Magyarok a román diplomáciai testületben
A parlament két házának külügyi bizottságai meghallgatták tegnap Pataki Júliát, az RMDSZ korábbi képviselőjét, és alkalmasnak találták a nairobi nagyköveti posztra történő kinevezésére. Ugyancsak kedden a kormány döntött arról, hogy Salamon Márton László újságírót nevezi ki a görögországi Szalonikibe főkonzulnak.
A jogász végzettségű Pataki Júlia 2000 és 2004 között volt az RMDSZ bukaresti parlamenti képviselője, azóta az Európai Parlament, az ENSZ és különböző amerikai és európai intézmények és civil szervezetek megbízásából Irakban és Szomáliában teljesített szakértői feladatokat. Ha Traian Băsescu államfőtől megkapja a megbízást, Pataki Júlia nairobi székhellyel Kenyában, Ugandában, Ruandában, Burundiban és Tanzániában képviseli Romániát. A matematikus végzettségű Salamon Márton László újságírói, majd politológusi tanulmányokat is folytatott, jelenleg szociológiából doktorál. 2005-ig a kolozsvári Krónika napilap lapszerkesztője volt, azóta a bukaresti Új Magyar Szó felelős szerkesztője.
Romániában 1989 után rendkívül kevés magyar kapott diplomáciai megbízást. Ebben az időszakban az ország egyetlen magyar ajkú nagykövete Tokay György egykori RMDSZ-es képviselő volt, aki 2005-től képviselte Romániát Litvániában és Lettországban. Jelenleg csak néhány magyar nemzetiségű diplomata dolgozik a román külképviseleteken, többnyire alacsonyabb beosztásban.
Szabadság (Kolozsvár)

Basescu felmentette tisztségéből Borbély Lászlót
Traian Basescu felmentette tisztségéből Borbély László környezetvédelmi minisztert, miután a tárcavezető a személye elleni korrupciós gyanúsítás miatt benyújtotta lemondását.
Az államfő ugyanabban a rendeletben Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt bízta meg a környezetvédelmi tárca ideiglenes vezetésével.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely bűnvádi eljárást kért ellene a legfőbb ügyésztől.
A miniszter csütörtök reggel nyújtotta be lemondását, miután Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról.
Borbély László később újságírók előtt kijelentette, nem azért mondott le, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: nem közölték vele, mivel gyanúsítják, a sajtóból értesült arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kért ellene. Megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Engem nagyon sokan ismernek, 1990 óta vagyok a politikai életben, és azt hiszem tudják az emberek, milyen vagyok, és itt nem a funkció a legfontosabb. Ezt a döntésemet közöltem a miniszterelnökkel, az állam elnökével és ezek után is ugyanaz az ember leszek" – mondta Borbély László.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette (Borbély László 2011 óta az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti). Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy a DNA egy tavaly megszellőztetett ügyet vett ismét elő, amiről júliusban még azt mondták, hogy abban nem Borbély László a gyanúsított.
„Kicsit furcsállom, hogy ez a választási kampány előtt történik, de ennél fontosabb az, hogy Borbély Lászlót ártatlannak tekintjük és teljes támogatásunkról biztosítjuk" szögezte le az RMDSZ elnöke. Szerint Borbély lemondása azt mutatja, hogy egy erős ember, aki számára a becsület előbbre való, mint a miniszteri tisztség.
Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: keddre összehívta az RMDSZ állandó tanácsát, amely dönteni fog arról, kit javasol a szövetség a környezetvédelmi minisztérium élére. A román sajtó szerint a posztra Korodi Attila parlamenti képviselő a legesélyesebb, aki Tariceanu-kormány idején, 2008-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség, amely 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" az RMDSZ által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. A minisztert azzal is gyanúsítják, hogy több ízben hamis vagyonnyilatkozatot tett közzé.
A képviselői mandátummal rendelkező Borbély László a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. Ennek felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
MTI. Erdély.ma

Lemondott Borbély László miniszter
Tegnap benyújtotta lemondását Borbély László környezetvédelmi miniszter Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnöknek, miután a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást javasolt ellene.
Borbély csütörtök reggel Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. A legfőbb ügyész a DNA felkérésének eleget téve, az igazságügy-minisz-terhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében. Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
A miniszterelnökkel folyatott megbeszélésen Borbély László – aki az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti – benyújtotta lemondását a környezetvédelmi tárca éléről. A kora délutáni órákban, miután Traian Basescu államfő felmentette tisztségéből a minisztert, Borbély rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette: becsületbeli kérdésnek tekinti lemondását. Ezzel a lépéssel a kormány hitelét szeretné erősíteni.
Az RMDSZ bizalma töretlen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette – jelentette ki tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, ez egy régi ügy, amely már a tavaly is felmerült, akkor a Korrupcióellenes Ügyosztály nyilatkozatban közölte, hogy Borbély ellen nem indul eljárás.
"Ennek ellenére, nem sokkal a választások előtt ismét aktuálissá válik a téma, az időzítés pedig nem véletlen" – mondta az RMDSZ vezetője. Hangsúlyozta, mindezek ellenére meggyőződése, hogy Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. "Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak" – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ kiáll Borbély László mellett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában. "Borbély Lászlót régóta, az RMDSZ megalakulása óta ismerem. Kezdettől fogva együtt dolgoztunk a szövetség Maros megyei szervezetében, majd a parlamentben és a kormányban is. Mindvégig szorosan együttműködtünk, és az RMDSZ minden fontos megvalósításában része volt Borbély Lászlónak is. Mindannyian megbízunk benne. Én és RMDSZ-es kollégáim támogatni fogjuk a továbbiakban is, és meg kell mondanom, hogy Borbély László esetében is érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének. Borbély László kiváló politikus, hatékony miniszter – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Az ellenzék politikai támadást sejt
Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön úgy vélekedett: Borbély Lászlónak az lehet a bűne, hogy nem adott ki egy bizonyos környezetvédelmi engedélyt.
"Azt, amelyik az arannyal kapcsolatos" – tette hozzá a politikus, a Rosia Montana Gold Corporation verespataki ciántechnológiás bányaberuházásra utalva. Népújság (Marosvásárhely)

Korodi lett Borbély utóda a környezetvédelmi tárca élén
Aláírta az RMDSZ jelöltjének miniszteri kinevezését Traian Băsescu államfő.
Korodi Attila, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke lett Románia új környezetvédelmi minisztere, miután kedden Traian Băsescu államfő aláírta a kinevezéséről szóló rendeletet. Korodit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolta a tisztségre, amely Borbély László eddigi tárcavezető lemondása nyomán üresedett meg.
A 35 éves Korodi Attila belülről ismeri a román környezetvédelmi minisztériumot: 2004 és 2007 között integrációs államtitkárként dolgozott a tárcánál, 2007-től 2008-ig pedig ő töltötte be a miniszteri tisztséget. A tervek szerint Korodi Attila már kedden leteszi a hivatali esküt. Korodi első nyilatkozatában a kormányprogram továbbvitelét, a tárcánál megkezdett projektek folytatását ígérte.
Az MTI kérdésre, hogy mi a véleménye a verespataki ciános bányaprojekt engedélyezési kérelméről, Korodi azt mondta: mielőtt állást foglalhatna a kérdésben, tanulmányoznia kell ebben az ügyben az utóbbi évek fejleményeit. Korodi Attilát első környezetminiszteri mandátuma idején beperelte a bányanyitásra készülő Roşia Montana Gold Corporation, amiért 2007-ben miniszterként felfüggesztette a bányaterv engedélyeztetési folyamatát, miután a román bíróság érvénytelenítette a településrendezési engedélyt. Korodi Attilát Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és a szövetség főtitkársága javasolta a tárca élére, és a jelölést a szövetség állandó tanácsa egyhangúan támogatta.
Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott Borbély László volt környezetvédelmi miniszternek, akit ismét teljes támogatásáról biztosított. Borbély László csütörtökön mondott le a környezetvédelmi tárca éléről, miután a korrupcióellenes ügyészség befolyással való üzérkedéssel gyanúsította meg, és mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Borbély szerint a gyanú alaptalan, mert mint mondta, távozásával azt akarta megelőzni, hogy a gyanú a kormány munkáját is beárnyékolja.
MTI. Erdély.ma

Korlátozná a kettős állampolgárok jogait egy kormánypárti képviselő
Egy kormánypárti képviselő kezdeményezése megtiltaná, hogy közjogi méltóságok lehessenek vagy katonai tisztséget töltsenek be azok a román állampolgárok, akik egy másik ország állampolgárságával is rendelkeznek.
Adrian Gurzau, a román Demokrata Liberális Párt (PD-L) Kolozs megyei parlamenti képviselője olyan alkotmánymódosító indítványt nyújtott be a képviselőház jogi bizottságában, miszerint a kettős állampolgárok ne tölthessenek be közméltósági tisztségeket és katonai funkciókat – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
A képviselő szerint ugyanis csak azok képviselhetik a román állampolgárok érdekeit a parlamentben, akik kizárólag a román államnak állampolgárai, szerinte ugyanis „nem lehet szolgálni egyszerre két államot és két népet".
Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője – aki tagja a jogi bizottságnak is – az MTI-nek szerdán elmondta: az alkotmánymódosítást jelenleg a román képviselőház jogi bizottsága tárgyalja, de az egyeztetéseken csak a kormány két pártja, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) vesz részt. Ez azt jelenti, hogy a 23 tagú bizottságból csak négy képviselő vesz részt a bizottság ez irányú munkájában.
Az RMDSZ vezetői már többször leszögezték, hogy az idei őszi parlamenti választások előtt nincs lehetőség arra, hogy módosítsák az alkotmányt, hiszen a parlamentben nincs meg az ehhez szükséges kétharmados többség, ezért a magyar szervezet nem tekinti prioritásnak ezt a kérdést.
Máté szerint a bizottság előkészítő tevékenysége nem érvényes, ugyanis a jogi bizottságban is kétharmados többségre lenne szükség. Ugyanakkor Daniel Buda, a kormány fő erejét alkotó PD-L képviselője – aki a jogi bizottság elnöke – kijelentette, hogy a grémium a jövő hét elejéig véglegesíti az alkotmány módosított változatát, amit majd a képviselőház elé terjesztenek, ezt követően a szenátusban folytatódik az alaptörvény módosításának vitája.
Az alkotmány módosítását főleg Traian Basescu államfő szorgalmazza, aki a múlt héten felajánlotta az ellenzéki pártoknak: lemond elnöki mandátumának két évéről azért, hogy a parlamenti választásokkal egyszerre tarthassák meg az elnökválasztást is. Ezért cserében azt kérte, hogy az ellenzék vegyen részt az alkotmánymódosítás parlamenti vitáján, és fogadja el törvényhozók létszámának csökkentését, valamint a jelenlegi két házas parlament helyett az egykamarás törvényhozói testület bevezetését, amiről még 2009-ben népszavazást tartottak Romániában Basescu kezdeményezésére. Az ellenzék elutasította az államfő ajánlatát.
A kettős állampolgárok jogainak korlátozása nem új ötlet a román politikában, egy évvel ezelőtt a román ellenzéki szociáldemokraták fenyegetőztek: törvényben tiltják meg a kettős állampolgároknak, hogy köztisztségeket töltsenek be.
MTI. Erdély.ma

