Jan. 24-én Kolozsváron, a főtéri Szent Mihály plébánián rendezték meg a tanácskozást, melynek szervezői Tőkés László lelkész, Sikli László szilágysomlyói plébános és Czirják Árpád kolozsvári főesperes voltak. Tőkés László igehirdetését hallhatták a megjelent magyar történelmi egyházak képviselői, aki kifejtette: vállalnunk kell az ittlétet és meg kell határoznunk hollétünket. A múltban - állapította meg -, nem volt helyünk és nem voltunk a helyünkön. Sikli László előadásában az egyházak szerepéről beszélt. Az egyháznak részt kell vállalnia a társadalmi életben. Többen felszólaltak, így Csép Sándor riporter, Bálint Tibor író, Lászlóffy Aladár költő, dr. Kovács Lajos unitárius püspök, Vetési László református lelkész, Bustya Dezső református lelkész, Jakab Gábor katolikus plébános. A megjelentek megalakították a Romániai Magyar Keresztények Szövetségét. A szervezet az RMDSZ-en belül kíván működni. /Győzhetetlen én kőszálom = Székely Újság (Kézdivásárhely), febr. 3. - 7. sz./

"Dokumentumot közölt a Romániai Magyar Szó, Király Károly Erdélyi Kálmán álnéven adott helyzetképet az elnyomott erdélyi magyarság helyzetéről 1981 márciusában. Példákkal mutatta be a nehéz helyzetet. A katonaköteles fiatalok lépten-nyomon a nemzeti diszkrimináció számtalan formájába ütköznek: nem használhatják egymás közt sem anyanyelvüket, nem írhatnak levelet magyarul, a magyar fiatalokat román vidékre viszik a katonaság idejére. A magyar végzős orvosokat, tanárokat Moldvába, Olténiába, román vidékre helyezik. A román tannyelvű osztályokba kényszerített magyar tanulók egymás között sem beszélhetnek magyarul. Nagyváradon az új igazgató megfenyítette a személyzetist: az üzemben nem lehet több magyar mint román. Sürgősen hozatni kell román munkásokat. Nagyváradra az utóbbi évtizedekben 25 ezer románt telepítettek be. Ugyanez történt Marosvásárhelyen Magyar városokban /Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda/ egész utcákat, főtereket, magyarlakta negyedeket bontottak le. Helyükbe tömbházakat húztak fel és románokat költöztettek be. Az 1977-es népszámlálásnál minden kérdésnek volt kódszáma, kivéve a nemzeti hovatartozás rubrikáját. Vegyes házasságok esetében nem írták magyarnak a családtagokat. Romániában a 2 milliós cigányságból 260 ezret ismertek el, a többit beírták románnak. A több mint 2 milliós magyarság a népszámlálás szerint 1,7 millió fő, hasonló a helyzet a többi nemzetiségnél is. A népszámlálás kérdőívet Bukarestbe szállították, az adatokat onnan közölték a helyi szervekkel. Nagysármáson például 1200 magyart tartanak nyilván. A református egyház nyilvántartásában 2300 magyar szerepel. Önkényesen tehát ennél a településnél 1100 magyart megfosztottak nemzetiségétől. Emiatt nincs magyar iskola Nagysármáson, de a környéken sem. 1980-ban a magyar tanulók 50 százaléka kénytelen román nyelven folytatni tanulmányait. A líceumi tanulóknak csak 30 %-a tanulhat anyanyelvén, noha például Marosvásárhely lakóinak 70 %-a magyar. A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban az 1980/81-es tanévben 70 magyar IX. osztályba felvételizett tanulót áttettek a román osztályokba, mondván, csak két magyar osztály indulhat, noha 4 osztályra való tanuló sikeresen felvételizett. 1945 óta 1,5 millió románt hoztak be Erdélybe. Van sok megalkuvó magyar vezető, például Hajdu Győző, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője. A magyarság több "képviselője", mint Gere Mihai, Fazekas Ludovic, a Kovászna megyei első titkár, Nagy Ferdinand, Szász Iosif, a Hargita megyei első titkár, Cseresznyés Béla, Korondi Stefan, Coppándi Sándor, Fejes Juliu, Furó Gyula, Hegedüs Béla funkcionáriusok, akik közül egyesek magyarul sem beszélnek, de mind karrierista nemzetárulók. Velük szemben van a többség, akik vállalják magyarságukat. Sokan vállalnak meghurcoltatást, lelki tortúrát /Zsuffa Kálmán sepsiszentgyörgyi lakos, Jenei Tamás bákói református lelkész, Király Károly és mások/, egyesek életüket is áldozták /Szikszai Jenő tanár/. Céltudatos kiállással sikerült kiharcolni egy-egy osztályt, Takács Lajos és Nagy Géza professzorok, Kovács Zoltán festőművész, Gáll Ernő szerkesztő, Balogh Edgár, Kacsó Sándor, Benkő Samu, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Bálint Tibor írók a Központi Bizottsághoz címzett tiltakozó táviratokkal elérték, hogy a kolozsvári piarista, 400 éves múltra visszatekintő középiskolát ne számolják fel egészen. /Erdélyi Kálmán (Király Károly): Hangok és vészhangok Erdélyből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., 14./"

