Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bogdán Zsolt-Miklós
133516 tétel
1996. március 13.
A legtárgyilagosabb történelemkönyvet, P. P. Panaitescu művét érdekes módon Antonescu idején adták ki. A második világháború után a hírhedt Rollet tankönyv ismét megnyitotta az utat a történelemhamisítás felé - nyilatkozta Demény Lajos a vele készült interjúban. Rollet egyetlen sort sem írt a román holocaustról. A legrosszabb tankönyvet a XII. pártkongresszus után írták, ez már Iosif Constantin Dragan álláspontját képviselte, aki tagadta a román nép római eredetét, azt állította, hogy a rómaiak a latin nyelvet tanulták el, stb. Hasonlóan romantikus-nemzeti a bolgár, szerb, szlovák, török, orosz, ukrán történetírás is. A román történészek között nem mindenki romantikus, egyesek kiváló résztanulmányokat írnak. A néhai Vlad Georgescu Amerikában kiadta az utóbbi évtizedek legjobb román történelemkönyvét. - Demény Lajos Bukarestben, a Nicolae Iorga Történelmi Intézetben dolgozott, ahol 1971-ben megalakult a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részleg. Néhány évig ott dolgozott Csucsuja István, Vekov Károly, Tüdős Kinga /ő jelenleg is Demény kollégája/. A részleg a nyolcvanas évek elején megszűnt, de tovább végezték munkájukat, Andrei Otetea akadémikus irányítása alatt. Összeállították az első nemzetiségtörténeti kötetet, amely a Politikai Kiadónál jelent meg román és magyar nyelven. A 16. század utáni történelmet volt szabad kutatni, a többit megtiltotta Stefan Pascu, a kolozsvári rektor, aki a kötetet felülvizsgálta. Emellett összeállították a Székely Oklevéltárat, az első kettő megjelent a Kriterionnál, a harmadikat betiltották, az csak a fordulat után látott napvilágot. A közeljövőben adja ki a negyediket, amely a lustrákat tartalmazza. A lustrák egészen sajátos forrásai a 16-18. századi erdélyi történelemnek, ezek más népközösségek estében nem léteznek. Ezek székely katonai vagy általános adó és más jellegű összeírások. - Több olyan fejezete van történelmünknek, amelyekre allergiásak a román történészek. Ilyen a bejövetel, a letelepedés. Hivatalos vélemény szerint a magyarok nem telepedtek le, legfeljebb átlovagoltak Erdélyen, a román őslakosság által benépesített tájakon. Arról sem lehet beszélni, hogy Erdély az önálló fejedelemség megalakulásáig a magyar királyság része volt, az erdélyi vajdát a király nevezte ki, legtöbbször magyarországi főnemesek közül. Nem szeretik a Rákóczi-felkelést sem. Eltérő 1848 megítélése is. A szabadságharc utáni korszak egészében ellenszenves a román álláspont számára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./
1996. március 13.
Fidesz-Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 5-én indult erdélyi körútra. Útjukon értesültek arról, milyen vihart kavart az a gesztusuk, hogy saját helyüket átengedték Szőcs Gézának a Hungária Közalapítvány felügyelő testületében. Érdekes, hogy Szőcs Géza évek óta tagja a Hungária Közalapítvány kuratóriumának, de ez eddig senkit sem zavart. Arra számítottak, nyilatkozta Orbán Viktor, hogy más pártok követik példájukat, ehelyett támadások érték a pártot. Markó Béla RMDSZ-elnök elfoglaltságára hivatkozva nem akart találkoznia Fidesz delegációjával, végül látogatásuk utolsó napján mégis létrejött a találkozó. A találkozón Markó Béla elfogadta a Fidesz érvelését, hogy Szőcs Gézát erdélyi személyiségként jelölték. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./
1996. március 13.
Márc. 13-án Lábody László, a HTMH elnöke átutazóban Nagyváradon rövid látogatást tett az Ady Endre Sajtókollégiumban. Dr. Fleisz János igazgató ismertette munkájukat. 1996/97-ben beindítják az egyházi újságírói szakot is. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 14-én átutazott Nagyváradon Boros Péter, volt miniszterelnök, az MDF országgyűlési képviselője és Demeter Ervin, az MDF új frakcióvezetője. Felkeresték Tempfli József megyéspüspököt. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 13./
1996. március 13.
