Szülőföldön magyarul: keddtől igényelhető a támogatás
Március 10-től igényelhetők a Szülőföldön magyarul program keretében a magyar tannyelvű óvodákba, iskolákba járó gyermekek és a magyar képzésben részesülő egyetemisták számára nyújtott támogatások: a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közzétette a program 2014–2015-ös tanévre szóló felhívását a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköztámogatás, illetve a hallgatói támogatás igénylésére – adja hírül R. Kiss Edit a kronika.ro-n.
A magyar kormány által a határon túli magyar nyelvű oktatásban részt vevők támogatására működtetett programban április 24-ig lehet benyújtani az igényléseket.
A program romániai lebonyolítója továbbra is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). A szervezet elnöke, Burus-Siklódi Botond hétfőn Csíkszeredában sajtótájékoztatón közölte, ebben az évben a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköztámogatás értéke 17 200 forintnak megfelelő lej, a hallgatói támogatásé pedig továbbra is 2800 forintnak megfelelő lej.
Mint ismeretes, korábban 22 400 forintnak megfelelő lejnyi nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköztámogatást hirdettek meg, de mivel a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében csökkentették a magyarországi kormányzati kiadásokat, az elmúlt két évben 17 200 forintnak megfelelő támogatást, 235 lejt fizettek. Idén már eleve erre az összegre hirdették meg az igénylési lehetőséget, ez az, ami biztosan kifizethető – közölte az RMPSZ elnöke.
Az eddig használt, saját fejlesztésű program helyett ettől az évtől a romániai igénylések feldolgozását is a magyarországi nemzeti informatikai rendszer keretében végzik – jelentette be Burus-Siklódi Botond. Közölte, felkészültek az új helyzetre, és mivel ebben a programban időigényesebb lesz az adatfeldolgozás, erre a munkára 43 új munkatársat alkalmaznak.
A nemrég elhunyt Márton Zoltán helyett Bartolf Hedvig korábbi Hargita megyei főtanfelügyelő végzi ezentúl az RMPSZ részéről a Szülőföldön magyarul program irányítását. Bartolf leszögezte, kérik, hogy minden jogosult igényelje a támogatást, hiszen kár lenne kihagyni ezt a lehetőséget.
Az RMPSZ már el is juttatta területi szervezeteihez a Szülőföldön magyarul program támogatásainak igényléséhez szükséges iratcsomagokat, ezt már osztják is az iskolákban. A csomagok válaszborítékban űrlapot, kitöltési útmutatót tartalmaznak. Burus-Siklódi ugyanakkor a határidő betartására szólította fel az igénylőket, az informatikai program ugyanis nem teszi lehetővé az április 24. utáni postai bélyegzővel feladott igénylések elfogadását – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Szülőföldön magyarul: hibás az űrlap, április 24-éig kérhető a támogatás
Április 24-éig lehet benyújtani az igénylést a Szülőföldön magyarul program keretében biztosított támogatásra – a hivatalos űrlapon ugyanis hibásan szerepel március 31-e határidőként.
Bartolf Hedvig volt Hargita megyei főtanfelügyelő, a programot lebonyolító Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) munkatársa leszögezte: nem az űrlapon, hanem az akció hivatalos honlapján (www.szulofoldonmagyarul.ro), a plakátokon, valamint a sajtóban közölt határidő a helyes.
Kifejtette: a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a vártnál később hirdette meg a programot, így amikor erre sor került, az igénylési űrlapokat már nyomdába küldték, ezeken pedig még az a határidő szerepelt, amiről korábban szó volt.
Bartolf Hedvíg hangsúlyozta: elnézést kérnek az esetleges kavarodásért, a szülők körében ugyanis aggodalmat és értetlenséget váltott ki, hogy az egyes források eltérő határidőt közöltek. Eddig ötezer igénylés érkezett.
R. Kiss Edit |
Krónika (Kolozsvár)

Százezren kérték az oktatási támogatást
Beérkeztek az utolsó, határidőn belül postázott küldemények is a Szülőföldön magyarul program keretében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez (RMPSZ). A szervezet illetékese szerint összesen mintegy százezer borítékot kaptak.
A Szülőföldön magyarul program romániai lebonyolítását végző szakmai szervezet csíkszeredai központjában így jelenleg az adatfeldolgozás és a hiánypótlás zajlik. A programot irányító Bartolf Hedvig lapunknak elmondta, az igénylések pontos számáról csak a feldolgozási folyamat végén tud nyilatkozni, jelenleg csupán annyit tudnak, hogy mintegy százezer borítékot kaptak kézhez. Ezekben egy vagy több gyermek számára igénylik a szülők a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást, illetve az egyetemi hallgatók a számukra meghirdetett magyar állami támogatást.
Az RMPSZ becslései szerint az idei igénylők száma kevesebb lesz, mint tavaly. Folytatódik a csökkenő trend, évről évre néhány ezerrel csökken a támogatást igénylők száma – mutatott rá Bartolf Hedvig. A volt Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a kevesebb igénylés a népességcsökkenési tendenciával magyarázható.
Az RMPSZ központjában eddig mintegy 80 000 igénylő adatait vezették be a számítógépes adatbázisba. Bartolf Hedvig úgy értékelte, jól haladnak a feldolgozással, a számukra idén bevezetett új, Kárpát-medencei szinten egységes számítógépes rendszer kezelése sem okozott gondokat.
A levelek bontogatása, az iratokban szereplő adatok ellenőrzése és rögzítése mellett hiánypótlás is zajlik, levélben vagy telefonon értesítik a szülőket, ha elfelejtették postázni valamelyik szükséges iratot. Csupán egyszeri hiánypótlási lehetőség van, ezért arra kérik a szülőket, hogy igyekezzenek beküldeni az utólag kért iratokat.
Bartolf Hedvig elmondta: nincs sok hiányos igénylés és az is előfordult, hogy egy szülő utólag maga jött rá, hogy kifelejtett valamit, és felszólítás nélkül postázta a szükséges iratot. Az illetékes úgy vélte, július végére fejezhetik be az feldolgozását. A támogatások odaítéléséről ezt követően a programot meghirdető Bethlen Gábor Alapkezelő dönt.
R. Kiss Edit
Krónika (Kolozsvár)

Titokban utaztatják az érettségi dolgozatokat
Nem hozzák nyilvánosságra, hogy az egyes megyékben megírt érettségi dolgozatokat melyik másik megyében javítják – nyilatkozta lapunknak Szőcs Domokos, a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős főosztályának vezérigazgatója. Mint rámutatott: a cseréről a szaktárca kizárólag a tanfelügyelőségeket tájékoztatta.
Ezzel együtt Király András, a minisztérium államtitkára lapunknak elárulta: Erdélyben egyedül Temes megyével voltak gondok – végül úgy döntöttek, hogy a kisebbségek nyelvén megírt dolgozatokon kívül mindegyik felmérőt Dolj megyében javítják, a magyar nyelvűeket pedig Aradra viszik.
Lapunk ugyanakkor arról értesült, hogy a Kovászna megyei dolgozatokat Hargita megyébe szállítják, a Hargita megyei felmérők Maros megyébe kerülnek, a Maros megyei diákok vizsgamunkáit Máramarosban javítják, a Kolozs megyei dolgozatokat pedig Szatmár megyébe viszik. A Szatmár megyeieket Szilágy megyében javítják, a Szilágy megyei felmérők Aradra kerülnek, a bihari dolgozatokat Temes megyébe szállítják, míg a brassói tanulók írásait Fehér megyében osztályozzák.
Kedden a tizenkettedikesek magyar nyelv és irodalomból írásbeliztek, Dáné Szilárd Hargita megyei magyar szakos tanfelügyelő elmondása szerint pedig sem a humán, sem a reál osztályosoknak jutott tételsorok nem voltak különösebben nehezek.
A reál tagozaton végzett diákoknak az első feladatban Ady Endre Új vizeken járok című verse alapján kellett kérdéseket megválaszolniuk – például szimbólumokat kellett keresniük, rá kellett mutatniuk az ismétlések szerepére, valamint a cím és szöveg kapcsolatáról kellett értekezniük.
A második tételben Hegedűs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka című kötetéből a Janus Pannoniusról szóló részlet, illetve ezzel kapcsolatos feladatok szerepeltek, a tanulóknak ugyanakkor kedvenc utazási élményükről kellett fogalmazást írniuk. A harmadik feladatban a 19. század epikájában fellelhető hőstípusokról kellett hosszabban értekezni.
A humán tagozatosoknak Kölcsey Ferenc Huszt című verse alapján kellett kérdésekre válaszolniuk – egyebek mellett rá kellett mutatniuk az alkotás műfaji sajátosságaira és a romantikus stílusjegyekre. A tételsor második feladata az emberi nyelvről szóló szöveg megfogalmazását írta elő, ugyanakkor rövid szöveget kellett írni az Aki korán kel, aranyat lel közmondással kapcsolatban. Az utolsó feladatban a 20. századi drámában a cselekmény, a konfliktus és a hős átértelmeződéséről kellett hosszabb fogalmazást írni.
Bartolf Hedvig, a Hargita megyei vizsgabizottság elnöke, volt főtanfelügyelő azt is elmondta: a megyében 59 beiratkozott diák nem jelent meg a magyar írásbelin, ugyanakkor egy tanulót kellett kizárni kedden az egyik székelyudvarhelyi iskolában, mivel a szabályok ellenére mobiltelefon volt nála, amely a vizsga alatt megszólalt. Maros megyében is egy diákot kellett kizárni puskázás miatt a magyar nyelv és irodalom megmérettetésről. Az érettségi második írásbeli próbáján egyébként 17 magyar anyanyelvű diák nem jelent meg.
Nem módosult a kisérettségi eredménye
Nem módosult számottevően a nyolcadik osztályosok országos képességfelmérő vizsgájának eredménye az óvások elbírálása után: a kedden közzétett végső jegyek szerint a tanulók 79,36 százaléka szerzett átmenő, legalább 5-ös osztályzatot. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter elmondta: az újrajavított dolgozatok 66 százalékánál nem változott a jegy, ugyanakkor 29,5 százalék esetében nagyobb, 4,5 százalék esetében pedig kisebb jegyet adtak a tanárok. Országos szinten egyébként 14423 kisérettségi felmérő kapcsán nyújtottak be óvást a diákok. A színtízes átlagjegyeket figyelembe véve a legsikeresebb Kolozs megye volt, ahol 43 tanuló szerzett mindhárom tantárgyból maximális osztályzatot. Kolozs megye ugyanakkor az eredmények tekintetében első Erdélyben, az átmenési arány ugyanis 91,5 százalékos volt.
Krónika (Kolozsvár)