"A közelmúlt eseményeire gondolva mondta dr. Buchwald Péter /Kolozsvár/, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának városi alelnöke: "Nem az valósult meg, a miért sokan az életüket áldozták, s amiért én is az első szóra otthagytam kutatómunkámat, hogy azt tegyem, amit tenni kell." A bűnösök felelősségre vonását egyre késleltetik. Fellobbant "a diktatúra alatt szándékosan szított gyűlölet a magyarság ellen..." "A romániai magyarságnak hosszú küzdelemre kell felkészülnie, bármilyen párt kerül is hatalomra." /Bálint Tibor: Beszélgetsé dr. Buchwald Péterrel, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa városi alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"

Fél esztendeje, hogy Kolozsváron újraalakult az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ amely a két világháború közötti, azonos nevű szervezet jogutódjának tekinti magát. Az újjáalakult könyvkiadó tiszteletbeli elnöke Kiss Jenő, elnöke Szőcs Géza. Az ESZC célja a mai romániai magyar irodalom támogatása, új szerzők és munkák felfedezése, újra kiadni azokat a műveket, amelyek megjelenését a múltban akadályozták, szimpóziumok szervezése. Első könyvük Kós Károly Az országépítő című, Szent István királyról szóló regénye, a második Kiss Jenő Ithaka messze van című regénye. Az EMC szerkesztő bizottságába felkérték a legismertebb írókat, irodalomtörténészeket, tudósokat /köztük van többek között Bálint Tibor, Benkő Samu, Cseke Péter, Dávid Gyula, Egyed Ákos, Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Markó Béla és Sütő András/. Az EMC kér minden könyvbarátot, lépjen tagjai sorába. /Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Misztótfalun ünnepélyesen átadták a Misztótfalusi Kis Miklós Gyűjteményt, melynek egy része a Münchenben élő Molnár József adománya. Jelen volt Tőkés László püspök, erdélyi írók és költők is eljöttek, Molnár József, Sütő András, Bálint Tibor, Jakó Zsigmond és Szántó Tibor mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12., szept. 18./ Molnár József elmondta, hogyan született meg benne a múzeum gondolata, melyet szeretne továbbfejleszteni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A Kelet-Nyugat új számát Márton Áron püspök emlékének szentelte. A folyóiratban Horváth Andor, Asztalos Ildikó, Bálint Tibor, Fodor Sándor és Jakabffy Tamás írásai idézik föl a püspök életművét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), febr./

Bodor Pál emlékezett a 25 éves fennállását ünneplő Kriterionra és a tévé magyar adására. A hetvenes években a magyar adásban például Páskándi Géza, Sütő András, Méhes György, Deák Tamás, Molter Károly, Tomcsa Sándor, Nagy István, Kocsis István, Kincses Elemér, Huszár Sándor, Bálint Tibor műveiből készítettek filmeket, továbbá a román és a világirodalomból. A rendezők között volt Harag György, Taub János, Bokor Péter, Cselényi László, Demián József, Fischer István, Tömöry Péter. A tévében Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verse a cenzúrázott sorokkal együtt hangzott el. Bodor Pál még sok emléket felsorol, sok emlékezetes tévéműsort. /Respublika, 1994. dec. 30./

Marosvécsen a Kemény János-emlékplakett és emléktábla elhelyezésekor /jún. 24-én/ eszmecserére gyűlt össze a magyar írótársadalom színe-java. A beszélgetés során két jól elkülönített csoport alakult ki. Az egyik javasolta a Kemény János Akadémia létrehozását, amely összefogná az irodalmi életet /Tóth István/, az irodalmi egység égető probléma, évente kellene marosvécsi találkozót szervezni /Bálint Tibor/, a másik tábor szerint fel kellene mérni Kemény János életművének súlyát, mielőtt akadémiát neveznénk el róla, nem szabad létjogosultságot adni az agresszív dilettantizmusnak /Kántor Lajos/, nem kell új intézmény /Szász János/. Évente megrendezett vándorgyűlés javaslata felmerült /Markó Béla/, továbbá magyar könyvhét megszervezése is /Majla Sándor/. /Papp Sándor Zsigmond: Írótalálkozó Marosvécsen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 5./

