Megjelent Beke Ernő A régi Kézdivásárhely képes levelezőlapokon, 1898–1968 /Ambrózia Könyvkiadó, Kézdivásárhely, 2004/ című könyve. A bevezető tanulmányt a kézdivásárhelyi születésű Olasz Gabriella doktorandus írta. Az ötvennégy éves Beke Ernő első kötetét tette le az olvasók asztalára. /(Iochom): Üdvözlet Kézdivásárhelyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Okt. 12-én Kézdivásárhelyen, a Vigadó kistermében bemutatták Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhelyről /Ambrózia Könyvkiadó/, című, helybeli képeslapokat megjelenítő, könyvét. /Iochom István: Üdvözlet Kézdivásárhelyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Kézdivásárhelyen rendezték meg a felső-háromszéki református kórusok találkozóját. A rendezvény a főtéren, Gábor Áron szobrának a megkoszorúzásával kezdődött. A református templomban a helybeli kórus mellett a bodoki, a baróti, a kalotaszegi Kőrösfő és kantai római katolikus templom énekkara lépett fel, összesen százhetvenöt énekes. A szervezők minden kórust Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhelyről című, képeslapokat bemutató könyvével ajándékoztak meg. /Iochom István: Református kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Beke Ernő kézdivásárhelyi gyűjtő évtizedek óta tartó gyűjtőmunkája most hozza meg gyümölcseit. Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhely­ről című, régi képeslapokat bemutató albuma sikertörténetnek bizonyult. A szerző új albumok kiadására készül. Gyűjteménye oly gazdag és oly sokrétű, hogy immár valóban egy egész nemzet, egy egész kultúra közfigyelmére érdemes. A sok-sok ezer összegyűjtött képeslapból most van előkészületben Kovász­na és Orbaiszék anyaga. /Magyari Lajos: A vállalkozás dicsérete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Szeptember 16-án őszi vásárral kezdődtek a nyolcadik alkalommal szervezett Kovászna Napok. Fellépett a kézdivásárhelyi és a kovásznai egyesített fúvószenekar, valamint a kézdivásárhelyi tanulók klubjának mazsorettcsoportja. Bemutatták Beke Ernő képeskönyvét, amelyben Kovászna egykori arcát illusztrálja korabeli fényképekkel, képeslapokkal. /Bodor János: Kovászna Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Bemutatták a kézdivásárhelyi Beke Ernő Üdvözlet Háromszékről című képeskönyvének második sorozatát, amely korabeli képeslapokkal illusztrálja Kovásznát és környékét. /(Bodor): A város, amely ma nem létezik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Május 23-án mutatták be Kézdi­vásárhelyen a Vigadó kiállítótermében Beke Ernő legújabb, Üdvözlet Orbaiszékről című, képeslapokat tartalmazó albumát. A megszállott gyűjtő második köny­vét – az első, Üdvözlet Kézdi­vásárhelyről 2004-ben az Amb­rózia Kiadó gondozásában je­lent meg – 2005-ben mutatták be első ízben. Bevezetőt mondott Kisgyörgy Tamás grafikusművész, a kötetet megjelentető Charta Kiadó igazgatója. Az orbaiszéki képeslapokat magyar nyelven bemutató kötet hamarosan német, angol és román nyelven is megjelenik. A képeslapgyűjtő jelenleg az Üdvözlet Sepsiszékről című kiadvány összeállításán dolgozik, majd a Kézdiszéket és Miklósvár­széket bemutató album következik. A nem mindennapos vállalkozást egy vaskos, Üdvözlet Háromszékről című album megjelentetése zárná. /Iochom István: Üdvözlet Orbaiszékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Augusztus 19-én nagyszámú helybeli, kézdiszéki és távolabbról hazalátogató vendég, valamint az anyaországi testvértelepülések képviselőinek jelenlétében tartották a kézdiszéki írók, költők felolvasóestjét Kézdiszentlélek művelődési házában. A rendezvényt Borcsa István, a művelődési ház igazgatója nyitotta meg, ezt követően pedig Kanabé Erzsébet a falu közművelődési múltjáról szólt. Dr. Borcsa János irodalomkritikus bemutatta Áros Károly sportújságírót, a Háromszék belső munkatársát, Bakk Pál szentkatolnai nyugalmazott tanítót, helytörténészt, Beke Ernő kézdivásárhelyi képeslapgyűjtőt, Fekete Vince kézdivásárhelyi költőt, írót, a Székelyföld főszerkesztő-helyettesét, Gáll Attila Kolozsváron élő költőt és szerkesztőt, Muszka Sándor Kolozsváron élő költőt, Sántha Attila kézdivásárhelyi költőt, a Moldvai Magyarság felelős szerkesztőjét, valamint Ráduly Béla kézdiszentléleki népi emlékírót, valamennyien felolvastak munkáikból. Közreműködött a kantai egyházi kórus, fellépett a Gergely Zoltán vezette helybeli Perkő és Borsika népi táncegyüttes. A művelődési ház felvette Petőfi Sándor nevét, nagytermében alkalmi kiállítás nyílt népművészeti alkotásokból, régi képeslapokból és amatőr alkotók festményeiből. /Dévai István: Felolvasóest Kézdiszentléleken (Kistérségek Napja). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

Több időszakos tárlatot nyitottak meg Kézdivásárhelyen a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmával a Vigadó Művelődési Házban. Kakas Zoltán, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója Esztelnekkel kapcsolatos fotóit állították ki. A Kézdiszéken élő, illetve onnan elszármazott képzőművészek impozáns tárlatán – amelyen a helybeli Vetró, Kosztándi és Sárosi művészcsaládokat többen is képviselik – festményeket, grafikákat, szobrokat és számítógépes grafikai programmal készült kompozíciókat lehet megtekinteni. A műalkotások zöme a magyarsághoz, a találkozóhoz kötődik: Vetró Bodoni Zsuzsa pasztellképein a perkői búcsú összetartó erejét érzékelteti, Kosztándi Jenő festményén a széttöredező harangokból ágyú körvonalazódik. A tárlat megnyitóján a Fórika Balázs által vezetett kantai kórus lépett fel. A földszinti kiállítóteremben a csernátoni népművészek munkáiból nyílt tárlat, a pincében pedig a Beke Ernő vezette Hobby cserebere-klub rendezett tárlatot. /Bartos Lóránt: A pincétől a padlásig. Kiállítások nyara Kézdivásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Ünnepi konferencia Kovásznán
A városiasodás útján 60. évébe lépő Kovásznán tudományos konferenciával kezdődött tegnap a Kovásznai Napok idei kiadása. Az eseményen jelen voltak Nagykanizsa, Pápa, Csenger és Gyula testvérvárosok küldöttei is. A szervezők 175 Kovásznán élő, 1952-ben született – tehát a várossal egy idős – polgárnak címeztek meghívót.
Lőrincz Zsigmond polgármester köszöntötte a meghívottakat, és kiemelte: megtiszteltetésnek érzi a feladatot, mely rá hárul eme jubileum kapcsán. Codrin Munteanu kormánymegbízott hangsúlyozta: büszke arra, hogy kovásznai, és Kovászna városiasodása tekintetében az elmúlt 22 évről beszélt. Simon István, a rendezvény elnöke-moderátora dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanárt kérte fel a bevezető tanulmány ismertetésére. Vetített képes előadásában Pozsony Ferenc arról beszélt, hogy mi okból késett a városiasodás Kovásznán.
Dr. Károlyi Attila nagykanizsai történész a székelyek és magyarok „apokaliptikus” különválását elemezte, dr. Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa vetített képes kovásznai fürdőtörténetével folytatódott a konferencia, majd dr. Enea Nicolae főorvos, a fürdőgyógyászok egyesületének elnöke ismertette a helyi gyógyászati adottságokat. Félperces néma tiszteletadással adóztak a résztvevők azon kovásznaiak emlékének, akik nem lehettek jelen az évfordulón, majd a hatvanéves meghívottak díszoklevelet és egy-egy szál szegfűt kaptak. Kádár Kata és Ambrus Ádám helyi diák szolgáltatta a zenei aláfestést, majd a szünet után folytatódott a tudományos előadás-sorozat. Adrian Căşunean archeológus az általunk Tündér Ilona Váraként ismert, több ezer éves erődítménynél végzett ásatások eredményeit ismertette, ezt követően Gyila Sándor a fürdőhelyi kutatások dilemmás vetületeiről beszélt, majd Beke Ernő bemutatta háromszéki képeslapgyűjteményeinek régebbi és újabb köteteit. Molnár János a kovásznai diákszínjátszás, Cseh Béla a helyi kórusmozgalom, Gazda István a kovásznai sportélet, majd Orbán Sándor ny. kultúrotthonigazgató a helyi kultúrélet történetét ismertette. Az előadások sorozatát Kádár Gyula villamosmérnök jövőbe mutató helyzetelemzése zárta. Gazda István javasolta a konferencia anyagának kötetben történő kiadását, erre a polgármester ígéretet is tett.(vox)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Üdvözlet Kézdiszékről
Ma 17 órakor mutatják be a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban Beke Ernő legújabb könyvét, az Üdvözlet Kézdiszékről című albumot a szerző, Kisgyörgy Zoltán, lapunk munkatársa és Kopacz Attila, a könyv kiadója jelenlétében.