A román vizsgának „futnak neki” még egyszer a legtöbben
Hargita megyében majdnem ezer diák jelentkezett az augusztusban kezdődő pótérettségire, legtöbbjüknek román nyelv és irodalomból kell átmenő jegyet elérnie a vizsgasorozaton. A vizsgázók augusztusban jelentkezhetnek a megmérettetésre.
Összesítette a Hargita Megyei Tanfelügyelőség hétfőn a pótérettségire jelentkezők számát: a múlt héten lezajlott iratkozási időszakban 940 Hargita megyei diák jelentkezett az augusztusban kezdődő vizsgasorozatra. Mint azt Bartolf Hedvig, a megyei érettségi vizsgabizottság főtitkára elmondta, ez jó arány, tekintve hogy 1093 fiatalnak nem sikerült az érettségije, ugyanakkor azt is közölte, hogy augusztusban várhatóan eléri az ezret a pótérettségizők száma, ugyanis azok a tizenkettedikesek, akik valamely tantárgyból pótvizsgára kényszerültek és ezért nem vehettek részt az érettségin, sikeres pótvizsga esetén augusztus hetedikén jelentkezhetnek a pótérettségire. A megyei tanfelügyelőség nem készít pontos feljegyzést a pótvizsgázók számáról, de a tapasztalatok szerint átlagban 100–150 végzős diák kényszerül pótvizsgázni évente, így legfeljebb ennyivel nőhet még a pótérettségizők száma.
A pótérettségire jelentkezők közül legtöbben – mint az várható volt – a román írásbelin kellene átmenő jegyet szerezzenek, erre a vizsgára 707-en jelentkeztek – tájékoztatott Bartolf Hedvig. A feliratkozók számát tekintve a matematika írásbeli áll a második helyen 306 jelentkezővel, a magyar nyelv és irodalom vizsgára 190 fiatal jelentkezett, a történelemre 56. A választható érettségi tantárgyakból tartandó írásbelikre 362 fiatal iratkozott fel, legtöbben – 180-an – a biológiára, a történelemre 140-en, a többi tantárgyvizsga esetében húsz alatt van a jelentkezők száma.
Hargita megyében négy vizsgaközpontban tartják majd a vizsgákat, és mivel a szabályzat lehetőséget ad rá, a kompetenciapróbákat is a központokban szervezik meg, hiszen nincs sok vizsgázó, értelmetlen lenne minden középiskolában megszervezni azokat – fejtette ki Bartolf Hedvig. A csíkszéki vizsgaközpont a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskolában lesz, a székelyudvarhelyi – ahol majd a székelykeresztúri pótérettségizők is vizsgáznak – a Tamási Áron Gimnáziumban, a gyergyószentmiklósi diákok a Batthyány Ignác Műszaki Kollégiumban, a maroshévíziek pedig a Mihai Eminescu Szakközépiskolában. Legtöbben a csíkszeredai vizsgaközpontban fognak pótérettségizni, összesen 358-an, a székelyudvarhelyiben 329-en, a gyergyószentmiklósiban 130-an, a maroshévíziben 123-an – tájékoztatott a megyei érettségi vizsgabizottság főtitkára.
Vizsgák jövő hónap közepétől A pótérettségi augusztus 17-én kezdődik, a kompetenciavizsgák augusztus 21-én érnek véget, majd 24-én a román nyelv és irodalom vizsgával elkezdődik az írásbelik sorozata. A románt a magyar nyelv és irodalom írásbeli követi augusztus 25-én, 26-án a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból, 27-én pedig a választott tantárgyból vizsgáznak a pótérettségizők. Az első eredményeket augusztus 31-én függesztik ki, majd az esetleges óvások kivizsgálása után szeptember 3-án közzéteszik a végleges eredményeket.
Széchely István
Székelyhon.ro

Szülőföldön magyarul: ősszel várható döntés
Összesen 155 426-an vennék igénybe a Szülőföldön magyarul program támogatásait ebben az évben. Az elmúlt évhez képest 2,1 százalékkal csökkent a támogatást kérők száma: ez 3273 gyermekkel jelent kevesebbet.
Egyébként végéhez közeledik a benyújtott igénylések feldolgozása, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) csíkszeredai központjából nemsokára döntésre terjesztik elő a támogatást kérők jegyzékét – közölte érdeklődésünkre Bartolf Hedvig, a Szülőföldön magyarul program romániai lebonyolítását végző illetékese. Kifejtette, van még néhány tisztázandó kérdés, ezek megoldása után viszont lezárják a program támogatásait igénylők listáját, és előterjesztik ezt támogatási vagy elutasítási javaslataikkal együtt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek. A magyar kormány támogatását folyósító alapkezelő várhatóan az ősz folyamán hoz döntést, az igénylők ezt követően kaphatják meg banki átutalással a támogatásokat. Bár az RMPSZ az igénylések túlnyomó többsége esetében támogatásra javasolja az alapkezelőnek a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásért, illetve hallgatói támogatásért benyújtott igényléseket, olyan eset is van, amikor elutasításra tesznek javaslatot. Bartolf Hedvig rámutatott, ez például akkor fordul elő, ha egy adott településen magyar iskola is van, a szülők mégis román iskolába járatják gyermeküket, ennek ellenére kérvényezik a támogatást. Mint ismeretes, a Szülőföldön magyarul program célja a külhoni magyar oktatásban részt vevő diákok támogatása. Miután a szülők postázták igényléseiket, és miközben az RMPSZ-nél végezték az adatok feldolgozását, hiánypótlás is zajlott: levélben vagy esetenként e-mailben, telefonon is megkeresték azokat, akik nem küldtek be minden szükséges dokumentumot, és felkérték őket a hiányzó iratok pótlására. Bartolf Hedvig közlése szerint elég sok volt a hiányos pályázat, összesen 1600 levelet küldtek ki hiánypótlási felszólítással. Az esetek többségében a szülők beküldték a hiányzó adatokat, de az is előfordult, hogy nem válaszoltak a megkeresésre. Utóbbiakat szintén nem tudják támogatásra javasolni. A 2014/2015-ös tanévre Romániából 153 887 óvodás és iskolás számára igényelték szüleik a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást, és további 1539 egyetemista kérte a hallgatói támogatást – derül ki a statisztikából.
R. Kiss Edit
Krónika (Kolozsvár)

A Hargita megyei diákok közel egyharmada ment át a pótérettségin
A kedden közzétett eredmények szerint a Hargita megyében pótérettségizett diákok közül nagyjából minden harmadik örülhet, az óvások előtti eredmények 30,9 százalékos átmenési arányról szólnak. Ez néhány százalékkal jobb a tavalyinál.
Közzétették kedden az idei pótérettségi első eredményeit, az óvások előtti adatok szerint 30,9 százalékos az átmenési arány Hargita megyében. Ez 263 diákot jelent az 1019-ből. A mostani átmenési arány mintegy hét százalékkal jobb a tavalyi pótérettségi nem végleges eredményeinél, akkor ugyanis 23,9 százalékos volt az átmenési arány a megyében. „Örvendetes, hogy kicsit jobbak az eredmények, mint tavaly, sajnos idén is voltak olyan diákok, akik átmenő jegyet kaptak minden tantárgyból, de összesítve nem érték el a hatos átlagot” – értékelte a vizsgasorozatot Bartolf Hedwig, a pótérettségi vizsgabizottság alelnöke. Hozzáfűzte, ilyenkor a kétségbeesett szülőnek nem javasolhatják azt sem, hogy gyereke óvja meg pótérettségi jegyét, hiszen megtörténhet ugyan, hogy az újrajavítás során megkapja a hiányzó néhány tizednyi pontszámot, de fordítva is elsülhet az óvás.
A tanfelügyelőség kimutatása szerint minden tantárgyból átmenő jegyet ért el a vizsgázók legalább fele, ám az eredményekből az is kitűnik, hogy közülük legtöbben csak 5–5,99 közti pontszámot kaptak, így lényegesen kevesebben vannak, akiknek összejött a sikeres pótérettségihez szükséges legalább hatos átlag. Az eredmények egyébként a román írásbeli esetében a leggyengébbek, érdekes viszont az is, hogy több tízes vizsgajegy is volt a pótérettségin – például a magyar és matematika írásbelin is egy-egy –, és a legjobb román írásbeli jegy is csak kevéssel maradt el ezektől.
A pótérettségi jegyek esetében kedd estig nyújthattak be óvásokat a vizsgázók, a dolgozatok újrajavítása után pénteken, szeptember 4-én teszik közzé a vizsgasorozat végleges eredményeit.
Széchely István
Székelyhon.ro

Szülőföldön magyarul: az először pályázók is megkapják a támogatást
Lezárult a Szülőföldön magyarul elnevezésű program keretében a támogatások kifizetése azoknak, akik az előző évben is sikeresen pályáztak. Csütörtöktől kezdődik el az idén első alkalommal pályázók értesítése, akik várhatóan karácsonyig, legkésőbb újévig kaphatják meg a pénzüket.
„Múlt pénteken a támogatások kifizetését végző OTP Románia Bank illetékesei befejezték a támogatások átutalását azoknak, akik már az elmúlt években is részt vettek a programban. Az idén először pályázókat csütörtöktől kezdjük el értesíteni, ők már jövő héten megkaphatják a pénzüket. Ha az ünnepek miatt el is tolódna, újévig mindenképpen megérkezik a pénz” – közölte megkeresésünkre Bartolf Hedvig, a pályáztatást végző Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) illetékese.
Mint mondta, a pályázók több mint 95 százaléka már megkapta a magyar kormánytól érkező támogatást. Bartolf Hedvig ugyanakkor kiemelte, hogy az RMPSZ munkatársai csütörtöktől csak azoknak küldik ki az értesítéseket, akik ebben az évben készítették a bankkártyájukat. A Szülőföldön magyarul program koordinátora azt is elárulta, hogy az elmúlt évekhez képest jövőtől sokkal korábban, már év elejétől megpályázható lesz az anyanyelvű oktatás választásáért járó támogatás.
Mint ismeretes, a Szülőföldön magyarul program keretében a magyar kormány azoknak az óvodásoknak és diákoknak nyújt pénzbeli támogatást, akik anyanyelvükön tanulnak. Az idei tanév során az Erdélyben élő, érvényes pályázattal rendelkezők számára 2,6 milliárd forintot különítettek el. Ezt a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra szánt összeget 151 755 diák és óvodás kapja, értéke személyenként 17 200 forintnak megfelelő lej. Ugyancsak ebből az összegből kap 1515 egyetemi hallgató is egyenként 2800 forintnak megfelelő lejt.
Molnár Rajmond
Krónika (Kolozsvár)