Az államfő Korodi beiktatásakor: a politikai gyávaság és a demagógia miatt nincs aranybánya Verespatakon
Traian Băsescu államfő a Cotroceni-palotában kijelentette: feltétlenül szükség van a bányászat újrakezdésére.
- Romániának nincs lehetősége új munkahelyeket teremteni, hacsak nem kezdődik újra a bányászat különböző területeken. A politikai gyávaság és a demagógia miatt nincs aranybánya Verespatakon, a befektetés 1997 óta stagnál. A közeljövőben rendkívül költséges perekre számíthatunk. Fel kellene ébredni, hogy nincs több milliárd eurónk a berendezések megvásárlására, így külföldi végekkel kell társulnunk. A sajtónak fel kellene adnia a hazugságot és a demagógiát. Az elkövetkező 5 évben nem számíthatunk a külföldi befektetések fellendülésére, így fel kell vállalnunk az új munkahelyek teremtésének a felelősségét – fogalmazott az államfő Korodi Attila, az új környezet5védelmi miniszter beiktatásakor.
Băsescu még ennél is szókimondóbbá vált: - Azt kérem Öntől, miniszter úr, hogy amennyiben kivitelezhetőnek tartja a verespataki aranybánya tervét, akkor sürgősen bocsássa ki a jóváhagyásokat. Ha nem, akkor adjon negatív választ a befektetőnek – fogalmazott az államfő.
Amint arról gyorshírünkben beszámoltunk, ma az RMDSZ vezetősége Korodit jelölte a környezetvédelmi minisztérium élére.
Mint ismeretes, múlt héten korrupciós vádak miatt lemondott Borbély László tárcavezető. Szabadság (Kolozsvár)

Korodi Attila: Pregnáns és erős vélemény Verespatak ügyében
Tegnap reggel a Környezetvédelmi Minisztérium székházában Razvan Ungureanu miniszterelnök beiktatta a tárca élére Korodi Attilát, aki Borbély Lászlót váltja a miniszteri székben lemondását követően. Mint ismeretes, a 35 éves Korodi Attilát a 2004-es parlamenti választásokat követően az RMDSZ államtitkárnak nevezte ki a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumba, ahol az európai integrációs igazgatóságot vezette, majd 2007 áprilisában lett miniszter, e tisztséget egy évig töltötte be, helyét az a Borbély László vette át, aki a stafétát elődjének adta vissza. Eddig Korodi Attila a képviselőház külügyi bizottságát vezette.
Korodi Attila kinevezését megelőző napon Traian Basescu államelnök sajtótájékoztatón határozottan kijelentette, hogy az idén rendezni kell a Verespatak, valamint a rézbánya, illetve a palagáz amerikai kitermelésének ügyét, ezt várja el a régi-új tárcavezetőtől. Szerdán a miniszter azt nyilatkozta, szeretné, ha a minisztérium hozzájárulna a verespataki bányaprojekt és a palagáz ügyében meghozott döntésekhez, hangsúlyozta, az általa átvett intézmény mindkét témakörben objektív és pragmatikus véleményt alakít ki.
"Azért dolgozunk a minisztériumban, hogy objektív és pragmatikus véleményt alakítsunk ki. Én úgy gondolom, egy Környezetvédelmi Minisztériumnak elsősorban a környezetvédelmi kérdésekre kell összpontosítania és azután következnek azok a döntések, amelyeket meg kell hoznia. Én szeretném, ha a minisztérium hozzájárulna ezekhez a döntésekhez", mondotta Korodi újságírói kérdésre válaszolva, azt követően, hogy átvette miniszteri mandátumát.
A miniszterelnök kifejtette, szükség van arra, hogy Korodi Attila ellenőrizze a helyzetet a minisztériumban és alkalmazkodjék az "intézmény mechanizmusához" mielőtt választ adna ezekben a témákban. A kormányülést követően Korodi Attila a Népújságnak elmondta, várható volt az államelnök konzekvens véleménynyilvánítása az említett sarkalatos ügyekben.
– Azt gondolom, hogy Verespatak ügyében a környezetvédelmi minisztériumnak el kell végeznie feladatát, majd ezt követően egy pregnáns és erős véleményt kell kialakítania arról, hogy mit javasol a kormánynak. A másik két beruházást illetően a következő hetekben derül ki, hogy pontosan mi a szerepünk. A palagáz- kitermeléssel kapcsolatban, információm szerint, a minisztérium nincsen bekapcsolódva a konkrét stratégiai engedélyeztetés, illetve a környezeti hatástanulmány kibocsátási folyamatába. A Cuprumin bánya esetében pedig hamarosan kiderül, hogy milyen feladatkörök várnak ránk, mert tudomásom szerint a kitermeléshez környezetvédelmi engedélyeztetés szükséges. Az említettek, megszokott feladatok, nem látok ebben semmi különlegest, annyi, hogy természetesen a Verespatak nagyon mediatizált téma – mondta a miniszter.
A Borbély László által kezdeményezett környezetvédelmi programokkal kapcsolatban Korodi Attila kifejtette, néhány "témában" az általa kívánt hangsúlyokat beviszi a minisztérium működésébe, de mivel a minisztérium már rendelkezik költségvetéssel, előtervezett struktúrával, ezek működtetését biztosítja, mert fontosak. A projektfinanszírozások terén nem lesz változás, hiszen figyelembe kell venni a költségvetési határokat, s a már meghirdetett időszakokat. Persze, lesznek újdonságok – fűzte hozzá –, de nem a beruházási típusok területén.
Jelentősebb jogszabály-módosítást sem tervez az új miniszter. Amennyiben szakhatósági véleményezés, vagy egy adott téma rendezéséhez szabályzatkeret szükséges, ezeket megteszi a minisztérium, de jelentősebb törvénytervezetet nem szándékoznak benyújtani a kormányhoz.
– A következő három hétben azzal foglalkozom, hogy a legutolsó fejleményeket elemzem és ennek megfelelően folytassam elődöm munkáját – mondta rövid, a Népújságnak adott exkluzív interjújában Korodi Attila.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)

Három magyar jelölt a kolozsvári polgármesteri székre
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Gergely Balázst, a párt alelnökét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsost jelölte a kolozsvári polgármesteri tisztségre.
A kolozsvári Farkas utcában, a Szent György szobor előtt mutatta be pénteken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári polgármester-jelöltjét és tanácsosjelöltjeit. Gergely Balázs, a párt országos alelnöke, kolozsvári polgármesterjelöltje emlékeztetett rá, az utóbbi hetekben kezdeményezték a magyar pártok közötti egyeztetéseket, de mert javaslatuk válasz nélkül maradt, lépéskényszerbe kerültek. Hozzátette, azzal a feltétellel vállalta el a jelöltséget, hogy ha az április végi határidőig megegyezés születik a magyar pártok között, kész visszalépni. Gergely Balázs hozzátette, egy közelmúltban készített felmérés azt jelzi, jelentős azoknak a kolozsvári magyaroknak a száma, akik nem mennének el szavazni, ha csak az RMDSZ jelöltjeire szavazhatnának, és akiket az EMNP választási indulása szólít az urnákhoz. Az EMNP alelnöke kijelentette, a kolozsvári magyarok fásultságát, közömbösségét tartja a legnagyobb ellenségnek, amelyet választási indulásával le szeretne győzni.
Pénteken délután rangsorolta önkormányzati képviselőjelöltjeit az RMDSZ kolozsvári küldöttgyűlése, és ez alkalommal erősítette meg a testület Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét. A Traian Basescu államfő kisebbségi tanácsadói tisztségéről nemrég lemondott politikus az MTI-nek elmondta, nem örül annak, hogy megoszlanak a kolozsvári magyar szavazatok, de e helyzeten maga nem tud változtatni. „Gergely Balázzsal eddig is beszélő viszonyban voltam, ez után is abban maradok. Van azonban az az országos döntés, hogy ha versenyzünk, akkor mindenütt legyen verseny. Ennek a rációját is elismerem" – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter.
A Magyar Polgári Párt (MPP) már hónapokkal ezelőtt Fodor Alpár vállalkozót jelölte a polgármesteri tisztségre.
MTI. Erdély.ma

Utolsó esély Kolozsváron?
Lapunk értesülései szerint nyilvános tárgyalást kezdeményez Kolozsváron a hét második felére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a helyhatósági választásokon történő összefogásról, ugyanis a jelenlegi állás szerint mindhárom magyar párt saját polgármesterjelöltet állítana.
Lapunk értesülései szerint nyilvános tárgyalást kezdeményez Kolozsváron a hét második felére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a helyhatósági választásokon történő összefogásról, ugyanis a jelenlegi állás szerint mindhárom magyar párt saját polgármesterjelöltet állítana. Az RMDSZ a hétvégén hivatalosan is megerősítette: Eckstein-Kovács Péter volt államelnöki tanácsost indítja a választásokon. Az EMNP szintén a hétvégén jelentette be: polgármesterjelöltje Gergely Balázs, a párt országos alelnöke lesz. Az MPP még februárban eldöntötte, hogy Fodor Alpár küzd majd színeiben az elöljárói székért.
A három párt helyi vezetői márciusban egyszer már tárgyaltak az összefogás lehetőségéről, akkor a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága ültette egy asztalhoz a politikusokat. Később Gergely Balázs nyílt levélben fordult az RMDSZ-hez és az MPP-hez azzal a kéréssel, hogy üljenek le ismét tárgyalni, ám a levél válasz nélkül maradt. A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke, Máté András korábban az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta: a szövetség csak úgy tudja elképzelni az együttműködést a másik két féllel, ha jelöltjeik a tulipán színeiben indulnak a választásokon.
A sikertelen tárgyalások következtében mind az RMDSZ, mind pedig az EMNP a hétvégén további, a választások előkészítéséhez szükséges lépéseket tett.
Az EMNP a kolozsvári Farkas utcában, a Szent György-szobor előtt mutatta be polgármesterjelöltjét és tanácsosjelöltjeit. Gergely Balázs polgármesterjelölt elmondta, azzal a feltétellel vállalta el a jelöltséget, hogy ha az április végi határidőig megegyezés születik a magyar pártok között, kész visszalépni. Gergely Balázs hozzátette, egy közelmúltban készített felmérés azt jelzi, jelentős azoknak a kolozsvári magyaroknak a száma, akik nem mennének el szavazni, ha csak az RMDSZ jelöltjeire szavazhatnának, és akiket az EMNP választási indulása szólít az urnákhoz. Az EMNP alelnöke kijelentette, a kolozsvári magyarok fásultságát, közömbösségét tartja a legnagyobb ellenségnek, amelyet választási indulásával le szeretne győzni.
Ugyanaznap rangsorolta önkormányzati képviselőjelöltjeit az RMDSZ kolozsvári küldöttgyűlése is, ez alkalommal a testület megerősítette Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét. A Traian Băsescu államfő kisebbségi tanácsadói tisztségéről nemrég lemondott politikus az MTI-nek elmondta, nem örül annak, hogy megoszlanak a kolozsvári magyar szavazatok, de e helyzeten maga nem tud változtatni.
A rangsorolás nagy vesztesének László Attila kolozsvári alpolgármester tekinthető, ugyanis a Kolozs megyei RMDSZ volt elnökét csak a hetedik, tulajdonképpen esélytelen helyre helyezték. „Úgy tűnik, azoknak, akik rangsoroltak, fontos volt a változás” – értékelte lapunk kérdésére Csoma Botond városi tanácsos a hétvégi rangsoroló eredményeit. Ő egyébként a listán második helyet kapott. Mint elmondta, egyelőre semmit nem tud arról, hogy a szövetség tárgyalni készülne a néppárttal a helyi összefogás kérdésében.
Előválasztással rangsorolt a csíki RMDSZ
Nyílt, állóurnás előválasztáson rangsorolta képviselőjelöltjeit tegnap az RMDSZ Csík területi szervezete. Önkormányzati képviselőjelöltnek huszonegyen, városi körzeti felelősnek tizenkilencen jelöltették magukat. Az előválasztáson mintegy 3219 szavazópolgár vett részt, az érvényes szavazatok száma 3196 volt. A szavazás eredményeként kialakult listát Ráduly Róbert polgármester két helyettese, Antall Attila és Szőke Domokos vezeti. Mögöttük, a képzeletbeli dobogó harmadik helyére Xantus Attila önkormányzati képviselőt rangsorolták a csíkszeredai választók. Az önkormányzati jelöltek mellett a szövetség érdekképviseleti munkájára jelentkező összes jelölt megkapta a többség támogatását.
Cs. P. T., S. M. Z. Új Magyar Szó (Bukarest)

