Népszavazás: menni vagy otthon maradni?
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő. Eközben nem minden RMDSZ-es politikus ért egyet a szövetség vezetésének álláspontjával, miszerint a Szociálliberális Unió (USL) és Traian Băsescu felfüggesztett államfő közötti konfliktusban nem foglalnak hivatalosan állást egyik fél mellett sem. Összeállításunkban RMDSZ-es politikusokat kérdeztünk a referendumról.
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – jelentette be csütörtökön a megyeszékhelyen Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Mint mondta, a három székely megyéért felelős kormánytagként fontosnak tartotta, hogy az ország vezetői a helyszínen értesüljenek a közösség problémáiról, a találkozó helyszíneként, mint Hargita megyei lakos, Csíkszeredát javasolta. A miniszter a július 29-i referendum előkészítését is ellenőrizte, mint mondta, mindent rendben talált. Sajtótájékoztatóján úgy értékelte, különleges politikai helyzetben van az ország, Traian Băsescu államelnök tisztségéből történő felfüggesztése alkotmányos módon történt.
„Kampány van, sértések is elhangzanak. Én bízom benne, hogy 29-én a szavazópolgárok nagy számban lesznek jelen a referendumon, és nagy számban fognak szavazni. Mindenkit arra kérek, hogy vegyen részt a népszavazáson, és belátása szerint szavazzon” – mondta Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Borboly: otthon kell maradni!
Ennek az ellenkezőjét vallja viszont Borboly Csaba, a Csík területi RMDSZ-szervezet és a Hargita Megyei Tanács elnöke. „Az erdélyi magyaroknak otthon kellene maradniuk a július 29-ei referendumon” – vallja Borboly Csaba, akit többszöri megkeresésünkre sem sikerült elérnünk. A politikus viszont korábban a Maszol.ro portálnak úgy nyilatkozott, a nemzeti liberálisok, illetve a szociáldemokraták „padlóra kerültek”, „szétverték magukat” az államfő felfüggesztésével, illetve azzal, hogy Brüsszel nyomására meghátrálni kényszerültek a referendumtörvény ügyében.
Borboly szerint az USL-nek nem lesz 70 százalékos parlamenti többsége az őszi választások után, s akkor az RMDSZ újra a mérleg nyelve lehet. Mint leszögezte, Erdélyben az USL az RMDSZ politikai ellenfele, hiszen ők foglalták el azokat az önkormányzati tisztségeket, melyeket korábban az RMDSZ töltött be. Borboly szerint ugyanakkor az RMDSZ-nek nem kell részt vennie a „Dâmboviţa-parti bokszmeccsben”, nem kell bírói szerepet játszania.
A székely politikus továbbá arról is beszélt, hogy nem tud kiállni olyan politikusok mellett, mint Crin Antonescu, aki megbuktatta a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét, aki hatalomra kerülése után hetente kisebbségellenes és demokráciaellenes döntéseket hozott. „Ha most Traian Băsescu leváltása mellett kampányolnék, akkor azt a Crin Antonescut támogatnám, akit nem tudok támogatni” – összegzett Borboly Csaba
Eckstein újfent Băsescu mellett
Eközben a korábban az államfő tanácsosaként tevékenykedő Eckstein-Kovács Péter egyértelműen leszögezte lapunk megkeresésére, hogy ő Traian Băsescu felfüggesztése ellen fog szavazni. „Alapvetően helyesnek tartom az RMDSZ lelkiismereti szavazást javasló döntését, hiszen a magyar közösségen belül is a megosztottság uralkodik, kár lett volna a 2007-es hibát megismételni, amikor a szövetség egyértelműen az államfő leváltása mellett foglalt állást, ugyanakkor most Băsescu felfüggesztése során is súlyosan megsértették a jogállami gyakorlatot” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus.
Hozzáfűzte: egy nemzeti kisebbség számára az a legfontosabb, hogy a törvényesség és a jogállamiság ne sérüljön. Mint részletezte: nem kívánja tagadni, hogy az államfő követett el hibákat, de meglátásţban nem történt olyan súlyos alkotmánysértés, amely indokolná a felfüggesztését. Eckstein-Kovács szerint ugyanakkor a szavazástól távolmaradás nem követendő út, hiszen az ember akkor teljes jogú állampolgár, ha elmegy szavazni. Mint ismeretes, Eckstein-Kovács Péter korábban lelkiismereti okokból mondott le államtanácsosi tisztségéről, mert nem értett egyet Băsescu verespataki bányaberuházást támogató politikájával.
Antal Árpád kimaradna ebből a játszmából
Az államelnök leváltására kiírt referendumon „dupla vagy semmi” játszmát kezdett a két román politikai pólus, egyik oldalon a Szociálliberális Unió (USL), a másik oldalon pedig a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi elnöke hangsúlyozta, az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy ebben a játszmában részt vegyen, egyik vagy a másik oldalon elkötelezve magát, hiszen ha a „semmi” változat jön be, akkor képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság.
„Az egyetlen helyes döntés, az egyetlen járható út, ha a magyarok lelkiismeretére bízzuk, hogy elmennek vagy sem szavazni a referendumon, mint ahogy azt is, hogy az államfő menesztése ellen vagy mellette foglalnak állást. Az államfő menesztéséről szóló parlamenti szavazás kapcsán is úgy gondoltam, nem szabad egyértelműen állást foglalnunk sem Traian Băsescu felfüggesztése ellen, sem mellette” – szögezte le Antal Árpád.
Szavazás, lelkiismeret szerint
Hasonlóképpen amellett foglalt állást, hogy el kell menni szavazni Frunda György Maros megyei RMDSZ-es szenátor is, igaz, ő nem árulta el hogyan szavaz, s az erdélyi magyarságnak is azt tanácsolja – akárcsak a szövetség által kiadott hivatalos állásfoglalás –, hogy voksoljanak lelkiismeretük szerint. Mint kérdésünkre leszögezte, csak annak erkölcsi alapja, hogy felelősségre vonja a politikust, aki elmegy szavazni, így szerinte az nem lehet megoldás, hogy érvénytelenítjük a referendumot, azzal, hogy nem lesz elég résztvevő.
„Az RMDSZ-re nagy nyomás nehezedett, és nem volt elég idő, hogy kialakulhasson a konszenzus ebben a kérdésben. A különböző tisztségviselők, a különböző régiók képviselői másként látják a kérdést: van, aki azt mondja, Băsescu államelnököt mindenképpen le kell váltani, hiszen az elmúlt években alkotmányellenes volt a magatartása, mások viszont azt nézik, ki kerülne a helyére, hiszen Crin Antonescunak több magyarellenes megnyilvánulása volt. És valójában ez az erdélyi átlag magyar dilemmája is” – fogalmazta meg Frunda György.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke sem látja másképp a helyzetet. Megkeresésünkre leszögezte, minden felelős erdélyi magyar politikus csak arra buzdíthatja az erdélyi magyarságot, hogy minden választáson legyen ott, hiszen „nem tehetünk úgy, mintha nem Romániában élnénk, mintha az itt meghozott döntések bennünket nem érintenének”. Szabó szerint arról, hogy az emberek miként szavazzanak, a közéleti szereplők csak a személyes véleményüket közölhetik, nem a szervezeti állásfoglalást.
„Nehéz meggyőzni a köztisztviselőket vagy a pedagógusokat, akik megélték a drasztikus fizetéscsökkentést, hogy támogassák az államfőt, ám a demokratákkal is nehéz elfogadtatni a jelenlegi állapotokat. Éppen ezért mindenkinek saját szubjektív véleményét és értékrendjét kell előtérbe helyeznie a döntéskor” – vallja Szabó Ödön, aki szerint az a legjobb döntés, ami a jelenlegi politikai válságot minél gyorsabban lezárja. „Az államelnök és a miniszterelnök egyértelművé tették, hogy nem tudnak együtt dolgozni, így a legjobb, ha véget vetünk a krízisnek. Az elmúlt három hétben elszabadult az euró, a dollár árfolyama, drágult az üzemanyag, ez senkinek, az erdélyi magyarságnak sem jó, ennek az állapotnak kell véget vetni” – szögezte le Szabó Ödön.
A Szatmár megyei RMDSZ a választókra bízza, hogy az elnök menesztése mellett vagy az ellen szavaznak. „Mind a központi, mind helyi szinten sokszor és sokan elemeztük a politikai helyzetet az RMDSZ-en belül – részletezte érdeklődésünkre Őri-Pákay Franciska, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. – Mindig vannak pró és kontra érvek, amelyek súlyától függ, hogy a mérleg melyik oldalra billen majd el a döntéshozatalnál. Mindig arra biztatjuk – személy szerint én is – a választókat, hogy éljenek jogaikkal, menjenek el szavazni, hiszen ez a legalapvetőbb módja a vélemény kinyilvánításának. Megszokhatták eddig, hogy kidolgozott stratégia melletti voksra biztattuk a magyar választókat. Most azonban – hangsúlyozom, hogy az aktuális helyzetet figyelembe véve – úgy gondoljuk, hogy az a leghelyesebb, ha a Szatmár megyei magyar választópolgároknak azt javasoljuk, hogy július 29-én a szavazófülke magányában döntsenek belátásuk és lelkiismeretük szerint”.
Băsescu mellett az EMNP és az MPP
Az RMDSZ állásfoglalásától eltérően a másik két romániai magyar politikai alakulat – mint arról beszámoltunk – Traian Băsescu államfő felfüggesztése ellen foglal állást. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar közösséget megosztja Traian Băsescu személye, a felfüggesztett államfőnek hívei is, ellenségei is vannak a közösségben, s mindenkinek nagyon pontosan kialakított véleménye van a leváltásról. „Úgy gondoljuk, hogy az erdélyi magyar emberek képesek racionálisan dönteni ebben a kérdésben, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson. Mi nem fogunk senki mellett és senki ellen kampányolni” – összegezte az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke eközben úgy véli, nem a román pártok belügye, hanem valamennyi romániai polgár ügye, hogy mi történik az országban.
Szerinte becsületes ember csakis a balliberális hatalom jogállamiság elleni támadássorozatával szemben foglalhat állást. „Nem valamely politikai erő ellen vagy mellett kell kiállni, hanem a megengedhetetlen praktikákat kell elutasítani” – jelentette ki az EMNP elnöke. Toró szerint a június 29-i népszavazás arról fog szólni, engedi-e a nép, hogy „a szociálliberális boszorkánykonyhákban kifőzött praktikák intézményesüljenek”. Ha igen, Toró szerint „posztkommunista restauráció” alakul ki, és hosszú időre elszigetelődik Románia. Az említett restauráció lényegét úgy fogalmazta meg, hogy „az ügyeskedőknek áll a zászló, és a törvénytisztelő ember rosszul jár”.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is az államfő tervezett leváltásának a módszerét kifogásolta. Szerinte a leváltás irányába tett lépések „a jogállamiság megkérdőjelezését és a demokratikus berendezkedés megingását” jelentik. „Féltem az erdélyi magyar nemzeti közösséget, ha egy ilyen Romániában kell megélnünk a hétköznapjainkat” – jelentette ki Szász Jenő.
Az MPP elnöke azt is hozzátette, hogy Traian Băsescunak a megszorító intézkedésekben vállalt aktív szerepe negatív üzenetet is hordozott, és ez az államfő népszerűségvesztésével járt. Szerinte azokra az emberekre is gondolni kell a kérdés megítélésekor, akik számára rossz fordulatot hozott az utóbbi négy év. Szász szerint a nemzeti közösség törekvései szempontjából ideális államfő nincs, és úgy látszik, hogy „rosszabb jön, mint aki elmegy”. Így hát a „kisebbik rossz elve” is arra inti őket, hogy ne támogassák az államfő leváltását.
Krónika (Kolozsvár)

Megduplázzák a külföldi szavazókörzeteket
A külügyi tárca az eddig létező 150-ről 301-re növelte a külföldi szavazókörzetek számát a Traian Băsescu felfüggesztéséről döntő, július 29-i referendum alkalmából. Andrei Marga külügyminiszter egy sajtónyilatkozatban megállapította, hogy ezek hat kontinensen, kilencven országban oszlanak meg. A külföldi szavazókörzeteknek 600 ezer szavazólapot küldenek.
A legtöbb új körzet Olaszországban (46) és Spanyolországban (37) létesült. Az Amerikai Egyesült Államokban (AEÁ) 17-tel, Franciaországban és Nagy-Britanniában öt-öttel, Ausztriában néggyel, Izraelben hárommal, Belgiumban, Ciprusban, Németországban, Lengyelországban és Törökországban egyaránt kettővel növelték az eddigiek számát.
A Moldvai Köztársaságban kilenccel több szavazókörzetet hoznak létre, így 14 helyen adhatják le voksaikat a román állampolgárok.
Egy-egy újabb körzetet nyitnak Ausztráliában, Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Irakban, Írországban, Dániában, Máltán, Új-Zélandon, Hollandiában, Portugáliában, San Marinóban, Svédországban és Magyarországon is.
A külügy honlapján közölt jegyzéknek megfelelően Magyarországon a szavazókörzetek a budapesti román nagykövetségen és a Román Kulturális Intézetben, illetve a gyulai és a szegedi román főkonzulátuson működnek a népszavazás idején.
A román tengerparton 21 szállodában és hét vendéglőben nyitnak szavazókörzeteket. A turisztikai tárca adatai szerint egy átlagos nyári vasárnapon 140 ezer román turista tartózkodik a tengerparton. Konstanca megyében összesen 556 szavazóhelyiség létesül a június 10-i helyhatósági választások alkalmával használt 531 helyett. A teljes lista az Állandó Választási Hatóság honlapján tekinthető meg, a http://www.roaep.ro/ro/section.php?id=25&l2=48&l3=151&ids=119&an=2012e címen.
A külföldi szavazóhelyiségek számáról az utóbbi napokban politikai vita folyt a Băsescu leváltását szorgalmazó Szociál-Liberális Szövetség (USL) és az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) között. A 2009-es elnökválasztáson ugyanis a külföldről beérkezett, csaknem 150 ezer szavazat bizonyult a mérleg nyelvének: ezek túlnyomó többségét Băsescura adták le, így előzte meg szociáldemokrata ellenjelöltjét, Mircea Geoanát. A külügyi tárca azután tett le a külföldi körzetek számának megfelezéséről, miután bizonyossá vált, hogy a választók több mint felének (körülbelül 9 millió 150 ezer polgárnak) részvétele esetén érvényes a referendum.
Szabadság (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Bűnvádi panasz Băsescu ellen
Az SZLSZ bűnvádi panaszt nyújtott be Traian Băsescu felfüggesztett államelnök és további 14 személy ellen tegnap „hamis információk terjesztése, az ország és a nemzet hírnevének rongálása, illetve a nemzetgazdaság biztonságának és a lej stabilitásának veszélyeztetése” miatt.
Bűnvádi eljárás elindítását kérik Emil Boc, Monica Macovei, Cristian Preda, Mihai Răzvan Ungureanu, Vasile Blaga, Sever Voinescu, Cezar Preda, Cristian Boureanu, Anca Boagiu, Raluca Turcan, Nicuşor Păduraru, Ioan Oltean, Sebastian Lăzăroiu, Andreea Paul ellen is.
Félkész autópálya-darabok
Két új autópálya-szakaszt nyitottak meg a forgalom előtt tegnap: az egyiket Bukarest és Ploieşti, a másikat Medgidia és Cernavoda között. A 65, illetve 20,5 kilométeres új utak még nem készültek el teljesen – a lehajtók és egyéb biztonsági elemek is hiányoznak –, ezért csak korlátozással lehet közlekedni rajtuk: a fővárostól északi irányba két sávon, legtöbb 100 km/órás, a tengerpartra vezető pályaszakaszon azonban csak egy sávon, és legfeljebb 80 km/órás sebességgel.
Feloszlik az Új Jobboldal
Megalakulása után 12 évvel belső feszültségek miatt feloszlik a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal egyesület; a feloszlatást az alapító Mihai Rapcea kezdeményezte, aki eláll pártalapítási szándékától is. Rapcea nem nézte jó szemmel, hogy az egyesület vezetősége a mozgalmat nemzeti-bolsevik tendenciák felé sodorta, a vezetőség pedig azzal vádolja Rapceát, hogy az igen vitatott tevékenységű, pornográfiával is gyanúsított MISA jógaegyesület tagja, személyes blogján az urofíliát reklámozza, és könnyű drogokat népszerűsít. Az Új Jobboldal többek között felvonulásai által vált ismertté.
Ezrek ivóvíz nélkül
Az aszály miatt három Fehér megyei község mintegy 3000 lakosa maradt ivóvíz nélkül: Berve, Székásszabadja és Diód lakóinak a hatóságok minden reggel ciszternákkal szállítják az ivóvizet. Henningfalván egyetlen kútban maradt víz, ennek is 24 óra kell, hogy megteljen. A vízhiány több mint 20 000 hektárnyi ültetvényt károsított Fehér megyében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ponta a régiósításról és a MOGYE ügyéről is beszélt Csíkszeredában
Jövőre meg kell állapodniuk a pártoknak a régiósításról, amely 2014-től léphet hatályba – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök szombaton Csíkszeredában. A kormányfő Maros, Hargita és Kovászna megye helyhatósági képviselőivel találkozott a székelyföldi városban.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) biztosítani kell az önálló magyar tanulmányi vonalat, akárcsak a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), szerinte az egyetem román többségű szenátusa, de a magyar oktatók is hibáztak.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szerint a jelenlegi megyéknek meg kell maradniuk, de a már létező nyolc gazdasági fejlesztési régiónak közigazgatási hatáskört kell biztosítani.
Hozzátette: ez egyelőre csak az USL javaslata, de valamennyi pártnak kötelessége, hogy tárgyaljon erről, és a jövő év folyamán jussanak megállapodásra a régiósításról, amely Ponta szerint a „túlságosan központosított” államigazgatást hivatott decentralizálni. Ponta szerint a közigazgatási hatáskörökkel felruházott régióknak közgyűlésük és elnökük lesz, a kormánynak pedig minél több jogosítványt kell adni nekik.
Mint ismeretes, Románia területi közigazgatási átszervezését tavaly nyáron javasolta Traian Băsescu államfő, ő megszüntette volna a jelenlegi megyéket, amelyeket túlságosan kis közigazgatási egységeknek tart. Azt javasolta, hogy a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonalai mentén nyolc óriásmegyét hozzanak létre, ez a terv azonban meghiúsult, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elutasította. Az RMDSZ szerint Hargita, Kovászna és Maros megyének kellene egy közös régiót alkotnia.
Ponta: megoldott a román-magyar feszültség
Ponta a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva a román-magyar kapcsolatokra is kitért. Mint mondta, „megoldottnak” tekinti a román-magyar viszonyban keletkezett feszültséget, amelyet Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének a romániai helyhatósági választási kampányba való „beavatkozása” okozott. Ponta szerint ezt a feszültséget a június 10-ei „helyhatósági választások Kovászna, Hargita és Maros megyei eredményei” oldották fel, vagyis az, ahogyan az ott élő emberek szavaztak – mondta. Ismét kijelentette, hogy a romániai magyar pártok közül az RMDSZ-t tekinti politikai tárgyalópartnernek.
„Nem vagyok Orbán Viktor”
A helyi közigazgatási vezetőkkel folytatott megbeszélésen Ponta utalt arra is, hogy Brüsszelben az elmúlt napokban párhuzamot vontak Románia és Magyarország között azután, hogy Romániában felfüggesztették hivatalából Traian Băsescu államfőt.
„Európában mostanában mindenki összetéveszt engem Orbán Viktorral, de kérem, tanúsítsák velem és a magyar miniszterelnökkel együtt, hogy nem hasonlítunk. Azt hiszem, hogy önök, akik mindkettőnket ismernek, elismerik, hogy különbözünk, még akkor is, ha a keresztnevünk ugyanaz” – mondta Victor Ponta.
Biztosítani kell a magyar vonalat a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) problémájáról szólva a kormányfő azt mondta: annak megoldásához biztosítani kell az önálló magyar tanulmányi vonalat, akárcsak a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE).
A miniszterelnök Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kérdésére válaszolva kijelentette: hibázott az egyetem román többségű szenátusa, amikor nem fogadta el, hogy a MOGYE multikulturális egyetem, de a másik fél is hibát követett el, amikor az önálló magyar kar létrehozását szorgalmazta. „Úgy gondolom, hogy egy karon belül léteznie kell a különálló vonalnak, akárcsak a BBTE-n, a magyar oktatóknak pedig képviselettel is rendelkezniük kell az egyetem szenátusában. Amikor az egyik fél az egyik szélsőség felé tolódott, önök is a másik szélsőség felé hajlottak, ami miatt a legtöbbet az egyetem hallgatói veszítettek” – mondta Ponta a sepsiszentgyörgyi polgármester kérdésére válaszolva.
Rámutatott: őszig, az új tanév kezdetéig meg kell oldani az egyetem problémáját; jelenleg az intézmény szenátusában csak román oktatók vannak, ami Ponta szerint nem helyes. Mint ismeretes, a magyar oktatók a magyar nyelvű oktatás önállósságának megtagadása miatt bojkottálták az egyetemen lezajlott választásokat.
MTI, Hírösszefoglaló
Krónika (Kolozsvár)

