Uniós pénzekre számítanak Sepsiszentgyörgyön
A tavalyinál kevesebb pénzből gazdálkodik idén Sepsiszentgyörgy önkormányzata. A helyi tanács rendkívüli ülésén az eddigi gyakorlattól eltérően egyöntetűen jóváhagyták a város idei költségvetés-tervezetét. Aszerint Sepsiszentgyörgy tavalyhoz képest 19 millió lejjel kevesebb összegből gazdálkodik, 95,6 millió lej áll rendelkezésre, míg az elmúlt esztendőben 114 millió lejt használhatott fel.
Antal Árpád polgármester szerint ennek egyik magyarázata, hogy a helyi adó- és illetékbefizetések 16 százalékkal csökkentek. A kisebb költségvetés ellenére az elöljáró derűlátó, elmondása szerint idén pályázati pénzekből, kormánytámogatásból és banki hitelből a tavalyinál is több pénzt költhetnek a város fejlesztésére. A város 95,6 millió lejes költségvetéséből közel 6,8 millióba kerül a polgármesteri hivatal fenntartása, közel 40 millió a sepsiszentgyörgyi tanintézmények működtetése és pedagógusok fizetése. Emellett 4,2 milliót szánnak a művelődési intézményekre és 1,5 milliót a közösségi rendőrségre, a sport támogatására 900 ezer lejt, ifjúsági programokra 200 ezer lejt fordítanak. A fennmaradó mintegy 40 millió lejt városfejlesztésre, javításokra, korszerűsítésekre fordítják. Antal Árpád elmondta, idén is a hőszigetelési és a csatornázási programok élveznek prioritást, az önkormányzatnak a hőszigetelési programban 30 százalékos, míg a csatornázási programban 15 százalékos önrészt kell állnia. A költségvetésben a beruházásra szánt összeg nagy részét ezekre fordítják, ám elsősorban azt tartják szem előtt, hogy ezek a programok mennyi pénzt hoznak a városnak. „Több, korábban leadott pályázat is idén fog beérni. Minden nyertes pályázat öröm, és egyúttal erőfeszítés is az önkormányzatnak, hiszen az önrészt elő kell teremteni” – mondta Antal Árpád.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Integrálnák a romákat
A romákat elválasztó látható és láthatatlan falakat le kell bontani – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Mint elmondta, az önkormányzat az Amenkha Roma Egyesülettel közösen romaintegrációs programot kezdett el, amelynek végén, ha sikerrel járnak, lebontják az őrkő roma negyed határán húsz évvel ezelőtt épített betonfalat. A helybeliek által „berlini falnak” nevezett betonépítmény hosszában választja ketté a Váradi József utca felső szakaszát. Az egyik felén kezdődik az őrkő negyed a romák házaival, és a fal meghosszabbításában áll a Néri Szent Fülöp roma iskola. A másik felén néhány négyemeletes tömbház áll, ahol több tucat család lakik. A mintegy kétszáz méteres betonfal a kommunizmus idején azért épült, hogy a tömbházaktól távol tartsa az állatokat, a sarat és a szemetet. Az őrkő negyed roma lakói már korábban is kérték a fal lebontását, vezetőik szerint, az a diszkrimináció és a rasszizmus jelképe.
„Nem kell minket elkeríteni, felesleges ez a fal” – fogalmazta meg egy roma férfi. Az utca többi lakója azonban tiltakozik a fal lebontása ellen, egyesek inkább megerősítenék az elválasztó építményt. Antal Árpád polgármester szerint nemcsak a valódi falat, hanem a két közösség között feszülő láthatatlan falat is le kell bontani. „Az őrkő negyed egy szociális bomba, ha felrobban, mindenki sérülhet, ezért kell időben lépni, és a robbanást megelőzni” – hangoztatta az elöljáró. A hat hónapos integrációs program végén, szeptember 1-jén lebontják a falat, de ezt a döntést körültekintően kell előkészíteni, hogy mindenki elfogadja, magyarázta. Ugyanakkor a Tega köztisztasági vállalat még márciusban kitakarítja az őrkőt, s a lakókat a tisztaság megőrzésére ösztönzik.
Konkrét lépések
Az integrációs program részeként a városháza az Amenkha egyesületen keresztül négy őrkői romát alkalmaz, akik közvetítő szerepet töltenek majd be a hatóságok és a negyed lakói között. Feladatuk felhívni a figyelmet a rendfenntartók túlkapásaira, visszaéléseire, és meg kell értetniük a romákkal, hogy a törvényeket nekik is tiszteletben kell tartaniuk. Nekik kell továbbá meggyőzniük a gazdákat, hogy jegyeztessék be a szekereket, azokat lássák el gyűjtőzsákkal, és csak a megengedett helyeken közlekedjenek, mert a megnövekedett autósforgalom miatt életveszélyessé váltak. Gheorghe Drãghici sepsiszentgyörgyi rendőrparancsnok-helyettes elmondta, a szekeresek az esetek többségében nem ismerik a közlekedési szabályokat, ezért megtanítják őket a szabályokra és a közlekedési táblákra. A parancsnokhelyettes elmondta, a roma közösségben az elmúlt években látványosan csökkent a bűnözés, elsősorban a lopások száma.
Kölcsönös bizalom
A kölcsönös bizalom kiépítését tartja fontosnak Dima Mihály. Az Amenkha egyesület elnöke elmondta, az őrkő negyedben mintegy kétezren laknak, a felnőttek egynegyedének van azonban csak munkahelye. Bár ez kevésnek tűnik, évekkel ezelőtt sokkal rosszabb volt a helyzet, és azóta egyre többen vállalnak és találnak munkát, hangzott el. Többen a köztisztasági vállalatnál dolgoznak, sokan alkalmi munkát vállalnak. Tavaly a munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül negyvenen találtak állást, a többség meg is tartotta munkahelyét. Dimától azt is megtudtuk, hogy a nemzedékváltással csökkent az írástudatlanok száma, a fiatalok többsége már tud írni-olvasni. Több felnőttoktatási program is volt, és továbbiakra is szükség van. Dima Mihály elmondta, a romák vezetői igyekeznek jó példát mutatni, ismerik a közösség gondjait, és arra keresik a megoldásokat. „Elindult egy lassú változás, amelynek a végén a romák teljesen beilleszkednek a társadalomba” – bizakodik Dima Mihály.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Vitatott oktatási reform
A magyar pedagógusok, oktatásügyi szakértők körében megoszlanak a vélemények arról, hogy elfogadását követően az új tanügyi törvénytervezet jobb helyzetet teremt-e a magyar anyanyelvű oktatás számára, mint korábban. A sokak szerint jót és rosszat egyaránt tartalmazó jogszabályjavaslatot a tanügyi tárca csütörtökön bocsátotta nyilvános vitára, a módosító javaslatokat két hétig fogadják, majd április közepén összesítik. A módosító javaslatok benyújtására szabott rövid határidőt Daniel Funeriu tárcavezető azzal indokolta, hogy a tervezet nem teljesen új, csupán módosított változata a korábban széles körben megismert, az Andronescu–Miclea-féle változatokból ötvözött jogszabálynak.
„Ez egy jó kerettörvény” – szögezte le a Krónika kérdésére Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Mint mondta, nagyra értékeli, hogy a tervezet szerint a magyar gyerekek elsőtől a tizenkettedik osztályig külön, sajátos tanterv és program alapján tanulhatják ezután a román nyelv és irodalom tantárgyat, és a vizsgáztatás is ennek megfelelően zajlana, ugyanakkor a magyar diákok minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak. Lászlóffy azonban azt is elmondta, hogy tart a parlamenti vitától, amely szerinte tönkreteheti az amúgy összességében jónak ítélt törvénytervezetet.
„Szkeptikus vagyok, mivel ez a rendszer nincsen kellőképpen kikísérletezve” – fogalmazott lapunknak Bencze Mihály, a brassói Áprily Lajos Gimnázium matematikatanára is. A pedagógus szerint össze kellene állítani egy olyan szakbizottságot, amely a tanterv, a tankönyvírás és a tanügyi törvény kérdéseiben konzultál, és kísérleti jelleggel kipróbálja az újításokat, melyeket így később problémamentesen lehetne gyakorlatba ültetni. „Fontos a változtatás, a folyamatos újítás, de csak megfelelő körültekintéssel” – tette hozzá a pedagógus.
Derűlátó a szülők szövetsége
Mindenképpen előrelépés az új tanügyi törvénytervezet a korábbiakhoz képest – nyilatkozta a Krónikának Vilcsek Károly, az Országos Szülői Szövetség igazgatótanácsának kisebbségi ügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke. Vilcsek szerint a tervezet kisebbségi oktatást érintő legfontosabb változtatása, hogy a jövőben valamennyi, teljes egészében magyar tannyelvű iskolában az igazgatónak kötelező tudnia magyarul, míg a vegyes tannyelvű iskolákban legalább egy igazgatóhelyettesnek kell ismernie a magyar nyelvet.
„A következő lényeges változás a korábbiakhoz képest, hogy az iskolák adminisztratív tanácsában a szülők harmincszázalékos arányban vehetnek részt” – mondta a Krónikának Vilcsek, aki annak a módosításnak is örül, hogy ezentúl nem a tanfelügyelőség nevezi ki a tanárokat, hanem az iskola, azaz közvetlenül az igazgató alkalmazza őket. Hozzátette, a szülői szövetség legutóbbi ülésén a kisebbségi oktatás számára két fontos javaslatot is sikerült elfogadtatni, amely vélhetően bekerül majd a törvénytervezetbe.
Az első javaslat szerint a heti maximálisan megengedett 30 órában benne lesz a kisebbségek nyelvén tanuló diákok anyanyelvórája is. A szövetség ugyanakkor azt is kéri, hogy a közoktatási intézményekben működő különleges osztályok ugyanúgy igényelhessenek ingyenétkeztetést és tanszertámogatást, mint a kisegítő iskolák.
Vitatott átrendezés
A Maros megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese, Illés Ildikó szerint több vitatható paragrafusa van a tanügyi törvénytervezetnek.
„Nem tudom eldönteni, hogy ha a tervezett formában fogadná el a parlament, akkor jobb vagy rosszabb lesz a tanügy helyzete – fejtegette a Krónika kérdésére a pedagógus. – Mi Maros megyében a napokban mindenképpen megszervezzük a tanfelügyelők és tanintézeti vezetők fórumát, összegyűjtjük az ott felmerülő javaslatokat, és eljuttatjuk azokat a szaktárcához.”
Illés Ildikó szerint az egyik legfontosabb változás, hogy a 9. osztály még az általános iskolai képzés része lesz.
„Jól meg kell gondolni azt, hogy ez a megoldás alkalmazható-e Romániában. Persze a községekben, falun élő tanulóknak ez előnyös, mert ők esetleg nem akarnak továbbtanulni, és akkor jó az, ha még egy évet pluszban okosodhatnak. Viszont Erdélyben tradíciója van a nyolcosztályos rendszernek, és nem kellene ettől eltérni” – jegyezte meg.
Ugyanezt a törvénycikkelyt tartja a tervezet legnagyobb problémájának Ioan Lung, a nagyszalontai Arany János Gimnázium igazgatója is. Az iskolai elöljáró elmondta, a Bihar megyei városban nem biztos, hogy helyet tudnának szorítani még egy évfolyamnak az általános iskolában.
Funeriu: fölösleges az aggodalom
A tiltakozások beszüntetését kérte a tanügyi szakszervezetektől tegnap Daniel Funeriu tárcavezető. Mint mondta, a pedagógusok fölöslegesen aggódnak, a kormánynak ugyanis megvan a szükséges kerete a tanügyi alkalmazottak fizetéseire.
„Tudok arról, hogy a szakszervezetek arra mozgósítanak, hogy a tanárok ne írjanak be jegyeket a naplóba. Arra kérem a tanárokat, ne csatlakozzanak a kezdeményezéshez” – fogalmazott Funeriu. A miniszter külön kiemelte a buzăui tanárok esetét, akik amiatt tiltakoznak, hogy bizonyos pótlékokat nem fizettek ki nekik.
Mint mondta, a kormány mihamarabb törleszteni fogja a törvényes járandóságokat. Mint arról beszámoltunk, a tanárok egy része tegnaptól azzal tiltakozik az alacsony bérek ellen, hogy nem írja be a jegyeket az osztálynaplóba.
„Nagyon kényes probléma ez, hiszen nemcsak a helyhiányról van szó, hanem arról is, hogy a hároméves középiskolában már másoknak kell lenniük a tanárokkal szembeni elvárásoknak is, mint eddig, így fokozottan figyelnünk kell, kit veszünk fel a jövőben” – magyarázta.
Meglátása szerint az is gond, hogy a jelenlegi állás szerint nincs elég tanár az iskolában ahhoz, hogy a gimnáziumi órarend változásával együtt járó tanóraszám-növekedést problémamentesen lefedjék, ám általában elég nagy a fluktuáció a tanári karon belül, így elképzelhető, hogy az új munkaerőt már új szempontoknak megfelelően alkalmazzák, ha erre kerül a sor.
Ez azonban az igazgató reményei szerint nem fog megtörténni: hamarosan ugyanis módosító javaslattal áll majd elő, melyben azt kéri, maradjanak a kilencedik osztályok a középiskolai ciklusban.
Eközben Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint elfogadását követően az új tanügyi törvénytervezet jobb helyzetet teremthet a magyar anyanyelvű oktatás számára, mint amit az eddigi gyakorlat megengedett.
Újabb RMDSZ-es javaslat
Bokor Tibor felső-háromszéki szenátor jelentős fejleménynek nevezte, hogy a tanintézmények jogi személyiségére vonatkozó RMDSZ-es javaslat is bekerült abba a törvénytervezetbe, amelyet a kormány legutóbbi ülésén bemutattak.
A jelenlegi törvényben egy tanintézmény abban az esetben kaphatja meg a jogi státust, ha 200 feletti gyereklétszámmal rendelkezik, a tervezetben a demokrata-liberális párt ezt 300-ra emelte.
Sikerült bevinni azonban az RMDSZ javaslatát, miszerint egy adott közigazgatási területen mindenképpen létezhet egy jogi személyiséggel rendelkező iskola, függetlenül a diáklétszámtól.
Egy községben mindenképpen lesz önálló tanintézmény, akkor sem kell a szomszéd község iskolájához csatolni, ha például csak 176 gyerek tanul ott, magyarázta az RMDSZ tanügyi szakértője. A szórvány szempontjából fontos kitétel, hogy városokban a kisebbségi iskolák ugyancsak a gyereklétszámtól függetlenül rendelkezhessenek önálló jogi személyiséggel.
Bokor eredménynek tartja, hogy a tervezetbe bekerült, ha a gyereknek lakóhelyén nincs lehetősége anyanyelvén tanulni, az állam fizeti az ingázás költségeit, vagy ha 50 kilométernél távolabbi iskolában tanul, a bentlakást és az étkezést fedezi.
A tanügyi szakember szerint szükséges a változtatás, de sokan csak a reformok bevezetését hangoztatják, ám alkalmazkodni nem akarnak hozzájuk.„Azzal, hogy kötelezővé teszik a 9. osztályt is, megkönynyítik a tanulók helyzetét. A gyerekek 16 évesen, megkomolyodva dönthetnek arról, szakiskolát vagy elméleti pályát választanak” – hangsúlyozta.
Nem baj a politikai szerepvállalás?
Ferencz Salamon Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője pozitívan nyilatkozott az új tanügyi törvényről. „Jónak találom az új tanügyi törvénytervezetet, és ha ellátják a szükséges metodológiákkal is, akkor új alapokra lehetne helyezni a román tanügyi rendszert” – fejtette ki a Krónika kérdésére Ferencz Salamon Alpár, hozzáfűzve, „a román társadalom nincs felnőve a tervezethez”.
Mint mondta, a decentralizáció sok szempontból jót hoz az iskolák életébe, jónak tartja például, hogy a tervezetben oly módon szabályozzák a humánerőforrás alkalmazását, hogy az iskolaigazgatók dönthetnek arról, kit alkalmaznak és kit nem.
