"Márc. 31-én kezdődött a Pallas-hét Csíkszeredában. A Csíki Játékszínben felolvasások hangzottak el a Pallas Akadémia Kiadó tíz évnyi hozamából. Az évfordulót az olvasótáboruk szerint legnépesebb négy erdélyi szellemi központban ünneplik: Csíkszeredában, Gyergyóban, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen. A csíkszeredai megnyitón jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, valamint a kiadó igazgatója, Tőzsér József. A könyvtáros elmondta, hogy a legtöbben Wass Albert munkáit kölcsönzik, sokan keresik Márai Sándort is. /Barabás Blanka: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./"

"Ápr. 25-26-án megtartották Székelyudvarhelyen a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztivált (ODIF). Közönségdíjat és különdíjat kapott a kiskunfélegyházi Karinthy Színpad. A fesztivál első díját a csíkszeredai Mágamaszk nyerte egy érdekes mozgásjátékkal. A második kategóriában a szakemberek vezette csapatokat értékelték, első helyezést a marosvásárhelyi Csepűrágók kapták Karinthy-lánc című etűdökkel. /Barabás Blanka: Nehéz dolga volt a zsűrinek. ODIF: szép (ön)megvalósítások. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 28./"

"Huzella Péter s építészként kezdte pályafutását, majd zenésszé avanzsált, később a Kaláka együttesben töltött húsz esztendőért átvehette a Kossuth-díjat. A közönség, a gyerekek Zenegér nevű sikeres tévésorozata nyomán is ismerhetik. A Kaláka zenészeként 15 albumban működött közre. Huzella 1995 óta szólóénekes, ezenkívül több nagy sikerű gyermekműsor kitalálója, vezetője. A Zenegér televíziós műsorban minden vasárnapra kellett írni egy dalt. Mára kétszáz ilyen dal van, melyet ő írt. /Barabás Blanka: A szó énekelve erőteljesebb. Beszélgetés Huzella Péterrel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./"

"Soós Emőke Budapesten tanulta a bábszínészetet, ősztől a Sepsiszentgyörgyi Bábszínház tagja lesz. Budapesten pantomimet, hangképzést, táncot, színészmesterséget és bábszínészetet tanult. Az első évben pici etűdöket készítettek, s ezzel az etűdsorozattal mentek el Amerikába. Volt benne ökölbábjáték, árny- és tárgyjáték. Magyar állami ösztöndíja volt, meghívásokat kapott, mégis hazajött. Szeretne segíteni abban, hogy a városban életképes bábszínház legyen. /Barabás Blanka: Soós Emőke bábszínész: "Bízom benne, hogy érdemes volt hazajönnöm". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 8./"

"Két évvel ezelőtt Szelterszben sátorozást szervezett a KAM és az Areopolis csoport /Székelyudvarhely/ azzal a céllal, hogy megoszthassák egymás közt a történelmi, társadalmi illetve szociológiai jellegű kutatásaik eredményeit. Ebben az évben arra kerestek választ a kutatók, történészek és szociológusok, hogy a modernizációs törekvéseknek milyen hatása van az erdélyi társadalmi szerkezetre. Aug. 21-én kezdődött a tábori program, folyamatban lévő kutatások (A kőrösfői migráció-kutatás, az ötvenes években zajló romániai kutatásokra jellemző irányzatok, középiskolai helyzetjelentések) eredményeit vitatták meg. Előadást tartottak Stefano Bottoni, Gidó Attila, Gagyi József, Oláh Sándor, Novák Zoltán és mások. Bemutatták Hermann Gusztáv Náció és nemzet című könyvét. A következő napokon folytatódtak a szakmai megbeszélések, a kutatók a parasztiatlanodás-visszaparasztosodás témakörét járták körül. Majd a fogalomhasználatot. Aug. 23-án az erdélyi prostitúció-kutatásról esett szó, ezt követte az aktuális kutatások ismertetése. A tábor egyik szervezője, előadója, Bárdi Nándor elmondta, a különböző társadalomtudományi diszciplínák kutatóinak esélyt kell adni a gondolataik kicserélésére. A tábor egyedüli támogatója a Jakabffy Elemér Alapítvány volt. /Barabás Blanka, Kápolnási Zsolt: Társadalomtudományi beszélgetéssorozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./"

