Zavaczki Walter József Attila-szobra Székelykeresztúr központjának nyugati részében kap helyet, jelezte Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke. Miután a József Attila-emlékév tiszteletére az egyesület nem állíthatta fel Székelyudvarhelyen a szobrot, Keresztúr önkormányzata örömmel fogadta a kőszobor felállításának javaslatát. A Kápolnási Közbirtokosság jóvoltából az udvarhelyi szobrászművész, Zavaczki Walter andezitből készíti József Attila szobrát, és úgy véli, december 5-ére befejezi az alkotást. A szobor felállítását december 15-re tervezik. /Barabás Blanka: Keresztúr örül József Attila szobrának. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./

December 4-én Székelyudvarhelyen felavatták Baróti Szabó Dávid (1739–1819) jezsuita szerzetes, költő, műfordító szobrát, Székely József udvarhelyi szobrászművész alkotását. Baróti Szabó Dávid 1754-ben a mai Tamási Áron Gimnázium diákja volt, majd tanított is itt, ma pedig alakja bronzba öntve néz az iskola felé, szemközt a késői diáktárs, Tamási Áron szobrával. Ványolós A. István mondja a Költő és szobrász című, a szoborállítás kapcsán – Székely József szobrászról és a Baróti Szabó Dávidról készült füzetecske előszavában, hogy egy népnek akkor van jövője, ha ismeri történelmét, elődeit. A szoboravatásnál beszédet mondott Kovács Sándor katolikus főesperes, majd Ványolós A. István, Verestóy Attila szenátor és Bunta Levente megyei tanácselnök. A szobor avatása még egy ünnepi eseménnyel egészült ki. A Tamási Áron Gimnázium igazgatója, Laczkó György örömét fejezte ki az iránt, hogy a 2004-ben felújított régi kazánházból korszerű előadótermet sikerült kialakítani. /Barabás Blanka: Baróti Szabó Dávid: keresztény erkölcs és költészet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 5./

Ajándékban részesültek az árvízkárosult falvak óvodás és iskolás gyermekei, két magyarországi zenésznek, Budai Ilona Magyar Örökség-díjas népdalénekesnek és Miskolczi Katalin orgonaművésznek köszönhetően. Budai Ilona Miskolczi Katalinnal együtt november folyamán hangversenyeket adott Budapesten azzal a szándékkal, hogy az árvíz sújtotta falvak elesett embereit megsegíthessék. A Budapestről érkezett adomány 540.000 forintos volt. Ennek felét az elmúlt két napban vitték ki a falvakba, egyrészt készpénzt, másrészt meg háztartási gépeket adományoztak olyan helyekre, ahol még most is nehéz helyzetben vannak. /Barabás Blanka: Kérés nélkül is érkeznek még az adományok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 6./

Székelyudvarhelyen az óévet a Tomcsa Sándor Színháznak köszönhetően az érdeklődők Hyppolit, a lakáj című, Zágon-Nóti-Eisemann-féle darabbal búcsúztatták. /Barabás Blanka: Értékrendek találkozása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./

Többfordulós vetélkedőt tartanak a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójának alkalmából. Hargita megyében hetvenöt csapat indult a versenyen, huszonhét településről, egy iskolából több csapat is jelentkezett. /Barabás Blanka: Hetvenöt csapat jelentkezett a vetélkedőre. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 16./

Tolsztoj Anna Karenina című regényéből dr. Nagy András készített adaptációt Anna Karenina Pályaudvar címen, melyet továbbgondolva most színpadra állított Szabó K. István rendező a Tomcsa Sándor Színház /Székelyudvarhely/ színművészeivel. A bemutató február 24-én lesz. /Barabás Blanka: A szenvedély természetéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 24./

A székelymuzsnai Viharsarok Egyesület Nemes Anna Borbála vezetésével április 21–22-én anyanyelvi versenyt rendezett udvarhelyszéki vidéki iskolák ötödik-hatodik osztályos tanulói számára. Az első ilyen kezdeményezésű versenyen hat általános iskola diákjai – Székelyderzsből, Kányádból, Bögözből, Fenyédről, Máréfalváról, Parajdról – vehettek részt, csapatonként két tanulóval. A nyertesek részt vehetnek az anyanyelvi táborban, melyet júliusban rendez a Viharsarok Egyesület, ugyancsak Székelymuzsnán. Székelymuzsna színjátszó köre Weöres Sándor Csalóka Péter című vígjátékával kedveskedett a versenyzőknek. /Barabás Blanka: Jeleskedtek a máréfalvi diákok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./

