Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2017. május 19.
Megszavazták a POL határozattervezetét
Kétnyelvűség a tanintézményekben
A marosvásárhelyi tanács csütörtöki ülésén a képviselők elfogadták a Szabad Emberek Pártja által benyújtott határozattervezetet, amely szerint biztosítani kell az oktatási intézményekben a kétnyelvű (magyar és román nyelvű) feliratok kihelyezését. A határozat szerint a végrehajtásért a polgármesteri hivatal iskolaigazgatósága felel.
Amint felvezetőjében Radu Bălaş, a tervezet kezdeményezője elmondta, a kétnyelvűségre vonatkozó hazai romániai és nemzetközi törvényes keret létezik, mégsem alkalmazták ezeket az előírásokat. A 215-ös, a kisebbségek nyelvhasználatát is szabályozó helyhatósági törvény (amely a POL kezdeményezésének alapjául szolgál) mellett egy 2014-ben elfogadott és 2015 augusztusában módosított helyi tanácsi határozat szabályozta a köztéri reklámozást. Ennek alapján történhetett volna az oktatási intézményekben a kétnyelvű feliratozás, csakhogy a közérdekű feliratokat a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatóságának – a tanácsi határozat értelmében – előzetesen jóvá kellett hagynia, ellenkező esetben hivatalból eltávolíthatók lettek volna a kihelyezett táblák. „Gyakorlatilag egy közalkalmazott dönthette el, hogy kihelyezhetők-e az iskolák épületében a kétnyelvű feliratok vagy sem. Ez így nem jó. Ezért terjesztettük elő a tervezetet, amely szerint biztosítani kell a román és magyar nyelvű feliratozást a tanintézeteken belül is” – jelentette ki Radu Bălaş.
Dumitru Pavel képviselő „nagyvonalú” javaslatára, hogy ne csak románul és magyarul, hanem németül és angolul is tegyék ki a táblákat a tanintézetekben, a tervezet kezdeményezője hangsúlyozta: az általa előterjesztett tervezet a 215-ös törvényen alapszik, amely biztosítja az anyanyelvhasználatot a 20 százalékot meghaladó kisebbségek számára, ami a német és angol nyelv esetében nem teljesül. Bălaş szerint egy ilyen módosítás miatt a prefektúra törvénytelennek minősítheti a határozatot, ezért nem foglalta bele a német és az angol feliratok biztosítását az iskolákban. Ami nem jelenti azt, hogy ezek nem helyezhetők ki, ha van rá akarat. Bakos Levente hangsúlyozta, hogy „léteznek korábbi tanácsi határozatok is a kétnyelvűségi kérdésben”, de minden ilyen jellegű tervezetet támogat az RMDSZ. Amire Papuc Sergiu kijelentette, fölösleges egy újabb határozattervezetet megszavazni, ha már vannak korábban elfogadott tanácsi határozatok a kétnyelvű feliratozásra. Csíki Zsolt, az RMDSZ-frakció vezetője zárta le a vitát, kijelentve: vannak jogszabályok, mindenki jó szándékkal közelít a kérdéshez, de mégsem láthatók sehol a kétnyelvű feliratok az iskolákban. „Egyébként is, ha több tisztelet és jóérzés lenne az emberekben, nem is lenne szükség ilyen határozatokra, természetes lenne a kétnyelvű feliratok kihelyezése” – tette hozzá.
A testület végül 13 szavazattal jóváhagyta a POL tervezetét, nyolc képviselő tartózkodott és egy ellenszavazat is volt. A határozat szerint biztosítják a kétnyelvű (román és magyar) közérdekű feliratok (osztálytermek, laboratóriumok, irodák, más helyiségek nevei stb.) kihelyezését azon oktatási intézményekben, ahol a román mellett magyar tannyelvű osztályok is működnek, a határozat végrehajtásával pedig a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal iskolaigazgatóságát bízzák meg.
A szavazást követően Csíki Zsolt a Népújságnak elmondta, az RMDSZ megszavazta a tervezetet, habár már voltak korábbi, erre vonatkozó tanácsi határozatok, de ezzel is megerősítették ezeket. Kérdésünkre, hogy mi a garancia arra, hogy a polgármesteri hivatal be is tartja a határozat előírásait, az RMDSZ frakcióvezetője közölte: a tanács csak annyit tehet, hogy számon kéri a polgármesteri hivatalon, vagyis a végrehajtón. A POL képviselői, Radu Bălaş és Hermann Mark Christian szerint a garanciát éppen az elfogadott határozat jelenti, vagyis egy közalkalmazott immár nem akadályozhatja meg, hogy a kétnyelvű feliratokat kihelyezzék az iskolákban, mint ahogy az eddig történt.
ANTALFI IMOLA / Népújság (Marosvásárhely)
Kétnyelvűség a tanintézményekben
A marosvásárhelyi tanács csütörtöki ülésén a képviselők elfogadták a Szabad Emberek Pártja által benyújtott határozattervezetet, amely szerint biztosítani kell az oktatási intézményekben a kétnyelvű (magyar és román nyelvű) feliratok kihelyezését. A határozat szerint a végrehajtásért a polgármesteri hivatal iskolaigazgatósága felel.
Amint felvezetőjében Radu Bălaş, a tervezet kezdeményezője elmondta, a kétnyelvűségre vonatkozó hazai romániai és nemzetközi törvényes keret létezik, mégsem alkalmazták ezeket az előírásokat. A 215-ös, a kisebbségek nyelvhasználatát is szabályozó helyhatósági törvény (amely a POL kezdeményezésének alapjául szolgál) mellett egy 2014-ben elfogadott és 2015 augusztusában módosított helyi tanácsi határozat szabályozta a köztéri reklámozást. Ennek alapján történhetett volna az oktatási intézményekben a kétnyelvű feliratozás, csakhogy a közérdekű feliratokat a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatóságának – a tanácsi határozat értelmében – előzetesen jóvá kellett hagynia, ellenkező esetben hivatalból eltávolíthatók lettek volna a kihelyezett táblák. „Gyakorlatilag egy közalkalmazott dönthette el, hogy kihelyezhetők-e az iskolák épületében a kétnyelvű feliratok vagy sem. Ez így nem jó. Ezért terjesztettük elő a tervezetet, amely szerint biztosítani kell a román és magyar nyelvű feliratozást a tanintézeteken belül is” – jelentette ki Radu Bălaş.
Dumitru Pavel képviselő „nagyvonalú” javaslatára, hogy ne csak románul és magyarul, hanem németül és angolul is tegyék ki a táblákat a tanintézetekben, a tervezet kezdeményezője hangsúlyozta: az általa előterjesztett tervezet a 215-ös törvényen alapszik, amely biztosítja az anyanyelvhasználatot a 20 százalékot meghaladó kisebbségek számára, ami a német és angol nyelv esetében nem teljesül. Bălaş szerint egy ilyen módosítás miatt a prefektúra törvénytelennek minősítheti a határozatot, ezért nem foglalta bele a német és az angol feliratok biztosítását az iskolákban. Ami nem jelenti azt, hogy ezek nem helyezhetők ki, ha van rá akarat. Bakos Levente hangsúlyozta, hogy „léteznek korábbi tanácsi határozatok is a kétnyelvűségi kérdésben”, de minden ilyen jellegű tervezetet támogat az RMDSZ. Amire Papuc Sergiu kijelentette, fölösleges egy újabb határozattervezetet megszavazni, ha már vannak korábban elfogadott tanácsi határozatok a kétnyelvű feliratozásra. Csíki Zsolt, az RMDSZ-frakció vezetője zárta le a vitát, kijelentve: vannak jogszabályok, mindenki jó szándékkal közelít a kérdéshez, de mégsem láthatók sehol a kétnyelvű feliratok az iskolákban. „Egyébként is, ha több tisztelet és jóérzés lenne az emberekben, nem is lenne szükség ilyen határozatokra, természetes lenne a kétnyelvű feliratok kihelyezése” – tette hozzá.
A testület végül 13 szavazattal jóváhagyta a POL tervezetét, nyolc képviselő tartózkodott és egy ellenszavazat is volt. A határozat szerint biztosítják a kétnyelvű (román és magyar) közérdekű feliratok (osztálytermek, laboratóriumok, irodák, más helyiségek nevei stb.) kihelyezését azon oktatási intézményekben, ahol a román mellett magyar tannyelvű osztályok is működnek, a határozat végrehajtásával pedig a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal iskolaigazgatóságát bízzák meg.
A szavazást követően Csíki Zsolt a Népújságnak elmondta, az RMDSZ megszavazta a tervezetet, habár már voltak korábbi, erre vonatkozó tanácsi határozatok, de ezzel is megerősítették ezeket. Kérdésünkre, hogy mi a garancia arra, hogy a polgármesteri hivatal be is tartja a határozat előírásait, az RMDSZ frakcióvezetője közölte: a tanács csak annyit tehet, hogy számon kéri a polgármesteri hivatalon, vagyis a végrehajtón. A POL képviselői, Radu Bălaş és Hermann Mark Christian szerint a garanciát éppen az elfogadott határozat jelenti, vagyis egy közalkalmazott immár nem akadályozhatja meg, hogy a kétnyelvű feliratokat kihelyezzék az iskolákban, mint ahogy az eddig történt.
ANTALFI IMOLA / Népújság (Marosvásárhely)
2017. június 27.
Ügyvéd, tanú és vádlott is hiányzott Borbolyék perének tárgyalásáról
Elmaradtak a tanúvallomások a Borboly Csaba és tizenkét másik személy elleni büntetőper keddi tárgyalásán – Borboly ügyvédje távolmaradás miatt kért halasztást, amit el is fogadtak.
Két tanú kihallgatását tervezték a per keddi tárgyalásán, akik közül egyik jelent meg a Hargita Megyei Törvényszéken, a másik személy pihenőszabadságon van, és elutazott.
A távolmaradás magyarázatát a tárgyalást vezető bíró is elfogadta. Nem ő volt az egyetlen hiányzó, több vádlott sem tartózkodott a teremben, néhány ügyvédet pedig felhatalmazás alapján kollégáik képviseltek. Hiányzott Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje is, aki az alkotmánybíróságon vett részt egy beadvány tárgyalásán. A bíró a megjelent tanúval közölte, jelenlétére a következő alkalommal is számítanak, és miután az ügyész is egyetértett azzal, hogy Borboly ügyvédjének távolmaradása indokolt, a halasztási kérést elfogadták, a tanúk kihallgatását pedig a következő időpontra, szeptember 18-ára időzítették.
Kovács Attila Székelyhon.ro
Elmaradtak a tanúvallomások a Borboly Csaba és tizenkét másik személy elleni büntetőper keddi tárgyalásán – Borboly ügyvédje távolmaradás miatt kért halasztást, amit el is fogadtak.
Két tanú kihallgatását tervezték a per keddi tárgyalásán, akik közül egyik jelent meg a Hargita Megyei Törvényszéken, a másik személy pihenőszabadságon van, és elutazott.
A távolmaradás magyarázatát a tárgyalást vezető bíró is elfogadta. Nem ő volt az egyetlen hiányzó, több vádlott sem tartózkodott a teremben, néhány ügyvédet pedig felhatalmazás alapján kollégáik képviseltek. Hiányzott Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje is, aki az alkotmánybíróságon vett részt egy beadvány tárgyalásán. A bíró a megjelent tanúval közölte, jelenlétére a következő alkalommal is számítanak, és miután az ügyész is egyetértett azzal, hogy Borboly ügyvédjének távolmaradása indokolt, a halasztási kérést elfogadták, a tanúk kihallgatását pedig a következő időpontra, szeptember 18-ára időzítették.
Kovács Attila Székelyhon.ro
2017. július 3.
Szilágyi: az RMDSZ miatt csorbult a magyar képviselet Vásárhelyen
Az RMDSZ-es tanácsosokon múlt, hogy Marosvásárhelynek nem lett két magyar alpolgármestere, a szövetség politikusai ugyanis a másik magyar jelölt helyett a PSD által nevesített személyt támogatták – véli Szilágyi Zsolt EMNP-elnök. A vásárhelyi magyar közösség tagjai is kifogásolták a döntést.
