Elutasított szélsőségesek
Csütörtökön Antal Árpád polgármester előbb sajtótájékoztatón, majd délután a városi tanács ülésén is kifejtette: a megyei kormányhivatalnak el kell határolódnia a Noua Dreaptă szélsőséges és magyarellenes szervezet Sepsiszentgyörgyre tervezett december elsejei részvételétől, ha ezt nem teszi meg, és bármiféle incidens történik, a prefektúra lesz a felelős.
A tanácsülésen némi vita után állásfoglalás is született: a város- atyák egyöntetűen nemet mondtak a szélsőséges megnyilvánulásokra, történjenek azok magyar vagy román részről. Az állás- foglalásból végül kivették a prefektúra felelősségéről szóló részt.
Ugyanakkor Antal Árpád közölte, nem fog részt venni a december elsejei ünnepségen, hiszen a románság nem tartotta be az 1918-ban tett ígéreteit. Álláspontja addig nem változik, amíg nem találnak egy olyan dátumot Románia nemzeti ünnepének, amin ő, mint magyar nemzetiségű román állampolgár is jelen tud lenni. Az elöljáró szerint különbséget kell tenni az ország ünnepe és a román nemzet ünnepe között, és egyetért azzal, hogy ez utóbbit december elsején tartsák.
Csütörtökön Antal Árpád polgármester előbb sajtótájékoztatón, majd délután a városi tanács ülésén is kifejtette: a megyei kormányhivatalnak el kell határolódnia a Noua Dreaptă szélsőséges és magyarellenes szervezet Sepsiszentgyörgyre tervezett december elsejei részvételétől, ha ezt nem teszi meg, és bármiféle incidens történik, a prefektúra lesz a felelős.
A tanácsülésen némi vita után állásfoglalás is született: a városatyák egyöntetűen nemet mondtak a szélsőséges megnyilvánulásokra, történjenek azok magyar vagy román részről. Az állás- foglalásból végül kivették a prefektúra felelősségéről szóló részt.
Tamás Sándor megyetanácselnök is nyilatkozott az ügyben: „Alkatilag nem szeretem a szélsőségeseket, ráadásul itt egy nagyfokú provokációval van dolgunk. Mindenki ünnepeljen otthon, aki ünnepnek érzi december elsejét. Senkinek nincs szüksége arra, hogy más megyeiek ellepjék a szentgyörgyi utcákat és itt provokáló jelszavakat skandáljanak. Igaz a magyar szélsőségesekre is: nincs mit keresniük itt sem a jobbikosoknak, sem a hatvannégy vármegyéseknek”.
Lévai Barna, Erdély András
Állásfoglalás Mély aggodalommal vettük tudomásul, hogy egy szélsőséges, antiszemita, magyargyűlölő mozgalom tagjai Sepsiszentgyörgyön kívánnak részt venni a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett ünnepségen. Tekintettel arra, hogy a mozgalom tagjai 2011-ben is jelen voltak ezen a rendezvényen, elmondhatjuk, nem az ünneplés a céljuk, hanem sértegetni, provokálni akarják a magyar közösséget.
Visszautasítunk mindennemű szélsőséges megnyilvánulást ennek eredetétől függetlenül és emlékezünk az emberellenes rendszerek áldozataira, a kommunizmus áldozatainak tiszteletére tavaly létesített ’56-os emlékpark felavatásával, valamint a 2014-ben felavatandó Holokauszt-emlékparkkal.
Aggodalmunkat fejezzük ki a közbiztonság, a közrend és a különböző etnikumú polgárok békés együttélésének megzavarását illetően Sepsiszentgyörgyön. Meggyőződésünk, hogy a közös jövő érdekében közösségünknek kölcsönös bizalomra és a múlt hibáinak beismerésére van szüksége.
Ahhoz hogy egy egészséges társadalmat alakítsunk ki, egyetlen közösség – etnikai összetételétől függetlenül – sem azonosulhat a szélsőséges mozgalmak ideológiáival.
Felkérjük Kovászna Megye Kormánybiztosi Hivatalát és Románia Kormányát, hogy határolódjon el ezen szélsőséges alakulatoktól és sepsiszentgyörgyi jelenlétüktől.
Sepsiszentgyörgy Helyi Tanácsa 2013. november 28-i ülésének résztvevői – négy román nemzetiségű tanácsos és tizennégy magyar nemzetiségű tanácsos – Antal Árpád polgármester kezdeményezésére, egyhangúan megszavazták a jelen állásfoglalást
Sepsiszentgyörgy Helyi Tanácsa
Tisztelt Háromszékiek, Székelyek!
