VII. Székelyföld Napok
Három az igazság!
Immár hetedik alkalommal szervezték meg a Székelyföld Napokat. A három székely – Maros, Hargita és Kovászna – megyében, több helyszínen és több napon keresztül, párhuzamosan zajló rendezvénysorozat marosvásárhelyi nyitóünnepségére szerda délután, a Kultúrpalotában került sor.
Konferencia és ünnepélyes megnyitó – többek között ez állt a szerdai napra szóló programfüzeten, a szinte teljes telt házas közönség pedig jelezte, nagy az érdeklődés a Székelyföld kulturális és népművészeti kincseit megismertetni kívánó eseménysorozat iránt.
Az este 7 órakor kezdődő gálaesten a konferencián is részt vevő Maros megyei települések küldöttei – vidékük népviseletében – álltak félkörben a Kultúrpalota nagytermének színpadára, megnyitóbeszédet Barabási Attila Csaba, a szervező Maros Művészegyüttes vezérigazgatója mondott.
– Üdvözlök mindenkit a hetedik Székelyföld Napok nyitóestéjén. A mottónk: tegyük láthatóvá a Székelyföldet. A Maros Művészegyüttes többször vállalt szerepet a Napok megrendezésében, meg szeretnénk mutatni, hogy milyen kincseket rejtegetünk a tarsolyunkban. Köszönet azoknak, akik vállalták, hogy segítenek a szervezésben, a településeknek, amelyek képviselői eljöttek és részt vettek a mai konferencián. Közel harminc település népviseletbe öltözött lakóit láthatják a színpadon. Ezt szeretnénk kiterjeszteni a három székely megyére is, a következő konferenciát Hargita és Kovászna megyével együtt kívánjuk tartani. Székelyföldnek van amit ünnepelni, Székelyföldnek kötelessége ünnepelni. Büszkék vagyunk arra, hogy falvaink ma is őrzik hagyományaikat. Él a népi kultúra, él a népviselet. Fontos, hogy a székelyföldi kulturális intézmények részt vegyenek a napokon, azok szervezésében – örömmel látom, hogy a megye különböző települései is szívesen vállalják ezt a feladatot. Érdemes eljönni a Székelyföldre ezekben a napokban, mert itt mindenki otthont talál magának. A fiataloknak érezniük kell, hogy mennyire fontos a népviselet viselése, akár a hétköznapokban is. Minél inkább őrizzük a hagyományainkat, annál erősebbek leszünk, ez a jövő. Az összetartásban, összefogásban, a népi kultúrának a felszínre hozásában, megőrzésében van a Székelyföld jövője.
Csép Éva Andrea megyei tanácsos hozzátette: – Ünnepnap a mai, hiszen minden olyan esemény, amelyben örökségünk felett ülhetünk örömünnepet, piros betűkkel vésődik be nemzetünk kalendáriumába. "Székelyföld nem létezik" – az ilyen és ehhez hasonló kijelentések hallatán a düh, a múltba és annak fájdalmaiba való kapaszkodás lesz úrrá rajtunk, és talán mi is mondjuk: "Székelyföld nem Románia!" Pedig Székelyföld Románia. Az ezzel ellentétes kijelentéssel soha nem tudjuk megmutatni senkinek, és ezzel mi szorulunk hátrányba. Okulnunk kell Máramaros példájából, el kell helyeznünk Székelyföldet az ország turisztikai térképén. Ahhoz, hogy a külföldiek megértsék, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, valakinek meg kell mutatnia azt, hogy honnan jöttünk. A nyitás nem veszélytelen, de nyitás nélkül nincs megértés, megértés nélkül pedig nincs elfogadás. El kell jutni odáig, hogy a másik fél ránk csodálkozzon. És itt nem kompromisszumról van szó, hanem egy olyan win-win helyzetről, amelyből mindenkinek haszna származik. A Székelyföld Napok erre tesz kísérletet. Maros megye eddig csak belekapcsolódott a rendezvénysorozatba, de idéntől három az igazság: Hargita, Kovászna és Maros megye összefogott egy olyan rendezvénysorozat érdekében, amely mindnyájunk lelkét, elméjét és közösségünk identitását gazdagítja. A más kultúra szülötte megismer minket, ránk csodálkozik, majd megért és elfogad. Olyan kapcsolati háló kialakulásának melegágyai ezek a közös munkák, amelyek már önmagukban is nyereségesek. És nem csak mással, hanem elsősorban önmagunkkal, a közösségünkkel kell megtanulnunk együtt élni, mert egyedül kevesen, de együtt mindenre képesek vagyunk – mondta Csép Éva Andrea, majd az aznap délutáni konferencia két előadója lépett a színpadra és összegezte röviden értekezéseit.
Asztalos Enikő alapkérdése az volt, hogy miben különbözik a Maros megyei székely viselet a többi megye népviseletétől? – Eredetileg a Népújság Harmónia című rovatába kérték ezt a kutatást. A székely ruha Maros megyében tájegységenként más és más, illetve teljesen különbözik az udvarhelyszéki vagy csíkszéki viselettől. A népviseletet 1867-től számítjuk. A női viseletnek két nagy korszaka van, az első szakasz az első világháború végégig tartott. Ez a hosszú ruhás viselet, sokan máig ezt őrzik: például a Küküllőmente Aranyosszék melletti vidékére jellemző. A Hargitától nyugatra hímes rokolyákat (marosszéki), attól keletre csíkos szoknyákat találunk. Az első világháborút követően a szoknya szárközépig megrövidült, a férfiviseletben megőriztük a harisnyát.
Dr. Barabás László utóbbiról beszélt. – A délutáni konferencián a viseletek szerkezeti elemei mellett a viselés funkcióját is hangsúlyoztuk. Ez egy jelrendszer volt, rangjelzés. A férfiak harisnyája egy igen régi, európai viseletdarab, amely a székelységet elkísérte egész ittléte során. Ilyen nadrágot sokfelé viseltek, de a székelység történetében volt egy mozzanat: az, amikor Mária Terézia megszervezte a székely határőrséget. Egyértelmű okok miatt a bő szárú harisnyát be kellett tűrni a csizmába, az inget a harisnyába. Mindez egyenruhává vált, és a katonáskodó nemesség lovaglónadrágja után kialakult ez a harisnyaviselési mód. A szegője a határőrezredek színéhez kapcsolódott. A marosszékieké kék volt. A zseb és a vitézkötés későbbi fejlemény – aki zsebes, vitézkötéses harisnyát készíttetett, módosabb volt, de mindez az életkort is jelölte. A fiataloké például szűk kellett legyen. Maros megye bizonyos vidékeire nem is jutott el a zseb, illetve a vitézkötés. Sokféle változata volt: ünnepi, hétköznapi és egy munkaharisnya. Télen- nyáron viselték. A priccses nadrágra való felcserélődése az 1920-as évekre tehető. A munkaruha-harisnyákat elhagytuk, az ünnepi és hétköznapi megmaradt. Etnikai identitást fejez ki, expresszív kifejező-eszköze a székelységnek. A táncházmozgalomhoz hasonlóan a népviseletkultúrát is divattá, a mai ember által elfogadhatóvá kellene és lehetne tenni – mondta az előadó, majd Barabási Attila Csaba adott át emléklapokat a megjelent népviseletbe öltözötteknek, Vajdaszentivány, Maros-szentkirály, Nyárádgálfalva, Mezőpanit, Erdőszentgyörgy, Csíkfalva, Backamadaras, Ákosfalva, Nyárádmagyarós, Nyárádselye, Mikháza, Körtvélyfája, Sóvárad, Szováta, Kibéd, Marossárpatak, Jedd, Küküllő-dombó, Magyarsáros, Vámosgálfalva, Szászcsávás, Bonyha, Hármasfalu, Gyulakuta, Rigmány és Nyárádszentimre képviselőinek.
A hangulatos, nívós est második felében az autentikus néptáncé és népdaloké lett a főszerep: a Maros Művészegyüttes, a Bekecs és a Napsugár néptáncegyüttesek, illetve Szőlősi Katalin és Kásler Magda előadók madarasi, nyárádmagyarósi, vajdaszentiványi, nyárádmenti, küküllőmenti táncokat és népdalokat adtak elő – a közönségsiker nem is maradt el.
Kaáli Nagy Botond Népújság (Marosvásárhely)

Forr a dal már – Ötvenhatról egészen másképp
Tóth Péter Lóránt Radnóti-díjas versmondó rendhagyó történelem- és irodalomórát tartott október 13-án, csütörtökön a Csiky Gergely Főgimnáziumban. Kettőt is. Délben az V–VIII.-asokat, 14 órától a IX–XII.-es diákokat vitte vissza az időben, a 60 évvel ezelőtti, véres budapesti utcákra. Vetítéssel, versekkel, történelmi adatokkal, hősökkel és a szabadság hatalmas erejével tarkított tanóra volt ez a javából, egészen másképp. Mégpedig úgy, hogy a jelen lévő diákok nagy része – egy-két kivételtől eltekintve – szájtátva hallgatta a testnevelés-történelem szakos tanár előadását.
A Corvin közi hősökről szóló pódiumműsor mottója: Diákok voltak. És ők csinálták a dicsőséges forradalmat!, címe Forr a dal már. Aktuális műsorát Tóth Péter Lóránt az 1956-os Emlékbizottság támogatásával 65 állomásból álló körúton mutatja be a Kárpát-medencében és Kanadában élő magyaroknak.
A 65 helyszín legelső állomása Arad volt, október 14-én, pénteken pedig Kisiratosra viszi az 56-os eseményeket a kunszentmiklósi versmondó.
Tóth Péter Lóránt pódiumműsora diákközpontú, képes megszólítani a fiatalokat és fenntartani a figyelmet több mint egy órán keresztül, segítségül hívva József Attila, Márai Sándor, Faludy György, Jobbágy Károly, Bereményi Géza stb. szellemét.
„Én azt kívánom, hogy nekünk soha ne kelljen utcára vonulni, soha ne kelljen fegyvert fogni és azt a szabadságot, amit örökségbe kaptunk, tudjuk értékelni, megőrizni és átadni az utánunk következőknek. De csak úgy tudjuk tovább adni, ha a mindennapi életünkben olyanokat cselekszünk, és úgy viselkedünk, hogy nekünk ne kelljen barikádokat emelni, és ne kelljen meghalnunk a szabadságért” – ezekkel a gondolatokkal zárta rendhagyó óráját Tóth Péter Lóránt.
Takáts D. Ágnes Nyugati Jelen (Arad)

