Máj. 20-án pünkösdi igehirdetésében Tőkés László püspök Temesváron, az Új Ezredév Református Központ épülő falai között a templomépítés fontosságát hangsúlyozta. A templom Makovecz Imre tervei szerint épül. A műsort az Új Ezredév kórus nyitotta meg. "Aki templomot épít, jövőt épít" – hangoztatta többször is Tőkés László püspök. Az épületegyüttes vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, a bánsági szórványmagyarság kulturális központja lesz. Hároméves a KÚT – avagy az egyházi sajtó szerepe a szórványban témájú kerekasztal-beszélgetésen Gazdáné Mátyus Melinda ismertette a Kút című gyülekezeti lapot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: szükség van a szórványban egyházi gyülekezeti kiadványra, mert esetenként az egyházi füzetecske az egyedüli, amely anyanyelvén szólítja meg az elszigetelten élő családokat. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár fogalmazta meg vitaindítónak szánt expozéját. Szakmai csoportokhoz, civil szerveződésekhez, eszmei csoportosulásokhoz stb. szóló hírlevelek valóságos reneszánszukat élik – az előadó pillanatnyilag nyolc hazai és nemzetközi kiadású hírlevelet kap. /Sipos János: Aki templomot épít, jövőt épít. Az Új Ezredév gyülekezet bízik az erejében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Balázs Imre József és Ciprian Valcan a szerkesztői annak a Travers című, Az erdélyi magyar irodalom antológiája alcímet viselő, az A treia Europa Alapítvány támogatásával nemrég megjelent kötetnek, amelyet máj. 23-án mutattak be Kolozsváron. Balázs Imre József, a kötet egyik szerkesztője a bemutatón elmondta, az antológia kezdetben az ugyancsak A treia Europa /Temesvár/ folyóirat része lett volna, ám kötetté nőtte ki magát. A Traverset kiemelkedő kortárs magyar írók és költők műveiből állították össze, valamint olyan tanulmányokból, amelyek az erdélyi, illetve romániai magyar irodalomról szólnak. A kötet többek között Szilágyi István, Bodor Ádám, Láng Zsolt, Molnár Vilmos, Orbán János Dénes, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár műveit tartalmazza. / B. Á.: Kétnyelvű antológia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Máj. 25-én, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió napján, a vajdasági Törökkanizsán (Novi Knezevac) tanácskoztak az eurorégió önkormányzati vezetői, a kereskedelmi- és iparkamarák, valamint a civil szervezetek képviselői. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat kulturális bizottságának elnöke előterjesztette a június utolsó hetében tartandó Eurorégiós Folklórfesztivál tervezetét, amelyet a testület elfogadott. Az eurorégión belüli a felek fokozni kívánják a gazdasági együttműködést. /(Pataki Zoltán): DKMT eurorégiós fórum Törökkanizsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Sógor Csaba szenátor beszámolt arról, hogy a szenátusban Gheorghe Buzatu, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora Antonescu mellett állt ki. Erre Sógor Csaba szenátor reagált. Beszédében Antonescutól idézett: "Személy szerint a teljes besszarábiai és bukovinai zsidó elem erőszakos migrációja mellett vagyok, át kell dobni őket a határon"; illetve "teljesen mindegy számomra, hogy a történelemben barbárnak könyvelnek-e el, vagy sem". S még azt is mondta: "Ha szükséges, gépfegyverrel lőjetek". A szenátor által idézett szövegrészek a minisztertanács 1941. július 8-i ülésén hangzottak el. A kormánypárt részéről Adrian Paunescu kapcsolódott be a vitába, védve Antonescut. Paunescu a hazai magyar sajtó ellen is kirohant: Elfogadhatatlannak tartom, hogy a szenátusban az RMDSZ vezetőinek feltett sorozatos kérdéseimre és felkéréseimre, miszerint határolódjanak el a magyar nyelvű sajtó gyalázatos túlkapásaitól, elzárkóznak a válaszadástól. E túlkapások megkérdőjeleznek mindent, ami maradandó a mi alkotmányunkban, alapjában véve a mi létformánkat. Követelem, hogy Frunda úr válaszoljon nekik egy újság hasábjain, öv alatti ütésekkel. Azon a tájékon, ahol – megkérném – többet ne támadjon, mert én még akarok gondot okozni a sajtónak azon gyermekek által, akiket ezután szándékszom csinálni...". Paunescu a szenátusban Frunda Györgyhöz intézte a következő szavakat: "Azt szeretném mondani az ügyvéd úrnak, nem lehetetlen, hogy megérje azt az átkot, hogy történelmi távlatban lábjegyzetben azt írják neve mögé: Jó és rossz ügyek ügyvédje Adrian Paunescu korából." /Sarány István: Napirenden Antonescu. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