A marosvásárhelyi alpolgármester-választás sürgős kivizsgálásának kezdeményezésére kéri Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetője Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, mivel Szilágyi meglátása szerint a voks végkimenetelét tekintve kijelenthető, hogy a kisebbségi képviselők cserbenhagyták a helyi magyar közösséget.
Szilágyi a Krónika birtokába jutott személyes hangvételű, július elsejei keltezésű levelében mutatott rá a csütörtök este véget ért alpolgármester-választás visszásságaira, és arra kérte Kelement, ne engedje, hogy „a magyar közösség ilyen szintű elárulása következmények nélkül maradjon”, illetve járjon közben annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő.
A marosvásárhelyi tanács csütörtöki rendes havi ülésén két alpolgármestert választottak: Makkai Gergely az RMDSZ, Sergiu Papuc pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben jutott tisztséghez.
Az eredmény nemcsak az EMNP, hanem – a közösségi médiában megfogalmazott hozzászólások, vélemények tanúsága szerint – a helyi magyar közösség tagjainak felháborodását is kiváltotta, ugyanis gyakorlatilag a szövetség tanácsosain múlt, hogy a megyeszékhelynek nem lett két magyar alpolgármestere. Györfi Júliát, a másik magyar jelöltet a Szabad Emberek Pártja (POL) nevesítette, az alakulat pedig az RMDSZ-szel többséget alkot a testületben, így a szövetség támogatása esetén Györfi Júlia és Makkai Gergely is megszerezte volna a tisztséget.
„Egyszerű politikai akaratra és döntésre lett volna szükség” Szilágyi Zsolt levelében hangsúlyozta: történelmi lehetőség nyílt arra, hogy – miután tavaly nem sikerült magyar elöljárót választani Marosvásárhely élére – két alpolgármesterrel erősítsék az érdekképviseletet. „Mindez az RMDSZ helyi képviselői miatt nem valósulhatott meg, akik az egyik magyar jelölt helyet a PSD román jelöltjét támogatták.
Mindannyian jól tudjuk, a Szabad Emberek Pártja támogatásával meglett volna a többség, s így a városnak két magyar alpolgármestere lehetett volna” – fogalmaz az EMNP-elnök.
Szilágyi emlékezteti Kelemen Hunort az idén tavasszal, a fekete március évfordulóján tett kijelentésére, miszerint „bőven van még teendőnk a magyar közösség jogbiztonsága megteremtésének terén, és ebben még az sem tántoríthat el bennünket, hogy az 1990-es években tapasztaltakhoz hasonló ellenállásba ütközünk”.
A néppárt vezetője rámutatott: ezúttal „szó sem volt »az 1990-es években tapasztalt ellenállásról«, egyszerű politikai akarat és döntés kérdése volt, hogy lesz-e két magyar alpolgármestere Marosvásárhelynek”. Szilágyi úgy véli, a vásárhelyi tanácsosok döntése ismét a visszalépés, a csalódás és a sikertelenség érzését kelti a helyiekben. Hogyan képzelitek el a nyelvjogi harcok megvívását, vagy épp az iskoláink ellen irányuló támadások visszaverését, ha közben magyar emberek ellen szavaztok – a PSD javára?” – hangsúlyozza Szilágyi a levélben, amelyben magyarázatot vár a történtekre.
A helybeli magyarok is felháborodtak Az alpolgármester-választás egész hétvégén téma volt a közösségi médiában: a vásárhelyi magyar közösség tagjai ugyancsak azt kifogásolták, hogy a számok alapján könnyen lehetett volna két magyar alpolgármestere a városnak. A helybeli magyarok is felháborodtak Az alpolgármester-választás egész hétvégén téma volt a közösségi médiában: a vásárhelyi magyar közösség tagjai ugyancsak azt kifogásolták, hogy a számok alapján könnyen lehetett volna két magyar alpolgármestere a városnak.
Többen azt is szóvá tették: távolról sem tartják jó döntésnek, hogy az RMDSZ helyi szervezete a PSD-vel kötött szövetségre hivatkozva támogatta Sergiu Papucot. Akiről nem mellesleg megjelent egy párperces hangfelvétel is, amelyen a szavazatszámlálás közben durván szitkozódik Peti András ülésvezető – aki bekapcsolva felejtette a mikrofonját – és Claudiu Maior, Dorin Florea polgármester személyes tanácsadója társaságában.
Az alpolgármester-választásra vonatkozó tervezetet Hermann Mark Christian, a POL tanácsosa nyújtotta be, mivel sürgetőnek érezte, hogy egyéves szünet után végre teljes legyen a város vezetősége. A pártok látszólag érdektelenek voltak az ügyben, Magyary Előd, az RMDSZ-es frakcióvezető-helyettes például még a csütörtöki tanácsülés előtt is úgy nyilatkozott: a választás nem prioritás számukra, Sergiu Papuc pedig nem kívánt nyilatkozni. Az ülésen viszont kiderült, hogy a háttérben komoly egyeztetések folytak, a pártok pedig azonnal megnevezték jelöltjüket.
Hermann Mark Christian kifogásolta, hogy a tárgyalásokba nem vonták be a POL három tanácsosát, majd magyar nyelvű felszólalásában reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ-es tanácsosok bizalmat szavaznak Györfi Júliának is. A voks eredménye szerint azonban a szövetség és a PSD jelöltje kapott 16–16 szavazatot, Györfi Júliára hárman voksoltak, míg a nemzeti liberális (PNL) Moldovan Călinre öten. Kőrössy Andrea / Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ-es tanácsosokon múlt, hogy Marosvásárhelynek nem lett két magyar alpolgármestere, a szövetség politikusai ugyanis a másik magyar jelölt helyett a PSD által nevesített személyt támogatták – véli Szilágyi Zsolt EMNP-elnök. A vásárhelyi magyar közösség tagjai is kifogásolták a döntést.
A marosvásárhelyi alpolgármester-választás sürgős kivizsgálásának kezdeményezésére kéri Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetője Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, mivel Szilágyi meglátása szerint a voks végkimenetelét tekintve kijelenthető, hogy a kisebbségi képviselők cserbenhagyták a helyi magyar közösséget.
Szilágyi a Krónika birtokába jutott személyes hangvételű, július elsejei keltezésű levelében mutatott rá a csütörtök este véget ért alpolgármester-választás visszásságaira, és arra kérte Kelement, ne engedje, hogy „a magyar közösség ilyen szintű elárulása következmények nélkül maradjon”, illetve járjon közben annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő.
A marosvásárhelyi tanács csütörtöki rendes havi ülésén két alpolgármestert választottak: Makkai Gergely az RMDSZ, Sergiu Papuc pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben jutott tisztséghez.
Az eredmény nemcsak az EMNP, hanem – a közösségi médiában megfogalmazott hozzászólások, vélemények tanúsága szerint – a helyi magyar közösség tagjainak felháborodását is kiváltotta, ugyanis gyakorlatilag a szövetség tanácsosain múlt, hogy a megyeszékhelynek nem lett két magyar alpolgármestere. Györfi Júliát, a másik magyar jelöltet a Szabad Emberek Pártja (POL) nevesítette, az alakulat pedig az RMDSZ-szel többséget alkot a testületben, így a szövetség támogatása esetén Györfi Júlia és Makkai Gergely is megszerezte volna a tisztséget.
„Egyszerű politikai akaratra és döntésre lett volna szükség” Szilágyi Zsolt levelében hangsúlyozta: történelmi lehetőség nyílt arra, hogy – miután tavaly nem sikerült magyar elöljárót választani Marosvásárhely élére – két alpolgármesterrel erősítsék az érdekképviseletet. „Mindez az RMDSZ helyi képviselői miatt nem valósulhatott meg, akik az egyik magyar jelölt helyet a PSD román jelöltjét támogatták.
Mindannyian jól tudjuk, a Szabad Emberek Pártja támogatásával meglett volna a többség, s így a városnak két magyar alpolgármestere lehetett volna” – fogalmaz az EMNP-elnök.
Szilágyi emlékezteti Kelemen Hunort az idén tavasszal, a fekete március évfordulóján tett kijelentésére, miszerint „bőven van még teendőnk a magyar közösség jogbiztonsága megteremtésének terén, és ebben még az sem tántoríthat el bennünket, hogy az 1990-es években tapasztaltakhoz hasonló ellenállásba ütközünk”.
A néppárt vezetője rámutatott: ezúttal „szó sem volt »az 1990-es években tapasztalt ellenállásról«, egyszerű politikai akarat és döntés kérdése volt, hogy lesz-e két magyar alpolgármestere Marosvásárhelynek”. Szilágyi úgy véli, a vásárhelyi tanácsosok döntése ismét a visszalépés, a csalódás és a sikertelenség érzését kelti a helyiekben. Hogyan képzelitek el a nyelvjogi harcok megvívását, vagy épp az iskoláink ellen irányuló támadások visszaverését, ha közben magyar emberek ellen szavaztok – a PSD javára?” – hangsúlyozza Szilágyi a levélben, amelyben magyarázatot vár a történtekre.
A helybeli magyarok is felháborodtak Az alpolgármester-választás egész hétvégén téma volt a közösségi médiában: a vásárhelyi magyar közösség tagjai ugyancsak azt kifogásolták, hogy a számok alapján könnyen lehetett volna két magyar alpolgármestere a városnak. A helybeli magyarok is felháborodtak Az alpolgármester-választás egész hétvégén téma volt a közösségi médiában: a vásárhelyi magyar közösség tagjai ugyancsak azt kifogásolták, hogy a számok alapján könnyen lehetett volna két magyar alpolgármestere a városnak.
Többen azt is szóvá tették: távolról sem tartják jó döntésnek, hogy az RMDSZ helyi szervezete a PSD-vel kötött szövetségre hivatkozva támogatta Sergiu Papucot. Akiről nem mellesleg megjelent egy párperces hangfelvétel is, amelyen a szavazatszámlálás közben durván szitkozódik Peti András ülésvezető – aki bekapcsolva felejtette a mikrofonját – és Claudiu Maior, Dorin Florea polgármester személyes tanácsadója társaságában.
Az alpolgármester-választásra vonatkozó tervezetet Hermann Mark Christian, a POL tanácsosa nyújtotta be, mivel sürgetőnek érezte, hogy egyéves szünet után végre teljes legyen a város vezetősége. A pártok látszólag érdektelenek voltak az ügyben, Magyary Előd, az RMDSZ-es frakcióvezető-helyettes például még a csütörtöki tanácsülés előtt is úgy nyilatkozott: a választás nem prioritás számukra, Sergiu Papuc pedig nem kívánt nyilatkozni. Az ülésen viszont kiderült, hogy a háttérben komoly egyeztetések folytak, a pártok pedig azonnal megnevezték jelöltjüket.
Hermann Mark Christian kifogásolta, hogy a tárgyalásokba nem vonták be a POL három tanácsosát, majd magyar nyelvű felszólalásában reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ-es tanácsosok bizalmat szavaznak Györfi Júliának is. A voks eredménye szerint azonban a szövetség és a PSD jelöltje kapott 16–16 szavazatot, Györfi Júliára hárman voksoltak, míg a nemzeti liberális (PNL) Moldovan Călinre öten. Kőrössy Andrea / Krónika (Kolozsvár)
2017. július 5.
Vass Levente: az RMDSZ nem akart alpolgármestert választani, sem egyet, sem kettőt kérdezett:
Marosvásárhelynek lehetett volna két magyar alpolgármestere. Az RMDSZ városi szervezetének elnökét kérdeztük, miért nem így lett.
Marosvásárhelynek a tavaly júniusi önkormányzati választások óta nincs alpolgármestere, ugyanis a megyei szintű megállapodást kötő, a városi tanácsban is többséggel rendelkező RMDSZ és PSD úgy döntött, nem kívánja támogatni Dorin Florea polgármester munkáját. A Szabad Emberek Pártja (POL) városi tanácsosa, Hermann Mark Christian azonban benyújtott egy alpolgármester-választásra vonatkozó határozattervezetet, majd a csütörtöki tanácsülésen azt kérte az RMDSZ-től, támogassák a POL jelöltjét, Györfi Júliát. A szavazáson azonban csak a POL három tanácsosa támogatta a jelöltjüket, az alpolgármesteri tisztségeket pedig az RMDSZ-es Makkai Gergely és a PSD-s Sergiu Papuc szerezte meg.