"Aug. 20-24-e között lezajlott a második Zetelaki Írótábor, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) legjelentősebb rendezvénye. A meghirdetett téma az erdélyiség, pontosabban: létezik-e erdélyi irodalom, miként definiálható, ha létezik, jó vagy rossz, az erdélyi íróknak hasznukra vagy kárukra válik erdélyiségük. A tábor ideje alatt naponta átlagosan 70-90 szerző volt jelen. Sor került a kezdő versírók számára meghirdetett pályázat kiértékelésére. Első díjban a mindössze tizenhat éves Márkus András és Ármos Lóránd részesült, a második díjat Barabás Blanka érdemelte ki. Sokan eljöttek a táborba, mert fontosnak tartották a találkozást, a szakmai, baráti beszélgetést. /Gyorsjelentés az EMIL- táborozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A naponta megrendezett költői szemináriumokat Fekete Vince és Karácsonyi Zsolt vezették, a nagy népszerűségnek örvendő csapattag a KILL (Kiskorú Írók Ligája) volt, a fiatal Márkus András vezérletével. Az előadásokat Szőcs Géza és Beke Mihály András tartották. Killék felolvasása mutatta, hogy ez a fajta vulgár poétika feltörőben van. /(bb): Mit nekem, te Kárpátoknak? (erdélyiség ma). Véget ért az idei zetelaki írótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./ Fried István összefoglalóját úgy összegezte, hogy a mai erdélyi írónemzedéknek végre nincs kisebbségérzése és kisebbségtudata, és képes öniróniával szemlélni önmagát is, ami a korábbi nemzedékekre nem volt jellemző. Láng Gusztáv kifejtette, hogy az összmagyar irodalomban az erdélyi irodalom magyarországi recepciója kismértékű. Egyed Emese Erdélyi zordon címmel, arról értekezve, hogy miért oly komor, bús, tragikus hangvételű az erdélyi irodalom. Balázs Imre József az erdélyiség hasznáról és káráról beszélt, megállapítva, hogy többször káros, "megbélyegző", mint ahányszor hasznos. Balázs Imre szerint ezt a helyzetet csakis úgy lehetne megszűntetni, ha stratégiát dolgoznának ki az egységes magyar irodalom megteremtésére. A romániai magyar irodalom történetén dolgozik, hogy felépüljön egy rendszer, ami Magyarországon is kanonizálható lenne. Jelenleg a magyarországi irodalomtörténet torz, elnagyolt képet fest az erdélyi irodalomról. Először fel kell mutatni az egységgé összeálló értékeket, azután lehet megkeresni, miként épülhetnek be az egységes magyar irodalomba. Fekete Vince beszámolt az idén tizedik évét ünneplő Serény Múmiáról, a Helikon című irodalmi lap mellékletéről, melynek a kezdetektől ő a koordinálója. A Serény Múmia hozzájárult a fiatal írónemzedékek (pl. transzközép-társaság) elfogadtatásához. Aug. 23-án tartották az EMIL közgyűlését. Fodor Sándor elnök megnyitotta a gyűlést, Sántha Attila ügyvezető beszámolt a liga eddigi tevékenységéről. Sikerült nagyon sok író-olvasó találkozót szervezni, melyek során olyan kisebb, eldugottabb településekre is eljutottak, ahová magyar író hosszú évek óta nem tette be a lábát. Jelenleg 108 tagja van a ligának, zömük természetesen erdélyi, de vannak felvidéki, magyarországi, ausztriai, svédországi, kanadai tagok is. Sikerült jelentős pénzjutalmakkal járó díjakat átadni: a tavalyi EMIL-díjazottaknak összesen 4600 eurót osztottak ki. Szóba kerültek a könyvterjesztési problémák. Ferenczes István vázolta: elkészült egy irodalmi könyvesház létrehozásának terve, melyben minden erdélyi kiadó könyve megvásárolható lenne, s amely lerakatként is működne. Szóba kerültek még a szerzői jogdíjak, a felvidéki, délvidéki írókkal való kapcsolattartás nehézségei is. /Zsidó Ferenc: Erdélyi írók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Meseország tündérkertje címen jelent meg egy gyerekeknek szóló, a gyerekek képzeletvilágát megidéző képes-rajzos verseskötet Oláh Ilona tollából. A verseket az író-költőnő, a rajzokat pedig gyermekek készítették. /Barabás Blanka: Oláh Ilona meseországa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./"

