Kálmán Ungvári Zsófia lemondása után ideiglenes jelleggel Bondor Istvánt bízták meg a Hargita megyei főtanfelügyelői tisztség betöltésére. Bondor közölte, továbbra is főtanfelügyelő-helyettes Costea Constantin, és ugyanilyen funkcióba került Bartolf Hedwig. Megjelent a minőségjavítási és -biztosítási törvény. Szeretné megerősíteni a szaktanfelügyeletet. Szükség van az oktatás menedzsmentjére. Bondor nagyobb autonómiát akar biztosítani az iskolaigazgatóknak. Fontosnak tartja az anyanyelvi iskolahálózat fenntartását és működtetését. /Takács Éva: Az oktatás minőségének javítására törekszünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

Az iskola és a települési önkormányzat közötti viszony javítása érdekében szorgalmazták a csíki polgármesterek a tanügyi tárca képviselőivel, a tanfelügyelőség vezetőivel való találkozót. Erre biztosított alkalmat a Csíki Fiatal Pedagógusok II. Fóruma, amely a hét végén zajlott Marosfőn. A megbeszélésen részt vett Kötő József, az oktatási tárca államtitkára, valamint Bondor István főtanfelügyelő és Bartolf Hedwig főtanfelügyelő-helyettes. A megjelentek felvetették a térségben lévő iskola- és óvodaépületek javítási, illetve építési szükséglete felmérésének szükségességét. A pedagógusfórum résztvevői előadásokat hallgattak meg különböző témakörökben. Többek között Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az anyanyelvi oktatás fontosságáról beszélt. Kötő József államtitkár kultúra és oktatás kapcsolatáról értekezett, Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke pedig a pályázati lehetőségekről és az alapítványi rendszer fontosságáról. Végül Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke értékelte a kétnapos fórum munkálatait. /Fórum az iskolafenntartásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Május 5-én felavatták a Kemény János Gimnázium épületének új szárnyát. Ezzel Maroshévízen korszerű körülményeket sikerült biztosítani a magyar nyelvű oktatás számára. Óvodás kortól érettségiig egy épületben, egy váltásban zajlik a tanítás. Az új, 20 tantermes iskolaépület mellett korszerű sportcsarnokkal, új iskolabusszal is rendelkezik a tanintézmény. Az ünnepségen megjelent többek között Baciu Niculae polgármester, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Bunta Levente megyei tanácselnök, Bartolf Hedwig megyei főtanfelügyelő-helyettes, a magyarországi testvérvárosok küldöttei mellett. Végül Mohacsek Ákos iskolaigazgató összegezte a maroshévízi magyar oktatás 17 esztendejét. A beszédek után Markó Béla és Kötő József kopjafát lepleztek le az iskola előtt, majd Markó Béla és Bende Sándor megyei képviselő fát ültettek az iskolaudvarban. Ezt követően a diákok ünnepi műsorral köszöntötték a résztvevőket. /Bajna György: Örömünnep Maroshévízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

Gördülékeny volt az idei nyári érettségi vizsga – összegezte a tapasztalatokat Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes. Idén első alkalommal kapták meg a magyarul vizsgázó diákok a készen lefordított tételeket a román diákokkal egy időben, ráadásul a fordítás minőségével sem volt gond. A magyar nyelv és irodalomvizsgára 2411 diák iratkozott be, 2361 jelent meg, közülük pedig 2359-en (99,92%) kaptak átmenőjegyet. /Gördülékeny volt az érettségi. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Hatvankét végzős diák ballagott június 9-én a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceumban. Az iskola újraindítása óta immár a 13. végzős csoport a gimnázium parkjában lévő szobroknál tisztelegett az iskolaalapító Majláth püspök és Márton Áron püspök emléke előtt. A diákokat többek között Tamás Levente igazgató és Bartolf Hedwig, Hargita megye főtanfelügyelő-helyettese köszöntötte. /Csúcs Mária: Tudásban és erkölcsben Isten arcát tükrözni. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./

A kilencvenes évek elején lényegesen kevesebb gyerek született, mint azelőtt. A demográfiai hullámvölgy most ér el a középiskolákba. Az iskolaigazgatók nem akarnak tudomást venni róla, és meg szeretnék tartani osztályaikat. Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a középiskolai osztályok számát kénytelenek csökkenteni, mert kétszázötvennel kevesebb nyolcadikos van idén, mint tavaly. Tíz osztállyal indul tehát kevesebb, ami a tanári katedrák helyzetét is érzékenyen érinti. Bartolf Hedwig szerint nem kell elbocsátásoktól tartani, igyekeznek mindenkinek az illető helységen belül katedrát biztosítani. Ez részben úgy sikerül, hogy a nyugdíjba vonuló kollégák katedráját nem hirdetik meg. Görbe Péter, a beiskolázási tervért felelő szakfelügyelő szerint a megbeszéléseken feszült a hangulat, mindenki saját iskolájáért küzd, szeretne több osztályt indítani, nem veszik figyelembe a lehetőségeket. Így történhetett meg, hogy az igazgatók megyei szinten 30 osztállyal javasoltak többet, mint ahányat valójában be tudnak tölteni. /Takács Éva: Kevesebb gyerek, kevesebb osztály. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7 . /

Több szülő részrehajlással vádolja a maroshévízi Kemény János Gimnázium vezetőségét. Üdítővel kevert vizeletet itatott osztálytársával egy kilencedikes diák a maroshévízi Kemény János Gimnáziumban, az iskola vezetősége mégsem büntette meg ezért a gyermeket. Gyújtogatás miatt levonták egy hetedikes magaviseleti jegyét, azonban elmaradt a felelősségre vonás egy másik gyújtogató diák esetében. Többen panaszkodnak: az iskola vezetősége részrehajló a tehetősebb családok gyermekeivel szemben, mégsem tesznek feljelentést, mondván, a gyerek issza meg a levét. Séra Ilona, az iskola aligazgatója cáfolja a részrehajlást. Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes nehezményezte, hogy az iskola nem jelentette ezeket a tanfelügyelőségnek. /Jánossy Alíz: Szelektív diákbüntetés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Aggasztónak tartja Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes a diákok tanulmányi és fegyelmi helyzetét a tanév első félévében. Hargita megye iskolahálózatában a tanév elején 45 243 diákot írtak be, ebből 39 135 kapott átmenő osztályzatot, 4043-an megbuktak egy vagy több tantárgyból, 1534 diákot pedig nem zártak le a félév végén. A maradék 531 diák abbahagyta tanulmányait. Az iskolaelhagyás elsősorban az esti tagozatosok körében fordult elő. A legtöbb diák a szakközépiskolákban bukott. Gondot okoznak a fegyelmi kérdések is. Az első félév során 102 diákot csaptak ki az iskolából, és 161-et ideiglenesen (egy vagy több napra) zártak ki fegyelmi okok miatt. Más megyékben még rosszabb a helyzet. /Takács Éva: Sok a bukott és kicsapott diák. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./

Kolozs megyében több száz nyugalmazott oktató jelentkezett a még betöltetlen közel nyolcszáz pedagógusi helyre. Marinela Marc megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a nyugalmazott oktatók jelentkezése nem is olyan rossz ötlet, hiszen „még mindig jobb az idősebb, tehát szakképzett és tapasztalt pedagógusokat foglalkoztatni, mint a szakképzetlen helyettesítőket”. A Kolozs megyeihez hasonló helyzet áll fenn Máramaros megyében is, ahol eddig a 2842 betöltetlen oktatói állásból mindössze 1648-at foglaltak el az augusztusi versenyvizsga nyomán. Máramarosban is falvakon található a legtöbb üres oktatói állás. Kedvezőbb a helyzet Hargita, illetve Bihar megyében. Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a megyében még betöltetlen közel háromszáz oktatói állásra majdnem száz nyugdíjas pedagógus jelentkezett. Bihar megyében nem okoz gondot a szakképzett munkaerő hiánya. Falusi iskolák esetében inkább az adott helységekben élő, korábban is ott tanító oktatók folytatnák a munkát. Molnár Judit, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium magyar szakos tanára idén ment nyugdíjba, de újra munkára jelentkezett. Elmondta, kevés az olyan kolléga, aki a nyugdíjkorhatár elérése után ne folytatta volna még néhány évig a tanítást. /Benkő Levente, Fried Noémi Lujza, Túros Eszter: Öreg tanár nem vén tanár. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Elsősorban a román szókincs hiánya miatt jelentett nehézséget a magyar 7–8. osztályosoknak a december 3-án megírt egységes román nyelv és irodalom dolgozat. Ami a román diákoknak könnyű volt, a magyaroknak nehéz Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, a fő probléma az, hogy az elemzést, fogalmazást kérő feladatokhoz nincs kellő szókincsük a magyar gyermekeknek. Speciálisan nem román anyanyelvűeknek szóló vizsgatételeket hiába kérnek évek óta, mint ahogy a külön tanterv bevezetését sem engedélyezik, hiába áll készen, fejtette ki Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár. /Horváth István, Székely Zita: Nincs szókincsük a romántételekhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb elméleti 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban, Kolozs megyében pedig kettővel kevesebb szakiskolai osztályt indítanak a magyar diákok számára. Az osztályok számának csökkenését Háromszéken a diáklétszám drasztikus csökkenésével magyarázza a tanfelügyelőség. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul, mert tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977-en. Kolozs megyében a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. Kolozs megyében a 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudták betölteni. „Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében” – fejtette ki Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Elmondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar, illetve román gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték, ebből Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul. Bihar megyében nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését. 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. „Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta Kónya László helyettes főtanfelügyelő. Román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. Szatmár megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. Szatmár megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. /Egyre kevesebb a magyar diák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Lezárult az első és ötödik osztályokba való beiratkozás időszaka. A tanfelügyelőségen összesítették az adatokat. Hargita megyében 57 első és ugyanannyi ötödik osztály indul. Első osztályba 1270 gyereket írtak be, ötödikbe pedig 1324 gyereket. Első osztályban 25-re, ötödikben pedig 30-ra határozza meg az osztálylétszámot a minisztérium. Kis falvakban indul tíz gyerekkel is osztály, míg a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola két ötödik osztályba 71 gyerek jelentkezett. Bartolf Hedwig főtanfelügyelő helyettes szerint ebben az esetben a gyerekeket átirányítják a közelben levő két iskolába. /Takács Éva: Helyzetkép beiratkozás után. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

Utcára vonulnak a magyar pedagógusok, ha a minisztérium nem módosítja azon rendelkezését, miszerint román vezetőt nevezett ki a Hargita megyei tanfelügyelőség élére. „A Ceausescu-korszak legsötétebb éveit idézi a Boc-kormány intézkedése” – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke Ecaterina Andronescu oktatási miniszter intézkedésére vonatkozóan, hogy leváltotta Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelőt és helyére Anda Elena Ianosit nevezte ki, aki nem tud magyarul. Lászlófy levélben tiltakozott a rendelkezés ellen. Az intézkedést Borboly Csaba megyei tanácselnök is elítélte, az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt is tiltakozik a döntés ellen. A Hargita megyei tanfelügyelőség élén a megye megalakulásától, 1968-tól kezdve mindig magyar vezető állt, csupán 1984–1989 közötti öt év alatt volt román főtanfelügyelő az intézmény élén. A Magyar Polgári Párt (MPP) a Thamó Csaba Hargita megyei tanácsos jegyezte tiltakozásában a miniszteri rendelet visszavonását követelte, és magyar főtanfelügyelő kinevezését kérte. „Az RMDSZ számára teljességgel elfogadhatatlan a tanügyi rendszerben zajló politikai tisztogatás, a szövetség minden eszközzel azon lesz, hogy megakadályozza a magyar tanfelügyelők leváltását” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök május 9-én Marosvásárhelyen, a magyar tanfelügyelők tanácskozásán. Az RMDSZ határozottan fel fog lépni az etnikai arányosság betartása érdekében minden olyan intézmény esetében, amelynek közvetlen hatása van a helyi közösségek életére. Bondor István főtanfelügyelőnek, Bartolf Hedvig és Constantin Costea főtanfelügyelő-helyetteseknek felbontották a szerződését, Anda Elena Ianosit nevezték ki főtanfelügyelőnek, a két helyettesi tisztséget pedig Kálmán Ungvári Zsófia – aki 2000–2004 között főtanfelügyelő volt –, illetve Elena Mandru sajtószóvivő tölti be. /Jánossy Alíz: Tiltakoznak Hargita megye új, román főtanfelügyelője ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Sok mendemonda kering a Hargita megyei tanfelügyelőségről. Az már biztos, hogy Jungel Klára idegennyelv-szakos tanfelügyelőt menesztették, és fél-fél állást ajánlottak fel Fodor Sándor történelem és Kovács Ákos fizika–kémia szakos tanfelügyelőknek. Bartolf Hedwig volt főtanfelügyelő-helyettes – akit már korábban más feladattal bíztak meg – sem a tanfelügyelőségen kezdi meg az új tanévet. Egyenként hivatják be a főtanfelügyelő irodájába a tanfelügyelőségen dolgozókat, és közlik velük, ha nem tartanak igényt további munkájukra. Jungel Klárával, aki négy éve dolgozik a tanfelügyelőségen, és akinek tevékenységét a minisztériumban is elismerték, annyit közöltek, hogy tovább nincs szükség a munkájára, új embert akarnak a helyébe hozni. Az esedékes versenyvizsgát még lebonyolítja, aztán mehet. A minisztérium alárendeltségébe tartozó oktatási intézményeknél – tanfelügyelőség, pedagógusok háza és gyermekek háza – tízszázalékos leépítést emlegettek, de hogy kit küldenek el, azt még sem tudják. A Hargita megyei iskolákban 6533 állást hagyott jóvá a minisztérium. Ez 240-nel kevesebb, mint amennyit jelenleg betöltenek. Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő-helyettes szerint a szaktanárokat nem érinti a karcsúsítás. Sok helyen még indokolatlanul magas a kisegítő személyzet számra, elsősorban ezekben az iskolákban, óvodákban kell racionalizálni a létszámot. /Takács Éva: Tisztogatás a tanfelügyelőségen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