- Ön a Facebookon is közzétette álláspontját az alpolgármester-választás kérdésében. Ebben a bejegyzésében említi az üres alpolgármesteri székek politikáját. Mennyire közismert a marosvásárhelyiek körében ez a stratégia?
- Nem tudom, hogy mennyire használták ezt a kifejezést. De ez volt az elképzelés, hogy nincs alpolgármester, pont azért, hogy a polgármesternek egyedül kelljen szembesülnie azokkal a városvezetési gondokkal, amiket korábban könnyen leosztott, és érezze annak a jelentőségét, hogy egy várost közösen kellene vezetni az alpolgármesterekkel és a tanáccsal. Ezért álltunk erre az álláspontra, ezért tartottuk fontosnak együtt a szociáldemokratákkal ezelőtt egy évvel, hogy ezt a stratégiát, ezt a taktikát válasszuk.
Amikor RMDSZ-es megyei tanácselnököt és két PSD-s alelnököt nevesítettünk, akkor úgy egyeztünk meg, hogy együtt megyünk ebben a dologban, és teljesen természetes, hogy ezt a megegyezést nem rúgtuk fel. Most nem történik semmi egyéb, mint együtt folytatjuk azt a munkát, amit elkezdtünk. Nehogy azt higgyük, hogy a PSD-nél jobban szeret bennünket a PNL, ami a magyar kérdéseket illeti, és világosan szeretném hangsúlyozni, hogy mindaddig, amíg a POL minden eszközt megtalál, hogy az RMDSZ-t üsse, addig senki ne várja el tőlünk, hogy tárt karokkal fogadjuk egy ilyen pártnak az utolsó percben felajánlott javaslatát, hogy mi az ő jelöltjüket megszavazzuk. Mi nem kértük a támogatásukat az alpolgármesteri választásoknál, és nem is ígértük meg a támogatásunkat. Politikai szubkultúrára vall az, hogy a POL egy alpolgármester-jelölést ejt meg, amikor nagyon világosan tudták, hogy izolálni akarjuk a polgármestert, és a tanácsülés előtt – vagy pedig akár a tanácsülés alatt, de megfelelő időben – nem próbál politikai többséget kialakítani, utána pedig a frusztrációját megpróbálja rákenni másra, és magyarkodással próbálja magyarázni a bizonyítványát.
- Vagyis a POL nem egyeztetett a többi párttal, mielőtt beterjesztette az alpolgármester-választásra vonatkozó határozatot, illetve utána sem, a választást megelőzően?
- Az eredmények ezt mutatják. Nem az a kérdés, hogy ki mit szándékozott, és mit nem szándékozott tenni. A POL, amely javasolta az alpolgármesteri pozíciót, három szavazattal maradt, vagyis a saját szavazataival. Se a PSD, se a PNL, se az RMDSZ nem szavazta meg a POL jelöltjét.
- A POL határozattervezete egy alpolgármester megválasztásáról szólt volna. Ha jól tudom, az RMDSZ azt támogatta, hogy két alpolgármestert válasszanak. Miért történt ez így?
- Az RMDSZ nem akart alpolgármestert választani, sem egyet, sem kettőt. Attól a perctől fogva azonban, hogy a POL kért egy alpolgármesteri pozíciót, amiről ugye nem egyeztetett, és amihez nem szerezte meg a kritikus többséget, változott a helyzet. Az érvényes szabályok szerint, ha az RMDSZ és a PSD nem javasol alpolgármester-jelöltet, akkor valószínűsíthetően a PNL és a POL jelöltje közül a PNL jelöltje, Dorin Florea polgármester pártjának a jelöltje lett volna az alpolgármester, hiszen a második fordulóban nem szükséges az egyszerű többség, hanem a legtöbb szavazatot kapó jelölt elfoglalhatja az alpolgármesteri tisztséget..
Teljesen természetes, hogy akkor, amikor mi nem akartuk az alpolgármesteri helyet, és amikor a POL javaslata egy egyéves (és négy évre tervezett) taktikánkat húzta keresztül, mielőtt bementünk a tanácsülésre, a szociáldemokratákkal leültünk az utolsó percben, és megegyeztünk, hogy ebben az esetben, ha változtatnunk kell a stratégiánkon, akkor az elkövetkezőkben is együtt fogunk menni, bátran felvállalva ezt, és ők is egy alpolgármestert, mi is egy alpolgármestert fogunk nevesíteni.
De hozzáfűzöm, hogy a napirendi pontok megszavazásánál, utolsó percig remélve azt, hogy elhúzódik a tanácsülés, és nem lesz idő az összes napirendi pontra, kértük, hogy a legutolsó napirendi pont legyen az alpolgármester-választás, és ezt meg is szavaztuk. A sorrendben a felszólalásoknál sorrendben a PNL-t, a PSD-t és a POL-t kértük fel, hogy nevesítsenek jelölteket – a PNL-t a PSD-vel, a POL-t pedig velünk társítva egymásutániságában. Ha nem nevesített volna jelöltet a PNL és a POL, akkor mi sem nevesítettünk volna jelölteket, és nem lett volna alpolgármester megválasztva.
Arra a kérdésre, hogy két magyar alpolgármester versus egy magyar alpolgármester és egy PSD-s alpolgármester: világos politikai döntés volt. És az a véleményünk, hogy ma Marosvásárhelyen az egymás mellett élés és az együtt dolgozás nem azon múlik, hogy két magyar alpolgármester van-e, hanem azon fog múlni, hogy van-e egy többségi koalíció, magyar és román emberekkel egyaránt. És ez megtörténhet egy PSD-RMDSZ együttműködésben, amely képes akár városfejlesztési stratégiákat letenni az asztalra közösen. Ha a POL mindig, amikor nincs utcanévtábla, nincsen iskolaügy vagy nincsen valami egyéb, nem politikai frusztrációjával próbálná megoldani és kommunikálni ezeket a dolgokat, akkor akár időnk is lenne dolgozni, és nem folyamatosan tüzet oltani. A PSD-s alpolgármester, Sergiu Papuc személye nem kényelmetlen az RMDSZ számára? A POL több magyarellenes megnyilvánulására hívta fel a figyelmet.
Balázsi-Pál Előd / Transindex.ro
Marosvásárhelynek lehetett volna két magyar alpolgármestere. Az RMDSZ városi szervezetének elnökét kérdeztük, miért nem így lett.
Marosvásárhelynek a tavaly júniusi önkormányzati választások óta nincs alpolgármestere, ugyanis a megyei szintű megállapodást kötő, a városi tanácsban is többséggel rendelkező RMDSZ és PSD úgy döntött, nem kívánja támogatni Dorin Florea polgármester munkáját. A Szabad Emberek Pártja (POL) városi tanácsosa, Hermann Mark Christian azonban benyújtott egy alpolgármester-választásra vonatkozó határozattervezetet, majd a csütörtöki tanácsülésen azt kérte az RMDSZ-től, támogassák a POL jelöltjét, Györfi Júliát. A szavazáson azonban csak a POL három tanácsosa támogatta a jelöltjüket, az alpolgármesteri tisztségeket pedig az RMDSZ-es Makkai Gergely és a PSD-s Sergiu Papuc szerezte meg.
- Ön a Facebookon is közzétette álláspontját az alpolgármester-választás kérdésében. Ebben a bejegyzésében említi az üres alpolgármesteri székek politikáját. Mennyire közismert a marosvásárhelyiek körében ez a stratégia?
- Nem tudom, hogy mennyire használták ezt a kifejezést. De ez volt az elképzelés, hogy nincs alpolgármester, pont azért, hogy a polgármesternek egyedül kelljen szembesülnie azokkal a városvezetési gondokkal, amiket korábban könnyen leosztott, és érezze annak a jelentőségét, hogy egy várost közösen kellene vezetni az alpolgármesterekkel és a tanáccsal. Ezért álltunk erre az álláspontra, ezért tartottuk fontosnak együtt a szociáldemokratákkal ezelőtt egy évvel, hogy ezt a stratégiát, ezt a taktikát válasszuk.
Amikor RMDSZ-es megyei tanácselnököt és két PSD-s alelnököt nevesítettünk, akkor úgy egyeztünk meg, hogy együtt megyünk ebben a dologban, és teljesen természetes, hogy ezt a megegyezést nem rúgtuk fel. Most nem történik semmi egyéb, mint együtt folytatjuk azt a munkát, amit elkezdtünk. Nehogy azt higgyük, hogy a PSD-nél jobban szeret bennünket a PNL, ami a magyar kérdéseket illeti, és világosan szeretném hangsúlyozni, hogy mindaddig, amíg a POL minden eszközt megtalál, hogy az RMDSZ-t üsse, addig senki ne várja el tőlünk, hogy tárt karokkal fogadjuk egy ilyen pártnak az utolsó percben felajánlott javaslatát, hogy mi az ő jelöltjüket megszavazzuk. Mi nem kértük a támogatásukat az alpolgármesteri választásoknál, és nem is ígértük meg a támogatásunkat. Politikai szubkultúrára vall az, hogy a POL egy alpolgármester-jelölést ejt meg, amikor nagyon világosan tudták, hogy izolálni akarjuk a polgármestert, és a tanácsülés előtt – vagy pedig akár a tanácsülés alatt, de megfelelő időben – nem próbál politikai többséget kialakítani, utána pedig a frusztrációját megpróbálja rákenni másra, és magyarkodással próbálja magyarázni a bizonyítványát.
- Vagyis a POL nem egyeztetett a többi párttal, mielőtt beterjesztette az alpolgármester-választásra vonatkozó határozatot, illetve utána sem, a választást megelőzően?
- Az eredmények ezt mutatják. Nem az a kérdés, hogy ki mit szándékozott, és mit nem szándékozott tenni. A POL, amely javasolta az alpolgármesteri pozíciót, három szavazattal maradt, vagyis a saját szavazataival. Se a PSD, se a PNL, se az RMDSZ nem szavazta meg a POL jelöltjét.
- A POL határozattervezete egy alpolgármester megválasztásáról szólt volna. Ha jól tudom, az RMDSZ azt támogatta, hogy két alpolgármestert válasszanak. Miért történt ez így?
- Az RMDSZ nem akart alpolgármestert választani, sem egyet, sem kettőt. Attól a perctől fogva azonban, hogy a POL kért egy alpolgármesteri pozíciót, amiről ugye nem egyeztetett, és amihez nem szerezte meg a kritikus többséget, változott a helyzet. Az érvényes szabályok szerint, ha az RMDSZ és a PSD nem javasol alpolgármester-jelöltet, akkor valószínűsíthetően a PNL és a POL jelöltje közül a PNL jelöltje, Dorin Florea polgármester pártjának a jelöltje lett volna az alpolgármester, hiszen a második fordulóban nem szükséges az egyszerű többség, hanem a legtöbb szavazatot kapó jelölt elfoglalhatja az alpolgármesteri tisztséget..
Teljesen természetes, hogy akkor, amikor mi nem akartuk az alpolgármesteri helyet, és amikor a POL javaslata egy egyéves (és négy évre tervezett) taktikánkat húzta keresztül, mielőtt bementünk a tanácsülésre, a szociáldemokratákkal leültünk az utolsó percben, és megegyeztünk, hogy ebben az esetben, ha változtatnunk kell a stratégiánkon, akkor az elkövetkezőkben is együtt fogunk menni, bátran felvállalva ezt, és ők is egy alpolgármestert, mi is egy alpolgármestert fogunk nevesíteni.
De hozzáfűzöm, hogy a napirendi pontok megszavazásánál, utolsó percig remélve azt, hogy elhúzódik a tanácsülés, és nem lesz idő az összes napirendi pontra, kértük, hogy a legutolsó napirendi pont legyen az alpolgármester-választás, és ezt meg is szavaztuk. A sorrendben a felszólalásoknál sorrendben a PNL-t, a PSD-t és a POL-t kértük fel, hogy nevesítsenek jelölteket – a PNL-t a PSD-vel, a POL-t pedig velünk társítva egymásutániságában. Ha nem nevesített volna jelöltet a PNL és a POL, akkor mi sem nevesítettünk volna jelölteket, és nem lett volna alpolgármester megválasztva.