A román–magyar művelődési kapcsolatok időszerű kérdéseiről tanácskozott Temesváron a hét végén a Harmadik Európa Alapítvány rendezésében huszonhét író, műfordító, lapszerkesztő, irodalomkritikus, egyetemi tanár és művelődési szakember. Az irodalmi párbeszéd résztvevői Aradról, Bukarestből, Kolozsvárról, Nagyváradról és Szegedről jöttek. Ezen a rendezvényen mutatták be az A Treia Europa időszaki kiadvány 5. számát, amelyet Konrád Györgynek és a magyar irodalomnak szenteltek, valamint egy kétnyelvű antológiát Travers címmel erdélyi írók és költők műveiből. A megszólalók többnyire arra tértek ki, hogy mit tettek a román írók a magyar irodalom megismertetéséért az utóbbi évtizedekben. Jelentek meg antológiák, próza- és verskötetek, folyóiratszámok, amelyek román nyelvű fordításban ismertették meg a magyar irodalmat a román olvasókkal. Időnként összehoznak tanácskozásokat, vitafórumokat, de a román–magyar irodalmi kapcsolatok még mindig az udvariassági gesztusok és az időnkénti hivatalos rendezvények szintjén mozognak – állapította meg több író. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának vezetője az európai elvárásoknak való megfelelés jelenségét vetette fel. Az alkalmi könyvkiállításon ott voltak az utóbbi években napvilágot látott műfordítások, köztük Nádas Péter, Szentkuthy Miklós és Konrád György egy-egy könyve. /Szekernyés Irén: Őszintén a román-magyar irodalmi kapcsolatokról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Az RMDSZ Temes megyei szervezetének legutóbbi sajtókonferenciáján Bodó Barna megyei tanácsos, a Diaszpóra Alapítvány elnöke a bánsági magyarok számarányának csökkenéséről számolt be, a népszámlálás nemhivatalos adatai egy részének ismeretében. A fogyást részben az asszimiláció, nagyobb részben az anyaország felé történő elvándorlás számlájára írják. A helyi RMDSZ hozzálátott az oktatási stratégia módosításához. Ennek egyik lényeges eleme az megyei szinten igen fejlett iskolabusz-hálózat további bővítése, annak érdekében, hogy a magyar iskolával nem rendelkező településeken élő gyerekek nagyobb számban eljuthassanak a legközelebbi magyar (tagozatos) iskolába. Nemcsak iskolabusszal, de útépítéssel is javítani lehetne a helyzeten: Gátalján mintegy ezer fős magyar közösség él, de nem működik magyar iskola. A tőle 10 km-re fekvő Végváron erős, nyolcosztályos magyar iskola működik, de a két települést összekötő útszakasz gyakorlatilag használhatatlan. Az út kijavításával jónéhány gyermek magyar iskolába szállítását meg lehetne oldani. /(Pataki Zoltán): Fogy a bánsági magyar (is). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