1999-ben határozta el a közművelődési és népművészeti tevékenységgel foglalkozó alapítvány létrehozását, emlékezett a kezdetre Lőrincz Zsuzsanna, az Artera Alapítvány vezetője. Családi indíttatása is volt a kezdeményezésnek. 2000-ben családi alapítvány volt az Artera, családjuk önkéntes, önzetlen munkáján alapult. Amikor az első rendezvényt, a Míves Emberek Sokadalmát megszervezték, azt a színházi szakszervezet támogatta, a díjakat tőlük kapták a fellépők. Később egyre több támogató jött a segítségükre, 2003-ban több helyi, városi vállalkozó is akadt. Pályázatot nyertek, melyet a csíkszeredai Polgártárs Alapítvány írt ki a Máréfalvi Miraculum életre hívására és megőrzésére. Húsvét után a Mesefalu Máréfalván rendezvényt tavaly tartották első ízben. A jövőben állandó mesterség bemutatókat szeretnének tartani. /Barabás Blanka: Az Artera tavalyi éve, idéni tervei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./

Székelyudvarhelyen a X. Bárdos Lajos Kórusfesztiválon felléptek a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola rézfúvósai, számos hazai, anyaországi gyermek- és ifjúsági kórus, valamint szólóénekes. A rendezvény máj. 7-én kezdődött. Dr. Angi István, a kolozsvári zeneakadémia esztétikatanára előadásában kiemelte Kodály Zoltán érdemét, ami a magyar énekkultúra vonatkozásában egyféle reneszánszként értékelhető. Palló Imre és Bárdos Lajos az énekkultúrának ezt a két ágát képviselik, a szólóéneklést és a közös éneklést, melyek természetesen valahol össze is fonódnak. A szólóénekesek hangversenye éveken át az iskola tehetségeinek nyújtott lehetőséget a bemutatkozásra, mondta köszöntőbeszédében Bodurian János, az iskola igazgatója és az alapítvány irányítója. Máj. 8-án 16 kórus lépett színpadra. Máj. 9-én, vasárnap igazán ért véget a jubiláló kórusfesztivál. /Barabás Blanka: Rangos zenei esemény zajlott városunkban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 11./

Székelyhídi Ágoston író és művészettörténész, a magyarországi Hajdúsági Nemzetközi Alkotótábor és a Hortobágyi Művésztelep létrehozója az anyaországból utazott Székelyudvarhelyre, hogy a már évtizedes hagyománynak – tíz éve, hogy a Magyarországon rendezett Kusztura Sándor-tárlatokat ő nyitja – eleget téve köszöntőbeszédet mondjon Kusztura tárlatához. Hat éve, hogy a hajdúsági alkotótábor vendégül látja Kusztura Sándor /Székelyudvarhely/ festőművészt. /Barabás Blanka: Kusztura Sándor: a szellemi termék a fontos. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 14./

1990-ben megalakult Székelyudvarhelyen az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület (OBKE), melynek akkori mozgatójaként, illetve az egyesület ügyének továbbvivőjeként dolgozik ma is Katona Ádám irodalomtörténész. Az OBKE a magyarságtudatot volt hivatott erősíteni, vallja Katona Ádám (az OBKE székhelye a művelődési házban van, egy iroda-raktárhelyiség rengeteg könyvvel, kiadvánnyal). Ma sem jutnak igazán hozzá az erdélyi magyarok a legfontosabb kiadványokhoz. Ezek hungarológiai jellegű információk, amelyek hiányoznak a romániai magyar érdeklődő emberek tudatából. Az egyesület az erdélyi vagy összmagyarság történetéhez kapcsolódó ismereteket akarja terjeszteni. Munkájukba beletartozik a könyvkiadás. Különböző erdélyi és külföldi előadók bevonásával előadásokat, szerveztek. Idén kaptak négy könyv kiadására alapítványi támogatást, ezek a könyvek nyomdában vannak. Jövőre újabb négy könyvet adnak ki, erre is megvan az alapítványi jóváhagyás. Jelenleg hárman vezetik az egyesületet, két orvos, András Zoltán, Nagy Pál és ő. Katona Ádám egy könyvön dolgozik, a kötet a Püskinél jelenik meg, a 89 előtti magyar irodalom- és művészettörténeti jellegű írásaiból építkezik. /Barabás Blanka: Az OBKE és a könyvek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 18./