Megbukott a kormány a bizalmi szavazáson
Megbukott a bukaresti kormány pénteken a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán.
A bizalmatlansági indítványt 235 törvényhozó szavazta meg, néggyel több, mint amennyi Mihai Razvan Ungureanu kormányának leváltásához szükséges volt.
Az USL márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Mihai Razvan Ungureanu kormánya ellen, amiért az úgymond engedett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zsarolásának, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
A bizalmatlansági indítványban az USL az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, és a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
A bizalmatlansági indítvány vitája előtti hetekben 10 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Pártból (PDL). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai szavazták meg a kabinet bukását. Az Ungureanu-kabinet volt Románia legrövidebb életű kormánya az utóbbi két évtizedben: megbízatása 78 napig tartott.
Emil Boc, a PDL elnöke azt mondta: a pártütők buktatták meg a kormányt és egyes nemzeti kisebbségek képviselői. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ kiállását, amely ígéretéhez híven kitartott a koalíció mellett.
Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak egy része részt vett a parlamenti vitán, ám a titkos szavazáskor nem vonultak az urnák el, így kizárható, hogy hozzájárultak saját kormányuk megbuktatásához.
A bizalmatlansági indítvány vitája során Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy korábban ők is engedtek a magyar szövetség „zsarolásának", amikor, kormányzásuk idején szükségük volt az RMDSZ támogatására. Szerinte ezért hiteltelen az, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt valószínűsítette, hogy a szövetség ellenzékbe vonul, ugyanakkor megerősítette, hogy az RMDSZ a választások előrehozásának híve.
Az USL miniszterelnök-jelöltje, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök azt mondta, a bizalmatlansági indítványt megszavazó új parlamenti többség nevében kormányalakítási megbízást fog kérni az államfőtől. Mint kifejtette, nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra és vállalja is annak felelősségét.
Az Ungureanu-kabinet menesztése után Traian Basescu államfőnek előbb a parlamenti pártokkal konzultálnia, majd kormányalakítási megbízást ad egy általa kiválasztott miniszterelnök-jelöltnek. A jelöltnek tíz napon belül kell kormányát kialakítania és bizalmi szavazásra a parlament elé járulnia.
MTI. Erdély.ma

Victor Pontát bízta meg kormányalakítással Basescu
Victor Pontát a Szociáldemokrata Párt elnökét kérte fel kormányalakításra Traian Basescu államfő, aki ezt péntek este, a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után jelentette be Bukarestben.
A bukaresti törvényhozói testület ugyanezen a napon buktatta meg a Mihai Razvan Ungureanu vezette kormányt. Pontát a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) javasolta kormányfőnek.
Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek a 39 éves politikust, hogy a korábbi kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) nem javasolt senkit a soraiból erre a posztra az államfőnek, így gyakorlatilag önként vonult ellenzékbe.
Basescu is hangsúlyozta rövid beszédében, hogy a PSD volt az egyedüli párt, amelyik miniszterelnököt javasolt. Mint mondta, azért is választotta Pontát, mert őt támogatja az ellenzéki szövetség másik két tagja is, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC). Basescu és az ellenzék viszonya évek óta feszültségekkel terhelt. Korábban Basescu kijelentette, hogy mandátuma idején nem fogja megbízni kormányalakítással Pontát, akit „éretlen" politikusnak nevezett.
Az államfő reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sikerül hivatalába lépnie a kabinetnek, és így folytatódhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen folyamatban lévő, bukaresti felülvizsgálati látogatása. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek a tárgyalások szakértői szinten mindenképpen folytatódnak az új kabinet hivatalba lépéséig is.
Victor Ponta bejelentette: a fő feladata az, hogy a választásokig biztosítsa a kormányzást, és meggyőzze az embereket arról, hogy Romániában jó irányba haladnak a dolgok. Mint mondta, az új kabinet elsősorban az USL támogatására számít a parlamentben.
Ponta és Crin Antonescu, az ellenzéki szövetség másik társelnöke azonban már délután tárgyaltak a nemzeti kisebbségek frakciójával is, amelynek tagjai közül többen megszavazták az Ungureanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Így ők hozzájárultak az addig általuk is támogatott kabinet megbuktatásához.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken délután újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az USL részéről nem kaptak felkérést, hogy ők is támogassák a szociálliberális kormányt.
Victor Pontának maximum tíz nap áll a rendelkezésére, hogy összeállítsa kormányának névsorát, és a parlament „áldását" kérje.
Ponta 2001-ben bukkant fel a román politikában, ő Adrian Nastase volt román miniszterelnök felfedezettje, akinek támogatásának köszönhetően a PSD ifjúsági szervezetét vezette, majd tárca nélküli miniszteri és államtitkári tisztséget is betöltött. Ponta 2010 óta elnöke PSD-nek. Politikai pályafutása előtt ügyész volt.
MTI. Erdély.ma

Ellenzéki szerepre készül az RMDSZ
A román miniszterelnök-jelölt kellő többséggel rendelkezik a kormányalakításhoz, az RMDSZ ezét nem is számít kormányzati szerepre.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzéki szerepre készül, de nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon az Ungureanu-kabinetet megbuktató, kormányzásra készülő szociálliberális szövetséggel (USL) – közölte az MTI-vel Kelemen Hunor, a szövetség elnöke, miután péntek este Traian Basescu államfő kormányalakítási megbízást adott Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek.
Kelemen Hunor hozzáfűzte, a miniszterelnök-jelölt még nem kereste meg az RMDSZ-t. „Nem voltak tárgyalásaink a most kormányzásra készülő USL-lel. Az USL körül kialakult egy parlamenti többség, ezt felmutatták a bizalmatlansági indítvány elfogadásakor. Nem hiszem, hogy arról kell beszélnünk, hogy szükség lenne az RMDSZ-re. Nekik megvan a parlamenti többségük minden körülmények között, és lehetőségük van ezzel kormányt alakítani" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ ebben a pillanatban még nem tudja, hogy a parlamentben támogatja-e Victor Ponta leendő kormányát. Az elnök szerint ez a kormányprogramtól függ. „Vannak kérdések, amelyekről tárgyalhatunk. Tudunk tárgyalni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, kisebbségi jogokról, sok mindenről. Ebben a pillanatban senkinek nem érdeke, hogy etnikai feszültséget szítson, de nem szeretnék előrefutni: eddig a pillanatig ilyen megkeresés nem volt" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ az államfővel folytatott kormányalakítási konzultációkon előre hozott választásokat javasolt szeptemberre. Kelemen Hunor kifejtette: május végéig még lenne erre alkotmányos lehetőség (a parlament mandátumának utolsó hat hónapjában már nem lehetne előre hozott választásokat kiírni – tud.megj.), de hiányzik a politikai akarat. Mint mondta, az RMDSZ volt kormányzati partnerénél, a Demokrata Liberális Pártnál (PDL) erre nincs hajlandóság, a másik oldal pedig egy új kormány beiktatása után ebben nem lesz érdekelt. „A helyes az lett volna, ha Romániában minél előbb parlamenti választások vannak, de ezt a magunk hét százalékával a parlamentben nem tudjuk előidézni" – összegzett az RMDSZ elnöke.
A Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők további munkáját tudakoló kérdésre az RMDSZ elnöke úgy reagált: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek.
„A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja" – vélekedett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-nek miniszterelnök-helyettese, három minisztere és több mint tíz államtitkára volt a pénteki bizalmi szavazáson elbukott Ungureanu-kormányban. Ezen kívül több mint 40 kormányzati intézményben és számos megyei kormánybiztosi (prefektusi) hivatalban töltöttek be vezető tisztségeket az RMDSZ politikusai, akik tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát.
Kelemen Hunor hétfőre összehívta az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsát. A kormányzati pozíció elvesztését a parlamenti frakciókban is megbeszélték, de a szövetség belső parlamentjét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) nem áll szándékában összehívni. „Ahhoz kell az SZKT döntése, ha kormányzati szerepet vállal az RMDSZ, de ahhoz nem, ha a kormány elvesztette a politikai támogatottságát" – indokolta Kelemen Hunor.
MTI. Erdély.ma