A Temes Megyei Művelődési és Művészeti Központ könyvsorozatot indít Interferenciae Banaticae címmel a többnemzetiségű régió kulturális örökségének feltárására. Az első könyv nemrégiben látott napvilágot a temesvári Marineasa Könyvkiadónál Bodó Barna politológus egyetemi tanár szerkesztésében Hagyomány és interkulturalitás címmel. A háromnyelvű könyv tizenhárom tanulmányt tartalmaz, amelyek 2001 decemberében hangzottak el egy tudományos ülésszakon a Bega-parti városban. A rendezvény a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió együttműködésének keretében jött létre. A könyvben Simon András, a szegedi Tudományegyetem tanára a jugoszláviai Szaján község hagyományőrző egyesületeinek olyan rendezvényeit mutatja be, mint az aratóünnep, tojásfestő-verseny, kenyér- és péksütemény-kiállítás és -szentelés. Ljubomir Stepanov egy falusi pap amatőr munkájáról, az első szerb–román szótárról értekezik. Rodica Giurgiu muzeológus Bartók Béla és a román zene című írásában a nagy zeneszerző és zenetudós bánsági gyűjtésének történetét tárja fel. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének kutatója "A tánccal kapcsolatos ideológiák kutatása a Bánság hagyományos kultúrájában" címmel vizsgálja a tánccal kapcsolatos szimbólumoknak és eszméknek a szerepét a bánsági nemzetiségi, etnikai, vallási közösségek azonosságtudatában. Hajdó Khell Noémi Az arad-gáji székelyek csoport-tudatáról és más etnikumokkal való kapcsolatairól végzett kutatásait foglalja dolgozatba. Benedek Katalin összehasonlító mesevizsgálatait mutatja be. Bodó Barna: Kisebbség, elitek, etnikumközi kapcsolatok c. tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy "Amennyiben belső tudatosodási folyamat és kívülről érkező támogatás a mai folyamaton nem változtat, a kisebbségi elit felmorzsolódásával maga a kisebbség kerül veszélybe, magyarul asszimilálódik". /Szekernyés Irén: Könyvsorozat a régió szellemi értékeiről és hagyományairól. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Temes megye magyarsága a népszámlálás részleges adatai szerint csökkent. A megváltozott népességi viszonyok és a magyar nyelvű oktatásra való kihatásuk volt az RMDSZ választott tisztségviselőinek június 15-i, Végváron tartott tanácskozásának fő témája. Bodó Barna megyei tanácsos elmondta, hogy a magyarság lélekszámának csökkenése enyhén meghaladja a többségi népét, de a helyzet mégis kedvezőbb a vártnál. A tanügyi reform keretében hamarosan kilenc évesre bővítik az általános iskolai oktatást. Bodó Barna szerint ez különösen a magyar líceumokat károsítja majd, de a középiskolai oktatás egészének minőségét is nagyban lerontja. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy idén tavalyinál is kevesebb pénz jut az iskolák felújítására. Adrian Nastase miniszterelnök Aradon kijelentette: a kisebbségek ügyei csak Románia belügyeihez tartoznak. Toró T. Tibor képviselő szerint ez rendkívül veszélyes, a Ceausescu kort idéző kijelentés. Minden államnak kötelessége a határain kívüli nemzetrészeivel foglalkozni. A globalizáció erősödésével egyetlen ország sem minősíthet egy ilyen nagy jelentőségű kérdést tisztán saját belügyének. /Jantó-Petneházy István: A helyzet rossz, de jobb a vártnál. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

"Júl. 2-án Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Porcsalmi Bálint ifjúsági előadó, valamint Barna Gergő, Borboly Csaba és Sarkady Zsolt szakértők Budapesten találkoztak a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták (FIB-ISZ) szervezet elnökségével. A tanácskozáson jelen volt Szabó Vilmos politikai államtitkár, Zuschlag Péter országgyűlési képviselő, Hadházi András ifjúsági államtitkár, Hadnagy Miklós HTMH főtanácsadó és Ádor Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó. A tanácskozás napirendjén a következő kérdések szerepeltek: ifjúsági szervezetek legitimációja Magyar Ifjúsági Konferenciára (MIK) vonatkozó kérdések. - finanszírozási rendszerek, közös programok. A Magyar Ifjúsági Konferenciával kapcsolatban a MIÉRT véleménye, hogy ennek összetételében tükröznie kell az anyaországi és a határon túli magyar ifjúság és ifjúsági szervezetek létszámát valamint földrajzi megoszlását. Ezen kritériumok figyelembe vételével, jelenleg a romániai magyar ifjúsági szféra képviselete ezen a fórumon nem tekinthető reprezentatívnak. A finanszírozási rendszerekkel kapcsolatban a MIÉRT elnöksége a közelmúlt tapasztalataira alapozva kérte, hogy a FIB-ISZ tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az elbíráló bizottságokban, szaktestületekben ne alakulhasson ki olyan áldatlan állapot, hogy a szaktestületekben tagok saját szervezetük számára ítélik meg az összegek jelentős részét. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 3. - 2236. sz./"