Szegénységi bizonyítvány
Keveslik és szemfényvesztésnek nevezik az oktatásügyi szakemberek a 15 százalékos béremelést, amely körülbelül 304 ezer pedagógust érint januártól. Úgy vélik, a fizetéskiegészítés nem oldja meg az ágazat legfontosabb problémáit, és nem motiválja kellőképpen azokat a szakembereket, akik még a rendszerben maradtak.
„Mint koncot a kutyának, úgy dobták oda a pedagógusoknak ezt a béremelést” – fogalmaz Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
A kézdivásárhelyi tanár aggasztónak tartja, hogy a tanügyben dolgozókat már egyre nehezebben lehet mozgósítani, hogy kiálljanak a jogaikért, legtöbben belefáradtak az ígérgetésekbe. „Folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a mindenkori kormány nem váltja be az ígéreteit, hiszen 2008-ban már az államfő is kihirdette az 50 százalékos béremelésről rendelkező jogszabályt, és végül egy soha véget nem érő, fájdalmas per lett a vége” – emlékeztetett a szakszervezeti bizalmi.
Csatlós szerint ezt a 15 százalékos béremelést is tavaly október 30-ára ígérték meg, és örülhetnek, ha januárban megkapják az összeget. „Szemfényvesztés az egész. Egyértelmű, hogy a politikum, az ország vezetése teljes mértékben elhanyagolja az oktatást. Ehhez képest az olimpikonokkal, a nemzetközi versenyek győzteseivel büszkélkednek, így próbálják palástolni azt a szomorú tényt, hogy valójában nem működik a rendszer. Pedig mi a törvényhozóktól csak azt várjuk el, hogy rólunk is úgy gondoskodjanak, mint saját magukról” – mondta a szakszervezet felső-háromszéki elnöke.
„Ha azt szeretnénk, hogy olyan emberek dolgozzanak az oktatásban, akik a hivatásuknak élnek, akkor az erkölcsi elismerés mellett az anyagi elismerésre is szükség van” – szögezte le lapunknak Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő. Hangsúlyozta, ez egy örökös probléma, összehasonlítva a magyarországi vagy nyugat-európai bérekkel, a hazai pedagógusok arányaiban is sokkal kevesebb javadalmazást kapnak, holott szerinte ugyanolyan minőségű és mennyiségű munkát végeznek. Kiss Imre szerint nem az a megoldás, hogy különnyugdíjat biztosítsanak a tanároknak, inkább az aktív pedagógusoknak kellene megfelelő fizetést adni.
A főtanfelügyelő szerint a pályakezdőkre is jobban oda kell figyelni, ha azt akarják, hogy olyan szakemberek kerüljenek be, akik biztosítják az oktatás magas színvonalát.
Romlik a szakma megítélése?
Zavaró, hogy egyre romlik a szakma megítélése, becsülete – jegyzi meg Szőcs Torma Katalin sepsiszentgyörgyi angoltanár, aki szerint a „jelenségnek” öszszetett okai vannak, s csak egy szelete az, hogy a tanügyben csekélyek a bérek.
A háromszéki pedagógus úgy véli, az alacsony javadalmazás miatt alakult ki a közvéleményben az a meggyőződés, hogy csak az marad a tanügyben, aki más, jobban fizetett ágazatokban nem boldogul, ez pedig rontja a pedagógusok hitelét a diákok és a szülők szemében is. „Húsz év tehetetlenségével is szembe kell néznünk, hogy semmiben nem újult meg az oktatási rendszer. Úgy tűnik, ez valójában nem jelent prioritást” – tette hozzá. Szőcs Torma Katalin szerint az elmúlt év történéseiből is az a következtetés vonható le, hogy „mindenki mindenről beszél, csak a jobb életminőséget szavatoló két ágazat merül feledésbe: a tanügy és az egészségügy”.
Hargita megyében több mint 6000 alkalmazottat érint a 15 százalékos béremelés. Bartolf Hedvig volt megyei főtanfelügyelő szerint az intézkedés által valamelyest vonzóbbá válhat a tanügyi szakma, de a fizetések még így is messze elmaradnak a megérdemelttől és az európai átlagtól.
„Véleményem szerint manapság már csak azok jönnek vagy maradnak a tanügyben, akik elkötelezték magukat a szakma iránt. Figyelembe véve a sok vizsgát, a nagy stresszfaktort, illetve a pedagógusok másnapra való hosszú délutáni felkészülését, ez a fizetés még az emeléssel együtt is elenyésző” – fejtette ki a tanfelügyelőség illetékese. Egy neve elhallgatását kérő csíkszeredai tanár szerint az is baj, hogy a döntéshozók közül sokan nem veszik figyelembe, hogy egy tanár az iskolai órákon túl gyakran este 10-ig is készül a következő napra, ráadásul saját zsebből is fizet, hogy könyveket vásároljon magának, vagy hogy programokat szervezzen a gyerekeknek.
Hajmeresztő különbségek
Egy tízévnyi szakmai tapasztalattal és egyes fokozati vizsgával rendelkező romániai tanár egyébként egy év alatt keres annyit, mint egy hasonló felkészültségű luxemburgi pedagógus két hét alatt. A nyugat-európai országban élő tanerő konkrétan 7600 eurót kap munkájáért havonta, a hazai pedig megközelítőleg 3400 eurót évente. A világ legjobban fizetett pedagógusai a luxemburgiak, akik évente több mint 90 ezer eurót kapnak kézhez, míg a romániai tanároknak megközelítőleg 21 600 lej a bruttó, 15 600 lej a nettó fizetése – ami 3400 eurót jelent.
A világon a legtöbbet kereső tanárok bérére vonatkozó adatokat a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített, tavaly novemberi, Oktatási körkép 2015-re című jelentés sorakoztatja fel, a pedagógusaikat legjobban megfizető országok listáján Románia nem szerepel – írta az Adevărul.ro. Az OECD készíti el egyébként a PISA-teszteket is, a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programját. A jelentésből az is kiderül, hogy egy németországi tanár keresete évi 60 ezer, a kanadainak 58 500, az Egyesült Államokbelinek majdnem 50 ezer eurónak megfelelő összeg.
„A tanügy a költségvetés Hamupipőkéje”
A Romániai Fiatal Tanárok Szakszervezetének elnöke, Corneliu Riegler, a fővárosi George Coşbuc Gimnázium történelemtanára a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a gyenge fizetések miatt a hazai pedagógusok közül sokan szégyellik, hogy a tanügyben dolgoznak, hiszen a méltóságukba gázol, hogy emiatt szánakoznak rajtuk. „Hogy számszerűsítsünk: egy szerbiai kezdő tanár fizetése 350 euró, nálunk pedig 250 euró. Romániában gyakorlatilag úgy tekintik a tanárokat, mint a Vöröskereszt önkénteseit. Akadnak kollégáim, akik egyenesen szégyellik a munkahelyüket, mert megalázónak tartják, hogy nem becsülik a munkájukat” – fogalmazott Riegler.
Arról, hogy januártól megemelik a tanügyben dolgozók bérét, a szakszervezet elnöke úgy nyilatkozott, természetesen örülnek ennek, és nagyon várják, viszont ez még kevés a megfelelő életszínvonal kialakításához. „Az egészségügy és a tanügy volt évről évre a költségvetés Hamupipőkéje” – mutatott rá Riegler.
Tincuţa Apăteanu bukaresti oktatásügyi szakértő az Adevărul című lapnak kifejtette, Romániában a tanügyet alapjaiban kellene megváltoztatni. „Véleményem szerint teljesítményüknek megfelelően kellene bérezni a pedagógusokat, nagyon világosan meghatározott kritériumrendszer alapján: például figyelembe kellene venni, ha egy tanárnak sikerül egy bukott diákot odajuttatni, hogy 6-7-eseket kapjon. Arra kellene odafigyelni, hogy milyen innovatív módszereket alkalmaz, mennyire használja a modern technológiát órákon, és az is kéne számítson, hogy mennyire tud interaktív kapcsolatot fenntartani a szülőkkel. Ne a diákok által megnyert érmek száma legyen mérvadó a bérezésnél, hiszen az olimpikonok általában az iskola és a család „termékei”, és rendezett környezetből, számukra előnyös körülmények közül indulnak” – mondta az oktatási szakértő.
A kezdő pedagógusok megalázóan kevés fizetése egyébként közvetlenül hat arra, hogy kik választják majd a tanári pályát. Az OECD jelentésében az is szerepel, hogy az egyes országok tanügyi rendszerei folyamatosan versengenek a különböző gazdasági ágazatokkal, hogy bevonzzák a jól felkészült munkaerőt.
„A kezdő tanárok fizetése és jövedelmük alakulása döntő tényező a tekintetben, hogy ezen a pályán maradnak-e, és tanárként szeretnének-e dolgozni a fiatalok. Azoknak az országoknak, amelyek több tanárt szeretnének foglalkoztatni, vagy ahol a tanerők többsége nem fiatal, illetve azok az országok, ahol egyre növekszik a diákok létszáma, vonzóbb fizetést kellene biztosítaniuk a kezdő pedagógusoknak. Megemlítendő ugyanakkor, hogy nem elegendő csak a tanügybe vonzani a jól felkészült, egyetemet végzett fiatalokat, a rendszernek meg is kell tartania őket” – hívta fel a figyelmet a szervezet jelentése.
Bíró Blanka, Kiss Judit, Molnár Rajmond. Krónika (Kolozsvár)

Szintfelmérők: alacsony az átmenési arány Hargita megyében
A tavalyihoz képest rosszabb eredmények születtek a Hargita megyei nyolcadikos tanulók országos szintfelmérésén. A vizsgák eredményeit csütörtökön közölték az iskolákban.
A román nyelv és irodalom vizsgára 3057 tanuló iratkozott, ebből 2971 jelent meg, és mindössze 37 százalékuk érte el az ötös vagy a fölötti jegyet. Matematikából ugyancsak 3057-en iratkoztak, 2976-an jelentek meg a vizsgán, itt pedig még kevesebb, a vizsgázók 28 százaléka kapott átmenő jegyet. Magyar nyelv és irodalomból már jobb a helyzet, 2569 tanuló iratkozott, 2486 jelent meg és 78 százalékuk írt ötöst vagy annál nagyobb jegyet – derül ki a tanfelügyelőség összesítéséből.
A próbavizsgák idei eredményei elmaradnak a tavalyiakhoz képest. Tavaly románból 44, matematikából 30, magyarból 85 százalék ért el átmenő minősítést.
Hargita megyében idén a két legjobban teljesítő magyar iskola a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium és Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium volt. A csíkszeredai tanintézetek közül a Petőfi Sándor Általános Iskolában és a Nagy István Művészeti Középiskolában értek el az átlagosnál jobb eredményt a diákok – tudtuk meg Bartolf Hedvigtől, a tanfelügyelőség illetékesétől.
A próbavizsgákat február 22–24. között szervezték meg, a céljuk pedig a diákok felkészítése a nyári záróvizsgákra.
Molnár Rajmond. Székelyhon.ro

