"Emil Constantinescu elnök Göncz Árpádhoz intézett levelének szövege a következő: "Az 1848. évi magyar demokratikus forradalom kirobbanása 150. évfordulójának megünneplése kiemelkedő esemény. Kérem, fogadja ebből az alkalomból részemről és az általam képviselt valamennyi román állampolgár részéről a baráti magyar népnek és személyesen Önnek szóló forró üdvözletünket. Idén egész Európa megemlékezik az 1848-as eseményekről, amelyek a történelemben talán először vázolták fel földrészünk egységét nem egyetlen uralom fennhatósága alatt, hanem a szabadság és a polgári jogegyenlőség jegyében. 150 évvel ezelőtt "a nemzetek tavasza" Franciaországtól és Németországtól a Kárpátokig és a Duna torkolatáig mindenütt a polgárok által az új Európáért vívott harc évszaka volt. Sajnos igaz, hogy az akkori körülmények között, bár egyazon értékekért küzdöttek, amelyeknek egyesíteniük és nem megosztaniuk kellett volna őket, népeink nem egymás mellett sorakoztak fel. Tragikus szembekerülésük nagy mértékben hozzájárult mindkét nép és mindkét forradalom vereségéhez. Napjainkban egy mind egységesebb Európa a demokrácia és a szabadság egyazon tartós értékei nevében egy új korszerűsítésre összpontosítja erőfeszítéseit - nem annyira a technológiák, mint inkább a gondolkodás területén. Miután népeinknek volt annyi bölcsességük, hogy megtanulják a történelem igazi leckéit, ez az új európai tavasz ezúttal szerencsére egymás mellett talál bennünket, barátként és partnerként veszünk részt a földrész és a világ új együttműködési, biztonsági és békearchitektúrájának felépítésében. Miután történelmi sorsunk hasonló volt, azonos törekvéseket táplálunk és ugyanazokkal az aggodalmakkal szembesülünk, napról napra jobban megtanuljuk, hogy csak együtt lehetünk sikeresek. Éppen ezért közös meggyőződéssel vallhatjuk, hogy miután sorsunk, nevezetesen az egységes Európában megvalósuló szolidaritás, azonos, mi románok és magyarok egymás mellett fogunk haladni ezután is. Éppen ezért meggyőződéssel vallhatjuk, hogy az 1848-as európai demokratikus forradalmak 150. évfordulója újabb alkalom a gondolkodásra és a párbeszédre, az államaink és népeink közötti baráti kapcsolatok tényleges és őszinte előmozdítására. Annak reményében, hogy ez a légkör tartós lesz és fejlődni fog, kérem, Elnök Úr, fogadja legőszintébb baráti érzelmeim és nagyrabecsülésem kifejezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"

Andrei Plesu román külügyminiszter véleménye szerint a román-magyar viszonyt nem fogja érinteni a magyarországi választások kimenetele. Plesu kijelentette: véleménye szerint a román koalíciós pártok, köztük az RMDSZ és a többi koalíciós partner közötti kapcsolatok elég szilárdak és bejáratottak ahhoz, hogy ne függjenek egyes politikai eseményektől vagy akár választásoktól. Ami a magyarországi választásokat illeti, a román diplomácia vezetője elmondta: Constantinescu elnök legutóbbi magyarországi látogatása során, amelyen ő is részt vett, megbeszéléseket folytatott a jelenlegi ellenzéki pártok képviselőivel is. Ezek a megbeszélések világosan megmutatták, hogy abban az esetben is, ha a választásokat ugyanazok a pártok nyerik meg, amelyek ma vannak hatalmon, ami - mint hangsúlyozta - magánvéleményének tekintendő prognózis - és abban is, ha nem így történne, a román-magyar kapcsolatokban nem lesz semmiféle meglepetés. E kapcsolatok jó menetét illetően ugyanis nézetazonosság van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Márc. 18-án délkelet-európai körútja keretében 24 órás látogatásra Bukarestbe érkezett Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes. Emil Constantinescu államfővel és Andrei Plesu külügyminiszterrel tárgyalt, majd márc. 19-én előadást is tartott az Egyesült Államok délkelet-európai politikájáról. Talbott szerint Románia NATO-csatlakozását nem kell függővé tenni az Európai Unióba való felvételétől. A NATO bővítése stabilitást hoz létre, ezzel vonzóbbá teszi ezeket az országokat az EU számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

