A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

Márc. 28-án Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi képzőművész plakátkiállítása. Damokos Csaba a kincses városban végezte a formatervezői szakot. Leginkább a sepsiszentgyörgyi színház előadásainak plakátjai fűződnek nevéhez. Damokos Csaba filmplakátjai a legutóbbi Budapesti Filmszemlén kedvező visszhangot váltottak ki. /Ördög I. Béla: Húsz vendégplakát a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (EMCSZA) máj. 3-4-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megszervezte a romániai magyar civil szervezetek tanácskozását. A IV. Civil Fórum 2002 A civil társadalom és az önépítkező intézményfejlesztés témájára összpontosított. Erre irányították figyelmüket az egyházi, gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, és szociális szekciók munkálataiban részt vevők, akiknek száma (közel 250) a szervezők szerint meghaladta az előző rendezvényekét. - A romániai magyarság várja a hiteles demokrácia térnyerését, miközben saját intézményrendszerét igyekszik hozzáépíteni a másokéhoz. A Kárpát-medencei magyarok egyenlő jogú és rangú polgárai lehetnek hazájuknak és Európának - mondotta Somai József. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője a magyarországi országgyűlési választások eredményei nyomán kialakult bizalmatlan hangulat eloszlatására elmondta: a magyar kedvezménytörvényt politikai beállítottságtól függetlenül mindenki elfogadta, nem annak tartalmáról, csak megvalósítási módszeréről folyt és tart a vita. Április 29-i adatok szerint a környező országokban összesen 333 329-en kértek magyar igazolványt (közülük 169 ezren Romániából), és 3700-an hozzátartozói igazolványt. Az önépítő intézményfejlesztés legfontosabb kelléke a cselekvőkészség. /Ördög I. Béla: Lezajlott a IV. Civil Fórum 2002. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Somai József EMCSZA-elnök szerint soha még ennyien Magyarországról nem vettek részt a Kolozsváron megrendezésre kerülő civil fórumon. Kötő József, az EMKE elnöke közölte, hogy 1432 önálló jogi személyiségként bejegyzett szerveződést tartanak nyilván, több mint 50 százalékuk a művelődés körében tevékenykedő testület. Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója Magyar szervezetek a Kárpát—medencében című adatbázis bemutatója nyomán mindenki láthatta az Agora Irodák működésének eredményét. /(Csomafáy Ferenc): IV. Civil Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Máj. 22-én Gheorghe Funar polgármester reagált a piros-sárga-kék utcai szemeteskosarak elhelyezése miatt kippattant közfelháborodásra reagált, melyből néhány nagy-romániás honatya sem maradt ki. Ha netán az új szemeteskosarakat is rongálás éri, tudni lehet, hogy "azt csak az RMDSZ-tagok és néhány elvetemült újságíró teheti" — jelentette ki. A közvélemény "ugyanúgy elfogadja majd ezt az újdonságot is, mint korábban a köztéri padok vagy utcai oszlopok megfestését." – közölte polgármester. Ördög I. Béla: Funar a trikolór szemétkosarak védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Tudomány és önismeret Erdélyben, 1990–2001 címmel első tudományos konferenciáját tartotta jún. 1-jén a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézete. Tonk Sándor fejtette ki véleményét a mai erdélyi tudományosság helyzetéről. Létezik erdélyi, magyar és egyetemes tudományosság, ezt pedig egységben kell elfogadni. Feladat: működtetni a tudományos műhelyeket, szorgalmazni az egységes erdélyi magyar tudományos munkát. Ugyanakkor elérkezett az ideje az anyaországi és az európai tudományos élettel való integrációnak. A kolozsvári születésű, New Yorkban élő és 95 éves kora ellenére ma is aktívan dolgozó dr. Óváry Zoltán immunológus professzor, a szakma elismert nagysága, szülei emlékére és az erdélyi magyar tudományosság iránti elkötelezettsége jeléül 21 ezer dollárt adományozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára. Részt vesz az egyetem nemzetközi védnöki testületének megszervezésében. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézetéről tartott ismertetőt. A tíztagú Tudományos Tanács által vezetett intézet célja az erdélyi magyar kutatási tevékenység elősegítése, a magánegyetemi hálózat nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása. Jelenleg a három színhelyen (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda) 40 oktatóval, 14 magánegyetemi hálózati kutatási program bonyolódik le. A külső kutatási programok száma 50, ezeken 137 személy (zömükben fiatalok) vesz részt. A doktori ösztöndíjprogram 57 személyt érint (30 Magyarországon, 1 Nyugat-Európában, 26 pedig itthon doktorál). A Scientia Kiadó eddig 6 szakirányban összesen 9 kötetet jelentetett meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés színvonalának erősítése érdekében vendégtanári program és szakkollégiumok működnek. Eszményük a teljes szerkezetű erdélyi magyar társadalom. A konferencia plenáris előadásokkal, szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: Megtartotta első konferenciáját a Kutatási Programok Intézete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