Tanulmány a középkori magyar irodalomról Tanulmány a középkori magyar irodalomról
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör október 18-án, kedden délután 5 órakor tartja munkaülését a megyei könyvtár Concordia Termében. Nagy Gizella és Juhász Béla tanárok olvasnak fel prózai írásaikból, majd Regéczy Szabina Perle műfordító ismerteti Világ világa virágnak virága című tanulmányát a középkori magyar irodalomról. Felolvasással közreműködnek az irodalmi kör szavalói, valamint az Erdőhegy-Kisjenői Általános Iskola diákjai Sime Judit és Pusztai Matild pedagógusok irányításával. A rendezvény szeretetvendégséggel zárul. Nyugati Jelen (Arad)

Tanintézmény-vezetők versenyvizsgája
A balszerencsés tizenhárom
Tizenhárom pedagógus – közöttük egy magyar – nem érte el azt a minimális pontszámot, melyet a tanintézmény-vezetőknek kiírt versenyvizsga írásbelijén teljesíteni kellett október 12-én, szerdán.
Az Arad Megyei Tanfelügyelőség értesítése alapján a 118 elfogadott iratcsomó két „gazdája” nem jelent meg a megmérettetésen, így összesen 116 pedagógus vizsgázott első körben. Ebből 103-nak sikerült, 13-an viszont nem érték el a továbbjutáshoz szükséges 35 pontot.
A magyar oktatást érintő kedvezőtlen hír viszont, hogy Szabó Attila simonyifalvi pedagógus 33,125 ponttal elbukta a versenyvizsgát.
Az írásbelit sikeresen vevő pedagógusok október 17.–november 17. között számíthatnak a szóbeli vizsgára, amikor egy személyes interjúban az önéletrajzokat is értékelik majd.
Takáts D. Ágnes Nyugati Jelen (Arad)

Háborognak a háziorvosok az egészségügyi kártya miatt
Csődöt mondott a rendszer
Felelőtlenséggel vádolta meg és lemondásra szólította fel csütörtökön a háziorvosok érdekeit tömörítő szakszervezet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezetőit. A háziorvosok háborgását az váltotta ki, hogy a hét elején csődöt mondott az egészségügyi kártyákat működtető informatikai rendszer, a hiba miatt pedig komoly fennakadások alakultak ki a háziorvosi rendelőkben, a páciensek ellátásában. A rendszerhiba beállta után a CNAS illetékesei azt üzenték a biztosítóval szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltatóknak, hogy a hiba megjavításáig a rendszeren kívül (offline) is lássák el a pácienseket. A Háziorvosok Országos Társasága (SNMF) azt sérelmezi, hogy a kártyás rendszer beüzemelése előtt a törvénykezők nem dolgoztak ki egy „B-tervet” arra az esetre, ha rendszerhiba lépne fel a számítógépes hálózatban. A háziorvosok most attól tartanak, hogy utólag pluszköltségeket, sőt akár szankciókat is kivethetnek rájuk, amennyiben a páciensekkel kapcsolatos információkat, szolgáltatásokat – az egyébként országos rendszerhiba miatt – nem vezetik be a rendszerbe.   
A SNMF és a Háziorvosok Patronátusainak Országos Föderációja (FNPMF) a hazai receptfelírási eljárásokat is ellenzi, melyek szerintük rendkívül bonyolultak, ugyanakkor a nehezen értelmezhető jogszabályokkal együtt számos megszorításnak és kellemetlenségnek teszik ki az orvosokat.
A két szervezet követeli: menesszék mindazokat, akik felelősek a kártyás rendszer hibáiért, ugyanakkor vizsgálják ki, milyen körülmények között történt annak beüzemeltetése. 
Sólya Emília Nyugati Jelen (Arad)

Temesvár 1716 – kiállításmegnyitó a Katolikus Püspökségen
„Háromszáz évvel ezelőtt tűzték ki a fehér zászlót a törökök”
A temesvári Római Katolikus Püspökség épületében október 12-én este került sor a Temesvár 1716 – Egy európai város kezdetei című kiállítás megnyitójára. A város török uralom alóli felszabadításának 300. évfordulója tiszteletére megszervezett jubileumi kiállítás-megnyitón részt vett Őexcellenciája Roos Márton megyés püspök, Őszentsége Lukjan Pantelic budapesti szerb ortodox püspök, Nicolae Robu temesvári polgármester, Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő, a történelmi Bánság területén működő, a kiállításhoz hozzájárult múzeumok (Temesvár, Makó, Szeged, Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Újvidék, Versec) küldöttei, intézményvezetők, politikusok, a helyi felekezetek képviselői és közéleti személyiségek.
Az ünnepi rendezvényt Őexcellenciája Roos Márton temesvári püspök, a jubileumi kiállítás kezdeményezője és házigazdája nyitotta meg, aki felelevenítette a 300 esztendővel ezelőtti történelmi eseményeket: „1716. október 12-én tűzték ki a fehér zászlót Temesvár várának falaira a törökök. Ezzel a kapitulációval súlyos harcoknak vetettek véget. A harcban állt felek emberséges, mondhatni keresztény megegyezésre jutottak. A török hódítók szabadon elvonulhattak a városból, javaikkal együtt. Nem folyt vér, mint a vár 1552-ben történt törökök általi meghódításakor. Az addigi ellenségek emberségesen viselkedtek, Temesvár várának békés feladása például szolgált az elkövetkezőkben más várak átadásához is.” A püspök megköszönte valamennyi temesvári és bánsági intézménynek, elsősorban a múzeumoknak, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítették ennek a kiállításnak a létrejöttét, és jubileumi emlékérmet nyújtott át mindenkinek, aki hozzájárult a Temesvár 1716 – Egy európai város kezdetei című kiállítás megvalósulásához. A jubileumi érem Savoyai Jenő herceget, Temesvár felszabadítóját és Gróf Florimund de Mercy-t, a bánsági osztrák katonai adminisztráció vezetőjét ábrázolja.
Nicolae Robu polgármester folytatta a püspöknek a temesvári vár példamutató, emberséges átadásával kapcsolatos gondolatait. „Nem véletlen hogy az 1716-os kapituláció után Temesvár keresztény és emberséges szellemben fejlődött. Látványos fejlődés következett be az infrastruktúra területén a XVIII. században, ami folytatódott a XIX. században is, egészen napjainkig. Ennél is fontosabb Temesvár kulturális fejlődése, ami egy egészséges értékrenden, a vallási és etnikai sokszínűség elfogadásán, egymás tiszteletén és a szolidaritáson alapszik. Ezek az értékek a mai napig a város szellemiségének meghatározói” – mondta a polgármester, aki szerint talán az sem volt véletlen, hogy Temesvár éppen az európai újrakezdés 300. évfordulójának évében nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet.
A közel 100, a történelmi Bánság valamennyi szegletéből összesereglett vendég megtekintette a Temesvár felszabadításáról megemlékező és a bánsági felekezetek történetét bemutató kiállítást. Az első teremben a látogatót a Temesváron beszélt valamennyi nyelven (román, magyar, német, szerb) és angolul köszöntik a szervezők. A következő termekben a török hódoltság idejét, az 1716. októberi eseményeket, Temesvár felszabadítását, az osztrák adminisztráció bevezetését illusztráló anyagot láthatnak a látogatók. Nagyobb tér jutott a temesvári történelmi egyházak kegytárgyai és régi dokumentumai bemutatásának, amelyek 1716 óta jelen vannak a városban. A színvonalas kiállítás 2016. december 10-éig látogatható, előzetes bejelentkezés alapján, a Temesvári Római Katolikus Püspökség patinás épületében. Magánszemélyek és csoportok látogatását a 0040-256-490-081-es és a 0040-256-497-201-es telefonszámokon kérik bejelenteni.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)

Beatrice-ügy: elmarasztalták a riportert
A közszolgálati televízió (TVR) által a Kolozsvári Magyar Napokon fellépő Beatrice koncertet követően sugárzott augusztus 17-i tudósítás kapcsán a TVR etikai bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy bár a riporter, azaz Diana Apahidean az ellentmondásokra kívánt rávilágítani, az anyag kritikák sorozatát, feltételezéseket és inszinuációkat tartalmaz.
Mivel a tudósításból hiányzik a szervezők véleménye – állapítják meg az etikai bizottság tagjai – az anyag egyoldalúan mutatja be a helyzetet,  ebből kifolyólag a riporter megszegte a TVR újságírói státusát.
KISS OLIVÉR Szabadság (Kolozsvár)

Vermesy Művészeti Napok 15. alkalommal Maglódon
Immár tizenötödik alkalommal rendezik meg Maglódon a Vermesy Művészeti Napokat. Az 1989-ben elhunyt zeneszerzőnek, Vermesy Péternek emléket állító, pénteken kezdődő háromnapos fesztiválon ezúttal is rangos fellépők lesznek.
 „Vermesy örökségének talán legfontosabb eleme, hogy arra sarkallja utódait, nagyon széles spektrumon képzeljék el a muzsikálással, a művészettel való együttélést” – mondta Selmeczi György Erkel-díjas zeneszerző, karmester, a fesztivál egyik szervezője az M1 aktuális csatorna péntek reggeli adásában.
Idén a Vermesy-életműből egy operett és három hangverseny hallható Maglód evangélikus, katolikus és református templomában. Selmeczi György modell értékűnek nevezte a fesztivált, amely a kezdeményezők, a helyi Vermesy Péter Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, a maglódi közösség és a résztvevő művészek találkozásával működik immár másfél évtizede.
Mint elhangzott, a fiatalon, 50 évesen elhunyt erdélyi származású Vermesy Péter képes volt arra, hogy életműve oldalvizén kiemelkedő zenepedagógiai tevékenységet folytasson, ezt elsősorban a Pimpimpáré-sorozat őrzi, amelyet a zeneszerző Kodály Válogatott bicíniumokját követve hozott létre az erdélyi közösségben.
Tóth István fesztiváligazgató arról beszélt, hogy a maglódi iskolában népszerűsítik és tanítják a Pimpimpáré-kötetben szereplő énekeket. Elmondta, hogy az iskola tanárai közül hárman – Kostyák Attila hegedűművész, Könczei Árpád zeneszerző és ő maga is Vermesy tanítványa volt.
Az idei fesztiválon fellép Vermesy Péter Berlinben élő fia, Vermesy András zongoraművész, Selmeczi János, a Magyar Állami Operaház koncertmestere, a Gál-Tamási hegedűs házaspár, a Vermesy Kamara Filharmónia, amely Händel Messiásából ad elő hat részletet Selmeczi János vezényletével, de koncertet ad a Magdala Ökumenikus Városi Kórus, a Vermesy Fúvószenekar és a maglódi néptáncegyüttes is.
Vermesy Péter (Brassó, 1939. május 19. – Heidenheim, 1989. december 17.) erdélyi magyar zeneszerző, 1985-től Németországban élt.
Szabadság (Kolozsvár) 