A kézdivásárhelyi képeslapgyűjtő a céhes városról, Bálványosfürdőről és a felső-háromszéki falvakról készült képes levelezőlapjait gyűjtötte egybe. A sepsiszentgyörgyi ARTprinter Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet mintegy 450 képes levelezőlapot tartalmaz. Ezek mellett részleteket olvashatunk olyan alapmunkákból, mint Takács Zoltán Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, Orbán Balázs A Székelyföld leírása, illetve a Potsa József által szerkesztett Háromszék vármegye című emlékkönyvből. A szerző képaláírásait Kisgyörgy Zoltán Kézdiszék településeiről szóló írása egészíti ki. Beke Ernő – aki 55 000 képes levelezőlappal rendelkezik – azt sajnálja legjobban, hogy Kézdiszék településeiről nagyon kevés képeslap került elő, bár biztosan tudja, hogy 1940 után több ilyen készült – igaz, kis példányszámban, ezért elkallódtak. Elmondása szerint két év múlva kerülhet nyomdába a nagyszabású, kétkötetes, díszkötésű Üdvözlet Háromszékről című kiadvány, amely magába foglalná az eddig megjelent és az ezután előkerülő képeslapokat. Az Üdvözlet Kézdiszékről albumot Beke Ernőtől lehet beszerezni önköltségi áron a Gyűjtemények Házában, a kereskedelemben nem kapható.
(Iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Egy falatnyi Erdély...
A kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza adott otthont csütörtökön este az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány Egy falatnyi Erdély... (A Bit of Transylvania) kulturális vándorrendezvényének. Az egyórás előadás ízelítőt nyújtott az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetéről, valamint a közhasznú alapítvány szerteagázó tevékenységéről. A vándorkiállítás fotói és festményei pedig Erdély szépséges tájaira kalauzolták el a jelenlevőket.
A rendezvény házigazdája Beke Ernő volt, aki maga is társszerzője az alapítvány által idén februárban megjelentetett Egy falatnyi Erdély… című kortárs erdélyi antológiának, melyet eddig Németországban, Svédországban, Finnországban, Hollandiában, Ausztriában és Magyarországon, majd Erdély több városában mutattak be. A kézdivásárhelyi bemutatón Beke Ernő mellett három sepsiszentgyörgyi társszerző, M. Simon Katalin, Szente Csaba János és Ruszka Zsolt is jelen volt. A kötet születéséről Bálint László alapítványi elnök számolt be a nagyszámú érdeklődőnek. Az erdelyimagyarok.com közösségi portál 2009 végén jött létre azzal a szándékkal, hogy összehozza, összefogja az erdélyi magyarokat, bármerre is éljenek a világban. „Olyan hely ez, amely összeköt minket, és megerősít abban, hogy a határok ellenére együtt lehetünk, és nemcsak múltunk, de jelenünk és jövőnk is lehet közös. Oldalainkon folyamatosan jelennek meg a jobbnál jobb írások a közösség tagjainak tollából. Ez a könyv ennek az alkotómunkának az első gyümölcse” – hangsúlyozta az elnök. Azt is elmondta, hogy európai uniós pályázat révén az alapítvány márciusban háromhetes vándorrendezvényen, és -kiállításon mutatkozhatott be, vihetett magával falatnyit Erdélyről Nyugat-Európa magyar közösségeinek megtéve több mint tízezer kilométert szárazföldön, ezerötszáz kilométert pedig hajón. A könyv mellett válogatást mutattak be Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fotóművész székelyföldi felvételeiből. A nemzetközileg is ismert és elismert fotóművész negyven fotója villantotta fel a mai székely falu, a hagyományőrző közösségek életét, szokásait, értékeit. Ugyanakkor a tíz éve működő mezőbergenyei alkotótábor munkáiból is magukkal hoztak és állítottak ki festményeket.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Továbbra is támogatják a Demokrácia Központokat (Németh Zsolt Kézdivásárhelyen)
A kézdivásárhelyi EMNP vendége volt Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Zsigmond Barna Pál csíkszeredai magyar főkonzul és Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke társaságában érkezett a céhes városba.
Meglátogatták a helyi Demokrácia Központot (DK), a Beke Ernő-féle Gyűjtemények Házát, majd az EMNP székhelyén sajtótájékoztatón ismertették tapasztalataikat. Mindig megdobog a szíve, ha Kézdivásárhelyre érkezik, számára ez a legkedvesebb erdélyi város – vallotta be Németh Zsolt. Hosszasan értékelte a Demokrácia Központ tevékenységét: eredményesen működik, jelentős a hozzájárulásuk a honosítás megvalósításában, köszönet illeti egyedülálló munkájáért. Mint mondta, eddig 600 ezer friss állampolgára van Magyarországnak, folytatják a honosítást, fenntartják az anyagi forrásokat, el szeretnék érni, hogy ez a szám a következő négy évben elérje az egymilliót. Ehhez hatékony munkára van szükség, a Demokrácia Központok munkatársaival közösen kell megtalálniuk az utat a honosítás felpörgetéséhez. Kampányok jönnek, kampányok mennek, ezekben az időkben a politikumnak is ki kell nyilvánítania a konszenzust, az együvé tartozást – hangoztatta. Papp Előd az erdélyi magyarok legközelebbi barátjának nevezte Németh Zsoltot. A honosítás a nemzetegyesítést jelenti, ezentúl több időt kell ennek szentelni, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel – szögezte le. Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltségével kapcsolatban elmondta, jól haladnak az aláírások gyűjtésével, ma-holnap meglesz a kellő számú aláírás, a jelölt dossziéját kedden iktatják a bukaresti választási irodában. Kíváncsian várják az ezt követő eseményeket – fűzte hozzá. Az SZNT elnöke is támogatta aláírásával Szilágyi indulását, összeállt a közösség, mely elláthatja az erdélyi magyarság érdekképviseletét – hangoztatta. Johann Taierling felső-háromszéki EMNP-vezető elmondta, Kézdiszéken eddig hétezer személy kapott magyar állampolgárságot, de van, mit tenni, hiszen a kisrégióban hetvenezren élnek. Szombat estig gyűjtik a Szilágyi Zsolt indulását támogató aláírásokat, akit tudnak, személyesen keresnek fel, mások az EMNP székházában adhatják le kézjegyüket – számolt be. Újságírói kérdésre válaszolva Németh Zsolt elmondta: hamis az Index portál állítása, mely szerint tízezres nagyságrendben történtek volna visszaélések a honosítás kapcsán. Ha lett volna visszaélés, a magyar hatóságok felléptek volna ezek ellen – nyomatékosított. Kinek az érdeke a honosítás elleni támadás? – tette fel a kérdést. A feleletet a választási kampányban kell keresni, korábban a szocialista párt a „23 millió román” veszélyével próbált keresztbe tenni – mondta a politikus.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tanúként idézték be a rendőrségre (Fekete lobogók Kézdivásárhely főterén)
Beke Ernő és fia, Beke István Attila december 10-én kapta kézhez a rendőrségi idézést, hogy pénteken 12 órakor jelentkezzenek a kézdivásárhelyi rendőrség 23-as szobájában, ahol tanúként hallgatják ki a december 1-jei főtéri fekete lobogók kitűzését vizsgálva.
A városi rendőrség Mădălin Guruianu sepsiszentgyörgyi tanácstag, a Nemzeti liberális Párt helyi elnöke feljelentése nyomán indított bűnvádi kivizsgálást Románia nemzeti ünnepén a Gábor Áron tér több épületére kitűzött gyászlobogó miatt. Guruianu egyébként az Új Jobboldalt is feljelentette, mivel sepsiszentgyörgyi masírozásuk során szélsőséges jelszavakat skandáltak. Kézdivásárhelyen egy-egy fekete zászlót a Beke Ernő és fia, István Attila tulajdonában lévő épületre tűztek ki, a másik kettőt pedig az egykori szülészet homlokzatára, amelynek, tudomásunk szerint, Brassóban él a tulajdonosa, és nem adta előzetes beleegyezését a lobogók kitűzésére. 