Hasonlóan elismerően szólt arról is, hogy a tananyagot csökkenteni akarják, mint mondta, az eddigi tananyag hatvan százaléka képezi majd törzsanyagot, amit a diákoknak el kell sajátítaniuk, ez pedig lazább munkaritmust tesz lehetővé tanárnak és diáknak egyaránt. „Ettől függetlenül vannak módosító javaslataink” – mondta a főtanfelügyelő.
Hozzátette: az osztályok mellé rendelt tanítók létszámával kapcsolatosan javasolni fogják, hogy vegyék be a keretbe a step by step alternatív módszert is, amely két tanítót ír elő egy osztályhoz. De a főtanfelügyelő újragondolná azt is, amely tiltja az iskolaigazgatóknak a politikai elkötelezettséget.
Végh Balázs, Nagy Orsolya, Máthé Éva, Kiss Előd-Gergely, Jánossy Alíz, Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Megújul a Székely Mikó
Pályázati pénzből újítják fel a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét. Az önkormányzat két évvel ezelőtt leadott pályázata sikeresnek bizonyult, így a Regionális Operatív Program keretében 11,2 millió lejt kapnak a tanintézet korszerűsítésére, ebből 8,6 millió lej vissza nem térítendő támogatás, és 2,5 millió lej az önkormányzat által biztosított önrész.
Kivitelezhető elképzelés. A látványterv szerint a százötven éves épület mellett modern tornaterem áll majd
A szerződést már aláírták, hamarosan kiírják a versenytárgyalást, és ha nem fellebbez senki, már áprilisban szerződést köthetnek a kivitelezővel, közölte csütörtökön Antal Árpád polgármester. A tervek szerint az iskolaudvaron levő étkezdét és tornatermet lebontják, ezzel tágasabb lesz a jelenleg szűk belvárosi betonudvar, amelyet a korszerűsítés keretében füvesítenek.
A tornaterem helyére korszerű épületet terveznek, amelynek földszintjén a kollégium tánckarának rendeznek be próbatermet. Az emeleti tér mozgatható falakkal három részre osztható, szükség esetén egybenyitható tornaterem lesz. Az épület tetején pedig hálóval védett, szabadtéri sportpályát alakítanak ki. Az új épületet légifolyosóval kötik majd össze a régi iskolával. Antal Árpád elmondta, azt szeretnék, ha a nyári vakáció alatt befejeznék a bontást, és pirosban állna az új épület, így az iskolai év során már csak a belső munkálatokat kellene elvégezni. A projekt kivitelezésére 36 hónapjuk van, de az elöljáró azt reméli, hamarabb be tudják fejezni.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium 1859-ben létesült, a Székelyföld egyik legnagyobb múltú tanintézete, mai székhelye gróf Mikó Imre adományaiból épült, az alapkövet 1870-ben tették le, míg az építkezést 1877-ben fejezték be. Az ingatlan a református egyház tulajdona, az önkormányzatnak évi 300 ezer lej bért kell fizetnie használatáért, ám megegyeztek, hogy a befektetésért cserébe 2008-tól kezdődően 12 évig nem kell fizetniük az említett összeget. Így az önkormányzat a 12 évre járó 3,6 millió lejt a 2,45 milliós önrésszel váltották ki, magyarázta a polgármester.
Antal Árpád elmondta, a magyar polgári párti tanácsosok kifogásolták, hogy a városvezetés túl sok pénzt költ pályázatok előkészítésére. Mint mondta, mandátuma alatt eddig 1,3 millió lejt fordítottak különböző pályázatokhoz szükséges tanulmányok, tervek elkészítésére, és eddig ez az első szerződés, amit aláírnak, azonban már a Székely Mikó Kollégiumra fordítható 8,6 millió lejes vissza nem térítendő támogatással többszörösen megtérült a befektetés. Az elöljáró szerint ezen a téren Sepsiszentgyörgy erdélyi szinten kiemelkedően teljesít, eddig 16 pályázatot adtak le, ezekből a következő hónapokban egyre több valósul meg, és még öt másik projekt előkészítésén dolgoznak.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Vasile Blaga: nincs pénz a magyar nyelvű on-line tesztekre
Egyelőre nincs pénze a román kormánynak a jogosítványért vizsgázók magyar nyelvű internetes tesztelésére. Vasile Blaga belügyminiszter megígérte, hogy hamarosan elkülönítik a szükséges anyagi forrásokat, hogy a gépkocsi-vezetői jogosítvány megszerzéséhez az on-line teszteket magyar nyelvre is lefordítsák.
Bokor Tibor háromszéki RMDSZ-es szenátor még március elején nyújtott be interpellációt a tárcavezetőhöz, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a 2002/195-ös számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a kisebbség nyelvén is lehet vizsgázni a jogosítvány megszerzéséért, a gépkocsik bejegyzésével és jogosítványok kibocsátásával foglalkozó igazgatóság honlapján az on-line tesztelési lehetőség román nyelven működik. A szenátor arra kérte a belügyminisztert, utasítsa az illetékeseket a törvény előírásainak betartására, hogy a kisebbségiek is egyenlő esélyekkel pályázhassanak a jogosítvány megszerzéséért.
Vasile Blaga hivatalos válaszában kifejtette, az on-line tesztelés lehetőségét már tavaly júliusban elérhetővé tették, de a kisebbségek nyelvén való elérését nem indíthatták el, mert nem volt pénz a szükséges fordítások elkészíttetésére. A következő időszakban a teszteket lefordítják, és így lehetővé teszik a kisebbségek nyelvén történő on-line tesztelést is, ígéri Blaga. Amíg azonban a kérdéseket és válaszokat lefordítják, a tesztelés továbbra is csak román nyelven zajlik.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Vasile Blaga: nincs pénz a magyar nyelvű online-tesztekre
Egyelőre nincs pénze a román kormánynak a jogosítványért vizsgázók magyar nyelvű internetes tesztelésére. Vasile Blaga belügyminiszter megígérte, hogy hamarosan elkülönítik a szükséges anyagi forrásokat, hogy a gépkocsi-vezetői jogosítvány megszerzéséhez az on-line teszteket magyar nyelvre is lefordítsák.
Bokor Tibor háromszéki RMDSZ-es szenátor még március elején nyújtott be interpellációt a tárcavezetőhöz, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a 2002/195-ös számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a kisebbség nyelvén is lehet vizsgázni a jogosítvány megszerzéséért, a gépkocsik bejegyzésével és jogosítványok kibocsátásával foglalkozó igazgatóság honlapján az on-line tesztelési lehetőség román nyelven működik. A szenátor arra kérte a belügyminisztert, utasítsa az illetékeseket a törvény előírásainak betartására, hogy a kisebbségiek is egyenlő esélyekkel pályázhassanak a jogosítvány megszerzéséért.
Vasile Blaga hivatalos válaszában kifejtette, az on-line tesztelés lehetőségét már tavaly júliusban elérhetővé tették, de a kisebbségek nyelvén való elérését nem indíthatták el, mert nem volt pénz a szükséges fordítások elkészíttetésére. A következő időszakban a teszteket lefordítják, és így lehetővé teszik a kisebbségek nyelvén történő on-line tesztelést is, ígéri Blaga. Amíg azonban a kérdéseket és válaszokat lefordítják, a tesztelés továbbra is csak román nyelven zajlik.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Az etnikumközi kapcsolatokról vitáztak Sepsiszentgyörgyön
Elbeszéltek egymás mellett az etnikumok közti kapcsolatokról és a multikulturalizmusról Sepsiszentgyörgyön szervezett nyilvános vita résztvevői. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata és a Közösségért román egyesület által szervezett, Etnikumközi kapcsolatok és multikulturalizmus Székelyföldön vitán az ígéretes téma ellenére nem sikerült megtalálni a közös pontokat, a megszokott támadás-védekezés, sérelmek felhánytorgatása zajlott.
Elsőként Cătălin Avramescu, az államelnöki hivatal államtanácsosa szólalt fel, ám a javasolt téma helyett inkább a választási rendszer reformjának szükségességét ecsetelte, valamint azt, milyen lenne az élet az RMDSZ nélkül. Avramescu szerint nincs szükség külön etnikai pártokra, a romániai magyaroknak a politikai ideológiák alapján a román pártokba kellene betagolódniuk, és ezeknek magyar platformokat kellene létrehozniuk.
Antal Árpád polgármester előadásában emlékeztetett, hogy Romániában erős a regionális identitás, a régióknak még sincs jogi szerepük. Mint mondta, a multikulturalitás költséges, sokba kerül, ha egy településen több nemzet él a saját intézményeivel. Sepsiszentgyörgyön két színház működik, magyar és román, a hasonló nagyságú városokban általában csak egy van.
A Székelyföldön kisebbségben élő románok számára is rendkívül fontos lenne a kulturális autonómia, hiszen az szavatolná, hogy a magyar többségű városvezetés a megkérdezésük nélkül ne dönthessen az intézményeikről, ezért azok a politikusok, akik a parlamentben a kisebbségi törvényt ellenzik, a székelyföldi románság érdekei ellen cselekednek.
A teremben többségben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi intézményvezetői foglaltak helyet, az első felszólaló Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ vezetője hosszasan sorolta sérelmeiket, hogy a magyarok vezette intézményekben nem alkalmaznak románokat, nincsenek román alpolgármesterek.
Hasztalan volt a rendezvény egyik kezdeményezőjének, Dan Manolăchescu újságírónak többszöri felhívása, hogy inkább a közös dolgokat, a találkozási pontokat kellene megkeresni. Manolăchescu szerint a térségben az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a magyarok és a románok is kisebbségként viselkednek, saját identitásukat védik, emiatt nem szánnak időt a multikulturalitásra, a régiónak nincs egyetlen nagy multikulturális projektje sem. „El kell kezdeni a párbeszédet, hogy legalább a gyerekeinknek legyenek közös dolgaik” – szögezte lesz Manolăchescu.
Nem költséges az utcanév-változtatás
Az utcanév-változtatás nem kerül semmibe az önkormányzatnak – nyilatkozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján. Amint arról már beszámoltunk, az elöljáró több mint húsz utca nevének a módosítását javasolja, a kommunista csengésű nevek helyett a régieket vagy magyar személyiségek nevét ajánlja.
Antal Árpád elmondta, jelenleg zajlik a közmeghallgatás, a módosításokat négy tervezetben terjesztik a tanács elé. A változás közel kilencezer sepsiszentgyörgyit érint, de csak a személyazonossági igazolványukat kell kicseréljék, mert a jogosítványban, az útlevélben, a telekkönyvben nem szerepel a lakcím. A személyazonosságit az önkormányzat ingyen kicseréli, így az nem hoz ugyan bevételt, de kiadást sem jelent a városnak, magyarázta a polgármester.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

21. Szentgyörgy Napok
Tegnap este Varnus Xavér orgonakoncertjével kezdődtek meg Sepsiszentgyörgyön a 21. Szent György Napok. A szervezők ráerősítettek a szabadtéri rendezvényeket megelőző kulturális hétre. A világhírű orgonaművész koncertjére egész Székelyföldről vásároltak jegyeket. Hétfőn a városnapok keretében rukkol elő új bemutatóval a Tamási Áron Színház, Makszim Gorkij A nap fiai drámáját Zakariás Zalán viszi színre.
A Háromszék Táncegyüttes bemutatójára április 20-án, kedden kerül sor, a Sárkányölő című produkcióban az együttes Szent György lovag tetteit eleveníti fel, több legendaváltozatra építve. A táncszínházi előadásban kibontakozódik az életünket egyaránt meghatározó jó és rossz harca, mondta Czilli Balázs, a táncegyüttes irodalmi titkára.
A városnapokon második alkalommal szervezik meg a Cimborák – Erdélyi Magyar Bábostalálkozót, amelynek keretében húsz bábelőadást láthatnak az érdeklődők. Nagy Kopeczky Kálmán, a sepsiszentgyörgyi társulat vezetője elmondta, a felnőttekhez is szólni szeretnének, ugyanakkor szakmai tapasztalatcserére is sor kerül. A kulturális héten lesznek zenei, irodalmi és táncelőadások is.
A szervezők a találkozások ünnepének nevezik az idei rendezvényt, amely 600 ezer lejbe került és 500 programpontot kínál. A szabadtéri ünnepségen fellép Deák Bill Gyula, Fenyő Miklós, a Compact és a Bad Boys Blue. A belvárosi romos épületben berendezik a PostAllSession nevű alternatív kiállítóteret, ahol többek között fellép a magyarországi Anima Sound System együttes. A Lármafa együttes az ifjúsági sátorban szervez Afrika-napokat. Felköszöntik az aranylakodalmasokat, és megszervezik a bajuszversenyt.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Markó: teljes körűvé válhat az anyanyelvi oktatás
Az új oktatási törvény által – amennyiben ezt elfogadja a parlament – gyakorlatilag teljes körűvé válik az anyanyelvű oktatás Romániában, és e tekintetben az RMDSZ semmilyen visszalépést nem tart megengedhetőnek – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Sepsiszentgyörgyön.
Az RMDSZ elnöke a megyeközpontban, illetve Kézdivásárhelyen találkozott a régió magyar tanintézményeinek vezetőivel, tanáraival, valamint a tanfelügyelőség képviselőivel, akikkel a készülő új oktatási törvényt, különösen az anyanyelvű oktatásra vonatkozó rendelkezéseket tekintették át.
A szövetségi elnök elmondta, a kormány által elfogadott, jelenleg a képviselőház oktatási bizottságában lévő jogszabálytervezet még a korábbi, a kormány felelősségvállalásával elfogadott, majd az alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett törvénynél is szélesebb anyanyelvi jogokat biztosítana a kisebbségi oktatás terén, ennek elfogadásához azonban erős koalíciós szolidaritásra, a koalíciós egyezségek szigorú betartására van szükség.
Markó Béla ezzel az oktatási szakbizottságban szerdán bekövetkezett koalíciós nézeteltérésre utalt, amikor a Demokrata-Liberális Párt (PDL) egyik képviselőjének támogatásával, 16-15 arányban elfogadták azt az ellenzéki javaslatot, melynek értelmében a történelem és földrajz ötödik osztálytól kezdődően csak román nyelven oktatható. A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem volt és nem lesz hajlandó visszalépni a kisebbségi oktatást érintő nyelvi jogok tekintetében, következésképpen, az eset után rögtön megállították a munkát a parlament mindkét házában.
Az ezt követő koalíciós egyeztetésen egyértelművé tették: ilyen körülmények között az RMDSZ nem tud továbbhaladni, és nem fogad el olyan koalíciót, amelyben ki-ki a saját feje szerint szavaz. Ennek nyomán a demokrata-liberálisok ígéretet tettek arra, hogy a továbbiakban betartják a megállapodást, és a képviselőház plénumában korrigálják a szakbizottságban bekövetkezett „hibát” – mondta el az elnök, aki hozzátette: ilyenformán a koalíciós szolidaritás helyreállt, ugyanis a tervezet folytatódó vitájában már a megállapodásnak megfelelően fogadták el a többi kisebbségi vonatkozású cikkelyt.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

EMNT: Biró Rozália nem ezt ígérte
Politikai lobbit ígért a történelmi magyar utcanevekért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei és nagyváradi szervezetének Biró Rozália alpolgármester, ehelyett azonban előállt a lefordított elnevezések ötletével – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Török Sándor Bihar megyei EMNT-elnök.
Mint arról beszámoltunk, Török Sándor Zatykó Gyula városi elnökkel együtt személyesen látogatta meg Biró Rozália alpolgármestert, illetve egy levelet is eljuttatott hozzá. Ebben egyebek mellett az állt, hogy Romániában és Európa más részeiben is volt már rá precedens, hogy a köztudatban élő régi utcaneveket műemlékké nyilvánítsák, és a hivatalos névtábla alatt kihelyezzék őket.