Közel negyven gyerek vett részt Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház által szervezett – társszervezésben a Kuckó és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesülettel – Vakációs kézműves foglalkozás elnevezésű egyhetes rendezvényen. /Barabás Blanka: Fő, hogy dolgozzanak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 21./

Értékmentő szándékkal – Orbán Balázs szemével címen – Lövéte községbe több fotós érkezett, hogy dokumentálja a települést, az ott élő embereket, foglalkozásaikat, hagyományaikat. A fotográfiák egy részéből kiállítás készül, melyeket augusztus 5-én, a III. Lövétei Falunapok keretében a Népházban mutatnak be. A fotótábort az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület a lövétei polgármesteri hivatallal közösen szervezi. Szőcs Endre, az egyesület elnöke közölte, pályázaton nyertek támogatást a megyei tanácstól. /Barabás Blanka: Lövéte fotópapíron dokumentálva. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 3./

Máréfalván, a székely kapuiról híres településen kerül sor immár a negyedik csodára, a Kőliknál lezajló hit- és bátorságtételre. A Máréfalvi Miraculumot nemcsak környékbeliek, de évente anyaországiak is szívesen megnézik. A hely misztériuma és a passiójátékhoz fogható produkció áldást teremnek, amely biztonságot nyújt, táplál és védelmünkre szolgál, véli Tömöry Péter, a zenés-táncos színházi előadás eszmei szerzője. Az Artera Alapítvány hagyományt őrző, a táj és embere lelkületét bemutató, közösségépítő előadást hoz létre Máréfalvi Miraculum címmel. Az előadás célja a faluközösség megerősítése a helyi népművészeti hagyományok felkutatásával, újraélesztésével és ápolásával. A Máréfalvi Miraculum rendezője Tömöry Péter és Szabó K. István, koreográfus Lőrincz József. /Barabás Blanka: Ahol megtörténik a csoda. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 16./

Soha nem felejtjük el az 50 esztendeje vérbe fojtott forradalmunkat, 1956–2006 – ez a mondat állt a meghívón, plakáton, mely Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház szomszédságában felállított kopjafa november 4-i avatására hívott. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében – az emlékoszlop a platform érdeme – Katona Ádám tartott emlékező beszédet. Meghatottan ele­ve­nítette föl november 4-ét, a ma­gyar forradalom elfojtását, a sza­badságharcok győzelmeit, azután a megtorlást. Ezekre az ese­mé­nyekre, letartóztatottakra, áldo­za­tokra és mártírokra kell emlé­kezni. A kopjafán, melyet Pálffy Béla készített, a Pro patria pro libertate felirat látható. Rákerül még az oszlopra Erdély címere, illetve egy évszám: a székelyek első említésének dátuma – ezután kap egyházi áldást Ferencz Ervin atyától, aki maga is elítélt volt. A koszorúzásokat követően a Művelődési Házban megtartott emlékműsor keretében diákok sza­valatait hallhatták a jelenlévők. /Barabás Blanka: Minden erdélyi áldozat kopjafája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 6./

Jövőre, májusban Csíkszeredán egy vissza nem térő Munkácsy-kiállítás lesz látható, mely a New Yorkban élő Pákh Imre magángyűjteményének Munkácsy-kollekciójából való. A kiállítás egyedüli romániai helyszíne Csíkszereda lesz, a Csíki Székely Múzeum. Erdélyben járt Pákh Imre, a lap munkatársa beszélgetett vele. Pákh Imre Munkácson szü­le­tett, 1974-ben költözött Amerikába. Jelenleg neki van a világ leggazdagabb, magán­kéz­ben lévő Munkácsy-gyűj­teménye. Elmondta, hogy Mun­kácsy­ra nemcsak Budapesten, hanem vidéken is igény van. Budapest u­tán Debrecenbe vitték a kiállítást, rekordlátogatottságot ért el, majd Békéscsabára. Akkor javasolták, jó lenne, ha Erdélybe is eljutnának a képek. Pákh belee­gyezett. Munkácsy nemcsak a magya­rországiaké, hanem az összmagyarságé is, vallja a műgyűjtő. A Csíkszeredában májusban megnyíló kiállítás kiegészül a Magyar Nemzeti Galéria és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum anyagával, így látható lesz a híres Munkácsy-trilógia is, vagyis a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce Homo című képek. /Barabás Blanka: Itt járt a Munkácsy-képek tulajdonosa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 8./