Reálisak az érettségi eredmények
A diákok valódi tudását tükrözik az idei katasztrofális érettségi eredmények, vélekednek a szakemberek, akik szerint a diákok tanuláshoz való negatív hozzáállása legalább olyan mértékben hozzájárult a siralmas teljesítményhez, mint az oktatási rendszer hiányosságai. A megkérdezettek kivétel nélkül úgy gondolják, a probléma megoldását a differenciált, kétszintű érettségi bevezetése jelentené, hiszen nem várható el, hogy a szakközépiskolában végzett tanulók ugyanabból a tananyagból vizsgázzanak, mint a gimnáziumokban felkészített diákok.
Fellebbeznek. Országszerte több tízezer óvást nyújtottak be a gyenge eredményt elért érettségizők
Amint arról beszámoltunk, a vasárnap közzétett adatok szerint országos szinten, az óvások elbírálása előtt a diákoknak mindössze 43 százaléka vette sikerrel a megmérettetést, több erdélyi megyében pedig az 50 százalékot sem érte el az átmenési arány. A tegnapi nap folyamán országszerte több tízezren fellebbeztek az eredmények ellen, az óvások elbírálása utáni végleges eredményeket 13-án, pénteken függesztik ki.
A gimnáziumok jól teljesítettek
Király András, az oktatási minisztérium államtitkára a Krónikának úgy nyilatkozott, tulajdonképpen nem meglepő az idei érettségi eredménye, több tanfelügyelőség a próbavizsgákon elért jegyek alapján ennél is rosszabb teljesítményre számított. Mint mondta, több tényező is hozzájárul a katasztrofális végeredményhez, azonban legalább az méltányolandó, hogy a tavalyi és idei érettségi minősítések valóban a diákok tudását tükrözik. „Több éve tartó áldatlan helyzettel állunk szemben, hiszen a diákok hosszú idő óta mindenféle szelekció, megmérettetés nélkül jutnak egyik szintről a másikra. A nyolcadik osztály után szervezett kisérettségi például továbbtanulás szempontjából nem releváns, hiszen a rendelkezésre álló helyek alapján mindenki bejut kilencedik osztályba” – fejtette ki Király. Mint mondta, fontos megjegyezni, hogy a gimnáziumok többségében az érettségi átmenési arány elérte a 80 százalékot, 50 százalék alatti teljesítményről a szakközépiskolák esetében beszélhetünk. „A szakközépiskolák végzősei számára a tételsorok egyértelműen nehezebbek, mint az átadott tananyag, ezért egyértelműen differenciált érettségire lenne szükség. A diákok hozzáállása is jelentős mértékben változott, így amíg nincs elképzelés arról, hogy mi legyen azokkal, akik nem akarnak iskolába járni, elméleti oktatásban részt venni, addig marad a mostani helyzet” – vélekedett az RMDSZ-es államtitkár. Király András szerint ugyanakkor sok esetben a pedagógusok hozzáállásával is probléma adódik, a diáklétszám megtartásának érdekében ugyanis egyes esetekben a tanárok „lazítanak” a tananyagon, elnézőbbek a tanulókkal szemben. Hangsúlyozta, az oktatási rendszer reformjára vonatkozó elképzelések is sorra megbuktak az elmúlt évtizedekben, a tavalyi tanügyi törvényt sem alkalmazták a cselekvéstől való félelem, a fennálló rendszer ridegsége miatt, az utolsó, valódi arculatváltást eredményező, Andrei Marga nevéhez kötődő reform óta nem történt igazi változás. Azzal kapcsolatban, hogy a székelyföldi megyékben az országos átlagnál jóval gyengébben teljesítettek, az államtitkár kifejtette, a legnagyobb problémát Hargita és Kovászna megyében is a diákok iskolával szembeni morálváltása jelenti. Hozzátette, érthetetlen, hogy a székelyföldi iskolákban az idei érettségin nem román nyelv és irodalomból, hanem matematikából teljesítettek legroszszabbul a diákok.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásifőtitkár-helyettese értékelésében szintén hangsúlyozta, a középiskolákban végzett magyar fiatalok több mint 70 százaléka sikeresen érettségizett. Mint mondta, a korábbi évek eredményei miatt ijesztőek lehetnek az idei statisztikák, ezért fontos kiemelni, hogy a gimnáziumok magyar végzettjei körében az országos szinten mért átmenési arány megközelíti a 80 százalékot. Hozzátette, emiatt várhatóan nem csökken jelentősen az egyetemekre jelentkező magyar hallgatók száma a tavalyi adatokhoz képest, az esetleges visszaesés pedig leginkább demográfiai okokra vezethető majd vissza. „Éppen azon fiatalokról van szó, akik számára a sikeres próbatétel és a felsőfokú továbbtanulás a fő cél. Ugyanakkor sajnos a szakközépiskolák fiataljai továbbra is kis arányban érettségiznek, az idei eredmények mélypontot jelentenek, több szakközépiskolában egyetlen vizsgázónak sem sikerült az érettségije. Kiemelkedő volt azok száma is, akik befejezték ugyan az utolsó középiskolai tanévet, de meg sem jelentek a vizsgákon” – részletezte Magyari. Hozzátette, természetesen egyenlő mértékű figyelmet és támogatást kell kapniuk mind az elméleti, mind a szakközépiskoláknak.
Valós tudást tükröznek az eredmények
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szintén úgy vélte, a diákok valós tudását tükrözi az idei érettségi eredménye, szerinte ugyanakkor önámítás lenne, ha a pótérettségin könynyebb tételekkel próbálnák feltornászni az átmenési arányt. A tanfelügyelő kifejtette, már a nyolcadikos képességvizsgán elkezdődik az ördögi kör: a diákok bármilyen eredménnyel bejutnak a középiskolába. A tanárok nem buktatják meg az elvártnál gyengébben teljesítőket, hiszen ha csökken a diáklétszám, megszűnik az osztály, így elveszíthetik állásukat. Hangsúlyozta, az elmúlt évig érettségin is segítették a vizsgázókat, az egyetemen pedig szintén bevételi forrást jelent a hallgató, és az is előfordulhat, hogy a rendszeren éppen csak „átevickélő” fiatalok visszakerülnek a tanügybe pedagógusként. „Az elmúlt két évben végre vettük a bátorságot, és szembenéztünk a tényekkel. Most arra van szükség, hogy az egész rendszert gyökeresen átgondoljuk” – szögezte le Keresztély Irma. A főtanfelügyelő szerint a diákokat, a tanárokat és a rendszert is terheli a felelősség a katasztrofális eredmények miatt. A diákok nem motiváltak, nem tanulnak, a szülők túl nagy elvárásai miatt nincsenek sikerélményeik, az iskolában tanultaknak pedig később nem veszik hasznát. „A pedagógusok munkamorálja sem megfelelő, túlterheltségre panaszkodnak, holott más országokban sokkal többet dolgoznak a tanárok, a romániai heti 18 órás átlaghoz képest. Angliában például hetente 29 órát tanítanak. Az érettségi típusú feladatokat ráadásul nem gyakorolják eleget a diákokkal” – magyarázta a főtanfelügyelő. Mint mondta, az oktatási rendszer is felelős, az új tanügyi törvényt másfél év alatt sem sikerült alkalmazni, nem dolgozták ki az új típusú tanterveket, nem készültek el az új tankönyvek. Keresztély Irma szerint nem a román nyelvtudás hiányosságai miatt teljesítettek gyengén a Kovászna megyei diákok, hiszen román nyelv és irodalomból az átmenési arány meghaladta az 50 százalékot. Mint mondta, a végzősöknek inkább matematikából, fizikából és kémiából akadtak nehézségeik, a diákok 60 százaléka megbukott. Kovászna megyében egyébként 32 százalék volt az óvások benyújtása előtt a sikeresen érettségizők aránya, míg tavaly meghaladta a 44 százalékot.
Differenciált érettségi, feltételekkel
Nem tartja elvetendő ötletnek a többszintű érettségi bevezetését Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes, aki azonban csak azzal a feltétellel véli jónak ezt a megoldást, hogy azoknak, akik először alacsony szintű, egyetemi felvételire nem érvényes érettségi vizsgát tettek, lehetőségük legyen bármikor emelt szintű vizsgán megmérettetni, amennyiben mégis tovább szeretnének tanulni. Kéry ugyanakkor kifejtette, az idei érettségin a román- és a matematikajegyek rontották az átlagot. A megyében az átmenési arány a tavalyihoz képest egy százalékkal emelkedett, elérve az 53 százalékot. Legjobban a kis létszámú egyházi iskolák teljesítettek, a nagyváradi magyar gimnáziumok eredményei pedig nem sokban térnek el az elmúlt évi teljesítménytől.
Országos szinten reális eredmények születtek az idei érettségin – értékelte lapunknak Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes, aki rámutatott, a Kolozs megyei eredmények jobbak az országos átlaghoz képest. A megyében egyébként a vizsgázók 54 százaléka érettségizett sikeresen, az arány tavaly is hasonló volt. Kérdésünkre a főtanfelügyelő kifejtette, egyetért a kétszintes érettségi bevezetésével, ugyanis irreális elvárás, hogy a matematikát heti két órában tanuló szakközépiskolás ugyanazt a teljesítményt nyújtsa, mint a tantárgyat heti négy órában tanuló gimnazista. „Kolozs megyében elsősorban a szakközépiskolák végzőseinek osztályzatai rontották az átlagot, Kolozsváron például az átmenési arány két magyar középiskolában is meghaladja a 80 százalékot” – magyarázta Péter Tünde.
Rontják az átlagot a tavaly megbukottak
A Maros megyei diákoknak alig több mint 45 százaléka érettségizett sikeresen, Ştefan Someşan főtanfelügyelő szerint pedig az arány akár 60 százalék körül is mozoghatna, ha a vizsgákon nem vettek volna részt a tavaly elbukottak, akik többsége idén sem érte el a 6-os átlagot. A nemrég kinevezett főtanfelügyelő is úgy vélekedett, a gyenge eredmények elsősorban a mindenki számára azonos vizsgaanyagnak tudhatók be, ezért mindenképpen be kellene vezetni a differenciált érettségit. Ezzel szemben egyes vizsgafelügyelők szerint csakis a diákokon múlt az országos szintű gyenge eredmény. A Bolyai Farkas Gimnáziumban előfordult, hogy a vizsgázó Mihai Eminescu egyik verse helyett egy Caragiale-művet elemzett, egy másik végzős pedig arra kérte a felvigyázó tanárt, hogy amennyiben elalszik vizsga közben, egy idő után ébressze fel.
A megszigorított vizsgakörülmények miatt várható volt a drasztikus átlagcsökkenés Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában is, Hargita megyében ugyanis idén először használtak megfigyelőkamerákat. A megye három tanintézetében – a gyergyóditrói Puskás Tivadar Iskolaközpontban, a gyergyóalfalvi Sövér Elek Iskolaközpontban, valamint a zetelaki P. Boros Fortunát Középiskolában – egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. A székelyföldi térségben az átmenési arány ugyanakkor messze elmarad az országos átlagtól, a diákoknak alig harmada, 30 százalékuk vizsgázott sikeresen. Bartolf Hedwig tanfelügyelő úgy nyilatkozott, a kamerák miatt szigorúbbak voltak a vizsgafeltételek, sokan pedig egyetlen tantárgyból buktak meg, így az augusztusi pótérettségin jó eséllyel javíthatnak. Lakatos Mihály, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium igazgatója úgy nyilatkozott, nem a tételek nehézségi szintje miatt születtek gyenge eredmények, sokkal inkább a megnövekedett szigor okozta a siralmas teljesítményt.
Krónika (Kolozsvár)

