Állhat a Guşă-szobor
Elutasította a Maros megyei törvényszék Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd azon kérését, hogy a per lejártáig függesszék fel a Ştefan Guşă-szobor felállítását engedélyező tanácsi határozatot. „Úgy látszik, Temesvártól eltérően Marosvásárhely még nem szabadult fel a kommunizmus alól” – fogalmazott az ítélethirdetést követően Kincses Előd, aki keserű szájízzel vette tudomásul, hogy a törvényszék zöld utat engedett a Ştefan Guşă-szobor felállításához. Tegnap délben hozott ítéletével a törvényszék elutasította a marosvásárhelyi ügyvéd kérését, miszerint az érdemi per lejártáig függesszék fel a szoborállításra vonatkozó tanácsi határozat végrehajtását.
Kincses attól tart, hogy amíg végleges döntés születik az önkormányzat ellen indított perben, Dorin Florea polgármester és a temesvári áldozatok életéért felelős tábornokról elnevezett alapítvány elhelyezi Guşă mellszobrát. A vársétányon már több mint tíz éve éktelenkedik az a talapzat, melyre a 90-es években a retrográd-nacionalista erők Ion Antonescu háborús bűnös marsallnak emeltek volna emléket, most pedig a ’89-es mészárlás egyik elrendelőjének adna helyet.
Elutasította a Maros megyei törvényszék Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd azon kérését, hogy a per lejártáig függesszék fel a Ştefan Guşă-szobor felállítását engedélyező tanácsi határozatot. „Úgy látszik, Temesvártól eltérően Marosvásárhely még nem szabadult fel a kommunizmus alól” – fogalmazott az ítélethirdetést követően Kincses Előd, aki keserű szájízzel vette tudomásul, hogy a törvényszék zöld utat adott a Ştefan Guşă-szobor felállításához.
Tegnap délben hozott ítéletével a törvényszék elutasította a marosvásárhelyi ügyvéd kérését, miszerint az érdemi per lejártáig függesszék fel a szoborállításra vonatkozó tanácsi határozat végrehajtását. Kincses attól tart, hogy amíg végleges döntés születik az önkormányzat ellen indított perben, Dorin Florea polgármester és a temesvári áldozatok életéért felelős tábornokról elnevezett alapítvány leleplezi Guşă mellszobrát. A vársétányon már több mint tíz éve éktelenkedik az a talapzat, melyre a 90-es években a retrográd-nacionalista erők Ion Antonescu háborús bűnös marsallnak emeltek volna emléket, most pedig a ’89-es mészárlás egyik elrendelőjének adna helyet.
A tegnapi tárgyaláson Maria Ristache bírónő figyelmen kívül hagyta Kincses érveit, miszerint a szobor felállításával és esetleges utólagos eltávolításával mindkét félnek komoly hátránya származik. A kezdeményezőket anyagi, a várost pedig erkölcsi kár éri. A döntéshozót az a karszalag sem hatotta meg, amivel Kincses Előd érkezett a törvényszékre, és amelyen a „Temesvár, az első kommunistamentes város” felirat állt. Ezzel szemben Ristache figyelembe vette Dorin Florea polgármester beadványát, amelyben Ştefan Guşă már a város díszpolgáraként szerepelt – anélkül, hogy ezt az önkormányzat valaha is megszavazta volna.
Az ítélet ellen fellebbezni készülő Kincses Előd egyenesen „pofátlannak” nevezte a Maros megyei törvényszék döntését, de megjegyezte, hogy a jogi lépéseken túl ő a politikai hátszélre is kíváncsi lenne. „Hallani szeretném, hogy ezek után miben egyezik meg Románia demokrata-liberális párti (PDL) miniszterelnöke, aki a szoborállító polgármester felettese és miniszterelnök-helyettese, Markó Béla, aki elítélte a tanácsi határozatot szemrebbenés nélkül megszavazó RMDSZ-es városatyákat” – jegyezte meg az ügyvéd.
A Krónika kíváncsi lett volna, hogy ezek után a kezdeményezők mikorra tűzik ki a szobor felállítását. A Ştefan Guşă Alapítvány bukaresti székhelyén azonban sem Ana Maria Guşát, a tábornok lányát, sem a szervezetet irányító Niculae Spiroiu tábornokot nem sikerült elérnünk. Az egyesület be nem mutatkozó titkárnője pedig meglepődésének adott hangot, hallván, hogy „bizonyos gondok övezik a szoborállítást”.
Mint ismeretes, a Ştefan Chiţackal és Victor Atanasie Stănculescuval egyetemben, az 1989-es temesvári forradalom megtorlásával vádolt, de időközben elhunyt Guşănak azok után emelnének szobrot Marosvásárhelyen, miután az ősz folyamán a helyi tanács egyhangúlag megszavazta a polgármester és a tábornokról elnevezett alapítvány javaslatát. Utólag a sajtó és a közvélemény nyomására az RMDSZ tíz képviselője megpróbálta érvényteleníteni a tanács korábbi döntését, azonban sikertelenül.
A szoborállítás mellett kardoskodó román tanácsosok azzal érvelnek, hogy egyetlen törvényszék sem bizonyította Ştefan Guşă állítólagos bűnösségét. A tábornokot, aki ellen elkészült a vádirat, valójában a korai halál mentette fel a per és a rá váró esetleges ítélet alól. Két társát, Mihai Chiţackot és Victor Atanasie Stănculescut 15-15 év börtönbüntetésre ítélték.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Moldova harcot hirdetett a múlt ellen
Moldova harcot hirdetett a kommunista múlt ellen: a köztársasági elnöki teendőket ellátó parlamenti elnök rendeletben adott utasítást egy bizottság létrehozására a kommunista rezsim tanulmányozása és értékelése végett.
Mihai Gimpu elnöki rendeletének értelmében a történészekből, jogászokból, írókból és más szakértőkből álló testület saját kutatásai alapján "történelmi és politikai-jogi értékelést fog adni a totalitárius kommunista rezsimről". A szakértőknek június 1-ig kell javaslatot tenniük következtetéseikből adódó gyakorlati teendőkre.
Gimpu szerint a jogállam építésében és az európai uniós integrációban elért sikerek ellenére Moldova továbbra sem tudja a történelmi igazságot a múlt rendszerről, pedig tárgyilagos és sokoldalú információkra van szükség ahhoz, hogy a posztkommunista időben született nemzedék tisztában legyen a kommunista rezsim egyeduralmi jellegével, és ne engedje meg a hasonló rendszerek létrejöttét a jövőben.
Az elnöki rendelet alapjául az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1996-os és 2006-os határozata szolgál a kommunista rendszerek következményeinek felszámolásáról, illetve bűntényeiknek nemzetközi elítéléséről. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Ez a nap a magyar kultúráé”
„A Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb” – áll Kelemen Hunor kulturális miniszternek a Magyar Kultúra Napjára időzített üzenetében.
A kulturális tárcavezető tegnap Csíkszeredában mondott beszédet a Hargita Megyei Kulturális Központ Garadosi panoráma című kiállításának megnyitóján. Ma Kolozsváron szólal fel a Magyar Kultúra Napja alkalmával szervezett ünnepi műsoron, majd szombaton a székelyhídi rendezvényeket tiszteli meg jelenlétével.
A kultúra követei
A magyar és nemzetközi kulturális élet hat kiemelkedő személyisége: Eszenyi Enikő színművész, Forgács Péter filmrendező, médiaművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró valamint Juliet Kinchin, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának kurátora és Kobajasi Ken-Icsiro japán karmester vehették át tegnap Hiller István oktatási és kulturális minisztertől a Magyar Kultúra Követe címet Budapesten.
Az elismeréssel járó oklevelek átadásával megkezdődött a magyar kultúra ünneplése, Hiller István miniszter pedig újabb állami elismeréseket és díjakat ad át, Budapesten majd Pécsen.
Kultúrpezsgés a határmentén
„Sikeres és bensőséges nyitánya volt a magyar kultúra napjának Nagyváradon, amely váratlanul nagy számú közönséget vonzott” – osztotta meg tapasztalatát Fleisz János. A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke elmondta, mivel a rendezvénysorozatot közösen szervezik Berettyóújfalu önkormányzatával és a civil szervezetekkel, ezért a rendezvények is kétlakiak, átjárás van közöttük. „Az eddigi rendezvények meghaladták az elvárásokat” tudtuk meg Fleisz Jánostól.
Gyergyói ünnepség
A Gyergyói-medence négy napon át, január 20-23. között zajló rendezvénnyel ünnepli a magyar kultúra napját, közölte Kassay Lajos Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója.
A rendezvények ma a díjkiosztó ünnepséggel folytatódnak, amikor Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök átadja a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. A díjkiosztást a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által bemutatott, Minden jó, ha vége jó című Shakespeare komédia követi ma este 7 órától. A programsorozat utolsó napján, 23-án a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színházi előadása, az Emlékszel még...? lesz műsoron.
Kultúrhét Háromszéken
Koncertek, hangversenyek és író-olvasó találkozók révén ünneplik Háromszéken a Magyar Kultúra Napját, amelyhez ezen a héten több rendezvény is csatlakozott. Kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó 550. kötetét, Sas Péter Kós Károly képeskönyv című munkáját.
Tegnap és ma Háromszéken lép fel Esterházy Péter író és Dés László zenész, akik Szó és szaxofon címmel tartanak előadóesteket. Ma este 6 órától Sepsiszentgyörgyön, a megyei Könyvtár Gábor Áron termében találkozhat velük a közönség. A rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara 19 órától a sepsiszentgyörgyi színház nagytermében ad hagyományos koncertet.
Szatmári rendezvények
Egy hétig tart Szatmár megyében a Magyar Kultúra Ünnepe. A műsorkínálat több mint gazdag, így csak tallózunk belőle. Tegnap este a filharmóniában a Kolozsvári Magyar Opera szólistái Himnusz című előadásukkal léptek közönség elé. Ugyanott holnap a budapesti Jánosi Együttes koncertezik, közreműködik Fátyol Rudolf, Duffek Mihály, Molnár Zsolt és a Consonantia Trio. Január 25-én a püspöki palota dísztermében a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes ad koncertet.
Konferencia Udvarhelyen
A székelyudvarhelyi egész hetes rendezvények, a népdalvetélkedő és kiállítások után, ma 10 órakor konferenciával folytatódnak Díszítőművészet Udvarhelyszéken címmel. Hargita Megye Tanácsának Hagyományőrző Központja kiállítótermében Bán Erzsébet, Nyárádi Zsolt, Miklós Zoltán és Bencze Ilona az elő.
A 18 órakor kezdődő gálaesten, a Művelődési Ház nagytermében fellép az Udvarhely Táncműhely, közreműködnek a népdalvetélkedő díjazottjai és kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat is. Holnap 16 órakor az Udvarhelyszéki Fúvószenekar ad koncertet a Művelődési Ház koncerttermében, míg vasárnap 18 órától a Székelyföldi Filharmónia muzsikál.
Előadás Marosvásárhelyen
A Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének nevét viselő marosvásárhelyi művelődési egyesület szervezésében a Magyar Kultúra Napja alkalmából holnap délután öt órakor Marosvásárhely büszkeségéről, a 100 éve épült Kultúrpalotáról beszél Keresztes Gyula nyugalmazott városi főépítész, előadást tart Nagy Miklós Kund főszerkesztő, kulturális újságíró, Nagy Attila költő, valamint fellép Lőrinczi György lant- és Sándor Vilmos citeraművész, mindketten a maguk készítette hangszeren játszanak.
Nemzetközi fotótárlat Kolozsváron
„A kiállított műalkotások kimagasló művészeti-esztétikai értéke mellett a magyar-román kulturális közeledés szempontjából különösen fontosnak tartom azt a szimbolikus gesztust, hogy a kiállításra a román kultúra napja (január 15.) és a magyar kultúra napja (január 22.) közti héten, mintegy összekapcsolásként kerül sor” – hangzott el a tegnap Kolozsváron a nemzetközi fotókiállítás megnyitóján.
Szilágyi Mátyás Magyarország kolozsvári főkonzulja úgy véli, hogy a tél témájú tárlat és annak időzítése kéznyújtás „a nemzetük legnemesebb értékeit megtestesítő, egyben az egyetemes emberi értékeket és érzéseket a poétika eszközeivel hirdető két halhatatlan költő, a Magyar Himnuszt megalkotó Kölcsey Ferenc, és a román lelkületet és érzésvilágot a szférák lírai magasságában megfogalmazó Mihai Eminescu között”. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Kisinyovi látogatáson Băsescu
Románia újabb konzulátust nyitna Moldova Köztársaságban a Bălţiban és Cahulban (nem Kabulban, ahogy az államfő tévesen ismételgette elutazása előtt – szerk. megj.) működők mellett. A Kisinyovba látogató Traian Băsescu megígérte azt is: Bukarest olyan ügynökséget hoz létre, amelynek többek közt az lesz a feladata, hogy felgyorsítsa a román állampolgárság megadását a Pruton túli igénylők számára. (Ennek egyik kirendeltsége Kolozsváron lenne.) Az új állampolgársági törvény megjelenéséig, 2008-ig Románia 2400 erre vonatkozó kérést hagyott jóvá, 2009-ben az igénylések száma húszezerre nőtt. Băsescu hangsúlyozta: Bukarest soha sem fog aláírni olyan szerződést, amely a két ország közti államhatárokat módosítaná. Románia ugyanakkor 100 millió euró értékű vissza nem térítendő támogatást ígért Kisinyovnak 2010–2013 között.
Románia elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá határegyezményt – jelentette ki szerdán Kisinyovban Traian Băsescu államfő, miután tárgyalt Mihai Gimpu ügyvezető moldovai államfővel. „Megvitattuk a határral kapcsolatos kérdést. Románia soha nem fog aláírni dokumentumot a román-moldovai határ megállapításáról” – mondta Băsescu. Hozzátette: az ország kész az európai normák szintjén fenntartani a határ ellenőrzését.
Az államfő hangsúlyozta: Románia a következő négy évben kész 100 millió euró értékű vissza nem térítendő hitelt nyújtani Kisinyovnak az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére. A Romániával való szövetség az Európai Unióhoz közelíti Moldovát – ígérte Băsescu. Elmondta, hogy csak tavaly 14 ezer moldovai kapott román állampolgárságot, és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a folyamat még intenzívebbé válik. Ígéretet tett arra, hogy növelni fogják a román főiskolákon tanuló moldovai diákok számát.