A bukaresti metró alkalmazottjai tíz napja sztrájkolnak. Nem engedtek a fenyegetésnek, nem hagyták el megszállva tartott munkahelyüket a bombariadó hírére sem, akkor sem, amikor a törvényszék illegálisnak minősítette a sztrájkot. A kormány tömeges elbocsátást helyezett kilátásba azokkal szemben, akik nem írják alá a hűségnyilatkozatot. Ezt a 6500 dolgozóból ezren írták alá. /Magyar Nemzet, márc. 13./
1996. március 13.
Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1996. március. 13
"Márc. 12-én a szenátus gyorsított tűzte napirendjére Ion Predescu /Szociális Demokrácia Pártja, a vezető párt/ és Valer Suian /Román Nemzeti Egységpárt/ által benyújtott kezdeményezést, majd Hajdú Gábor és Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátorok módosító indítványait elvetve, az RMDSZ ellenszavazatával, elfogadták az immár hírhedt rendelkezéseket, hogy 3 hónaptól 3 évig terjedhető börtönbüntetéssel sújtható más állam zászlajának, felségjeleinek kitűzése, illetve himnuszuk eléneklése, továbbá 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki "az ország vagy a román nemzet bármely eszközzel történő nyilvános gyalázásáért". A törvényjavaslat képviselőházi vitája még hátravan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 738. sz./"
1996. március 14.
Magyar-román szakértői tárgyalások folytak márc. 12-13-án Budapesten. Az első napon a két ország közötti alapszerződésről tárgyaltak a szakértők, tájékoztatott Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A magyar küldöttséget Szénási György, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője, a román delegációt Dumitru Ceausu, a román külügyi tárca jogügyi igazgatója vezette. A felek újabb szövegjavaslatok kicserélésével próbálták kiküszöbölni az alapszerződés véglegesítése előtt álló akadályokat. Az ET 1201-es ajánlása értelmezése körül fennmaradtak az elvi különbségek. Márc. 13-án a történelmi megbékélési dokumentumok közül a közös politikai nyilatkozatról tárgyaltak, a magyar küldöttség élén itt Bagi Gábor külügyi főosztályvezető állt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A román fél újabb javaslatot terjesztett elő a kisebbségek jogait tartalmazó fejezet kapcsán. Sorin Ducaru román külügyi szóvivő hangsúlyozta: a román fél mindent megtesz, hogy az alapszerződést még ebben az évben kidolgozzák és aláírják. A korábban emlegetett márciusi időpontról, amelyről Horn Gyula és Iliescu elnök 1995. decemberi madridi találkozóján volt szó, nem esett említés. /Népszava, márc. 14./
1996. március 14.
Teodor Melescanu külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságát tájékoztatta a Románia és szomszédai közötti tárgyalások állásáról. A legelőrehaladottabb állapotban az Orosz Föderációval készülő szerződés található, és azt várhatólag még az oroszországi elnökválasztások előtt aláírja majd Iliescu román és Jelcin orosz elnök. Az egyedüli problémát az a cikkely képezi, amelynek tartalmaznia kell a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését. Ez a rész megoldatlan más témák mellett az Ukrajnával tárgyalt szerződésben is. Moldovával kapcsolatban nehézségekbe ütközik a két állam közötti különleges kapcsolatok megfogalmazása. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban Melescanu megemlítette azt a tényt, hogy szövege 95 százalékban elkészült. /Egyetlen szomszéd országgal sincs még alapszerződés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 14.
Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője sajtóértekezletén elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ-frakciónak a helyi közigazgatási törvény 26. szakaszába nem sikerült bevezetnie egy új bekezdést, amely előirányozta volna: a területi-közigazgatási egységekben, ahol valamennyi tanácsos, polgármester, polgármester-helyettes, titkár ismeri az illető helyiségben többségben levő nemzetiség anyanyelvét, s ha mindannyian beleegyeznek, akkor a tanács munkálatain a hivatalos nyelvvel egyidejűleg használni lehessen a kisebbségi nyelvet is. A jegyzőkönyv, a tanács határozatai, valamint a többi dokumentumok kizárólag az állam hivatalos nyelvén készülnének. /A helyhatósági törvény korlátozza az anyanyelv használatát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 14.