"A román lapok - különösen az Adevarul - nagy figyelmet szentelnek Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes kétnapos bukaresti látogatásának, és ismertetik az amerikai politikus olyan kijelentéseit is, amelyek nem kaptak helyet a romániai médiákban. Így például a román újságolvasók az Adevarul közlésből tudhatják meg, mit mondott Talbott a román politikai elemzőkkel lezajlott előző napi szűk körű megbeszélésen. "Az Egyesült Államok egyetlen európai országnak sem engedi meg, hogy etnikai alapon megkülönböztesse egy másik európai ország állampolgárait" - idézte az Adevarul Talbottot, hozzátéve: az amerikai politikus "nyilván Horn Gyula miniszterelnök azon kijelentésére utalt, miszerint ha Magyarország beutazási vízumkényszert vezetne be a román állampolgárokkal szemben, a romániai magyarok esetleg kedvezményes vízumot kaphatnának". Miközben ezúttal is aggodalommal szólt a jelenlegi balkáni helyzetről, a diplomata ebben az összefüggésben nagyra értékelte a romániai kisebbségi kérdés megoldását. Talbott - az Adevarul és más bukaresti lapok szerint - a többi között kijelentette: "Constantinescu elnök és a románok igen nagy elismerést azért, ahogy megoldották a (kisebbségi) kérdést Erdélyben. Mert az a robbanóanyag, amely más balkáni országokban a levegőbe repült, Romániában is létezik. Ám a demokráciának köszönhetően - mondotta Talbott bukaresti politikai elemzők előtt - önöknek sikerült nemcsak ellenőrzés alatt tartani a helyzetet, hanem oly módon jártak el, hogy a románok ma úgy látják: itt nem történhet meg az, ami máshol bekövetkezett. Önök ugyanis semlegesítették a bombát, amelyet mások hagytak felrobbanni." A román elemzők - írta az Adevarul - nem sok sikerrel próbálták meggyőzni Talbottot arról, hogy meglehetősen erőltetett dolog lenne a jugoszláviaihoz hasonlónak tekinteni a romániai helyzetet. A beszélgető partnerek megkérdezték az amerikai külügyminiszter-helyettest, nem tekinti-e kockázatosnak a térségbeli biztonságra nézve, hogy miközben Magyarországot felveszik a NATO-ba is és az EU-ba is, Románia csatlakozását mindkét esetben elhalasztották. A felvetésre Talbott ezt válaszolta: "Igen is, nem is". Hozzátette, hogy az amerikai kormány eleve számolt ezzel a problémával, majd hangoztatta: a NATO-bővítés folyamat, amelyben lesz "következő alkalom" - olvasható az Adevarul és más bukaresti lapok március 20-i számában. /MTI, márc. 20./"

Constantin Dudu Ionescu román védelmi miniszter Budapestre utazott és március 20-án a közeljövőben felállítandó magyar-román közös békefenntartó zászlóalj létrehozásáról írt alá megállapodást Keleti György honvédelmi miniszterrel. A megállapodást a parlamentnek ratifikálni kell. A közös zászlóalj létszáma mindkét ország részéről legfeljebb 500-500 katona lesz, a zászlóalj hivatalos nyelve az angol. Az egység irányítására a két ország közös zászlóaljparancsnokságot hoz létre, amelyben mindkét nemzet egyenlő arányban képviselteti magát. A parancsnokság vezető beosztásait a román és a magyar fél képviselői évente felváltva, országonként egyenlő arányban töltik be. A zászlóalj első parancsnoka román főtiszt lesz - ezt sorshúzással döntötték el a sajtótájékoztató helyszínén -, akit a román vezérkar választ ki. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Katonai küldöttség élén március 24-én az Egyesült Államokba utazott Constantin Dudu Ionescu védelmi miniszter. A látogatás során egyezményt írnak alá arról, hogy az Egyesült Államok a határok felügyeletére szolgáló felszerelést adományoz Romániának, és megbeszéléseket folytatnak egy, a védelmi erőforrásokkal való gazdálkodást szolgáló regionális központ felállításáról. A National márc. 24-i száma a látogatással kapcsolatban azt írta, hogy Románia 29 F-16-os harcigépet szeretne vásárolni, miután jelenleg a legkorszerűbb gépek közül csak 18 MIG-29-essel rendelkezik. Constantin Dudu Ionescu amerikai programjában szerepel a Lockheed Martin, a General Electric és a Boeing üzemek felkeresése is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

"A Nyugat súlyos hibát követ el, amikor kihagyja Romániát a NATO-ból - nyilatkozott Emil Constantinescu elnök az AP-nek Bukarestben. Az államfő kifejtette az amerikai hírügynökségnek: "a NATO részéről súlyos hiba kihagyni Romániát, ha szilárd déli szárnyat kíván, márpedig ez ténylegesen az a része a NATO-nak, amelyet potenciális konfliktusok egész sora leginkább fenyeget". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