Megbuktatták a MOGYE-ügyben kiálló Ungureanu-kormányt
Victor Ponta kapott kormányalakítási megbízást
Sikeresnek bizonyult tegnap az ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) által előterjesztett, az Ungureanu-kormány ellen irányuló bizalmatlansági indítvány, így a kabinetnek közel nyolcvan napos működés után mennie kellett. Az eddigi „legszorosabb” bizalmi szavazáson a 460 honatyából 259-en vettek részt a plenáris ülésen, közülük 248-an voksoltak. Az indítvány mellett 235-en szavaztak, néggyel többen, mint amennyi a kezdeményezés átviteléhez szükséges volt; kilenc ellenszavazatot számláltak, négyet érvénytelenítettek. Indoklásában az ellenzék mindenekelőtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az angol és magyar tannyelvű karok kormányhatározat általi létrehozását kifogásolta, amit etnikai elkülönülésnek minősítettek. Traian Băsescu államfő este, a parlamenti pártokkal való konzultáció után bejelentette: Victor Pontát, az USL társelnökét bízza meg kormányalakítással.
A Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett végrehajtó hatalmi testület megbízatása 78 napig tartott. A bizalmatlansági indítványról való szavazást megelőző hetekben 10-11 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata-Liberális Pártból (PD-L). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai is megszavazták a kabinet bukását.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján megállapította: számításaik szerint a szavazást megelőzően a koalíció körülbelül 6-7 szavazatból álló szerény többséggel rendelkezik az ellenzékhez viszonyítva, de a bizalmatlansági indítvány elvetéséhez fegyelmezetten is kellene működnie, ami utólag azonban nem következett be.
Emil Boc, a PD-L elnöke a kormány bukását eredményező voksolást követően úgy nyilatkozott, hogy szerinte a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának egyes képviselői is átálltak az ellenzék oldalára, és a koalíció ellen fordultak. Mihai Răzvan Ungureanu kijelentette, megtisztelő volt számára, hogy a kormányt irányíthatta. Megállapította, hogy a szavazás eredménye a demokrácia része, és hangsúlyozta: még az „utolsó szót” nem mondta ki. Victor Ponta, a PSD elnöke és az USL társelnöke bejelentette: nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra, és vállalja is annak felelősségét. Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ az előrehozott választások megszervezését támogatja, amelyek nyomán biztos többség által támogatott, legitim végrehajtó hatalmi testület vehetné át az ország kormányzását. Ugyanakkor újságírói kérdésre valószínűsítette, hogy az RMDSZ a jövőben ellenzékbe vonul.
Mint ismeretes, a Szociáldemokrata (PSD), a Nemzeti Liberális (PNL) és a Konzervatív Pártból (PC) álló ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek be Mihai Răzvan Ungureanu két hónapja beiktatott kormánya ellen, amiért az úgymond „engedett az RMDSZ zsarolásának”, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Ezt az eljárást az ellenzék etnikai elkülönülésnek minősítette. Az USL mindemellett két másik ponttal is kiegészítette időközben indítványát: az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, s a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
Mihai Răzvan Ungureanu kormányfő a szavazást megelőző parlamenti vita során fejtette ki álláspontját a kabinetjével szemben felhozott vádakról. Parlamenti válaszában a miniszterelnök megállapította, hogy az ellenzék az ország stabilitását és hitelét áldozta fel egy megalapozatlan, demagóg bizalmatlansági indítvánnyal, amelyet a választási kampány eszközének tekint. Mint mondta, a határon túli románok számára kért jogok a romániai kisebbségeket is megilletik.
„Miért lenne elfogadhatatlan, hogy a kisebbséghez tartozó román állampolgárok nemzeti és kulturális önazonosságuk megőrzésére törekednek, miközben mi, a román állam képviseletében, ugyanezt próbáljuk elérni a határon túli román közösségek számára. Az elfogadhatatlan az, hogy egyesek választási tőkét remélnek a letűnt időket idéző nacionalista szónoklatoktól” – hangsúlyozta a kormányfő a MOGYE magyar karának létjogosultságát megkérdőjelező ellenzéki hangulatkeltésre utalva.
A további vádpontok kapcsán Ungureanu kifejtette: a külföldi befektetések az ország fejlődését, és nem kiárusítását jelentik, az ellenzék pedig megsértette a választópolgárokat azzal a feltételezéssel, hogy az önkormányzatoknak kiutalt forrásokkal szavazatokat lehet vásárolni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a parlamenti vita során arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy ők is engedtek az RMDSZ „zsarolásának”, amikor kormányzásuk idején szükségük volt a szövetség támogatására. Szerinte ezért hiteltelen, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
A pártokkal való konzultáció nyomán az államfőnek meg kell neveznie miniszterelnök-jelöltjét, akinek tíz napon belül kell kabinetjét kialakítania, és bizalmi szavazásra a parlament elé terjesztenie a miniszterek névsorát, valamint programját.
**********************************************************************
Traian Băsescu államfő este, a parlamenti pártokkal való konzultáció után bejelentette: Victor Pontát, az USL társelnökét bízza meg kormányalakítással. Szabadság (Kolozsvár)

Megbukott az Ungureanu-kabinet
Elfogadta a parlament az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) által benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezzel pedig megbukott Mihai Răzvan Ungureanu kormánya. A pénteki szavazást követően a plénum előtt ismertetett hivatalos eredmények szerint az összesen 460 képviselő és szenátor közül 259-en voltak jelen, a bizalmatlansági indítvány elfogadása mellett szavaztak 235-en, ellene 9-en, négy szavazat érvénytelen. Az indítvány elfogadásához legalább 231 szavazat volt szükséges, tehát az ellenzéknek négy többletszavazattal sikerült megbuktatnia az Ungureanu-kormányt. A hivatalos eredmény kihirdetése nyomán az ellenzék üdvrivalgásban tört ki az ülésteremben.
Mihai Răzvan Ungureanu 78 napig volt miniszterelnök
Traian Băsescu államfő péntek délutánra konzultációkra hívta a pártokat a Cotroceni-palotába, ezt követően javaslatot tesz egy kormányfőjelölt személyére, akinek tíz napon belül létre kell hoznia kormányát és a parlament támogatását kell kérnie.
Victor Ponta, az USL társelnöke leszögezte: a pártszövetség készen áll a kormányzás biztosítására a választásokig, és hogy ő maga lesz az USL jelöltje a miniszterelnöki tisztségre.
Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke szerint a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója árulta el a kormányoldalt, az ő szavazataikkal sikerült az ellenzéknek átvinnie a bizalmatlansági indítványt. „Ez a köpönyegforgatás győzelme, a kisebbségi frakció hátulról kést döfött a hátunkba”, noha végig azt állította, hogy a kormány mellett szavaznak képviselői – fogalmazott Emil Boc. Hozzátette: a kormánykoalíció megszűnt, mivel az egyik kormányzati partner elárulta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a szövetség készül a választásokra, és nem fog együttműködni az USL-lel.
„Három évig kormányon voltunk, most vélhetően egy ellenzéki időszak következik” – mondta Kelemen, aki szerint az RMDSZ az előrehozott választások megrendezésével is egyetért.
Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: az RMDSZ nem fogja támogatni az USL-kormányt, mivel a pénteki szavazás bebizonyította, hogy az ellenzék többséget szerzett a parlamentben, így nincs szüksége a szövetség támogatására. „Az élet megy tovább” – fogalmazott.
Mihai Răzvan Ungureanu az eredményhirdetés után annyit mondott: megtiszteltetésnek tartja, hogy kormányfő lehetett, hangsúlyozta, hogy ilyenek a demokrácia játékszabályai, és azzal zárta rövid nyilatkozatát, hogy nem ez volt az utolsó lépése. Ungureanuval kapcsolatban korábban ugyanis nem hivatalosan felmerült, hogy indulni kíván a jövő évi államfőválasztáson.
Mint arról tájékoztattunk, az ellenzék azért nyújtott be a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt, mert a kabinet néhány héttel ezelőtt rendeletben hozta létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karait. Az ellenzéki pártszövetség emellett a közpénzek kormánypárti polgármestereknek való leosztását, a kormány privatizációit és a nyugdíjakat sújtó illetékeket is felrója a kabinetnek.
A parlament két házának plénuma előtt mondott beszédében egyébként Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök úgy fogalmazott: az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány a múlt felé tekint, és lerombolja mindazt, amit eddig sikerült felépíteni.
Az indítvány szövege visszavisz az 1990-es évek elejére, a sötét nacionalizmus és idegengyűlölet korszakába. „Noha Románia az EU tagja, a szöveg szerzői és beterjesztői jóval távolabb állnak az európai értékektől, mint ahogy azt elképzeltem” – fogalmazott Ungureanu. Krónika (Kolozsvár)

Új kormány, régi tervek
Nem változtat az eddigi kormányszerkezeten Victor Ponta kijelölt miniszterelnök, novemberig tizenhat minisztériummal és húsz kormánytaggal kíván tevékenykedni, új szerkezeti felépítést csak azt követően dolgoznak ki, ha a parlamenti választásokon elnyerik a kormányzás négyéves mandátumát – mondotta.
Cserékre miniszteri, államtitkári szinten kerül majd sor, de a különböző kormányzati intézményekbe szakértőket akarnak kinevezni, ígéretükhöz híven leállítanák a szakintézmények politikai irányításának gyakorlatát. Meglátásuk szerint a minisztériumokban számos fontos probléma maradt függőben az utóbbi időben, ezekre mind megoldást keresnének. Ponta példaként a társadalmi párbeszéd újrakezdését említette.
Ígéretet tett arra is, hogy nem használják kampánycélokra a kormányfő tartalékalapját, de igyekeznek folytonosságot biztosítani folyamatban levő ügyeknél: az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusnál, az IMF-megállapodásnál, az európai alapok kérdésében. Victor Ponta azt is kiemelte, korrekt alkotmányos, törvényes intézményi kapcsolatra törekszik majd Traian Băsescu államfővel. Az SZDP elnöke kormánya tagjainak megnevezését május elsejére ígérte, a parlament előtt május 7-én mutatná be a kabinetet.
3szek.ro. Erdély.ma

Mérsékelt tisztogatást ígér az új kormány, „abszolút prioritás” a MOGYE-határozat eltörlése
Az új kormány csak a prefektusok és az államtitkárok leváltását tervezi, az intézményvezetők tisztségükben maradnak – jelentette ki Victor Ponta kinevezett miniszterelnök. A kormány első döntése egyébként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) új karát létrehozó határozat eltörlése lesz – szivárgott ki szociáldemokrata körökből. Crin Antonescu USL-társelnök megerősítette az információt.
Victor Ponta szerint az előző kormánykoalíció által kinevezett prefektusok és államtitkárok leváltása indokolt, mivel ezek a tisztségek a kormányt képviselik. Hangsúlyozta azonban, hogy a decentralizált intézmények vezetőinek nem kell távozniuk – azzal a feltétellel, hogy nem vesznek részt a választási kampányokban.
A Mediafax hírügynökség ugyanakkor szociáldemokrata (PSD) forrásokból úgy értesült, hogy Ponta a párt országos ügyvezető tanácsának ülésén leszögezte: hivatalba iktatása után az új kormány első döntése az lesz, hogy eltörölje a MOGYE új karának létrehozásáról szóló határozatot.
Az információt megerősítette Crin Antonescu liberális pártelnök, az USL társelnöke, aki szerint a Ponta-kabinet „abszolút prioritása” a MOGYE-határozat eltörlése lesz.
Antonescu szerint a kormányhatározat eltörlése után tárgyalni lehet a MOGYE magyar karának kérdéséről, de nem az RMDSZ-szel, hanem a romániai magyar akadémiai körök képviselőivel.
Ioan Mang szenátor, a PSD oktatási főosztályának vezetője egy nappal korábban a Krónika megkeresésére elmondta, újra kell kezdeni a márciusban létrejött, a bizalmatlansági indítványban vezető témaként szereplő magyar kar alapításának folyamatát, mert szerinte a múlt héten megbukott kormány megsértette az oktatási törvényt.
„Nem akarunk egyebet, mint az alkotmány és a törvények tiszteletben tartását. Legyen az magyar vagy román tannyelvű, egy kar létrehozását csak az egyetem szenátusa kezdeményezheti, és a döntést a felsőoktatás minőségét biztosító hatóságnak (ARACIS) és a tanügyminisztériumnak kell elbírálnia. Vagyis elölről kell kezdeni az engedélyezési folyamatot” – szögezte le a Krónikának a nagyváradi szenátor.
Crin Antonescu szerdán arról is beszélt, hogy bár nem prioritás, Traian Băsescu államfő tisztségből való felfüggesztése és a parlament két házelnökének leváltása nem került ki a szociálliberális pártszövetség tervei közül.
Az UNPR és a kisebbségi frakció támogatja a Ponta-kormányt A Victor Ponta kijelölt miniszterelnök által javasolt kormányt a független törvényhozókat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a nemzeti kisebbségek képviselői is támogatják, így az új román kormány hivatalba iktatásához várhatóan meglesz a szükséges parlamenti szavazatszám. Ponta szerdán folytatott tárgyalásokat az UNPR vezetőivel. Ebből az alkalomból a felek együttműködési megállapodást írtak alá, amely szerint az UNPR támogatja Ponta kormányát.
A miniszterelnök-jelölt a tizenhét tagú – nem magyar – nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójával is tárgyalt. A megbeszélés végén Ponta kijelentette, hogy végleges választ csak hétfőn kap tőlük, de elvben már megegyeztek, hogy a nemzeti kisebbségek is támogatják a kormányt. Krónika (Kolozsvár)