Arra a kérdésre, hogy két magyar alpolgármester versus egy magyar alpolgármester és egy PSD-s alpolgármester: világos politikai döntés volt. És az a véleményünk, hogy ma Marosvásárhelyen az egymás mellett élés és az együtt dolgozás nem azon múlik, hogy két magyar alpolgármester van-e, hanem azon fog múlni, hogy van-e egy többségi koalíció, magyar és román emberekkel egyaránt. És ez megtörténhet egy PSD-RMDSZ együttműködésben, amely képes akár városfejlesztési stratégiákat letenni az asztalra közösen. Ha a POL mindig, amikor nincs utcanévtábla, nincsen iskolaügy vagy nincsen valami egyéb, nem politikai frusztrációjával próbálná megoldani és kommunikálni ezeket a dolgokat, akkor akár időnk is lenne dolgozni, és nem folyamatosan tüzet oltani. A PSD-s alpolgármester, Sergiu Papuc személye nem kényelmetlen az RMDSZ számára? A POL több magyarellenes megnyilvánulására hívta fel a figyelmet.
Balázsi-Pál Előd / Transindex.ro
2017. július 26.
Zenetábor gyerekotthonok összefogásával
Az eredeti tervtől eltérően csak részben tartották a székelyhídi strandon a helyi és a szentjobbi gyerekotthonok közös zenetáborát, ám a vártál jóval nagyobb volt az érdeklődés. Várhatóan jövőre is megrendezik.
A szentjobbi Szent István Szociális Központ és a székelyhídi Gyermek Jézus Otthon furulyatábort szervezett július 17. és 21 között utóbbi intézmény szabadidő-központjában (a székelyhídi strandon). Az egyik napon felkerestük a táborozókat, és mint megtudtuk, az előzetes tervvel ellentétben nem a strand volt a “főhadiszállás”, hanem a gyerekotthonban. A részletekről a gyerekekre az egyik medence szélén felügyelő Kertész Magda, közismerten Szerafina nővér elmondta, hogy ez volt az első nagyobb méretű közös program a két intézmény között. Eredetileg 30 gyerekre tervezték a tábort, 50-en lettek végül, Szentjobbról 20-an, Székelyhídről 15-en, voltak a “külsősök”, vagyis a naponta bejáró napközisek, az ugyancsak a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó gyimesbükki (Bákó megye) Vigasztaló Szentlélek otthonból is társultak gyerekek, de jöttek a helyi római katolikus templom “vonzáskörzetéből” is. Nagyon örültek ennek az érdeklődésnek, tudtuk meg, sőt, úgy alakult, hogy még furulya is volt éppen ötven.
Kellemes környezetben
Kérdésünkre Szerafina nővér kifejtette: “A tábor arról szólna, hogy megszerettessük a gyerekekkel magát a zenélést, a furulyázást. A kisebbekkel pár hangot érintő gyerekdalokat kezdtünk tanulni (Süss fel nap, Zsipp-zsupp…), a nagyobbakkal már például a Pál, Kata, Péter, vagy a Tekeredik a kígyó is szóba jöhetett.” A programot ő fogta össze, főleg a nagyoknak tartva foglalkozást, segítségére volt két korábbi diákja, Franciska (szentjobbi lakos) és Sergiu (a szentjobbi otthonból). Hozzátette: “Ez az első alkalom, főleg otthonokban lakó gyerekek számára kigondolva, hogy tudjanak ismerkedni egymással. Kihasználtuk, hogy a strand a székelyhídi otthonhoz tartozik, itt nagyszerűen meg lehet tartani a szabadidős foglalkozásokat. Délelőtt egy óra, délután egy óra furulyázás, ez a fő tevékenység, ezen kívül volt kézműves foglalkozás, csoportos játékok. A legkisebb résztvevő 5 éves, a legnagyobb 17-18 éves volt. A strandolás napi 1 – 1,5 óra, ennyit láttunk jónak. Első nap minden gyerekkel a strandon voltunk, itt tartottunk mindent, ám láttuk, hogy zavartuk a vendégeket, de nekünk sem volt jó, mert a gyerekek nem figyeltek, a stand jobban vonzotta őket. Így a foglalkozásokat az otthon udvarán tartjuk, ahol nagyon kellemes a környezet.” Azt is megtudtuk, hogy vásároltak még furulyákat, akik a tábor végén a legszebb produkciókat bemutatták, a legtöbbet tanulták, azok kaptak egyet-egyet ajándékba. A költségek fedezését a Communitas Alapítvány mellett a váradi vincés nővérek, és a 2 otthon maga vállalta.
Jövőre is megtartják
A tábor “hozadéka”, hogy a székelyhídi gyerekeknek akár hetente is tartanak ilyen zeneórákat (ahogyan Szentjobbon is teszik), de az érdeklődés arra enged következtetni, hogy a tábort jövőre is megtartják. “Nem számítottunk ekkor érdeklődésre, ám bebizonyosodott, hogy a gyerekek igénylik a népdalt, a zenélést manapság is, amikor a tv, tablet, telefon, az internet körül forog minden. Ezek a foglalkozások kivonják őket ebből a körből, adunk nekik valami mást, amit láthatóan szeretnek”, fogalmazott Szerafina nővér.
Rencz Csaba / erdon.ro
Az eredeti tervtől eltérően csak részben tartották a székelyhídi strandon a helyi és a szentjobbi gyerekotthonok közös zenetáborát, ám a vártál jóval nagyobb volt az érdeklődés. Várhatóan jövőre is megrendezik.
A szentjobbi Szent István Szociális Központ és a székelyhídi Gyermek Jézus Otthon furulyatábort szervezett július 17. és 21 között utóbbi intézmény szabadidő-központjában (a székelyhídi strandon). Az egyik napon felkerestük a táborozókat, és mint megtudtuk, az előzetes tervvel ellentétben nem a strand volt a “főhadiszállás”, hanem a gyerekotthonban. A részletekről a gyerekekre az egyik medence szélén felügyelő Kertész Magda, közismerten Szerafina nővér elmondta, hogy ez volt az első nagyobb méretű közös program a két intézmény között. Eredetileg 30 gyerekre tervezték a tábort, 50-en lettek végül, Szentjobbról 20-an, Székelyhídről 15-en, voltak a “külsősök”, vagyis a naponta bejáró napközisek, az ugyancsak a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó gyimesbükki (Bákó megye) Vigasztaló Szentlélek otthonból is társultak gyerekek, de jöttek a helyi római katolikus templom “vonzáskörzetéből” is. Nagyon örültek ennek az érdeklődésnek, tudtuk meg, sőt, úgy alakult, hogy még furulya is volt éppen ötven.
Kellemes környezetben
Kérdésünkre Szerafina nővér kifejtette: “A tábor arról szólna, hogy megszerettessük a gyerekekkel magát a zenélést, a furulyázást. A kisebbekkel pár hangot érintő gyerekdalokat kezdtünk tanulni (Süss fel nap, Zsipp-zsupp…), a nagyobbakkal már például a Pál, Kata, Péter, vagy a Tekeredik a kígyó is szóba jöhetett.” A programot ő fogta össze, főleg a nagyoknak tartva foglalkozást, segítségére volt két korábbi diákja, Franciska (szentjobbi lakos) és Sergiu (a szentjobbi otthonból). Hozzátette: “Ez az első alkalom, főleg otthonokban lakó gyerekek számára kigondolva, hogy tudjanak ismerkedni egymással. Kihasználtuk, hogy a strand a székelyhídi otthonhoz tartozik, itt nagyszerűen meg lehet tartani a szabadidős foglalkozásokat. Délelőtt egy óra, délután egy óra furulyázás, ez a fő tevékenység, ezen kívül volt kézműves foglalkozás, csoportos játékok. A legkisebb résztvevő 5 éves, a legnagyobb 17-18 éves volt. A strandolás napi 1 – 1,5 óra, ennyit láttunk jónak. Első nap minden gyerekkel a strandon voltunk, itt tartottunk mindent, ám láttuk, hogy zavartuk a vendégeket, de nekünk sem volt jó, mert a gyerekek nem figyeltek, a stand jobban vonzotta őket. Így a foglalkozásokat az otthon udvarán tartjuk, ahol nagyon kellemes a környezet.” Azt is megtudtuk, hogy vásároltak még furulyákat, akik a tábor végén a legszebb produkciókat bemutatták, a legtöbbet tanulták, azok kaptak egyet-egyet ajándékba. A költségek fedezését a Communitas Alapítvány mellett a váradi vincés nővérek, és a 2 otthon maga vállalta.
Jövőre is megtartják
A tábor “hozadéka”, hogy a székelyhídi gyerekeknek akár hetente is tartanak ilyen zeneórákat (ahogyan Szentjobbon is teszik), de az érdeklődés arra enged következtetni, hogy a tábort jövőre is megtartják. “Nem számítottunk ekkor érdeklődésre, ám bebizonyosodott, hogy a gyerekek igénylik a népdalt, a zenélést manapság is, amikor a tv, tablet, telefon, az internet körül forog minden. Ezek a foglalkozások kivonják őket ebből a körből, adunk nekik valami mást, amit láthatóan szeretnek”, fogalmazott Szerafina nővér.
Rencz Csaba / erdon.ro
2017. szeptember 1.
Őrizetbe vették az egészségbiztosítási pénztár több illetékesét
Tizennégy ember került őrizetbe az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által végzett illegális költségtérítések miatt, köztük a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt tanácsadóját, illetve a CNAS elnökét, Marian Burceát – közölte az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
Sergiu Ciobanu volt SRI-s tanácsadót befolyással való üzérkedéssel és erre való felbujtással gyanúsítják, az egészségbiztosító elnöke, Marian Burcea ellen pedig bűnszervezet létrehozása és szintén befolyással való üzérkedés miatt indult eljárás.
Kettőjükön kívül további 12 köztisztviselőt, cégek képviselőit, illetve egy ügyvédet is őrizetbe vettek a nyomozók. Őket szintén bűnszervezet alapítása, illetve hivatali visszaélés, befolyással való üzérkedés és jogtalan haszonszerzés miatt vitték be.
A bizonyítékok szerint a gyanúsítottak csaknem hárommillió euró értékű kárt okoztak a bukaresti egészségbiztosítási pénztárnak.
„2016 januárja és 2017 augusztusa között bűnszervezet alakult, amely összesen 13 189 553,76 lejt csalt el a bukaresti egészségbiztosítási pénztár költségvetéséből, miután fiktív, otthoni orvosi szolgáltatások költségeit térítették meg, hamis orvosi papírok alapján, a pénztár egyes tisztviselőinek bevonásával, az intézmény, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezetőségében dolgozó bizonyos személyek védelme alatt. Sok esetben a fiktív betegekről szóló orvosi dokumentumoknak elsőbbségük volt a költségtérítésben, miközben a valós, biztosítással rendelkező betegek kéréseit, akiknek joguk lett volna otthoni ellátásban részesülni, elutasították. A csalások elfedésére hamis havi orvosi jelentéseket állítottak elő a térítéshez, ezzel párhuzamosan pedig a CNAS adatbázisába jogtalanul vezettek be, illetve töröltek ki onnan adatokat, hogy úgy tűnjön, hogy a megtérített szolgáltatásokat valóban elvégezték” – mutat rá a DNA.
Az ügyben további személyek elleni is bűnvádi eljárás indult.
Medifax; Szabadság (Kolozsvár)
Tizennégy ember került őrizetbe az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által végzett illegális költségtérítések miatt, köztük a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt tanácsadóját, illetve a CNAS elnökét, Marian Burceát – közölte az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
Sergiu Ciobanu volt SRI-s tanácsadót befolyással való üzérkedéssel és erre való felbujtással gyanúsítják, az egészségbiztosító elnöke, Marian Burcea ellen pedig bűnszervezet létrehozása és szintén befolyással való üzérkedés miatt indult eljárás.
Kettőjükön kívül további 12 köztisztviselőt, cégek képviselőit, illetve egy ügyvédet is őrizetbe vettek a nyomozók. Őket szintén bűnszervezet alapítása, illetve hivatali visszaélés, befolyással való üzérkedés és jogtalan haszonszerzés miatt vitték be.
A bizonyítékok szerint a gyanúsítottak csaknem hárommillió euró értékű kárt okoztak a bukaresti egészségbiztosítási pénztárnak.