Török Sándor elmondása szerint Biró készségesen fogadta őket, és ezt követően még néhány alkalommal beszélgettek is az ügyről. Legutóbb azt ígérte, politikai lobbival fogja segíteni az ügy előrehaladását. „Miközben arra vártunk, hogy újra visszahívjon bennünket, egyszerre megjelent a lapokban a cikk a lefordított utcanevekről” – mesélte Török Sándor. A megyei elnök úgy véli, az autonómia kérdéséhez hasonlóan a nagyváradi utcanevek ügyét is csak „pro forma” akarja felvállalni az RMDSZ. Hozzátette: reméli, hogy a szövetség lassan ráébred, hogy nem ő az egyetlen játékos a pályán. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének elnökségi tagja azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségvédelemről szóló, Romániában 1995-ben elfogadott keretegyezmény garantálja a történelmi utcanevek használatának jogát is.
Biró Rozália alpolgármester csütörtökön a sajtó érdeklődésére elmondta: a fordításokat tartalmazó első, hibás lista – amely sokakat felháborított – fordítócég munkája. Mint magyarázta, a Raalmud céggel keretszerződése van az önkormányzatnak, így a fordításokat csak velük lehet elvégeztetni. Az elöljáró megígérte, ekkora baklövés után felülvizsgálják, akár fel is bontják a szerződést. Biró szerint a történelmi utcanevekkel az a baj, hogy egy utcának tíznél is több elnevezése volt az idők folyamán, így kénytelenek volnának – amennyiben az erre vonatkozó határozatot sikerülne a tanácsban is elfogadtatni – mindet megjeleníteni egyszerre.
A nagyváradi utcanevek magyar fordítását tartalmazó első listát Markó Béla RMDSZ-elnök is elítéli. „Láttam a nagyváradi utcanevek románról magyarra történő első fordítását, és nevetségesnek tartom azokat” – válaszolta csütörtökön a Krónika kérdésére Sepsiszentgyörgyön Markó. A szövetségi elnök hangsúlyozta, amellett hogy politikus, filológus is, így nem nehéz kitalálni, mi a véleménye a hasonló fordításokról. „Ebben az országban nem kell műfordítónak lenni ahhoz, hogy valaki le tudjon fordítani néhány román kifejezést” – szögezte le Markó. Hozzátette, Biró Rozália alpolgármester helyesen tette, hogy már korrigálta az első, nevetséges fordításokat.
Bíró Blanka, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Biztosak a megszorítások: az IMF csak a nyugdíj- és bércsökkentések alkalmazása után utalja ki a pénzt
Ugyan alternatívaként felmerült az adóemelés lehetősége is, végül elfogadta a kormány javaslatát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttsége, így immár biztos, hogy 25 százalékkal csökken a közalkalmazotti béralap, 15 százalékkal alacsonyabbak lesznek a nyugdíjak, illetve a munkanélküli-segély, s a jelenlegi 705 lejről a magánszférában is alkalmazott 600 lejre csökken a közalkalmazotti minimálbér. Mindezt lapzártánkkor jelentette be Emil Boc miniszterelnök.
Mint részletezte, a megszorító intézkedések azért váltak elkerülhetetlenné, mivel 2007 második felétől a bérek és nyugdíjak növekedési üteme jóval meghaladta a munka termelékenységének bővülését, ami pedig súlyos egyensúlyhiányhoz, ezáltal költségvetési hiányhoz vezetett.
A kormányfő ugyanakkor a megszorítások mellett gazdaságfejlesztési programokat is ígért. Így egymilliárd eurós, a vidéki kis- és közepes vállalkozások támogatására irányuló munkahelyteremtő csomagot, kétmilliárd eurós beruházás-fejlesztési programot, és jelentős infrastruktúra-fejlesztési programokat és projekteket helyezett kilátásba, például 500 kilométernyi közút felújítását, Nagyvárad, Kolozsvár és Lugos körgyűrűjének befejezését, valamint az Első otthonhoz hasonló támogatási programok folytatását.
Emellett agresszív fellépést ígért az adócsalás ellen. Ez szerinte elegendő ahhoz, hogy tartható legyen az IMF-fel a napokban kialkudott 6,8 százalékos hiánycél. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter közölte: az intézkedéseket június 20-áig életbe kell léptetni.
Băsescu: újabb hitel kellene
Ha a kormány nem csökkentené a közalkalmazottak béralapját, a nyugdíjakat, illetve a munkanélküli segélyt, akkor Romániának újabb külföldi hitelt kellene igényelnie, ami pedig az ország jövőjének és a polgárok millióinak „elzálogosítását” jelentené – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Traian Băsescu államfő. „Nem szabad áltatnunk magunkat, nem csaphatjuk be a választópolgárokat ahányszor csak választási kampányban vagyunk. Bosszút állnak most a korábban nyugdíj- és fizetésemelésekre, pluszjuttatásokra kiadott pénzek, s sajnos nem azok járnak pórul, akik fedezet nélküli kiadásokkal próbáltak szavazatokat szerezni” – hangsúlyozta.
Mint részletezte, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániában vizsgálódó képviselőivel próbáltak olyan programot kidolgozni, amely lehetővé teszi a közkiadások csökkentését. Băsescu elmondta, a juttatások csökkentéséért nem az IMF-et kell hibáztatni, a kiadások visszaszorításának módozatáról a kormány döntött. „A kabinet fő célkitűzése az volt, hogy ne kelljen növelni az adókat” – tájékoztatott az államfő, aki szerint a Valutaalap képviselőivel kidolgozott program alkalmazásával a román gazdaság növekedési pályára állhat. Băsescu ugyanakkor azt is közölte, hogy a kormány tervezetére az IMF, az Európai Unió, valamint a Világbank illetékesei is rábólintottak, egyetlen feltételük az volt, hogy a kabinet ültesse is gyakorlatba elképzeléseit.
Elkerülhetetlen az adóemelés?
Kevés lesz a közalkalmazottak béralapjának 25 százalékos csökkentése, a 15 százalékkal alacsonyabb nyugdíjakkal és munkanélküli-segéllyel együtt is ahhoz, hogy rendbe rakja a román költségvetést, és csökkentse az államháztartás hiányát – nyilatkozta a Krónikának Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. Szerinte mindenképp szükség lesz az adó és az általános forgalmi adó emelésére.
Şerbănescu úgy ítéli meg, e nyáron, de legkésőbb ősz elején meg is történik. Mint beszámoltunk, a szakértő korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, a román gazdasági modell fenntarthatatlan, mert csak és kizárólag a fogyasztáson alapul, miközben nem termel és nem exportál eleget ahhoz, hogy meglegyen a fogyasztás alapja.
Összeomlás-ellenes szükségintézkedések
Szükségszerűek a drasztikus intézkedések, különben összeomlik az ország –fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Az RMDSZ elnöke elmondta, ebben a nehéz helyzetben, amikor az országra vetül a Valutaalap és a kormány megszorító intézkedéseinek árnyéka, rendkívül nehéz optimista beszédet tartani, de abban bízik, hogy a nehéz helyzet ráébreszt mindenkit arra, hogy komoly reformokra van szükség.
„Amit húsz éven át nem oldottak meg a kormányok, azt most meg kell tenni. Rendkívül központosított, pazarló és bürokratikus államban élünk, amit át kell szervezni, újra kell gondolni” – hangoztatta a szövetségi elnök. Markó szerint olyan országban élünk, ahol sikernek számít, hogy öt-hat év alatt elkészült 42 kilométer autópálya, holott ez bárhol a világon nevetség tárgya lenne.
Sürgetett lépések
Bár tegnap lapzártánkig nem került még nyilvánosságra a megállapodás pontos szövege, Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tavaly igényelt készenléti hitel ötödik, 850 millió eurós részletének folyósítása várhatóan késni fog, mivel csak akkor utalják a pénzt, ha a kormány teljesíti a vállaltakat. Mint mondta, sikerült megállapodásra jutniuk a román hatóságokkal.
A Franksszel folytatott tegnapi megbeszélést követően Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter elmondta, a Valutaalap képviselőivel a már említett megszorítások mellett a korábban becsült 5,9 százalék helyett 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycélról, a korábban jósolt 1,3, majd 0,87 százalék helyett nulla százalékos gazdasági növekedésről beszéltek. A szaktárcavezető ugyanakkor leszögezte, immár biztos, hogy nem emelik sem az egységes adókulcsot, sem pedig az áfát.
Megakadályozni az „elgörögösödést”
Traian Băsescu államfő tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor nyugalomra intette a szakszervezeteket. „Azt javaslom a román társadalomnak, hogy próbáljuk közösen megelőzni az ország elgörögösödését. Ha egy újabb, nem 20, hanem 30 milliárd eurós hitelt igényelnénk, akkor odajutnánk, ahol a görögök vannak” – hangoztatta. A szakszervezetek azonban már péntekre válságtanácskozást hívtak össze, s tegnap, az államfővel folytatott egyeztetést követően is hajthatatlanok maradtak, leszögezték, betartják sztrájkmenetrendjüket.
Elégedetlenségük egyik fő oka, hogy nem sikerült rábírniuk az államfőt arra, hogy a fizetések csökkentése differenciált legyen, a legalacsonyabb bérek esetében ne kelljen 25 százalékkal csökkenteni az összeget. Băsescu leszögezte, ő a lineáris bércsökkentést preferálja, annak ellenére, hogy a szakszervezetiek rámutattak, egy hasonló intézkedés oda vezet, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal közalkalmazott annyit fog keresni, mint egy takarítónő, egy mester és egy egyetemi tanársegéd pedig egyformán 600 lejt fog hazavinni.
Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezet elnöke tegnap arról tájékoztatott, hogy tiltakozó akcióik sorát már a héten elkezdik, s amennyiben semmi sem változik, akkor a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkra is készek, erre szerinte a tanév végén kerülne sor. Marius Petcu, a CNSLR Frăţia elnöke eközben azt mondta, hamarosan egyeztet a szervezet területi vezetőivel, s közösen döntik el, hogy elfogadják-e a Traian Băsescu által bejelentett intézkedéseket, vagy tiltakozó akciókba kezdenek. Dumitru Costin, a BNS vezetője úgy vélekedett, csak akkor tud a továbbiakról beszélni, ha már látta az IMF-fel kötött megállapodás végleges formáját. A kivárás mellett döntött Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője is, aki úgy vélekedett, kedden határoznak arról, hogy folytatják-e korábbi tüntetéseik sorát. Sebastian Oprescu, a Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének vezetője eközben leszögezte, a korábban leszögezett menetrend szerint folytatják tiltakozó megmozdulásaikat.
A kommunizmusban is jobb volt?
Határozottan ellenezték a Băsescu által bejelentett intézkedéseket a Krónika által megszólaltatott területi szakszervezeti vezetők. „A rabszolgatartásra emlékeztet, ahogyan Traian Băsescu elnök saját tulajdonának tekinti a közalkalmazottakat, és kedve szerint rendelkezik velük” – fogalmazott Ioan Ţenţ, a Szabad Tanügyi Szakszervezet Bihar megyei fiókjának elnöke, akit az is zavar, hogy a megszorítások felsorolásánál Băsescu „egy szóval sem említette az ország leggazdagabbjait, a 11 ezer tanácsost, a kormányügynökségeket, amelyeket ahelyett, hogy megszüntettek volna, öszszevontak, és az egész politikai klientúra a helyén maradt, sőt: 2009-ben 26 000 újabb közalkalmazottat állítottak munkába. Vajon milyen területeken?” – teszi fel a kérdést Ţenţ. Szerinte az egészségügyben azért nincs szükség leépítésre, mert az a rendszer „megtizedelte önmagát”.
„A tanügy 1990 óta alulfinanszírozott, ön pedig most teljesen tönkre akar tenni minket – intézi szavait az államelnökhöz a szakszervezeti vezető. – Minket folyton azzal vádol, hogy nem termelünk semmit, hogy azokon élősködünk, akik pénzt hoznak a konyhára… mire vár még? Szüntesse meg a rendszert, és eljutnak ahhoz a modellhez (tudjuk, hogy honnan ered), amely műveletlen és könnyen manipulálható emberekből áll, akiknek a szavazatait megvásárolhatja két töltött káposztával vagy újabban egy kolbásszal.” Ţenţ azt írja, ilyen rosszul még a Román Kommunista Párt sem bánt a tanügyi rendszerrel.
Felháborodott nyugdíjasok
Ugyanilyen felháborítónak tartja a megszorításokat, ezen belül a nyugdíjcsökkentést Jakab Ibolya, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének alapító tagja. Mint hangsúlyozta, a kisnyugdíjasok többségének most sincs miből élnie, miközben szerinte a speciális nyugdíjakkal rendelkezők, a volt Szekuritáté-tisztek, rendőrök és mások juttatásából „volna mit levonni”. „Személyesen ismerek olyan betegnyugdíjas házaspárt, akik ketten összesen 720 lejt keresnek egy hónapban. Ebből tartanak el két gyereket, és fizetik a gyógyszereiket is. Ha tőlük levonnak 15 százalékot, nem marad semmi” – részletezte Jakab Ibolya, aki úgy véli, a helyes megoldás az lenne, ha a nyugdíjakat összegük szerint kategorizálná a kormány, és differenciáltan vonna le bizonyos százalékokat a legmagasabbakból.
Ötletek spórolásra
A Frăţia országos szakszervezeti tömb Maros megyei fiókjának a főtitkára, Maria Dăndărău szerint az a takarékossági csomag, amelyet Traian Băsescu a közvélemény elé tárt, elhamarkodott, át nem gondolt javaslat. „Véleményem szerint a közigazgatásban nem úgy kell spórolni, hogy csökkentjük a tanárok, az orvosok, a tisztviselők fizetését. Ez hibás elgondolás, és a gazdaságnak sem tenne jót, hiszen csökkenne az emberek vásárlóereje, ez fékezné a kereskedelmet, ami kihat a cégekre is. Strukturális reformra van szükség. Csak egy példát mondok: nem tudom, hogy miért kell párhuzamos struktúráknak léteznie például az állambiztonság, a hírszerzés terén.
Úgy értesültem, hogy az Európai Unióban nálunk a legfelduzzasztottabb ez a gépezet. Miért nem vonják össze a különféle SRI-ket egyetlen hatékony gépezetté? És az sem világos, hogy miért van szükség több, párhuzamosan működő környezetvédelmi hatóságra?” – fogalmazott a Krónika kérdésére Dăndărău. Mint hangsúlyozta, ezen hivatalok munkatársai sem tudják megmondani, hogy mi a különbség a két szakterület között.
„Ezzel arra szeretnék rámutatni, hogy az állami szektorban valóban nagy a pazarlás. Egy egész sor hivatalt, ügynökséget meg kellene szüntetni, és akkor valóban látványos lenne a megtakarítás. Ugyanakkor az egészségügyben is például túlméretezett a nem orvosi személyzet. Ott is ésszerűsíteni kellene a személyzeti összetételt. Csakhogy mindezt nem egyszerű végiggondolni, megtervezni. Ez mélyreható változás lenne. Ennél sokkal egyszerűbb az, hogy mindenkinek csökkentjük a fizetését. Ez a legkényelmesebb megoldás, de nem célravezető” – összegzett a szakszervezeti vezető.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Máthé Éva, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Székely felelősség a szórványért
A Székelyföld egyfajta belső anyaországként felelősséget kell vállaljon a tömbön kívül élő magyarok iránt – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azon a szórványkonferencián, melyen Hargita, Kovászna és Hunyad megye számos elöljárója, intézményvezetője is részt vett.
Készen állnak a tervek. Tamás Sándor első fázisban a Hunyad megyében élő magyaroknak segítene
Több Hargita, Kovászna és Hugyad megyei elöljáró, intézményvezető, illetve szórványszakember jelenlétében zajlott szórványtanácskozás tegnap Sepsiszentgyörgyön, melynek keretében elsősorban a székelyföldi megyék és a szórványban élők közti együttműködésről tárgyaltak.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, tavaly Winkler Gyula Hunyad megyei EP-képviselővel és Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével kezdeményezték a Székelyföld–Szórvány partnerséget, azzal a céllal, hogy erősítsék a szolidaritást az erdélyi magyar közösségek között. Mint mondta, néhány hónap alatt „megizmosodott az együttműködés”, sikerült rácáfolni a kétkedőkre, és a programot is megtöltötték tartalommal.