Szejkefürdőn jún. 18-25-e között zajlik a VIII. Szépteremtő Kaláka elnevezésű alkotótábor. Negyvenhárom fiatal tökéletesíti tudását egy-egy népművészeti ágban. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) és az udvarhelyi fafaragók szervezte alkotótáborban a főbb népi mesterségeket ismét, hagyományszerűen képviseli egy-egy szakember. /(Barabás Blanka): Homoród mente motívumai az alkotásokon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./

A Szcientológia Egyház már Székelyudvarhelyen is működik. Ismertetőjükben nem írták le az egyház nevét, hanem népszerűsítik a városban levő Dianetika Központot. A tanulás technológiáját L. Ron Hubbard, korunk „kiemelkedő írója és humanitáriusa, a dianetika alapítója” dolgozta ki. Ezekre a tanfolyamokra lehet jelentkezni. /Barabás Blanka: Hogyan tanuljunk? Az udvarhelyi Dianetika Központról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

Háromnapos rendezvénysorozatot tartott az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi városi könyvtár, a Művelődési Ház, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ január 21–23. között. Új kiadványokat, filmeket mutattak be, illetve a közönség előtt is feltárult Gagy vidéke, melyet nyolc fotográfus dokumentált. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című kiadványt. Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület vezetője kifejtette, hogy 1992-től a Homoródszentmárton Művészetéért Alapítvány rendszeresen összegyűjt néhány olyan alkotót, akiket érdekel a Homoród mente világa. A katalógus, melyhez CD is tartozik, tulajdonképpen egyféle leltár. Leltár arról a rengeteg alkotásról, ami Homoródszentmártonban született. A művésztelep eszmei atyja Nagy Attila volt, az ő eltökéltségének köszönhető, hogy ebben a faluban évente egyhetes alkotómunka folyik. Homoródszentmárton háttere volt egyféle művészéletnek, Gelu Pateanu, mindenki Gyalu bácsija, Cseke Péter vagy Maszelka Jánost is megfordultak ezen a helyen. A művésztábor ötlete Cseke Pétertől származik. Maszelka János képzőművész a tábor lelke volt. A rendezvények keretében bemutatták Lakatos Róbert Csendország című dokumentumfilmjét, amely egy süketnéma gyerekről szól, aki fotózni tanul. Másnap Néptáncműhely Udvarhelyszéken címmel szakmai tanácskozást tartottak P. Buzogány Árpád moderálásával – tánctanításról, utánpótlásról, ezt követte dr. Hermann Gusztáv Mihály történész könyvének bemutatása. A Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében című munkát Lukács István székelyudvarhelyi történelemtanár ismertette. A könyv két nyelven került kiadásra: magyar nyelvről Hermann Gusztáv Mihály fordította románra. A kötet szerzői Bánkiné Molnár Erzsébet kiskunfélegyházi múzeumigazgató, a történelemtudományok kandidátusa, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi könyvtárigazgató, a történelemtudományok doktora, Lukács Antal, a Bukaresti TE docense és Szabó M. Attila történész, székelyudvarhelyi nyugalmazott történelemtanár. A könyv a Hargita Megyei Művelődési és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közös kiadása. /Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab: Három nap a magyar kultúra nevében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./

A szülőföld iránti ragaszkodás késztette arra a Paletta 5 egyik tagját, Kobori Lászlót, hogy megfesse Székelyudvarhely impozánsabb épületeit, tereit, templomait, illetve Udvarhelyszék falvainak vidékét, utcáit. Huszonöt egyéni tárlatot tud maga mögött Kobori László, a Városképek-sorozat újabb egyéni tárlatot ígér. /Barabás Blanka: Az itthonhoz való ragaszkodás képei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 25./

Hatalmas sikert aratott a kolozsvári Állami Magyar Színház Székelyudvarhelyen. Már nagyon régen jártak erre, a vastaps talán meggyőzi őket, hogy érdemes gyakrabban eljönni. Ray Conney Egyszer kettő néha sok (Páratlan páros) című bohózatával érkezett a kolozsvári társulat. /Barabás Blanka: Jöhettek volna bármivel, úgyis... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./