Román–román csúcs
Románia és a Moldovai Köztársaság két szuverén, független állam, amelyekben a lakosság többsége román – szögezte le tegnap Traian Băsescu román államfő, miután találkozott a hivatalos látogatáson Bukarestben tartózkodó Nicolae Timofti moldovai köztársasági elnökkel.
A Moldovai Köztársaság nem ütközőövezet a NATO és Oroszország között, mert ilyesmire nincs szükség – fogalmazott továbbá a román államfő. A két elnök közös sajtóértekezletén Băsescu újságírói kérdésre reagálva kifejtette: a NATO-országok biztonságát nem Oroszország veszélyezteti, és Moszkvában egyre többen megértik, hogy az amerikai rakétapajzs Romániába telepítendő elemei – amelyek 2015-ben válhatnak működőképessé – nem Oroszország ellen irányulnak.
A márciusban megválasztott Nicolae Timoftinak – Brüsszel után – második külföldi útja a romániai látogatás, ahol vendéglátója megerősítette, Románia mindenkori kormánya támogatni fogja a Moldovai Köztársaság európai integrációját.
A bukaresti sajtótájékoztatón elhangzott, Románia és a Moldovai Köztársaság felgyorsítja a közös infrastruktúra-projekteket: a két országot összekötő gázvezeték építését, az optikai kábelek lefektetését, a Pruton átívelő hidak és vasútvonalak korszerűsítését. Románia ötezer ösztöndíjjal támogatja a moldovai fiatalok romániai képzését. A hivatalos program részeként a két államfő közös interjút adott a közrádiónak, amely alkalommal Băsescu bejelentette, Románia is csatlakozik a többi uniós ország által képviselt állásponthoz a Timosenko-ügyben, és csak nagyköveti szinten képviselteti magát a közép-európai államfők május 11-12-i jaltai csúcstalálkozóján. A román elnök ugyanakkor azt mondta, hogy a futballt nem kell átpolitizálni. Băsescu kifejtette: bár a román válogatott nem jutott ki az Európa-bajnokságra, az ukrajnai labdarúgó-mérkőzések bojkottja a hidegháborús időszakra emlékezteti, amikor az olimpiát bojkottálták politikai okok miatt – márpedig szerinte ez helytelen. Új Magyar Szó (Bukarest)

Ismertette programját a hétfői beiktatásra váró Ponta-kormány
A hatalom átvételére készülő Ponta-kormány a 2010-ben lefaragott közalkalmazotti bérek helyreigazítását és a nyugdíjakból jogtalanul visszatartott adók visszafizetését ígéri a parlamentnek csütörtökön este benyújtott programjában. Az alakuló szociálliberális kormány ugyanakkor kész aláírni az Európai Unió fiskális egyezményét, amely szigorú költségvetési szabályok betartására kötelezi a tagországokat. A képviselőház és a szenátus vezetőségének pénteki döntése értelmében a kijelölt minisztereket hétfőn délelőtt tíz órakor hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok, az alsó- és felsőház plénuma pedig délután négy órakor szavaz az új összetételű kormány beiktatásáról.
A kormányt állító Szociálliberális Szövetség (USL) vezetői úgy tervezik, hogy az új kabinet már hétfőn este leteszi az esküt, és kedden megtartja első ülését. Mircea Duşa, a parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszterjelölt reményét fejezte ki, hogy sikerül tartani a szoros határidőkkel megtervezett beiktatási ütemtervet. Victor Ponta megbízott miniszterelnök már korábban reményét fejezte ki, hogy kedden sikerül megtartani az első kormányülést, amelyen elfogadják a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) küldendő szándéklevelet. A nemzetközi hitelezők ugyanis Romániában tartózkodnak, és a kéthetes felülvizsgálati látogatásnak éppen kedden kellene lezárulnia. A szándéklevél a felek közötti megállapodás részleteit tartalmazná.
Ponta kormányát várhatóan megszavazza majd a parlament, hiszen a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) együttműködési megállapodást kötött már a Szociáldemokrata Párttal (PSD) a kabinet támogatásáról, és a nemzeti kisebbségek frakciója sem kíván keresztbe tenni a kabinet elfogadásának.
A bizalmi szavazásra váró Ponta-kabinet a törvényesség betartását, a társadalmi igazságosság helyreállítását és az ország természeti erőforrásainak védelmét sorolja legfőbb prioritásai közé. A parlamentnek bemutatott kormányprogramjukban leszögezik, a közigazgatást nem politikai alapon működtetnék: csak a minisztereket és az államtitkárokat nevezik ki párt-alapon. A kabinet hadat üzen a korrupciónak és folytatná az uniós elvárásoknak való megfelelés érdekében tett erőfeszítéseket.
A kormányprogram értelmében a szociálliberálisok az adók hatékonyabb behajtásától és a veszteséges állami vállalatok átszervezésétől remélnek költségvetési többletforrásokat. Az állami cégek adósságterhei a nemzeti össztermék 2,6 százalékára rúgtak 2011 végén: év végéig ezeket a GDP egy százalékával szeretnék csökkenteni. A program bírálja a 2010-ben bevezetett áfaemelést és vállalkozóbarát, gazdaságfejlesztő módszerek mellett érvel, de az adópolitika esetleges változásaira nem tér ki.
A Ponta-kabinet folytatná az energiaszektor nagyvállalatainak magánosítását, de moratóriumot hirdetne a palagáz-kitermelésre, amíg a felhasznált technológiáról nem készül el az európai hatástanulmány.
A kormányprogramnak az igazságszolgáltatásról szóló fejezete szerint Románia szeptemberben léptetné életbe az új polgári perrendtartás törvénykönyvét és 2013 első félévében vezetné be az új büntetőtörvénykönyvet és perrendtartást. A dokumentum megemlíti, Romániának megoldást kell találnia az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által hozott ítélet érvényesítésére. Az EJEB ugyanis 2010-ben idén június közepéig adott haladékot Romániának, hogy működőképessé tegye a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok tulajdonosainak kártalanítási rendszerét, ám a programból nem derül ki, milyen megoldásban gondolkodik a beiktatásra készülő Ponta-kabinet.
A közlekedési fejezetből kitűnik, hogy az új kormány a páneurópai folyosó (Nagylak–Arad–Temesvár–Déva–Nagyszeben–Bukarest–Konstanca) útvonalán megkezdett autópálya-szakaszok befejezésére törekszik, amelyekre uniós forrásokat is felhasználhat. A fejezet az észak-erdélyi (Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó) autópálya ügyére nem tér ki.
A környezetvédelmi fejezet a verespataki bányaprojektet is megemlíti. „Tekintettel a beruházást övező aggodalmakra, a kormány átlátható módon, nyílt és demokratikus párbeszédre alapozva, újraelemzi a kialakult helyzetet, hogy döntései összhangban legyenek a nemzeti érdekkel, a környezet védelmével és az európai előírásokkal” – fogalmaznak.
A Ponta-kabinet 53 oldalas programjában egyetlen helyen esik szó a nemzeti kisebbségekről, éspedig a kormány külpolitikai prioritásai között. Ennek megfelelően, Bukarest „tevékenyen védelmezi a szomszédos országokban élő, román közösségekhez tartozók jogait, az európai szabványok szerint, és ezen közösségeknek az Európai Unióhoz való közeledési szándékával összhangban”.
Mint ismeretes, Victor Ponta, a szociálliberális pártszövetség (USL) miniszterelnök-jelöltje a múlt héten kapott kormányalakítási megbízást Traian Băsescu államfőtől, miután a néppárti Ungureanu-kabinet megbukott a bizalmi szavazáson.
Szabadság (Kolozsvár)

Megfellebbezte az Ungureanu-kormány a MOGYE-határozat felfüggesztését
Megfellebbezte az Ungureanu-kormány azt a bírósági ítéletet, amely felfüggesztette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar-angol karát létrehozó kormányhatározat végrehajtását.
Anuta Dusa, a Marosvásárhelyi Táblabíróság szóvivője a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a kormány fellebbezését faxon küld- ték el a bíróságra, a dokumentumot Dézsi Attila kormányfőtitkár írta alá. Amint a szóvivő elmondta, a fellebbezést a legfelsőbb bíróság tárgyalja majd.
A múlt heti bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott, feladatait ügyvezetőként ellátó jobboldali Ungureanu kormány minden bizonnyal mandátuma utolsó óráiban élt a fellebbezés lehetőségével. A román parlament ugyanis hétfő délután dönt a Victor Ponta vezette szociál-liberális kormány beiktatásáról. Ha a képviselők és szenátorok együttes ülése bizalmat szavaz neki, még hétfő este leteszi az esküt Traian Basescu köztársasági elnök előtt.
Ioan Mang, a Ponta-kabinet tanügyminiszter-jelöltje a parlamenti szakbizottságok meghallgatásán elmondta, miniszterként személyesen fog Marosvásárhelyre utazni, hogy ott a tanárokkal és a diákokkal közösen találja meg a legjobb megoldást a MOGYE-n kialakult helyzetre. Mang utalt arra, hogy a román törvényhozás felsőházában Bihar megyét képviseli. „Olyan megyéből származom, amelyben a kultúrák együttélése megszokott dolog. Soha nem leszek ellenzője a romániai egyetemek multikulturális jellegének, de ezt csakis törvényesen lehet megvalósítani" – jelentette ki Ioan Mang.
A MOGYE-n az váltott ki feszültséget a román és magyar oktatók, valamint a román és a magyar diákok között, hogy az egyetem román többsége elutasította a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény kisebbségi vonatkozásainak alkalmazását. A törvény értelmében a magyar tagozatot bizonyos fokú önállóság illetné meg a tanintézeten belül. Olyan egyetemi chartát fogadott el, amely nem számol a magyar tagozattal. A chartát a minisztérium nem hagyta jóvá, annak kiigazítását kérte; az egyetem ennek ellenére az el nem ismert dokumentum alapján tartotta meg a belső választásokat.
Az Ungureanu-kormány, amelynek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tagja volt, kormányhatározattal próbálta rendezni a vitás ügyet. A március végén kibocsátott határozattal a kormány egy új kart hozott létre az egyetemen és ebbe csoportosította az egyetemen működő magyar és angol nyelvű szakok zömét. Az egyetem román vezetése és a hatalom küszöbén álló román ellenzék magyar zsarolást emlegetett, és az egyetemi autonómia megsértését sérelmezte. Az egyetem vezetői bíróságon támadták meg a kormányhatározatot, a baloldali parlamenti ellenzék pedig a MOGYE ügyére hivatkozva bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben, és megbuktatta az Ungureanu-kabinetet. A Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken az ítéletet decemberre halasztotta, de a kormányhatározat hatályát az ítélethirdetésig felfüggesztette.
MTI. Erdély.ma