Bartolf Hedvig az új Hargita megyei főtanfelügyelő
Leváltották a Hargita megyei tanfelügyelőség éléről Ferencz S. Alpárt, a tisztséget a tanév végéig Bartolf Hedvig tölti be. A személycserét a tanügyminisztérium rendelte el. Ferencz S. Alpár továbbra is az intézmény alkalmazottja marad, és a decentralizációért és menedzsmentért felelős osztályt vezeti majd, melynek élén eddig Bartolf Hedvig állt. Az új főtanfelügyelő 1998 óta dolgozik a tanfelügyelőségen, 2005–2009 között helyettes főtanfelügyelő volt. Mint arról beszámoltunk, Ferencz Salamon Alpár már korábban bejelentette, nem pályázza meg újra a fő-tanfelügyelői tisztséget. Úgy nyilatkozott, meglátása szerint a jövőben hatékonyabb eredményeket érhet el iskolaigazgatóként vagy tanárként, mint eddig betöltött tisztségében. „Sajnos azt tapasztaltam, hogy az oktatási rendszer hibái és hiányosságai miatt fő-tanfelügyelői minőségben sem volt lehetőségem javítani a problémákon” – magyarázta Ferencz.
Krónika (Kolozsvár)

Hosszú távú hatásai is vannak a pedagógusi versenyvizsgának
Csütörtökön zajlanak a pedagógusi versenyvizsgák írásbeli próbái, a meghirdetett állásokra összességében túljelentkezés van, ám egyes szaktanári helyekre nincsenek jelentkezők. A Hargita Megyei Tanfelügyelőségnél megfogalmazott vélekedések érdekes összefüggésekre világítanak rá a jelenlegi vizsgarendszerrel, a helyeket elnyerő pedagógusok alkalmasságával, illetve a tanárutánpótlással kapcsolatban.
Összesen 386 pedagógusi állásra vizsgázhatnak a tanárok csütörtökön Hargita megyében, ezek közül 96 végleges, míg 290 helyettesítői állás. A megmérettetés 45 központban zajlik, köztük vannak olyanok is – főként vidékiek –, ahol más tanintézményekben megüresedett helyekre is lehet vizsgázni. A versenyvizsgára 595 pedagógus iratkozott fel, a túljelentkezés ellenére mégis vannak olyan szakok, amelyek esetében kevesebb a jelentkező, mint a betöltendő állás. Különös módon éppen a magyartanári állásokra van a szükségesnél kevesebb jelentkező, de hasonló a helyzet a matematika-, fizika- és kémiatanári helyek esetében is, noha utóbbiak a megye egyes részein hiányszaknak számítanak, máshol viszont túljelentkezés van ezekre is – tudtuk meg Waczel Ferenctől, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség humánerőforrásért felelős tanfelügyelőjétől, aki hozzáfűzte azt is, hogy korábban az egyetemeken is túljelentkezés volt ezeken a szakokon, mostanra viszont ez megváltozott.
A tanfelügyelő véleménye szerint a jövőbeni tanárutánpótlás szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a mostani versenyvizsgák után milyen pedagógusok foglalják el az oktatói állásokat. „Egy nem megfelelő tanár egy adott szaktantárgyat megutáltathat egy egész generációval, de meg is szerettetheti azt. Ez utóbbi lenne az ideális” – magyarázza a szakember. Székelyudvarhelyen jelenleg túljelentkezés van a fizika-, kémiatanári állásokra, de Csíkszeredában például a szükségesnél kevesebben jelentkeztek ezekre. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy Székelyudvarhelyen régen nagyon jó, karizmatikus tanárok oktattak ezeken a szakokon, és nekik köszönhetőn sok diákjuk is hasonló pályát választott – foglalta össze az okokat az előző tanári generáció főtanfelügyelőivel folytatott beszélgetés alapján Waczel Ferenc.
Ugyanakkor azt is elmondta, ahhoz, hogy valaki jó pedagógus legyen, nem elég a magas szakmai tudás, sok más olyan tényezőre is szükség van még, ami nem mérhető. Noha a leendő pedagógusoknak vizsgabizottság jelenlétében kell órát tartaniuk, az erre kapott minősítés csak 25 százalékban járul hozzá a versenyvizsga átlagához. Azt, hogy kik kapják meg a pedagógusi állásokat, a csütörtöki, tudás alapú írásbeli vizsga dönti el. A végleges állásokat azok foglalhatják el, akik a csütörtöki vizsgán legalább hetes osztályzatot érnek el, a katedrák kiosztása a vizsgajegyek csökkenő sorrendjében történik – közölte a tanfelügyelő.
Újdonságnak számít, hogy idén már az iskolák szervezték meg a versenyvizsgákat, amelyek az érettségihez, kisérettségihez hasonlóan szintén kamerákkal megfigyelt megmérettetések – mondta el Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő, hozzáfűzve, hogy minden szükséges előkészületet megtettek, és szerdán a vizsgabizottságok elnökeinek, valamint az informatikusoknak az eligazítása is megtörtént. Az oktatási tárca korábbi terveit nemrég módosították, így a vizsgatételeket mégsem a helyi vizsgaközpontokban állították össze, és a dolgozatokat is az országos vizsgaközpontokban javítják majd – tudtuk meg a főtanfelügyelőtől. Egyébként, mint azt Bartolf Hedvig elmondta, Hargita megye egyike azon megyéknek, ahol a legtöbb vizsgaközpont van.
A versenyvizsgák eredményeit augusztus 7-én függesztik ki, majd az esetleges óvások – amelyeket a tanfelügyelőségen kell benyújtani – kivizsgálása után, augusztus 10-én közlik a végleges eredményeket. Ezek alapján augusztus 13-án kezdődik a végleges állások elosztása, a helyettesítőké pedig augusztus 16-án.
Széchely István
szekelyhon.ro

Nulladik osztályok: akad szépséghiba
Gőzerővel készül a legtöbb érintett erdélyi és partiumi tanintézet a szeptemberi iskolakezdésre az előkészítő osztályok tekintetében. Mint megtudtuk, a legtöbb helyszínen rendeződtek a teremgondok, a bútorzat és az eszköztár beszerzésével kapcsolatban azonban több helyszínen is problémák merültek fel. A megkérdezett tanfelügyelőségi képviselők szerint várhatóan pedagógushiánnyal sem kell szembenézni az új tanévben, felkészítésük továbbra is folytatódik.
A tavaly februárban életbe lépett új oktatási törvény szerint szeptembertől az elemi oktatás részeként fognak működni a kötelező előkészítő (nevezik nulladiknak is) osztályok, amelyek speciálisan berendezett tantermekben kapnak helyet az iskolákban. A tanterv szerint ezekben az osztályokban az előkészítő osztályos gyerekek játszva tanulhatnak, tevékenységüket pedig nem osztályozzák. A nulladik osztály egy éve alatt a pedagógusok a betűkkel és számokkal való ismerkedésre, a gyerekek kommunikációs készségeinek, a környezettel való kapcsolatuk és a társas kapcsolatok fejlesztésére, csoporttevékenységekre és a kiegyensúlyozott testi fejlődést segítő gyakorlatokra fektetik a hangsúlyt.
Hargita megye: akadnak tisztázandó részletkérdések
Hargita megyében már elkészült az előkészítő osztályok tantermeinek a bútorzata, a székek és padok már megérkeztek az iskolákba. A megyében 175 előkészítő osztály indul a jövő hónapban kezdődő új tanévben, a tantermeket az oktatási minisztérium által kiutalt 579 406 lejből rendezték be, azaz diákonként mintegy 200 lejbe kerültek a szabványbútorok. A legtöbb iskolában már be is rendezték az előkészítő osztályok tantermeit az új bútorzattal – mondta el Bartolf Hedvig, Hargita megyei főtanfelügyelő.
A nulladik osztályok indulásával kapcsolatban azonban még van néhány tisztázásra váró kérdés. Az iskolakezdésre készülődve a szülők már érdeklődnek, hogy milyen tanszereket kellene vásároljanak az előkészítő osztályba induló gyerekeik számára, ezt a kérdést azonban még a tanintézetekben sem tudják megválaszolni. Ebben a témakörben egyelőre valóban csak az általános tudnivalókkal rendelkeznek még a megyei tanfelügyelőség illetékesei is, de a felmerülő kérdések már nem sokáig maradnak tisztázatlanok, ugyanis a megyei tanfelügyelőség általános iskolai oktatásért felelős két tanfelügyelője jelenleg Bukarestben van, egyhetes felkészítőn, ahol minden szükséges információt megkapnak az előkészítő osztályokkal kapcsolatban – tájékoztatott a főtanfelügyelő. Amint a szaktanfelügyelők hazaérnek, két csoportban megkezdik a nulladik osztályokban oktató Hargita megyei pedagógusok többnapos képzését, hogy minden tanító alaposan felkészült legyen a szeptember 10-ikei iskolakezdésre – fűzte hozzá Bartolf Hedvig. A nulladik osztályt kezdő gyerekek tanszereivel kapcsolatban még elmondta, a tanszer-támogatási csomag tartalma alapján nagyjából már lehet tudni, hogy milyen taneszközökre lesz szüksége a kisdiákoknak, de a minimális tanfelszerelésre vonatkozón csak a szaktanfelügyelők bukaresti felkészítője után lesz pontos információjuk.
A szerény anyagi körülmények között élő családok gyermekeinek nyújtott tanszer-támogatási csomagok már megérkeztek Hargita megyébe, az előkészítő osztályos gyerekeknek azonban csak szeptember második felében tudják ezeket kiosztani, ugyanis az iskoláktól még be kell gyűjtsék a szülők által leadott tanszer-támogatási igényléseket – közölte a főtanfelügyelő. A tanfelügyelőség adatai szerint a 2856 előkészítő osztályba induló Hargita megyei gyerek közül 1352 kap majd tanszercsomagot. A csomag rajz- és vonalas füzetet, ceruzákat, vízfestéket, kis tolltartót, az előkészítő osztályos gyerekekre méretezett iskolatáskát, valamint egy modern palatáblát tartalmaz, vagyis egy olyan A4-es méretű fehér műanyag táblát, amelyre többféle írószerrel is lehet írni – tájékoztatott Bartolf Hedvig
Kutatómunkát végez a tanfelügyelőség
Felkutatja a beiskolázatlan hatéveseket a Kovászna megyei tanfelügyelőség. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, összesen 1871 gyereket írattak be a szeptemberben induló előkészítő osztályokba, ám a nyilvántartásuk szerint hatvan kisdiák kimaradt. Őket név szerint azonosították, az iskolák képviselői megkeresik a szülőket, és rábeszélik, hogy írassák be az iskolákba a gyerekeket. A főtanfelügyelő valószínűnek tartja, hogy ezek a családok jelenleg külföldön dolgoznak, ezért lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanévkezdés után is beiskolázhassák szeptember–októberben hazaérkező kisdiákokat. Kovászna megyében 113 előkészítő osztály indul, ezek közül 26 lesz összevont, tehát az előkészítős legkisebbek az elsős, másodikos vagy harmadikos diákokkal fognak együtt tanulni, mert az adott iskolában nincsenek annyian, hogy különálló osztályt alakíthassanak számukra. Háromszéken 95 tanítót kellett alkalmazni, hogy elindíthassák az előkészítő osztályokat, az oktatási minisztérium körlevele szerint, ezek a pedagógusok nem lehettek pályakezdők, ugyanakkor szeptember elején továbbképző tanfolyamon kell részt venniük. Keresztély Irma elmondta, a jóváhagyott 4137 állás mellett még hatvanat kért a minisztériumtól, mert a gyakorlatban nem úgy történt, hogy az óvodai előkészítő csoportok megszüntetésével az óvónői állásokat csak át kellett csoportosítani az iskolákba. Az óvodákban általában nem volt létszámcsökkentés, hiszen a háromévesnél kisebb vagy a várólistán levő gyerekeket is felvették, viszont az iskolákba tanítókat kellett alkalmazni. A főtanfelügyelő tájékoztatott, hogy a háromszéki iskolák megkapták a pénzt a bútorzat megvásárlására, a felmérések szerint ebből az öszszegből egy diákra 200 lejt költenek átlagban. Első körben úgy tűnt, ez a pénz nem lesz elég a szabványok szerint elkészítendő asztalok és székek beszerzésére, de a piac hamar alkalmazkodott, a nagycégek 198 lejes áfás áron vállalták a munkát, és jó minőségű, praktikus bútorokat készítettek – közölte továbbá Keresztély Irma.
Kolozs és Bihar megye készen áll
Az előkészítő osztályok beindításához nélkülözhetetlen iskolai bútorok már minden iskolához eljutottak Kolozs megyében is, és az is biztos már, hogy a megfelelő tanerő biztosításával sem lesz gond – közölte érdeklődésünkre Péter Tünde Kolozs megyei helyettes főtanfelügyelő. Hozzáfűzte, jelenleg zajlik Bukarestben azoknak a kádereknek a képzése, akik majd helyi szinten tovább képzik az iskolai tanítókat. A kurzusok Kolozs megyében augusztus 27-én kezdődnek.
Mintegy 3600 gyereket írattak be állami iskolák előkészítő osztályába, 69 gyerek pedig magán tanintézetekben fog tanulni Bihar megyében – tájékoztatta a Krónikát Kéry Hajnal megyei helyettes főtanfelügyelő. Mint elmondta, nagyjából mindenütt sikerült kijelölni az osztálytermeket, bár vidéken van, ahol még gondok vannak, de remélhetőleg szeptember elejére azok is megoldódnak. A termek előkészítése már elkezdődött, már csak a bútoroknak kell megérkezniük – erre valószínűleg szeptember ötödikéig sor kerül. Pedagógusból sincs hiány: az elmúlt két helyosztón már sok állást betöltöttek az előkészítő osztályokban is, és még hátravan a hónap végén a helyettesítő tanári állások elosztása. Temes megyében a bútorzat alig 30 százalékát sikerült beszerezni, mivel kevés cég vállalta, hogy a tanfelügyelőség által kínált összegért elkészíti a kért mennyiséget – jelezte Cornel Petroman főtanfelügyelő. A megyében egyébként 3776 gyerek számára kell asztalt és széket készíttetni, ők 145 különböző tanintézetben kezdik el az úgynevezett nulladik évet.
Amint arról beszámoltunk, az előkészítő osztályok beindításának nem sokan örültek, s amint az várható volt, hatalmas bizonytalanságot szült a szülők és a pedagógusok körében az elmúlt időszakban. Victor Ponta miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, jobb lett volna ezt az intézkedést meg sem hozni.
Ponta elmondása szerint a következő tanévre mindössze azért tartották fenn a nulladik osztályokat, mivel hatalomra kerülésükkor már javában zajlottak a beiratkozások, így nagyobb kárt okoztak volna „a rendszer megszüntetésével, mint annak megtartásával”. A kormányfő ugyanakkor azzal vádolta meg elődeit, hogy csak azért hozták létre az előkészítő osztályokat, hogy elkölthessenek az állami költségvetésből 50 millió lejt. Az előkészítő osztályok beindítását Ecaterina Andronescu oktatási miniszter is bizarrnak, erőltetettnek tartja, és úgy véli, az intézkedést komoly hatástanulmánynak kellett volna megelőznie. Ezért a következő tanév első féléve után felmérik a helyzetet, s hogy lesz-e folytatás, az valószínűleg az ősszel esedékes parlamenti választások után derül ki.
Krónika (Kolozsvár)