Máréfalván harmadik alkalommal rendezték meg a Fába rótt oklevelek elnevezésű versenyt, mely évente a gyermekeknek a faragott székely kapuk terén szerzett ismereteit, népi hagyománnyal kapcsolatos formakincs-tudását méri fel. A versenyen évről évre cserélődtek a csapatok. Szallós-Kis Judit, a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület programfelelőse elmondta, tizenegy csapat nevezett be a versenybe. A gyerekek kapunéző sétára mentek Kovács Piroska vezetésével. Az oroszhegyi Székely útkeresők csoport lett az első. /Barabás Blanka: Fába rótt oklevelek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 14./

A múlt héten mutatta be az Udvarhely Néptáncműhely legújabb produkcióját Szépholdvilág címen. A bemutató-előadás közönsége enyhén foghíjas volt, ez mintha az előadás mondandóját illusztrálta volna: miként megy veszendőbe a hagyomány, az örökség. /Barabás Blanka: Holdudvar – a táncjáték apropóján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./

Csíkszeredában május 12-én kezdődtek az első ízben megrendezett Pünkösdi Könyvnapok. Erdélyi könyvkiadók voltak jelen, kezdve a Polistól az Erdélyi Híradóig (Kolozsvár), a Mentoron (Marosvásárhely), Nyugati Jelenen (Arad) keresztül el egészen a Pallas Akadémiáig, a Corvina Könyvesházig, a Hargita Kiadóhivatalig (Csíkszereda), a Kriterionig. A megnyitón György Attila író, a Hargita Kiadó szerkesztője elmondta, hosszú távú folyamat kezdete ez a rendezvénysorozat. Az olvasók neves erdélyi szerzőkkel találkozhatnak, többek között Bogdán László, Böszörményi Zoltán, Egyed Péter, György Attila, Farkas Árpád, Fekete Vince, Ferenczes István, Fodor Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Orbán János Dénes és Visky András lesz jelen. /Barabás Blanka: Első Pünkösdi Könyvnapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./

Hálaadó istentisztelettel ünnepelt, valamint jótékonysági fogadást adott a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium abból az alkalomból, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület visszanyerte tulajdonjogát az egykori kollégium ingatlanjára. Igét Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke hirdetett. Tőkéczki László /Budapest/, az ELTE előadótanára beszédében üdvözölte a nagy eseményt. /Barabás Blanka: Ünnep a református gimnáziumban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 16./

A hagyományos paraszti bútor fokozatosan eltűnik a mai otthonokból, jobb esetben múzeumi gyűjteménybe kerül. Ennek feltartóztatására a Hozományos Láda elnevezéssel bútorfestő tábort szervez a helyi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület a Romániai Magyar Népművészeti Szövetséggel júniusba. /Barabás Blanka: Hozományos Láda. Bútorfestőtábor Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Gyermekvilág ünnepkörben címmel nyílt kiállítás Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeumban, melyet Miklós Zoltán, az intézmény néprajzosa mutatott be. Karácsony, húsvét és pünkösd a múzeumban fotók révén megjelennek, rajtuk és általuk pedig a gyermekek világa. /Barabás Blanka: Ahogyan gyermekek ünnepelnek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./

Július 3-án kezdődött meg Szenterzsébeten a X. Cigánytábor, melyet ezúttal is Kóré Géza prímás, az ottani cigány közösség vezetője szervezett. Az egy héten át tartó programsorozat nemcsak cigánytánccal csábítja az érdeklődőket. Záróeseményként a Pipacsok Táncegyüttes műsorát láthatják a megjelentek. /Barabás Blanka: Cigánytábor Szenterzsébeten. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./

Tavaly szeptember elején a Kuckó Egyesület támogatást nyert – az Élő Örökség Programon belül – több hagyományőrző tevékenység lebonyolítására. A Kuckó Egyesület a homoródalmási művelődési ház és a helyi unitárius egyház kezdeményezésére elkészült a gyermekeknek szánt kifestőkönyv – Az almási bútorfestők nyomán címmel –, melynek segítségével a kicsik almási motívumokat ismerhettek meg. Feltérképezték és lefényképezték a homoródalmási régi bútorokon talált festett díszítőelemeket, melyek ezáltal dokumentálva fennmaradnak az utókornak. A mostani homoródalmási, tíznapos bútorfestőtábor a program utolsó mozzanatát jelenti, mondta el Bencze Ilona, az egyesület vezetője. /Barabás Blanka: Almási motívumkincs-gyűjtemény lát napvilágot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 11./