Románia nemzeti ünnepét Sepsiszentgyörgyön is megtartja a prefektusi hivatal. Mint tudjuk, egy olyan eseményről van szó, melynek következményei nem voltak és nincsenek jó hatással az erdélyi magyarságra. Ennek ellenére, ha összeszorított foggal is, de megadjuk a tiszteletet a városban lakó románságnak, hogy megünnepeljék nemzeti ünnepüket. Ami viszont felborzolja a kedélyeket, az a román soviniszta csoportosulás, amely ismételten tiszteletét teszi Sepsiszentgyörgyön.
Egy olyan, leginkább fiatalokból álló csoportról van szó, melynek legfőbb célja a magyarság kiűzése Erdélyből. Tagjai legutóbb a Székelyek nagy menetelésén, hazafele tartva, erőszakkal elvettek egy székely zászlót, amit később elégettek. Ez egy olyan csoportosulás, amelyet a helyi románság sem lát szívesen! Ezen okokból kifolyólag a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), felkéri a város és a környék lakóit, hogy egy impozáns tömeg fogadja a soviniszta ifjakat Sepsiszentgyörgyön déli tizenkét órakor a központban.
Végezetül csak annyit, hogy mindez nem pusztán provokáció, hanem a magyar szimbólumok meggyalázása, népirtásra való felbujtás, és a helyi románság nem megvédése, ahogy ők fogalmaznak, hanem szemen köpése!
HVIM-vezetői tanács, Tóth Bálint szóvivő
hirmondo.ro
Erdély.ma

Kulcsár: a rendfenntartók a Noua Dreapta partnereiként viselkedtek
A vasárnap Sepsiszentgyörgyön felvonuló Noua Dreapta (Új Jobboldal) szélsőséges román szervezet tagjai partnerére talált a háromszéki rendőrségben, csendőrségben, és a prefektúrában, állapította meg keddi sajtótájékoztatóján Kulcsár Terza József. A Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke elítéli a hatóságok vasárnapi viselkedését, mert szerinte kettős mércét alkalmaztak, támogatták a román szélsőségesek magyarokat provokáló felvonulását, és eljártak az ellentüntetést szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két tagja ellen.
Kulcsár Terza József szerint látni lehetett, hogy amikor két Noua Dreapta-s fiatal meg akarta rongálni a központi parkban felállított székely zászlót, a csendőrök megakadályozták ugyan, de átkarolva vezették tovább őket és összemosolyogtak. A polgári párt háromszéki elnöke szerint Dumitru Marinescu prefektus állítása ellenére, világosan látszott, hogy az Új Jobboldal tagjai nem ünnepelni érkeztek Sepsiszentgyörgyre, hanem a helyi magyar lakosságot akarták provokálni, és többek között azt kiáltották, hogy „kifele a magyarokkal az országból”.
Kulcsár Terza szerint a prefektus, a csendőrség és rendőrség megakadályozhatta volna a Noua Dreapta tagjainak felvonulását, hiszen tudtak az érkezésükről, és Antal Árpád polgármester, a helyi önkormányzat magyar és román tanácstagjai, de a helyi román politikum is elhatárolódott a szélsőségesek jelenlététől.
Az MPP háromszéki elnöke bejelentette, hogy a vasárnapi incidens miatt feljelentést tesz Kovászna megyei Közrendészeti Hatóságnál (ATOP), arra kéri annak tagjait vizsgálják ki az esetet, és tegyenek meg mindent a megyei önkormányzat, illetve a csendőrség és rendőrség jó együttműködése érdekében, jelenleg ugyanis rossz a kommunikáció ezen intézmények között. Kulcsár Terza József szerint ez az eset is bizonyítja, hogy Kovászna megyében a csendőrség és rendőrség élén helybéli – magyar vagy román – parancsnokra lenne szükség, olyan személyre, aki érti a helybéliek gondolkodásmódját és ismeri a helyi jellegzetességeket. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszéki ügyvezető elnöke keddi sajtótájékoztatón kifejtette megengedhetetlen, hogy a román fasiszta szervezet, a Noua Dreapta tagjai Sepsiszentgyörgy utcáin masíroznak, és azt kiabálják, hogy „ki a magyarokkal az országból” és, hogy „a román nyelv az egyetlen uralkodó”. Bedő Zoltán hibának tartja, hogy a csendőrség percekig egymás mellett tartotta a Noua Dreapta és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet tagjait, majd a csendőrök minden előzetes felszólítás nélkül rárontottak a magyar fiatalokra, vasalt bakancsaikkal rugdosták, botjaikkal szurkálták őket. A helyszínen jelen lévő néppárti politikus szerint a dulakodás az miatt alakult ki, hogy a csendőrük egy része a járdára taszította, másik része pedig a járdáról lefele tolta a magyar ellentüntetőket, így azok „két tűz közé szorultak”, az esetet videofelvételen is rögzítették.
