Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában megnyílt a toronymúzeum, amely az egyedi panoráma mellett az épületet és a korszerű Vásárhelyt megálmodó dr. Bernády György polgármesternek állít emléket. A tárlat Bónis Johanna múzeum-igazgató és csapatának munkáját dicséri. A felújított toronyban a jegy mellé a jövőben egy ismertetőt is kap a látogató a kiállított képekről, tárgyakról. A szecessziós, eklektikus stílusban 1907-re elkészült Városházát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A torony óráját Müller János, a harangokat Thúri Ferenc készítette. /(bodolai): Bernády a toronyban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Harmadszor is újraindult Marosvásárhelyen a felsőfokú zenetanárképzés magyar nyelven. Először még Bernády György polgármestersége idején, mementóként ma is ott áll a Kultúrpalota első lépcsőfordulójában az óriási márványtábla. Másodszor 1961-ben a hároméves Pedagógiai Főiskola tagozataként. Harmadszor 2004-ben, a Színművészeti Egyetem fakultásaként. Most bemutatkoztak két évfolyam növendékei. Újra és újra bebizonyosodik Marosvásárhelyen, hogy az itt tanuló muzsikusok nem csak megértik, de meg is tudják szólaltatni a legválasztékosabb klasszikus zenét, ha biztosítják számukra a nyugodt, komoly, alapos munka kereteit. A jövendő általános iskolai zenetanárai olyan mesterek irányításával kapnak hangszeres és vokális képzést, mint Molnár Tünde, Kovács Zsuzsa, Bartha Lajos, Székely István, Orosz Edit és mindezt Csíky Boldizsár zeneszerzői tudása tereli kamarazenei megnyilatkozásba. /Csíky Csaba: Év végi hangverseny a Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

Hamarosan újból megjelenik a Bernády György városa című, Marosvásárhely múltjáról szóló könyv. Marosi Barna, a könyv szerzője úgy vélte, a XX. század elején alkotó polgármester neve elválaszthatatlan a modern Marosvásárhely megteremtésétől. A bővített, javított kiadású könyvet, amelynek előszavát Sütő András író jegyzi, az októberben megrendezendő Bernády-napok keretében mutatják be. /Újból megjelenik a Bernády György városa című könyv. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Hagyományosan az utolsó októberi hétvégén szervezett Bernády Napokat a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. A rendezvénysorozat kiemelkedő mozzanata a Bernády-emlékplakett átadása volt, melyet idén Borbély László miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke Keresztes Gyula építészmérnöknek nyújtotta át. A díjazott kimagasló szakmai tevékenysége mellett részt vállal a közéletben, hazai és külföldi lapokban közöl rendszeresen, négy kötet szerzője, többek között felkutatta és megírta a Maros megyei kastélyok és udvarházak történetét. „Marosvásárhelyen természetes, hogy az utóbbi esztendőkben megpróbáltunk kultuszt teremteni Bernády Györgynek, mert szükségünk van Bernády György példájára” – mondta a rendezvényen jelen levő Markó Béla RMDSZ-elnök. Ráday Mihály budapesti történész, a Magyar Televízió Unokáink sem fogják látni című sorozatának készítője bemutatta Marosi Barna Bernády György városa című, Sütő András előszavával bevezetett, könyvét. Ráday rámutatott: 1914-ben Budapest után Marosvásárhelynek volt a legtöbb aszfaltozott utcája, a Kultúrpalotát és a Városházát tervező építészről szólva pedig megjegyezte: elférne Marosvásárhelyen egy Komor Marcell-emléktábla. /Lokodi Imre: Bernády-kultusz könyvgálával. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1956. november 17-én hangzott el először hivatalosan, hogy az 1952-től Iosif Ranghet középiskola új nevet kap: Bolyai Farkas Középiskola lett. A líceum akkori igazgatója, Kozma Béla kitartásának köszönhetően sikerült elérni, hogy az oktatási intézmény Bolyai Farkas halálának 100. évfordulóján volt hírneves tanárának nevét vegye fel. Az akkori esemény 50. évfordulóján, november 16-17-én a mostani tanárok, diákok és az öregdiákok ünnepeltek. Az iskola tanulói tartottak szimpóziumot a két Bolyairól, majd a műsorban helyet kapott a néptánc és a reneszánsz zene is. Az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a líceum udvarán, valamint a Bolyai téren levő szobrokat, illetve