A magyarokat Románia albérlőinek nevezte Gheorghe Funar pártelnök. Szerinte a magyarok nem ünnepelhetik meg Romániában márc. 15-ét és a honfoglalás 1100. évfordulóját. Funar szerint a magyarok a Balaton körül telepedtek meg ezer évvel ezelőtt, ezért az eseményt a magyar pusztán kellene megünnepelni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./
1996. március 14.
Az RMDSZ parlamenti csoportja márc. 14-én nyilatkozatot tett közzé az RNEP és Virgil Magureanu, az SRI igazgatója találkozójával kapcsolatban, megállapítva, hogy ez a találkozó nyílt diverziókeltést szolgál, azt akarják elhitetni a román lakossággal, hogy márc. 15-e ünneplése veszélyt jelent a nemzetbiztonságra. Az RMDSZ-frakció felszólítja Magureanut, hogy cáfolja meg vagy erősítse meg az RNEP által a találkozó után neki tulajdonított kijelentéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 739. sz./
1996. március 14.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 14-i ülésén elemezte a Csíkszeredában tartott legutóbbi SZKT-ülés utáni politikai helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség márc. 20-án találkozik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával, melyen jelen lesz Markó Béla elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Megbízták Birtalan József gazdasági igazgatót, hogy készítse elő a Szőcs Géza-üggyel kapcsolatos dokumentum-csomagot és adja át az Ellenőrző Bizottságnak. Az Ügyvezető Elnökség levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a márc. 15-én Gheorghe Funar polgármester által Kolozsváron felavatott emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40 000 román áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. Az Ügyvezető Elnökség fogadta Lábody László címzetes államtitkárt, a HTMH elnökét, akik megszakították útjukat Kolozsváron, kölcsönösen tájékoztatták egymást a politikai helyzetről, az alapszerződés szakértői tanácskozásainak eredményéről, majd továbbutaztak Sepsiszentgyörgyre, a márc. 15-i ünnepségekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 740. sz./
1996. március 14.
"A Tiszteletbeli Elnöki Hivatal jan. 23-i állásfoglalását a Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni, azzal az indoklással, hogy aláíratlan szöveg volt, a kibocsátó intézmény pedig "nem jogi személy, így válaszadási joga sem lehet". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./"
1996. március 14.
Az RMDSZ SZKT /Szövetségi Képviselő Tanács/ Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ frakciója megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az SZKT az utóbbi időben személyes jellegű, elvtelen viták színhelye lett. A márc. 9-10-i ülés azt bizonyítja, hogy ebben a formában az SZKT képtelen eleget tenni feladatkörének, hiszen építő szellemű határozathozatal helyett a személyeskedő vitákat részesítette előnyben. Az SZKT-ban elvszerű politikai vitára van szükség. Kötelességünk a indulatok megfékezése, olvasható a MIT-frakció nyilatkozatában, amelyet Vajda László frakcióvezető írt alá. /A MIT-frakció elítéli az öncélú, személyeskedő vitákat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 14.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és tanácsosai nevében Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, városi tanácsos nyílt levélben fordult Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, kérve, éljen törvényes jogával, s akadályozza meg Gheorghe Funart, hogy újabb törvénytelenséget kövessen el azzal, hogy a tanács megkérdezése nélkül újabb emléktáblát helyezzen el, mégpedig márc. 15-én, a Petőfi-emlékházra. Nemcsak törvénytelenségről van szó, hanem történelemhamisításról is, ezáltal magyarellenes uszításról, provokációról, melynek célja interetnikus összecsapás előidézése Kolozsváron. A prefektus, mint eddig annyiszor, nem vette tudomásul a tiltakozást. Emellett Funar erre a rendezvényre meghívta Cofariu Mihailát is, Hodákról. Cofariu az 1990-es marosvásárhelyi tragikus események egyik szereplője. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 14.
A RMDSZ Kolozs megyei szervezete márc. 15-ét a Magyar Színházban tartandó irodalmi műsorral ünnepli, majd a Petőfi-emlékháznál koszorúznak, este pedig ökumenikus istentisztelet lesz a Farkas utcai református templomban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 14.