"Júl. 19-én gálaelőadással ért véget Csanádon a tánctábor, melyet kezdők részére szerveztek, hogy a gyerekek már zsenge korukban megszeressék népi táncainkat. Az eredményes munka kovácsa most is Berci bácsi (Nagy Albert), a Szeged Néptáncegyüttes vezetője volt. A tábor százharminc gyermeknek és kísérőiknek nyújtott otthont Temes és Arad megye több magyarlakta településéről. A tábor létrehozását segítette Bodó Barna megyei tanácsos, de Craciun Nicolae polgármester is melléjük állt. /Sipos János: Tánctábor Csanádon - kezdőknek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./"

"Júl. 30-án kezdődött el az I. Torockói Diáktábor, amelynek címe Kisebbségi jogok és kisebbségvédelem a 21. században. A kolozsvári Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület szervezésében és az MTA Kisebbségkutató Intézet támogatása révén megrendezett táboba politológus és újságíró szakos hallgatókat hívtak. Bodó Barna egyetemi oktató, a Politeia elnöke tart előadást a Kisebbségvédelem és az egyetemi oktatás címmel, majd Salat Levente, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Karának oktatója a kisebbségi jogok liberális elméletével foglalkozik. Bakk Miklós, a BBTE Politikatudományi Karának oktatója az RMDSZ autonómiakoncepciójáról fog beszélni, a meghívott előadók között van Toró T. Tibor és Varga Attila képviselő. A következő napokban szó lesz az EU-integrációról és kisebbségi jogokról, a kisebbségvédelemről. Székely István, a lap főszerkesztője bemutatja a Magyar Kisebbség folyóiratot. A szórvány kérdéskörről Vetési László, az Erdélyi Szórványtanács tagja fog beszélni. A Kisebbségkutatás című lappal ismerkedhetnek meg a diákok. /B. T.: I. Torockói Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"Égig érő fa címmel a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a magyarországi Történelemtanárok Egyletének szegedi csoportja az elmúlt héten Szegeden továbbképző programot szervezett romániai (bánsági), vajdasági és dél-magyarországi pedagógusok számára. A program öt napon át tartott, a részvétel ingyenes volt, az anyagi hátteret az Apáczai Csere János Közalapítvány, valamint a szegedi és a Csongrád megyei önkormányzat biztosította. Az előadók között volt dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Bodó Barna temesvári egyetemi tanár, dr. Papp György kanizsai nyelvész, egyetemi tanár és dr. Gabrity Molnár Irén szabadkai egyetemi tanár. Károlyi Attila, a program moderátora fontosnak tartja azt, hogy hamarosan elkészüljön és felkerüljön a világhálóra a régiótörténeti kronológia és a testvértelepülési kronológia. A régión belül partnerkapcsolat szükséges a tanintézetek között. Egyben erősíteni kell a népfőiskolai hálózatot és a teleházak rendszerét. /Máthé Éva: Regionális pedagógus- továbbképzés - Szegeden. Magyarazonosság és a szülőföld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"A temesvári Szórvány Alapítvány és a megyei RMDSZ szervezésében augusztus 17-18-án Szent István emléknapokat tartottak Buziásfürdőn. A rendezvény fő