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elkezdődtek a kihallgatások (Fekete lobogók Kézdivásárhely főterén)
A kézdivásárhelyi rendőrség bűnügyi osztályán tanúként hallgatták ki Beke Ernőt és fiát, Beke István Attilát a tulajdonukban lévő főtéri épületek homlokzatára december elsején kitűzött gyászlobogókkal kapcsolatosan.
A kézdiszentléleki Tamás Róbertet szintén beidézték a rendőrségre, de nem jelent meg. Az ő „bűne”, hogy ugyanazon a napon a Kratochvill-megemlékezésen fekete zászló volt a kezében. Őt a rendőrség videófelvételek alapján azonosította.
Mint megtudtuk, Beke Ernőt egy, fiát két órán keresztül vallatták, a jegyzőkönyvet mindkét esetben a rendőrség alkalmazottja készítette el. A rendőrség részéről ugyanazok a sablonkérdések hangzottak el: milyen anyagból készültek a fekete lobogók, ki rakta fel azokat a két főtéri ingatlan homlokzatára, Hargita megyéből kik vettek részt a volt hadapród iskola előtti megemlékezésen, és volt-e ott fekete lobogó. Beke Ernő és fia állta a sarat, nem tudták rájuk bizonyítani, hogy valami közük lenne a gyászlobogók kitűzéséhez.
Kiderült az is: december elsején a rendőrség és a csendőrség azért volt oly nagy készültségben, mert aznap délben a Kra­tochvill Károly mellszobra előtti megemlékezésen a csíkszeredai Csibi Barna is jelen volt, őt figyelték és örökítették meg a titkosszolgálatok videósai-fotósai. Beke Ernő és fia egyelőre tanúként szerepel a 2014/P/1656-os számú bűnvádi iratcsomóban, de ez még nem jelent semmit: mifelénk bevett szokás, hogy egyik napról a másikra a tanúból vádlott lesz.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Makovecz Imre grafikái Kézdivásárhelyen
A kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza 39. tárlataként nyílt meg szombaton délelőtt több mint száz érdeklődő jelenlétében Makovecz Imre grafikáiból és rajzaiból kiállítás.
A rendkívül értékes anyag A Magyar Művészetért Élőtárlatából dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díjrendszer elnöke által szervezett nem mindennapi székelyföldi vándorkiállítás révén jutott el Kézdivásárhelyre a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki állománya támogatásával. Gyergyócsomafalva és Gyergyóalfalu után Háromszéken csak Kézdivásárhelyen kerül közszemlére a huszonkilenc grafika és hét rajz.
Makovecz Imre (1935–2011) Kossuth-díjas világhírű építész életpályáját, Erdélyben, a Székelyföldön található templomait dr. vitéz Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus mutatta be, méltatta a magyar organikus építészet mesterét, aki már akkor nemzetegyesítésben gondolkozott, amikor sokan erről még álmodni sem mertek. Ifjú Gál Zoltán építész szakmai szempontból méltatta nagy elődje és példaképe munkásságát, aki élete során közel ötszáz épületet tervezett, aminek hozzávetőlegesen a fele épült meg. „A mester szerint az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá, és a kettő találkozása a mi világunk, a teremtett embereké, és nekünk az a dolgunk, hogy ezt a két világot összekössük” – mondotta a fiatal építész. Ezt követően vitéz Orbán Imre népművész, a Történelmi Vitézi Rend csíkszéki székkapitánya az általa fából elkészített Makovecz-mellszobor születéséről szólt, azt is beismerve, hogy soha nem találkozott a nagy építésszel. A mellszobrot alkotója és ifjú Gál Zoltán leplezte le. Vitéz Beke Ernő, a Gyűjtemények Háza tulajdonosa emléklappal köszönte meg rendtársa munkáját. A megnyitó végén dr. Szántó Bíborka, a BabeşBolyai Tudományegyetem adjunktusa Makovecz Imre írásaiból olvasott fel, Mike Bernadett, a Református Kollégium tizedik osztályos tanulója A megborjúzott ember történetét mesélte el. A tárlatmegnyitó a Molnár Józsiás-iskola zenetagozatos tanulóinak műsorával ért véget. A tárlat március 14-ig naponta 8–18 óra között ingyenesen látogatható. Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rendszerváltás és önszerveződés Kézdivásárhelyen (Együtt és külön)
Miben különbözött a rendszerváltás Kézdivásárhelyen a többi erdélyi városhoz viszonyítva? Mi a magyarázata annak, hogy a céhes városban nem volt lövöldözés, csupán két puska dördült el, az is véletlenszerűen? Ki tette tönkre a város nehéziparát? Milyen körülmények között jelent meg Erdély első magyar nyelvű újsága, a Székely Újság? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre próbált választ adni nemrég a Kosztándi Képtárban megtartott Rendszerváltás és önszerveződés Kézdivásárhelyen, 1989. december–1990. május című előadás és az Együtt és külön, illetve Az erdélyi magyarok önszerveződése (1989–1990) című tanulmánykötet bemutatója során Tóth-Bartos András történész.
Az est házigazdája Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke volt, aki elmondta: a kézdivásárhelyi eseményeket feldolgozó fiatal történész a rendszerváltáskor nyolcesztendős volt, ami meglátása szerint javára vált a tanulmánynak.Egyfajta távolságtartással, ugyanakkor szakmai tudással a háta mögött vizsgálta az eseményeket, akiket megszólaltattak a tanulmánykötetben, az akkori események fül- és szemtanúi, jó értelemben vett elfogultsággal tekintenek vissza a rendszerváltásra. A teremben is ülnek olyanok, akik aktív részesei voltak a történéseknek – hangsúlyozta a megyei önkormányzat vezetője, hiánypótlónak nevezve a fiatal kutatók által szerkesztett kiadványt, mely a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által 2010-ben indított kutatás eredményeként látott nyomdafestéket. Tóth-Bartos András történész a kézdivásárhelyi eseményeket foglalta össze, az időszakot megelőző és az azt követő korszakok történelmi, politikai környezetébe helyezve a tényeket. Elmondása szerint munkájában, az adatgyűjtésben, az akkori események résztvevőivel történt visszaemlékezések rögzítésében Miklós Katalin tanárnő és Bakk-Dávid Tímea újságíró volt segítségére. A történész vetített képes előadás során arról számolt be, hogy az 1989. december 22-ét megelőző napokban feszült hangulat uralkodott a városban, 22-én a gyárakból a főtérre kivonuló tömeg kirámolta az akkori pártszékházat és a két könyvesboltot, a diktátor könyveiből pedig máglyát raktak. Ugyanakkor megostromolták a volt milícia és Securitate székhelyét, a népharag áldozata lett egy rendőrtiszt, meggyújtották a bíróság földszintjén található telekkönyvi hivatalt. Kézdivásárhelyen a Vatra Românească nem talált reális támogatásra, Sepsiszentgyörgyön viszont igen.
Arról is beszélt, hogy tanulmányában a közigazgatás újjászervezésére fektetett hangsúlyt. Véleménye szerint a lincselést leszámítva csendesen zajlott a városban a hatalom átvétele, a Vigadóban megalakult egy ideiglenes vezetőség, itt működött az egyik központ. A másik a csavargyárban. Az új városvezetés már az első órákban hangsúlyt fektetett a közbiztonság megteremtésére, amelyben nagy szerepet vállalt a csavargyárban működő munkásőrség. Rövid időn belül megalakult a Nemzeti Megmentési Front helyi vezetősége Vincze Benjamin csavargyári almérnökkel az élen. A rendőrség kötelékébe csak olyanokat fogadtak be, akik nem kompromittálták magukat. Az intézményvezetők cseréje a céhes városban sem ment konfliktusmentesen – hangsúlyozta a történész –, többek között a kompetencia és a kontraszelekció kérdése is felmerült. Karácsony körül már a fideszes Németh Zsolt és Szabó Miklós, valamint David Campanale brit liberális demokrata politikus is a városba látogatott. A Vigadóban az első cenzúrázatlan előadás Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című darabja volt, a képzőművészek közül Sárosi Csaba grafikus állított ki elsőként Ceauşwitz címmel a letűnt korszakot megörökítő karikatúrákból. Országos viszonylatban elsők között alakult meg a Madisz, és a Székely Újság első, zöld fejléces száma december 23-án jelent meg. Az RMDSZ december 24-én a csavargyárban jött létre. Februárban Tőkés László püspök látogatott a városba és tartott ökumenikus istentiszteletet a Vigadó erkélyéről többezres tömeg előtt.