Egy felmérés politikai tanulságai – Közélet és közérzet Erdélyben
A biztos szavazók túlnyomó többsége, több mint 72 százaléka az RMDSZ-re pecsételne. A másik két magyar politikai alakulat messze lemarad: Az Erdélyi Magyar Néppártra 5,1, a Magyar Polgári Pártra 3,2 százalék voksolna.
Érdekes adatokat tartalmaz a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Közélet és közérzet Erdélyben címmel készült friss felmérése, amely az erdélyi magyarok legfontosabb gondjait, legégetőbb problémáit vizsgálja, egyebek között választ keresve arra a kérdésre is, hogy miként értékeli ez a közösség a romániai, illetve a romániai magyar politikát, a hazai közéletet, miként vélekedik a diszkriminációról.
RMDSZ: a parlamentben a helye
A felmérés politikai kérdésekkel foglalkozó fejezete fontos tanulságokkal szolgál az RMDSZ számára is, főleg most, a választások évében. Így például kiderül, hogy a romániai magyarok több mint 84 százaléka fontosnak tartja az RMDSZ parlamenti jelenlétét. Mindössze 8,2 százalék vélekedik közömbösen erről, és 2,5 százalék álltja, hogy nem fontos a parlamenti képviselet.
A romániai magyarság közel 59 százaléka a magyar politikusok közül leginkább az RMDSZ elnökében, Kelemen Hunorban bízik meg. Őt követi, nem egészen 49 százalékkal Tőkés László. Érdekes módon a hazai politikában mindinkább elszigetelődő Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke még mindig a magyar lakosság 23 százalékának bizalmát élvezi, nem egészen 2 százalékkal előzve meg a negyedik helyre került Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnökét. Kelemen Hunor megbízhatóságára a megkérdezettek több mint 32 százaléka mondott nemet, Tőkés Lászlóban csaknem 50 százaléknak nincs bizalma, Szász Jenő és Toró T. Tibor esetében az elutasítás közel 48, illetve több mint 39 százalékos.
A legismertebb hazai magyar politikusok ranglistáját viszont Tőkés László vezeti 98,4 százalékkal, Kelemen Hunor 7,4 százalékkal marad le mögötte, több mint 20 százalékkal megelőzve a harmadik helyre kerülő Szász Jenőt. A negyedik hely itt is Toróé, 60,1 százalékkal.
Román politikusok: kevés a bizalom
Az országban uralkodó általános közhangulat, a válság természetszerűen befolyásolja a romániai magyarok véleményét is, amely nagyrészt elutasító a román politikusok esetében. Közülük Traian Băsescu a legismertebb, a megkérdezettek 97,3 százaléka hallott róla, ám mindössze 19,8 százalék bízik meg benne, 77,5 százalék pedig nem szavaz neki bizalmat. Ismertség tekintetében az államfőt Emil Boc miniszterelnök követi, csaknem 92 százalékkal, ám a megkérdezettek mindössze 17,2 százaléka bízik meg benne, közel háromnegyede elutasítja őt. Csaknem 82 százalékos ismertségi mutatójával a harmadik helyen áll a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu, így ő a legismertebb ellenzéki politikus, viszont a lakosság alig több, mint 13 százaléka szavaz nekik bizalmat, valamivel több, mint 61 százalék pedig nem. A Szociáldemokrata Párt elnökére, Victor Pontára alig 7,7 százalék mond igent és csaknem 70 százalék a részaránya azoknak, akik nem viseltetnek bizalommal iránta.
Bár a korábbi közvélemény-kutatásokból egyértelműen kitűnik, hogy a lakosság legnagyobb része kiábrándult a hazai politikából, a politikai osztályból, a választásokon mégis viszonylag sokan járulnának az urnákhoz. A mintacsoport több mint 57 százaléka állította, hogy biztosan, 20 százaléka pedig valószínűnek mondta, hogy elmegy voksolni. Azok részaránya, akik valószínűleg távol maradnak, csupán 7 százalékos, ennél viszont többen – közel 13 százalék – szögezték le, hogy egészen biztosan nem mennek szavazni.
Az egységpolitika igazolása
A biztos szavazók túlnyomó többsége, több mint 72 százaléka az RMDSZ-re pecsételne. A másik két magyar politikai alakulat, valamint a román pártok messze elmaradnak ettől a részaránytól. Az Erdélyi Magyar Néppárt 5,1 a Magyar Polgári Pártra 3,2 százalék voksolna. Érdekesen alakultak az RMDSZ kormányzati tevékenységével való elégedettséget jelző mutatók az utóbbi két esztendőben. A teljesen megelégedettek részaránya 2010-ben 2,8 százalékos volt, tavalyra viszont 2,4 százalékra csökkent. A magyar közösség 48,7 százaléka inkább elégedett, mint elégedetlen az RMDSZ kormányzási teljesítményével, ez jelentős emelkedést jelent a 2010. évi 32,6 százalékhoz képest. A 2010. évi 37,5 százalékról tavaly 33 százalékra esett vissza azoknak a részaránya, akik inkább elégedetlennek, mint elégedettnek mondták magukat az RMDSZ kormányzási felelősségvállalásával, aminthogy 12 százalékról 7,8 százalékra csökkent azoké is, akik nagyon elégedetlenek vele. 15 százalékos azok aránya, akik nem tudtak, és 81 százalékos azoké, akik nem akartak válaszolni a kérdésre.
Az RMDSZ egységre törekvő politikáját igazolja a felmérésnek az a fejezetrésze, amely a politikai egység, illetve pluralizmus kérdéskörét vizsgálja. A megkérdezettek csaknem 70 százaléka véli úgy, hogy az erdélyi magyarságot egyetlen politikai szervezetnek kellene képviselnie, ennek ellenkezőjét csupán 19,4 százalék állítja. Az „egységpártiak” részaránya az utóbbi öt évben folyamatosan nőtt, 2006-ban még csak 50 százalékos volt.
Bogdán Tibor
Maszol.ro

RMDSZ: vegyenek részt a népszavazáson a romániai magyar választók
Az RMDSZ arra kér minden romániai magyar választót, hogy vasárnap is vegyen részt a népszavazáson, és voksoljon lelkiismerete szerint.
Az RMDSZ keddi közleménye emlékeztet, hogy a szövetség 1990 óta következetesen harcol a demokratikus jogok érvényesítéséért, azért, hogy az ország minden polgára, így a romániai magyarok is beleszólhassanak a döntéshozatalba, a magyarok sorsát érintő kérdésekbe.
A romániai magyarság az elmúlt 22 évben példát statuált a választásokon való részvételével – olvasható a közleményben –, jelenlétével mindig bizonyította, hogy számára rendkívül fontos szavazati jogának érvényesítése, az, hogy kinyilvánított véleménye által befolyásolhassa az ország sorsát meghatározó döntéseket.
A dokumentum emlékeztet, hogy a vasárnapi népszavazáson arról kell dönteni, hogy Traian Băsescu államfőt leváltják-e, vagy megmaradhat-e tisztségében. „Az RMDSZ arra kér minden romániai magyar választót, hogy ugyanúgy, mint az elmúlt évtizedekben, vasárnap is vegyen részt a szavazáson, és voksoljon lelkiismerete szerint” – áll a közleményben.
Krónika (Kolozsvár)

Ezredesek országa
A demokratikus úton, de hihetetlen gyorsasággal megbuktatott Băsescu-rendszer az ország gazdasági és politikai életét behálózó és átszövő korrupció ellen meghirdetett keresztesháborúval Abszurdisztánra szabadította a korrupciót.
De voltak a Băsescu nevével fémjelzett korszaknak egyéb, Caragiale szarkasztikus tollára méltó sajátosságai is, az egyik föltétlenül a magát szívesen államfőnek nevező elnök és legfelsőbb hadúr vonzódása katonai rangokhoz és előléptetésekhez.
Uralma évei alatt több tisztet léptetett elő tábornokká, mint elődei összesen, beleértve a királyt, s a kommunista diktátorokat: Dejt, Ceauşescut, vagy nagy elődjét, az „eredeti demokrácia” atyját, Ion Iliescut. Számottevően nőtt tehát a román tábornoki kar létszáma, ami békeidőben nem semmi, de az csak az utóbbi hetekben derült ki, hogy vélt vagy valós érdemekért Băsescu államfő szívesen ajándékozott katonai rangokat civileknek is, politikusoknak, sajtómunkásoknak, így akarván lojálissá tenni őket. Hihetetlen mértékben felduzzadt a román ezredesek létszáma, elmondható Kányádi Sándorral, hogy nemcsak Brazíliában van annyi ezredes, mint Romániában költő, hanem nálunk is, sőt, a botcsinálta ezredesek száma meg is haladja a Romániánál sokszorosan nagyobb brazíliai ezredesek létszámát.
Így lett ezredes az új kedvenc, a több mint két hónapig kormányfőként szolgáló és Băsescut kiszolgáló Mihai Răzvan Ungureanu. Hogy Monica Macoveit, a Ceauşescu-rendszer egykori ügyészét jutalmazták-e katonai ranggal, nem tudni, de a sajtómunkások közül a legújabban hevesen Băsescu-párti Robert Turcescu is ezredes lett, elérve a maximumot, amit Abszurdisztánban újságíró egyáltalán elérhet. Hogy az elnök másik híve, a tántoríthatatlan bértollnok és tévéguru Ion Cristoiu kapott-e katonai rangot, kérdéses, de őt legalábbis vezérezredessé kellett volna soron kívül előléptetni. De hagyjuk őt, koncentráljunk a kitűnő Turcescura, akinek délceg alakján valószínű jobban állna a hófehér tengerésztiszti díszegyenruha, de legjobb tudomásunk szerint Traian Băsescu, az egykori hajóskapitány azért mértéket tartott, és admirálisokat, ellentengernagyokat, hajóstiszteket egyelőre nem nevezett ki, és most már nem is fog, hiszen várhatja a népszavazást. Az ideiglenes államfőről, Crin Antonescuról sok minden elmondható, de az, hogy különösebben militáns lenne, hogy elbűvölnék a katonai rangok – nem. Így ő aligha fogja híveit – számuk akár égen a csillag, vagy fűszál a réten, s egyre nő – katonai rangokkal jutalmazni. Hogy azután mit szólnak az igazi katonák a civilek ezredesi rangjaihoz, elképzelhető. Rossz viccnek tartják. Mint ahogyan az is, s mutatja, milyen világot álmodott nekünk a fáradhatatlan Traian Băsescu. De elmúlik-e egyáltalán?
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Toró: a Magyar Polgári Párttal össze kell fognunk, akár a fúziót is el tudjuk képzelni
Arról, hogy a tusványosi utak mivel vannak kikövezve, hogy az őszbe vagy a tavaszba érdemes-e tekintgetni, meg hogy hányadán is állunk a jogállammal kies honunkban. Toró T. Tibor: Tusványos nem csak a szervezők, hanem az erdélyi, sőt, a magyarországi fiatalok jelentős része számára is mára a világ közepévé vált.
– „Átmenet a diktatúrából a demokráciába” – szólt az 1990. évi, első Tusványos mottója, aztán „Tusványos a világ közepe” lett idénre. Mivel van kikövezve a demokrácia bölcsőjétől a világ közepéig vezető út? – Romániában most éppen robbantgatják a jogállam tartópilléreit, hogy ha beomlik, helyébe kis modern áramvonalas diktatúrát lehessen felhúzni. Úgy tűnik tehát, hogy ugyanazzal a kérdéssel foglalkozunk, mint '90-ben, csak fordítva. Az átmenet útja mindig rengeteg reménnyel és ugyanannyi csalódással van kikövezve. Ugyanúgy a Bálványosi Folyamat útja: dicsőséges kudarcokkal és keserves győzelmekkel. Azért jó érzés látni, meddig jutottunk az építkezésben: Tusványos nem csak a szervezők, hanem az erdélyi, sőt, a magyarországi fiatalok jelentős része számára is mára a világ közepévé vált. Ez a mindenkori szervezők számára öröm és büszkeség, ugyanakkor feladat és felelősség.
– Az elmúlt Tusványoson slágertéma volt a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt. Egyik nyilatkozatában azt mondta: „Sokan segítettek a programalkotásban, háttérmunkák, műhelybeszélgetések révén”. Tusványoson hazai pályán van a Néppárt? – Igen, hazai a pálya, de azért minden évben teljesíteni kell. A tusványosi táborlakó ugyanis kritikus fajta és ha együtt vannak, kritikusan gondolkodó tömeget alkotnak, akik megtalálták a munkát a szórakozással ötvözésnek egy sajátos formáját. Természetes, hogy ebben a milliőben jól érezzük magunkat. – Mitől más egy bejegyzett, megméretkezett párt színeiben érkezni? – Nem változott meg a világ, ugyanazokkal a pozitív érzelmekkel, ugyanazzal a kicsit gyomorszorító izgalommal, kíváncsisággal és reménnyel várom az idei Tusványost, mint az összes ezelőttit. – A tusványosi boszorkánykonyhák mélyén a júniusi helyhatósági választások eredményeinek, vagy az őszi parlamenti választások lehetséges képleteinek boncolgatása a fontosabb? – Ami az önkormányzati választási kampányt illeti: túl vagyunk rajta, túl vagyunk az oknyomozó és kiértékelő heteken is, tehát itt legfeljebb ennek tapasztalatait érdemes megosztani a munkánk iránt érdeklődőkkel, azt is a jövőtervezés perspektívájából. A szabadegyetem ugyanis mindig inkább a jövőre koncentrál: előttünk egy választás, amelynek még a játékszabályait sem ismerjük pontosan, mert hogy ezek a szabályok folyamatosan változnak, ugyanakkor a politikai válság kiútja sem látszik. Sokismeretlenes egyenlettel állunk szemben, inspirációt és megoldási alternatívákat nyújthat ez a tusványosi hét, megalapozhatja az előttünk álló négy év építkezését. Az önkormányzati választástól is ezt vártuk, de nem könnyítettük meg a magunk dolgát, nem kaptuk meg az egyértelmű válaszokat. Kivéve persze azt az egyet, hogy folytatni kell. Az eredmények megmutatták szervezési korlátainkat, illetve azt, hol kell még javítanunk, mit kell még megtanulni. – Tusványos a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika Mekkája. Hogy néz ki az idei Kába-kövünk, milyen témákat „járunk körül”? – A nemzetpolitikában rengeteg a megbeszélnivaló, mert ugyanannyi a tennivaló. A kiemelt témák között lesz az idén a Liszaboni Szerződés biztosította állampolgári kezdeményezés lehetősége, hogy végre európai ügyet csináljunk a Kárpát-medencei magyar ügyből, az autonómiák témájából. A módszerek letisztulását várom, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács legutóbbi, ide vonatkozó határozatát is a konkrét cselekvés kell kövesse. Nagy kérdés, hogy 2012-ben az EU intézményei végre hajlandóak lesznek-e napirendre tűzni ezt a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú kérdést. Szemforgató ugyanis, ahogyan a tagországok hatáskörébe – sokszor kecskére bízva a káposztát – utalják ezt a kérdéskört, mikor annyi mindenre van részletes uniós szabályozás.
Ha valóban a régiók Európáját, a közösségek Európáját akarják megteremteni, az őshonos kisebbségi közösségek és az ún. nemzeti régiók jogállása kérdésében is ellensúlyt kell teremteni a kizárólagos nemzetállami szempontokkal szemben.
– Pénteken a jogállam és a referendum címmel tart előadást. Vajon a bukaresti hatalmi oldalak mérkőzése az erdélyi magyar közösség meccse is egyben? – A bukaresti hatalmi oldalak meccse nem lenne a mi meccsünk, most azonban többről van szó, mint ezeknek az obskurus köröknek a mérkőzéséről. Ez a történet egész Románia számára téttel bír, és ha már itt élünk, hát számunkra is: nem szabad a páholyból követni az eseményeket. Ez a harc kihozta a lehető legrosszabbat a regnáló román politikai elitből, gondolkodás nélkül képesek visszahozni a régi időket. Nem személyek – Basescu, Ponta – mellett kell kiállni, mellettük nem érdemes, hanem megakadályozni egy újabb pártállami rendszer kialakulását. És tenni ezt úgy, hogy az erdélyi magyarok igazi nemzeti közösségként lépjenek fel, nem egyénként oldódjanak fel a román politikai nemzet olvasztótégelyében. – Tehát az Erdélyi Magyar Néppárt határozottan kiáll a jogállam mellett, de amúgy nem Băsescut segíti? – Traian Basescu markáns, de kétségen kívül ellentmondásos személyisége a román politikai elitnek. Ha csak őt kellene megmenteni, akkor bízhatnánk a döntést mindenkinek a lelkiismeretére. Itt azonban a baloldal jogállam-bontogató és mindent lenyúlni akaró szándékára kell egy határozott nemet mondania az erdélyi magyarságnak, mert a pártállami rendszerek nekünk jót soha nem hoztak. Ennek a restaurációs szándéknak egyetlen ellensúlya jelenleg Basescu államelnök lehet. – Nem retorikai túlzás posztkommunista restaurációt emlegetni? – A posztkommunista restauráció sajátosan értelmezendő: az USL ügyeskedői nem az ideológiát hozzák vissza, hanem a zsákmányszerző logika mentén a hatalmat maximalizáló és minden kompromisszumot figyelmen kívül hagyó politizálást.
– A megnyitón jelen lesz Tusnádfürdő MPP-s polgármestere, Albert Tibor is. Az új egység hangoztatása mellett, ez a felállás jelzésértékű? – Az inkább a mindenkori polgármester helye, ült már benne RMDSZ-es, most épp MPP-s, bár kétségtelen, hogy a jelenlegivel jobban talált a szó, mert azonos az értékrend. Egyértelmű számomra, hogy a Magyar Polgári Párttal össze kell fognunk, rendezni közös dolgainkat, akár úgy is, hogy a két pártot eggyé gyúrjuk. Erre az ajánlatra határozott választ várunk: nem a jelenlegi elnöktől, hanem az MPP őszi országos gyűlésétől. Akkor tudjuk ezt a kérdőjelet felkiáltójellé egyenesíteni. – 2010-ben alapították a bálványosi folyamat intézményesülését jelentő Bálványos Intézetet. Két év után visszatekintve: sikeres volt az elképzelés, halad az intézményesülés? – Az intézményesülés lassúbb, mint ahogy terveztük, de azért a munka elindult: a Bálványos Intézet jelenlegi és leendő munkatársai kivették a részüket mind az elemzés és tervezés folyamatából, mind a Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor szervezéséből. Itt sem dőlhetünk hátra. A feladat adott: a bálványosi folyamat ne a nyár egyetlen hetében csúcsosodjon ki, hanem váljon állandó jelleggel működő elemző, kutató és döntéselőkészítő műhellyé. Közel állunk hozzá, hogy ezt megvalósítsuk. Szintén a Bálványos Intézet keretében kezdte el működését az Erdélyi Magyar Közszolgálati Egyetem, amely egyszerre ifjúsági szocializációs terep és az önkormányzati háttérmunka hathatós segítője. – Melyek a kedvenc koncertjei? – Az igényes, minőségi zenét játszó erdélyi zenekarok nagy rajongója vagyok, éppen ezért a szívemnek kiemelten kedves a TransylMania. Életre szóló barátságot kötöttünk a kampányban, külön öröm, hogy a tusványosi nagyközönség előtt is megmutathatják a tehetségüket. Régi barátaink, a 25 éves születésnapját nemrég fergeteges koncerttel ünneplő ROLE együttes is velünk lesz, ahogyan húsz éve mindig is. Tudom, hogy a nagyközönség leginkább a magyarországi sztárbandákat várja, én azonban a mieink sikerének tudok a leginkább örülni. Rúzsa Magdi fellépése Erdélyben mindig olyan ajándék, amit nem lehet eléggé megbecsülni. Ráadásul az ő személyében megtaláltuk a Kárpát-medencei magyar rock-nagykövetét. Az Ismerős Arcoknak is fontos helyük van Tusványoson, a kortárs magyar rock jeles képviselőiként. Jó érzés, hogy Tusványos is hozzájárulhat az ismertségük és az elfogadottságuk növeléséhez, mint ahogyan fellépésükkel ügyünket erősíthetik. És persze ne felejtsük el az Omegát sem. Én az ő a zenéjükön nőttem fel. Egyetlen félelmem: lesz-e elég hely Tusványoson annak a több tízezer Omega-rajongónak. Szabó-Györke Zsombor
Tusványos Press
Erdély.ma