szervezője, Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke leszögezte: a találkozó célja a megyebeli, sőt, régióbeli magyar civil szervezetek és önkormányzati képviselők közötti kapcsolatok építése, Szent István napjának közös megünneplése. Több színvonalas előadás hangzott el. A Temes megyei magyarság lélekszáma 11.386-tal lett kisebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Marossy Zoltán hosszú távú stratégia kidolgozását javasolta: a Bánságot külön régióként kell kezelni, konkrét programokat kell életbe léptetni. A lélekszám csökkenése miatt egyes településeken az RMDSZ nem éri el a választási küszöböt. Ezentúl évről évre megszervezik a Szent István emléknapokat, a bánsági magyarság közösségi ünnepeként. A hagyományápolásról tartott előadást Szekernyés János (Temesvár), Kudlik Gábor (Vajdaság) és Nagy Albert (Szeged). Kudlik Gábor a vajdasági magyarság Trianon óta elszenvedett és máig feldolgozatlan traumáiról beszélt: az 1944-es mészárlásokról, az 1956-os megtorlásokról és az 1990-es évek elején lezajlott háborús eseményekről. Végül Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője beszélt a bánsági népzenei és népi tánchagyomány újjászületéséről. Bemutatták a Járd ki most! - Hagyományápoló együttesek Temes megyében című kiadványt. /Pataki Zoltán: Szent István emléknapok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"Szept. 7-8-án került megszervezésre a Fiatal Baloldal Tata 2002 címet viselő kulturális fesztiválja, amelyen az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) vezetősége részéről jelen volt Barna Gergő, Ladányi László, Benedek Árpád Csaba és Borboly Csaba. Kovács László külügyminiszter a MIÉRT küldöttségét a romániai magyar közösséget érintő aktuális problémákról tájékoztatta. Kovács hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszerek átláthatóbbak lesznek, és az érintettek által eldöntött prioritási igények figyelembe vételével jutnak majd el a határon túli magyar közösségekhez. A fesztivál alkalmával egy közös MIÉRT-FIB vezetőségi megbeszélésre is sor került. /Kovács Lászlóval találkozott a MIÉRT küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Kolozsváron a jezsuiták hajléka, a Manréza központ rekordidő alatt épült fel. Szept. 6-án a Manréza ház ünnepélyes felszentelését két püspök végezte, mindkettőnek "felségterületébe" tartozik: Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és a nemrég beiktatott új kolozsvár-szamosújvári görög katolikus püspök, Florentin Crihalmeanu. Az ünnepségen jelen volt a jezsuita rend generálisa, Hans-Peter Kolvenbach, valamint a magyar tartomány elöljárója, Nemesszeghy Ervin, Páll Leó ferences elöljáró és a bazilita rend tartományfőnöke, Iosif Furtuna. Az ünnepség római katolikus rítusú, román nyelven celebrált szentmisével kezdődött. Egyelőre két jezsuita van a Manrézában: Szőcs László és Tamás Barna. A ház elsősorban lelkigyakorlatokat kínál, ilyeneknek ad helyet, s mindenféle lelkit és szellemit ötvöző rendezvénynek. /bm: Jezsuita jelenlét Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 22./"