a temetőben a két Bolyai és dr. Bernády György városépítő polgármester sírját, továbbá dr. Kozma Béla emléktábláját. /Vajda György: Ünnepség a Bolyaiban. A névadásra és Kozma Bélára emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Marosvásárhely régi települést egy 1316-ból való írásos dokumentum Forum Siculorum (a székelyek vásárhelye) néven említi. A város történetéről, múltjáról a XX. század elejéig csak Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (1870) és Koncz József: A marosvásárhelyi Ref. Kollégium története (1896) című munkákban találunk utalásokat. Így került sor arra, hogy 1902-ben a polgármesterré választott dr. Bernády György szerződést kötött dr. Dékányi Kálmánnal, Biás Istvánnal és Kelemen Lajossal a város történetének megírására, de az első világháború kitörése következtében a terv meghiúsult. Kelemen Lajos kutatásai alapján elkészült várostörténeti munkája, aminek ma is jelentős hézagpótló szerepe van. Kelemen Lajos (1877-1963) Marosvásárhelyen született és itt végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Osztálytársa és jó barátja volt ifj. Nemes Ödönnek, akinek rajztanár édesapja lelkesen másolta Marosvásárhely és környékének középkori falfestményeit, amit a fiúk nagy érdeklődéssel szemléltek. Kelemen Lajos 1893-ban, V. gimnazista korában osztálytársával már tudományos kíváncsisággal szemlélte a vártemplomi kápolna régi, málladozó falképeit, majd 1894-ben elkísérték az idősebb Nemes Ödönt Gógánváraljára, Ádámosra, 1896-ban Nyárádszentlászlóra és Nagyölyvesre a templomokban még létező falképek lemásolására. Ezek a kirándulások hozzájárultak, hogy Kelemen Lajos Orbán Balázs életművének folytatója kívánjon lenni, s e célból 1896-ban beiratkozzon a kolozsvári tudományegyetem történelem–földrajz szakára. A vásárhelyi indítás meghatározta Kelemen Lajos érdeklődését a középkori építészet, iparművészet emlékeinek a felkutatásában. Már II. éves korában a festett mennyezetű pusztuló régi templomokról, a kolozsvári falfestményekről publikált a helyi hírlapokban. Aggodalommal írt 1903-ban az erdélyi műemlékek sorsáról s azok intézményes megvédésének, valamint a közvélemény kialakításának a szükségességéről. Kiállott a templomok eredeti formában való restaurálása mellett. Műemlékvédelmi harca során megnőtt a tekintélye, s így az egyházak sok esetben kérték a tanácsát. Elévületlen érdeme, hogy felismerte a falusi templomok, vidéki kúriák és kastélyok művészettörténeti jelentőségét és küzdött azok sorsáért, mert abban a magyar nemzeti tudat ébrentartását látta. A különböző lapokban megjelent írásait könyv alakban csak halála után, 1977-ben adták ki Szabó T. Attila bevezető tanulmányával /Művészettörténeti tanulmányok/. 1982-ben B. Nagy Margit gondozásában további kiadatlan munkái válnak hozzáférhetővé /Művészettörténeti tanulmányok. II. kötet/ Ebben két önálló fejezetben Marosvásárhely, Kolozsvár és környékének múltját és műalkotásait mutatja be. /Fodor Sándor (S.): Járom az utat… = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

November 12-én mutattak be Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Házban három Marosvásárhellyel, tágabb értelemben Erdély múltjával foglalkozó könyvet, a Mentor Kiadó gondozásában, az Erdély emlékezete sorozatban jelentek meg. Péter Mihály orvosprofesszor közel négy évi munka eredményeként vetette papírra az erdélyi fogorvoslás első magyar nyelvű monográfiáját Az erdélyi fogorvoslás történetéből címen. A kötet több mint ötszáz év tevékenységét mutatja be, közben emléket állít a marosvásárhelyi klinikák vezetőnek is. Pál Antal Sándor levéltáros Marosvásárhely jogszabályai és polgárnévsorai a XVII-XVIII. században című könyvében forrásokat tárt fel. A kötetnek folytatása is lesz, ígérte, hogy a jövő évben piacra kerül egy újabb vásárhely-történeti tanulmánykötete. Sebestyén Mihályt a Marosvásárhelyi Református Kollégium története foglalkoztatta. A kollégiumtörténet második nagy fejezetét írta meg A Marosvásárhelyi Ev. Református Kollégium történetéből (1895–1944) címmel. Az első kötet, ami sajnos még nem jelent meg, Koncz József munkája. /Sz. E.: Vásárhelyi könyvekben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