Tusványos – Levélben szavaznak majd a határon túli magyar állampolgárok?
Várhatóan levélben adhatják le szavazatukat a határon túli magyar állampolgárok a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon – hangzott el Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem választójogról szóló pódiumbeszélgetésén.
Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője elmondta, ősszel fogadja el az Országgyűlés a választási eljárást szabályozó törvényt, ám még a Fideszen belül is viták vannak arról, hogy melyik megoldás lenne a legkedvezőbb. Azzal mindenki egyetért, hogy Magyarország külképviseletein a választójoggal rendelkező határon túli magyar állampolgároknak csak a töredéke szavazna.
Gulyás Gergely szerint a határon túliak levélben szavazása tűnik a legjobb megoldásnak, de az elektronikus szavazás lehetőségét is vizsgálják. Ha a levélszavazás mellett dönt az Országgyűlés, a határon túli magyar állampolgároknak már a választások napja előtt postázniuk kell szavazataikat, hogy azokat a Magyarországon leadott szavazatokkal egy időben lehessen összeszámolni. Gulyás Gergely azt is megemlítette, hogy a választójog kiterjesztésével Magyarország az európai gyakorlatot követte. Az Európai Unió 27 állama közül 23-ban ugyanis a lakhelytől függetlenül tartozik szavazati jog az állampolgársághoz.
Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) társadalomszervezési főtitkárhelyettese elmondta, Romániából nézve nehezen volt érthető a választójoggal kapcsolatos magyarországi vita. A Traian Basescu államfő leváltására irányuló, hét végén tartandó népszavazáson például 230 külföldi szavazóhelyiségben adhatják le szavazatukat a határon túl élő románok. Spanyolország és Olaszország megannyi városában mozihelyiségekben, vendéglőkben létesítenek szavazóhelyiségeket. A román hatóságok ugyanakkor maguk szervezték meg a romániai horvát közösség falvaiban a horvátországi választásokat. Székely úgy vélte, a horvátnál lényegesen nagyobb számú magyar közösség esetében azonban a román állam számára már nem vállalható a magyar választások megszervezésének politikai kockázata.
Székely István egy 2011 decemberében készített erdélyi felmérés adatait is ismertette. Ezek szerint a magyar állampolgárságot megszerezni kívánó erdélyiek 45 százaléka válaszolta, hogy részt venne a választásokon. Ezek 85 százaléka a Fideszre, hat százaléka az MSZP-re, négy százaléka a Jobbikra szavazna.
Gulyás Gergely a határon túli horvátok példájára hivatkozva állította, hogy a szavazati jogot megadó jobboldali párt nem szerezte meg örökre a határon túliak támogatását. Elmondta, az utóbbi választásokra már kiegyensúlyozódtak a politikai erőviszonyok a határon túli horvát választók körében is. Gulyás szerint a választójog kiterjesztésének az lesz a pozitív hatása, hogy az a magyarországi baloldalt is rákényszeríti nemzetpolitikája megfogalmazására.
MTI
Erdély.ma

Újra kell tervezni a román–magyar viszonyt
Végéhez közelednek a mézeshetek a román–magyar viszonyban, ezért ráfér erre egy politikai újratervezés – hangzott el a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai megnyitóján.
Egyperces részvétnyilvánítással kezdődött az idei Tusványos hivatalos megnyitója: kedden este a táborban hirtelen leállt a szíve a székelyudvarhelyi származású elismert környezetvédőnek, Péter Pálnak – rá emlékeztek. A kedden 23.15-kor helyszínre érkező mentősök több mint fél órán keresztül próbálták újraindítani a szívműködését, de hiába. A 37 esztendős fiatalember, Székelyudvarhely volt alpolgármestere, illetve a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség egykori igazgatója esetében már csak a halál beálltát tudták megállapítani. A néma emlékezés után egyházi áldással indult a megnyitó.
„Vírus fertőz Tusványoson”
„Lehet, hogy azért járnak egyre többen Tusványosra, mert megfertőződtek a tusványosi vírussal” – e szavakkal üdvözölte a résztvevőket Jakab Attila főszervező, akinek kijelentésére reagálva Németh Zsolt viccesen megjegyezte, túl lehet élni ezt a fertőzést. A magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a magyar–román viszonyban végéhez közelednek a mézeshetek, ennek látható jelei a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Székely Mikó Kollégium körül történtek. „Azt kell mondanom, ráfér a román–magyar viszonyra egy politikai újratervezés” – fogalmazott az államtitkár. Vélekedése szerint hidegzuhany volt a magyar politikai vezetés számára Victor Ponta román miniszterelnöknek a jogállamiság ellen intézett támadása. Ennek kapcsán hozzátette, ma már az a kérdés, hogy Ponta Romániája kilép-e a közép-európai szolidaritási irányvonalból, vagy megpróbálja továbberősíteni azt. „Az is kérdés számunkra, hogy Románia a hangulatkeltésre vagy az erdélyi magyarok tiszteletére fogja építeni jövőjét” – húzta alá.
A vírus nem enyhül az életkorral
A tusványosi vírussal „indított” Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is. „Ez a vírus nem enyhül az életkorral, sőt e vírus miatt évről évre többen vagyunk itt. Ez komoly fejfájást okozhat a tusnádfürdői polgármesternek” – fogalmazott viccesen Toró, majd folytatta: azok vannak itt a táborban, pártpolitikai hozzáállástól függetlenül, akik az együttműködés hívei. Meglátása szerint is az „újratervezés” lehet az idei kulcsszó, utalva ezzel a hűvös román–magyar viszonyra.
Albert Tibor, a házigazda Tusnádfürdő polgármestere jól „lekezelte” a feldobott labdákat: szerinte sok jó ember kicsi helyen is elfér. A jelképes tusványosi vírus kapcsán megjegyezte, talán azért látogatnak egyre többen Tusványosra, mert megkóstolták a huszonkét helyi borvíz egyikét. „A helybéliek szerint, aki ezekből egyszer is iszik, biztosan visszatér a településre” – jelezte Albert, aki a szervezőktől köszönetképpen egy tűzoltóautó makettjét kapta ajándékba. Az igazi kocsi hamarosan megérkezik a fürdővárosba.
Semjén: lesz félmillió új állampolgár
„A magyar kormány nemzetpolitikájának lényege, hogy elkerüljön két elterjedt tévedést: azt, amely tagadja, hogy érték lenne a nemzeti lét, valamint azt, amely tagadja más nemzetek élethez való jogát” – ezt már Semjén Zsolt mondta. Magyarország miniszterelnök-helyettese kiemelte, a magyar nemzetpolitika alapja, hogy felelősséget érez minden magyar iránt, éljen az bárhol is a világban. A jól működő honosítás, illetve visszahonosítás kapcsán bejelentette, hivatalosan is háromszázezren kérelmezték a magyar állampolgárságot, kétszázezren pedig már le is tették az állampolgársági esküt. „Megígértem Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a parlamenti ciklus végére meglesz a félmillió új magyar állampolgár. Ezt minden bizonnyal tartani is tudjuk” – előlegezte meg Semjén. A külhoniak szavazati jogáról is szót ejtett, mondván, megoldják, hogy két év múlva pártlistára a külhoni magyarok levélben is szavazhassanak, létrehozván ezáltal az összmagyar parlamentet.
„Az autonómiatörekvésekről sem mondunk le” – jelentette ki kategorikusan Semjén, majd ennek kapcsán hozzátette, a szórványban élő magyarságnak kulturális, a tömbmagyarságnak pedig területi autonómiát akarnak.
„Minden magyar fontos”
„Nekünk egyformán fontos minden erdélyi magyar, függetlenül attól, hogy mi a politikai beállítottsága. A józan ész alapján látni kell, hogy a nagyon kiélezett román belpolitikai helyzetben ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni az elért eredményeket, a legszélesebb összefogásra van szükség. Tehát minden magyar szavazatra szükség van. Az is biztos, hogy a helyhatósági választáson az RMDSZ kapta meg a lehetőséget és a felelősséget, hogy ebben a nagyon nehéz időszakban lavírozzon, ahogy lehet. Nem hiszem, hogy Budapestről kellene megmondani, az RMDSZ mit tegyen vagy mit ne. Kulcsfontosságú az is, hogy megőrizzük a román–magyar viszonyban elért eredményeket, ugyanakkor nemzeti érdek, hogy a magyar és a román viszonyban megmaradjon a jó viszony” – magyarázta a miniszterelnök-helyettes. Mindezen eredményekre azért is szükség van – folytatta –, mert a magyarság számára nem lenne szerencsés, hogy létrejöjjön egy kisantantszerű magyarellenes összeállás, utalva ezzel a Kárpát-medencében létrejövő baloldali kormányokra. Az őszi parlamenti választások közeledtével úgy fogalmazott, jó lenne, ha megvalósulna egy magyar koalíció az erdélyi magyar pártok között. A hétvégi referendum apropóján Semjén személyes véleményét mondta el, amikor úgy fogalmazott, hogy Traian Băsescu tisztségéből történő felfüggesztése ellen szavazna. „A magyarságnak értékelnie kell azt a korrektséget és eredményeket, amelyek a PDL–RMDSZ-kormány idején születtek” – mondta Semjén, karizmatikus államférfinek nevezve a tisztségéből felfüggesztett román államfőt.
Kozán István
Székelyhon.ro

Tusványosi megnyitó
Immár háromszázezer a magyar állampolgársági kérelmek száma
Szerdán, július 25-én tartották a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos megnyitóját. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette: megvan a háromszázezredik külhoni magyar állampolgárság-kérelem.
Az első előadás meghívottjai a román–magyar viszonyról és a hétvégi, Traian Băsescu leváltását célzó referendumról is szót ejtettek.
Semjén Zsolt bejelentette: a határon túlról beérkezett a háromszázezredik honosítási kérelem, illetve letették a kétszázezredik állampolgársági esküt is. Mint hangsúlyozta, a 2014-es Országgyűlés már összmagyar parlament lesz, hisz az országos pártlistákra a külhoni magyarok is szavazhatnak, akár levélben is.
A magyarság fennmaradásának szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte, hogy etnikai alapú pártok lássák el a határon túliak képviseletét, ugyanis a vegyes pártok „az asszimiláció előszobái.”
Magánvéleményként elmondta: ha a hétvégén szavazhatna, a néppárti szolidaritás és a jó román–magyar viszony megőrzése okán Băsescu mellett állna ki.
Politikai viharjárás van a határon túli magyar közösségekben is – fogalmazott Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Úgy tűnik, a román–magyar kapcsolatok „mézes évei a végéhez közelednek”, amire példaként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, illetve a leváltott magyar prefektusok ügyét hozta fel. Németh szerint a Victor Ponta vezette román kormány barátságtalan lépései már csak azért is meglepőek, mert a két nemzet hosszú távú érdekei megegyeznek. Mint mondta, a közép-európai szolidaritás és az itt élő népek „gazdasági függetlenségének” jegyében az elmúlt időszakban az Európai Uniós vitákban a csehek, a lengyelek, a litvánok, az osztrákok és a románok is „a magyar kormány mögé álltak”, mely rendszerből most Románia kilépni látszik.
Az államtitkár kijelentette: romániai nemzetközi eredményei és sikerei mindig is szorosan összefüggtek azzal, hogy biztosítva volt-e a magyar kisebbség emberi jogai. Németh reményét fejezte ki, hogy Románia a továbbiakban is tiszteletben tartja ezeket az emberi jogokat.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke rámutatott: Tusványoson az idén a román–magyar párbeszéd némileg háttérbe szorul. Ennek okaként a hétvégi referendumot nevezte meg. „Egy agresszív rohammal ágyazzák alá a romániai jogállam intézményrendszerét, ezt pedig áramvonalasnak látszó, állampárti rendszerré akarják átalakítani” – fogalmazott a Néppárt elnöke. A tábor meghívottjairól azt mondta, a párbeszéd hívei ott vannak, és azért mentek Tusnádfürdőre, mert együttműködést akarnak. Általában pont azok kérik számon a hiányzókat, akik nem akarnak együttműködést – üzente Toró.
Jakab Attila, a tábor főszervezője a Tusványost vírusnak nevezte, mint mondotta, a visszajárók immár 23 éve fertőzöttek. Bár az évek során több ellen-rendezvény is kibontakozott, a várhatóan 40 ezer látogatóval számoló Tusványos kiemelkedik a maga nemében, hisz egyszerre fesztivál, diáktábor és szabadegyetem – tette hozzá Jakab.
Albert Tibor Tusnádfürdő polgármestere kiemelte: büszke, hogy a fesztivál alatt ennyi fiatal látogatja a települést, és örvend annak, hogy tizenhetedik éve Tusnádfürdőn tartják a tábort. Végezetül megköszönte a Pro Minoritate Alapítvány által adományázott tűzoltóautót, és azt, hogy ezzel a Tusványos hozzájárult Tusnádfürdő biztonságának a növeléséhez.
Tusványos Press
Nyugati Jelen (Arad)

Băsescu és a magyarok
Kérdezik tőlem ismerőseim, hogy akkor mi legyen, menjünk, s szavazzunk Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett román államelnök mellett, vagy éppen ellene? Mi a jobb nekünk? Mert hogy ez így nem jó, az biztos. Akkor miért kérditek? – kérdezek vissza önkéntelenül, s eltanakodva a jelenlegi romániai politikai állapoton, eléggé megkeseredik a szájam íze.
Mert én bizonyisten úgy vélem, a jelenlegi romániai helyzetet tekintve, Băsescu a mérhető demokrácia megmaradásának egyetlen záloga ebben az országban. Félreértés ne essék, természetesen ő sem angyal, hiszen nem lehetünk annyira naivak, hogy elhiggyük, a nagypolitika boszorkánykonyhájának katlanjai között megélnek a makulátlan hősök. Nem, nem élnek meg. Ám adott politikai diagnózisunkat figyelve úgy vélem, a szociáldemokraták által elindított kommunista visszarendeződési folyamat egyetlen elrettentője és megakadályozója (tetszik vagy sem) Băsescu, pontosabban a tájainkon még életben maradt demokrácia megtartásának ezen utolsó esélye, melynek a felfüggesztett elnök jelképe lett a nemzetközi közvélemény előtt is. Mert ha ezt is elbaltázzuk, ha engedjük, hogy az elvtársak holmi ködös valutaalapos mítoszokra és nem bizonyított vádakra hivatkozva leváltassák a számukra kellemetlen néppárti elnököt, akkor megérdemeljük a sorsunkat. Sokan emlékezhetnek itt az átkosra, a vörös terrorra, a sarló és kalapács „aranykorára”, ahol megtermett a Kárpátok Géniusza, az ateizmus, a szeku, csak éppen emberhez méltó lét és szabadság nem termett. Ha azt akarjuk, hogy visszaessünk oda, ahonnan vérrel-könnyel kiverekedtük magunkat 1989 decemberében, ám rajta, le kell váltani Băsescut, búcsút mondani Európának, a schengeni övezetnek, megmaradva a balkáni trend elvtársainak uralmában. Hangsúlyozom ismételten, nem állítom, hogy Băsescu kapitány makulátlan hős, tévedhetetlen bajnok. Viszont a memóriám sem rossz, és világosan emlékszem olyan tetteire, megnyilvánulásaira, melyekhez hasonlót egyetlen román államfő sem tett meg. Hacsak a közelmúlt eseményeire gondolok, jusson csak eszünkbe az a nemzetközi politikai életet megbotránkoztató eset, mikor Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a Bukarestben tartózkodó magas rangú politikusok közül egyes-egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnököt nem volt hajlandó fogadni. Traian Băsescu, aki akkor még nem vált a Szociálliberális Szövetség (USL) szervezte puccs áldozatává, viszont elnöki minőségében fogadta Orbánt, megadva ezzel mind a néppárt elviségének, mind a határon inneni és túli magyaroknak a diplomáciai tiszteletet. És azt sem kéne elfelejteni, hogy Băsescu volt az első román elnök, aki elfogadta az erdélyi magyarok azon igényét, hogy több, párhuzamosan létező magyar érdekképviselet is létrejöjjön Erdélyben.
Nekem még különösen szimpatikus volt az a 2009-ben esett történet, amikor a mesterségesen gerjesztett madárinfluenzás tömeghisztériába Romániát is be akarta kapcsolni a Magyarországon már nagyot aratott gyógyszermaffia, azonban Băsescu hajóskapitányi határozottságával seperc alatt keresztülhúzta számításaikat, sőt még az esetben érintett Egészségügyi Minisztériumban dolgozó politikusokat is méltányosan megbüntette.
Azokon tanakodom, honnan is volt az USL-nek ennyi pénze a kampányra, hiszen nem is kormánypártként indultak, mégis a román választások történetében a legdrágább kampányt hozták össze? Kiknek a pénzéből? Ugyanazon a héten, amikor Ponta nem fogadta Orbán Viktort, miért nyilatkozott a nemzetközi médiában olyanokat, hogy Magyarország élén szívesen látná Mesterházi Attila szocialista politikust, azonban a nyilatkozatokból egyértelműen az is kiviláglott, nem is ismeri igazán a magyarországi politikát. Kik a tanácsadói az anyaországi helyzet megítélésében, mert egyelőre csak az világlott ki, csakis azok lehetnek, akik a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai–Mesterházi négyesfogatot hajtották, hajtják a nagy magyar prérin…
És vannak még kérdéseim, amikre viszont mindenki tudja a választ. Szedette le valaha Băsescu vagy az általa vezetett román kormány bármelyik vezetője megyék magyar zászlaját? Ítéltek-e börtönre korábban egyetlen olyan magyar közalkalmazottat, politikust csak amiatt, mert azok kiálltak a magyar egyházaktól a kommunisták által elsinkófált ingatlanok visszaszerzése mellett?
S hogy stílusosan próbáljam zárni eme eszmefuttatást, még csak annyit, ne feledjük, (vörös) patkányok nélkül kikötőt ér egy hajó, de kapitány nélkül alig.
Szőke Mária, Reggeli Újság
Erdély.ma

