Több mint négy évtizedes hallgatás után felcsendült a magyar szó Fogarasban. A nemrég megalakult Babits Mihály Színjátszó Kör - Márkos Ervin református lelkész fáradhatatlan munkájának köszönhetően - bemutatta Tamási Áron Énekes madár című darabját. /Új színjátszó kör. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

Márc. 27-én harmadszor rendezik meg Sepsiszentgyörgyön a nemzetközi amatőr színházfesztivált, a Concordia-napokat. Az első napon a mákófalvi, a kézdivásárhelyi, majd a fogarasi Babits Mihály Színjátszó Csoport lép fel. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

A gyergyószentmiklósi Művelődési Ház okt. 4-8-a között idén is megrendezi a már hagyományos Műkedvelő Színjátszó Találkozót. Fellépnek a következő együttesek: a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc, a fogarasi Babits Mihály együttes, a szovátai Népszínház, a dicsőszentmártoni Népszínház, a sepsiszentgyörgyi Concordia, a marosvásárhelyi Hahota és a kézdivásárhelyi Boér Géza Népszínház. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

"Jún. 30-án magyar és román nyelvű emléktáblát lepleztek el Fogarason, azon a házon, ahol Babits Mihály lakott fogarasi tanárkodása idején. Babits 1908-1911 között volt a helyi főgimnázium magyar-laton szakos tanára, az emléktáblával megjelölt házban lakott. Az emlékezés kezdeményezője: Márkus Albert unitárius lelkész, melyet felkarolt a helyi RMDSZ. A román polgármester is megjelent az avatási ünnepségen. Szabó Gábor fogarasi RMDSZ elnök megjegyezte: "E tábla nemcsak a költő fogarasi éveire emlékeztet, hanem jelzi egyszersmind az itteni kisszámú magyar közösség és a távoli anyaország közötti szerves szellemi kapcsolatot." - Ez az egyetlen magyar vonatkozású emléktábla a városban. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 5-11./"

"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án Kolozsvárott tartott közgyűlésén elhangzottakról két hét múlva egy olvasói levél közléséből értesülhettünk. Patrubány Béla elnöki beszámolója után Kató Béla és Jakab Gábor alelnökök következtek. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke beszédében kitért arra, hogy eddig a magyarság legfontosabb gondolata a szabadság volt, mostantól a megmaradás. Minden kisebbségnek joga van a szuverenitáshoz, tehát az autonómiához is. Ha ez nem így van, akkor vannak magasabb rendű és alacsonyabb rendű nemzetek. Borbély Imre képviselő egy tudásközpontú nemzet és egy országhatárokon átvonuló gazdasági integráció szükségességéről beszélt. Tőkés László püspök Babits Mihályt idézte: "Ne mondj le semmiről, minden lemondás egy kis halál..." Az MVSZ az a szervezet, fejtette ki, amely nem mond le semmiről, mert "előbb megcsonkították a nemzetet, majd megcsonkult a nemzet a mi tudatunkban". Felszólaltak még : Czirják Árpád érseki helynök, Varga László református lelkész, Tempfli József római katolikus püspök, Dávid Gyula és Csávossy György. /Portik Piroska: VET-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"

Okt. 6-án a fogarasi magyar közösség az aradi vértanúkra emlékezett. Az emlékezetes estet - az utóbbi évek minden helyi kulturális eseményéhez hasonlóan - Márkos Ervin unitárius lelkész, a Babits Mihály Közművelődési Egyesület szervezte. Ez a tizedik ünnepségük, amelyet a millecentenárium jegyében rendeztek, mondta. Ezek között volt A magyar dal ezer éve című műsor, melyet Faragó Laura budapesti művésznő adott elő máj. 20-án. Babits Mihály emléktáblát jún. 30-án helyezték el a költő egyik fogarasi szálláshelyén. Ugyanekkor fellépett a Babits Mihály Színjátszó Kör. Aug. 18-án tartották meg a millecentenáriumi ünnepséget. Egyesületüket senki sem támogatja, mindent saját zsebéből fizetett Márkos Ervin lelkész. /B. Tomos Hajnal: Fogarasi visszapillantó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ Babits Mihály 1908-tól 1911-ig tanított Fogarason.