Gyenge eredmények a pótérettségin
A pótérettségire feliratkozott közel nyolcszáz Hargita megyei vizsgázó közül alig harminc százaléknyian értek el átmenő osztályzatot a vizsgasorozaton. Ez elmArad a tavalyi eredményektől. Hétfőn kifüggesztették az idei pótérettségi-eredményeket.
Hargita megyében idén 799 diák jelentkezett a pótérettségire, közülük 678-an vettek részt a vizsgákon. Az első, román nyelv és irodalom írásbelin egy Csíkszeredai vizsgázót puskázás miatt kizártak – tudtuk meg Bartolf Hedvig tanfelügyelőtől. Az óvások előtti eredmények azt mutatják, hogy a vizsgázók 29,20 százalékának sikerült átmenő osztályzatot szereznie. Ez némileg kevesebb, mint tavaly, ugyanis a múlt évben 30,09 százalék volt az átmenési arány az augusztusi szesszióban. A tételsorokkal kapcsolatban Bartolf elmondta, hogy azok a szaktanfelügyelők véleménye szerint közepes nehézségűek voltak.
A csíkszéki iskolákat tekintve a legjobb eredményeket az idei pótérettségin a Csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanulói érték el, a legrosszabbakat pedig a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola végzősei.
Udvarhelyszéken 280-an jelentkeztek a pótérettségire, a vizsgaközpont a Kós Károly Szakközépiskolában volt. Az átmenési arányokat tekintve a legjobban az udvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum pótérettségizői teljesítettek, a leggyengébben pedig a zetelaki középiskola, illetve a keresztúri Zeyk Domokos Műszaki Líceum diákjai.
Maros megyeben még rosszabb az átlag
Maros megyeben 23,03 százalékos volt az átmenési arány a pótérettségin, azaz a jelentkezők nagy része most sem szerzett érettségi oklevelet. Összesen 1151 diák iratkozott be az érettségi valamelyik vizsgájára, és 964 tanuló jelent meg a próbákon. Ebből mindössze 143 jelentkezőnek sikerült az érettségije – tudtuk meg Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől. A magyar anyanyelvű diákok körében pedig 26,61 százalékos volt az átmenési arány Maros megyeben – derült ki a tanfelügyelőség adataiból.
Három jelentkezőt ugyanakkor kizártak másolás miatt a pótérettségi román írásbeli vizsgájáról Maros megyeben, ők az okostelefonjuk használatával próbáltak csalni, de a felügyelő tanárok lefülelték őket. Más írásbeli vizsgán nem történt hasonló incidens – vagy legalábbis senkit nem kaptak rajta csaláson.
Az óvásokat hétfőn este nyolc óráig lehet letenni, aztán augusztus 30–31-én kerül sor a dolgozatok újrajavítására, a végleges eredményeket szeptember elsején függesztik ki.
Az országos átmenési arány is alacsony
Országos szinten a pótérettségiző diákoknak alig 24 százaléka szerzett átmenő átlagjegyet az augusztusi szesszión. Az Oktatási Minisztérium az Agerpres hírügynökségnek küldött közleményében rámutatott: az augusztus 16. és 26. között zajló pótérettségin közel 35 ezren jelentek meg a vizsgákon, közülük pedig 8300 tanulónak sikerült oklevelet szereznie.
Dósa Ildikó, Hajnal Csilla, Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Összevont osztályok helyett utaztatás
Mintegy száz gyermekkel többen kezdik hétfőn az iskolát Hargita megyében, mint az előző tanévben, viszont a Székelyvarsághoz tartozó Nagykúton már csak elemi osztályok mAradnak. Udvarhelyszéken több iskolában új igazgatóval rajtol a tanév, Székelyudvarhelyen pedig további két iskolában nem lesz aligazgató.
Az előzetes becslések szerint idén 52 211 gyermek kezdi meg az iskolát hétfőn Hargita megyében, ami nagyjából százzal több, mint az elmúlt évben – tudtuk meg Luka Lászlótól, a Hargita megyei Tanfelügyelőség munkatársától. Az adatok egyelőre nem véglegesek, csupán az intézmények előzetes becsléseiből lettek kikalkulálva – egészítette ki Luka, hozzátéve, hogy a hónap második felében lehet majd konkrétumokkal számolni.
Udvarhelyszéken nem működnek idéntől összevont osztályok, de a nagykúti József Attila Általános Iskolában csökkent a gyereklétszám, jelenleg tizenhatan tanulnak négy osztályban, így az ottani ötödik–nyolcadik osztályos diákokat iskolabusszal viszik a székelyvarsági Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolába – tudtuk meg Görbe Péter főntanfelügyelőtől. Az oktatás minőségén rontott az a módszer, amikor a hetedikesek az ötödikesekkel együtt tanultak, így – tekintettel arra, hogy a szállítóeszköz adott – sokkal jobb megoldásnak bizonyul, hogy mindenki a maga korosztályával együtt tanul.
Új intézményvezetők
A szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskolában András Izabella lett az új igazgatónő, ugyanakkor a Mártonffi János Általános Iskola új aligazgatóval, Fülei Évával kezdi a tanévet. A zetelaki Dr. P. Boros Fortunát Elméleti Középiskolában Ábrán Enikő az új intézményvezető, a parajdi Áprily Lajos Általános Iskola új igazgatója pedig Biró Zsolt lett. A homoródszentmártoni Román Viktor Általános Iskolát Kertész Hajnalka vezeti, míg aligazgató Oláh Csepregi Eszter lett. Felsőboldogfalván Fülöp Áron az idei tanévtől az igazgató, Somorai Árpád az aligazgató, míg a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskolában Jakab Gabriella tölti be az igazgatóhelyettesi tisztséget. Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor és Orbán Balázs általános iskolákban idéntől nem lesz aligazgató, hiszen a törvény szerint húsz osztálynak kellett volna indulnia ahhoz, hogy ez a poszt megmAradhasson – tudtuk meg Bartolf Hedvig tanfelügyelőtől.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