Bizalmat kapott a román parlamenttől Victor Ponta szociálliberális kormánya
Bizalmat kapott a parlamenttől Victor Ponta kormányalakí- tással megbízott miniszterelnök-jelölt kabinetje május 7-én, a bukaresti törvényhozás két házának hétfői együttes ülésén.
Az új román kormányban a hárompárti szociálliberális szövetség (USL) politikusai és szakértők kaptak miniszteri tárcákat. A Ponta-kabinetnek 284 törvényhozó szavazott bizalmat, 53-mal több, mint amennyire a beiktatáshoz feltétlenül szükség volt.
Victor Ponta, az USL fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a parlamenti ülésen azt mondta: kormányának legfőbb célkitűzése a törvényesség helyreállítása lesz, az ország hitelezőinek pedig a vállalt kötelezettségek betartását ígérte. Az őszi parlamenti választásokig kormányzó, ám további négy évre választói meghatalmazást kérő USL hosszú távú terveiről Victor Ponta azt mondta: 2013-ra olyan költségvetés-tervezetet készítenek elő, amely több lépcsős áfával, és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével számol.
A parlamenti frakciók előzetes bejelentése szerint a Ponta-kormány a függetlenek és a nem magyar kisebbségek támogatását is élvezi. A több mint ötvenfős parlamenti többség azt jelzi, hogy a titkos voksoláson az eddigi kormánypártok törvényhozói közül is többen bizalmat szavaztak az új kabinetnek.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke bejelentette: a szövetség ellenzékben marad, és nem támogatja a Ponta-kormány beiktatását. „A kormány a múlt század legsötétebb időszakához tér vissza, ahhoz, amikor Romániában egyszerűen letagadták létezésünket" – jelentette ki a parlament szószékéről az RMDSZ elnöke arra utalva, hogy a kormányprogram meg sem említi a nemzeti kisebbségeket.
Válaszában Victor Ponta kifejtette: hétfő délelőtt külön megállapodást kötött a nem magyar nemzeti kisebbek parlamenti frakciójával és ezt az egyezményt a kormányprogram részének tekinti. A dokumentum értelmében az új román kormánytöbbség az őszi parlamenti választásokig megszavazza az évek óta elfektetett kisebbségi törvényt, amelyből azonban – Ponta későbbi nyilatkozata szerint – törölnék a kulturális autonómiát.
A Ponta-kabinet miniszterei hétfő este leteszik a hivatali esküt Traian Basescu államfő előtt.
MTI. Erdély.ma

Várjuk ki a végét
A beiktatás előtt álló kormánynak sikerült kiegyeznie az IMF-fel. Kétnapos intenzív tárgyalás után a nemzetközi pénzintézet beleegyezett, hogy az ország idei költségvetési hiánya 1,9 százalékról háromra emelkedjék...
...s így júniustól 8 százalékkal növeljék a közalkalmazottak bérét, és megkezdjék a nyugdíjasoktól ellopott pénzek visszafizetését. A költségvetési hiánycél módosítása azt jelenti, hogy csak kölcsönökből kell majd visszafizetni az emberek járandóságát, s jelzi, az országnak nincs pénze. Băsescu elnök ama nyilatkozata, hogy ötmilliárd eurót hagytak a kincstárban, egyszerű hazugság, több szakértő elmondta, az említett összeg kötelező kincstári tartalék, amihez nem lehet, nem szabad hozzápiszkálni, s az a hatmilliárd lej, melyről a volt pénzügyminiszter regélt, hóvégen befolyó összegek summája, ami ahogy jön, úgy megy is a kötelező kifizetések miatt. Pénz tehát nincs, a gazdaság tavaly év végén és idén az első három hónapban is zsugorodott, épp technikai recesszióban leledzik az ország. A Băsescu-féle megszorító politika csődöt mondott, a fogyasztás csökkenése gazdasági visszaesést eredményezett, s teljesen fölöslegesen kínozták a példátlanul magas fizetésmegvonással a közalkalmazottakat, öregeket.
A kijelölt miniszterelnök szerencsére óvatos duhaj, helyettesének és pénzügyminiszterének Florin Georgescu jegybankalelnököt választotta. A román pénzügyi szakértők szerint az ő személye biztosíték arra, hogy nem fogják amolyan szocialista szokás szerint két kézzel szórni a pénzt. Különben az IMF a költségvetési hiány kapcsán tett engedményen kívül tartotta magát az előző kormánnyal kötött szerződéshez, bármennyire ágáltak még ellenzékben Pontáék a további privatizálás, Románia altalajkincseinek kiárusítása ellen, kaptak ugyan néhány hónap haladékot ennek kivitelezésére, de véghezviteléről az IMF nem mondott le.
Nehéz hónapok elé néz a Ponta-kormány, de mi cseppet sem sajnáljuk. Meglehetősen sűrű gondjaik közepette naponta több ízben és többen is elmondják, első dolguk a MOGYE kormányrendelettel létrehozott magyar fakultásának megszüntetése lesz. Piti emberek, piti célok, kisszerű bosszú, s nemzetközi szabályokba ütköző cselekedet a már elnyert jogok visszavonása. Bár Pontáék ma biztosra mennek, szokatlan lenne, ha Traian Băsescu, aki a hatalom valódi birtokosa volt mind Boc, mind Ungureanu alatt, ne kavarna be. Úgyhogy várjuk ki a végét.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

IMF: jöhet a béremelés
Júniustól 8 százalékkal emelik a közalkalmazottak bérét Romániában, és megkezdik az átlagon felüli nyugdíjakból jogtalanul visszatartott egészségbiztosítási járulékok visszafizetését – közölte Florin Georgescu pénzügyminiszter-jelölt, miután a leendő kormány tárgyalt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az új kormánynak sikerült megállapodnia az IMF szakértőivel arról, hogy az államháztartás hiánya idén a tervezettnél nagyobb legyen, de nem magasabb, mint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százaléka. A kabinet ugyanakkor a híresztelések szerint még idén csökkentené a pékipari termékek áfáját. Utóbbi intézkedés a szakemberek szerint nem biztos, hogy eléri a várt célt.
Kedélyes párbeszéd
Traian Băsescu államfő is támogatja a bérek és nyugdíjak kiegészítését. Júniustól 8 százalékkal emelik a közalkalmazottak bérét Romániában, és megkezdik az átlagon felüli nyugdíjakból jogtalanul visszatartott egészségbiztosítási járulékok visszafizetését – közölte Florin Georgescu pénzügyminiszter-jelölt, miután a beiktatásra váró, Victor Ponta vezette kormány küldöttsége befejezte kétnapos tárgyalássorozatát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó szakértői csoportjával. A miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri tisztségre egyaránt jelölt Georgescu – aki jelenleg még a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzóhelyettese – hozzáfűzte: a beiktatásra váró Ponta-kormány eltökélt szándéka, hogy visszaállítsa a megszorító intézkedések előtti szintre a közalkalmazotti béreket: első lépcsőben júniustól 8 százalékkal emelik az állami fizetéseket. Mint ismeretes, 2010 júniusában ideiglenesen 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak bérét. Tavaly év elején ebből 13 százaléknyit visszadtak, és még körülbelül ugyanekkora emelésre lenne szükség, hogy bérük ismét elérje a 2010 eleji szintet. Az átlagon felüli, azaz a 740 lejt meghaladó nyugdíjak esetében az alkotmánybíróság megállapította, hogy azokból eddig több egészségbiztosítási járulékot vontak le, mint amennyit kellett volna. Ezt a különbözetet szintén júniustól kezdik havonta visszafizetni – derült ki a pénzügyminiszter-jelölt beszámolójából.
Növelhető a hiánycél
A béremelésre és nyugdíj-kiigazításra a költségvetési hiánycél növelése árán lehet forrásokat biztosítani. Georgescu szerint a beiktatásra készülő új kormány küldöttségének sikerült megállapodnia az IMF szakértőivel arról, hogy az államháztartás hiánya idén a tervezettnél nagyobb legyen, de nem magasabb, mint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százaléka. Korábban Románia 1,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányban állapodott meg az IMF-el. Mint arról beszámoltunk, a Ponta-kormányról várhatóan ma délután szavaz a parlament. Ha megkapja a bizalmat, a kabinet kedden megtartja első ülését, amelyen a tervek szerint elfogadja az IMF-nek küldendő új szándéklevelet a módosított költségvetési hiánycélról. Mint ismeretes, Románia számára tavaly márciusban összesen 5,3 milliárd eurós, kétéves hitelprogramot hagyott jóvá az EU, az IMF és a Világbank. A készenléti megállapodást (stand-by arrangement) Románia elővigyázatosságinak tekinti, azaz nem hív le belőle pénzt, mindazonáltal a negyedéves felülvizsgálatokon át kell esnie, a hiánycél módosítását is el kell fogadtatnia a hitelezőkkel.
Băsescu benne van
Az ügyben tegnap délután megszólalt Traian Basescu államfő is, aki délelőtt szintén fogadta az IMF küldöttségét. Az elnök leszögezte: nem igaz, hogy nem támogatja a béremelést, sőt éppen azért tartja fontosnak, mert az szerinte stimulálhatja a fogyasztást, és csökkentheti az állami rendszerek forráshiányát. „Ma is ugyanolyan manipuláció zajlik, mint két éve: akkor senki sem akarta elmagyarázni, hogy a megszorítások nélkül mind a 22 millió állampolgárnak szenvednie kell. Ma azt mondják, az elnök nem ért egyet a béremeléssel és a nyugdíjakból levont összegek viszszafizetésével. Határozottan kiállok a bérek visszaemelése mellett, ezt mind az IMF, mind a parlament, mind Victor Ponta kijelölt miniszterelnök tudomására hoztam” – szögezte le. Szerinte ugyanakkor a béremelés nem érinti hátrányosan a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alapot, sőt csökkenti a hiányt, mivel nagyobb az adóalap. Kijelentette: egyetlen olyan megoldást sem tart elfogadhatónak, amely növelné a tb-alap hiányát, azaz kisebb bevételt jelentene. A nyugdíjalap hiánya mintegy 3,6 milliárd euró, azaz 16 milliárd lej. A béremelés egymilliárd lejjel csökkenti ezt a hiányt. Kijelentette: csak arról kívánta az IMF-et tájékoztatni, hogy az idei választási évben egyetlen populista intézkedést sem tart elfogadhatónak. Az államfő rámutatott: a pénzügyi tárca tartalékalapjában több mint ötmilliárd euró pénzpiacokról felvett hitel található, hogy időben kifizethessék az esedékes hitelrészleteket. E tartalékot azért kellett fölhalmozni, hogy az ország ne kerüljön függő helyzetbe, és ne kelljen hirtelen, túl nagy kamattal pénzt fölvenni. A béremelésre szánt pénzek az IMF-fel történt megállapodás nyomán különíthetők el. Emlékeztetett: a korábbi megállapodás értelmében a költségvetési hiánycélt 1,9 százalékban határozták meg, azzal a megjegyzéssel, hogy az indokolt esetben 2,2-2,3 százalékosra növelhető. Rámutatott: a deficit kisebb volt a vártnál, 1,84 százalékos. A kormány a januári megállapodás értelmében kevéssel 2 százalék fölé tolhatja ki a hiánycélt, vagyis az államfő szerint megvan a pénzügyi mozgástér a közalkalmazotti bérek kifizetésére.
A nyugdíjból levont összegek kapcsán kifejtette: még nem látja a megoldást, de a pénzügyminiszterrel és a kormányfővel együtt keresik a megoldást.
Privatizáció és korszerűsítés
Az állami cégek átalakítása, a magánszférából érkezett menedzserek és a privatizációs folyamat felgyorsítása kapcsán – amelyek szintén a hitelmegállapodás feltételei – Traian Băsescu elmondta: az energetikai cégek részleges privatizációjából származó bevételt a vállalatok korszerűsítésére költik. Rámutatott: a Transgaz földgázszállító cégnek például új szivattyúállomások és új vezetékek kiépítésére van szüksége. Kijelentette továbbá, hogy az új egészségügyi törvény továbbra is prioritás, és leszögezte: véleménye szerint az egészségügyi rendszer nem működhet jól mindaddig, amíg abban nem jelenhet meg a magánszféra is, jelenleg ugyanis nincs elegendő pénz a fenntartására.
Boc: „a mi érdemünk”
Eközben Emil Boc február elején lemondott kormányfő a Demokrata-Liberális Párt (PDL) kampányindító rendezvényén saját kormányának, illetve az ezt követően Ungureanu-kabinetnek vindikálta azt, hogy júniustól sort lehet keríteni a béremelésre, s a nyugdíjasok is visszakaphatják a tőlük jogtalanul elvett pénzösszegeket. „Meghoztuk a megfelelő intézkedéseket, most pedig az ország egyenesen áll az Európai Unióban tapasztalható gazdasági nehézségek előtt” – fejtette ki az exminiszterelnök. Krónika (Kolozsvár)