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ "A Securitate fehér könyve" címmel dokumentumgyűjteményt ad ki. A még meg nem jelent kötetből összeállítást hozott az Evenimentul Zilei, amely a művészek és a szeku "viszonyát" mutatja be. Corneliu Vadim Tudor önkéntes besúgó volt, ennek ellenére még őt is megfigyelték. Egy 1981-ben készült, 41 nevet tartalmazó listán számos erdélyi magyar író is szerepel a renitenskedők között. Bodor Pált elmarasztalták "nacionalista-soviniszta" vélemény hangoztatása miatt, akárcsak Bálint Tibort, Fodor Sándort, Gáll Ernőt, Kántor Lajost, Kányádi Sándort, Király Lászlót, Lászlóffy Aladárt, Szilágyi Istvánt, Veress Zoltánt, Gálfalvi Zsoltot, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 16./ Az SRI-nek ez az ötödik Fehér könyve, viszont senki sem tudott az előző négy könyvről. A négyszáz oldalas dokumentumkötet átlapozásával világossá válik a szándék. A könyv azt bizonyítja, milyen kevesen voltak a másként gondolkodók, a disszidensek, akiket a szeku figyelt. A kötetből jórészt hiányoznak a magyar és német írók, csupán pár soros feljegyzések készültek volna róluk. Az is elképzelhetetlen, hogy a külföldön tevékenykedő románellenes /értsd: diktatúraellenes/ intézmények és személyek felsorolásában nem szerepelnek magyarok. A szekuritáte mindenkiben kémet látott, épp a magyarokat kímélte volna? - teszi fel a kérdést a könyvet ismertető Ferencz Zsuzsa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./"

Az Erdélyi Napló folytatja a Securitate Fehér könyvéből vett részletek közlését, most magyar írókról, értelmiségiekről közöl feljegyzéseket. Visszatérő jellemzés, hogy nacionalista az író /Sütő András, Bálint Tibor, Kányádi Sándor stb./. Ion Lancranjan Vélemény Erdélyről című könyve miatt nagy volt a felháborodás 1982-ben, erről is születtek securitate-feljegyzések. - A könyvben viszont egy szó sem esik az Ellenpontokról, szerkesztőinek /Tóth Károly, Szőcs Géza. Ara-Kovács Attila/ letartóztatásáról, Huszár Sándor elüldözéséről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./

Nov. 18-án tartotta közgyűlését Budapesten a 401 tagot számláló Magyar Írók Szövetsége. A külföldön élő magyar írók is teljes jogú tagjai a szövetségnek, ahogy a kolozsvári Bálint Tibor mondta: otthont leltek abban az anyaországi közegben, amelynek nyelvén írnak. A közgyűlésen elfogadtak egy felhívást a világ íróihoz, amelyben tiltakoznak a szlovákiai államnyelv törvénye ellen. Tornai József leköszönt elnöki tisztségéből, az új elnököt a választmány fogja megválasztani, az esélyes jelölt Pomogáts Béla. A közgyűlésen megválasztották az új választmányt, melynek tagjai között hatan erdélyiek /Bálint Tibor, Gálfalvi György, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István/, továbbá egy író felvidéki /Grendel Lajos/ és egy kárpátaljai /Balla D. Károly/. A választmány több tagja Erdélyből Magyarországra áttelepült író: Balla Zsófia, Beke György, Csíki László és Kocsis István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Magyar Hírlap, nov. 20., /Magyar Nemzet, nov. 20./

"A Mátyás-szobor szomszédságában volt a kolozsvári Helikon szerkesztősége, nyilatkozott Szilágyi István főszerkesztő, most azonban Funar polgármester intézkedésének köszönhetően kiköltöztették őket, ugyanúgy a Korunk szerkesztőségét, most a Szamos partján, a Iasilor utcában vannak, egy udvarban a Korunkkal. A Helikon előde, az Utunk hetilap szerkesztői között kiválóságok is voltak, mint a régi "helikonosok" /Erdélyi Helikon folyóirat/, Kós Károly, Kiss Jenő, Horváth István, Létay Lajos, Asztalos István. Generációváltás is volt, a laphoz került az évek során Szabó Gyula /Kossuth-díjra javasolt, de meg nem szavazott prózaíró/, Fodor Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor. A Forrás-nemzedék egyes tagjai is az Utunkhoz kerültek, emlékezett Király László, a Helikon főszerkesztő-helyettese. Két éve a legfiatalabb korosztály önálló oldalt kapott Serény Múmia címmel. A lapgazda a Romániai Írószövetség, súlyosak az anyagi gondok. Volt olyan időszak, amikor a kilenc főállású szerkesztő kilenc hónapon át nem kapott fizetést. /Bágyoni Szabó István: Műhelylátogatóban Kolozsvárt. /Új Magyarország, máj. 18./ "

Jól sikerült könyvbemutatókat rendezett az elmúlt napokban Székelyföldön a kolozsvári Polis Kiadó. Dávid Gyula irodalomtörténész, a könyvkiadó igazgatója mutatta be Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen és Homoródalmáson a két írót. Bálint Tibornak a Zokogó majom és a Zarándoklás a panaszfalhoz címűek után a trilógiát záró Bábel toronyháza című regénye és Szabó Gyula Kegyetlen kegyelet című regénye jelent meg a Polis Kiadónál. /Kolozsvári írók Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

"A református imahét keretében február 3-8. között Aranyosgyéresen, a református templomban a következő előadások hangzottak el: Bethlen Gábor és a református egyház ? előadó: Sipos Gábor történész; Irodalmi est ? találkozás Bálint Tibor íróval; Nehéz nagyszülőnek lenni ? előadó: dr. Löwi Károly gyermekgyógyász; A virág az életünkben ? Jankovszki Elemér, a kolozsvári Botanikus Kert nyugalmazott főkertészének diavetítéses előadása; Parlamenti krónika ? találkozás az RMDSZ Kolozs megyei képviselőivel; Üzenet mindenkinek ?Vitályos Ildikó színművésznő előadóestje. Az egyhetes rendezvény szervezői az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társasága. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 962. sz./"

A szabadságharc 150. évfordulóján kitüntetettek között több erdélyi volt: Lászlóffy Aladár költő Kossuth-díjat, Bálint Tibor író és Kántor Lajos irodalomtörténész József Attila-díjat kapott, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/ Aranytoll-díjban részesítette Halász Annát. /A Hét (Bukarest), márc. 19./

Márc. 19-én, csütörtökön a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezésében került sor a romániai magyar sajtó képviselőinek találkozójára az RMDSZ minisztereivel és államtitkáraival. A találkozó előtt Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke átadta Elena Stefoinak, a Dilema című bukaresti hetilap távozó főszerkesztőjének a MÚRE Pro Amicitiae díját. Rövid laudációjában Ágoston Hugó elmondta, hogy Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Gheorghe Moldovan és Andrei Cornea után Elena Stefoi az ötödik román újságíró akinek odaítélték a román-magyar barátság és közeledés, a két nép kölcsönös megismerése és megbecsülése szolgálatában kifejtett közírói munkásságot jutalmazó, évente kiosztásra kerülő díjat. Méltatta a Dilema éléről a Külügyminisztériumhoz távozó kiváló tollú újságíró európai szellemű, bátor írásait a román-magyar kapcsolatok, a kisebbségi kérdés romániai kezelése témakörében, határozott kiállását a romániai sajtóban nem ritka nacionalista hangvételű, uszító megnyilatkozásokkal szemben. A díjazott meghatódottan mondott köszönetet a kitüntetésért (a sárkányt legyőző Szent Györgyöt ábrázoló plakettért), és reményét fejezte ki, hogy a nemzeti kérdés racionális, tárgyilagos és európai értékrendbe illeszkedő megközelítése előbb-utóbb felülkerekedik a nacionalista érzelmeket szító újságíráson, továbbá, hogy Andrei Plesu és Elena Stefoi nélkül is a Dilema megmarad annak aminek a lap éléről - ideiglenesen - eltávozott vezetői szánták: a gondolkodást serkentő dilemmák, és nem a másságot nem tűrő kinyilatkoztatások lapjának. Ezt követően a romániai magyar sajtó képviselői és az RMDSZ jelenlevő miniszterei és államtitkárai kötetlen beszélgetést folytattak, illetve a kormányzati tisztségviselők válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. A kétórásra nyúlt beszélgetésen, amely immár a második a MÚRE szervezésében, szó esett a Romániát és Magyarországot összekötő autópálya tervezeteiről, a tankönyvek helyzetéről, a távközlés, különösen a telefonhálózat fejlesztéséről, különös tekintettel az erdélyi fejlesztési tervekre, privatizációs kérdésekről stb. Hosszabb-rövidebb ideig jelen voltak a találkozón Birtalan Ákos és Tokay György miniszterek, Birtalan József, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kovács Adorján, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal államtitkárok, továbbá Murvai László az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 1230. sz../ Ezután az erdélyi magyar sajtó - a lapok, tévé- és rádióállomások - főszerkesztőit, vezető munkatársait. Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet sajtóbeszélgetésen a magyarországi helyzetről és a román-magyar kapcsolatok eredményeiről, majd büféebédet adott tiszteletükre. A magyar diplomaták és a romániai magyar sajtó kévpiselői közötti évenkénti találkozó immár hagyományt jelent. A meghívottak nevében Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke köszönte meg az alkalmat a nagykövetnek, s egyben méltatta azt, hogy a március 15-i kitüntetések alkalmából a romániai magyar irodalom és újságírás több kiemelkedő személyisége kapott magas magyar kitüntetést, köztük Lászlóffy Aladár Kossuth-díjat, Kántor Lajos és Bálint Tibor József Attila díjat, Halász Anna a MUOSZ Aranytoll-díját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Nov. 14-én tartotta közgyűlését a Magyar Írószövetség Budapesten, a Vigadóban, melynek jelenleg 1005 tagja van. Pomogáts Béla elnök beszámolójában kitért arra, hogy bár az utóbbi időben több, különböző csoportosulásokat tömörítő szövetség alakult, ez nem jelentett tömeges kilépést a Magyar Írószövetségből, így a szövetség maradt a Kárpát-medence írótársadalmának átfogó érdekszövetsége. A tagság megszavazta azt a határozatot, hogy kiáll a határon túli magyar kultúra megmaradása mellett, a szlovákiai magyar iskolák megerősítése és a kolozsvári állami magyar egyetem újraindítása, valamint az egyházi és egyéb magyar intézmények visszaadása mellett. Fölrótták a média egyoldalúságát, hogy csak bizonyos írócsoportot szerepeltet. Megválasztották a választmányt, a legtöbb szavazatot Pomogáts Béla kapta, őt Jókai Anna követte, a harmadik az erdélyi Lászlóffy Aladár. A 71 tagú választmányban további erdélyi vagy Erdélyből áttelepült írók: Csíki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György és Kocsis István. /Gál Éva Emese: A Magyar írószövetség közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Márc. 31-én bensőséges hangulatban ünnepelte a Szivárvány gyermeklap fennállásának tizedik évfordulóját. A Szivárvány tulajdonképpen az 1980-ban megjelent Haza Sólymai gyermeklapból alakult. Zsigmond Emese főszerkesztő kérésére egyperces megemlékezéssel adóztak a nemrég elhunyt Marton Lili emlékének. - A legjobb hazai alkotók írták, rajzolták ezt a lapot is, mely nemhogy káros lett volna, ahogyan azt egyesek remélték, hanem éppenséggel egy új Napsugár-olvasó gárda kialakulásához járult hozzá. A lap húsz évfolyamát Szilágyi Domokos, Bajor Andor, Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Marton Lili, Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla írók neve fémjelzi. Egy gyermeklap sikere nemcsak az írókon múlik, hanem az illusztrátorokon is. Soó Zöld Margit, Unipán Helga, Forró Ágnes, Székely Géza, Venczel János neve mellé most már a fiatal generáció is felsorakozik. A gyermeklap ma is 22-24 ezres példányszámban jelenik meg. /Horváth Gyöngyvér: Tízéves a Szivárvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

"Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanárként és a reformkommunista sajtó munkatársaként a nyugati ihletettségű doktríner liberalizmus hangadója. A TGM szignójú közíró sohasem mulaszt el állást foglalni, valahányszor a balliberális dominanciájú magyarországi sajtó botrányt kelt valamely ügyben. A Heti Világgazdaság /HVG/ március 4-ei számában Mit fogunk hallgatni? címmel Tamás Gáspár Miklós - aki jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének főmunkatársaként (is) élvezi a köz bizalmát és pénzét - cikkében egyebek mellett megbélyegezte a Magyar Rádió közkedvelt gyermekműsorát is, a Miska bácsi levelesládáját. TGM szerint ez a műsor "az irredenta lelki pedofília hetenkénti orgiája", "amelyet Miska bácsi levelesládája címmel sugároz az állam". A műsor felelős szerkesztője, Padisák Mihály a hetilap március 18-ai számában válaszolt erre a minősítésre. A "Miska bácsi levelesládája", gyermekek - köztük erdélyiek - ezreinek leveleit közölte, hírt adott életük eseményeiről. Tanácsot adott itthon és határon túl, segített az élet dolgaiban eligazodni, s olykor még olyan életpályát is elindítani, mint Kő Pál szobrászművészét, aki ezt ma is büszkén vállalja. A műsor szerkesztője Kolozsvárról átcsempészte Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Bálint Tibor, Bajor Andor, Hervay Gizella gyermekírásait, s nem mint "romániai magyar írókat", hanem mint magyar írók műveit közölte azokat. "Amennyiben TGM szóhasználatában a gyermekek szerető szolgálata "lelki pedofília", s népünk anyanyelvének, hagyományainak őrzése "irredentizmus", úgy én ezt szívből vállalom." - írta Padisák Mihály. /Kíméletlenül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 4./"

Hargita Megye Tanácsa és a Megyei Alkotóközpont szervezésében jún. 14-15-én írótábor színhelye volt a gyergyószárhegyi ferences kolostor, amelyen részt vettek a hazai magyar írótársadalom idősebb és fiatalabb tagjai, úgymint Domokos Géza, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Oláh István, Kozma Mária, Ágoston Vilmos, Lőrincz György, György Attila, Molnár Vilmos, Ferenczes István, Vida Gábor, Lövétei Lázár László, Balász Imre József, Fekete Vince, a Pallas-Akadémia Kiadó képviseletében Tőzsér József, míg Beke György és Bodor Pál levélben küldött üzenetet. A mai erdélyi magyar irodalom helyzetéről zajlott a tanácskozás, az erdélyiség fogalmától az irodalmi értékig és irányzatokig, visszatekintve 20 év irodalmára. Egyed Péter szerint a romániai magyar írótársadalmat ma foglalkoztató gondok között vannak szervezeti és érdekvédelemmel összefüggő gondok, és vannak fontos szakmai problémák. A Romániai Magyar Irodalmi Alapítvány mellett az írók közössége létre kíván hozni szakmai szervezetet erőteljes szakszervezeti, érdekvédelmi hangsúlyokkal. Az alapítvány gyűjtené be az anyagi támogatásokat, és kuratóriumán keresztül továbbítaná a létező erdélyi lapok felé. Eldöntötték, hogy az írótábort ezentúl minden évben megrendezik. A 2001-es év írótábor témája a mai magyar irodalmak helyzete, egymáshoz való viszonya és kölcsönös recepciója lesz. /Egy jó szellemű írótábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

"Márc. 3-án Kolozsváron, a Phoenix könyvüzletben bemutatták Szabó Csaba legújabb kisregényét, amely a Fűkirályok (Tinivár, 2000.) címet viseli. Bálint Tibor író méltatta a könyvet, kiemelve annak mítoszteremtő, ugyanakkor hagyományőrző mivoltát. "Szabó Csaba e kötetében is a nagy elődök, Tamási Áron, Nyírő József, Makkai Sándor és Wass Albert nyomdokain halad, tudván, hogy mivel tartozik erdélyi történelmünk valóságának" - zárta az értékelést az író. Ezzel a fejtegetéssel szállt vitába a kötet debütáló lektora, Boné Ferenc, aki szerint "erdélyi ez a regény, de nem lehet hasonlítani az említett nevekhez". /(B. G.): Fűkirályok kora. = Szabadság (Kolozsvár), márc.5./"

"Ápr. 21-én kolozsvári székhelyén tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A szavazás eredménye: társelnökök Raff Mária és Bálint Kovács Júlia, vezetőségi tagok Fegyveresi István és Anikó, Dániel Gusztáv, Kiss Tibor, Hermann Mária, Flórián László, Bogdán Imre, ifj. Kirkósa Gyula. A hét hazai civil szervezet (EKE, Csíkszeredai Szentháromság Alapítvány, Szamosújvári Téka, Szamosújvári Pro Armenia, Erzsébetvárosi Örmény Alapítvány, Szülőfalum Alapítvány, Armenia Örménymagyar Baráti Társaság) elhatározta egy örménymagyar érdekeket képviselő szervezet létrehozását. Elnevezése: Magyarörmények Romániai Szövetsége, székhelye: Kolozsvár. Megválasztották a vezetőségi tanácsot: Sebesi Karen Attila (elnök), Magyarossy Margit (ügyvezető elnök), Raff Mária (főtitkár), Lengyel Mária, Ajtony Gábor, Kiss Ferenc, Calinescu János (területi elnökök). A szövetség előreláthatólag már a szeptemberre Kolozsvárra tervezett 4. örmény konferenciáig hivatalosan is megalakul. A találkozón dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke a 91 éves Veress István egyetemi tanárnak, a csombordi mezőgazdasági szakiskola megalapítójának, sok évtizednyi eredményes oktatómunkájáért átnyújtotta a jeles magyarországi kutatóról, Újhelyi Imréről elnevezett emlékplakettet, melyet most első ízben kapott külhoni személyiség. - Gergely Zsuzsa bemutatta a magyarörmények 1999-es szamosújvári konferenciájának kötetét. Fegyveresi Anikó Gudenus József: Az örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvét ismertette. A kötetet 53 nemesi család címerrajza és részletes leszármazási táblázatai teszik teljessé. A közgyűlés végén az Armenia székházának otthont adó Bálint Tibor dedikálta Új Erdélyi Trilógia című és más, régebbi köteteit. /Ördög I. Béla: Megalakulóban a Magyarörmények Romániai Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Máj. 11-12-én a hargitafürdői Ózon szállodában - a Hargita megyei tanács, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont és a Székelyföld c. csíkszeredai folyóirat szervezésében - erdélyi magyar írók, költők tanácskozásra gyűlnek össze. A rendezvény címe: Irodalom az utódállamokban. Az előrejelzések szerint jelen lesz több (sok esetben innen elszármazott) magyarországi író, anyaországi kritikusok, irodalomtörténészek társaságában (így pl. Ágoston Vilmos, Mezey Katalin, Oláh János, Szávai Géza, Szigeti Lajos Sándor, Bányai János, Martos Gábor, Pomogáts Béla, Bodor Ádám). A belföldi meghívottak között lesz többek között: Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Bálint Tibor, Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Király László, Páll Lajos, Ferencz Imre, Egyed Péter, Mózes Attila, Vida Gábor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Láng Zsolt, Bölöni Domokos, Ferenczes István, Bíró Béla, Fábián Ernő, Domokos Géza, Bogdán László, Borcsa János, Gál Éva Emese, valamint könykiadók (közülük néhányan írói minőségükben is): Kozma Mária, Tőzsér József, Káli Király István. A fiatal romániai magyar író- és költőnemzedék is képviselteti magát (pl. Balázs Imre József, Demény Péter, Papp Sándor Zsigmond, Gergely Edit, Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Sántha Attila). /Erdélyi Magyar Írók Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Író-olvasó találkozóval kezdi nyolcadik évadját okt. 16-án Kolozsváron a népfőiskola a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Meghívottak: Bálint Tibor, Cseke Péter, Csép Sándor, Dehel Gábor, Demény Péter, Egyed Emese, Fodor Sándor, Jancsó Miklós, Kántor Lajos, Király László, Kiss János, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Muzsnai Magda, Szabó Gyula, Tompa Gábor. Műveikből adnak elő rövid részleteket. /Évadnyitó a Kolozsvári Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