Moldománia
FOLYTATÁS OKTÓBER 12-I LAPSZÁMUNKBÓL
Egyesülés: mit jelent az erdélyi magyaroknak?
Hátrány: amint egy unionista tüntetésen meg is fogalmazták, csökkenne a magyarok aránya az országon belül, s az öt százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt maradnánk. Ilyenformán tehát az erdélyi magyarság többet soha nem lenne olyan súlyú parlamenti tényező Romániában, mint eddig. Ez komoly következményekkel járna egy olyan országban, ahol a keleti hagyományoknak megfelelően a felülről építkezésnek/központból irányításnak van hagyománya, s ahol a kisebbségnek nincs vétójoga az őket érintő ügyekben. (Demográfiai mutatók alapján ez a térvesztés előbb-utóbb így is bekövetkezik, de talán egy ilyen hullámvölgyből van esély majd kilépni, nagyobb összefogással, vagy egy távolabbi, számunkra pozitív demográfiai trendváltással. Egyesülés esetén viszont olyan kicsi lesz az arányunk, hogy minden bizonnyal örökre ellehetetlenítené az öt százalékos küszöb elérését.)
Herédi Zsolt Szabadság (Kolozsvár)

„Kockázatos dolog a közéleti szerep”
A lakásán és hivatali irodájában a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) munkatársai által végzett házkutatást, az aznapi kihallgatást, illetve a 60 napra szóló, az alpolgármesteri tisztségből történő felfüggesztést követően tegnap Horváth Anna az ügyhöz kapcsolódó bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán. 
Ezt korábban védőügyvédje, Gáspár Szilágyi János is előrevetítette a Szabadságnak, de nem tudott pontos időpontot mondani arra vonatkozóan, mikorra is várható a posztolás.
A büntetőjogi vizsgálathoz közeli forrásokból megtudtuk: az eddig precedensekre való tekintettel Kolozsvár alpolgármestere kimérten és jól megfontoltan kommunikál majd a közvéleménnyel annak érdekében, hogy szigorúan betartsa az ügyészek által a bírósági felügyeletben szabott feltételeket, illetve, hogy ne irritálja fölöslegesen az ügyészeket.
K. O. Szabadság (Kolozsvár)

Tizenöt előadás érkezik hét országból a szabadkai Desiré fesztiválra
Hét ország tizenöt előadását láthatja a közönség november 13. és 20. között a Desiré Central Station kortárs nemzetközi színházi fesztiválon Szabadkán.
A régió egyik legizgalmasabb színházi fesztiválja az idén a Borderline alcímet viseli, amely – ahogy Urbán András szervező, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója a fesztivált beharangozó pénteki sajtótájékoztatóján kiemelte – egy pszichikai állapot neve is, ugyanakkor a határ és a vonal szó összetételéből származik, ami bizonyosfajta asszociációkat vált ki abban, aki hallja.
A színházi rendezvényre Szerbiából, Magyarországról, Romániából, Bosznia-Hercegovinából, Szlovéniából, Montenegróból és Horvátországból érkeznek színészek, rendezők és társulatok.
A fesztivált november 13-án a Zombori Népszínház nyitja meg Gogoland című előadásával, amelyet Herceg János művének motívumai alapján Urbán András rendezett. Ezt követően a Forte Társulat és a Trafó Kortárs Művészetek Házának produkcióját, a Horváth Csaba nevével fémjelzett A te országodat tekintheti meg a közönség, amely az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó legjobb rendezésért járó díját érdemelte ki.
A második napon a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Koldusoperája lesz látható, amelyet a szerb Kokan Mladenovic állított színpadra.
November 15-én az Én tökéletes vagyok – tudattalan történet című előadást láthatják a nézők Perovics Zoltán rendezésében a szegedi Metanoia Artopédia előadásában.
A kortárs színházi fesztivál negyedik napján a Balerinák című dokumentumszínházi előadást tekinthetik meg az érdeklődők, amely a ma Szerbiában élő táncművészek életét mutatja be a Szerb Nemzeti Színház Balettegyüttesének és az Újvidéki Egyetemi Kultúrközpontnak az előadásában. Ezt követően Frenák Pál Társulata hozza el Szabadkára a Lutte című legújabb produkcióját, amelynek ez az első külföldi szereplése.
A szarajevói MESS Színpad két produkcióját is felvonultatja a Desiré. Először Selma Spahic Tyúk, majd Urbán András What is Europe? (Mi Európa?) című előadását láthatja a közönség. Ez utóbbi Végel László művének nyomán keletkezett, és a rendező korábban azt mondta róla, hogy a Balkánon élő ember tapasztalatairól, identitásáról, ugyanakkor az európaiság filozófiai és politikai összeütközéseiről szól, és a „jugónosztalgia” jelensége is erőteljesen megjelenik a vendégmunkásokról is szóló történeten keresztül.
A rendezvény egyik leginkább várt előadását november 17-én láthatja a közönség, amikor a Hajdu Szabolcs által rendezett Ernelláék Farkaséknál című film eredeti, színpadi változatát tekinthetik meg az érdeklődők. A film nyerte el az idén a versenykategória fődíját, a Kristály Glóbuszt az 51. nemzetközi filmfesztiválon Karlovy Varyban.
A ljubljanai Maska mutatja be Damir Avdic Mephisto című rendezését szintén 17-én, másnap pedig az előadó koncertjére ülhetnek be a Szabadkára látogatók.
Az utolsó előtti napon lesz látható a Balkán idei színházi évadának életét a leginkább felkorbácsoló előadás, amely a Szlovén Ifjúsági Színház és az Ivan Zajc Horvát Nemzeti Színház koprodukciójában született. A mi erőszakunk és a ti erőszakotok című produkciót a társadalmi témákat provokatív módon feldolgozó előadásairól ismert Oliver Frljic rendezte. Az előadást a múlt hét végén a szarajevói nemzetközi színházi fesztiválon majdnem közönség nélkül játszották le, miután Vinko Puljic boszniai püspök feljelentette az előadókat, a darabot pedig istentagadónak nevezte, amely sérti az ott élő keresztény és muszlim lakosok vallási érzéseit. A felkorbácsolt indulatok hevében a szervezők először úgy döntöttek, hogy nem engedik be a nézőket, később azonban a jeggyel rendelkezők saját felelősségre bemehettek a színházba, amelyet rendőrök biztosítottak.
A fesztivál folytatásában még három előadás szerepel. A színházkedvelők megnézhetik a cetinjei Zetski Dom Királyi Színház Pillangó című előadását Urbán András rendezésében, valamint ugyanennek a társulatnak az Ameddig a szem ellát című produkcióját, amelyet Schilling Árpád rendezett, illetve zárásként, november 20-án Hód Adrienn Grace című koreográfiáját.
Az esti produkciók mellett közönségtalálkozókon, kötetlen beszélgetéseken és kritikai szemináriumon is részt vehetnek a nézők.
A Desiré Central Station fesztivál nevét a szervező színház névadója, Kosztolányi Dezső becenevéről kapta, és először 2009-ben rendezték meg. Szabadság (Kolozsvár)

Kövér és Szász a váradi református püspökségre látogatott
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) elnökségénél tett látogatást csütörtökön Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke és Szász Jenő, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
A KREK tájékoztatási szolgálatának pénteki közleménye szerint nagyváradi látogatásuk során a vendégek az egyház lelki és anyagi élete, a partiumi magyar református emberek helyzete iránt érdeklődtek. Csűry István püspök köszönetet mondott a segítségért, amelyet az anyaország részéről kapott az egyházkerület több nagyszabású terv megvalósításához, mint például a nagyváradi egyházkerületi székház megépítése, a sződemeteri Kölcsey-központ, vagy a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium szakműhelyeinek a kialakítása.
A közlemény szerint a püspök tájékoztatást nyújtott a szórványhelyzetről, az egyház közéleti felelősségvállalásáról, és beszámolt folyamatban lévő nagyszabású tervekről és munkálatokról, mint a járóbeteg-rendelő megépítése, az erdődi Drágffy Gáspár Egyháztörténeti Központ jövő évre tervezett megnyitása, vagy a reformáció ötszázadik évfordulóján a nagyváradi várban megrendezésre kerülő Egység Fesztivál. A megbeszélés után Kövér László és Szász Jenő munkavacsora keretében találkozott az egyházkerület esperesi karával.
A látogatásnak annak ismeretében is jelentősége van, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő, korábbi királyhágómelléki püspök a román kommunista titkosszolgálattal való együttműködéssel vádolja utódját. Korábban az is feltűnést keltett, hogy Soltész Miklós, a magyar kormány egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára idén júliusban látogatást tett a KREK-nél, majd a Csűry Istvánnal közösen rendezett sajtótájékoztatón támogatásáról biztosította a református egyházat és annak vezetőjét. Egyébként az egyházkerület október 21-én tartja tisztújító közgyűlését, a püspöki tisztségre Csűry István az egyedüli jelölt. Krónika (Kolozsvár)