Felszólalásában ugyanakkor hangsúlyozta, Háromszék további közös programokat kíván szervezni idén a Hunyad megyei magyarsággal, melyeket elsősorban a helybeliek igényeihez, elvárásaihoz igazítva kell lebonyolítani. „Azért választottuk Hunyad megyét, mert drámai adatokkal szembesültünk: tíz év alatt 25 százalékkal csökkent a térségben a magyarok száma, 1992-ben Hunyad megyében 36 ezren, 2002-ben pedig már csak 25 ezren vallották magukat magyarnak” – hívta fel a figyelmet az elöljáró. Úgy véli, a Székelyföldnek egyfajta belső anyaországként felelősséget kell vállalnia a tömbön kívül élő magyarok iránt. „Azt szeretnénk, hogy idővel ebbe a programba saját, illetve Hunyad megye magyarországi testvérmegyéit is bevonjuk” – részletezte Tamás Sándor.
Demeter László megyei tanácsos, a szórványprogram Kovászna megyei koordinátora kifejtette: a továbbiakban egy olyan civil szervezetet szeretnének létrehozni, amely a későbbiekben az erdélyi magyar–magyar kapcsolatokért, közös programokért felel. Nemes Előd önkormányzati referens a szórványprogram ernyője alatt zajlott találkozókról, kulturális programokról tartott rövid ismertetőt: az eddigi rendezvényeken iskolás- és nyugdíjaskorúak is találkozhattak. Elmondta, a Zsil völgyében a szociális problémák az identitásőrzésre is rányomják a bélyegüket: nincs kultúrház, előadóterem, magyar emlékmű.
Előadásokat, könyvbemutatókat kell szervezni, iskolai-óvodai testvérkapcsolatokat kialakítani, sőt megfogalmazódott, hogy a csángó keresztszülő program mintájára háromszéki vállalkozók fogadjanak örökbe szórványban élő gyermekeket, és fedezzék a taníttatásukat.
A Hargita, Beszterce-Naszód, illetve Hargita és Temes megyék közti kapcsolatot koordináló Zonda Erika elmondta: mindkét megye hangsúlyt fektetett arra, hogy magyar nyelvű előadásokat, kulturális programokat és tevékenységeket mutassanak be, hiszen a szórványban élőknek ilyenekben csak ritkán van része.
„A testvérkapcsolatok legnehezebb éve a negyedik év, amikor már komolyabb tartalmat kell adni ezeknek a kapcsolatoknak” – mutatott rá Vetési László, a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány vezetője. Vetési szerint komoly erőfeszítést igényel kilépni a vendéglátói szerepből, és bonyolultabb programokat létrehozni, ugyanakkor azt is fel kell mérni, hogy a testvérkapcsolat keretében melyek a megvalósítható célkitűzések. A szórványszakember szerint mindkét fél számára szokatlan a másik helyzete: a székelyföldiek nehezen tudják elképzelni, hogy milyen nyelvi sérüléseket szenvedett el a szórványmagyarság. Vetési László szerint kulcskérdés a türelem, hiszen a túlnyomóan román nyelvű környezet jelentette asszimilációs hatást nem lehet pár hónap alatt eltüntetni.
A Téglás Gábor történészről elnevezett az egyetlen magyar nyelvű iskola Déván, amely több mint 600 gyerek számára teremt lehetőséget az anyanyelven történő tanulásra. Tőkés Attila, az intézmény igazgatója szerint a természetes lemorzsolódást jóval meghaladó diákveszteség riasztó. Az oktatási intézmény vezetője a Kovászna megyei kapcsolattól azt reméli, hogy a gyerekekben tudatosul, hogy nincsenek egyedül, vannak még máshol is magyar nyelvű diákok. Az igazgató szerint ez a kérdés lényegessé válhat a továbbiakban, hiszen a kirekesztettség érzésének megszüntetésével az iskolások magyar identitása is erősödni fog.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Kormánytámogatás Háromszéknek
Több mint kétmillió lejt kapott a kormány költségvetési és tartalékalapjából Kovászna megye – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján György Ervin prefektus. Mint mondta, a megye összesen 2,2 millió lej támogatást kapott. Ebből hat egyházközség 479 ezer lejt, három iskola 536 500 lejt, öt önkormányzat pedig 937 ezer lejt kapott beruházásokra.
Kilenc önkormányzatnak 290 ezer lej jutott a kormány tartalékalapjából működési költségei fedezésére. A tételből a többségükben románok lakta vagy román polgármester vezette Kőröspatak, Zágonbárkány, Szitabodza, Dobolló, Nagypatak, Előpatak, Hídvég és Bodzaforduló részesült, valamint az 50 százalékos román lakossággal rendelkező Zágon.
Az egyházközségek közül a legnagyobb támogatást, 230 ezer lejt a szentkirályi unitárius parókia kapta a templom restaurálására és szerkezeti megerősítésére. Ez az öszszeg a terv elkészítésére és a munkálatok elkezdésére elegendő. A tanintézetek közül a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium kapott 320 ezer lejt javításokra és a sporttelep kibővítésére.
Beruházásokra öt önkormányzat közel egymillió lejt fordíthat. Ebből 355 ezer lejt költenek a sepsiszentgyörgyi Beor-palota megerősítésére és restaurálására, az épület az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) székházának ad otthont. Ugyanakkor új községházát építenek Esztelneken, felújítják a berecki sporttelepet, a bardóczi középületeket, valamint az illyefalvi községházát.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Kulturális összefogás a Székelyföldön
A gazdaságot és a turizmust követően a Székelyföld a kultúra területén is egységesen kíván bemutatkozni, Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata ezért szervezte meg az első Székelyföld Napokat. Tamás Sándor, Kovászna és Borboly Csaba, Hargita megye közgyűlésének elnöke pénteken Sepsiszentgyörgyön jelentették be, hogy május 21-éig a három székely megyében összesen 110 kulturális rendezvény zajlik, a nagyobb városokon kívül a kis és közepes települések közül is sikerült bevonni jó néhányat.
„A helyi alkotók, a kultúra felkarolása nem tartozik közvetlenül a megyei önkormányzatok hatáskörébe, de erkölcsi feladat ezt erőteljesen és szervezett módon támogatni” – fogalmazott Tamás Sándor. A szervezők célja egy olyan kulturális rendezvénysorozat megszervezése volt, amelyet a három megye lakói magukénak éreznek. Borboly Csaba hangsúlyozta, újabb fejezet kezdődött a székelyföldi együttműködés történetében, és a csíksomlyói búcsút megelőző időszakban gazdag programot kínálhatnak a térségben lakóknak és az ide látogatóknak. A rendezvények nagy része Háromszéken zajlik, a Háromszéki Képzőművészeti Év eseményeit is bekapcsolták a Székelyföld Napok programjába.
A két megye önkormányzata és az alárendelt intézmények összesen közel 200 ezer lejt szántak a rendezvénysorozat megszervezésére, a programpontokat műsorfüzetben, a www.szekelyfoldnapok.ro honlapon és plakátokon népszerűsítik. A rendezvény egyik kiemelt pontja az I. Székelyföldi Grafikai Biennále, amelyre tizenegy országból közel hétszáz alkotást küldtek be. A szervezők, a három székely megye közgyűlése, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, valamint a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ idén márciusban hagyományos és kísérleti grafika kategóriában hirdettek versenyt, amelyre az elmúlt öt évben készült alkotásokkal nevezhettek be a hazai és külföldi képzőművészek. Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotóközpont igazgatója, a zsűri titkára elmondta, a verseny megszervezésével elsősorban a régió grafikai törekvéseinek felkarolása volt a céljuk, a nemzetközi kitekintésnek pedig az volt az előnye, hogy az erdélyi alkotók a külföldi grafikai trendeket is megismerhették.
A beérkezett alkotásokat képzőművészekből és művészettörténészekből álló zsűri értékelte. Első körben kiválasztottak 245 grafikát, amelyek egy vándorkiállításon lesznek megtekinthetők, majd 71 alkotást, amelyek bekerülnek a biennále katalógusába. A vándorkiállítás első helyszíne a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár, a következő Csíkszereda, majd Marosvásárhely lesz. Az első kiállítás megnyitójára, majd ezt követően a díjátadási ünnepségre május 18-án kerül sor. A biennále fődíját 2000 euró értékben a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. ajánlotta fel, a három megyei önkormányzat pedig egy-egy ezereurós díjat ajánlott a versenyzőknek. A Tamási Áron Színházban tartandó díjátadón részt vesz Kelemen Hunor művelődési miniszter, az ünnepség Harry Tavitian és Cserey Csaba dzsesszkoncertjével zárul.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Kovászna megye: fókuszban a romagondok
A romák helyzetéről tájékozódik a napokban Kovászna megyében a Caritas segélyszervezet küldöttsége. Az öttagú delegáció a GOAL (Global Options and Linkages) csoportot képviseli, az Erste-Caritas Alapítvány része, melynek 8 európai országban vannak a romák integrációját elősegítő programjai.
Romániában a szentgyörgyi Őrkő negyedi roma iskolát, továbbá egy temesvári és egy szatmárnémeti projektet támogatnak. A küldöttség tegnap György Ervin prefektussal és Tamás Sándor tanácselnökkel találkozott, akiktől a romák életkörülményeiről, gondjairól és a helyi hatóságok beilleszkedési terveiről érdeklődtek.
György Ervin elmondta, a roma közösség szervezett, illetve szervezetlen csoportokra oszlik. Előbbiek ismerik és betartják a törvényeket, a bölönpataki romáknak öt képviselőjük van a helyi önkormányzatban. Az előpataki ellenben szervezetlen közösség, meg sem próbál beilleszkedni, tagjai törvénytelenül építkeznek, lopnak. György Ervin elismerte, nem túl sikeresek a romaintegrációs programok, ezek kimenetelét a roma képviselő hozzáállása is befolyásolja, de őt csak úgy lehet leváltani, ha a közösség megnevez egy másik, felsőfokú végzettségű személyt.
A vendégek értékelték a TEGA Rt. köztisztasági vállalatnak az írástudatlanság felszámolását célzó programját, valamint a Pro Nobis Egyesület törekvését, hogy minden romának legyenek iratai. Alexandre de Faria, a küldöttség vezetője arra biztatta a hatóságokat, próbálják meg személyre szabni a romaprogramokat, csak így lehetnek hatékonyak. A küldöttség a napokban a tanfelügyelőség és civil szervezetek tagjaival találkozik.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Országszerte állt a munka
A közigazgatásban, az egészségügyben, a tanügyben, a belügyben dolgozók tízezrei szüntették be tegnap meghatározatlan időre a munkát a legnagyobb szakszervezeti tömbök által május 31-étől meghirdetett általános sztrájk keretében. A helyi és megyei önkormányzatok ügyfélszolgálati irodáiban, az egészségügyi intézményekben így csak azokat az eseteket oldják meg vagy vizsgálják ki, amelyek nem szenvedhetnek halasztást. A polgármesteri hivatalokban kiállítják például halotti bizonyítványokat, az orvosok ellátják a sürgősségi eseteket, azonban a halasztható műtéteket nagyon sok kórházban egy későbbi időpontra tették át.
Sztrájkba léptek ugyanakkor a vámosok, a rendőrség alkalmazottai, akárcsak a börtönőrök, akik csak a szigorúan vett „fogolyőrzésre” vállalkoznak, nem hajlandók azonban a közmunkákra kivezényelt elítéltekre ügyelni. Bukarestben várhatóan mától áll le a metró közlekedése, mivel az azt működtető Metrorex vállalat alkalmazottai is beszüntetik a munkát, a sztrájkhoz csatlakoztak a felszíni közlekedést kezelő RATB vállalat dolgozói is. Igaz, ez utóbbiak rugalmasabbnak tűnnek, jelezték ugyanis, hogy a buszok és trolibuszok legnagyobb része zavartalanul közlekedik majd. Hajnali négy és délután 16 óra között a villamosok azonban nem járnak. Immár biztos azonban, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) nem csatlakozik a munkabeszüntetéshez, ugyanis kiderült, az állami tulajdonban levő vállalatok alkalmazottaira nem vonatkozik a 25 százalékos bércsökkentés.
A legtöbb szakszervezet pedig tegnap a délutáni órákban leszögezte, szó nincs arról, hogy csak egy napra bénították volna meg az országot, az általános sztrájk meghatározatlan időre folytatódik. Bejelentéseik szerint mindaddig nem adják fel, amíg meg nem bukik a Boc-kormány vagy nem vonják vissza a megszorító intézkedéseket. Ugyanakkor tegnap több magáncég alkalmazottai is szolidaritást vállaltak a közalkalmazottakkal, ugyan nem szüntették be a munkát, de japánsztrájkot hirdettek, azaz fehér szalaggal karjukon végezték munkájukat.
Temették magukat a nyugdíjasok
Országszerte folytatták tegnap tiltakozó megmozdulásaikat a nyugdíjasok, több városban is a prefektúrák épülete elé vonultak, követelve a kormány lemondását, illetve a megszorító intézkedések visszavonását. Brassóban például több mint 200 nyugdíjas ostromolta meg valóssággal a prefektúrát, a csendőröknek és rendőröknek sikerült megakadályozniuk, hogy a feldühödött tömeg ne törjön be az épületbe.
„Tolvajok!”, „Le a kormánnyal, le Băsescuval!”, „Csökkentésetek a miniszterek, honatyák fizetését és a csúszópénzeket!” – állt egyebek mellett a tiltakozók által magasba emelt molinókon. Eközben galaci nyugdíjasok egy csoportja immár másodszor utazott Bukarestbe tüntetni. Most a kormánypalota és a parlament épülete előtt is szerveztek tiltakozó megmozdulást.
Ez utóbbi előtt egy temetési szertartást adtak elő, amelynek keretében három nyugdíjas tartotta magasba a koporsót s hordozta a tiltakozók között. „A Boc-kormány = a nyugdíjasok halálával”, „Le Băsescuval, le az alkoholista és tolvaj államfővel!” – állt a galaci tiltakozók molinóin.
Fenyegetik a háromszékieket?
Fenyegetik a Kovászna megyei tiltakozókat – jelentette be tegnap Vasile Neagovici, a Sanitas és a Frăţia érdekvédelmi szervezet Kovászna megyei elnöke. Mint részletezte, az elmúlt húsz év során első ízben nehezedik nyomás a tiltakozókra, az egészségügyi egységekben „suttogó propaganda folyik”, miszerint a sztrájkolókat, a hangadókat elsők között bocsátják el, ha ágyszámcsökkentésre, kórházösszevonásra kerül sor. Foof Ervin, a pénzügyi intézményekben dolgozók szakszervezetének vezetője is hasonlóképpen nyilatkozott. Mint elmondta, esetükben „a demokrata-liberális pártkatonák próbálkoznak a megfélemlítéssel”. A nyomásgyakorlás törvénytelen, ezért ha beigazolódik, büntetőjogi eljárást kezdeményeznek, figyelmeztetnek eközben a szakszervezetek.
Az államnak jól jön a munkaszünet
Minden sztrájknap hozzájárul a költségvetési hiány csökkenéséhez – számolták ki a România Liberă napilap újságírói. Az általuk közöltek szerint amennyiben valamennyi közalkalmazott csatlakozna a munkabeszüntetéshez, az egy nap alatt okozott kiesés 30 millió euróra rúgna, miközben a költségvetésből naponta 45 millió eurót kell kiutalni a közalkalmazottak bérezésére.
Tehát minden kieső két eurón az állam három eurót spórol meg. A lap újságírói számításaikkal arra a következtetésre jutottak, hogy ha valamennyi közszférában dolgozó személy két hónapra beszüntetné a munkát, akkor már nem is lenne szükség a megszorító intézkedésekre.
Bíró Blanka, Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Új vezetők a Kovászna megyei intézmények élén
Forró Béla lett a Kovászna megyei egészségbiztosítási pénztár új elnök-igazgatója, noha az RMDSZ által támogatott mérnök egyetlen jelöltként vizsgázott a tisztségre, és megbukott a versenyvizsgán. Az írásbeli megmérettetésen 7-es minősítést kapott, de a szóbelin nem érte el az ötöst, ezért kiesett a versenyből.