"A jubileumi Báthory Napokon Szilágysomlyón ezúttal is orvostovábbképzőt tartottak, közösen a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET). Dr. Andrásofszky Barna, a MET elnöke hangsúlyozta, hogy a továbbképzőknek a tesvéri-baráti kapcsolatok ápolása is célja. A kezdeti negyven résztvevő létszám az elmúlt években megháromszorozódott, nemcsak szilágysági orvoskollégákat, más megyeiket is érdekel. A dr. Széman Péter somlyói alapítványi elnök javaslatára kezdeményezett orvostovábbképző nemcsak szakmai képzés, tapasztalatcserére és gondolatok kicserélésére is lehetőség nyílik. /Fejér László: Alapvető baj, hogy gond az életmód. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"

"Ma is alapja lehet az erdélyi magyar politika feléledésének a tíz évvel ezelőtt elfogadott kolozsvári autonómianyilatkozat - véli Borbély Imre, a történelmi dokumentum kezdeményezője. Tíz évvel ezelőtt nyilvánította ki első alkalommal az RMDSZ, hogy a romániai magyar közösség belső önrendelkezésének útját választja. Bodó Barna politológus egyike volt a nyilatkozatot megfogalmazó négytagú bizottságnak. Visszaemlékezése szerint az autonómia kérdését első alkalommal az 1991. okt. 5-i aradi KOT-ülésen /Küldöttek Országos Tanácsa/ vetette fel az RMDSZ székelyföldi politikai csoportja. A román hatalom az első Hargita-Kovászna jelentéssel válaszolt a javaslatra. A tíz évvel ezelőtti kolozsvári KOT-ülésen Tokay György képviselő a román alkotmánnyal a kezében ment ki a mikrofonhoz, idézi fel a történteket Bodó Barna. A pulpitust verve kérte a küldötteket, ne fogadják el a nyilatkozatot, mert vér fog folyni. Tőkés László viszont óriási hatású beszédet mondott, és ezzel sokakat meggyőzött. Végül a KOT elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumot. A nyilatkozatot döbbent tisztelettel fogadta a román közvélemény. A nyilatkozat megszövegezői úgy vélik, az eltelt tíz év alatt az RMDSZ politikai cselekvése messze eltávolodott az akkori elvektől. /Gazda Árpád: Kijelölt belső önrendelkezés. Tízéves a Kolozsvári Nyilatkozat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Okt. 25-én Kolozsvár a Brassai Sámuel Líceum dísztermében tartották a Kolozsvári Nyilatkozat óta eltelt tíz év politikai értékelését. Bodó Barna politológus kijelentette: a találkozó célja szembenézés önmagunkkal. Sebesi Karen Attila színművész felolvasta a Kolozsvári Nyilatkozatot, majd Németh Zsolt üdvözlő üzenetét tolmácsolták, amelyben az országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke megfogalmazta, hogy a belső önrendelkezésre alapuló önkormányzatiság jelenti a helyes utat az erdélyi magyar közösség számára. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint a kis lépések politikája a kisebbségi politikusok meghasonlott gondolkodásáról tanúskodik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte a kolozsvári nyilatkozat elfogadása körüli légkört és eseményeket. Végül úgy fogalmazott: senki sem akar szakadást, csupán azt kell keresnünk, amiben újból egymásra találunk. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke előadásában kifejtette, hogy az önrendelkezés illeszkedik az európai jogrend lehetőségeibe. Szabó szerint Románia nem vette komolyan az alapszerződésben megfogalmazott tételeket, ugyanakkor az RMDSZ kormányzati szerepe és az SZDP-vel kötött eddigi két megállapodás sem jelentett biztosítékot az erdélyi magyarság önrendelkezési álmának a megvalósulásáért. /Borbély Tamás: A Kolozsvári Nyilatkozat jegyében az önrendelkezésért. Szembenézés önmagunkkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ Kónya-Hamar Sándor "Cseppben a tenger"- a sokszínűség egységének tényleges megvalósítása Kolozsváron c. esszéjét mondta el. Rendszerváltás - változás és folytonosság. Út a Kolozsvári Nyilatkozathoz című fejtegetésében Tőkés László felidézte azt a hangulatot, ami 10 évvel ezelőtt volt Kolozsváron, mikor is Tokay György aradi képviselő vérfürdőtől rettegett, és másokat is ezzel riogatott. Szabó Tibor, a HTMH volt elnöke Az erdélyi magyar autonómia-program és a határon átívelő összmagyar nemzeti integráció című előadását mondta el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, az Országos Elnökség egykori tagja Összmagyar összefüggések és kapcsolatok előadásában többek között figyelmeztetett: ne hagyják betörni a magyarországi politikai pártok légkörét, gondolkodását a hazai politikai életbe. Az RMDSZ szerkezeti, és tartalmi megújulását próbálták sürgetni a Romániai magyarság önrendelkezésének elvét hirdető Kolozsvári Nyilatkozat tízedik évfordulójára emlékezők a kétnapos fórumon. A felszólalok többsége azt nehezményezte, hogy az RMDSZ a román politikai életbe való betagolódása után párttá alakult. Ennek következtében eltávolodott a belső önrendelkezést felvállaló brassói kongresszus alapelveitől, határozataitól. A találkozóról tudósító Csomafáy Ferenc minősített: "sirámaikat egy kötetbe foglalták, melynek címe: AMIRE FELESKÜDTÜNK ISTEN ÉS EMBER ELŐTT. (Így, végig nagybetűvel.)". Okt. 26-án, a második napon "folytatódott az önmarcangoláshoz hasonlítható múltba tekintés." - olvasható a tudósításban. Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács elnök a MIT kiszorulását taglalta az RMDSZ kereteiből. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ politikusok személyi vagyonának nyilvánossá tételét és átvilágítását javasolta. /(Csomafáy Ferenc): Nemzetpolitikai tanácskozás. A kolozsvári nyilatkozat tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./"

