Számon kérik a miniszteri ígéretek betartását a székelyföldi elöljárók. A Boc-kormány minisztereinek ígéreteiből ugyanis mindössze 15–20 százalék megvalósulására van kilátás – vallják. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke közölte, Tamás Sándor Kovászna megyei elnökkel a napokban véglegesítik azt a kimutatást, amelyet Traian Basescu államfőnek küldenek el, és amelyben a hat miniszter székelyföldi látogatása során elhangzott ígéretek betartását veszik számba. Februárban és márciusban a Boc-kabinet hat minisztere ígért a Székelyföldnek hathatós állami támogatást. /Bíró Blanka: Traian Basescuhoz fordulnak a székelyföldi vezetők. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

A prefektúra és az agrártárca támogatását kérik a háromszéki burgonyatermesztők. Kovászna megyében 520 hektáron termelnek vetőmagnak szánt burgonyát, ez a romániai termelés 30 százalékát jelenti. Háromszéken a vetőmag 40 százalékát, körülbelül 600 tonnát fertőzte meg a szálfonálféreg, emiatt nemrég karantént rendeltek el. A gazdák szerint a termelők sorsán az is segítene, ha kormányrendelet alapján a raktáráruházakat arra köteleznék, hogy az általuk forgalmazott krumplimennyiség bizonyos százaléka kizárólag hazai legyen. /Bíró Blanka: Segítségre szorulnak a háromszéki burgonyatermesztők. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség még nem kapta meg Ecaterina Andronescu miniszter rendeletét, amely módosítaná az intézmény vezetőségének összetételét, jelezte Keresztély Irma főtanfelügyelő. Keresztély Irma szerint román szakember nehezen vagy egyáltalán nem tudja ellátni a magyar többségű megyékben a tanfelügyelőségek vezetését. Egy 85 százalékban magyarlakta megyében az oktatás szerkezete is speciális, így a főtanfelügyelőnek ismernie kell a magyar nyelvet. /Bíró Blanka: Miniszteri rendeletre várnak Kovászna megyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A huszonöt esztendővel ezelőtti szoborrobbantási kísérletben életét vesztett Vaszi Jánosról kellene elnevezni a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul teret, javasolta Édler András RMDSZ-es képviselő. Édler szerint helyi referendumot kell szervezni a tér nevének megváltoztatására. A képviselő írásban nyújtotta be javaslatát Antal Árpád polgármesternek. A tér jelenlegi névadójának kevés köze van a város 75 százalékos magyarságának történelméhez, érvelt Édler András. A téren valamikor Gábor Áron szobra állt, azt bontották le, és építették fel bukaresti utasításra a Mihai Viteazul-szoborcsoportot. A 12 éves Vaszi János 1984-ben feltehetően azért veszítette életét, mert az akkori állambiztonsági szervek bombát helyeztek a szoborcsoport talapzatára, azzal a céllal, hogy a magyar vezetőket eltávolíthassák. A kisfiú életét kioltó robbantás körülményeire azóta sem derült fény. Édesanyja Petre Strachinaru, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi politikusa tavaly parlamenti interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, tisztázni kell, hogy a szoborrobbantást nem a magyar szélsőségesek követték-e el. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: átneveznék a Mihai Viteazul teret. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Szavazásra buzdítottak erdélyi magyar közéleti személyiségek. Jenei Imre nagyváradi sportszakember, labdarúgóedző fontos állampolgári kötelességnek tartja a szavazást. A nagyváradi Jakobovits képzőművész házaspár úgy nyilatkozott: az utóbbi időben csalódtak a politikában, mégis minden alkalommal elmennek szavazni. „Húsz éve vezetem a Barabás Miklós Céhet, azóta próbálunk létrehozni egy erdélyi magyar kortárs művészeti múzeumot. Mindenkihez fordultam már, de senki nem segített” – panaszolta Jakobovits Miklós festőművész. „Nem elég, ha az ember csak sóhajtozik, tenni is kellene valamit” – mondta. Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója még nem tudja, hogy az urnák elé járulhat-e vasárnap, mivel lehet, hogy sürgősen az Egyesült Államokba kell utaznia. Ha idehaza lesz, a neves színházi szakember feltétlenül élni fog szavazati jogával. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója támogatja a Magyar Összefogás listáját. Böjte Csaba ferences szerzetes rendkívül fontosnak tartja, hogy szavazatával támogassa az RMDSZ– EMNT közös listáját. „A társadalom felelős tagjai minden alkalommal elmennek szavazni, hogy később joguk legyen megszólalni, ha valami nem tetszik” – nyilatkozta László Noémi költő. Fontosnak tartja a Magyar Összefogás listájának támogatását, valamint az RMDSZ–EMNT együttműködésének folytatását Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese is. /Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Nagy Orsolya, Pengő Zoltán: Szavazni hívnak az erdélyi magyar közéleti személyiségek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a 160 éves a háromszéki magyar sajtó című kiállítás. Háromszéken 1849 júniusában Kézdivásárhelyen megjelent a Székely Hírmondó, a térség első hírlapja. Amint hozzájutottak a nyomdagéphez, megjelentették az újságot, és kiadták a Háromszék legrégibb könyvének számító Ábéczét, a forradalom viszontagságai ellenére. A múzeum munkatársainak sikerült újra működőképessé tenni Bem tábori nyomdáját, ezen tartott bemutatót Kisgyörgy Tamás, a Charta Kiadó és Nyomda tulajdonosa. Kiállították az 1980-as évekbeli háromszéki szamizdat nyomdatermékeket is. Boér Hunor szerint most, amikor kétségbe vonják, hogy a református egyház lenne a Székely Mikó Kollégium jogos tulajdonosa, a 150 éves iskola korszakaira is fény derül a korabeli sajtótermékekből. /Bíró Blanka: Pisztolypárbaj a Székely Nemzeti Múzeum kertjében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Márton Áron, a neves erdélyi római katolikus püspök szobrát avatták fel június 14-én Kovásznán, a szintén háromszéki Szentkatolnán Bálint Gábor orientalista büsztjét leplezték le június 13-án. Kovásznán Márton Áron 2,2 méter magas, egész alakos szobrát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását a római katolikus templom előtt állították fel. Szentkatolnán a helyi Bálint Gábor Egyesület kezdeményezte a település szülöttjének, a 17 nyelven beszélő Bálint Gábor nyelvtudós szobrának felállítását. A mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész munkája. Az avatóünnepségen Bakk Pál nyugalmazott tanító, helytörténész és Jakab Jolán tanárnő elevenítette fel az orientalista életútjának legfontosabb állomásait. Bálint Gábor fontos munkái: A honfoglalás revíziója vagyis a hun, székely, magyar, besenyő, kun kérdés tisztázása (1901), továbbá a Lexikon cabardico–hungarico–latinum (1904). /Bíró Blanka, Bartos Lóránt: Nagy emberek szobrai Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ Június 13-án szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola leleplezték le a névadó mellszobrát, Vetró András alkotását. Szőcs Kölcze Ervin iskolaigazgató, a Bálint Gábor Egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez, majd a nagy nyelvtudós munkásságának legavatottabb ismerője, Bakk Pál ny. tanító, helytörténész mutatta be a település leghíresebb szülöttjét. A tudományos konferencia keretében dr. Obrusánszky Borbála budapesti történész-orientalista Bálint Gábor és a Székely Nemzeti Múzeum kapcsolatáról szóló előadását dr. Borcsa János olvasta fel. Ezt követően a Bálint-emlékkiállítást tekintették meg az érdeklődők. /Iochom István: A nyelvtudós hazatért szülőfalujába (Szoboravatás Szentkatolnán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