A könyvbemutatót követően az események akkori két aktív résztvevője, Jakabos Csaba, a csavargyár volt vezérigazgatója és Beke Ernő nyugdíjas tisztviselő elevenített fel egy-egy mozzanatot a rendszerváltás kézdivásárhelyi eseményeiről.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A fa szerelmese
Nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyílt meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában szombaton délelőtt a berecki Bodó Csaba fafaragó egyéni kiállítása, melyen negyvenhat munkát bocsátott közszemlére. A népművész Bereck, Sepsiszentgyörgy, Budapest, Tótkomlós, Hódmezővásárhely és Nyíregyháza után állított ki a céhes városban.
Fő témái közé tartozik a falusi élet, a kihalóban lévő népi mesterségek, a magyar történelem jeles személyiségeinek és a vidéken élők mindennapjainak a megörökítése. A Gyűjtemények Háza 38. kiállítását Beke Ernő tulajdonos nyitotta meg, majd Balogh András, a berecki művelődési központ igazgatója méltatta a népművész tárlatát. Közreműködtek a berecki Forizs testvérek, Barbara és Zalán, valamint Sárosi Réka tanuló. A tárlat július 4-ig tekinthető meg.
(iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kordokumentumok
Az idegen és a csillagösvény története
Csiby Károly Az idegen és a csillagösvény című háromkötetes regényét a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában a szerzővel együtt Salamon Ferenc magyartanár és Beke Ernő házigazda mutatta be péntek este.
Salamon Ferenc szerint a kordokumentumnak nevezhető regény nemcsak a szerző életrajzából ihletődött történet, hanem még sok más kisebbségi létben élő helyzetét ábrázoló mű is egyben, mivel kelet-európai sorskérdéseket feszeget. Nem az elmúlt évtizedek megmagyarázására és emberi tévedései kozmetikázására szánta a szerző, mondta Salamon, hanem kortárs énregény, amely megnevesíti a hatalom kiszolgálóit, küszöbsorsú emberek gáncsoskodásait.
Az idegenség érzetéről, az otthonkeresésről szól a regény, állapította meg a kritikus, akinek a szavait megköszönve Csiby kifejtette: az eddigi könyvbemutatói közül ezt az alkalmat nevezheti a legcsaládiasabbnak, annál is inkább, mert Székelyföldön érzi leginkább otthon magát. A kolozsvári születésű, sokáig Magyarországon, ma a Hargitán élő, 60 éves szerző a családi és történelmi háttér ismertetése után elmagyarázta, kisgyerek korától idegennek érezte magát a jelenben, hiszen úgy véli, hogy 1945-tel lezárul az az időszak, amelyet maradéktalanul el tud fogadni.
Jancsó Katalin
/Csiby Károly Az idegen és a csillagösvény /Ab Art, Pozsony, 2015/
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Faragott, festett történelem
A Kézdisárfalván élő és alkotó Szabó Ottó második alkalommal állította ki munkáit a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában – 2011-ben volt itt az első nagy sikerű tárlata – Elhallgatott történelmünk fába faragva és vászonra festve címmel.
A megnyitót szombat délelőtt több mint kétszáz érdeklődő jelenlétében tartották. Az alkotó autodidakta módon néhai Márton Béla Kossuth-díjas százhalombattai festőművésztől és az érdi Domokos Béla szobrászművésztől „leste el” az olajfestészet és a fafaragás titkait, őket tekinti a mai napig mestereinek. Szabó Ottó 2006-ban mutatkozott be munkáival a kézdivásárhelyi közönségnek először, amikor a Vigadóban állította ki válogatott festményeit, faragványait, egyedi stílusával felkeltve a látogatók érdeklődését. A Gyűjtemények Házában bemutatott alkotásai – ahogy a művész fogalmazott – a magyar nemzet elhallgatott történelmi eseményeiből ihletődtek, munkáinak fő témája a magyarok őstörténete, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az első világháború, illetve a napjaink falusi életéből elcsípett mozzanatok és vallásos jelenések. A kiállítót Beke Ernő, a Gyűjtemények Háza tulajdonosa, a tárlatot Németh Zoltán nagyborosnyói református lelkipásztor mutatta be. A kiállítás október 24-ig naponta 8–19 óráig ingyen látogatható. Jelen kiállítás az ötéves Gyűjtemények Háza 61. rendezvénye és 38. kiállítása. (iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Házkutatások és szimpátiatüntetés („Székely terrorista”-ügy)
Kedden este 23.20 órakor a Bukaresti Táblabíróság eleget tett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kérésének, és Beke István Attilát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi vezetőjét harmincnapos vizsgálati fogságba helyezte. Előzőleg – mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk – az igazgatóság a Román Hírszerző Szolgálattal közösen házkutatást tartott Beke István Attila lakásán és cégénél, és további kihallgatásokra Bukarestbe szállították. Hétfőn újabb házkutatásokat tartottak, ezúttal Kézdisárfalván. Tegnap délután spontán szolidaritási tüntetés zajlott Kézdivásárhelyen.
Nem csitul Kézdivásárhelyen a bukaresti tévéadók és a román titkosszolgálat által keltett „székely terrorista”-ügy. Három központi román tévéadó stábja a Gábor Áron téren tartózkodott tegnap, és azokra „vadászott”, akik Beke István Attila „székely terrorista” ellen nyilatkoztak volna. A fiatalember mellett szólók nyilatkozatát nem közvetítette az Antena 3 adó. Házkutatás Kézdisárfalván. Tegnap délelőtt Kézdisárfalván Szabó Ottó karatéedzőnél, amatőr festőnél jártunk. Nála és az egykori mustárosüzem helyiségében, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által bérelt teremben december elsején tartottak házkutatást Forró Fazakas Csilla, a kézdivásárhelyi bíróság elnöke által kibocsátott házkutatási parancs szerint. Onnan Hodor Istvánhoz ment az ügyészekből, rendőrökből és csendőrökből álló tizennyolc tagú különítmény. Szabó Ottó elmondta: december 1-jén reggel háromnegyed hatkor érkeztek meg a lakására. Két csapat volt: az egyik tagjai átugrottak a kapun, a többiek a lakásával szemben lévő szövetkezeti épület előtt várakoztak. Amint beengedte őket a lakásába, első kérdésük az volt, hogy igényel-e ügyvédet, amire Szabó Ottó nemleges választ adott. Elkezdődött a házkutatás, de nem mondták meg, mit keresnek. Mindent kihánytak a szekrényekből, a hátsó udvaron lévő pajtánál, a mangalicáknál is kutattak. A ház emeletén lévő műteremben is keresgéltek, elsősorban a festékeket tanulmányozták. Mindent lefilmeztek. Ezután az egykori mustárkészítő helyén bérelt karaté-edzőterem átkutatása – a HVIM székhelye – következett. „Nem állíthatom, hogy parasztul viselkedtek volna – hangsúlyozta Szabó Ottó –, megnézték a régi kardokat, ám semmit nem koboztak el.” Az edzőteremben még alaposabb házkutatást tartottak, de semmit nem találtak. Szabó Ottónak az volt a kifogása, hogy sáros bakancsokkal végigmentek a tatamin, és a tisztek vagy ügyészek közül senki nem szólt a csendőrkatonákra. Nem volt fegyver, nem volt robbanószer, de van egy parittyája – amit végül nem koboztak el. Szabó Ottó azt is elmondta, hogy a műteremben megtalálták a csontenyv- granulátumot, amit a vásznak alapozására használ. Azt hitték, hogy megvan a nagy fogás, de végül a tűzszerész megnyugtatta őket, hogy nem puskapor. A pácolóporokat is kibontották – azokról is azt feltétezték, hogy puskapor –, de nagy sajnálatukra kiderült, hogy nem az, amire gondoltak. „Semmit nem találtak, semmit nem koboztak el” – mondotta Szabó Ottó –, és akárcsak Hodor Istvánt, őt is el akarták vinni Sepsiszentgyörgyre, de miután valakit telefonon felhívtak és elmondták, hogy nem találtak semmit, távoztak a lakásából.
Túllőttek a célon
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere érdeklődésünkre elmondta: előző nap felhívta a kormánymegbízottat és a városi rendőrfőnököt, de egyikük sem tudott plusz információval szolgálni, ők is csupán csak annyit tudtak, amit a tévéállomások közöltek. „Messze túllőttek a célon – hangsúlyozta –, nem hiszem el azt, amit állítanak Beke Istvánról, nem létezik bomba, akkor mit tudott volna robbantani december elsején. Ha netalán mégis elkészült volna a bomba, én nem hiszem, hogy éppen szülővárosában robbantotta volna fel, saját honfitársait csak nem akarta megölni. Az időpont kiválasztása sem volt véletlenszerű, ha a titkosszolgálat tudott a bombáról, akkor a nemzeti ünnep előtt legalább egy héttel le kellett volna csapniuk rá, és nem november 30-án.” Az elöljáró szerint december elsején erődemonstráció történt, ami nem segíti elő a két nép közeledését: „Mi sem megyünk el március 15-én más városba ünnepelni, mindenki otthon ünnepel, nem értem, miért kellett máshonnan idehozni a románságot.”
Balázs Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke szerint tömegmanipuláció és diverzió történt Kézdivásárhelyen november 30-án. A háromszéki elnök azt kéri, hogy mutassák fel a terhelő bizonyítékokat, és ha nincs ilyen, engedjék szabadon Beke Istvánt. Éket ütöttek a magyarok és a románok közé – és ez sikerrel is járt – mondotta Balázs Attila. Hozzátette, békés úton követeljük az önrendelkezést. Az akció megfélemlítési kísérlet is volt a hatalom részéről, de tévednek, ez még jobban össze fogja kovácsolni a székelységet. Tortára járó csillagszórókkal és egyéb mesékkel szédítik a román közvéleményt ellenünk.
Félezren tüntettek Beke István mellett
A Facebookon közzétett felhívásra tegnap délután mintegy ötszázan gyűltek össze a Gábor Áron-szobornál. A spontán megmozdulás kezdetén többen vitába szálltak a helyszínen megjelent csendőrökkel, akik szerint a tüntetést nem engedélyeztették. Az egyre növekvő tömeg a városháza elé vonult, majd onnan egy fekete zászlóval az élen gyertyás felvonulásra indultak. Előbb a rendőrség, majd a bíróság és az ügyészség épülete következett, ahol Igazságot akarunk! Hazug román sajtó! Szabadságot Beke Istinek! Beke Isti! Engedjétek szabadon! Hazug hatalom! Beke Isti ártatlan! Hol van a bomba! Igazságot akarunk, terroristák nem vagyunk! Hazudik az RHSZ! Le a diktatúrával! Holnap is jövünk, és még többen leszünk! jelszavak hangzottak el. Visszatérve a Gábor Áron térre, az ott filmező Antena 3 tévé stábjának tagjai ellen fordult a tömeg, hazugnak nevezve őket. Beke Ernő, István édesapja köszönetet mondott a tömegnek, hogy kiálltak ártatlanul meghurcolt fia és a város becsülete mellett, abbeli reményét fejezve ki, hogy az igazság előbb-utóbb győzni fog. A spontán tüntetés a székely és a magyar himnusz közös eléneklésével, rendbontás nélkül ért véget. A résztvevők úgy váltak el egymástól, hogy ma ismét találkoznak a Gábor Áron-szobornál.
Kukában robbantottak volna?
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai egy október 10-ei összejövetelükön tervezték el, hogy a városközpontban Románia nemzeti ünnepén működésbe hoznak egy petárdákból összeállított robbanószerkezetet, amelyet a katonai parádé útvonalán egy szemeteskukában kívántak elrejteni – közölte a Mediafax hírügynökség ügyészségi forrásokra hivatkozva. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság a Bukaresti Táblabíróságnak eljuttatott kérésben közölt részleteket az állítólagos kézdivásárhelyi merényletkísérletről, amellyel elérte Beke István Attilának, a HVIM kézdivásárhelyi vezetőjének 30 napos előzetes letartóztatását. A gyanúsított állítólag azt mondta, a bombát úgy is fel tudja robbantani, hogy sem ő, sem családja nem lesz a városban. A Mediafax szerint megbeszélték, hogy a robbantáshoz egy új mobiltelefont használnak, amelyet aztán megsemmisítenek. A Mediafax úgy tudja, a Román Hírszerző Szolgálat október 23-án tett feljelentést a terrorizmus elleni igazgatóságom a HVIM helyi szervezete ellen. A titkosszolgálat ebben úgy fogalmazott, hogy a csoport tagjai „közvetlen kapcsolatban állnak a magyar szélsőséges Jobbik politikai alakulat és a magyar Alkotmányvédelmi Hivatal által terrorista jellegű szervezetként megbélyegzett Betyársereg” vezetőivel.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újabb tüntetés Kézdivásárhelyen
A „terroristavárosként” megbélyegzett Kézdivásárhelyen tegnap sem csitultak a kedélyek, a fő beszédtéma Beke István Attila esete volt. Tegnap már csak a Digi, Pro TV és az RTV1 stábja maradt a város főterén, és mondhatni, valamennyien objektíven tájékoztatták a közvéleményt az itt zajló eseményekről, tucatnyi polgár véleményét is kikérve. A harmincnapos előzetes letartóztatásra ítélt Beke István Attila brassói védőügyvédje élt a fellebbezési joggal, és védence nevében benyújtotta a kérést, aminek tárgyalását – értesüléseink szerint – tegnapra tűzték, de lapzártáig a Beke család nem kapott hírt arról, hogy milyen döntés született.
A HVIM a nemzetközi jogvédőkhöz fordul
Időközben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkbe. Abban többek között az olvasható, hogy „azokat, akik az elmúlt években kiálltak az autonómiáért, azokat a román állam megfélemlítette, lásd Csíkszereda lemondott polgármesterének az esetét. A házkutatással kapcsolatosan azt írják, hogy az ügyészek kibontatlan csomagokban petárdákat és csillagszórókat koboztak el. Elképesztő, hogy a román ügyészség és titkosszolgálat megszegi a román törvényeket, nem biztosítanak betekintést az ügybe, elhallgatják a valós tényeket és félrevezetik a közvéleményt. A HVIM az európai szervezetekhez, a nemzetközi jogvédőkhöz és a nemzetközi sajtóhoz fordul segítségért – áll a közleményben.
Kiss István ügyvéd a házkutatásról
Megkeresésünkre Kiss István ügyvéd a november 30-i házkutatásról és az ott történtekről elmondta: Beke István Attila cégének a székhelyére aznap 13.10-kor érkezett meg, ahol a hatóság emberei már jelen voltak, a bejárati ajtó be volt zárva, de az ügyvédi igazolvány felmutatása után beengedték. A házkutatás során különböző csomagolásban kisméretű petárdákat találtak, ezek származásáról Beke fel tudott mutatni iratokat, amiről meg nem, arról volt internetről rögzített beszélgetése, hogy érkeznie kell arról számlának és nyugtának. Egyetlen petárda sem volt törvénytelen úton beszerezve. Négy tortába helyezhető fényszóró is volt, amit lefoglaltak. Amikor az ügyvéd rákérdezett, hogy mi a vád Beke ellen, konkrét választ nem kapott, hiába kérdezte meg több alkalommal a házkutatás során. Később a könyvelési dokumentumokat kezdték átlapozni, és mindent rendetlenül hagytak maguk után. István felesége egy adott pillanatban kifakadt és megkérdezte, hogy miért nem mondják már meg, hogy mi a vád a férje ellen, mi a célja az egész házkutatásnak. Állítólag azt felelték neki, hogy terrorizmus, asszonyom. A lefoglalás kiterjedt Beke István számítógépeire is, a merevlemezeket szerelték ki a gépekből. A laptopjából is kiszerelték a merevlemezt – amiről azt kell tudni, hogy a közelgő gyermekkarácsony előkészületeit tartalmazta, és hiába kérték, hogy készíthessenek azokról másolatot adathordozóra, többszöri kérésre sem engedték, az volt a válaszuk, hogy hivatalos úton kell majd kérni. A cég működését teljes mértékben megbénították. Mindent kartondobozokba tettek és lepecsételtek. Nagyon fontos tudni azt, hogy sem az irodában, sem pedig az esztelneki edzőpályán tartott házkutatás során készült jegyzőkönyvek nem tartalmaznak bombára vagy merényletre utaló szót, megengedték, hogy Beke Istvánnal együtt elolvassák azokat. Utólag jött elő a sztori, hogy állítólag bombát akart készíteni. Az Esztelneken lefolytatott házkutatás során tüzetesen átvizsgáltak mindent, az alsó szintektől a padlásig, a mellékhelyiségeket is beleértve. Jogilag betartották a törvényt. Bombát nem találtak. A jegyzőkönyvben részletesen leírták a házkutatás lefolyását, de bombára utaló bejegyzés abban nincs. Mindaddig, amíg nem találtak nála bombát – hangsúlyozta az ügyvéd – vagy olyan elemeket, amiből a közösség életét veszélyeztető szerkentyűt lehetett volna készíteni, addig az ügyet szakmai etikával kellett volna kezelni, hiszen Beke Istvánt is megilleti az ártatlanság vélelme. Az ügyből nem szabad etnikai konfliktust kovácsolni. Amennyiben Bekét augusztus óta figyelte a titkosszolgálat, és ha látták benne a veszélyt, miért nem csaptak le rá hamarabb, miért időzítették a román nemzeti ünnep előtti napra a házkutatást? Az ügyvéd bízik abban, hogy Beke Istvánnak sikerül bebizonyítania ártatlanságát.
Ismét tüntettek
Tegnap 16 órakor az előző naphoz viszonyítva kétszer annyian gyűltek össze, mintegy ezer helybeli és környékbeli érkezett a Gábor Áron-szoborhoz, ahonnan először az Igazságot Beke Istvánnak! feliratú molinóval, magyar és fekete zászlókkal az élen, kezükben égő gyertyákkal a városháza elé vonultak, ahol azt követelték, hogy Bokor Tibor polgármester jöjjön közéjük, és álljon szóba velük. Az elöljáró abban az órában már nem tartózkodott a városházán. Ugyanúgy elmarasztalták Tamás Sándort is, aki nem állt ki Beke István mellett. Ma is itt vagyunk, igazságot akarunk! Beke Isti ártatlan! Igazságot Beke Istvánnak! Igazunkért harcolunk! Győzzön az igazság! Igazságot akarunk, terroristák nem vagyunk! Hazug román média! Hazudik a SRI! jelszavakat skandálva a tömeg elindult a rendőrség épülete felé. A csendőrség és rendőrség járművei mellett elhaladva a tömeg nemtetszését füttyszóval és huhogtatással nyilvánította ki. A tömeg a Gábor Áron térről a rendőrség épülete elé vonult, ahol tortára való fényszórókat gyújtottak meg, és azt kiabálták: Itt a bomba, itt a bomba! A rendőrség elöl továbbmentek a Dózsa György utcán a gyárak irányába, majd bekanyarodtak a Szabadság és Fecske utcába, ahonnan az Új utcán keresztül a Petőfi utcán folytatódott a felvonulás. A tömeg az Ojtoz negyedet is végigjárta, majd a Bălcescu utcán keresztül a bíróság elé vonult, ahol a Most vagy soha! Holnap még többen leszünk! Aki magyar, velünk tart! Gyertek velünk! Hazug, korrupt hatalom! Utcára, székelyek! Székelyföld, csatlakozz! jelszavakat kiabálták. A bíróságtól az ügyészség elé vonultak, ahol a For You Klub ellen is jelszavakat skandáltak. A főtérre visszatérve a szobor mögött felállított emelvényen Beke Ernő mondott köszönetet a tömegnek azért, hogy kiállnak fia ártatlansága mellett. Azt is javasolta, hogy másnap ne gyűljenek össze, csak szombaton folytassák a gyertyás tüntetést, de a tömeg nem fogadta el a javaslatát, ma is tüntetni akarnak. A tüntetés közös imával és himnuszaink eléneklésével rendbontás nélkül ért véget.
Lázár János, a magyarországi Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi, a terrorizmus témakörében tartott sajtótájékoztatóján újságírói érdeklődésre a „székelyföldi terrorvádról” úgy nyilatkozott: „valóban felmerül a koncepciózus eljárásnak a vádja”, hozzátette, „minden segítséget megadnak, amire szükség van”.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sepsiszentgyörgyön is tüntettek
Mintegy kétszázan gyűltek össze tegnap Sepsiszentgyörgy főterén, hogy a kézdivásárhelyi Beke István Attila szabadon bocsátását követeljék, illetve tiltakozzanak a titkosszolgálatok és a román média manipulációja, hazugságai ellen.
Az épülő főtéren összegyűltek közül többen székely zászlóval érkeztek, kék-arany karkötőt viseltek, néhányan csillagszórót gyújtottak. A politikusokat MPP-s vezetők, volt és jelenlegi néppártosok képviselték, RMDSZ-es vezető nem volt jelen az eseményen.
Az akciót A Magyarság Megmaradásáért Szövetség nevében kezdeményező Bedő Zoltán röviden ismertette a megmozdulás célját: a román hatalom packázásai ellen tüntetünk, azt üzenjük, hogy nem félünk, nem lehet megfélemlíteni bennünket, az igazság mellett kiállunk. Ma Bekét viszik el, holnap bárkire sor kerülhet – figyelmeztetett. A románságnak is üzent: ne dőljenek be a médiából áradó uszításnak, fogjunk össze az igazságért, és vessünk véget a gyűlöletnek, amit sötét erők, a Securitate utódszervezetei szítanak, hogy a zavarosban folytathassák üzelmeiket, és eltereljék a lakosság figyelmét a gazdasági gondokról, arról, hogy mintegy ötmilliónyian az ország határain kívül kénytelenek megélhetést keresni, valamint a korrupcióról, ami a hatalmi köröket behálózza. Bedő ismertette a felvonulás útvonalát is – ezen módosítani kellett, ugyanis a Román Hírszerző Szolgálat előtt nem szabad tüntetni –, a tömeg a Kézdivásárhelyen immár több mint egy hete zajló tüntetésekről ismert jelszavakat skandálva a Kossuth Lajos utcán menetelt, majd a prefektúránál állt meg, végül a törvényszék épülete elé vonult. Beke Isti ártatlan, Székelyföld, csatlakozz!, Hol a bomba?, Hazudik a SRI, Hazug román média, Korrupt román hatalom, Igazságot akarunk!, Aki magyar, velünk tart!, Engedjétek szabadon!, Terrorista SRI – skandálták a résztvevők. A felvonulást rendőrök, csendőrök biztosították, átmenetileg lezárták a forgalmat azokon a szakaszokon, ahol vonultak a tüntetők.
A főtérre visszaérve imával, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult a tüntetés, amely a kezdeményezők szerint mostantól naponta zajlik majd Sepsiszentgyörgyön is, gyülekező 16 órakor a főtéren. Engedélyt egyelőre e hét végéig kaptak, de jövő hét elején újabb kérést nyújtanak majd be – közölte Bedő.
A hetedik nap Kézdivásárhelyen
Tegnap délután folytatódott a tüntetés Kézdivásárhelyen. A több száz fős tömeg a megszokott útvonalon – Gábor Áron tér, rendőrség, bíróság, ügyészség és főtér – vonult végig, és a lapunkban már többször is közölt jelszavakat skandálta. Miután visszatértek a főtérre, a Gábor Áron-szobor mögötti pódiumon Bíró Levente tanító, Németh Loránd Csaba állatorvos, Tódor Előd képzőművész és Beke Ernő szólt az egybegyűltekhez, majd Németh Loránd Csaba felolvasta azt a magyar és román nyelven megírt petíciót, amelyet Klaus Johannis államelnöknek, Dacian Cioloş kormányfőnek és a két házelnöknek juttatnak el. Az ügyvédi kiadások fedezésére a múlt héten elkezdődött gyűjtés ezen a héten is folytatódik, és a Beke István Attila szabadon bocsátása céljából kezdeményezett aláírásgyűjtés is elkezdődött. A tegnapi tüntetés szokás szerint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
A bukaresti táblabíróság lapzártáig még nem tűzte napirendre a Beke István Attila előzetes letartóztatása ellen benyújtott fellebbezési kérést. (iochom)
Ezer lej adomány
Néhány óra alatt közel ezer lej gyűlt össze azon az adománygyűjtő akción, amelyet a Háromszéki Közösségi Alapítvány kezdeményezett az igazságtalanul meghurcolt Beke István Attila perköltségeinek fedezése és hazahozatala érdekében – tájékoztatott Bereczki Kinga, a HKA elnöke. Mint mondta, az adományozók között volt olyan nyugdíjas, aki két-három lejt tudott felajánlani, de akadt olyan is, aki Brassóból utazott Sepsiszentgyörgyre csak azért, hogy ily módon fejezze ki szolidaritását.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A tüntetés tizenharmadik napja
Ismét tüntettek Beke István Attila szabadon bocsátását követelve tegnap délután Kézdivásárhelyen. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi elnökét immár tizennégy napja tartják vizsgálati fogságban a bukaresti rendőrség fogdájában.
Tegnapra a tüntetők száma ötvenre apadt. Beke Ernő, István Attila édesapja fia és a család kálváriájáról szólva többek között azt mondta el: „kezdetben egy székely embert, annak családját tették fel az áldozati padra, majd következett városának és annak lakóinak a megbélyegzése, hogy majd messzemenően az egész székelységet terrorista népnek pecsételje meg a román hatalom”. Arról is szólt, hogy fia érdekében nemcsak Háromszéken és Hargita megyében, hanem Angliában, Magyarországon, Lengyelországban és Olaszországban is tüntettek. Bejelentette továbbá: hogy mától december 22-ig újabb egyhetes utcai tüntetésre kért és kapott engedélyt Bíró Levente és Varga Zsolt. A különbség annyi lesz, hogy mától lerövidítik az útszakaszt, a rendőrség épületétől nem mennek tovább, hanem megfordulnak, a bíróság és ügyészség érintésével térnek vissza a Gábor Áron térre. A Beke család kérésére már nem gyűjtenek pénzt az ügyvédi költségek fedezésére. A felvonulók menetelés közben és a három intézmény előtt a már megszokott jelszavak mellett újdonságként az Igazságos tárgyalást! és Le a kettős mércével! szlogeneket skandálták. A forgalmi rendőrök a felvonulás útszakaszán mindenhol jelen voltak, a civil ruhás rendőrök és a titkosszolgálat emberei a járdán követték a felvonulókat. A tüntetés tizenharmadik napja himnuszaink eléneklésével ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kétszázan az év utolsó tüntetésén (Kézdivásárhely)
A Beke István Attila szabadon bocsátását követelő szombati kézdivásárhelyi tiltakozáson mintegy kétszázan vettek részt, a helybeliek mellett vidékiek, Magyarországról érkezettek is. Ez volt a céhes városban tartott tüntetéssorozat idei utolsó rendezvénye.
A hatóságok által is jóváhagyott tüntetésen Igazságos tárgyalást! és Terroristák nem vagyunk! feliratú molinókat lehetett látni. Mielőtt a Gábor Áron-szobor környékén összegyűlt tömeg elindult volna a tiltakozó menetelésre, Beke Ernő, István édesapja szólt a tömeghez. Elmondása szerint nagyon bízott abban, hogy az év utolsó tüntetésén, december 26-án nem ő, hanem fia brassói védőügyvédje fog beszélni, és beszámol az általa képviselt peres ügyről. Sajnos, nem így történt – hangsúlyozta –, a bukaresti táblabíróság ahelyett, hogy alapfokon kitűzte volna a tárgyalást, újabb harminc nappal meghosszabbította fia előzetes fogva tartását, és nemcsak a karácsonyt nem tölthette családjával, hanem a szilvesztert is a bukaresti fogdában tölti majd, holott szabadon bocsátását is el tudták volna rendelni, hiszen nem jelent társadalmi veszélyt. Beke Ernő azt is elmondta, hogy az RMDSZ nagyon gyorsan elhatárolódott minden feltételezhető szélsőségestől, csak a Magyar Polgári Párt tagjai vonultak fel, a Minta ifjúsági szervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Jobbik ifjúsági tagozata pedig együttérzéséről biztosította a vármegyéseket. Kifejette: hisz fia ártatlanságában és abban, hogy előbb-utóbb az igazság győzni fog. Ezt követően az Igazságot Beke Istvánnak! feliratú molinóval az élen a kétszáz fős tömeg elindult az immár megszokott útvonalon – a rendőrség, bíróság és ügyészség épülete előtt megállva – Beke István Attila melletti jelszavakat skandálva, majd a főtérre visszatérve az esztendő utolsó tüntetése rendbontás nélkül, a magyar és székely himnusz közös eléneklésével fejeződött be. A következő tiltakozó felvonulást január 2-án, szombaton 16 órától tartják.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Titkos nyomozati iratcsomó? (Beke-ügy)
Beke István Attila brassói védőügyvédje, Dragoş Cristian Lică a hétfői fellebbezési tárgyalás napján, az ülés előtt alig öt percig tanulmányozhatta a nyomozati iratcsomót. Az ígéretek szerint az eddig összeállított dosszié másolatát holnap kapja kézhez, hogy a következő tárgyalásra alaposabban fel tudjon készülni – tudtuk meg tegnap Beke Ernőtől, István Attila édesapjától.
Azt is közölte, hogy az ügyvéd többször is kérte a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészeitől a nyomozati iratcsomót, de válaszra sem méltatták, nemhogy a rendelkezésére bocsátották volna. Beke Ernő tudomása szerint a tűzszerészeti szakértői vizsgálat eredményét az iratcsomó még nem tartalmazza.
Szőcs Zoltán fellebbezési tárgyalásának időpontját a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék január 8-án 9 órára tűzte ki. Szőcs Csongortól, Zoltán öccsétől arról értesültünk, hogy bátyjának valóban brassói védőügyvédje van, de nem Dragoş Cristian Lică, és kiléte egyelőre titok. Szombaton 16 órakor ismét utcára vonulnak a kézdivásárhelyiek. 
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Igazságos tárgyalást követelnek Kézdivásárhelyen
Az új esztendő harmadik kézdivásárhelyi szimpátiatüntetésén mintegy nyolcvanan vettek részt és fejezték ki szolidaritásukat a vizsgálati fogságban lévő Beke Istvánnal és Szőcs Zoltánnal szombat délután. A felvonulás előtt Beke Ernő, István Attila édesapja elmondta: több mint negyvenöt nap telt el 2015. november 30. óta, amikor fiát elvitték Bukarestbe kihallgatásra, majd őrizetbe vették és letartóztatták. Akkor beszéltek vele utoljára, azóta a hatóságok nem engedték meg, hogy felesége találkozhasson vele. Beke Csilla január 11-én több mint öt órát várt látogatási jogának érvényesítésére, de mindhiába, ez idő alatt az ügyész nem volt elérhető.
- Miért nem akar találkozni Csillával szemtől szemben, és miért kerüli a védelem ügyvédjét is? Annyi hét után még nincs meg a bomba, nincs meg a sajtó által sokat emlegetett húsz bomba? Miért hallgatnak a tűzszerészeti szakvizsgálat eredményével? Az elektronikus sziréna, a pukkanós petárdák, tortacsillagszórók, a feltételezett nappali robbantáshoz használható éjjeli távollátó, a vármegyés jelképek, a különböző szövegekből összemosott lehallgatások egyenletéből miként következik az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet? – sorolta a kérdéseket Beke Ernő. 
– Az ügyész, akinek támogatnia kellene az emberi méltóságot, az emberi jogokat, sorozatosan elutasítja a törvény által szavatolt látogatási kérelmünket. Egy mesterségesen gyártott vád előkészítése zajlik – vélekedett. Kivonulunk, és kiállunk az igazság mellett békésen tiltakozva, követeljük az igazságos tárgyalást a kettős mérce alkalmazása nélkül és a nevetséges bizonyítékok ellenében a két székely fiatalember azonnali szabadlábra helyezését.”
Ezt követően a felvonulók a szokásos útvonalon – rendőrség, bíróság, ügyészség – meneteltek, és a két fogva tartott vármegyés szabadon bocsátását követelő, hatalomellenes jelszavakat skandáltak. A sorban 25. tüntetés himnuszaink eléneklésével, rendbontás nélkül ért véget.
A következő megmozdulásra január 23-án 16 órakor kerül sor.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szorgos kezek energiája
Varrótűvel harcolnak hagyományainkért 
Kézimunkák a hagyomány nyomában címmel nyílt kiállítás Bagoly Erzsébet és Pászka Éva varrottasaiból szombat délelőtt Kézdivásárhelyen, a Gyűjtemények Házában, Beke Ernő házigazda „telt házat” köszönthetett. A falakon szebbnél szebb darabok képviselték az egyes tájegységeket, legalább huszonkét különböző stílust, technikát vehetünk szemügyre február végéig.
Fülöp Magdolna nőegyesületi elnök bevezetőjéből kiemelendő a gondolat, hogy a nem kevés energiát igénylő darabok elkészítéséhez a családi tűzhely melege, a gyerekek, unokák szeretete is hozzájárult. László Katalin a hímzés eredetét foglalta össze: már az ókorban is művelték Egyiptomban, Mezopotámiában, Kínában, római feljegyzésekben is az ázsiai őshazára utaló elnevezések szerepelnek. Európában a XI–XII. században kezdett terjedni, a népi hímzés csak később, az ipari forradalom után, végül Mária Terézia már a kötelező tárgyak közé sorolta. Legdíszesebbek mindig a menyasszonyi kelengye darabjai számítottak, ám a díszítésen túl gyakorlati haszna is volt a módszernek: a ruhadarabok kopásnak leginkább kitett részeit hímezték ki.
A kiállítók célja gazdag mintakincsünk megőrzése, a két hölgy mondhatni tűvel a kezében harcol a hagyományainkért. A hímzett darabok ma sem veszítettek értékükből, ellenkezőleg, most, amikor minden előre gyártott, „félkész”, külön megbecsülendő a gyönyörű darabokba fektetett rengeteg idő – zárta gondolatait a tárlatvezető.
Az esemény záróakkordjaként Beke Ernő emléklapot nyújtott át a kiállítóknak, Bagoly Anabella, Kertész Andrea, Handra Cintia és Pászka Melinda pedig szavalattal, illetve az alkalomhoz illő gondolatokkal gazdagították a megnyitót.
F. I. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az MVSZ elnöke is tiltakozott – Újabb tüntetés Kézdivásárhelyen
Szombat délután huszonhetedik alkalommal vonultak az utcára azok a kézdivásárhelyiek, akik a terrorvád miatt vizsgálati fogságban lévő Beke István Attila és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását és a bizonyítékok bemutatását követelik. A szimpátiatüntetésen mintegy nyolcvanan vettek részt. A rendezvényen Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Fuksz Sándor és Borsos Géza alelnök, valamint vitéz Hompoth Zoltán elnökségi tag is jelen volt, a magukkal vitt transzparensen magyarul és rovásírással a Velünk az Isten! Önrendelkezést a székely népnek! szöveget lehetett olvasni.
Beke Ernő, István Attila édesapja szólt az egybegyűltekhez. Elmondta: Létünk a tét! Évek óta egy visszarendeződési folyamat szenvedő alanyai vagyunk, azé, amely Victor Ponta és díszes társasága színre lépésével még jobban felerősödött, és sajnos bukásukkal sem ért véget, hanem azóta is napról napra fokozódik. Következményei súlyosak, és életünk minden területére negatív hatást gyakorolnak. Látván, hogy magyarellenes megnyilvánulásaik köreinkben nem váltanak ki általános felháborodást, hanem csak itt-ott tiltakoznak kisebb csoportok, vérszemet kaptak, és a kezdeti óvatosság helyett egyre durvább intézkedéseket foganatosítanak ellenünk.
Eltelt két hónap, és napról napra kérjük, követeljük, hogy mutassák fel a bombát vagy annak alkatrészeit mint bizonyítékot, tegyék a bíróság asztalára. Ez nem történt meg. Ha az egy napon át tartó házkutatás során sem találták meg, akkor milyen terroristavádról beszélhetünk? A tortacsillagszórókról vagy a 196 pukkantós petárdáról? Nevetséges vádak! Ezeknek a magyarellenes intézkedéseknek egyetlen jól meghatározott céljuk van: beolvasztásunk és/vagy elüldözésünk, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljanak tőlünk.
Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője lapunknak nyilatkozva arról számolt be: a vármegyések és a fogságban tartott fiatalok hozzátartozói azt sérelmezik, hogy amikor látogatásra vagy csomagátadásra került sor, mindkét esetben órákon keresztül várakoztatták őket, az iratcsomójukkal foglalkozó ügyész többszöri hívásra sem veszi fel a telefont, Szőcs Zoltánnal letartóztatása óta nem találkozhattak családtagjai. 
A védőügyvéd szerint az ő vádiratában nem indokolták meg, hogy miért tartják fogva. Ugyanakkor a küldött levelek el sem jutnak a fogvatartottakhoz, és ez fordítva is érvényes, az általuk írt levelek nem érkeznek meg a címzettekhez. Nemrég Szőcs Zoltán vissza akart küldeni a fogdából egy könyvet, amelybe be volt írva, hogy Boldog születésnapot, a könyvet a rendőrök lefoglalták és átadták az ügyészségnek, hátha kódolt írásról van szó. Egy keresztrejtvényfüzetet szintén elkoboztak ugyanazzal az indokkal, abban is kódolt szöveget véltek felfedezni. 
A szóvivő arról is tájékoztatott, hogy február 7-én Kézdivásárhelyen jótékonysági K1-es gálát szerveznek, amelynek bevételét a két fogva tartott vármegyés ügyvédi költségeinek a fedezésére fordítják. Ugyanakkor azt is elmondta: örömmel fogadták, hogy Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban a kézdivásárhelyi terrorügyet is érintette, és álláspontja szerint „a terrorizmus a legsúlyosabb vádak egyike, ezért különösen nagy a felelősségük a román hatóságoknak, hogy a gyanúsított jogait tiszteletben tartó, átlátható, az igazság kiderítésére irányuló eljárást folytassanak le”.
Patrubány Miklós elmondta: számára úgy tűnik, az egész ügy provokáció a román hatalom részéről, amelyet előre eltervelt szándékkal hajtottak végre. Értesülése szerint elkészült az ország régiósítási terve, amelynek során fel akarják szabdalni Székelyföldet. Erre próbálnak most jogalapot kreálni a párizsi terrormerényletek utáni hangulatban. Világszerte a legsúlyosabb a terror és a terrorizmus vádja, és ha a hatóságok ki tudják mutatni, hogy Székelyföld, ahol a székelyek és a magyarok tömbben élnek, terroristafészekké válik, azt fel kell darabolni, hogy a veszélyt eloszlassák, és ebben minden európai állam igent fog mondani, és támogatni fogja ebbéli szándékukat. 
Ezt a szándékot kell a világszövetség elnöke szerint leleplezni, ennek kell elejébe menni és a vármegyések számára igazságos ítélkezést követelni, egy percig sem feledve az ok-okozati összefüggést, és nagy hangsúllyal előtérbe helyezni a székely önrendelkezési követelést.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Merre tovább, székely nép? (Fórum és lapbemutató)
Quo vadis, székely nép? címmel tartott fórumot és lapbemutatót szombat este a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Fuksz Sándor és Borsos Géza alelnök, valamint vitéz Hompoth Zoltán elnökségi tag. Erdélyi körútjuk során a világszövetség által kiadott Magyarságtudományi Füzetek 26. számát mutatták be. Azt teljes terjedelmében a székelységnek szentelték, címe: Nemzet vagy nép a székelység, netán kisebbség?
A százoldalas kiadvány összeállítója és részben szerzője is Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnöke és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A füzet egyértelmű választ ad a címben szereplő kérdésre, és önálló népként határozza meg a székelységet, amely nép elválaszthatatlan része a magyar nemzetnek. A füzet részletesen taglalja a székelység mai, őrlődésekkel teli önrendelkezési törekvéseit is. Hátsó borítójáról megtudjuk, mit mondott a székelyekről Jókai Mór, Werbőczi István, valamint azt is, miként vall e népről a Székely-Magyar Világtalálkozó és maga a Székely Constitutio.
Beke Ernő házigazdaként köszöntötte a jeles vendégeket és az érdeklődőket, majd Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus arról beszélt, örül, hogy a Magyarok Világszövetsége felvállalta azt, hogy ez az anyag egy helyen legyen, és világszinten is közismertté váljon. Mike Bernadett tanuló tréfás székely mesét adott elő, majd Borsos Géza felolvasott egy 1918-ban Kézdivásárhelyen írt nyilatkozatot, amelyet az akkor megalakult Székely Nemzeti Tanács adott ki, és amelyből kiderül, hogy itt a nemes székely nemzet nevében tudtak még beszélni, és egyértelműen kifejtették, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni. Azt is megmagyarázta, hogy miért adták a fórumnak ezt a címet. Meglátása szerint a román hatalom stratégiai célpontja mindenekelőtt a székely társadalom szétzúzása, atomizálása, fiataljainak szétkergetése a nagyvilágban, mert akkor a többi nemzetrésszel nagyon könnyű lesz elbánni, hiszen a székelység az egyetlen ütközőpont, amit 1918 óta a mai napig nem tudtak megemészteni – hangsúlyozta Borsos Géza.
Fuksz Sándor felvidéki magyarként szólt hozzá a témához, saját tapasztalatából ismerve a helyzetet, amikor az elszakított területeken tevékenykedő magyar pártok nagyon ügyesen olyan kapcsolatba kerültek az illető ország vezető pártjaival és titkosszolgálataival, amelyektől vagy nem tudnak szabadulni, vagy örömmel, dalolva szolgálják őket, hangzatos szavakkal mondják, hogy céljuk az ott élő magyarság képviselete, de amikor azt látjuk, hogy pusztulunk, fogyunk, azt bizonyítja, hogy sajnos amit csinálnak, nagyon rosszul csinálják, vagy eleve nem az a céljuk. A felvidéki és az erdélyi magyarság, a székelység annyira meggyengült, hogy pár évtized alatt elveszíti jelentőségét és felmorzsolódik – hangsúlyozta Fuksz Sándor.
Sántha Attila kézdivásárhelyi költő, író, aki a füzetben a sokak által hamisítványnak vélt Csíki Székely Krónikáról értekezett, a dokumentumot nyelvészeti szempontól vizsgálta, és teljes határozottsággal állítja, hogy hiteles. Patrubány Miklós, a kiadvány főszerkesztője arról szólt, hogy a székelységről szóló füzet nem szerepelt a világszövetség kiadói tervei között, és pénz sem volt rá, de amikor kiadása szóba került, Fuksz Sándor vállalta, és elő is teremtette a kiadásához szükséges anyagiakat. Patrubány a székely rovásírásra hívta fel a hallgatóság figyelmét, majd a szerzők dedikálták a füzetet.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)