Markó: az USL választási törvénye elfogadhatatlan az RMDSZ számára
Az RMDSZ ellenzi az egyéni körzetes egyfordulós választási rendszer bevezetését, mivel ez véget vet annak, ami Romániában több mint két évtizeden át működött, az arányos képviseleti elvnek – jelentette ki Markó Béla kedden a szenátusban.
A parlament felsőháza megszavazta a Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség választási törvénymódosítását, amely az egyfordulós, tiszta egyéni körzetes választási rendszer bevezetését irányozza elő. A tervezet értelmében az első forduló után az a jelölt nyer mandátumot az egyéni választókerületben, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül a voksok arányától.
Az RMDSZ álláspontját ismertetve Markó Béla arra emlékeztetett: a Szövetség volt az egyedüli politikai szervezet, amely kezdetektől fogva ragaszkodott a 2004-ig érvényben lévő, arányos képviseletre épülő választási rendszerhez.
Leszögezte: a magyarság számára azért elfogadhatatlan ez az új tervezet, mivel kiszorítja a parlamentből a kisebbségben lévőket. - Egy olyan nagy ország esetében, mint Románia, amelyben számos hagyományos régió és helyi közösség van, egy arányos választási rendszerre van szükség: ez biztosítaná a különböző régiók, érdekek képviseletét, még ha ezek kisebbségben is vannak – mondta a politikus. Szerinte az lenne a legjobb, ha visszatérnének a korábbi megyei listás rendszerhez, de ha ez nem lehet, akkor is olyan – akár vegyes – rendszert kellene kialakítani, amely biztosítja ezt az arányosságot.
Az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) adott nyilatkozatában Markó Béla azt is elmondta, az egyéni körzetes választási rendszer erőltetése nem írható kizárólag az USL számlájára, hiszen annak idején Traian Basescu államfő kezdeményezett népszavazást ennek érdekében, és utána is ő szorgalmazta ennek bevezetését.
- Ezt a Demokrata Liberális Párt is támogatta, legalábbis úgy tett, mintha egyetértene, és most ez üt vissza. Rajtunk kívül mindenki agitált egy ilyen választási rendszer érdekében, de nem azért, mert azt hitték, hogy ez jó lesz, hanem mert demagóg módon próbáltak népszerűségre szert tenni – tette hozzá.
„Az, ami most történt, hogy az új kormány egy nacionalista retorikával került hatalomra, amelyet minden bizonnyal folytatni fog, figyelmeztetés a magyar közösség számára: szó sincs arról, hogy elmúlt volna az egység, az összefogás szükségessége. Ha nem vagyunk politikailag erősek, akkor minden eredményt fel lehet számolni, amit eddig elértünk. Ez talán kijózanítóan hat majd egyesekre, hogy itt össze kell fogni, mert ha nem, akkor baj lesz – jelentette ki az ETV-nek adott nyilatkozatában Markó Béla. Transindex.ro

Jön a tiszta egyéni kerületes választási rendszer
Elfogadta a szenátus a frissen kormányra került Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség választásitörvény-módosítását, amely egyfordulós, tiszta egyéni választókerületes választási rendszer bevezetését irányozza elő.
A tervezet értelmében az első forduló után az a jelölt nyer mandátumot az egyéni választókerületben, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül a voksok arányától. Második fordulóra csak akkor kerülne sor, ha szavazategyenlőség alakul ki az élen.
A módosítást mind az RMDSZ, mind a vele együtt ellenzékbe került Demokrata-Liberális Párt (PDL) ellenezte, mivel az nem biztosítja az arányos képviseletet, azonban a felsőház mégis megszavazta 77-9 arányban, mivel az USL már két héttel ezelőtt többségbe került ott. Tizenhét szenátor tartózkodott.
USL: több felelősség, nagyobb legitimitás
A vitán Victor Ponta frissen kinevezett kormányfő is részt vett, mint az indítvány társszerzője. A másik kezdeményező az USL másik tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu. Ponta indoklása szerint a négy évvel ezelőtt alkalmazott választási rendszert számos kritika érte, és az új rendszert szerint egyrészt letisztulna a politikai élet, másrészt megerősödne a kötelék a mandátum nyertese és a választók között. Crin Antonescu is úgy vélte, hogy a kettejük által javasolt rendszer több hatalmat és felelősséget ruház a választókra, a politikai szférának pedig nagyobb legitimitást biztosít. Ponta azt is elmondta, hogy később a képviselők számának csökkentéséről és a politikai migráció visszaszorításáról is indítványt nyújtanak be.
Mint arról beszámoltunk, a négy évvel ezelőtti választások előtt sajátos hibriddé alakították át az addig listás választási rendszert. Kialakították ugyan az egyéni választókerületeket, de csupán az a jelölt nyert automatikusan, aki 50 százaléknyi plusz egy szavazatot kapott. A többi mandátumról a listás választásokon alkalmazott módszer alapján, sorsolásszerűen döntöttek, így előfordult, hogy egy jelölt több mint tízezer szavazattal sem kapott mandátumot, míg egy másik már néhány tucatnyi vokssal is képviselő lett.
RMDSZ, PDL: arányos képviselet kell
A tervezetet a PDL nevében Cristian Rădulescu szenátor elvetette, bár korábban a demokrata-liberálisok is a tiszta egyéni választókerületes rendszer hívei voltak, már csak azért is, mert annak bevezetését a párt mentora, Traian Băsescu államfő volt. Most azonban Rădulescu arról beszélt: az USL tervezete megvalósíthatatlan, és súlyos alkotmányossági problémákat is fölvet. „A tervezet kiiktatja azon kitételt, amelynek értelmében a pártok jelöltjei által kapott töredékszavazatokat is mandátummá lehet alakítani. Más szóval az arányosság minden elemét kiiktatják, ami minden demokratikus választási rendszer alapja. Alkotmányossági problémák merülnek föl, mivel így megtörténhet, hogy egy olyan párt, amely a választásokon 30-35 százalékot szerez, a parlamentben a mandátumok akár 90 százalékát is megkapja, ami teljesen antidemokratikus. Megvalósíthatatlan és jelentős alkotmányossági problémákat felvető kezdeményezésről van szó” – szögezte le a PDL-s szenátor.
Az RMDSZ nevében Markó Béla szögezte le: bár elismeri, hogy a jelenlegi rendszer nem jó, a tiszta egyéni választókerületes voksolással sem ért egyet, mivel az arányos képviselet mellett tör lándzsát.
Elismerte a rendszer azon előnyét, hogy így a legnagyobb párt vagy pártkoalíció stabil többségre tehet szert, azonban ez az ellenőrzés lehetőségét is kiiktatja. „Emellett egy olyan, relatíve nagy területű országban, mint Románia, amelynek számos hagyományos régiója van, számos helyi közösséggel, arányos rendszer szükséges, olyan szűrővel, mint az 5 százalékos küszöb. Ez biztosítaná a különböző vidékek, érdekek, doktrínák képviseletét, még ha azok kisebbségiek is” – indokolta Markó, miért tartja az RMDSZ hibának az arányos képviselet kiiktatását.
Markó szerint az lenne a legjobb, ha visszatérnének a korábbi megyei listás rendszerhez, de ha ez nem lehet, akkor is olyan – akár vegyes – rendszert kéne kialakítani, amely biztosítja az arányosságot.
Mint arról beszámoltunk, három héttel ezelőtt a választási törvény módosításával megbízott parlamenti bizottság olyan tervezetet dolgozott ki, amely német mintára vegyes rendszert vezetne be, oly módon, hogy a szenátorok és a képviselők mintegy felét egyéni választókerületben, a másik felét pedig listáról választanák meg. E tervezet – mint ahogy azt Márton Árpád, a bizottság RMDSZ-es tagja korábban a Krónikának elmondta – az RMDSZ támogatását is élvezte, mivel képes lett volna biztosítani az arányosságot.
A szenátus által tegnap elfogadott tervezet még nem léphet hatályba, mivel arról döntő kamaraként még az alsóháznak is szavaznia kell, ott pedig még kérdéses, megszavaznák-e, bár a nemzeti kisebbségek és az UNPR támogatásáról biztosította az új kormányt.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Régiósítás Ponta-módra
Megyék fölötti közigazgatási régiók kialakítását tervezi az új kormány, Victor Ponta miniszterelnök közölte: nem támogatja Traian Băsescu államfő tavalyi kezdeményezését, mely szerint nyolc óriásmegyébe olvasztanák be a jelenlegi 41 megyét.
„Mi közzétettük saját tervünket, és azt fogjuk életbe ültetni. A megyék megmaradnak, mert megvan a maguk szerepe a helyi közigazgatásban. 2014-ben létrehozzuk a régiókat, és az európai parlamenti választások alkalmával megválasztjuk a régiótanácsokat és régióelnököket is" – magyarázta Victor Ponta.
Hírügynökségi értesülések szerint egyébként a kormánypártok elosztották már egymás közt a prefektusi tisztségeket is, huszonhárom erdélyi és bánsági megye élére a Szociáldemokrata Párt, a többi tizennyolc megyében pedig a Nemzeti Liberális Párt, illetve a Konzervatív Párt jelöl kormánybiztosokat.
3szek.ro. Erdély.ma