"Véget ért Mádl Ferenc köztársasági elnök romániai vendégeskedése. A román sajtó alig burkolt iróniával kiemelte, hogy tizenkét év óta ő az első magyar államfő, aki ellátogatott ide, miközben amerikai és más távoli elnökök bezzeg ugyanezt jóval hamarabb megtették. Ördög I. Béla újságíró szerint a Nyugat megrendelésére sebtében eljátszott, különben semmitmondóan üres kettős színjáték folyt le. Mindkét fél mondta a magáét. A kedvezménytörvény ügyében a magyar fél azt, hogy egy már megkötött nemzetközi szerződés akkor is érvényesnek tekintendő, ha utólag a másik megbánta az aláírást, a román fél pedig álláspontját ismételte a törvény szellemének "európaiasítása" érdekében. Jól sikerült a kötelező mosolygós-kézfogásos kirakati fotó, a nemzetközi diplomácia eseménynaptára alakítóinak munkaasztalán megtörtént a kipipálás. /Ördög I. Béla: Kipipálás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Kétnapos /okt. 19-20./ ünnepséggel emlékeztek meg Kolozsváron a Kőváry László Honismereti Kör évtizednyi fennállásáról. Kiss Margit, a kör vezetője bemutatta tevékenységük eddigi kiemelkedőbb eredményeit. A tíz év alatt sok előadást, belföldi és külföldi tanulmányutat, honismereti napokat tartottak. Állandó tagságuk 50 személyből áll. Társult tagjai a Magyar Honismereti Szövetségnek. Tízéves munkájukról programfüzetet jelentettek meg. Neves közéleti személyiségek előadásai hangzottak el, majd a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Kőváry László sírját, azután az Apáczai Líceumban kulturális műsorral folytatódott az ünnepség. A rendezvényen Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető igazgatója a körnek ajándékozta A magyarok krónikája című kiadványt, majd a Szarkaláb néptáncegyüttes lépett fel kalotaszegi táncokkal. Másnap az ünneplők Torockóra látogattak, ahol a település jellegzetes népi építészetével ismerkedtek. /Borbély Tamás, Ördög I. Béla: Tíz év a honismeret szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

""Még sosem mondtam ki, de most megteszem: az egyetlen megoldás, hogy Gheorghe Funar ne legyen többé ennek a városnak a polgármestere" - jelentette ki okt. 23-án Vasile Soporan prefektus a Kolozs Megyei Társadalmi Párbeszéd Bizottság rendkívüli ülésén. A prefektúra és a megye gazdasági-társadalmi életét irányító legfontosabb intézmények, illetve a szakszervezetek között periodikusan megtartandó találkozó egyik meghívottja Kolozsvár polgármestere volt, aki maga helyett azonban csak egyik beosztottját küldte el. A Társadalmi Párbeszéd Bizottság közleményben ad hangot véleményének a városban levő lehetetlen állapottal kapcsolatban. /Ördög I. Béla: Le kell váltani a kolozsvári polgármestert! Ülésezett a Társadalmi Párbeszéd Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

"Vita indulta a kivándorlásról a Szabadság napilapban. Több kivándorolt magyarországi vagy nyugat-európai olvasó elmarasztalta Ördög I. Béla Nem akarok vietnámi lenni /Szabadság, nov. 4./ című cikkét. Makkay József főszerkesztő megjegyezte: az itthonmaradottak véleménye is mérvadó lehet, hiszen végváraink csak addig állhatnak, amíg van, aki védje őket. /Makkay József: Vita a kivándorlásról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ Egy Stockholmban élő erdélyi szerint nem szégyen, hogy valaki eltávozott. Minden erdélyinek jogában áll ott élni, ahol akar, ahol jól érzi magát. /Kiss-Kalló László, Stockholm: Tisztelt Ördög I. Béla! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ Ördög I. Béla reagált az indulatos levelekre. Leszögezte: amikor már egy közösség fennmaradása válik kérdésessé, akkor teljes mértékben indokolttá válik, sőt kötelesség valamilyen formában fellépni az önző tömeges megnyilvánulás ellen. Erkölcstelennek tartja azt, hogy valaki a földgolyóbis bármely részéről adja a jótanácsot. Úgy tűnik, egyre "szégyellnivalóbb" fogalommá válik a magyarságtudaton nyugvó közösségi érzés. Helyébe "globalizált" szellemiségű, bármilyen feltétel közepette kizárólag az anyagiak után törtető, elemeikre széteső csoportok a hangadók. A hagymakupolás honfoglalás soha nem látott méreteket öltött, és hiányzik a magyarság összefogása. /Ördög I. Béla: A Házsongárdtól a tyúkszemig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Tudományos konferenciával emlékezett meg Kolozsváron, nov. 23-án a Protestáns Teológiai Intézetben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 143 évvel ezelőtt Kolozsváron megtartott alakuló ülésére. Az eseményen részt vett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csúcsvezetése, az erdélyi magyar tudományos élet legjava, jeles közéleti személyiségek és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Vizi E. Szilveszter MTA-elnök emlékeztetett az 1859-es alapító közgyűlésen gróf Mikó Imre szájából elhangzott célkitűzésekre. Mindnyájan a magyar nemzet részei vagyunk egy olyan kontinensen, amely nem az államok, hanem a nemzetek Európája - mondotta a szónok. Egyed Ákos elnöki beszámolójában az EME