"Emil Constantinescu államfő vezetésével jan. 7-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában rendkívüli ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Az ülésen megvitatták a szakintézmények által összeállított jelentést a korrupcióról és a szervezett bűnözésről. E jelenségek annyira súlyosak, hogy magát a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, nyilatkozta Constantinescu elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ A korrupció elleni küzdelem céljából külön szervezetet hoznak létre, Constantinescu elnök vezetésével. - Emil Constantinescu elnök jan. 8-i tévébeszédében kíméletlen harcot hirdetett a korrupció, a feketegazdaság, a lopás és a csalás ellen. Egyedül a csempészek évi 500 milliárd lejtől fosztják meg az államot, hangsúlyozta. Az államfő a lakosság támogatását kérte a korrupcióellenes hadjárathoz. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ A Legfelsőbb Védelmi Tanácsot /LVT/ a 39/1990. dec. 13-i törvény hozta létre "az ország védelmével és az állambiztonsággal - úgy békeidőben, mint háború idején - kapcsolatos tevékenységek szervezésének és egységes irányításának céljából..." Az LVT "végrehajt bármely más feladatot a nemzetvédelem és az állambiztonság tekintetében.". A törvény kimondja, hogy az LVT "által elfogadott határozatok kötelezőek az ország állampolgáraira, valamint mindazon intézményekre és egységekre, amelyek tevékenységére vonatkoznak." Ez rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, állapította meg Gabriel Andreescu és Renate Weber közös tanulmánya. - A LVT irányítja a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét, amely "Románia nemzetbiztonságára vonatkozó információkra szakosodott" /14/1992-es számú törvény/./Gabriel Andreescu, Renate Weber: Nacionalizmus és jogállami stabilitás Romániában /megjelent a bukaresti székhelyű Nemzetközi Kutatások Központja kétnyelvű - román és angol - időszakos kiadványának első számában, 1995-ben. - magyar fordítása: Magyar Kisebbség /Nagyvárad/, 1996/3. sz./"

"A legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul Zilei jan. 6-i száma a Ceausescu-rendszerre emlékeztető érvekkel támadta a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásának tervét. Ion Cristoiu főszerkesztő Felelőtlen hallgatás címen Emil Constantinescu államfőt is vádolja, hogy hallgat erről a tervről. Cristoiu szerint Severin külügyminiszter budapesti látogatása annyira gazdag volt találkozókban, hogy "feltétlenül aggodalmat kellene, hogy kiváltson a román kormányban és államelnökségben". A lap szerint minderről a román titkosszolgálatnak lenne szava. Ugyanebben a számban Radu Tudor írását közölték a következő címmel: "A volt kolozsvári magyar konzulátust azért számolták fel, mert a magyar diplomaták kémkedtek és valutát csempésztek." A cikk szerint a konzulátus románellenes akciókat hajtott végre, széles körű információgyűjtést végzett, románellenes tevékenységre szervezte be a kolozsvári és erdélyi magyar értelmiség egyes vezető képviselőit, tiltott dokumentumokat csempészett ki az országból... /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Népszava, Népszabadság, jan. 7./ Az Evenimentul Zilei megszólaltatta Ioan Serbanoiut, a Securitate, Ceausescu hírhedt biztonsági szervezete volt tábornokát, aki 1980 és 1988 között az UM 110 szervezet keretében irányította a kolozsvári magyar konzulátust megfigyelő 30 /!/ kémelhárító tiszt tevékenységét. A Securitate tábornoka szerint a főkonzulátus 16 alkalmazottjából 12 kém volt. A Romania Libera szerint a magyar konzulátus ügye alkalmat adott a nacionalisták fékeveszett támadására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"

"Emil Constantinescu elnök jan. 8-i nyilatkozatában reagált a román külügyminiszter budapesti útját ért sajtótámadásokra. Az Adevarul kérdésére válaszolva az elnök kijelentette: az alapszerződésben a két ország elhatározta a konzulátusok kölcsönös megnyitását. Az egyetemek vagy a kétnyelvű feliratok ügye Románia belügye, így erre nem terjedt ki Severin mandátuma. /Népszava, jan. 9./"

