- és mondavilágunkat, idegen lesz számukra mindaz a felbecsülhetetlen érték, amely összeköt minket, magyarokat – mutatnak rá a szövetség által lapunkhoz eljuttatott közleményben.
1989 után folyamatosan növekedett a magyar iskolát választó családok aránya, és csökkent azok száma, akik román iskolára voksoltak. Ez azzal magyarázható, hogy a korábban visszaszorított magyar oktatási kínálat is egyre bővült. A múlt évtized végére ez a növekedés lelassult, főleg a szórványosodás miatt, de sok helyen a magyar iskolák viszontagságos körülményei miatt is.
Valószínű, hogy hosszabb távon a népességfogyás miatt nem tartható például az évi kilencezres, magyar elemi osztályba íratott gyermeklétszám, de a magyar és román oktatás között választók körében a jelenlegi arányokat javítani kell. Mindig lesznek magyar vagy vegyes családok, ahol mindenképpen román iskolát választanak, de sok család van, ahol jobban elgondolkodnak a választáson, ha pontos, világos érveket és bátorítást kapnak.
A szövetség rámutat, az utóbbi egy-két évben egy érdekes tendenciát figyeltek meg a szakértők: a szórványban vegyes házasságban él több olyan magyar is, aki ugyan román párt választ magának, de erősebb magyar kötődésű, és ragaszkodik ahhoz, hogy gyermeke magyar óvodába, magyar iskolába járjon.
MENYHÁRT BORBÁLA
Népújság (Marosvásárhely)

ÁLLÁSFOGLALÁS
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége értetlenül áll a Maros Megyei Tanfelügyelőség döntése előtt, amellyel megtiltotta a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium cikluskezdő osztályaiba a beiratkozást, az intézmény bizonytalan jogi helyzetére hivatkozva. Ez a döntés ellehetetleníti a gimnázium működését, márpedig egy ilyen horderejű és ennyi embert érintő kérdésben elvárható lenne, hogy a tanfelügyelőség fő célja ne az ellehetetlenítés legyen a törvény adta eszközök felhasználásával, hanem a helyzet megoldására való törekvés, az oktatás folytonosságának fenntartása, az iskola működtetésének a biztosítása.
Annál inkább érthetetlen ez az intézkedés, mivel ebben az esetben a tanfelügyelőséget nem kényszerítette a törvény ennek a lépésnek a megtételére. Az ügyészségi eljárás még folyamatban van, bírói döntés nem született az ügyben. Ezért a jószándék, a helyzet megoldására való törekvés elegendő lett volna ahhoz, hogy ne hozzák meg ezt a döntést, ne akadályozzák meg az intézmény működését.
Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot, akár állami, akár felekezeti jellegű, az ország alkotmánya garantálja. Akik akadályozzák az anyanyelvű oktatást, kisebbségi jogaink gyakorlásában gátolnak meg. Az oktatási törvény rögzíti a kisebbségek számára az anyanyelven történő tanulás jogát, a tanfelügyelőségek tevékenysége pedig az oktatási rendszer célkitűzéseinek a végrehajtására irányul. Ezért bízunk abban, hogy az illetékesek újragondolják döntésük következményeit, és még idejében kijavítanak egy olyan hibát, amelynek hosszú távú negatív következményei lehetnek.
Az iskola diákjainak, szülőknek és oktatóknak, valamint minden érintettnek kitartást kívánunk.
Csíkszereda, 2017. március 9.
Az RMPSZ Országos Elnöksége nevében
Burus-Siklódi Botond
elnök
Nyugati Jelen (Arad)

Koszorúmegváltás a kommandói iskoláért
Egy héten át ünneplik Kolozsváron az 1848–49-es forradalom kitörésének 169. évfordulóját. Civil szervezetek, intézmények és a történelmi magyar egyházak közös munkájának köszönhetően, az idei rendezvénysorozat választékos programot kínál valamennyi korosztálynak.
A hagyományos március 15-i megemlékezést az RMDSZ kolozsvári szervezete rendezi. Az esemény szerdán 12 órától zászlós ünnepi felvonulással kezdődik a Protestáns Teológiai Intézettől. A felvonulást 13 órakor ökumenikus istentisztelet követi a Szent Mihály római katolikus templomban, majd 14 órától az egykori Biasini-szálló előtti díszünnepség és koszorúzás, illetve 17 órától a szamosfalvi emlékmű koszorúzása zárja a rendezvényt. A szervezők szerint az idei felvonulás több szempontból is eltér el a megszokottól: változik a felvonulás útvonala és bővül a koszorúzási helyszínek listája.
–A Főtér felújítási munkálatai miatt a díszmenet a tér keleti oldalán, a Státus-paloták előtt vonul majd el, illetve ebben az évben Bem József Deák Ferenc utcai emléktáblájánál is koszorút helyezünk el – tájékoztatott Czirmay Zoltán, a kolozsvári RMDSZ ügyvezető elnöke. Az előzetes megbeszéléseken a civil szervezetek, a történelmi magyar egyházak és intézmények képviselői abban is megegyeztek, hogy az idei évben a Biasini-szálló előtti koszorúzáson az eddiginél kisebb számban helyeznek el közös koszorúkat az emléktáblánál a kolozsvári magyarok nevében. – Azon szervezetek és személyek számára, akik az előző években ezzel a szándékkal éltek, lehetőség nyílik a koszorúmegváltásra. Az adományokat a kommandói iskola felépítésére szánjuk. Koszorúmegváltási szándékot bankszámla kivonat csatolásával lehet jelezni a kolozs@rmdsz.ro e-mail-címen, vagy a helyszínen (Biasini-szálló) elhelyezett adománygyűjtő doboz mellett az önkénteseinknél – egészítette ki az ügyvezető elnök.
A kolozsvári ünnepi eseményekről készült műsorfüzet az alábbi linken érhető el: https://issuu.com/rmdszkolozsmegye/docs/marc15_musor22
Szabadság (Kolozsvár)

Horváth Anna nem tudja tovább vállalni a „kényszerleszállást”
Kelemen Hunor: érthetetlen, miért kell eltiltani munkájától
A kolozsvári önkormányzat következő tanácsülésén benyújtja lemondását Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármester, akit az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) már öt hónapja eltiltott a tisztség gyakorlásától – tudhattuk meg az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral ma tartott közös sajtótájékoztatón. A politikus elmondta: döntését nem egyedül hozta meg, és az öt hónapi tétlenség – 2016 októberétől eltiltották Kolozsvár alpolgármesteri tisztségének gyakorlásától – arra készteti, hogy tovább harcoljon, és szerezze vissza „jó hírét”. Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ továbbra is bízik Horváth Annában, aki lemondása után, a szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként folytatja majd tevékenységét. Ugyanakkor Horváth Anna továbbra is tagja lesz a kolozsvári tanácsnak, és ellátja az ezzel járó feladatkört. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete később fog nevesíteni új alpolgármester-jelöltet.
„Aktív személy vagyok, és miután a tisztségemből való felfüggesztésemre vonatkozó fellebbezésemet március 6-án elutasították, úgy döntöttem, hogy az öt hónapon át tartó »kényszerleszállás« – azaz nem gyakorolhattam alpolgármesteri tisztségemet – tovább nem vállalható, és a következő tanácsülésen benyújtom a lemondásomat. Nincs más lehetőségem, mint az, hogy harcoljak, és védjem meg a tisztességem. Nem vehetik el tőlem eddigi munkám eredményét, s városi tanácsosként, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnökeként tovább folytatom a közösség érdekében eddig is kifejtett tevékenységemet” – jelentette be Horváth Anna az RMDSZ Ügyvezető elnökségén tegnap tartott kolozsvári sajtótájékoztatón. Újságírói kérdésére válaszolva Horváth Anna elmondta: más hasonló ügyben egynapos eltiltást sem rendelt el a DNA.
„Az elmúlt öt hónap felért egy karaktergyilkossággal. Érthetetlen, miért kell eltiltani Horváth Annát a munkától, amikor már kihallgattak mindenkit, és nincs olyan racionális érv, ami indokolttá tenné ezt. Horváth Anna ügye tehát ellentmond az alkotmánybíróság 2016-os februári döntésének, miszerint a korrupcióellenes ügyészség nem építhet nemzetbiztonsági dossziét. Továbbra is bízom az ártatlanságában, valamint abban, hogy ezt be tudja bizonyítani a törvényszéken is” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
„Elfogadom Horváth Anna ezen nehéz döntését, de neki továbbra is vannak feladatai közösségi vezetőként. Felkértem, és elvállalta az önkormányzati ügyvezető alelnöki tisztséget, ahol az elmúlt húsz év közigazgatási tapasztalatát hasznosíthatja. Az RMDSZ ugyanis több, az önkormányzati világot érintő törvénymódosító javaslatot szándékszik a közeljövőben benyújtani, amelyek az anyanyelvhasználatra és a pénzügyi decentralizációra vonatkoznak” – folytatta a szövetségi elnök.
Ami az esetleges új magyar kolozsvári alpolgármester személyét illeti, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tárgyalásokat készül folytatni a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetével, és ha arra a következtetésre jut, hogy a koalíció még működőképes, a Megyei Állandó Tanács (MÁT) és az RMDSZ kolozsvári szervezetének javaslata alapján új alpolgármestert nevesít. Amennyiben az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy értékeli, hogy a liberálisokkal megkötött egyezmény nem működőképes, nem kizárt, hogy felmondják az egyezséget.
„Az RMDSZ és a PNL Kolozs megyei szervezetével megkötött egyezménynek nincs semmi köze az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti megállapodásnak” – közölte Kelemen Hunor.
Szabadság (Kolozsvár)