Az 1000 éves gyulafehérvári székesegyház képekben című kiállítás nyílt meg sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. Vargha Mihály múzeumigazgató elmondta, a kiállítás anyagát Gyulafehérvárról kérték. A közel ezeréves székesegyház a legrégebbi és legépebben megmaradt kora középkori ingatlan a Kárpát-medencében. „A kövek kitartásra buzdítanak, hiszen elég belegondolni, mennyi mindent bírtak ki ezer esztendő alatt, tatárjárást, világháborúkat. Ez a kiállítás figyelmeztet, hogy Szent István örökségét újra kell élesztenünk, különben a történelem vihara elsodor bennünket. ” – mondta Szabó Lajos kanonok. /Bíró Blanka: Beszélő kövek Sepsiszentgyörgyön Békét, megnyugvást hoznak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Minél szegényebb a lakosság, annál nagyobb a zálogházak forgalma. Nagy Károly, a sepsiszentgyörgyi Nova zálogházlánc tulajdonosa rámutatott, megemelkedett a családi ékszereket zálogba adók száma, s ugyancsak nőtt azok aránya, akik nem tudják kiváltani az aranyat. /Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Nagy Orsolya: A zálogház a gazdaság tükre. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

Szakembereket toboroz a Kovászna megyei közintézmények élére a felsőháromszéki RMDSZ – jelentette be Albert Álmos területi elnök. Elmondta, az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy amikor az RMDSZ kormányon van, jobban tudja érvényesíteni a magyar közösség érdekeit. Úgy vélte, valószínű, hogy az államelnök-választások után feloszlik a jelenlegi kormánykoalíció, ezért a szövetség készül a kormányzásra. Biztosítani fogják, hogy minden szakterületen legyen felkészült, és az igazgatói, vagy más vezető beosztást vállaló szakemberük. Albert Álmos utalt arra, hogy a több mint 70 százalékban magyarok lakta Háromszéken csupán az intézményvezetők 40 százaléka volt magyar nemzetiségű. Jelenleg az új kormány intézkedései nyomán a 39 Kovászna megyei közintézmény közül csak hatnak az élén maradt magyar igazgató. /Bíró Blanka: Kormányzásra készül az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Tíz év után újra üzembe helyezték a kovásznai és kommandói kisvasutat Greg Hocevar osztrák vállalkozó jóvoltából, aki évek óta régi gőzmozdonyok és keskeny nyomtávú vasutak megmentésén fáradozik. Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere elmondta, ha sikerül megegyezni Greg Hocevárral, a kisvasút egész nyáron, minden hétvégén menetrendrendszerűen szállíthatja a nosztalgiavonatozásra vágyó turistákat. A kisvasút a Tündérvölgyben a gravitációs siklóvasúton keresztül csatlakozott a kommandói erdei vasútvonalhoz. A sikló a világon egyedülálló ipartörténeti műemlék, a leleményes szerkezet 1232 méter hosszú, 327 méteres szintkülönbségen közlekedik. A kisvasút utoljára 1999 októberében működött. Jelenleg a vasúti pálya csak a kovásznai szakaszon, a Tündérvölgyben a siklóig használható néhány kilométeren. /Bíró Blanka: Tíz év után helyezték üzembe a Kovászna megyei kisvasutat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Négyszer több fiatal jelentkezett a Sepsiszentgyörgyön meghirdetett Gyere haza! programra, mint ahánynak ingyentelket tud biztosítani a város. Antal Árpád polgármester még megválasztása előtt megígérte, hogy ingyenházhelyet biztosít a hazatelepedni vágyó fiataloknak. A programot tavaly novemberben indította el az önkormányzat, és a határidőig 141 szándéknyilatkozatot nyújtottak be az érdeklődő fiatalok, akik külföldről vagy valamelyik hazai nagyvárosból térnének haza szülővárosukba, ha megkapnák az ingyentelket. Azok, akik idén nem jutnak házhelyhez, várólistára kerülnek, a program ugyanis a következő években folytatódik. A polgármester hangsúlyozta, hogy a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, és számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csupán 43 százaléka tért haza. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: négyszeres túljelentkezés a Gyere haza! programra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Elkészült az Írisz Ház névre keresztelt központ Sepsiszentgyörgyön, ahol ötven fogyatékkal élő fiatalt foglalkoztat a Diakónia Keresztyén Alapítvány helyi kirendeltsége. A Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi szervezete 2002-ben kezdte el működését. 2005-ben beindították a nappali foglalkoztató programot. A 330 ezer eurós beruházás holland és német segítséggel, a helyi önkormányzat és vállalkozók, valamint az állam támogatásával valósulhatott meg. A falakat a Gyulai Líviusz baróti származású képzőművész adományozta grafikákkal díszítették. /Bíró Blanka: A fogyatékkal élők számára létesült központ Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

Az RMDSZ szerint a kormány politikai hovatartozás alapján osztja az uniós pályázati pénzeket a vidéki településeknek, ezért az Európai Bizottsághoz fordulnának a pályázatok objektív elbírálása érdekében, mondta Klárik László, a Kovászna megyei önkormányzat menedzsere. Klárik arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány órával a határidő előtt Ilie Sarbu tárcavezető miniszteri rendelettel megváltoztatta a községek rászorultsági besorolását, ami nagy pontkülönbséget eredményezhet az elbírálásnál. Eddig a besorolást a statisztikai hivatal végezte, a mezőgazdasági miniszter rendelete ezt írta felül. Ennek alapján például Kolozs megyében 16 nagyon szegény kategóriába tartozó község lett, holott eddig nem volt egy sem. Kovászna megyében viszont hat község a közepesen szegény besorolásból a módosabba került, és így elveszítik az ezért járó pontokat. /Bíró Blanka: Klárik László: a kormány politikai alapon bírálja el az önkormányzatok pályázatait. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

Szolgálati lakást biztosít a fiatal értelmiségieknek a sepsiszentgyörgyi önkormányzat – döntött augusztus 11-i ülésén a testület. A város vezetősége az elmúlt év végén 450 ezer euróért megvásárolta egy magánszemélytől a Cigaretta utcában levő 3600 négyzetméteres telket és a rajta levő, egyenként 16 lakrészes két ingatlant Antal Árpád polgármester azt tervezi, hogy a lakásokat felújítják, majd orvosgyakornokoknak, fiatal tanároknak, egyetemi oktatóknak, színészeknek adják oda. Ez a Gyere haza program része. Antal Árpád szerint ugyanis a Kolozsváron tanuló szentgyörgyi diákok alig 43 százaléka költözik haza az egyetem befejezése után. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: bővül a Gyere haza program. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Pályázati pénzből újítanák fel a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium épületét. A város önkormányzata pozitívan véleményezte a pályázatot. Az ingatlant a Regionális Operatív Program keretében újítanák fel. Teljesen megújul az épület, kicserélik a tetőt, a nyílászárókat, kívül-belül korszerűsítik az ingatlant. Az intézményben több mint 1300 diák tanul első osztálytól tizenkettedikig. Az iskola a könyvtárára több mint 50 ezer kötetet számlál. /Bíró Blanka: Megújul a sepsiszentgyörgyi Mikes-gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Egy vezető színész megy, és egy visszajön, így kezdi az új évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Váta Loránd 14 év után távozik Sepsiszentgyörgyről, szülővárosából, ahova rögtön az egyetem elvégzése után szerződött. A színész a kolozsvári társulathoz szegődik. Sepsiszentgyörgyre nyolc év távollét után tér vissza Szakács László. A színész 1994-ben a gyergyószentmiklósi Figura Stúdióból érkezett a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz szerződött. A veszprémi után a zalaegerszegi színházhoz szerződött, és a következő évadtól újra Sepsiszentgyörgyön játszik. /Bíró Blanka: Szerepcsere a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Nem ért egyet a kormány által javasolt létszámcsökkentéssel az erdélyi megyei és városi vezetők zöme. Az elöljárók szerint a kormánynak csak abban az esetben lenne joga beleszólni abba, hogy az önkormányzatok hány közalkalmazottat foglalkoztatnak, ha a feladatokból is visszavenne. Erről beszélt Antal Attila csíkszeredai alpolgármester is. Tiltakoznak az intézkedés ellen a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek is. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester a saját bevételeket, az elvégzett szolgáltatásokat, illetve a lakosság számarányát is figyelembe vevő kormányhatározatot tartana megoldásnak a témában, de csakis ajánlásként. „Csíkszeredában négy éve elvégeztük a közigazgatásban dolgozók létszámának ésszerűsítését, ezért a munkatársaink így is megfeszített tempóban dolgoznak, hogy elvégezzék a rájuk szabott munkát” – mondta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester. „Egyetlen személy sincs pluszban” – jelentette ki Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester. „Negatívan hat majd az egész megye életére, ha a kormány megvalósítja elképzelését” – állította Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. A kormány tervezett személyzetcsökkentése a Hargita Megyei Tanács esetében 311 állás megszüntetését jelenti. „Kiforratlan a kormány elképzelése” – szögezte le Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szintén ellenzi a létszámcsökkentést. „Marosvásárhely jól áll a személyzet létszámát illetően, 180–200 alkalmazottal dolgozunk” – jelentette ki Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, aki szerint eközben Aradon és Iasi-ban több mint 500 közalkalmazott tevékenykedik. /Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kovács Csaba, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Szucher Ervin: Nemet mondanak a közalkalmazottak leépítésére. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

Szilágyi Zsolt oratóriuménekes a 37 esztendős Vox Humana sepsiszentgyörgyi kamarakórus alapító tagja és karnagya, zenetanár és a sepsiszentgyörgyi Népművészeti Iskola igazgatója. A zeneakadémia elvégzése után, 1970-ben zenetanárként került Sepsiszentgyörgyre, és két évre rá kollégáival megalakították a kamarakórust. A Vox Humana egy idő után olyan szintre jutott, hogy megengedték nekik a szabadabb műsor-összeállítást. 1982-ben fogadta őket a pápa. II. János Pál magyar nyelven köszöntötte a kórust, „Tanítsátok Isten népét szépen és ájtatosan énekelni. Apostoli áldásom reátok” – mondta. A rádiók felkapták a hírt, hogy szocialista államból érkező kórust fogadott a pápa. Ezt bemondta a Szabad Európa Rádió is. Mikor hazaérkeztek, Cerghizan szekus ezredes beszámoltatta őket. Elkezdődtek a kihallgatások, tucatnyian panaszkodtak a kórustagok közül. Erre Szilágyi Zsolt bement Rab István első titkárhoz, közölte, hogy a kórus megszűnik, mert zaklatják a tagjait a pápai fogadás miatt. Rab István azt válaszolta, nem tud hozzászólni, de utánanéz, azután senkit nem hívattak, de többé nem engedték őket külföldre. A rendszerváltást követően viszont Európa szinte minden országában felléptek. Jelenleg anyagi gondok vannak, állandóan kéregetni kell, szponzorálásért esedezni, hogy megmaradjon a Vox Humana kórus. Szilágyi Zsolt az egyházi műsorok mellett énekel opera-, operett-áriákat, és nótákat is. A Romániában használatos műsorfüzetek szerint a legnagyobb repertoárja neki van. /Bíró Blanka: Szépen és ájtatosan énekelni. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Híres helyek és Híres emberek címmel indít két új sorozatot a baróti Tortoma Könyvkiadó. Demeter László a kiadó tulajdonos-igazgatója, Erdővidék Múzeumának vezetője elmondta, a székelyföldi műemlékeket, természetvédelmi területeket és az itt született vagy tevékenykedő híres embereket ismertetik a sorozatban. A kiadó egyelőre a Székelyföld hírességeire és nevezetességeire összpontosít, de ha lesz rá igény, kiterjesztik a sorozatot más régiókra is. A sorozatokat a Magyarországon megjelenő Tájak-Korok-Múzeumok füzetek mintájára képzelték el. Több száz füzetet terveznek, a lehetőségekhez mérten elképzelhető, hogy egy évben három, de az is hogy harminchárom füzet jelenik meg. A Híres helyek sorozat már megjelent első kiadványa, Erdővidék egyik leghíresebb épülete, a vargyasi Dániel-kastély történetét mutatja be. A Híres emberek sorozat első füzete a tervek szerint szeptemberben hagyja el a nyomdát, Benedek Eleket mutatja be Szabó Zsolt. A nagybaconi református templomot és egyházi épületeket Fehér László művészettörténész ismerteti. /Bíró Blanka: Sorozatokat indítanak a Székelyföld nevezetességeiről és híres embereiről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

A rendezvények ügyében az elmúlt hónapok során nem alakult ki konszenzus a romániai magyar politikai és társadalmi szervezetek között. Az RMDSZ és az EMNT eddig nem hozta nyilvánosságra Csíkszeredában a rendezvényen terítékre kerülő, a Székelyföld fejlesztési stratégiáját vázoló memorandum és kiáltvány szövegét. Tőkés László nyilatkozatára reagálva Izsák Balázs SZNT-elnök leszögezte: ő sohasem nevezte ellenrendezvénynek a csíkszeredait. – Bemutatta Székelyföld első térképét a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó. Tulit Attila, a kiadó résztulajdonosa, a Sepsiszéki Székely Tanács állandó bizottságának tagja elmondta, a „jövendőbeli autonóm Székelyföld” első térképe a Magyar Élettér Alapítvány megbízásából készült. Az SZNT autonómiastatútuma alapján szerepelnek rajta az ott jegyzékbe vett székely székek és minden székely település, az autonómiára vonatkozó népszavazások is pontosan ezen a területen zajlottak. Székelyföld 9980 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer fő, ebből 613 ezer fő, vagyis 76 százalék magyar. Jelenlegi területe nyolc székre tagozódik: Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék. Tulit Attila szerint a térképnek identitástudat-erősítő szerepe is van. „Minden székely embernek ismernie kell, és akárcsak a székely zászlónak, ennek is minden intézményben és házban ott a helye” – állapította meg. /Bíró Blanka, Rostás Szabolcs: Nagygyűlési láz a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

A háromszéki vállalkozói réteg a kormány válságkezelő csomagjában megígért infrastrukturális beruházásokra vár – jelentette ki Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A magánberuházásokat idén az esetlegesség és a fokozott óvatosság jellemzi. Kovászna megye teljes exportja májusban egy százalékkal bővült az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, megállt az négy hónapban észlelt visszaesés. Az import azonban májusban is látványosan csökkent, ez a megye gazdaságának hanyatlását és a vásárlóerő csökkenését jelzi. A munkanélküliség megnőtt, ez év júliusában a megyében 9,1 százalékos volt, míg tavaly júliusban 6,5 százalékos. Az idei év első nyolc hónapjában összesen 921 háromszéki cég függesztette fel a tevékenységét, közben az újonnan bejegyzett cégek száma, mindössze 211 kft. /Bíró Blanka: Pozitív és negatív irányba is alakult Kovászna megye gazdasága. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