Alkotmányos a Nagy Testvér-törvény
Nem ellentétes az alaptörvénnyel az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a nyomozó szervek bírói jóváhagyással kikérjék az ügyfelek kommunikációs adatait a szolgáltatóktól.
Alkotmányosnak találta csütörtökön az alkotmánybíróság a személyi adatok kezeléséről szóló, úgynevezett „Nagy Testvér”-törvényt, amelyet hosszas viták után tavaly szeptemberben fogadott el a parlament. A 2015/235-ös számú jogszabályt azt követően fogadta el tavaly szeptember 7-én a szenátus, szeptember 24-én pedig döntéshozó kamaraként a képviselőház, hogy az alkotmánybíróság korábban három, hasonló törvényt is az alaptörvénnyel ellentétesnek minősített, majd ezt követően az államfői hivatal a hírszerző szolgálatok közreműködésével dolgozott ki egy új jogszabályt, amelyről aztán májusban a parlamenti pártok is megállapodtak.
A korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvény megkönnyítette volna a titkos szolgálatok számára a polgárok számítógépes kommunikációjára vonatkozó adatokhoz való hozzáférést. A most alkotmányosnak talált jogszabály, amely ellen a tavalyi év végén emeltek alkotmányossági kifogást több per érintettjei, konkrétan a személyes adatok felhasználását és a magánélet elektronikus kommunikáció során történő védelmét rögzítő 2004/506-os jogszabályt módosítja.
A törvény egyik sarkalatos pontja az, hogy a szolgáltatóknak legtöbb három évig meg kell őrizniük az ügyfelek internetes vagy mobiltelefonos kommunikációs tevékenységére vonatkozó adatokat, majd ezt követően törölniük, vagy nyomon követhetetlenné kell tenniük őket. Egy másik módosítás szerint előzetes bírói jóváhagyás szükséges ahhoz, hogy a hivatalos szervek – bíróságok, nyomozó hatóságok, hírszerző szolgálatok – adatokat igényelhessenek a szolgáltatóktól. Ha azonban a bírói jóváhagyás megvan, akkor a szolgáltatóknak 48 órán belül át kell adniuk a kért adatokat. Az ilyen nyomozások tárgyát képező adatokat mindaddig nem lehet törölni, amíg erre a nyomozó szervek nem bólintanak rá, vagy nem születik jogerős bírói ítélet az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, az információbiztonságról szóló előző Nagy Testvér-törvényt tavaly január 21-én nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek az alkotmánybíróság. A parlament által 2014 decemberében elfogadott információbiztonsági törvény ellen – a civil szervezetek tiltakozása nyomán – az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) óvást emelt az alkotmánybíróságon. A civilek elsősorban amiatt aggódtak, hogy a törvény alapján a titkosszolgálatok bárkinek a számítógépes adatait ellenőrizhetik. A másik két korábban hatályba lépett megfigyelési törvényt – a mobilszolgáltatókat érintő adatmegőrzési, illetve a feltöltőkártyák névtelenségét eltörlő jogszabályt, amelynek nyomán csakis a személyi adatok megadásával lehetett volna ilyen kártyát vásárolni – tavalyelőtt szintén alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Vetélkedő az 1848-as kolozsvári vértanúk emlékére
A kincses városbeli 1848-as honvéd vértanúk és hősök emlékére szervez diákvetélkedőt szombaton délelőtt a Házsongárd Alapítvány. 
A hagyományteremtő céllal tartandó rendezvénybe 5 kolozsvári magyar iskola 5 gimnazistacsapata kapcsolódik be. A diákoknak a Házsongárdi temetőben nyugvó 1848–49-es hősök sírjait kell megtalálniuk, más csoportok ugyanezekből az iskolákból a jövő hét folyamán a maguk készítette koszorúkat helyezik el mintegy 50 emlékhelynél.
Kolozsvár 1848-ban Erdély politikai és szellemi fővárosa volt, így természetes, hogy a forradalomnak és szabadságharcnak számos eseménye kötődik a városhoz. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány elnöke elmondta, az első ízben szervezendő rendezvényt az október 18-ai dátumhoz rögzítették, ugyanis a Madéfalván született Tamás András honvéd alezredest és a csíktaplocai Sándor László őrnagyot, a forradalom és szabadságharc kolozsvári vértanúit 1849. október 18-án végezték ki.
„Célunk, hogy ezen a napon évről évre megismételjük a tiszteletadást, mintegy meghosszabbítva az október 6-ai hivatalos megemlékezéseket a november 1-jei, inkább családi vonatkozású halottak napja előtt. Reméljük, hogy ezzel a rendezvénnyel egy igazi kolozsvári közösségi tiszteletadás alapjait teremtjük meg” – fogalmazott Gergely Istvánné. Kifejtette azt is, nem hagyományos, főként szövegközpontú vetélkedőről van szó, hiszen a diákoknak el kell igazodniuk a Házsongárdban, fényképet kell készíteniük azokról az emlékhelyekről, amelyeket megtaláltak, 1848-as dalokat is kell ismerniük, és természetesen tudniuk kell a 13 aradi vértanú nevét.
Térkép segítsége nélkül kell megtalálniuk többek közt Brassai Sámuel erdélyi polihisztor, 1848-as kolozsvári nemzetőr hadnagy, báró Jósika Miklós író, 1848-as országgyűlési követ, gróf Mikó Imre politikus, író, az 1848-as agyagfalvi székely nemzeti gyűlés elnökének sírját, olyan útvonalakon kell haladniuk, amelyek a forradalom eseményeihez kötődő személyiségek sírjait érintik. A vetélkedő díjátadójának házigazdája Magyarország főkonzulátusa, a rendezvényt pedig a Bethlen Gábor Alap támogatja.
Kiss Judit | Krónika (Kolozsvár)

Márton Áron példamutatását idézték a Kolozsvári Zsidó Napok megnyitóján
Márton Áron erdélyi római katolikus püspök példamutatását, és máig érvényes tanítását idézték csütörtök este a Kolozsvári Zsidó Napok nyitórendezvényének a szónokai.
Latorcai Csaba, kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta: olyan emlékezetkultúrára van szükség, amely egyaránt törekszik a 20. századi diktatúrák valamennyi áldozatára való méltó megemlékezésre, és az embermentők szeretetét is példaként állítja a jövő nemzedékei elé. Külön beszélt Járosi Andor evangélikus esperesről és Márton Áron püspökről, akik a meghurcolt zsidók melletti 1944-es kolozsvári kiállásukkal érdemelték ki a világ igaza címet.
Megemlítette, hogy Márton Áron később ugyanolyan határozottsággal emelte fel szavát a kommunista elnyomás ellen is, és a hatóságok hat évig börtönben, majd 11 évig házi őrizetben tartották. „Rabságban és szabadlábon egyaránt az erdélyi magyarság szellemi vezetője maradt, egész életében a kisebbségi jogok és a vallásszabadság kérlelhetetlen szószólója volt” – fogalmazott Latorcai Csaba. Hozzátette: „a kisebbségi jogok szószólói ismét hasonló eljárások alá kerülnek Romániában". A helyettes államtitkár úgy vélte: a Kolozsvári Zsidó Napok gazdag programja azt jelzi, hogy "a magyarországi és kárpát-medencei zsidóság a reneszánszát éli”.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke felidézte: egy véletlen körülmény következtében a tavalyi kolozsvári zsidó napokon emlékezetből kellett elmondania az előre megírt beszédét, de az erős kihívás olyan energiákat mozgatott meg benne, amelyek létezéséről nem is tudott. Hozzátette: az erős kihívások a közösségeket is megerősítik, megújítják. Ilyen kihívásnak tekintette a zsidó napokat is. A magyar és a zsidó kultúra elválaszthatatlan voltára utalva megemlítette, hogy a legtöbb magyar Nobel-díjas tudós zsidó származású volt, de a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban alapozták meg a tudásukat.
Megjegyezte, hogy Európa ma is nehézségekkel küszködik, és a kihívásokra még nem találta meg a választ. Márton Áron szavait ajánlotta mindenki, de elsősorban Európa vezetői figyelmébe: „A 21. század arculatát az az irányzat fogja alakítani, amely magas erkölcsi igényekkel jön, a hamissággal az igazságot állítja szembe, és a gyűlöletet a szeretettel igyekszik legyőzni” – idézte a püspök szavait a Mazsihisz elnöke.
A kolozsvári zsinagógában tartott nyitógálán Lackó-Vass Róbert kolozsvári színművész és zenekara állt a közönség elé erdélyi és máramarosi zsidó népzene-feldolgozásokkal. A vasárnapig tartó Kolozsvári Zsidó napok keretében elsősorban zenei előadásokat tartanak, de előadások hangzanak el az erdélyi, kolozsvári zsidóság történetéről, és Márton Áron püspöknek a zsidók melletti kiállásáról is megemlékeznek. Egyébként a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora október 17-én, hétfőn, romániai idő szerint 19.30-kor foglalja össze a jeles napok eseményeit.
MTI Krónika (Kolozsvár) 

56 órán át 56-ról
A magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 60. évfordulóján a Magyar Polgári Egyesület október 21-én, pénteken 12 órától október 23-án 20 óráig folyamatos (éjjel–nappal), 56 órán át tartó megemlékezést szervez Nagyváradon a Kálvin János (Jean Calvin) utca 1. szám alatt. A megemlékezésen a forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó filmeket vetítenek, eredeti rádiófelvételeket hallgatnak, felolvasást tartanak.
Az 1956-os magyarországi forradalom történéseiről és a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak szervezetéről készült kiállítást október 21-én 12 órakor nyitják meg.
A részletes programról (filmvetítések, felolvasások időpontjai) érdeklődhetnek a megemlékezés helyszínén vagy a Magyar Polgári Egyesület internetes oldalán: www.facebook.com/Magyar-Polgári-Egyesület. A szervezők kérnek mindenkit, hogy menjen el a rendezvényre egy film megtekintésére vagy egy rövid felolvasás idejére, hogy részese legyen az évfordulónak, hogy méltó módon emlékezhessünk elődeinkre, hőseinkre.
A rendezvény támogatója az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Főhajtás a kevésbé ismert hősök emléke előtt
„Az, hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető” – fogalmazott Áder János köztársasági elnök az 1956-os Emlékév megnyitóján. Hatvan évvel ezelőtt a magyarság síkra szállt szabadságáért, függetlenségéért.
A vérbe fojtott forradalomra és azt követő megtorlásokra visszatekintve több ezer – magyarországi, partiumi és erdélyi – kevésbé ismert hősre emlékeznek Váradon is a jubileumi esztendőben, október 23-án, a magyarság nemzeti ünnepén. Ez alkalomból jövő vasárnap a Nagyváradi Állami Filharmóniában 18 órától fellép: az Al Fresco Régizene Együttes (válogatás a Kájoni Kódexből), valamint az Argenteus Vegyeskar Szegedről (összeállítás Kodály Zoltán, Bartók Béla, Bárdos Lajos, Kocsár Miklós, Gyöngyösi Levente műveiből). Közreműködik Péterfy Lajos színművész és Buzási Patrik.
A rendezvényen megtekinthető az 1956-os forradalom, valamint a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak történetét bemutató kiállítás. A belépés ingyenes.
A Szent László Egyesület Reggeli Újság (Nagyvárad)

Egyháztörténeti konferencia a püspöki palotában
A reneszánsz Itália fellegvárának tekintett Firenze még soha akkora hatást nem gyakorolt a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye életére, mint Andrea Scolari püspök idején (1409–1426), aki befolyásos üzleti kapcsolatokkal rendelkező firenzeiként maga is kiterjedt mecénási munkát végzett a Zsigmond-kori Magyarországon.
Ennek a gazdag váradi reneszánsz tárgyi és szellemi örökségnek ered nyomába az egyházmegye történetét feldolgozó konferencia-sorozat idei nagyváradi ülésszaka: Andrea Scolari váradi püspök és a humanizmus kezdetei Magyarországon címmel. A téma legkiválóbb magyarországi kutatói osztják meg eredményeiket a hallgatósággal a római katolikus püspöki palota dísztermében október 15-én, szombaton 9.30 órai kezdettel. Takács Imre, az ELTE-BTK Művészettörténeti Intézetének igazgatója Scolari András és a magyar főpapok Zsigmond-kori művészeti reprezentációjáról tart előadást, Lővei Pál az MTA-BTK Művészettörténeti Intézetének tudományos tanácsadója Scolari nagyváradi sírköve és más váradi sírkőtöredékek helyét vizsgálja a középkori Magyarországon. Zsupán Edina, az OSZK osztályvezetője beszél Pier Paolo Vergerio itáliai humanista magyarországi jelenlétéről. Prajda Katalin, az MTA-BTK Történeti Intézetének munkatársa Scolari mecénási tevékenységét, Mikó Gábor a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tagja pedig a püspök végrendeletét vizsgálja előadásában.
A konferenciát szombaton 9 órakor közös imádság nyitja a székesegyházban, a váradi püspökök sírjánál, és az Egyház, tudomány, kultúra – főhajtás püspökeink emléke előtt című könyv bemutatója zárja. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Bemutatnák a Váradhoz kötődő személyiségeket
Legalább negyedévente szeretnének bemutatni Nagyváradon született vagy egykor Váradon tevékenykedő személyiségeket – mondta Kecse Gabriella RDMSZ-es önkormányzati képviselő –, például Kabos Endre olimpiai bajnok vívót, Wágner Nándor szobrászművészt, az itt tanárkodó Juhász Gyulát vagy éppen Mottl Román grafikust. Az önkormányzati képviselő arról is beszámolt, hogy a szeptemberi Olvaslak verseny három győztesével október 4-én a budapesti Gyermekparlament ülésén vettek részt, az utat a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ajánlotta fel.
Az októberi 6-i, aradi vértanúkról szóló, illetve a 12-i, a hídvédőkről megemlékező rendezvények kapcsán Kecse Gabriella elmondta: 6-án jó volt látni, hogy a zuhogó eső ellenére is van olyan közösség, amelyik összegyűlt emlékezni, 12-én pedig jó érzés volt együtt énekelni a Szent László templom előtt a Himnuszt és a Szózatot.
Készülnek a december 11-i parlamenti választásokra is. „Van elegendő önkéntes, de fontos tudatosítanunk, hogy ezt követően két és fél évig nem lesznek választások Romániában, ezért az eredmény létfontosságú lehet” – hangsúlyozta Kecse Gabriella.
A váradi tanácsban jól látszik, hogy milyen a kétharmados önkényuralom, ennek ellenére a frakció tagjai beadványokkal, illetve hozzászólásaikkal teszik, ami módjukban áll. Reggeli Újság (Nagyvárad)

„Mindig új élet lesz a vérből”
A magyar irodalom megrázóan szép szövegein keresztül emlékeztek meg az ’56-os forradalom hőseiről és áldozatairól szerdán a Magyar Örökség-díjas nagyváradi Kiss Stúdió Színházban. A fellépő színművészek, Kiss Törék Ildikó és Meleg Vilmos a résztvevők visszaemlékezései, korabeli sajtóbeszámolók, periratok, illetve az ’56-os események által ihletett versek és prózai művek révén idézték fel a szovjet erők által vérbefojtott magyar forradalom jelentős mozzanatait a békés tömegtüntetéstől a Magyar Rádió ostromán és Sztálin budapesti szobrának ledöntésén át egészen a Kossuth-téri mészárlásig, a szovjet invázióig, majd az azt követő koncepciós perekig és a tömeges kivándorlásokig.
A színművészek ugyanakkor találó érzékenységgel kiemeltek egy-egy egyéni sorsot, tragédiát is, felelevenítve néhány halálra ítélt szabadságharcos háttértörténetét, valamint az utolsó szó jogán elmondott szavaikat. Az előadáson felvételről felcsengett az idén nyáron elvesztett Varga Vilmos hangja is, aki Márai Sándor Mennyből az angyal című versének sorait zengve hirdette: „Mindig új élet lesz a vérből”. A megindító előadást Vörösmarty Szózata zárta Meleg Vilmos szavalatában.
Sz. G. T. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tudományos konferencia Ottományban
Az ottományi Komáromi kúria rendbehozatala óta a legrangosabb esemény zajlott le ott szombaton, amikor a kiállítóház és a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett konferenciát Az archívumok használatának változó kontextusai címmel.
Annak idején beszámoltunk az ottományi Komáromi kúria rendbetételéről, arról, hogy az épület és környezete nagyszerűen alkalmas kulturális események, konferenciák megtartására. Azóta több hasonló is volt, ám, mint a helyszínen elhangzott, az eddigi legrangosabb volt, amit szombaton tartottak az Ottományi Kiállítóház és a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) szervezésében, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajztudományi Intézetének és a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A megjelenteket, miután azok  érkezésüket követően elfogyasztottak egy-egy “életmentő” kávét, Horváth Béla, Szalacs község polgármestere köszöntötte. Örömélnek adott hangot, hogy elöljáróként ilyen rangos eseménynek adhat otthont a községhez tartozó falu, köszönetet mondva a szervezőknek. Ugyancsak a térség kiemelkedő kulturális-tudományos eseményének nevezte a konferenciát Szabó Ödön képviselő.
Folytatódik a rendbetétel
Az RMDSZ megyei ügyvezetője úgy vélte: a régióban nagy hagyománya van néprajznak, a helytörténetnek, jeles művelői közül köszöntötte is a megjelent dr.Kéri Gáspárt és dr.Wilhelm Sándort (Székelyhíd), és Kovács Rozáliát (Érmihályfalva). Felelevenítette a Komáromi kúria renoválásának pályázatát, hozzátéve: folytatás is lesz, a belső freskók, melléképületek, a park rendbetételével, ami hozzájárul, hogy a létesítmény igazi régiós kulturális központtá váljon. Újra a polgármester vette át a szót, Horváth Béla bemutatta a község két települését, kiemelve, hogy egyenlő távolságra vannak Budapesttől és Kolozsvártól, illetve köszönetet mondott a szervezőknek, köztük Szűcs Györgynek, a kiállítóház ügyintézőjének. Balogh Balázs, a MTA Néprajztudományi Intézetének igazgatója a tanácskozásra kiváló helyszínnek minősítette Ottományt, dicsérte a témaválasztást, amihez kapcsolódva arról is beszámolt, hogy saját intézetük átszervezés előtt áll (szavaiból nem a feltétlen öröm csengett ki emiatt).
Kötet lesz az elhangzottakból
Jakab Albert Zsolt, a KJNT elnöke kifejtette: a vándorkonferenciákkal céljuk, hogy fórumot biztosítsanak a néprajzosoknak, a mostani találkozás is teret ad a tapasztalatcseréknek, az adatbázisok létrehozásának vagy éppen bővítésének. A konferencián elhangzott előadásokat kötetben is megjelentetik. A továbbiakban két plenáris előadás hangzott el, egyik Pozsonyi Ferenc KJNT-tb.elnök, akadémikus, a másik Gagyi József egyetemi tanár előadásában, délután pedig két szekcióra bontva tartottak további előadásokat és megbeszéléseket (a részletes programot október 12-i lapunkban közöltük – szerz.megj.). A nap végén, hogy ne csak a kultúra iránti szomjukat olthassák a konferenciázók, az ezer pince falujának, Szalacsnak a pincesorát is felkeresték.
Rencz Csaba erdon.ro

Oklevéllel tüntette ki Kereskényi Gábor Roth László karmestert
Oklevéllel tüntette ki Roth László neves karmestert Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere. A művész a Szatmári Zenei Napok eseménysorozat csütörtöki koncertje előtt vehette át az elismerést.
Roth László 1920-ban született Szatmárnémetiben, de fiatal korában át kellett élnie a holokauszt borzalmait. Anyja Auschwitzban hunyt el, őt magát apjával munkatáborokba vitték. Mindketten túlélték a borzalmakat.
A háború után Roth Budapesten fejezte be tanulmányait és a Liszt Ferenc Zeneakadémián kezdett el vezényelni. Romániába visszatérve Temesváron telepedett le, majd 1960-ban Izraelbe emigrált, ahol Bat Yam városában telepedett le. Miközben beutazta a világot Mexikótól Dániáig, a kommunista rendszer bukását követően rendszeresen vezényelt Romániában is.
Pályafutása során számtalan díjat kapott, csütörtök este pedig szülővárosa is elismerte tevékenységét és művészetét, Kereskényi Gábor plakettel és érdemoklevéllel tüntette ki és köszönte meg, hogy Roth Ferenc fáradhatatlanul öregbíti Szatmárnémeti jó hírét.
A Szatmári Zenei Napok rendezvénysorozat szeptember 22-én kezdődött és október 20-ig tart. Komolyzenétől, orgonakoncerten, operán keresztül kamarazenekari előadásig színes a paletta. A folytatásban október 16-án 17 órától a Várdomb utcai zsinagógában lesz koncert a romániai holokauszt áldozatainak emlékére. A zenekart Ladislau Rooth fogja vezényelni, a szólista pedig a filharmónia művészeti igazgatója, Dr. Fátyol Rudolf lesz. 18-án 18.30-kor a filharmónia hangversenytermében tartanak komolyzenei koncertet Vlad Raceu és Csíky Boldizsár közreműködésével, majd az egy hónapos rendezvénysorozat az október 20-án tartandó zárókoncerttel fog véget érni. szatmar.ro

Halász Péter néprajzkutató: a moldvai csángók nincsenek tudatában értékeiknek
Néprajzi, tudománytörténeti írásokban rögzítette a moldvai magyarságról készült benyomásait és megfigyeléseit Halász Péter. A szakember, akinek a „Cserefának füstje hozta ki a könnyvemet…” címmel megjelent kötetét csütörtökön mutatták be Csíkszeredában, azt mondta: a moldvai csángók közül ma csak nagyon kevesen vannak tudatában a saját értékeiknek.
A moldvai csángók kultúráját feltáró történeti és néprajzi kutatások egyik szakértőjeként mutatták be csütörtök este Halász Pétert, aki a 2015-ben megjelent, Cserefának füstje hozta ki könnyvemet…” címmel megjelent könyve bemutatóján beszélt a csíkszeredaiaknak megfigyeléseiről. A Székelyföld Napok keretében a Kájoni János megyei könyvtár alagsorában szervezett közönségtalálkozón összegyűltek moldvai csángó dalokat is hallgathattak bevezetőként, majd a Kriza János Néprajzi Társaság által kiadott kötetet dr. Balázs Lajos néprajzkutató, egyetemi tanár méltatta.
Dr. Balázs Lajos szerint a bemutatott kötet a moldvai magyarság „sorstörténet-kompozíciója”, a helykeresés dilemmáival, a demográfiai apályokkal és dagályokkal egyetemben.
Az est érdekes irányt vett, mihelyt a közönség arról faggatta a szerzőt: hogyan viszonyultak az érintettek a megjelent kötethez? Halász Péter azt válaszolta, hogy a moldvai csángók közül csak nagyon keveseket – köztük a bemutatón megjelent énekes ifjakat – inspirálta csak a kötete, és „a látszat néha csal”. Mint kifejtette: sajnos, a csángók között ma csak nagyon kevesen vannak tisztába azzal, hogy milyen kincs birtokosai. Ennek fő oka: nem tudnak magyarul, illetve nem is olvasnak. Magyarázata szerint a moldvai csángó kultúrát mind az 1989 előtti időkben, mind ma, sokan lenézik, „szitok tárgya volt, és ma is az”.
A kutató szerint fél kezén meg tudja számolni, hogy a csángók közül hányan látnak megtartó erőt önnön kultúrájukban. Mint jelezte, tapasztalata szerint többnyire abban merül ki az identitástudat a moldvai csángók többségnél, hogy „ezt el lehet adni”, eladható akár a zene és tánc a táncházakban, akár a tárgyi kultúra a vásárokban.
Ám, Halász Péter szerint, az így áruba bocsátott tárgyak csak másodlagos szerepet kapnak: falra kerülnek a ruhaneműk, oda, ahol sosem voltak, nem pedig viselésre, ahogyan annak lennie kellene. Ezzel kapcsolatban felhozta Kallós Zoltán néprajzkutató példáját, aki azzal a feltétellel ajándékoz népviseletet, hogy az használatra, viselésre kerül és nem csak rusztikus lakberendezési tárgy szerepét tölti be. maszol.ro

Balázs Attila: A színház ne válaszokat adjon, hanem kérdéseket tegyen föl
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház terveiről, az Európa Kulturális Fővárosa projektről, valamint a színház irányelveiről beszélgettünk Balázs Attila színművésszel, az intézmény igazgatójával.
Balázs Attila elmondta, teljes mértékben bízott abban, hogy 2021-ben Temesvár lesz Európa kulturális fővárosa, ellenkező esetben csalódott lenne. Az igazgató a folyamat elejétől részt vett a munkában, a színházat is érintő kérdésekben közreműködött. Sajnálattal látja, hogy a konfliktus, miszerint Kolozsvár Temesvárral szemben veszítette el ezt a címet, egyre inkább erősödik. Szerinte Kolozsvárnak is ugyanolyan szüksége lett volna a titulusra, viszont úgy gondolja, a temesvári városvezetés és a kulturális szereplők nagyon komolyan vették a pályázatot. „A zsűri teljesen független, őt nem lehet vádolni a döntése miatt” – fogalmazott Balázs Attila.
Koprodukciókkal készülnek
A színház egyik konkrét terve a kulturális évre a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT) 2021-es kiadása, a fesztivált kilenc éve szervezi a temesvári színház csapata: „A TESZT 2021-re olyasmivé kell kinőjje magát, ami méltó a kulturális fővárosra. A fejlődés érdekében ezért évente újabb és újabb lépéseket fogunk tenni, hogy akkor tényleg egy nagy robbanás legyen. Olyan előadókkal, művészekkel, rendezőkkel, alkotókkal akarjuk felvenni a kapcsolatot, akikkel akkor produkciókat, közreműködéseket hozunk létre” – ismertette Balázs. Figyelmeztetett: nem csak az fontos, hogy a felkészülő években és 2021-ben mi fog történni, hanem az is, hogy mi lesz a kulturális év hozadéka.
Elmondta, nem fognak önmagukból kifordulni és valami teljesen másnak nekikezdeni, hiszen a koprodukciók létrehozásában már van gyakorlatuk, példaként említette a tavalyi évadban rendezett Manipulációk című előadást, amely öt fesztivál koprodukciójaként jött létre, a szlovéniai, szerbiai, magyarországi és hazai társulatok közreműködéseként. A színművész szerint ezek a koprodukciók a Balkán régióra jellemző kulturális és színházi élet keresztmetszetét kívánják adni.
A nézőt meg kell nevelni a merész tendenciák befogadására
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház értékeiről Balázs Attila azt gondolja, hogy ezek abban mutatkoznak meg, amit az intézmény letesz az asztalra. „Egy kortárs, mai színházat szeretnénk játszani, ami a ma emberéhez szól, és azokat az alkotókat szeretnénk összegyűjteni, akik ezt jól és pregnánsan tudják megfogalmazni. A színházon belül pedig fontos a csapatot úgy fejleszteni, hogy mindig, minden pillanatban tudjon reagálni ezekre a kihívásokra. Fizikailag, szellemileg fölkészült legyen arra, hogy bármilyen kihívásnak meg tudjon felelni” – magyarázta.
Hozzátette, ezt a folyamatos „edzéssel” lehet fenntartani, követni kell azt az irányt, ami fele a temesvári színház jó pár éve elindult. „Célunk bátran, merészen megfogalmazni mindazokat a problémákat, amelyek a környezetünkben vannak, illetve elsősorban kérdéseket föltenni. A színháznak nem az a feladata, hogy válaszokat és szentenciákat adjon, igazságokat osszon, hanem az, hogy föltegye a kérdéseket, hogy elgondolkoztasson, hogy utakat keressen, hogy mutasson rá a lehetőségekre” – mondta.
Az, hogy ennek milyen a fogadtatása, a színész szerint nevelés kérdése. Mindig próbálják megbarátkoztatni a közönséget a merészebb tendenciákkal, a nagyon szélsőséges színházat kerülik. Balázs szerint fontos azt is észrevenni, hogy a szélsőségesség fogalma átalakult, ami tíz évvel ezelőtt annak számított, az ma már a középút. „Emellett természetesen meg kell tartani azokat az irányokat is, amelyeket egy repertoárszínháznak kell tartani, tehát egy zenés vagy egy klasszikus produkciót, olyasmit, ami különböző közönségrétegeket szolgál ki” – tette hozzá. Fontos a fokozatosság, az előrelépést újabb és újabb produkciókkal meg kell erősíteni ahhoz, hogy az azt követő lépés még merészebb lehessen.
Hajdu Szabolcs és Schilling Árpád is rendezni fog Temesváron
A színházigazgató ismertette a 2016/2017-es évad fontosabb bemutatóit: Kokan Mladenović lesz az egyik vendégrendező – akit a tavalyelőtti Koldusopera című produkció rendezőjeként lehet ismerni –, Sardar Tagirovsky egy Molière Versailles-i rögtönzéseket rendez majd, Hajdu Szabolcs is visszatér, aki egy koprodukciót hoz majd létre a zágrábi Eurokaz Színházzal partnerségben, valamint Schilling Árpád a TESZT-re rendezi meg előadását, amelyet az aradi román színházzal és a Szabadkai Népszínház magyar és szerb társulatával hoznak létre.
Emellett a színház megtartja eddigi rendezvényeit: idén is befogadja a Német Kulturális Központ által szervezett mozgásszínházi fesztivált, harmadjára szervezi meg a Temesvári Magyar Filmnapokat, megemlékezik a fontosabb eseményekre, illetve az idei évhez hasonlóan – amelyben a Temesvári Magyar Napok partnerszervezete volt – a jövőben is nyitott arra, hogy teret biztosítson a különböző kezdeményezéseknek.
Tasi Annabella maszol.ro

Elkezdődtek az 1956-os emlékév rendezvényei Kolozsváron: itt a programfüzet
A magyar kormány az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról történő méltó megemlékezés jegyében a 2016. évet az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé nyilvánította. Az emlékév keretében, Kolozsváron 2016. október 12. és november 21. között 22 szervezet összefogásával emlékeznek meg a forradalomról. 
Hangversenyek, kiállítások, történelmi előadások, könyvbemutatók, középiskolai vetélkedő, felovasóest, rendhagyó történelemóra, történettudományi konferencia, színházi előadás és filmklub képezi a rendezvénysorozat gerincét. Az 1956-os emlékév kolozsvári eseményeinek fő helyszíne a Kincses Kolozsvár Egyesület által működtetett Szentegyház utca 4. szám alatti kiállító- és előadótér. Itt működik majd az 1956-ot felidéző dokumentumfilmeket és játékfilmeket bemutató filmklub, de emellett több előadás, beszélgetés, illetve egy tematikus kiállítás helyszíne is lesz. 
Ezen kívül további 15 helyszínen lesznek programok: a sétatéri ’56-os emlékműnél, a Kolozsvári Magyar Operában, Magyarország Főkonzulátusának rendezvénytermében, Mátyás király szülőháza előtt, továbbá civil, oktatási és egyházi intézmények székhelyein. 
Az eseményekre ingyenes a belépés, ugyanakkor a Kincses Kolozsvár adományt gyűjt a magyarlapádi szórványkollégiumot működtető Ethnika Alapítvány javára. A 10 lejnél nagyobb összeget adományozókat nemzeti színű '56-os karszalaggal ajándékozzák meg. (közlemény) Transindex.ro