Első alkalommal rendeztek kiállítással egybekötött nemzetközi népmű­vészeti konferenciát Máréfalván, melyen elismert néprajzosok, népművész mesterek, civil szervezetek vezetői, tu­risztikai vállalkozók vettek részt. Megelégedéssel és örömmel beszélt Lőrincz Zsuzsa, az Artera Alapítvány elnöke a konferenciáról. A konferencián a népművészeti ok­tatás, kép­zés, együttmű­kö­dés megva­ló­sí­tása volt a téma. A november 24-én megnyitott tárlaton az Artera Phare-programjának népművészeti felnőttképzésben részesülő alkotóinak, il­let­ve erdélyi népművészeknek, va­la­mint Békés megyei mes­te­rek­nek a munkái láthatók. /Barabás Blanka: Oktatás-képzés-együttműködés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 27./

Török Albert amatőr festő Székelyudvarhelyen jótékonysági kiállításra készül. Festményei bevételével támogatja Kallós Zoltánnak a szórványban élő gyerekek számára Válaszúton épülő iskoláját. Szeptemberben ugyancsak városában már volt hasonló célú kiállítása. /Barabás Blanka: Kiállítás segítő szándékkal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

Székelyudvarhelyen a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola zene tagozatos diákjainak és tanárainak karácsonyi hangversenyére zsúfolásig megtelt a Szent Miklós-plébániatemplom. Először az iskola kicsinyeinek kórusa lépett fel, majd a felső tagozatos kórus, az iskola tanári vegyeskara, végül pedig az egyesített ifjúsági és tanári kórus. /Barabás Blanka: Felemelő hangverseny volt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./

Kilenc éve táncolnak az iskolásokból álló Kékiringó tánccsoport tagjai Székelyudvarhelyen. Vezetőjük, Both Aranka elmondta, hogy 1997-ben választották a nevet, de maga a tánctanítás már korábban is létezett. Jelenleg aktívan ötven-hatvan gyermek táncol a csapatban. Nincs állandó helyük, már az összes iskolát végigjárták, mikor hova engedték be őket. /Barabás Blanka: Családi körben ünnepel a Kékiringó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./

Két egykori pallós diák hangversenyére gyűlt össze január 10-én székelyudvarhelyi zenekedvelő közönség a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola koncerttermében. Az est ünnepelt előadója ifj. Zerkula György volt, őt kísérte zongorán Filtner Tünde. Nem először adott hangversenyt itt a Svájcban tanuló – az elismert Stuller Gyula professzor tanítványa – ifj. Zerkula György. /Barabás Blanka: Szép repertoár, szép játék. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában erdélyi múzeumok igazgatói, illetve a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós tanácskoztak arról, hogy a skanzent gazdagítandó Erdély tájegységeit képviselő portákat vásárolna a Szabadtéri Múzeum. A szomszédos megyék múzeumainak vezetői évente megtartják tanácskozásukat. A mostanin a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója, Csergő Tibor, a marosvásárhelyi múzeumtól Soós Zoltán igazgató és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól Varga Mihály igazgató vettek rész, ezt bővítették a szentendreiekkel való találkozással. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozna egy erdélyi részt, falut, melyben Székelyföld és a történelmi értelemben vett Erdély néprajzi tájegységei szerepelnének. Tájegységenként egy-egy házat vásárolnának, azaz a terv szerint 18-at lehetne a szentendrei skanzenben látni. Ezzel Szentendrén a második határon túli magyarlakta területet mutatná be (felvidéki házak már vannak). /Barabás Blanka: Erdélyi portákat vásárolna a Szentendrei Szabadtéri Múzeum. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