Bedő Zoltán szerint a rendfenntartók súlyos különbségeket tettek, míg az egyik csoportnak minden meg volt engedve, a másik ellen erőszakosan léptek fel. Az EMNP háromszéki szervezete felajánlja a jogi segítségnyújtást a két megbírságolt magyar fiatalnak, és fontolóra veszi, hogy feljelentést tesz a Noua Dreapta tagjai ellen, mondta Bedő Zoltán.
Kovács Zsolt
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Erőből politizálva
A politika egyik kulcskérdése: miként tudjuk az erőt alkalmazni? Mert a politika nem a kölcsönös bizalom, a hála, a méltányosság terepe. A Balkánon különösképpen nem. Mindazonáltal jó lenne, ha az erdélyi magyar közösség keretén belül az egyes szereplők az erőt elsősorban kifelé vetnék be, „befelé”, magyar viszonylatban pedig a józan önmérséklet határozná meg a magatartásukat.
Ha az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit a nyers pártérdek mozgatná, aligha javasolták volna a jövő évi európai parlamenti választásokra a pártkoalíciót, hiszen bázisuk nem néz jó szemmel semmiféle közösködést az RMDSZ-szel. Nemzeti szempontból ugyanakkor ez lenne az optimális megoldás: hárompárti magyar összefogás, a politikai egyéniség megőrzésével. Az RMDSZ és elnöke, Kelemen Hunor a legutóbbi SZKT-n e javaslatot határozott hangon utasította el, ami nem vall túl nagy politikai bölcsességre. Az RMDSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy az RMDSZ maga mögött tudhatja „az erdélyi magyar közösség 89 százalékának támogatását.” Sajátos matematika ez, ha annak fényében vizsgáljuk, hogy a közel egymillió választásra jogosult erdélyi magyar választópolgár közül 388528-an támogatták az RMDSZ szenátusi listáit. Az EMNP elvitt 58765 szavazatot, bizonyára román pártok is kaptak magyar szavazatokat, nem kevesen pedig távol maradtak az urnáktól. Az RMDSZ tehát az Erdélyben magyar pártokra leadott voksok 86,86 százalékát nyerte el a legutóbbi parlamenti választásokon. Értelemszerűen a szenátusi lista a releváns, s mivel az EMNP a szórványmegyékben csak szenátorjelölteket indított, így ott meg nem méretett.
De persze nem ez a fő probléma Kelemen Hunor álláspontjával. Hanem az, hogy ismét hengerelni készül – ami több szempontból is aggályos. Pártszempontból visszaüthet, annak dacára, hogy az RMDSZ jó eséllyel átviszi a zömmel általa dominált médián a saját üzeneteit, amit Kelemen Hunor az SZKT-n is megfogalmazott: Tőkés László pártja „az RMDSZ ellen indult” a 2012-es önkormányzati és parlamenti megmérettetésen – mi mást tehetett volna, a pártnak az a dolga, mondhatni létfunkciója, hogy induljon a választáson, az a kijelentés pedig, miszerint ezt az RMDSZ ellen tette volna, megalomániával vegyes paranoia –, „visszaélt a bizalommal.” Nevetséges ez a vád, hiszen éppenséggel az RMDSZ éltvissza a 2009-es magyar összefogás után az autonomista oldal bizalmával, nem egyeztettek Kelemen Hunor államelnök-jelöltségéről, mindmáig nem íratta alá polgármestereikkel és tanácsosaikkal a Székely Önkormányzati Nagygyűlés zárónyilatkozatát, és kifarolt az újabb nagygyűlés megszervezésének nagyszabású tervéből. Az RMDSZ rágalma egyszerű, s a választók bonyolult üzenetekre kevéssé érzékeny többsége minden bizonnyal hitelt ad neki.
