Márc. 29-én Nicolae Vacaroiu miniszterelnök és az idelátogató Jehven Marcsuk ukrán miniszterelnök több kereskedelmi megállapodást kötött Izmail kikötővárosban, de az alapszerződést hátráltató területi viták ügyében kevés változás történt. Ukrajna ragaszkodik határai sérthetetlenségéhez, és nem hajlandó hivatalosan elítélni a Molotov-Ribbentrop-paktumot, mert attól tart, hogy ezt követően Románia ezt követően igényt jelentene be Észak-Bukovinára és Dél-Besszarábiára. Vita tárgyát képezi a Kígyó-sziget is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Márc. 29-én a maffia elleni harc összehangolásáról tárgyalt Bukarestben Bruno Siclari, a maffia elleni harcot irányító főügyész. Siclari találkozott a belügy- és igazságügyminiszterrel, a rendőrség, a csendőrség, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőivel és Iliescu államfővel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Dáné Tibor, a Szocialista Tömörülés elnöke részt vett Budapesten a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ V. kongresszusán. Az RMDSZ nevében Markó Béla üdvözölte a kongresszust. Kifejtette, hogy nem az alapszerződés hiánya miatt megoldatlan a romániai magyarság helyzete, hanem "fordítva: amíg a román kormány nem fogadja el, hogy a kisebbségek számára új jogi helyzetet kell teremteni, mindaddig ez az akadálya a viszony rendezésének." Szükséges a megbékélés, de ehhez először a román többségnek és a magyar kisebbségnek kell megbékélnie. "Azt kérjük a magyar kormánytól, hogy a minket érintő kérdésekben továbbra is támaszkodjék a mi véleményünkre, velünk együtt, a mi részvételünkkel, a mi egyetértésünkkel keresse a megoldást, és ne fogadja el a halogató, a gyors európai integráció esélyeit a kisebbségi kérdés sürgős megoldásával szembeállító értelmezéseket..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 1., 751. sz./"

Románia ragaszkodik hozzá, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásról egyidejűleg kezdjék meg minden jelölt országgal a tárgyalásokat, jelentette ki Melescanu külügyminiszter, de hozzátette: Románia a jövőben már nem szorgalmazza a jelölt országok egyidejű felvételét. /Magyar Hírlap, ápr. 1./

Az 1996. febr. 5-én bejegyzett Corvineum Alapítvány célja a romániai magyar színház- és operaművészet támogatása, adott ismertetőt Tompa Gábor a márc. 30-i kolozsvári sajtótájékoztatón. Az alapítvány segíteni szeretné az erdélyi magyar színészeket, zenészeket, operaénekeseket. Ambrus Gy. Csaba, a kuratórium elnöke szerint csupán adományokból nem lehet talpon maradni. A sajtótájékoztatón az EMKÉ-t képviselő Laskay Sándor szoros együttműködést ígért. - László Bakk Anikó az 1992-ben alakult Amaryllis Reneszánsz Klub támogatását várja a reneszánsz zene terjesztésében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

"Budapest belvárosában, a Molnár utcában van az Erdélyi Magyarok Egyesülete, a maroknyi aktív csapat életben tartja a mostohán kezelt civil szervezetet, hétről hétre igyekeznek a Magyarországra áttelepült erdélyieknek a szülőföld emlékét, üzenetét közvetítő rendezvényeket szervezni, otthoni könyveket, lapokat beszerezni, árusítani, erdélyi vendégeket meghívni. Kiss Béla, az egyesület elnöke és mindenese úgy tapasztalja, hogy Magyarországon nem nézik jó szemmel az erdélyi magyarok kisebbségi szervezkedését. Az még a legenyhébb, hogy a rendőrségen is makacsul "románoknak" nevezik őket. Legutóbbi, március végi rendezvényükön a kolozsvári Művelődés főszerkesztője, Szabó Zsolt mutatta be a 11-es, szociálpolitikai súlypontú számukat. Egy 1995-ben Torockón rendezett szociálpolitikai tábor irányította erre a fontos kérdésre a figyelmet. Az RMDSZ ápr. elsejétől szociális és egészségvédelmi irodát nyit Kolozsvárott, melynek vezetője a Budapestről hazatelepült fiatal szociológus, Várhegyi Ilona. A romániai magyarokat meg kell tanítani a saját sorsukon jobbítani, a szociális munka fontosságát felismerni, hangsúlyozta az esten jelen levő Várhegyi Ilona. Az áttelepült erdélyiek felvetették problémáikat, mire a meghívott népjóléti minisztériumi helyettes államtitkár, Bíró Boldizsár elmondta: az áttelepültek esetében az ügyek intézésében /nyugdíj, gyermeksegélyek/ súlyos akadályt jelent a román és magyar állam közötti alapszerződés rendezetlensége, a jogi és szociálpolitikai problémák intézésének kölcsönös egyeztetésének a hiánya. Egy-egy konkrét ügyben való megkeresésükre a román illetékesek sokszor nem is válaszolnak. Szóba került a romániai magyarok csökkent gyógykezelési lehetősége Magyarországon, illetve az, hogy kevés a 30 napos vízummentesség. Bíró Boldizsár kifejtette, hogy csökkentek az anyagi lehetőségek. /Cseke Gábor: Édes Erdély, kiürült a zsák...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./"