A román külügyminisztérium szóvivője márc. 25-i sajtóértekezletén Andrei Plesu külügyminiszter márc. 24-i párizsi tárgyalásairól beszámolva kiemelte a Párizs által Románia európai és euroatlanti integrációjához nyújtott támogatás folyamatosságát. A francia vezetőkkel lezajlott találkozókon megelégedéssel nyugtázták a kapcsolatok felfelé ívelő menetét, amely kifejezésre jutott abban, hogy 1997 óta öt alkalommal találkozott Chirac és Constantinescu elnök, és számos miniszteri és parlamenti találkozót tartottak. Jelenleg Franciaország a legnagyobb külföldi befektető Romániában. Anda Filip szóvivő másrészt felhívta a figyelmet arra, hogy Emil Constantinescu elnök, Andrei Plesu külügyminiszter és Ion Caramitru művelődési miniszter is részt vesz a lipcsei könyvvásár megnyitóján, ami alkalmat nyújt majd számukra német politikai személyiségekkel való találkozókra is. A szóvivő bejelentette, hogy Javier Solana, a NATO főtitkára április 1-jén és 2-án Bukarestbe látogat, hogy munkajellegű látogatáson konkrét, lényegi párbeszédet folytasson a román hatóságokkal. Az áttekintendő témák a szóvivő ismertetésében: Románia kapcsolatai a szomszéd országokkal, álláspontja a volt Jugoszlávia térségének helyzetéről, a regionális együttműködés fejlesztése, ezzel kapcsolatban Románia véleménye az euroatlanti partnerségi tanács működéséről, Románia térségbeli stabilitási és biztonsági tényezőként betöltött szerepének elmélyítése, a belső politikai és gazdasági helyzet és a reform helyzete, továbbá a NATO bővítési folyamatának legújabb fejleményei. Andrei Plesu külügyminiszter április végén az Egyesült Államokba utazik. Látogatása - mondta a szóvivő - a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítése és a kétoldalú politikai párbeszéd elmélyítése révén Constantinescu elnök amerikai látogatását készíti elő. Constantin Dudu Ionescu román nemzetvédelmi miniszter márc. 24-én utazott katonai küldöttség élén Washingtonba. A miniszter cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy Bukarest 29 F-16-os vadászgép megvásárlására készül, viszont közölte, hogy távlati cél F-18-asok beszerzése. /MTI/

Victor Ciorbea miniszterelnök márc. 30-án bejelentette lemondását, ugyanakkor lemondott bukaresti főpolgármesteri tisztségéről is. Tizenöt hónapot töltött kormányfői tisztségben. Emil Constantinescu államfő bejelentette, hogy átmenetileg Gavril Dejeu belügyminiszterre bízza a kormányfői tisztséget. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Victor Ciorbeát, az 1996 júniusában megválasztott bukaresti főpolgármestert 1996 november 29-én bízta meg Emil Constantinescu államfő a kormány megalakításával. A Demokratikus Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ koalíciójára támaszkodó kormány 60 százalékos többséggel rendelkezett a parlamentben. A Ciorbea-kabinet 1996. december 12-én tette le az esküt.

Victor Ciorbea márc. 30-i lemondását követően márc. 31-én Bukarestben összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége, hogy elemezze a politikai helyzetet és kiválassza jelöltjét a kormányfői posztra. Az ülést Ion Diaconescu pártelnök vezeti, jelen van Gabriel Tepelea első alelnök, Radu Vasile főtitkár és a párt több alelnöke, köztük Ciorbea is. Márc. 31-én délben a Cotroceni-palotában Emil Constantinescu elnök közös konzultációt folytat az 1996-ban létrejött koalíció valamennyi pártjának vezetőivel. Ezen a megbeszélésen részt vesz Petre Roman, a koalíciós válságot Ciorbea lemondására vonatkozó januári követelésével kiváltó Demokrata Párt elnöke is, aki márc. 30-án nem volt jelen azon a konzultáción, amelyet a kormányban részt vevő pártok - a Demokratikus Konvenciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és Románia Alternatívája Párt, illetve másfelől az RMDSZ és a Román Szociáldemokrata Párt - vezetőivel folytatott az államfő, hogy együtt határozzák meg a kormányalakítási tárgyalások menetrendjét. /MTI/

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Emil Constantinescu államfőhöz írott levélben követelte, hogy büntessék meg a múlt hét végén Kolozsváron tartott nemzetközi kisebbségi konferencia szervezőit, tekintettel az ott elfogadott "Kolozsvári Rezolúcióra", amely síkra száll a kisebbségek etnikai autonómiája mellett. Ez a polgármester-pártvezér márc. 31-én publikált írása szerint "az RMDSZ újabb színjátéka és provokációja". Következtetése: "Romániában addig nem lehetséges politikai, gazdasági és szociális stabilitás, amíg az RMDSZ a kormány tagja". A valójában a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által PHARE támogatással és az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójával /FUEV/ együttműködve megszervezett konferencia záró határozata síkra száll a kisebbségek nyelvi, kulturális, oktatási, vallási cselekvési autonómiájának szavatolása mellett az EBESZ-folyamat keretében, állást foglal az asszimiláció bármely formája és a diszkrimináció bármely megnyilvánulása ellen, a szélsőséges uszítás felszámolása mellett. A szenátusban Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ szenátora márc. 30-án sürgette, hogy függesszék fel Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia szélsőséges elnökének mentelmi jogát, mert márc. 28-án Marosvásárhelyen egy gyűlésen a kétnyelvű táblák ledöntésére bíztatta híveit és azt ígérte, mindenki helyett kifizeti a büntetést. A nagyromániás vezető felhívása kimeríti a törvény megsértésére való felbujtás bűntettét, amit egy évtől öt évig terjedő börtönnel lehet sújtani - hangsúlyozta az RMDSZ-szenátor. A szóban forgó gyűlésen Gheorghe Funar arra bíztatta a marosvásárhelyieket, hogy másnap reggel állítsanak őrséget a városháza elé és akadályozzák meg Fodor Imre polgármester belépését hivatalába. A "kollégiális" bíztatásnak nem lett foganatja, jelentette a márc. 31-én a marosvásárhelyi Népújság, a megadott időpontban a város magyar nemzetiségű polgármestere senkitől sem zavartatva léphetett be a városháza kapuján. /MTI/"