„2016 januárja és 2017 augusztusa között bűnszervezet alakult, amely összesen 13 189 553,76 lejt csalt el a bukaresti egészségbiztosítási pénztár költségvetéséből, miután fiktív, otthoni orvosi szolgáltatások költségeit térítették meg, hamis orvosi papírok alapján, a pénztár egyes tisztviselőinek bevonásával, az intézmény, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezetőségében dolgozó bizonyos személyek védelme alatt. Sok esetben a fiktív betegekről szóló orvosi dokumentumoknak elsőbbségük volt a költségtérítésben, miközben a valós, biztosítással rendelkező betegek kéréseit, akiknek joguk lett volna otthoni ellátásban részesülni, elutasították. A csalások elfedésére hamis havi orvosi jelentéseket állítottak elő a térítéshez, ezzel párhuzamosan pedig a CNAS adatbázisába jogtalanul vezettek be, illetve töröltek ki onnan adatokat, hogy úgy tűnjön, hogy a megtérített szolgáltatásokat valóban elvégezték” – mutat rá a DNA.
Az ügyben további személyek elleni is bűnvádi eljárás indult.
Medifax; Szabadság (Kolozsvár)
2017. szeptember 19.
Kedden folytatódott Borbolyék pere
A Hargita Megyei Törvényszéken tovább folytatódott Borboly Csaba és további 12 személy ellen indított büntetőperi eljárás. A per 2013-ban kezdődött amikor az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Hargita Megyei Tanács elnökét és 12 további személyt a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással és további vádakkal illette. A per folytatásaként most további két tanút hallgattak ki, akik a pert képző gyanús útfelújítások ideje alatt egy árajánlatot benyújtó cég ügyvezetőjeként dolgoztak. Az egyik tanú vallomása szerint a Felsőboldogfalváról Erdővidékre vezető megyei út műszaki terve összetettebb volt, mint ami a helyszíni kivitelezések során látszik. Valamint azt is hozzátette, hogy a tervben feltüntetett betonozott sáncok nem készültek el. Vallomásához azt is hozzátette, hogy ő és még mások is úgy tudták, hogy munkálatokat lebonyolító Stravia cég vezetője a per egyik vádlottja. Azt azonban nem tudta, pontosan milyen vastagságú aszfalt volt tervezve, és ehhez képest milyen készült el. Borboly Csaba ügyvédei kérték a bírót, hogy a védencüket érintő lehallgatás titkosítására vonatkozó rendeletet oldják fel, az ügy érdekében. Sergiu Bogdan, Borboly ügyvédje elmondta, hogy a titkosítást feloldották csak még azt kell kideríteni, hogy milyen indoklás alapján történt ez. Ha jogellenes úton történt akkor ki kell zárni az eljárásból. - tette hozzá. Székelyhon.ro; Transindex.ro
A Hargita Megyei Törvényszéken tovább folytatódott Borboly Csaba és további 12 személy ellen indított büntetőperi eljárás. A per 2013-ban kezdődött amikor az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Hargita Megyei Tanács elnökét és 12 további személyt a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással és további vádakkal illette. A per folytatásaként most további két tanút hallgattak ki, akik a pert képző gyanús útfelújítások ideje alatt egy árajánlatot benyújtó cég ügyvezetőjeként dolgoztak. Az egyik tanú vallomása szerint a Felsőboldogfalváról Erdővidékre vezető megyei út műszaki terve összetettebb volt, mint ami a helyszíni kivitelezések során látszik. Valamint azt is hozzátette, hogy a tervben feltüntetett betonozott sáncok nem készültek el. Vallomásához azt is hozzátette, hogy ő és még mások is úgy tudták, hogy munkálatokat lebonyolító Stravia cég vezetője a per egyik vádlottja. Azt azonban nem tudta, pontosan milyen vastagságú aszfalt volt tervezve, és ehhez képest milyen készült el. Borboly Csaba ügyvédei kérték a bírót, hogy a védencüket érintő lehallgatás titkosítására vonatkozó rendeletet oldják fel, az ügy érdekében. Sergiu Bogdan, Borboly ügyvédje elmondta, hogy a titkosítást feloldották csak még azt kell kideríteni, hogy milyen indoklás alapján történt ez. Ha jogellenes úton történt akkor ki kell zárni az eljárásból. - tette hozzá. Székelyhon.ro; Transindex.ro
2017. szeptember 22.
Ezt nem felejtette el
„Románia nem felejti el a zsidó nép szenvedéseit, a román állam vállalja a múltat és tanul a történtekből. Azt kívánom, hogy a napokban kezdődő zsidó új év békét és bőséget hozzon a zsidó közösség minden tagjának” – írta Klaus Iohannis államfő tegnapi üzenetében, amit Sergiu Nistor elnöki tanácsos a bukaresti zsinagógában tartott szertartáson adott át Aurel Vainernek, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének. Iohannis a magyar közösséget még egyszer sem köszöntötte a március 15-ei vagy más ünnepeken. Agerpres; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
„Románia nem felejti el a zsidó nép szenvedéseit, a román állam vállalja a múltat és tanul a történtekből. Azt kívánom, hogy a napokban kezdődő zsidó új év békét és bőséget hozzon a zsidó közösség minden tagjának” – írta Klaus Iohannis államfő tegnapi üzenetében, amit Sergiu Nistor elnöki tanácsos a bukaresti zsinagógában tartott szertartáson adott át Aurel Vainernek, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének. Iohannis a magyar közösséget még egyszer sem köszöntötte a március 15-ei vagy más ünnepeken. Agerpres; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. szeptember 28.
Vádat emeltek Marosvásárhely magyarellenes polgármestere ellen
Hivatali hatáskör több mint 9000 rendbéli túllépése miatt vádat emelt csütörtökön az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere és Sergiu Claudiu Maior volt alpolgármester ellen.
A DNA arról tájékoztat, hogy Sergiu Claudiu Maior, Marosvásárhely volt alpolgármestere, a tettek elkövetése idején a polgármester tanácsosa ellen hivatali hatáskör 9198 rendbéli túllépése miatt, Dorin Florea polgármester és Andrei Mureşan, a tettek elkövetése idején városházi titkár ellen hivatali hatáskör túllépésében való (szintén 9198 rendbéli) bűnrészesség miatt emel vádat.
A vádhatóság szerint Sergiu Claudiu Maior a polgármester tanácsosaként 2016. március 9-e és június 29-e között 9198, a marosvásárhelyi városháza által kibocsátott fizetési utalványt írt alá, noha erre nem jogosította fel tisztsége.
Az ügyészek szerint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 2016. március 1-jei jogerős döntése összeférhetetlenséget állapított meg Sergiu Claudiu Maior esetében, aki így 3 évre elveszítette a jogot köztisztség betöltésére. Miután lemondott alpolgármesteri és helyi tanácsosi funkcióiról, Sergiu Claudiu Maiort polgármesteri tanácsosnak nevezte ki Dorin Florea, hogy továbbra is gyakorolhassa hivatali előjogait, többek közt a fizetési utalványok aláírását, noha azoktól eltiltotta a törvény – olvasható a közleményben.
Andrei Mureşan városházi titkári minőségében jóváhagyta és aláírta a polgármester erre vonatkozó döntéseit. A DNA szerint a vádlottak ezen lépések révén csorbították Marosvásárhely város és lakossága arra vonatkozó érdekeit, hogy a köztisztségeket és közméltóságokat a pártatlanság, feddhetetlenség és átláthatóság elvei alapján gyakorolják, és ne foglalhassák el olyan személyek, akik elestek ettől a jogtól.
Az ügyet a Maros megyei törvényszék tárgyalja.
Agerpres; itthon.ma/erdelyorszag
Hivatali hatáskör több mint 9000 rendbéli túllépése miatt vádat emelt csütörtökön az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere és Sergiu Claudiu Maior volt alpolgármester ellen.
A DNA arról tájékoztat, hogy Sergiu Claudiu Maior, Marosvásárhely volt alpolgármestere, a tettek elkövetése idején a polgármester tanácsosa ellen hivatali hatáskör 9198 rendbéli túllépése miatt, Dorin Florea polgármester és Andrei Mureşan, a tettek elkövetése idején városházi titkár ellen hivatali hatáskör túllépésében való (szintén 9198 rendbéli) bűnrészesség miatt emel vádat.
A vádhatóság szerint Sergiu Claudiu Maior a polgármester tanácsosaként 2016. március 9-e és június 29-e között 9198, a marosvásárhelyi városháza által kibocsátott fizetési utalványt írt alá, noha erre nem jogosította fel tisztsége.
Az ügyészek szerint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 2016. március 1-jei jogerős döntése összeférhetetlenséget állapított meg Sergiu Claudiu Maior esetében, aki így 3 évre elveszítette a jogot köztisztség betöltésére. Miután lemondott alpolgármesteri és helyi tanácsosi funkcióiról, Sergiu Claudiu Maiort polgármesteri tanácsosnak nevezte ki Dorin Florea, hogy továbbra is gyakorolhassa hivatali előjogait, többek közt a fizetési utalványok aláírását, noha azoktól eltiltotta a törvény – olvasható a közleményben.
Andrei Mureşan városházi titkári minőségében jóváhagyta és aláírta a polgármester erre vonatkozó döntéseit. A DNA szerint a vádlottak ezen lépések révén csorbították Marosvásárhely város és lakossága arra vonatkozó érdekeit, hogy a köztisztségeket és közméltóságokat a pártatlanság, feddhetetlenség és átláthatóság elvei alapján gyakorolják, és ne foglalhassák el olyan személyek, akik elestek ettől a jogtól.
Az ügyet a Maros megyei törvényszék tárgyalja.
Agerpres; itthon.ma/erdelyorszag
2017. október 11.
Premier és Vastaps díj
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata a színház nagytermében szombaton országos premierként mutatta be a Dés László, Geszti Péter és Békés Pál által szerzett A dzsungel könyve című musical román nyelvű változatát, Oana Leahu rendezésében.
Rudyard Kipling világhírű regényének adaptációja a Maugli nevű kisfiú kalandjait meséli el, akit a dzsungelbeli farkasok neveltek fel. Barátai: Balu, a medve, Bagira, a párduc és Ka, a piton segítségével Maugli megtanul a dzsungel törvényei szerint élni. Ám fokozatosan felismeri nemcsak az állatok törvényeit, hanem az emberekét is. A történet az életről szól, a túlélésről, a barátságról, a magányról, és egyúttal egy fiú sajátos életútjáról a gyermekkortól a felnőttkorig, egy olyan helyszínen, ahol a dolgok nem a megszokott módon zajlanak – áll a színház közleményében.
Maugli szerepében Claudiu Banciu és Lucian Banciu lépett színpadra, a szereposztás további tagjai: Ciugulitu Csaba, Luchian Pantea, Elena Purea, Costin Gavază, Mihai Crăciun, Rareş Budileanu, Georgiana Ghergu, Ion Vântu, Cristina Holtzli, Alexandru-Andrei Chiran, Cristian Iorga, Sergiu Marocico, Ştefan Mura, Tiberius Vasiniuc, Gabriela Bacali, Loredana Dascălu, Anca Loghin, Laura Mihalache, Delia Martin, Raisa Ané színművészek, valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói, továbbá gyerekszereplők.
A hangszerelés Zeno Apostolache-Kiss munkája, a díszlet- és jelmeztervezésért Rodica Arghir felelt, az előadás koreográfusa Cristina Iuşan és Ruszuly Ervin; a művet Sándor László fordította románra, a light design Daniel Klinger munkája, a video designt Lucian Matei jegyzi, a zenei felkészítésért Teodora Sântean felelt. Díszlet- és jelmeztervező-asszisztens: Sikó Dorottya és Huszár Katalin; Video design asszisztens: Adrian Matei, ügyelő: Ilarian Varga, súgó: Laura Moldovan, hang: Jancsó Levente, fények: Kászoni Attila, felvétel és hangkeverés: ifj. Kacsó Tibor. A musicalt a Proscenium Szerzői Ügynökség közvetítésével mutatták be, az előadás magyar nyelvű felirattal követhető.
További, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal kapcsolatos hír, hogy az idei, immár 73. évad első premierje – Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című tragikomédiája (Harsányi Zsolt rendezésében) – alkalmával átadták az előző év színészi teljesítményeit elismerő Vastaps díjakat.