Mit kezdjünk a hagyományokkal? - tették fel a kérdést a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom idei tanulmányi hétvégéjén /Csíksomlyó, okt. 24-27/. Horváth Árpád svájci, luzerni filozófus a katolikus egyházban létező konzervatív és progresszív irányzatokról értekezett, Szegő Katalin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára a hagyomány természetét vizsgálta, Tánczos Vilmos néprajzkutató a liturgia és a népi paraliturgia nem felhőtlen viszonyáról beszélt, Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár Babits Mihály nemzet- és kereszténység-felfogását értelmezte. A rendezvénynek az új Jakab Antal Tanulmányi Központ adott otthont. /Jakabffy Tamás: Újra együtt volt a Pax Romana. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az összejövetel egyik résztvevője Békés Gellért bencés teológiatanár volt Pannonhalmáról, aki három évtizedig Rómában a Sant' Ansolmo Akadémia teológiatanára volt, továbbá alapító főszerkesztője a Rómában megjelenő Katolikus Szemle folyóiratnak. Békés Gellért elmondta, hogy a Pax Romana megteremti azt a fórumot, ahol nem csak katolikusok, de nem hívők is elmondhatják gondolataikat. Ez tehát egy nyílt fórum, egy állandó dialógus annak érdekében, hogy az ember tudatosan, Isten akarata szerint élhesse életét. - Most a hagyományokról volt szó. Nem szabad elvetni az értékeket - a hagyomány értékeit - a konzervativizmustól való ódzkodás jelszavával. Vigyázni kell arra is, hogy az egykori vallási gettósodás a diktatórikus rendszer megszűnte után ne folytatódjék. Nem szabad engedni a lassú elszigetelődésnek. Az értelmiség feladata, hogy megtalálja azt, ami maradandó. Az élet parancsa nemcsak hagyományok kritikátlan őrzése, hanem az értékek továbbfejlesztése. /Váradi Márta: Mit kezdjünk a hagyománnyal? Pax Romana tanulmányi hétvége Csíksomlyón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./

Megjelent Határtalan hazában /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm/ címmel, a kolozsvári Dávid Gyula és a Stockholmban élő Veress Zoltán szerkesztésében az Erdély Kövei sorozat 10. kötete. A könyv 15 interjúra épül, amelyben a kérdezettek időszerű sorskérdésekről vallanak, illetve megneveznek és az olvasó asztalára tesznek egy-egy olyan szellemi terméket - verset, drámarészletet, esszét stb. -, mely a leginkább kifejezi, illetőleg folytatja gondolataikat. A kérdezettek - a történész Nemeskürty István, a Keresztény Szót főszerkesztő Jakab Gábor, a teológusprofesszor Kozma Zsolt, a Svédországban élő Szente Imre, a müncheni Magyar Intézetet vezető K. Lengyel Zsolt, Pomogáts Béla író, az ungvári Balla D. Károly, a felvidéki Dobos László, a vajdasági riporter Matuska Márton, Dávid Gyula, a SZER-es Borbándi Gyula, a szociológus Nagy Károly, a Tel Avivban élő Tabák László, a diplomata Jávorszky Béla, Benkő Samu - mellett így aztán szóhoz jut Sajó Sándor, Madách Imre, Makkai Sándor, Szőcs Géza, Babits Mihály, Berniczky Éva, Domonkos István, Tompa László, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kodolányi János, Vörösmarty Mihály. /(Cseke Gábor): Határtalan hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