Forró Béla azonban megfellebbezte a döntést, óvásának helyt adtak, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján közölt információk szerint június elsejétől kinevezték a megyei intézmény élére. Nagy András, a háromszéki gyógyszerészkamara elnöke szerint sokat elárul, hogy a háromszéki jelölt volt az egyetlen az országban, aki megbukott a vizsgán.
Mint mondta, azt szerették volna, ha egészségügyi vagy pénzügyi szakember tölti be a tisztséget, ennek ellenére elfogadják, hogy a pénztár-igazgatói tisztség is politikai megegyezés tárgya, és bíznak a zavartalan együttműködésben.
Egyébként a héten még két régi igazgató került vissza tisztségébe: az adóügyi igazgatóság élére Bálint Béla, a pénzügyőrség élére pedig Dan Cojocar. Mindkettőjüket a Tăriceanu-kormány nevezte ki, menesztésük után beperelték a Boc-kabinetet, és a számukra kedvező végleges bírósági ítélet birtokában újra elfoglalhatják a tisztséget, tájékoztatott György Ervin prefektus.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Közreműködőket toboroz a Háromszéki Ifjúsági Tanács
Erős ifjúsági hálózat kiépítésén munkálkodik a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT). Grüman Róbert, a háromszéki szervezet elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, Háromszék mozgásban címmel ifjúsági karavánt szerveznek, tagjaik, önkénteseik a hét folyamán bejárják Kovászna megye történelmi régióit, összesen húsz településre látogatnak el.
Megpróbálnak minél több helybélit bevonni az ifjúsági szervezetek munkájába, hogy színesebbé, lendületesebbé tegyék a falvak életét.
„Kovászna megyében mintegy ötven aktív ifjúsági szervezetet tartanak számon, de ezek tevékenysége gyakran nagyon esetleges, hiszen sokszor csak egy személytől vagy egy kisebb csapattól függ a sikeressége. Ha a vezéregyéniségek elmennek egyetemre, vagy máshol találnak állást, a szervezet aktivitása is megszűnik. A HÁRIT célja, hogy segítsék a civil szervezeteket, bátorítsák a sikereseket, mozgósítsák a tétleneket, és tanáccsal lássák el az akadozókat – mondta Tischler Ferenc, az ifjúsági igazgatóság vezetője. – Négy-öt évvel ezelőtt az országos hálózatok még fekete pontként látták a háromszéki ifjúsági szervezeti életet, azóta tudatosan lefektették az alapokat, a jövőben erre kell tovább építkezni. Erőszakkal nem lehet civil szférát mozgósítani, de kitartással igen.”
Tischler elégedetten nyugtázta, hogy a háromszéki ifjúsági szervezetek egyre többet pályáznak. Sok még a formailag hibás pályázat, a tévedéseket elmagyarázzák, hogy jövőre már ne ismételjék meg, de az igazgató szerint a legfontosabb, hogy ezen a téren is megtört a jég.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Kovászna megye: magyarországi diákok szakmai gyakorlaton
Közel 40 magyarországi fiatal végzi kötelező szakmai gyakorlatát Kovászna megyei cégeknél. Az Eger város önkormányzata által működtetett Térségi Integrált Szakképző Központ a szakiskolák tevékenységét koordinálja, tavaly az ASIMCOV vállalkozói szövetséggel kötöttek együttműködési szerződést és pályáztak az Európai Unió Leonardo Mobilitás programja keretében, amely a diákok külföldi gyakorlatozását támogatja.
A 38 tanonc – kertész, cukrász, szakács, pincér, könyvkötő és szerkesztő, autószerelő, egészségügyi asszisztens, közgazdász – tegnap kezdte el négyhetes gyakorlatát, nyolc cégnél és a sepsiszentgyörgyi kórházban tanulják hivatásukat. Délután és hétvégeken szabadidős programokat, kirándulásokat szerveznek számukra.
Az ASIMCOV 27 ezer eurós uniós támogatást kap a program lebonyolítására. Bagoly Miklós, a vállalkozói szövetség elnöke szerint abban bíznak, hogy a fiatalok elviszik a háromszéki vállalkozások hírét, és ennek köszönhetően üzleti kapcsolatok alakulnak ki. Kiss Zoltán Heves megyei tanár a Krónika kérdésére, hogy milyen hasznuk származik a fiataloknak a romániai gyakorlatból, elmondta: elsősorban a látókörük bővül, de fejlődik a kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képességük is.
Emellett megtudják, hogy az EU tagországaiban különböző módon kezelik a helyzeteket, más-más technológiát használnak. Kiss Zoltán is abban bízik, hogy a négyhetes gyakorlat során baráti kapcsolatok születnek, amelyekre később üzleti együttműködést lehet építeni.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Sepsiszentgyörgy: korszerűsítik a Székely Mikó Kollégiumot
Elkezdődött a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium korszerűsítése. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat két évvel ezelőtt nyújtotta be a pályázatot a másfél évszázados tanintézet felújítására, a Regionális Operatív Programból 11,2 millió lejt hívnak le a célra, ebből 8,6 millió vissza nem térítendő támogatás, míg 2,5 millió lej a város által finanszírozott önrész.
Antal Árpád polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az udvaron levő étkezdét és tornatermet lebontották, így sokkal tágasabb lesz az iskola belső tere. A jelenlegi betonudvart füvesítik majd. Az udvar mögött, az úgynevezett városmagban több romos épületet ledózeroltak, a törvénytelenül felépített disznó- és kutyaólakat is felszámolták. A tornaterem helyére korszerű csarnokot építenek, a földszinten próbateremmel, az emeletet mozgatható falakkal három részre lehet osztani, és szükség esetén egybenyitni. Az épület tetején hálóval védett, műfüves szabadtéri sportpálya lesz. Az új csarnokot légi folyosóval kötik majd össze a régi épülettel. Az új ingatlan a városmag tervezett átalakítása és megnyitása során létrehozandó Hungária térről is megközelíthető lesz, így nemcsak az iskolaudvarról lehet majd bejutni.
A projekt megvalósítására 36 hónap adott, de a kivitelező vállalta, hogy 24 hónap alatt befejezi a munkát. Antal Árpád polgármester arról is beszámolt, hogy a szeptemberi iskolakezdésig négy új osztálytermet is átadnak, remélik, addig az összes külső munkálatot befejezik, és a jövő tanévben, a tanítás ideje alatt már csak bent kell dolgozni. A Székely Mikó Kollégium Székelyföld egyik legnagyobb múltú tanintézete, 1859-ben alakult, az ingatlan gróf Mikó Imre adományaiból épült, az alapkövet 1870-ben tették le, az építkezést 1877-ben fejezték be. Az épület a református egyház tulajdona, az önkormányzatnak évi 300 ezer lej bért kellene fizetnie a használatáért, azonban a felek megegyeztek, hogy a befektetésért cserébe az önkormányzat 2008-tól kezdődően 12 évig nem fizet bért. Így az erre az időszakra járó 3,6 millió lejt a 2,45 millió lejes önrésszel váltották ki.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Jöhetnek a székely termékek
Máris le lehet adni az igényléseket a Székelyföldi márkanév igénylésére a Hargita megyei önkormányzat Vidékfejlesztés és Programok Igazgatóságán. A tanács az országos szabadalmi hivatal engedélyével ugyan a márkanevet már 2009. július elsejétől használhatja, ám a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Termék Egyesület bíróságon indított eljárást arra hivatkozva, hogy a hargitai önkormányzat eltulajdonította tőlük a márkanevet. A bukaresti törvényszék azonban a napokban elutasította a felperesek keresetét, így megalakulhat a márkanevet odaítélő bizottság.
Döntött a bíróság
A bukaresti törvényszék a sepsiszentgyörgyi Gazda Zoltán vezette Székelyföldi Termék Egyesület keresetét utasította el. A háromszéki szervezet arra hivatkozva indított eljárást, hogy a Hargita megyei önkormányzat eltulajdonította az egyesülettől a Székelyföldi márkanevet. A bukaresti törvényszék június 16-i, 1052. számú határozatával elutasította a felperesek – Gazda Zoltán, Ferencz Csaba, Erőss Magdolna Cecília, Tulit Attila és Nagy Pál – keresetét, amely a Székelyföldi kollektív márkanév megsemmisítésére irányult, és 1741 lej perköltség kifizetésére kötelezte őket. Az ítélet nem jogerős. Borboly Csaba, Hargita megye közgyűlésének elnöke azonban máris közölte, a pereskedéstől függetlenül a Székelyföldi márkanevet odaítélő bizottság működtetésében a sepsiszentgyörgyi egyesület részvételére is számítanak, fel is kérte őket, hogy vegyenek részt a minősítőtestület munkájában, hiszen a céljuk közös. „Bárkit, aki ezen a területen dolgozik, otthon van ebben a témakörben, partnernek tekintünk” – magyarázta a tanácselnök.
Kisrégiós minősítőtestületek
A helyi alapanyagokból, helyi emberek által előállított, minőségi termékekre lehet kérni a Székelyföldi márkanevet – tájékoztatta tegnap a Krónikát Borboly Csaba. A bizottság többoldalas szabályzat alapján ítéli oda a márkanév viselésének jogát. Olyan termelők igényelhetik a márkanevet, akik engedélyezett ipari típusú árukat állítanak elő, mint például az Ábel mustár, vagy hagyományos terméket, mint a szentkirályi juhtúró. Borboly Csaba szerint jelenleg a legfontosabb cél a vidéki gazdák és termelők piachoz juttatása, és ezáltal a székelyföldiek jólétének biztosítása. Mint részletezte, elsősorban a családi alapra helyezett kisvállalkozásokat támogatják, ezért a hargitai önkormányzat a márkanév használatát, a Székelyföld valamennyi olyan gazdájának ingyenesen rendelkezésére bocsátja, aki tradicionális termékeket állít elő, vagy szeretne forgalmazni.
Megtudtuk, két szinten igyekeznek népszerűsíteni a márkanevet, egyrészt a termelők körében – meggyőznék őket, hogy így sikerrel be lehet törni más piacokra –, másrészt a helyi fogyasztókat próbálnák rábírni, hogy a székely termékeket vásárolják. „Ha a Székelyföldön mindenki a hazai árut választja, már nem is jut az ország többi részébe vagy a külföldi piacra” – magyarázta Borboly. A tervek szerint a három székely megyében, sőt kistérségi szinten is minősítőtestületeket hoznak létre, a márkanévigénylőknek így nem kell majd Csíkszeredába utazniuk. Ezekre a testületekre a tanácselnök szerint azért is szükség van, mert a márkanevet viselő termékeket folyamatosan ellenőrizni kell, hogy tartsák a minőséget.
Gazda Zoltán vállalja az együttműködést
Gazda Zoltán, a Székelyföldi Termék Egyesület elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, kezdetektől nem volt híve a pereskedésnek, ám az egyesület vezető testülete így döntött. Gazda hangsúlyozta, egy szerény, alig megalakult egyesület kis eséllyel vehette fel a harcot Hargita Megyei Tanáccsal, olyan körülmények között, hogy az RMDSZ kormányon van. Az egyesület alapfokon veszített, és Gazda úgy véli, nincs is értelme a fellebbezésnek.
Azonban erről is a következő napokban összeülő vezetőtanácsnak kell határoznia. Gazda is fontosnak tartja ugyanakkor az együttműködést, hiszen elmondása szerint nem az a fontos, ki birtokolja a márkanevet, hanem hogy a székelyföldi gazdaság fellendüljön. „Tudatosítani kell a polgárságban, hogy ha az üzletben a jó minőségű székely terméket részesítik előnyben, nemcsak a Székelyföld gazdaságának, hanem saját maguknak is szolgálatot tesznek” – hangsúlyozta. Hozzátette: a felajánlott partnerségről tárgyalni fognak a hargitai önkormányzattal, mindenképp részt kívánnak venni a munkában, és örülnek, hogy ettől a másik fél sem zárkózik el.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Lehetett volna MPP-Semjén találkozó
A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői is találkozhattak volna múlt hétvégi erdélyi látogatásán Semjén Zsolt kormányfőhelyettessel, azonban erre objektív okokból nem került sor – közölte tegnap Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke.
Mint mondta, Szász Jenő és a párt több mint kétszáz elöljárója, önkormányzati képviselője június 18-án Hargita megyei küldöttgyűlésen vett részt Gyergyóalfaluban, ahol Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója tartott előadást a szervezetépítésről.
Az egy hónappal korábban egyeztetett programot az MPP vezetősége nem tudta lemondani. Hozzátette, bár a vendéglátó háromszéki RMDSZ-es elöljárók „piócaként tapadtak” Semjénre, Kovács István Kovászna megyei MPP-s önkormányzati képviselőnek Árkoson sikerült „tartalmas beszélgetést folytatnia” a miniszterelnök-helyettessel. Bálint szerint ha nagyon akarták volna, a párt több vezetője számára is meg tudták volna szervezni a találkozót.
Mint beszámoltunk, az MPP Kolozs megyei vezetősége csalódással és rosszallással vette tudomásul, hogy Semjén programjából kimaradt az MPP országos vezetőségével való találkozás. Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető érthetetlennek és sértőnek nevezte, hogy az MPP-re nem terjedt ki a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének figyelme, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Gyengék az érettségi eredmények
Az utóbbi évtized legrosszabb eredményeivel zárult az idei érettségi vizsga, a megmérettetésre jelentkező diákok alig 67,4 százaléka kapott átmenőjegyet az oktatási tárca összesítése szerint. 2009-ben ez az arány 79,95 százalékos volt. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó Daniel Funeriu tanügyminiszter szerint idén „igazi vizsgák zajlottak”. „A szóbeli vizsga korrekt volt, az írásbeliken nem lehetett másolni, miután a minisztérium szankciókat foganatosított a csalással kísérletezők ellen” – mondta a tárcavezető.
A diákok az új vizsgarendszerre panaszkodnak: mint ismert, a szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, pedig a korábbi években sokszor ezek az osztályzatok emelték az érettségi átlagát. Az augusztus 23. és szeptember 3. között esedékes pótérettségire július 5–9. között lehet beiratkozni.
Mélyponton a háromszéki oktatás
Kovászna megyében két iskolában a fellebbezések előtti eredmények alapján egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. Háromszéken az elmúlt öt esztendő leggyengébb eredményét érték el a diákok, az előzetes adatok szerint az átjutási átlag 72,12 százalék, tehát az érettségizők több mint egynegyede megbukott. Az eredmény több mint 10 százalékkal gyengébb, mint a tavaly, amikor 84,24 százalékos volt a sikeresen vizsgázók aránya. A sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar és a Gámán János Szakközépiskola 96, illetve 66 végzőse közül egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. A Kós Károly és a Constantin Brâncuşi Szakközépiskolában az érettségiző diákok kevesebb mint egyharmada vizsgázott sikeresen. Keresztély Irma főtanfelügyelő a háromszéki oktatás mélypontjaként értékelte az eredményt, és elmondta, a tanfelügyelőségen munkacsoportot hoznak létre, amely megvizsgálja és elemzi a gyenge szereplés okait. Ugyanakkor intézkedéseket javasolnak, amelyeket szeptembertől léptetnek életbe, hogy a 2011-es érettségin jobbak legyenek az eredmények, hiszen az oktatási miniszter már bejelentette, hogy az érettségi módszertana a jövő évben nem változik. Az első elemzések szerint a gyenge teljesítmény egyik magyarázata, hogy idén érettségiztek első ízben azok a fiatalok, akik progresszív szakképzésben vettek részt, két év inasiskola után kiegészítő 11. osztályt, majd 12. és 13. osztályt végeztek, amelyhez technikusi minősítés is jár. Ezekben az osztályokban a szakmai képzésre fektették a hangsúlyt, és ez az oktatási forma az érettségi szempontjából nem bizonyult hatékonynak, fogalmazta meg a főtanfelügyelő. Az elméleti gimnáziumok idén is a várt szinten teljesítettek, a legjobb eredményt a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium érte el, ahol 99,24 százalékos az átjutási arány. Kovászna megyében 552-en buktak meg az érettségin, 516 diák óvta meg az eredményt. A többségük a román nyelv és irodalom, valamint a matematikadolgozatára kapott jegyet fellebbezte meg, tudtuk meg Farkas Csaba főtanfelügyelő-helyettestől.