A Székelység története tankönyv nem tankönyv
A Székelység története című tankönyv nem minősül tankönyvnek, ezért nem fenyegeti az a veszély, hogy a kiadványt bevonja az oktatási tárca – szögezte le a maszol.ro kérdésére Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Bartolf Hedwig főtanfelügyelő.
Arra a hírre reagáltak, hogy a minisztérium vizsgálódik a szeptemberben Csíkszeredában látványos rendezvényen bemutatott, A székelység története című tankönyv ügyében. Stelian Fedorca államtitkár szerint a kiadvány alcímében az áll, hogy tankönyv, ezért a kiadójának végig kellett volna járnia az engedélyeztetéssel kapcsolatos procedúrákat. Hozzátette, a tárca első információi szerint nem tartották be a tankönyvek bevezetésére vonatkozó előírásokat, így megtörténhet, hogy bevonják a kiadványt.
„A Székelység története nem tankönyv. Nem hivatalos tankönyv, hanem alternatív tankönyv. A szótárak iskolai használatához sem kell minisztériumi jóváhagyás, hiszen, az is egy oktatási segédeszköz, ahogyan A székelység története is az" – jelentette ki Borboly Csaba. A tanácselnök hozzátette, mivel a könyvet az opcionális tanórákon, vagy a köri tevékenységek során fogják az iskolákban használni, nem szükséges az oktatási minisztérium külön engedélye.
A kiadvány borítóján lévő alcím szerint A Székelység története „kézikönyv és tankönyv”. Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő szerint ennek ellenére nem minősül tankönyvnek. "Valóban rá van írva, hogy kézikönyv és tankönyv, azonban a mi szempontunkból nem az. A törvény előírja, hogy milyen procedúrának kell alávetni egy ilyen könyvet, hogy tankönyvvé váljon, ezen valóban nem ment át A székelység története, de erre nem is volt szükség, mert ez nem tankönyv” – magyarázta a maszol.ro-nak.
Borbolyhoz és Bartolfhoz hasonlóan érvelt Ferencz S. Alpár csíkszeredai történelemtanár, a tankönyvet kidolgozó bizottság koordinátora. A Krónikának elmondta, közoktatásjogi szempontból a székelység történelméről szóló kiadás nem tankönyv, hanem opcionális tantárgyak esetében, illetve köri tevékenységeken használható kézikönyv, segédanyag. „Tankönyv esetében valóban szükség volna minisztériumi engedélyre, mi azonban segédanyagként ajánljuk olyan tevékenységek esetében, amelyek megszervezése kizárólag a pedagógus feladata” – magyarázta Hargita megye volt főtanfelügyelője.
Elmondása szerint a szaktárca bizottsága elsősorban nem is az engedélyek körüli bizonytalanságot, hanem a könyv elnevezését kifogásolta, a székelységtörténet helyett pedig a helytörténet címet javasolta. A volt főtanfelügyelő rámutatott, Szatmár megyében, Kolozsváron, Temesváron és Nagyszebenben is léteznek hasonló, a helyi történelmet, földrajzot, jellegzetességeket oktató tankönyvek, illetve segédanyagok, így meglehetősen visszás, hogy éppen a székelységről szóló kiadásba kötött bele a szaktárca.
Eddig 500-at osztottak ki. A szeptemberben bemutatott alternatív tankönyvből nem jutott még minden Hargita megyei iskolába, azonban eddig 500 darabot sikerült már szétosztani. A Székelység története kiadója és támogatója Hargita Megye Tanácsa, Kovászna Megye Tanácsa, illetve Hargita Megye Hagyományőrzési Forrásközpont. A könyv szerzői Forró Albert, Hermann Gusztáv Mihály, Kádár Gyula, Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, Orbán Zsolt, Sepsiszéki Nagy Balázs, Sófalvi András, Sztáncsuj Sándor József; szerkesztői Ferencz S. Alpár, Hermann Gusztáv Mihály, Novák Károly István, Orbán Zsolt.
Maszol.ro

Belföldi hírek
Törvénytelenül menesztették
Jogerős ítéletben mondta ki a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék: törvénytelenül távolították el 2009-ben a Hargita megyei főtanfelügyelői tisztségből Bondor Istvánt, akinek a napokban kézbesítették a legfelsőbb bíróság november 2-án hozott ítéletét.
A bíróság anyagi kártérítést is ítélt a panaszos javára, elutasította azonban a volt főtanfelügyelő erkölcsi kártérítési igényét. Bondor Istvánt abban az időszakban váltották le a Hargita megyei tanfelügyelőség éléről, amikor a Demokrata-Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt nagykoalíciója kormányzott, s a magyar közösségben felháborodást váltott ki, hogy a 85 százalékban magyarok lakta megyében olyan oktatót neveztek ki utódjául, aki nem beszélte a magyar nyelvet. A nagykoalíció felbomlása után, 2009 decemberében az RMDSZ is kormányra került, és orvosolta a helyzetet. Azóta kétszer is vezetőváltás történt a tanfelügyelőségen, az intézményt jelenleg Bartolf Hedwig vezeti.
Újabb kölcsön a vasútnak
Kétezer tonna gázolajat emelnek ki az állami tartalékalapból a Román Vasúttársaság személyszállítási vállalata számára – döntött tegnapi ülésén a kormány, bár a szaktárca az említett mennyiségnek a tízszeresét kérte a kormánytól, arra figyelmeztetve: ellenkező esetben veszélybe kerül a vasúti személyszállítás. Az üzemanyagot kölcsön jelleggel kapja a társaság (a gázolajat jövő év október 31-ig kell visszaszolgáltatni), a kormány így biztosítja a vasúti személyszállítást a tél idejére – jelentette be Andrei Zaharescu kormányszóvivő tegnap.
Munkára buzdít a kormányfő
A jövő évi költségvetés kidolgozására szólította fel a minisztereket tegnap Victor Ponta kormányfő, aki szándékai szerint a tervezetet december 20–21-én mutatná be a parlamentben, s a dokumentumot jövő év elején a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság illetékeseivel egyaránt megvitatják.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rossz fordítás vezetett a székelység történetéről szóló könyvet ért kritikához
A román szakemberek nem férhetnek hozzá korrekt fordításban a székelység történetét bemutató kézikönyvhöz, ez lehet az oka az általuk megfogalmazott bírálatoknak – véli Orbán Zsolt, A székelység története című kézikönyv társszerzője.
A csíkszeredai történész cáfolta a könyvet ért kritikákat, miszerint a kiadvány románellenes lenne. Elmondta, ebben a románok nincsenek a székelyek szolgáiként feltüntetve, ellenben szerepel benne a jobbágy kifejezés, de nemcsak a románok voltak jobbágyok, hanem a kiváltságaikat elveszített székelyek és magyarok is, az erdélyi népesség 90 százaléka. „Az én őseim is jobbágyok voltak” – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek Orbán Zsolt. Elmondta, ezen a téren mindig lesznek nézeteltérések a történészek között. Úgy vélte, „nagyszerű ötlet” lenne, ha román és magyar történészek közösen írnák meg Erdély történetét.
Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő úgy vélte, szükség volna egy kompetens hatóság véleményére a könyvről, amely kimondja, lehet-e segédanyagként használni az iskolákban. Borboly Csaba tanácselnök úgy vélte, minden, a könyvvel kapcsolatos botrány csak növeli az eladott példányok számát, ellenben ő is hangsúlyozta: jó lenne, ha román és magyar szakemberek együtt írnának könyvet a közös történelemről. Az elmúlt napokban több román történész bírálta A székelység története című kézikönyv tartalmát. Az Adevărul Ioan Aurel Pop történészt, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorát, a Román Tudományos Akadémia tagját idézte, aki szerint március végén az akadémia napirendre tűzheti a könyv megvitatását. Annak tartalmáról Marius Diaconescu történész közölt cikket a Historia román történelmi szakfolyóiratban, melyet átvett az Adevărul is. Ebben főként azt kifogásolta, hogy a kézikönyv úgy mutatja be a székelyföldi románokat, mint a székelyek szolgáit. Az Adevărul által megszólaltatott Eugen Simion, az akadémia volt elnöke is úgy vélte, a testületnek foglalkoznia kell a könyvvel.
Krónika (Kolozsvár),

Felmérik a kisiskolások tudásszintjét
Megkezdődött csütörtökön és szakaszosan egész hónapban zajlik az általános iskolások tudásszintjének felmérése. A második, negyedik és hatodik osztályos tanulók ismeretellenőrzése az oktatás megtervezéséhez nyújt támpontot.
Az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Értékelő és Vizsgáztató Központ hat Hargita megyei iskolát jelölt ki az általános iskolások körében elvégzendő tudásszintfelmérő vizsgák lebonyolítására. A felmérés során a másodikos, negyedikes és hatodikos tanulók ismereteit vizsgálják azzal a céllal, hogy ellenőrizzék a szaktárca által kidolgozott eljárásokat és módszertanokat, valamint azért, hogy kipróbálják a mérési eszközöket. A vizsgákon a galócási Dumitru Gafton és a csíkszeredai Nagy Imre általános iskolák második osztályos tanulói vesznek részt, Székelyudvarhelyről a Tamási Áron Gimnázium negyedik osztályos diákjai, valamint a csíkszeredai Liviu Rebreanu Általános Iskola negyedikesei, a hatodikosok körében pedig a vaslábi Teodor Chindea, illetve a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály általános iskolákban lesznek felmérések.
Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, a mérések eredményei nem kerülnek be a naplókba, de megbeszélik a tanulók szüleivel, illetve ezek alapján kell kidolgozni a tanulók számára egyéni oktatási terveket. A másodikosok tudásának felmérése csütörtökön kezdődött, és pénteken, május 10-én ér véget, a vizsgaeredmények támpontot jelentenek a tanulók felkészítésének irányításához és az oktatás megtervezéséhez a következő tanévben. Hasonló céllal vizsgáztatják majd a hatodik osztályos diákokat is május 15-én. A negyedikesek május 22-én adnak számot tudásukról, a szakemberek azért végzik az ismeretellenőrzést, hogy képet kapjanak arról, miként teljesítik a tanulók az oktatási követelményeket az elemi oktatás befejezésekor – tájékoztatott a Hargita Megyei Tanfelügyelőség. A másodikosok és negyedikesek vizsgája szövegértési és -alkotási tesztből, valamint matematikapróbából áll, a hatodik osztályos feladatsor is két részből áll: nyelvi és kommunikációs tesztből, illetve egy matematika és tudományok felmérőből.
A közeljövőben, a kisérettségi során a nyolcadik osztályos tanulók is számot kell majd adjanak tudásukról, az a vizsgasorozat viszont már mindannyiuknak kötelező lesz, és a június utolsó hetében zajló felmérőkön elért eredményeiket beleszámítják a középiskolai felvételi jegybe is.
Széchely István
Maszol.ro