"Írók, költők, újságírók aktív jelenlétében nyitották meg a kolozsvári népfőiskola nyolcadik évfolyamát Kolozsváron, okt. 16-án, a Györkös-Mányi Albert-emlékházban. Olyan személyiségeket hívtak meg, akiket a kolozsvári olvasóközönség már jól ismer: Bálint Tibor, Demény Péter, Egyed Emese, Kántor Lajos, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Lászlóffy Csaba és Muzsnay Magda. Muzsnay Magda a rádió legendás aranyszalagtáráról mesélt, amely számtalan elhunyt író, művész hangját őrzi, és amelyet az utóbbi években is gyarapítottak. /Sándor Boglárka Ágnes: Évadnyitó az irodalom jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Magyar Írószövetség 1061 tagjából 339-an vettek részt a Pesti Vigadóban tartott nov. 24-i közgyűlésen, s ebből 71 tag a határon túlról érkezett. A résztvevők már érkezéskor kézhez kapták Pomogáts Béla elnöki beszámolóját, amely kitér az irodalom rendszerváltás utáni autonómiájának, közéleti szerepvállalásának kérdéseire, illetve többközpontúságából adódó struktúrájára, melynek" köztársaságában" az anyaországi mellett szerepe van a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai, valamint a nyugati magyar irodalmaknak. A beszámoló kitért az irodalom plurális szervezeti életére, az írószövetség mellett létrejöttek más írószervezetek is. A gyűlésen részt vett és némileg kampányízűen szólalt fel Kovács László MSZP-elnök. Pomogáts Babits Mihályt idézve a "kettészakadt irodalomról", a magyar irodalom szekértáborokra szakadásáról szólt, szembeállítva azt határok fölötti egységével. Gálfalvi Zsolt fölemlítette, hogy a határon túli tagok negyedik alkalommal vesznek részt a közgyűlésen, amely minden évben ugyanazokkal a gondokkal szembesül. A közgyűlésen megválasztották a választmányt. A legtöbb szavazatot (234) Pomogáts Béla gyűjtötte be, őt Kalász Márton, majd Jókai Anna követték. Erdélyiek közül Lászlóffy Aladár nyerte a legtöbb szavazatot. További választmányi tagok Erdélyből: Kántor Lajos, Szilágyi István, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Szőcs Géza, Bálint Tibor, a korábban áttelepültek közül pedig Csiki László és Beke György. Más régiókból való tagok: Gion Nándor, Balla D. Károly, Vári Fábián László. Az új elnököt a választmány 10-15 napon belül megválasztja. /(Gál Éva Emese): A Magyar Írószövetség közgyűléséről. 71-en a határon túlról érkeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

"A kolozsvári magyar színházbarátok dec. 8-án vitafórumot rendeztek a színház áldatlan helyzetének ügyében. Meghívásuk ellenére, az intézmény vezetősége nem jelent meg. A vitafórum állásfoglalást adott ki. Eszerint a kolozsvári Állami Magyar Színház nem magántulajdonban lévő intézmény; műsorpolitikája nem lehetnek egyetlen személy ízlése szerinti. Ez a színház a magyar nyelv temploma, a magyar és egyetemes színiirodalom anyanyelvű tolmácsolója kell hogy legyen ismét. Nem fogadható el, hogy a színháznak sincs semmi köze a közönség elvárásaihoz, az sem, hogy kizárólag Tompa Gábor főrendező művészi felfogása érvényesüljön minden másfajta művészi koncepció ellenében. Tiltakoznak az önkényes, diktatórikus vezetői "stílus" ellen. Ez az önteltség sajnos, együtt jár az előző korszakok művészi (színészi, rendezői) teljesítményei többségének a becsmérlésével, lefitymálásával. Így válik - a jelenlegi vezetés unosuntalan hangoztatott, terjesztett megítélésében - Jókai Mór, Csíky Gergely, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Herczegh Ferenc, Németh László, Illyés Gyula, Zilahy Lajos, Máray Sándor, Sütő András, Páskándi Géza stb., stb. híg magyarkodóvá, vitézkötéses-pitykés bokacsattogtatóvá, s így válnak (utólag!) a Pirandello-, Beckett-, a Thornton Wilder-, Anouilh-, Max Frisch-, Arthur Miller-, Pavel Kohut-, Dürenmatt-, Brecht-előadások ósdi, elavult, vásári csepűrágássá - hacsak nem az egyetlen boldogítóvá, korszerűvé kanonizáló Tompa Gábor-féle felfogás, kísérletezés, rendezői koncepció árnyékában kerülnek színre. Kolozsvár egyetlen magyar színháza nem "szakosodhat" egyetlen stílusra, koncepcióra. A fórum részvevői azt kérik az RMDSZ-től, hogy segítsenek az áldatalan kolozsvári állapotok felszámolásában. Az első lépés: Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. Az aláírók között van dr. Csetri Elek történész, akadémikus, Csomafáy Ferenc, újságíró, Dr. Józsa Nagy Mária egyetemi docens, Koós Ferenc egyetemi tanár, dr. Kozma Dezső egyetemi tanár, Máté Árpád tanár, Zenelíceum aligazgatója, Molnos Lajos író, városi tanácsos, Pillich László újságíró, városi tanácsos, Simon Gábor igazgató, Állami Magyar Opera; Solymosi Zsolt lelkész, Szőcs István író, színikritikus; Szőcs Judit RMPSZ-alelnök, dr. Vekov Károly történész, parlamenti képviselő. Az állásfoglaláshoz csatlakozott többek között Dáné Tibor Kálmán, Csép Sándor újságíró, Ferenczy Miklós lelkész, Bálint Tibor író; Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, dr. Kása Zoltán, egyetemi tanár, a BBTE rektor-helyettese, Fodor Sándor, író, Wolf Rudolf igazgató, Apáczai Cs. J. Líceum; Szilágyi T. Júlia igazgató, Római Katolikus Líceum; Tőkés Elek igazgató, Báthory István Líceum; Kósa Mária igazgató, Brassai S. Líceum; Popa Márta igazgató, Unitárius Kollégium; Bálint Kelemen Attila tanár; Mózes Árpád evangélikus püspök; Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök; Dr. Wanek Ferenc docens; Dr. Horák József egyetemi tanár. /Állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