Nehéz volt a román vizsga
Hargita megyében is szomorú adatokkal ért véget az érettségi. A vizsgára összesen 3601-en iratkoztak be, 2888 magyar, illetve 713 román diák. Átmenőjegyet a magyar tanulók 69,40 százaléka, míg a román anyanyelvű diákok 82,86 százaléka kapott. A legrosszabb eredményt a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskolában regisztrálták, itt a diákoknak csak 12,9 százaléka ment át a vizsgákon. A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai szerint idén összesen 1231 fellebbezés érkezett, legtöbb a román nyelv és irodalomra, valamint a matematikára vonatkozóan. A főtanfelügyelő, Ferencz S. Alpár elmondása szerint Hargita megyében mindig is gyengébb volt a román nyelv és irodalom vizsgán szerzett jegy, hiszen amíg a magyar diákok anyanyelvként tanulják a román irodalmat, addig ez nehézséget fog jelenteni számukra. „A matematikadolgozatokra beérkezett fellebbezések bennünket is megleptek, egyelőre nem tudjuk, hogy az új rendszernek tudható-e be a sok rossz eredmény – fogalmazott Ferencz. Ha kivennénk a tavalyi érettségi átlagból a szóbeli jegyeket, hasonló arányú lenne az átment diákok száma, mint idén.” Véleménye szerint sok gyereket befolyásolhatott az új rendszer, hiszen a középiskolai évek alatt eminens tanulókból is akadt olyan, aki nem kapott átmenőjegyet a vizsgán, azonban a főtanfelügyelő úgy véli, sokrétű ez a probléma, és nem feltétlenül az új vizsgarendszerben kell a hibát keresni.
Rekordszámú fellebbező
Több mint 1500 diák nyújtott be fellebbezést Maros megyében a végleges eredmények közlését követően, a legtöbb diák itt is a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgán elért teljesítmény újraértékelését kérte – derült ki a megyei tanfelügyelőség közleményéből. Dumitru Matei főtanfelügyelő elmondta, az érettségizők 74,3 százaléka ért el átmenőjegyet, ami a szakember szerint jó eredménynek számít. „Meglepő, hogy közel 600 diák a román írásbeli miatt panaszkodik, hiszen a tételek nem voltak nehezek. A diákok úgy érzik, kisebb osztályzatot kaptak, mind amit megérdemeltek volna” – kommentálta a főtanfelügyelő. Az idei érettségi eredményei elmaradnak a korábbi évek színvonalától Szatmár megyében is. 2010-ben a diákok gyengébben teljesítettek: a vizsgán megjelent 3371 tanulóból 1023-an nem kapták meg az átmenőosztályzatot, ami azt jelenti, hogy az összes vizsgázó csupán 69,62 százaléka van túl sikeres vizsgán. Ez jóval alacsonyabb, mint a korábbi évek átlagai: tavaly 73,25 százalék volt a sikeresen vizsgázók aránya, 2008-ban 76,5 százalék, azonban mindezek elmaradnak a 2006-os bravúrtól, amikor a vizsgázók majdnem kilencven százaléka teljesítette sikeresen a megmérettetést. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az idei gyenge eredmény részben az új érettségi rendszernek tudható be. A szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, ezért várható volt, hogy csökken a diákok teljesítménye, hisz a korábbi években ezek az osztályzatok kerekítették felfelé a diákok átlagát – magyarázta Kónya. Másrészt sok érettségizőnek nem jött ki a hatos átlaga, hiába írta meg több tantárgyból is az átmenőjegyet – tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.
Rekordszámú fellebbezési kérvényt nyújtottak be a vizsgabizottságokhoz Kolozs megyében is, közölte tegnap a megyei tanfelügyelőség. Horia Corheş, az intézmény szóvivője úgy tudja, a fellebbezések nyomán több mint kétezer vizsgadolgozatot fognak újra átnézni szerdáig. Idén 6735 Kolozs megyei érettségiző vizsgázott, a résztvevők 63 százaléka érte el a 6-os átlagjegyet – az arány egyébként itt is kisebb, mint az elmúlt években. Idén tizennyolc diák érte el a maximális osztályzatot, s a leggyakoribb jegy a 9-es volt – derül ki továbbá a tanfelügyelőség összegzéséből.
Beszterce-Naszód megyében a diákok alig 58 százaléka érettségizett sikeresen – ez a legrosszabb arány, amit az elmúlt években mértek a megyében, közölte Mihaela Hiticaş, a tanfelügyelőség ügyvivője. Itt 3050 diákból 1800 tanuló ért el hatos fölötti átlagot, s a sikeresen érettségizők közül is legtöbben (576 vizsgázó) 7-es alatti általánost ért el.
Szilágy megyében már jobb hírekkel szolgálnak, itt a 2600 végzős 79 százaléka érte el átmenő általánost, és több mint 500 diák fellebbezett. A Bihar megyei tanfelügyelőség adatai szerint 6665 diák jelent meg a vizsgabizottságok előtt, itt 85 százalékos a sikeresen érettségizők aránya. Dorel Luca főtanfelügyelő jónak ítélte az eredményeket, viszont hozzátette, több mint ezer diák jelezte már hivatalosan, hogy a vizsgán elért osztályzat újraértékelését kéri. A főtanfelügyelő úgy véli, a legtöbb diák osztályzatán javított volna, ha a szóbeli vizsgákon szerzett eredményeket is figyelembe vették volna az általános jegy kiszámításakor.
Jobban érettségiztek a magyar diákok
Mintegy tíz százalékkal jobban teljesítettek a magyar anyanyelvű diákok az idei érettségin az országos átlagnál – derült ki az oktatásügyi államtitkárság tegnap öszszesített és rendelkezésünkre bocsátott adataiból. Borsos László, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium tanácsosa a Krónikának elmondta: az ország tizenöt megyéjében tanuló 8420 magyar vizsgázó diák közül 6708 vette sikerrel az akadályt. Ez 83,84 százalékos átmenési arányt jelent, amely jóval nagyobb eredmény a 67 százalékos országos átlagnál. Borsos Lászlótól ugyanakkor megtudtuk, a csaknem nyolc és fél ezer vizsgázó magyar diák közül csak öt diákot zártak ki az érettségiről másolás miatt, százan nem jelentek meg a vizsgán, 1902 balszerencsés gimnazista pedig nem érte el a sikeres érettségihez szükséges 6-os átlagot. A tanácsos szerint megyékként is lényeges eltérés mutatkozik az átmenők arányában, van ahol jobban teljesítettek a diákok, van ahol kevésbé, a végleges adatokat a fellebbezések elbírálását követően hozza nyilvánosságra az oktatási tárca.
Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Gozner Gertrud, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ – MPP békülés Sepsiszentgyörgyön
Visszakapta hatáskörét Bálint József alpolgármester, miután Sepsiszentgyörgyön békejobbot nyújtott egymásnak a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ helyi szervezete.
Mint ismeretes, tavaly decemberben Antal Árpád RMDSZ-es polgármester javaslatára a tanács leváltotta az alpolgármestert, arra hivatkozva, hogy az MPP-frakció folyamatosan ellenzékként viselkedik, ezért kell megfosztani tisztségétől a város vezetésében. Az MPP-s Bálint József pert indított, a közigazgatási bíróság márciusban, a végleges döntésig felfüggesztette a menesztéséről szóló határozatot. Ennek ellenére eddig Bálint nem kapta vissza a jogköreit.
Az alpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, a hétvégi sepsiszentgyörgyi árvíz alkalmával, majd a kárfelmérés során eredményesen dolgoztak együtt a polgármesterrel, és ez hozzájárult a nézeteltérés elsimításához. „A polgármester belátta, a bajban jobb, ha segítői vannak, mint ellenségei” – mondta Bálint, aki így a héten polgármesteri rendelettel visszakapta a hatásköreit: a városháza gazdasági osztályaival, az adóhivatallal foglalkozik, a legeltetés és erdőgazdálkodás tartozik a hatáskörébe, ugyanakkor megbízták, kutasson fel pénzforrásokat különböző infrastrukturális és szociális beruházásokra. Az önkormányzat tartalékalapjából adnak gyorssegélyt az árvízkárosultaknak, az MPP-s tanácstagok felajánlották e havi üléspénzüket, ebből húsz családnak jut egyenként 300 lej támogatás.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Megszűnhet az egységes adókulcs, progresszív adórendszer jöhet
Noha végleges döntés egyelőre nem született, valószínűsíthető, hogy január elsejétől megszűnik a hat éve bevezetett 16 százalékos egységes adókulcs, helyét pedig a jövedelem nagyságán alapuló progresszív adózás veszi át. Az intézkedést Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter helyzete kilátásba. A Krónika által megszólaltatott politikusok, gazdasági elemzők többsége nem ellenzi az intézkedést. Az elemzők arra figyelmeztetnek: fennáll a fekete gazdaság növekedésének veszélye, a vállalkozók pedig gazdaságélénkítő intézkedéseket várnak.
A jövedelem progresszív adózását javasolja január elsejétől a jelenleg alkalmazott 16 százalékos egységes adókulcs helyett Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. A tárcavezető erről a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak nyilatkozott. Mint hangsúlyozta, ezt az intézkedést a nyugdíjak megadóztatásával és a hozzáadottérték-adó (áfa/TVA) 2-3 százalékos csökkentésével párhuzamosan kellene meghozni. A miniszter szerint a progresszív adórendszer januári bevezetése elengedhetetlen az ország működéséhez, mivel az egységes adókulcs nem képes fenntartani az állami költségvetést. Vlădescu – aki a Tăriceanu-kormány pénzügyminisztereként egyike volt az egységes adózás szorgalmazóinak – úgy látja, a különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a progresszív adó lehet a megfelelő megoldás a jelenlegi helyzetre.
„Az egységes adózás egy korszak volt, de most véget ért. Mindezt nem azért mondom, hogy politikai vitát gerjesszek” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Mint kifejtette, felvetésével nem az egységes adókulcsot szorgalmazó demokrata liberálisok ellen beszél, s nem is a progresszív adózást szorgalmazó szociáldemokraták pártját fogja. „Ez egy szigorúan szakmai opció, aminek alapját a minisztérium szakemberei által végzett elemzések képezik” – hangoztatta a szaktárcavezető. Ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy óriási gazdasági tévedés volt az áfaemelés. Mint elmondta, a szaktárca és a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei most egy olyan projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné az áfa 2-3 százalékos csökkentését, ami hozzájárulhatna a fogyasztás fellendüléséhez.
Meg nem erősített bejelentés
Emil Boc miniszterelnök keddi sajtónyilatkozatában azonban nem cáfolta, de nem is erősítette meg Vlădescu kijelentéseit, mindössze annyit mondott, megtiltja, hogy a továbbiakban a tárcavezetők olyan témákban nyilatkozzanak, amelyekről a kabinetben nem született végérvényes döntés. A kormányfő ugyanakkor rámutatott, hogy kormánya programjában vállalta, hogy védelmezi az egységes adókulcsot, illetve a 19 százalékos áfát. „Az áfát az alkotmánybíróság döntését követően kénytelenek voltunk emelni, de ez a kormány óriási erőfeszítéssel dolgozik azért, hogy megvédje azokat a dolgokat, amelyeket felvállalt. Az egységes adókulcs nem szemináriumi téma, hanem egy igen fontos politikai döntés, amit nem lehet egy sajtónyilatkozattal bedobni a köztudatba” – szögezte le Boc, aki szerint a kormány tagjainak egységes véleményt kell tolmácsolniuk.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes eközben úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben sem a kormánykoalícióban, sem az RMDSZ-ben nem született döntés. „Csak a saját véleményem mondhatom. Én komolyan megfontolnám a progresszív adózás bevezetését. Egyetértek ezzel az ötlettel, mivel főként a jelenlegi válsághelyzetben társadalmi szolidaritásra van szükségünk, azoknak az embereknek a szolidaritására, akik több pénzt halmoztak fel” – fogalmazott Markó, aki szerint meg kell vizsgálni, hogy gazdasági szempontból valóban hatékony döntés lenne-e a progresszív adóztatás.
Markó: elég a megszorításokból
Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a Szövetség nem fogad el további olyan megszorító intézkedéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez, vagy az adók további növeléséhez vezetnének – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján. Bár az elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaság-ösztönző intézkedéseket hozzon a gazdasági élet fellendítése érdekében. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha ez idő alatt komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket foganatosít a kormány, és ha sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást – szögezte le a szövetségi elnök, aki hozzátette: bár a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó kormánydöntés alkotmányellenesnek nyilvánítását követően a koalícióban felmerült a nyugdíjak megadóztatásának lehetősége, az RMDSZ elutasította ezt.
„Valóban szóba került az adótörvénykönyv ezirányú módosítása, de egyelőre ez csak mese” – válaszolta a Krónika kérdésére Lakatos Péter parlamenti képviselő. Megtudtuk: Traian Băsescu államfő valamennyi minisztert megkérte, még ne beszéljenek a progresszív adózás bevezetéséről. „Olyan esetekben, amikor alkotmányossági kérdések merülnek fel, megoldást kell keresni” – magyarázta Lakatos. Mint részletezte, ehhez hasonló intézkedés lett volna a nagy nyugdíjak megadóztatása is, de amikor a képviselők ezt a javaslatot tették az elnöknek, Băsescu hallani sem akart róla, később pedig kiderült, hogy a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes.
Romániában egyébként amúgy is csak papíron létezik egykulcsos adórendszer a Bihar megyei RMDSZ-es honatya szerint, sok ugyanis a kiskapu, emellett a különféle illetékek összeadódnak: a 16 százalékos profitadóra például az osztalékból még rá kell fizetni tíz százalékot, illetve a minimáladó sem 1 százalékos. „A kormány emellett számos szubvenciót számolt fel idén, de az még nem dőlt el, hogy a támogatások hogyan oszlanak majd meg. Összességében az a helyzet, hogy az adórendszer folt hátán folt, mégsem felel meg a mostani helyzetnek” – fogalmazott Lakatos, aki szerint az új adótörvénykönyv létrehozásához átfogó elemzésekre van szükség, mert nem elég bizonyos hiányosságokat pótolni, másokat pedig érintetlenül hagyni. „Mindennek pedig október 15-ig el kell dőlnie, hiszen ekkorra kell elkészülnie a jövő évi költségvetés-tervezetnek, és akkorra már világossá kell hogy váljon, miből áll össze a bevételi oldal” – sommázott Lakatos Péter.
Átlátható rendszert szorgalmaz László János
Nem tartja rossz ötletnek a progresszív adózás alapelvét László János székelyudvarhelyi üzletember, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági szakbizottságának elnöke sem. A vállalkozó szerint azonban Románia jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tovább bonyolítsa amúgy is bonyolult adórendszerét. „A beteg gazdaság gyógyításának három fokozata van – magyarázta László János. – Első lépésben az állami költségvetés kiadásait kell csökkenteni, ezután egyszerű és átlátható adórendszert kell kidolgozni, majd gazdaságélénkítő-csomagot gyakorlatba ültetni. Az első kettő nélkül a harmadik lépés sem működik.” László szerint a jelenlegi adórendszer is annyira bonyolult, hogy még az a vállalkozó sem fizeti be rendesen járulékait, aki különben tisztességesen akar adózni. „Nem tovább bonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell a rendszert” – véli László János, aki szerint az áfaemelés elhibázott intézkedés volt, és a politikusok is rájöttek, hogy nem fenntartható.