Inkább a rablók, mint a DNA?
Estére halasztottam a Nagytakarítás Romániában (România, marea curăţenie) című film megtekintését, amely – többek közt – az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által az elmúlt időszakban elkövetett túlkapásaira is rávilágít, bár az az érzésem, sok újdonsággal nem kecsegtet. Az utóbbi hónapok ugyanis szolgáltattak jó néhány példát a DNA működésére vonatkozóan. Az egyik mindenképpen Horváth Anna esete. Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, akit október elejétől tartó hatósági felügyelet alá helyeztek – nem gyakorolhatja alpolgármesteri tisztségét, fizetés nélküli szabadságra ment, tehát nincs jövedelme, nem hagyhatja el az ország területét, nem tarthatja a kapcsolatot bizonyos személyekkel, zár alá helyezték a nevén levő ingatlant. Horváth Anna tegnap lemondott alpolgármesteri tisztségéről.
Politikai súlyát, emberi tartását, kitartását, munkabírását, őszinteségét tekintve az alpolgármester nem számít tucatpolitikusnak. A városi önkormányzatban megállta a helyét, következetesen és szívósan végezte feladatát, ereje és tudása szerint képviselte a magyar közösséget. Napirenden tartotta a különböző ügyeket, s bár határozottsága, rendíthetetlensége, tántoríthatatlansága miatt gúnynevet is adtak neki a városházi alkalmazottak (Anakonda), ez inkább bóknak számított, hiszen kollégái körében nagy tiszteletnek és elismerésnek örvendett. Az ellene felhozott vád egyszerűen érthetetlen – legalábbis számomra. Mi történik? Csak egyszerűen rájárt a rúd? Boros János és László Attila vádmentes alpolgármesteri tevékenysége után feltétlenül példát kellett statuálni, lám-lám magyar tisztségviselő is lehet korrupt? Éppen eltökéltsége, elhivatottsága és elkötelezettsége okozta a vesztét: egy olyan építkezési engedélyt igyekezett megsürgetni, amelyet a törvény értelmében a közhivatalnak már hosszú-hosszú idő óta ki kellett volna bocsátania. De a városháza el is utasíthatta volna az üzletember kérését, teret engedve ezáltal az igazságszolgáltatásnak. A tótumfaktum hivatal azonban ezt sem tette. S hogy történetesen attól a vállalkozótól kaptak koncertjegyeket a helyhatósági választási kampány során az önkéntesek, akinek az ügyét sürgetni igyekezett? De hát bizonyos értelemben ez a feladata: nyomatékosan képviselni a kolozsvári polgárok törvényes, jogos érdekeit. Valóban: az önkéntesek hozzájárultak ahhoz, hogy ismét alpolgármester legyen, s ezért fizetést is kapjon, de innen a DNA által megfogalmazott vádakig (pénzmosás, befolyással való üzérkedés) nagyon hosszú az út. Beigazolódott az, amit október elején írtam a blogomon: vékony jégen táncolnak a DNA ügyészei. Ilyenkor, ugye, szinte mindenki a legrosszabbra gondol: csúszópénzt fogadott el és/vagy kért, megvesztegették, tetten érés történt, rajtaütésszerű ellenőrzést tartottak, lehallgatták a telefonját, s saját magára nézve inkrimináló dolgokat mondott, miegymás. De hát semmi ilyesmi. Nem kérte a koncertjegyeket, nem szabta feltételként az ügyintézés gyorsítására. Nem kapott vagy adott pénzt, nem ajándékozták meg egzotikus vakációval, világkörüli úttal őt és/vagy családját, senki sem jelentette fel. Igen ám, de a korrupció kapcsán olyanok egyes emberek, mint Pavlov kutyája. Mihelyt azt hallják, hogy DNA és politikus, azonnal beindul a feltételes reflex. Nyálaznak, élvezik a mutatványt, a „bilincsek táncát”, ahogy azt nemrég Dana Gârbovan mondta. Kevesen gondolnak arra, hogy esetleg túlkapás, tévedés. Hogyhogy, hát a DNA is tévedhet? Igen, és most ismét Dana Gârbovant, a Bírók Országos Szövetségének elnökét idézem, aki szerint mihelyt valamely személy vagy intézmény szinte teljhatalmi pozícióban van, és senki sem ellenőrzi, előbb-utóbb óhatatlanok a túlkapások. Tanácsa az: a DNA kapcsán is gyakoroljuk a kritikai szemléletet. Úgy érzem, Horváth Anna több esetben belenyúlt a méhkasba lásd nyelvi jogok, többnyelvűség, műemlékvédelem, kulturális örökségünk védelme, törvénytelen építkezések stb. S a darazsak ellepték. A törvényesség és a tisztesség jegyében ujjat húzott egy olyan kolozsvári személlyel, aki 1989 előtt is a struktúrákban tevékenykedhetett, s ma is igen befolyásos pozícióban lehet. Bosszúhadjárat? Karaktergyilkosság? Lejáratási kampány? Alighanem. Egyébként öt hónap elégséges időnek kellett volna lennie az ügyészeknek arra, hogy bizonyítsák a vádakat. Egyre inkább beigazolódni látszik az éjszaka közepén háza ablakán kinéző, s csuklyásokat közeledni látó politikusról szóló vicc: abban reménykedik, hogy bár csak tolvajok lennének, s nem a DNA álarcosai... A tárgyakról le lehet mondani, de a meghurcoltatást, a minden alapot nélkülöző vádak miatt besározódott közéleti, politikusi hírnevet, tönkretett karriert és magánéletet már sokkal nehezebben. Vagy egyáltalán…
Kiss Olivér
Szabadság (Kolozsvár)

Székely szabadság napja: átlépné az akadályokat az SZNT
Bár a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás szervezői elé, a Székely Nemzeti Tanács leszögezte: az eredeti forgatókönyv szerint tartják meg a pénteki rendezvénysorozatot.
Várhatóan idén sem marad konfliktusmentes a székely szabadság napján, pénteken tartandó megemlékezés, felvonulás és autonómiapárti tüntetés, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nevében eljáró Siculitas Egyesület szervez Marosvásárhelyen. Bár a rendezvénysorozat szervezői a törvény előírásai szerint – már 2015-ben – bejelentették az idei megmozdulást a polgármesteri hivatalban, a városháza szerdán közleményben jelentette be: pénteken csak a székely vértanúk emlékműve melletti megemlékezést hagyta jóvá, a résztvevők felvonulását nem, és még kevésbé azt, hogy a résztvevők az úttesten vonuljanak.
A polgármesteri hivatal a dokumentumban megjegyezte: a szervezők rendelkezésére bocsátja a Mihai Eminescu Központ nagytermét, „hogy ott kulturális rendezvényeket tartsanak a székely szabadság napja alkalmából". Azt is hozzátette, hogy a polgármesteri hivatal „jóváhagyta, hogy legfeljebb tíz résztvevő a prefektusi hivatalhoz menjen, és ott petíciót nyújtson be, amint azt a törvény írja" – áll a közleményben. A hivatal álláspontja szerint a székely szabadság napja résztvevői kizárólag a járdán távozhatnak a megemlékezés helyszínéről.
Nem térnek el a forgatókönyvtől
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csütörtökön közleményben szögezte le: véleményük szerint a polgármesteri hivatal sajtónyilatkozatban közölt tiltása törvénybe ütközik, s a rendezvényt az eredeti forgatókönyv szerint tartják meg. Kincses Előd, a megmozdulás szervezőinek jogi képviselője az MTI-nek elmondta, a városháza nem is tájékoztatta a székely szabadság napja szervezőit, csupán a sajtóközleményben rögzítette álláspontját.
Az ügyvéd egyértelműen hivatali hatalommal való visszaélésnek tekintette a városháza állásfoglalását. Emlékeztetett rá, hogy tavaly júniusban jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a 2016-os és 2017-es demonstráció 2015 elején tett bejelentése jogszerű volt, és a bíróság arra kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy vegye tudomásul a bejelentést. A törvény értelmében a polgármester a bejelentést követő 48 órában tilthatta volna be a két rendezvényt, ezt azonban nem tette meg. Kincses Előd átiratban kérte a csendőrséget, hogy járjon el a szervezőkkel múlt pénteken kötött megegyezésnek megfelelően.
„Florea magyarellenessége nem meglepő már”
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján azt mondta, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester az elmúlt húsz évben mindig is magyarellenes módon nyilvánult meg, nem csoda, hogy ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás elé. A szövetségi elnök az MTI kérdésére válaszolva megjegyezte: „Dorin Florea már nem tudja meglepni". Csak azon csodálkozik, hogy még mindig vannak olyan magyar emberek Marosvásárhelyen, akik nem veszik észre Florea magyarellenességét.
„Úgy emlékszem, hogy sem a bukaresti százezres kormányellenes tüntetést nem hagyta jóvá a polgármester, sem pedig a kolozsvári tízezrest, de ettől még felvonultak az emberek, és elmondták a véleményüket" – jelentette ki Kelemen Hunor. A politikus megjegyezte, ő maga egy korábban egyeztetett program miatt nem tud részt venni a marosvásárhelyi székely szabadság napján.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján a marosvásárhelyi rendezvényen való részvételre buzdította a háromszékieket, és megjegyezte: minden olyan rendezvényt fontosnak tart, amely erősíti a magyar közösséget. Az elöljáró szerint Marosvásárhelyen „tapintható a kettős mérce", hiszen míg az orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE) esetében egy hatályos törvény be nem tartása miatt senki nem vonja felelősségre az intézmény vezetőit, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyében szülőket hallgat ki a korrupcióellenes ügyészség (DNA), és azt firtatják, hogy aki nem katolikus, mit keres abban az iskolában.
Antal is egyértelmű visszaélésnek tartja, hogy a polgármesteri hivatal két nappal a rendezvény előtt közleményben jelezte, hogy nem engedélyezi a felvonulást. „Nem értem, hogy most, amikor Romániában a spontán tüntetések idejét éljük, egy hatóság miért foglal állást ilyen kérdésben" – szögezte le Antal Árpád, aki pénteken a sepsiszentgyörgyi megemlékezésen fog részt venni.
Az SZNT 2004 óta szervez megemlékezést Marosvásárhelyen a székely vértanúk vesztőhelyén állított obeliszknél, a vértanúk kivégzésének évfordulóján, amelyet a székely szabadság napjává nyilvánított. A 2013-as, a 2014-es és a 2016-os rendezvény felvonulással és a régiók kialakítására vonatkozó kormányzati elképzelések elleni, a székelyföldi autonómiaigényt megjelenítő tiltakozással végződött. A szervezők becslése szerint mind a 2013-as, mind a polgármester által részben betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt. 2015-ben Dorin Florea polgármester hivatalosan is betiltotta a demonstrációt, melynek megtartásától el is álltak a szervezők.
A csendőrség a 2016-os felvonulást is betiltottnak tekintette, és mintegy száz szervezőt és résztvevőt bírságolt meg, „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvény" szervezéséért, illetve ilyen rendezvényen való részvételért. A marosvásárhelyi táblabíróság azonban 2016. július elején jogerős ítéletben mondta ki, hogy érvényes volt a demonstráció 2015-ös bejelentése, és az első fokon eljáró bíróság közel hetvenet érvénytelenített a bírságolási jegyzőkönyvek közül.
A március 10-ei megmozdulás szervezői szerdán elmondták: felvették a kapcsolatot a csendőrséggel, hogy a karhatalom – törvényes kötelezettségének eleget téve – biztosítsa az idei rendezvényt. A marosvásárhelyi hagyományos megmozdulás mellett csaknem tíz magyarországi és nyugati helyszínen lesz rokonszenvtüntetés, ezeket több helyütt a román külképviseletek előtt szervezik. Budapesten, a Hősök terén 18 órakor kezdődik a székely szabadság napi megmozdulás – közölték az SZNT vezetői.
A Postaréttől a prefektúráig
A székely szabadság napján tartandó megemlékezés pénteken 16 órakor kezdődik a Postaréten, a székely vértanúk vesztőhelyén állított obeliszknél, ahol többek közt a társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László is felszólal. A rendezvényen várhatóan beszédet mond a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamenti frakcióvezetője, Aitor Esteban Bravo, valamint Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója is.
A beszédeket követően Ferencz Csaba SZNT-alelnök felolvassa a résztvevők követeléseit tartalmazó petíciót, ezt követően a felvonulók elindulnak a prefektúra főtéri épülete felé, s a rendfenntartókkal kötött megállapodás értelmében az egyik közúti sávot is használhatják. A felvonulás után egy tíztagú küldöttség átadja a kormánynak szánt dokumentumot a prefektúra képviselőjének. A székely szabadság napja utolsó mozzanataként 19 órától díjátadó ünnepségre kerül sor a Kultúrpalotában, ahol az SZNT Gábor Áron-díjjal jutalmazza az Európai Szabad Szövetséget.
Vásárhelyi vesztőhely
1854. március 10.-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat: bágyi Török János kollégiumi tanárt, martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani.
A szabadságharc leverése után, az önkényuralom idejében sok magyar hazafi nem tudott belenyugodni az ország függetlenségének elvesztésébe, így terveket kovácsoltak egy újabb, esetleg külföldi segítséggel szervezendő forradalom kirobbantására. Egyik ilyen terv volt a Makk-féle összeesküvés: Makk József volt tüzérezredes főszervező a Törökországban emigrációban tartózkodó Kossuthtól 1851-ben felhatalmazást nyert Habsburg-ellenes nemzeti felkelés hirdetésére. A szervezkedésben részt vett Török, Gálfi és Horváth is.
A kormány tudomást szerzett a készülő felkelésről, Heydte tábornok érkezett Marosvásárhelyre a dolgok kikémlelésére. Árulója is akadt az összeesküvésnek Bíró Mihály személyében, aki megszerezte Török Jánostól a tervezeteket és átadta Heydtenak, ki 1852. január 24-én elfogatta a szervezkedőket. A haditörvényszék tartott felettük a vizsgálatot, melynek eredményeképp a foglyokat felségárulás és összeesküvés vádja miatt kötél általi halálra ítélték.
1854. március 10-én Postaréten állították fel a bitófákat, Nuppenau ezredes katonai parancsnok nem teljesítette a város polgárságának kérését, hogy az ítéletet megváltoztassa golyó általi kivégzésre. Már az 1860-as évektől mozgalom indult, hogy a székely vértanúk sírja fölé síremléket állítsanak. Lázár Ádám képviselő elnökletével szoborbizottság alakult, 1873. augusztus 10-én az emlékoszlop elkészítésével Aradi Zsigmond szobrászt bízták meg. A leleplezési ünnepséget 1875. június 27-én tartották.
Krónika (Kolozsvár)