Kimagasló prózaírói munkásságáért Márai Sándor-díjban részesítették Bálint Tibort. /Bálint Tibor Márai-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Idén a kolozsvári Bálint Tibor, a Marosvásárhelyről Budapestre származott fiatal Bartis Attila és Garaczi László részesült Márai Sándor-díjban. Az elismeréseket hagyományosan a magyar kultúra napján maga Rockenbauer Zoltán, a kultúrtárca vezetője nyújtotta át a millenniumi könyvkiállításon, Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. /Márai-díjat kapott Bálint Tibor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Jan. 28-án, hetvenedik életévében elhunyt Bálint Tibor kolozsvári író, a magyar irodalom kiemelkedő alkotója. Az írót, akit néhány nappal ezelőtt, a magyar kultúra napján Budapesten életművéért Márai Sándor-díjban részesítettek, kolozsvári otthonában érte a halál. /Elhunyt Bálint Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bálint Tibor író. Bálint Tibor Kolozsváron született 1932. jún. 12-én, pályafutását újságíróként kezdte. 1953 és 1959 között az Igazság szerkesztőségének volt tagja, majd a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás belső munkatársa lett. 1967-től a Napsugár gyermeklap szerkesztője. Íróként az ötvenes évek második felében tűnt fel sajátos nyelvi erejű karcolatokkal, novellákkal. Első megjelent kötete, az 1963-ban kiadott Csendes utca ezeket gyűjtötte össze. Korai novelláinak szereplői minden hősiességet nélkülöző kisemberek. Az akkori dogmatikus irodalomkritika talán vele szemben volt a legtürelmetlenebb, novelláit periferikusnak bélyegezte. 1969-ben jelent meg korszakos nagy regénye, a Zokogó majom, alcíme szerint az Egy élhetetlen család története, amely a XX. század egyik mérföldköve immár a magyar prózatörténetben. A regény kirobbanó könyvsiker lett, és hasonlóan nagy sikert aratott a mű folytatásának is tekinthető regény, az 1978-ben megjelent Zarándoklás a panaszfalhoz. A két nagy regény hipotetikus trilógiává bővült az 1998-ban kiadott Bábel toronyháza című művel. Életének utolsó éveiben Bálint Tibor a kolozsvári Szabadság című lapban publikált rendszeresen karcolatokat és novellákat. A kritikusok szerint műfajt teremtett a Jegyzetek a köröm hátán sorozatával. Teljesítménye figyelemre méltó volt a gyermekirodalomban is, emellett olyan jeles műfordítóként tartották számon, aki többkötetnyi regényt, novellát fordított magyarra a román irodalom legnevesebb szerzőinek munkáiból. Több műve megjelent román, német és lengyel fordításban. Magyarországon a kilencvenes évek első fele hozta meg számára a hivatalos elismerést a Déry Tibor és a Krúdy Alapítvány díjával. Bálint Tibort a hét végén helyezik örök nyugalomra a kolozsvári Házsongárdi temetőben. /B. A. M.: Elhunyt Bálint Tibor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./ Bálint Tibor a XX. század egyik legnagyobb magyar prózaírója volt, szögezte le Fodor Sándor. Több kötetnyi kiváló novellája is külön életművel ér fel, akárcsak négy, legjobbnak tartott regénye, az Önkéntes rózsák Szodomában (1967), a Zokogó majom (1969), a Zarándoklás a Panaszfalhoz (1979), valamint a Bábel Toronyháza (1996). Kolozsvárhoz tartozik immár mindörökre, haláláig hűséges maradt Kincses Városához. /Fodor Sándor: Bálint Tibor (1932. jún. 12. — 2002. jan. 27–28.) = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./