A Vastaps díj többéves hagyományra tekint vissza, a legtöbb előadást játszott, valamint legtöbb próbán részt vett színésznő, illetve színész jogosult rá. Az idén Nagy Dorottya és Csíki Szabolcs vehette át az elismerést – a Tompa Miklós Társulat két színművésze a 2016/2017-es évadban 431, valamint 508 alkalommal lépett színpadra.
A díjak átadásakor Gáspárik Attila kihangsúlyozta: ezt a díjat azok kapják, akik számszerűen a legtöbbet dolgoztak.
– Az évad első bemutatójának ideje alatt a társulat másik fele Újvidéken játssza a Sirály című előadást egy nemzetközi színházi fesztiválon. Azért, hogy ez megtörténhessen, bizony sokat kell dolgozni – mondta a vezérigazgató.
A díjazottak az elismerő oklevél mellett a marosvásárhelyi Bioeel gyógyszer- és kozmetikai gyár, valamint a Kárásztelek Pezsgőpincészet által felajánlott ajándékcsomagokat vehették át. A díjazott Csíki Szabolcs legközelebb október 13-án, pénteken William Shakespeare Macbeth című tragédiájában, míg Nagy Dorottya 17-én, szerdán Radu Afrim Retromadár blokknak csapódik, és forró aszfaltra zuhan című előadásában lép közönség elé. K. Nagy Botond / Népújság (Marosvásárhely)
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata a színház nagytermében szombaton országos premierként mutatta be a Dés László, Geszti Péter és Békés Pál által szerzett A dzsungel könyve című musical román nyelvű változatát, Oana Leahu rendezésében.
Rudyard Kipling világhírű regényének adaptációja a Maugli nevű kisfiú kalandjait meséli el, akit a dzsungelbeli farkasok neveltek fel. Barátai: Balu, a medve, Bagira, a párduc és Ka, a piton segítségével Maugli megtanul a dzsungel törvényei szerint élni. Ám fokozatosan felismeri nemcsak az állatok törvényeit, hanem az emberekét is. A történet az életről szól, a túlélésről, a barátságról, a magányról, és egyúttal egy fiú sajátos életútjáról a gyermekkortól a felnőttkorig, egy olyan helyszínen, ahol a dolgok nem a megszokott módon zajlanak – áll a színház közleményében.
Maugli szerepében Claudiu Banciu és Lucian Banciu lépett színpadra, a szereposztás további tagjai: Ciugulitu Csaba, Luchian Pantea, Elena Purea, Costin Gavază, Mihai Crăciun, Rareş Budileanu, Georgiana Ghergu, Ion Vântu, Cristina Holtzli, Alexandru-Andrei Chiran, Cristian Iorga, Sergiu Marocico, Ştefan Mura, Tiberius Vasiniuc, Gabriela Bacali, Loredana Dascălu, Anca Loghin, Laura Mihalache, Delia Martin, Raisa Ané színművészek, valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói, továbbá gyerekszereplők.
A hangszerelés Zeno Apostolache-Kiss munkája, a díszlet- és jelmeztervezésért Rodica Arghir felelt, az előadás koreográfusa Cristina Iuşan és Ruszuly Ervin; a művet Sándor László fordította románra, a light design Daniel Klinger munkája, a video designt Lucian Matei jegyzi, a zenei felkészítésért Teodora Sântean felelt. Díszlet- és jelmeztervező-asszisztens: Sikó Dorottya és Huszár Katalin; Video design asszisztens: Adrian Matei, ügyelő: Ilarian Varga, súgó: Laura Moldovan, hang: Jancsó Levente, fények: Kászoni Attila, felvétel és hangkeverés: ifj. Kacsó Tibor. A musicalt a Proscenium Szerzői Ügynökség közvetítésével mutatták be, az előadás magyar nyelvű felirattal követhető.
További, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal kapcsolatos hír, hogy az idei, immár 73. évad első premierje – Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című tragikomédiája (Harsányi Zsolt rendezésében) – alkalmával átadták az előző év színészi teljesítményeit elismerő Vastaps díjakat.
A Vastaps díj többéves hagyományra tekint vissza, a legtöbb előadást játszott, valamint legtöbb próbán részt vett színésznő, illetve színész jogosult rá. Az idén Nagy Dorottya és Csíki Szabolcs vehette át az elismerést – a Tompa Miklós Társulat két színművésze a 2016/2017-es évadban 431, valamint 508 alkalommal lépett színpadra.
A díjak átadásakor Gáspárik Attila kihangsúlyozta: ezt a díjat azok kapják, akik számszerűen a legtöbbet dolgoztak.
– Az évad első bemutatójának ideje alatt a társulat másik fele Újvidéken játssza a Sirály című előadást egy nemzetközi színházi fesztiválon. Azért, hogy ez megtörténhessen, bizony sokat kell dolgozni – mondta a vezérigazgató.
A díjazottak az elismerő oklevél mellett a marosvásárhelyi Bioeel gyógyszer- és kozmetikai gyár, valamint a Kárásztelek Pezsgőpincészet által felajánlott ajándékcsomagokat vehették át. A díjazott Csíki Szabolcs legközelebb október 13-án, pénteken William Shakespeare Macbeth című tragédiájában, míg Nagy Dorottya 17-én, szerdán Radu Afrim Retromadár blokknak csapódik, és forró aszfaltra zuhan című előadásában lép közönség elé. K. Nagy Botond / Népújság (Marosvásárhely)
2017. november 13.
Börtönbe került a Borboly-per egyik vádlottja, távozik a bíró
Nem történt előrelépés hétfőn a Hargita Megyei Törvényszéken a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen folyó büntetőper újabb tárgyalásán. Egyik vádlott időközben börtönbe került, és nem volt jelen, viszont elítéltként is kötelező ott lennie.
Három tanú jelent meg hétfőn, a per soron következő tárgyalásán a Hargita Megyei Törvényszéken, de hamar kiderült, hiába jöttek, mert meghallgatásuk elmarad.
Eljárásjogi hiányosság miatt történt mindez, a tárgyalás elején a jelenlétet számba vevő jegyző közölte, hogy a per egyik vádlottját, K. Cs.-t időközben egy másik ügy miatt jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélték, és a csíkszeredai börtönben tartják fogva.
Megtagadta a vérvételt
A vádat képviselő ügyész szót kérve elmondta, a büntető eljárásjog szerint a fogvatartott vádlott jelenléte kötelező az őt érintő per tárgyalásán, ezért a tárgyalás halasztására, és idézés kiküldésére van szükség a börtönbe, hogy a következő alkalommal K. Cs. ott legyen a teremben. Az ügyvédek is csatlakoztak az érveléshez, így az ülésvezető bíró elrendelte a halasztást. K. Cs.-t idén áprilisban 1 év 8 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Csíkszeredai Bíróság, mert ittas vezetés után megtagadta a rendőrség által elrendelt vérmintavételt. A vádlott fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, de ezt október végén a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította.
Az ülésvezető bíró, Vlad Mihai Neagoe nem könnyen, de elérte, hogy jóváhagyják áthelyezését a Brassói Ítélőtáblához. Erre vonatkozó kérését idén év elején fogadta el a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) bírói részlege, ezt a döntést azonban a Hargita Megyei Törvényszék bírái által benyújtott panasz nyomán az említett tanács plénuma megváltoztatta.
Miután Neagoe óvását is elutasították, a bíró a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez fordult, amely végül neki adott igazat, így visszatérhet Brassóba, ahol korábban is dolgozott. Emiatt egyelőre azt sem lehet biztosra venni, hogy a per tárgyalása Csíkszeredában folytatódik, vagy sem.
Mivel a Hargita Megyei Törvényszéken jelenleg mindössze két büntetőbíró dolgozik, és közülük egyik már 2014-ben kérte, hogy érintettsége okán mentesítsék a tárgyalás vezetése alól, Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje szerint az is elképzelhető, hogy a per tárgyalása nem Csíkszeredában folytatódik.
Ha nem lesz más bíró, a Marosvásárhelyi Ítélőtáblának kell döntenie a továbbiakról, és abban az esetben a Maros Megyei Törvényszékhez kerülhet az ügycsomó. A per kezdete óta a második bíró távozik, az első szakaszban, amikor három vádlott esetében elmarasztaló ítélet született, Elena Poiană vezette a tárgyalást, ő 2016 elején Sepsiszentgyörgyre távozott. Később őrizetbe vették, és azzal vádolták meg, hogy csúszópénzt kért rablással gyanúsított személyektől, hogy az előzetes letartóztatást esetükben hatósági felügyeletre módosítsa, a pert követően felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Vitatott útfelújítások
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára.
A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es, és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei út felújítása kapcsán több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik. Kovács Attila / Székelyhon.ro
Nem történt előrelépés hétfőn a Hargita Megyei Törvényszéken a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen folyó büntetőper újabb tárgyalásán. Egyik vádlott időközben börtönbe került, és nem volt jelen, viszont elítéltként is kötelező ott lennie.
Három tanú jelent meg hétfőn, a per soron következő tárgyalásán a Hargita Megyei Törvényszéken, de hamar kiderült, hiába jöttek, mert meghallgatásuk elmarad.
Eljárásjogi hiányosság miatt történt mindez, a tárgyalás elején a jelenlétet számba vevő jegyző közölte, hogy a per egyik vádlottját, K. Cs.-t időközben egy másik ügy miatt jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélték, és a csíkszeredai börtönben tartják fogva.
Megtagadta a vérvételt
A vádat képviselő ügyész szót kérve elmondta, a büntető eljárásjog szerint a fogvatartott vádlott jelenléte kötelező az őt érintő per tárgyalásán, ezért a tárgyalás halasztására, és idézés kiküldésére van szükség a börtönbe, hogy a következő alkalommal K. Cs. ott legyen a teremben. Az ügyvédek is csatlakoztak az érveléshez, így az ülésvezető bíró elrendelte a halasztást. K. Cs.-t idén áprilisban 1 év 8 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Csíkszeredai Bíróság, mert ittas vezetés után megtagadta a rendőrség által elrendelt vérmintavételt. A vádlott fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, de ezt október végén a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította.
Az ülésvezető bíró, Vlad Mihai Neagoe nem könnyen, de elérte, hogy jóváhagyják áthelyezését a Brassói Ítélőtáblához. Erre vonatkozó kérését idén év elején fogadta el a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) bírói részlege, ezt a döntést azonban a Hargita Megyei Törvényszék bírái által benyújtott panasz nyomán az említett tanács plénuma megváltoztatta.
Miután Neagoe óvását is elutasították, a bíró a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez fordult, amely végül neki adott igazat, így visszatérhet Brassóba, ahol korábban is dolgozott. Emiatt egyelőre azt sem lehet biztosra venni, hogy a per tárgyalása Csíkszeredában folytatódik, vagy sem.
Mivel a Hargita Megyei Törvényszéken jelenleg mindössze két büntetőbíró dolgozik, és közülük egyik már 2014-ben kérte, hogy érintettsége okán mentesítsék a tárgyalás vezetése alól, Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje szerint az is elképzelhető, hogy a per tárgyalása nem Csíkszeredában folytatódik.
Ha nem lesz más bíró, a Marosvásárhelyi Ítélőtáblának kell döntenie a továbbiakról, és abban az esetben a Maros Megyei Törvényszékhez kerülhet az ügycsomó. A per kezdete óta a második bíró távozik, az első szakaszban, amikor három vádlott esetében elmarasztaló ítélet született, Elena Poiană vezette a tárgyalást, ő 2016 elején Sepsiszentgyörgyre távozott. Később őrizetbe vették, és azzal vádolták meg, hogy csúszópénzt kért rablással gyanúsított személyektől, hogy az előzetes letartóztatást esetükben hatósági felügyeletre módosítsa, a pert követően felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Vitatott útfelújítások
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára.
A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es, és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei út felújítása kapcsán több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik. Kovács Attila / Székelyhon.ro
2017. november 27.
„Jó volt csikys diáknak lenni. Itt szabadnak éreztem magam”
Találkozó Kézdi Imolával
Alig 22 évet vártunk rá, de megérte: aradi fellépésének másnapján, ha rövid időre is, de vendégül láthattuk iskolánk 1995-ös végzősét, a Kolozsvári Állami Magyar Színház s az egész erdélyi és romániai színjátszás egyik legismertebb és legelismertebb színművészét, Kézdi Imolát.