Tüntetnek a vásárhelyi szülők a katolikus iskoláért
A polgármesteri hivatal mulasztása miatt nem lehet beíratni a gyermekeket a marosvásárhelyi katolikus gimnázium előkészítő osztályaiba – vélik a szülők, akik jövő héten tüntetéssorozattal kívánják a törvények betartására bírni a városházát.
A polgármesteri hivatalt terheli a felelősség a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium körül kialakult patthelyzet miatt, a városháza iskolákért felelős igazgatóságán múlik, hogy a tanintézet önálló jogi személy marad-e – nyilatkozták csütörtöki sajtótájékoztatójukon a szülőket képviselő civil csoport illetékesei. Csíky Csengele és Szatmári Zsolt, a Civilek a katolikus iskoláért csoport tagjai arról számoltak be: a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) jogi és érdekvédelmi segítségnyújtásával közérdekű adatigénylést nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz, a tanfelügyelőséghez és a prefektúrához, a kapott iratokat pedig kronológiai sorrendbe állítva elemezték.
A szülők arra a következtetésre jutottak: az ügy egyértelműen a polgármesteri hivatalnál akadt el. Csíky Csengele és Szatmári Zsolt kifejtette: 2015. augusztus 31-ei hatállyal jelent meg a tanfelügyelőség határozata, amellyel átcsoportosításokkal létrehozzák az iskolát. Rá egy évre, 2016. szeptember 13-án támadta meg ezt a határozatot a városháza iskolákért felelős igazgatósága. „Kerek egy év, illetve egy tanév telik el a két dátum között, ami egy iskola életében hosszú idő. Az iskolaalapítás legfontosabb résztvevője az önkormányzat, amely pontosan tudta, hogyan kell létrehozni egy tanintézetet, és nem akkor ébredt erre rá erre, amikor 2016-ban megtámadta a határozatot” – hangsúlyozta Csíky Csengele. A legfontosabb kérdés így szerintük az: mit csinált egy éven keresztül az iskolát fenntartó polgármesteri hivatal?
Nem készült el az indokló jelentés
A hatályos törvények szerint az iskolákért felelős igazgatóságnak úgynevezett indokló jelentést kell készítenie a fenntartott tanintézetekkel kapcsolatban. Ezt követően a tanfelügyelőség kiállít egy menetlevelet, amelyet visszaküld az önkormányzatnak, a képviselő-testület pedig ez alapján hozza meg a vonatkozó határozatot. Az ügy ezt követően kerül az oktatási minisztériumba. Azonban az első lépést nem tették meg, azaz nem készült el az indokló jelentés – holott a tanfelügyelőség halasztást kért és kapott is a szaktárcától –, az önkormányzattól várt iratok hiányában pedig nem engedélyezhették a ciklusindító, vagyis az előkészítő osztályok elindítását a 2017/2018-as tanévben.
A minisztérium többször is felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét arra, hogy mindenképp szükség van a szakigazgatóság indoklására, de úgy tűnik, ezt nem vették figyelembe. A szülők kérték az igazgatóság állásfoglalását, amelyben azonban az állt, hogy nem szükséges a jelentés. „Gyakorlatilag tehát arról beszélünk, hogy vannak törvények, minisztériumi átirat, módszertan, amelyben részletesen leírják, hogyan kell eljárni, de az iskolákért felelős szakosztály a polgármester tudtával ezt semmibe veszi. Ehhez hasonló hibák miatt lehetetlenült el az iskolánk” – panaszolta Csíky Csengele. Hangsúlyozta: a minisztériumi átirat szerint, amennyiben az igazgatóság megteszi a szükséges lépéseket, a tanfelügyelőség engedélyezheti az előkészítő osztályok elindítását.
Minden nap tüntetni fognak
A szülők jövő héten tüntetéssorozatot szerveznek, hogy felhívják Dorin Florea polgármester, az önkormányzat és a szakigazgatóság figyelmét arra: tiszteletben kell tartaniuk a tanügyi törvényt és az adófizető állampolgárok jogait. A szülők minden nap a városközpontba vonulnak 10 és 11 óra között.
Eközben a marosvásárhelyi gimnázium ügyében interpellációban fordult az oktatási miniszterhez Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei parlamenti képviselője. Mint rámutatott: a helyi képviselő-testület törvényszegést követett el azzal, hogy a február 10-ére összehívott rendkívüli tanácsülésen jóváhagyta az iskolahálózatot, holott nem állt rendelkezésükre az indokló jelentés. Paşcan hangsúlyozta: a vonatkozó minisztériumi rendelet előírja a marosvásárhelyi önkormányzat számára, hogy a Római Katolikus Teológiai Gimnáziummal kapcsolatban határozza meg, hogy ennek további működését vagy a felszámolását javasolja. Hajnal Csilla
RMPSZ: ne akadályozzák az oktatás folytonosságát
Értetlenségének adott hangot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöksége azzal kapcsolatban, hogy a Maros megyei tanfelügyelőség – a tanintézet bizonytalan jogi helyzetére hivatkozva – nem engedélyezi a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium előkészítő osztályaiba való beiratkozást. Mint rámutatnak: a döntés ellehetetleníti a gimnázium működését, holott a tanfelügyelőségnek az oktatás folytonosságának fenntartására kellene törekednie.
Az elnökség úgy véli: a törvény nem kényszerítette erre a lépésre az intézményt, hiszen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által indított ügyben még nem született jogerős döntés. „Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot, akár állami, akár felekezeti jellegű, az ország alkotmánya garantálja” – hangsúlyozza az RMPSZ.
Hajnal Csilla
Krónika (Kolozsvár)

Név szerint említett meghurcoltak, áldozatok
A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek csütörtökön Csíkszeredában, a volt politikai foglyok tiszteletére állított emlékműnél, amelyre több év munkájának eredményeként a csíki mártírok, ellenállók és börtönviseltek nevei is felkerültek.
Kelemen Csongor, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének képviselője felszólalásában úgy fogalmazott: régi álmuk teljesült azáltal, hogy sikerült nyilvánosságra hozni elítélt, meghurcolt és kivégzett csíki bajtársaik nevét.
„Óriási munkába és időbe került, hogy feltárjuk a levéltárakat, és az adathalmazok között megkeressük azokat, akiknek nevei most ezeken a táblákon szerepelnek. Nagy nap ez számunkra, hiszen ma országszerte megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól, különösen a mi vidékünkről, ahol merem állítani, hogy nincs olyan család, amelyben ne lenne olyan személy, akire emlékezni kell” – hangsúlyozta Kelemen. Beszédét követően leleplezték a 2010-ben felállított emlékmű talapzatán elhelyezett kőlapokat, amelyekre rákerült a kommunista rezsim helyi áldozatainak a neve.
Az ünnepségen Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. „Mától többet tudunk, és ezáltal többek vagyunk, hiszen az itt felírt személyek által viselt kereszt mindannyiunk keresztje. Kötelességünk tenni azért, hogy az ő mártíromságuk ne legyen hiábavaló” – fogalmazott Ráduly. Az ünnepség végén Darvas Kozma József római katolikus esperes és Solymosi Alpár unitárius lelkész megáldották a 227 névvel kibővített emlékművet, amelyen egyébként a nevek mellett az áldozatok lakhelye és bebörtönzésük időszaka vagy haláluk időpontja is szerepel. Az ünnepségen továbbá elhangzott, a titkosítások miatt megtörténhet, hogy többen lemaradtak a listáról, de van lehetőség póttábla kihelyezésére.
Iszlai Katalin
Krónika (Kolozsvár)