Kockázatos ez a lépés, mert volt már rá példa, hogy az RMDSZ ráfázott az erőpolitikára: 2007-ben Tőkés László egymaga több szavazatot kapott a Székelyföldön, mint az RMDSZ. Az is lehetséges, hogy az RMDSZ nem tartja elsődlegesnek az EP-választásokat, hiszen, mint Markó Béla el is mondta, a kormányzati szerepvállalással az RMDSZ feladta az önálló külpolitika eszközét. Most ugyan kormányon kívül van a szövetség, de valószínűsíthető, hogy miként 2010-ben tette, az első hívásra ott terem a bukaresti hatalom aktuális birtokosai mellett fegyverhordozónak.
Kelemen Hunor talán arra játszik: ha a szervezet kiesik az EP-ből, azt megpróbálja az autonomista oldal ellen fordítani, s elrettentő példaként felmutatni a parlamenti választásokon. A szervezet fő fegyvere 2012-ben is a parlamentből való kieséssel való riogatás volt. Frunda György letagadta a napot az égről, amikor minden jogi alap nélkül azt állította: a 6:3-as küszöb nem érvényes kisebbségi szervezetekre. A háromszéki korifeusok azzal riogattak, hogy valamennyi, EMNP-re adott szavazat a román pártoknál landol. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azóta ugyan bocsánatot kért e kijelentésért, sajátos módon azonban nem az EMNP-től, hanem a románoktól.
Nemzeti szempontból egyenesen önsorsrontás a külön indulás, hiszen figyelmen kívül hagyja a választók többségében még mindig meglevő egységigényt. Az analógia a 2012-es marosvásárhelyi csúfos bukás. Amikor meglett volna a konszenzuális jelölt Vass Levente személyében – aki egyébként a minap szakmai vonalon érvényesített bosszú áldozata lett –, akit minden erő támogathatott volna, de az RMDSZ nem volt hajlandó belemenni abba a forgatókönyvbe, amely a legtöbb szavazattal kecsegtetett (független jelölt párttámogatással), Frunda György személyében inkább olyan jelöltet indított, akiről tudni lehetett, hogy sok magyar semmi esetre sem szavaz rá, képtelen lesz maximálni a magyar szavazatokat. Így is lett.
De rossz az RMDSZ üzenete az erdélyi magyar közeljövő szempontjából is. Bár Kelemen Hunor kiállt az SZKT-n a Székelyek Nagy Menetelése mellett, valamint a magyarországi választások kapcsán hangsúlyozta, hogy a regisztráció tekintetében a szövetség segíti, ami pozitív és méltánylandó, az összefogás előli elzárkózás nem sok jót ígér a további közös autonómiaelvű cselekvés vonatkozásában.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Erőből politizálva
A politika egyik kulcskérdése: miként tudjuk az erőt alkalmazni? Mert a politika nem a kölcsönös bizalom, a hála, a méltányosság terepe. A Balkánon különösképpen nem. Mindazonáltal jó lenne, ha az erdélyi magyar közösség keretén belül az egyes szereplők az erőt elsősorban kifelé vetnék be, „befelé”, magyar viszonylatban pedig a józan önmérséklet határozná meg a magatartásukat.
Ha az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit a nyers pártérdek mozgatná, aligha javasolták volna a jövő évi európai parlamenti választásokra a pártkoalíciót, hiszen bázisuk nem néz jó szemmel semmiféle közösködést az RMDSZ-szel. Nemzeti szempontból ugyanakkor ez lenne az optimális megoldás: hárompárti magyar összefogás, a politikai egyéniség megőrzésével. Az RMDSZ és elnöke, Kelemen Hunor a legutóbbi SZKT-n e javaslatot határozott hangon utasította el, ami nem vall túl nagy politikai bölcsességre. Az RMDSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy az RMDSZ maga mögött tudhatja „az erdélyi magyar közösség 89 százalékának támogatását.” Sajátos matematika ez, ha annak fényében vizsgáljuk, hogy a közel egymillió választásra jogosult erdélyi magyar választópolgár közül 388528-an támogatták az RMDSZ szenátusi listáit. Az EMNP elvitt 58765 szavazatot, bizonyára román pártok is kaptak magyar szavazatokat, nem kevesen pedig távol maradtak az urnáktól. Az RMDSZ tehát az Erdélyben magyar pártokra leadott voksok 86,86 százalékát nyerte el a legutóbbi parlamenti választásokon. Értelemszerűen a szenátusi lista a releváns, s mivel az EMNP a szórványmegyékben csak szenátorjelölteket indított, így ott meg nem méretett.