Ahogy azt korábbi bejegyzésünkben már jeleztük, az idei Nemzetközi Klasszikusszínház-fesztivál egyik magyar darabjaként mutatták be november 15-én Tennessee Williams legnagyobb klasszikus darabját, A vágy villamosát, az amerikai Tom Dugdale rendezésében. A Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásának főszereplője Kézdi Imola, kétszeres Uniter-díjas, további két Uniter-jelöléssel, valamint egy sor rangos kitüntetéssel, többek között Jászai Mari-díjjal, illetve a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével rendelkező színművész volt. Akik szerda este ott voltak s látták (több egykori osztálytárs, tanár, ismerős és barát is), igazolhatják: nagyszerű, emlékezetes előadás volt. Másnap, csütörtök reggel, a társulat visszautazása előtt Imola örömmel látogatott el egykori iskolájába, s a díszteremben összegyűlt diákokkal, pedagógusokkal beszélgetett színészi munkájáról, élményeiről, diákkori emlékeiről. (Miután, hangulatkeltésként, egy zenés képsorozatot vetítettünk le diákkori önmagáról és későbbi híres szerepeiről.)
Kézdi Imola Csíkszeredán született, majd tízéves korában szüleivel együtt Aradra költözött. Nyolc éven át, az érettségiig itt élt, aztán következett négy év a színművészeti főiskolán, Marosvásárhelyen és további három a Marosvásárhelyi Állami Színház Tompa Miklós Társulatánál. 2002-től Kolozsváron él, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.
Bár első aradi élményei között akadt kellemetlen is (székelyes kiejtése miatt társai először kinevették), líceumi társaival (Hadnagy Éva kémiatanár osztályában) már hamar összeszokott. Orvosnak készült, falta a biológiakönyveket, ám tizenegyedikes korában a Pávai Gyula által vezetett Tiniszínpadra kerülve megváltoztak a tervei. 1995-ben első próbálkozásra bejutott a színire, aztán elsőévesen többször is összecsomagolt, hogy azonnal indul haza, otthagyja az egészet. Valahogy sikerült leküzdenie a szoros napirendből, a megerőltető fizikai és szellemi erőfeszítésből, illetve az otthon távolságából adódó nehézségeket, s harmadévesen már a Háború a konyhában (Război în bucătărie) című film női főszereplőjeként láthattuk a tévéképernyőn, majd egy év múlva a mozikban is. Néhány rövidfilmes szereplés után következett egy még nagyobb „durranás”, az Orient Express című film női főszerepe, 2004-ben, Sergiu Nicolaescu és Maia Morgenstern oldalán. Ezután Francis Ford Coppola, a világhírű amerikai rendező (Keresztapa-trilógia, Apokalipszis most stb.) is szereplőválogatásra hívta Imolát egy készülő filmje alkalmával, sőt a kamerapróbán ő maga lépett be a dialógusba (végszavazott) a hiányzó férfiszínész helyett.
A filmek mellett, előtt azonban mindig is a színház, a színpad jelentette Imola számára az igazi művészi közeget. A szerepbe való belépésről, illetve főleg az abból való kilépésről, a valóságba való visszaváltásról így fogalmazott: „Le kell venni nemcsak a jelmezt, hanem le kell tenni az éppen eljátszott sorsot, történetet is. Nagyon nehezek lennének a hétköznapok, ha én minden történetben benne maradnék. Igyekszem nem keverni a szerepeket és a hétköznapi életemet. Remélem, hogy egy normális, kiegyensúlyozott ember vagyok, otthon nevelem a gyermekeimet, főzöm a töltött káposztát, mint a többiek, csak néha belépek egy-egy történetbe és eljátszok egy-egy szerepet. Ez a szakmám.”
A csütörtök reggeli találkozón jelenlévő diákok is egyre bátrabban mertek kérdezni. Szó esett így a pályakezdés nehézségeiről, a tánc- és balettórákról a színművészeti évek alatt, a kellemetlenebb szerepekről, de a szakmai és a családi teendők összeegyeztetéséről is. „Nem volt könnyű. De az első gyermek születése után ez szinte magától helyreállt. Nem arra gondoltam, hogy nekem otthon is meg kell felelnem anyaként és a színpadon is színészként, hanem csak hagytam, hogy a színház és a gyermek, majd gyermekek közötti egészséges egyensúly kialakuljon. Azért nagyon sok munka és odafigyelés is van emögött.” És, nyilván, megkérdezték Imolát arról is, hogy milyen volt csikys diáknak lenni. „Jó volt csikys diáknak lenni. Szerintem az egyetemi évek végén is azért tudtam olyan jól érezni magam a bőrömben, mert megelőzték a csikys évek. Egyfajta szabadságot adott ez a suli. Itt szabadnak éreztem magam.”
Filmek és színház. A film (valamennyire) megmarad, bármikor letölthetjük, elővehetjük, megnézhetjük. A színház, a színdarab ott és akkor él, ahol és amikor eljátsszák. És utána véget ér. Akik látták, látták, a többiek nem látták, és pont úgy soha nem is fogják látni. A percek, pillanatok művészete, ahogy azt sokszor mondják. Nem zavaró ez? „Nem hogy zavaró, fájdalmas! De ez a fájdalom a legszebb szerintem ebben a szakmában. Lehet, hogy próbálom a pillanatokat felfűzni magamban, és próbálok emlékezni arra, hogy annak idején ezt vagy azt játszottuk, ilyen vagy olyan volt. Nem. Itt és most. Ez az egyik legszebb dolog ebben a mesterségben. Ez a fájdalom.”
Kézdi Imolától azzal búcsúztunk, hogy lehetőleg ne újabb 22 év múlva és ne csak 40-45 percre látogasson el a Csikybe. Ezt nem ígérte meg, de azért számon kérjük majd. Ilona János, számítástechnika-tanár / csikygergelyarad.ro; Nyugati Jelen (Arad)
Találkozó Kézdi Imolával
Alig 22 évet vártunk rá, de megérte: aradi fellépésének másnapján, ha rövid időre is, de vendégül láthattuk iskolánk 1995-ös végzősét, a Kolozsvári Állami Magyar Színház s az egész erdélyi és romániai színjátszás egyik legismertebb és legelismertebb színművészét, Kézdi Imolát.
Ahogy azt korábbi bejegyzésünkben már jeleztük, az idei Nemzetközi Klasszikusszínház-fesztivál egyik magyar darabjaként mutatták be november 15-én Tennessee Williams legnagyobb klasszikus darabját, A vágy villamosát, az amerikai Tom Dugdale rendezésében. A Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásának főszereplője Kézdi Imola, kétszeres Uniter-díjas, további két Uniter-jelöléssel, valamint egy sor rangos kitüntetéssel, többek között Jászai Mari-díjjal, illetve a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével rendelkező színművész volt. Akik szerda este ott voltak s látták (több egykori osztálytárs, tanár, ismerős és barát is), igazolhatják: nagyszerű, emlékezetes előadás volt. Másnap, csütörtök reggel, a társulat visszautazása előtt Imola örömmel látogatott el egykori iskolájába, s a díszteremben összegyűlt diákokkal, pedagógusokkal beszélgetett színészi munkájáról, élményeiről, diákkori emlékeiről. (Miután, hangulatkeltésként, egy zenés képsorozatot vetítettünk le diákkori önmagáról és későbbi híres szerepeiről.)
Kézdi Imola Csíkszeredán született, majd tízéves korában szüleivel együtt Aradra költözött. Nyolc éven át, az érettségiig itt élt, aztán következett négy év a színművészeti főiskolán, Marosvásárhelyen és további három a Marosvásárhelyi Állami Színház Tompa Miklós Társulatánál. 2002-től Kolozsváron él, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.
Bár első aradi élményei között akadt kellemetlen is (székelyes kiejtése miatt társai először kinevették), líceumi társaival (Hadnagy Éva kémiatanár osztályában) már hamar összeszokott. Orvosnak készült, falta a biológiakönyveket, ám tizenegyedikes korában a Pávai Gyula által vezetett Tiniszínpadra kerülve megváltoztak a tervei. 1995-ben első próbálkozásra bejutott a színire, aztán elsőévesen többször is összecsomagolt, hogy azonnal indul haza, otthagyja az egészet. Valahogy sikerült leküzdenie a szoros napirendből, a megerőltető fizikai és szellemi erőfeszítésből, illetve az otthon távolságából adódó nehézségeket, s harmadévesen már a Háború a konyhában (Război în bucătărie) című film női főszereplőjeként láthattuk a tévéképernyőn, majd egy év múlva a mozikban is. Néhány rövidfilmes szereplés után következett egy még nagyobb „durranás”, az Orient Express című film női főszerepe, 2004-ben, Sergiu Nicolaescu és Maia Morgenstern oldalán. Ezután Francis Ford Coppola, a világhírű amerikai rendező (Keresztapa-trilógia, Apokalipszis most stb.) is szereplőválogatásra hívta Imolát egy készülő filmje alkalmával, sőt a kamerapróbán ő maga lépett be a dialógusba (végszavazott) a hiányzó férfiszínész helyett.
A filmek mellett, előtt azonban mindig is a színház, a színpad jelentette Imola számára az igazi művészi közeget. A szerepbe való belépésről, illetve főleg az abból való kilépésről, a valóságba való visszaváltásról így fogalmazott: „Le kell venni nemcsak a jelmezt, hanem le kell tenni az éppen eljátszott sorsot, történetet is. Nagyon nehezek lennének a hétköznapok, ha én minden történetben benne maradnék. Igyekszem nem keverni a szerepeket és a hétköznapi életemet. Remélem, hogy egy normális, kiegyensúlyozott ember vagyok, otthon nevelem a gyermekeimet, főzöm a töltött káposztát, mint a többiek, csak néha belépek egy-egy történetbe és eljátszok egy-egy szerepet. Ez a szakmám.”
A csütörtök reggeli találkozón jelenlévő diákok is egyre bátrabban mertek kérdezni. Szó esett így a pályakezdés nehézségeiről, a tánc- és balettórákról a színművészeti évek alatt, a kellemetlenebb szerepekről, de a szakmai és a családi teendők összeegyeztetéséről is. „Nem volt könnyű. De az első gyermek születése után ez szinte magától helyreállt. Nem arra gondoltam, hogy nekem otthon is meg kell felelnem anyaként és a színpadon is színészként, hanem csak hagytam, hogy a színház és a gyermek, majd gyermekek közötti egészséges egyensúly kialakuljon. Azért nagyon sok munka és odafigyelés is van emögött.” És, nyilván, megkérdezték Imolát arról is, hogy milyen volt csikys diáknak lenni. „Jó volt csikys diáknak lenni. Szerintem az egyetemi évek végén is azért tudtam olyan jól érezni magam a bőrömben, mert megelőzték a csikys évek. Egyfajta szabadságot adott ez a suli. Itt szabadnak éreztem magam.”
Filmek és színház. A film (valamennyire) megmarad, bármikor letölthetjük, elővehetjük, megnézhetjük. A színház, a színdarab ott és akkor él, ahol és amikor eljátsszák. És utána véget ér. Akik látták, látták, a többiek nem látták, és pont úgy soha nem is fogják látni. A percek, pillanatok művészete, ahogy azt sokszor mondják. Nem zavaró ez? „Nem hogy zavaró, fájdalmas! De ez a fájdalom a legszebb szerintem ebben a szakmában. Lehet, hogy próbálom a pillanatokat felfűzni magamban, és próbálok emlékezni arra, hogy annak idején ezt vagy azt játszottuk, ilyen vagy olyan volt. Nem. Itt és most. Ez az egyik legszebb dolog ebben a mesterségben. Ez a fájdalom.”
Kézdi Imolától azzal búcsúztunk, hogy lehetőleg ne újabb 22 év múlva és ne csak 40-45 percre látogasson el a Csikybe. Ezt nem ígérte meg, de azért számon kérjük majd. Ilona János, számítástechnika-tanár / csikygergelyarad.ro; Nyugati Jelen (Arad)
2017. december 18.