Ápr. 1-jén Cseres Tiborra emlékeznek szülőfalujába, Gyergyóremetén, a tavaly felállított emlékmű megkoszorúzásával. Ebben a hónapban fogják megrendezni a Cseres Tibor Napokat szavalóversennyel és tudományos értekezlettel. A szervező a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Kilakoltatással fenyegetik Marosvásárhelyen a helyi értelmiségiek által 1989. dec. 30-án létrehozott Pro Europa Ligát. A Pro Europa Liga egy külvárosi házba kapott kiutalást, ahol egyetlen terem sem üres. Smaranda Enache, a szervezet elnöke kijelentette, hogy nem költöznek el a város központjából, és valószínűnek tartja, hogy egyeseknek érdekük fűződik a Pro Europa Liga elrejtéséhez. /Költöztetik a székházakat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

"Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt elnökeitől, Gheroghe Funartól és Corneliu Vadim Tudortól, akik alkut ajánlottak. A két szélsőséges román politikus korábban tagadta a levél létezését. A két román párt azt ajánlotta, hogy a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Románia mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tenni. Zsirinovszkij erre az ajánlatra reagált: "Nagy-Románia létrejöhet, ám csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így sem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Romániának le kell mondani Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Nagy-Románia így szétrobban. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független román tartományt." Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadta a kapcsolatfelvételt. /Magyar Hírlap, ápr. 1./ Funar tagadta, hogy ő lenne a Zsirinovszkijhoz írt levél szerzője, szerinte ez része az ellene irányuló lejárató kampánynak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ "

"Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte?- tette fel a kérdést Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos. Nem lehet. "Még akkor sem ha a szimpóziumok egymást érik és különböző modellekkel kecsegtetnek. A történelemhamisítókkal, kétszínű tárgyalókkal eredményre jutni nem lehet." Ezt tapasztalta a márc. 14-i kolozsvári városi tanácsi ülésen is. Az ellenzék tanácsosai is megszavazták az ortodox egyetemisták 2 millió lejes támogatását, meg különböző más kulturális, társadalmi és sportrendezvények anyagi megsegítését. Amikor egy magyar diákszervezet támogatásáról lett volna szó, azt leszavazták. Hiába mutatott rá a határozatjavaslat előterjesztője, hogy a rendezvény ökumenikus jellegű, igény esetén az előadásokat román nyelvre is lefordítják, továbbá hogy a "Hit és kereszténység" konferencia apolitikus - minden hiábavalónak bizonyult. Funar polgármester szerint - forduljanak az RMDSZ-hez, amely Romániának rengeteg pénzét felemészti. Ez ismétlődött meg a magyar mozgássérültek részére igényelt ingatlan elutasításakor is. Még véletlenül sincs egy olyan határozat, amely egy kolozsvári magyar ügyet megoldana. Ilyen körülmények között lehet-e román-magyar megbékélésről beszélni? A cikkíró szerint várni kell, amíg a jelenlegi ellenzék annyira megerősödik, hogy demokratikus választások útján leváltja a jelenlegi hatalmat. Ezért szükséges barátokat, szövetségeseket keresni belföldön és külföldön egyaránt. /Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos: Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ "

A szenátus ápr. 1-jei ülésén Hajdú Gábor szenátor Iosif Gavril Chiuzbain igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989. decemberében hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt ért támadás, e támadók közül hányat ítéltek el, kivéve a Hargita és Kovászna megyei eseteket. További kérdése: hogyan véleményezték a zetelakiak ügyében beadott kegyelmi kérvényt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A román városokban ugyanis nem büntették meg a szekus épületek megrongálóit, illetve felgyújtóit.