"Walter Slocombe, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának helyettes államtitkára Romániába látogatott, jan. 9-én megbeszélést folytatott Emil Constantinescu elnökkel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és a védelmi miniszterrel. A vendéglátók igyekeztek meggyőzni Slocombe-ot Románia geostratégiai fekvéséről és azt, hogy az ország mennyire fontos egyensúlytényező a térségben. Románia számára elsőrendű érdek a NATO-csatlakozás, hangsúlyozta Constantinescu elnök. Slocombe kijelentette, hogy pozitív benyomásokat szerzett az országról, elsősorban a hadsereg reformjáról, elismerően szólt Romániának a békepartnerségi programban nyújtott teljesítményéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11-12./"

"Élénk visszhangot váltott ki az 1991-es bukaresti "bányászjárások" vezérének, a Zsil-völgyi szénmedence kiskirályának, Miron Cosmának a letartóztatása, akit a halálos áldozatokat is követelő bányászfelvonulás megszervezésével és felforgató tevékenységgel vádol a legfelsőbb ügyészség. A Cosma ellen összeállított ügyirat 15 kötetes, több mint 5000 oldalas. A bányászvezért azelőtt többször beidézték, de sohasem jelent meg. A biztonság kedvéért egyelőre sűrű rendőrjáratok cirkálnak azon a vidéken, a boltokat feltöltötték hússal és kenyérrel. A közlekedési miniszter mindent megtesz, hogy a bányászok "igazságtevő" különítményei ne induljanak el vonaton, mint ették azt 1990-ben és 1991-ben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Jan. 12-én Emil Constantinescu elnök fogadta a Cotroceni-palotában a sajtó nyilvánossága előtt a bányászküldöttséget, akik követelték vezetőjük szabadon bocsátását. Emil Constantinescu garantálta, hogy az eljárás nem lesz politikai per. /Népszabadság, jan. 13./ "

"Jan. 13-án háromnapos hivatalos látogatásra Lengyelországba érkezett Emil Constantinescu elnök. Lengyelország támogatja Románia részvételét a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulásban /CEFTA/ - jelentette ki Aleksander Kwasniewski lengyel államfő. A két államfő az európai integrációról tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan. 13-án Bécsben kijelentette, hogy elsietett volt a magyar-román alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a magyar kormány komoly támogatást nyújtott Iliescunak. Arra a kérdésre, hogy milyen az RMDSZ és a magyar kormány közötti jelenlegi viszony, Tőkés László azt válaszolta, "ha elront egy lépést az ember a sakkban, akkor a többi lépés mind rossz lesz". A püspök kifejtette, hogy a magyarellenes román propaganda kezdettől fogva azonosította az autonómiát a szeparatizmussal, azonban ez minden alapot nélkülöz, hiszen mi valóban autonómiát akarunk és nem elszakadást Romániától. A kisebbségek csak akkor lehetnek elégedettek Romániában, ha végre 75 év után véget ér az elrománosításuk és az üldöztetésük. A református püspök kijelentette, hogy ő elvben támogatta, hogy az RMDSZ vegyen részt a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, "mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSZ a kormánykoalíción". A püspök véleménye szerint a magyar kormány rossz útra lépett a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájában, kifejezésre juttatta, hogy állampolitikát folytat, a nemzetpolitika idegen tőle. Tőkés László kifejezte véleményét: ha Emil Constantinescut és a román demokratákat már előzőleg jobban támogatta volna Nyugat, Romániában hamarabb bekövetkezett volna a változás. /"75 éve így megy ez..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A Cronica Romana, Adevarul és Adevarul de Cluj ismertetik az EFE spanyol hírügynökség állítását, melyet a Rompres is átvett, miszerint Tőkés László Bécsben autonóm kormány kért volna a 3.5 millió romániai magyar számára. A Romania Libera is közli az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tulajdonított kijelentést, de nem említi meg a hírügynökségi forrásokat. A Romania Libera ismerteti Markó Béla ezzel kapcsolatos véleményét. A szövetség elnöke elmondta, hogy nincs tudomása ilyen kijelentésről és úgy ítéli, nem zárható ki, hogy hamis eltúlzott hírről van szó. "Egy ilyen kormány gondolata nem szerepel az RMDSZ elképzeléseiben, és a szervezet programjának sem része. Akik ilyen kijelentéseket tesznek, azok saját nevükben beszélnek" jelentette ki az RMDSZ elnöke. Niculescu Antal, a szövetségi elnöki iroda vezetője ugyancsak kételyét fejezte ki azzal szemben, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hasonló kijelentést tett volna. A Cronica Romana és Adevarul tájékoztatnak Tőkés László Bécsben, az evangélikus sajtószövetségben tett kijelentéseiről. Ezt közli a kolozsvári Szabadság is, mely bőven ismerteti a református püspök véleményét. Tőkés László meggyőződése, hogy az új kormány teljesítette volna a magyarok kéréseit, ha elő merték volna azokat adni és elmondta, reméli, hogy őszinte a kormány szándéka ügyünket illetően, habár több jel arra mutat, hogy olcsón akarnak kifizetni. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 16., 9. sz./"

"Gheorghe Funar pártelnök, kolozsvári polgármester jan. 15-én kihallgatást kért Emil Constantinescu elnöktől és Victor Ciorbea miniszterelnöktől, hogy ismertesse a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása elleni érveit. Kolozsvár városi tanácsában a pártjához /RNEP/, a Nagy-Románia Párthoz és a volt kormánypárthoz tartozó tanácsosok jan. 13-án a főkonzulátus elleni tiltakozó határozatot fogadtak el, a kormánypárti tanácsosok távollétében. Azok ugyanis tiltakozásul elhagyták az ülést. Gilda Lazar külügyi szóvivő kifejtette, hogy Románia külpolitikáját az állami hatóságok alakítják ki. Hozzátette, hogy Funar túllépi hatáskörét, makacs fellépését "akár az állam biztonsága elleni merényletnek is lehet tekinteni". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./"

"Miron Cozma bányászvezér letartóztatása és törvény elé állítása szinte felmérhetetlen horderejű fejleménye a román demokráciának. - írta Bíró Béla. Cozma mögött nemcsak a bányászok állnak, hanem a Ceausescu-féle nomenklatúrából toborzódott nemzeti újgazdagok népes tábora és a különböző maffiák legális vámszedőinek légiói is. Ezekkel az emberekkel ujjat húzni életveszélyes vállalkozás, ezért is fordult Emil Constantinescu elnök a fiatal jogásznemzedékhez. /Bíró Béla. A nagy kísérlet. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 17-23./"

"Constantin Degeratu dandártábornokot nevezték ki a hadsereg új vezérkari főnökévé, jelentette be jan. 23-án a védelmi minisztérium, előzőleg Victor Ciorbea miniszterelnök felmentette jan. 23-án Dumitru Cioflina hadtesttábornokot államtitkári és vezérkari főnöki tisztségéből. A miniszterelnök ugyancsak felmentette Florentin Popa hadosztálytábornokot államtitkári tisztségéből, utódává Dan Zaharia hadosztálytábornokot nevezte ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"A magyar kormány az Iliescu-rendszernek kedvezett az alapszerződés választások előtti megkötésével. Az USA is inkább őt akarta és várat befutónak, bizonyság rá Alfred Moses és Donald Blinken bukaresti, illetve bukaresti nagykövetek közös cikke, melyben a hatalmon levő román felet a magyar kormánnyal együtt az égig magasztalták, állapította meg Tőkés László püspök az interjúban, amelyet a Népszava vele készített. - Tőkés László az RMDSZ feltétel nélkül kormányzati szerepvállalása ellen szólalt fel, a feltételeket írásbeli garanciával kellett volna rögzíteni. Frunda György és társai régóta úgy politizáltak, hogy elkerülhetetlen legyen a kormányban való részvétel. A részvétel esetén az RMDSZ súlya nem túl nagy. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományos többségi nacionalizmus által behatárolt politikai erőteret. Az alkotmány első cikkelyét még senki sem kérdőjelezte meg, ez kimondja az egységes román nemzetállamot. Amíg ezen nem változtatnak, gyökeres javulásra nem lehet számítani. Ennek ellenére örült a választásnak, híveit arra szólította fel, hogy Constantinescura szavazzanak. - Legalább utólagosan meg kellene fogalmazni a kormánnyal szembeni elvárásokat./Tompa Miklós. Tőkés szerint változás nem lesz, csak enyhülés. = Népszava, jan. 25./"