Mihai Gimpu rámutatott: a liberális pártok alkotta koalíció hivatalba lépése óta a két ország között nincs véleménykülönbség. Hangsúlyozta, hogy Moldovának segítségre van szüksége, fejlesztenie kell az infrastruktúrát és meg kell oldania a gázkérdést. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Partnerséget és százmillió eurót ígért moldovai EU-csatlakozáshoz Traian Băsescu
Román–moldáv partnerség kialakítását szeretné és százmillió eurós segélyt ígért Traian Băsescu a moldovai európai uniós csatlakozás előmozdítására. A moldáv fél ugyanakkor a beutazás könnyítését és állampolgárságot kér. Băsescut ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, az éljenzők a román-moldáv határ eltörlését követelte.
A Moldova európai uniós integrációját előmozdító partnerség kialakítására tett javaslatot szerdán Chişinăuban Traian Băsescu román államfő, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a Pruton túli köztársaságba. Băsescu úgy vélte, a chişinăui nyugatbarát vezetés – amely a tavalyi előrehozott választások nyomán került hatalomra – máris meggyőzte az uniós vezetőket arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt. „Célunk az önök egyik legfontosabb céljának, az európai uniós közeledésnek és integrációnak a támogatása abban az időpontban, amikor Moldova készen áll erre. Az elmúlt öt hónapban, amióta az új vezetés hivatalba lépett, meggyőzte Brüsszelt arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt, ami arra ösztönöz, hogy román-moldáv partnerséget hozzunk létre Moldova uniós csatlakozásának elősegítésére” – hangsúlyozta Băsescu.
Az államfő egyúttal leszögezte: Bukarest sohasem ír alá egy, a román-moldáv határt rögzítő egyezményt, mivel már korábban elismerte a Szovjetuniótól örökölt határvonalat. Közölte ugyanakkor, hogy Bukarest 100 millió eurós, vissza nem térítendő támogatást nyújt infrastrukturális fejlesztésekre Chişinăunak, amelyet 2010 és 2013 között négy részletben folyósít.
Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnök üdvözölte román kollégája felvetését, majd azt kérte, hogy Románia – elsőként az uniós tagállamok közül – tegye lehetővé a moldáv állampolgárok szabad belépését az Unió területére. Válaszában azonban Băsescu rámutatott: Bukarestnek tiszteletben kell tartani az uniós előírásokat. Mint kifejtette, a két ország által a közelmúltban megkötött kishatárátlépési egyezmény máris jelentős előrelépésnek tekinthető, hiszen annak nyomán mintegy 1,2 millió moldáv állampolgár Romániába való beutazása válik könnyebbé. Egyúttal megígérte: a kormány pénteken rendelettel hozza létre az az állami ügynökséget, amely az állampolgárság visszaadásának módozatairól dönt majd azon személyes esetében, akik önhibájukon kívül veszítették el azt.
Băsescut egyébként ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, amikor megkoszorúzta István vajda (Ştefan cel Mare) szobrát. A tömeg lelkesen éljenezte, és a Prut menti határ eltörlését, illetve egyesülést követelt.
Chirtoacă: állampolgárság kell
A moldovaiak számára az lenne a legfontosabb, hogy Bukarest biztosítson román állampolgárságot az ország lakóinak – jelentette ki szerdán Dorin Chirtoacă, Chişinău liberális párti polgármestere Traian Băsescu román államfő látogatása kapcsán. Chirtoacă szerint Bukarestnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, jelenleg ugyanis csupán azok kaphatják meg az állampolgárságot, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Románia területén. Emellett úgy vélte, hogy Romániának könnyítenie kellene az állampolgárság odaítélésének körülményein.
Nem fogadta azonban mindenhol felhőtlen öröm Băsescu látogatását: Mark Tkaciuk, az ellenzékbe szorult Moszkva-barát kommunista párt képviselője, Vladimir Voronin korábbi kommunista elnök egykori tanácsadója szerint „a bűnöző visszatért a tett helyszínére.” Tkaciuk szerint a tavaly áprilisi zavargások mögött – amelyek során tömegek vonultak az utcára, mivel csalást gyanítottak a hivatalosan a kommunisták győzelmével végződött parlamenti választásokon – valójában a ma az országot irányító, Szövetség az Európai integrációért elnevezésű négypárti koalíció állt, amelyet a háttérből Bukarest támogatott. Közölte: Vladimir Voronin pártelnök nem kíván találkozni Băsescuval.
Egy nappal korábban Voronin még keményebben fogalmazott: úgy vélte, Băsescu úgy érkezik Chişinăuba, mintha a gyarmatára tenne látogatást, egyúttal megdöbbenésének adott hangot, amiért az Európai Unió nem utasítja rendre az „analfabéta, arrogáns és ostoba” román politikusokat. Ezzel Teodor Baconschi román külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatára utalt, amelyben arról beszélt, hogy Románia a jelenlegi tudományos tények ismeretében nem ismeri el, hogy létezne egy, a romántól különböző moldovai nyelv és nemzet.
Băsescu moldovai látogatása egyébként nyelvbotlással kezdődött: indulása előtt, az Otopeni repülőtéren a román államfő többször is Kabulként emlegette a moldovai Cahul városát, amelynek meglátogatása szintén szerepel az elnök programjában.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Románia elismeri Moldova szuverenitását
Románia elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá határegyezményt – jelentette ki szerdán Chisinauban Traian Basescu román elnök, miután tárgyalt Mihai Gimpu ügyvezető moldovai államfővel.
"Megvitattuk a határral kapcsolatos kérdést. Románia soha nem fog aláírni dokumentumot a román- moldovai határ megállapításáról" – mondta Bascescu. Hozzátette: országa ugyanakkor kész az európai normák szintjén fenntartani a határ ellenőrzését.
A román elnök közölte: országa a következő négy évben kész 100 millió euró értékű vissza nem térítendő hitelt nyújtani Chisinaunak az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére.
A Romániával való szövetség az Európai Unióhoz közelíti Moldovát – ígérte Bascescu. Elmondta, hogy csak tavaly 14 ezer moldovai kapott román állampolgárságot, és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a folyamat még intenzívebbé válik. Ígéretet tett arra, hogy növelni fogják a román főiskolákon tanuló moldovai diákok számát.
Mihai Gimpu rámutatott, hogy a liberális pártok alkotta koalíció hivatalba lépése óta a két ország között nincs véleménykülönbség. Hangsúlyozta, hogy Moldovának segítségre van szüksége, fejlesztenie kell az infrastruktúrát és meg kell oldania a gázkérdést. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Băsescu: egy vérből valók vagyunk
Folytatta csütörtökön kétnapos moldovai látogatását Traian Băsescu államfő, aki Cahulban látogatást tett a helyi Bogdan Petriceicu Haşdeu Tudományegyetemen. Az államfő leszögezte: Bukarest azt szeretné, ha a Pruton túli köztársaságot is belefoglalná Brüsszel a Nyugat-Balkánként ismert országok csoportjába, ám megjegyezte, hogy ez az ország elmaradottsága miatt egyelőre nem lehetséges.
Románia addig is az ország partnereként és ügyvédjeként viselkedik majd az EU-ban. Az elnök szerint: Románia energetikai, közlekedési, oktatási és pénzügyi téren is támogatni kívánja keleti szomszédját. Băsescu közölte, tárgyalásokat kíván kezdeményezni a diplomák kölcsönös elismeréséről, és a Románia által moldovai diákoknak szánt 3400 fős ösztöndíjkeretet 5000-re kívánják növelni.
Az államfő nem szalasztotta el az alkalmat, hogy a két ország szoros kapcsolatát hangoztassa. „Senki nem tud meggyőzni arról, hogy más vér folyik bennünk, mint a moldovai állampolgárokban” – szögezte le, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Bukarest teljes mértékben elismeri Moldova függetlenségét és területi épségét. Mihai Ghimpu ügyvezető moldáv államfő megerősítette országa uniós csatlakozásra vonatkozó szándékát.
Az egyetemi beszédet követően Băsescu megtekintette a jövendő román konzulátus székhelyét. Az államfőt egyébként Cahulban is a chişinăuihoz hasonló fogadtatás várta, több százan álltak az utcákon az elnököt éltetve és egyesülést követelve. Băsescu korábban koszorút helyezett el a Ţiganca településen kialakított román katonai temetőben is.
A román államfő egyébként szerda este egy televíziós interjúban hevesen bírálta Vladimir Voronin korábbi kommunista moldáv elnököt, mondván, az nyilatkozataival ellentétben nem folytatott Európa-párti politikát. A moldovai kommunista párt válaszul élesen bírálta Băsescut.
A párt szerint Romániának azt a törekvését, hogy ne kössön határszerződést és alapszerződést Moldovával, sem jogi, sem diplomáciai, sem erkölcsi érvekkel nem lehet alátámasztani. Az ilyen hozzáállás nem illeszkedik az európai uniós tagországok államközi kapcsolatainak a gyakorlatába – áll a dokumentumban. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Băsescu: „Románia még nem integrálódott Európába”
„Románia három éve tagja ugyan az Európai Uniónak, de még nem integrálódott Európába” – ismerte el Traian Băsescu tegnap a moldovai Cahul városában. A román államfő moldovai látogatásának második napján a Pruton túli ország harmadik legnagyobb városának egyetemén tartott beszédet; előzőleg kíséretével a Ticanca település melletti román temetőben koszorúzott.
Traian Băsescu Románia uniós tapasztalatait osztotta meg a főként diákokból álló hallgatósággal. „Nem beszélhetünk magas lóról a moldovaiakkal, hiszen nekünk is sok még a tennivalónk” – mondta a román államfő, aki szerint Moldova Köztársaság számára létfontosságú, hogy az integráció útjára lépjen.
A bukaresti politikus szerdán este egy helyi televíziónak adott interjúban önmagát is okolta amiatt, hogy az utóbbi években elhidegültek a két ország kapcsolatai. „Naiv voltam. Azt hittem, hogy Vladimir Voronin hisz is abban, amit mond. Nem tudtam, hogy a moldovai elnök csak a szólamok szintjén Európa-párti” – rótta meg a parlamenti választásokon megbukott kommunista politikust a román államfő.
Bírálták tegnap Băsescut a moldovai kommunisták is. Tegnap nyilvánosságra hozott közleményükben egyúttal aggodalmukat és felháborodásukat is kifejezték amiatt, hogy a chişinăui kormány nem foglalt állást a „Moldova-ellenes román kijelentésekkel” kapcsolatban. Arra utaltak, hogy a román államfő Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnökkel tárgyalva leszögezte, hogy Bukarest elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá határegyezményt.
A kommunista párt közleménye szerint Romániának azt a törekvését, hogy ne kössön határszerződést és alapszerződést Moldovával, sem jogi, sem diplomáciai, sem erkölcsi érvekkel nem lehet alátámasztani. Az ilyen hozzáállás nem illeszkedik az európai uniós tagországok államközi kapcsolatainak a gyakorlatába – olvasható a dokumentumban. A közlemény egy másik megállapítása szerint azóta, hogy Băsescu Románia elnöke, a két ország viszonya minőségileg romlott.
Szomszédai közül Románia egyedül Moldovával nem írta alá a kétoldalú kapcsolatok építését megalapozó szerződéseket. A legfelső román vezetés ezzel nyíltan vagy burkoltan azt jelzi, hogy nem óhajtja elismerni a moldovai nép önrendelkezési jogát, és Moldova függetlenségét átmeneti jelenségnek tartja – véli a volt szovjet tagköztársaságban működő kommunista párt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Tüntetéseket szerveznek civilek a Guşă-szobor ellen
Az 1990-es évek elején a bukaresti Egyetem téren rendezett megmozdulásokhoz hasonló tüntetéseket helyezett kilátásba Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga, ha a városi önkormányzat nem mond le arról a tervéről, hogy köztéri szobrot állíttasson a néhai Ştefan Guşă tábornoknak, aki az 1989 decemberi forradalom idején a tömegbe lövetett Temesváron. A marosvásárhelyi városi képviselő-testület a múlt héten jóváhagyta, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a tanácsot abban a perben, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő indított az önkormányzat terve ellen. Az ügyvéd megbízásával kapcsolatos döntést a szoborállításról tavaly ősszel elfogadott tanácsi határozatot támogató, majd sikertelenül visszatáncolni próbáló RMDSZ-frakció is megszavazta.
A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga civil szervezet elnöke, Smaranda Enache szerdán leszögezte: ha a városi önkormányzati testület nem mond le a Guşă-szobor felállításának tervéről, a civil társadalom hosszú távú, folyamatos tiltakozó megmozdulásokat rendez Marosvásárhelyen, azokhoz hasonlóan, amilyenek az 1990-es évek elején zajlottak a bukaresti Egyetem-téren. „A Pro Europa Liga és több más civil szervezetek már elkezdték az informális egyeztetéseket a tiltakozó akciókról (…), de reméljük, hogy a pártok és közéleti személyiségek még konzultálnak egymással ez ügyben és a lobbi is folytatódik” – fejtette ki sajtótájékoztatón Smaranda Enache.
A Pro Europa Liga elnöke szerint a civil társadalom nem nézheti tétlenül, hogy egy olyan embernek állítsanak szobrot, aki vélhetően bűnös a temesvári tűzparancs kiadása miatt. „Nincs más kiút, ezt kell tennünk. Számomra érthetetlen, hogy egy képzett, értelmiségiekből álló önkormányzati testület ennyire felelőtlenül ragaszkodjon egy olyan tervhez, amely Marosvásárhelynek sem hírnevet, sem elismerést, sem nyugalmat nem biztosítana” – fogalmazott Smaranda Enache. Hozzátette: A Guşă-szobor felállítása elleni tiltakozáshoz eddig 117 közéleti személyiség csatlakozott, köztük Herta Müller Nobel-díjas író, Tőkés László, Vladimir Tismăneanu, Alexandru Cistelecan, Zoe Petre, Adrian Cioroianu, Renate Weber, Horia Roman Patapievici.
A marosvásárhelyi városi tanács egyébként a múlt héten határozatban hagyta jóvá, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a testületet abban a perben, amelyet Tőkés László indított az önkormányzati határozat ellen, írta a Népújság című marosvásárhelyi napilap. A lap szerint a városi tanács egyetlen, szociáldemokrata ellenszavazattal, vita nélkül fogadta el a határozatot.