Az önrendelkezés magaslatai
Úgy 2003 óta valamennyi Tusványos alkalmával terítékre kerül a Székelyföld területi, illetve a romániai szórványmagyarság kulturális autonómiája szükségességének kérdése – európai minták alapján, rendszerint román és nyugati előadók segítségének igénybevételével is. Idén a tervek szerint a júniusi helyhatósági és parlamenti választásokat, az államfő leváltásáról szóló referendumot tolják a szervezők az érdeklődés középpontjába, és persze maradnak a szokásos tematikák – az oktatás, a gazdaság helyzete –, valamint az összmagyarságot érintő kérdések.
Tavaly haverkodó, nevetgélős, mégis fontosnak szánt és annak is tekinthető politikusi pengevillantás zárta a Tusványost. Akárcsak tavalyelőtt, mondhatnánk, mégis, zongorázni lehetne a különbséget. Míg két évvel korábban a székelység autonómiakérdését Traian Bãsescu zseniális rögtönzéssel, a témában járatlan anyaországi hölgy színpadra szólításával súlytalanította el, tavaly a román államelnök igencsak megrekedt Orbán Viktor és Tőkés László szorításában. Utóbbi nem csak retorikailag remekül felépített, hanem jól is dokumentált kisebbségügyi felvetéseivel jelezte megfellebbezhetetlen témagazdai mivoltát, és biztosította Orbánnak a kérdés összeurópai politikai, gazdasági és válságkezelési dimenziójába emelésének lehetőségét. A román államfő pedig kapkodhatta a fejét. A megfogalmazott kérdésekre és tézisekre reagált, megragadva a válaszolgatás ,,utánlövős” állapotában, ami azt üzente, hogy vízió nélküli politikussal van dolgunk. Bãsescu úgy járt, mint a világ- és Európa-bajnok spanyol futball-válogatott ellenfelei: nem jutott labdához, anélkül pedig nem nagyon lehet építeni, pláne gólt rúgni. A ,,labdabiztos” magyar páros produkciója viszont azt üzente: a nemzetpolitikai szempontok érvényesítése immár magabiztosnak látszó kommunikációs rendszerre is támaszkodhat. Ami roppant fontos, hiszen Tusványosnak nem csak a lényege, de a látszata sem elhanyagolható. A közép-európai autonómiapéldákat segítségül hívó tematizálásnak és a térség új szerepvállalási potenciálja felvázolásának éppen az önrendelkezés magasságában kell találkoznia, hiszen a politikai-adminisztratív autonómia csakis a gazdasági-pénzügyi önrendelkezés és szuverenitás kíséretében tekinthető életképesnek. Tusványos, a huszonharmadik. A 2008-as tábor egyik legtöbbet emlegetett bonmotja így szólt: van, aki hiányzik, és van, aki nincs itt. Idén mindenki ott van, aki számít.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Párbeszéd a nemzetpolitikáról
Legelőször 22 esztendeje, 1990 nyarán rendezte meg a bálványosi tábort a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és a Fidesz azon szárnya, amely már akkor érzékeny volt a külhoni magyarság problémáira. A tábor profilja több szempontból is sokat változott az idők során. A százas nagyságrendű részvevőt mozgató, erősen balliberális eszmeiségű nyári szabadegyetemből fokozatosan nemzeti színezetű, magyar fiatalok tízezreit megmozgató tömegrendezvény lett.
Kezdetben egyetlen sátorban zajlottak az előadások, ahonnan nem illett hiányozni, később, a tábor 1997-es Tusnádfürdőre költözésével a kulturális kínálat egyre szélesebb lett, a legnagyobb vonzerőt az esti sztárelőadók kezdték jelenteni, miközben az sem jellemző, hogy bármelyik kis sátorban üres lenne a nézőtér.
Hosszú ideig markáns és nem kevéssé erőltetett vonal volt a tusványosi programban a magyar-román párbeszéd. Mint a szervező csapat tág holdudvarához tartozó ős-tusnádjáró évről évre bosszankodással vegyes együttérzéssel hallgathattam, hogy „nem jönnek a románok”. Ami magyar fül számára első hallásra nem tűnik rossz hírnek, de a programban beharangozott román előadókról volt szó, akik előzetesen többször rábólintottak a felkérésre, majd utolsó pillanatban fontosabb dolguk akadt. Persze nem mind jártak így el, s a szervezők is voltak olyan ügyesek, hogy a látszatot fenntartották, de ha tárgyilagosak akarunk lenni, nem tagadhatjuk: az érdemi párbeszéd szempontjából felesleges volt ennyire ambicionálni a kérdést. Kinek volt jó azt hallgatni Adrian Severintől, hogy etnikai alapú autonómia sehol nem létezik Európában? Miközben a kérdést csak felszínesen, ismeretterjesztő irodalomból ismerők is kapásból elsorolnak féltucat ellenpéldát. Vagy azt nézni, hogy Traian Bãsescu miként iskoláz le politikai rutinjával egy politikában járatlan, laikus, autonómiát követelő magyarországi civilt? Kérdezte volna a mellette ülő Tőkés Lászlót, hogy mit ért autonómia alatt, megkapta volna a választ. A mosolypolitika, a „bizalomerősítés”, a konstruktív vita az ellenérdekelt felek között a konszenzuális látszatteremtés eszközei, show-elemek voltak, amiből kinek-kinek minden bizonnyal megvolt a maga politikai profitja. Szükség van persze a lényegre irányuló érdemi magyar-román párbeszédre, de erre aligha kerül sor addig, amíg az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletét biztosító pártok nem tudnak egységfrontba tömörülve konszenzusra jutni a legfontosabb kérdésekben – például az idén húsz éves autonómia-követelés konkrét hogyanját illetően –, és nem tudnak érdemi politikai nyomást kifejteni a román politikum irányában.
Mindezek alapján igen kedvező fejlemény a tusványosi program vonatkozásában, hogy a hangsúly az utóbbi években a terméketlen és erőltetett magyar-román párbeszédről a magyar nemzetpolitikára tevődött át. Akkor is, ha ez egyes balliberális orientációjú szerzők szerint unalmas köldöknézés. Lehet, hogy van, akinek szórakoztató a román előadók feszengése a magyar környezetben, a magyar vitatársak elegáns udvariassága, amivel a lényeg mellett elbeszélnek, nehogy megsértsék a gáláns román előadót, aki végül mégis méltóztatott elfogadni a meghívást, de ez nem vitt előbbre semmivel. Sokkal inkább előremutató pászmának tűnik, hogy az álvita, az egymás feje mellett való elbeszélés helyett minden bizonnyal probléma-orientált érdemi párbeszéd zajlik majd a magyar állampolgárság kiterjesztésének, a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás és kommunikáció, a magyar közvagyon visszaszolgáltatása, a magyar demográfia, az egységes Székelyföld, az autonómia vagy a 2012-es választások témakörében. A tusványosi tábor idén sem okoz majd csalódást a résztvevőknek.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: Frunda saját nevében beszél
Saját nevében beszélt Frunda György, amikor Traian Băsescu leváltására buzdította a magyar szavazókat; a szenátor véleménye nem egyezik az RMDSZ hivatalos álláspontjával a július 29-i referendumról – jelentette ki szerda este Kelemen Hunor szövetségi elnök a Mediafaxnak.
A politikus emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nem adott semmiféle „utasítást" a választóinak; arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak lelkiismeretük szerint a referendumon. Hozzátette, Frunda György nem tagja az RMDSZ vezetőségének.
„Funda György személyes véleményét fogalmazta meg, ebben a kérdésben a hivatalos álláspontunk a mérvadó. Mi azt mondtuk: számunka a szavazás kötelesség és jog is, ezért mindnyájunknak az urnákhoz kell járulni. Azt azonban nem írjuk elő, hogy miként szavazzanak a választóink. Járjanak el lelkiismeretük szerint" – mondta a szövetségi elnök, emlékeztetve arra, hogy Traian Băsescu személye megosztja a romániai magyar közösséget is.
Frunda György kedden este a Digi24 tévében elfogadhatatlannak és erkölcstelennek nevezte, hogy a felfüggesztett államfőt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) a referendum bojkottjáraszólította fel a lakosságot. „Részt kell vennünk a referendumon. Az elnök leváltására kell szavaznunk" – mondta a szenátor.
maszol.ro

Szász Jenővel tárgyalt Orbán Viktor
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön hivatalában fogadta Szász Jenőt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnökét - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
A megbeszélésen áttekintették a romániai belpolitikai fejleményeket, a Romániában élő magyarság helyzetét és a hétvégén esedékes Traian Băsescu elnök elleni népszavazás kérdését.
Havasi Bertalan közlése szerint Szász Jenő leszögezte: az erdélyi magyarság és Románia érdeke, hogy a Băsescu elnök ellen szervezett puccs sikertelen legyen, ezért a hétvégi népszavazástól való távolmaradásra szólított föl.
Orbán Viktor megerősítette, hogy az Európai Néppárt egységesen, elkötelezetten és határozottan áll Băsescu elnök mögött, akit teljes befolyásával támogat - tudatta a miniszterelnök sajtófőnöke. (mti)
Transindex.ro

TUSVÁNYOSI HÍRADÓ
AZ ERDÉLYI EGYEZTETŐ FÓRUM FELÉLESZTÉSÉT SÜRGETIK
• Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint van keret egy esetleges választási együttműködésre a magyar politikai pártok között, csak „életet kellene lehelni” az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba (EMEF) – erről Toró T. Tibor, az EMNP elnöke nyilatkozott az MTI-nek a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, ahol a tavaly bejegyzett párt első évének mérlegéről rendeztek fórumot. „A június 10-ei választási eredmény a néppárt számára, ha nem is katasztrofális, de semmiképp nem mondható nagy sikernek. Hiába népszerűek és hitelesek a jelöltek, ha a közösség képtelen elhinni róluk, hogy ők ebben a balkáni környezetben jó vezetőkké válhatnának” – mondta. Arra a kérdésre, hogy részt akar-e venni az EMNP az őszi parlamenti választáson, a pártelnök azt válaszolta, magukban kell még tisztázniuk az EMNP stratégiáját, mert egyelőre a választási törvényt sem ismerik, és több lehetőségben gondolkodnak. Szász Jenő MPP-elnök javaslatáról, aki a Romániai Magyarok Szövetsége megalakítását indítványozta, Toró azt mondta: ez technikailag elképzelhető, de politikailag aligha megvalósítható.
LEVÉLBEN SZAVAZNAK MAJD A HATÁRON TÚLI MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK?
• Várhatóan levélben adhatják le szavazatukat a határon túli magyar állampolgárok a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon – hangzott el Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem választójogról szóló pódiumbeszélgetésén. Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője elmondta, ősszel fogadja el az Országgyűlés a választási eljárást szabályozó törvényt, ám még a Fideszen belül is viták vannak arról, hogy melyik megoldás lenne a legkedvezőbb. Azzal mindenki egyetért, hogy Magyarország külképviseletein a választójoggal rendelkező határon túli magyar állampolgároknak csak a töredéke szavazna. Gulyás Gergely szerint a határon túliak levélben szavazása tűnik a legjobb megoldásnak, de az elektronikus szavazás lehetőségét is vizsgálják. Székely István, az RMDSZ társadalomszervezési főtitkárhelyettese elmondta, Romániából nézve nehezen volt érthető a választójoggal kapcsolatos magyarországi vita. Egy 2011 decemberében készített erdélyi felmérés adatai szerint a magyar állampolgárságot megszerezni kívánó erdélyiek 45 százaléka válaszolta, hogy részt venne a választásokon. Ezek 85 százaléka a Fideszre, hat százaléka az MSZP-re, négy százaléka a Jobbikra szavazna.
PARLAMENTÁRIS KIRÁLYSÁGOT JAVASOL SMARANDA ENACHE
• A Jogállam és népszavazás Romániában címmel megrendezett fórumon Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke borúlátó helyzetképet festett a romániai politikai viszonyokról, ahol véleménye szerint kisebbségben vannak azok, akiknek fontosak a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok. Az ismert emberi jogi aktivista szerint Traian Băsescu felfüggesztett államfő megosztó személyiség, aki mandátuma idején többször megsértette az alkotmányt: ezért mennie kell. De le kell mondania a plagizáló Victor Ponta miniszterelnöknek is, mert egy ilyen ember nem képviselheti Európában Romániát – vélekedett Smaranda Enache. Kifejtette: a legjobb megoldás az lenne Románia számára, ha bevezetnék a parlamentáris királyságot. Smaranda Enache szerint erről kellene inkább népszavazást rendezni, mert egy ilyen referendum sikere megszabadíthatná Romániát az örökös politikai háborúktól.
ORBÁN VIKTOR ÉS SZÁSZ JENŐ A ROMÁN ÁLLAMFŐ MELLETT KAMPÁNYOL
• Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön hivatalában fogadta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A megbeszélésen áttekintették a romániai belpolitikai fejleményeket, a Romániában élő magyarság helyzetét és a hétvégén esedékes Traian Băsescu elnök elleni népszavazás kérdését. Havasi Bertalan közlése szerint Szász Jenő leszögezte: az erdélyi magyarság és Románia érdeke, hogy a Băsescu elnök ellen szervezett puccs sikertelen legyen, ezért a hétvégi népszavazástól való távolmaradásra szólított föl. Orbán Viktor megerősítette, hogy az Európai Néppárt egységesen, elkötelezetten és határozottan áll Băsescu elnök mögött, akit teljes befolyásával támogat – tudatta a miniszterelnök sajtófőnöke. A 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a népszavazásról rendezett politikai vitán az RMDSZ részvételre, az EMNP pedig távolmaradásra szólította fel az erdélyi magyarokat a Traian Băsescu felfüggesztett államfő leváltásáról tartandó vasárnapi népszavazáson.
A MAGYARSÁG MEGFÉLEMLÍTÉSÉT SZOLGÁLJA A MIKÓ-ÜGY
• Az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálja az a bírósági döntés, amely visszaállamosítja a református egyház sepsiszentgyörgyi kollégiumát, a restitúciós bizottság tagjait pedig börtönbüntetéssel sújtja – állapították meg csütörtökön a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban rendezett pódiumbeszélgetés előadói. Markó Attila, a restitúciós bizottság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt tagja elmondta: nemcsak a közösségi emlékezet, hanem a dokumentumok is igazolják, hogy a kollégium az egyház tulajdona. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője szerint koncepciós perről van szó, amelynek kimenetele az egész visszaszolgáltatásra kihatással lesz. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere leszögezte: az erdélyi magyarság közösségi vagyona a történelmi egyházaknál van biztonságban. A kormány ugyanis bármikor elveheti az iskolaépületeket az önkormányzatoktól.
Szabadság (Kolozsvár)

Borbély-Toró: barátságos csörte Tusványoson
Az erdélyi magyar belpolitika monopolizálta a Kárpát-medencei fórumot, mindkét fél részéről elhangzottak az utóbbi évekből, hónapokból ismerős vádak, cáfolatok, fricskák.
Aki eddig hiányolta az idei Tusványos felhozatalából az igazi, élesbe menő pengeváltásokat, most megkaphatta: majdnem három órás fősátori beszélgetés volt délelőtt a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek között. Az előzetesen közölt programmal ellentétben az RMDSZ is képviseltette magát Borbély László politikai alelnök személyében. A Választások 2012 munkacímű kerekasztalon az MKP, VMSZ, KMKSZ képviselői így adott ponton háttérbe is szorultak az aktuális erdélyi magyar belpolitikai csörték felelevenítése miatt.
Répás Zsuzsanna magyarországi nemzetpolitikai államtitkár-helyettes, moderátor elöljáróban felidézte, különleges év az idei, hiszen majdnem minden külhoni magyarlakta területen választások voltak vagy lesznek 2012-ben. A kívánság, miszerint „élj érdekes korban”, Kínában átoknak számít, remélhetőleg ez nem száll a Kárpát-medencei magyar közösségekre – mondta.
Össze kell fognunk, szolidaritásra van szükség – hangsúlyozta mind Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, mind Borbély László, ugyanakkor mindkét fél részéről elhangzottak az utóbbi évekből, hónapokból mindenki számára ismerős vádak, cáfolatok, fricskák.
Helyhatósági választások eredménye: kétféle értékelés Az RMDSZ majdnem 90%-ot kapott a helyhatósági választásokon, és ez azt bizonyította, az erdélyi magyarság nem akar megosztást – jelentette ki Borbély. 22 éven át megvédtük a magyarjainkat, akik tudják, hogy van egy olyan szervezet, amely kiáll mellettük, és ez az RMDSZ, ezért nem volt nagyléptékű átszavazás sem a román pártokra, sem a többi romániai magyar politikai erőre – vélte. A június 10-i választások eredménye egy pillanatkép arról, mit gondolt az erdélyi magyarság, és többek közt azt gondolja, nincs szükség transzetnikus pártokra – replikázott Toró. Ugyanakkor szerinte az EMNP-nek köszönhetően sikerült 100 ezerrel több szavazópolgárt rávenni, hogy voksoljon, igaz, ezeknek 2/3-a az RMDSZ-re adta szavazatát, amit a szövetség azóta sem köszönt meg – jegyezte meg, erre Borbély visszakapcsolta mikrofonját, és annyit mondott: „Köszönjük, csak így tovább.” A többi egyharmad viszont ránk szavazott – replikázott Toró, hozzátéve: még sokat kell tanulniuk az RMDSZ-től, ami „a szavazatok megszámolásának technikáját illeti”. Versenytársak vagyunk, ám a nemzetpolitikában az együttműködés, a szolidaritás, az összezárás, a konszenzus, a munkamegosztás kéne legyen az uralkodó jelszó, és nekünk is így kell Erdélyben nemzetpolitikát folytatni – jelentette ki Toró. Például ilyen közös cél a Sapientia román állami finanszírozása, amelyet egyébként akkreditáció utánra az RMDSZ is ígért, ám a Sapientiát és a Partiumi Keresztény Egyetemet is akkreditálták, mégsem kaptak még finanszírozást. Ilyen cél a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának kérdése is, a kulturális autonómia, Székelyföld sajátos jogállása, ám hiába nyújtottunk be autonómiát javasló tervezeteket a parlamentbe, azt az RMDSZ nem támogatta; Marosvásárhelyen pedig a pártpolitikai érdek brutálisan felülírta a nemzetpolitikait, és nem volt közös magyar jelölt – sorolta Toró.
Toró felélesztené az EMEF-et 2009-ben a romániai magyar politikai szervezetek létrehozták az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely elért ugyan apró részeredményeket, de el kéne jutni a közös politikai cselekvésig – mondta Toró. „Felszólítom Borbély Lászlót, hozzuk össze augusztus közepéig ezt a fórumot, rakjuk össze erőinket, az összes politikai erőt, mert az őszi parlamenti választásokon szükségszerű az együttműködés” – jelentette ki. Az újratervezés jegyében a magyar szervezetek közti kapcsolatot is át kell gondolni, és egy új egységet létrehozni – tette hozzá. Tőkés László EP-képviselő, az EMNP védnöke a közönség soraiból szót kapva azzal kezdte szónoklatát, hogy félti az RMDSZ-t, mivel a hatalomvakság gyakran fellép a hatalom gyakorlóinál, és a hatalom 16 éve abszolút prioritás számukra, ami egyébként Băsescura, Pontáékra is vonatkozik – jelentette ki. Nehogy magával rántsa ez a társaság az RMDSZ-t, és cserbenhagyja a szövetséget „praktikus opportunizmusa” – fogalmazott.
Szerinte a helyhatósági választások eredményeit értékelve nem mellékes, hogy az RMDSZ „a román hatalom magyar megfelelője”, Bihar megyében pl. „egy korrupt, maffia típusú társaság” vette át a hatalmat, a civil szférát is leigázva - mondta. Iliescut is nagy többséggel választották meg korábban, ugyanígy az MSZP-t, Gyurcsányt, mert „a posztkommunista visszarendeződés mindig nagy sikereket aratott”; mit keres az USL-s táborban Kis Sándor és Frunda György? – tette fel a kérdést.
Tőkés felszólította az RMDSZ-t, legyen tekintettel a 11-12%-os politikai kisebbségre, mert „ha nem tér észhez, és nem ülünk le tárgyalni, magával ránthatja az egész magyar közösséget”. Üljünk le, készüljünk együtt az őszi parlamenti választásokra, de tegyenek rendet az RMDSZ-ben, mert másképp nem fog menni – fogalmazott kategorikusan Tőkés.
Tőkés Lászlót nem vakította el a hatalom, nem – replikázott Borbély, hozzátéve: az EP-képviselő úgy beszél, mintha a hatalom olyan csúnya dolog lenne, de erről esetleg a közönség soraiban jelen lévő Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettesnek is más lehet a véleménye, lévén hogy 68%-kal kormányoznak Magyarországon.
Meg kell találnunk a modus vivendit a mindenkori román kormánnyal, ami nem azt jelenti, hogy mindig kormányon legyünk, most sem vagyunk, hanem hogy tárgyalási pozíciónk legyen – fejtette ki Borbély. Az RMDSZ is volt hatalmon, nemrég pl. Tőkés felszólította három miniszterüket, mondjanak le, rá pár napra meg azt kérte, tegyenek valamit MOGYE-ügyben – akkor most tisztázni kellene, mikor mondjunk le, és mikor legyünk hatalmon – érvelt Borbély. Ezt együtt kellene megtárgyalni – értett egyet a közös egyeztetés szükségessége kapcsán, ugyanakkor megjegyezte, mondhatná ő is, hogy „olyan erős vagyok, hogy megüzenem Angela Merkelnek, hogy a következő hónapban ekkor és ekkor tudnám fogadni”.
Ugyanakkor szerinte arról is kellene beszélni, hogy az RMDSZ milyen nemzetpolitikai fontosságú eredményeket ért el az anyanyelv-használattól a közbirtokosságokon át a tanügyi törvényig. A magyarellenes hangulat nem szűnt meg Romániában, és nem biztos, hogy segített a romániai magyar politikai erők közti összefogásnak, hogy két magyar vezető politikus is kampányolni jött Romániába; ezt is meg kéne beszélni – szögezte le Borbély.
Párbeszédre szükség volt, van és lesz, de akkor helyezzük a serpenyőre mindazt, amit együtt vagy külön megvalósítottunk – javasolta. Románia nem jog-, hanem „vályogállam”, és ebben a kontextusban ne mondja egy európai biztos, hogy ne mondjunk véleményt az igazságszolgáltatásról, amikor Markó Attilát elítélték a Mikó kollégium visszaszolgáltatása miatt – szögezte le. Borbély ennek kapcsán megköszönte a magyar kormány szolidaritását, és felszólítást intézett a hallgatósághoz: minden magyar legyen ott szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön a Mikóért szervezett tüntetésen.
Toró elmondta, nagyon komolyan gondolják az MPP-vel való együttműködést, akár a fúziót is szorgalmaznák; az MPP őszre összehívta kongresszusát, ahol remélhetőleg megoldják belső problémáikat, és utána már lehet tárgyalni ezekről a javaslatokról. Könnyebb lenne az RMDSZ-szel úgy tárgyalni, hogy nem három, hanem csak két fél ül az asztal két oldalán – fogalmazott.
Eltérő véleményen a referendumról
A Traian Băsescu leváltását célzó július 29-i referendumot az RMDSZ nem akarta, hanem februárban felvetették akkori koalíciós partnereiknek az előrehozott választások megszervezését. A szövetség végigvitte a kormányzást a PDL-vel, nem ők váltották le Băsescut – hangsúlyozta Borbély. Mivel 1990 óta alapvető jog a polgárok számára a szavazáson való részvétel, természetes, hogy nem távolmaradásra buzdít az RMDSZ, hanem részvételre, és hogy mindenki saját lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson – magyarázta.
Toró T. Tibor szerint azonban félő, hogy ha az RMDSZ ily módon támogatja a román jogállam szétverésével fenyegető USL liberális-szocialista koalíciót, azzal „az egész magyarságot magával rántja”. Az ország megítélése nagyon megroppant a Ponta-kormány alatt, és az RMDSZ mellettük áll, őket erősíti, másik oldalon viszont a PDL, az EMNP, a Fidesz, az Európai Néppárt mondja azt, hogy „épeszű ember ebbe a kocsmai verekedésbe nem áll be”, azaz távolmaradásra buzdítanak a referendumról.
Arról, hogy az RMDSZ baloldali-e
Az RMDSZ egy európai jobboldali pártszövetség tagja, csak jobboldali pártokkal kormányzott együtt, 2000-2004 között ugyanakkor kívülről támogatta a PSD-t, ez volt az a periódus, amikor elég sok eredményt sikerült közösen elérni – mondta Borbély. 1993 óta a programjukban benne van elég hangsúlyosan az autonómia, ez is bizonyíték arra, hogy fontosak a nemzetpolitikai célok.
Toró szerint azonban az RMDSZ-nek be kéne vallania, hogy az MSZP stratégiai partnere. Borbély ezt határozottan cáfolta, és még hozzátette, ugyanakkor természetesen jó viszonyban kell lenni a mindenkori magyar kormánnyal. Októberben egyébként az RMDSZ a PDL-vel közösen szervezi az Európai Néppárt kongresszusát Bukarestben.
Határon túli párt bejegyzése
Magyarországon Borbély László elismételte, hogy az RMDSZ SZKT-n elhangzott javaslat, miszerint az RMDSZ pártot jegyezhetne be Magyarországon a 2014-es ottani választásokra, csak egy ötlet volt, hiszen az SZKT egy sokszínű grémium, ahol sokféle vélemény elhangzik. Ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy az EMNP tényként kezeli, hogy a 2014-es magyarországi választásokkor Fidesz-listán EMNP-jelöltek is szerepelnek majd.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke szerint kívülről is inkább úgy tűnik, egy élc hangzott el az RMDSZ SZKT-n. Egyelőre formálódóban van a határon túli magyar állampolgárok részvételének megszervezése a magyarországi választásokon, ezért 2014 egy reménykeltő, de ugyanakkor lehetséges veszélyekkel is terhes év lesz.
B. D. T.