Kulcsfontosságú közösségi lét Nagyszebenben
Tizenegy éves a Nagyszebeni Magyar Kulturális Központ, amelynek tevékenységét Serfőző Levente értékelte a Krónikának. A központ vezetője kifejtette, elégedett az eddigi eredményekkel, hiszen egyre többen kapcsolódnak be rendezvényeikbe, ugyanakkor új terveik is vannak.
Tizenegy éves immár a Nagyszebeni Magyar Kulturális Központ, amelynek vezetője, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke, Serfőző Levente a Krónikának kifejtette, már azt is nagy teljesítménynek tekinti, hogy az egyesület megérte a szép kort, és megállt, megáll a saját lábán.
A vegyes házasságban élőket is megszólítják
„A helyi és megyei tanács is támogat, de a pályázataink által elnyert összegek segítségével szervezzük eseményeinket. Éves költségvetésünk 60%-át a helyi támogatásokból nyerjük" – mondta el Serfőző Levente, aki önkéntesként vezeti a kezdetektől a kulturális központot. Kitért arra is, hogy bár a hivatalos statisztikák szerint Nagyszebenben 2200 magyar él, a valóságban ennél sokkal többen vannak, hiszen egyre több magyar család és fiatal tartózkodik időlegesen, ideiglenes tartózkodási engedéllyel a városban és a környékbeli falvakban gyakran évekig, évtizedekig is, arányuk pedig nem látszik a hivatalos statisztikákban.
„Az is számít, hogy a város épített környezete nagymértékben fejlődött, a környéken is rengeteg új lakás épül, ami idevonzza a magyar fiatalokat is. Központunk kulturális programjaiba pedig egyre többen igyekeznek közülük bekapcsolódni, de ők maguknak is szerveznek külön találkozásokat, eseményeket. Például azok a magyar fiatalok, akik szebeni nagy cégeknél dolgoznak, rendszeresen összejárnak szerdánként, ugyanakkor a gyerekek számára is szerveznek programokat az itt élő magyarok" – mondta Serfőző Levente.
A kulturális központ vezetője úgy fogalmazott, igyekeznek nemcsak a helybeli magyarok, de a városba érkezők számára is gazdag, átfogó kulturális programokat szervezni, ugyanakkor kiemelten fontosnak tartják, hogy – mivel nagyon sok a vegyes házasság a környéken – a román–magyar családok tagjait is megszólítsák. Serfőző szerint nem feltétlenül az a záloga a megmaradásnak, hogy magyar iskolába járjanak a gyerekek, Nagyszebenben például a magyar központ tehet nagyon sokat azért, hogy kialakuljon és megmaradjon a magyar közösség.
Új székhelyet szeretne a központ
„Az elmúlt évek során már kikristályosodott számunkra, hogy milyenfajta programokra vevő a közönség, mit igényelnek a különféle korosztályok. Természetesen vannak olyanok, akik magasabb kulturális igényekkel rendelkeznek, és olyanok is, akik a könnyedebb, szórakoztatóbb műfajokat részesítik előnyben. Mi mindenképpen igyekszünk az egész nagyszebeni magyar közösséget megszólítani rendezvényeinkkel. Így gyerekeknek, fiataloknak, idősebbeknek szóló programokat is hozunk, és nem véletlenül mondom, hogy hozunk, hiszen a fellépők máshonnan érkeznek, Székelyföldről, egész Erdélyből, Magyarországról" – fejtette ki Serfőző Levente.
Mint mondta, sikerként értékeli, hogy tíz évvel ezelőtt még ők fizettek a rendezvényekért, mostanra pedig már a fellépők, résztvevők keresik meg a központot, amely így befogadó intézményként működik. A vezető kifejtette, fontos tervük, hogy végre állandó székhelyen működjön az egyesület, hiszen mostanig 3-4 évig maradtak egy épületben, aztán költözniük kellett, ugyanis nincsen saját ingatlanjuk.
„Egyesületünk tiszteletbeli elnöke Guttman Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember, 3-4 évig ő bocsátott rendelkezésünkre egy ingatlant. Jelenleg a református egyház régi felekezeti iskolájának visszaszolgáltatott épületében működik a központ, egyetlen teremben. Az a szándékunk, hogy ugyanebben az épületben felújítsuk a 250 négyzetméteres manzárdfelületet, és abban legyen a székhelyünk. Nyilván a visszaszolgáltatott ingatlan nincsen a legjobb állapotban, úgyhogy pályáztunk, hogy megfelelőképpen fel tudjuk újítani. Igazi kulturális és ifjúsági központot szeretnénk, és itt az ifjúságin is óriási a hangsúly, hiszen a fiatalok nélkül nyilván nincsen magyar jövő” – fogalmazott Serfőző Levente.
Születésnapi rendezvényekkel ünnepel hétvégén a szebeni központ
A 11. születésnapját ünneplő Nagyszebeni Magyar Kulturális Központ eseménysorozattal jubilál a hétvégén. Az intézményt 2006. március 11-én indították útnak, az ünnepi rendezvény keretében filmvetítéseket, kiállításmegnyitókat, könyvbemutatót szerveznek pénteken és szombaton. Pénteken a Habitus könyvesboltban vetítik Szőts István: Emberek a havason (1942, 89 perc) és Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr (1956, 90 perc) című klasszikus filmjeit.
Szombaton fotókiállítás lesz Varázsképek címmel, majd egy másik fotótárlat is várja a közönséget, Nagy Lajos fotóművész jelenlétében Kovács László Attila, a Camera Club Siculorum Fotóklub elnöke nyitja meg a kiállítást. A Habitus könyvesboltban bemutatják Dimény H. Árpád: Levelek a szomszéd szobába című kötetét, a szerzővel Szonda Szabolcs a Sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója beszélget. D. Haszmann Orsolya múzeológus vetített képes előadás keretében mutatja be a csernátoni Haszmann Pál Múzeumot, majd levetítik Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965, 90 perc) című alkotását.
Kiss Judit
Krónika (Kolozsvár)

Székely szabadság: így provokáld a magyarodat
Újabb fejezethez értünk
A marosvásárhelyi önkormányzat pitiáner eszközökkel próbálja provokálni a magyar közösséget című, lassan végtelenné váló történetben.
Az előző évek méltatlan kekeckedései után persze túl szépnek is tűnt, hogy igaz legyen: idén semmilyen módon nem próbálják meg ellehetetleníteni a székely szabadság napjára szervezett autonómiapárti felvonulást. Azt követően azonban, hogy az illetékes bíróság jogerősen kimondta: az önkormányzatnak a bejelentést követően 48 órája lett volna megtagadni a tavalyi menetelés engedélyezését, mivel pedig ezt nem tette meg, nem tagadhatta meg annak jóváhagyását, azt lehetett hinni, hogy idén végre észhez tértek, és nem próbálják alattomos eszközökkel tovább szítani a magyar és román közösség közötti feszültséget.
Nos a legkevésbé sem így történt. Most persze – legalábbis azt hiszik – fifikásabbak, hiszen a postaréti megemlékezést engedélyeznék, „csupán” a többezres menetelést nem. „Kárpótlásként” megengednék, hogy tíz személy átadja az autonómiakövetelésekről szóló petíciót a prefektusi hivatalban, és felajánlják a városi művelődési házat, hogy ott „kulturális rendezvényt” tartsanak a székely szabadság napja alkalmából. Ami természetesen nem egyéb a magyarok megalázására és felhergelésére tett primitív kísérletnél.
A rendezvény legfőbb célja ugyanis természetesen nem az, hogy néhány politikus elcsépelt panelektől hemzsegő, fellengzős beszédei után a tömeg párás szemmel hazafias dalokat és verseket hallgasson egy kultúrházban, hanem az, hogy a remények szerint legalább tízezres tömeg felvonulásával mutassa meg országnak-világnak: igenis van tömegtámogatottsága a székely autonómiának.
Az önkormányzat legújabb kekeckedésével ezt próbálná megakadályozni ezekben a román sovinizmus számára vérzivataros időkben, amikor már az Egyesült Államok külügyminisztériuma is következetesen megemlíti éves emberi jogi jelentéseiben a romániai magyar közösséget az állami szervek részéről ért jogtiprásokat.
Az önkormányzat alattomos módon szinte az utolsó percig kivárt, hiszen kevesebb mint két nappal a felvonulás előtt közölte, hogy mégsem kívánja engedélyezni azt. Csakhogy – amennyiben helytállóak a szervezők ügyvédjének kijelentései – erről csupán egy sajtóközleményt adtak ki, hivatalos értesítést nem küldtek. De ha ki is küldik, alapvetően mégiscsak a jogerős bírósági ítélet az irányadó, amely szerint tetszett volna az önkormányzatnak még a rendezvény 2015-ös bejelentését követően, két napon belül elkaszálni azt. Ha nem tette, akkor magára vessen. A mostani gesztus így nem értékelhető többnek ócska, szekus stílusú provokációs kísérletnél, amelynek célja egyrészt elbizonytalanítani azokat, akik más településekről utaznának a rendezvényre, másrészt etnikai feszültséget gerjeszteni.
Persze magyar szempontból az is lényeges kérdés, milyen mértékben szükséges, illetve elegendő az autonómiaküzdelemben a rutinszerűségbe – amibe már az önkormányzat szokásos ostoba kekeckedései is beletartoznak – lassan belesüllyedő székely szabadság napi felvonulás. Amelyre a legnagyobb, parlamenti képviselettel rendelkező magyar szervezet tagjai csupán „magánemberként” mehetnek el, mert az RMDSZ nem akarja a nevét adni egy nem kizárólag általa útjára indított kezdeményezéshez.
Arról nem is beszélve, hogy még arról sincs valódi, igazán széles körű konszenzus, hogy miben is áll az az autonómia, amiért évről évre a vásárhelyi önkormányzat gerjesztette feszültség közepette vonulgatni kell. Amíg az erdélyi magyar közélet összes szereplője RMDSZ–MPP-stül, EMNP-stül, erdélyi és Székely Nemzeti Tanácsostul nem képes végre összeülni, hogy alapos és átfogó tárgyalások után közös, egyértelmű és mindenki által felvállalt autonómiakoncepciót dolgozzanak ki, amelynek a parlamenti beterjesztését is közösen támogatják, addig a felvonulás alig tűnik többnek marketingfogásként jól alkalmazható pótcselekvésnél. Ami után a szervezők és a résztvevők csöndben hazamennek, elégedetten nyugtázva: most megint jól megmutattuk.
Aztán egy évig megint marad minden a régiben.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