Az RMDSZ-en belüli mai politikai törésvonal gondolkodásmódok közt húzódik, jelentette ki Szőcs Géza a békéscsabai Turul Könyvesboltban megtartott könyvdedikációja előtti sajtótájékoztatón. Kitért a Markó-Tőkés vitára is. Nem személyi, hanem politikai ellentét feszül köztük, kétfajta szemléletet képviselnek. Az egyik fél a kivárásra építene, úgy vélvén, hogy az erdélyi magyarság valamikor megkapja az őt megillető jogokat, a másik viszont úgy gondolja, hogy ez magától sohasem jön el, a magyar kisebbségnek ezért meg kell harcolnia. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyei miatt őt ért támadások politikai lejáratását szolgálják. Szőcs Géza elmondta, hogy az alapítványt ért támadás miatt pert indít. Eredménynek tartja, hogy sikerül életben tartania az Erdélyi Napló című, 20-30 ezer példányban megjelenő nagyváradi hetilapot. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 14.
"Némethy Géza ironikusan jegyezte meg, hogy túl sokszor említette az Erdélyi Napló legfrissebb száma Szőcs Géza nevét, pontosan negyvenötször, közben a lap impresszumában is az ő neve szerepel. Tehát saját lapjában foglalkoztak vele, pontosabban a pénzügyi elszámolás kapcsán kirobbant vitával. Az újságíró erre reagál: "Tisztelettel megkérdezem, nem túl sok ez egy kicsit, Géza?" /Némethy László: Sok volt, Géza! = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 14./"
1996. március 14.
András Imre parlamenti képviselő helytelennek tartotta, hogy Szőcs Géza-ügyet csináltak, amikor a Fidesz gesztust tett a határon túli magyaroknak. A pénzügy összekapcsolása mindezzel: hitelrontás. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 14./
1996. március 14.
A Romániai Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ márc. 15-i nyilatkozatában a honfoglalás 1100. évében összefogásra szólít fel minden magyar fiatalt. A MIT az egyéni és közösségi jogokat, az esélyegyenlőséget, a megbékélést, legitim összmagyar ifjúsági szövetséget akar, olvasható többek között tizenkét pontjukban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 739. sz./
1996. március 14.
Kovács László külügyminiszter visszautasította azt a véleményt, hogy a határon túli magyarság sorsáért való felelősségvállalásban a kormány az utóbbi időben defenzívába szorult. A vele készült interjúban, melyet Lambert Gábor készített, megalapozatlan támadásoknak minősítette az ellenzéki politikusoknak a kormány külpolitikáját bíráló megjegyzéseit. /Magyar Nemzet, márc. 14./
1996. március 14.
"Adrian Nastase képviselőházi elnök a Jurnalul Nationalnak adott interjújában kiemelte, hogy a magyar stratégia mindig az volt, hogy új fogalmakat dobnak be a köztudatba, melyeket azután megpróbálnak elfogadtatni. Tabajdi Csaba államtitkárnak arra a kijelentésére utalt, hogy a romániai magyaroknak "autonóm szigeteket" kellene létrehozniuk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./ "
1996. március 15.
"Gheorghe Funar márc. 14-én Kolozsváron a belváros magyar emléktábláit fellobogóztatta román zászlókkal, majd feltetette a volt Biasini Szálló épületére a beígért táblát, amely a polgármesteri hivatal indítványára a korábbihoz viszonyítva legalább nyolcszoros méretben hirdeti Baritiu és Balcescu érdemeit - és a magyarok kellőképpen túlértékelt "véres tetteit". A képviselőházban Petre Turlea független képviselő tiltakozott az ellen, hogy "egy más állam történelmének eseményeiről" román területen emlékezzenek meg. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi megemlékezéseit "revizionista gyűlésnek" minősítette, és bejelentette, hogy ugyanott fogja bemutatni Hamis magyar mártírok román földön című művét. Maros megyében Gabriel Tiru prefektus, az RNEP tagja közleményben büntetés terhe alatt figyelmeztette a polgármestereket, a tanácsosokat és az iskolaigazgatókat, hogy nem szervezhető az iskolákban március 15-i megemlékezés. /Felkerült az emléktábla - nacionalista feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"
1996. március 15.
"Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot."