Tusványos – Orbán Viktor azt üzente: jól dönt, aki nem dönt
A Traian Basescu leváltásáról kiírt hét végi romániai népszavazásra utalva jó döntés meghozatalára biztatta Románia polgárait szombaton Orbán Viktor.
A miniszterelnök hangsúlyozta, nem avatkozhat bele abba, hogy a bukaresti „bicskázás" után ki marad talpon, és „kit hoznak ki a bálteremből", de aggodalommal tölti el, amit lát.
„Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést" – jelentette ki a miniszterelnök.
Ezzel a Tőkés Lászlóval közösen kiadott péntek esti állásfoglalására utalt, amelyben az erdélyi magyarságot a vasárnap tartandó népszavazáson távolmaradásra szólították fel.
Orbán: a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták
Orbán szerint a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták. A miniszterelnök a hagyományokhoz híven a hallgatóságból érkező, írásban feltett kérdésekre is válaszolt szombaton, a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján.
Az új román kormánnyal való együttműködésre vonatkozó kérdésre válaszolva kitért a hazafias és az internacionalista kormányokkal való együttműködés tapasztalataira.
Kijelentette, hogy Traian Basescu államfőt jó román hazafinak ismerte meg. „Ha jó román hazafival állok szemben, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a román és a magyar hazafiaknak is megfelelnek" – jelentette ki. Hozzátette, izgalommal várja, hogy az őszi parlamenti választások után internacionalista vagy hazafias kormány alakul Bukarestben.
Orbán Viktor elmondta, azért vállalt stratégiai partnerséget Tőkés Lászlóval és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), mert néhány rendíthetetlenül képviselt cél – mint például az autonómia – szövetséget hozott létre közöttük.
„Stratégiai szövetségben vagyunk, és kívánok sikert számukra, de nem kívánok konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) szavaztak. Úgy tegye a miniszterelnök a dolgát, hogy a magyar eszmék irányában való elmozdulást és az itteni magyar egységet is szolgálja" – összegezte a feladatot.
Az erdélyi magyar összefogásra vonatkozó kérdésre azt hangsúlyozta, hogy az összefogáshoz erő kell. Kétségbeesettségből, szétesettségből, töredékpártokból nem jön létre erő. Azért tartotta nehéznek az Erdélyi Magyar Néppárt dolgát, mert egy erős RMDSZ-szel szemben próbál néhány ügyet győzelemre vinni.
A Fidesz 1994-es dilemmáját is felidézte. Elmondta, amikor „darabokra zúzták az első magyar polgári kormányt", a Magyar Szocialista Párt valamennyi korábbi ellenzéki pártot, így a Fideszt is meghívta a kormányba. „Ha akkor igent mondtunk volna, erkölcsileg elbukunk, és esélyünk sincs, hogy az országrontó szocialista kormányokat leváltsuk" – állapította meg. Az elmondottak alapján kívánt „jó szerencsét" az erdélyi pártoknak, hogy eldöntsék: összefognak-e vagy nem.
A hallgatóság és a miniszterelnök párbeszédét moderáló Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára összegző szavaiban az autós navigációs eszközök szótárából vett hasonlattal élve elmondta: újratervezésre van szükség, mert új helyzetbe került Európa, Közép-Európa és a határon túli magyarság.
Úgy vélte, a Tusványos keretében Tőkés László és Orbán Viktor pár navigáló műholdat azonosított. Az államtitkár Bibó István gondolatát idézve megállapította: a fejlődéshez a szabadság és a közösség ügye egy ügy kell, hogy legyen.
Tőkés: a román politikusok közül Basescu jött legközelebb a magyarokhoz
A román politikusok közül a felfüggesztett államfő került a legközelebb az erdélyi magyarokhoz – vélekedett Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azon a politikai fórumon, amelyet a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján rendeztek az erdélyi Tusnádfürdőn. Tőkés Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt vett részt a „Magyarország és Közép-Európa megújul" című szabadtéri fórumon.
Az EP-képviselő a nyári olimpiára építő sportpárhuzamot vonva utalt a vasárnapi népszavazásra, amelyen a felfüggesztett államfő leváltásáról kell dönteniük a romániai választóknak. „Le akarják küldeni a pályáról Traian Basescut. Hát jobb csapatkapitány a xenofób Crin Antonescu? Adják meg önök a választ" – mondta Tőkés.
Az EMNT elnöke a sportból vett hasonlattal írta le a romániai magyar összefogás esélyeit is. Kijelentette, a csapatszellem a politikában is fontos. Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek az Orbán Viktor által 2010-ben meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében kell összefogniuk. „A pártegység kényszerzubbonya nem illik az erdélyi magyarságra" – jelentette ki a volt püspök, majd az őszi parlamenti választásokra utalva hozzátette: „politikai megmérettetésre és erdélyi magyar válogatottra van szükség".
Tőkés László nyomatékosította, „bundázókkal" nem tud egy csapatban játszani, „olyanokkal, akik Bukarestben vajazzák le a mérkőzést, és nem az erdélyi magyarságot képviselik Bukarestben, hanem Bukarestet képviselik az erdélyi magyarság előtt" – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, „a doppingbotrányok", a „szabálytalanul benevezett játékosok" vezettek a politika beszennyeződéséhez. „Tisztulásra van szükség az erdélyi magyar politikában" – nyomatékosította Tőkés László. Azt is megállapította, az emberek azért fordultak el a politikától, mert a politika fordult el tőlük.
Az EMNT elnöke gazdasági kérdéseket is érintett előadásában. Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert idézve jelentette ki, az a cél, hogy a határon túli magyar vállalkozások is bekapcsolódjanak a magyar gazdaság vérkeringésébe. Azt is megemlítette azonban, hogy elszigetelten nem lehetséges a gazdasági talpra állás; ebben a kérdésben a román és a magyar érdekek egybeesnek.
Tőkés László megemlítette, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés autonómiát ígért a magyarságnak, Bukarest azonban gyarmatként tekintett a megszerzett területekre.
Utalt arra, hogy a nyugat-európai területi autonómiák gazdasági fellendülést hoztak azokon a területeken, amelyeken bevezették azokat. „Dél-Tirolban nincs munkanélküliség, Katalónia pedig Spanyolország legfejlettebb tartománya" – példázta a volt püspök. „Kérjük, keressék meg annak az eszközeit, módszereit, hogy miként tudnának támogatást nyújtani az autonómiához" – szólt a mellette ülő Orbán Viktorhoz.
A tusnádfürdői pódiumbeszélgetést a kíméletlen hőség és az erős napsütés ellenére több mint ezer érdeklődő hallgatta végig.
mti.hu
Erdély.ma

Tusványos – Fókuszban Orbán Viktor és Tőkés László
Tusványos zárónapjának főrendezvénye Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének és Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének előadása. Az előadásokat és az utánuk következő fórumot Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium államtitkára moderálja.
* * * Németh Zsolt berekeszti a fórumot. Mindenkinek jó szórakozást kíván a ma délutáni-esti programokon. Kijelenti: Tusványos most már a világ közepe, és aki más irányba halad annak a GPS azt fogja mondani, hogy „újratervezés".
Orbán: kíváncsian várom, hogy ez az új román kormány internacionalista vagy hazafias kormány lesz-e? Csak erős kormányok tudják a nemzetet összefogni, a gyengék elveszítik azt. Az összefogáshoz pedig erős politikai szereplőkre van szükség. Ezért van nehéz dolga az Erdély Magyar Néppártnak, mert egy erős RMDSZ-szel kell megküzdenie. És nagyon nehéz eldönteni, hogy jó-e az összefogás, és egyáltalán kivel szabad összefogni!
Orbán: az én viszonyom önökhöz erkölcsi, nem politikai. Tisztelettel akarjuk megérteni azt a sorsot, amiben az erdélyi magyar él. A magyar kormány stratégiai szövetségben van Tőkéssel Lászlóval és pártjával. Azért mert tetszik, amit képviselnek, amilyen ügyeket képviselnek, viszont nem akar konfliktusba kerülni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik nem rájuk szavaztak, hanem az RMDSZ-re. Akkor tudjuk megfelelően képviselni a magyarokat, ha kormányon vagyunk. A finnek is ezt csinálják: határozottan kijelentették, hogy nem fekszenek össze másokkal, de kormányon akarnak lenni. Mi olyan politikusokkal tudunk együttműködni, akik hazafiak. Az internacionalista, globalista vezetőkkel nem. Traian Basescu egy jó román hazafi. Nehéz vele kommunikálni, de mi úgy gondoljuk, hogy egyezségre lehet vele jutni.
Kérdés: hogyan gondolkoznak a magyar politikusok az erdélyi politikáról?
Németh Zsolt Orbán Viktornak ad szót.
Tőkés: az EMNP nyert a választásokon. Az egyetlen vesztes az MPP. Összefogunk velük, ha minden jól megy. Kötelességünk megtenni ezt, de korrupt, vagy kollaboráns vezetőkkel nem fogunk összefogni. A szavazat maximalizálás nagyon fontos szempont, de nem kizárólagos!
Tőkés: Ezt az ellentmondást nehéz feloldani, főleg hogy létezik ez a manipulatív befolyás. Attól még, hogy bekerül egy magyar nevű román politikus a parlamentbe, vagy egy polgármesteri székbe, attól én még nem leszek boldog. Nem tekinthetünk el azoktól, akik Neptunban tárgyaltak!
Tőkés: lehetetlen vállalkozás az emberek tízezreit, százezreit a kötelező pártegység kényszerzubbonyába gyömöszölni. Mindenki viszolyog a szavazatok megoszlásától, de szembekerülhet-e egymással két olyan érték, mint a nemzeti egység és a pluralizmus?
Németh Zsolt előbb a Tőkés Lászlóhoz intézett kérdéseket olvasta fel. Azok nagyjából a magyarok együttműködésére vonatkoznak.
A hallgatóság kérdései következnek.
Orbán: A magyarok azért dolgoznak, hogy Magyarország kapcsolódni tudjon a győztes országokhoz. A miniszterelnök megköszönte a magyar nép támogatását.
Orbán: Románia közelebb került Magyarországhoz, előtte egy óriási lehetőség áll. A belpolitikai fejlemények Magyarország szemében nagyon nagy kockázattal járnak. Románia most az elmúlt 10 év alatt elért jó pozícióját kockáztatja. Aggodalommal nézzük a mostani helyzetet. Lehet, hogy a következő egy-két hónapban egy-két évtizedre eldől Románia sorsa. Ugyanúgy, ahogy Magyarország sorsa is abban az időben dőlt el. Jó döntéseket kell hozni!
Orbán: Románia és Magyarország azért küzd, hogy belekerüljön Közép-Európa sikerzónájába. Ez evidens kellene legyen, hogy ott vagyunk, de ma nekünk ezért küzdenünk kell. Azért kell küzdenünk, hogy ne szakadjunk le az EU-tól.
Orbán: Európának szövetségesekre lenen szüksége. A mostani válság mögött rejtett európai és amerikai konfrontációk állnak. Az a gondolat, hogy Európának és Oroszországnak meg kell találni az együttműködés formáját, ez egyre jobban előtérbe kerül. De ez valahogy úgy kéne létrejöjjön, hogy ennek Európa legyen a nyertese! Közösen kell megteremtenünk a közép-európai gazdasági biztonságot. Ez a következő 20 év legfontosabb törekvése.
Orbán: mi jobb ösztönökkel rendelkezünk, mint a nyugatiak. Mi pontosan tudjuk, hogy ha jönnek a szocialisták akkor összeomlasztják az országot. És akkor mehetünk a jobboldalhoz. Ha megint megtörténik a bukás, akkor megyünk megint a jobboldalhoz, hogy hozza rendbe. Ezért tudjuk pontosan, mit jelent, ha a szocialisták kormányoznak, s mit ha a jobboldal.
Orbán: ebben a helyzetben semmi esélyünk nincs megtalálni a problémákra a válaszokat Miközben Közép-Európa adóssághatára sokkal kisebb, mint a nyugati országoké, erős a csábítás, hogy a közép-európai országok is egyre följebb emeljék az adósságuk határát. Ez a legnagyobb veszély! Orbán: miközben ők Brüsszelben mindet előírnak, mi ne avatkozzunk be semmibe! Nyugat-Európa egy ördögi körben vergődik, amiből nincs kiút. Ez lényegében Brüsszel válsága! Brüsszelben azzal töltenek el értékes napokat és heteket, hogy a csirkeketreceket hogyan kell módosítani, és közben százezrek veszítik el munkájukat, és élünk egyre nehezebben.
Orbán: Csak azt látjuk hogy nő a harag az EU-val szemben. Az emberek nem tudják megérteni hogy mi történt, ugyanis ők rendesen dolgoztak. A válságnak igenis vannak felelősei: a bankárok.
Orbán: A szuverenitással élő országokat nem nézheti le az EU. Az eddigi EU-s válaszok során rendre kedvezőtlenek voltak Közép-Európa számára. Viszont ez a kedvező átrendeződés lehetőségét is magába foglalja. Miközben Nyugat-Európa nem boldogul a válságban, Közép-Európa elég jól boldog. A fájdalmas hírek nem közép Európáról szólnak, hanem Spanyolországból, Portugáliáról. Elég stabilak vagyunk. Sikeresebbnek bizonyulunk mint a Nyugat, és ennek súlyos következményei lesznek.
Orbán: Az EU válsága nem felületes, nagyon komoly! Valami nyugaton romlott el. A kérdés: mi ennek az oka? Hogyan érint ez minket, és hogyan fordíthatjuk a javunkra? Az európai elit ma azt gondolja, hogy a kontinenst kétszer romba döntő háború a nacionalizmusnak köszönhető. Ma az EU, az európai egység, olyan nemzetközi programmá vált, amelyről nem egyszerű beszélni, mert mindet félreértenek.
Németh Zsolt Orbán Viktornak ad szót.
Tőkés: mi az egység hívei vagyunk. Az EMNT, a Néppárt összefogást szeretne minden erdélyi magyar politikai szereplővel. Ennek magvalósításában számítanak az Orbán-kormány hathatós támogatására. Tőkés: nálunk most kizárják Basescut, pedig ő közel jött a magyarokhoz. Most is itt lenne közöttünk, ha nem lenne most ez a nagy harc. Kérdezem: vajon jobban járunk, ha Antonescu lesz az elnök? Politikai téren nekünk egy erdélyi magyar válogatottra van szükségünk!
Tőkés: botrányos, hogy vannak olyan külhoni magyar politikusaink, akik ahelyett hogy felzárkóznának a nemzeti együttműködés rendszeréhez, éppen ellenkezőleg, ellene fordulnak a magyar kormány politikájának!
Tőkés: Nem csak a román politikusok, de gyakran mi is elfelejtjük, hogy az autonómia nem csak egy eszme, hanem gazdaságilag is nagyon fontos. Az autonómia nem egy öncélú dolog, gazdasági létkérdés, népünk boldogulásának feltétele! Példának hozza fel Dél-Tirolt és Katalóniát.
Tőkés gazdasági vonatkozásokra tér át. A Wekerle tervről beszél, amellyel nem csak Magyarország fellendülését elérni, ez az eurózóna teljes területére ki kell hasson. Mi sem szigetelődhetünk el. Szeretnék a Mikó-tervet más országokra is kiterjeszteni (Erdélyországon kívül :) ) Ez mind a magyaroknak, mind a románoknak egyformán fontos. Mindnyájunknak esélyt ad a felemelkedésre.
Tőkés hangos szóval hívja a magyar embereket, vegyenek részt szeptember 1-én az Igazság Napján. Sajnos, a zilahi Wesselényi Kollégium ügye is ugyanilyen a helyzetben van – mondja.
Tőkés a Mikó-ügy körüli tüntetéssorozatról beszél, és a szeptember elsejére tervezett Igazság Napjáról. Beszédének vezérigéje: „Az igazságomhoz ragaszkodom, róla nem mondok le!
Tőkés: Vajdaságban is meg akarják akadályozni az autónómia-törekvéseket. Ugyanez tapasztalható nálunk is,
Erdély.ma nak is hasonló megnyilvánulásai vannak. Ebben az ellenforradalmi restaurációban kell élnünk.
Tőkés: Nemrégiben Károly herceg járt itt Székelyföldön, amelyre Kolozsvár polgármestere úgy reagált, hogy most be fogják vezetni a hivatalos magyar nyelvet Kolozsváron, és a várost átnevezik Kolozsvárrá. Ettől mi sajnos nem kell félnünk!
Németh Zsolt köszönti a közönséget, megemlítve Semjén Zsoltot, Toró T. Tibort, Berényi Józsefet, Albert Tibort, Kovács Miklóst, Brenzovics Lászlót, Pásztor István és Jakab Attila főszervezőt, majd Tőkés Lászlónak adja meg a szót.
-
Az autonómia nem székelykedés, hanem gazdasági létkérdés!
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az előző évekhez hasonlóan, idén is elfogadta a szervezők meghívását, és részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott politikai fórumon. Tőkés László EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével közösen Magyarország és Közép-Európa megújul címmel értekezett. Az eseményt Németh Zsolt külügyi államtitkár, a diáktábor egyik alapítója moderálta.
Orbán Viktor beszédében elmondta: aggodalommal tekint a romániai belpolitikai helyzetre, de nem avatkozhat bele annak alakulásába. Az erdélyi magyaroknak át kell érezniük a helyzet súlyosságát és a személyes felelősség terhét. Orbán Viktor közvetett módon utalt arra is, hogy mi lehet a vasárnapi referendumon meghozható, Traian Basescu elmozdítását megakadályozó lépés, mondván, néha úgy is hozhatunk jó döntéseket, ha nem hozunk döntéseket.
A nemzet miniszterelnöke a gazdasági válság okaival összefüggésben elmondta: Európa fokozatosan elvesztette realitás-érzékét. Európában a válságból a kiutat a közép-európai régió országai találták meg, s ezt a tényt nem ismerik be nyugatabbra. Kik felelősek az euró-válságért? – tette fel a kérdést a nemzet miniszterelnöke. Válaszában rámutatott arra, hogy bár Brüsszel úgy tesz, mintha nem lennének felelősök, a válság kirobbanásáért konkrét személyek felelnek. Nem csoda, hogy nő a harag az Európai Unióval szemben, ha Brüsszel nem vállal felelősséget tetteiért, úgy tesz, mintha az elvek és intézmények mögött nem lennének emberek. Ez az oka annak, hogy Nyugat-Európa ördögi körben forog, és nem találja a kiutat. Orbán Viktor kijelentette: az európai válság Brüsszel válsága. Brüsszelben azzal foglalkoznak, hogy tyúkketrecek méreteit szabályozzák, míg a valódi problémákra nem találnak megoldásokat. Szerinte felelősségteljesebb politizálásra van szükség.
Szűkebb, Kárpát-medencei vonatkozásban Orbán Viktor rámutatott arra, hogy nem várhatunk sikerreceptet a Nyugattól, nekünk kell kigondolnunk saját megoldásainkat. Bíznunk kell önmagunkban, abban, hogy képesek vagyunk magunkat megszervezni. Az európai nemzetek egységének érzékeny kérdését érintve a miniszterelnök szemléletes példával élt, mondván, „Európa nem egy gyümölcsturmix, hanem egy gyümölcskosár kell legyen”. A gazdasági válságra sem lehet egy általános receptet kidolgozni, minden nemzetnek sajátságos lehetőségei vannak a gazdasági válságból kivezető út megtalálására.
Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke, átfogó erdélyi magyar helyzetjelentéssel szolgált a tusnádi sportpályát megtöltő hallgatóságnak. Kijelentette: Orbán Viktor tusnádfürdői jelenléte a társadalmi konzultáció erdélyi magyar közösségünk felé való kiterjesztésének tekinthető. Helyzetértékelésében említést tett a Székely Mikó Kollégium, illetve a MOGYE magyar tagozatának ügyéről, hangsúlyozva: az igazságról és a minket megillető jogokról nem szabad lemondanunk. Tőkés László bejelentette: a magyar kormány nemzetgazdasági minisztériuma nagy mértékű támogatást nyújt az EMNT által kidolgozott Mikó Imre Terv megvalósítására, a Wekerle-terv ernyője alatt. A folyamat a gazdasági talpraállásról szól, ugyanis gazdasági önrendelkezés nélkül Erdély sorsa megpecsételődött. Sokan megfeledkeznek arról, hogy az autonómia nem csupán egy szép eszme, hanem gazdaságilag is fontos. Tőkés leszögezte: az autonómia nem székelykedés, hanem létkérdés! Erdély mindig is Románia gazdasági mozdonya volt, és még mindig van annyi erő benne, hogy a Balkán irányából Nyugat-Európa felé terelje az országot. Tőkés László említést tett az európai autonómiák rendszeréről is, amelyek igazolják, hogy az önrendelkezés a gyakorlatban is működő fogalom. Az EMNT-elnök Orbán Viktor, illetve a magyar kormány hatékonyabb támogatását kérte az autonómia ügyének előmozdítása érdekében. Megemlítette, hogy „senki sem jött még olyan közel a magyarsághoz”, mint Traian Băsescu felfüggesztett román államfő, ezért fontolóra kell venni, hogy ő vagy a xenofób Crin Antonescu lenne jobb államelnök. Ugyanakkor arcátlan arroganciának nevezte Victor Ponta román miniszterelnök kijelentését, miszerint Székelyföld nem létezik. Ez egyben azt jelentené, hogy „önök sem léteznek” – tette hozzá a volt püspök.
Párhuzamot vonva az éppen megkezdődött harmincadik nyári olimpia békeüzenetével, az „esztelen testvérharc helyett a csapatszellem kialakulását” sürgette az erdélyi magyar politikában. Az olimpiai játékok üzenete szerint elvszerűen, szabályosan kell játszani, ezt kellene alkalmazni a politikai pályán is. Szabálytalan játéra, korrupcióra, manipulációra nincs szüksége közösségünknek, mondotta, ugyanakkor hozzátette: fontos, hogy a „bíró is független legyen” ebben a játékban.
Mint minden évben, idén is lehetőség nyílt arra, hogy az előadásokat követően a közönség közvetett módon kérdéseket intézzen az előadókhoz. A legtöbb kérdés a júniusi romániai helyhatósági választások eredményeit firtatta, illetve az erdélyi magyar politikai pártok lehetséges együttműködésére kérdezett rá. Tőkés László határozottan kijelentette: fontosnak tartja az új egység megteremtését, az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogását, ennek azonban feltételei vannak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alapított Erdélyi Magyar Néppárt ugyanis nem ül tárgyalóasztalhoz korruptakkal és árulókkal.
Orbán Viktor a kérdésekre válaszolva elmondta: a magyar kormány viszonya a határon túli magyarsággal nem politikai természetű. Feladatának érzi egységet teremteni a széthúzó erők között, a határok fölötti nemzetegyesítés szellemében. Hozzátette: azért szövetségesek a Tőkés László vezette EMNT-vel, mert húsz éve rendíthetetlenül ugyanazokat a nemzeti célokat szolgálják. A magyar kormány mindemellett elismeri és tiszteletben tartja azt a tényt, hogy az RMDSZ nyolcvan százalékos támogatottságot élvez, de nem tudja elfogadni az erkölcsi szempontok figyelmen kívül hagyását a nagyobbik magyar párt politikájában.
A Tusványos sajtószolgálata
Erdély.ma