"Constantin Degeratu dandártábornok, újonnan kinevezett vezérkari főnök jan. 27-i sajtótájékoztatóján felvázolta a feladatokat. A NATO-hoz való csatlakozás érdekében a NATO-országokéhoz hasonló szerkezetű hadsereget kell felépíteni, mondta. Dan Zaharia, a hadsereg beszerzési csoportfőnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, hogy Románia a következő öt évben négymilliárd dollárt költ a NATO-szabványokhoz igazodó haditechnikára, a harci gépek korszerűsítésére és elektronikus katonai berendezésekre. Románia idén egy izraeli vállalat segítségével korszerűsít több mint száz MIG-21-es repülőgépet és 24 Puma 330-as helikoptert. Zaharia elmondta, hogy folynak a tárgyalások az amerikai Cobra támadó helikopterek közös gyártásáról. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Malcolm Rifkind brit külügyminiszter Romániába látogatott, jan. 28-án találkozott a román vezetőkkel, köztük Emil Constantinescu elnökkel. A tárgyalás után Adrian Severin külügyminiszter elmondta, hogy Nagy-Britannia támogatja Románia NATO-felvételét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke jan. 29-én a bukaresti amerikai nagykövet rezidenciáján találkozott Tom Lantossal. Az Amerikai Kongresszus képviselője több európai országban tett utazása során jan. 29-én érkezett kétnapos látogatásra Bukarestbe, ahol megbeszéléseket folytat Emil Constantinescu államfővel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és más vezető román politikusokkal. A találkozón az RMDSZ kormányzati szerepéről, a koalíciós kormány programjáról, Románia euro-atlanti integrációs törekvéseiről tájékozódott az amerikai politikus. Természetesen szó esett az RMDSZ és a romániai magyarság sajátos törekvéseiről, kiemelten az anyanyelvű oktatás helyzetéről, a kolozsvári magyar egyetem kérdéséről, a nyelvhasználatról a helyi adminisztrációban és igazságszolgáltatásban, a kétnyelvű feliratokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29., 955. sz./"

"Oda kell figyelni arra, hogy miután hirtelen győzött Constantinescu elnök, egy lisszaboni nemzetközi csúcsfórumon a magyar-román alapszerződésre és az RMDSZ kormányra kerülésére célozva máris kijelentette: a legmagasabb szinten megoldódott a magyar-román kérdés. - figyelmeztetett Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Új Magyarországnak nyilatkozva. . Azonban kétnyelvű táblák továbbra sincsenek, a tanügyi törvény változatlan, Kovászna megye nem kapott magyar prefektust, holott korábban az RMDSZ tiltakozó akciókat szervezett a magyar prefektusok leváltása ellen. A kormányprogram jobb az előzőnél, de elmarad a várakozástól. A magyar nyelvű szakoktatásra lehetőség nyílik, de ez még ellentétes a hatályos tanügyi törvénnyel. Tőkés László hangsúlyozta, hogy nem ellenezte a kormányban való részvételt, hanem a feltételek írásba foglalását sürgette, ahogy a másik két kormánykoalíciós párt is tette. - Távolról sem rendelkezik már olyan politikai súllyal, mint korábban. Régebben csupán a nacionalista román pártok támadták, majd ez beszüremkedett az RMDSZ-be is, "sőt a magyar kormány részéről is érzek hasonlót." A magyar kormány a "neptuni" vonalat tünteti ki figyelmével és díjaival. "A külügyi kormányzat és a határon túli magyarok ügyében illetékes miniszterelnökségi államtitkár között csak annyi a különbség, hogy az utóbbi tapintatosabban jár el." /Joó István: A püspök kétségei és reményei. = Új Magyarország, jan. 29./ Az államtitkár Tajadi Csaba."

"Jan. 28-án Markó Béla szövetségi elnök részt vett az RMDSZ képviseletében a Cotroceni Palotában Emil Constantinescu államfő és Victor Ciorbea miniszterelnök találkozóján a koalíciós pártok vezetőivel. A tanácskozáson a kormánynak a nemzetközi szervezetekkel (Nemzetközi Valutaalap, Világbank) a napokban folytatott tárgyalásairól, a reform megkívánta, elkerülhetetlen gazdasági és pénzügyi intézkedésekről, illetve a velük összhangban szükséges szociális védelmi intézkedésekről folyt konzultáció. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 30., 956. sz./"