1996. március 15.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke közzétette Tőkés Lászlóhoz, az RMDSZ tiszteletbeli elnökéhez írott levelét, melyben jelzi, hogy már régen esedékes a válasza a püspök tavalyi levelére. Nem bíznak egymásban, de biztosította Tőkés Lászlót, hogy senki sem akarja őt kiszorítani az RMDSZ vezetéséből. Kitért Szőcs Géza ügyére: nagy összegű adományokkal nem számolt el. Le kellene ülni, hogy megbeszéljék, tudnak-e együtt dolgozni, ajánlotta Markó Béla Tőkés Lászlónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1996. március 15.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke márc. 15-én Nagyváradon felhívást tett közzé, ebben kifejtette, hogy a romániai magyar nemzeti közösség békét, szabadságot és egyetértést kíván a többségi románsággal abban az országban, amelynek államalkotó nemzeti közössége lett, emellett harcol a személyi és közösségi autonómia megvalósításáért, a kollektív jogok elismeréséért. A történelmi megbékélés mellett síkraszállt Cseresznyés Pál szabadonbocsátásáért és az emigrációba kényszerült zetelakiak felmentéséért. Felemelte szavát azon gyakorlat ellen, hogy magyar többségű vidékekre jelentős számú katonaságot telepítenek. Végezetül Ionel Ungur Bihar megyei prefektus azonnali leváltását sürgette Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, mert a prefektus márc. 15-vel kapcsolatos közleményében nyíltan uszított a romániai magyarság ellen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./
1996. március 15.
Túlzottnak tartja az adatot az 1849-es 40 000 román áldozatról a Demokrata Párt kolozsvári polgármester-jelöltje, Iuliu Pacuraru. Szerinte a korabeli népsűrűség alapján nem feltételezhető ekkora veszteség. Erdély déli részében voltak hevesebb harcok, ahol orosz és osztrák haderő csapott össze magyar seregekkel, és ahol helybéli szászok is áldozatul estek, ott talán lehetett több tízezer halott. - Tehát mások is tisztában vannak azzal, hogy eleve helyreigazításra szoruló műtárggyal gyarapodik városunk politikai giccskollekciója. /N. Á.: Megjelenés előtti helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
1996. március 15.
Az RMDSZ az európai fórumokhoz fordul azt követően, hogy a helyhatósági törvény vitájában elvetették módosító javaslatait, amelyeket a Románia által is aláírt Európa Tanács-i okmány, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján fogalmazott meg. A képviselőház az RMDSZ egyetlen módosító indítványát sem fogadta el, azt sem, amely lehetővé tette volna a helyileg többségben lévő kisebbség anyanyelvének használatát a tanácsülésen akkor, ha minden tanácsos és választott tisztségviselő tudja a nyelvet és használatával mindenki egyetért. A képviselőház többségének elutasító állásfoglalása súlyos kétségeket támaszt a kormány és a parlament európai integrációs szándékainak őszinteségét illetően ? mutatott rá Vida Gyula és Varga Attila RMDSZ-képviselő. /Európai fórumokhoz fordul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
1996. március 15.
A márc. 15-i megemlékezésre Erdélybe utazott Demeter Ervin, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának vezetője és Boross Péter, a párt országgyűlési képviselője. A két MDF-es politikus márc. 14-én Debrecenben találkozott a magyarországi ünnepségekre látogató Tőkés László református püspökkel. Boross Péter és Demeter Ervin rövid megbeszélés után továbbutazott Nagyváradra, ahol Tempfli József katolikus megyéspüspökkel folytattak eszmecserét. A délutáni órákban megkoszorúzták a segesvári emlékművet, majd Sepsiszentgyörgyön találkoztak az RMDSZ helyi vezetőivel. A két politikus márc. 145-én részt vesz a sepsiszentgyörgyi központi megemlékezésen /MDF-küldöttség Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
1996. március 15.
"Borbély László parlamenti képviselő kifejtette, hogy ő már 1992 őszén jelezte, hogy Szőcs Gézával kapcsolatban felmerülnek gondok alapítványi pénzek elszámolása körül. Erről tárgyaltak az RMDSZ-ben és Szőcs Géza egy bizonyos összeget visszaszolgáltatott az RMDSZ-nek. Borbély László elítélte, hogy Tőkés László támadta Markó Bélát, szerinte ez "egy nagyon jól megszervezett támadásnak voltunk a tanúi." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ "