Constantin Oancea külügyminiszterhelyettes fogadta Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet. Ez alkalommal továbbították Sergiu Celac külügyminiszter válaszát Horn Gyula magyar külügyminiszter levelére. A román fél ebben kifejezte óhaját, hogy folytassák a párbeszédet a román-magyar kapcsolatok új alapokra helyezése érdekében. A román kormány megerősítette beleegyezését a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Febr. 11-én Ottawában az Open Sky konferencián találkoztak a Varsói Szerződésben részt vevő országok külügyminiszterei, Romániát Sergiu Celac képviselte. Sergiu Celac külügyminiszter Ottawában megbeszélést tartott Joseph Klark kanadai, majd Mesu Yilmaz török, végül Douglas Hurd angol külügyminiszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Sergiu Celac külügyminiszter Washingtonba látogatott. /MTI/

A konstruktív román-szovjet dialógus érdekében márc. 7-én Moszkvába érkezett Sergiu Celac külügyminiszter és márc. 8-án tárgyalt szovjet kollégájával, Sevarnadzéval. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Petre Roman miniszterelnök márc. 8-án fogadta dr. Moses Rosen főrabbit, aki a zsidó lakosságot ért antiszemita támadásokról adott tájékoztatást. A kormányfő kijelentette, hogy a kormány nem tűr meg semmilyen fasiszta megnyilvánulást, nemzetiségi megkülönböztetést és megteszi a szükséges intézkedéseket. Dr. Moses Rosen ugyanezen panaszával felkereste Sergiu Celac külügyminisztert és N. Stoicescu vallásügyi minisztert is. A főrabbi találkozott Allan Greennel, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetével is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Moszkvában sajtóközleményt hoztak nyilvánosságra Sergiu Celac külügyminiszter moszkvai látogatásáról és Eduard Sevarnadze szovjet külügyminiszterrel való megbeszéléséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Párizsban márc. 29-én megkezdte munkáját a román-francia vegyes bizottság, melyben részt vesz Sergiu Celac külügyminiszter és kollégája, Roland Dumas is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Sergiu Celac külügyminiszter az Észak-Atlanti Közgyűlés párizsi ülésszakán, ahol meghívottként részt vett, javasolta, hogy az emberi jogokkal foglalkozó koppenhágai tanácskozáson Magyarországgal közösen terjesszenek elő nyilatkozatot a nemzetiségi jogok védelméről. /MTI/

Az emberi jogokkal foglalkozó koppenhágai konferencián jún. 6-án felszólalt Sergiu Celac külügyminiszter. Kijelentette, hogy a diktatúrától megszabadult Romániában elsőbbségben részesítik az emberi jogokat. Hatálytalanították az emberi jogok tényleges gyakorlását akadályozó törvényeket, eltörölték a halálbüntetést. Rátértek annak a törvényes keretnek a megalkotására, amely lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy használják anyanyelvüket, érvényesítsék nemzeti kultúrájukat. Románia javasolja a nemzeti és vallási kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó nyilatkozat kiadását. A nyilatkozathoz mellékeljék a kisebbségek kérdése közös megközelítésére vonatkozó javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8., 9./

Petre Roman miniszterelnök ismertette kormányának névsorát. A külügyminiszter: Adrian Nastase, védelmi miniszter: Victor Stanculescu, belügyminiszter: Doru-Viorel Ursu, pénzügyminiszter: Teodor Stolojan. /A kormány összetétele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ Az előző, ideiglenes kormányban Sergiu Celac volt a külügyminiszter.

Az uszítás egyik zászlóvivője, Carolina Ilica a Tineretul Liberben azt próbálta sugallni, hogy 25 ezer lejes prémiumot kap minden magyar, ha sikerül egy románt Erdélyből elűzni. A parlamentben is gyakori a magyarellenes hang. Traian Chebeleu külügyminisztériumi igazgató adott tájékoztatást a koppenhágai emberjogi konferenciáról. Õ vezette a román küldöttséget, miután Sergiu Celac akkori külügyminiszter távozott. A román küldöttség építő szellemben járult hozzá a konferencia sikeréhez, mondta Chebeleu. /Székely László: Koppenhága Bukarestből nézve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

"Temesváron román-magyar kerekasztallal és református egyházi ünnepséggel kezdődtek a megemlékezések az 1989-ben történtekre. Dec. 16-án emlékeztek a városban a két évvel korábban történtekre, amely ökumenikus istentisztelettel kezdődött, ezen még kevese vettek rész. Ki van itt még a tavalyelőttiek közül -kérdezte Tőkés László. Felszólalt Doina Cornea. A város által rendezett "méltóság-felvonulás" már nem a református templom elől indult, az Opera térre meghirdetett nagygyűlésen mintegy 20 ezren jelentek meg. Mihály király lányai is eljöttek, felszólalt Doina Cornea, Corneliu Coposu, a parasztpárt elnöke, Radu Campeanu NLP-pártelnök, Sergiu Cunescu szocdem pártelnök, Stelian Tanase, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke, Tokay György pedig az RMDSZ nevében beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./"

"Szept. 9-én a képviselőházban megvitatták az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Először Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a szövetség álláspontját, majd Varga Attila frakcióalelnök vázolta a magyar kisebbség hátrányos helyzetét. Ezután sorra felszólaltak a román pártok képviselői, egyöntetűen elutasítva a memorandumot. Gabriel Tepelea a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertette: a memorandumot a Demokratikus Konvenció tudta nélkül juttatta el az RMDSZ az ET-hez. Adrian Severin szerint a memorandumot az RMDSZ szélsőséges szárnya készítette. A képviselő elutasította az autonómia gondolatát. A Román Nemzeti Egységpárt szerint a memorandum a Budapestről távirányított irredenta és revizionista politika része. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a mostani parlamenti ülés jegyzőkönyvét elküldik az ET-nek. /Ízekre szedett memorandum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10, Memorandum-per a parlamentben. = 11./ "Nem az RMDSZ hivatott eldönteni, hogy Románia mennyire érett a teljes jogú tagságra"- jelentette ki Horia Rusu liberális képviselő, az ő megállapítása az is, hogy a romániai magyarság anyaországa Románia. A szociáldemokrata Sergiu Cunescu a memorandum visszavonását javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./ A felszólaló képviselők a memorandumot túlzottnak, szélsőségesnek, anakronisztikusnak minősítették. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem volt még példa arra, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. /B. T.: Bukarest: Az RMDSZ a vádlottak padján. = Magyar Hírlap, szept. 10./"

Nincs alapvető összefüggés Tőkés László és a forradalom között. Nem ő idézte elő a temesvári eseményeket - nyilatkozta Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket kivizsgáló szenátusi bizottság elnöke a Timisoara újságnak, miután a parlamenti bizottság egy hetet Temesváron tartózkodott. Gabrielescunak nem ez az első meghökkentő megállapítása. Nemrég kijelentette, hogy a temesvári vérengzésnek egyetlen magyar áldozata sem volt. Akkor nevek felsorolásával cáfolták állítását. A szenátusi bizottság többszöri kérés ellenére nem határolódott el a Sergiu Nicolescu vezette korábbi bizottság egyes megállapításaitól, például attól, hogy a temesvári népfelkelés megtorlása indokolt volt. A volt forradalmárok sérelmezték, hogy a szenátusban néma felállással emlékeztek meg a napokban elhunyt Guse altábornagyról, akit Ceausescu a forradalmárok elleni megtorlás megszervezésére küldött 1989. december 17-én Temesvárra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Jún. 29-én Bukarestben tárgyalt Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője, találkozott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, Sergiu Cunescuval, a Román Szociáldemokrata Párt elnökével, Nicolae Manolescuval, a Polgári Szövetség Pártja vezetőjével és Oliviu Ghermannal, a kormányon levő Szociális Demokrácia elnökével. Jún. 30-án Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció elnökével és az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést. A magyar külpolitika nem állít fel sorrendet a szomszédos országokkal való kapcsolat javítása és a határon túli magyarság sorsával való törődés között, mondta Hárs Gábor. A magyar kormány nem vár politikai lojalitást az RMDSZ-től, nem kíván az erdélyi magyarság feje fölött tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

"Bukarestben az 1989-es eseményekkel kapcsolatban dec. 21-én két különböző nézet szembenállásának jegyében zajlott le az ünnepi parlamenti ülés. A forradalmi szervezetek meghívott szónokai élesen bírálták a hatalmat, hogy még mindig nem lehet tudni, kik voltak a gyilkosok. Sergiu Nicolaescu szenátor fenntartotta álláspontját: 1989-ben forradalom volt, szerinte külföldi terroristák és ügynökök ezrei vettek részt benne, egyben minimalizálta Tőkés László szerepét. Azt állította továbbá, hogy Romániában a kommunizmust "más etnikumúak és hazaáruló románok honosították meg". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23., Magyar Hírlap, Népszabadság, dec. 22./ "

Az SZDSZ küldöttsége /Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ külügyi szóvivője, Bretter Zoltán képviselő és Mátrai Julianna, a párt külügyi tanácsának titkára/ romániai látogatáson volt. Eörsi Mátyás Bukarestben találkozott Melescanu külügyminiszterrel, valamint a szenátus külügyi bizottságának elnökével, Sergiu Nicolaescu filmrendezővel. Az SZDSZ küldöttsége találkozott testvérpártjaival és az ellenzéki pártokkal. A Liberális Párt`93 elítélte a kormányt és elfogadta az ET 1201-es ajánlást. /Magyar Nemzet, ápr. 20./ Az SZDSZ küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómiát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. /Magyar Hírlap, ápr. 20./

A parlament két házának külügyi bizottságának delegációja, Sergiu Nicolaescu szenátusi bizottsági elnök vezetésével jún. 14-én Budapestre érkezett, eleget téve az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívásának. A delegáció jún. 14-17-e között hivatalos tárgyalásokat folytat. Fogadja őket Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, majd a magyar külügyi bizottság, 16-án Tabajdi Csaba államtitkárral tárgyalnak, a vendégek találkoznak Budai Gáborral, a Magyarországi Románok Önkormányzatának elnökével is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., MTI, jún. 14./

A román szenátus Budapesten tárgyaló küldöttsége jún. 16-án Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával tárgyalt. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy az oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában egyenértékű lenne a kisebbségi oktatás ellehetetlenítésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ A küldöttség vezetője, Sergiu Nicolescu védte az oktatási törvény tervezetét, hozzátéve, hogy a Magyarországra érkező információk gyakran torzítottak. /Új Magyarország, jún. 17./

Petre Roman Demokrata Pártja szövetséget kötött Sergiu Cunescu Szociáldemokrata Pártjával Szociáldemokrata Unió néven, együtt készülnek a választásra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./

Románia elleni etnikai jellegű polgárháború kirobbantásával vádolta meg Magyarországot nov. 7-én Bukarestben tárgyaló jugoszláv diplomaták előtt Sergiu Niculescu, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki alelnöke az 1989-es decemberi események kivizsgálásával foglalkozó parlamenti bizottságnak. A találkozón Adrian Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt szenátora ennél is szélesebb körű összeesküvést vázolt fel: a jugoszláviai eseményeket már 1988-ban megtervezték, és egy Ausztria-Magyarország típusú közép-európai állam létrehozására törekedtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

"A Petre Roman volt miniszterelnök vezette Demokrata Párt és a Sergiu Cunescu elnökletével működő Román Szociáldemokrata Párt által létrehozott Szociáldemokrata Unió jan. 18-án Kolozsváron a román-magyar történelmi megbékélésre vonatkozó felhívást tett közzé. A felhívás az új koncepciót, a "történelmi partnerséget" fejtette ki. A 12 pontos felhívás kitér a kisebbségekre is kormányközi megállapodást javasol a kisebbségek státusára vonatkozóan. A távlati elgondolásban a román-magyar vámunió, illetve fizetési unió megteremtése is szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20-21./ "

"Sergiu Niculescu, a szenátus külügyi bizottságának elnöke azzal vádolta egy Bukarestbe látogató litván parlamenti küldöttség előtt Frunda Györgyöt, hogy az Európa Tanács Litvániával foglalkozó emberjogi jelentés készítőjeként "nem szolgálta Románia nemzeti érdekeit". Frunda György elmondta, hogy nem Románia képviselete volt a feladata Litvániában, hanem az Európa Tanácsé, továbbá jelentésében az emberi jogok helyzetét vizsgálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ "

Aug. 22-én a szenátusi külpolitikai szakbizottság nyílt ülést tartott, a téma a magyar-román alapszerződés volt. Azt ígérték, hogy az ülésen meghívottként részt vesz Melescanu külügyminiszter és Markó Béla, azonban egyikük sem jött el, ráadásul a szakbizottsági tagok nem kapták meg az alapszerződés aktuális változatát. Ennek ellenére a szenátorok nyilatkoztak, hűségnyilatkozatot tettek. Veszélyes az 1201-es ajánlás /Gh. Radulescu-Botica/, az RMDSZ mini kormányt és mini parlamentet hozott létre /Adrian Motiu/, a dokumentum szerint az ajánlás kitételei az illető ország törvényei szerint érvényesek /Sergiu Nicolescu, a szakbizottság elnöke/, stb. /Zsehránszky István: A pártok körtánca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

"A temesvári ünnepség alkalmával sem Emil Constantinescu elnök, sem kísérte egyetlen mondatban nem emlékezett meg a forradalom kirobbantásában Tőkés László szerepéről, sőt találkozni sem óhajtottak vele. Az agyonhallgatás politikáját folytatták, ezen túl nem akadályozták meg, hogy az Antenna 1 Televízióban Radu Tinu volt szekus tiszt minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy Tőkés László püspök a magyarországi kémszolgálat ügynöke volt és Ceausescu tudtával tevékenykedett. Erre ráduplázott Sergiu Nicolae szenátor, amikor a püspök tevékenységét a forradalom kirobbantásában történelemhamisításnak nevezte. Jellemző volt, hogy Marius Mioc cáfolni igyekezett ezeket a vádakat, de nem engedték szóhoz jutni. A cikkíró feltette a kérdést: "a kormány RMDSZ-tagjai meddig engedik még, hogy tiszteletbeli elnökünket így gyalázzák"? "Mikor fog az RMDSZ vezetősége és parlamenti frakciója ebből ügyet csinálni?" Meg kell érteni, hogy a Tőkés László elleni támadás "egy jól összehangolt propaganda részét képezi". Ez a támadás "mindnyájunk, az erdélyi magyarság ellen irányul." A cáfolatokat románul, az RTV 1 csatornáján kellene közölni. /Kocsis István: Még meddig? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Sergiu Nicolaescu szenátor a National lapnak nyilatkozott /megjelent a lap szept. 17-i számában/: "Ha Románia nem tesz valamit most, mielőtt Magyarország a NATO tagjává válik, késő lesz. Mert ha Magyarország zsákjai felkerülnek a NATO szekerére, tízszer arrogánsabbá és offenzívebbé válik, ami azt jelentené, hogy a legrövidebb időn belül autonóm övezetté nyilvánítanák Erdélyt, s valamivel később pedig, természetes módon az anyaországhoz csatolnák." A megoldás szerinte Erdély militarizálása. Erdélyt be kell hálózni katonai egységekkel, laktanyákkal, vagyis a hadsereg súlypontját Erdélybe kell helyezni. "Nem ártana nagyvállalatokat nyitni, amelyekben más vidékekről betelepített munkásokat alkalmaznánk a kisebbségi lakosság ?higítása? érdekében. Amíg sikerül szétszórni az erdélyi magyarokat, nem tudjuk asszimilálni, leghatékonyabban vegyes házasságokkal, román férfiak, magyar nők, nem mondhatjuk, hogy megszabadultunk az ősi föld elvesztésének rögeszméjétől." /Mózes Edit: Erdély militarizálását javasolja Sergiu Nicolaescu szenátor! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Sergiu Nicolaescu fenti kijelentéséről elmondta: "aggasztó, hogy egyre több a hasonló nyilatkozat, amelyek végül is azt célozzák, hogy Románia és Magyarország viszonyát alapvetően megrontsák. Másrészt az is egyértelmű, hogy uszító, kisebbségellenes gyűlöletre izgató nyilatkozatok. Nicolaescu kijelentéseiben ugyanis olyan kitételek vannak, amelyek az erőszakos asszimilációra, a kisebbségek fokozatos felszámolására szólítanak fel. És ami még aggasztóbb, a szóban forgó kijelentések ellen az ügyészségnek régen föl kellett volna lépnie, de nem foglalt állást." /Brassói Lapok, szept. 19./"

Gajdos Balogh Attila terjedelmes tanulmányában a jelenlegi helyzetet elemezte. Emil Constantinescu elnök nem használja ki azt, hogy milyen lenyűgöző hatással van a társadalomra a hatalom. Az RMDSZ-nek a kormányba lépéskor rögzíteni kellett volna igényeit, és biztosítékokat kellett volna kérnie. Hasonlóan naiv bizalommal volt 1945 őszén a Marosvásárhelyen ülésező Magyar Népi Szövetség a Groza-kormánnyal szemben. Az elemzés írója figyelmeztetett, az alkotmány szerint Románia nemzeti állam, minden ennek van alárendelve. Sergiu Nicolaescu nyíltan ajánlotta a magyarság szétszórását és beolvasztását a National bukaresti napilapnak nyilatkozva. - Az időnyerésért folyik a verseny: minél későbbre tolni a rendezést, hogy minél kevesebb magyarral kelljen számolni. - Király Károly mondta ki /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, hogy Emil Constantinescu államfő és Markó Béla elnök hallgat. - Az RMDSZ válságát az információ- és ismerethiány okozza. Ugyanilyen baj, hogy Tőkés László nem tudja, mit fog tenni Markó Béla, és fordítva. A köztük levő tájékoztatás nincs intézményesítve. Markó Béla a kongresszuson is kifejtette, hogy nincs információáramlás, sokan nem tájékozottak például arról, hogy mit végez az RMDSZ vezetősége. /Gajdos Balogh Attila: Elmaradt "vajdaságosodás". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

"Jan. 28-án Emil Constantinescu államfő elnökletével tanácskoztak a Cotroceni Palotában a kormánykoalíciót alkotó pártok és politikai alakulatok - a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ - vezetői. A találkozón, amelyet a kormányválság megoldására hívott össze az államfő, az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Birtalan Ákos turisztikai miniszter vett részt. Az éjszakába nyúló tanácskozásról kiadott közlemény szerint a kormánykoalíciós pártok a kormányválságot és annak bel- és külpolitikai következményeit elemezve, eltökélten arra, hogy véget vessenek a válságnak, biztosítsák az ország politikai stabilitását és folytassák az együttműködést a jelenlegi koalíción belül, amelyet a reform és a kormányzati program megvalósítására egyedül képes politikai és kormányzási alakzatnak tekintenek, öt pontba foglalt megállapodást kötöttek: 1. Tudomásul veszik a DP döntését minisztereinek a kormányból való visszahívására vonatkozóan; 2. Tudomásul veszik, hogy a DP megerősítette a koalíción belüli politikai együttműködés folytatására és a kormány parlamenti támogatására vonatkozó határozatát; 3. Elfogadnak egy, a politikai együttműködésre és a koalíció működésére vonatkozó egyezményt, amelyet folyó év február 2-ig, hétfőig véglegesíteni kell; 4. Elfogadják a reform felgyorsítására vonatkozó programot, illetve a kormányzati és parlamenti tevékenység javítását célzó intézkedéseket; 5. A közleményt aláíró alakulatok tartózkodni fognak minden olyan nyilatkozattól és nyilvános szerepléstől, amelyek kölcsönös kárt okoznának és feszültségeket gerjesztenének a koalíció tagjai között.A megállapodást rögzítő közleményt a KDNPP részéről Ion Diaconescu pártelnök, az NLP részéről Calin Popescu Tariceanu alelnök, a DP részéről Traian Basescu alelnök, az RSZDP nevében Sergiu Cunescu pártelnök, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla szövetségi elnök írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29. - 1197. sz./"

"Mintegy félszáz, a román ellenzékhez, elsõsorban a Ion Iliescu volt államfõ vezette SZDRP-hez közel álló nacionalista és ultranacionalista értelmiségi "Demokrata Fórum" létrehozására buzdító felhívást tett közzé a márc. 26-i román sajtóban. Az aláírók között van maga Ion Iliescu, Sergiu Nicolaescu filmrendezõ, Razvan Theodorescu akadémikus, Fanus Neagu drámaíró, Petre Salcudeanu író, volt mûvelõdési miniszter és számos más ismert akadémikus, író, egyetemi tanár, akik "a Demokrata Fórum létrehozására alakított bizottságként" határozzák meg magukat. A terjedelmes szöveg általánosságban támadja a jelenlegi kormányzati erõket és politikájukat, amelyeket egyebek között azzal vádol, hogy meg akarja változtatni Románia "demokratikus útját", és egyelõre még demokratikus úton "'tekintélyelvû gondolkodást és gyakorlatot" vezet be, a gazdaságpolitikában "figyelmen kívül hagyja a szociális szempontokat". Ugyancsak aggódnak a szerzõk "az erdélyi románellenes offenzíva" miatt, és attól tartanak, hogy Románia "gazdasági, erkölcsi és kulturális lényegének hanyatlása miatt elvesztheti nemzeti szuverenitásának elemeit". Ezért a szerzõk a román értelmiség egészét szólítják fel, hogy csatlakozzon kezdeményezéséhez, amelynek célja Románia túlélésének biztosítása. /MTI/"

A Sergiu Cunescu vezette Román Szociáldemokrata Párt kinyilvánította azt a szándékát, hogy továbblépjen a megkötött parlamenti együttműködési megállapodásnál és egyesüljön a Teodor Melescanu vezette, Ion Iliescu pártjából kivált formációval, a Szövetség Romániával nevű párttal. A Román Szociáldemokrata Párt egyben a kormánypárti Demokrata Párt szövetségese is. /Szakadárok gyűjtőpártja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./