helyzetét vázolta. Jelenleg az EME 1346 rendes taggal, 90 alapító taggal, 1715 egyetemi hallgatóval, 70 ezer kötetes könyvtárral rendelkezik, de a sok tennivaló meghaladja erőforrásait és ezért számít az MTA támogatására. Az MTA és az EME együttműködési nyilatkozatot írt alá, amelynek tartalmát Szarka László kisebbségkutató ismertette. A cél a tudományos utánpótlás biztosítása, az intézményfejlesztés, a strukturális támogatás, a regionális kutatás fokozása, a könyvtárak és általában az infrastruktúra korszerűsítése, a könyv- és folyóirat-kiadások, valamint az erdélyi tudományosságon belüli együttműködés ösztönzése, egy akadémiai kutatóhálózat kiépítése. A továbbiakban előadások hangzottak el. Jakó Zsigmond, az EME tiszteletbeli tagja, a humán- és társadalomtudományok erdélyi helyzetét ismertette. Markó Bálint (EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke) a természettudományi kutatások lehetőségeiről értekezett. Brassai Zoltán marosvásárhelyi professzor az orvostudományi kutatások időszerű erdélyi kérdéseit tárta fel, Gyenge Csaba EME-alelnök pedig a műszaki tudományok jelenéről és jövőjéről fejtette ki véleményét. Az ülés Berényi Dénesnek, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökének üdvözlő zárszavával ért véget, amelyet Sipos Gábor olvasott fel. Délután a Házsongárdi temetőben leleplezték azt az emléktáblát, amely a Magyar Tudományos Akadémia itt nyugvó tagjainak névsorát tünteti fel, Bölöni Farkas Sándortól Csűrös Istvánig. A táblát állító Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, Gaal György, méltatta a sírkertben nyugvó magyar tudósok érdemeit. Ezután a konferencia a Protestáns Teológiai Intézetben öt szekció előadásaival folytatódott. /Ördög I. Béla: A magyar tudomány napja Erdélyben. MTA-EME együttműködési nyilatkozatot írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"

"Nov. 30-án Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei közgyűlését és a 2002-es esztendő díjainak átadását. Dr. Kötő József elnöki tájékoztatójából kiderült: jelenleg az EMKÉ-nek több mint 1500 bejegyzett egyesülete működik. Átnyújtották az EMKE 2002-es évi díjait. A kitüntetettek a következők: Maksay Ágnes (a tízéves Duna Televízió képernyőjére került erdélyi közművelődési tevékenységéért), László Csaba (az erdélyi magyar néptánckultúra minőségi megőrzésért), Incze László (kézdivásárhelyi múzeumalapító munkásságáért), Csanádi János (Újzerinden tanár intézményteremtő, több évtizedes közművelődési tevékenységéért), Orosz Pál József (zenei anyanyelvünk népszerűsítéséért, zenepedagógiai és székelyudvarhelyi karnagyi munkájáért), Szilágyi Ferenc (kolozsvári operaénekes a magyar operajátszás több évtizedes szolgálatáért), Hatházi András (kolozsvári színészi, drámaírói, művészpedagógiai tevékenységéért), F. Márton Erzsébet (nagyváradi színjátszásért), Danaliszyn József (gyergyói színjátszó az öntevékeny színjátszásért), Károly Sándor post mortem és Károly Zöld Gyöngyi (képzőművészet műveléséért és szervezéséért), Muckenhaupt Erzsébet (könyvtáros a nemzeti kulturális örökség feltárásáért), Ábrahám Zoltán (közművelődési és népfőiskolai szervezésért), Koós Ferenc (szellemi értékek megőrzéséért), Kiss Margit (kultúrapártolásért), Bálint Árpád (kultúrapártolásért), Kincses Emese (művelődési életben kifejtett minőségi tevékenységéért). /Ördög I. Béla: Átadták az idei EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Dec. 7-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg közgyűlését a Bolyai Társaság. Wanek Ferenc elnök visszapillantott az idén megalakulásának százharmincadik évfordulóját ünneplő kolozsvári magyar nyelvű egyetem történetére, majd az önálló állami magyar egyetem újjászületése érdekében 1990-ben alakult Bolyai Társaság tevékenységét elemezte. A Sapientia Egyetem sem oldja meg gondjainkat, hangsúlyozta. Jelenleg Romániában 111 felsőoktatási intézmény működik, és ezeknek fele állami tulajdonú, tehát az itteni magyarságnak is kijár egy ilyen egyetem. Wanek Ferenc az RMDSZ vezetőségét is hibáztatta az önálló állami magyar egyetem beindításának késlekedéséért, valamint azért, mert nem elég nyitott a civil szervezetek felé. A Bolyai Társaság a közös stratégia kidolgozása érdekében eredménytelen tárgyalásokat folytatott az Apáczai és az Illyés közalapítványokkal. A közgyűlés megszavazta az új működési szabályzatot. Ennek értelmében a Bolyai Társaság a jövőben egyszerűbben működik. Szilágyi Pál új stratégiát szorgalmazott, mert jelenleg a 25 ezer Romániában magyarul tanuló egyetemista mellett Magyarországon 3 ezer egyetemista tanul, akiktől nem remélhetnek hazatérést. Szerinte egyes szakterületeken az oktatási kapacitások túlméretezésével munkanélkülieket termelnek. A közgyűlés új, kilenc tagú választmányt jelölt ki. A régi-új elnök Wanek Ferenc, alelnökök Jung János és Péntek János, titkár Vallasek István. /Ördög I. Béla: A Sapientia sem oldja meg gondjainkat. Tisztújítás a Bolyai Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Bolyai Társaság közgyűlésén javasolta: ne az RMDSZ képviselje a felsőoktatási kérdéseket, hanem a Bolyai Társaságon belül működő és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel közösen létrehozott bizottság foglalkozzon az erdélyi magyar felsőoktatás problémáival. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: fölösleges a felsőoktatási tanács és a Bolyai Társaság közötti párhuzamosság, hatékonyabb lenne, ha az RMDSZ kellőképpen megbízna a civil szervezetekben. A tanácskozáson Péntek János, a BBTE magyar nyelvészeti tanszékének vezetője kifejtette, a politika kudarca, hogy a kezdetben kitűzött célokat nem sikerült megvalósítani, hiszen ma az önálló karok létrehozása is a politikumtól függ. "Fontos fórumokról szorították ki a Bolyai Társaságot, ami miatt a presztízse is csökkent - mutatott rá. - Álkonzultációkra hívnak meg minket, hogy legyen mit alibinek felhasználni." Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyekben illetékes ügyvezető alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy nem vehetett részt személyesen a Bolyai Társaság közgyűlésén. Nagy F. István furcsállotta a bírálatot, mert a Felsőoktatási Tanácsnak Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke is tagja. /Lázár Lehel: "Civilekre" bízzák az egyetem ügyét? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Ünnepi megemlékezést tartott dec. 14-én, Kolozsváron a Farkas Gyula Egyesület a kétszáz éve született legnagyobb magyar matematikus emlékére. A tudományos ülésen több előadás elhangzott Bolyai János munkásságáról, korszakalkotó felfedezéséről. Kiss Elemér marosvásárhelyi szakember Bolyai János az újabb kutatási eredmények tükrében című előadása a tudósnak a Teleki Tékában őrzött 14 000 oldalnyi, máig sem teljesen feldolgozott kéziratába engedett bepillantást. Benkő Samu az egyaránt kétszáz éve született Bolyai és Kossuth közötti hasonlóságokat vette számba. Az előadók között volt többek között Oláh-Gál Róbert (Csíkszereda), Toró Tibor (Temesvár), Weszely Tibor (Marosvásárhely). Megkoszorúzták a Bolyai János szülőházánál (Bolyai utca 1.) elhelyezett emléktáblát, valamint az ünnepeltnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületének udvarán található mellszobrát. Este az Állami Magyar Operában ünnepi előadásra került sor, 58 év, amely megrengette a geometriát címmel. Itt részletek hangzottak el Németh László, Tabéri Géza, Orbán Balázs, Lászlóffy Aladár, Kölcsey Ferenc, Babits Mihály műveiből. A műsor összeállítója Szőcs Géza volt. /Ördög I. Béla: Kétszáz éve született Bolyai János. Tudósok és művészek méltatták munkásságát Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Jan. 18-án Kolozsváron, az Apáczai Líceumban Lokális és regionális történelmek címmel rendezett konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztálya. Keszeg Vilmos szakosztályi elnök kifejtette, a konferencia céljául tűzte ki az 1990-től napjainkig megjelent helytörténeti művek számbavételét, a legújabb elméleti-módszertani szakirodalom megismertetését. Sok értékes előadás hangzott el. Az előadók között volt többek között Szabó Miklós, Sipos Gábor, Fleisz János, Bura László, Gaal György és Pál-Antal Sándor. A teremben kiállították a falumonográfiákat, helytörténeti munkákat és forráskiadványokat. /Ördög I. Béla: Helytörténetírási konferencia városunkban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Megalakulásának tizedik évfordulóján, jan. 22-én hivatalos magyarországi küldöttség látogatta meg az AGORA Információs Ifjúsági Iroda romániai központját. Petri Zsolt, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Hivatala Főosztályának helyettes vezetője, Szatmári Ildikó államtitkári tanácsadó és Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója egyúttal az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanáccsal tárgyalt. A magyar kormány néhány újdonságot akar bevezetni az anyaországban ösztöndíjjal középiskolai és felsőoktatási tanulmányaikat végző határon túli fiatalok megsegítésében. Azokat juttatnák pályázatokhoz, akik tanulmányaik befejeztével a szülőföldjükön vállalnak munkát. Erre vonatkozóan az érdekeltek előzetes szerződésben elkötelezik magukat erre. A felsőoktatás tekintetében fel szeretnék mérni, hogy milyenek az igények, és szükség esetén a részképzést is alkalmaznák. Ennek érdekében a Határon Túli Felsőoktatási Tanács egyeztetni kíván a Sapientia Alapítvánnyal, a többi itteni oktatási intézménnyel és az RMDSZ-szel. Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke elmondta: a magyar oktatási minisztérium most 1-2 évre kiterjedő átmeneti időszakban gondolkodik az ösztöndíjrendszer megreformálásáról. /Ördög I. Béla: Tízéves az AGORA Információs Ifjúsági Iroda. További, de átgondoltabb anyaországi támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Jan. 24-én a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány (HGKA), a Hungarian Language School Budapest és a Szabó T. Attila Magyar Nyelvi Intézet szervezésében Kolozsváron háromnapos tanácskozás kezdődött a romániai magyar nyelvi képzés megőrzésének lehetőségeiről. Pillich László, a HGKA ügyvezető ismertette a legutóbbi népszámlálás adatait: az erdélyi magyarság 35%-a él saját településén, 30% alatt szórványsorsban, 70%-uk él nemzetiségi kisebbségben. Kolozs megyét a legveszélyeztetettebbnek nevezte. Olyan stratégia szükséges, amely aktivizálja a már kiépült civil szervezetek hálóját. Az EU-s integráció felértékeli a magyar nyelvű kommunikációt, és alkalmazza a regionális és kisrégiós garanciák európai szemléletét. Koháry Ilona, a budapesti Magyarnyelv-iskola külföldieknek igazgatója szerint a Socrates program keretében esély van arra, hogy a magyart a veszélyeztetett kisnyelvek közé sorolva az EU komoly pénztámogatással tegye lehetővé Romániában mindenki számára annak oktatását. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta Kolozsvár rendkívüli helyzetét a maga 18,86%-os magyarságával. /Ördög I. Béla: Konferencia a magyar nyelvi képzésről. Kiútkeresés, nyugati segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Jan. 24-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Dávid Gyula bemutatta a politikus és irodalmár gróf Bánffy Miklós 1944 és 1952 között írt leveleit és naplóját tartalmazó Bánffy Miklós estéje /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetet. A kötet egy szétszakadt család tükörképe. Az öreg férj itt maradt, Bánffy Miklósné Váradi Aranka színésznő a budapesti Nemzeti Színház tagjaként élt a fővárosban, Katalin lányuk amerikai diplomata katonatiszt férjét követte Marokkóba, ahol fordítói-írói kvalitásai révén világirodalmi elismertségre tett szert. /Ördög I. Béla: Bánffy Miklós estéje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ Részben Katalin fordította angolra a Bánffy-trilógiát, melyet nemrég ültettek át francia nyelvre is. A Megszámláltattál - És híjával találtattál - Darabokra szaggattatol történelmi regényciklust az ötvenéves tiltás után a Polis Kiadó egy éve jelentette újra meg. /Gál Andrea: Levelek Bánffy Miklós estéjéről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./"

"A múlt hét végén a magyar nyelvi képzésről tartottak konferenciát Kolozsváron. A romániai magyarság 35-40%-a anyanyelvének használatában sérült, kulturális identitásában fokozottan veszélyeztetett. További legalább 3-400 ezer olyan nyelvvesztes, de a magyar származás tudatával még rendelkező ember is él a régióban, aki első, második vagy harmadik nemzedékbeli asszimilált. Szükséges tehát a magyar nyelvi és kulturális rehabilitációs képzési folyamat gyakorlatba ültetése, erre kell megoldást keresni. Egy másik konferencia Székelyföldön zajlott, amely főleg Hargita és Kovászna megyei középiskolás magyar diákok román nyelvoktatásának gondjaival foglalkozott. Szatmárnémetiben vajon hányan lesznek olyanok, akik a közös ügyért akarnak tenni valamit az RMDSZ kongresszusán? /Ördög I. Béla: Hozzáállások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"

"Több mint három éve kezdte el tevékenységét a Házsongárd Alapítvány, amelynek célja: minél többet megmenteni a házsongárdi sírkert még fennmaradt magyar történelmi értékeiből. Dr. Gaal György, az alapítvány ügyvezető elnöke szerint a Házsongárd a senki földjévé vált. Mindennapos a virág, és újabban az emlékművekről származó színesfémdarabok, kőfaragványok lopása. A visszaélések, az új bérlők ellenséges viszonyulása a múlt emlékei iránt hozzájárulnak a köztemető méltatlan helyzetéhez. A Házsongárd gyűjtésekből igyekszik régi kriptákat, síremlékeket felújítani, sírgondozást vállal. Sok fiatalt szeretnének a nyári turistaidényre idegenvezetőnek kiképezni, akik térképpel a kezükben elvezetnék csoportjaikat a legjelentősebb 30-40 sírhoz. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület évtizedek óta foglalkozik a fontosabb itteni, műemléknek minősíthető sírok felleltározásával, és a lista többszázasra duzzadt, de Romániában ma sincs műemléktörvény, amelyhez csatolni lehetne ezt a jegyzéket. Legutóbb, a Kuun Géza sírjáról ellopott bronzdarab kapcsán a rendőrök csak a vállukat vonogatták. Ez a tarthatatlan állapot nemcsak magyar szégyen, hanem egész Kolozsváré - mondotta dr. Gaal György. /Ördög I. Béla: Kolozsvár közös szégyene. Házsongárdi pillanatkép. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"

"Magyar történelmi emlékhelyek, szoborparkok kialakítását, valamint több jeles magyar személyiség szobrának elhelyezését javasolja az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közművelődési és egyházügyi bizottsága, olvasható közleményükben, amelynek aláírója Boldizsár Zeyk Imre, a szakbizottság tagja. A javaslatok között szerepel szoborparkok létrehozása, amelyek lehetséges helyszínéül a kolozsmonostori apátsági templom környékét, a Farkas utcai Romkertet, valamint a Magyar utcai Kétágú református templom cintermét jelölték meg. Az apátsági templomhoz tervezik Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg és Budai Nagy Antal (szóba kerülhet még I. Béla és IV. Béla király is) egész alakos vagy mellszobrát. A Romkertben szeretnék elhelyezni Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrát, azonban az első kolozsvári egyetem megalapítóját egész alakos szobor is megilletné. Ezt a tervek szerint a Farkas utcában helyeznék el, az Erdélyi Iskola képviselőinek szoborcsoportjával szemben. Szintén a Romkertbe szánnák Bocskai István, I. Rákóczi György, Apáczai Csere János, Kriza János, Kelemen Lajos és Kós Károly mellszobrát. A Kétágú templom cintermébe szintén szoborparkot terveznek, a magyar mártírok és az 1956-os áldozatok emlékére. Külön szoborjavaslatokkal is előáll a bizottság. Petőfi Sándor szobrát a volt Petőfi utcában, a Biasini szálló előtti kis parkba szeretnék elhelyezni. A Szent Mihály-templom vonzáskörzetébe képzelték el Márton Áron püspök szobrát, míg a Bocskai téri Nemzeti Színház elé Kótsi Patkó János, illetve Janovics Jenő mását tervezik. Tervbe vették ugyanakkor a Babes-Bolyai Tudományegyetem központi épületének udvarán található szoborpark kiegészítését az erdélyi magyar tudományos élet szellemi nagyságaival. Ott lenne a helye Brassai Sámuel polihisztornak, Szádeczky-Kardoss Gyulának, Románia első világháború utáni főgeológusának, valamint Kristóf György irodalomtudósnak. A bizottság szorgalmazza Bocskai István szülőházának külső emléktáblával való megjelölését, valamint a román nyelvű emléktáblák szövege valóságtartalmának alapos felülvizsgálatát. /Magyar történelmi emlékhelyeket! Szobrokat tervez az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

"Márc. 14-én zsúfolásig megtelt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc győzelmének százötvenedik évfordulójára meghirdetett ökumenikus ünnepélyen a kolozsvári Szent Mihály templom. A gyülekezet jelentős részét a fiatalság tette ki. A rendezvényen szólásra emelkedtek az erdélyi történelmi egyházak az RMDSZ küldöttei. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvény a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol sor került a Márciusi Fórumra, amelyen megalakították az erdélyi magyar önkormányzati testületet Kezdeményező Bizottságot. A Szent Mihály templomban a házigazda, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, pápai prelátus mondott liturgikus köszöntést. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy rendkívüli fontos a magyarság egységéért folytatott harc. Szabó Árpád unitárius püspök emlékeztetett arra, hogy 1848-at a történelem folyamán sokszor eltérő módon közelítették meg, pedig az "nemzeti önazonosságunk, kultúránk öröksége". Az evangélikus egyházat képviselő Kovács László Attila teológiai tanár után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök bibliai példával érzékeltette, hogy a körülmények fontosak, de nem meghatározóak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy az egység a közös cél hiányában nem jelent semmit. A közös cél az igazság kimondása. Ezután a gyülekezet átvonult a Farkas utcai református templomban tartott Márciusi Fórumra. A fórumot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Mint mondotta, az a tény, hogy a mostani fórumra a református templomban került sor, nem azt jelenti, hogy a református egyház bevonult a politikába, hanem azt, hogy az egyház nem hajlandó a kispadon maradni. A megosztottsággal őszintén szembe kell nézni, orvosságot kell rá találni, amíg nem lesz túl késő, fogalmazott a püspök. Egyre többen hangoztatják, hogy az RMDSZ csúcsvezetői nem a nép érdekeit, hanem saját vagyonukat és hatalmukat védik, mondotta a püspök. Azt várják el az egyháztól, hogy álljon be a sorba, parancsra teljesítsen, mert ha nem, nem kap állami támogatást. A Márciusi Fórum elnökségi asztalánál Czirják Árpád kanonok, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka, Tőkés László püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója foglalt helyet. Tőkés László kiemelte Mózes Árpád evangélikus püspök hozzájárulását a fórum sikeréhez, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Tőkés László is kitért az egyház politikai szerepvállalásának kérdésére, példaként említve László Dezső egykori Farkas utcai lelkészt, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik jeles képviselőjét és Márton Áron püspököt, aki mindig felemelte szavát az elnyomás ellen. Mint mondotta, nem az annyit hangoztatott széthúzás, megosztás a kulcsszó - nem kérünk a pártegységgé degradálódott nemzeti egységből. A püspök jelezte, hogy meghívták az összes RMDSZ-szervezetet. A püspök szerint a veszélyben levő egységet csak széles körű önkormányzati egységgel lehet megmenteni, és most ezt vállalták fel a történelmi magyar egyházak képviselői. Németh Zsoltnak, a Fidesz alelnökének a fórumhoz intézett üzenetét távollétében felolvasták. A magyar politikus a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvésének fontosságát hangsúlyozta, illetve a státustörvény megmentéséért szállt síkra. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy a kedvezménytörvényt egy magyar kormány ellenében kell megvédenie a Kárpát-medencei magyarságnak. A fórumon elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének a megalakításáról szóló határozatot ismertették. Ennek a testületnek lenne a feladata összehangolni a különböző autonómiaformák alapján kialakuló nemzeti önrendelkezést. E tanácsba András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, dr. Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, dr. Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vanek Ferenc és Vekov Károly került be, a 19 tag mellé a későbbiek során további tizenkettőt javasolnak. A fórum tanácsadó testületről és aláírásgyűjtési akcióról is döntött. Dr. Csapó I. József részletesen ismertette a célkitűzéseik megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket. Ennek értelmében Románia jelenlegi alkotmányának első szakasza ez lenne: Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam, hasonlóan sok más nyugati állam alaptörvényéhez. A következő szakaszok módosításával kell törvényes lehetőséget teremteni a különböző autonómiaformák kivitelezésére. Csapó szerint az önrendelkezést külön kerettörvény-tervezetben is le szeretnék tenni a román törvényhozás asztalára. További határozatok születtek a státustörvény védelmében, a kettős állampolgárság megteremtése ügyében, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról, illetve arról is döntöttek a résztvevők, hogy a következő fórum színhelye Szász Jenő polgármester javaslatára Székelyudvarhely lesz. A több mint háromórás fórum a Farkas utcai templom dermesztő hidegében példamutató higgadtságban telt el. Amint Tőkés László fogalmazott, az ellentábor mindent elkövetett, hogy a mostani rendezvényt lejárassa, az embereket megfélemlítse, azonban a kezdet mégis megtörtént. /Makkay József, Ördög I. Béla: A szakadás emberi bűn, az egység Isten csodája. Népes márciusi Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Márc. 21-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt, nyolcadik alkalommal rendezték meg a fiatal műszakiak tudományos ülésszakát, amelyre Erdély minden részéből érkeztek részvevők. A megnyitón, amelyen többek között jelen volt Kerekes Sándor megyei tanácselnök-helyettes és Cseh Áron konzul, előbb dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományos Szakosztályának elnöke méltatta az ülésszak célkitűzéseit: emelni az erdélyi magyar műszaki értelmiség szakmai színvonalát, ösztönözni a kutatási munkát, tudományos kapcsolatokat alakítani ki, művelni a magyar műszaki nyelvet. Dr. Egyed Ákos EME-elnök emlékeztetett arra, hogy intézményének minden szakosztálya támogatja a kutatómunka számbavételének fórumait. Tavaly első ízben rendezték meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című tudományos ülésszakot, együttműködési szerződést írtak alá a Magyar Tudományos Akadémiával. Dr. Csizmadia Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen nagy jelentősége van az anyanyelv művelésének: nem csak kommunikációs eszköz, de kultúra és gondolkodásmód hordozója is. Délután a részvevők három szekcióban összesen hetvennyolc előadást hallgathattak. /Ördög I. Béla: Fiatal műszakiak tudományos ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Az utóbbi években a könyvtárakban egyre kisebb a magyar könyvek száma, amihez az is társul, hogy némely helyeken már csak mutatóban találni magyar alkalmazottat. Kolozsváron a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár egyik elődjénél, a Ferdinánd Király Egyetem Könyvtárnál az 1935/36-os tanévben a személyzet összetétele: a 42 főből 10 magyar, a vezetőségben pedig az arány 7:0 - a románok javára. Jelenleg a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár 224 fős személyzetéből 25 magyar könyvtáros van. Az Octavian Goga Megyei Könyvtár könyvállományának mintegy 10 százaléka magyar nyelvű kötet, olvasóiknak pedig 8,2 százaléka magyar. A könyvtár személyzete 88 fő. Az újságíró kétheti várakozás után sem kapott választ arra, hogy közülük hány magyar nemzetiségű van. Pillich Katalin, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető titkára és a könyvtár vezetője szerint az állami könyvtárhálózat nem szolgálja ki a kisebbséget. A törvény nem írja elő, hogy milyen arányban legyenek az állományban román és nem román kötetek. A Heltai Gáspár Könyvtárnak 60 ezer kötete és 4800 olvasója van. /Ördög I. Béla: Kolozsvári magyar könyvek és könyvtárosok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Az Apáthy István Egyesület és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Öko Stúdium Társasága szervezésében márc. 28-29-én negyedik alkalommal tartják meg a Kolozsvári Biológus Napokat. A rendezvénysorozatot olyan harminc év alatti erdélyi magyar szakembereknek vagy leendő szakembereknek hozták életre, akik főleg Kolozsváron végezték tanulmányaikat. A cél: megtartani a kapcsolatot az aktívan kutató fiatalok és volt tanáraik között, valamint alkalmat szolgáltatni kutatási eredményeik bemutatására. /Ördög I. Béla: IV. Kolozsvári Biológus Napok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Márc. 29-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke levélben üdvözölte a közgyűlést. Elnöki beszámolójában dr. Egyed Ákos az EME 2002-ben elindított reformfolyamatát elevenítette fel: nőtt a tagság bizalma és érdeklődése, 429 rendes és 30 állandó taggal gazdagodtak, erősödött a belső rendtartás és munkafegyelem, elkezdődött a regionális kutatás és a korszerű informatikai adatbázis kialakítása. A tavalyi esztendő egyik legfontosabb eredménye az MTA-val megkötött együttműködési megállapodás volt. Ősszel hagyományteremtő szándékkal indult be az erdélyi Magyar Tudomány Napja. A közgyűlés meghallgatta és elfogadta Sipos Gábor főtitkári jelentését, Soó Tamás gazdasági tanácsosi beszámolóját, valamint Kerekes Jenő ellenőri jelentését. A közgyűlésen számos hozzászólás, javaslat hangzott el. Sipos Emese (Marosvásárhely) az Orvostudományi Értesítő című kiadvány várható beindításáról számolt be. Egyed Emese (Kolozsvár) nagyra értékelte az EMÉ-nek az irodalomtudományi kiadványok támogatásában vállalt szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának új tagjai: Antal Árpád, Tánczos Vilmos, Péntek János, Jakó Zsigmond (1. szakosztály); Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Molnár Géza (3. szakosztály); Vincze Mária, Vallasek Magdolna (4. szakosztály). /Ördög I. Béla: EME-reformtörekvések tudományos életünkben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Kolozsvár) Az EME taglétszáma 4963, 2039 rendes tag (ebből 1707 aktív. 332 nyugdíjas) 90 pártoló tag, 2739 egyetemi hallgató. /(Csomafáy Ferenc): Lezajlott az Erdélyi Múzeum Egyesület rendes évi közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./"

"Ápr. 13-ig fogadja látogatóit Kolozsváron a X. Kelet-Közép-Európa Vásár, amelyen többek között huszonkét magyarországi cég állította ki könnyűipari termékeit. Ápr. 10-én Magyar Partnerségi Napot tartottak, amelyről Ferenczy Tamás, a magyar cégek részvételét segítő Pécsi Fair Expo kiállításszervező és kivitelező kft. ügyvezetője kifejtette, hogy az üzletember-találkozó fontos volt. /Ördög I. Béla: Sikeres volt a Magyar Partnerségi Nap. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ápr. 12-én Kolozsváron tisztújító közgyűlést tartott a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Gaal György alelnök a tavaly elhunyt elnökre, Balogh Ferencre emlékezett, aki rendkívül gazdag szakmai-közszolgálati tevékenységet fejtett ki, és 1990 januárjában megalakította a KLMT-t. Starmüller Géza a kolozsvári, Bara István a szatmárnémeti, Keresztes Géza a marosvásárhelyi fiók tevékenységéről számolt be, amelyek munkájára rányomja bélyegét az anyagiak hiánya (idén emiatt nem osztják ki szokásos három emlékérmüket). A tisztújítás eredményeképpen a választmány tagjai: dr. Gaal György elnök, Maksay Ádám alelnök, dr. Kovács András második alelnök, Bara István harmadik alelnök, Asztalos Lajos titkár, Keresztes Lajos és Starmüller Géza választmányi tagok. /Ördög I. Béla: Megújulóban a Kelemen Lajos Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"

"A Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ápr. 14-i tisztújító közgyűlésén lezajlott választás nyomán három magyar vállalkozó került az igazgatótanácsba. Péter Pál (Energobit) az egyik alelnöki tisztséget szerezte meg, Mezei János (Autoworld) és Tótfalusi János (Robot Impex) pedig taggá váltak. Péter Pál rámutatott: az a tény, hogy három magyar tagja lett az igazgatótanácsnak, részben meglepetés, részben viszont természetes, mert nagyjából tükrözi a megye gazdasági életében a magyar vállalkozók jelenlétét. Péter Pál szeretné, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamaránál nyitott kapukat találnak. /Ördög I. Béla: Nyitottabb marketing bevezetése a cél. Beszélgetés Péter Pállal, a kereskedelmi kamara új alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"A státustörvényről tájékoztató Kolozs megyei irodáknak néhány hete új vezetője van, Konnert Ágnes személyében. A népszámlálás végleges adatait figyelembe véve az igénylések országos átlaga 26% volt, míg megyénkben ez csupán 23,43%-ot tett ki. Országos viszonylatban 372969 magyar igazolványt, 29758 diákigazolványt, 4380 pedagógusigazolványt és 337 oktatói kártyát bocsátottak ki, míg Kolozs megyében 28611 magyar igazolványt, 1987 diákigazolványt, 253 pedagógusigazolványt és 84 oktatói kártyát nyújtottak át tulajdonosaiknak. /Ördög I. Béla: Közömbösebb Kolozs megye magyarsága? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./"

"Ápr. 25-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai, valamint Műszaki Tudományok szakosztálya Kerpely Antal Emléknapot rendezett Kolozsváron. Dr. Kozma Erzsébet (Dunaújvárosi Történeti Klub) Kerpely Antal életéről szóló előadásában az 1837-ben Kürtösön született jeles személyiségről megállapította, hogy pályafutása példaértékű a tehetség és szorgalom, a kedvezőtlen körülmények közötti megoldáskeresés tekintetében. A vasolvasztó mérnök nevéhez fűződik a Vajdahunyadi Kohászati Üzemek, a Piski és Vajdahunyad közötti drótkötélpálya, a kudzsiri fémipari üzem megalapítása, és más fémipari létesítmények fejlesztése, számos szabadalom, kísérlet. /Ördög I. Béla: Kerpely Antalra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./"