Elemzői pro és kontra
Jó kezdeményezésnek tartja a progresszív adózást Ilie Şerbănescu. Az ismert gazdasági elemző kedden lapunk kérdésére leszögezte, az egységes adó kulcs semmit nem hozott Romániának. „A liberálisok azzal érveltek, hogy az egységes adókulcs munkahelyeket teremt, de 2004. és 2008. között a mintegy 140 ezer munkahelyből 125 ezret az állam hozott létre. Akkor lett volna értelme az egységes adókulcsnak, ha a magánszektorban jött volna létre ennyi munkahely” – mondta Şerbănescu. Az elemző szerint semmilyen kézzelfogható eredménye nem volt az egységes adókulcsnak. Kérdésünkre, hogy a progresszív adózás kiválthatja-e a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését és az 5 százalékos áfaemelést, mint azt korábbi nyilatkozatában Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter állította, Şerbănescu leszögezte, a progresszív adódásból származó jövedelmek nem tudják pótolni a közalkalmazottak bérének csökkenéséből és az áfa emeléséből származó bevételeket. „Az egyetlen dolog, amit megtehetnek, hogy igazságosabbá teszik a nyugdíjak adózását, a jelenlegi egykulcsos adórendszerben ugyanis az ezer lejnél kisebb összeget kapó nyugdíjasok járnak a legrosszabbul. Progresszív adózás mellett nekik akár tíz százalékra is csökkenthetik az adót, és ez így is lenne méltányos” – összegzett a gazdasági elemző.
„Kapkodó, át nem gondolt bejelentések, intézkedések követik egymást, miközben a vállalkozói szféra a gazdaságélénkítő csomagot várja” – fejtette ki a Krónikának Herman Rosner. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a progresszív adózás már nem ront a helyzeten, mert az ennél rosszabb már nem lehet. „Azonnali hatállyal meg kellene szüntetni az átalányadót, hiszen a kis- és közepes vállalkozók egy része bizonyos sávban 32 százalék átalányadót fizet, ami a 24 százalékos áfával tetézve 56 százalékos adóteher. Ennél többet adózni, már semmilyen adókulccsal nem lehet. Minden európai országban adócsökkentéssel próbálják serkenti a gazdaságot” – szögezte le Rosner, aki szerint aggasztó, hogy egyre több nagyvállalkozó fontolgatja, hogy átteszi székhelyét Ciprusra. A szakember ugyanakkor nehezményezi, hogy a kormány nem konzultál a gazdasági szféra képviselőivel. „Ha a fekete és a szürke gazdaság sávját 2 százalékkal csökkentenék, sokat javítana a költségvetési hiányon. Erre az európai országok bevált módszereket alkalmaznak. Például ha tudják, hogy a kenyér 40 százaléka feketén talál gazdára, biztosítani kell a lakosságnak, hogy a kenyérszámlái egy hányadát leírhassa a személyi jövedelemadójából. Ilyen esetben mindenki kérné a számlát a kenyérre, és fehéredne a gazdaság” – részletezte a szakember. Rosner szerint ugyanakkor nem lehet a pénzügyi törvényt állandóan változtatni, és amíg a kormány nem talál módszert a gazdaság élénkítésére, a problémák csak gyűlnek, mert az államkassza bevételei nem fognak növekedni.
„Csökkenteni fogja az adózási kedvet a progresszív adózás bevezetése, emellett a fekete- vagy szürkegazdaság erősödését is ennek számlájára írhatjuk majd” – vélekedik Pajzsos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdasági tanszékének adjunktusa. A közgazdász elmagyarázta: ha a nagyobb fizetésekre nagyobb adót kell majd fizetni, a munkaadók ezeket titkolják majd el a legszívesebben, a munkavállaló pedig kényszerhelyzetbe kerül: ha nincs más munkalehetősége, elfogadja, hogy a fizetésének egy kisebb részét kapja csak legálisan, a többit pedig feketén. Ez pedig a különböző szociális juttatások igénybevételekor üt majd vissza, hiszen mindegyik annál kisebb lesz, minél kevesebbet fizetett be az illető járulékként az államkasszába. Az eltitkolt jövedelmek és be nem fizetett adók miatt pedig természetesen az állam is bevételkiesésre számíthat. Az egykulcsos adórendszer 2006-os bevezetése Pajzsos Csaba szerint valamelyest megtisztította a román gazdaságot, megnövelte az adózási kedvet, ha azonban a progresszív adózás tér vissza, épp az ellenkező hatás mutatkozik majd meg.
Vlădescu: több mint 1,5 százalékkal csökkenhet a GDP
Románia idei bruttó hazai terméke (GDP) több mint 1,5 százalékkal csökkenhet, nagyobb mértékben az eddig vártnál, a kormány megszorító intézkedései miatt – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Mint beszámoltunk, korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stagnálni várta a román GDP-t az idei évre, de nem zárta ki azt sem, hogy 0,5 százalékos lesz a csökkenés. A pénzügyminisztérium június végén több mint egy százalékos GDP-csökkenéssel számolt. Az idei első negyedévben 2,6 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakával összevetve. Tavaly egész évben 7,1 százalékkal csökkent a hazai össztermék. Sebastian Vlădescu a lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Románia 2013-ig meghosszabbítja az IMF-fel kötött hitelszerződését. Mint ismeretes, a 13,6 milliárd euró készenléti hitelt 2009 májusában hagyta jóvá az IMF két évre. Idén július elején az IMF igazgatótanácsa 913,2 millió euró újabb hitelrészlet folyósításáról döntött. Az azonnali átutalásról az után született döntés, hogy zöld fényt kapott a kormány új takarékossági csomagja. A július elején jóváhagyott összeggel az ország 10,7 milliárd eurót hívott már le a készenléti hitelkeretből.
Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka, Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

„Árnyékra vetődtek” a nacionalisták: az ENSZ előtt a romániai kisebbségek helyzetéről szóló jelentés
Heves kirohanást intézett tegnap az RMDSZ és több magyar politikai szervezet, illetve politikus ellen a nacionalista Konzervatív Párt (PC) alelnöke és a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben politizáló egyik képviselő annak kapcsán, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Genfben zajló rasszizmusellenes értekezletén a romániai kisebbségek helyzetéről szóló kormányjelentés mellett egy úgynevezett „árnyékjelentést” is ismertetnek, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület állított össze.
A svájci városban augusztus 2. és 27. között zajlik az ENSZ rasszizmusellenes testületének 77. ülése, amelyen 11 ország, közöttük Románia nemzeti kisebbségeinek helyzetét ismertetik. A romániai nemzeti közösségek helyzetéről szóló jelentést két napon át vitatja a fórum, a tárgyalás tegnap kezdődött, a tervek szerint ma lezárul.
Az ülésen a román kormány által összeállított hivatalos jelentés mellett a magyar szervezetek által összeállított árnyékjelentés is a résztvevők asztalára kerül. A romániai magyarok elleni diszkrimináció című árnyékjelentés elkészítői között ott van az EMNT, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület is.
A dokumentum megállapítja, hogy az európai jogszabályokkal összhangban elképzelhető a különleges státus biztosítása a Székelyföld számára. Az árnyékjelentés szerint ennek egyelőre az is akadályát képezi, hogy a magyarokat másodrendű állampolgárként kezelik Romániában, a Székelyföld infrastrukturális fejlesztése pedig vagy nagyon lassú, vagy teljesen meg is feledkeznek róla.
„Ezzel szemben más, eldugottabb romániai régiók, főként Moldovában és az ország déli részében gyorsabban fejlődnek” – mutat rá a jelentés. A dokumentum kitér a kommunizmus idején elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása körüli anomáliákra is. Leszögezi: az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása az egész országban lassú, de a Székelyföldön még kirívóbb a helyzet. A jelentés törvényes megoldásként területi autonómia biztosítását javasolja a Székelyföld számára. Ennek keretében hivatalos regionális nyelvvé nyilváníttatná a magyart, illetve engedélyezné a magyar és székely nemzeti jelképek használatát. A jelentés szerint a Székelyföldnek egységes közigazgatási egységgé kell válnia, amely saját törvényhozó és végrehajtó testülettel rendelkezik, amelyek demokratikus választás útján jönnek létre.
Szintetizáló jelentés
A most ismertetett hivatalos román országjelentés amúgy négy korábbi – a 2001-es, a 2003-as, a 2005-ös és a 2007-es – összegzése, amelyeket 2008. július 29-én foglaltak össze, és amelyeket 2009. június 22-én juttattak el az ENSZ illetékes szaktestületéhez. A román delegációt Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke vezeti. A hivatalos jelentés kapcsán a Realitatea Tv szerint kifejtette, hogy az fejlődést állapít meg a vizsgált területeken, míg az árnyékjelentést úgy kommentálta: felvet bizonyos kérdéseket, de nem olyanokat, amelyeket ne lehetne megválaszolni. A jelentés ismertetése után az ENSZ-testület saját jelentést fogalmaz meg, amelyben ajánlásait is rögzíti.
Nacionalista kirohanások
Az árnyékjelentés szerzői ellen tegnap éles hangú nyilatkozatban rohant ki a Konzervatív Párt alelnöke, Bogdan Diaconu. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen jelenleg ellenzéki pártszövetséget alkotó, a közvélemény-kutatások által rendre 1-2 százalékos népszerűségűnek mért alakulat vezetője azzal vádolta meg az RMDSZ-t és a nagyobbik kormánypártot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL), hogy besározzák Romániát a világ előtt „a teljes mértékben hazug jelentés” támogatásával. Diaconu név szerint is megemlíti a jelentés szerzői között Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, aki 2004 és 2008 között parlamenti képviselő is volt, valamint Szilágyi Zsoltot, az EMNT alelnökét, akit „a szélsőséges Tőkés Lászlóhoz” vezető kapcsolatként jellemez.
Diaconu úgy véli, a jelentést aláíró román állampolgárok „hihetetlen hazugságokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatosan, milyen bánásmódban részesülnek a romániai magyarok”. Diaconu szerint nem a magyarokat, hanem a Hargita és Kovászna megyei románokat diszkriminálják, amikor a feliratokon először a magyar megnevezés szerepel, nem pedig a román, illetve a román szöveg néha teljesen hiányzik. Bírálta az árnyékjelentés szerzőit Petru Călian, a PDL parlamenti képviselője is.
Szerinte a jelentésből „vélhetően csupán Tőkés László elfúló hangja cseng ki, nem pedig a romániai magyaroké”, és a román állam elleni sértésnek minősítette a dokumentumot. Călian szerint Tőkés azzal, hogy az árnyékjelentés megírására buzdította a magyar szervezeteket, a magyar–román kapcsolatok megrontására törekszik. A román delegációnak egyébként Asztalos mellett tagja Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Szőcs Domokos, az oktatási tárca főosztályvezetője.
Szilágyi: a nyomásgyakorlás eszköze
A Krónikának tegnap Szilágyi Zsolt, az árnyékjelentés egyik szerzője elmondta, a dokumentum összeállítását az indokolja, hogy a szerzők szerint a külpolitikát hangsúlyosan és következetesen kell használni a jogainkért vívott küzdelemben, az akció a figyelemfelkeltés és a nyomásgyakorlás eszköze is egyben.
„A Konzervatív Párt támadása a ceauşescui időkre emlékeztet, ő vádolta azzal a politikáját bíráló emberi jogi aktivistákat, hogy nemzetellenesek” – kommentálta a többek között vele szemben is megfogalmazott bírálatokat Szilágyi. Mint kifejtette, a jelentés a Székely Önkormányzati nagygyűlés dokumentumán alapszik. „Az a szomorú, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még föl kell vetnünk ilyen kérdéseket, hiszen ezek megoldása már Románia 1993-as európa tanácsi csatlakozása előtt az ország házi feladata volt, nem is beszélve a NATO- és az EU-tagságról” – hangoztatta. Egyben reményét fejezte ki, hogy a romániai delegáció magyar tagjai fontosabbnak tartják majd saját közösségük képviseletét, mint a román külügy álláspontjának védelmezését.
Gondok és igények listája
A jelentés alapjául szolgáló dokumentum előterjesztésében az Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere által alapított Pro Regio Siculorum egyesület is részt vett, ebben elsősorban a székelyföldi önkormányzati vezetők által felleltározott gondokat összegezték. Felsorolták ugyanakkor azokat a törvénytervezeteket is, amelyeket az RMDSZ azzal a céllal terjesztett az elmúlt húsz év során Románia parlamentje elé, hogy megoldást nyújtson a hazai magyarság helyzetére. A dokumentumot összevonták a romániai magyar oktatásról szóló jelentéssel, amely feltárja, hogy az országban nincs önálló magyar állami egyetem, a két magyar nyelvű magánegyetem pedig kizárólag a magyar állam támogatásának köszönheti működését.
Antal Árpád a Krónikának elmondta, a jelentéssel az volt a céljuk, hogy a különböző nemzetközi fórumok árnyaltabb képet alkothassanak a romániai magyarság helyzetéről. Bár az RMDSZ kormányon van, ez sajnos nem garancia arra, hogy a romániai magyar kisebbség gondjai automatikusan megoldódnának. Antal hangsúlyozta, türelmetlenül várják az ENSZ-bizottság döntését. Már azt is előrelépésként értékelnék, ha az elemzés után készülő jelentésben megfogalmazzák, hogy Romániában a magyar közösség jogai még nincsenek az egyes előremutató európai uniós államok joggyakorlatának szintjén biztosítva. „Az RMDSZ mindent megtesz a magyar közösség jogaiért, de nyilvánvaló, hogy nincs 51 százalékos többsége a törvényhozásban, tehát mindent nem tudunk megoldani, ezért szükség van a nemzetközi fórumok segítségére, és jót tesz, ha az érdekünkben közvetítenek” – magyarázta Antal Árpád.
Balogh Levente, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

110 munkahely szűnik meg Kovászna megyei művelődési intézményekben
Szám szerint 110 állás szűnik meg a Kovászna megyei művelődési intézményekben, mivel be nem töltött állásokat is felszámoltak, 50 ember marad munkahely nélkül.
Kovászna megye tanácsa megszavazta az alárendelt kulturális intézmények átszervezésének tervezetét. Az elbocsátások csak a Háromszék Táncegyüttest kerülik el, a társulathoz tartozó M Studio művészeit átvette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. Az alárendelt intézményekben – a Bod Péter Megyei Könyvtárban, a Székely Nemzeti Múzeumban, a Népművészeti Iskolában, a Kovászna megyei Művelődési Központban, a Háromszék Táncegyüttesben és az Árkosi Európai Tanulmányi Központban – a közalkalmazottak számát szabályozó sürgősségi kormányrendelet értelmében közel 110 állást kellett felszámolni.
Az intézményekben sok betöltetlen állást számoltak fel, így valójában mintegy ötvenen maradnak munkahely nélkül az új rendelet értelmében. A legtöbb állást, 15,5-öt a Népművészeti Iskolában számoltak fel, az iskola megválik a részidős munkatársak többségétől, felszámolják az iskola kézdivásárhelyi és bodzafordulói kirendeltségeit, és összevonják a barótit. A Kovászna Megyei Művelődési Központban nyolc állás szűnik meg, de ebből hét eddig is betöltetlen volt. A Székely Nemzeti Múzeumban is a betöltetlen posztokat szüntették meg.
Az átszervezések vitáján Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt frakcióvezetője kérte, hogy a határozattervezeteket vegyék le napirendről, mert a párt az ombudsmanhoz fordult jogorvoslatért, az pedig az alkotmánybíróságon fellebbezett a közalkalmazottak létszámát szabályozó jogszabály ellen. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök viszont azzal érvelt, az új szervezeti felépítéseket a kormányrendelet megjelenése után 45 napon belül jóvá kell hagyni, ám ha kiderül, hogy a leépítés alkotmányellenes, visszavonják ezeket.