Ápr. 1-jén Borbély Imre választ kapott a belügyminisztertől márc. 20-i interpellációjára, melyben a csíkszeredai márc. 15-i ünnepségek alkalmával Petőfi és Balcescu szobrainál elhelyezett zászlók és koszorúk meggyalázása és ellopása ügyében érdeklődött. A válasz szerint a tettesek egy részét kézre kerítették, a többiek után kutatnak. Ugyanaznap Melescanu külügyminiszter válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolíttatott kétnyelvű helységnévtáblák ügyében tett interpellációjára. Melescanu szerint amíg az ET Kisebbségi Keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, az egyezmény nem lép érvénybe, ezért Románia aláírta ugyan ezt az egyezményt, de nem köteles tiszteletben tartani. Bárányi Ferenc a megye magyar lakosai közadakozásából a harmincas években épült temesvári Magyar Ház ügyében interpellált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A házat ugyanis nem kapták vissza a magyarok.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közleményt adott ki. Ennek értelmében Virgil Magureanu és az RNEP-vezérkar találkozóján nem elemezték az RMDSZ tevékenységét, csupán helyes megvilágításba helyezték a március 15-re tervezett ünnepségeket. Nem szolgáltattak tehát információkat az RMDSZ-ről, hanem csak a rendezvények feltételezett felforgató potenciáljáról tárgyaltak. A közlemény hangsúlyozta: az RHSZ igazgatója nem tett olyan nyilatkozatot, hogy Románia területén magyar paramilitáris szervezetek működnének, és hogy a törvények lehetővé tennék a magyar irredentizmusnak bizonyos erdélyi területek elszigetelését, továbbá, hogy Magyarország bruttó hazai termékének 4 százalékát fordítaná a román állam aláaknázására, valamint, hogy a kuponokat bizonyos RMDSZ-ügynökségek Hargita és Kovászna megyébe irányítanák. /Nem Magureanu mondta. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Liviu Medrea, az RNEP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, akit pártja juttatott alprefektusi tisztségbe, elhatározta, hogy követi Cornel Brahan példáját: átiratkozik az RTDP-be - írta a Mesagerul Transilvan. Sokan úgy tudják, hogy Gheorghe Funar útmutatására Liviu Medrea fogalmazta eddig az RMDSZ-t elítélő rendkívül durva hangú közleményeket. Most pedig a helyezkedő politikusok igyekeznek idejében lelépni a süllyedő hajóról. /Az alprefektus is átigazol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Zsúfolt programot bonyolítottak le az RMDSZ-szenátorok: kihelyezett, nyilvános frakcióüléseket tartottak Kézdivásárhelyen, Baróton, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Megállapíthatták, hogy öt év óta él a földtörvény, azonban a tulajdonba való visszahelyezést még mindig nem oldották meg, alkalmazása egyre kilátástalanabb. A veteránoknak, volt hadifoglyoknak, meghurcoltaknak körömszakadtáig kell harcolniuk, az RMDSZ parlamenti képviseletével együtt, hogy jogaiknak érvényt szerezzenek. Súlyos probléma az anyanyelvi oktatás, ötszázezer fő aláírásával erősítette meg az RMDSZ oktatási törvénytervezetét, mégsem tárgyalták. A lakosságot aggasztja a magyarellenes rágalomhadjárat a médiában, a tévé egyes adásaiban /katonai adás, szellemi élet stb./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Az Alkotmánybíróság ápr. 2-i közleményében kimondta, hogy a párttörvénynek az RMDSZ által kezdeményezett alkotmányossági óvását nem fogadta el, a pártok kötelezettségére vonatkozó rész alkotmányos /az RMDSZ óvása nem ezt kérdőjelezte meg, hanem azt, hogy a pártok kötelesek ennek megfelelően tevékenykedni/, viszont a KDNPP óvását elfogadta, ezért a párttörvényt visszaadta a parlamentnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 753. sz./