A váradi Fekete Sas palotával is kibővült a Mini Magyarország makettpark
(MTI) – Észak-Erdély és Kárpátalja emblematikus épületeinek, templomainak kicsinyített másával, köztük a munkácsi várral, a Vereckei-hágó Emlékművel vagy a szatmárnémeti zsinagógával bővült a Szarvasi Arborétumban található Mini Magyarország makettpark.
Az 500 négyzetméteren elterülő legújabb látványosságok péntektől tekinthetőek meg, így például Huszt vára, az aknaszlatinai sóbányák, az UNESCO világörökségét képező Kárpátok fatemplomai közül a körösmezői fatemplom vagy a nagyváradi Fekete Sas palota eredetivel minden apró részletében megegyező, kicsinyített mása – közölte az MTI-vel Klemann Tímea sajtóreferens. Hozzátette: az összesen tizenhat új makett között két magyarországi épület is szerepel: a máriapócsi kegytemplom és a túristvándi vízimalom.
Emellett újabb méterekkel bővült a vasútmakett-hálózat is, ahol mostantól a több mint 100 méter hosszú sínpáron gombnyomásra indítható több szerelvény, például a történelmi jelentőségű gulágvonat is. A Magyarország történelmét, hagyományait és építészeti nevezetességeit bemutató, több mint két hektáros makettpark 2013 áprilisában nyílt meg a Szarvasi Arborétum területén. A turisztikai attrakció a főváros és a megyék, valamint a határon túli területek leghíresebb épületegyütteseinek kicsinyített másait foglalja magába. Mostanáig 54 épület és híd, 13 állomás épület, 7 hajó és 8 mozdony makettje található meg a parkban, 21 makett interaktív.
A debreceni református nagytemplomból zsoltár hallatszik, a jáki templomból gregorián dallamok szólnak, a szegedi dómnál felcsendül a híres harangjáték, a pécsi dzsáminál a müezzin imára hívó hangja hallható. A Mini Magyarország projekt magánvállalkozásban valósult meg, a brüsszeli Mini Europe és a klagenfurti Minimundus makettparkok világa alapján álmodták meg és hozták létre. A makettparkba tavaly 92 ezren látogattak el.
erdon.ro