Demetert nem bántják?
A kormányváltás után is maradhatnak a helyükön a közszolgálati televízió és rádió jelenlegi vezetői – ígérte kedden este a miniszterelnök. Victor Ponta kifejtette, nem tartja megoldásnak, ha az előző koalíció befolyása alatt lévő intézményvezetőket saját embereire cserélné az új parlamenti többség.
A kormányváltás után is maradhatnak a helyükön a közszolgálati televízió és rádió jelenlegi vezetői – ígérte kedden este a miniszterelnök. Victor Ponta kifejtette, nem tartja megoldásnak, ha az előző koalíció befolyása alatt lévő intézményvezetőket saját embereire cserélné az új parlamenti többség. Szerinte szakmai kritériumokat figyelembe véve, inkább a menedzsment szintjén lenne szükség változtatásra. Victor Ponta elsősorban a közszolgálati televízió vezetőivel elégedetlen. „Traian Băsescu államfő befolyása alatt állnak, és félretájékoztatják a lakosságot. A TVR menedzsmentje ráadásul nagyon rosszul végzi a dolgát, az intézmény adóssága már rég meghaladja a korábban emlegetett 40 millió eurót” – fejtegette a kormányfő.
Sebesi Karen Attila, a közszolgálati televízió vezetőtanácsi tagja szerint a helyhatósági és parlamenti választások előtt semmiképp nem szerencsés a váltás az intézmény élén. „Általában kormányváltáskor a közszolgálati médiumokat átpasszírozzák, de ez most nem lenne annyira jó. Már csak azért sem, mert ugyan könnyű elbocsátani embereket, de másokat állítani a helyükre, már nehezebb feladat” – magyarázta lapunknak.
A közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsának és elnök-vezérigazgatójának sorsáról a parlament dönt az intézmények elmúlt évi tevékenységi jelentése alapján. Ha a jelentést elfogadják a honatyák, minden marad a régiben, ha elutasítja, a vezetőségnek mennie kell.
Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a kulturális és média szakbizottság tagja szerint nem valószínű, hogy a két intézmény tevékenységi jelentése május folyamán a parlament napirendjére kerül. „Bár én már holnap meneszteném az egész bandát a tévétől. Egyértelműen magyarellenes, agresszív politikát folytatnak, és megszegik az újságírói etika minimumait is” – jelentette ki lapunknak. Hozzáfűzte, hogy Pontáék igazán nem elégedetlenkedhetnek, kezükben van a média elég nagy része. „A rádióban tisztességes munka zajlik, nem érezhetik, hogy elnyomják őket. Meg tudtak egyezni a tévével is, rádióval is kampányügyben” – magyarázta a politikus.
Márton Árpád szerint Demeter Andrásnak, a rádió elnök-vezérigazgatójának kevésbé kell leváltástól tartania. Ezt támasztja alá, hogy kedden este a miniszterelnök nem a rádió, hanem televízió vezetőségét vádolta inkább politikai elfogultsággal.
Zsigmond Júlia. Új Magyar Szó (Bukarest)

Románia roma bűnlajstroma
Románia továbbra sem tartja tiszteletben a romák jogait – állapította meg az Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogi szervezet.
Legfrissebb jelentésük szerint Traian Băsescu államfő több ízben negatív etnikai sztereotípiákkal jellemezte a romákat, emiatt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNDC) vizsgálatokat indított ellene. A jelentés több említést tesz Nagybánya polgármesteréről is, aki betonfallal választotta el a város többi részétől a romatelepet. Az ügyben a CNDC eljárást indított, ennek nyomán a városvezetőségre hatezer lejes büntetést róttak ki és elrendelték a fal lebontását. A nagybányai polgármesternek azt a tervét is bírálta a nemzetközi szervezet, hogy a város bizonyos részeiből kitelepítse a roma lakosságot. Az AI említést tesz a kolozsvári roma közösségeket érintő kitelepítésekről is, valamint arról, hogy – a legfelsőbb bíróság megállapítása szerint is – nyílt diszkrimináció zajlik azokban a craiovai iskolákban, ahol különválasztották a roma gyerekeket a többi diáktól. A szervezet továbbá ellenzi a 2011. október 1-én életbe lépett Polgári Törvénykönyv azon rendelkezését, amely megtiltja az egynemű felek párkapcsolatát és házasságát, valamint érvénytelennek nyilvánítja a más országokban hivatalosan megkötött egyneműek közti házassági szerződést. A jelentésben említést tesznek 67 romániai kórház bezárásáról is; az Amnesty International szerint az intézkedés az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés miatt aggasztó. A beszámolóban szó esik arról a vitatott feltételezésről is, hogy Románia befogadta volna az ország területére a CIA által titokban működtetett börtönöket. A kormány azonban cáfolta ezen az intézmények létezését.
B. R. Új Magyar Szó (Bukarest)

A Nyirő Józsefről elnevezett utcák és iskolák névadásának törvényességét vizsgálják
Nyirő Józsefről elnevezett
iskola Máréfalván A Hargita megyei prefektúra vizsgálja azoknak az önkormányzati határozatoknak a törvényességét, amelyek szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirő József íróról – jelentette be hétfőn Cristina Augusta Urzica prefektus.
A kormánymegbízott Victor Ponta román miniszterelnöktől kapott erre hétfőn utasítást. A prefektus szerint a vizsgálat tárgyát képezi valamennyi olyan önkormányzati határozat, amely szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirőről.
Ponta hétfőn utasította Hargita megye prefektusát, hogy vizsgálja meg, nem sértik-e ezek a határozatok azt a jogszabályt, amely tiltja Romániában háborús bűnök miatt elítélt személyek kultuszának ápolását, valamint tiltja a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő jelképek használatát.
A Mediafax hírügynökség megemlíti, hogy Székelyudvarhelyen egy utca viseli az író nevét, amelyben található az a ház, ahol Nyirő lakott. Hozzáteszi, hogy Hargita megyében Csíkszépvízen és Máréfalván nevezték el a helyi iskolát az íróról.
A román miniszterelnök szerint ez a jogszabály tiltja, hogy „elismerésben vagy tiszteletadásban részesüljenek a fasiszta és antiszemita személyek". Ponta elismerte, hogy Nyirőt soha nem ítélték el, és nem nyilvánították háborús bűnösnek, de ennek ellenére is kéri a vizsgálatot.
Szintén hétfőn Ioan Rus belügyminiszter bírálta Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének a kijelentéseit. Az Agerpres hírügynökség szerint a román tárcavezető elmondta: a minisztérium munkatársai alapos tájékoztató anyagot készítenek Nyirőről Victor Ponta miniszterelnöknek és Traian Basescu államfőnek. Mint mondta, azért készítik a tájékoztató anyagot, hogy Ponta jól alátámasztott állásponttal vegyen részt az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatandó megbeszélésen.
A múlt héten Mircea Dusa parlamenti kapcsolatokért felelős román miniszter jelentette be, hogy június elseje körül találkozik egymással Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök Bukarestben. Szijjártó Péter, a magyar miniszterelnök szóvivője viszont az MTI-t akkor arról tájékoztatta: Orbán Viktor ugyan részt vesz a kohéziós alapok jövőjéről szóló bukaresti tanácskozáson, de „kétoldalú találkozó a román miniszterelnökkel nem került szóba".
A román belügyminiszter a Nyirő hamvainak felkutatására indított akcióról elmondta: azt akarták bizonyítani, hogy a román rendőrség több millió jármű között is képes megtalálni akár egy konzerves dobozt is.
MTI. Erdély.ma

Kézfogás megbeszélés nélkül (Orbán–Ponta találkozó Bukarestben)
Nem volt tegnap Bukarestben Orbán–Ponta megbeszélés, A kohézió barátai elnevezésű csúcstalálkozó végén Victor Ponta miniszterelnök úgy nyilatkozott: sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem kezdeményezett kétoldalú találkozót, mert mindkettőjüknek fontosabb volt, hogy a kohéziós politika ügyében jussanak közös álláspontra, de az első adandó alkalommal tárgyal a magyar kormányfővel.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerint semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a magyar kormányfőhöz arra vonatkozóan, hogy folytasson kétoldalú tárgyalást a román miniszterelnökkel, de Orbán Viktor mindig készen áll egy ilyen találkozóra.
Orbán Viktor a konferenciát követően felkereste hivatalában Traian Băsescu államfőt. Arra a kérdésre, hogy kétoldalú témák is felmerültek-e a Băsescu–Orbán találkozón, Szijjártó Péter azt válaszolta: "természetesen, az aktuális kérdéseket is megvitatták, azt már egy négyszemközti találkozón".
Mircea Duşa parlamenti kapcsolatokkal megbízott miniszter a konferencia előtt egy héttel úgy vélekedett, a kohéziós csúcsértekezlet jó alkalom lesz arra, hogy a magyar és a román miniszterelnök tisztázza egymással a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket. Bár a magyar fél már akkor közölte, hogy kétoldalú találkozó nem szerepel napirenden, a román sajtó Orbán Viktor és Victor Ponta kétoldalú találkozójának elmaradását a magyar fél elutasításaként értelmezte.
Szijjártó Péter tegnap úgy nyilatkozott: nem érkezett hivatalos megkeresés a magyar kormányfőhöz a kétoldalú tárgyalásra vonatkozóan, de Orbán Viktor mindig készen áll egy ilyen találkozóra. "Most itt, az elbúcsúzásnál egy rövid kézfogás erejéig váltottak is egypár szót: Orbán Viktor biztosította Victor Pontát, hogy bármikor, amikor akar vele találkozni, ő készen áll erre. Nem jött ilyen megkeresés, ezért nem is volt ilyen találkozó, viszont a részünkről bármikor lehet" – mondta.
A konferencia végén a bukaresti újságírók a román miniszterelnöknél is rákérdeztek az általuk feltételezett "magyar elutasításra", de Victor Ponta is azt mondta: sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem kezdeményezett kétoldalú találkozót, mert mindkettőjüknek fontosabb volt, hogy a kohéziós politika ügyében jussanak közös álláspontra. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Összefogás a kohéziós alapok szinten tartása érdekében
Uniós csúcstalálkozó helyszíne volt tegnap Bukarest, ahol a részt vevő 15 tagország elfogadott egy közös nyilatkozatot a kohéziós, azaz felzárkóztatási politika folytatásáról az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában.
A Kohézió Barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy az unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkentésével. A nyilatkozat szerint a kohéziós politika bebizonyította létjogosultságát, az elmúlt időszakban ezzel 2,4 millió új munkahely jött létre.
A bukaresti tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök képviselte Magyarországot, de jelen volt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára az MTI-nek kifejtette: Magyarországnak is alapvető érdeke, hogy a felzárkóztatásra fordítható uniós támogatás ne csökkenjen a 2014–2020-as költségvetési időszakban.
A közös nyilatkozatot aláíró országok (a 2004 óta csatlakozott uniós államok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) úgy értékelik: a kohéziós politika egyszerűsítésére és hatékonyságának növelésére egyaránt szükség van. Az informális csoport tavaly jött létre, amikor kiderült, hogy az Európai Unió 2014–2020-as többéves pénzügyi keretében a nettó befizető országok csökkentenék a fejletlenebb régiók felzárkóztatására előirányzott pénzösszegeket.
Orbán csak Băsescuval találkozott
Orbán Viktor csak Traian Băsescu államfővel találkozott az elnöki hivatalban annak ellenére, hogy a román média szerint Victor Ponta kétoldalú megbeszélésre várta a magyar miniszterelnököt. Végül ezt a hírt mindkét fél cáfolta, maga Ponta is úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen fontos uniós tanácskozásra nem akart olyan megbeszélést rászervezni, amelyen csak Romániát és Magyarországot érintő kérdések szerepelnek. Előtte Szijjártó közölte, hogy a magyar miniszterelnöki hivatal nem kapott felkérést a román kormányfőtől kétoldalú találkozó megszervezésére. Ponta korábban úgy nyilatkozott, hogy a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket szeretné megbeszélni a magyar miniszterelnökkel.
A román hatóságok a hétvégén megtiltották az erdélyi író újratemetését azzal az indokkal, hogy Nyirő vitatott politikai múlttal rendelkezik lévén, hogy tagja volt Szálasi Ferenc kormánya idején a magyar parlamentnek. Szabadság (Kolozsvár)