József Álmos /sz. Sepsiszentgyörgy, 1941/ sepsiszentgyörgyi matematikatanár és helytörténész, több kötete jelent meg, képeslapokat, dokumentumokat gyűjt, kiállításokat szervez, előadásokat tart. Az egyetem elvégzése után rögtön a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumba került, 2004-ben történt nyugdíjazásáig matematikatanár volt. Helytörténettel foglalkozott, négy könyvet írt Cserey Zoltán történész barátjával. Legalább négyezer tábori postalapot olvasott el, világháborús visszaemlékezéseket, naplókat, így született az első világháborús könyve, az Amire a falevelek lehullanak. A mikós monográfia késik, ezért összeállította az iskola képes történetét. Az Országzászló-állítás Háromszéken című könyvéhez háromszor bejárta keresztül-kasul Háromszéket, elment idős emberekhez, elsősorban nőkhöz, mert a férfiak a negyvenes években katonai szolgálatban voltak, a fronton, így az országzászló-állítás szemtanúi 1941–1943 között a nők voltak. Sepsiszentgyörgy korai történetében sok a fehér folt, mert az orosz csapatok feldúlták a megyeháza épületét és a teljes levéltárat megsemmisítették. József Álmos most tervezi, hogy az 1940-es második bécsi döntés utáni bevonulás történetét feldolgozza képi és írásos dokumentumok alapján. József Álmosnak Cserey Zoltán történésszel négy könyve jelent meg: – Sepsiszentgyörgy képes krónikája- Fürdőélet Háromszéken- Tusnádfürdő- Sepsiszentgyörgy képes története Önálló kötetei: – Mire a falevelek lehullanak- Országzászló-állítások Háromszéken- A Székely Mikó Kollégium képes története. /Bíró Blanka: A számok és a képek tudója. Interjú József Álmos sepsiszentgyörgyi matematikatanárral, helytörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Ünnepek és találkozások II. című néprajzi kiállítással és egész napos családi programmal készült a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum az idei kulturális örökség napjaira. Megnyitották a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a sepsiszentgyörgyi múzeum közös néprajzi kiállítását. Szőcsné Gazda Enikő elmondta, Balaton-felvidék és a Székelyföld szokáshagyományait hasonlították össze. /Bíró Blanka: Sérülékeny örökség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Pénzhiány miatt nem folytatódhatott idén az iskolai campusok építése Háromszéken. Az erdővidéki Baróti Szabó Dávid-iskola mellett immár közel húsz éve épül a 300 férőhelyes kollégium, étkezde és tanári lakások. Viszont októberre elkészül a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata kollégiumának egyik szárnya, és a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar hallgatói új épületben kezdhetik meg a tanévet. A campus 1830 hallgatót képes befogadni. A sepsiszentgyörgyi karon több mint ezer diák tanul, akik számára idéntől kollégiumi elhelyezést és étkezdét is biztosítanak. Kézdivásárhelyen a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ bővítését határozták el. Új mezőgazdasági szakiskolát építenek Sepsiillyefalván, amit összevonnak a sepsiszentgyörgyi Gámán János Szakközépiskolával. /Bíró Blanka: Félbemaradt campusépítés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

A székelyföldi vállalkozások fejlődési lehetőségeiről egyeztethetnek az üzletemberek, valamint az önkormányzatok képviselői a szeptember 24-én kezdődő sepsiszentgyörgyi 3Invest konferencián. A 3Invest elnevezésű kiállítást és konferenciát második alkalommal szervezi meg a magyarországi MacLine Hungary Kiállításszervező vállalkozás és a helyi Mediorg, illetve Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata. Vajda Lajos, a Kovászna megyei kis- és közepes vállalkozókat tömörítő egyesület, az ASIMCOV igazgatója elmondta, a helyi vállalkozóknak ismerniük kell minden lehetséges beruházást, ami a jövőben a térségben megvalósulhat, hogy felkészüljenek a pályázásra. /Bíró Blanka: Székelyföld: esély a projektekben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