Méltón őrzik a Siculicidium-emlékmű tervezőjének emlékét Esztergomban
Jó hírek érkeztek Esztergomból: újabb mentési beavatkozás történt a madéfalvi Siculicidium-emlékmű tervezőjének, a Csíkszeredában született és Esztergomban eltemetett Tamás József építésznek a síremlékén. Ezúttal a megsérült műkővirágtartót állították helyre.
Három évvel ezelőtt arról írtunk, hogy sikerrel járt a Csíki Hírlap által felvállalt síremlékmentési akció: székelyföldi és anyaországi összefogás eredményeként Esztergom önkormányzatának képviselő-testülete felülvizsgálta a temetőkről szóló rendeletét, és Tamás József bekerült az Esztergom története szempontjából jelentős szerepet játszó személyek névsorába.
A híres székely építész életrajzi adatainak felkutatása a csíkszeredai Salamon Jánosnak köszönhető, ő volt az esztergomi síremlék megmentésének kezdeményezője. Salamon idén nyáron újra Esztergomban járt, Tamás József sírjánál pedig a műkőből készült virágtartót megsérülve találta. Értesítette az Esztergomban élő dr. Bárdos István művészettörténészt, a síremlék megmentésében oroszlánrészt vállaló Szent György Lovagrend tagját. Az ő közbenjárásának segítségével sikerült kijavíttatni a múlt század első felében még Tamás József által saját kezűleg készített kővirágtartót. Az október 6-ára befejeződött helyreállításban Bárdos segítségei voltak: Funk Péter restaurátor, az Esztergomi Művészek Céhének tagja, illetve Varga Zoltán kőrestaurátor.
Salamon János azon kérdése, hogy mivel tartoznak a csíkiak, illetve a madéfalvi emlékmű alkotóinak emlékét ápoló Csíkszeredai Turul 1764 Egyesület a síremlék megmentésének, védetté nyilvánításának ügyintézésében és a Tamás József családi síremlékének javításáért, Bárdos levélben a következőket válaszolta: „Természetesen semmivel. Mi örültünk annak, hogy tisztelegve az egykori székely vértanúk emléke előtt, ezt a Tamás József emlékéhez méltatlan állapotot felszámolhattuk.”
Tamás József síremléke az esztergomi belvárosi temetőben található, és már több Esztergomba kiránduló csíki ember felkereste.
Ki volt Tamás József építész?
A madéfalvi emlékmű tervezője a 19. század közepén született, a csíkszeredai plébánia anyakönyvébe 1868. február 11-ét írták be, és egy hónapra rá, 1868. március 16-án keresztelte meg Lőrincz Ferenc plébános. A múlt század elején Budapesten élt, a magyar fővárosban volt tervező irodája, majd az első világháború végén Esztergomban telepedett le, ott halt meg 1931-ben. Két lánya az 1990-es évek végén hunyt el, utóda nincs. Az 1764-es madéfalvi mészárlás áldozataira emlékeztető madéfalvi emlékmű Tamás József tervei alapján készült, Szász István építész vitelezte ki, a turulmadarat pedig Köllő Miklós gyergyócsomafalvi születésű szobrász mintázta meg. A feliratot hordozó márványtábla Sánta Nándor műve, a felirat szövegének első részét dr. Szádeczky Lajos kolozsvári történész, a második, verses részét, pedig dr. Balló István csíkszeredai tanár írta. Az emlékmű ünnepélyes felavatása 1905. október 8-án történt.
Dobos László Székelyhon.ro,|

Félholtra verték, majd vádat emeltek ellene
Ittasan szúrta ki két rendőrautó kerekeit egy férfi még a nyáron Kézdiszentléleken, a rongálásért alapos verést kapott, súlyos sérüléseket szenvedett. A történet azonban nem zárult le ennyivel, a móresre tanított férfit letartóztatták és vádat emeltek ellene. A férfi szerint egy rendőr verte meg baseballütővel.
Részegen indult haza egy helyi bárból július 30-án este a kézdiszentléleki Bartha Antal. Amint lapunknak mesélte, útközben a bicskájával két autónak vágta ki a gumiabroncsait a rendőrőrs előtt. A járművek a helyi rendőrőrs udvarán parkoló rendőrautók voltak.
„Le voltam hajolva, amikor kiabálást hallottam balról, és egy civil ruhás férfi közelített baseballütővel a kezében. Felszólított, hogy dobjam el a kést. Ennek eleget tettem és a fűbe dobtam a zsebkést, de nem állt meg. Nem kérdezett, nem mondott semmit, csak ütni kezdett. Először a fejemet, majd a felsőtestemet és a törzsemet. Az első ütések a fejemen, a következők a belső szervekben okoztak vérzést. Addig ütött, amíg elvesztettem az eszméletemet. A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyan Kristóf Sürgősségi Kórházban tértem magamhoz” – mesélte a történteket a lapunknak. Elmondta, hogy a verés következtében a lépe megsérült, ezért a szervet műtét során távolították el. A beavatkozás és az azt követő kezelések miatt augusztus 18-áig tartották a kórházban. Ezután előzetes letartóztatásba helyezték, azóta is ott várja az ügye tisztázását – vádlottként.
A hivatalos álláspont eltér a heteket kórházban töltő férfi állításaitól. A Bartha elleni vádiratból kitűnik, hogy azt augusztus 12-én iktatta a kézdivásárhelyi bíróságon a brassói táblabírósági ügyészség, még mielőtt a sérültet kiengedték volna a kórházból. A vádirat szerint a kézdiszentléleki rendőr, B. H. E, aki a rendőrőrs felett lakik, meghallotta a zajt és kisietett megnézni, hogy mi történik. Nem öltözött egyenruhába és nem vette magához a szolgálati fegyverét. A vádirat nem tesz említést arról, hogy bármilyen fegyvernek használható rúd vagy bot lett volna nála. Azt állítja viszont, hogy a rongáláson ért Bartha meglepődve egyenesedett ki és bal kezéből a jobb kezébe áthelyezve a kést rátámadt a rendőrre, majd egy ütésváltást követően az autók körül üldözőbe vette, csakhogy megbotlott és elesett. A rendőr kihasználta a helyzetet: lefegyverezte és ártalmatlanította támadóját. A vádirat szerint Bartha csak akkor csillapodott le, amikor a helyszínre érkező faluőr által a 112-es sürgősségi számon kért erősítés megérkezett Kézdivásárhelyről.
Bartha ellen illegális fegyvertartásért és használatáért, a hatóság megsértéséért, rongálásért, valamint hatósági székhely megrongálásáért indult eljárás. A vádirat szerint a rendőr 7–8 nap gyógyulást igénylő sérüléseket szenvedett, a támadó felépülése az első jelentés szerint 10–15 napig tartott. A dokumentum kitér arra is, hogy Bartha esés közben beverte a törzse mellkasi-alhasi részét a beton járdaszegélybe.
A Bartha Antal ellen még a nyáron elrendelt előzetes letartóztatást múlt héten hosszabbították meg, továbbra sem védekezhet szabadlábon. A férfi meggyőződéssel állítja: hatósági túlkapás áldozata lett. Több beadvánnyal is fordult a kézdivásárhelyi bírósághoz az ellene folyó büntetőeljárásban. Azt kérte, korrekten járjanak el az ügyében, teljes mértékben tárják fel az ügye részleteit és vizsgálják felül a bizonyítékokat is. Nem tagadja a rongálás tényét, azt azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy az őt súlyosan bántalmazó rendőr ellen nem indult eljárás, ezért feljelentést tett ellene.
Jánosi András Székelyhon.ro

Gyulakután nem bánnak mostohán a művelődési élettel
Dicséretre méltónak nevezhető az a kulturális élet, amely néhány éve Gyulakután zajlik, és amelynek méltó partnere az önkormányzat is, hisz nemcsak megteremtette, hanem fenn is tartja ennek feltételeit.
A hazai szocialista „felvirágoztatás” első szakaszában Maros megye egyik kiemelt vidéki települése volt Gyulakuta, ahová nemcsak nagy ipari létesítményt telepítettek, hanem a városi rangra való emelés sem volt titkolt cél. Hogy ez később mégsem történt meg, már más lapra tartozik, de a faluban akkor eszközölt hatalmas építkezési beruházások sorába sorolható az új művelődési otthon is, amelyet a helyiek a hőerőművel egyidősnek tartanak, az 1950-es évek derekán kezdték építeni, és 1959-ben adták át használatra. A tágas ingatlan a falu központi részén emelkedik, és ennek dísze is gondozott udvarával, kis szökőkútjával és a néhány éve emelt székelykapujával. Az előcsarnokból nyílnak a mellékhelyiségek és a rendezvényekkor igénybe vehető konyhahelyiség, majd hatalmas előadóterem tölti ki az épületet.
A legutóbbi korszerűsítési „hullám” 2007-ben kezdődött, amikor nyílászárókat cseréltek, központi fűtést szereltek, a következő évben hang- és hőszigetelést végeztek, majd az épület belsejét is felújították – sorolja Varga József polgármester az elődei által végzett munkát. Magát már szerencsésebbnek érzi, mert sikerült külső forrásokat bevonnia, hogy a községi költségvetés túlzott megterhelése nélkül is folytatni tudja a fejlesztési folyamatot: tavaly a Kisküküllő Térségi Társulás mellett futó LEADER programból közel 100 ezer lejes pályázati támogatást hívtak le a kulturális mozgalom tárgyi feltételeinek megteremtésére. Így vásárolhattak 250 korszerű széket, két rend hang- és fénytechnikai berendezést, 10-10 rend női és férfi népviseletet, valamint egy színpadi függönyt, amelyhez saját erőből egy távirányítással működő függönymozgató rendszert vásároltak. Ugyancsak tavaly további 250 széket vásároltak, amelyből Kelementelkére és Havadtőre is jutott.
Nem hiányoznak a szereplők
A község vezetője szerint jónak nevezhető a település művelődési élete, hiszen a lelkes fiatalok és pedagógusok állandóan tervezgetnek és szerveznek, de mellettük szinte minden korosztály színre tud lépni. A Gyulakutai Ötletes Nők Gyülekezete (GYÖNGY) számos műsort szervez, és a színjátszással is foglalkozó csapat előadásait is nagy érdeklődéssel követik a helyiek. Szavalataival és dalköri tevékenységnek is nevezhető műsoraival a Reménység Idősek Csoportja is sokszor megörvendezteti a közönséget, míg március 8. és 15. megünneplésébe, illetve az adventi műsorokba a helyi református egyházközség Inczédi Zsuzsanna Nőszövetsége is bekapcsolódik. A fiatalok sem maradnak ki a sorból, a Gyulakutai Ifjak Közössége (GYIK) nemcsak előadásokat mutat be, hanem a gyermek- és nőnapok szereplői és szervezői között is ott találjuk őket. Varga Éva tanítónő furulyacsoportot oktat, míg Joó Ibolya vezetésével moderntánc-csoport alakult a közelmúltban.
A gyulakutaiak viszont a néptáncot is szeretik és hagyományaikat ápolják, ezért is működik évek óta sikeresen a helyi Szivárvány néptánccsoport, amely már több külföldi fellépést is maga mögött tud. Ugyanígy itthon is szinte minden rendezvényen fellépnek, a szomszédos községek is meghívják őket. Máté Melinda vezetésével 2012 óta a gyulakutai fiatalok ismét megrendezik az őszi hagyományos és felvonulásos szüreti bálokat, és a Szivárvány néptánccsoporttal együtt minden alkalommal fellépnek a többi fiatalok is a kelementelki szüreti fesztiválon. Idén az Ezer Székely Leány Napján a csíksomlyói Nyeregben a Szivárvány képviselte Maros megyét.
A könyv és sport is megfér benne
A kultúrotthon emeleti részében Bocskai István fejedelemről elnevezett kisebb rendezvényterem is van, ugyancsak a felső szinten működik a megye egyik legjobb vidéki könyvtára, ahol teljes munkaidős személyzet áll a betérők rendelkezésére nemcsak a 16 ezer kötetes könyvállománnyal, hanem több számítógéppel is.
Télen nem csak előadások, próbák zajlanak az épületben, ugyanitt rendezik meg már évek óta februárban azt az asztalitenisz bajnokságot, amely szilárdan tartja a kezdeti félszáz fős résztvevői számot és a színvonalat, és amelyre nemcsak a helyiek, hanem a szomszédos községekből és a megye más településeiről is beneveznek a megmérettetésre vállalkozók.
Juttatnak pénzt a kultúrára is
Az önkormányzat mindennemű kulturális megnyilvánulást felkarol és lehetőségei szerint támogat is – emelte ki Varga József polgármester. Ezt szervezési és anyagi téren egyaránt megteszik, a tárgyi feltételek megteremtése mellett gondoskodnak a kulturális csoportok ellátásáról fellépés esetén, és kiszállásaik megoldását is vállalták. Ugyancsak az önkormányzat gondoskodik arról is, hogy a Szivárvány két oktatójának ne kelljen ingyen dolgoznia a fiatalokkal. A kultúrotthonok megfelelő állapotáról pedig teljes munkaidős önkormányzati munkatárs, „kultúrfelelős” gondoskodik.
Gligor Róbert László Székelyhon.ro