Az erdélyi unitárius egyház története címmel Kolozsváron mutatnak be egy kuriózumszámba menő kötetet, melyet Kénosi Tőzsér János (1708–1772) és Uzoni Fosztó István (1729–1778) írt, azonban magyar kiadása csak most történt meg. A 18. században Kénosi Tőzsér János és Uzoni Fosztó István lelkészek írták meg latin nyelven az erdélyi unitárius egyház összefoglaló történetét. A székelykeresztúri és a kolozsvári Unitárius Kollégium Könyvtárában őrzött monumentális latin mű csak 2002-ben jelent meg nyomtatásban. Márkos Albert (1878–1949), az egykori Unitárius Főgimnázium tanára 1942-ben elkészült a magyar fordítással, de ezt csak most adták ki. A felekezetté alakulás vallási összetűzéseit követően az egyházvezetők életrajzát és munkásságát, majd a neves unitárius iskolák rektorainak életművét ismerheti meg az olvasó. Az unitárius nyomdák 16. és 17. századi kiadványainak bemutatását az unitárius nemességről, majd a felekezet szertartásrendjéről szóló fejezet zárja. /Barabás Blanka: Az erdélyi unitárius egyházról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 5./

A kilencvenes évek végén Oklánd franciaországi testvérfaluja, a Strasbourghoz közeli Beerendorf támogatást nyújtott az oklándi iskolának. A francia küldöttség idén a székelyudvarhelyi Kékiringó táncegyüttest néhány napra meghívta. Both Aranka, a Kékiringó vezetője elmesélte, hogy csapata, 15 gyermek, valamint 4 zenekari tag – a Venyige elindult Franciaországba, Beerendorfba. A francia falubeliek elvitték a Kékiringó tagjait Párizsba és Versaille-ba is. /Barabás Blanka: Nagy utat tett meg a Kékiringó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./

Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesületet az elmúlt év végén megkereste Zavaczki Walter Levente képzőművész, hogy József Attilának közös erőből szobrot állítsanak. Sikeres pályázat, alapanyag, tervrajz, szakmai láttamozás – szép lassan minden együtt van, késlekedik azonban Szász Jenő polgármester aláírása. Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület ügyvezetője, Szőcs Endre elmondta, hogy a nyár elején a szakmai véleményezéssel egybekötve a pályázaton való sikeres részvételről értesítették az egyesületet, ezt követően pedig elkezdődött a szobron való tényleges munkálat. A tervek szerint december 5-én, a költő halálának évfordulóján állítanák fel a szobrot. Azonban szó van egy másik szoborról is, egy magyarországi felajánlásról. Döntés még nincs. /Barabás Blanka: Ki avat a végén? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 28./

Hét éve, 1998. november 6-án volt a színházavatás Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színházban az első előadás előtt felgördült a függöny. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című, Merő Béla rendezte előadást láthatta akkor a közönség. Az évfordulót ünneplendő most a Balázs Ágnes-féle Andersen, avagy a mesék meséje című zenés mesejátékot játsszák az udvarhelyi színház színművészei. Az évforduló kapcsán nemsokára egy füzetecske jelenik meg az elmúlt évek színházi történéseiről, előadásairól. /Barabás Blanka: Hét éve volt az első premier. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 11./

Megnyílt a kolozsvári születésű Horváth Szőke Gyöngyvér tárlatának a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen. Az 1977-ben grafika szakot végzett képzőművész kollográfiáin, pasztelljein visszafogott színek dominálnak. /Barabás Blanka: Tetten érni a lelket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

Székelymuzsnán, a Viharsarok Egyesület háza táján újra fellendültek a különböző foglalkozások, gyermektevékenységek. Színjátszó kör is alakult, melynek első bemutatkozása a hagyományos októberi kulturális napra esett. A muzsnai gyermekszínjátszó kör nemrég elkezdte a második rövid darab betanulását. A Viharsarok Egyesület vers- és rajzpályázat mellett idén népdalversenyt is szervezett. Olyannyira sikeres volt a rendezvény, hogy mintegy hatvanan, többnyire gyermekek neveztek be a versenyre Muzsnáról és Székelyderzsből. November elejétől bútorfestést és bogozást tanítanak. /Barabás Blanka: A kultúráért és a néphagyományokért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./