Március 20-tól Budapesten a Néprajzi Múzeumban a székelyudvarhelyi fényképész Kovátsok fotográfiáiból, valamint a százéves napfénytetős műteremről nyílik kiállítás. A huszadik század első évtizedében épült Székelyudvarhelyen, a Kossuth utcában az a napfényműterem, amelyben egykoron idős Kováts István, majd ifjabb Kováts István, napjainkban pedig Kováts Árpád és felesége fényképezi a betérőket. A helyi fotográfusok lokálpatrióta polgárok és alkalmi fotóriporterek is voltak, rengeteget fényképeztek a műterem falain kívül, írta Fogarasi Klára fotótörténész, a kiállítás rendezője. /Barabás Blanka: Udvarhelyi fényképész-dinasztia budapesti múzeumban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 13./

Petőfi Sándor forradalmi verséből, az Európa csendes, újra csendes címűből emeltek ki egy sort – Tekints reánk, tekints, szabadság –, és lett a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közös produkciójának címe, melyet március 15-én láthatott a közönség. Az előadást Szabó Jenő színművész rendezte, a táncokat pedig Antal József állította össze. /Barabás Blanka: Ünnep, kicsit másként. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

Székelyföld kulturális életét gazdagítja az idén megalakuló Székelyföldi Filharmónia, Szász Jenő polgármester bejelentette az új intézmény megalakítását Bodurian János, a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója és fia, Bodurian Aram tanár, karmester ideiglenes vezetése alatt. Apa és fia tíz éve szorgalmazza ezt az ötletet. A Székelyföldi Filharmóniát töredékében eddig a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar pótolta, amit szintén a művészeti iskola tartott életben azáltal, hogy nyaranta megrendezte a zenetábort. A filharmóniát a régi terv szerint a két megye hozta volna létre, de ez csak terv maradt. Október elsején indulna az intézmény. Az utolsó negyedévtől Székelyudvarhely pótköltségvetése biztosítana akkora összeget, hogy létrejöjjön a társulat. Ez alatt további támogatókat kell szerezni, illetve pályázatokon kell indulni. /Barabás Blanka: Megalakul a Székelyföldi Filharmónia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./

Székelyudvarhelyen a könyvtárba járó, olvasni szerető gyermekek további ösztönzésére azt az ötletet találta ki a könyvtár vezetősége, valamint vezetője, Szabó Károly, hogy felkérik azokat a rendszeresen könyveket kölcsönző, olvasmányokat szerető gyermekeket, díszítsék fel a gyermekkönyv-részleget. A könyvtár és a Kuckó Egyesület közösen tervezte meg ezt az akciót, melyre április 4-én kerül sor a városi könyvtárban. Az ötletgazdák azt tervezik, hogy ezt a könyvtári foglalkozást havonta megismétlik. A városi könyvtárt ideiglenesen Szabó Károly igazgatja. /Barabás Blanka: Csalogató gyermekkönyvrészleg a városi könyvtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 4./

Székelyudvarhelyen megnyílt Kóbori László festőnek, az udvarhelyi Paletta 5 alkotócsoport alapító tagjának kiállítása. Eddig 27 egyéni és csoportos kiállítás áll háta mögött, akárcsak díjak, melyekkel munkáját illették. Kóbori László udvarhelyi születésű, munkái is ehhez a vidékhez, Székelyföldhöz kötődnek. A művésznél a tájfestészet lett meghatározóvá. /Barabás Blanka: Letisztultabbak, kifejezőbbek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./

Hétvégén Székelyudvarhelyen lezajlott a XIV. Országos Diákszínjátszó Fesztivál, melyet a Vitéz Lelkek Kulturális Egyesület és a Tamási Áron Gimnázium szervezett. Mintegy négyszáz diák fordult meg a helyszínen. Tizennyolc csapat mérte össze tehetségét, kettőt az anyaországból fogadtak. Az első díjat megosztva a kolozsvári Angyalkák és a székelyhídi Griffiti vitte el. /Barabás Blanka: ODIF: Akiknek sikerült. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 16./