Újabb keresetet küldött Árus Zsolt Strasbourgba
Az egész közigazgatási rendszer úgy van felállítva, hogy a magyar érdekeket nyugodtan figyelmen kívül hagyhassák, a jogainkat rögzítő törvényeket pedig ne tartsák be – ezt akarja bizonyítani Árus Zsolt. Újabb, Romániában lezárult ügy folytatódik a strasbourgi emberi jogi bíróságon.
Mindenki megvéd mindenkit: a prefektus nem végzi a feladatát, de ezt a bíróság elnézi neki. A jogi felügyelet megvédi a bírókat, az ügyész és a kormány szintén a prefektust védi. Ennek következménye, hogy azok a magyar jogok sem érvényesülnek, amelyeket törvények írnak elő – ezt állapítja meg Árus Zsolt.
Árus magánszemélyként indítja egymás után kereseteit a magyarság jogainak rendszeres megsértései miatt. Romániában nem igazán tud érvényt szerezni a törvényes kifogásainak, csütörtökön újabb vaskos dosszié került a postára a strasbourgi emberi jogi bírósághoz címezve.
Ennek előzménye 2014 őszére nyúlik vissza, amikor azzal a kéréssel fordult Hargita megye prefektusához, hogy tegyen lépéseket, kötelezze a maroshévízi önkormányzatot a magyar feliratok kihelyezésére a közhivatalokban és a város határainál, ugyanis a magyar anyanyelvű lakosság száma a városban meghaladja a 20 százalékot.
Mivel akkor nem született kézzel fogható változás, Árus bírósághoz fordult azért, hogy a prefektust kötelezze a törvény betartatására és betartására. Így bírósági ítélet mondta ki: a prefektus kötelessége utasítani a helyi önkormányzatokat, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, hogy magyar feliratokat helyezzenek ki. Andrei Jean-Adrian prefektus nem fellebbezett. Árus szerint azért, mert amúgy sem volt szándékában érvényt szerezni a bírósági ítéletnek. Látható abból, hogy az ítéletet követően sem született érdemi lépés. A prefektus annyit tett, hogy kérte az önkormányzatokat, számoljanak be, betartják-e a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvény előírásait. Azonban egyiket sem büntette meg a törvény betartásának elmulasztásáért.
Idén márciusban ezért újabb feljelentést tett Árus Zsolt azért, hogy a bíróság kimondja: a prefektus nem hajtja végre az érvényes bírósági döntést. A bíróság azonban alapfokon és később Marosvásárhelyen jogerősen is azt mondta ki: a táblák kihelyezésére vonatkozó döntést ugyan nem hajtotta végre a prefektus, de nem is marasztalható el ezért, mert ez egy nagyon komplex ügy.  Árus szerint ez azt tükrözi, a törvénysértő prefektus ellen nem lép fel az igazságszolgáltatás, a magyarság jogainak betartatására nem kötelezi. Ezért Strasbourgban indít újabb keresetet.
A törvénytelenség felett szemet hunyó bírók ellen a jogi felügyeletnél tett panaszt, a prefektus ellen pedig bűnügyi feljelentést tett az ügyészségen hivatali visszaélés miatt. Ezzel párhuzamosan Dacian Cioloș kormányfőhöz is eljuttatta panaszát alárendeltje tevékenységével kapcsolatban. Ez utóbbi panasz ügyében azt a választ kapta, hogy petícióját továbbították a belügyminisztériumhoz.
Érthetetlen, hogy miért – mondja Árus -, hiszen a prefektus közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe tartozik és nem valamelyik minisztériumhoz.
Nevetséges az a bírósági megállapítás, miszerint a magyar nyelvű feliratok kihelyezése annyira bonyolult ügy lenne, hogy annak megoldása nem kivitelezhető rövid idő alatt. Ugyanis nemcsak egy-két hónap alatt, hanem 2014-től 2016 nyaráig nem tett semmit a prefektus az ügyben. És azóta sem – mondja Árus Zsolt.
Gergely Imre Székelyhon.ro | 

Így vizsgáztak a Maros megyei igazgatójelöltek
Az iskolaigazgatók versenyvizsgáján részt vevő 257 Maros megyei pedagógus közül 31-et vágtak el a szerdán megrendezett írásbelin, ők már nem vehetnek részt a szóbelin sem. Az általuk megpályázott tisztségeket ideiglenes kinevezéssel töltik majd be pedagógusok, míg jövőben újra megszervezik a versenyvizsgát.
Az igazgatójelöltek hatvan tesztkérdést kaptak, amelyeket a vizsga után ki is értékelt a bizottság egy tesztrács segítségével: a 257 jelentkező közül egy nem jelent meg, kettőnek még folyamatban van a dolgozat javítása, 31 pályázót viszont elvágtak a vizsgán, azaz a végső pontozás alapján nem érték el a hetest – derült ki a tanfelügyelőség honlapján is megjelent eredményekből. Többek között a volt főtanfelügyelőt és államtitkárt, Matei Dumitrut, illetve a magyar pályázók közül Biró Emesét, aki a dicsőszentmártoni Traian Általános Iskola aligazgatói tisztségét pályázta meg, Demeter Máriát, aki a szászrégeni Augustin Maior Általános Iskola aligazgatói tisztségére pályázott, Fülöp Józsefet, aki az erdőszentgyörgyi Szent György Szakközépiskola igazgatói tisztségére jelentkezett, Kovács Zoltánt, aki a Gyulakutai Általános Iskola igazgatói székét pályázta meg, valamint Peti Tünde Júliát, aki az oláhszentlászlói Szent Miklós Általános Iskola aligazgatói funkciójára jelentkezett vágták el. A magyar anyanyelvű pályázók azonban általában jól teljesítettek.
Azokba az intézményekbe, ahol senki nem jelentkezett, vagy visszautasították az illető jelentkezését a hiányzó iratokra hivatkozva, illetve nem sikerült a pályázó vizsgája ideiglenesen neveznek ki igazgatót, illetve aligazgatót a versenyvizsga lejárta után, azaz december közepétől. Valószínű, jövőben ismét meghirdetik a versenyvizsgát ezekre a helyekre – tudtuk meg Illés Ildikótól, Maros megye főtanfelügyelő-helyettesétől.
Az írásbelinek három fő része volt, az első logikával kapcsolatos kérdéseket tartalmazott, a második részében különböző szakterületről származó kérdésekre kellett válaszolniuk, az utolsó húsz pedig iskolamenedzsmenttel kapcsolatos kérdés volt.
Csíki Zsolt, a marosvásárhelyi Szász Albert Sportiskola igazgatója jó eredményt ért el. „Megtévesztő kérdések is voltak, az volt az érzésem, hogy az volt a helyes válasz, ami spontán beugrott. Szerintem jól voltak összeválogatva, ám nem biztos, hogy minden magyar ajkú jelentkező értett minden szót” – véli Csíki Zsolt, aki szerint a teszt menedzsmenttel kapcsolatos része nagyon jól megfogalmazott kérdéseket tartalmazott, a válaszok között pedig kevés eltérés volt. „Sokat készültem rá, mégis hibáztam én is hármat, nem volt könnyű kiválasztani a helyeset” – tette hozzá az iskolaigazgató. Sok pályázó véli úgy, hogy nem voltak alkalmasak a kérdések, van, aki banálisnak találta azokat. A teszt első, logikai kérdéseket tartalmazó felében többek között ilyen kérdések is szerepeltek: A cipőnek mindig van: a. bőr része, b. fűzője, c. talpa, d. lábtámasza, e. sarka, illetve arra is válaszolniuk kellett, hogy minden újságban találhatók a. képek, b. címek, c. reklámok, d. szerkesztőnek címzett levelek, e. mellékletek.
A pályázóknak ezután egy személyes interjún is részt kell venniük, illetve az önéletrajzukat is átnézi a bizottság. Végleges eredményekre csak december 9-én számíthatnak.
Hajnal Csilla Székelyhon.ro