Több a magyar kisdiák
Az eddig összesített beiskolázási adatok szerint országos szinten nőtt az előkészítő osztályba beíratott magyar gyerekek száma az előző évhez képest. A Krónikához eljutott minisztériumi adatok szerint előzetesen 9749 magyar nulladik osztályosra számítottak a tanintézetek, ehhez képest összesen 10 163 beiratkozási kérvényt regisztráltak, míg egy évvel korábban 8320 kisdiák ült be első alkalommal az iskolapadba.
A beiratkozási időszak lejártával derült ki, országos szinten 160 294 gyereket vettek előzetesen számba, a gyakorlatban viszont 172 192 beiratkozási kérvényt nyújtottak be, vagyis mintegy 12 ezerrel többet, mint amennyire az iskolák számítottak. A jelentkező gyerekek 80 százaléka szeptember elseje előtt tölti be hatodik életévét. Király András oktatásügyi államtitkár lapunknak azzal magyarázta a magyar diákok számának a növekedését, hogy immár nem a tanintézetekre van bízva a gyermekek „felkutatása", hanem a szülők jelentkeznek az iskolákban. Arra a kérdésünkre, hogy az elemi oktatásban is a tanintézetek hírneve alapján választanak-e a szülők, vagy a kicsiknél inkább a pedagógus hírneve a döntő azt mondta: tapasztalata szerint mindkét esetre van példa. „Előfordult, hogy nem belvárosi iskolába, hanem egy külvárosi iskola jó nevű tanítónénijéhez viszik inkább a gyermeket" – magyarázta Király.
Senkit nem utasítanak el
Hasonlóképpen vélekedik Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes is, de tapasztalata szerint náluk inkább az jellemző, hogy pedagógus alapján választanak tanintézetet. A második beiratkozási szakasz lezárultával összesen 5156 gyermeket írattak be előkészítő osztályba, közülük 1271-en magyar tagozatban kezdik az iskolát, s mivel az idén még lehetséges volt, 744 kicsit egyenesen az első osztályba küldenek a szüleik – ismertette a partiumi megye adatait Kéry, aki lapunknak elmondta: pillanatnyilag még nem tudják, hogy lesznek-e olyan iskolák, ahol létszámhiány miatt nem fognak osztályt indítani, ám az magyar tagozatot biztosan nem fog érinteni. „Tizenkettes létszám alatt csak külön engedéllyel lehet osztályt indítani" – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes, és hozzátette: a beiratkozások még korántsem zárultak le, hiszen épp a hivatalos határidő után kereste őt fel hét szülő aki még nem adta le a papírokat. „Senkit nem utasíthatunk el" – jelentette ki Kéry.
Nem csökken a 2013/2014-es tanévtől Szatmár megyében sem az előkészítő osztályok száma. Amint Szejke Otília, az elemi oktatásért felelős tanfelügyelőtől megtudtuk, bár a beiratkozásra megszabott határidő már lejárt, május 30-ig a tanfelügyelőségen még átveszik azok kérvényeit, akik elmulasztották időben benyújtani a papírokat. Ezek sorsáról egy megyei bizottság dönt majd. Amint a tanfelügyelő elmondta, vannak még helyek, több olyan induló első, illetve előkészítő osztályt tartanak nyilván, ahol nem érték el a maximális diáklétszámot. Szatmár megyében ősztől 153 előkészítő osztály indul, ebből 96 román, 53 magyar és 4 német tannyelvű lesz. A beiratkozások terén hasonló a helyzet Szilágy megyében is, lapunk érdeklődésére Rozs Rita Éva kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő elmondta: náluk sem csökken a magyar kisdiákok létszáma.
Felemás helyzet a Székelyföldön
Hargita megyében a tanfelügyelőség szerint sok iskolában az előre megszabott helyek számát növelni kellett. A gyerekeket be tudták íratni szüleik az iskolába, még ha nem is minden esetben abba a tanintézetbe, amelybe szerették volna. Bartolf Hedvig főtanfelügyelő elmondta, az április 2–22. között lezajlott első szakaszban Hargita megyében összesen 3181 gyereket írattak be az előkészítő osztályokba, a május 8–17. közti második beiratkozási időszakban további 62 jövendőbeli diákot – mondta el Waczel Ferenc, a megyei tanfelügyelőség munkatársa. A szaktanfelügyelő azt is közölte, a beiratkozás során 15 Hargita megyei tanintézetben is növelni kellett az előkészítő osztályok előre meghatározott 25 fős létszámát, Székelyudvarhelyen például egy kivételével az összes iskolában, de néhány vidéki tanintézetben is szükség volt erre.
Kovászna megyében viszont az iskolák által számba vett gyerekek 94,66 százalékát beírták az előkészítő osztályokba. Keresztély Irma főtanfelügyelőtől megtudtuk, eszerint a beiskolázási tervet nem valósították meg, így kevesebb osztály alakul, mint amennyire számítottak: a 106 önálló előkészítő osztályból 104 indulhat el, a 74 szimultán osztályból pedig 73. Elmondta továbbá, a statisztikák nem megbízhatók, például Háromszéken 2600 olyan gyerek szerepelt a statisztikai adatokban, aki ebben az évben tölti a hat évet, a népszámlálás eredményei szerint azonban 2300-an vannak, míg az iskolák 2190 hatéves gyereket számoltak össze. Közülük a két fordulóban 2073 iratkozott be előkészítő osztályba, 1457 kisdiák, vagyis 70,28 százalék magyar tagozatra, és 616 a román tannyelvű iskolákba.
Következetes brassói magyarok
Brassó megyében várhatóan három 17 vagy 18-as létszámú magyar osztály jön létre – mindhárom a megyeszékhelyen –, míg falvakon, ahol megcsappant a gyereklétszám, a 2-3 előkészítős magyar kisdiák szimultán osztályban tanul majd az elsősökkel és a második osztályosokkal. Szabó Mária Magdolna, a Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes érdeklődésünkre elmondta: Brassó megyére továbbra sem jellemző, hogy a magyar nemzetiségű gyerekeket román iskolába íratják. Mint mondta, valószínű előfordul, hogy a magyar gyereket román óvodába járatják, majd román tagozaton folytatja az iskolai tanulmányait, de azokat a kicsiket, akik magyar óvodába járnak, általában magyar iskolába íratják. Az előkészítő osztályokra a beiskolázási tervet nagy vonalakban teljesítették, Brassó városában egyetlen betervezett osztály nem alakulhat meg, mert mindössze nyolc gyerek jelentkezett, őket átirányítják más tanintézetekbe létrejövő magyar osztályokba.
Kolozs megyében is zökkenőmentesen zajlottak le a beiratkozások az előkészítő és első osztályokba – tudtuk meg Péter Tünde Kolozs megyei főanfelügyelő-helyettestől. Érdeklődésünkre elmondta, a tervezett számban indulnak el a magyar nyelvű előkészítő osztályok, az előzetes tervekhez képest mindössze annyi változott, hogy Kolozsváron az Emil Isac Gimnáziumban a tervezett magyar tagozat nem indul el, mert csak nyolc gyerek iratkozott be, őket várhatóan a Brassai Sámuel Gimnáziumba irányítják át. Ezzel együtt a magyar tannyelvű előkészítő osztályok száma nem csökken, mert a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban a tervezett kettő helyett három előkészítő osztály indul.
Sikeres az RMDSZ „diáktoborzója"
A magyar nyelvű oktatás népszerűsítése érdekében az RMDSZ az idén is elindította a Minden magyar gyermek számít nevű kampányát, és bár pontos adatokkal még nem tudnak szolgálni, a programért felelős oktatásügyi főtitkárhelyettes sikeresnek véli az akciót. Magyari Tivadar eddig pozitív visszajelzéseket kapott a szórványból. A Krónika érdeklődésére elmondta: amikor például két héttel ezelőtt Nagyszebenben járt, a helyi pedagógusok tájékoztatása szerint érezhetően nőtt a magyar oktatás iránti érdeklődés. A kampány során igyekeztek tudatosítani a szülőkben azt, hogy nem jár hátránnyal az anyanyelven való tanulás. „Beszterce-Naszód, Szilágy és Temes megyében érezhető a javulás, a többi helyről még nem kaptunk visszajelzést" – mondta Magyari. Tapasztalata szerint csupán a rendszerváltás után, a magyar tanintézetek, illetve osztályok gyarapodása miatt volt látványos növekedés a magyar iskolákba való beíratások számában, ezt leszámítva viszont az ötvenes évek elejétől mostanáig nem voltak nagy ingadozások.
Kötelezővé tennék az óvodát is
Remus Pricopie oktatásügyi miniszter az egyik hírtelevíziónak nyilatkozva jelentette be: egy-két éven belül Romániában kötelezővé válhat az óvodai oktatás is. „A tervek szerint a gyerekeket legkésőbb 5 éves korukig be kell íratni a nagycsoportba, így fel tudnak készülni a nulladik osztályra" – érvelt a tárcavezető. Pricopie rámutatott, több uniós tagállamban az óvodakötelességet négy éves kortól alkalmazzák. Mint ismert, az oktatási törvény jelenleg csak az iskolakötelesség korát szabályozza, ez pedig a hatodik életévet betöltött gyerekekre vonatkozik.
Krónika (Kolozsvár)

Kezdődik a vakáció
Zajlanak már a tanévzáró ünnepségek a tanintézetekben a szombaton kezdődő nyári vakáció előtt. A diákok számára szeptember 16-án kezdődik újra az oktatás.
Véget ér pénteken a 2012–2013-as tanév. Az óvodákban, iskolákban elkezdődtek a tanévzáró ünnepségek, van, ahol már szerdán elbúcsúztak nyár idejére a diákok az iskolától, átvették díjaikat a jól tanulók. Több iskolában, óvodában kirándulásokat szerveztek a tanév utolsó napjaira. A nyári vakáció szeptember 15-ig tart, az oktatás a következő tanévben szeptember 16-án kezdődik el – közölte Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője. Elmondta, a pedagógusok számára már szeptember 1-jén kezdetét veszi a következő tanév.
A főtanfelügyelő hasznos időtöltést kívánt azon diákoknak, akik gondtalanul tölthetik a vakációt. Rámutatott, nagyon sok hasznos tevékenységgel is ki lehet kapcsolódni a vakációban, például az olvasás, táborozás, a szülőknek való segítség, nagyobbaknak pedig a munkavállalás lehet ilyen. A vizsgák előtt álló nyolcadikosoknak a főtanfelügyelő sok sikert kívánt és azt, hogy jussanak be abba a középiskolába, amelybe leginkább szeretnének. Az érettségi folyamatába már belekezdett fiataloknak Bartolf Hedvig szintén sok sikert kívánt. „Az érettségi ma már egy nagyon komoly megmérettetés, amely komoly felkészülést igényel” – mondta. Akinek sikerül az érettségi, annak sikeres továbbtanulást, aki pedig nem érettségizik, vagy nem sikerül a vizsgája, annak azt kívánta a főtanfelügyelő, hogy találjon minél előbb komoly, hosszú távra szóló munkahelyet.
R. Kiss Edit
székelyhon.ro