"Megtartották a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat. A Deus Providebit Tanulmányi Ház négy napon át a Katolikus Napok helyszíne volt. Jún. 21-én Potyó Ferenc érseki helynök Laikusok és klerikusok címen tartott előadást, majd kiscsoportos beszélgetések zajlottak. Jún. 22-én a Kós Károly Alapítvány fotókiállítását nyitották meg, majd Tóth István költő tartott előadást Babits Mihály költészetéről. Jún. 23-án a felvidéki, bártfai Muskovszky Viktor (Orbán Balázshoz hasonló személyiség) életművét bemutató kiállítás nyílt és pódiumbeszélgetés zajlott Katolikusság a civil társadalomban címmel. A beszélgetésen többek között részt vett dr. Bura László, a Pax Romana Egyesület elnöke, Fodor Sándor író, doktor Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak a felelőse és Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a hazai Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Jún. 24-én a belvárosi templomban a kecskeméti érsek helynöke, Farkas László celebrált szentmisét. A Marosvásárhelyi Katolikus Napokat a tavaly rendezték meg először. /(Máthé Éva): Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"Kraszna község lapja, a Kraszna pár esztendeje havonta megjelenik. Augusztusi számában Babits Mihályról emlékezett meg. Az Árpád-házi királyokról szóló sorozatában ezúttal a lovagkirály, I. (Szent) László életét, uralkodását ismertette. A kiadvány sorozatban ismerteti a magyar történelmet. /A Kraszna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

"A budapesti Pont Kiadó tulajdonosai, Szávai Géza és Szávai Ilona (a hetvenes években Gyergyószentmiklóson tanárkodó házaspár) szép könyvajándékkal lepte meg a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárat. A pedagógusok által oly keresett Fordulópont című folyóirat összes száma mellett mintegy 25 címet tartalmazó magyar és román nyelvű könyvcsomaggal is kedveskedtek, olyan szerzők műveivel, mint Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Kukorelly Endre, Mircea Nedelciu, Babits Mihály vagy Kölcsey Ferenc. Az ajándékok között Szávai Géza műveiből is található négy, köztük a nagy visszhangot kiváltó Székely Jeruzsálem, továbbá a Párizsban élő, világhírű Tóth Imre matematikus és filozófus Zsidónak lenni Auschwitz után című esszékötete. /Bajna György: Ajándék a szülőföldieknek. = Hargita Népe (Csíkszerda), szept. 25./"

"Magyar Írószövetség 1061 tagjából 339-an vettek részt a Pesti Vigadóban tartott nov. 24-i közgyűlésen, s ebből 71 tag a határon túlról érkezett. A résztvevők már érkezéskor kézhez kapták Pomogáts Béla elnöki beszámolóját, amely kitér az irodalom rendszerváltás utáni autonómiájának, közéleti szerepvállalásának kérdéseire, illetve többközpontúságából adódó struktúrájára, melynek" köztársaságában" az anyaországi mellett szerepe van a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai, valamint a nyugati magyar irodalmaknak. A beszámoló kitért az irodalom plurális szervezeti életére, az írószövetség mellett létrejöttek más írószervezetek is. A gyűlésen részt vett és némileg kampányízűen szólalt fel Kovács László MSZP-elnök. Pomogáts Babits Mihályt idézve a "kettészakadt irodalomról", a magyar irodalom szekértáborokra szakadásáról szólt, szembeállítva azt határok fölötti egységével. Gálfalvi Zsolt fölemlítette, hogy a határon túli tagok negyedik alkalommal vesznek részt a közgyűlésen, amely minden évben ugyanazokkal a gondokkal szembesül. A közgyűlésen megválasztották a választmányt. A legtöbb szavazatot (234) Pomogáts Béla gyűjtötte be, őt Kalász Márton, majd Jókai Anna követték. Erdélyiek közül Lászlóffy Aladár nyerte a legtöbb szavazatot. További választmányi tagok Erdélyből: Kántor Lajos, Szilágyi István, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Szőcs Géza, Bálint Tibor, a korábban áttelepültek közül pedig Csiki László és Beke György. Más régiókból való tagok: Gion Nándor, Balla D. Károly, Vári Fábián László. Az új elnököt a választmány 10-15 napon belül megválasztja. /(Gál Éva Emese): A Magyar Írószövetség közgyűléséről. 71-en a határon túlról érkeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