A marosvásárhelyi 7-es iskola 100. évfordulójának ünnepét megelőzően kedvezőtlenül alakult az iskola névadási kísérlete. Andrássy Árpád igazgatónak, a magyar pedagógusoknak és a magyar szülőknek nem sikerült elérniük, hogy a tanintézményt az alapító dr. Bernády György egykori polgármesterről nevezzék el. A névadásra tett próbálkozás hatszor bukott meg. Bernády nevét még az emléktábláról is száműzték. /Mezey Sarolta: Beárnyékolt iskolaünnep. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

A Maros megyei tanács honlapján magyar fordításban (www.cjmures. ro/HU/istoric. htm) is olvasható Marosvásárhely vázlatos története. A fordítás nagyon rossz, magyartalan, amikor a városban számos fiatal és magyarul író- olvasó és kutató történész, író, szerkesztő őslakos található. Olvasható a honlapon, hogy „a régészet igazolta a társadalmi-kulturális szerkezetek teljes folytonosságát a régi és ősrégi korokban”. „A X–IX. századokban a területet (Maros megyét) belefoglalták a Gelu Romanu által vezetett politikai alakulatba és utána a Gyuláéba”. Valójában Gelu – bármennyire is kapott nemzeti jelzőt –, nem létezett, ő Anonymus találmánya, a gyulák pedig a magyar király alattvalói/helyettesei voltak és semmiféle államot nem alapítottak. Már 1493-tól Marosvásárhely Tg. -Mures municípiumban jegyzik az első céheket. Tehát a település még jóformán létre sem jött, máris Tg. -Mures és municípium volt… Miért kellett Bethlen Gábornak is 1616-ban municípiummá emelni azt, ami már az, sőt a honlap szerint a Tg. -Mures elnevezés is ősi, holott az majd csak Nicolae Iorgának fog eszébe jutni 1918 végén, amikor a Románia ölébe hullott országrész ezernyi települését el kellett románul nevezni. Bernády György polgármestert nem említette az összefoglaló. A város első okirati említése 1332-ből Sacerdos de Novoforo névvel történik (=Vásárhelyi pap). Szerepel még a honlapon a Toldalagi gáz, a teleki Könyvtár épülete (kis t-vel) és a Közigazgatási palota. /(Sebestyén): Mi újság történelmünkben? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./ Megjegyzés: A város 1332-es említése helyesen: Novum Forum Siculorum.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban rendezik meg Kisebbségek az Európai Unióban című kétnapos szemináriumot. A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány immár nyolcadik alkalommal rendez szemináriumot kisebbségi témakörben. Borbély László régiófejlesztési miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: az Európai Unióban minden nemzet kisebbségi, nincs többségi nemzet és időszerű értékelni, elemezni azt, hogy ki mit tett vagy éppen mit nem tett a kisebbségek jogainak elismerése terén az unióban. Markó Béla szövetségi elnök szerint míg az EU-ban egyre nagyobb hangsúlyt kap a többnyelvűség, Romániában egyes politikusok friss nyilatkozataiból az derül ki, hogy nem léptek még túl a kisebbségekről kialakított előítéletekkel tele gondolkodásmódon. /Antalfi Imola: Lévai Katalin: „A kisebbségek ügyét ki kell emelni a politikai csatározásokból” = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Kisebbségek az Európai Unióban című konferencia zajlott Marosvásárhelyen, a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő brüsszeli tapasztalataiból kiindulva a romániai magyarok sajátos helyzetéről beszélt. Az európai politikusok igen tartózkodóak, amikor tényleges lépéseket kell tenni egyik-másik közösség ügyében. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: „El kell fogadni, hogy egy ország érdeklődik, javítani próbál azok helyzetén, akik kisebbségként egy másik államban élnek. ” /Antal Erika: Közös kisebbségi cselekvésre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Augusztus 24-én elkezdődött Marosvásárhelyen a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Főgimnázium ötödik világtalálkozója. Kirsch Attila, a szervező Bolyais Öregdiákok Baráti Körének elnöke üdvözölte a megjelenteket, szavait ökumenikus istentisztelet követte. Az ünnepi beszédek sorozatát Csegzi Sándor alpolgármester nyitotta. Bálint István igazgató, majd Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója szólt az egybegyűltekhez. Borbély László miniszter öregdiákként és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnökeként érkezett. Dr. Péter Mihály akadémikus, a marosvásárhelyi, egykori katolikus gimnázium Sanctus Emericus Baráti Körének nevében üdvözölte a hallgatóságot, emlékezett arra, hogy a harmincas években osztályukat a Református Kollégium befogadta. Ezért a mindenkori iskola vezetőségének mondott köszönetet. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az idei évfordulót történelmi jelentőségűnek minősítette: A Református Kollégium 450. évfordulójának jelentősége túlnő Erdély és Magyarország határain, történelmi esemény. Egyben különleges és jelentőségteljes évfordulók sorába illeszkedik: Árpád halálának 1100. évében, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján. A résztvevők a térre vonultak, ahol Kerekes Károly képviselőt beszélt. Ő volt az, aki végigjárta a jogi procedúrát annak érdekében, hogy az iskola homlokzatára újra fölkerülhessen a Református Kollégium régi címere, Keresztes Gyula szakirányításával. A mű Hunyadi László szobrászművész alkotása. A nap további részében megemlékezések, kiállítások, tabló- és könyvbemutatók, tudományos értekezések, koncertek, szórakoztató, táncos műsorok várták az ünneplő közönséget. /Nagy Botond: Megkezdődött az öregdiákok világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Szeptember 28-án döntött a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kezdeményezte Aranka György-szoborpályázat bírálóbizottsága. Az öt beérkezett pályamunka közül a nyertes Gyarmathy János helybeli szobrászművész lett. Aranka György, ez egykori Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság létrehozójának szobra Marosvásárhelyen fog állni. /(nk): Döntött az Aranka György- szoborpályázat zsűrije. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész a kezében könyvet és gyertyát tartó, „betűhintő” Aranka György-alkotása nyert a Bernády György Közalapítvány által meghirdetett szoborpályázaton. Aranka György író, tudományszervező szobrát, akinek nevéhez az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság 1791-es megalapítása kötődik, jövő év májusában tervezik felállítani Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház mögötti téren. A bronzszobor a járdával egy szinten, kisebb halmon fog állni, amelynek kockakövei a magyar ábécé betűit fogják ábrázolni. /Antal Erika: A betűhintő tiszteletére. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

„A marosvásárhelyi polgármester-jelölés nem az RMDSZ városi szervezetének az ügye, de még csak nem is a megyeié. Úgy gondolom, országos ügy, hogy Marosvásárhelyen kit állítunk jövőre a román pártok ellenében” – jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. Az RMDSZ megbízásából készülő felmérés kérdezőbiztosai szeptember 25. és október 2. között kopogtattak be kérdőívvel a kezükben marosvásárhelyi magyar családokhoz. A Közélet Marosvásárhelyen 2007 című nyolcoldalas kérdőív első húsz kérdése vonatkozik a marosvásárhelyi polgármesterjelölt kiválasztására. Közvetlenül is rákérdeztek arra, hogy Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót tartanák alkalmasabbnak a polgármesterségre. – Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök szerint e felmérés eredményei alapján jelölik ki a személyt. Csegzi Sándor úgy látja, bizonyos kérdéseket tendenciózusan fogalmaztak meg. Amikor bizonyos kérdések átírását javasolta, Csegzi azt a választ kapta, hogy a nyomtatványok már elkészültek. Borbély László nem kívánta kommentálni Csegzi megjegyzéseit. Bulyovszky Loránd, a Borbély László által vezetett Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumi titkára meglepődve értesült a felmérés megrendeléséről. Állította, hogy a Bernády Alapítvány nem rendelt semmiféle közvélemény-kutatást. Borbély László tisztázta: a Max Weber Társadalomkutató Központtal végül az RMDSZ megyei szervezete kötött szerződést a felmérésről. A Krónika egyik olvasója jelezte, hogy egy bárban két kérdezőbiztos a közvélemény-kutatás nyomtatványait írta át. A ceruzával beírt válaszokat kiradírozták, és golyóstollal átírták. Veres Valér szerint azonban nincs semmi kivetnivaló abban, hogy az esetleges hibák kiküszöbölése érdekében a kérdezőbiztos előbb ceruzával írja be a válaszokat, és csak később erősíti meg golyóstollal. /Testreszabott kérdőívek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

A Bernády-gyűjteményt október 20-tól a szentendrei MűvészetMalomban tekintheti meg a nagyközönség. A Szépművészeti Múzeum anyagaként egykor ideiglenesen marosvásárhelyi letétbe került alkotások több mint 90 év elteltével láthatók ismét Magyarországon. A gyűjtemény része Barabás Miklós, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Ferenczy Károly és Fényes Adolf több festménye is. A Bernády-gyűjteményként ismert 44, nagy értékű alkotás 1913-ban a Szépművészeti Múzeumból szekereken utazott Marosvásárhelyre, egy ottani kiállításra, Bernády György polgármester kérésére. Nem sokkal később kitört a világháború, majd a trianoni békeszerződés következtében a képek a román állam tulajdonában kerültek. A felbecsülhetetlen értékű alkotások mostanáig, évtizedeken át a marosvásárhelyi múzeum raktáraiban porosodtak. Most a festmények négy hónapon át lesznek láthatók Szentendrén. /A Bernády-gyűjtemény Szentendrén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Marosvásárhelyen a Dózsa György utcai, jelenleg 2-es iskola folyosóin nagyrészt román vonatkozású történelmi eseményekről és személyiségekről lehet olvasni. Kiírták Nicolae Iorga-idézetet: Ardealul nu mai e Ardeal, ci Romania. Magyarul: Erdély már nem Erdély, hanem Románia. Laslo Ioan tanár szerint ez nem sértő. „A magyar gyerekeket miért zavarja az a tény, hogy Erdély már nem Erdély, hanem Románia?”- kérdezte. A főbejárat melletti márványtáblán áll: „Ezt az épületet építette a magyar népoktatás céljaira Marosvásárhely Szabad Királyi Város Közönsége, a M. Kir. Közoktatásügyi Kormány hozzájárulásával Dr. Bernády György polgármestersége idején Ifj. Csiszár Lajos építőmester az 1905-1906. években”. Magyar vonatkozású anyagokat nem látni a falakon. „Én a románok történelmét tanítom, és őszintén: kevés magyar történelmi személyiséget ismerek” – fogalmazott Laslo. Ilyen feliratok mellett nem lehet csodálkozni azon, hogy Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Kollégiumon kívül egyetlen magyar nevű líceum (Szász Adalbert Sportlíceum) van, egyetlen magyar személyiségről elnevezett általános iskola sincs, sőt, már nemcsak a magyar személyiségek neveit veti el a tanintézet névadásakor a többségében román nemzetiségű pedagógusokból álló testület, hanem a gimnázium csupán „gimnaziul”-ként válik elfogadhatóvá. /Törzsök Gyopár: „Magyar népoktatás” száz év után. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 19./

A Bernády-napokon Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában emlékszobát avatott a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Maros Megyei Múzeum. Az emlékszobával a vásárhelyi magyar közösség sokéves álma valósult meg. Bernády György egykori polgármester megmaradt tárgyi örökségét: irodabútorait, polgármester emlékiratait, díszes könyvtárát a helyi református egyház őrizte meg. Lakatos Péter református lelkész elmondása szerint a most kiállított hagyaték jó része soha nem került nyilvánosság elé. Az alapítvány évente Bernády-emlékplakettel – Gyarmathy János szobrászművész alkotása – jutalmazza azt a személyiséget, aki a néhai polgármester szellemiségének folytatójaként a Bolyaiak városát gyarapítja. A Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke, Borbély László miniszter a Bernády-emlékplakettet Csató Béla főesperes-plébánosnak adta át. A Bernády Házban megnyílt Szász Endre festészeti és grafikai kiállítása is. /Lokodi Imre: Bernády-emlékünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Egész életemen át egyetlen vágyam, egyetlen célom volt, hasznára lenni a köznek, hasznára lenni fajomnak – írta dr. Bernády György volt marosvásárhelyi polgármester. Megjelent a Bernády György-emlékiratok című könyv a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány gondozásában. A lehetetlent is vállalta, írja róla Nagy Miklós Kund, a kötet szerkesztője. Bernády 1917-ben lemondott főispáni tisztségéről, majd kétévnyi budapesti tartózkodás után szembefordult a távozók áradatával, hazatért az impériumváltás nyomán árván maradt népét bátorítani, jogait védelmezni, a csüggedőknek példát mutatni. /B. D. : Akinek a neve is fogalom: Bernády. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Soós Zoltán a Maros Megyei Múzeum igazgatója elmondta, hogy a Kultúrpalotában megnyílt a Dr. Bernády György-emlékszoba, melyet a néhai polgármester személyes tárgyaiból, bútoraiból, könyveiből rendeztek be. Ez a tárlat, amely a Maros Megyei Múzeum és a református egyház közötti együttműködés eredményeként született. Marosvásárhelyen a volt polgármester bútorait a helyi református egyház „rejtegette”, őrizte meg jobb korokra. A kiállításon láthatók a makettek, pontos másolatai azoknak a szobroknak, amelyek Marosvásárhelyen egykor álltak – ilyen a Kossuth- vagy a Bem-szobor –, illetve a megterveztettek, mint Petőfi szobra. Ezek is a hagyaték részét képezik. A kiállításra az egyházzal egy évre szóló szerződést kötöttek. Egy év lejárta után meghosszabbítják a szerződést. Az emlékszoba szomszédságában a korabeli szecessziós Vásárhelyt bemutató kiállítás nyílik. Budapesten felújították a Bodor-kút másolatát a Margitszigeten, melyet 1935-ben állítottak fel. Jó lenne, ha az eredetit Marosvásárhelyen újra felállítanák. Az eredeti 1911-ben bontották le. Ugyancsak fontos lenne, hogy Marosvásárhelyen felállítanák Bethlen Gábor szobrát, például a hős katona szobrának helyére. Végtére ő emelte királyi városi rangra Vásárhelyt és semmilyen emlékműve nincs a városban. /Nagy Botond: Új tárlatok a régi Vásárhelyről, avagy Bodor-kút és Bethlen- szobor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

A vár a Vártemplommal Marosvásárhely legrégebbi és a legimpozánsabb épülete. 900 m hosszú falát és bástyáit 1962-1979 között részben újjáépítették, kijavították, majd a várat körülvevő utcákat, parkokat rendezték, szépítették. A várfalak mentén több köztéri szobrot is felállítottak, ezek közül a magyar múltat idézik a következők: a Kapubástya előtti részen látható Borsos Tamás (1566-1634), a város főbírájának a szobra, Kiss Levente szobrászművész alkotása, az öntést Balogh József végezte. A szobor leleplezésére 2000. június 22-én került sor. – A Teleki-ház előtti kis parkban állították fel 1994. október 29-én dr. Bernády György (1864-1938) polgármester bronzszobrát, amelyet Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotott, az öntést Balogh József és munkatársai végezték. – Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) magyar őshazakutató szobra a Mészárosok bástyája előtti parkban látható. Alkotója Dabóczy Mihály szobrászművész. A szobor elkészítését 1943-ban a volt Polgári Fiúiskola tanulói kezdeményezték, majd a Kádárok bástyája előtti részen felállították. A háború idején a szobor megrongálódott, Kulcsár Béla szobrászművész restaurálta, s így került sor az újra leleplezésére 1962-ben. – II. Rákóczi Ferenc szobrát 2004. november 26-án avatták fel a Vár sétányon, Rákóczi Erdély fejedelmévé választásának 300. évfordulóján. A szobor alkotója Pokorny Attila képzőművész, öntőmester Balogh József. A szobor elődje, Székely Károly szobrászművész alkotása, a Kossuth Lajos és az Arany János utca találkozásánál lévő parkban állt, melyet 1920-ban a románok ledöntöttek és összetörtek. /Fodor Sándor (S.): Szobrok a várfalak mentén. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Aranka György, a nyelvújító, Gecse Dániel orvos, Teleki Sámuel könyvtáralapító, Molter Károly, Sütő András, Kemény János, Székely János író, Bolyai Farkas és Bolyai János matematikus, Bernády György és Borsos Tamás városépítő, valamint Nagy Pál festőművész arcképe szerepel abban a kulturális eseménynaptárban, amelyet a Marosvásárhelyi Kulturális Központ adott ki a Communitas Alapítvány és a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatásával. A Marosvásárhely nevezetes személyiségeit ábrázoló naptárt bemutatták a Kultúrpalotában. A rendezvényre a szervezők a város magyar iskoláiból egy-egy tanulót, illetve pedagógust hívtak meg, akik az intézmény számára átvehették a kiadványt. Szepessy Előd, a kulturális központ elnöke elmondta, a naptárral Marosvásárhelyt, a város múltját, kiemelkedő személyiségeit szeretnék jobban megismertetni az iskolásokkal, egyúttal a szellemi hagyományok ápolását, továbbadását akarják támogatni. /Antal Erika: Kulturális naptár Marosvásárhelyről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