De persze nem ez a fő probléma Kelemen Hunor álláspontjával. Hanem az, hogy ismét hengerelni készül – ami több szempontból is aggályos. Pártszempontból visszaüthet, annak dacára, hogy az RMDSZ jó eséllyel átviszi a zömmel általa dominált médián a saját üzeneteit, amit Kelemen Hunor az SZKT-n is megfogalmazott: Tőkés László pártja „az RMDSZ ellen indult” a 2012-es önkormányzati és parlamenti megmérettetésen – mi mást tehetett volna, a pártnak az a dolga, mondhatni létfunkciója, hogy induljon a választáson, az a kijelentés pedig, miszerint ezt az RMDSZ ellen tette volna, megalomániával vegyes paranoia –, „visszaélt a bizalommal.” Nevetséges ez a vád, hiszen éppenséggel az RMDSZ éltvissza a 2009-es magyar összefogás után az autonomista oldal bizalmával, nem egyeztettek Kelemen Hunor államelnök-jelöltségéről, mindmáig nem íratta alá polgármestereikkel és tanácsosaikkal a Székely Önkormányzati Nagygyűlés zárónyilatkozatát, és kifarolt az újabb nagygyűlés megszervezésének nagyszabású tervéből. Az RMDSZ rágalma egyszerű, s a választók bonyolult üzenetekre kevéssé érzékeny többsége minden bizonnyal hitelt ad neki.
Kockázatos ez a lépés, mert volt már rá példa, hogy az RMDSZ ráfázott az erőpolitikára: 2007-ben Tőkés László egymaga több szavazatot kapott a Székelyföldön, mint az RMDSZ. Az is lehetséges, hogy az RMDSZ nem tartja elsődlegesnek az EP-választásokat, hiszen, mint Markó Béla el is mondta, a kormányzati szerepvállalással az RMDSZ feladta az önálló külpolitika eszközét. Most ugyan kormányon kívül van a szövetség, de valószínűsíthető, hogy miként 2010-ben tette, az első hívásra ott terem a bukaresti hatalom aktuális birtokosai mellett fegyverhordozónak.
Kelemen Hunor talán arra játszik: ha a szervezet kiesik az EP-ből, azt megpróbálja az autonomista oldal ellen fordítani, s elrettentő példaként felmutatni a parlamenti választásokon. A szervezet fő fegyvere 2012-ben is a parlamentből való kieséssel való riogatás volt. Frunda György letagadta a napot az égről, amikor minden jogi alap nélkül azt állította: a 6:3-as küszöb nem érvényes kisebbségi szervezetekre. A háromszéki korifeusok azzal riogattak, hogy valamennyi, EMNP-re adott szavazat a román pártoknál landol. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azóta ugyan bocsánatot kért e kijelentésért, sajátos módon azonban nem az EMNP-től, hanem a románoktól.
Nemzeti szempontból egyenesen önsorsrontás a külön indulás, hiszen figyelmen kívül hagyja a választók többségében még mindig meglevő egységigényt. Az analógia a 2012-es marosvásárhelyi csúfos bukás. Amikor meglett volna a konszenzuális jelölt Vass Levente személyében – aki egyébként a minap szakmai vonalon érvényesített bosszú áldozata lett –, akit minden erő támogathatott volna, de az RMDSZ nem volt hajlandó belemenni abba a forgatókönyvbe, amely a legtöbb szavazattal kecsegtetett (független jelölt párttámogatással), Frunda György személyében inkább olyan jelöltet indított, akiről tudni lehetett, hogy sok magyar semmi esetre sem szavaz rá, képtelen lesz maximálni a magyar szavazatokat. Így is lett.
De rossz az RMDSZ üzenete az erdélyi magyar közeljövő szempontjából is. Bár Kelemen Hunor kiállt az SZKT-n a Székelyek Nagy Menetelése mellett, valamint a magyarországi választások kapcsán hangsúlyozta, hogy a regisztráció tekintetében a szövetség segíti, ami pozitív és méltánylandó, az összefogás előli elzárkózás nem sok jót ígér a további közös autonómiaelvű cselekvés vonatkozásában.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Nyelvi jogok: Maros megye a negatív példa
Maros megye az iskolapéldája annak, hogy miként nem érvényesülnek a nyelvi jogok Romániában – fogalmazta meg csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Markó Attila. Az RMDSZ-es képviselő és az általa vezetett Mikó Imre jogvédő szolgálat 150 oldalas dokumentumot állított össze a nyelvi jogok tiszteletben tartásáról.