„Fejetlenség” az iskolákban
Továbbra is fejetlenség jellemzi az iskolaigazgatói versenyvizsgát. Miközben szerdán kezdődött az óvások elbírálása, az oktatási minisztérium máris lehetséges visszaélésekről számolt be: úgy tűnik, a vizsgabizottságok nem egységesen értékelték az önéletrajzokat. Az óvásokat egyébként más megyében bírálják el, az interjúról készült felvételeket a tanfelügyelőségeknek kell elküldeniük. Bartolf Hedvig Hargita megyei tanfelügyelő eközben lapunknak elmondta: továbbra sem tudni, mi történik a vezető nélkül maradó iskolákkal.
Továbbra is fejetlenség jellemzi a decemberben véget érő iskolaigazgatói versenyvizsgát: miközben csak szerdán kezdődött a pályázók által benyújtott óvások elbírálása, az oktatási minisztérium máris lehetséges visszaélésekről számolt be. Úgy tűnik, a helyi illetékesekből és egy minisztériumi képviselőből összeállt vizsgabizottságok nem egységes kritériumok alapján értékelték az igazgatói és aligazgatói tisztségre jelentkezők önéletrajzát.
A CV értékelése a végső jegyet kiadó három kizáró jellegű megmérettetés egyike volt, azaz ha a pályázó önéletrajza nem érte el a megadott minimális pontszámot, megbukott a versenyvizsgán. Az oktatási tárca közleménye szerint több mint 150 panasz érkezett arról, hogy a CV-ket – a vizsgaszabályzattal ellentétben – eltérő módon értékelték. A tárca ellenőrző testülete ezért megbízást kapott, hogy egyenként vizsgálja meg ezeket az eseteket. „Két héten belül tisztázzuk az ügyet, és értesítjük az illetékes intézményeket, ha kiderül, hogy valamelyik vizsgabizottság törvényt sértett" – idézi a közlemény Mircea Dumitru tanügyminisztert, aki leszögezte: ígéretéhez híven mindent megtesz a tisztességes versenyvizsgáért. A tárcavezető azt is elmondta: a pályázók, illetve a megyei tanfelügyelőségek jelzése nyomán már jelenleg is több bűnvádi vizsgálat van folyamatban az esetleges visszaélések feltárása érdekében.
A minisztérium arról is döntött, hogy „a tisztességes értékelés" érdekében az óvásokat más megyében bírálják el. A megyei szinten összeállított bizottságnak nem lehetnek tagjai azok, akik részt vettek az igazgatói és aligazgatói tisztségre pályázókat vizsgáztató testületben. Részt vehet ugyanakkor az elbírálásban az adott megye bármely településének helyi önkormányzati képviselője, illetve bármely iskola munkatársa azzal a feltétellel, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A szabályok értelmében az osztályzatukkal elégedetlen pályázók a három próba, vagyis az írásbeli vizsga, az önéletrajz-értékelés és a személyes interjú közül csak a legutóbbi esetében nyújthattak be óvást. Az írásbelin ugyanis rácstesztet kellett kitölteniük, így egyértelmű volt, hogy a megadott válasz helyes vagy hibás – a felmérőt közvetlenül a megmérettetés után ki is értékelték. A CV elemzése – elvileg – ugyancsak meghatározott kritériumok alapján történt, az önéletrajzban feltüntetett szakmai eredményeket megadott szempontok alapján pontozták.
Bartolf Hedvig Hargita megyei tanfelügyelő a Krónikának azzal érvelt: csak az interjún merülhetett fel bizonyos fokú szubjektivizmus. A szakember azt is kifejtette: mivel mindegyik szóbeli vizsgáról kép- és hangfelvétel készült, az óvások elbírálása nem ütközik akadályba. A megyei tanfelügyelőség feladata a felvételekből kivágni azt a részt, amelyen a fellebbezést benyújtó pályázó szerepel, ezt – néhány irattal együtt – el kell küldeniük a minisztérium által megnevezett megyébe, a vizsgázónak pedig nem kell személyesen megjelennie. Bartolf Hedvig szerda délutáni telefonbeszélgetésünkkor még nem tudta, hogy melyik megyébe kell eljuttatniuk, illetve melyiktől kapják az átnézendő anyagot, ezt a szaktárcának kell közölnie a tanfelügyelőségekkel. A minisztériumnak ugyanakkor figyelembe kell vennie, hogy az interjú – a jelentkező kérésére – magyarul is folyhatott.
Bartolf Hedvig ugyanakkor lapunknak arról is beszámolt: még nem lehet tudni, hogy mi történik azokkal az iskolákkal, ahol senki nem jelentkezett a vezetői tisztség betöltésére, illetve ahol egyetlen pályázó sem ment át a vizsgán. A hatályban lévő módszertan alapján két dolog biztos: nem lehet kinevezni azt, akinek nem sikerült a vizsgája, illetve azt, aki eddig igazgatóként vagy aligazgatóként tevékenykedett az adott tanintézetben, de nem jelentkezett a versenyvizsgára, holott minden feltételnek megfelel. A tanfelügyelő azt is elmondta: egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az új vezetőket mikortól kell kinevezni – noha több forrás is a második félév kezdetét jelölte meg, erről írásos határozat még nem született.
Az óvások elbírálása december 9-éig zajlik, a versenyvizsga adminisztratív részét pedig december 16-án zárják le, azaz a megyei tanfelügyelőségek akkor véglegesítik, és küldik el a szaktárcának az eredményeket, amely öt munkanapon belül hivatalosítja a kinevezéseket.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Lefejezhetik az iskolákat
Több székelyudvarhelyi iskola, de még napközi is elveszítheti a jelenlegi igazgatóját. Az új módszertan bekavar.
Elkezdődtek a kinevezések a tanintézmények igazgatói és aligazgatói pozícióira. Kiderült, több Hargita megyei iskola tantestülete ragaszkodik jelenlegi igazgatójához, ám ők nem maradhatnak tisztségükben, ha nem sikerült a versenyvizsgájuk, vagy nem jelentkeztek arra.
Törvény volt, csak módszertan nem
Görbe Péter főtanfelügyelőtől megtudtuk, a törvény mindig is előírta, hogy az igazgatói és aligazgatói állást versenyvizsgával kell elfoglalniuk a tanároknak, ugyanakkor azt is, hogy szükség esetén, amíg megszervezik a vizsgát, lehet ideiglenesen kinevezni tanárkollegákat ezekbe a pozícióba, viszont ezt legkésőbb az előző tanév zárásáig kell megtenni.
„Ennyi éven át egyik kormányzat sem intézkedett, hogy meglegyen a módszertana a kinevezéseknek, idén jutott a minisztérium oda, hogy kidolgozza azt. Augusztus végén érkezett a rendelet, és szeptember 12. és október 2. között jelentkezhettek az igazgatói állásokat betölteni kívánó tanárok az ennek érdekében rendezett versenyvizsgára"– mondta a főtanfelügyelő.
A részvételhez kritériumoknak kellett megfelelni. A jelentkezőknek a Hivatásos Oktatásvezetők Országos Testületének tagjainak kell lenniük. Ahhoz, hogy valaki tag legyen, legkevesebb el kell érnie a kettes fokozatot a minden évi kitűnő minősítés mellett, illetve oktatásmenedzsment mesterijének is meg kell lennie.
A rendelet szerint nem maradhat pozíciójában az, aki nem ment el a versenyvizsgára, vagy nem sikerült teljesítenie azt. Nem tesz különbséget aközött, aki nem teljesítette a részvételhez szükséges kritériumokat, vagy csak úgy döntött, nem vesz részt a vizsgán – magyarázta Görbe.
A szabály azt mondja, hogy azon iskolák posztjaira, amelyeknél az igazgatóság nem vett részt a versenyvizsgán az iskola tantestülete javaslatot tehet tanárkollégára, a tanfelügyelőség vezetőségének a beleegyezésével a főtanfelügyelő kinevezheti azt a következő vizsgáig, de nem később, mint a tanév végéig.
Ezek olyan személyek lehetnek, akik nem próbáltak versenyvizsgázni, avagy nem voltak ezelőtt funkcióban. „Ötvenen felül volt megyeszinten az olyan iskolák száma, amelyeknél nem volt az igazgató versenyvizsgázni, vagy nem sikerült neki, ezek közül huszonhárom tantestület érvényes javaslatot tett. Volt, aki azt mondta, hogy legyen, aki eddig volt, de a törvény, ha azt mondja, nem lehet, akkor se a tanfelügyelőség vezető tanácsa, se én nem tudok, amit csinálni – mondta Görbe.
Városunkban is vannak problémás esetek
Bartolf Hedvig tanfelügyelő kérdésünkre elmondta, megyeszerte 27 olyan igazgató és 11 aligazgató van, akihez ragaszkodik a tantestülete, de nem vett részt a vizsgán, vagy nem sikerült neki az. „Elég sok kellemetlenséggel jár, mert ha az iskola megszokott egy vezetőséget, akkor szeretne vele legalább a tanév végéig vagy még tovább együtt dolgozni, de jelenleg csak annyit tudunk, hogy ez így nem felel meg a módszertannak. Hogy a módszertan milyen, nem szeretném kommentálni" – mondta a volt főtanfelügyelő.
Székelyudvarhelyen a Móra Ferencz Általános Iskola és az Eötvös József Szakközépiskola a problémásabb esetek közé tartoznak, hiszen mindkettő intézményigazgató és aligazgató nélkül maradt. Nem sokkal jobb a helyzet a Benedek Elek Pedagógiai Líceumban sem, hiszen Bálint Mihály igazgató szintén nem jelent meg a versenyvizsgán.
Mindhárom oktatási intézményben tartottak olyan jellegű megbeszélést, ami a hogyan továbbról szólt, de tudomásunk szerint változást nem szeretnének, a mostani igazgatókkal képzelik el a folytatást.
Alternatívát dolgozott ki a Benedek Elek Pedagógiai Líceum tantestülete, létezik elképzelés arra az esetre is, ha semmiképpen nem maradhatna Bálint Mihály az intézményvezető, de egyelőre nem nyilvános annak a személynek a neve, akiben a tantestület megbízna az igazgatói teendőket illetően. Kiválasztottak ugyan maguk közül egy személyt, aki – amennyiben minden kötél szakad és Bálint Mihály nem folytathatja igazgatóként – ideiglenesen vezethetné az intézményt.
Az Eötvös József Szakközépiskolában gyakorlatilag ugyanez a helyzet, az ottani tantestület szintén tartott ilyen jellegű megbeszélést és maguk közül kiválasztottak egy szintén „alternatív" intézményvezetőt és annak helyettesét, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a neveik egyelőre ne kerüljenek nyilvánosságra. Mint ahogy ragaszkodnak a régi igazgatónőhöz, Trinfa Pálmához is.
A Móra Ferenc Általános Iskolában is ugyanez volt a forgatókönyv, tudomásunk szerint szintén tartott megbeszélést az ottani tantestület – az előző két iskolától eltérően azonban itt nem választottak ideiglenes vezetőt, mert továbbra is a régi vezetőséget, Ferencz Viola igazgatót és Tifán Irén aligazgatót szeretnék az intézmény élén látni.
Az aligazgatói állásokat illetően a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola, illetve a Tamási Áron Gimnázium érintett, hiszen sem Jakab Zoltán, sem Benczi Tibor nem voltak a vizsgán, viszont mindkettőhöz ragaszkodik iskolája.
Az ovisokat sem hagyják békén
A Csillagvár Napköziotthon tanévkezdéskor kinevezett igazgatója,Lukács Kinga sem volt versenyvizsgázni, hiszen nem tagja a Hivatásos Oktatásvezetők Országos Testületének. „Hogy ennek tagja légy, el kell végezned egy hatvankredites menedzsmentképzést, amit meg is csináltam, viszont az augusztusi testületi kiírásra nem tudtam jelentkezni, most lesz egy másik januárban, arra már fogok tudni" – magyarázta az igazgatónő, miért nem tudott részt venni a vizsgán.
Megtudtuk tőle, a kollegái nyilatkozatot írtak a tanfelügyelőség részére, amelyben leírják, ragaszkodnak Lukács Kingához, viszont amennyiben semmi esetre sem lesz kinevezhető, Gáll Anna, a napközi óvónője legyen az ideiglenes intézményvezető. „Ő, amikor aláírta a nyilatkozatot, megjegyezte, csak abban az esetben vállalja, hogyha nem bírálják el megfelelően a nyilatkozatot" – tette hozzá Lukács Kinga.
Görbe Péter azt is elmondta portálunknak, továbbították az intézmények pedagógusainak kérését a minisztérium felé, sürgetve a megoldást. Ennek várják jelen pillanatban az elbírálását, hiszen január 9-én megszűnik a jelenlegi igazgatók mandátuma.
GÁL ELŐD, KATONA ZOLTÁN uh.ro

Új román tankönyv magyar ötödikeseknek
Jóváhagyta az értékelő bizottság azokat az V. osztályos tankönyveket, amelyekből a diákok végre idegen nyelvként tanulhatják a románt. A 2017-2018-as tanévben ötödiket kezdő évfolyam lesz az első, amelyik nem csak az elemiben, hanem a középiskolában is új módszer szerint bővítheti román nyelvtudását, a VIII. osztály végi szakaszzáró vizsgán, majd az érettségin pedig differenciált tételek alapján mérik tudását. Értesülésünk szerint a középiskolában román nyelvet és irodalmat oktató tanárok két tankönyv közül válogathatnak majd ősztől. Hosszú évekig tartó bizonygatás-alkudozás után a román politikai elit is megérett annak az elvnek az elfogadására, hogy a nem román anyanyelvű diákok sokkal hatékonyabban tudják elsajátítani a számukra idegen nyelvnek számító románt, ha azt más módszerek alapján oktatják számukra.
Az egyik szerzője a csíkszeredai Bartolf Hedwig tanárnő, aki ajánlásában azt ígéri: az új tankönyv lényegesen megkönnyíti a tanárok munkáját és a gyerekek tanulását. Kérdésünkre, hogy mennyire lehet problémás az áttérés az új módszerre a tanárok részéről, Bartolf tanárnő elmondta: gördülékeny váltásra számít, a diákok életét pedig határozottan megkönnyíti ez az új módszer. Az általa szerkesztett tankönyvben ugyanis sokkal kevesebb a nyelvtan, az is feladatokba beépítve. Ez nem azt jelenti, hogy ötödikben ezentúl nem veszik komolyan a nyelvtant, de az elméleti rész elmarad, ami eddig nagyon megnehezítette a tanulási folyamatot, sok diáknak vette el a kedvét a román nyelvtantól – magyarázta.
Elmondta: a tankönyv nagy hangsúlyt fektet a gyerekek kommunikációs készségeinek, képességeinek a fejlesztésére, a hallás utáni megértésre, a beszédtechnikára. A tapasztalat az, hogy a diákok passzív szókincse sokkal gazdagabb az aktívnál. A tankönyvbe foglalt gyakorlatok célja, hogy ezek segítségével a gyermekek minél bátrabban használják a mindennapi kommunikáció során az elméleti tudást – magyarázta.
Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)