Üresen maradnak az iskolapadok?
A pályatervezés hiányával és a sok bukóval, kimaradóval magyarázzák a szakemberek, hogy a kilencedik osztályos helyek jelentős hányada üresen maradt a magyar iskolákban.
A segesvári Eliade Eliade főgimnáziumba még 17 magyar diákot várnak
A számítógépes sorsolás kedden lezárult első szakaszának eredményei szerint sok tanintézetben egész osztályok kerülhetnek veszélybe, miután az induláshoz szükséges minimális, 15 fős létszámot sem sikerült biztosítani. Bihar megyében például több magyar osztályban sincs még meg a minimális létszám, nemcsak szakiskolák, gimnáziumok is diákhiánnyal küszködnek.
Amint Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Gimnáziumban például egyelőre úgy tűnik, nem tudják elindítani a harmadik közgazdasági szakot, a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban pedig a filológia osztályban hiányos a létszám. A megyeszékhely Andrei Şaguna Iskolacsoportjában a magyar nyelvű esztétika szak elindítását fenyegeti veszély, míg a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Iskolaközpontban épp az egyik fő szak, a mezőgazdaság iránt nincs kereslet.
A kevés jelentkező főleg annak tudható be, hogy a kilencedik osztályba való beiskolázási tervet az elmúlt tanév nyolcadik osztályosainak létszáma alapján alakították ki, csakhogy a tanulók közül többen megbuktak vagy egyszerűen nem jelentek meg a képességfelmérőn – magyarázta Kéry. Bihar megyében 143 magyar gyermek van hasonló helyzetben, akik sikeres pótvizsga esetén a beiratkozás harmadik szakaszában betölthetik a megmaradt szabad helyeket. Érdeklődésünkre elmondta, vannak olyan magyar fiatalok, akik az általános iskola után román nyelven folytatják tanulmányaikat, az erre vonatkozó statisztikát azonban még nem készítették el.
A főtanfelügyelő-helyettes jelezte, amennyiben a beiskolázás lezárása után is maradnak 15-ös létszám alatti osztályok, úgy azok csak külön minisztériumi engedéllyel műkődhetnek, de megoldást jelenthet az összevont osztályok indítása is. Különböző profil esetén ezt például úgy kell elképzelni, hogy az azonos tantárgyakat közösen oktatják majd a diákoknak, és csak a szaktantárgyakat tanulják külön. Kéry leszögezte, minderről majd az érintett diákok szüleivel is egyeztetnek, és közös megoldást találnak a helyzetre. Érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy amennyiben az idén nem tudják elindítani egyik vagy másik magyar osztályt, az a következő tanévben nem befolyásolja a kisebbségi oktatást, hiszen az osztálystruktúrákat ismételten a nyolcadik osztályosok létszáma alapján alakítják majd ki.
Szórványban nagyobb a baj
Több magyar osztály indulását fenyegeti veszély Kolozs megyében is, az adatok azonban nem véglegesek, hiszen ötven gyerek pótvizsgázik ősszel, akikkel egy-egy osztályban még feltelhet a létszám – tudtuk meg Péter Tünde Kolozs megyei tanfelügyelő-helyettestől. Elmondta, Kolozsváron egy osztály van veszélyben, de gondok vannak Désen, Tordán, Szamosújváron és Válaszúton is. Utóbbi településen 24 hely maradt betöltetlenül a 29-ből, a kolozsvári Transilvania Szakközépiskolában 15, a dési Andrei Mureşanu Gimnáziumba 12, a szamosújvári Ana Ipătescu Gimnáziumba 18 magyar diák jelentkezését várják.
Bánffyhunyadon a helyi szakközépiskola turizmus profilú osztályának kérdéses az elindítása, miután 19 hely betöltetlen maradt, de a Jósika Miklós Gimnáziumba is várnak még jelentkezőket, mezőgazdasági szakon például 19 hely maradt üresen. Péter Tünde elmondta, bár az 50 pótvizsgázó diák beiskolázásával javul majd a helyzet, így sem tudják valamenynyi osztályt elindítani.
Több helyen került veszélybe a magyar oktatás Maros megyében is, ahol 259 magyar tannyelvű hely maradt betöltetlenül. „Az alacsony létszám miatt több magyar osztály léte is veszélybe került, mivel tizenöt fő alatt a törvény értelmében nem lehet osztályt fenntartani. Ez Marosvásárhelyen is gond, megszűnhet a magyar kilencedik osztály a faipari líceumban, de még nagyobb a veszély a szórványvidéken, például Szászrégenben és Segesváron, ahol a kevés jelentkező miatt, ha megszűnnek a magyar tannyelvű osztályok, nincs ahová áthelyezni a diákokat" – nyilatkozta Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes. A minisztérium felvételi honlapján közzétett adatok szerint a segesvári Mircea Eliade Főgimnázium matematika-informatika osztályába 17 hely maradt betöltetlen, akárcsak a szovátai Domokos Kázmér társadalomtudományok profilú osztályában.
Nem számoltak a bukókkal
Hargita megyében mintegy 600 hely maradt üresen az első beiskolázási szakasz lezárultával, jóval több, mint az előző években – jelentette ki tegnap Bartolf Hedvig. A főtanfelügyelő szerint ez többek között azzal magyarázható, hogy az osztályokat eredetileg 28 fősre tervezték, a szaktárca azonban utólag 29-re módosította a létszámot.
Az első szakasz lezárultával elsősorban a szakiskolákban és vidéken maradtak betöltetlen helyek, a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola bőr- és textilipari osztályában 23, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Szakközépiskola mechanika osztályában 25, a szentegyházi Gábor Áron Gimnázium természettudományi osztályában 20 üres hely maradt. 23 helyet kell betölteni a székelykeresztúri Zelyk Domokos Szakközépiskola fafeldolgozó osztályában, 36-ot a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola mechanika osztályában, 31-et a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola mezőgazdasági osztályában, 18-at a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium természettudomány osztályában. Hargita megyében 2876 diák fejezte be a nyolcadik osztályt, míg 270-en megbuktak.
A bukók és az iskolát elhagyók miatt nem sikerült megvalósítani a beiskolázási tervet Kovászna megyében, jelentette ki Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. Mint lapunknak elmondta, tavaly 1980 diák kezdte el a 8. osztályt, azonban közülük csupán mintegy 1500 iratkozott be felvételire, a többi megbukott, vagy abbahagyta tanulmányait.
„Tizenkét osztálynyi gyereknek nem volt jogosultsága beiratkozni 9. osztályba" – jelentette ki a Krónikának Keresztély Irma, rámutatva, amennyiben a nyolcadikosok számát veszik alapul, akárcsak a beiskolázási tervnél, akkor csupán a diákok 75 százaléka jutott be 9. osztályba, azonban ha a képességvizsgán átmentek arányát nézzük, 90 százalékukat sikerült beiskolázni. A főtanfelügyelő rámutatott, az említett okok miatt egyetlen évben sem sikerült száz százalékban megvalósítani a beiskolázási tervet, tavaly például két osztályt nem sikerült elindítani a tervezettből, és idén valószínűleg nagyobb lesz ez a szám. Rámutatott, a gimnáziumokban a művészeti és felekezeti osztályokban van hiány, míg a szakközépiskolák, szakiskolák esetében tömegesen maradtak távol a nyolcadikot végzettek.
Kérdésünkre Kerestély Irma arra is kitért, hogy a távolmaradás okai között szerepelhet az is, hogy Romániában a pályaválasztás felmérése még gyerekcipőben jár, egyelőre csak kísérletek vannak rá. Bár Kovászna megyében évente kétszer megpróbálják felmérni, hogy a hetedikes-nyolcadikos diákok milyen szakirányt választanának, ezt teljes mértékben még nem sikerült megvalósítani. Mint mondta, a tapasztalatok alapján nő az igény az elméleti oktatás, illetve csökken a szakiskolák iránt, utóbbi ugyanis nem tudja azt nyújtani, amit elvárnak tőle. Rámutatott, a törvény szerint az iskoláknak csak akkreditált szakokat szabad indítani, melyek esetében képzett oktatókkal rendelkeznek, emiatt megtörténhet, hogy nem találkozik a munkapiaci kínálat és kereslet.
Király: fel kell mérni a közösség igényét
A kínálat és kereslet közötti eltérésben látja az okot Király András oktatási államtitkár is, akit elmondása szerint meglepett, hogy az erdélyi magyar iskolák „diákok nélkül maradtak". „Nem tudom mivel magyarázni, hogy az iskolák számításai ennyire ne találkozzék a gyerekek-szülők igényeivel" – nyilatkozta a Krónikának az illetékes, aki szerint alaposan ki kell elemezni a helyzetet. Az államtitkár azon reményének adott hangot, hogy a második és harmadik beiskolázási szakaszt követően javul a helyzet, ráadásul, mint rámutatott, a kisebbségi oktatás esetében a minisztérium 15 fő alatti osztályokat is jóváhagyhat, amire az elmúlt években számtalan példa volt már.
Király András azonban úgy vélte, a jelenlegi helyzet szerint egyértelműen hiba van a rendszerben, „a hivatalos elképzelés nem találkozott a közösségi elképzeléssel". Rámutatott, érdekes módon épp a szórványban bizonyult példaértékűnek a beiskolázás, ami elmondása szerint a magyar közösségre nehezedő nagyobb nyomással is magyarázható. Példaként Arad megyét említette, ahol a megyeszékhelyen található Csíki Gergely Főgimnáziumban úgy tűnik, megtelik a tervezett négy kilencedik osztály. Hunyad megyében, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban is jó a helyzet, de Temes megyében sincsenek gondok, mesélte az államtitkár, aki szerint ez azzal magyarázható, hogy kisebb magyar közösség esetén jobban fel lehet mérni az igényeket. Úgy vélte, a jelenlegi helyzet is azt bizonyítja, hogy a teljes magyar közösségnek, pedagógusoknak, szülőknek, civil szervezeteknek és politikai pártoknak, érdekvédelmi szervezeteknek közösen kell részt venniük a magyar oktatás alakításában. Krónika
Létrejött a külhoni oktatási tanács
Külhoni Magyar Oktatási Tanács (KMOT) segíti majd a határon túli magyarok anyanyelvi oktatását – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg. A KMOT-ot azért hozták létre, hogy segítse a határon túli magyarság anyanyelvű iskolahálózatának és intézményrendszerének építését, megerősítését és megtartását. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények integrálódjanak az egyetemes magyar oktatási rendszerbe, az egységes Kárpát-medencei oktatási térbe. Az új szakmai tanácsadó testület a köznevelési államtitkárt és az általa irányított szervezeti egységeket segíti a külhoniakat érintő ügyekben. Javaslattevő, előkészítő, valamint véleményező és értékelő feladatokat is végez majd. Részt vesz továbbá a határon túli anyanyelvű képzés stratégiájának kialakításában is.
100 ezer tankönyv Szászéktól
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) közreműködésével a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) mintegy 100 ezer tankönyve jut el a határon túli, magyar nyelven oktató szak- és felnőttképzési intézményekbe. Szász Jenő, az NSKI elnöke közölte: a tavaly létrehozott kutatóintézet kiemelt feladata, hogy erősítse a Kárpát-medencei szemléletet, ezért az NSKI több minisztériummal is szakpolitikai partnerségi megállapodásra törekszik. Elmondta, hogy a tankönyvek a 2013/2014-es tanévben jutnak el Erdélybe, a Felvidékre, Kárpátaljára és a Délvidékre.
Krónika (Kolozsvár)