Mint ismeretes, a Ştefan Chiţackal és Victor Atanasie Stănculescuval egyetemben, az 1989-es temesvári forradalom megtorlásával vádolt, de időközben elhunyt Guşănak azok után emelnének szobrot Marosvásárhelyen, miután 2009 őszén a helyi tanács egyhangúlag megszavazta a polgármester és a tábornokról elnevezett alapítvány javaslatát. A határozatot az RMDSZ-frakció is megszavazta. Utólag azzal mentegetőztek, hogy cserében a román politikusok is támogatták azon tervüket, hogy szobrot állítsanak Sütő Andrásnak. Később a sajtó és a közvélemény nyomására az RMDSZ tíz képviselője megpróbálta érvényteleníteni a tanács korábbi döntését – sikertelenül. Benedek István frakcióvezető tavaly novemberben azt nyilatkozta: annak ellenére, hogy egyesek román–magyar ellentétként próbálják beállítani a Guşă-ügyet, a kérdésnek nincs etnikai színezete. Mi több, hangsúlyozta Benedek, az utólag megszerzett információk alapján kiderült, hogy a tábornok marosvásárhelyi parancsnoksága idején sok magyar sorkatonát segített abban, hogy az eskületétel után közel kerülhessen a szülői házhoz.
A szoborállítás mellett kardoskodó román tanácsosok azzal érvelnek, hogy egyetlen törvényszék sem bizonyította Ştefan Guşă állítólagos bűnösségét. A tábornokot, aki ellen elkészült a vádirat, valójában a korai halál mentette fel a per és a rá váró esetleges ítélet alól. Két társát, Mihai Chiţackot és Victor Atanasie Stănculescut 15-15 év börtönbüntetésre ítélték.
A szoborállítás ellen az 1989-es forradalmárokon kívül számos civil szervezet tiltakozott, és sikertelenül próbálta elérni a marosvásárhelyi RMDSZ is, hogy a tanács visszavonja, vagy a prefektus visszavonassa a határozatot. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Határvita a Békási-szorosban - Neamţ megye a magáénak tartja
Neamţ megyéhez tartozik a Békási-szoros és környéke – szögezte le a szomszédos megye prefektusa. Mihai Archip az Agerpresnek nyilatkozva kifejtette: Neamţ és Hargita megye határát a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal és Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala felkérésére egy cég még 1998-ban megállapította. Kiderült, a megyehatár egybeesik az 1968/2-es törvény alapján kijelölttel.
A kormánymegbizott szerint a 12 évvel ezelőtt összeállított kataszteri dokumentumok rögzítették a tényállást, ezt a Hargita megyei felek is ellenjegyezték, ezért nincs szükség újabb megyeközi bizottság felállítására és a két megye határának újrarajzolására – jelentette ki Mihai Archip.
Hargita Népe. Forrás: Erdély.ma

Román-moldovai egyesülés felé? Erdélyt vetik fel az oroszok
A Nezavisimaia Gazeta nevű orosz lap szerint a románok és a moldovaiak megtették az első lépéseket az egyesülés felé, ami Kelet-Európa destabilizációját eredményezi.
„A 100 millió eurós segély, amelyet Románia nyújt Moldáviának, a drótkerítés lebontása a két ország között, csak néhány jele annak, hogy az egyesítés elindult, és ha ez megvalósul, Kelet-Európa destabilizálódásához vezethet” – írta a Nezavisimaia Gazeta nevű moszkvai lap, kifejtve: ha Románia területi igényeket fogalmaz meg Moldova és Ukrajna felé, akkor problémái adódhatnak a magyarországi határon Erdély miatt és Bulgáriával Dél-Dobrudzsa miatt. Mihai Ghimpunak több nyilatkozata és lépése is alátámasztja mindezt a lap szerint.
Az újság úgy véli, Oroszország fenyegető jelnek tekinti azt, hogy megemelték a Romániában tanuló ösztöndíjas moldovai állampolgárok számát 5000-re, és könnyebbé vált a román állampolgárság odaítélése a moldovai állampolgároknak. Forrás: MNO.hu

Ponta is legyőzte Geoanát
Botrányoktól és meglepő fordulatoktól sem mentes rendkívüli tisztújító kongresszusán tegnap hajnalban Victor Ponta személyében új elnököt választott a Szociáldemokrata Párt (PSD).
A „kis Titulescunak” is nevezett 38 éves politikus az alakulat jelenlegi vezetőjét, Mircea Geoanát győzte le szoros küzdelemben, 856 szavazattal 781 szavazat ellenében. Az eredetileg kétfordulósnak várt tisztújítás azután szűkült egyfordulósra, hogy a kongresszuson a kilenc jelöltből heten sorra visszaléptek egyik vagy másik fél javára.
Sorra visszaléptek
„Geoană egészen biztosan veszít” – hallhatták az élesebb fülű újságírók az addigi pártelnök egyik fő támogatójától, Marian Vangheliétől, amikor a PSD bukaresti szervezetének elnöke a fővárosi küldöttek élén a szavazófülkék felé tartott. Jóslata azonban nem jelentett meglepetést a sajtósoknak, mert Mircea Geoană kudarca az esti órákban már borítékolható volt.
Ehhez az járult hozzá, hogy a visszalépő jelöltek közül – egyesek szerint előre megírt forgatókönyv alapján – Miron Mitrea szenátor, majd Radu Mazăre konstancai polgármester is Victor Pontára „testálta” szavazatait. Emellett a „kis Titulescu” egykori mentora, Adrian Năstase volt miniszterelnök is a fiatal politikust méltatta kongresszusi beszédében. A „kegyelemdöfést” azonban Mircea Geoană számára Ion Iliescu felszólalása jelentette.
A PSD tiszteletbeli elnöke – aki a kongresszust megelőző napokban jelentette be visszavonulását a pártban betöltött posztokból – ugyan nem nevezte meg azt a személyt, akit a PSD élén látna, ám beszédében élesen bírálta Mircea Geoană mandátumának öt évét. A párt „manelizálódásáról” beszélt, utalva egyebek mellett Marian Vanghelie sokszor botrányos viselkedésére.
Az agg politikus szólt arról az üdvözlő táviratról is, amit még nagykövetként Geoană küldött tíz éve Románia frissen megválasztott elnökének, Emil Constantinescunak. Iliescu ekkor beszédében „árulást” emlegetett – s a jelen lévő sajtósok szerint ez volt az a momentum, amikor a küldöttek többsége Ponta oldalára állt.
Ion Iliescunak egyébként szinte minden mondatát taps kísérte, érezhetően kézben tudta tartani a kongresszust, ellentétben az ülésvezető Mircea Geoanával, aki képtelen volt lecsillapítani az értekezlet kipattant, angoskodásoktól sem mentes konfliktusokat.
A két fő jelölt közti erőviszonyokat tükrözték kongresszusi kortesbeszédeik is. Míg Ponta magabiztos szónoklatot tartott, Geoană mentegetőző hangnemben szólt a küldöttekhez. A tenyerek hangosabban csattantak össze Ponta szavai után.
A talányos Diaconescu
Ponta körvonalazódó győzelmét egyetlen momentum tette kétségessé: Cristian Diaconescu visszalépése az elnökválasztásból. A volt külügyminiszter gesztusa nem csak önmagában jelentett meglepetést – visszalépése előtt néhány órával még kortesbeszédet tartott –, hanem az is, hogy Geoanának „adományozta” addigi híveinek szavazatait.
A gesztust Ponta hívei látható aggodalommal fogadtak. Utóbb kiderült: a PSD új vezetőjének az adhat valóban aggodalomra okot, hogy a párt kongresszusán megválasztott tizenöt alelnök többsége Geoană támogatói közül került ki.
A megtört Geoană
„Az agóniától az eksztázisig” – így jellemezte férje győzelme után a Ponta-tábor lelkiállapotának hullámzását Daciana Sârbu. Az újságírói kérdésre adott válasz már hajnali háromkor hangzott el, miközben a küldöttek zöme a szerteszét hajigált pillepalackok és szórólapkupacok között a Romexpo hatalmas kiállítócsarnokának kijárata felé evickélt.
„Hétfőtől munkához látunk, köszönöm a támogatásotokat” – üzente a távozóknak pulpitusról, immár elnökként Victor Ponta. Elődje, Mircea Geoană, láthatóan megtörten, ám a körülményekhez képest – az államfőválasztásokat is néhány szavazattal bukta el – méltósággal fogadta a kudarcot. „Természetesen keserűséget érzek, de sok sikert kívánok utódomnak” – mondta a szónoki emelvényről a politikus.
„Aki bátor, velem tart”
Victor Pontának nem kellett megvárnia a hétfőt azzal, hogy munkához lásson. Tegnap ugyanis máris szembesülnie kellett azzal, hogy folytatódtak az „elszivárgások” a PSD-ből.
Culiţă Tăriţă és Ioan Muntenu képviselők, majd Şerban Mihăilescu szenátor is bejelentette, kilép a szociáldemokraták soraiból, s a parlamentben csatlakozik a függetlenekhez, akik Gabriel Oprea vezetésével nyáron új párt létrehozására készülnek. „Remélem, az elszivárgási folyamat leáll. Aki bátor, velem tart, amikor a párt új útra lép” – mondta Victor Ponta.
Eredményes ellenfelet remélnek a parlamenti pártok
„Remélem, hogy modern, európai szellemiségű párttá tudja alakítani a PSD-t, hogy ne rettegjünk a korrupciótól, ha hatalomra jutnak” – ezekkel a szavakkal gratulált Theodor Stolojan, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) alelnöke Victor Pontának. Ugyancsak a PSD modernizálásának feladatát hangsúlyozta Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után a baloldal „végre le tudja vetkőzni a kommunista beidegződéseket”.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Mediafax hírügynökségnek úgy fogalmazott: „kellemesen csalódott” a PSD-kongresszuson tapasztalt demokrácia láttán. „Így kell ennek lennie: a viták, a konkurencia, a lobbi hozzátartozik egy párt belső demokráciájához” – fogalmazott Borbély. Szerinte Ponta sikere azzal magyarázható, hogy megérett a változás a PSD-ben: ellenzéki pártként valós alternatívát kell felmutatniuk.(M. Á. Zs.)
Cs. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

50 éves a segesvári magyar nyelvű középiskolai oktatás
A segesvári magyar nyelvű középiskolai oktatás 50. évfordulójára többnapos rendezvényt szerveztek a Gaudeamus központban. Több mint 1800 magyar diák végzett a különböző segesvári középiskolákban, számítanak a jelenlétükre. Tegnap az iskola tornatermében sportrendezvények voltak, ma 16 órától a Gaudeamus Művelődési Központban A szellem jogán – szórványban címmel Petőfi Sándor vers- és prózamondó verseny lesz az 5-8. osztályosoknak. Március 4-én, csütörtökön 16 órától a Mircea Eliade Gimnázium testvériskoláinak előadásaira kerül sor. Pénteken 11 órától A szellem jogán – szórványban címmel tartanak szavalóversenyt a 9-12. osztályosok számára. Ugyancsak a Gaudeamus központban 17 órakor levetítik Dudás László filmjét, amelyben az iskola volt és jelenlegi tanárai, diákjai szólalnak meg. A vetítést beszélgetés követi. Március 6-án, szombaton 10 órától ünnepi gyűlést tart a Gaudeamus Alapítvány és a Baráti Társaság. Ezután az udvaron kopjafát avatnak. A rendezvénysorozatot a Mihai Eminescu Művelődési Házban 18 órától kezdődő gálaműsor zárja. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Fél évszázados magyar középiskolai oktatás Segesváron
Ünnepeltek a Gaudeamus Házban
A segesvári magyar nyelvű középiskolai oktatás 50. évfordulóját egyhetes rendezvénysorozattal ünnepelték, a Gaudeamus Házban. A Mircea Eliade líceumban 1960-ban sikerült első alkalommal a román tagozat mellett egy magyartagozatos osztályt is beindítani, és 20 év óta folyamatosan két magyar tannyelvű osztály végez itt.
"Segesvár ezen a héten születésnapot ünnepelt, a magyar nyelvű középiskolai oktatás fennállásának 50. évfordulójára emlékeztünk" – nyilakozta a Népújságnak Tóth Tivadar, a Mircea Eliade líceum igazgató-helyettese. Az ünnepség kedden sportrendezvényekkel: kosárlabda- és futballmeccsel kezdődött a szép számban megjelent egykori és a mostani diákok között. Szerdán szavalóversenyt szerveztek, ezúttal nem a líceum diákjai, hanem az V-VIII. osztályos diákok Petőfi Sándor vers- és prózamondó versenye zajlott. A rendezvények csütörtökön diákszínjátszó maratonnal – emlékműsor, komédia, dráma – folytatódtak, amelyen felléptek a partneriskolák is, félórás előadással: a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor gépészeti szakközépiskola, a békéscsabai Evangélikus Gimnázium, a hévízi Bibó István Gimnázium és a keszthelyi Vajda János Gimnázium diákjai. Pénteken középiskolások szavalóversenye zajlott, amelybe szintén bekapcsolódtak a partneriskolák és szovátai meghívottak, délután pedig levetítették Dudás László filmjét, amelyben az iskola volt és jelenlegi tanárai, diákjai szólalnak meg. Szombaton a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társaságának ünnepi gyűlését tartották. A társaság célja az alapítvány működtetéséhez szükséges anyagi fedezet előteremtése, tagjai főként volt diákok, de cégek is. Ezután az udvaron kopjafát avattak. A gálaműsorra este a Mihai Eminescu Teremben került sor.