Mely magyar iskolákban nem sikerült versenyvizsgával iskolavezetőt találni?
Nem sikerült versenyvizsgával iskolavezetőt találni több magyar iskolában Románia-szerte. A minisztérium a tavalyi gyakorlattal ellentétben úgy döntött, nem csak egyszerűen kinevezi az üresen maradt tisztségekre jelentkező pedagógusokat, hanem egy interjú során döntik el, megfelelő-e a megbízatásra. Utánanéztünk, mely magyar iskolákban üres egyelőre az igazgatói, aligazgatói szék.
Hargita megyében a versenyvizsgák után 29 igazgatói és 37 aligazgatói, vagyis összesen 66 poszt maradt üresen. Vannak olyan iskolák is, amelyekben sem igazgató, sem aligazgató nem vizsgázott sikeresen. Ilyen például a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum, a zetelaki Boros Fortunát Elméleti Középiskola, a parajdi Áprily Lajos Általános Iskola, a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola vagy a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola.
Bartolf Hedwig Hargita megyei tanfelügyelő a Maszolnak elmondta, nem az probléma, hogy az igazgatói és aligazgatói állásokra nincs kereslet Hargita megyében. „A gondot inkább az jelenti, hogy nagyon sok feltételt kell teljesíteniük a jelentkezőknek. A menedzsment-versenyvizsga például az egyik legnehezebb, ugyanakkor nagyon tartalmas tapasztalati háttérrel kell is rendelkezniük azoknak, akik intézményvezetők lennének” – magyarázta Hargita megye volt főtanfelügyelője.
A minisztérium hétfői tájékoztatása szerint a megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógusok egy interjút követően foglalhatják el a szabadon maradt iskolaigazgatói és igazgatóhelyettesi tisztségeket, ha ezt augusztus 17-ig írásban kérik a tanfelügyelőségeken. Az interjúra augusztus 21-én és 22-én kerül sor. Az interjú legtöbb 20 perces és a lehetséges 30-ból legalább 21 pontot kell elérni.
A tanfelügyelőségek augusztus 18-án teszik közzé a jelentkezők listáját.
Bartolf Hedwig elmondta, a hétfőn közzétett minisztériumi átiratban szerepel az a kitétel, miszerint azon pedagógusok élveznek elsőbbséget az augusztus 21-én és 22-én esedékes interjúk alkalmával, akik tagjai az országos menedzsmenttestületnek – tehát az ő jelentkezésüket várják augusztus 17-ig.
A vizsgáztató bizottság három tagból áll majd, akik a tanfelügyelőség munkatársai közül kerülnek ki. Mindegyik vizsgáztató maximálisan 10 pontot adhat a jelentkezőnek: 7 pontot ér a 2017–2018-as tanévre szóló operatív terv bemutatása, 3-3 pontot pedig a vizsgáztatók által feltett egy-egy kérdésre adott helyes válasz.
Bartolf Hedwig hozzátette, hogy akik nem tagjai az országos menedzsmenttestületnek, azok a második körben jelentkezhetnek azokra a posztokra, amelyeket nem sikerült addig elfoglalni. Az interjúk során megszerzett állást csak a következő tanévben tölthetik be az igazgatók, tehát nem a szokásos négy évre szóló kinevezést kapják meg – pontosított a tanfelügyelő.
Háromszéken már jobb a helyzet
Háromszéken 8 iskola igazgatói és 7 aligazgatói tisztséget kell még betölteni a tanévkezdésig. Első körben, a júliusban megszervezett versenyvizsgák során a 33 igazgatói tisztségből 25-öt sikerült betölteni és a 20 aligazgatói állásból 13-ra találtak megfelelő jelöltet.
Az iskolamenedzsment-tervet a tanfelügyelőséghez kell benyújtani, majd azt egy legtöbb 20 percig tartó interjú keretében kell megvédeni. A Kovászna megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsi tagjaiból alakított három tagú bizottság fogja elbírálni az iskolaigazgatói és aligazgatói tisztségre jelentkezőket.
Háromszéken még betöltetlen a Baróti Szabó Dávid Szakközépiskola-, a kézdivásárhelyi Bod Péter tanítóképző-, a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium- illetve a kökösi, dobollói, illyefalvi, maksai, csernátoni, polyáni, szentléleki iskolák igazgatói tisztsége, míg aligazgatót keresnek a Baróti Szabó Dávid Szakközépiskolába- és az ugyancsak baróti Gaál Mózes iskolába, a sepsiszentgyörgyi Ady Endre általános iskolába és a hídvégi, csernátoni, szentléleki, zabolai és nagybaconi tanintézetekbe.
Amennyiben a második körbe se sikerül betölteni ezen tanintézmények vezetői tisztségeit, a tanfelügyelőség újabb vizsgafordulót szervez, itt is feltétel marad az országos oktatásmenedzseri testületi tagság, de kinevezhetnek olyan pedagógusokat is, akik a tavalyi vagy idei vizsgákon megszerezték a minimális pontszámot. Ha ezen a vizsgafordulón sem sikerül vezetőt találni minden iskola élére, akkor végső esetben olyan pedagógusokat is kinevezhetnek, akik nem tagjai az oktatásmenedzseri testületnek.
Biharban 39 iskolába keresnek igazgatót vagy aligazgatót
Bihar megyében 39 iskola maradt igazgató vagy aligazgató nélkül - tudtuk meg Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettestől. Kimutatásuk szerint a nagyváradi Lucreţia Suciu Általános iskolában egyik tisztséget sem foglalták el, de magyar és vegyes tannyelvű iskolákban, és szlovák, illetve német nyelvű tanintézetekben is maradtak üresen vezetői állások. Többek között a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolában és a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceumban nincs még aligazgató, a szalacsi Balaskó Nándor- és a bihari Gáspár András iskolákban igazgató. A betöltetlen állások listája egyébként a Bihar megyei tanfelügyelőség honlapján elérhető.
Az állások több ok miatt maradtak betöltetlenül. Volt iskola, ahonnan nem volt jelentkező, és olyan iskola is, ahonnan senki nem ment át a versenyvizsgán. Akadt olyan intézmény, ahonnan azért nem jelentkezhettek pedagógusok a versenyvizsgára, mert nem tagjai az az oktatásmenedzseri testület, aki ellenben tagja, az nem akarta elfoglalni az igazgatói tisztséget. Sokan el voltak utazva, előre lefoglalt nyaralást már nem mondtak vissza a vizsgamódszertan júliusi megjelenése után - tudtuk meg a főtanfelügyelő-helyettestől.
Kéry Hajnal elmondta, egyetlen iskola sem maradhat igazgató nélkül ősztől. Elismételte, ha az interjú után is maradnak üresen állások, akkor azoknak lesz elsőbbségük, akik idén – bár egy másik iskola másik tisztségre jelentkeztek – részt vettek a versenyvizsgán, megírták a hetes fölötti jegyet, de nem foglalták el az állást, amelyre pályáztak, mert volt más jelentkező jobb eredménnyel. Őket azok követik, akik tavaly szeptemberben voltak versenyvizsgán, azt sikerrel vették, mégsem tudtak állást elfoglalni. Ha ezek után is maradnak még betöltetlen tisztségek, azok foglalhatják el azokat, akik augusztusban voltak a versenyvizsgán, és a három próba közül kettőt sikerrel teljesítettek, majd azok, akik legalább az egyik próbán átmentek.
Ha ezek után mindig marad üres vezetői állás, akkor a tanfelügyelőség kötelessége kinevezni valakit, a tanfelügyelőség vezetőtanácsának jóváhagyásával augusztus folyamán - mondta a Bihar megyei főtanfelügyelő helyettes.
Arad: 52-en érintettek
Arad megyében 52 ilyen eset van, egész pontosan 44 igazgató és 12 aligazgató érintett a kérdésben – tájékoztatott Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. A magyar oktatási intézmények közül a simonyifalvi, az ágyai, az erdőhegyi, a zimándújfalui, a majláthfalvi, a kisperegi és a kisiratosi általános iskolákban, valamint az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban neveztek ki tavaly megbízott igazgatókat, miután a meghirdetett versenyvizsgákon nem volt jelentkező. A főtenfelügyelő-helyettes szerint a Csiky-ből és Kisperegről már megkapták a szándéknyilatkozatokat, hogy a hivatalban lévő igazgatók továbbra is vállalnák a megbízatást, de a határidő viszonylag még messze van, úgyhogy várhatóan a többi iskolából is megérkeznek a nyilatkozatok.
Elmondta, az interjú azért jó, mert látni fogják a jelentkező felkészültségét. "Tavaly egyszerűen csak kinevezték azokat, akik megfeleltek a főbb előírásoknak. Ha ugyanarra a tisztségre két vagy több jelentkező lesz, akkor ez a meghallgatásnak már versenyjelleget ad, de a tavalyi tapasztalatok alapján nem kell ettől tartanunk, még ha elméletileg elő is fordulhat” – jegyezte meg Pellegrini Miklós.
A főtanfelügyelő-helyettes nem tud arról, hogy a minisztérium idén is versenyvizsgákat hirdetne az iskolaigazgatói és -aligazgatói állásokra.
Szatmár megyében hamarabb léptek
Más romániai megyéhez viszonyítva Szatmár megyében nagyobb előnyben részesültek a megüresedett igazgatói és aligazgatói állásokra jelentkező pedagógusok, hiszen a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség már tavaly kidolgozta a jelentkezési procedúrát, így a megüresedett pozíciókra már korábban be lehetett nyújtani az iratcsomót. Eddig 12-en jelentkeztek valamelyik oktatási intézmény vezetői állására –tudtuk meg Kallós Zoltán főtanfelügyelő-helyettestől.
„A nyári versenyvizsga után összesen 32 vezetői állás maradt betöltetlenül, ebből 22 igazgatói és 10 aligazgatói pozíció, amelyből 14 olyan állás, amely betöltéséhez a magyar nyelv ismerete is szűkséges. Ezek a helyek gyakorlatilag a magyar kisebbségnek vannak fenntartva. Egy olyan eset is van, ahol az egyház jóváhagyása is szükséges, ez a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatói állásának betöltésére vonatkozik” – mondta Kallós.
A főtanfelügyelő-helyettes elmondta, Szatmár megyében is több olyan intézmény van, ahová nehezebben jelentkeznek a pedagógusok, viszont a szakember biztosít mindenki arról, hogy szeptember elsejéig mindenhol megoldódnak a gondok.
„Vannak olyan igazgatói állások, ahol nincs megszabva, hogy szükséges a magyar nyelv ismerete, ugyanis az idei metodológia azt írja elő, hogy abban az esetben, ha van igazgatói és aligazgatói állás is meghirdetve, és van egy román valamint egy kisebbségi tagozat, akkor az egyik igazgatónak kötelező ismernie az adott kisebbség nyelvét. Abban az esetben, ha csak egy igazgatói állás van egy olyan iskolában, ahol létezik kisebbségi tagozat is, akkor nem kritérium az adott kisebbség nyelvének az ismerete” – mondta Kallós Zoltán. maszol.ro