"A Romániai Magyar Közgazdásztársaság (RMKT), a POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület Társadalomtudományok, Jog- és Közgazdaságtudomány szakosztályának közös rendezésében Kolozsváron okt. 28-án a bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2002, valamint a Széchenyi és Erdély című, újonnan megjelent köteteket. A Bodó Barna szerkesztésében és a temesvári Szórvány Alapítvány, valamint a kolozsvári Polis Könyvkiadó által megjelentetett 2002-es évkönyvet dr. Veress Károly egyetemi docens mutatta be. A szerkesztők (Bodó Barna, Bakk Miklós, Dávid Gyula és Somai József) új fejezetet indítottak Az év eseménye címmel. A Széchenyi és Erdély című kötet a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadásában látott napvilágot, négy tanulmányt tartalmazva Egyed Ákos, Csetri Elek, Péter György és Somai József tollából. /Köllő Katalin: Kettős könyvbemutató a közgazdász társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Nov. 2-én megemlékezés keretében az 1944/45-ben a 2-es számú fogolytáborba hurcoltak és ott elhunytak emléke előtt Földváron. Bálint László brassói református lelkész emlékeztetett: a hírhedt haláltáborba hurcoltak elsöprő többsége észak-erdélyi magyar polgári személy volt, akikre a kollektív bűnösség pecsétjét sütötte rá az 1944 őszén berendezkedő új hatalom. "Nem szabad felednünk Szárazajtát, Földvárt, Lügetet, Foksányt, Tigyinát és a többi székelymagyar, múlt századi Golgotánkat" - fogalmazott a lelkipásztor. A koszorúzás után Hídvégre, a református parókiára mentek az emlékezők, ahol szeretetvendégség keretében könyv- és filmbemutató volt. Ungvári Barna András helybéli református lelkész ismertette Boros Ernő Mindennap eljött a halál című könyvét, amelyben a szerző a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar és sváb polgári személyek, illetve az elhunytak hozzátartozóinak visszaemlékezéseit közölte. Végezetül a gyülekezet megtekintette Somogyi Csaba, Bartók Emese és Benkő Levente közös alkotását, a Megbocsátás című filmet, amelyben székelyföldi túlélők és tanúk szólalnak meg. /(ajtai): Megtartó emlékezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./ "

"Nov. 6-án Aradon, a Jelen Házban mutatta be dr. Bodó Barna egyetemi tanár, a Szórvány Alapítvány elnöke a Romániai Magyar Évkönyv 2002-es számát. Bodó Barna szerkesztésében ez immár a harmadik évkönyv. A szerkesztő munkatársai Bakk Miklós és Somai József voltak. Az új évkönyv munkatársai között szerepel Dávid Gyula is. A kötet nagy fejezetei - egyházi blokk, a magyar nyelvű kultúra és oktatás, tanulmányok, az év eseményei stb. - lehetővé teszik, hogy, aki évek múlva kezébe veszi ezt az évkönyvet, megtalálja benne a 2002. év történéseit. /(Puskel): Romániai Magyar Évkönyv 2002. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./"

"A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Nov. 22-én ünnepelték Temesváron a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiós együttműködés létrehozásának ötödik évfordulóját. Ez alkalommal ülésezett az eurorégió vezető testülete, az Elnökök Fóruma. A résztvevők megszavazták a DKMT Közhasznú Társaság magyarországi bejegyzését, amely az Eurorégió jogi személyként való működését biztosítja. A jobb ügyintézés érdekében munkacsoportokat hoztak létre. A harmadik, humán erőforrásokkal foglalkozó munkacsoport vezetését Bodó Barna, Temes megyei RMDSZ tanácsosra bízták. /(Pataki Zoltán): Évfordulós eurorégiós tanácskozás Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ "

"A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a szegedi Dugonics András Társaság kezdeményezésére a DKMT Eurorégióhoz tartozó három nagyváros, Szeged, Temesvár és Szabadka egy-egy rendezvény keretében bemutatkozik egymásnak. Szeged és Szabadka kölcsönös rendezvénye után nov. 26-án a szegedi Városháza dísztermében közönség elé léptek a temesváriak. Előzően Szeged önkormányzati képviselői tanácskoztak a temesvári küldöttséggel. Adrian Orza, Temesvár alpolgármestere felvázolta Szeged és Temesvár kapcsolatrendszerének történetét, felidézve az utóbbi tizenkét évben szervezett tanácskozásokat, találkozókat, kulturális rendezvényeket. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke, városi tanácsos a bánsági és a temesvári magyarság múltjáról és jelenéről értekezett. Fórika Éva jogász, városi tanácsos a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepéről beszélt. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a régió magyarságát nagyobb összefüggésben elhelyező Romániai Magyar Évkönyv legújabb, 2002-es számát ismertette. Czári Tibor, a temesvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője saját szerzeményét adta elő zongorán, Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének elnöke Székely László temesvári főépítész életművét és nemrégiben megjelent albumát mutatta be, Bartal Zsuzsa egy Enescu-művet adott elő zongorán, Németi Gergely Menyhért magánénekes énekelt egy népszerű áriát. /Szekernyés Irén: Temesvár bemutatkozott Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./"

"Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2002-es kötete. Szerzői között a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárai, kutatói mellett intézmények irányítói, oktatásügyi, művelődésügyi szakemberek, politológusok, szociológusok vannak. A kiadvány szerkesztője Bodó Barna, akit a Bakk Miklós, Dávid Gyula, Kötő József, Somai József alkotta szerkesztőtanács segített. A kötetben jelen vannak az előző két évkönyvben is fellelhető rovatok. Az Évkönyv ezzel a harmadik megjelenésével lépést tett az intézményesülés felé. Az Évkönyv betekintést nyújt az elmúlt év eseményinek folyamataiba. Nemcsak hírek, adatok, hanem értékelések és értelmezések is helyet kapnak a kiadványban. A szerkesztők a 2001. évben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását tekintik "az év eseményének". A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című fejezet a kötet legterjedelmesebb rovata. Ez a kötet is Kronológiák, dokumentumok rovattal zárul. /Veres Károly: Évkönyv az intézményesülés útján. Romániai Magyar Évkönyv 2002. = A Hét (Bukarest), nov. 28./"

"Dec. 18-án Temesváron a prefektúra nagytermében első ízben osztották ki az életműdíjnak számító Pro Cultura Timisiensis emlékplakettet. Bodó Barna, a Művelődési Bizottság elnöke és Dan Ioan Sipos, a Megyei Tanács elnöke adták át a megbecsülést kifejező díszoklevelet és bronzplakettet. A kitüntettek között egy magyar van, Ferenczy Annamária, a Csiky Gergely Színház művésznője. Majának, ahogyan Temesváron nevezik kollégái, szinte soha nem volt magánélete, személyes problémái mindig a művészi "kötelesség" után következtek. A művésznő 1949-ben karénekesként kezdte pályáját Kolozsváron, az Állami Magyar Operánál, majd a színművészeti elvégzése után 12 évig a nagyváradi színtársulat tagja volt. 1965 óta folyamatosan Temesváron játszik, nyugdíjasként is fiatalos energiával vállal szerepeket, rendez egyéni műsorokat. Egyformán otthonosan mozog ma is zenés és prózai darabokban is. /Szekernyés Irén: Nyolc művészt tüntettek ki a Pro Cultura Timisiensis plakettel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./"

"Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"A Csiky Gergely Színház /Temesvár/ ez évi utolsó előadásának keretében, dec. 21-én adta át Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a Pro Cultura Timisiensis kitüntetést Ferenczy Annamáriának. A tragédiában, vígjátékban, abszurd drámában, zenés darabokban egyformán otthonosan mozgó művésznő közel ötvenéves színpadi munkáját az utóbbi években már három alkalommal díjazták. A temesvári színház örökös tagsága mellett magyarországi színészi életműdíjat és a Nagyváradi Szigligeti Színház kitüntetését nyerte el. /(Szekernyés): Kitüntették Ferenczy Annamária színésznőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./"

"Dec. 19-én a kézdialmási Veresvíz Egyesületbe tömörült felsőháromszéki közbirtokosságok képviselői: Rancz Sándor és Csüdör Barna, Tamás Sándor képviselővel közösen a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakminisztériumban beiktatták az első háromszéki magánerdészeti hivatal létrehozásának kérését. A több ezer oldalas dokumentáció áttanulmányozása után remélhetőleg egy hónapon belül választ ad a szakminisztérium. /Beiktatták Kovászna megyéből az első magánerdészeti hivatal kezdeményezést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ "

"Újabb helyi magyar kiadvány látott napvilágot az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Bodor Péter Művelődési Egyesület lapja, I. évfolyam, 1. szám, 2002. december/. Tar Endre polgármester szerint Erdőszentgyörgynek megvannak az adottságai, hogy várossá fejlődjék. Magyarosi Erzsébet, az iskolaközpont igazgatója tájékoztatott: az iskolában 27 számítógép működik, internet-hozzáférhetőséggel rendelkeznek, fénymásolójuk is van. A 2003/2204-es tanévben két magyar kilencedik osztályt indítanak. A Bodor Péter Művelődési Egyesület énekkar és fúvószenekar létrehozását tervezi. /Dósa Barna: Erdőszentgyörgyi Figyelő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./"