Közös termelési és termékértékesítési szövetkezetet alapítanának a háromszéki és a Brassó megyei cukorrépa-termelők az európai uniós pályázati lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében. Két esztendővel ezelőtt még 1200, tavaly 700, idén már csak 500 háromszéki foglalkozik cukorrépával. Romániában idén várhatóan 8 millió tonna kukoricát takarítanak be, ami jóval több, mint amivel korábban számoltak az illetékesek. Romániában 2,3 millió hektáron termesztenek idén kukoricát, ebből 100 ezer hektárnyi területet sújtott a szárazság. 2007-ben, a rendkívüli szárazság miatt, mindössze 3,7 millió tonnát takarítottak be az országban. Idén az átlagnál jobb termésre számítanak. /Bíró Blanka: Termelési szövetkezetet hoznak létre Kovászna és Brassó megyében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Százötven éve született, és nyolcvan éve hunyt el a nagy székely meseíró, lapszerkesztő és irodalomszervező, Benedek Elek, a szülőfalujában, Kisbaconban működő emlékház pedig negyven esztendővel ezelőtt létesült. E hármas évforduló alkalmából Háromszéken ezt az évet Benedek Elek-emlékévnek nyilvánították, melynek keretében szeptember 25–30. között Benedek Elek-emlékünnepség-sorozat zajlik. A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott megnyitón Tamás Sándor elmondta: 15 millió magyar ismeri Benedek Elek meséit, generációk nőttek fel ezeken a meséken. Gyermek a képzelet és valóság határán, a mese, az olvasás és a tanulás kapcsolódási pontjai napjainkban címen szakmai konferenciát tartottak. Adventre kiadják a Benedek Elek-emlékkönyvet is. Győri Lajos, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének elnöke Mint a mesékben címmel fotókiállítást nyitott meg Sepsiszentgyörgyön, majd a gyermekfolyóiratok szerkesztőinek Kárpát-medencei szakmai találkozója zajlott, ahol a Kolozsváron megjelenő Napsugár és Szivárvány, a vajdasági Jó Pajtás, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, a pozsonyi Kincskereső és Tücsök, az eszéki Barkóca, a kárpátaljai Irka folyóiratok szerkesztői mutatták be kiadványaikat. /Bíró Blanka: Harminckét rendezvény Háromszéken Benedek Elek emlékére. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Heves vita tört ki a sepsiszentgyörgyi tanácsülésen az MPP és az RMDSZ-frakció között, véget ért az eddigi békés együttműködés. A konfliktus a legutóbbi tanácsülésen robbant ki, amikor az önkormányzat alárendeltségébe tartozó, nemrég létrehozott Urban Locato cég költségvetésének elfogadása helyett Antal Árpád polgármester a vállalat felszámolását javasolta, amit az MPP-képviselők elleneztek. Előzőleg az önkormányzat úgy döntött, hogy a közüzemek vagyona jelentős részének városi tulajdonban tartása érdekében létrehozza az Urban Locato nevű céget, s ennek igazgatójává az MPP által javasolt Kulcsár Terza Józsefet, a szervezet Kovászna megyei elnökét nevezték ki. Antal Árpád polgármester visszavonta az Urban Locato cég felszámolására tett javaslatát. Ugyanakkor bejelentette: havonta fogja ismertetni, hogy milyen jelentős összegeket emészt fel a cég. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: vita az RMDSZ-es és az MPP-s tanácsosok közt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Molière A mizantróp című darabjával kezdi az idei évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház október 9-én. Az előadás a teátrum és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciója, ezért a hivatalos bemutató október 19-én Budapesten, a Thália Színház nagytermében lesz. Első alkalom, hogy a határon túli színházak utaztatásával is foglalkozó művelődési iroda anyagilag is támogatja a színházat, mondta el a darab rendezője, Bocsárdi László igazgató. Az október 9-i előadáson Szabó Béla csíkszeredai főkonzul átadja Bocsárdi Lászlónak a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, amelyet kiemelkedő színházi tevékenységéért érdemelt ki. A színház rendező-igazgatója augusztus 20-a alkalmából kapta meg a kitüntetést, Sólyom László államfőtől. /Bíró Blanka: Kitüntetéssel kezdődik az évad a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./