Húszperces interjú alapján nevezik ki az iskolaigazgatókat
Könnyített feltételekkel, interjú alapján foglalhatók el a júliusi iskolaigazgatói versenyvizsga nyomán üresen maradt vezetői állások a tanintézetekben. A mandátum azonban csak egy évre szól.
A tanintézetek nem maradhatnak vezető nélkül, így a júliusban tartott iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsga után betöltetlen tisztségekre könnyített feltételekkel pályázhatnak egyéves mandátumra a pedagógusok.
Az oktatási minisztérium közleménye szerint az el nem foglalt vezetői posztokat egy interjút követően lehet megszerezni, a mandátum viszont csak egy tanévre fog szólni, míg a sikeresen versenyvizsgázott igazgatókat négy évre nevezték ki. Azok a tanítók és tanárok, akik tagjai az országos oktatásmenedzsment-testületnek.
augusztus 17-ig írásban jelezhetik a megyei tanfelügyelőségen, hogy megpályázzák az egyéves mandátumot.
A legtöbb húszperces interjúra augusztus 21-én és 22-én kerül sor, a maximális 30-ból pedig legalább 21 pontot kell elérni. Amennyiben ennek nyomán sem sikerül mindegyik igazgatói és aligazgatói tisztséget betölteni, a tanfelügyelőségnek kell kineveznie valakit, miután konzultált az illető iskola tantestületével. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónikának elmondta: természetesen azok az igazgatók tudják leghitelesebben gyakorlatba ültetni a tanintézet fejlesztésére vonatkozó elképzeléseiket, akik sikerrel vettek részt a versenyvizsgán, de ha az állásra nem jelentkezett senki, akkor is be kell tölteni a tisztséget.
Háromszéken tizenkét településen nincs igazgató, és tizenegy iskolába keresnek még mindig aligazgatót. Kiss Imre rámutatott: a pedagógusok tisztában vannak azzal, mekkora felelősséggel és munkával jár egy tanintézet vezetése, ezért sokan nem szívesen vállalják a megbízatást, úgy döntenek, inkább „nem bonyolítják az életüket”. A főtanfelügyelő viszont bátorítja a tanárokat, tanítókat, hogy jelentkezzenek az interjúra, vállaljanak felelősséget a közösségért.
Emlékeztetett: a bérezés is kedvezőbb, most már nem az alapfizetésre számolják rá a 25 százalékot, így egy kezdő tanár is megkaphatja igazgatóként ugyanazt a fizetést, mint idősebb kollégája. Ha az interjúra sem jelentkeznek elegen, akárcsak tavaly télen, ezúttal is egyenként próbáljuk meggyőzni azokat, akiket a tantestület alkalmasnak talál, hogy vállalják a tisztséget” – magyarázta Kiss Imre. Kovászna megyében egyébként a júliusi versenyvizsgára 25-en jelentkeztek, és mindenki sikerrel vette a megmérettetést.
Hargita megyében 66 igazgatói és aligazgatói tisztség maradt betöltetlenül – tudtuk meg Bartolf Hedvig tanfelügyelőtől, aki azt is elmondta, hogy ha az interjún többen pályáznak egy állásra, a főtanfelügyelő dönti el, hogy kit neveznek ki. Az interjúk után is üresen maradt tisztségekre olyan pedagógusokat is ki lehet nevezni egy évre, akik nem tesznek eleget az eredeti kritériumoknak.
Liviu Pop oktatási miniszter szerdai sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a júliusi versenyvizsgát követően országos szinten 1972 iskolaigazgatói és aligazgatói állást foglaltak el, és 1536 állás maradt szabadon. Krónika (Kolozsvár)

Tudatos nyelvhasználókat nevelni
Új alapokon a román nyelv oktatása
okszor és sokat vitatott témát, a román nyelv oktatását tűzte évadnyitó rendezvényének napirendjére a Női Akadémia, amelynek meghívottjai Forgó Erika és Szőcs Imre, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum román szakos tanárai voltak. A két pedagógus a minisztériumi munkacsoport tagjaként részt vett a kisebbségi diákoknak szóló új román nyelv és irodalom tanterv kidolgozásában.
Koreck Mária, a Női Akadémia vezetője nyitotta meg az évadot, amelynek programfüzetét is kiosztották az érdeklődőknek, és felajánlották a program támogatásának a lehetőségét.
Az Újítás és kreativitás a román nyelv oktatása terén a magyar tannyelvű osztályoknál címmel tartott bemutató keretében a 2017/18-as tanévtől érvénybe lépett új ötödik osztályos tanterv részletes elemzését hallhattuk. Ez részét képezi az általános iskola mind a négy osztályát átfogó tantervnek, amelyet fokozatosan vezetnek be ötödik osztálytól kezdődően. Az előadók bemutatták, hogy a tantervben megfogalmazott célkitűzéseket hogyan tükrözi az új ötödik osztályos tankönyv, amelynek szerzője Bartolf Hedwig, és a Corvin Kiadó gondozásában jelent meg nyomtatott és digitális változatban is. A gyermekek, szülők és pedagógusok számára annyira fontos és gyakran hangoztatott témából ítélve arra számíthattunk, hogy zsúfolásig megtelik a Bernády Ház nagyterme, de sajnos nem így történt.
Már a beszélgetés kezdetén kiderült, hogy a magyar diákok számára két tankönyv készült, az egyik a Corvin, a másik a Corint Kiadónál jelent meg. Az előadók szerint, és ezzel a részt vevő pedagógusok többsége is egyetértett, a rendezvényen ismertetett tankönyv áll közelebb az új tanterv szelleméhez, ahhoz az igényhez, hogy a magyar gyermekek számára nem archaikus kifejezésekkel, tájszavakkal túlterhelt, hanem a mindennapi élethelyzetekhez közelebb álló szövegeken át történjen a román nyelv oktatása. Bár az iskoláknak kellett volna eldönteniük, hogy melyik könyvet választják, amint a pedagógusok elmondták, a Corint Kiadónál megjelent, nehezebbnek bizonyuló tankönyveket rendelte meg a tanfelügyelőség, holott itt, megyénkben alkalmuk lett volna a tanterv elkészítésében részt vevő romántanárok véleményét is figyelembe venni.
– Az új tanterv alapelve abból indul ki, hogy a magyar diákok anyanyelven sajátítják el a „világot”, és erre épül rá első osztálytól második nyelvként a román, ami a világnak egy másik formájába nyújt betekintést. Ezért minden új ismeretet az anyanyelvi alapra kell építeni – mondta előadásának bevezetőjében Forgó Erika.
Az ötödik osztály számára készült új román nyelv és irodalom tanterv fő felfogásbeli újítása, hogy a valós életbeli helyzeteket hozza be az iskolai tananyagba, továbbá, hogy a négy kommunikációs alapkompetenciát egészíti ki a sajátos multi- és interkulturális kompetencia fejlesztésével, amit integráltan mutat be a diákoknak. Az európai uniós szemléletet követő fogalmak jelentését bővebben is kifejtette Forgó tanárnő.
– A négy kommunikációs alapkompetencia a szóbeli szöveg értését, az írott szöveg értését és értelmezését, vagyis az olvasást, továbbá a kétféle szövegalkotást, az írást és a beszédet jelenti. Megjelenik az ötödik, a multi- és interkulturális kompetencia fejlesztése is. Ez azt jelenti, hogy az a gyermek, aki többnyelvű környezetben él, legyen képes arra, hogy a másik, nem anyanyelvi kultúra értékeivel is gazdagodjék.
A különböző kompetenciák bevezetése fokozatosan történik. Amit ötödikben bevezet, azt a következő évek során mind jobban kibővíti, eljuttatva a diákot arra a szintre, hogy a világ bizonyos dolgairól önállóan tudjon véleményt alkotni, érveket felhozni bizonyos társalgási környezetben.
Egy másik újítás szerint nem tartanak külön irodalom- és nyelvtanórát, nincs szó műfajelméletről. Mindez abból a meggyőződésből ered, hogy az ötödikes diák nyelvismereti szintje nem teszi lehetővé, hogy irodalmi szövegeket tudjon befogadni.
Egy másik újítás a felsorolt kompetenciák fejlesztésének módja. Az új típusú románórán kötelezően meg kell jelenjen a beszélt szöveg értése, ezért szöveget hallgattatnak a diákokkal. Megjelenik az úgynevezett beszélt nyelvi produkció, amikor adott témáról beszélnek, valamint az olvasásértés és az írás is.
– Ötödik osztályban tulajdonképpen minden tantárgy egy nagy téma, én és az ismert világ köré épül. Hatodik osztályban én és a környező világomra bővül az alaptéma, hetedikben én és a világ kultúráira, nyolcadik osztályban pedig én és a megismerés horizontjaira.
Így például olyan sportolóról, hegymászóról olvashatnak, akik a román kultúrához tartoznak. Beszélhetnek Mária királynő egyik leveléről, természetesen az ötödikesek szintjének megfelelően. A tankönyv bemutat szász és székely falvakat, hogy mindez beépüljön a diákok ismeretanyagába. Olvashatnak a Fogarasi-havasokban telente épített jéghotelről, a temesvári állatkertről, amelyek az iskolát a valós élethez közelítik. Megjelenik a képregény is, hiszen a mai világban a gyermekek a rövid, velős szövegeket kedvelik, ami esetleg képpel is társul, és a gyors információszerzést, majd a továbblépést teszi lehetővé. A világ ugyanis fejlődik, és a mai gyermekek új típusú kihívásokkal szembesülnek. A klasszikus műveltség mellett más típusú műveltségre is szükségük van. Meg kell tanítani őket az elmélyülésre is, de nem ez lesz a fő motivációjuk. Információt szeretnének minél gyorsabban szerezni, de ehhez értően kell tudniuk olvasni, eligazodni az információdömpingben. Nyolcadikra kell eljussanak a világról való elmélkedéshez, érvelő szövegekkel – hangsúlyozta az előadó.
A tantervben megjelennek az úgynevezett „alkalmazott” elnevezésű tartalmak. Ezeknek csak a használatát kell megtanítani, a szabályokat nem, mert nem az a lényeg, hogy bemagolja a meghatározást, hanem az, hogy használni tudja a nyelvet.
Az új tanterv nagy témája: én és a környező világom. A fő téma altémákra tagolódik. Az első altéma a személyiségi azonosítás. Ha a tanár azt veszi észre, hogy a gyermek nem tudja elmondani: hány éves, honnan jött, mi a szülei foglalkozása stb., akkor az alapismereteket kell rögzíteni. A következő altéma a játék és játékszerek, amibe a kedvenc időtöltésétől kezdve az egészséges életmódig minden beletartozhat. A következő a saját értékeim, ahol az egészségmegőrzéstől a könyvekig, az olvasásig nagy területet lehet felölelni. Egy következő altéma a nyelv és identitás. Itt megfogalmazódik, hogy mit jelent az anyanyelv és a másodnyelvek, melyek az Európai Unió nyelvei, egy újabb altéma: barátok az állatok világából. Ezekből három kötelező, a többit az osztály szintjének megfelelően lehet választani.
Az új tantervnek nem célja, hogy száműzze az irodalmat, de az csak akkor következik, amikor a gyermek már érett rá, és nem irodalomelméleti megközelítésből, hanem olvasásélmény feldolgozásaként. Alkalmazni lehet az összehasonlító nyelvszemléletet, a folyamatos múlt tanításakor például más nyelvekre utalni, amelyet már tanul a diák.
– A gyakorlatok szempontjából milyen újat hoz a tanterv, a tankönyv? – kérdeztük Szőcs Imre romántanártól, aki ebben a témakörben osztott meg sok játékos ötletet.
– A gyakorlatok három csoportra oszlanak: az olvasás előtti csomag, ami bevezeti a témát. Vannak a szövegről szóló gyakorlatok, amelyek több szempontból veszik figyelembe azt, és vannak a szövegből kiinduló feladatok, amelyek a mindennapokat hozzák be a szöveghez kapcsolódó információkkal
Megváltozott az órára való készülés módja is, hangsúlyozták az előadók, akik azt a tanácsot adják a szülőknek, hogy a szókincset kell pontra tenni, ezért nagyon fontos az új szavak elsajátítása. A gyakorlásra sok lehetősége nyílik a diáknak a különböző feladatok révén, de klasszikus bemagolandó sablonok nincsenek. A tankönyvben megjelent szövegeket átalakították, az új tanterv szerint ugyanis a gyermekek számára ismeretlen igeidőket ki lehet cserélni. Egy tanegység elsajátítása több órát ölel fel, és mindeniknek a végén román–magyar szótár található. Heti négy órában húsz szót kell elsajátítani – hangzott el, továbbá az is, hogy az új szavak magyar megfelelőjét is oda lehet írni, és a papíralapú szótárt is használni lehet. Az óra románul folyik, de ahol a gyermek anyanyelve segít, ott természetesen nem kell mellőzni azt.
Elkészült a tanári kézikönyv is, amely az Ábel Kiadó honlapján elérhető és megvásárolható. A könyvben konkrét tanácsok találhatók arra, hogy a különböző kompetenciákat hogyan kell fejleszteni, milyen gyakorlatokat lehet használni.
Az ötödikes gyermekek az új tanterv szerint fognak majd a ciklus végén vizsgázni, és az ígéretek szerint mire eljutnak a kilencedik osztályba, az új tanterv szellemében tanulhatnak tovább – hangzott el a rendezvényen, amelyen még sok kérdés és válasz fogalmazódott meg. Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely)