"Bánffy Miklós, Babits Mihály, Fülep Lajos és Fülöp Viktor nevét is bejegyezték a Magyar Örökség Aranykönyvébe, a Magyarországért Alapítvány immár 25. díjkiosztó ünnepségét dec. 22-én tartották az Országos Széchényi Könyvtárban. Fekete Gyula író felelősségtudata és jövőépítő közírói tevékenysége alapján minősíttetett a Magyar Örökség-díjra. Bánffy Miklós (1874-1950) író-politikus irodalmi és társadalomszervező munkássága; Babits Mihály (1883-1941) költő istenközpontú európai lírája; Fülep Lajos (1885-1970) művészettörténész, református lelkész művészetelméleti alkotó tevékenysége; Fülöp Viktor (1929-1997) balett-táncos iskolateremtő, ihletett balettművészete elismeréseként érdemesült a kitüntető címre. A Magyar Örökség Aranykönyvébe bekerült a Kárpátaljai Ferences Misszió hűségéért és áldozatvállalásáért, illetve a budapesti Szent Rókus Kórház két évszázados gyógyító szolgálatáért. /Magyar Örökség-díj - huszonötödször ítélték oda A PER romániai tíz éve. Mesterségük címere: a konfliktuskezelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ "

Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Az 1994-ben állított Babits Mihály-, majd az 1995-ben állított Mikszáth Kálmán-emléktábla után márc. 11-én újabb emlékjellel gyarapodott Fogaras városa, ahol Székely Ervin unitárius lelkész jóvoltából felkerült az unitárius templom falára Vida Dániel 1848-as honvédőrnagy, az egykori 126. csángóezred parancsnokának emléktáblája is. - Az avatásra csak március 15-én kerül sor, de a táblát már most, a hét elején kifüggesztettük - nyilatkozta a lelkész. /Sz. Cs.: Emléktábla Vida Dánielnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

A felsőoktatási intézmények 30. Kazinczy Ferenc — Szép magyar beszéd versenyének országos döntőjét május végén szervezték Szekszárdon. A megmérettetésen magyarországi, erdélyi, felvidéki és újvidéki diákok vettek részt. Erdélyt Boros Emőke Blanka, a BBTE harmadéves, magyar–angol szakos hallgatója képviselte. Elhozta a tizenöt Kazinczy-emlékérem egyikét, ugyanakkor a hallgatói zsűri Babits Mihály-emlékplakettel értékelte kimagasló teljesítményét. /Fazakas Imola: Szép magyar beszéd verseny Szekszárdon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./ már a Bolyai Egyetemen elkötelezte magát Ady Endre mellett. Bejelentette, hogy összegyűjti és kötetben kiadja Ady novelláit. Ady-kutatásainak elismeréséül 1979-ben megkapta a Dénes Zsófia által Ady emlékére alapított díjat. Itthon a marxisták mindenünnen kirúgták. Bebörtönözték az Ady-kutató Bustya Endrét, aki szabadulása után szénbányában dolgozott, majd mint kistisztviselő tengette életét, mígcsak Gáll Ernő maga mellé nem vette a Korunkhoz. Sokat szerepelt a Szabadság előlapjában, az Igazságban, az Utunkban, a Kolozsvári Rádióban. Az Igazságban 1975-ben Robotos Imre Csinszka-revíziójának cáfolatát adta közre a lap szeptemberi–decemberi számaiban, nagy sikerrel. Konokul és kitartóan dolgozott szabadulása után is Marosvásárhelyen, majd később Kolozsváron. Vásárhelyen a Teleki Téka bibliográfusaként minden lapot átnézett, és értékes anyagokat publikált, írt Kosztolányi Dezső vásárhelyi útjáról, Móra Ferenc marosvásárhelyi látogatásáról, és közölte Babits Mihály levélváltását Sényi Lászlóval. Bustya Endre több el nem végzett munkát maga után hagyva, elhunyt. Még élhetne, csak most lenne 75 esztendős. /Kovács Ferenc: Bustya Endre emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