Magyar sors
A romániai magyarság szempontjából nem volt tétje a mai referendumnak. Hiábavalóan hullámoztak és csaptak össze a kedélyek, a mi életünkön itt, ezen a földön, ez már nem változtat.
Csak mi!
Mi vagyunk saját sorsunk kormányosai!
Két napja nem szólhattam, nem mondhattam el, mit gondolok a most zajló cirkuszról, a referendumról.
Ma, ebben a hír- és véleményáradatban, a néha gyomrot felforgató történések kavalkádjában, nem is sajnálom. Az a régi mondás jutott eszembe: a kutya ugat, a karaván halad.
Mondhattunk mi, mondhattam volna én bármit, ki mit oszt, ki mit kap, miért és hogyan, számunkra nem tét. Az előrejelzések, exit pollok sem, a bennünk rejlő elemi erő minden véleménykutatót úgyis megcáfol.
S ez az elemi erő, maga a sors, a mi sorsunk.
A mi sorsunk pedig évszázadok óta a nemzetünk harcát, küzdelmét, helytállását, a becsületességet, a moralitást, az adott szavunk érvényét jelentette. Évszázadokon át ez jellemezte, ez jellemzi a mi nemzetünket. Ezt égette Isten a génjeinkbe.
A mi tétünk soha nem lehet, lehetett Băsescu elnök felfüggesztése, és Pontáék győzelme sem. Akik ma háborúznak, csúnya, papírt nem tűrő szavakkal dobálják meg egymást, a pokol tüzébe kergetik önmagukat és híveiket, holnap kibékülnek, közös témát, ürügyet keresnek, s ez, fura mód, mindig mi voltunk, mi vagyunk, és mi leszünk. Mi, romániai magyarok.
Adjon az Isten nekünk egészséget, erőt és türelmet, hogy továbbra is a magyar nemzet büszkesége legyünk.
Bennünk az erő, éljünk vele!
Böszörményi Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Jó döntés meghozatalára biztatta Orbán Viktor a népszavazásra készülő romániai polgárokat
A Traian Basescu leváltásáról kiírt hét végi romániai népszavazásra utalva jó döntés meghozatalára biztatta Románia polgárait szombaton Orbán Viktor.
A miniszterelnök azon a szabadtéri politikai fórumon tartott előadást több mint ezer fős hallgatóság előtt, amelyet a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján rendeztek az erdélyi Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök hangsúlyozta, nem avatkozhat bele abba, hogy a bukaresti "bicskázás" után ki marad talpon, és "kit hoznak ki a bálteremből", de aggodalommal tölti el, amit lát. "Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést" - jelentette ki a miniszterelnök. Ezzel a Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen kiadott péntek esti állásfoglalására utalt, amelyben az erdélyi magyarságot a vasárnap tartandó népszavazáson távolmaradásra szólították fel.
Orbán Viktor és Tőkés László is fehér ingben érkezett a tusványosi fórumra: a jelenlévő újságírók közül sokan ezt is a népszavazással kapcsolatos jelzésként értelmezték. Romániában ugyanis az államfő leváltását ellenzők tábora jelképévé tette a fehér színt, és a népszavazási kampány idején fehér ingben jelentek meg a Basescu államfőt támogató politikai rendezvényeken.
Orbán Viktor egy a gazdasági válság okairól és kezelési lehetőségeiről szóló átfogó előadás során hozta szóba Románia és Magyarország sajátos helyzetét.
Szerinte Közép-Európa sikeresebb volt a válságkezelésben, mint a Nyugat, de Magyarországnak és Romániának most erőfeszítéseket kell tennie, hogy bekerülhessen a Szlovákia, Csehország, Lengyelország alkotta sikerzónába. Orbán Viktor aggodalmát fejezte ki a romániai fejlemények miatt, amelyek szerinte kockára teszik az utóbbi tíz év felzárkózását és a költségvetés rendbetételében elért eredményeket, amelyekért a lakosság hatalmas áldozatot hozott.
Elemzésében a miniszterelnök rámutatott: nincs szó világválságról, csak Amerikában és Európában van baj.
"Ma az európai egység egy olyan nemzetközi programmá vált, amellyel kapcsolatban kritikát megfogalmazni, akárcsak érzékeny kérdéseket feltenni, a kánonon kívüli hangfekvésben beszélni, nem csak illetlenség, hanem retorzióért, sőt kiátkozásért kiáltó tett" - mondta Orbán Viktor. Ezzel szemben a miniszterelnök szerint egyedi megoldásokra van szükség egyedi problémák kezelésében, és az európai nemzetek ellenében az Európai Uniót nem lehet sikerre vinni. Rámutatott, a nemzeti érzés reneszánszát éli Európában és bebizonyosodott, hogy az európai nemzetek nem akarnak összeolvadni egymással.
"A terv az gyümölcskosárra hasonlít inkább, nem pedig egy gyümölcsturmixra, amit brüsszeli bürokraták hoznak létre. Ebből az is következik, hogy a mai európai válságra nincs központi megoldás, a nemzeteknek saját erősfeszítéseik révén, külön-külön kell megoldaniuk a saját problémáikat" - magyarázta a miniszterelnök.
Úgy vélekedett: ez a válság kedvező átrendeződés lehetőségét hordozza Közép-Európa országai számára.
"Ki kell mondanunk, hogy az európai válság lényegében Brüsszel válsága. Brüsszel az elsődleges akadálya annak, hogy nem találjuk a megoldásokat a nemzetgazdasági bajok kezelésére. Brüsszelben azzal töltenek értékes heteket, hogy a csirkeketrecek méretét módosítsák, előírják, hogy a disznóknak játékot kell betenni az ólakba, és a libák lelki állapota fontos európai politikai kérdés, miközben százezrek veszítik el munkahelyüket, omlik össze a pénzünk és érezzük, hogy egyre nehezebb megélni" - mondta a miniszterelnök.
Közép-Európa országainak lépéselőnyét Orbán Viktor annak tulajdonította, hogy nem újabb hitelek felvételével próbálták a válságot kezelni.
"Ez alól csak Magyarország a kivétel, amely a 2008-as válság után radikálisan megnövelte államadósságát és most azért harcolunk, hogy az adóssághegy ne szakadjon ránk, hanem kimászhassunk alóla" - mondta Orbán.
Az eladósodásért Orbán Viktor a baloldalt okolta.
"Ha jönnek a szocialisták, előbb-utóbb összedöntik az országot, és akkor előbb vagy utóbb a jobboldalhoz kell fordulnunk, hogy az hozza rendbe. Aztán ha ráununk a jobboldalra, vagy a jobboldal mindenféle hibákat vét, akkor persze visszamegyünk a baloldalhoz, aki majd megint jól összedönti az országot, és utána megint visszahívjuk a jobboldalt, hogy tegye már rendbe" - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint a válságkezelésre nincs egységes sikerrecept, és ez szerinte nem baj.
"Ez összességében egy intellektuális szabadságot, egy lehetőséget is jelent. Ha bízunk magunkban, megértjük a folyamatokat, amelyekben élünk, képesek vagyunk kidolgozni a megoldásokat, és képesek vagyunk megszervezni magunkat ennek érdekében, akkor az az előnyünk, ami ma a válságkezelésben a nyugatiakkal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad, és óriási lépést tettünk a siker irányába" - jelentette ki Orbán Viktor a Tusványoson, a "Magyarország és Közép-Európa megújul" című politikai fórumon.
Baranyi László
MTI

Hírsaláta
SOK BESZÉD, KEVÉS TETT. Traian Băsescu terveinek zöme nem valósult meg: nem sikerült módosítania az alkotmányt, sem átvinnie területi-közigazgatási átszervezését. Ellenben megakadályozta a Johannis-féle többséget, hogy kormányt alakítson, rátelepedett Emil Boc és Ungureanu kormányaira, a tömeges lehallgatásokkal egyfajta rendőrállamot honosított meg, s a feltételezések szerint csalással nyerte meg az előző államelnöki választásokat. Ezek az alkotmánysértései ütöttek vissza, és vezettek el második felfüggesztéséhez – írja az Új Magyar Szó online kiadása.
JÉGRE VITTE A NYUGALMAZOTT KATONA A MINISZTERELNÖKÖT. Victor Ponta a választásokon kapott támogatásért cserébe megígérte egy szakszervezetnek, hogy megszünteti a korrupcióellenes ügyészséget. Legalábbis ez derül ki egy dokumentumból, melyet csütörtökön az Adevărul napilap internetes kiadása közölt. Eszerint a Szociál-Liberális Szövetség vezetői elvi megállapodást írtak alá az Elbocsátott Katonatisztek Szakszervezetével és más civil szervezetekkel az Alkotmánybíróság, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség, a korrupcióellenes ügyészség és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács felszámolásáról. Míg Mircea Dogaru ezredes, az elbocsátott katonák szakszervezetének vezetője a HotNewsnak megerősítette: a dokumentum valóban létezik, és az elvi megállapodás valóban tartalmazza a felsorolt intézmények felszámolásáról szóló célkitűzéseket, Ponta tagadta, és azt állította, hogy csak az első oldalt, azaz elvi megállapodásokat tartalmazó részt írta alá. (Manna) SÖTÉT KILÁTÁS. A romániai nyugdíjalap befektetési igazgatója szerint, ha a politikai válság elhúzódik, a lej értéke továbbra is bizonytalan marad, a külföldi befektetők elhagyják Romániát, ami negatívan befolyásolja majd a gazdasági növekedést. (Evenimentul zilei) KÉT TITKOSSZOLGÁLAT LECSATLAKOZOTT. A Legfelsőbb Védelmi Tanács utolsó ülésén, ahol az úgynevezett forródrótok vitája zajlott, és ahol Iulian Fota, Traian Băsescu tanácsosa megakadályozta a Különleges Távközlési Szolgálat főnökének menesztését, a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat főnöke is ellene szavazott. Ami azt jelenti, hogy két titkosszolgálati főnök is benne van az „államcsínyben”. (Új Magyar Szó online kiadás)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Orbán: Jó döntés a nem döntés
Nagy román hazafinak nevezte Traian Basescu felfüggesztett román államelnököt a 23. Bálványosi Szabadegyetem zárónapján Orbán Viktor, és – hangsúlyozva, hogy nem kíván beavatkozni Románia belügyeibe – arra kérte a határon túli magyar és román szavazókat, megfontolt döntést hozzanak abban a kérdésben, hogy az államelnök menjen vagy maradjon, „például úgy, hogy nem hoznak döntést”.
A magyar miniszterelnök előadásában – hangsúlyozva, hogy nem kíván beavatkozni Románia belügyeibe – elmondta: aggodalommal tölti el, amit lát. Kiemelte: keleti szomszédunknak eddig sikerült elkerülnie azt a hibát, amibe a nyugat-európai kormányok beleestek, nevezetesen, hogy a gazdasági válságot követően is növelték államadósságukat.
A mostani „bicskázás” – vagyis az a román belpolitikai válság, aminek egyik fejleménye az államelnök eltávolításának szándéka – viszont azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ez az előny elvész, és a nemzetpolitikát huszadrangúnak tekintő internacionalista erők zsákmányává válik Románia is – mondta. Ezért azt kívánta a románoknak és a magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést vasárnap. Aztán – mint hozzátette – a várható parlamenti választáson szavazzanak majd úgy, hogy meg tudják védeni az elmúlt években elért eredményeket.
A magyar miniszterelnök a közönség soraiból érkező kérdésre kifejtette, nemzeti kormány vezetőjeként könnyebben egyezségre tud jutni román hazafiakkal, mint internacionalistákkal, mert előbbiek hozzá hasonlóan nemzetük érdekeit képviselik, míg utóbbiaknál nem tudni, „honnan jöttek, milyen nyelven beszéltek a szüleik, és jelent-e ez a kötődés nekik egyáltalán valamit a döntéseik meghozatalakor”. Elmondta, izgatottan várja, hazafias vagy internacionalista kormánya lesz-e Romániának a választások után, mert tapasztalatai szerint előbbiekkel könnyebben szót lehet érteni, mint az utóbbiakkal. „Ha jó román hazafival állok szemben, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a román és a magyar hazafiaknak is megfelelnek.”
Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott, Romániában az elmúlt tíz, de különösen az elmúlt hét-nyolc év a felzárkózás szempontjából sikeres volt, és az ország óriási lehetőség előtt áll. Nyertese lehet annak az átrendeződési folyamatnak, amelyik a válságot helytelenül kezelő Nyugat-Európával szemben a kelet-közép-európai országok felemelkedését hozhatja. A miniszterelnök beszédében nemcsak a nyugat-európai országok válságkezelését kritizálta, de az EU nevében fellépő Brüsszelét is, mert félve a tömegek politikai aktivitásától a nemzetek együttműködésére épülő európai eszmét kiforgatta, elvek és intézmények mögé bújva eliminálta az emberi felelősséget.
DOMBI MARGIT
Magyar Nemzet