Negyedévente jelentkezik a jövőben egy új ismeretterjesztő, társadalomtudományokkal, néprajzzal, néphagyománnyal foglalkozó folyóirat, az Örökségünk, melyet a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont fog elindítani. A kiadvány udvarhelyszéki neves személyiségek megszólaltatását, néphagyományok őrzését, kiadatlan történelmi forrásokhoz való hozzáférését tűzte ki célul. A lap főszerkesztője, Kolumbán Zsuzsánna udvarhelyi történész közölte, az Örökségünk székelyföldi súlypontú, történelmi-néprajzi tematikájú lap lesz. A lapot szakemberek, történészek és néprajzosok írják. A Tárgyi örökségünk rovatban művészettörténeti ismertetők lesznek, a Históriában helyismeret, helytörténet, a Népi Kultúrában a székely néprajzról lehet olvasni, a Megkérdeztük című rovat udvarhelyszéki ismert személyiségekkel, jeles kutatókkal közöl interjút, a Forrásközelben történelmi dokumentumokat hoz, a Lábjegyzet pedig helyismereti munkák recenzióit tartalmazza, A kiadványt május 21-én mutatják be. /Barabás Blanka: Örökségünk: helyismeret, székely néprajz, néphagyomány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

Székelyudvarhelyen tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Bárdos Lajos–Palló Imre „Éneklő Ifjúság” Kórusfesztivált. A nyitónapon május 4-én a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában zenetudományi előadásra került sor, Lászlóffy Árpád Kodály Zoltánról beszélt. Bemutatkoztak a népdal- és szólóénekesek. A gyermek- és ifjúsági kórusok hangversenyén tizennégy iskola dalosai mutatták be énektudásukat. A résztvevők emléklapot kaptak. Az emléklapokon ezt állt: „A magyar kóruskultúra székelyföldi nemes ébrentartásáért és színvonalas ápolásáért, támogatásáért”. A fesztivál utolsó napja évek óta az egyházzenei hangversenyé. /Barabás Blanka: Dalában él az ifjúság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./

Szentegyházasfalun május 10–14-e között Filharmónia Napokat tartottak a Gyermekfilharmónia fennállásának 25. évforduló alkalmából. Vendéghangversenyekben, bálokban, vetélkedőkben, kirándulásban bővelkedtek ezek a napok, melynek során május 12-én új vendégházat, közösségi házat avattak a faluban, korhűen felújított, tornácos, gerendás házat, kerttel, csűrrel. /Barabás Blanka: Ünnepeltek Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 14./

A Csíki Játékszín művészei Székelyudvarhelyen vendégszerepelnek A zöld madárral. Az alapötletet a rendező, Budaházi Attila Italo Calvino történetéből merítette. A magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium Benedek Elek-ösztöndíjas gyerekszíndarabját maga a szerző állította színpadra. /Barabás Blanka: Hangos taps A zöld madárnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./

Az elmúlt héten rendezték meg „Szejke” Néptánc- és Népzenefesztivált. A Műtermek, amatőr fényképészek és filmesek szerepe a népi örökség megmentésében című előadás után a Kováts fényképész-dinasztia több száz darabot számláló fotóanyagából láthattak kisfilmet az érdeklődők. A film dr. Fogarasi Klára, a budapesti Néprajzi Múzeum fotótörténésze kezdeményezésére készült. A néptáncegyüttesek fellépése sikeres volt. Magyarországi együtteseket is vártak, de azok anyaországi támogatás nélkül nem tudtak eljönni. /Barabás Blanka: A Szejke-fesztivál legkiválóbb pillanata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

Idén lesz 15 éve, hogy megalakult a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó. A kiadó hű maradt céljához: a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos könyvek kiadását tartja elsődlegesnek. A Pro-Print Könyvkiadó 1992-ben jött létre, azóta igazgatója Burus Endre, aki az elmúlt évek legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a kiadott 150–200 címen túl könyveik minősége is sokat javult, és elérte az anyaországiak színvonalát. Ők voltak Erdélyben az elsők, akik varrva és kötve készítették a könyveket, saját műhelyükben. A kiadó Múltunk-, Helyzet-, Krónika-, Lustra-könyvek sorozata mellett van a Magyar Kisebbség Könyvtára, a Térség Könyvek, az Ignácz Rózsa-életműsorozat, ezt akarják bővíteni egy néprajzi sorozattal és egy olcsó diákkönyvtár jellegű sorozattal. Általában 500–1000 példányban jelennek meg könyveik, de vannak olyan kiadványaik, melyekből 10. 000 felett adtak el, például a Csipike vagy az Erdélyi ízek. /Barabás Blanka: Tizenöt éve a könyvpiacon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./