Tóth Tivadarral a magyar nyelvű középiskolai oktatás múltjáról, jelenéről és jövéjéről beszélgettünk. "A mostani Mircea Eliade líceumban 1960-ban sikerült a román tagozat mellett egy magyar tagozatot is beindítani. Ebben a periódusban volt Kiss Dénes segesvári tanár rajoni főtanfelügyelő és olyan volt a konjunktúra, hogy sikerült ezt átvinni, így minisztériumi határozattal 1960 őszén indult el Segesvár történetében első alkalommal a magyar tagozat líceumi szinten. Egy osztállyal indult, viszont nagyon hamar két osztályra tornázta fel magát. Akkoriban megnőtt a segesvári magyar gyerekek létszáma és sokan jöttek be a városba, főleg a környező falvakból, szükség volt két osztályra. 1986-ban például, amikor én a líceumi tagozatba kerültem, három párhuzamos magyar osztály kezdte a IX.-et. Viszont akkor a XI. osztályba felvételizni kellett, és a három osztályból egyet hagytak érettségizni. Ezt a problémát oldottuk meg 1990-ben, amikortól ismét két felmenő osztályt tudtunk működtetni. Azóta folyamatosan két párhuzamos magyar osztály végez, pedig a gyereklétszám a 90-es évek elejéhez képest sokkal kisebb. A Gaudeamus Ház létrehozása szerencsés gondolat volt. Már 1998-tól, amikor önálló benntlakást tudott működtetni, behoztuk a vidéki gyerekeket, segítségükkel tudtuk ezeket az osztályokat fenntartani, ahol a vidéki gyerekek aránya 15-20%-os" – mondta el Tóth Tivadar. Kérdésünkre, hogy a idén ősztől hogyan alakul a helyzet, közölte, sokkal simábban megoldódott a magyar osztályok indítása, mint 2009-ben "Tavaly úgy jött le a papír a tanfelügyelőségről, hogy az egyik osztályunk nem létezik. A humán, intenzív német filológiai osztályt egyszerűen levágta a tanfelügyelőség. Akkor voltak a nagy megmozdulások, intézkedések a pedagógusszövetség, az RMDSZ részéről, és ennek eredményeképpen sikerült visszakapni. Ha szüntetnek meg osztályokat Segesváron, ne azt, amire van igény és főleg ne ott, ahol nincs alternatívája a magyar gyereknek. Segesváron nincs magyar szakoktatás, ha a gyerek nem jut be a líceum magyar tagozatára, rákényszerül, hogy román osztályokban folytassa tanulmányait vagy elmenjen más városba. Idén felküldtük a kéréseket két osztályra és ezt simán jóvá is hagyták. Itt nagy befolyása volt annak, hogy az RMDSZ kormányon van és a főtanfelügyelő-helyettes, Illés Ildikó mindent megtett azért, hogy ez így alakuljon. Sőt, idén a humán osztályunkat is meg tudtuk osztani, ami azt jelenti hogy fele intenzív német és fele intenzív angol. Ez azért jó, mert vannak vidéki iskolák, ahol németet nem tanultak és ezek a gyerekek nem mertek hozzánk jönni. Most erre lehetőség adódik. Az elemi iskolákban három magyar osztály működik, még folynak a tárgyalások arról, hogy a következő tanévben két vagy három osztály induljon". Ami a oktatás színvonalát illeti, Tóh Tivadar úgy véli, annak ellenére, hogy szórványvidék, számtalan helyről, különböző anyagi helyzetű családokból érkeznek gyermekek, eddig a színvonalat sikerült megtartani, a végzőseik több mint 80 %-a főiskolákon folytatja tanulmányait. A líceum minden magyar oktatója szakképzett, akik az óraszámok miatt az általános iskolában és líceumban is tanítanak". És a jövő? "Optimista vagyok, úgy látom, hogy azok az elvek és az a szellemiség, amely létezett Segesváron a középiskolában, az alapok, amelyen az egész oktatási rendszer működött, megmaradtak. Felmérést végeztünk a következő 10 évre a gyereklétszám alakulását illetően, erről is tanácskoztunk a hétvégén. Úgy értékeljük, hogy tavaly és idén voltunk mélyponton, ha ezt a periódust sikerült átvészelni, reméljük, a következő években sem lesz probléma" – tette hozzá az igazgató-helyettes.
Antalfi Imola. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Meghamisított közelmúlt
Elgondolkoztató, hogy húsz évvel a halálos áldozatokat követelő véres marosvásárhelyi események után milyen mértékű diverzió folyik ma is. Központi és helyi lapok elevenítik fel a korabeli eseményeket a többség szemszögéből, anélkül, hogy néhány jó szándékú próbálkozástól eltekintve szembenéznének a valósággal.
A román és a magyar helyi sajtó szerepének összemosása csak egyik oldala a maszatolásnak. Ennél zavaróbb, hogy a nagy manipuláció előkészítését is a magyarok nyakába varrják, így például a Bolyai iskola önállóságáért és a magyar tagozatától megfosztott marosvásárhelyi orvosi egyetem egykori státusának visszaszerzéséért békésen tüntető diákok akcióját, a gyertyás-könyves felvonulást, március 15-e megünneplését, a Tudor negyedbeli patika üvegére festett magyar feliratot, amelyek ma egy demokratikusan működő államban természetes dolgoknak számítanak. Akkoriban irrendenta, soviniszta szörnyűségeknek tekintette a többségi nemzetet féltő tűzhelyszövetség, amelynek nagygyűléseiről, ahol a magyarságot sértő jelszavak, feliratok sem hiányoztak, hallgat a fáma.
És szándékosan megfeledkeznek vagy elbanalizálják a gondosan megszervezett március 19-i akciót, amikor a magyarok megfélemlítésére Vásárhelyre szállított és félrevezetett vidéki románok a középkor parasztlázadásainak hangulatában randalíroztak. Miközben Bolyait akarták megölni, merő véletlenségből az RMDSZ székháza előtt kötöttek ki, amelyet vad dühvel ostromoltak, a bennrekedt személyek, köztük Sütő András életére törve. A pártatlanság álruhájában tetszelgő központi sajtó továbbra is a március 20-án történteket részletezi, a magyarokra uszítottak között szerencsétlenül járt Mihai Cofarra fókuszolva. A magyar tüntetőkbe szándékosan vezényelt teherautó halálos áldozatáról, a bejövetel során halálra gázolt vidéki magyarokról mintha nem is hallottak volna. Ahogy azt sem tudjuk meg az eseményeket kommentáló főügyésztől, hogy a nagy buzgalomban, amelynek során naponta százával hallgatták ki az ipari egységek dolgozóit Cofar bántalmazóinak azonosítása érdekében, miért feledkeztek meg a magyar áldozatok gyilkosainak azonosításáról, s a szervezők megnevezéséről és törvény elé állításáról. A márciusi események nyomán 40 magyar és cigány embert ítéltek el hosszú börtönévekre, és mindössze két román kapott csendháborításért felfüggesztett büntetést.
A húsz évvel ezelőtt történteknél a ma is folyó manipuláció hagy még keserűbb szájízt azokban, akik percről percre végigélték, végigkövették és végigszenvedték az eseményeket. És feltevődik a kérdés: ha ilyen mértékben meg lehet hamisítani a közelmúlt történéseit, reménykedhetünk-e abban, hogy valaha sor kerülhet a távolabbi múlttal kapcsolatos "pontatlanságok", sztereotípiák tisztázására...
Bodolai Gyöngyi. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Bizalmatlansági indítvány Cseke Attila ellen
Egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Cseke Attila által vezetett egészségügyi tárca ellen. Az ellenzéki párt azzal indokolja a bizalmatlansági indítványt, hogy a szaktárcának rossz a költségvetése, ezért Az egészségügyben semmi sem egészséges című beadványban többek között azt kéri, hogy a nemzeti össztermék minimum hat százalékát szánják az egészségügynek.
„Az utóbbi húsz évben nem volt még ilyen nehéz helyzetben a román egészségügy, ugyanis a PD-L kormány másfél éve »bebizonyította«, hogy számára puszta választási jelszó az egészségügy” – áll a bizalmatlansági beadványban. Az Eugen Nicolăescu volt liberális tárcavezető által ismertetett dokumentum felrója a kormánynak, hogy nem vette számításba azt, hogy az idei költségvetésből kell kifizetni egyes tavalyi tartozásokat is, így az idénre szánt pénz már júliusban elfogy.
Megemlítik: mivel a gyógyszertárak csak márciusban kapják meg a tavaly kiadott gyógyszerek árát, már több gyógyszertár is csődbe ment. Elítélik emellett azt is, hogy a Cantacuzino Járványtani Intézet működési engedély nélkül maradt, mivel nem volt pénze fejlesztésekre, illetve kifogásolják azt is, hogy a miniszter meg szeretné adóztatni a gyorséttermeket.
Egy nappal korábban a PSD nyújtott be egyszerű indítványt Mihai Şeitan ellen, azt róva fel a munkaügyi miniszternek, hogy ő a felelős a munkanélküliségi ráta megugrásáért, a bértörvény abszurd alkalmazásáért, és azért, amiért a nyugdíjtörvény felelőtlen módon lett a parlamentnek továbbítva. A PSD-sek szerint a tárcavezető „egyre gyakrabban teszteli le a lakosság reakcióját” egy-egy olyan intézkedéssel kapcsolatban, amelyet a kormányülésen zárt ajtók mögött tárgyalnak meg. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Defenzívvé vált a magyarság
Interjú Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéddel, a fekete március egyik főszereplőjével.
Tőkés László egykori ügyvédjeként 1990 januárjában bejárása volt az államfőhöz, a miniszterelnökhöz. Hogyan dolgozta fel, hogy alig két hónap alatt közellenséggé vált?
– Amit román részről kaptam, az rosszul esett, de nem lepett meg. Bukarestben végeztem a jogi egyetemet, egyedüli magyar voltam az évfolyamon, az évfolyamtársaim előttem leplezetlenül beszéltek a magyarokról, megtapasztaltam hát a gondolkodásukat. Engem inkább azoknak a magyaroknak az árulása viselt meg, akikkel együtt indultam, akiket tanítottam arra, hogyan kellene politizálni. Amikor Magyarországra menekültem, azt hittem, a választások után a mentelmi jogom birtokában hazajöhetek. Úgy alakult azonban, hogy Smaranda Enachét is, engem is töröltek a választási listáról. Az RMDSZ nem fellebbezett az ítélet ellen, így Markó Béla került helyettem a szenátusba.
– Bánja, hogy akkor szerepet vállalt?
– Nem. Feltétlen meg kellett próbálnunk jó irányba vinni Románia szekerét. Ha újra kezdeném, akkor is elvállalnám, pedig akkor nagyon vacilláltam. Tudtam a történelemből, hogy a forradalom felfalja saját gyermekeit. Azt sajnálom, hogy nem kerültem be a legelején a román törvényhozásba. Meggyőződésem, hogy a felkészültségemmel, a magyar műveltségemmel, a bukaresti kapcsolataimmal, a bukarestiek ismeretével jó irányba tudtam volna befolyásolni az RMDSZ politizálását. Talán azért engedtek csak öt és fél évvel később haza, mert akkorra már kialakult az az RMDSZ-garnitúra, amelyet a hatalom kézben tudott tartani.
– Úgy tartja, a marosvásárhelyi román–magyar összecsapásokat gondosan megrendezték. De ki lehetett a rendező?
– Ion Iliescu államfő, Petre Roman miniszterelnök, Victor Athanasie Stănculescu hadügyminiszter, Mihai Chiţac belügyminiszter, és a régi rendszer haszonélvezői. Stănculescut és Chiţacot azóta a forradalmárok elleni temesvári sortüzek miatt el is ítélték. Számukra életbevágóan fontos volt, hogy a közvélemény ne azt firtassa, ki lövetett Temesváron vagy Bukarestben, hanem foglalkozzon a magyarveszéllyel. De az is ösztönözhette őket, hogy akkor járt le a Szekuritáté állományának a három hónapos fizetett szabadsága. Okot kellett szolgáltatni a Román Hírszerző Szolgálat létrehozásához.
– Miért éppen Marosvásárhelyt választották az összecsapás helyszínéül?
– Két olyan város volt Romániában, ahol nagyjából fele-fele arányban éltek magyarok és románok: Szatmárnémeti és Marosvásárhely. Március 15-én Szatmárnémetiben próbáltak magyar-román összecsapást szítani azzal, hogy lemondatták a két legmagasabb rangú magyar tisztségviselőt, Pécsi Ferencet és Formanek Ferencet. A szatmárnémeti magyarság viszont nem vonult az utcára a védelmükben, így hát az avasi román parasztokat sem szállították már be a városba, és az összecsapás elmaradt.
– De miért nem Kolozsváron szítottak, ahol húsz százalék körüli a magyarok aránya?
– Különbség van a verés és a verekedés között. Ha csak verik a magyarokat, az egyértelmű pogrom, és nemzetközi tiltásokba ütközik. Ha viszont verekedés van, az értelmezhető, magyarázható.
– Marosvásárhely mintha ma is egy kicsit másképpen viselkedne, mint a többi erdélyi város. Talán az is jellemző, hogy épp itt akarnak szobrot állítani Ştefan Guşă tábornoknak, Ceauşescu vezérkari főnökének.
– A Ceauşescu idején történt tömeges betelepítések hatása érződik ma is az erdélyi városokban. A betelepített regátiakat egyfajta kolonizációs tudattal látták el. Ők úgy érezték, azért költöznek ide, hogy ez a föld örökre román és ortodox legyen. A betelepítés olyan káderek idehozatalát is jelentette, akik más városokban nem tudtak sikerrel haladni a szamárlétrán. A Vatra Românească Egyesület holdudvarát is azok alkották, akik féltek, hogy egy szabad versenyhelyzetben nem tudják már megőrizni előjogaikat. Féltették a pozíciót, amelyet nem érdem szerint, hanem a származásuk szerint szereztek. Ez a garnitúra továbbra is úgy tartja, ha valamit elleneznek a magyarok, az csak jó lehet. Pedig hát Ştefan Guşă a hadsereget arra használta, hogy a románokba lövetett Temesváron. Az áldozatok 90 százaléka román volt. Marosvásárhelyen megszűnt a román–magyar barátkozás. Békés egymás mellett élés zajlik, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Teljesen párhuzamos világokban élünk, protokollkapcsolatokat tartunk fenn egymással. A mélyebb, tisztázó beszélgetések műfaja itt nem létezik.
– Mintha Ceauşescu álma teljesült volna be a városban. Többségbe került a románság, román a város polgármestere. És mindez 1989 után alakult így.
– A román polgármester egy Iliescu–Markó-paktum következménye. Az RMDSZ sokkal fontosabbnak tartotta, hogy a megyei tanács elnöki tisztségét szerezze meg. Marosvásárhelyen ugyanis erős volt Markóék belső ellenzéke. A 2000-es helyhatósági választások első fordulójában 168 szavazat hiányzott ahhoz, hogy Fodor Imre megszerezze a polgármesteri széket, a rá leadott szavazatoknak pedig közel 10 százalékát érvénytelenítették, a legtöbbet öt körzetben, ahol óvni kellett volna. Engem azonban a választás előtt félreállítottak a megyei RMDSZ-elnöki székből, és a szavazókörzetek szintjén nem óvták meg a szavazatszámlálást. Csak városi szinten óvtak, azt meg elutasították. Ha a szavazókörzetek szintjén kérték volna a szavazatok újraszámlálását, azt nem lehetett volna elutasítani. Így ment el a polgármesteri tisztség.
– De azóta volt másik választás is.
– Közben Dorin Florea megerősödött, és sikerült megőriznie tisztségét. Sajnos a demográfiai törvényszerűségek is a románokat segítik: jelentősen különbözik a marosvásárhelyi magyar és román közösség korfája. Míg a magyar közösség elöregedőben, a betelepített románok általában fiatalok voltak, akik azóta gyerekeket szültek. Az én gyermekkoromban az itt élő románok jól beszéltek magyarul, ha egy boltba bementél, magyarul szólt hozzád az eladó, mára már csak a poftiţi hallatszik. Kezdi elveszíteni magyar jellegét a város. De egy sor olyan magyar orvosról, magyar ügyvédről is tudok, aki nem írja már ki magyarul is az órarendet az ajtajára.
– Van ebben szerepe a fekete márciusnak?
– A fekete márciust követő retorziónak van szerepe. Annak, hogy az igazságszolgáltatás az áldozatból csinált agresszort. Defenzívvé vált a marosvásárhelyi magyarság. A közhangulatot ma az jellemzi: ne szólj szám, nem fáj fejem.
– De nem járult ehhez ön is hozzá? Hiszen a márciusi forró napokban ön is folyamatosan arra kérte a magyarokat, hogy maradjanak otthon, legyenek türelmesek.
– Volt 1990 februárjában egy békés, gyertyás-könyves tüntetés Marosvásárhelyen, amelyet Sütő Andrással ketten szerveztünk. Százezer magyar vonult fel gyertyával és könyvvel a kezében a magyar oktatásért. Akkor a magyarság óriási erőt mutatott. Amikor azonban láttuk, hogy egy véres konfliktust akarnak kirobbantani, úgy gondoltuk, nem játszhatjuk el azt a szerepet, amelyet a diktatúra hívei ránk osztottak. Elleneztük hát az összecsapást.
– Elsősorban a román elemzők hangoztatják, hogy 1990 márciusában könnyen koszovóira fordulhatott volna Románia története.
– A fekete március után 100 ezer magyar hagyta el Erdélyt. Ha az eredeti forgatókönyv érvényesül, valószínű, ennél jóval nagyobb lett volna a kivándorlók száma. Ahogy Koszovót szerbtelenítették, úgy ürült volna ki Erdély is.
– Koszovó szerb vonatkozásait említi, de hát ott az albánok lázadtak fel azért, mert nem kapták meg az őket megillető jogokat. Nem vezethetett volna itt is egy afféle koszovói forgatókönyv a Székelyföld autonómiájához?
– Attól tartok, ha itt a koszovóihoz hasonló konfliktus alakul ki, mi abban nem albánok lettünk volna, hanem elüldözött szerbek.
Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

„Több pártrendszer nem lesz, a szocializmus folytatása a cél…” – Miről tárgyalt a szovjet nagykövet Ilescuékkal?
Romániában – tudjuk meg a legnagyobb példányszámú román napilapból, az Adevărulból – nemrég került elő egy igen fontos történelmi dokumentum: annak a beszélgetésnek a szó szerinti jegyzőkönyve, melyet Ion Iliescu és Petre Roman, az 1989-es romániai események két kulcsszereplője folytatott Jevgenyij Tjazselnyikov Bukarestbe akkreditált akkori szovjet nagykövettel 1989. december 27-én. A beszélgetés – melynek teljes szövege most először jelenik meg – egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Szovjetunió tankok küldését tervezte a rend helyreállítására, Iliescuék pedig igyekeztek biztosítani Moszkvát, hogy megmaradnak a „szocializmus építésének” kipróbált útján, a többpártrendszert pedig vagy csak korlátozott mértékben nem hajlandók engedélyezni.
A szovjet nagykövet mindenekelőtt Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár üdvözletét tolmácsolta, majd kifejtette: ismerik jól Iliescu múltját, így teljes bizalommal vannak iránta a tekintetben, hogy megtartja az országot az eddigi irányvonalon. Ezt követően Tjazselnyikov utalt arra, hogy a Szovjetunió tisztában van a szükségletekkel, ezért felajánlja, katonai-fegyveres és humanitárius segítségét, sőt kész gazdaságilag is hasznossá tenni magát Románia számára.
Ugyanakkor a két román politikus kijelenti: bár köszönettel fogadják a segítséget – más országok is igen aktívnak mutatkoznak ebben –, de egyszerűen képtelenek annak logisztikáját biztosítani. Petre Román részletezi: Nicolae Ceauşescu uralmát nem egy szervezett forradalom, hanem valamiféle kaotikus indulat döntötte meg, sőt magukat is – mármint Iliescut és Romant – az események hullámai sodorták magukkal, így kerültek az úgynevezett Nemzeti Megmentési Front (FSN) élére. Egyelőre tehát még ki kell építsék az infrastruktúrát ahhoz, hogy hatékonyan hasznosíthassák, sőt egyáltalán fogadhassák a szovjet szállítmányokat.
Iliescu megjegyzi: annak ellenére, hogy a Román Kommunista Pártot Ceauşescu kompromittálta, a „forradalom” időszakában nem mutatkoztak antikommunista tendenciák, bár alkalom adódhatott volna erre, hisz teljes volt a szervezetlenség. Jelenleg – jegyzi meg Iliescu – azokkal a fiatalokkal igyekeznek valamilyen rendteremtő és politikailag felépíthető hálózatot kialakítani, akik az utcán harcoltak.
Azt szeretnék – hangsúlyozza Iliescu –, ha háttérbe tudnák szorítani a jobboldal mindennemű szerveződését, és szó sem lehet olyan pártok engedélyezéséről, amelyek az addigi – vagyis kommunista – keretek közzé nem beilleszthetők. Románia majdani elnöke biztosította a nagykövetet – és rajta keresztül Moszkvát –, hogy igyekeznek helyreállítani a két ország stratégiai szövetségét, ami prioritás számukra.
A dokumentum legérdekesebb része – írja az Adevărul – az, melyben a beszélgetés során Iliescu beismeri: december 22-én, a Ceauşescu házaspár elmenekülésének napján, ő és az események másik, moszkovita irányítója, Silviu Brucan a szovjet vezetéshez fordult, hogy az küldjön csapatokat Romániába a rend és az állambiztonság garantálására. Az orosz tankok a moldvai (besszarábiai) határnál már megkezdték az átkelést, amikor a román határőrök fellépésére mégis meghátráltak. Forrás: erdély.ma

Iliescu: Többpártrendszer nem lesz, a szocializmus folytatása a cél
Egy igen fontos történelmi dokumentum került elő a napokban, írja a bukaresti Adevărul: annak a beszélgetésnek a szó szerinti jegyzőkönyve, melyet Ion Iliescu és Petre Roman, az 1989-es események két kulcsszereplője folytatott Jevgenyij Tjazselnyikov Bukarestbe akkreditált akkori szovjet nagykövettel 1989. december 27-én. A beszélgetés – melynek teljes szövege most először jelenik meg – egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Szovjetunió tankok küldését tervezte a rend helyreállítására, Iliescuék pedig igyekeztek biztosítani Moszkvát, hogy megmaradnak a „szocializmus építésének” kipróbált útján, a többpártrendszert pedig vagy egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben hajlandók engedélyezni.
A szovjet nagykövet mindenekelőtt Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár üdvözletét tolmácsolta, majd kifejtette: ismerik jól Iliescu múltját, így teljes bizalommal vannak iránta a tekintetben, hogy megtartja az országot az eddigi irányvonalon. Ezt követően Tjazselnyikov utalt arra, hogy a Szovjetunió tisztában van a szükségletekkel, ezért felajánlja, katonai-fegyveres és humanitárius segítségét, sőt kész gazdaságilag is hasznossá tenni magát Románia számára.
Ugyanakkor a két román politikus kijelenti: bár köszönettel fogadják a segítséget – más országok is igen aktívnak mutatkoznak ebben –, de egyszerűen képtelenek annak logisztikáját biztosítani. Petre Román részletezi: Nicolae Ceauşescu uralmát nem egy szervezett forradalom, hanem valamiféle kaotikus indulat döntötte meg, sőt magukat is – mármint Iliescut és Romant – az események hullámai sodorták magukkal, így kerültek az úgynevezett Nemzeti Megmentési Front (FSN) élére. Egyelőre tehát még ki kell építsék az infrastruktúrát ahhoz, hogy hatékonyan hasznosíthassák, sőt egyáltalán fogadhassák a szovjet szállítmányokat.
Iliescu megjegyzi: annak ellenére, hogy a Román Kommunista Pártot Ceauşescu kompromittálta, a „forradalom” időszakában nem mutatkoztak antikommunista tendenciák, bár alkalom adódhatott volna erre, hisz teljes volt a szervezetlenség. Jelenleg – jegyzi meg Iliescu – azokkal a fiatalokkal igyekeznek valamilyen rendteremtő és politikailag felépíthető hálózatot kialakítani, akik az utcán harcoltak.
Azt szeretnék – hangsúlyozza Iliescu –, ha háttérbe tudnák szorítani a jobboldal mindennemű szerveződését, és szó sem lehet olyan pártok engedélyezéséről, amelyek az addigi – vagyis kommunista – keretek közzé nem beilleszthetők. Románia majdani elnöke biztosította a nagykövetet – és rajta keresztül Moszkvát –, hogy igyekeznek helyreállítani a két ország stratégiai szövetségét, ami prioritás számukra.
A dokumentum legérdekesebb része – írja az Adevărul – az, melyben a beszélgetés során Iliescu beismeri: december 22-én, a Ceauşescu házaspár elmenekülésének napján, ő és az események másik, moszkovita irányítója, Silviu Brucan a szovjet vezetéshez fordult, hogy az küldjön csapatokat Romániába a rend és az állambiztonság garantálására. Az orosz tankok a moldvai (besszarábiai) határnál már megkezdték az átkelést, amikor a román határőrök fellépésére mégis meghátráltak. Forrás: Erdély.ma

Folytatódik a határvita Hargita és Neamţ megye között
Miközben a Hargita Megyei Törvényszéken tárgyalták a Hargita és Neamţ megye között zajló határvitát, Gyilkostón a Nagyhagymás–Békás-szoros Nemzeti Parkőrség szervezett természetvédelmi meghallgatást a gyergyószentmiklósi önkormányzat által építendő sípályakomplexum, illetve a Neamţ megyei Békás falu (Bicaz Chei) azon igényéről, hogy a Mária-forrás vizét be szeretnék fogni közhasznú célokra. A két megye közötti pert június 8-ra halasztották, a természetvédelmi meghallgatáson még nem született végső döntés.
Nem ismernek határt. Évek óta vitatják a két megye közti határ helyét. Mint ismeretes, a Hargita és Neamţ megye közötti határvita évek óta húzódó probléma, melyre máig nem sikerült megnyugtató megoldást találni. A vita tárgyát az a több tízhektáros terület képezi, amelyet mindkét megye magáénak akar tudni.
A két megye önkormányzati vezetői többször is tárgyalóasztalhoz ültek, 2005-ben közös bizottságot is létrehoztak, amely a határvitaügyben kellett volna döntsön. Legutóbb tavaly augusztusban zajlott egy tárgyalás Gyilkostó üdülőtelepen, ahol a felek abban állapodtak meg, hogy a 2005-ben létrehozott közös bizottság döntse el, hol van a tényleges határ a két megye között. Míg Hargita megye és Gyergyószentmiklós elöljárói ragaszkodnak az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt határokhoz, addig Neamţ megye önkormányzatának képviselői és Békás település elöljárói az 1987-ben kiigazított, és 1998-ban gyergyószentmiklósi elöljárók által aláírással is elismert határokat tekintik érvényesnek.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg a Hargita megyei szakemberek a Lapos-pataknak a műúttal való találkozását tekintik határvonalnak, addig a Neamţ megyeiek a Kupás- és a Békás-patak találkozását ismerik el határnak. Hargita megye tanácsa azt követően perelte be Neamţ megye önkormányzatát és prefektúráját, miután többször is felszólította a szomszédos megye elöljáróit, hogy a múlt év augusztusi tárgyalások értelmében nevezze ki a szakembereit a közös szakbizottságba. Hargita megye elöljárói sérelmezik, hogy Mihai Archip Neamţ megyei prefektus megtagadta a szakemberek delegálását a közös szakbizottságba.
Archip szükségtelennek tartja a szakbizottságot, ugyanis szerinte kataszteri dokumentumok és az 1998-ban a gyergyószentmiklósi önkormányzat által aláírt dokumentum bizonyítja, hogy a kérdéses terület az övék. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke szerint azonban az 1998-ban kiállított dokumentum nem érvényes, mert nem törvény szerint állították ki, a kérdéses dokumentum semmissé nyilvánításáért egyébként a gyergyószentmiklósi önkormányzat és a kataszteri hivatal is pert kezdeményezett.
Neamţ megye azonban más módszerekkel is erősíteni próbálja helyzetét a Békás-szorosban, ugyanis Békás község tegnapi természetvédelmi meghallgatásra előterjesztett projektje értelmében éppen a vitás területen lévő Mária-forrás vizét akarják ivóvízként hasznosítani. A Gheorghe Oniga polgármester által bemutatott tervek szerint első fázisban Békás községet szeretnék ellátni ivóvízzel, majd a későbbiek során juttatnának Damok és Magyarbékás községeknek is a Mária-forrás vizéből.
Elmondta: a Natura 2000 természetvédelmi övezetben lévő területen nem okoznának semmilyen környezetromboló tevékenységet a forrás környékén. Cosmin Butnar, a Nagyhagymás– Békás-szoros Nemzeti Parkőrség vezetője kifejtette, a természetvédelmi engedélyt csak úgy adhatják meg, ha módosítják a terület rendeltetését, vagyis megszüntetik szigorúan védett területnek tekinteni. Hasonlóan vélekedett a gyergyószentmiklósi önkormányzat által benyújtott sípályakomplexum terveiről is, amelyet Mezei János polgármester mutatott be a jelenlévőknek. Döntés még nem született egyik tervet illetően sem.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Román-moldáv közeledés
„A moldovai polgárok legnagyobb örömére kedvezőbb körülmények között zajlik a román állampolgárság biztosítása annak nyomán, hogy megnyílt Románia és Moldova között a Rădăuţi–Lipcani híd, valamint annak köszönhetően, hogy az Országos Állampolgársági Hatóság területi kirendeltségeket nyit Jászvásáron, Temesváron, Galacon, Suceaván és Kolozsváron” – jelentette ki tegnap Bukarestben Mihai Ghimpu ideiglenes moldáv köztársasági elnök a román kollégájával, Traian Băsescuval folytatott tárgyalásokat követően.
Ghimpu szerint a két országnak meleg, baráti és jószomszédi viszonyt kell ápolnia, hiszen mindkettő területén „románok és más nemzetiségek” élnek.