"Ez év novemberének második napján lesz kereken száz esztendeje, hogy megszületett Illyés Gyula. Az "Illyés-centenárium irodalmunk, szellemi életünk folyamatos ünnepe. Különféle kirekesztő kánonok jelszavaitól hangos körülményeink közepette is elvárható lenne hát, hogy ezekben a hetekben-hónapokban sorra lássanak napvilágot az alkalomhoz illő, tisztelgő kiadványok; hogy színházainkban egymást kövessék a felújítások, az új Illyés-bemutatók - határokon innen és túl: Pozsonytól, Budapesttől, Kassától Újvidékig, Marosvásárhelyig, Sepsiszentgyörgyig." - írta Nagy Pál. Ezzel szemben nem sok jele van az Illyés Gyula és műve iránti figyelemnek. Ezért elismerésre méltó a Nap Kiadó Nem menekülhetsz című összeállítása, Domokos Mátyás válogatásában. Kortárs költők, elbeszélők, kritikusok, irodalomtörténészek vallomásai, levelek és Illyés-versek sorakoznak a kötetben. A Nem menekülhetsz, a Bartók, A reformáció genfi emlékműve előtt, a Nem volt elég, a Hazám, a Gyűrűk, az Egy mondat a zsarnokságról, az Árpád költőjéhez; a Puszták népe, a Petőfi, a Magyarok, a Hunok Párisban, a Fáklyaláng, a Különc, a Szellem és erőszak írójához - vagy őróla - olyan jeles elődök és utódok, kiváló pályatársak szólnak ezeken a lapokon, mint például Babits Mihály, Móricz Zsigmond, József Attila, Németh László, Radnóti Miklós, Veres Péter, Márai Sándor, Halász Gábor, Kovács Imre, Szabó Lőrinc, Féja Géza, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Czine Mihály, Szabó Magda, Domokos Mátyás, Csoóri Sándor, Sütő András, Kányádi Sándor, Nagy Gáspár, Görömbei András. Illyés Gyulát életében és halála után is egyaránt kerülgették fullánkos rágalmak. Az egyik leleplező az Élet és Irodalomban /2001. 1. sz./ támadta a költőt, újraközölte: Látó (Marosvásárhely), 2002. 4. sz. /Nagy Pál: "Egy magyarságrajongó európai". In memoriam Illyés Gyula. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./"

"Kovács András Ferenc új verseskönyve /Aranyos vitézi órák.Versek 1998-2001, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ a tavalyi Téli prézli című könyv folytatásának tekinthető. Az új könyv egy Babits Mihályhoz című szonettel indul, s a kötetben ajánlott versek, átiratok, parafrázisok váltogatják egymást, Babits és Ady, Zrínyi és Berzsenyi, továbbá Illyés Gyula Nem volt elég című költeményének átirata. "És nem lesz hazának elég / A kínos klapanciagyártás, / S naponta váltott cél meg áldás, / Mely szentesíti pispekét... / Mert nem lesz hazának elég,/ Ha sanda honfibús zsolozsmád / Siratja Kassát, dús Kolozsvárt, / S a Hargitának hűs legét! / És nem lesz hazának elég, / Hogy annyi tökfej tör tökélyre, / Néz küldetéses köldökére, / s nyalatja bölcsebb alfelét, / Ki folyvást fellép, majd lelép, / s az össztörténelem nevében / Törtet, szolgál, miként tevékeny / Főnépszakértő, népcseléd..." etc. Bogdán László szerint ez a vers "a magyarságtudat villámló erejű megvallása is, szarkazmus, gúny, tragikum és igazi szenvedély játszik itt egybe..." A könyvet Csakcsöndzöng Csánráng-gjacó félszáz dala zárja. /Bogdán László: "Aranyszázad, be megfakult a fényed!" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./ Nem tetszik a tehetséges KAF /Kovács András Ferenc/ Illyés-átirata. Ez nem villámerejű megvallás, hanem a nemzeti érzést gúnyoló divat szolgai átvétele."