Ponta szerint Orbán Viktor beavatkozott a romániai belpolitikába
„Felháborodásának" adott hangot vasárnap Victor Ponta román miniszterelnök azért, mert szerinte Orbán Viktor beavatkozott a romániai belpolitikába azáltal, hogy a romániai magyarokat távolmaradásra szólította fel a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazás előtt.
Ponta erről vasárnap nyilatkozott Bukarestben azt követően, hogy leadta szavazatát. Újságírók előtt Ponta kijelentette: miniszterelnökként kötelességének érzi figyelmeztetni magyar kollégáját, hogy beavatkozott a román belpolitikába, amikor azt tanácsolta a romániai magyaroknak, hogy ne menjenek el szavazni a referendum alkalmából.
Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn kijelentette: „azt kívánom a románoknak is és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést". Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár pedig pénteken az MTI-vel azt közölte: Orbán Viktor és Tőkés László ismételten kiállt Traian Basescu államelnök mellett, ebből következően a vasárnapi népszavazástól való távolmaradásra szólította fel az erdélyi magyarságot.
Ponta szerint amint az a részvételi adatokból látható, Hargita és Kovászna megye lakosai Orbán Viktorra hallgatnak. „Mivel Romániában vagyunk, én azt akarom, hogy a románok maguk döntsék el saját sorsukat, és vonatkoztassanak el azoktól a romániai vagy külföldi személyektől, akik rosszat akarnak Romániának" – mondta Ponta. Hozzátette: Románia demokratikus ország marad akkor, ha az emberek szavazhatnak.
A magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyében volt a legalacsonyabb a választói részvétel a vasárnapi népszavazáson. A délután öt órai részvételi adatok szerint Hargitában a választók 6,85 százaléka jelent meg az urnáknál. Kovászna megyében a lakosság 12,39 százaléka voksolt.
A két megye ezzel sereghajtó a romániai megyék között. Más, jelentős magyar lakossággal rendelkező erdélyi megyékben is – Szatmár megye (16,52 százalék), Maros megye (18,88 százalék) – alacsony volt a szavazási kedv. A romániai népszavazásnál 50 százalék plusz egy fős az érvényességi küszöb.
MTI
Erdély.ma

Érvénytelen a referendum a választási iroda részvételi becslése szerint
Nagy valószínűséggel érvénytelen a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról vasárnap rendezett népszavazás – derült ki a központi választási iroda (BEC) által helyi idő szerint éjfél után közzétett részvételi becslésből.
A BEC szerint urnazárásig a választói névjegyzékben szereplők 45,92 százaléka adta le voksát. A népszavazás érvényességéhez több mint 50 százalékos részvételre lett volna szükség.
A BEC közölte, hogy a részvételi adat becslés, amelynek során 18 242 szavazókörzet közül 2889-ből dolgozták fel az adatokat reprezentatív minta alapján. A felmérés hibahatára plusz-mínusz 3 százalék. Mivel a részvétel több mint 3 százalékkal elmarad az 50 százalékos küszöbtől Traian Basescu felfüggesztett államfő valószínűleg visszatérhet hivatalába.
Az urnazáráskor közzétett különböző exit poll-adatok szerint az urnákhoz járulók 84-88 százaléka szavazott Basescu leváltásra, olyan körülmények között, amikor az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) a referendum bojkottálására kérte híveit.
Traian Basescu úgy nyilatkozott: „a demokrácia fáklyája nem aludt ki, a román állampolgárok elutasították a 256 parlamenti képviselő és szenátor államcsínyét”, és amikor visszatér az elnöki hivatalba, megpróbálja a társadalmi megbékélést előmozdítani.
Crin Antonescu ideiglenes államfő úgy nyilatkozott, hogy várni kell még a referendum végleges eredményére, de a központi választási iroda (BEC) és az eredményt hitelesítő alkotmánybíróság döntéseit mindenképp tiszteletben tartja.
Victor Ponta miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egy olyan államfőnek, akit ötmillió szavazattal választottak meg, és akinek a leváltására több mint nyolcmillió polgár szavazott el kellene gondolkoznia arról: megvan-e még a legitimitása ahhoz, hogy Romániát képviselje.
A legkevesebben a magyarlakta területeken mentek el szavazni: Hargita megyében a választói névjegyzékben szereplők 11,6 százaléka, Kovászna megyében 20,6 százaléka, Szatmár megyében 28,2 százaléka, Maros megyében 34 százaléka járult az urnákhoz.
„A romániai magyarság számára nem volt közvetlen tétje a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazásnak, ezzel magyarázható a magyar választók alacsony részvétele” – jelentette ki az urnazárás után Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Kolozsváron adott sajtónyilatkozatában kifejtette, hogy azért nem volt közvetlen tétje a magyarok számára a népszavazásnak, mert nem volt magyar jelölt.
A politikus elutasította Crin Antonescu ideiglenes államfő nyilatkozatát, amelyben a politikus a romániai magyarokat azzal vádolta, hogy „bojkottálták” a népszavazást.
„Elfogadhatatlan, hogy a magyarokat hibáztassák a referendum miatt, amelynek a végeredményét még nem is lehet tudni” – mondta az RMDSZ elnöke. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ a szavazáson való részvételre buzdította a magyarokat, akiknek azt ajánlotta, szavazzanak saját lelkiismeretük szerint. Kelemen elutasította azt a kijelentést is, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök tanácsára maradtak volna otthon a romániai magyarok. Szerinte Orbán felszólításának nem volt hatása, mert más választások alkalmából sem hatottak az erdélyi magyar választókra a magyarországi politikusok nyilatkozatai.
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a romániai magyarok alacsony részvételi aránya azt mutatja, hogy ez a közösség inkább Basescu oldalán áll, és nem tud „posztkommunista” politikai erőket támogatni. Nemes szerint az EMNP-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) a népszavazásról való távolmaradásra vonatkozó buzdítása is hatott a választókra.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a székelyek azért nem mentek szavazni, mert nem értettek egyet a népszavazást kezdeményező Szociál-Liberális Szövetség (USL) „törvénytelenségeivel és manipulációjával”. „Nem érthetünk egyet azzal, hogy ezt az országot nem demokratikus és alkotmányellenes eszközökkel irányítsák” – mondta az MPP megyei elnöke. A referendum hivatalos eredményét várhatóan egy-két napon belül teszi közzé a BEC, ezt még az Alkotmánybíróságnak is hitelesítenie kell. Ezek után térhet vissza a felfüggesztett Traian Basesscu államfő az elnöki hivatalba – ha a BEC vasárnap esti részvételi becslés helytállónak bizonyult. MTI
Erdély.ma

Elemző: nem Basescu mellé álltak, hanem a PSD-t utasították el a magyarok
Nem Basescu mellé álltak, hanem Victor Ponta kormányfőt utasították el a népszavazástól távol maradó magyarok – mondta az urnazárás után az MTI-nek Kiss Tamás szociológus, kisebbségkutató a vásárnapi referendumon regisztrált magyar távolmaradást kommentálva.
A felfüggesztett Traian Basescu államfő leváltásáról rendezett vasárnapi népszavazáson a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében a részvétel negyede, illetve alig több mint harmada volt az országos átlagnak. Erdély más magyarlakta megyéiben is jelentős volt a távolmaradás.
A szakember szerint a székelyföldiek távolmaradása nem azzal magyarázható, hogy Basescu különösebben népszerű lenne a körükben, hanem sokkal nagyobb az ellenszenv Victor Ponta miniszterelnökkel illetve az által vezetett Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben.
A román hírtelevíziók és az államfő leváltását kezdeményező Szociál-Liberális Szövetség (USL) politikusai Orbán Viktor miniszterelnök felhívásának tulajdonították a magyar távolmaradást.
„Nyilván ennek is volt egy szerepe: Orbán Viktor nyilatkozatát felkapta sajtó, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) pedig nem voltak egyértelmű nyilatkozatai a népszavazással kapcsolatban. De nem hiszem, hogy ez a felhívás lett volna a döntő, mert a PSD-vel és Pontával szembeni ellenszenvnek a Székelyföldön nagyobb múltja van, mint az elmúlt egy hét" – magyarázta a társadalomkutató.
Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ részvételre kérte a magyarságot, amivel az USL esélyeit növelte volna, Kiss azt mondta: az RMDSZ valóban mondta, hogy el kell menni szavazni, de ezt nagyon halkan tette.
„Székelyföldön egyetlen választási plakátot sem lehetett látni, leszámítva azokat a magyar nyelvű plakátokat, amelyeket az USL helyeztetett ki. Az, hogy egy közleményt kiad az RMDSZ, aligha lehet elég befolyásoló tényező ilyen helyzetben, az RMDSZ semmifajta kampányeszközzel nem élt" – mondta a szociológus.
A román belpolitikai válságot illetően Kiss Tamás elhúzódó állóháborúra számít az őszi parlamenti választásokig. Arra a kérdésre, hogy a háborúnak ugyanazok lesznek-e a szereplői, az elemző igennel válaszolt. Mint kifejtette, nem tartja valószínűnek Victor Ponta lemondását, mert egy ilyen lépés jelentős veszteséget okozna az USL-nek. Basescu lemondását is elképzelhetetlennek tartja, még úgy is, hogy több mint hétmillió ember voksolt ellene. Kiss Tamás szerint abban az esetben lett volna ez lehetséges, ha Basescu és az őt támogató Demokrata Liberális Párt nem döntött volna a referendum bojkottja mellett.
A központi választási iroda (BEC) becslése szerint a részvétel nem érte el a 46 százalékot, így a referendum érvénytelennek bizonyult. A népszavazás érvényességéhez több mint 50 százalékos részvételre lett volna szükség.
A referendum hivatalos eredményét várhatóan egy-két napon belül teszi közzé a BEC, ezt még az Alkotmánybíróságnak is hitelesítenie kell. Ezek után térhet vissza a felfüggesztett Traian Basesscu államfő az elnöki hivatalba – ha a BEC vasárnap esti részvételi becslése helytállónak bizonyult.
mti.hu
Erdély.ma

Orbán Viktor Tusványoson: „jól döntsenek” Románia polgárai a népszavazáson
„Jó döntés” meghozatalára biztatta Románia polgárait szombaton, Tusnádfürdőn Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján rendezett politikai fórumon tartott előadást a több mint ezer fős hallgatóság előtt. A Magyarország és Közép-Európa megújul című fórumon előadást tartott Tőkés László EP-képviselő is, aki szerint a román politikusok közül Băsescu került legközelebb a magyarokhoz. A felfüggesztett államfő az idén nem látogatott el a Tusványosra, mivel a vasárnapi népszavazást megelőző kampánycsendben nem vállalhat nyilvános szereplést.
A tusványosi fórumon, amelynek moderátora Németh Zsolt, a budapesti külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt, Orbán Viktor hangsúlyozta, nem avatkozhat bele abba, hogy a bukaresti „bicskázás” után ki marad talpon, és „kit hoznak ki a bálteremből”, de aggodalommal tölti el, amit lát.
„Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést” – jelentette ki a miniszterelnök. Ezzel a Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen kiadott péntek esti állásfoglalására utalt, amelyben az erdélyi magyarságot a vasárnap tartandó népszavazáson távolmaradásra szólították fel (lásd: Orbán-Tőkés: az erdélyi magyarság maradjon távol a népszavazástól! Orbán Viktor és Tőkés László ismételten kiállt Traian Băsescu államelnök mellett, a vasárnapi népszavazástól való távolmaradásra szólította fel az erdélyi magyarságot – közölte Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint Orbán Viktor péntek este Tusnádfürdőn egyeztetett határon túli magyar szervezetek vezetőivel a kormányzás eddig eltelt időszakának nemzetpolitikai eredményeiről és a következő két év tennivalóiról.
A tanácskozáson részt vett a magyar kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Németh Zsolt külügyi államtitkár, valamint Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnőke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics László, a KMKSz alelnöke – áll a közleményben.
A közlemény kiemeli: Orbán Viktor külön megbeszélést is folytatott a Fidesz stratégiai partnerével, az EMNP vezetőségével. Megerősítették stratégiai szövetségüket a jövőre nézve. Áttekintették az erdélyi magyarság szempontjából legfontosabb problémákat, és megoldást sürgettek mind a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, mind a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ügyében.).
Orbán Viktor és Tőkés László is fehér ingben érkezett a tusványosi fórumra: a jelenlévő újságírók közül sokan ezt is a népszavazással kapcsolatos jelzésként értelmezték. Romániában ugyanis az államfő leváltását ellenzők tábora jelképévé tette a fehér színt, és a népszavazási kampány idején fehér ingben jelentek meg a Băsescu államfőt támogató politikai rendezvényeken.
Orbán: nincs világválság
Orbán Viktor egy a gazdasági válság okairól és kezelési lehetőségeiről szóló átfogó előadás során hozta szóba Románia és Magyarország sajátos helyzetét.
Szerinte Közép-Európa sikeresebb volt a válságkezelésben, mint a Nyugat, de Magyarországnak és Romániának most erőfeszítéseket kell tennie, hogy bekerülhessen a Szlovákia, Csehország, Lengyelország alkotta sikerzónába. Orbán Viktor aggodalmát fejezte ki a romániai fejlemények miatt, amelyek szerinte kockára teszik az utóbbi tíz év felzárkózását és a költségvetés rendbetételében elért eredményeket, amelyekért a lakosság hatalmas áldozatot hozott.
Elemzésében a miniszterelnök rámutatott: nincs szó világválságról, csak Amerikában és Európában van baj.
„Ma az európai egység egy olyan nemzetközi programmá vált, amellyel kapcsolatban kritikát megfogalmazni, akárcsak érzékeny kérdéseket feltenni, a kánonon kívüli hangfekvésben beszélni, nem csak illetlenség, hanem retorzióért, sőt kiátkozásért kiáltó tett” – mondta Orbán Viktor. Ezzel szemben a miniszterelnök szerint egyedi megoldásokra van szükség egyedi problémák kezelésében, és az európai nemzetek ellenében az Európai Uniót nem lehet sikerre vinni. Rámutatott, a nemzeti érzés reneszánszát éli Európában és bebizonyosodott, hogy az európai nemzetek nem akarnak összeolvadni egymással.
„A terv az gyümölcskosárra hasonlít inkább, nem pedig egy gyümölcsturmixra, amit brüsszeli bürokraták hoznak létre. Ebből az is következik, hogy a mai európai válságra nincs központi megoldás, a nemzeteknek saját erősfeszítéseik révén, külön-külön kell megoldaniuk a saját problémáikat” – magyarázta a miniszterelnök.
Úgy vélekedett: ez a válság kedvező átrendeződés lehetőségét hordozza Közép-Európa országai számára.
„Ki kell mondanunk, hogy az európai válság lényegében Brüsszel válsága. Brüsszel az elsődleges akadálya annak, hogy nem találjuk a megoldásokat a nemzetgazdasági bajok kezelésére. Brüsszelben azzal töltenek értékes heteket, hogy a csirkeketrecek méretét módosítsák, előírják, hogy a disznóknak játékot kell betenni az ólakba, és a libák lelki állapota fontos európai politikai kérdés, miközben százezrek veszítik el munkahelyüket, omlik össze a pénzünk és érezzük, hogy egyre nehezebb megélni” – mondta a miniszterelnök.
Közép-Európa országainak lépéselőnyét Orbán Viktor annak tulajdonította, hogy nem újabb hitelek felvételével próbálták a válságot kezelni.
„Ez alól csak Magyarország a kivétel, amely a 2008-as válság után radikálisan megnövelte államadósságát és most azért harcolun
k, hogy az adóssághegy ne szakadjon ránk, hanem kimászhassunk alóla” – mondta Orbán. Az eladósodásért Orbán Viktor a baloldalt okolta. „Ha jönnek a szocialisták, előbb-utóbb összedöntik az országot, és akkor előbb vagy utóbb a jobboldalhoz kell fordulnunk, hogy az hozza rendbe. Aztán ha ráununk a jobboldalra, vagy a jobboldal mindenféle hibákat vét, akkor persze visszamegyünk a baloldalhoz, aki majd megint jól összedönti az országot, és utána megint visszahívjuk a jobboldalt, hogy tegye már rendbe” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint a válságkezelésre nincs egységes sikerrecept, és ez szerinte nem baj. „Ez összességében egy intellektuális szabadságot, egy lehetőséget is jelent. Ha bízunk magunkban, megértjük a folyamatokat, amelyekben élünk, képesek vagyunk kidolgozni a megoldásokat, és képesek vagyunk megszervezni magunkat ennek érdekében, akkor az az előnyünk, ami ma a válságkezelésben a nyugatiakkal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad, és óriási lépést tettünk a siker irányába” – jelentette ki Orbán.
Orbán: a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták
Orbán Viktor szerint a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták.
A miniszterelnök a hagyományokhoz híven a hallgatóságból érkező, írásban feltett kérdésekre is. Az új román kormánnyal való együttműködésre vonatkozó kérdésre válaszolva kitért a hazafias és az internacionalista kormányokkal való együttműködés tapasztalataira.
Kijelentette, hogy Traian Băsescu államfőt jó román hazafinak ismerte meg. „Ha jó román hazafival állok szemben, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a román és a magyar hazafiaknak is megfelelnek” – jelentette ki. Hozzátette, izgalommal várja, hogy az őszi parlamenti választások után internacionalista vagy hazafias kormány alakul Bukarestben.
Orbán: „jó szerencsét” az erdélyi magyar összefogáshoz
Orbán Viktor elmondta, azért vállalt stratégiai partnerséget Tőkés Lászlóval és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), mert néhány rendíthetetlenül képviselt cél – mint például az autonómia – szövetséget hozott létre közöttük. „Stratégiai szövetségben vagyunk, és kívánok sikert számukra, de nem kívánok konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) szavaztak. Úgy tegye a miniszterelnök a dolgát, hogy a magyar eszmék irányában való elmozdulást és az itteni magyar egységet is szolgálja” – összegezte a feladatot.
Az erdélyi magyar összefogásra vonatkozó kérdésre azt hangsúlyozta, hogy az összefogáshoz erő kell. Kétségbeesettségből, szétesettségből, töredékpártokból nem jön létre erő. Azért tartotta nehéznek az Erdélyi Magyar Néppárt dolgát, mert egy erős RMDSZ-szel szemben próbál néhány ügyet győzelemre vinni. A Fidesz 1994-es dilemmáját is felidézte. Elmondta, amikor „darabokra zúzták az első magyar polgári kormányt”, a Magyar Szocialista Párt valamennyi korábbi ellenzéki pártot, így a Fideszt is meghívta a kormányba. „Ha akkor igent mondtunk volna, erkölcsileg elbukunk, és esélyünk sincs, hogy az országrontó szocialista kormányokat leváltsuk” – állapította meg. Az elmondottak alapján kívánt „jó szerencsét” az erdélyi pártoknak, hogy eldöntsék: összefognak-e vagy nem.
A hallgatóság és a miniszterelnök párbeszédét moderáló Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára összegző szavaiban az autós navigációs eszközök szótárából vett hasonlattal élve elmondta: újratervezésre van szükség, mert új helyzetbe került Európa, Közép-Európa és a határon túli magyarság. Úgy vélte, a Tusványos keretében Tőkés László és Orbán Viktor pár navigáló műholdat azonosított. Az államtitkár Bibó István gondolatát idézve megállapította: a fejődéshez a szabadság és a közösség ügye egy ügy kell, hogy legyen.
Tőkés: a román politikusok közül Băsescu jött legközelebb a magyarokhoz
A román politikusok közül Traian Băsescu felfüggesztett államfő került a legközelebb az erdélyi magyarokhoz – vélekedett előadásában Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
Tőkés EP-képviselő a nyári olimpiára építő sportpárhuzamot vonva utalt a vasárnapi népszavazásra, amelyen a felfüggesztett államfő leváltásáról kell dönteniük a romániai választóknak. „Le akarják küldeni a pályáról Traian Băsescut. Hát jobb csapatkapitány a xenofób Crin Antonescu? Adják meg önök a választ” – mondta Tőkés.
Az EMNT elnöke a sportból vett hasonlattal írta le a romániai magyar összefogás esélyeit is. Kijelentette, a csapatszellem a politikában is fontos. Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek az Orbán Viktor által 2010-ben meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében kell összefogniuk. „A pártegység kényszerzubbonya nem illik az erdélyi magyarságra” – jelentette ki a volt püspök, majd az őszi parlamenti választásokra utalva hozzátette: „politikai megmérettetésre és erdélyi magyar válogatottra van szükség”.
Tőkés László nyomatékosította, „bundázókkal” nem tud egy csapatban játszani, „olyanokkal, akik Bukarestben vajazzák le a mérkőzést, és nem az erdélyi magyarságot képviselik Bukarestben, hanem Bukarestet képviselik az erdélyi magyarság előtt” – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, „a doppingbotrányok”, a „szabálytalanul benevezett játékosok” vezettek a politika beszennyeződéséhez. „Tisztulásra van szükség az erdélyi magyar politikában” – nyomatékosította Tőkés László. Azt is megállapította, az emberek azért fordultak el a politikától, mert a politika fordult el tőlük.
Az EMNT elnöke gazdasági kérdéseket is érintett előadásában. Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert idézve jelentette ki, az a cél, hogy a határon túli magyar vállalkozások is bekapcsolódjanak a magyar gazdaság vérkeringésébe. Azt is megemlítette azonban, hogy elszigetelten nem lehetséges a gazdasági talpra állás; ebben a kérdésben a román és a magyar érdekek egybeesnek.
Tőkés László megemlítette, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés autonómiát ígért a magyarságnak, Bukarest azonban gyarmatként tekintett a megszerzett területekre. Utalt arra, hogy a nyugat-európai területi autonómiák gazdasági fellendülést hoztak azokon a területeken, amelyeken bevezették azokat. „Dél-Tirolban nincs munkanélküliség, Katalónia pedig Spanyolország legfejlettebb tartománya” – példázta a volt püspök. „Kérjük, keressék meg annak az eszközeit, módszereit, hogy miként tudnának támogatást nyújtani az autonómiához” – szólt a mellette ülő Orbán Viktorhoz.
MTI, Hírösszefoglaló
Krónika (Kolozsvár)