"Marosvásárhelyen márc. 22-én választották meg a nyolc jelölt közül azt, aki az RMDSZ a polgármester-jelöltje lesz. A győztes Fodor Imre mérnök lett. A nyolc jelölt polgármesteri programja a Népújságból /Marosvásárhely/, Máthé Éva beszámolója nyomán. Bartis Árpád 74 éves nyugalmazott közgazdász általában a költségvetés ésszerű felhasználásáról, új pénzforrások kereséséről beszélt. Gaál Márton 63 éves nyugalmazott közgazdász a fiatal vállalkozók támogatását, a város tisztaságának helyreállítását, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását tartotta fontosnak. Csata Ernő 44 éves gépészmérnök közalapítványt hozna létre, melyből a fiatalokat támogatná munkahelyteremtéssel, lakásépítéssel. Csegzi Sándor, 39 éves fizikatanár jelszava: visszaadni a polgároknak az önbecsülést. Állandó kiállítási csarnokot létesítene és a fiataloknak a város üres telkein lakásokat építene. Gondoztatná a történelmi emlékműveket, műemlékeket. Vajda Sándor, 45 éves mezőgépész kitért a csatornahálózatok kiépítésére, fejlesztésére, helyi vállalkozások bevonására a helységgazdálkodásba, helyi jellegű utcanevek visszaállítására, magyar nyelvű magán-inasképzés létesítésére stb. gondolt. Fodor Imre 59 éves energetikai mérnök. Programjában szerepel a helyi bevételek növelése koncesszionálásból, kölcsönökből; parkolóhelyek létesítése; munkanélkülieket átképző központ létrehozása stb. Temesvári István 55 éves közgazdászt nem a körzetek jelölték, hanem saját maga gyűjtött össze annyi támogató aláírást, amennyi elegendő a jelöléshez. A hallgatóság rosszallta, hogy jelöltette sajátmagát. Az utolsó jelölt, Pokorny László, politikai okokra hivatkozva visszalépett a polgármesteri székért folytatott küzdelemből. /Marosvásárhelyi polgármester-jelöltek. Fodor Imrének drukkolhatunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Fey László támadta Szőcs Gézát, kifogásolva, hogy "majdnem monopolhelyzete van a hazai magyar sajtó terén". Fey szerint Szőcs Géza jobb lapot akart kihozni a Romániai Magyar Szónál, azt tervezve, hogy annak jobb munkatársait a sajátjához szerződteti, így majd a Romániai Magyar Szó megszűnik. Szőcs Géza mások ellenében akart dolgozni, másokat kiszorítva, jegyezte meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"

Nagy érdeklődés kísérte a Határmenti Kapcsolatok Népfőiskolájának Szatmárnémetiben tartott előadásait. Három szomszédos megye, illetve tájegység /Szatmár, Szabolcs-Szatmár, Bereg/ mezőgazdasági szakemberei a hagyományos és korszerű technológiáról cseréltek véleményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

"Szabadság tér helyett Márton Áron tér lesz ezután Csíkszereda egykori "tapsterének" a neve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"

"Tímár György reagált Bodor Pál írására, aki egy hónappal ezelőtt /Magyar Hírlap, ápr. 2./ a határon túli magyarok tévé-kiszolgáltatottságát panaszolta, hogy a Duna Televízió műsorai szólnak nekik, holott ennek a tévének a "honi nézettsége eleddig pirinyó". Tímár erre megjegyezte, hogy ő például mindinkább a Duna Tévében találja meg azt, amit egy magyar televízióban keres. Bodor Pál kifogásolta, hogy a mostani kormány nem foglalkozik a határon túli műsorok helyzetével, holott Jancsó Miklós, Hankiss Elemér és ő felajánlotta segítségét médiaügyben. Egyedül az SZDSZ-es Molnár Péter hallgatta meg őket. Bodor szerint meg kellene vitatni a Duna Tévé lehetőségeit. /Tímár György reagálása: Magyar Hírlap, ápr. 2./"

"Amerikai szakértők vizsgálták meg Bukarest, Temesvár, Konstanca és Craiova repülőtereit abból a szempontból, hogy felhasználhatók-e a békepartnerség keretében. Megállapították, hogy az amerikai csapatok "bizonyos fokig" használhatják ezeket a repülőtereket. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ "

"Kovásznán magyar-román értelmiségi találkozót tartottak "Nagy barátságok román és magyar kultúremberek és tudósok között" címmel. Több színvonalas előadás elhangzott, például dr. Alexandru Porteanu bukaresti történész a negyedszázada létező magyar-román történész vegyes bizottság tevékenységéről számolt be. Azonban a szervezők, az Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Liga és az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványa több brosúrát és a kormány politikai kiadványait osztottak szét. A kormány Nemzetiségi Tanácsát képviselő felszólaló keményen elítélte a párbeszédre képtelen magyarokat. Az egyik kiadvány kétnyelvű, magyar címe: Állandó békés egymás mellett élés. A magyar fordító: "Prof. dr. Rab Stefan, az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványának végrehajtó titkára". A fordításban a magyar helynevek csak románul szerepelnek, például 1917-ben Trei Scaune megye /Háromszék/. Ez tehát az ajánlott megoldás, a megbékélés, állapította meg a beszámoló író László V. Ferenc. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "

Frunda György szenátor, aki az RMDSZ képviselője az Európa Tanácsban, felszólalásában kifejtette, hogy az Európa Tanács túl keveset tett a kisebbségekért, fel kell tehát gyorsítani a kisebbségvédelmet. Kérte, hogy a helyi autonómia chartáját tekintsék védő dokumentumnak, továbbá azt, hogy az ET bizottsága ne csak az illető ország kormányával tárgyaljon, hanem a kisebbségek képviselőivel is. Ezt a két javaslatot elfogadták, jelen voltak a raportőrök is. Beszéde után, amikor hazatért Strasbourgból, a szélsőséges pártok hazaárulással vádolták. Komoly diplomáciai látogatások történtek, a látogatók a román integrációs folyamatokról érdeklődtek. Richard Holbrooke kifejtette, hogy Románia érdeke a kisebbségi kérdés megoldása és Magyarországgal való viszonyának rendezése. - Az RMDSZ-en belüli csatározások természetesek egy párt életében, jelentette ki Frunda György, azt viszont elutasítja, hogy egyes kollégáknak nem számít a romániai magyarság érdeke. - Tárgyalni kell a román pártokkal egy esetleges koalícióról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

"RMDSZ SZKT csíkszeredai ülésének /márc. 9-10/ vitái tovább gyűrűznek, ezért az Orient Expressz kisebb kihagyásokkal közölte Markó Béla, Szőcs Géza és Tőkés László felszólalását. Markó Béla ismertette Szőcs Gézának a Duna Tv ellenőrző testületébe való jelölésével kapcsolatban Gál Zoltánhoz, a magyar Országgyűlés elnökéhez írott levelét. Markó Béla azért nem támogatja a jelölést, mert Szőcs Gézával szemben egyelőre tisztázatlan sorsú, el nem számolt adományokról van szó. Azt javasolta, hogy tisztázzák ezt Szőcs Gézával. Szőcs Géza maga kérte felszólalásában az RMDSZ ellenőrző bizottságának vizsgálatát. 1995 tavaszán a HTMH és az Illyés Alapítvány, az RMDSZ részvételével már vizsgálta a pénzadományok helyzetét, azonban az eredményről az "RMDSZ vezetősége nem volt hajlandó a megállapodás tényéről tájékoztatni a közvéleményt." Szőcs Géza szerint az RMDSZ vezetőségének kényelmesebb volt továbbra is suttogó rágalmakat terjeszteni. Takács Csabával annak idején megfogalmazta a vizsgálat eredményét, Takács Csaba megígérte, hogy az RMDSZ májusi kongresszusán ismerteti, de ez nem történt meg. - Szőcs Géza a Bem rakparti épületbe elhívta Markó Bélát, megbeszélték, hogy melyik részét veszi át az RMDSZ, azonban többet nem jelent meg Markó, nem tárgyalt erről, viszont újra hallhatta, hogy Szőcs Géza nem teljesítette a megállapodást. - Szőcs Géza a Fidesztől megtudta, hogy az RMDSZ vezetői febr. 27-i budapesti tárgyalásuk alkalmával azt mondták: minden mocskot ráborítanak, az összes tisztázatlan ügyet előrántják. Szőcs Géza elmondta a Fidesz képviselőinek, hogy ennek ellenére nem lép vissza, nincsenek tisztázatlan anyagi ügyei. - Tőkés László kifejtette, hogy a Transsylvania Alapítványnak elnökségi tagja volt, mégis csak most tudta meg, hogy feloszlott az alapítvány 1995. nov. 14-én. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 3./"