"Márkos Ervin unitárius lelkész lassan tíz éve Fogarason hordozza keresztjét. - Eltemetem ezt a várost - mondja a pöttömnyi unitárius templomban. Lassan vége mindennek, vége még a magyar nyomoknak is Fogarasban. Még eljönnek húszan az istentiszteletre, még köszöngetnek magyarul egymásnak az öregek, még van egy-két utolsó kifutó magyar osztály, aztán három év múlva elsötétül minden. Első osztály már nincs. Márkos Ervin az újságírónak megmutatta egykori színjátszó társulatának kellékeit. Akkor még magyar élet volt Fogarason, akkor még bíztak, talán éppen Márkos Ervin színjátszóköre lesz az, amely megállítja az elmúlást. Fogarason van az az iskola, ahol Babits Mihály tanított, odébb az egykori fogarasi képviselő, Mikszáth Kálmán nyomai. Hol van már a magyar Fogaras? Báthory Boldizsár, Tomori Pál? /Szabó Csaba: Fogaras temetése Márkos Ervin és az Istenküldte kecske. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

"Nov. 3-án Örök művek világa címen Illyés Gyula verseiből készített összeállítást mutatott be a temesvári Csiky Gergely Színház társulata a költő születésének századik évfordulóján. A költő művészi, lapszerkesztői, irodalomszervezői munkásságának egy-egy aspektusát a pályatársak - Szabó Lőrinc, Németh László, Babits Mihály, Weöres Sándor - hozzá vagy róla szóló versei, illetve prózai vallomásai villantották fel. A temesvári költők közül Anavi Ádám szólalt meg, és mondta el Illyés Gyula "Naplójegyzetek 1979"-hez kapcsolódó gondolatait. /Szekernyés Irén: Illyés Gyulára emlékeztek a Csiky Gergely Színházban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./"

"Ünnepi megemlékezést tartott dec. 14-én, Kolozsváron a Farkas Gyula Egyesület a kétszáz éve született legnagyobb magyar matematikus emlékére. A tudományos ülésen több előadás elhangzott Bolyai János munkásságáról, korszakalkotó felfedezéséről. Kiss Elemér marosvásárhelyi szakember Bolyai János az újabb kutatási eredmények tükrében című előadása a tudósnak a Teleki Tékában őrzött 14 000 oldalnyi, máig sem teljesen feldolgozott kéziratába engedett bepillantást. Benkő Samu az egyaránt kétszáz éve született Bolyai és Kossuth közötti hasonlóságokat vette számba. Az előadók között volt többek között Oláh-Gál Róbert (Csíkszereda), Toró Tibor (Temesvár), Weszely Tibor (Marosvásárhely). Megkoszorúzták a Bolyai János szülőházánál (Bolyai utca 1.) elhelyezett emléktáblát, valamint az ünnepeltnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületének udvarán található mellszobrát. Este az Állami Magyar Operában ünnepi előadásra került sor, 58 év, amely megrengette a geometriát címmel. Itt részletek hangzottak el Németh László, Tabéri Géza, Orbán Balázs, Lászlóffy Aladár, Kölcsey Ferenc, Babits Mihály műveiből. A műsor összeállítója Szőcs Géza volt. /Ördög I. Béla: Kétszáz éve született Bolyai János. Tudósok és művészek méltatták munkásságát Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Hegyközszentmiklóson a magyar költészet napján, minden évben szavalóversenyt rendeznek több település diákjainak a részvételével. Idén a hegyközszentmiklósi Toldy Általános Iskolában ápr. 11-én rendezik meg az ez évi szavalóversenyt. A résztvevőknek kötelezően el kell szavalniuk egy verset valamelyik alábbi magyar költőtől: József Attila, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Babits Mihály, Weöres Sándor. /A költészet napja. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./"

– Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja, a magyarság színét, a magyarság kincsét?! – idézte Babits Mihályt Doboli Beatrix, az EMKE vajdahunyadi elnöke a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségen. Fazakas Tibor képzőművész jóvoltából az ünnepségen sok nagy magyar író arcképe is ott függött a galéria falain. Az ünnepségnek kiemelkedő mozzanata volt Kun Kriza Ilona óvónő költői bemutatkozása. /Gáspár-Barra Réka: A magyarság színét, a magyarság kincsét. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

A kolozsvári Korunk folyóirat 2001-ben ünnepelte indulásának 75. évfordulóját. Az évforduló alkalmával a folyóirat szerkesztősége elkészítette a 20. század tíz legszebb magyar versének a listáját, amelyet 104 irodalomkritikus, író, költő, szerkesztő közlése alapján állítottak össze. A 104 irodalmár listáját összesítve, a sorrend a következő: József Attila (103), Ady Endre (73), Kosztolányi Dezső (73), Babits Mihály (68), Weöres Sándor (66), Pilinszky János (64), Szabó Lőrinc (41), Radnóti Miklós (36), Nagy László (28), Dsida Jenő (28). Ez az ankét a legszebb versekkel, illusztrációkkal, az irodalmárok érvelésével és listájával könyv alakban is megjelent A teremtmények arca /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ címmel. /Ferencz Imre: Egy könyv, mely megrengette a költészetet. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./

Magyarországnak már sokféle miniszterelnöke volt, de ilyen kupecgondolkodású, mint a jelenlegi, még soha, írta Román Győző. Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy “nem a nagyapáinkra kell gondolnunk, hanem a jövőre”. Vagyis hagyjuk a trianoni igazságtalanságot, nézzük csak azt, hogy mi miként élhetünk jobban. Még azt is kiszámította: mennyibe kerül majd az anyaországinak egy határon kívül rekedt magyar. A világtörténelemben volt már, aki a pénzbe kerülő betegekből szappant akart főzni. Babits Mihály meg 1941-ben így értekezett: “Magyarság csak egyetlenegy van a világon. El se lehetne képzelni, hogy több legyen belőle! Olyan lenne ez, mintha teszem azt több példány volna egy emberből. A nemzet éppannyira egyéniség, mint az egyes emberek.” /Román Győző: Kupeckedés a nagyapákkal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./

Kolozsváron május 13–án kezdődtek a Szabédi-napok. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke arra emlékeztetett, hogy az eddigi Szabédi-napokon a szórvány-magyar vidékekről is jelentkeztek részvevők, ami a magyar kultúra oszthatatlanságára utal. Pomogáts Béla irodalomtörténész Magyarság és Európa (Három költői mű) címmel tartott előadást. Babits Mihály, József Attila és Dsida Jenő költői és emberi hitét hasonlította össze. Kántor Lajos irodalomtörténész József Attila és Szabédi László (Egy emberben két ember?) című előadásában a két költő munkásságában fellelhető rokon vonásokat vette számba. /Ördög I. Béla: Szabédi-napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A magyar kultúra napját Sepsiszentgyörgy zenekedvelő közönsége Farkas Ferenc műveinek társaságában ünnepelhette meg. A Székely Nemzeti Múzeumban tartott Farkas Ferenc-emlékhangverseny nagyszámú közönsége számára többek között Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató és az ünnepelt zeneszerző archív felvételről bejátszott beszélgetése, valamint a Szilágyi Zsolt vezényelte Vox Humana kamarakórus és a Művészeti Líceum Sebestyén Lajos által vezényelt Szerenád zenekara által tolmácsolt zeneművek hozták jelenkori közelségbe az ötven évvel ezelőtt nacionalista eltévelyedésnek minősített Farkas-művek legismertebbjikét, a Csinom Palkót, valamint Babits Mihály Erdély című versének megzenésített változatát, a Kájoni Kódex Farkas-féle feldolgozását és a közismert Apor Lázár táncát. /(fekete): Vasárnap délután Farkas Ferenccel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