A Teodor Melescanu által vezetett Szövetség Romániáért (SZRP) elnevezésű ellenzéki párt hajlandónak mutatkozik egy esetleges kisebbségi kormány támogatására. A román parlamenti pártok és az államfő közötti tanácskozások sorában a Cotroceni-palotában tárgyaló SZRP-küldöttség arra kérte Emil Constantinescu elnököt, vesse latba minden tekintélyét, és bírja rá a koalíciós pártok vezetőit: őrizzék meg a jelenlegi parlamenti többséget. Ám amennyiben ez az elnöki kísérlet nem járna eredménnyel, Melescanuék közölték: készek esetenként támogatást biztosítani a törvényhozásban egy kisebbségi (Demokrata Konvenció + RMDSZ) kormány számára. /MTI/

Bezárta kapuit a lipcsei könyvvásár, melynek fő meghívottja Románia volt. Az eredeti német tervek különös hangsúlyt fektettek a romániai kisebbségek irodalmára. Ehelyett az történt, hogy a kisebbségek irodalmát Stefan Agopian románul író örmény szerző és Balla Zsófia, Magyarországra áttelepült költő képviselték. Azért, hogy nem jöttek el a magyar kisebbségi írók Lipcsébe, elsősorban a román Művelődési Minisztérium, a Romániai Írók Szövetsége, másodsorban az RMDSZ tehet, mert nem tiltakozott a mellőzés ellen. Március 25-én nyitották meg Lipcsében a könyvvásárt. Erre a napra eljött Emil Constantinescu elnök és Andrei Plesu külügyminiszter, mindketten beszédet mondtak. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 1./

"Emil Constantinescu elnök márc. 31-én Ion Iliescuval, az ellenzék legnagyobb pártját alkotó SZDRP elnökével folytatott megbeszélést. Ez volt az első alkalom arra, hogy az előző és a jelenlegi elnök négyszemközt találkozott egymással. A tárgyalás után rögtön nyilvános vita folyt kettejük között arról, hogy mi is hangzott el valójában. Iliescu a megbeszélés után kijelentette: az államfő "nagyjából" osztja az ő értékelését, miszerint előrehozott választásokra lesz szükség, ha nem is idén, de jövő tavasszal. Az elnök sajtóirodája cáfolatot adott ki, hangsúlyozva, hogy ilyesmit az államfő nem mondott. Az elnökség helytállónak nevezte viszont Iliescu ama közlését, hogy Constantinescu elnök egyetértett egy új választási törvény meghozatalával és hogy az SZDRP ezzel kapcsolatos tervezetét (amely a parlamenti bejutási küszöböt a jelenlegi 3 százalékról 5 százalékra emeli) pozitívan értékelik a többségi koalícióban. Iliescu vitatta Victor Ciorbea búcsúbeszédének azt a megállapítását is, hogy kormánya megteremtette az etnikumközi és felekezetközi megbékélés modelljét, Iliescu szerint ugyanis "a magyar szeparatistáknak tett engedményekkel a Ciorbea-kormány az etnikumközi feszültség új forrásait hozta létre". Constantinescu nem találkozott a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökével, Corneliu Vadim Tudorral, aki terjedelmes nyilatkozatban utasította el a Cotroceni-palotába szóló meghívást, kifejtve, hogy "a katasztrófának, amely az országot sújtja, fő oka maga Emil Constantinescu", akit rögtön lemondásra is szólított fel. - C. V. Tudor erdélyi körútjának (Funarral együtt tartott marosvásárhelyi gyűlésének) "helyszíni tapasztalataira" hivatkozva azt írja, hogy "a horthysta jellegű RMDSZ részvétele a kormányzásban veszélyes következményekkel jár az egységes román nemzetállamra és a többségi lakosságra nézve". Az NRP közleménye "megmagyarázhatatlan kollektív hallucináció eredményének" nevezte az 1996 novemberi választási eredményeket, amelyek nyomán az új vezetés hatalomra került, és azt többek között azzal vádolja, hogy "gúnyt űz mindabból, ami szent a románság szemében". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