Székely „terroristaügy”: nem az, aminek látszik
Tizenöt hónapja borzolja a kedélyeket a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két székelyföldi vezetőjének a „terrorista ügye”. Az ügyészség gyenge lábakon álló bűnvádi iratcsomót nyújtott be a bukaresti bíróságnak. Kiderült, hogy a fő vádpontot jelentő hangfelvétel még magyarul is érthetetlen.
A terrorizmussal vádolt Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két vezetőjének ügye 2015 decemberében kezdődött: Beke István Attilát, a szervezet kézdivásárhelyi elnökét azzal vádolja a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT), hogy házi készítésű bombát akart robbantani a város december elsejére szervezett katonai parádéján, míg Szőcs Zoltán erdélyi elnök bűne a robbantásra való felbujtás. A sajtóban megszellőztetett gyanúsítgatásokat a HVIM azonnal visszautasította: közleményeik szerint nem terveztek semmilyen akciót a román nemzeti ünnepre. Azt hangsúlyozták, hogy a tagok kommunikációs kapcsolatait a román hatóságok rendszeresen ellenőrzik, amivel a szervezet tagjai is tisztában vannak.
Az első házkutatásról szóló sajtóértesülések szerint a rendőrség és az ügyészség emberei nem találtak bizonyítékot a bomba elkészítésének szándékáról. Beke István lakásán a szervezet címerével ellátott zászlókat, pólókat, néhány szilveszteri petárdát, csillagszórókat, a családi számítógépet és egy Airsoft gumilövedékes fegyver tartozékait foglalták le. A DIICOT későbbi közleménye szerint a lakásban bomba készítésére alkalmas tárgyakat találtak. Hamarosan nyilvánossá vált, hogy Beke Istvánt a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) az ügyészséghez eljuttatott információi alapján vették őrizetbe. A SRI közleményben erősítette meg, hogy régóta megfigyelés alatt tartotta a szervezetet. Kiderült, a vádlott kézdivásárhelyi cégének egyik irodájában helyezték el a lehallgatókészüléket. Az eszköz által rögzített október 10-i
beszélgetésből hámozta ki az ügyészség a bombakészítésre és a robbantásra utaló jeleket. A SRI állításai körüli gyanakvásokat azonban megerősítette, hogy utólag kiderült: a vád alapját jelentő beszélgetés nem is a titkosszolgálattól, hanem az egyik HVIM-tagtól származik, aki társainak tudta nélkül rögzítette a beszélgetést.
Nem bomba, csak annak hallatszik
A rögzített beszélgetés több részlete is megjelent a sajtóban. Ezzel párhuzamosan a gyanúsítottak és a tanúk vallomásai megkérdőjelezték az ügyészség bombakészítésről szóló vádját. A nyomozásból az is kiderült, hogy azért találtak Airsoft fegyvertartozékokat a vádlott lakásán, mivel a házaspár a Neoforum Siculorum Airsoft Tactical Unit nevű helyi lövész-sportegyesületnek a tagja, amely Esztelneken Airsoft-pályát működtet. Az ilyen típusú eszközök alacsony energiájú légfegyverek, amelyet műanyaglövedékekkel töltenek fel, és a paintballhoz hasonló hobbisportban használják. A találkozón résztvevő Hodor Istvánt is kihallgatták, aki azt állította: Beke István az Airsoft-pályára akart egy műanyaggolyókat kilövő szerkezetet vásárolni, amit a sportlövészet követői „bombának” becéznek, és amely a világhálón is megrendelhető. Többen is azt állították, hogy a gyanúsított ezt a szerkezetet szerette volna házilag elkészíteni, mivel drágának tartotta az eszköz árát.
Jogsértően járt el a DIICOT
Egyértelmű, hogy teljesen mást állít a DIICOT és mást a gyanúsítottak, illetve a tanúk. A kérdés csak az, ki mond igazat. A DIICOT által közzétett bűnvádi dosszié szerint a hangfelvétel arra vall, hogy a vármegyések távirányítással akartak petárdákat robbantani a december 1-jei ünnepségen, Kézdivásárhely központjában, a szerkezet elkészítésével pedig Beke Istvánt bízták meg. Az ügyészségi vádirat azt bizonygatja, hogyan tervezték meg az akciót. A vármegyés vezető okostelefonján keresztül hozzáférhetett a városközpontban található cége épületének kamerájához, így végignézhette volna, amint az ünneplő tömeg elhalad saját irodája előtt. Megfelelő pillanatban távirányítással a cége előtt található szemeteskukában robbantotta volna fel a 400 petárdából álló robbanószerkezetet. A DIICOT szerint a felvételen hallatszik, amint egyik társa a gyanúsítottnak azt javasolja: az akcióhoz új telefont és SIM-kártyát vásároljon, és használat után dobja el. A vádirat szerint Beke István számítógépének átvizsgálásakor látták, hogy a gyanúsított korábban telefonokat árusító oldalakat nézegetett.
Leszámítva azt a képtelenséget, hogy valaki saját irodája előtt akar „egyenes adásban” robbantani – erről már több román újságíró is kifejtette humoros véleményét –, a gyanúsított felesége szerint az egész perirat törvényellenesen állt össze. Egyrészt a gyanúsítottat törvényellenesen korlátozták nyelvi jogainak gyakorlásában: nem kérhetett tolmácsot és a jegyzőkönyveket is csak román nyelven olvashatta, miközben nem született meg a felvétel pontos magyar nyelvű átirata sem. Kérdés, mi alapján fordították le a vádiratban szereplő beszélgetés részleteit. Az eddigi bírósági tárgyalásokon erre senki nem kapott választ, márpedig ez a beszélgetés képezi a vádirat gerincét.
Beke István felesége szerint a dokumentumban az is szerepel, hogy a HVIM egy szeparatista és fasiszta szervezet, amelynek célja Nagy-Magyarország helyreállítása. A vádirat tehát össze-vissza kalandozik komoly bizonyítékok nélkül – vélik a hozzátartozók.
Előzetes fogságtól a szabadulásig
Beke István előzetes letartóztatás után a védőügyvéd fellebbezett, 2015. december 9-én azonban a legfelső bíróság indítványát elutasította. Az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával őrizetbe vett férfi továbbra is vizsgálati fogságban maradt. A DIICOT kérésére a bíróság 2016. január 29-ig hosszabbította meg az előzetes fogvatartás időtartamát. December 29-én a hatóságok újabb házkutatást tartottak, ezúttal a HVIM erdélyi elnökének, Szőcs Zoltánnak a lakásán. Az ügyészek a férfi otthonában Wass Albert-könyveket és nemzeti jelképeket foglaltak le, majd közölték vele, hogy Bukarestbe viszik kihallgatásra. Később kiderült: alkotmányos rend elleni cselekedetekre való felbujtással és a robbanóanyagokra vonatkozó törvény megsértésére való felbujtással gyanúsítják, mert Beke Istvánnal együtt vett részt az október 10-i találkozón. Bukaresti kihallgatása után vették őrizetbe, amit harmincnapos előzetes letartóztatás követett. Az ügyészség azzal egészítette ki a hangfelvételről készült korábbi jegyzőkönyveket, hogy Szőcs Zoltán húsz bomba elkészítésére tett javaslatot, és azt tanácsolta a szervezet tagjainak, hogy december 1-jén ne tartózkodjanak az országban. 2016 februárjában 30 nappal hosszabbították meg mindkét HVIM-vezető előzetes letartóztatását, végül májusban emeltek vádat ellenük.
A vádhatóság időközben új lehetséges bizonyítékkal állt elő: közleményük szerint Beke István korábban 400 petárdát vásárolt. Az egyik tárgyaláson az ügyészség súlyosbította a vádemelést, és azt állította, hogy a vármegyések nemcsak Kézdivásárhely központjában robbantottak volna, hanem a megyében erre a célra egy földgázvezetéket is kiszemeltek. Az újabb és újabb ügyészségi igyekezet azonban mégsem tudta meggyőzni a bíróságot a vádlottak egyértelmű bűnösségéről. Tavaly júliusban az előzetes letartóztatásukat házi őrizetre enyhítették, majd novemberben megszüntették a házi őrizetet is, de a két szabadlábon védekező férfinak időnként meg kell jelennie a bűnügyi hatóságok előtt. Az ország területét nem hagyhatják el, egymással nem léphetnek kapcsolatba, és a HVIM rendezvényein sem vehetnek részt.
Sokba került a heccelődés
Hodor István, a szervezet tagja korábban azt nyilatkozta a Székely Hírmondó című napilapnak, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi tagjai tudtak arról, hogy lehallgatják őket, éppen ezért szándékosan heccelni akarták a román hatóságokat azzal, hogy a beszélgetésük során bombarobbantást terveztek a román nemzeti ünnepre. A férfi megerősítette: a beszélgetés során elsősorban az Airsoft nevű sporthoz szükséges, gumilövedékes eszközről beszéltek, ezt követően pedig az egyik tag viccelődni kezdett, hogy egy hasonló szerkezetet december 1-jén is kipróbálhatnának. A beszélgetés során a bombát pizzának keresztelték el. Hodor szerint a hatóságok figyelmének szándékos felhívásával a vármegyések azt akarták tesztelni, milyen mértékben hallgatja le őket a román titkosrendőrség.
Közeledik az ítélethirdetés
Az Átlátszó Erdély című oknyomozó hírportál idén januárban megjelentetett cikke szerint nem hatósági hangfelvétel alapján emeltek vádat a vármegyés vezetők ellen, hanem a saját társuk által készített és a román hírszerzéshez eljuttatott felvétel nyomán. A hírportál munkatársa részt vett a január 27-i bírósági tárgyaláson, ahol a többórás felvételből 25 percet játszottak be. Az igen zavaros és rossz hangminőséget érthetetlenné tette az is, hogy többen egymásra beszélnek. A közzétett hangfelvételből érdemi információ nem derült ki. A tárgyaláson tudódott ki, hogy a magyarul is alig érthető, zavaros beszéd alapján kizárólag csak román jegyzőkönyv született rossz fordítással, illetve számos ferdítéssel. Kiderült, hogy a bombarobbanás ötletére Beke István egyik hallható „meglátjuk” szavát a román fordító így adta vissza: „facem”, azaz megcsináljuk. A bíróság megtagadta a védelem kérését, hogy hozzájusson az ügyiratcsomóhoz mellékelt teljes hangfelvételhez.
A tárgyaláson videohíváson keresztül egy védett tanút is kihallgattak, akinek eltakarták az arcát, és hangját eltorzították. A tanú azt állította, ő rögzítette az október 10-i beszélgetést, az Átlátszó Erdély munkatársai szerint ugyanakkor a tanú számos kérdésre nem válaszolt, a bíró pedig befolyásolta a tárgyalás menetét. Amikor a védett tanúval beszélgettek, az a Bandi Szabolcs nem volt jelen a tárgyaláson, aki egykori HVIM-tagként és a vádlottak régebbi barátjaként előzőleg Szőcs Zoltánék ellen tanúskodott.
A bíróság később fog arról dönteni, hogy hozzáférhetővé teszi-e a teljes hangfelvételt a jegyzőkönyvvel való összevetés érdekében. Idén februárban Beke István ügyvédje a Maszolnak azt nyilatkozta: a vádlottak feltételezett bűncselekményeit alkotmányos rend elleni cselekedetre tett kísérletre, illetve az erre való felbujtásra enyhítené a bukaresti táblabíróság. Lică Dragoş Cristian ügyvéd elképzelhetőnek tartja, hogy a március 24-i tárgyalás után az ítélethirdetés következik, mivel a bíró sorra elvetette a védelem kifogásait, és olyan tanúk kihallgatását sem engedélyezte, akiknek behívatásával korábban még egyetértett.
Kádár Hanga
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Szórványsors
Az indíték egy aradi vitafórum, amelyet az anyanyelvű oktatásunknak szentelt egy aradi katolikus civilszervezet. Ennek vezetője korábban így nyilatkozott: személyesen senkit nem hívunk meg, de mindenkit szeretettel várunk, aki érintve érzi magát az anyanyelvű oktatás kérdésében.
Aradon most még mintegy tizenötezer magyar él, többségük katolikus. Két iskolában tanítanak magyarul, egy kerületiben és a központi magyar főgimnáziumban. Létezik városi RMDSZ szervezet és tíz kerületi is. Van szervezete a Magyar Pedagógusszövetségnek is. Hetente hatszor megjelenik a Nyugati Jelen, amely két hétig hirdette a rendezvényt ötezer Arad megyei előfizetőjének, akiknek fele aradi.
A százötven férőhelyes teremben az eseményen tizenketten jelentek meg. A szervezőkön kívül jelen volt a napilap újságírója, néhány szülő, aktív és nyugdíjas pedagógus és egy másfél éve a közoktatásról ötrészes cikksorozatot író személy. Nem láttam egyházfit, érdekvédelmi politikust, de pedagógust sem. Valahogy így áll, itt tart annak a városnak a magyarsága, amelynek 1834–1919-es dicsőséges időszakáról alig fél éve Arad halad címmel adtak ki könyvet, s ahol 2004 óta ismét áll Zala György szabadságszobra, amelyet a díszbeszédek után évente kétszer koszorúz meg a romániai és magyarországi politikai csúcsvezetés, ahol a hivatalból jelenlévők többen vannak, mint az önszántukból megjelenő aradi magyarok. 1910-ben a város 77 542 lakosából 48 761, 62,88 százalék volt magyar, míg 2011-ben a 159 074-ből csak 15 396, vagyis 9,67 százalék.
Évente több olyan magyar rendezvény van a városban, amelyre nagyjából száz érdeklődő gyűl össze, többnyire idős személyek. Ezeken az alkalmakon alig látni óvónőt, tanítót, tanárt. A történelemtanárok alig mennek el a történelmi tárgyú rendezvényekre. Így azon sem lehet csodálkozni, hogy a kevés aradi magyar fiatalból csak a koszorúzásokon lehet látni, mert kivezényelik őket.
Az Arad megyei magyarság állapotát leginkább az általános iskolát végző nyolcadikosok létszámának alakulása tükrözi:
2006 2011 2016 összesen
Arad 74 55 27 156
Vidék 67 97 65 229
Vidék alatt a kisiratosi (38), pécskai (36), simonyifalvi (29), kisjenői (26), zerindi (23), nagyiratosi (19), ágyai (18), zimándújfalusi és zimándközi (18), majláti (16) és kisperegi (6) tíz iskola értendő. A zárójelekben a három év végzőseinek az összlétszáma szerepel. A tíz vidéki iskolából csak kettő nem létszám alatti engedélyes, míg ebben a tíz évben Aradon négyről kettőre csökkent a magyarul oktató iskolák száma. A vitafórum kezdeményezői 36 aradi magyar gyermekes családot kerestek meg. 17 román iskolába járatja gyermekét.
Szórványsors. A kimúlásra váró, az elmúlás útját járó, beletörődött emberek sorsa.
Nagy István
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Bodó Barna: erdélyi magyar fesztiválipar van születőben
Kizárólag a közösség érdekében szervezett fesztiválokat tartja értelemmel telítettnek Bodó Barna politológus. Az ismeretterjesztő szakíró a szerkesztésében megjelent, romániai magyar fesztiválokról szóló civil évkönyv csütörtöki, csíkszeredai bemutatóján bírálatokat is megfogalmazott.
Vitára sarkalló kijelentésekben is bővelkedett a 2014-es és 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyv bemutatója Csíkszeredában. A Hargita Megyei Kulturális Központ pincetermében csütörtök este tartott közönségtalálkozón a házigazda, Ferencz Angéla faggatta a szerkesztőt az erdélyi magyarság 35 jelentős fesztiválját felvonultató kiadványról. A kötet szerzői 35 év alatti civil szférában dolgozó kutatók és szakemberek, akik bő fotóanyaggal illusztrált tanulmányokban, illetve sajtó összeállításban mutatják be a rendezvényeket.
A 65 dkg súlyú kötet kizárólag krétázott papírra készült, éppen a felvételek minőségének igényével, és az est meghívottja, Bodó Barna szerkesztő szerint egy társadalom demokráciájának állapotát méri az, hogy a civil szféra mennyire él, mennyire működik. Izgalmas volt az élénkítőre sikerült találkozón, hogy Sepsiszentgyörgyről elszármazott, Temesváron élő szerző-szerkesztő, és Ferencz Angéla társadalomkutató, kulturális intézményvezető, nem látják mindenben egyformán a téma vonzatait.
Míg Ferencz Angéla szerint meglehetősen sok rendezvény van, melyek között egymást erősítő hatásra, összedolgozásra lenne szükség, a politológus statisztikai alapon kevésnek tartja az erdélyi közösség magyar rendezvényeit. Az általa létrehozott civil kutatóintézetet létrehozó Bodó Barna úgy tartja: a létező körülbelül 2000 fesztivál száma a Magyarországi 60 ezer rendezvényhez mérve nagyon kevés. Mint mondta, csak azért tűnhet soknak, mert mindig ugyanaz a pár száz ember vesz részt minden rendezvényen.
Kifejtette, rendezvények között disztingválni azért fontos, mert míg a tömbmagyarság rendezvényei zömét a helyi önkormányzatok feladatként teljesítik, a szórványban az „etnikai tartalmak” szolgáltatói civilek. A Brassói magyar napok példájával támasztotta alá azt is, hogyan bojkottálják egymást „bájosan” az erdélyi magyar politikai szervezetek, a közösség végső kárára.
Ferencz Angéla kérdésére, tapasztalati tanácsként kiemelte: a szervezőknek fontos lenne a fiatalság hangsúlyosabb megszólítása, a stafétaátadás „előzékenyebb” előkészítése. Míg a nemrégiben kultúra-turizmus-kisebbség témában konferenciát társszervező Ferencz Angéla arra kérdezett rá: a „befelé forduló”, „önmagunknak szervezett” rendezvényeket hogyan lehetne a szakember szerint gazdasági-turisztikailag is hatékonnyá tenni, Bodó Barna kategorikusan kijelentette: jövedelmező fesztivál nincs.
Szerinte fesztiválipar van ugyan születőben, de a fesztiválbüdzsé „a közösségépítés költsége”. S míg a házigazda példaként a Double Rise Fesztivált említette a tájainkon még nem elsajátított profizmus címszónál, addig Bodó Barna egyenesen megkérdőjelezte, hogy erre a fesztiválra szüksége lenne az erdélyi közösségnek. Mint részletezte, a rendezvényen maga is kutatott csapatával, és ebből a pozícióból egyáltalán kérdéses, miért van szükség erre a Kolozsvárt is meghaladó turistaforgalmat eleve lebonyolító, mindössze 660 fős létszámú torockói közösségnek.
Az esten tovább szó esett a rendezvények magyarországi kormánytámogatásáról, mint utalt rá, a kötetben számszerűsített adatok is találhatók. A szerkesztés alatt levő következő kötet az erdélyi ifjúsági szervezetek történetét veszi górcső alá, a szerkesztő szerint vélhetően viharokat is kavarva az egykori ellentétek feltárásával.
Gellért Edit
maszol.ro