"Kinde Annamária visszatekintett az elmúlt évekre A hetedik húsvét címen. 1990 márciusa: félelem, döbbenet a marosvásárhelyi események miatt. Sütő András kivert fél szeme. 1991: az alkotmánytervezet vitája, elszabadulnak az árak, az RMDSZ-ben láthatóvá lesz a mérsékeltek és a radikálisok közötti ellentét. 1992-ben, a brassói kongresszust követően megkezdődik az RMDSZ platformosodása. Király Károly ezt nyilatkozta: A döntő pillanatban mindig meghátrálunk. 1993-ban tízezrek tüntettek Székelyföldön a román prefektusok kinevezés ellen. Székely Ervin parlamenti képviselő szerint elgondolkodtató, "hogy meddig vállalható az önkéntes elfordulás a román politikai valóságtól, s mikor válik mindez a magyar nemzetiségi politizálás csapdájává." 1994-ben kiszabadultak az oroszhegyi és zetelaki elítéltek. 1995 áprilisában az ET 1201-es ajánlása körül volt vita. Verestóy Attila egy román rádióműsorban kijelentette: Tőkés László "nem döntéshozó tényező, csak annyiban, hogy tagja az RMDSZ nyolcfős operatív tanácsának, ahol neki is csak egy szavazata van". "Hiba, hogy valaki, aki jelkép, egy ország átalakításának és ezen belül szövetségünknek is jelképe kellene, hogy legyen, a legitim vezetőség hátrányára elfogult." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./"

"Nagy vitát váltottak ki azok a Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának tulajdonított kijelentések, amelyeket Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke tolmácsolt: eszerint Erdélyben magyar félkatonai szervek működnek, stb. Az SRI mostanáig hallgatott és csak a napokban tette közzé cáfolatát: a Funarral való találkozón nem az RMDSZ politikai pártként kifejtett tevékenységével foglalkoztak, az SRI igazgatója "nem tett semmiféle kijelentést arról, hogy Románia területén léteznének félkatonai magyar szervezetek, illetve, hogy a magyar nemzeti jövedelem négy százalékát a román állam felforgatására irányuló titkos akciókra fordítanák." Azzal, hogy az SRI eddig hallgatott, a magyarellenes vádak megtették hatásukat, fokozták a két nép közötti feszültségeket - jegyezte meg Gyarmath János, lap bukaresti tudósítója. /Magyar Nemzet, ápr. 3./"

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ márc. 9-i, Brassóban tartott elnökségi ülésén a brassói Áprily Lajos Középiskola áldatlan helyzetét tárgyalták meg. Új iskolára lenne szükség, ahova átköltözne a magyar iskola épületéből a román iskola. Az ülés témája az idei nyári Bolyai Akadémia volt. Ennek keretében júl. 1-je és aug. 4-e között összesen 700 hazai pedagógus továbbképzését szervezik meg. A Nagyváradon sorra kerülő történelem-tanfolyamon idén először az erdélyi magyar kisebbség történelméből is képzést nyernek a résztvevők. Ezt a tárgyat rövidesen bevezetik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Nagyváradon a színház magyar tagozatának, a Szigligeti Társulatnak a közönsége hat év alatt mintegy felére csökkent: 1990-ben még 71 690 nézőjük volt, 1995-ben már csak 39 517-en látogatták az előadásokat. Hajdú Géza, a társulat igazgatója mindezt annak tulajdonítja, hogy éppen az elvándorló értelmiségi réteg volt az aktív színházbajáró. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

A bukaresti ellenzéki 22 című román hetilap ankétot rendezett, amelyen Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szóvivője elmondta, hogy noha mintegy százezer dossziét megsemmisítettek a szeku tisztjei, a mostani titkosszolgálat, az SRI mintegy kétmillió dossziét /!/ örökölt, ebből másfél millió az informatív anyag /bizonyos időszakokban megfigyelt személyekről/, félmillió a személyi dosszié. Ez a hatalmas anyag feldolgozatlanul van az SRI levéltárában. Egyes részletek, egyes dossziék anyaga titokzatos módon kiszivárog sajtóba, de az anyag hozzáférhetetlen. Ioan Scurtu, az állami levéltár vezetője kifejtette: büszkék lehetünk arra, hogy nálunk mindössze harminc évre zárolták ezt az anyagot. /Bogdán László: Dossziék kora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./