Traian Băsescu szintén állást foglalt a kétoldalú kapcsolatok további mélyítése mellett, a legfontosabb célként Moldova európai uniós integrációját nevezve meg. A két államfő több megállapodást is aláírt a bukaresti találkozón. Így ellátták kézjegyükkel azt a dokumentumot is, amelynek értelmében 2150-ről 5000 főre emelik azon felső- és az alapfokú oktatásban részesülő moldovai diákok számát, akiknek Bukarest ösztöndíjat biztosít. Megállapodás született arról is, hogy a két ország a moldáv EU-integráció érdekében tovább mélyíti a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködést. A két ország közötti stratégiai partnerség a két miniszterelnök által kidolgozandó menetrend alapján valósul majd meg.
Traian Băsescu közölte, a Bukarest által Moldovának nyújtott 100 millió eurós, vissza nem térítendő támogatást infrastrukturális és oktatási beruházásokra fordítják majd. Egyúttal a közös energetikai és infrastrukturális projektek kidolgozásáért és megvalósulásáért felelős kormányközi bizottság mielőbbi létrejöttét is fontosnak nevezte. A projektek közül megemlítette a Jászvásár–Chişinău vasútvonal megépítését és a földgázvezeték-, valamint a villamosenergia-hálózat összekapcsolását. Egyúttal közölte, megfontolás tárgyává teszik, hogy csökkentsék azt a jelenleg ötszáz eurós összeget, amelyet a román vízumért folyamodó moldáv állampolgároknak fel kell mutatniuk.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

„A legőszintébb ügyvéd
Băsescu Moldova EU-csatlakozásának támogatását ígérte Ghimpunak
Románia és Moldova nyilatkozatot írt alá tegnap Bukarestben, amelyben szorgalmazzák a két ország stratégiai és partneri kapcsolatát Moldova európai uniós csatlakozása érdekében. A közös nyilatkozatot Traian Băsescu román és Mihai Ghimpu ideiglenes moldovai államfő írta alá.
A román elnöki hivatalban lezajlott eseményt követően Băsescu bejelentette, hogy a nyilatkozatban a két ország közötti kiváltságos kapcsolatokról van szó, és az EU-csatlakozás terén az együttműködés elmélyítését írja elő. Cselekvési terv rendelkezik majd a stratégiai partnerség gyakorlatba való átültetéséről, amelyet a két ország miniszterelnökei írnak alá.
Ghimpu a Bukarestben aláírt román–moldovai megállapodások közül ezt a nyilatkozatot nevezte a legfontosabbnak. Közölte, hogy Moldova más EU-tagállamokkal is hasonló dokumentumok aláírását tervezi, amelyek célja: Moldova EU-csatlakozási törekvéseinek a támogatása.
A moldovai politikus a román parlament alsó- és felsőházának elnökeivel is aláírt egy megállapodást, amelynek értelmében létrehozzák a két ország közös integrációs parlamenti bizottságát. Ennek a testületnek is az a fő feladata, hogy elősegítse Moldova EU-csatlakozását. A közös parlamenti bizottságban a két törvényhozás legfontosabb szakbizottságainak az elnökei kapnak helyet.
Roberta Anastase, a román képviselőház elnöke megerősítette, hogy Románia Moldova „leghűségesebb és legőszintébb ügyvédje” az integrációs folyamatban. A két ország vezetői pénzügyi támogatásról szóló megállapodást is aláírtak, amelynek értelmében Románia 100 millió euróval segíti keleti szomszédját. A felek abban is megállapodtak, hogy megkétszerezik a moldovai fiataloknak fenntartott romániai ösztöndíjak számát.
Ghimpu – aki a román parlamentben is beszédet mondott, és történelmi pillanatnak nevezte az eseményt – azt is kérte Traian Băsescutól, hogy Bukarest vezessen be öt évig érvényes vízumot a moldovai állampolgárok számára, tekintettel arra, hogy Románia hamarosan a Schengen-övezet részévé válik. A román államfő arról biztosította moldovai kollégáját, hogy megvizsgálják a lehetőséget.
A moldovai elnök elítélte a volt chişinăui rezsim románellenes akcióit, hozzátéve, hogy a „kommunisták ideje lejárt, uralkodásuk fekete folt marad Moldova történelmében”. Ghimpu külön megtiszteltetésnek tartotta, hogy húsz év szünet után elsőként szólhat a honatyákhoz a román parlament két házának együttes plenáris ülésén.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Az EMI azt akarja, mondjon le Biró Rozália – Az utcanevek városházi fordítása a váradi magyarság szembeköpése
A magyar utcanevekről tartott tegnap sajtótájékoztatót az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete. Lovassy Cseh Tamás elnök, Nagy József Barna tiszteletbeli elnök, Csomortányi István elnökségi tag és Bartha Béla alelnök az utcanévjegyzéket gyalázatosnak tartja, Biró Rozália váradi alpolgármestert, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) SZKT-elnökét pedig hazugnak.
Biró Rozália két héttel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy Nagyvárad román nyelvű utcanevei hivatalos fordításban felkerülnek a honlapjára, a www.birorozalia.ro-ra. „Ez megtörtént” – mondta Csomortányi. Ezután felolvasta az alpolgármesternek az említett oldalon olvasható üzenetét: „Tekintettel a nagyváradi, illetve a Bihar megyei RMDSZ kezdeményezésére, melynek értelmében a magántulajdonban lévő ingatlanokra (épület, kerítés) a tulajdonos felteheti a házszámot, illetve az utcanevet tartalmazó táblát, az alábbi kéréssel fordulunk Önökhöz: a tulajdonukban lévő ingatlanokra kezdeményezzék a kétnyelvű utcanévtábla, illetve az utcanevet mindkét nyelven tartalmazó házszám kitételét. Hangsúlyozzuk, hogy a tábláknak jogszabályunkban megállapított mérete, színe és betű karaktere kell legyen. Tekintettel arra, hogy az Ideart cég felajánlotta partnerségét e tevékenységben, és önköltségi áron bocsátja a táblákat az igénylő rendelkezésére (házszám 10,11 lej, utcanévtábla 26,94 lej), kérjük, hogy a Bihar megyei RMDSZ titkárságán (tel.: 0259/432-884, irodavezető Kovács Magdolna) jelezzék a táblák iránti igényüket, amelyek az épület falára vagy az ingatlan kerítésére kerülhetnek felfüggesztésre. Több megrendelés esetén a cég árengedményben részesíti a megrendelőt. Sajnos jogi szempontból nem elfogadható, ha bármilyen más, régebben használt utcanevet tüntetnek fel ezeken a kétnyelvű táblákon.”
Csomortányi elmondta, az elmúlt egy évben két fajta táblát helyeztek ki a város közterületein; az igaz, hogy a színek azonosak, de különböző betűtípust használtak. „Vagy nem igaz, hogy megállapított mérete, színe és betűtípusa kell legyen a tábláknak, vagy a váradi önkormányzat megint nem tartja be a saját rendeleteit” – vélekedett. „Az anyanyelvhasználatot szabályozó 2001-ből származó, 215-ös számú, a helyi közigazgatásról szóló törvényben egy szó sincs arról, hogy mi számít kisebbségi feliratnak, azaz arról, hogy tükörfordítást kellene alkalmazni. Ha a törvényben ez lenne, akkor Valea lui Mihait is Mihályvölgyének kellene nevezni, nem pedig Érmihályfalvának.” (Ez egyébként az RMDSZ-sajtóban már meg is történ néhányszor – szerk. megj.) Csomortányi kijelentette, ezek az utcanév-fordítások nem egyebek, mint a váradi magyarság szembeköpése. Bartha hozzáfűzte, a fordítónak ki kellene járnia újra a nyolc osztályt, de magyarnak is kellene lennie és feltétlenül váradinak.
Csomortányi tudatta, az önkormányzat honlapján, a www.orade.ro-n a magyar zászló színeire kattintva megtalálható az utcanevek listája. Összesen 750 elnevezés van, ebből 350 személynév, amiből 300 román. A többi négyszázzal van a gond. Vannak olyanok, amelyeket le sem fordítottak, pedig le lehetett volna: Inului, Pasului, Rozelor. A Făgăraşului, Târnavelor, Mediaşului, Seleuşului, Peţei utca sincs magyarul, holott ezek a földrajzi elnevezések eredetileg is mind magyarok voltak, amíg románra nem ferdítették őket. Hozzátette, a „magyar” lista hemzseg a hibáktól, például a Războieni utcát Háborúzók utcára fordították. A Sălajului utcát Szalázsnak, a Bârseit Berzának, a Lisaboneit Lisszabona utcának, a Golfuluit Öböl helyett Golf utcának. „Nyilván sokan golfoznak arrafelé” – ironizált az elnökségi tag. Ami régen Bölcsőde utca volt, az románul Leagănului lett, a fordító pedig Hinta utcára keresztelte. Van olyan magyar utcanév, aminek két román elnevezés is megfelel: a Moviliţei és a Măgurei is Halom utca, az Ogorului és a Câmpului is Mező utca, a Vântului és a Crivăţului is Szél utca. A Vágó Iosif maradt ugyanaz, a Fekete Iosif is, a Gheorghe Doja is. „Biztos románok voltak mindhárman” – jegyezte meg Bartha. A Primăriei, amit korábban Városházára kereszteltek, az új listán az idétlen Polgármesteri Hivatal utcája néven jelenik meg. Aztán újabb baromságok következtek a Biró Rozália-féle listáról: a Lacul Roşu nem Gyilkos-tó, hanem Piros tó utca, a Valea Nucului „Nuc völgy” utca, a Viilor Élők utcája, a Sanatoriului az Szenátus utca, az egykori Lovas utca (ma Călăraşilor) Lovaglók utcája; a Banatuluiból Bánat utca lett, végül pedig a legőrületesebb: az egykor Mányoki Ádám, a barokk kimagasló magyar portréfestője nevét viselő, de a kommunisták által Gala Galaction román íróról elnevezett Galacticon Gálára (!) „fordították”. Nagy József elmondta, ezért a gyalázatos munkáért az a felelős, aki kitette a honlapjára. „Amikor azt állítja Biró Rozália, hogy ez hivatalos fordítás, s hogy csak ezeket lehet használni, magyar közösségi vezetőhöz méltatlanul hazudik. Amennyiben ez nem így van, hozza nyilvánosságra, ki volt az az állítólagos hivatalos fordító, aki ezt a kezéből kiadta, ki a felelős azért, hogy lektorálás nélkül kitették a város hivatalos honlapjára és milyen következményei lesznek ennek, és nem mellesleg azt is elárulhatnák, hogy mennyibe kerül ez nekünk” – hangsúlyozta Csomortányi. „Ha ezt Biró Rozália személyesen tetette ki, mondjon le ezek után; egy ilyen gyalázatos utcanévjegyzék elfogadásáért és propagálásáért távozni kell a közéletből” – jelentette ki. Bartha hozzátette, ez a románosítás egyik fajtája. „Ha az RMDSZ-nek ez a célja, jó úton halad” – fűzte hozzá. „Félelmetes, hogy ennyire lenézik Nagyvárad magyar közösségét” – jegyezte meg Csomortányi.
Elmondták, hogy a Teleki (ma Primăriei) utcai Illyés Gyula Könyvesboltban bárki megrendelheti az EMI által szerkesztett, magyar utcaneveket tartalmazó táblákat, ráadásul ingyen.
Ladányi Norbert

Kétesélyes 2010-ben Románia gazdasága
Korai még 2010-es gazdasági visszaesésről beszélni, az életben bármi lehetséges. A dolgok valóban változtak, éppen ezért igen óvatos lennék, ha a gazdaság növekedéséről vagy csökkenéséről kellene nyilatkoznom. De azt hiszem növekedés várható, a gazdaság fejlődik 2009-hez képest – nyilatkozta Mihai Tănăsescu, Románia megbízottja a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF).
Véleménye szerint a tavalyi 7,1%-os gazdasági visszaesés nem ismétlődik meg. Ahogy ma látszik, nem hiszem, hogy csökkenés lesz 2010-ben, szerintem megfordul a folyamat idén – fűzte hozzá.
Tănăsescu abban bízik, hogy a gazdaság szerényen, de elkezdte feléledését, és legvalószínűbb, hogy a második félévben megjelennek a pozitív jelek. Szerinte ebben az évben, a GDP növekedéséhez vezethet a már növekvő pályára került ipari termelés, export, mezőgazdaság és fogyasztás, ez utóbbi azonban kisebb mértékben.
A hazai vállalkozók képviselői azt nyilatkozták az IMF küldöttséggel folytatott megbeszélés után, hogy a nemzetközi pénzintézet lefelé módosíthatja Románia gazdasági növekedéséről szóló előrejelzését, a megbecsült 0,8%-ról 0%-ra. Az IMF korábban már változtatott előző előrejelzésén, 1,3%-ról 0,8%-ra csökkentette a lehetséges gazdasági növekedést.
Az IMF küldöttsége április 27-május 7 között tartózkodik Romániában, hogy felmérje, teljesítette-e a kormány a készenléti hitel egyezményében vállaltakat. Következtetéseiket elemzi az IMF igazgatótanácsa és várhatóan júniusban döntenek arról, folyósítják-e a hitel ötödik, 850 millió eurós részletét.
Szabadság (Kolozsvár)

Felborított iskolázási terv (Román érdekek miatt)
Döntse el végre a helyi román közösség, hogy milyen oktatást akar a román ajkú gyermekek számára, és főként ne intézkedjék a megyei tanfelügyelőség háta mögött — szögezte le Keresztély Irma főtanfelügyelő tegnapi sajtótájékoztatóján.
Annak okán fejtette ki véleményét, hogy a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnázium a minisztériumban közbenjárt, a helyben jóváhagyott beiskolázási tervhez képest eggyel több kilencedik osztályt indíthasson a következő tanévben.
Azzal, hogy a Mihai Viteazul-iskolában öt osztályt indítanak, és szintén ötöt a Constantin Brâncuşi Szakközépiskolában, megakadályozzák, hogy a megyeközponti szakközépiskolákban megalakuljanak a román tannyelvű kilencedik osztályok. A főtanfelügyelő érthetetlennek tartja, hogy a minisztérium miért engedett a nyomásnak, és miért engedélyezte a kérelmezett osztály jóváhagyását, mivel ezzel azt érik el, hogy Sepsiszentgyörgyön csak „tudósokat és pincéreket" képeznek a román közösség számára. Ez felborítja az országosan egységes 40/60 százalékos arányt az elméleti oktatás és a szakoktatás viszonyában — hangsúlyozta Keresztély Irma.