Párbeszédet követeltek Székelyföld státuszáról petíciójukban a tüntetők
A román kormány és a székely nép legitim képviselői közötti párbeszéd elkezdését követelték petíciójukban pénteken a székely szabadság napján Marosvásárhelyen összegyűlt tüntetők.
A Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót a székely vértanúk emlékműve mellett felállított pódiumon olvasta fel Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, és „Autonómiát!" felkiáltással fogadta el az összegyűlt tömeg. Ebben leszögezték, hogy a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten kinyilvánítják: követelik Székelyföld területi autonómiáját.
„Székelyföldnek akár feldarabolása, akár egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának, ellentmond Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek" – állapították meg.
Aggasztónak vélték, hogy Székelyföld a belső leszakadás pályájára került abban a fejlesztési régióban, amelyhez jelenleg tartozik. Azt is aggasztónak találták, hogy az autonómia ügyében évek óta szorgalmazott párbeszéd helyett szaporodnak a közösséget ért megaláztatások, a közösségi szimbólumok és intézmények elleni támadások.
„Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát!" – áll a dokumentumban. Úgy vélték, Románia érdekeit is szolgálná, ha a székely-magyar közösség történelmi szülőföldjén a szubszidiaritás elvének megfelelően átvenné a közügyek jelentős részének a megoldását.
„Mindez csakis párbeszéddel, a helyi közösségek szabad akaratával, a demokratikus elvek betartásával, az állampolgárok közötti szolidaritással és konstruktív együttműködéssel valósítható meg" – hangsúlyozták petíciójukban a megmozdulás résztvevői.
A tüntetők azt követelték, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót, melynek kialakításánál a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezetet vegyék alapul. Kérték, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Tiltakoztak ugyanakkor a székelyföldi oktatási intézmények ellehetetlenítése, az önkormányzatok zaklatása, az anyanyelvhasználat korlátozása, a székely szimbólumok üldözése ellen. A tüntetők egyben kinyilvánították szolidaritásukat a jogállam védelmében Románia nagyvárosaiban szervezett megmozdulásokkal. Azt is követelték, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal. „Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!" – zárul a székely szabadság napján Marosvásárhelyen elfogadott petíció, melyet a tömeg „Autonómiát!" felkiáltása szentesített. MTI
Erdély.ma

Székelyek az esőben
Zuhogó esőben, a korábbi rendezvényekhez képest megfogyatkozott létszámban, pontban délután négykor elkezdődött Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napja eseménysorozata.
Délután háromtól folyamatosan zuhog az eső Marosvásárhelyen, így meglehetősen gyéren állnak az emberek a postaréti székely vértanúk emlékművénél, a kezdésre mintegy ezren gyűlhettek össze – jelenti a helyszínről kollégánk. Székely és magyar zászlókat lengetnek a résztvevők, de többségük inkább esernyőt tart a feje fölött. Ami a zászlókat, pontosabban azok rúdjait illeti, kollégánk eddig nem értesült a tavalyihoz hasonló incidensről – amikor a csendőrök zászlórudakat koboztak el –, úgy tűnik tehát, hogy a résztvevők megértették a szervezők kérését, és nem vittek magukkal hegyes végű botokat, rudakat. Most az esernyő botja, esetenként PVC-cső szolgál zászlórúdként.
Egyébként a csendőrök és a rendőrök már délután háromtól biztosítják a helyszínt az egész útvonalon, amelyen végig fognak vonulni a résztvevők: a Postaréttől a főtérig, illetve ott vannak a Postarét környéki kis utcákban is.
Idén eddig nem érkeztek különösebb tömegek buszokkal, inkább külön-külön érkeztek az emberek, kisebb csoportok, semmint egyszerre több busznyi nép – számol be tudósítónk, hozzátéve, hogy a tavalyi kép, amikor egyszerre 5–10 busz érkezett a helyszínre, most egyáltalán nem jellemző.
Közben zajlanak a beszédek, Szűcs Péter, a Marosszéki Székely Tanács alelnöke felszólalását követően elhangzottak már Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnökének, Szabolcs Attila magyar országgyűlési képviselőnek a gondolatai, de felolvasták már Szili Katalin miniszterelnöki megbízott üzenetét is – tudósít munkatársunk, miközben éppen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke intézi beszédét az egybegyűltekhez.
Az eső továbbra is kitart, a felszólalók mondandóját többnyire kulturáltan hallgatják a résztvevők, igaz, néha azért be-be hallszik egy-egy füttyszó vagy hurrogás. Mintegy háromezren gyűlhettek össze a Postaréten, hogy leróják kegyeletüket a Habsburg-ellenes székely szervezkedés 163 évvel ezelőtt kivégzett vértanúinak emlékművénél, és a prefektusi hivatal elé vonulva nyilvánítsák ki a székelység autonómiaigényét.
Tőkés László szerint az erdélyi magyarságnak ma is az árulás, az önfeladás és hatalombarát opportunizmus árnyékában, közegében kell folytatnia küzdelmét szabadságáért, szülőföldje ártó szándékú területi-közigazgatási átrendezése ellen.
Az EMNT elnöke felidézte, a székely vértanúkat is magyar áruló küldte 163 éve a vérpadra. Arany János forradalmi verssorait idézte: „Haj, ne hátra, haj, előre! / Vérmezőről vérmezőre! / Mert ott az a virág terem, / Melynek neve győzedelem”. Tőkés László Arany gondolatait folytatva hangoztatta: „ne rettentsen bennünket se halál, se félelem! Igazságos és jogos szabadságharcunkban ne hátráljunk meg!”
Az EMNT elnöke megemlítette, az adminisztratív hátráltatás, a gáncsoskodás, az ellenséges politikai hangulatkeltés, a megfélemlítések megannyi akadályát kellett leküzdeniük azoknak, akik eljöttek Marosvásárhelyre, „de mi ez a vértanúk áldozatához képest, akik életüket adták népükért és hazájukért?” – idézi Tőkést az MTI.
Wouter Patho, az Európai Szabad Szövetség (EFA) alelnöke, a belga szövetségi kormánykoalíciót vezető Új Flamand Szövetség politikusa arról biztosította a székelyeket, hogy nincsenek egyedül. Hozzátette, az EFA ugyan Európa-párti, de sajnálatos módon az Európai Unió ma jobbára a tagállamok fővárosainak az érdekeit képviseli, és a fővárosok befolyása a baszkok, katalánok, flamandok és székelyek kárára erősödik. Úgy vélte, ezen változtatni kell.
Wouter Patho ugyanakkor megnyugtatta a megmozdulás résztvevőit, nem követnek el törvénytelenséget, ha kiállnak az autonómia igénye mellett. Ez szerinte nemcsak jog, hanem kötelesség is a következő nemzedékekkel szemben. „Eljön a székelység ideje, eljön az autonómia ideje! Számíthatnak ránk!” – jelentette ki a flamand politikus.
Aitor Esteban Bravo, a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamentbeli frakciójának az elnöke a résztvevők általános elismerését kiváltva jelentette ki, hogy nem kell bánkódni a tüntetőket végig áztató eső miatt. „Ez az eső annak az ígérete, hogy jó lesz az aratás, és szép lesz a székely jövő!” – jelentette ki. Hozzátette, ez év januárjától immár a központosított Franciaországban élő baszk közösség is bizonyos fokú autonómiát élvez. „Ha megtörténhetett Franciaországban, miért ne történhetne meg Romániában is?” – tette fel a kérdést. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a párbeszéd az egyedüli elfogadható eszköz a székely szabadság érvényesítésére, az erőszak soha nem lehet semmilyen törekvés megvalósításának az elfogadott eszköze – írja az MTI tudósítója.
Izsák Balázs, a megmozdulást szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke betegsége miatt nem tudott részt venni a rendezvényen.
A beszédeket követően megkoszorúzták a székely vértanúk emlékművét, ez viszonylag hamar lejárt, aztán Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke felolvasta a Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót. Ebben leszögezték, hogy a jog és a demokrácia útját járva, egyhangúlag és ismételten kinyilvánítják: követelik Székelyföld területi autonómiáját.
Székelyföldnek akár feldarabolása, akár egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának, ellentmond Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek” – idéz a petícióból az MTI, melyet egyhangúlag, „Autonómiát!” felkiáltással fogadott el az összegyűlt tömeg. A kiáltvány egyébként teljes egészében elolvasható az SZNT honlapján.
A rendezvény postaréti eseményei ezzel véget értek, a résztvevők szervezetten, csendben elindultak a prefektúra felé, a főtéri közigazgatási palotához. Az eső még mindig esik, a tömeg a csendőrök és rendőrök által biztosított, félsávon lezárt úton halad.
Hat óra után nem sokkal beért a tömeg Marosvásárhely főterének felső részére, ahol az ortodox templomnál, az útkereszteződésben feltartóztatták a rendőrök az autós forgalmat, szabad utat adva a vonuló tüntetőknek. Szinte tíz méterenként áll egy-egy csendőr az immár menetirányban teljesen lezárt főtéri útvonalon, az emberek „Autonómiát!”, „Gyere velünk!” rigmusokat skandálnak, illetve időnként kizárólag román nyelven fel-felhangzik a vonuló tömegből a „Jandarmeria e cu noi!”
Különösebb incidensről nem tud a helyszínről tudósító kollégánk, azt viszont megjegyzi, hogy még a Postarétre érve néhány embertől elvették a zászlórudat, arra hivatkozva, hogy az túl hosszú és kihegyezhető.
A közigazgatási palota előtti teret kordonokkal zárták le, itt csak a szervezők küldöttsége mehetett át, akik átadták a prefektúra képviselőjének a Postaréten felolvasott petíciót. Az átadásról a kint maradt tömeget hangosbemondón tájékoztatták.
A résztvevők itt még hangosan autonómiát követeltek, aztán népdalokra váltottak, majd megérkeztek a buszok, és felszálltak rá az emberek, elindultak hazafelé. A tömeg, mire besötétedett és elállt az eső, hét óra körül feloszlott. A csendőrség szóvivője a helyszínen munkatársunknak azt mondta, a rendezvény során, beleértve a vonulást is, mintegy fél hétig nem történt semmilyen incidens.
A Székely Szabadság Napja záróakkordjakénk, a Kultúrpalotában tartandó gálán átadják az idei Gábor Áron-díjat. Az SZNT ezúttal az Európai Szabad Szövetséget tünteti ki, mivel a tavalyi csendőrségi túlkapások okán többször is felszólaltak a nemzetközi fórumokon, és levelet küldtek a romániai belügyminiszternek is.
Székelyhon.ro

Székely szabadság napja – Fidesz: Magyarország nem tűri a nemzetiségi jogok lábbal tiprását
A Fidesz szerint a román hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a székelyek autonómiatörekvéseinek ne legyen helyük és a székely szabadság napját se ünnepelhessék meg méltó módon. Magyarország azonban nem tűri az alapvető nemzetiségi jogok lábbal tiprását – mondta Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese pénteken, a székely szabadság napján tartott budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus szerint Romániában – évek óta erősödő módon – jogellenesen vegzálják a magyarságot. Úgy fogalmazott, a román hatóságok által a székelyekkel szemben alkalmazott, „a puha diktatúrát idéző eszközökre” jó példa, hogy Marosvásárhelyen – ahol a Székely Nemzeti Tanács megemlékezést és tüntetést tart pénteken – a polgármesteri hivatal mindössze tíz ember – de nekik is csak a járdán – vonulását engedélyezte.
Gulyás Gergely megemlítette a székely zászló használatának tiltását is, valamint a marosvásárhelyi római katolikus teológiai gimnázium igazgatója ellen indult „"koncepciós eljárást”, ami szerinte az iskola ellehetetlenítését célozza. Az intézményért fellépő szülőket is zaklatják a román hatóságok – tette hozzá, úgy értékelve: a Ceaușescu-rendszert idézik ezek a fellépések.
A Fidesz képviselője szolidaritásáról biztosította az erdélyi, székelyföldi magyarságot, jelezte, hogy a magyar kormány és a kormánypártok mellettük állnak, majd hangsúlyozta: Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége az autonómiatörekvések támogatása.
Arról is beszélt, hogy Romániában „a korrupcióellenesnek nevezett ügyészség, a DNA számos magyar politikus ellen folytat hajtóvadászatot”. Ennek legszomorúbb aktualitásaként idézte fel, hogy ellehetetlenítették a tevékenységét Horváth Anna kolozsvári alpolgármesternek, aki ezért lemond.
Gulyás Gergely felháborítónak nevezte, hogy „hatósági zaklatással, koncepciós vádakkal és eljárásokkal teszik lehetetlenné”, hogy egy szabadon választott, magyar nemzetiségű képviselő ellássa feladatát a helyi közigazgatásban. Közölte: tűrhetetlennek tartják, ezért nemzetközi fórumon is tiltakozni fognak az ellen az „általános tendencia” ellen, hogy a román hatalom a székelyföldi magyar politikai vezetők elleni „koncepciós eljárások indítására” használja a korrupcióellenes ügyészséget.
MTI
Székelyhon.ro

Gulag-emléktáblát avatnak Ajnádon
Megáldják a felújított, kilencven éve állított emlékoszlopot és az orosz fogságban életüket vesztett ajnádiak névsorát tartalmazó emléktáblát vasárnap Csíkajnádon.
Gulag-emlékévnek nyilvánította Magyarország kormánya a 2016-2017-es évet, amelynek keretében a II. világháború idején elhurcoltakra és politikai foglyokra emlékeztek a Kárpát-medencében. E program révén Csíkajnádon pályázati úton felújították az 1927-ben állított első világháborús emlékoszlopot, illetve elhelyezték rajta annak a tizenkét falubelinek a névsorát, akik orosz fogságban vesztették életüket – számolt be Bogos Róbert.
A csíkajnádi Szent István Szervezet (SZISZ) tagja hozzátette, a megújult 90 éves emlékmű és az új emléktábla felavatását március 12-én, vasárnap tartják: kilenc órakor ünnepi szentmisén vehetnek részt az érdeklődők, azt követően tíz órától az emlékoszlopnál tartják az 1848-49-es szabadságharc és forradalomra való megemlékezést, amelynek keretében megáldják az emlékművet.
Mint megtudtuk, a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének alkalmából négy pályázati kiírást jelentetett meg a Gulag Emlékbizottság. A négy közül egyik lehetőséggel élt az ajnádi civil szervezet, sikeresen pályázva az Emléktáblák és emlékművek kihelyezésének támogatása elnevezésű kiírásra. Az ehhez kapcsolódó pályázatok célja egységes emléktáblák, illetve emlékművek elhelyezése minden olyan érintett településen, ahonnan áldozatokat hurcoltak el politikai fogolyként vagy kényszermunkára. A megvalósításhoz szükséges önrészt a helyi közbirtokosság és mangánfelajánlók biztosították. A munkálatokat Dóczy András csíksomlyói szobrászművész és csapata vitelezte ki – részletezte Bogos Róbert.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro

Cáfolt magyarellenesség – Florea visszaszólt Kelemennek
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt szeretné, hogy Marosvásárhely konfliktuszóna legyen – véli Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Az elöljáró a szövetségi elnök azon nyilatkozatára reagált, amelyben magyarellenesnek nevezte Floreát.
„Az, hogy Kelemen Hunor egy ideje badarságokat beszél, már nem lep meg! Nyilatkozata arra derít fényt, hogy nem érdekli a város fejlődése, és nem érdeklik a választópolgárok sem. (...) Messziről látszik, hogy ő azt szeretné, Marosvásárhely konfliktuszóna legyen, mert ez neki megfelel. Nekem az a kérdésem, hogy kinek válik ez a hasznára? A marosvásárhelyieknek semmiképpen nem! Megfigyeltem, hogy az ehhez hasonló állásfoglalások mindig az olyan események környékén jelennek meg, amelyekből egyesek politikai tőkét próbálnak kovácsolni. Ami engem illet, tiszteltem, tisztelem és képviselem a város magyarságát, Kelemen Hunorral ellentétben, aki másként tekint a románokra és az ő értékeikre. Az ő nyilatkozataitól eltérően engem a tetteim jellemeznek" – mutatott rá Dorin Florea a sajtónak pénteken elküldött nyílt levelében.
Marosvásárhely polgármestere hangsúlyozta, ő nem magyarellenes, ahogyan azt az RMDSZ elnöke állítja, nőnap alkalmából például a román és magyar hölgyeknek egyaránt osztott virágokat.
Marosvásárhely polgármesteri hivatala szerdán jelentette be, hogy jóváhagyta a székely vértanúk napja alkalmából tartandó megemlékezést a székely vértanúk emlékművénél, a felvonulásra azonban nem adott engedélyt. Ennek kapcsán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta egy csütörtöki, kolozsvári sajtótájékoztatón, hogy a marosvásárhelyi polgármester az elmúlt húsz évben mindig is magyarellenes módon nyilvánult meg.
Végre ki kellett mondani, hogy megállj, Románia nem jogállam, egyes intézmények túllépik az alkotmányos hatásköreiket, ezért vissza kell terelni őket az alkotmányosság keretei közé – ezzel indokolta a Krónikának Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője, hogy a parlament két háza – az RMDSZ szavazataival is – szerdai együttes ülésén nyilatkozatot fogadott el. Amelyben azzal vádolta meg Klaus Johannis államfőt, hogy „elbitorolta" a parlament hatásköreit.
Márton Árpád kifejtette: a nyilatkozatban hangsúlyozták az alkotmány bizonyos előírásait, amelyek értelmében Románia olyan jogállam, ahol a hatalmi ágak szétválasztása megvalósul, és mindegyik az alkotmányos keretei között működik. „Sajnos azonban Románia nem jogállam, mert a korrupció elleni harc ürügyén sokszor politikai fegyverként használják a korrupcióellenes ügyészséget" – jelentette ki a képviselő. A politikus emlékeztetett: a magyar közösségnek is sok problémája van a DNA-val, hiszen például a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc római katolikus gimnázium létrehozásának körülményeit érintő vizsgálat során már a szülőket is beidézik, és a vallásukat firtatják.
A háromszéki honatya azt is megemlítette, hogy a legfelsőbb bíróság szabálytalan vádemelés miatt visszaküldte a DNA-nak azt a vádiratot, amelyben Markó Attila egykori parlamenti képviselő is vádlottként szerepelt, holott csupán tagja volt annak a restitúciós bizottságnak, amely szakértői vélemény alapján döntött bizonyos ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A DNA mégis az előzetes letartóztatását kérte, és Markó végül lemondott mandátumáról. De más politikusokat is hasonló körülmények között vegzáltak, sőt volt, akit sikerült is előzetes letartóztatásba helyezniük. „Ezeknek az embereknek derékba tört a politikai karrierje, és egyeseket a szabadságuktól is megfosztottak, legalább egy időre" – mutatott rá Márton.
Azt is felidézte, hogy olyan esetek is vannak, amikor a Számvevőszék „belemászik" valamely választott önkormányzati testület döntéseibe, de nem pénzügyi szabálytalanságok után nyomoz, hanem azt vizsgálja, indokolt volt-e bizonyos határozatok meghozatala. De a hatalommal való visszaélések körébe sorolta azt is, amikor az ügyészség azt vizsgálja, hogy egy parlamenti vita során melyik képviselő mit mondott, illetve hogyan szavazott. „Egyes intézmények kicsúsztak az alkotmányos keretekből, olyan hatalmi harc zajlik, amely során egyesek az alkotmányos korlátokon túllépve akarnak túlhatalomra szert tenni – hangoztatta Márton. – Ezért ideje volt már a határozott fellépésnek, az RMDSZ is ezért fordult a DNA visszaélései kapcsán a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz, illetve külföldi szervezetekhez."
Kérdésünkre, szerinte kik azok, akik politikai fegyverként használják a DNA-t, nem adott konkrét választ. „Ön szerint kiknek lehet érdeke, hogy egy magyar iskolát igazságszolgáltatási eszközökkel szüntessenek meg, úgymond korrupciós ügyek miatt, amelyhez a DNA-t használják fel?" – kérdezett vissza. Annak kapcsán, hogy a nyilatkozatban Johannis államfőt is elmarasztalják, emlékeztetett: miután a büntető törvénykönyv módosítását szolgáló 13-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán az államfő és az igazságszolgáltatási tanács is az alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg, alkotmányos természetű konfliktus támadt a kormány és az igazságszolgáltatás között, ám az alkotmánybíróság ezt elutasította.
„Sőt azt mondta ki, hogy semmi közük a törvényhozási tevékenységhez, ennek ellenére mindenáron bele akartak szólni a törvényhozásba" – mutatott rá. Márton hozzátette: a nyilatkozat lehetett volna jobb és kevésbé politikus, ő maga beszédében felsorolta azokat a sérelmeket, amelyeket lapunknak is, és amelyek szintén belekerülhettek volna a dokumentumba. Szerinte az állásfoglalás olyan ügyben született, amelyet az RMDSZ is problémásnak tart, ezért szavazta meg.
Balogh Levente
kronika.ro