Európa legyen gyümölcsöskosár, nem pedig gyümölcsturmix”
Orbán Viktor szerint az európai nemzetek reneszánszáról beszélhetünk
Magyarország és Közép-Európa megújul címmel tartotta meg hagyományos előadását a Tusnádfürdőn zajló, 23. Bálványosi Nyáriegyetem és Diáktáborban szombaton délelőtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Németh Zsolt által moderált politikai fórumon ugyanakkor Tőkés László a közélet kérdéseiről, a belpolitikai helyzetről, a gazdasági fejlődés és az autonómia összefüggéseiről, a romániai magyar politikai paletta lehetséges alakulásáról értekezett, Orbán Viktor pedig európai összképet nyújtott a gazdasági válságról, és annak hatásairól. A magyar miniszterelnök keményen bírálta az európai uniós politikai intézmények válságkezelő megoldásait. Véleménye szerint Közép-Európa ebben a tekintetben nagyobb sikerrel járt, mint a Nyugat. Mint kifejtette, egyedi problémák egyedi megoldásokat igényelnek, az Európai Uniót pedig az európai nemzetek ellenében nem lehet sikerre vinni.
Idén a hagyományos szombat délelőtti politikai fórumon nem jelent meg a román állam egyetlen magas rangú képviselője sem; Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett államfő a vasárnapi referendumot megelőző kampánycsendben ezt nem is tehette volna meg. Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke helyzetképet vázolt előadásában az erdélyi közélet és a belpolitika aktuális kérdéseiről, tárgyalta a gazdaság és az autonómia összefüggéseit, valamint a romániai magyar politikai paletta lehetséges alakulását.
Csak az veszett el végképp, amiről lemondunk
A nemrég bírósági döntéssel visszaállamosított Székely Mikó Kollégium, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyére, (a magyar és angol tagozat létrehozásának jog-, és törvénysértő akadályozására) hivatkozva Tőkés László kijelentette: a két neves reformkori politikus, Wesselényi Miklós és Mikó Imre építő munkássága megfelelő példaként szolgálhat, aziránt „hogy álljunk ki a szabadság, és elorozott tulajdonunk mellett”. Deák Ferencet idézve hangsúlyozta: „csak az veszett el végleg, amiről mi magunk lemondunk”. Felkérte a hallgatóságot, vegyenek részt szeptember elsején, az úgynevezett Igazság Napján a kollégium védelmében tervezett tüntetésen.
Az autonómia gazdasági létkérdés
A gazdasági kérdések vonatkozásában az EP-képviselő megállapította: gazdasági önállóság nélkül Erdély a politikai céljait sem tudja megvalósítani.
Matolcsy György magyar nemzetgazdasági miniszter kijelentésére hivatkozva kiemelte: a második Orbán-kormány kiemelt fontossággal kezeli a határon túli területeknek a magyar gazdaság „vérkeringésébe” való bekapcsolásának kérdését. A nemzetgazdasági minisztérium a Wekerle-tervvel összefüggésben támogatást nyújt az alulról építkező gazdaságfejlesztési stratégiaként létrehozott Mikó Imre Terv megvalósítására, amelyet az EMNT kezdeményezett. A jelenlegi magyar kormány ugyanis a gazdasági önrendelkezés megvalósítására törekszik, magyarázta Tőkés László. A Kárpát-medencei gazdasági övezet stratégiai programja, a Wekerle-terv célja a gazdasági növekedés segítése, a Kárpát-medencei térségen belüli együttműködési lehetőségek kiaknázása, hosszú távon pedig a fenti gazdasági övezet létrehozása.
– Magyaroknak, románoknak egyaránt érdekük egy olyan gazdaságpolitika kezdeményezése, amely a szubszidiaritás, regionalizmus, a szomszédságpolitika terén zajlik, és mindannyiunknak esélyt ad a felemelkedésre – fogalmazott az EP-képviselő.
Mint mondta, a politikusok általában megfeledkeznek arról, hogy az autonómia nem csak egy szép eszme: a működő autonómiák pedig általában kiváló gazdasági eredményeket mutathatnak fel, mint például a munkanélküliséget alig ismerő olaszországi Dél-Tirol, vagy Katalónia, Spanyolország legfejlettebb tartománya. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európában létező területi autonómiák mellett 11 európai országban érvényesül a kulturális autonómia rendszere is.
Tőkés László emlékeztetett: az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés autonómiát ígért az együttlakó népek számára, ezzel szemben Bukarest Trianon után a megszerzett területeken egyfajta gyarmatosítást kezdett, annak ellenére, hogy Erdély a fejlődési folyamatok „vezérhajója” volt. Arcátlan arroganciának nevezte Victor Ponta miniszterelnök kijelentését, miszerint a Székelyföld nem is létezik.
Az autonómia gazdasági létkérdés, a romániai magyarság boldogulásának előfeltétele – szögezte le az EP-képviselő. „Kérjük, keressék meg annak az eszközeit, módszereit, hogy miként tudnának támogatást nyújtani az autonómiatörekvések terén való előrelépéshez” – kérte fel Tőkés László a magyar miniszterelnököt.
„Băsescu került a legközelebb az erdélyi magyarokhoz”
A pénteken megnyitott nyári olimpiai játékok kapcsán sportpárhuzamot vonva, a vasárnapi referendumra utaló EP-képviselő felvetette a kérdést: „Jobb csapatkapitány a xenofób Crin Antonescu, mint Traian Băsescu, akit le akarnak küldeni a pályáról? A román politikusok közül Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett államfő került a legközelebb az erdélyi magyarokhoz”, állapította meg Tőkés László.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte Magyarország szomszédjaihoz, Szerbiához, Szlovákiához hasonlóan Romániában is a posztkommunista erők előretörésének vagyunk tanúi. Mint fogalmazott, a kommunista típusú kizárólagossággal Románia kizárja magát a Schengen-övezetből is.
A harmincadik olimpia békeüzenetének megfelelően kijelentette: a csapatszellem a politikában is fontos. Ugyanakkor megállapította: „a kommunista pártegység kényszerzubbonya nem illik az erdélyi magyarságra”, és az őszi parlamenti választásokra utalva hozzátette: „politikai megmérettetésre, erdélyi magyar válogatottra van szükség”.
Tőkés úgy vélte, az olimpiai játékok szellemében szabály- és elvszerű, méltányos játékosokra van szükség az egyébként „tisztulást” igénylő politikai pályán is, illetve a játékban a bírónak is függetlennek kell lennie. A romániai magyar politikai alakulatok lehetséges együttműködését illetően nyomatékosította: „bundázókkal” nem tud egy csapatban játszani, olyanokkal, akik „nem az erdélyi magyarságot képviselik Bukarestben, hanem Bukarestet az erdélyi magyarság előtt”. Hallgatósági kérdésre válaszolva megállapította: fontosnak tartja az új összefogást, az egység megteremtését, ennek azonban erőteljes elvi feltételei vannak.
Orbán: radikális és azonnali megoldások szükségesek
Orbán Viktor magyar miniszterelnök átfogó elemzésben tárgyalta a világgazdasági válság európai okait és vonatkozásait, élesen bírálta az Európai Unió (EU) különböző intézményei által a krízis kezelésére nyújtott megoldásokat, illetve néhány gondolatot fogalmazott meg a romániai politikai helyzettel kapcsolatban.
– Megfigyeltem: ha megnyerjük a választásokat, akkor rendszerint az asztal közepén ülök, amikor ellenzékben vagyunk, akkor a szélére szorulok – humorizált a magyar kormányfő.
Közölte: jeles nyugat-európai közgazdászok által, a napokban nyilvánosságra hozott, „brutális egyértelműséggel” megfogalmazott helyzetjelentés szerint a világgazdasági válság európai hatásainak kezelésére radikális és azonnali megoldások szükségesek, ellenkező esetben a kontinens „holdkóros módján a saját vesztébe tántorog”.
Európa elvesztette a realitásérzékét
A magyar kormányfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU keretében a kánonon kívüli hangnemben nem lehet beszélni a gazdasági válságra adott megoldásokról. – Úgy gondolom, az Unió sikere a nemzetek sikerében rejlik, nem pedig a nemzetek feletti struktúrákban. Szembe kell nézni az európai nemzetek reneszánszával. A nemzeti érzés megerősödését tapasztalhatjuk a hollandoknál, görögöknél – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte ilyen tekintetben Európa elvesztette a realitásérzékét.
– Az európai nemzetek nem akarnak egybeolvadni egymással. Szerintem Európának gyümölcsöskosárnak, nem pedig gyümölcsturmixnak kell lennie. Nyugaton lengyel vízszerelőket dolgoztatnak, s közben elítélik a bevándorlást. Tény, hogy az aggasztó hírek nem a közép-európai országokból érkeznek, a régió gazdasági szempontból aránylag stabilnak mondható. Amennyiben Nyugaton ezt sem értik meg, az súlyos következményekkel járhat – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: miközben pénzügyi vonatkozásban a közép-európai államok nem állnak rosszul, Nyugat különböző eszközökkel erőteljes nyomást próbál gyakorolni rájuk.
– Közép-Európa sikeresebbnek bizonyult a válságkezelésben, mint a Nyugat – szögezte le a magyar kormányfő. Véleménye szerint, pontosan megnevezhető néhány személy és pénzintézet, amely a gazdasági válságot okozta. Elítélte az általa személytelen intézményi politizálásnak nevezett brüsszeli ügyvivést. – Egyébként azt halljuk, hogy hibás például Görögország, de azt nem, hogy Brüsszel lenne a vétkes. A bankok ismét sorba állnak az adófizetők pénzéért. Az Unió védi a különböző pénzintézeteket. Továbbra is védik azt az elvet, hogy a piac működésébe nem kell beleszólni, de eltűrik a spekulánsokat – fogalmazott a politikus. Szerinte Nyugat-Európa ördögi körben vergődik, amelyből nem találja a kiutat.
„Ha jönnek a szocialisták, összedöntik az országot”
– Az Európai Unió válsága tulajdonképpen Brüsszel válsága, s a helyzetért Brüsszel az elsődleges felelős. Azzal töltenek el rengeteg időt, hogy játékot kell tenni a disznónak a ketrecbe, és hangoztatják, hogy a liba lelkiállapota fontos kérdés, holott az európai polgárok megélhetésének biztosítására kellene összpontosítaniuk – mondta.
A hallgatóság tetszését váltotta ki Orbán Viktornak az a kijelentése is, hogy míg Nyugat-Európában szinte lényegtelen, hogy a politikai spektrum melyik oldalán álló párt vállalja a kormányzást, Magyarországon sorsdöntő kérdés, hogy ki van hatalmon. – Ha jönnek a szocialisták, összedöntik az országot – jelentette ki.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a nyugatiakkal ellentétben, a kelet-európai államok egyre sikeresebbek. – A közép-európai sikerországokhoz akar tartozni Magyarország és Románia is. Jelenleg Magyarországnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy ne szakadjon le Közép-Európáról – közölte.
Orbán nem akar konfliktust az RMDSZ-re szavazó magyarokkal
Orbán Viktor a romániai helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott: az utolsó hét-nyolc év sikeres volt az ország számára, ugyanis sikerült kordában tartani az államadósságot, a kormány megfelelő intézkedéseket hozott. – A románok és a szlovákok is meghaladtak bennünket – értékelte. Úgy vélte azonban, a jelenlegi romániai belpolitikai folyamatok nagyon nagy kockázatokkal járnak, s az ország elveszítheti a jelenlegi helyzetét, eddigi eredményeit.
– Lassan ki sem lehet igazodni, hogy mi történik pontosan. Bicskázás zajlik. Románia sorsa egy-két évtizedre eldől. Hasonló pillanat ez most itt, mint Magyarországon 2010-ben – fogalmazott a miniszterelnök.
A hallgatóság kérdéseire válaszolva rámutatott: a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták. Hozzátette: Traian Băsescut jó román hazafinak ismerte meg.
Elmondása szerint azért vállalt stratégiai partnerséget Tőkés Lászlóval és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), mert néhány rendíthetetlenül képviselt cél – mint például az autonómia – szövetséget hozott létre közöttük. „Sikert kívánok számukra, de nem kívánok konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik az RMDSZ-re szavaztak – fejtette ki Orbán Viktor. Mint mondta, az a feladata, hogy „a magyar eszmék irányában való elmozdulást és az itteni magyar egységet is szolgálja”.
Németh Zsolt államtitkár az előadók gondolatait összegezve kijelentette: Európa, Közép-Európa és a határon túli magyarság egyaránt új helyzetbe került. Úgy vélte, Tusványos keretében Orbán Viktor és Tőkés László néhány „navigáló műholdat azonosított”. A politikai fórumot Bibó István gondolatával zárta: „a fejlődéshez a szabadság és a közösség ügyének egynek kell lennie”.
KISS OLIVÉR, ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

Ikszes referendum
Nagy valószínűség szerint semmit nem old meg a Traian Băsescu államelnök leváltásáért szervezett referendum. Jóval a népszavazás előtt tudni lehetett már, hogy Băsescu veszít a népszavazáson, hiszen a nép többsége nem bízik benne. A bérek levágásáról szóló, két évvel ezelőtti bejelentése óta kegyvesztetté vált. Már a jópofáskodó, közvetlen stílusa sem menti meg. Az emberek megunták, így most új államfő kellene az aktív választók többségének. Băsescu csakis az elégtelen részvétel miatt térhetne vissza a Cotroceni-palotába. De akár visszatér, akár nem, sajnos nem fog megszűnni a politikai válság, ami egyre aggasztóbb méreteket ölt. A gazdaságra is egyre inkább kihat az áldatlan politikai csatározás, így például a lej árfolyamát már nem lehet visszahozni a válság előtti szintre, ami azt jelenti, hogy a különböző szolgáltatásokért többet fizetünk, akárcsak a hiteligénylők a bankoknak.
A lehetséges változatok közül Băsescunak a Cotrocenibe való visszatérése lehet a legproblémásabb. A népszavazás érvénytelensége esetén, ha a Szociálliberális Szövetség (USL) nem tanúsít önmérsékletet, és meghosszabbítja Băsescu felfüggesztési időszakát, akkor komoly alkotmányossági aggályok merülnek fel. Egy ilyen felelőtlen döntés következményeibe belegondolni is rossz. Amennyiben pedig Băsescu visszatér, az USL-nek nem lesz könnyű beletörődnie a frusztráló helyzetbe. Az államfő számára ugyanis komoly legitimitási gondot teremt a több millió ellenszavazat. Ezt kihasználva, az USL gyaníthatóan folytatni fogja az ádáz belpolitikai háborút a novemberi parlamenti választásokig. Csakhogy az esetleges kétharmados többség megszerzése sem segíthet abban, hogy Ponta és Antonescu megszabaduljon a számukra kibírhatatlan társbérlettől, hiszen Băsescut csak akkor válthatják le, ha ismét megpróbálják felfüggeszteni. Rövid idő alatt azonban egy sikertelen politikai manőver megismétlése botorság lenne. A bűvös kétharmad birtokában, persze lehetősége nyílna az USL-nek módosítani az alkotmányt, és megfosztani az államfőt lényeges hatásköreitől, de ezt csak a következő elnöki mandátumtól lehetne alkalmazni, amikor már amúgy sem Băsescu lesz az ország első embere.
Teljes mértékben azt a lehetőséget sem kell kizárni, hogy Băsescu lemond a parlamenti választások előtt azért, hogy ismét egyidőben legyen a parlamenti és az elnökválasztás. Bár egyelőre elképzelhetetlen, hogy az USL elfogadja az államfő által támasztott feltételt, a 2009-es népszavazás eredményének gyakorlatba ültetését. Vagyis azt, hogy egykamarás parlamentet vezessenek be, és csökkentsék háromszázra a honatyák számát. Az USL ezt az áldozatot ma nem vállalhatja, de ha annyira elmérgesedik a belpolitikai helyzet, hogy a következő négyéves kormányzása sikerét is veszélyeztetve látja, akkor utolsó esetben – a belső konfliktusok vállalásával is – stratégiát válthat, és megnyithatja az utat a teljhatalma felé. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha őszig sikerül kétharmad közelébe tornásznia saját támogatottságát.
A vasárnapi népszavazás utáni másik lehetőség természetesen az, hogy a referendum érvényessége esetén Băsescu kénytelen végleg átadni a Cotroceni-palotát Crin Antonescunak, aki így legtöbb három hónapig látja el az ideiglenes államfői tisztséget. Ebben az esetben várhatóan szeptember elején előrehozott elnökválasztás lesz. De addig is, Băsescu távozása csak akkor lesz gördülékeny politikai szempontból az USL számára, ha a népszavazás nagyvonalakban tisztességesen zajlott le. A referendum előtt ugyanis komoly kérdőjelek merültek fel e tekintetben. Az is előrevetíthető volt, hogy a PDL és Băsescu erőteljes kampányba lendülnek, amelynek során államcsínyt kiáltanak, és megpróbálják bizonyítani, hogy nagyméretű csalás történt a népszavazáson. Céljukat akkor érik el, ha valóban meggyőző bizonyítékokkal állnak elő, ami alaposan megnehezítené az USL dolgát, főleg akkor, ha ennek hatására az Európai Unióban erős jobboldal ismét össztűz alá veszi Pontáékat. Ráadásul a miniszterelnöknek még a plágiumbotránya sincs elvarrva. Ez még előidézhet politikai bizonytalanságot, hiszen a Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottságának döntése kétségtelenül széles nemzetközi visszhangra talált, így Ponta további politikai pályafutásában komoly teher lehet még ez a plágiumügy. Szeptemberi elnökválasztás, majd novemberi parlamenti választás ütemterve esetén naivitás azt hinni, hogy a politikai válság véget ér Băsescu távozásával. Év végéig várhatóan nagyüzemben lesz a politikum arzenálja.
Az egyszerű választópolgárok számára az igazán hasznos az lenne, ha a romániai társadalom, így a pártok is megtanulnák az autentikus demokráciát, és elfogadnák akár a társbérlet intézményét is, amit az elnökválasztás és a parlamenti választás 2003-ban történt szétválasztása idézett elő. Persze, sokkal könnyebb lenne kormányoznia egyetlen pártnak, főleg úgy, hogy mindent ő irányít, de megtapasztaltuk már 1989 előtt, hogy ez hova vezet. Most már ideje lenne továbblépni a demokratizálódási folyamatban, és akkor nem kellene időt pazarolni értelmetlen politikai csatározásokra, amelyek a társadalom és az ország valós bajaira még tüneti kezelést sem nyújthatnak.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)