Akik idő előtt befejezik az iskolát
Több mint négyszáz fiatal morzsolódott le a Hargita megyei közoktatási rendszerből a 2016–2017-es tanév során. Az iskolaelhagyás leginkább a hátrányos helyzetben élő családok gyerekeit, illetve a roma fiatalokat érinti. Sok tanuló viszont idővel visszatér az iskolapadba.
Az iskolaelhagyás következtében a kötelező oktatásban részt vevő tanulók (elemitől tizedik osztályig) végzettség nélkül hagyják el a közoktatási rendszert, véglegesen vagy ideiglenesen – mutatott rá érdeklődésünkre Bartolf Hedvig, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársa. A tanfelügyelőség vonatkozó statisztikái szerint a 2016–2017-es tanévben összesen 437 fiatal „morzsolódott le” a Hargita megyei iskolahálózatból, ebből 254 tanuló vidéki iskolákból, 183 pedig városi tanintézetekből. Fontos megjegyezni, hogy ez a szám tartalmazza a közép- és szakiskolásokat, illetve a posztliceális képzésben részt vevőket is; előbbiben 170-en, utóbbiban 32-en érintettek. A Hargita megyei iskolahálózatban egyébként mintegy ötvenezer óvodást és iskolást tartanak számon. Ideiglenesen hagyják ott az iskolát Bartolf Hedvig rámutatott, ezek a fiatalok sok esetben nem véglegesen hagyják ott a közoktatási rendszert, többen néhány évnyi szünet után visszatérnek. Az iskolák és a tanfelügyelőség is azon van, hogy lehetőséget teremtsen a „visszafogadásra”, még ha sok esetben két-három évvel idősebb is lesz az illető tanuló az osztálytársainál. „Fontos, hogy mindenki járhasson iskolába, az iskolázatlanság miatt ne kerüljön a társadalom peremére” – fogalmazott a szakember. Ugyanakkor kiemelte, az iskolaelhagyás az esetek döntő többségében a hátrányos helyzetben élő családok gyerekeit, illetve a roma fiatalokat érinti. A legnagyobb lemorzsolódás mindig nyolcadik osztály végén következik be, de ezeknél fiatalabb tanulókkal is kell számolni. Például vannak gyerekek, akiket már nagyon fiatalon dolgozni küldenek szüleik, legtöbb esetben pásztorkodni, így kimaradnak az iskolából – jegyezte meg.
Javuló arány
Kari Attila, a tanfelügyelőség roma oktatásért felelős illetékese is megerősítette, az iskolaelhagyás leginkább a roma fiatalok esetében jellemző, viszont fontos megjegyezni, hogy ez az arány az utóbbi években javult. Az a tapasztalat, hogy azok a roma szülők, akik annak idején elvégezték az elemi vagy az általános iskolát, sokkal jobban ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyerekeiket járassák iskolába. E személyek száma pedig növekedőben van. Ugyanakkor az iskolaelhagyásban fontos tényező, hogy ezekben a közösségekben sokkal hamarabb jön a családalapítás, sok fiatal lányt már hetedik, nyolcadik osztályban férjhez adnak. Ezeken a szokásokon a tanügyi rendszer nem tud változtatni – nyugtázta a tanfelügyelő. Azt is megjegyezte, olyan esetekről is tud, amikor nem roma fiatalok már 15–16 évesen otthagyják az iskolát, utána pedig külföldön vállalnak munkát. Korukból kifolyólag természetesen nem legálisan dolgoznak – jegyezte meg.
Pásztorinasnak küldik a fiatalt
A kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskolában az előző években többször is volt példa az iskolai lemorzsolódásra. András Ignác igazgatótól tudjuk, hogy főleg a cigány gyerekek érintettek ebben, de vannak hátrányos helyzetű magyar tanulók is, akik munka miatt szintén iskolaelhagyásra kényszerülnek. „Sok fiatalt tavasszal vagy ősszel elküldenek pásztorinasnak. Ők, noha fennáll az iskolaelhagyás veszélye, általában visszatérnek az oktatási rendszerbe.
Több szülő is a családi pótlékok miatt küldi újra iskolába a gyerekét, de többen azért térnek vissza, mert gépjárművezetői jogosítványt szeretnének szerezni, ahhoz pedig kötelező a nyolc osztály elvégzése – emelte ki az igazgató.
Esély a felzárkózásra
Hargita megyében több tanintézetben is működik a Második esély elnevezésű oktatási program, amely lehetőséget ad az iskolát idő előtt elhagyó fiataloknak arra, hogy pótolják elmulasztott tanulmányaikat. Egyik ilyen iskola a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola. Györffy Ildikó igazgató érdeklődésünkre közölte, tizedik osztályig biztosítanak tanítást az oda fordulóknak, szimultán oktatás keretében. „18 évestől 25 évesig vannak, akiket oktatunk. Ezek a tanulók nagyon hálásak, minden óra után megköszönik, amit tanítunk nekik” – számolt be az intézményvezető.
Belefáradnak az évismétlésbe
„A magyar gyerekekre nem jellemző az iskolaelhagyás, a jelenség a roma gyerekek körében figyelhető meg. Ennek egyik oka, hogy az amúgy is rendszertelenül járók már ötödik, hatodik osztályos korukban dolgozni mennek. A gyakori évismétlés miatt ekkorra már 12–14 évesek: a fiúknál a szülők hasznukat tudják venni a napszámosmunkákban, a lányok pedig kisebb testvéreikre vigyáznak. Emellett korán is házasodnak” – közölte lapunkkal Bálint Hajnal, a Nagygalambfalvi Általános Iskola igazgatója.
Hasonló a helyzet a többi udvarhelyszéki vidéki iskolában is: a magyar gyerekek többnyire befejezik a nyolcadik osztályt, a gyengébb képességűek is igyekeznek elvégezni legalább egy szakiskolát, a roma gyerekek ezzel szemben jobbára a többszöri évismétlésbe fáradnak bele. Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók szerint a lógások és bukások mögött gyakran a külföldön dolgozó szülők hiánya áll, akik teljes mértékben a nagyszülőkre bízzák gyerekeik nevelését.
Ennek ellenkezőjére is van példa a szentegyházi és a korondi roma közösségekben, ahol nem ritka, hogy a többnyire Magyarországon tartózkodó szülők magukkal viszik gyerekeiket, akikkel kétlaki életet élnek.
Tavasztól ősz végéig Magyarországon járnak iskolába, ott vizsgáznak, de télen hazajönnek, itthoni iskolákban tanulnak, és azokból a tantárgyakból, amelyek megfelelnek a kinti kerettantervnek, jegyet is kapnak.
Aggasztó adatok
Az Adevărul országos napilap beszámolója szerint az iskolaelhagyás aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt Romániában: az UNICEF Romániára vonatkozó adatai szerint a 2015–2016-os tanévben 391 ezer tanuló távozott a közoktatási rendszerből, ami 91 ezerrel több, mint a 2013–2014-es tanévben. Dósa Ildikó, Molnár Rajmond / Székelyhon.ro