Kovászna megye hetven kilencedik osztály indítására kapott engedélyt a nappali tagozaton, ebből negyvenhárom magyar tannyelvű, s míg a Mihai Viteazul Főgimnáziumban öt osztályba felvételizhetnek a jelenlegi nyolcadikosok, a három legnagyobb háromszéki magyar középiskolában, a Székely Mikó Kollégiumban, a Mikes Kelemen Főgimnáziumban és a Nagy Mózes Gimnáziumban csak négy-négy osztály kezdheti meg ősszel működését.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyar diákok legjava Marosvásárhelyen
A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban V. alkalommal szervezték meg a hét végén a magyar tannyelvű középiskolák országos tantárgyversenyét. Az erdélyi középiskolák legjobb tanulói biológiából, földrajzból, informatikából, társadalomtudományokból és történelemből mérték össze tudásukat. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnök, a verseny fővédnöke, aki a megnyitón köszöntötte a diákokat.
Bálint István iskolaigazgató elmondta, hogy valamely iskola eredményességét a diákok teljesítménye alapján lehet lemérni. Ehhez pedig olyan versenyek kellenek, amelyek lehetőséget biztosítanak a megmérettetésre. Ezért választották ki azokat a tantárgyakat, amelyekben a magyar diákoknak országos viszonylatban nincsenek felmérhető eredményeik. A verseny, amelyen évente 25-30 iskola képviselteti magát közel 200 diákkal, a tanügyminisztérium által elismert, oklevéllel megerősített és bejegyzett vetélkedő.
A legtöbb első díjas bolyais diák
De lássuk a nyerteseket. A Nyárádi Erasmus Gyula biológia tantárgyverseny – melynek zsűrijét dr. Nagy Örs, a MOGYE prorektora elnökölte – két tagozatban zajlott. Az elsőt, a növény- és állatbiológia vetélkedőt a X. osztályos György Szidónia bolyais diáklány nyerte, aki a vegyi kombinát káros hatásairól írt dolgozatot mutatott be. Pontszáma jóval meghaladta az utána következő helyezettét. A második, az orvosi biológiai vetélkedőn a székelyföldiek arattak, első helyezést Kész Blanka, a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákja ért el.
A Teleki Sámuel földrajzverseny természetföldrajz vetélkedőjét Berze Tamás, a Tamási Áron Elméleti Líceum diákja nyerte, Székely Andrea bolyais diáklány harmadik lett. A humánföldrajz vetélkedőn Illés Tamás székelyudvarhelyi diák bizonyult a legjobbnak, Hunyadi Adrienn, a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum diákja harmadik lett. A díjakat dr. Makkai Gergely, a zsűri elnöke nyújtotta át.
A Kalkulusz informatikaverseny mindkét szekciójában a marosvásárhelyiek szerezték meg az első helyet. A programozói vetélkedőn a X. osztályos Nagy Gellért érte el legnagyobb pontszámot, alkalmazott informatikából László Sándor lett a legjobb. Mindketten a Bolyai tanulói. Eredményeiket dr. Kása Zoltán, a Sapientia professzora méltatta.
Az üzleti tervek vetélkedőjét Demeter Zselyke és György Szilárd, a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum diákjai nyerték, míg a multimédia versenyt Csáka István és László Barna, a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum diákjai. Halmen József és Barabás Szilárd másodikok lettek. Filozófiából Péter Attila, a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákja vitte el az első díjat, Nyulas Dorottya vallás és kultúra szekcióban harmadik helyezést ért el. Munkájukat dr. Fülöp Árpád, a csíkszeredai Sapientia EMTE adjunktusa méltatta.
Az Anonymus történelmi vetélkedőn a nagykárolyi Komlódi Kinga bizonyult a legeredményesebbnek, a szovátai Domokos Kázmér Iskolaközpont diákja, Kovács Kinga második, Takács Kincső Eszter, a marosvásárhelyi Pedagógiai Líceum diákja harmadik lett. Dr. Rüsz Fogasi Enikő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem tanszékének dékánja 10-es bejutó jegyet, ingyenes oktatást és félévi ösztöndíjat garantált a diákoknak.
A Bolyai-kupa helyben marad
Díjazás után Bálint István iskolaigazgató bejelentette, a Bolyai-kupa a legeredményesebb középiskolát illeti, s az nem más, mint a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, mely a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumot előzte meg.
A vetélkedőnek több támogatója volt, köztük a tanügyminisztérium, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a megyei tanács, a Bolyai Collegium, a Communitas, az Eurotransz alapítványok. A nagyszabású verseny szervezését és lebonyolítását egy hattagú bizottság vezette: József Éva biológia-, Molnár Zoltán földrajz-, Fejér Magdolna informatika-, Láday Zoltán társadalomtudomány-, dr. Borsos Szabolcs filozófia- és Józsa István történelemtanár.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Megszorítások mellé „bónuszadók”
Nagyszabású tiltakozó akciókat, majd munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkot hirdettek meg tegnap a szakszervezetek azt követően, hogy hivatalossá vált, ahhoz hogy biztosítani lehessen a nullaszázalékos gazdasági növekedést, illetve a költségvetési hiányt vissza lehessen szorítani a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékára, júniustól 25 százalékkal csökkenteni kell a közalkalmazotti béralapot, illetve 15 százalékkal csökkenteni kell a nyugdíjakat, illetve a közszféra minimálbérét.
A Traian Băsescu államfő, illetve Emil Boc miniszterelnök által már bejelentett, a közszférára vonatkozó megszorító intézkedések mellett ugyanakkor Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője tegnapi kiértékelő sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy középtávon 250 ezerrel csökkenteni kell a közalkalmazottak számát.
„2006 és 2008 között a közszférában dolgozók száma 250 ezerrel nőtt. Középtávon vissza kell térnünk a 2006-os szintre. Az elbocsátásoknak viszont nem egyetlen év alatt kell megtörténniük” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta, a román kormány és az IMF képviselői által kidolgozott szándéknyilatkozat nem tartalmaz konkrét számadatot, azonban az elbocsátások folyamatának el kell kezdődnie, s a jövő évi költségvetésnek már kevesebb alkalmazottal kell számolnia. A pénzügyminisztérium adatai szerint jelen pillanatban 1 362 463 személy dolgozik a közszférában, 36 404-gyel kevesebb, mint 2008 decemberében.
Mint a kormány által az IMF-hez eljuttatott, a Mediafax hírügynökség birtokába került szándéknyilatkozatból kiderül, a kormány vállalta, hogy az idei év folyamán 70 ezer közalkalmazottat bocsát el, továbbá, hogy idén már nem folyósít 13. fizetést a közalkalmazottaknak, ezt az intézkedést a 2011-es költségvetés tartalmazza majd. Szintén a jövő évi büdzsében rendelkeznek majd arról is, hogy jövőre már csupán 39 milliárd lejt irányoznak elő a közalkalmazotti béralapba.
Tiltakozásra készek a szakszervezetek
A szakszervezetek szerint egyszerűen kivitelezhetetlen a negyedmilliós elbocsátás. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke tegnap leszögezte, ilyen mértékű elbocsátással ellehetetlenül a közszféra működése. „Ha Traian Băsescu államfő javaslatának megfelelően a GDP 15 százalékára kell csökkenteni a közszférával járó kiadásokat, akkor csak a közhasznú szolgáltatások, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, valamint a hadsereg marad működőképes, valamennyi más ágazatot privatizálni kell.
Ez pedig elfogadhatatlan, s az Európai Unió modelljének is ellentmond” – részletezte Bogdan Hossu. A szakszervezeti vezető ugyanakkor arra is kitért, hogy a béralap 25 százalékos csökkentése valójában ennél jóval nagyobb megtakarítással jár, hiszen már csak hét hónap maradt az idei évből, ami pedig 35 százalékra emeli a megtakarítás értékét.
Bérlefaragások: csak törvényesen!
A kormányban tanácstalanságot okoz, hogyan fogalmazzák meg a megszorító intézkedéseket tartalmazó jogszabályokat oly módon, hogy azokat ne lehessen utólag az alkotmánybíróságon megtámadni.
Ugyanakkor szerinte ez egyben azt is jelenti, hogy az 1,3 millió közalkalmazott 35 százaléka kerül utcára, ami pedig jóval több, mint 250 ezer személy.
Hossu leszögezte, a nagy fizetéssel rendelkezőknek kellene előbb távozniuk, főként olyan körülmények között, hogy a kormány nem mutatott példát hatékony átszervezésből, s nem csökkentette két államtitkárra valamennyi minisztérium személyzetét.
Ugyan a valamennyi szakszervezet részvételével zajló válságtanácskozásra csak ma kerül sor, Bogdan Hossu tegnap bejelentette, szerdától mindennap legalább ezer szakszervezetis fog tüntetni a Victoria-, illetve a Cotroceni-palota előtt, május 19-én pedig már legalább 40 ezren vonulnak majd a főváros utcáira.
Amennyiben pedig nem sikerül érvényt szerezniük követeléseiknek, akkor május 25-étől készek általános sztrájkot hirdetni. Hossu ugyanakkor arra is kitért, hogy nagyon meg kell fontolni, hogy szüntessék-e be a munkát, mivel a munkaszüneti napok után nem jár fizetés, így akciójukkal tulajdonképpen a kormánynak nyújtanának segítő jobbot, és fizetéseik is alacsonyabbak lennének.
A HotNews hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, az új törvények ezen a héten még nem készülnek el, mivel seregnyi jogász dolgozik azon, hogy ne legyenek alkotmányossági szempontból kifogásolhatók. Andreea Vass miniszterelnöki tanácsadó szerint a következő kormányülésen döntenek arról, milyen jogi formába öntik a megszorításokat.
Balogh Levente
A magánszféra is megsínyli
Ugyanakkor a Mediafax által idézett, az IMF-nek címzett szándéknyilatkozatból több olyan megszorító intézkedésre is fény derült tegnap, amelyek nem csak a közszférát érintik. Az IMF és az EU illetékeseivel megkötött megállapodás kiegészítő szövegében egyebek mellett az is szerepel, hogy a kormány kiszélesíti a jövedelemadót, így ezentúl az étkezési utalványokra, a tőkenyereségre, illetve a banki kamatokra is adót kell fizetni, s a továbbiakban az IT-szektorban dolgozók sem részesülnek a jelenlegi adókedvezményekből.
Infrastrukturális befektetések kellenek
Csak akkor vezethetnek gazdasági növekedéshez a kormány megszorító intézkedései, ha a megtakarított pénzt részint a tervezett infrastrukturális beruházásokba fekteti, illetve ha kifizeti az állam a tartozásait a magánvállalkozásoknak a már elkezdett munkálatokért – nyilatkozta a Krónikának Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának a tagja.
A szakember elmondta, amennyiben a jelenlegi megszorító intézkedéseket gyakorlatba ültetik, az mintegy egymilliárd euró megtakarítást jelent az államkasszának. Nagy Ágnes szerint ez az összeg elégséges ahhoz, hogy az állam ki tudja fizetni tartozásait a magánvállalatoknak.
“Amennyiben azonban az állam ezt elmulasztja megtenni, ellehetetleníti a magánvállalkozásokat és esély sem nyílik gazdasági növekedésre” – mondta a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja. Hozzátette a tervezett 6,8 százalékos államháztartási hiány is csak akkor tartható, ha infrastrukturális fejlesztésekre költik a megtakarított pénzt.
Kiss Előd-Gergely
A kormány egyben azt is vállalta az újabb hitelrészlet folyósítása érdekében, hogy adót vet ki a gyógyszerforgalmazó cégek tervezett üzleti forgalmára. Ugyanakkor a vizitdíjként emlegetett egészségügyi részhozzájárulás bevezetését is vállalták.
Rossz hírrel szolgált tegnap a kormány azoknak is, akik idén előrehozott nyugdíjazást szerettek volna igényelni. Mihail Şeitan munkaügyi miniszter a szenátus plénumában bejelentette, június elsejétől hat hónapra befagyasztják az idő előtti nyugdíjazásokat, s csak az egységes nyugdíjtörvény életbelépését követően lehet majd ezt igényelni.
Şeitan közölte, az elmúlt időszakban megugrott az előrehozott, illetve a betegnyugdíjazást kérvényezők száma, ha ezeknek a kéréseknek helyt adnának, az további 0,5 százalékos nyomást gyakorolna a büdzsére.
Mint tájékoztatott, betegnyugdíjba is csak azok mehetnek, akikről a munkaügyi tárca szakemberei is úgy nyilatkoznak, hogy állapotunk valóban feljogosítja erre. Ugyan a szenátus már elfogadta a magáncsődöt lehetővé tevő törvény tervezetét, most a kormány ígéretet tett a hitelt folyósító intézményeknek, hogy ez a törvény nem lép hatályba.
A szándéknyilatkozat továbbá arra is rámutat, hogy amennyiben a most bejelentett intézkedések nem bizonyulnak elégnek a hiánycél tartásához, akkor nem kizárt a további adó- és illetékemelés.
Sürgetett intézkedések
Ahhoz, hogy az idei év végén a költségvetési hiány ne haladja meg a szerződésben rögzített 6,8 százalékot, illetve 2011 decemberében ne legyen több 4,4 százaléknál, a költségvetési megszorításokat már júniustól alkalmazni kell, a strukturális reform intézkedéseit pedig legkésőbb szeptemberig el kell fogadni – szögezték le a hitelezők. Emellett a felek abban is megállapodtak, hogy a kormánynak általában hatékonyabban kell fellépnie az adócsalások ellen.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Médiaértesülés: Emil Boc lemond, Mihai Tănăsescu lesz a miniszterelnök
Emil Boc nemsokára lemond a miniszterelnöki tisztségről – írja kormánypárti forrásokra hivatkozva egy román hírportál. Az inpolitics.ro szerint a kormányfő azt követően mond le tisztségéről, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagyja a bukaresti kormány által vállalt kötelezettségeket tartalmazó szándéknyilatkozatot. A portál szerint Boc már az elmúlt napokban lemondott volna, de Traian Băsescu államfő kérésére elhalasztotta lépését. Boc távozása után a kormányfői tisztséget az a Mihai Tănăsescu venné át, aki Romániát képviseli az IMF-nél.
Az inpolitics.ro hírportál értesülése szerint Emil Boc miniszterelnök várhatóan a jövő héten lemond tisztségéről, közvetlenül azután, hogy az IMF vezetősége jóváhagyja a bukaresti kormány által vállalt kötelezettségeket tartalmazó szándéknyilatkozatot. Az idézett forrás szerint Boc már néhány nappal korábban lemondott volna a kormányfői tisztségről, azonban Traian Băsescu államelnök azt kérte tőle, hogy várjon a lépéssel addig, amíg a szociális feszültségek fokozódnak, hogy a kormány lemondásának maximális hatása legyen.