Kinevezések: maradhatnak a magyar iskolaigazgatók?
Idén sem tartanak az iskolaigazgatók számára versenyvizsgát, tehát akár az előző évben, egy évre szóló kinevezés útján döntenek az oktatási intézmények vezetőinek személyéről. Szatmár és Maros megyében is politikai egyeztetéssel sikerült megoldani, hogy magyar intézményvezetők kerüljenek olyan iskolák élére, ahol amúgy a törvény szavatolná a jelenlétüket.
Az iskolák igényeit, javaslatait a megyei tanfelügyelőségek összesítették, majd jóváhagyásra felküldték az oktatási tárcához. A minisztérium hivatalos válasza a napokban várható.
Politikai egyeztetésre volt szükség
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a maszol.ro kérdésére elmondta, a törvény kötelezővé teszi, hogy azokban az oktatási intézményekben, ahol kétnyelvű a tanítás, magyar vezető is legyen. Ezt Maros megyében többnyire sikerült is megvalósítani, kivétel a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium, ahol annak ellenére, hogy magyar nyelvű osztályok is működnek, „valamilyen okból kifolyólag” néhány éve nincs magyar aligazgató. Politikai nyomásra ez szeptembertől változni fog, körvonalazódik az is, hogy ki fogja elvállalni ezt a feladatot.
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk, Maros megyében nagy változások nem lesznek, többnyire ugyanazok maradnak az intézményvezetők, akik eddig voltak. Illés hozzátette, hogy a segesvári gimnázium igazgatóhelyettesi tisztségénél lesz változás, illetve Marosvásárhelyen a Református Kollégium igazgatójánál – ez utóbbi pedagógus személyes okokból kérte felmentését.
Bár politikai egyeztetésre volt szükség Szatmár megyében is, egyelőre úgy tűnik, nem lesznek számottevő változások a magyar iskolaigazgatók, aligazgatók személyét illetően Szász Piroska helyettes főtanfelügyelő szerint. A politikai egyeztetésekről optimistán nyilatkozott Pataki Csaba megyei, valamint Kereskényi Gábor szatmárnémeti RMDSZ-elnök, azonban mindjketten megjegyezték: nincs még végleges döntés. „Úgy vélem, a magyar közösségek ez irányú igényeit 90 százalékban sikerül kielégítenünk” — mondta Kereskényi. Pataki pedig úgy nyilatkozott, hogy annyit kértek a hatalmon levő pártok képviselőitől: tartsák szem előtt a tanügyi törvényben is szereplő etnikai arányosság elvét a kinevezések során.
Székelyföldön és Kalotaszegen nem lesz gond
Augusztus végén valamennyi háromszéki iskola igazgatójának is lejár a mandátuma. A Kovászna megyei tanfelügyelőség a legtöbb tanintézmény élére az eddigi igazgatók ideiglenes kinevezését javasolja a szaktárcának, de lesznek olyan iskolák, ahol új igazgatócserére kerül sor, mivel az eddigi vezetés nem bizonyult hatékonynak, tájékoztatott Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő.
Az ideiglenes kinevezések legtöbb egy évre szólnak, hacsak időközben a szaktárca meg nem szervezi a versenyvizsgákat, mondta a főtanfelügyelő. Hozzátette: azokban az iskolákban, ahol nem voltak gondok, az eddigi igazgatók mandátumának meghosszabbítását javasolják.
Vannak azonban kivételek, hiszen az oktatási minisztérium alkalmazza az új tanügyi törvényt, amely szerint az lehet igazgató, akinek van ilyen irányú képesítése, illetve végleges tanári állása van. Ez gondot jelent több vidéki tanintézményben, ahol tanítók voltak az igazgatók, és eddig néhány órát oktattak a gimnáziumi osztályokban. Idéntől azonban a tanítóknak vissza kell térniük elemi osztályos katedráikhoz, és emellett a vezetői pótlékért kellene ellátniuk az intézmény igazgatását is. Ezt a tanítók többsége nem vállalta, hiszen az elemi osztályos gyerekek tanítása egész embert igényel, szerintük ezzel összeegyeztethetetlen az igazgatói tevékenység. Ezekben az iskolákban a Kovászna megyei tanfelügyelőség jelenleg keresi az igazgatójelölteket.
A "hajpántbotrányos" iskolában indokolt az igazgatócsere. A Háromszék értesülései szerint a trikolórbotrányként elhíresült márciusi események miatt a megyei tanfelügyelőség leváltja a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum igazgatóját és két aligazgatóját. Az indoklás szerint a háromtagú csapat nem kezelte megfelelően az incidenst. Az évi értékelés alapján Háromszék több iskolájában lesz igazgatóváltás, Kovásznán ellenben valóban a márciusi események következtében nem hosszabbítják meg Simon István igazgató és a két aligazgató ideiglenes kinevezését – erősítette meg a főtanfelügyelő. Keresztély Irma leszögezte: „Az ellenőrzés során kiderült, a márciusi incidens amiatt fajult el, mert az iskola vezetősége nem kezelte megfelelően a helyzetet”. Az új igazgató személyéről egyeztettek Kovászna polgármesterével is, kiválasztották a két aligazgatót is, egy magyar és egy román ajkút, ám a neveket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, a kinevezések szeptember 1-től érvényesek.
Háromszéken 344 tanintézmény működik, mindegyikük vezetőjének lejár a mandátuma, már egyetlen egy sem marad, aki versenyvizsgával szerezte meg a kinevezését.
Hargita megye tanintézményeiben már kinevezték az iskolaigazgatókat a 2013/2014-es tanévre, jelentős változás itt sem történt. Az intézményvezetők 98 százaléka változatlanul a következő tanévben is betölti vezetői tisztségét – tudtuk meg Bartolf Hedvigtől, Hargita megye főtanfelügyelőjétől. Az elkövetkező időszakban várható miniszteri rendelet megjelenését követően az új tanév kezdetéig az aligazgatókat is kinevezik.
Nem lesz gond Kolozs megyében sem az iskolaigazgatók kinevezésénél. Ahol igazgatócsere történt, a tanfelügyelőség lekérte az iskoláktól a javaslatokat, vezetőtanácsi ülésen megbeszélték és helyi szinten jóváhagyták a kéréseket. A minisztériumi jóváhagyásnak a napokban kell érkeznie. „Vélhetően nem lesznek meglepetések, eddig soha nem voltak, de amíg nem látjuk, mi sem mondhatunk semmi biztosat” – mondta el a maszol.ro-nak Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Az elmúlt napokban a tanügyminisztérium képviselői elmondták, hogy az elkövetkező hetekben várható a miniszteri rendelet, amelynek normái alapján ki lehet majd nevezni az aligazgatókat is azokban a tanintézményekben, ahol a tanulólétszám ezt indokolja.
A.E., K. Zs., P. K., T. A.
Maszol.ro

„Levizsgáztak" a pótérettségizők
Csupán az idei pótérettségire jelentkező végzősök 20,36 százalékának sikerült átmenő jegyet szereznie az oktatási minisztérium óvások előtti adatai szerint. Az illetékeseket nem lepték meg a gyenge eredmények, lapunknak úgy nyilatkoztak, várható volt, hogy a nyáron megbukottaknak nem sikerül megfelelően felkészülni az őszi megmérettetésre.
A pótérettségire jelentkezett 72.462 végző közül 14.751 kaphat diplomát, többségük hatosnál nagyobb jegyet szerzett, tízest azonban senki sem érdemelt. Több mint 300 végzőst ki kellett zárni puskázás miatt. Országos szinten Arad megyében volt a legnagyobb az átmenési arány, itt a vizsgázók 35,9 százaléka vette sikeresen az akadályt, míg Ilfov megyében csupán 9,8 százalékuk szerzett diplomát.
Az idei pótérettségi eredményei a tavalyinál is gyengébbek, akkor a vizsgázók 25,49 százaléka érdemelte ki az érettségi oklevelet. Az óvásokat ma és holnap bírálják el a vizsgabizottságok, a végleges eredményeket szeptember 5-én függesztik ki.
Reálisak az eredmények
„Ezek a reális eredmények. Túl rövid volt az idő, két hónap alatt nem lehet négyévnyi tananyagot megtanulni. Azoknak segíthetett a pótvizsga, akiknek csak kisebb hiányosságokat kellett pótolniuk, vagy valamilyen ok miatt hiányoztak a nyári vizsgáról" – értékelte a Krónikának az idei eredményeket Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes.
A partiumi megyében a tavalyihoz képest idén gyengébb volt a sikeresen pótérettségizők aránya, a részvevők 24,25 százaléka vizsgázott sikerrel, miközben 2012-ben ez az arány 30 százalék körüli volt. A mintegy 2400 pótérettségiző eredményeit iskolákra lebontva még nem tették közzé, azonban az érmihályfalvi mezőgazdasági kollégium vagy a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium végzőseinek többsége második nekifutásra is megbukott.
Szatmár megyében az országos átlaghoz hasonló eredmények születtek a pótérettségin: a vizsgázók 21 százaléka ment át. Szász Piroska helyettes főtanfelügyelő lapunk érdeklődésére elmondta: nincs meglepve az eredmények láttán, hisz előre borítékolható volt, hogy aki nem ment át nyáron, nehezen tudja behozni a lemaradást. „Ez mentalitás kérdése, sajnos, sokan nem veszik komolyan az érettségit – fejtette ki. – Aki négy éven át folyamatosan dolgozott, tanult, annak sikerült a záróvizsga, aki nem igyekezett, annak nem".
Szász Piroska szerint nem kellene erőltetni az érettségit olyanok esetén, akik nem akarnak tanulni – előttük ott a lehetőség, hogy szakiskolát végezzenek. Az eredmények kapcsán hozzátette: csalóka a 20 százalék körüli átlag, mivel a szakközépiskolák nagyon gyenge eredményei rontják a statisztikát, a gimnáziumokban ugyanis kimondottan jól szerepeltek az idei tizenkettedikesek.
Nem szerencsejáték
Kovászna és Hargita megyékben meghaladta a 25 százalékot a sikeresen pótérettségizők aránya, utóbbi megyében a tavalyhoz képest sikerült 3 százalékpontnyit javítani. Bertolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő is úgy vélekedett, hogy az eredmények a valós helyzetet, a diákok reális tudását tükrözik. Elmondta, a pótérettségin általában nem várnak csodát, hiszen erre azok a diákok iratkoznak be, akik nyáron már elbuktak, vagy pótvizsgáztak.
„A diákoknak meg kell érteniük, hogy ez nem szerencsejáték, nem május-júniusban kell felébredni, hogy következik az érettségi, már kilencedik osztálytól következetesen készülni kell rá. Sok a tananyag, nem könnyű a vizsga, nem is várunk el mindenkitől maximális teljesítményt, azonban egy kis szorgalommal meg lehet szerezni az érettségi oklevelet" – vélekedik Bertolf Hedvig.
A főtanfelügyelő arra bíztatja a sikertelenül vizsgázókat, hogy iratkozzanak be posztlíceumba, keressenek szakmát, vagy készüljenek fel megfelelően a jövőre tartandó megmérettetésre. Hargita megyében 1195-en végzős jelent meg az őszi érettségin, közülük 309-en szerezték meg az érettségi oklevelet, 25,86 százalék.
Román nyelv és irodalomból voltak a leggyengébbek az eredmények, csupán 48,75 százalék kapott átmenő jegyet, míg matematikából 62,55 százalék, a többi tantárgyból 90 százalék feletti volt az átmenési arány. Bár tantárgyanként elérték az átmenőt, a gyenge osztályzatok miatt a vizsgázók többsége nem érte el az érettségi oklevél megszerzéséhez szükséges hatos általánost.
Kovászna megyében a fellebbezések előtt a pótérettségizők 25,45 század százaléka kapott átmenő jegyet, tájékoztatott Farkas Csaba, a pótérettségi lebonyolításával megbízott tanfelügyelő. A székelyföldi megyében a sepsiszentgyörgyi Constantin Brâncuşi Gimnázium végzősei szerepeltek a leggyengébben, a 49 végzős közül csupán hárman vizsgáztak sikeresen, az átmenési arány 7,32 százalékos volt. A háromszéki pótérettségizők zöme, 352 végzős román nyelv és irodalomból bukott meg, a másik nehéznek bizonyuló tantárgy a matematika volt, ebből 223-an nem szerezték meg az átmenő jegyet.
Gyenge eredmények születtek a többi erdélyi megyében is, az óvások elbírálása előtt Maros megyében a pótérettségin részt vett végzősök 22,26 százaléka vizsgázott sikeresen. Ştefan Someşan megyei főtanfelügyelő jónak ítélte az eredményeket, mint rámutatott, egyetlen olyan iskola sem volt, ahol valaki ne szerezte volna meg az átmenő jegyet. Követendő példaként a marosvásárhelyi Református Kollégiumot említette, ahol száz százalékos volt az átmenési arány.
Szilágy megyében az országos átlagnál nagyobb, 25,56 százalékos volt az átmenési arány, míg Temes megyében a tavalyi 24 százalékos arányon is sikerült javítani, idén a pótérettségizők 27 százaléka vizsgázott sikeresen. Azonban a bánsági megyében három olyan vidéki iskola is volt, ahol senkinek nem sikerült megszereznie az átmenő jegyet.
Câmpeanu: nem használ a diploma
Nem használ semmire a „diplomavadászat", jelentette ki Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági szervezetének hétvégi nyári egyetemén arra buzdítva a fiatalokat, hogy az oklevelek halmozása helyett összpontosítsanak a szakmai gyakorlatra. A tárcavezető arra kérte a fiatalokat, hogy „ne tömjék tele táskájukat egyetemi és magiszteri diplomákkal", hiszen ez nem használ semmire, helyette inkább próbálják meg gyakorlatban elmélyíteni az iskolapadban szerzett ismereteiket. Rámutatott, Romániában számos iparágban hiányzik a szakképzett munkaerő, miközben a humán területeken a túljelentkezés miatt romlott az oktatás színvonala.
A tárcavezető a konstancai rendezvényen kérdésre válaszolva elmondta, amennyiben a szakmai gyakorlat lejártakor lenne képességvizsga, akkor ez beszámítana a ledolgozott munkaidőbe. Rámutatott, jelenleg az egyetemisták csupán bizonylatok után szaladgálnak, igazolandó, hogy részt vettek a szakmai gyakorlaton, ezt azonban egyetlen alkalmazó sem fogja elismerni, hiába garantálná jogszabály.
Krónika (Kolozsvár)