Váradi kincseket bemutató kiállítás nyílt Bukarestben
A Szent László Emlékév lezárásaként a váradi Római Katolikus Püspökség egyedülálló lehetőséget kapott alapító szent királya és a magyar katolicizmus évezredes történelmi és egyházművészeti hagyatékának bemutatására a bukaresti Nemzeti Történeti Múzeumban.
Az elődjeinktől örökölt értékek ápolása, ismertetése és továbbadása, de ugyanakkor az értékteremtés is fő motívumai között szerepeltek a bukaresti Románia Nemzeti Történeti Múzeumában tartott, Felix Terra – a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye történelme és egyházművészete című kiállítás megnyitója alkalmával elhangzott beszédeknek, 2017. december 14-én. A Szent László Emlékév lezárásaként ugyanis, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség egyedülálló lehetőséget kapott alapító szent királya és a magyar katolicizmus évezredes történelmi és egyházművészeti hagyatékának bemutatására. A bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum meghívására és a két intézmény közös szervezésében három hónapon át tartó kiállítás jött létre a Szent László alapította egyházmegye történelmi és művészeti kincseiből, Románia fővárosának e magas rangú kulturális intézményében. Ernest Oberländer-Târnoveanu múzeumigazgató szerint, ritkán talált ennyire nagy közreműködő készségre partnereknél, amikor közös kiállítások szándékával felkereste őket, mint a Nagyváradi Püspökség elöljárója, és munkatársai esetében.
A csütörtökön megnyílt kiállítás, a múzeum egy nagyobb és már néhány éve zajló projektjének a részét képezi – Oberländer elmondása szerint – amely által „az ország felé szándékoznak fordulni” a „Mindenki együtt!” mottó jegyében, lehetőséget nyújtva ezáltal egyházaknak, és kisebbségi csoportoknak is, hogy az országos szintű kultúrintézményben a nagyközönség elé tárhassák látogatás céljából értékeiket. Többen a felszólalók közül az intézmények közötti összefogás és közreműködés szükségességét és természetes voltát, normalitását emelték ki egy olyan 21. századi Európában, ahol egyre jobban tombol az értékrombolás, és ahol ezt csak közös értékeink ismertetésével lehet megfékezni, határok és korlátok nélkül, előítéletek és ellenségeskedések kerülésével. A kiállított tárgyak – Szent László öröksége – olyan értékeket képeznek, amelyek az embernek az Istennel való találkozásából születtek: minden kor embere, függetlenül attól, hogy ki uralta egy adott időben azt a bizonyos földet, amikor rátalált Istenre és kapcsolatba lépett vele, értékeket alkotott, maradandóakat, amelyeket nekünk kötelességünk megőrizni, ismertetni, továbbadni és mindebből megtanulni, hogy mi magunk is hivatottak vagyunk értékeket teremteni – hangsúlyozta nyitóbeszédében Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök. Egy elszemélytelenedő félben levő, egyre arctalanabb társadalomban meg kell mutatni azt, hogy nekünk van arculatunk, nem is akármilyen, hanem egy nagyon értékes, egy olyan, ami kötelez – folytatta az egyházi elöljáró.
Elismerés
A rendezvényen szót kapott továbbá Miguel Maury Buendia bukaresti apostoli nuncius, Lucian Romaşcanu a kulturális és nemzeti identitásért felelős miniszter, Sergiu Nistor államelnöki tanácsos, Varlaam Ploieșteanul segédpüspök, Daniel pátriárka képviselője, Victor Opaschi államtitkár, Földesi Ferenc a Széchényi Nemzeti Könyvtár különgyűjteményi igazgatója, valamint Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója. Mindenki egyöntetűen elismerését fejezte ki a múzeum, illetve az egyházmegye vezetői iránt, a rendkívüli együttműködésért, és pozitív bírálatban részesítették a kezdeményezést. Amikor nincs béke, az értékeket nem mutatják meg, nem teszik ki, hanem elrejtik, féltik, fejtette ki gondolatait Opaschi államtitkár. A tény, hogy egy római katolikus egyházmegye Bukarestben állíthatja ki értékeit azt bizonyítja, hogy békés állapotok uralkodnak, a román állam biztosítja a vallási és nemzetiségi kisebbségek számára a szükséges feltételeket ahhoz, hogy kibontakozhassanak, és megfelelő körülmények között éljék meg identitásukat. A társszervező intézmények vezetői – Földesi Ferenc valamint Aurel Chiriac – a kultúra érdekében való, minden határt átívelő közreműködés fontosságát emelték ki.
Számos vendég
Számos egyházi személy fogadta el a kiállítás megnyitó ünnepségére való meghívást. Jelen voltak a rendezvényen Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek és segédpüspöke Cornel Damian, Mihai Frățilă bukaresti görög katolikus püspök, Roos Marton temesvári római katolikus püspök, Virgil Bercea, nagyváradi görög katolikus püspök. Parlamenti képviselők és más közéleti szereplők is megtisztelték jelenlétükkel a szervezőket, közöttük nagyváradiak is. A kiállítás kurátora a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye kulturális referense, Lakatos Attila muzeológus, őt segítette munkájában és a bukaresti múzeumban dolgozó munkatársakkal való közreműködésében Lakatos Balla Tünde.
A több mint 1000 négyzetméteres tárlaton közel 150 jelentős kiállítási tárgy van bemutatva, köztük számos olyan, amelyet az ország területén még sosem állítottak ki, mint Luxemburgi Zsigmond nagyváradi sírjának ékszerei, a Váradon keletkezett és a Szent László legendahagyomány számára felbecsülhetetlen értékű Dubnici Krónika, vagy az egyházmegye talán legértékesebb művészeti hagyatéka, a flamand késő reneszánsz egyik remekműveként számon tartott belényesi Szűz Mária-kegykép.
A saját gyűjteményből származó, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és nagyváradi Körösvidéki Múzeum által kölcsönzött műkincsekből összeállított tárlat nem csak a Nagyváradi Egyházmegye történetének legjelentősebb múzeumi eseménye, hanem az erdélyi katolicizmus talán legnagyobb hatású és minden szempontból Szent László nagyságához méltó megnyilvánulása Románia egyik országos jelentőségű kulturális intézetében. A kiállítás 2018. április 1-ig lesz látogatható. erdon.ro
A Szent László Emlékév lezárásaként a váradi Római Katolikus Püspökség egyedülálló lehetőséget kapott alapító szent királya és a magyar katolicizmus évezredes történelmi és egyházművészeti hagyatékának bemutatására a bukaresti Nemzeti Történeti Múzeumban.
Az elődjeinktől örökölt értékek ápolása, ismertetése és továbbadása, de ugyanakkor az értékteremtés is fő motívumai között szerepeltek a bukaresti Románia Nemzeti Történeti Múzeumában tartott, Felix Terra – a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye történelme és egyházművészete című kiállítás megnyitója alkalmával elhangzott beszédeknek, 2017. december 14-én. A Szent László Emlékév lezárásaként ugyanis, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség egyedülálló lehetőséget kapott alapító szent királya és a magyar katolicizmus évezredes történelmi és egyházművészeti hagyatékának bemutatására. A bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum meghívására és a két intézmény közös szervezésében három hónapon át tartó kiállítás jött létre a Szent László alapította egyházmegye történelmi és művészeti kincseiből, Románia fővárosának e magas rangú kulturális intézményében. Ernest Oberländer-Târnoveanu múzeumigazgató szerint, ritkán talált ennyire nagy közreműködő készségre partnereknél, amikor közös kiállítások szándékával felkereste őket, mint a Nagyváradi Püspökség elöljárója, és munkatársai esetében.
A csütörtökön megnyílt kiállítás, a múzeum egy nagyobb és már néhány éve zajló projektjének a részét képezi – Oberländer elmondása szerint – amely által „az ország felé szándékoznak fordulni” a „Mindenki együtt!” mottó jegyében, lehetőséget nyújtva ezáltal egyházaknak, és kisebbségi csoportoknak is, hogy az országos szintű kultúrintézményben a nagyközönség elé tárhassák látogatás céljából értékeiket. Többen a felszólalók közül az intézmények közötti összefogás és közreműködés szükségességét és természetes voltát, normalitását emelték ki egy olyan 21. századi Európában, ahol egyre jobban tombol az értékrombolás, és ahol ezt csak közös értékeink ismertetésével lehet megfékezni, határok és korlátok nélkül, előítéletek és ellenségeskedések kerülésével. A kiállított tárgyak – Szent László öröksége – olyan értékeket képeznek, amelyek az embernek az Istennel való találkozásából születtek: minden kor embere, függetlenül attól, hogy ki uralta egy adott időben azt a bizonyos földet, amikor rátalált Istenre és kapcsolatba lépett vele, értékeket alkotott, maradandóakat, amelyeket nekünk kötelességünk megőrizni, ismertetni, továbbadni és mindebből megtanulni, hogy mi magunk is hivatottak vagyunk értékeket teremteni – hangsúlyozta nyitóbeszédében Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök. Egy elszemélytelenedő félben levő, egyre arctalanabb társadalomban meg kell mutatni azt, hogy nekünk van arculatunk, nem is akármilyen, hanem egy nagyon értékes, egy olyan, ami kötelez – folytatta az egyházi elöljáró.
Elismerés
A rendezvényen szót kapott továbbá Miguel Maury Buendia bukaresti apostoli nuncius, Lucian Romaşcanu a kulturális és nemzeti identitásért felelős miniszter, Sergiu Nistor államelnöki tanácsos, Varlaam Ploieșteanul segédpüspök, Daniel pátriárka képviselője, Victor Opaschi államtitkár, Földesi Ferenc a Széchényi Nemzeti Könyvtár különgyűjteményi igazgatója, valamint Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója. Mindenki egyöntetűen elismerését fejezte ki a múzeum, illetve az egyházmegye vezetői iránt, a rendkívüli együttműködésért, és pozitív bírálatban részesítették a kezdeményezést. Amikor nincs béke, az értékeket nem mutatják meg, nem teszik ki, hanem elrejtik, féltik, fejtette ki gondolatait Opaschi államtitkár. A tény, hogy egy római katolikus egyházmegye Bukarestben állíthatja ki értékeit azt bizonyítja, hogy békés állapotok uralkodnak, a román állam biztosítja a vallási és nemzetiségi kisebbségek számára a szükséges feltételeket ahhoz, hogy kibontakozhassanak, és megfelelő körülmények között éljék meg identitásukat. A társszervező intézmények vezetői – Földesi Ferenc valamint Aurel Chiriac – a kultúra érdekében való, minden határt átívelő közreműködés fontosságát emelték ki.
Számos vendég
Számos egyházi személy fogadta el a kiállítás megnyitó ünnepségére való meghívást. Jelen voltak a rendezvényen Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek és segédpüspöke Cornel Damian, Mihai Frățilă bukaresti görög katolikus püspök, Roos Marton temesvári római katolikus püspök, Virgil Bercea, nagyváradi görög katolikus püspök. Parlamenti képviselők és más közéleti szereplők is megtisztelték jelenlétükkel a szervezőket, közöttük nagyváradiak is. A kiállítás kurátora a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye kulturális referense, Lakatos Attila muzeológus, őt segítette munkájában és a bukaresti múzeumban dolgozó munkatársakkal való közreműködésében Lakatos Balla Tünde.
A több mint 1000 négyzetméteres tárlaton közel 150 jelentős kiállítási tárgy van bemutatva, köztük számos olyan, amelyet az ország területén még sosem állítottak ki, mint Luxemburgi Zsigmond nagyváradi sírjának ékszerei, a Váradon keletkezett és a Szent László legendahagyomány számára felbecsülhetetlen értékű Dubnici Krónika, vagy az egyházmegye talán legértékesebb művészeti hagyatéka, a flamand késő reneszánsz egyik remekműveként számon tartott belényesi Szűz Mária-kegykép.
A saját gyűjteményből származó, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és nagyváradi Körösvidéki Múzeum által kölcsönzött műkincsekből összeállított tárlat nem csak a Nagyváradi Egyházmegye történetének legjelentősebb múzeumi eseménye, hanem az erdélyi katolicizmus talán legnagyobb hatású és minden szempontból Szent László nagyságához méltó megnyilvánulása Románia egyik országos jelentőségű kulturális intézetében. A kiállítás 2018. április 1-ig lesz látogatható. erdon.ro