A hírportál úgy tudja, az új kormány vezetője a pénzügyi szakértő Mihai Tănăsescu lehet, aki Romániát képviseli az IMF-nél. Tănăsescu hűséges híve a valutaalap politikájának, és biztosítéka lenne annak, hogy Bukarest tartja magát vállalt kötelezettségeihez.
Az inpolitics.ro szerint az sem véletlen, hogy a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) úgy döntött, hogy júliusra tervezett kongresszusát idén őszre, vagy akár a jövő év tavaszára halasztja, hivatalosan arra hivatkozva, hogy a kormányzás problémái lekötik minden energiáját. PDL-források szerint azonban a halasztásnak valójában az az oka, hogy júliusban várhatóan kritikus szintre fokozódik a szociális elégedetlenség, a kormánypárt kongresszusa pedig hatalmas demonstrációk célpontjává válhat.
Emil Boc pozíciója pártján belül is gyengülni látszik. A médiában megjelent információk szerint a kormányfő-pártelnököt a PDL több vezető politikusa is – Sorin Frunzăverde, Vasile Blaga, Cristian Boureanu, Costică Canacheu – kemény bírálatokkal illette pártvezetési stílusa miatt, teszi hozzá a realitatea.net.
Krónika (Kolozsvár)

Már nem román belügy – Hamincnégy helyre várja a magyarul érettségizőket a bukaresti rendőrakadémia
Kampány indul ezen a héten az erdélyi iskolákban a bukaresti rendőrakadémián meghirdetett, magyarul érettségizők számára fenntartott helyek népszerűsítésére. Az összesen 34 magyar rendőr-, határőr-, csendőr-, tűzoltó- és levéltárosjelöltet az intézmény rektorhelyettese teljesen ingyenes ellátással és képzéssel, illetve biztos munkahellyel kecsegteti.
„Először hirdettünk fenntartott helyeket magyar jelentkezőknek, de ez nem jelenti azt, hogy eddig nem voltak magyar diákjaink. Számos magyar anyanyelvű, igencsak tehetséges kadét végzett már nálunk, büszkék vagyunk rájuk” – jelentette ki lapunknak Mihai Bădescu.
A bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia rektorhelyettesét azért kerestük fel, mert a felsőoktatási intézményben – példátlan nyitás eredményeként – az idei felvételin 34 helyre várnak magyar nemzetiségű román állampolgárokat. Ha a kadétok sikerrel végeznek, három év múlva tizenöt magyarul beszélő rendőrrel, négy határőrrel, nyolc csendőrrel, öt tűzoltóval, illetve két irattárossal bővül az ország rendfenntartó állománya.
A rendőrakadémián nemzetközi tapasztalatcserét tartottak ottjártunkkor: német, dán, görög és szerb kadétokat láttak vendégül a hazai diákok. A belépőt mindenütt példás rend és tisztaság fogadja; az udvar délelőtt üres, a diákok zöme kurzuson van a főépületben, a többieket a gondozott sport- és a lovaglópályán, több ezer férőhelyes korszerű fiú- és leánybentlakásban, a jól felszerelt kriminalisztikai laborban vagy a filmstúdióban lehet megtalálni.
A példaértékű magaviseletért és a fegyelemért cserében biztos állást ígér a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia
Románul tudni kell
A rektorhelyettestől megtudtuk, a fenntartott helyekre a magyarul érettségizők jelentkezhetnek júliusban. A felvételi első szakasza kettős orvosi vizsgálatból áll: szakbizottság ellenőrzi az alkalmasságot alátámasztó orvosi papírokat, illetve felmérik a jelöltek fizikai állóképességét. Az elméleti vizsgán román nyelvből, történelemből és egy választott idegen nyelvből rácstesztet kell kitölteni a rendőr szakon, a tűzoltói szakon matematika és fizikából, a levéltárin történelemből kell vizsgázni.
„A bejutás a vizsgán elért eredménytől függ, a magyarok most kisebb jegyekkel is esélyesek. A verseny egyébként minden évben nagyon szoros, tavaly a vonalat 7.80 alatt húztuk meg” – mondta az ÚMSZ-nek Bădescu, aki hangsúlyozta, elvárják azonban a kitűnő román nyelvtudást. Az rektorhelyettes szerint az intézmény legfőbb vonzereje abban rejlik, hogy a diákoknak minden ingyenes.
„Nem kell fizetni az oktatásért, az egyenruhákért, a felszerelésekért, a bentlakásért és étkezésért. Cserében mind az akadémia falain belül, mind az intézményen kívül maximális fegyelmezettséget, példaértékű, az intézményhez méltó magaviseletet várunk el kadétjainktól” – tájékoztatott Bădescu. Hozzátette: aki nem teljesíti az akadémia feltételeit, arra kicsapás vár. Megtudtuk: a kadét szerződésben vállalja, hogy diplomaszerzés után tíz évig rendőri szolgálatot teljesít.
Aki megszegi a vállalását annak meg kell térítenie a hároméves képzés minden költségét Az intézményvezető szerint a másik nagy előnye az akadémiának a biztos munkahely. „Mondjanak nekem még egy olyan felsőoktatási intézményt, amely államvizsga után, első perctől állást garantál végzőseinek. Az ország tele van diplomájukat lobogtató végzősökkel, akik hiába kilincselnek, nem kapnak munkát sehol. A rendőrségi munkahelyek pedig biztos megélhetést garantálnak” – mondta az oktató.
A rendőrjelölteteket lovaspálya is várja a bukaresti akadémián
Jövőre újabb helyek?
Mint ismert, az akadémia nyitása a kisebbségek felé politikai döntés eredménye volt. Az RMDSZ javaslatára született az a kormányhatározat, amely külön felvételi helyeket biztosít a magyar fiatalok számára. Szintén az RMDSZ vállalta, hogy népszerűsítse a diákok körében ezt az új lehetőséget. A népszerűsítő kampány ezen a héten indul – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől.
„A megyei szervezetekhez megérkeztek a felvételi lehetőségről szóló plakátok, amelyeket a megbízottak iskolákban, egyetemeken függesztenek ki. Emellett a héten kezdődik a tizenkettedik osztályok végigjárása is, ha lehetséges az osztályfőnöki órák egybekötésével, valamint egy magyarul beszélő rendőr bevonásával” – nyilatkozta Kovács, aki szerint kampány megközelítőleg 130 erdélyi iskolában zajlik majd.
A politikus elmondta, az eddigi visszajelzések pozitívak. „A megyei szervezeteiket folyamatosan hívják, érdeklődnek a fiatalok, ezért is fontos, hogy az információkat minél hamarabb eljutassuk hozzájuk” – magyarázta az ügyvezető alelnök. Kovácsnak meggyőződésem, hogy a 34 hely gond nélkül betelik, s minél szorosabb lesz a verseny, annál könnyebb lesz az RMDSZ-nek jövőre újabb helyeket igényelni.
Bíznak benne
A magyarul tudó rendőrök képzését nem csak politikai akarat támogatja, nagy az elvárás a magyar lakta településen is az intézményi nyitással szemben. A háromszéki rendőrség is részt vesz a magyar rendőrképző népszerűsítésében – nyilatkozta lapunknak Albert Tóth Jakab, aki az ország első magyar nemzetiségű megyei rendőrparancsnok- helyettese.
A Kovászna megyei rendőrtiszt szerint saját példája bizonyítja, hogy magyar nemzetiségűként román rendőrség keretében is lehet karriert építeni. Albert Tóth Jakab a háromszéki rendőrség gazdasági osztályán kezdte munkáját, ahol fehérgalléros bűnözőkkel volt dolga. Azt mondja, sikerélményben nem volt hiány, megszerezte a posztgraduális képzést, elvégezte a jogi egyetemet, a menedzsment-tanfolyamot, és 2006-ban foglalta el jelenlegi tisztségét.
Lapunknak elmondta: az elmúlt években sokat változott a rendőrség, és változott a rendőrség megítélése is a lakosság részéről. A rendőrök is megértették, hogy előnyükre válik, ha beszélnek a lakosság nyelvén, ez megkönnyíti munkájukat. Az emberek igénylik, hogy használhassák az anyanyelvüket. „Amikor én vagyok szolgálatban, akkor láthatólag megnő a panaszosok, ügyintézők száma, mert szeretik magyarul elmondani a gondjaikat” – mondta a rendőrparancsnok-helyettes.
Jelenleg a háromszéki rendőrségi állomány 15 százaléka magyar nemzetiségű, a román kollégák fele szintén beszél magyarul. A most érettségiző marosvásárhelyi P. E. fontolgatja egyetemi jelentkezését. „Én csak előnyét látom ennek a lehetőségnek, és úgy érzem, minden szempontból meg tudok felelni az elvárásoknak” – mondta a lapunknak nyilatkozó diák, akit vonz a fővárosi továbbtanulás lehetősége.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)

Szakszervezeti ostrom alatt a Boc-kormány
Le a narancsos maffiával! Mutassuk meg a narancsos táliboknak! Ilyen és ehhez hasonló jelszavakkal tüntetett tegnap a bukaresti kormánypalota előtti téren az a mintegy harminc-negyvenezer szakszervezeti tag, aki az ország minden szegletéből érkezett a román fővárosba a Bockabinet által tervezett költségvetési megszorítások ellen tiltakozni.
Száműzzük a kalózt a Kígyók szigetére! Băsescu–PD-L: sorozatgyilkosok! Le a narancsos maffiával! Mutassuk meg a narancsos táliboknak! Ilyen és ehhez hasonló jelszavakkal tüntetett tegnap a bukaresti kormánypalota előtti téren az a mintegy harmincnegyvenezer (a szervezők szerint ötvenezer) szakszervezeti tag, aki az ország minden szegletéből érkezett a román fővárosba a Bockabinet által tervezett költségvetési megszorítások ellen tiltakozni.
Az államelnöké után a legtöbbször Emil Boc kormányfő neve hangzott el a mintegy két és fél órán át tartó rendezvényen, amely miatt szinte a teljes belváros és Bukarest északi fele lebénult. A miniszterelnök aligha nyert volna népszerűségi versenyt tegnap a Victoria téren; a tanügyi szakszervezetek képviselőinek átkai csak úgy záporoztak rá.
„Emil Boc menjen vissza a katedrához, lássa ő is, hogyan lehet megélni egy lecsökkentett tanári fizetésből!” – kívánta neki egy Ploieşti melletti faluban tanító tanár. Ion Băieşu a kormánypalotával szemben felállított emelvény előtt hadonászott egy Pinochio-orral ellátott Traian Băsescu arcképpel, miközben az emelvényen a legnagyobb hazai szakszervezeti szövetségek vezetői adták egymásnak a mikrofont.
„Ha egy kis esze van Traian Băsescunak, akkor most lemondatja a kormányt” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a helyszínen Dragoş Frumosu, az élelmiszeripai szakszervezeti szövetség elnöke. Úgy vélte, várakozásaikat meghaladó létszámban jöttek el a tiltakozók, ami azt bizonyítja, hogy hatalmas méreteket öltött az elkeseredés.
A szakszervezeti vezető kérdésünkre elutasította azokat a vádakat, miszerint a tüntetőket az ellenzéki pártok bujtatták fel és pénzelik. „Ez aljas rágalom. A szakszervezetek saját pénzükből fizették ki az autóbuszokat, a részvétel pedig mindenki saját belátására volt bízva” – tette hozzá.
Székely különítmény
„Elsősorban azért jöttünk ide, hogy ne vágják le a munkások fizetését. Mi, autóbuszvezetők 800 lejért dolgozunk reggel fél négytől éjfélig, s ha még ebből is elvesznek, nem tudom, miből élünk meg” – fogalmazott lapunknak a Victoria tér forgatagában Leopold Imre, a sepsiszentgyörgyi Multitrans közszállítási vállalat szakszervezetének alelnöke, akitől mint megtudtuk, a háromszéki megyeszékhelyről megközelítőleg háromszázan érkeztek a fővárosba. „Tisztában vagyok azzal, hogy a mai akciónak egyelőre nem lesz eredménye, de reméljük, hogy a már betervezett további tiltakozásokkal tényleg elérjük célunkat” – tette hozzá az alelnök.
Általános sztrájkra készülnek
A meghirdetett záróra előtt öt perccel a szakszervezeti vezetők takarodót fújtak. „Május 31-én általános sztrájk! Le Băsescuval! Le Bockal!” – hangzott az ukáz. Néhány, el nem használt záptojás csattant a pódium előtt, még a sajtósoknak is kijutott belőlük.
A tüntetés egyébként fegyelmezetten zajlott, a tömeg méreteihez képest villámgyorsan – kevesebb mint tíz perc alatt – kiürült a tér. Már csak a jól ismert román hiphip sláger (Oficial ne merge bine – Hivatalosan jól megy nekünk) zengett a kormánypalota előtti, szemétszőnyeg borította téren.
Felelősségvállalás után bizalmatlansági
A szakszervezetiek elvonulása után tartott kormányülésen Emil Boc miniszterelnök bejelentette: kabinetje kész kormányzati felelősségvállalással elfogadni a megszorító csomagot annak érdekében, hogy június elejétől életbe lehessen léptetni az intézkedéseket. A miniszterelnök hozzátette: végső soron a parlament kezében van a döntés. „A képviselőknek el kell dönteniük, hogy milyen irányba haladjon az ország: legyen egészséges, termelésre és hatékonyságra vagy fogyasztásra és kölcsönökre alapozódó gazdaságunk” – mondta Boc.
Válaszként a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt jelezte, amennyiben ez megtörténik, akkor élni szándékoznak az alkotmány adta lehetőségekkel. „Ha tartalmi kifogásaink lesznek a felelősségvállalással benyújtott rendelettel, akkor bizalmatlansági indítványt nyújtunk be. Ha viszont az alaptörvénnyel ellentétes dolgokat észlelünk, akkor az alkotmánybírósághoz fordulunk” – jelentette be Mihai Voicu, a PNL főtitkára.
Victor Ponta szociáldemokrata elnök szerint várható volt a kormány lépése. „A PSD már a múlt héten meghozta döntését, bizalmatlansági indítványt nyújtunk be a kormány ellen” – mondta el Ponta.
Fleischer Hilda, Salamon Márton László
Új Magyar Szó (Bukarest)