Kevesebb a diák
Folytatódik az előző évek tendenciája Hargita megyében, tovább csökkent az óvodákba, iskolákba járók száma. A jelenlegi tanév folyamán több mint egy százalékkal kevesebben tanulnak a tanintézetekben mint egy évvel korábban. Ez több száz diákot jelent.
Több mint tízezer diák jár a városi középiskolákba. Összességében évről évre több százzal csökken a tanulók száma
Tovább csökken a diákok száma, ebben a tanévben 1,3 százalékkal kevesebben járnak a megyebeli tanintézetekbe, mint az előző tanévben – közölte szerdán Csíkszeredában sajtótájékoztatón Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője. Rámutatott, évről évre egy százalék körüli a csökkenés.
54 ezer alatt az összlétszám
A tanfelügyelőség adatai szerint a megyében az elmúlt években folyamatos volt a gyereklétszám csökkenése. A 2008-2009-es tanévben még 57 641 óvodás és iskolás járt a megye tanintézményeibe, ez a szám azonban a jelenlegi tanévre 54 ezer alá csökkent: idén 53 911 óvodás és diák jár óvodába, iskolába a megyében a tanfelügyelőség adatai szerint. A 2008-2009-es tanévtől ez 3730 fős csökkenést jelent, az osztályok létszámát tekintve pedig 344-gyel kevesebb indult most, mint a 2008-2009-esben. A megyebeli diákok 84 százaléka tanul magyar nyelven.
Többen tanulnak városon
Városon több a diák, mint vidéken, a városbeli óvodákban és iskolákban 29 342-en tanulnak, a vidéki tanintézetekbe pedig 24 000 óvodás és iskolás van beírva. Ha oktatási szintenként nézzük a létszámokat, kiderül, hogy az óvodai és általános iskolai oktatásban vidéken többen vesznek részt, az arány a középiskolákban, szakiskolákban fordul meg. A vidéki óvodákban 5681-en tanulnak, a városi óvodákba pedig 4543 gyerek van beíratva. Az elemi osztályokba vidéken 9214 gyerek, városon 7212 gyerek jár, felső tagozaton vidéken 7348-an, városon 5701-en tanulnak.
A középiskolák többsége városon van, ezért ezen oktatási forma keretében 10 408 diák jár városi és mindössze 1585 diák vidéki középiskolákba. A szakoktatásban városon 663-an, vidéken 97-en vesznek részt. Bartolf Hedvig szerint, minden évben drukkolnak, hogy teljenek be a szakiskolai helyek, az pedig, hogy ilyen kevesen járnak ezen osztályokba, meglátása szerint a szülők és a környezet befolyásának is köszönhető – van, amikor a diák menne szakiskolába, de a szülők veszik rá, hogy próbáljon meg mégis érettségizni.
A középiskola utáni posztliceális képzésben a megyében 890-en vesznek részt.
Nehéz tervezni
A gyermeklétszám csökkenése a beiskolázási terv megvalósulásán is meglátszik. Bartolf Hedvig úgy értékelte, a létrejött osztályok száma összességében közel áll ahhoz, amit terveztek. A tervezett kilencedik osztályok közül például három nem indult el, az esti oktatásba tervezett hat osztály közül viszont jelentkező híján csak kettő telt be. A szakoktatásban a 25 tervezett osztály közül 21 indult el, ezek is alacsony létszámmal. A második esély elnevezésű oktatási forma keretében túljelentkezés van, a 145 tervezett helyre 160 felnőtt iratkozott be, aki pótolni szeretné általános iskolai tanulmányait. A sportiskolákban minden hely betelt, és a speciális oktatásba a tervezettnél többen iratkoztak be. Nagyobb volt az igény a művészeti oktatásban is annál, amit terveztek, ezen oktatási forma költséges volta miatt azonban az oktatási tárca nem engedélyezett több helyet.
A pedagógusok többsége nő
A kevesebb gyerek és osztály kevesebb foglalkoztatható pedagógust is jelent, ebben a tanévben azonban senkit sem kellett elbocsátani az állásából emiatt. Amint Bartolf Hedvig közölte, kevesebb nyugdíjas dolgozik be, illetve az óraadók számának csökkentésével meg lehetett oldani a helyzetet.
Bartolf Hedvig: kevesen használják ki a szakoktatás lehetőségét
A tanfelügyelőség összesítése szerint ebben a tanévben 4640 pedagógus dolgozik a megyebeli tanintézetekben, közülük 4230-an egy tanintézetben. A több helyen oktatók között egy olyan személy is van – unitárius vallásoktató –, aki öt iskolába jár be tanítani. A pedagógusok közül 3562 személynek van katedrára szóló kinevezése. Nyugdíjasként 132-en dolgoznak be, legtöbben magyar nyelv és irodalmat, matematikát, illetve román nyelv és irodalmat tanítanak. Óraadóként 162 személy dolgozik, ők többnyire szaktantárgyakat oktatnak. Kilencven pedagógus dolgozik megfelelő szakképzettség nélkül, közülük 32 személynek van felsőfokú végzettsége.
Amint Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség humán erőforrásért felelős tanfelügyelője elmondta, a megyebeli pedagógusok túlnyomó része nő, 23 százalékot tesz ki a férfiak aránya. Óvópedagógusként négy férfi dolgozik, tanítóként pedig hetvenhét. A pedagógusi ranglétrán felfelé haladva kiegyenlítődik a nemek aránya, az igazgatók majdnem fele férfi – mutatott rá a tanfelügyelő.
Több az összevont osztály
A csökkenő gyermeklétszám következménye az is, hogy ebben a tanévben több az összevont osztály a megyében. Az előző tanévben elemiben 173, felső tagozaton 38 összevont osztály működött, jelenleg pedig elemiben 192, felső tagozaton 41 azok száma. Az elemi összevont osztályokban összesen 2690-en tanulnak a megyében, ez átlagosan 14 fős osztályokat jelent. A 41 felső tagozaton összevont osztályba 508 diák jár. Elemiben azért magasabb az összevontan működő osztályok száma, mert egyrészt nem akarják kitenni a kisdiákokat az ingázás fáradalmainak, másrészt pedig a közösségek is ragaszkodnak legalább az elemi iskola megmaradásához az elszigetelt vagy kiöregedő településeken – magyarázták el a tanfelügyelőségen.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro

Répás: az általános iskolásokon a sor
Szükség van a közös cselekvésre az oktatásban – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna szombaton Csíkszeredában, Az anyanyelv oktatása és a játék szerepe kisiskoláskorban című konferencián.
A magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára gondolatának alátámasztására a romániai magyar oktatás két aktuális problémáját, a magyar pedagógusok által írt tankönyvek megjelentetési lehetőségének beszűkülését és a gyereklétszám csökkenését említette példaként.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett konferencia és képzés apropóját az adta, hogy zárómozzanatához érkezett a 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve program. Ezt a KIM hirdette meg és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. finanszírozásával a Magyarország határain kívüli magyar nyelvű oktatás kiteljesítését, a hagyományápolást, az intézményrendszer erősítését, közösségépítést, a pedagógusok képzését tűzte ki célul.
Ennek keretében megszólították a szülőket, akiknek azt hangsúlyozták, hogy miért fontos gyermekük számára az anyanyelvű oktatás, mesélte Répás Zsuzsanna. Találkoztak a helyi közösségekkel, de az iskolák köré szerveződő közösségeket is igyekeztek megszólítani, például a gyermekorvosoknak is szerveztek találkozót. A pedagógusok számára továbbképzéseket tartottak, a gyerekek számára internetes versenyt szerveztek, és 1008 erdélyi magyar tanintézetbe eljuttatták Gárdonyi Géza Egérvadászat című mesekönyvét.
Ahogy a határon kívüli óvodások éve keretében, idén is módszertani csomagot állítottak össze a pedagógusok munkájának segítésére, amely a differenciált oktatással, a tehetséggondozással, az óvoda és iskola közötti átmenettel, a művészeti oktatással foglalkozik. Ezt az RMPSZ ajánlatára az Erdélyi Tankönyvtanács gondozásában az Ábel Kiadó által megjelentetett további három módszertani könyvből és segédanyagból álló csomag egészíti ki.
A módszertani csomagokból, amelyek a tervek szerint év végéig minden iskolába el fognak jutni, kettőt Répás Zsuzsanna jelképesen átadott szombaton Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelőnek és Kiss Imre RMPSZ-alelnöknek. A helyettes államtitkár leszögezte, folytatni kívánják a megkezdett munkát, jövőben az általános iskolák felső tagozataiba járó diákokra koncentrálnak.
Az Apáczai Csere János Pedagógusházban vasárnap véget ért konferencián a pedagógusok többek között a magyarságismeret oktatásának szükségességéről, a szövegértés fejlesztési lehetőségeiről, az élményszerű olvasásról, a drámapedagógiáról hallgathattak előadásokat.
R. Kiss Edit
Krónika (Kolozsvár)

Elkerülhetetlen karcsúsítás
Zsúfolásig megtelt szerdán Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusház nagyterme, ahol a költség- és személyzetcsökkentés végrehajtását szükségessé tévő helyzetről tájékoztatta a Hargita megyei tanintézetek vezetőit a tanfelügyelőség.
Az óvoda- és iskolaigazgatók számára Csukás Levente, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség gazdasági igazgatója vázolta a bérek költségvetési fedezetével kapcsolatos problémát. Hargita megye túllépte a számára idénre megállapított keretet, és bár erre az évre kiutalta a kormány a fizetésekre és egyes, bíróság által a pedagógusoknak megítélt összegekre a pénzt, jövőre szűkebb keretbe kell beleférni, ez pedig költség- és személyzetcsökkentéssel jár. Csukás Levente hozzátette, az eddigi személyzetcsökkentések során próbáltak mindig minimális leépítéseket eszközölni, ezt azonban már nem lehet folytatni.
Ismertette, például a kisegítő személyzet létszámát illetően tenni kell valamit, Hargita megyében ugyanis 1912 személy dolgozik ilyen státusban a tanintézetekben, az országos átlag pedig a megyékre 1290, ami azt jelenti, hogy több mint hatszáz állással van több ennél Hargita megyében. Az igazgató szerint ugyanakkor a pedagógiai állások magas száma miatt is gondok vannak, ami az alacsony osztálylétszámok következménye. Hargita megyében 19,8 az átlagos gyereklétszám egy osztályra, az országos átlag pedig 21,5 gyerek, ami kétszáz osztállyal jelent kevesebbet annál, mint amennyiből nálunk épül fel a rendszer – mutatta be a gazdasági igazgató. Csukás Levente korábbi nyilatkozata szerint a személyzeti kiadásokból mintegy nyolc százalékot, több mint 13 millió lejt kell lefaragjanak jövőre.
Különleges helyzet, alacsony fejkvóta
Közismert, hogy a fejkvóta alapú finanszírozás nem fedezi teljesen a kisebbségi oktatás biztosítása által keletkező többletköltségeket. Erre a szerdai találkozón jelen lévő Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezet udvarhelyszéki megbízottja is rámutatott. Mint mondta, Hargita megye a kisebbségi oktatás miatt speciális helyzetben van, erre pedig az oktatási tárcánál nincsenek tekintettel, nem lehet azonos szabályokat alkalmazni Hargita és például Gorj megyének. Csukás Levente egyetértett a megállapítással, amint azonban elmondta, az érvényben lévő szabályokkal kell dolgozniuk, és ezek szerint csökkentést kell eszközölni.
A jelen lévő igazgatók szerint egyébként a kisegítő személyzet létszáma már most sem elegendő, kevés például a dada, a korábbi leépítések révén nincsenek például kazánfűtők, és kevés a takarító is. Amint egyik iskolavezető rámutatott, a pénzhiány miatt a kisegítő személyzetben dolgozók olyan munkákat is el kell végezzenek, ami nem tartozik a munkakörükbe.
Már csütörtökön döntések várhatók
A szerdai helyzetismertetés célja az volt, hogy ennek súlyosságával mindenki legyen tisztában, és minél hamarabb lehessen intézkedni, azaz kiadásokat csökkenteni. Egyes döntések már csütörtökön megszülethetnek, a tanfelügyelőség vezetőtanácsi ülésén. Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője érdeklődésünkre közölte, vannak konkrét terveik a költségcsökkentésre, ezek egy része azonban csak a következő tanévtől vezethető be. Megszüntetnék például az ideiglenes szerződéseket, főként a nyugdíjas bedolgozók esetében – mutatott rá a főtanfelügyelő. Kifejette, úgy gondolják, hogy ha valakinek van már nyugdíja, akkor annak kevésbé fájdalmas lemondani az állásáról, mint annak, akinek ez az egyetlen jövedelme. Másik tervezett intézkedés például az opcionális tantárgyak óraszámának csökkentése, spórlást várnak attól, ha ezen órákból a lehető legkevesebbet tartják meg.
Iskola-összevonásokra is szükség lehet
Egyes településeken át kell gondolni az iskolahálózat működését is, karcsúsítani kell a rendszert, növelni kell az osztálylétszámokat – jelentette ki Bartolf Hedvig. A főtanfelügyelő közölte, van olyan tanintézet, ahol nincs meg az önálló jogi személyiség fenntartásához szükséges háromszázas gyereklétszám, ezeket szabály szerint össze kell vonni, ami az adminisztratív személyzet, vezetőség, kisegítő személyzet létszámának csökkenésével jár. A túllépés ellenére idén mindenki megkapja a béreket, de jövőre senki sem tudja ezt garantálni – szögezte le Bartolf Hedvig. Hozzátette, tenni kell idejében annak érdekében, hogy jövő novemberben ne fogyjon el egy iskola bérfedezete sem. „Úgy gondoljuk, hogy egy kicsit mindenütt lehet még spórolni. Úgy szeretnénk megoldani, hogy ez a folyamat törvényes, emberséges legyen, és költségcsökkentés is megvalósuljon” – összegezte a főtanfelügyelő.
Székelyhon.ro