A nyelvművelésben és a tudományos élet szervezésében kiemelkedőt nyújtó Aranka Györgynek emléket állító egész alakos bronzszobrot az egykori Iskola, ma Aurel Filimon utca és a Nemzeti Színház által körülhatárolt, nemrég kialakított kis parkban helyezik majd el Marosvásárhelyen. Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság létrehozójának alakját megörökítő szobor felállításáról már döntött az önkormányzati képviselőtestület. A Bernády György Közművelődési Alapítvány által meghirdetett pályázatra négy szobrász jelentkezett: a bírálóbizottság októberi döntése értelmében a marosvásárhelyi Gyarmathy János készítheti el Aranka György szobrát. Nagy Miklós Kund, az alapítvány egyik kurátora szerint a szoboravatásra remélhetőleg júniusban sor kerül. /Király K. László: Agyagba öntött Aranka. Júniusra csúszhat a marosvásárhelyi Aranka-szobor felállítása. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep műgyűjteményének festményeiből, grafikáiból nyílt reprezentatív kiállítás. A hajdúböszörményi vendégeket a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány alelnöke, Nagy Miklós Kund köszöntötte. A mostani az alkotótábor első marosvásárhelyi bemutatkozása. /(nk): Hajdúságiak Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

„Marosvásárhelyi vagyok, itt születtem, itt nőttem fel, itt él a családom, itt szeretnék maradni továbbra is. Szeretem ezt a várost!” – mondta Borbély László fejlesztési miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje az RMDSZ Maros megyei szervezetének kampányindító rendezvényén. Marosvásárhelyen a román pártok összefogtak az RMDSZ, a szövetség jelöltje ellen. „A várost vissza kell adni a marosvásárhelyieknek, az RMDSZ ennek az esélynek a letéteményese” – fogalmazott Borbély. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: Meggyőződésem, hogy Borbély László meg fogja ismételni Bernády Györgyék teljesítményét, ha megadjuk neki az esélyt. Ilyen tudattal és önbizalommal kell nekünk gondolkodni, így kell útra indulni a Nyárádmentén, a Küküllőmentén, ahol a hűségesek jelentik a mércét. ” /Lokodi Imre: Markó Béla: hűségesek jelentik a mércét. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Bartók-emlékplakettet avattak a marosvásárhelyi Kultúrpalota emeleti előcsarnokában. Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész alkotása a Maros Megyei Tanács és a Bernády György Közművelődési Alapítvány közös kezdeményezésére, Csíky Boldizsár zeneszerző ötletéből kiindulva készült el. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Nagy Miklós Kund, az alapítvány kuratóriumának vezetője, valamint Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke leplezte le a plakettet, emlékeztetve arra, hogy Bartók Béla többször is járt Marosvásárhelyen, ahol koncertezett is. A találkozón bemutatták a Határtalanul – a Kárpát-medence múzeumai, Bernády-gyűjtemény albumot is. /Antal Erika: Mindenki zeneszerzője. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Május 22-én rendkívüli kiállítást nyílik a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Marosvásárhely építőjének, dr. Bernády György volt polgármesternek az emlékszobája melletti teremben a város szecessziós művészetét idézik fel, többek közt azokkal a restaurált ólomüveg ablakokkal, amelyeket politikai okok miatt vettek ki eredeti helyükről évtizedekkel ezelőtt. A Bethlen Gábort, II. Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és Ferenc József császárt ábrázoló ablakok a hajdani Városháza, mostani megyeháza nagy gyűléstermét díszítették. A festett üvegablakok a Kultúrpalota pincéjébe rejtve több mint 80 évig, a palota nagyterme bejárata fölötti domborművel együtt vártak a megújulásra. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnökének kezdeményezésére a budapesti Róth Miksa Emlékház szakemberei több hónapon keresztül restaurálták a szecessziós műalkotásokat, a budapesti főpolgármesteri hivatal mintegy 5 millió forintos támogatásával. Az üvegablakokat a megyei tanács visszatette volna eredeti helyére, azonban az épület tulajdonosa, a főispáni hivatal, Ciprian Dobre prefektus s diszkriminatív döntésével nem engedélyezte ezt. Az állandó kiállítást a Kultúrpalotában a megyei tanács támogatásának köszönhetően rendezhették be a szakemberek. /Róth Miksa remekei előkerültek a süllyesztőből. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Május 31-én Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház mögötti kis parkban felavatták Aranka György szobrát. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke elmondta: néhány éve fogalmazták meg, hogy Aranka Györgynek szobrot kellene állítani Marosvásárhelyen, aki kétszáz éve fogalmazta meg azt, ami ma is érvényes: mindannyiunk felelőssége ápolni a nyelvet. Nem véletlenül tart Aranka György szobormása könyvet a kezében. Marosvásárhelyen 1990-ben százezer magyar vonult az utcákra békésen tüntetni. Kezükben könyv és gyertya volt. Borbély László a népviseletbe öltözött széki fiatalok díszőrsége előtt Markó Bélával leleplezte Aranka György szobrát, Gyarmathy János vásárhelyi szobrászművész alkotását. Markó Béla hangsúlyozta, Aranka bebizonyította, hogy lehet a humán tudományosság fellegvárává tenni ezt a Pesttől és Budától távol fekvő kis várost. Hogy központtá lehet tenni a perifériát. Aranka György megteremtette főművét, a Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Gyarmathy János szobrászművészt segítői voltak Kiss Levente, Sánta Csaba és Szőcs Zoltán szobrászművészek, illetve Balogh „Cubi” József öntőmestert. /Nagy Botond: Aranka György visszatérte. Szoboravató Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

Pontosan száz évvel ezelőtt a városépítő dr. Bernády György polgármestersége idején rakták le az iskola főépületének alapjait – hangzott el Bálint István igazgató évnyitó beszédében szeptember 15-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium ünnepségén. 52 elemi, gimnáziumi és középiskolai évfolyamon 1090 diák kezdte el a tanévet ebben az iskolában. Az év során felújítják a kémia-, biológia- és kis fizikalabort, a sportpályát, s átadják a negyedik informatika-laboratóriumot, amelynek bútorzatát a szülői bizottság támogatásával vásárolták meg. /(bodolai): "Iskolába ment a jövő". = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Október 3-án Borbély László lakásügyi, középítkezési, területrendezési miniszter nyitotta meg Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Alapítvány tizedik kisebbségi szemináriumát. Az Együttélés – kétnyelvűség címszó alatt megrendezett, kétnapos találkozón az alapítvány elnöke arra is kitért, helyi szinten még mindig nem sikerült tudatosítani a multikulturalitás fontosságát. – Négy év alatt nem tudtuk meggyőzni a polgármestert arról, hogy egy utcanévtábla nem attól kétnyelvű, hogy az „utca” szót magyarul is feltüntetik rajta. A legnevetségesebb a Pavel Chinezu felirata. Erről az utcáról mindenki tudja, hogy Kinizsi Pál nevét viseli, és nem hiszem, hogy a jóérzésű román lakosságot zavarná, ha ez láthatóvá is válna. A miniszter nehezményezte: még mindig kevés az olyan közigazgatási intézmény, ahol magyar nyelvű táblák segítik a tájékozódást. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke az Európai Unió szemszögéből közelítette meg a multikulturalitás kérdését. – Az EU-ban 27 tagállam, 3 ábécé és 450 nyelv él egymás mellett. A kulturális sokszínűség az egyesült Európa olyan természeti adottsága, melynek védelme a kezdetektől prioritást jelentett az unió politikusai számára. Most, amikor a világ számos országában nyelvháborúk dúlnak, a soknyelvűség biztonságot és stabilitást jelent Európa számára – jelentette ki az elnök asszony, aki a továbbiakban az Európai Bizottság szeptember 18-i, A soknyelvűség Európa előnye és közös ügye című közleményére is kitért. Varga Attila parlamenti képviselő előadást tartott az anyanyelvhasználat jogi kereteiről. /Nagy Székely Ildikó: „A soknyelvűség biztonság” Szeminárium a kisebbségi létről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./