A tudomány az egyik legfontosabb része a kultúrának – vallja Toró Tibor temesvári atomfizikus, aki július 16-án tölti be 75. életévét. Előadásai nemcsak fizikáról szólnak: a matematikától és a filozófiától a költészetig, Bolyai Jánostól Babits Mihályig és József Attiláig mindenről esik szó bennük. Toró Tibor a kultúra egységét vallja. Foglalkoztatja József Attila transznegatívum-elmélete is. Életpályáját az iskolával való kapcsolata határozta meg. Édesanyja Énlakán volt tanítónő. Székelyudvarhelyen volt egy híres matematika-fizika tanára, Mátéffy Béla, aki csillagászt akart faragni belőle. Amikor befejezte az egyetemet Temesváron Toró Tibor, Marx György volt a neutrinó-fizika egyik kezdeményezője, az általa szerkesztett Fizikai Szemlében közölt cikkekből ismerte meg a neutrinót. Amikor ezzel kezdett foglalkozni, három könyv jelent meg a világon a neutrinóról. A negyediket ő írta „A neutrinó és a szerepe a fizikában, a csillagászatban és a kozmológiában” címmel. Öröm számára, hogy részt vehetett egy tudományág létrejöttében. A professzor jelenleg a tanárok posztgraduális továbbképzését célzó, csíkszeredai Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke, a fizikai témájú előadások szervezésével már tíz éve foglalkozik. Bolyai János megfogalmazta a fizika geometrizálásának a gondolatát, Einstein előtt szinte nyolcvan évvel. Erről a témáról Toró Tibor monográfiát ír. /Pataki Zoltán: A részecske vonzásában. Beszélgetés a 75 éves Toró Tibor professzorral. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

A magyar kultúra napja alkalmából Toró Tibor atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja A két kultúra (realia et humaniora) kapcsolata a XX. századi magyar írók műveiben címmel tartott előadást a temesvári Magyar Házban. A professzor a Himnusz román nyelvre lefordított sorainak felolvasásával indította a rendezvényt. Kölcsey Himnuszának két kuriózumnak számító, román nyelvű fordítása is elhangzott: az egyiket Gelu Pateanu költő-műfordító „követte el”, a másikat maga az előadó. Toró professzor előadásában azt boncolgatta, hogy a XX. században mennyire váltak el egymástól a reál és a humán tudományok útjai. Egyes szerzők – mint az angol C. P. Snow – szerint „két kultúra” van, közöttük akkora a szakadék, hogy a természettudósok és a humán tudományok művelői már nem értik egymás nyelvét. Az előadó Babits Mihály, József Attila és Ottlik Géza műveiből vett példákkal igazolta: e három magyar író esetében nincs szakadék a „két kultúra” között. Babits megértette Bolyai János nagy felfedezésének lényegét, József Attila és Ottlik Géza pedig – egyik kedvenc egyetemi tanáruk, Ortvay Rudolf hatására – behatóan foglalkoztak a természettudományokkal, különösen az Iskola a határon szerzője, aki matematika-fizika szakon szerzett diplomát. /Pataki Zoltán: Elváló tudományutak? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./