Mint mondta: a leépítéseket nem szívesen hajtják végre, de a törvényes előírásoknak eleget kell tennie a megyei önkormányzatnak. Tulit Attila tanácstag kifejtette, a rendelet ellentmond a decentralizációnak, hiszen a kormány szabja meg a helyi alkalmazottak létszámát. Az MPP-s frakció nem szavazta meg az új szervezeti felépítés tervét.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Lassítják az árvízkárok helyreállítását a késő kormánytámogatások
Nehezíti az árvízkárok helyreállítását, hogy késlekedve érkezik Kovászna megyébe az áradások során megrongálódott házak helyreállítására és újjáépítésére ígért kormánytámogatás. A napokban két ház felépítésére elegendő, 34,5 köbméter betontéglát és a szükséges fémszerkezeteket szállították a térségbe. Az építkezést azonban csak akkor kezdik el, ha minden szükséges anyagot megkapnak, közölte György Ervin prefektus. A vonatkozó rendelet értelmében a térségben 152 lakás helyreállítását és három újjáépítését támogatja a kormány. Az általános terv szerint a kétszobás házakat 60,5 négyzetméteren építik meg. A kormánybiztos abban bízik, hogy az első hó lehulltáig befejezik a munkálatokat.
Három házat Szitabodzán és Bácsteleken kell újjáépíteni, de megyeszerte vannak javításra szoruló otthonok. Constantin Filofi, Szitabodza polgármestere a Krónikának elmondta: az újjáépítendő házak még mindig állnak, azonban annyira meggyengült a tartószerkezetük, hogy bármelyik pillanatban összeomolhatnak.
Ezek tisztességesen megépített, jól megalapozott téglaházak, amelyeket nem visz el könnyen az ár, de például az egyiket tíz év alatt tíz alkalommal öntötte el a víz. Az elöljáró szerint az önkormányzat és a lakosok is segítenek: a nyolcvanas éveiben járó házaspárt például a rokonok fogadták be, amíg az új ház megépül.
Szükség van a segítségre Bölönben
Bölönben is nagy szükség van a segítségre, hiszen a sorozatos áradások nyomán házak rongálódtak meg, az iskola épülete megcsúszott, míg a polgármesteri hivatal irodáit ki kellett költöztetni – mondta lapunknak Sikó Imre polgármester. A falut szorgalmas emberek lakják, mindenki önerőből próbálja helyreállítani a házát, az önkormányzat kevés cementtel tudott segíteni, ellenben sürgős lenne a kormány által beígért támogatás, mondta Sikó, aki szerint a község vezetői már a lemondást fontolgatták a támogatás késlekedése miatt.
Bölönben két híd rongálódott meg az áradásokban, az egyik teljesen beszakadt, közel száz ház teljesen elszigetelődött, ezekhez még az építőanyagot sem lehet odaszállítani. Az elmúlt héten a megye 3,5 millió lejt kapott a környezetvédelmi minisztériumtól árvízvédelemre, ebből kétmillió lejt különítettek el a Bölön-patak szabályozására, a part megerősítésére. Sürgősen fel kell javítani az óvoda melletti beszakadt részt, hisz nincs kerítés a tanintézet udvara és a szakadék között.
Korábban a környezetvédelmi tárca tízmillió lejt utalt ki Háromszéknek a gátak megerősítésére, mederszabályozásra. Mint arról beszámoltunk, jelenleg a Debren- és a Kovászna-patak medrének tisztítása zajlik, a hét folyamán pedig 13 árvíz sújtotta településen kezdődnek el a munkálatok.
Kovászna megyében idén nyáron néhány települést több alkalommal is elöntött az ár, a prefektúra összesítése szerint az áradások vidéken 71,6 millió lej kárt okoztak. A legtöbb pénzbe, hozzávetőleg 30 millió lejbe az infrastruktúra helyreállítása kerül, 12,3 kilométer megyei, 103 kilométer községi utat kell felújítani, illetve a két bölöni híd helyreállítása is jelentős összegre rúg.
Önerőből építkeznek Udvarhelyszéken
Csak akadozva vagy egyáltalán nem érkeznek a támogatások az udvarhelyszéki árvízkárok helyreállítására is. A települések lakói ennek ellenére megpróbálják önerőből megjavítani azt, amit lehet. A Székelyudvarhely melletti Felsőboldogfalva község szinte minden faluján végigsöpört az ár augusztus 8-án, hatalmas rombolást okozva. A kormánytámogatást várják, de nem sok reményt fűznek hozzá, és más forrásokra sem számíthatnak, hiszen az elöntött ingatlanok alig öt százaléka biztosított – mondta el a Krónikának Sándor József polgármester.
Hozzátette, egyelőre az utak és a közintézmények helyreállításán dolgozó gépek bérét sem tudták kifizetni, ennek ellenére folytatják a munkálatokat, összefogással és a helyi vállalkozók segítségével próbálják helyreállítani a rendet.
Nem sokkal jobb a helyzet a Homoród mentén sem, ahol eddig 15 ezer lejt kaptak a megyei tanácstól és némi ígéretet további támogatásokra, amelyekre egyelőre várni kell. A Homoródszentmártonhoz tartozó településeken augusztus 7-én pusztított az ár, a végső kárfelmérés után 1,7 millió lejre tehető a rongálás értéke. A beérkezett pénzt az utak és hidak helyreállítására fordították, a munkálatokban a helyi közbirtokosság is részt vállalt – mondta el lapunknak Jakab Attila alpolgármester. Mint kiderült, olyan települések is vannak, ahová egyáltalán nem jutott pénz, azonban a lakosok közmunkával, vagy adott esetben saját költségen újra járhatóvá tették az utakat. Mivel a házak nagy része itt sincs biztosítva, az azokban keletkezett anyagi kár helyrehozása is a lakókat terheli.
Hargita megyének eddig 7,5 millió lejes támogatást hagyott jóvá a kormány a Környezetvédelmi Alapból árvízvédelmi munkálatokra. Négymilliót egy zsögödi vízgyűjtő gát építésére szánnak, míg 3,5 millió lejből a Fehér-Nyikót és mellékpatakait szabályoznák.
Jól haladnak Magyarlapádon
A szintén árvíz sújtotta Fehér megyei Magyarlapádra is egyelőre csak a házak újjáépítéséhez szükséges tégla és cement érkezett meg, a kavicsot, a maltert és a festéket még várják – tudtuk meg Jenei Csillától, az árvízkárosultak megsegítésére alakult helyi bizottság RMDSZ-es tagjától. A magyarlakta községben négy házat kell újjáépíteni, míg további 80 javításra szorul. A négy újjáépítendő otthon közül egy faház és egy téglaház már elkészült.
A faházat többnyire adományokból, az egyik szászsebesi építőipari cég segítségével húzták fel, míg a téglaházat saját forrásokból újítják fel – magyarázta a Krónikának Jenei Csilla. A maradék két ház közül az egyik építésén már dolgoznak, a másik felújításához azonban csak ezután fognak hozzá. Fehér megyében még a Marosújvárhoz tartozó Csongván építenek újjá hat házat. A térségben júniusban több mint 21,5 millió lejes kárt okoztak az áradások, míg júliusban újabb 60,5 millió lejes kárt regisztráltak az ítéletidő nyomán. A természeti katasztrófában egy 66 éves nő életét vesztette.
A Máramaros megyei Felsővisónak 400 ezer lejt utalt ki a kormány az árvízkárok helyrehozatalára. A júliusi áradásokban tönkrement utak miatt mintegy 170 ház maradt elszigetelődve. A munkálatokhoz már hozzá is láttak, nyilatkozta lapunknak Vasile Ciolpan polgármester. Mint mondta, a kapott összegnek a duplájára, vagyis 800 ezer lejre lenne szükség ahhoz, hogy az utakat meg tudják erősíteni. A kapott pénz ugyanis csak foltozásokra elegendő, így félő, hogy a következő áradás újra elviszi az utakat, öszszegzett az elöljáró
Bíró Blanka, Dénes Emese, Kiss Előd-Gergely, Zahoránszki Brigitta. Krónika (Kolozsvár)

Magyar tanfelügyelőkkel találkozott Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron
Az RMDSZ és a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők álláspontja szerint az oktatási törvény annyira fontos az oktatási rendszer reformja szempontjából, hogy amennyiben a jogszabály elfogadása továbbra is akadályokba ütközik a szenátusban, akkor sürgősségi kormányrendelettel kell elfogadtatni a rendszer decentralizációjára vonatkozó részét.
Ez azonban továbbra is csupán mentőmegoldásnak tekinthető, az RMDSZ ugyanis az oktatási törvény mihamarabbi elfogadtatásában érdekelt – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön Kolozsváron, a magyar tanfelügyelők találkozóján.
Még „nyitott” a törvény
A szövetségi elnök elmondta, a tanácskozáson az oktatási rendszer helyzetéről, a magyar tanintézetek sajátos gondjairól, valamint a készülő oktatási törvényről volt szó. Mint mondta, a magyar oktatási szakemberek is azon az állásponton vannak, hogy a tanügyi reformnak egyértelműen a valós decentralizáció irányába kell mutatnia, ezt pedig a most készülő törvény szolgálná a legjobban. Hozzátette: a tanfelügyelők számos konkrét és hasznos javaslattal jöttek, főként azzal kapcsolatosan, hogy milyen módszerekkel lehet fenntartani az anyanyelvű oktatás minőségét a jelenlegi nehéz pénzügyi-gazdasági helyzetben.
A javaslatok olyan szempontból is fontosak, mondta, hogy az oktatási törvény gyakorlatilag még nyitott, így bármilyen megalapozott szakmai észrevételt be lehet még emelni. A megbeszélésen sok olyan konkrét megoldásra váró probléma is felmerült, mint a pedagógusok bérezése, az iskolák finanszírozása, vagy az elkezdett beruházások, fejlesztések kérdése is. Ez utóbbi kapcsán Markó Béla kifejtette: a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy törlessze az eddigi iskolafejlesztések során felhalmozott állami tartozásokat, és be kell fejeznie a fontosabb beruházásokat: ez egyébként gazdaságösztönző intézkedésnek is tekinthető, hiszen az állami kifizetések sok céget menthetnek meg a működésképtelenségtől.
A szakmai egyeztetés fontosságáról szólva a miniszterelnök-helyettes kifejtette, az oktatási ágazatban felmerülő általános problémák mellett a magyar oktatás számos sajátos gonddal is küzd: a legnehezebb helyzetben kétségtelenül a magyar szórványiskolák vannak, ezek működtetése az alacsony gyereklétszám miatt egyre nehezebb, emiatt alapvetően fontos, hogy megteremtsék a fenntartásukat biztosító törvényes keretet.
Veszélyben az utánpótlásképzés
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónikának elmondta, az iskolák decentralizációját a következő tanévtől mindenképpen életbe kell léptetni. A magyar nyelvű oktatás szempontjából ez azért fontos, mert új iskolahálózatot kell kialakítani, és ennek a struktúrája teljesen más kell legyen Kovászna és Hargita megyében, mint a szórványban. Elmondta, a kolozsvári találkozón megfogalmazódott, hogy helyi, megyei szinten tökéletesíteni kell a kölcsönös információáramlást az oktatásban érintett tényezők – önkormányzatok, iskolák, tanfelügyelőségek, civil szféra – között, mert az oktatás a helyi közösség igényeit kell kielégítse.
Véleménye szerint nagy hangsúlyt kell fektetni a tanárképzésre, hiszen a magyar oktatásban egyre több a hiányszakma, matematikusok, fizikusok és a magyar szakos tanárok vannak kevesen. A következő néhány évben Kovászna és Hargita megyében összesen 60 matematikatanár vonul nyugdíjba, elsősorban városokban, és ha nem fordítanak figyelmet az utánpótlásképzésre, komoly gondok adódhatnak.
Az egyetemeken nem pedagógusokat, hanem kitűnő szakembereket képeznek, így a matematikusok, fizikusok többsége nem a tanügyben keres állást, és ezen változtatni kell – hívta fel a figyelmet Keresztély Irma. Mint mondta, a kolozsvári találkozó résztvevői kezdeményezték, hogy a következő ülésen a felsőoktatásban dolgozókkal beszéljék meg, hogy az egyetemek kínálatát igazítsák a piaci igényekhez. A találkozókat megyei szinten is rendszeresítik, a következő megyeközi megbeszélésre februárban kerül sor, amikor a kiértékelésekről, a tanárok továbbképzéséről lesz szó.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Bizonytalan évad az M Studiónál
Végleges költségvetés nélkül nem tudja megtervezni az idei évadot a sepsiszentgyörgyi M Studio mozgásszínházi műhely. Az M Studio öt esztendővel ezelőtt a Háromszék Táncegyüttes műhelyeként jött létre, ám ettől az évtől – hogy a megszorító intézkedések következtében fenyegető teljes felszámolást elkerülje – a táncegyüttestől átvette a Tamási Áron Színház, és így a Kovászna megyei önkormányzattól a sepsiszentgyörgyi fennhatósága alá került.
M Még nem dőlt el, hogy milyen körülmények között, miből, hogyan fognak dolgozni, ezért az évadot sem tudják pontosan megtervezni, vázolta Uray Péter társulatvezető. Már korábban egyeztettek Mihai Măniuţiu rendezővel, aki a napokban kellett volna elkezdje a munkát a társulattal, ám ezt az együttműködést is elhalasztották bizonytalan időre.
A Tamási Áron Színházban nincs az M Studio számára működési lehetőség, ezért továbbra is a Háromszék Táncegyüttes termeiben fognak dolgozni. Uray hangsúlyozta: a Tamási Áron Színház erőteljes, meghatározó értékrendű teátrum, de az M Studio ugyanolyan teljes értékű színház, a későbbiekben fog eldőlni, hogy tud összeépülni a két művészeti érték: a Bocsárdi- és az Uray-féle művészeti koncepció. Az együttműködés ígéretes lehet, ha meg tudják tartani a függetlenségüket, magyarázta Uray Péter.
A társulatvezető elmondta, öt évvel ezelőtt új műfajt teremtettek Erdélyben és Romániában, az országban egyetlen hivatásos mozgásszínházi társulatként el kellett fogadtassák a műfajt a közönséggel. Nem a gyors siker, hanem a színházépítés volt a fontos, öt év alatt 15 bemutatót tartottak. Az ötödik évre, úgy tűnik, a szakma is befogadta őket: 13 hazai és külföldi fesztiválra kaptak meghívást. Szombaton utaznak Ljubljanába, ahol az Ex Ponto Nemzetközi Színházi Fesztiválon vesznek részt Törékeny című előadásukkal, amelyet Goda Gábor magyarországi rendező vitt színre, és amely „egy szürreális vallomás mozdulatokban, képekben, szavakban”.
Ebben az évadban első bemutatójukat, a húszperces Adagio cantabile című produkciót a 20 éves Háromszék Táncegyüttes és az 5 éves M Studio születésnapi gálaműsorán láthatja a közönség. „Képek az összekapcsolódásról és elválásról, emléktöredékek a keresésről a mozgásszínházi táncok eszköztárának felhasználásával. Az Adagio cantabile (lassan énekelve) finom atmoszférájú kihágás az M Studio mozgásszínházi előadásainak határozott, dramatikus világából” – fogalmazta meg Uray Péter.
Ünnepel a Háromszék Táncegyüttes
Közvetlenül egymás után szervezik meg Sepsiszentgyörgyön a Háromszék Táncegyüttes 20 éves születésnapi ünnepségét és az Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek VII. Találkozóját. Deák Gyula, a táncegyüttes igazgatója elmondta: a születésnapra visszahívták az együttes minden régi tagját, lesz plakát- és fotókiállítás, film- és könyvbemutató, koncert, táncház, folkkocsma, valamint gálaműsor a 20 éves Háromszék Táncegyüttes és az 5 éves M Studio közreműködésével, a volt és a jelenlegi együttestagok részvételével.
A gálaműsor összeállításában azok a rendezők-koreográfusok vesznek részt, akik a legtöbbet dolgoztak a társulattal. A két évtized alatt 36 bemutatót tartottak, az együttesnél 230-an tevékenykedtek, koreográfusok, rendezők, zenészek, táncosok, énekesek, művészeti és műszaki személyzet, állandó és meghívott művészek.
Az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek találkozóján a Nagyvárad Táncegyüttes, a Maros Művészegyüttes, az Udvarhely Táncműhely és a házigazda Háromszék Táncegyüttes lépnek fel, külön előadásokkal és közös gálaműsorral. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes kínai turnéja miatt hiányozni fog. A hatnapos fesztiválra a diák- és nyugdíjasbérlet 30 lejbe, a felnőttbérlet 40 lejbe kerül.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)