"Az ellenzéki pártok vezetővel folyó tanácskozás-sorozat keretében Emil Constantinescu elnök jan. 28-án fogadta a Román Nemzeti Egységpárt Gheorghe Funar vezette küldöttségét és a Nagy-Románia Párt delegációját, Corneliu Vadim Tudorral az élen. A két pártvezető támogatja a korrupció elleni harcot, viszont aggasztónak tartják azt a tervet, hogy külföldi beruházók megvásárolhatják azt a földterületet, amelyen vállalkozásaik működnek. Funar közölte, hogy felvetette Emil Constantinescu elnöknek "a Hargita, Kovászna és Maros megyei helyzetet". Az államfő biztosította őt, hogy "megvédi az ottani románokat és hamarosan ellátogat ezekbe a megyékbe, hogy a helyszínen győződjék meg arról, mi a helyzet." Petru Berteanu elnöki tanácsos az MTI tudósítójának elmondta: Funar arról beszélt, hogy a székelyföldi megyékben eltávolítják a románokat, Constantinescu válaszában csak annyit mondott: őrködik azon, hogy az országban sehol se kövessenek el törvénysértéseket. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"

"Emil Constantinescu elnök jan. 31-én egyhetes külföldi körútra indul, melynek állomásai Davos, Brüsszel, Párizs. Jan. 31-én Arnold Koller svájci elnök ebédjén Göncz Árpád köztársasági elnökkel találkozik, febr. 1-jén pedig Soros Györggyel. A román államelnök Brüsszelben Jacques Santerrel, az Európa Tanács elnökével, majd Javier Solana NATO-főtitkárral találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Jan. 31-én Arnold Koller svájci elnök ebédre hívta Davosba Göncz Árpád köztársasági elnököt és Emil Constantinescu román elnököt. A hármas találkozón szó volt a közép-európai térségről és az euroatlanti integrációról. A magyar és a román fél támogatja egymás törekvéseit. Göncz Árpád és Emil Constantinescu külön is megbeszélést folytatott, a magyar államfő meghívta Budapestre Constantinescut. Egyetértettek abban, hogy a találkozó alkalmával Erdélybe is ellátogatnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./"

"Emil Constantinescu államelnök Brüsszelbe utazott, febr. 3-án tárgyalt Jacques Santerrel, az Európai Bizottság vezetőjével, megvitatták a PHARE-program keretében nyújtott támogatás növelésének lehetőségét. A román államfő a piaci reformok felgyorsítását ígérte. Constantinescu elnök találkozott Jean-Luc Dehaene belga elnökkel is. Febr. 4-én Constantinescu Javire Solana NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést, majd felszólalt az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Solanával a román-ukrán viszonyról tárgyalt. Elmondta, hogy Bukovina és a Kígyó-sziget a második világháború után került ukrán /szovjet/ fennhatóság alá. Kifejtette, hogy Bukarest nem támogat semmilyen területi követelést, ragaszkodik viszont az ott élő román népesség, és általában a térség biztonságának szavatolásához. Szóba került még a román-orosz viszony kérdése. A román államfő határozottan kiállt Románia euroatlanti elkötelezettsége mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"

"Emil Constantinescu államelnök febr. 5-én Párizsba utazott, tárgyalt Jacques Chirac francia államfővel. A megbeszélés után Chirac kijelentette: Franciaország támogatja, hogy Románia az első körben bekerüljön a NATO-ba, ugyanígy azt is, hogy az OECD tagja legyen. A francia elnök februárban Romániába látogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"

"Emil Constantinescu elnök az államügyészség febr. 15-i ülésén az 1989. decemberi és 1990. júniusi események kivizsgálásának meggyorsítását kérte. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Febr. 21-én hivatalos látogatásra Romániába érkezett Jacques Chirac francia elnök, akit Bukarestben, a repülőtéren Emil Constantinescu elnök és a kormány tagjai fogadtak. A francia elnököt elkísérte Hervé de Charette külügy-, Jean-Louis Debré belügyminiszter és Yves Galland külkereskedelmi miniszter, továbbá befolyásos üzletemberekből álló küldöttség. Chirac a román elnökkel folytatott tárgyaláson a francia-román gazdasági, politikai és társadalmi partnerséget javasolta. A parlament két házának ülésén mondott beszédében Chirac támogatásáról biztosította Románia euroatlanti integrációs törekvéseit. Látogatásának célja, mondta a francia elnök, a két ország közötti együttműködés megalapozása. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"

"Jacques Chirac elnök febr. 22-én Emil Constantinescu elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén előző nap kifejtett álláspontjának megfelelően megerősítette, hogy a NATO kiszélesítésének Lengyelországon, Magyarországon és Csehországon kívül ki kell terjednie egy negyedik és ötödik országra is. Hervé de Charette nagyon fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország meg tudott egyezni az alapszerződést illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"

"Febr. 23-án Romániába érkezett a magyar parlamenti európai integrációs bizottságának küldöttsége, élén Orbán Viktorral. A küldöttség megbeszélést folytat a román parlament integrációs bizottságával, fogadja őket Emil Constantinescu elnök és Victor Ciorbea miniszterelnök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"

"Máthé Éva Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölő indulatáról elmélkedett. Sokan utalnak arra, hogy a háttérben Constantin Dragan, Olaszországban élő dúsgazdag volt vasgárdista áll. - Máthé Éva visszaemlékezett arra, hogy a hetvenes években a bukaresti tévé magyar adásának szerkesztőjeként a kolozsvári nehézgépgyárba ment riportot készíteni. Az igazgató behívta szobájába, de előbb még egy falusi móc emberrel beszélt. Elmagyarázta a móc embernek, hogy társait is kell hozni, a gyárat azért építették, hogy elrománosítsák Kolozsvárt. /1910-ben a 60 ezer lakos 83,4 %-a volt magyar és csak 13,4 %-a román, mára a lakosság száma meghaladta a 300 ezret és csak 25 %-uk magyar./ Az igazgató évszámokat mondott, vázolta, meddig hány románt kell beköltöztetni a városba. Lakást, letelepedési támogatást kapnak az érkezők. - Nos, ezek a hetvenes, nyolcvanas években beköltözők választották újra Funart polgármesternek. /Máthé Éva: Kolozsvár - funarióta kelepcében. = Magyar Hírlap, febr. 25./"

"Emil Constantinescu bejelentette, hogy a jövő héten fogadni fogja az országba látogató Mihály volt román királyt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./ Az ellenzéki képviselők a parlament febr. 25-i ülésén élesen tiltakoztak a volt uralkodó febr. 28-án kezdődő látogatása ellen. A Nagy-Románia Párt képviselője nyilatkozatot olvasott fel: a király látogatása az első lépés a monarchia visszaállítása felé. Petre Turlea /Román Nemzeti Egységpárt/ kijelentette, hogy Emil Constantinescu a király látogatásának engedélyezésével "vállalja a felelősséget az esetleges polgárháborúért". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője Emil Constantinescu elnökhöz írt nyílt levelet a volt hadifoglyok ügyében. A 118/1991. számú rendelet diszkriminatív részeit a több évig tartó vita után orvosolta a Legfelsőbb Bíróság 1996. febr. 12-i döntése, azonban ez a döntés csak az eljövendő ügyekre érvényes, márpedig többezer esetben előzőleg hoztak diszkriminatív ítéletet. Az érintettek és Kerekes képviselő is előzőleg a főügyészhez fordultak, de nem kaptak választ. A jelzett, 1991-ben született rendelet szerint a volt hadifoglyok csak abban az esetben kaphatnak kedvezményt, amennyiben a román hadseregben szolgáltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Romániának semmilyen területi követelése sincs Ukrajnával szemben, a két ország közötti alapszerződést minél előbb meg kell kötni - jelentette ki Emil Constantinescu elnök az ukrán televíziónak adott nyilatkozatában. Abból az alkalomból nyilatkozott, hogy febr. 26-ná a két ország szakértői kilencedszer ültek tárgyalóasztalhoz az alapszerződés ügyében, ezúttal Kijevben. Kilenc nacionalista ukrán párt közös nyilatkozatban követelte Leónyid Kucsma elnöktől, hogy csak abban az esetben írja alá az alapszerződést, ha Románia lemond területi követeléseiről és biztosítja az ukrán kisebbség jogait. A nyilatkozat aláírói felhívták figyelmet arra, hogy Románia volt az egyetlen ország, amely 1991-ben Ukrajna területi egysége elleni hivatalos nyilatkozatot adott ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"Leváltották a rendőrség főparancsnokát, Costica Voicu tábornokot, helyére a belügyminiszter Paul Abraham ezredest nevezte ki, akinek bűnügyi igazgatóként nagy szerepe volt az Emil Constantinescu államfő által meghirdetett korrupcióellenes program sikerében. Febr. 28-án további tizennégy magas beosztású rendőrt is leváltottak, többek között a kolozsvári rendőrfőnököt, a külföldiekkel és az útlevelekkel foglalkozó határrendőrség vezérigazgatóját és helyettesét, továbbá a rendőr-akadémia parancsnokát. /Magyar Hírlap, márc. 1./"