Emil Constantinescu elnök, aki egyszemélyben a hadsereg főparancsnoka, ápr. 4-én részt vett a bukaresti helyőrség eskütételén, kifejtette, hogy a román hadsereg kész eleget tenni a rábízott feladatoknak. A hadsereg nem lehet politikai alkudozások tárgya, jelentette ki, a hadsereg mindig a kizárólag a nemzet érdekeit védte. Az államfő felszólította a sajtó képviselőit, hogy védelmezzék az állam alapvető intézményeinek a tekintélyét, mert tapasztalata szerint a média puszta szenzációhajhászás kedvéért sokszor nem átallotta alapvető intézmények tekintélyének lejáratását sem. Ugyancsak ápr. 4-én Constantin Dudu Ionescu védelmi miniszter bejelentette: törvénytervezetet készül benyújtani, melynek értelmében részesítsék amnesztiában azokat a katonákat, akik 1989 decemberében rálőttek a tüntetőkre. Az amnesztia nem terjedne ki a kínzások felelőseire. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Ápr. 6-án a Polgári Szövetség bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a Demokratikus Konvencióban. A lépésnek elsősorban erkölcsi súlya van, tekintettel arra, hogy a Polgári Szövetségnek nincsenek parlamenti képviselői - viszont ez a civil szervezet alapító tagja a kormány vezető erejét, a parasztpártot, több liberális formációt és kisebb pártot, mozgalmat tömörítő Demokratikus Konvenciónak. Számos politikus, köztük Emil Constantinescu államfő is e formáció keretében kezdte meg politikai pályafutását. A Polgári Szövetség élesen elítélte a Demokrata Pártot. Legutóbb a Polgári Szövetség Constantinescu elnököt is nyilatkozatban tette felelőssé azért, hogy lemondásra késztették Victor Ciorbea miniszterelnököt. Valerian Stan, a Polgári Szövetség alelnöke 1997 tavaszán a Demokrata Párt vezetőit különböző lakáspanamákban való részvétellel vádolta. A Demokrata Párt ezt visszautasította. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Radu Vasile kijelölt miniszterelnök ápr. 7-én este ismertette az általa a parlament elé terjesztendő kormány listáját. A kormánynak az RMDSZ részéről tagja Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyminiszteri és Tokay György a kisebbségvédelmi poszton. A kormánylista a következő: külügyminiszter: Andrei Plesu /független/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, védelmi miniszter: Victor Babiuc (DP), belügyminiszter: Gavril Dejeu (KDNPP), ipari és kereskedelmi miniszter: Radu Berceanu (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan, közlekedési miniszter: Traian Basescu (DP), távközlési miniszter: Sorin Pantis (DP), egészségügyminiszter: Bárányi Ferenc (RMDSZ), oktatási miniszter: Andrei Marga, a tudományos kutatás minisztere: Horea Ene (RAP), közmunkaügyi és területrendezési miniszter: Nicolae Noica (KDNPP), idegenforgalmi miniszter: Sorin Frunzaverde (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan (KDNPP), munkaügyi és szociális védelmi miniszter: Alexandru Athanasiu (RSZDP), reformügyi miniszter: Ioan Muresan (KDNPP), privatizációs miniszter: Sorin Dimitriu (KDNPP), igazságügy-miniszter: Valeriu Stoica (NLP), ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu (NLP), a parlamenti kapcsolatok minisztere: Alexandru Sassu (DP), környezetvédelmi miniszter: Romica Tomescu (KDNPP), művelődési miniszter: Ion Caramitru (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt európai integrációs miniszter: Alexandru Herlea (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt nemzeti kisebbségvédelmi miniszter: Tokay György (RMDSZ), védelmi államtitkár, a kormány tagja: Constantin Dudu Ionescu (KDNPP). A kormány főtitkára az NLP-hez tartozó Radu Stroe, a helyi közigazgatási osztályának vezetője (KDNPP) Vlad Rosca lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Éles hangon bírálta Romániát és politikusait Francois Ettori, a Világbank bukaresti irodájának vezetője, aki szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetőségét és a gazdaság további gyengülését eredményezi. Emil Constantinescu elnök nem tudta felgyorsítani a reformokat és a korrupció elleni harcot. Ettori szerint a mostani három hónapos válság ideje alatt a kormány leállította vagy legalábbis felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. Romániának az a szándéka, hogy csatlakozzon az EU-hoz, egyre távolabbinak tűnik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Ápr. 21-én az Egyesült Államokba utazott Andrei Plesu külügyminiszter. Ápr. 26-ig tartó látogatása során megbeszélést folytat Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel és más amerikai politikusokkal, közéleti személyiségekkel. Plesu a stratégiai partnerség jelenlegi helyzetéről tárgyal, továbbá Romániának a NATO-hoz való csatlakozási szándékáról, illetve Emil Constantinescu államfő nyári amerikai útjának előkészítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A bukaresti magyar nagykövetségen bemutatták a Dacia Kiadó /Kolozsvár/ által Göncz Árpád műveiből, Anamaria Pop fordításában megjelent román nyelvű válogatást. A bemutatón megjelent Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu elnök tanácsosa és Alexandru Paleologu szenátor, történész is. Laurentiu Ulici, a Romániai Írók Szövetségének jelenlegi, illetve Mircea Dinescu költő, a szövetség volt elnöke méltatta a Göncz Árpád munkásságát. Jelen volt és beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Gálfalvi Zsolt, az A Hét hetilap főszerkesztője, a Romániai Magyar Írók PEN Clubjának elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

A Legfelső Védelmi Tanács ápr. 25-i - Emil Constantinescu államfő elnökletével megtartott - üléséről kiadott közlemény szerint senki nem számíthat kivételezett bánásmódra, akiről bebizonyosodik, hogy megszegte az ország törvényeit, ugyanakkor senkitől sem fogadható el, hogy büntetlenül rágalmazza az állam intézményeit. /MTI/

"A román politikai közéletben nagy port kavart fel és egyre csak erősödik az ún. "cigaretta-botrány", melyet a múlt héten robbantott ki a sajtó és az utóbbi napokban legfőbb helyen foglalkozott vele. Az eddig kiderítettek szerint április 16-án este az Air Sofia bulgár légitársasághoz tartozó, ukrán személyzetű IL-76 repülőgép technikai leszállást kért az Otopeni-i katonai reptéren. Leszállás után a repülőből három nagykapacitású teherautóba pakoltak 13 milliárd lej értékű cigarettát, majd elhajtottak velük. Az ügyről egy névtelen telefonáló értesített több újságszerkesztőséget, a lapok által kezdeményezett kivizsgálásokat követően a vámügyőrség lefoglalta a csempészárut, az ügyészség pedig elindította a nyomozást a felelősök kiderítésére. A leleplezést követő rövid időn belül elkezdődtek a letartóztatások is, első áldozatok voltak Ioan Suciu, a katonai reptér parancsnoka, Dumitru Balan százados, a reptér ellenőrző központjának főnöke és egy cégtulajdonos. Az ügy súlyosságán az is emelt, hogy az egyik látszólagosan érintett személy a legfelsőbb hivatalosságok védelmét ellátó Õr- és Védelmi Szolgálat, a SPP /az egyik titkosszolgálat/ egyik tagja, Gheorghe Trutulescu ezredes, akit felfüggesztettek tisztségéből. Az ügyészség és a rendőrség mellett az ügyben nyomozást rendeltek el a parlament két háza, a hadsereg és a szállításügyi minisztérium is. Az egyébként is zavaros és egyre szerteágazóbb ügyet csak tovább zavarta Emil Constantinescu a Legfelsőbb Védelmi Tanács április 25-i ülését követő nyilatkozata, mely szerint az egész akció meg volt rendezve, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ így akart leleplezni egy csempészhálózatot. A legtöbb sajtótermék szerint a rendelkezésre álló adatok alapján viszont ez közel sem lehet igaz, az esemény csak kis része egy régóta működő csempészetnek, melynek szálai a hatalom legfelsőbb szintjeiig érnek. /Romániai Sajtófigyelő, ápr. 27./"

"Bukarestben ápr. 28-án Crin Antonescu román ifjúsági és sportminiszter terjesztette elő az európai ifjúsági miniszterek háromnapos tanácskozásának határozattervezetét. A tanácskozás ápr. 27-én kezdődött, Emil Constantinescu román államfő beszédével. Az Európa Tanács égisze alatt ötödször megrendezett tanácskozáson, amelyen 49 ország állami ifjúságpolitikájának irányítói vettek részt, Koncz István címzetes államtitkár képviseli Magyarországot. Az értekezlet elé terjesztett dokumentum számos területen - így a fiatalok tájékoztatása, a fiatalok utazása, a fiatalok demokratikus nevelése kapcsán - állást foglal az Európa Tanács által szorgalmazott ifjúságpolitikai célok mellett. Bukarestben tartózkodik Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára is, akit fogadtak a román vezetők. Tarschys kijelentette, hogy Románia jelentős haladást ért el, amióta tagja a páneurópai szervezetnek. Radu Vasile miniszterelnök a találkozó után annak a véleményének adott hangot, hogy a Románia "monitorizálásának", azaz ellenőrzésének végleges megszüntetésére vonatkozó kérdések gyakorlatilag megoldást nyertek, csak a romák integrálódása és az elhagyott gyermekek problémája jelent még gondot ezen a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./"

Javier Solana, a NATO főtitkára, aki ápr. 1-jén érkezett Bukarestbe, tárgyalásai során biztosította a román vezetőket, hogy a NATO továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja és a szövetség nem fogja elfogadni a bővítési folyamat befagyasztását. Ugyanakkor Solana nem volt hajlandó többet elárulni a bővítés további menetéről, arra hivatkozva, hogy a jövő áprilisi NATO-csúcson, amelyen a szervezet alapításának 50. évfordulóját ünneplik, újra értékelik a helyzetet, amint azt már a tavalyi madridi csúcstalálkozón leszögezték a szövetség vezetői. Solana találkozott a szenátus és a képviselőház elnökével, Petre Romannal és Ion Diaconescuval, megbeszélést folytatott Gavril Dejeu ügyvezető és Radu Vasile kijelölt miniszterelnökkel, illetve Emil Constantinescu elnökkel. Solana nagyra értékelte Románia szerepét a térség stabilitásának megőrzésében. Köszönetet mondott Románia erőfeszítéseiért, amelyeket a boszniai béke érdekében tesz egyrészt békefenntartóinak jelenlétével, másrészt javaslataival, diplomáciai erőfeszítéseivel. /MTI/

Emil Constantinescu román államfő ápr. 9-én nyilatkozatban szögezte le, hogy semmilyen helyzetben nem fog olyan lépést kezdeményezni, amely az 1989 decemberi eseményekkel kapcsolatban a hadsereg egyes katonáinak ügyében folyó vizsgálatok leállítására, tények vagy bűnösségek elfedésére irányulna. Constantinescu hangsúlyozta, hogy míg 1997 szeptemberéig a katonai ügyészség egyetlen ügy kivizsgálását sem fejezte be, az azóta eltelt időben már 16 vizsgálatot lezárt és a vádiratot átküldte a bírósághoz, három vizsgálat pedig befejezéshez közeledik. Ugyanakkkor Emil Constantinescu hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az ország egyik alapvető intézményét alkotó hadsereg becsületét. Egyik vizsgálat sem kérdőjelezheti meg a hadsereg, a parancsnokság, a tiszti kar hazafiasságát, eleve ki kell zárni a kollektív bűnösséget vagy az intézmény elleni vádakat, és meg kell hallgatni a katonák véleményét is. Constantinescu továbbá olyan törvény elfogadását sürgeti, amely a jövőre nézve kizárja a hadsereg belekeverését szociális vagy belső politikai konfliktusokba. Az államfő technikai kérdésnek nevezi, hogy miután a vizsgálatok befejezése kideríti az igazságot, az elítélés után kollektív kegyelmet gyakorolnak majd vagy amnesztiát alkalmaznak, de véleménye szerint a katonai becsület arra kötelezi az összes érintett tisztet, hogy ragaszkodjék a vizsgálatok véghezviteléhez. /MTI/

Emil Constantinescu államfő máj. 4-én elnöki rendelettel kinevezte a SPP új vezetőjét, Anghel Stefan Andreescu dandártábornok személyében, akit arra utasított, 15 napon belül terjesszen elő tervet a Legfelső Védelmi Tanács elé a SPP átszervezéséről és megreformálásáról. Az SPP a vezetők védelmére szolgáló, 1600 főt számláló titkosszolgálat, az ország egyik legnagyobb biztonsági szervezete. A cigatettacsempészési ügy miatt került az SPP reflektorfénybe. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Andreescu, az SPP új parancsnoka 1950-ben született, katonai akadémiát végzett, 1972-től a belügyminisztérium kiképző központjában dolgozott különböző posztokon, az 1989 decemberi fordulat után annak vezérkari főnöke volt, s több könyve jelent meg a román katonai doktrínákról, a terrorizmus elleni harcról, a belügyi képzésről, stb. 1997 februárjától a bukaresti 11. csendőrdandár parancsnoka volt, emellett továbbra is előadóként dolgozott a rendőrakadémián. /MTI, máj. 4./ Az SPP Románia kilenc titkosszolgálatának egyike. Elődje, Nicu Anghel, mint ismeretes, azért kényszerült ápr. 29-én lemondásra, mert ő volt az, aki a szolgálatban magas parancsnoki posztra nevezte ki az Otopeni katonai repülőtéren lezajlott április 16-i cigarettacsempészési akcióban kulcsszerepet játszó Trutulescu ezredest, volt katonai főiskolai osztálytársát. Anghel a botrány kirobbanása után szabadságot engedélyezett Trutulescu számára, amit az arra használt ki, hogy kereket oldjon. Az ezredest vasárnap országos hajsza után elfogták, és hétfőn az ügyben letartóztatott más személyekkel együtt kihallgatják. /MTI/

Constantinescu elnök és a romániai egyházak vezetőinek máj. 1-jén megbeszélést tartottak. A felekezeti viták elsősorban abból adódnak, hogy a diktatúra idején államosított, elkobzott egyházi javak nagy része az ortodox egyház birtokába jutott. A megbeszélést követően Constantinescu elnök kijelentette a sajtónak, megígérte az egyházak vezetőinek, hogy ösztönözni fogja a parlamentet a törvényes keretek megteremtésére, főleg a nemzeti vagyonra vonatkozó törvény meghozatalára. Az államfő hangsúlyozta, jelenleg a román társadalomban a törékeny az egyensúly, a polgárok kemény árat fizetnek a gazdasági reformfolyamatért, és a felekezetközi vagy egyéb feszültségek felhalmozódása megtörheti ezt az egyensúlyt. Az egyházi javak fokozatos visszaszolgáltatását támogatja, kezdve azokkal, amelyeket már jelenleg is használnak a különböző egyházak, közöttük a zsidó, német és magyar közösségek, de a görög-katolikusok is . - Jakubinyi György gyulafehérvári római-katolikus érsek elmondta: Constantinescu fontosnak nevezte, hogy az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának megkezdésével Románia bizonyítsa a világ előtt, hogy európai úton jár, de szavaiból kitűnt, hogy nem fognak minden követelést teljesíteni, csak részmegoldást ígért. Az érsek szerint konkrétumokról akkor lesz szó, amikor Constantinescu ígéretének megfelelően külön fogadja majd a magyar történelmi egyházak képviselőit, ahogy azt a magyar egyházak kérték. Jakubinyi György tájékoztatott: a megbeszélésen az elnök kifejtette, a magyar egyházak vagyonának visszaadása külön sajátos problémát jelent, mivel nemcsak a kommunisták által elvett javakról van szó, hanem 1918-ig nyúlik vissza a probléma, amelyet a két világháború közötti kormány sem oldott meg. Csiha Kálmán az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a magyar egyházak külön hangsúlyozták az iskola és oktatás kérdését. A más hivataloknak otthont adó egykori egyházi javak kérdésében az államfő hangsúlyozta a további megbeszéléseket. Constantinescu szerint olyan megoldást kell keresni, hogy az egyházak birtokába jussanak vagyonuknak, de az ott működő intézmények a megoldásig ott maradhassanak, s erre meg kel teremteni a törvényes keretet. A magyar egyházak minden szinten, mindenfajta felekezeti iskola létesítésének lehetővé tételét sürgették, beleértve például az ipari iskolákat is, melyek állami támogatással működnének. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalának közleménye ismertette az okokat, amelyek miatt Tőkés László püspök távol maradt Emil Constantinescu elnök és a romániai egyházfők találkozójától. Az egyik ok az, hogy az elnöki hivatal a megbeszélés napján küldte meg a meghívót Tőkés László nevére. A püspöki hivatal sajnálattal állapította meg, hogy nem arra a találkozóra került sor, amelyet a történelmi magyar egyházak vezetői indítványoztak. "A visszamondott illetve gyökeresen átalakított találkozó nem kedvez országunk egyházpolitikájának, és hét és fél évi veszteglés és hiábavaló kérelmezés után továbbra is elodázza annak lehetőségét, hogy a romániai magyar egyházak elöljárói közvetlenül tárják Románia elnöke elé több évtizedre visszanyúló, megoldatlan problémáikat" - olvasható a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"

"A Romániai Magyar Szóban Szász János úgy értékelte, lehetséges, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szobrának arcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak". Kifejezi azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból arra következtet, hogy a Magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés érte. Szász János kifogásolja, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket von le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredentista adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredentista törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat - jegyzi meg a lap - amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6./"

Újabb letartóztatások történtek a cigarettacsempészési ügyben. Õrizetbe vették Valentin Vasilescut, az Otopeni repülőtér igazgatóhelyettesét. Õ volt az ügyeletes ápr. 16-án, amikor megérkezett a repülőtérre az Air Sofia csempészett cigarettákat szállító gépe és - azóta a lapokban közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint ő irányította a gépet a katonai támaszpontra. Vasilescu elismerte, hogy ezért 2500 dollárt kapott Ioan Suciu repülőtéri parancsnoktól. A kormányőrség szerepét betöltő Õrző és Védő Szolgálat /SPP/ terjedelmes, 150 oldalas jelentést hozott nyilvánosságra. A jelentés szerint az SSP-ből csak a letartóztatott Trutulescu ezredes vett részt az akcióba, de csak egyénileg, az SPP más tagjai nem keveredtek ebbe bele. - Máj. 7-én ünnepelték az SPP fennállásának 8. évfordulóját. Az 1600 fős szolgálat terroristaellenes akciót mutatott be az egyik támaszpontján. A szenátusban - ugyancsak máj. 7-én - valamelyest lefaragtak az SPP jogköréből: ezentúl nem kap jogot önálló telefonlehallgatásra, ezt a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kell egyeztetnie. Leváltották az SPP vezetőjét, Nicu Anghel igazgatót, a szolgálat létszámát 15 százalékkal kell csökkenteni. - Dorin Marian, Emil Constantinescu elnök nemzetbiztonsági tanácsadója máj. 7-i nyilatkozatában követelte, hogy a Ion Iliescu pártjához tartozó Radu Timofte szenátor terjesszen elő bizonyítékokat azzal a vádjával kapcsolatban., hogy Marian is részese volt a csempészésnek. /Cigarettaügy: újabb letartóztatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./