Az árnyékjelentést akkor véglegesítik, ha a román kormány hivatalos jelentése elkészül, hogy az abban foglaltakra is tudjanak reagálni. Mint beszámoltunk, Romániának októberig kellett volna benyújtania a második időszakos jelentést arról, hogy miként tett eleget az ET Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásában vállalt kötelezettségeinek, a kormány decemberig halasztást kért. Az árnyékjelentés szerint az igazságügyben vannak a legnagyobb hiányosságok, nem figyelnek oda, hogy a kisebbségiek használhassák anyanyelvüket, és azzal is sértik a chartát, hogy erről nem is gyűjtenek adatokat.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az igazságügyben az emberek attól tartanak, ha kérik a jogaikat, másként viszonyulnak az ügyükhöz. „A nyelvi jogok érvényesítése terén hiányosságok vannak a helyi közigazgatásban azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya 50 százalék alatt van. Az RMDSZ kezdeményezésére minden űrlapot lefordítottak, de egyetlen intézménynél sem sikerült ezeket elfogadtatni. Az egyetlen előrelépés, hogy idéntől a marosvásárhelyi közszolgálati rádió egész napos magyar adást sugároz” – mutatott rá Markó Attila. A képviselő úgy látja, a most készülő hivatalos jelentés realistább, mint az első, miután bejelentették, hogy árnyékjelentést készítenek, a külügyminisztérium figyel arra, hogy „ne hazudjon annyit, mint eddig”.
A román állami jelentés után hat hónapig van lehetőség az árnyékjelentés benyújtására, az Európa Tanács szakértő bizottsága ezt követően mind a két dokumentumot elemzi, kérdéseket tesznek fel, amelyekre a román kormánynak válaszolnia kell, majd a bizottság tagjai Romániába látogatnak, a helyszínen vizsgálódnak, és megfogalmazzák az ajánlásokat.
Markó Attila emlékeztetett, az országnak háromévente kell ilyen jelentést készítenie, legutóbb az ET hat ajánlást fogalmazott meg, többek között azt, hogy csökkentsék a 20 százalékos nyelvhasználati küszöböt. „Az RMDSZ ellenzékből nem meri benyújtani az erről szóló törvénykezdeményezést, mert a román pártok többsége ellenséges, és félő, hogy a csökkentés helyett végül 20 százalékról 30-ra emelik a küszöböt” – fejtette ki a politikus.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Szász Jenőék juttatták ügyészkézre Borbolyt
A Magyar Polgári Párt központi székházában fogalmazták meg egyikét azoknak a feljelentéseknek, amelyek nyomán bűnvádi per indult Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ellen. A feljelentést Kovács Árpád András, az MPP volt megyei önkormányzati frakcióvezetője írta alá, és szerepelt rajta a párt pecsétje is.
A frakcióvezető tanúvallomása
Mindez Kovács Árpád András tavaly május végén készült kihallgatási jegyzőkönyvéből derül ki. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tanúként idézte be a megyei tanács MPP-frakciójának volt vezetőjét, és faggatta a feljelentés szövegéről, megfogalmazásának körülményeiről. A maszol.ro birtokában lévő dokumentum Borboly Csaba bírósági dossziéjának része.
A jegyzőkönyv szerint a feljelentést 2012. március 8-án nyújtották be a DNA Maros megyei területi részlegére, Szász Jenő pártelnöki mandátuma idején. Tartalmáról nem derülnek ki részletek, csupán az, hogy az MPP székelyudvarhelyi pártszékházában készült, ott került rá a pecsét is. Tanúvallomásában Kovács Árpád András azt állítja: bár aláírta a dokumentumot, részleteit nem ismerte, és azt sem tudja, kik fogalmazták meg. „Csak annyit tudok róla, hogy a pártom tagjai állították össze, és az MPP egyetlen megyei tanácsosa sincs közöttük” – mondta az ügyészeknek.
A korrupcióellenes ügyészség vádirata szerint Borboly Csaba Hargita Megyei Tanácsának elnökeként indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket annak a Stravia Group Kft.-nek, amely Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel állítólag az RMDSZ politikusa és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak. Eredetileg a DNA – amely a nyáron 24 órás őrizetbe vette Borboly Csabát – folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsította a megyeelnököt.
A frakcióvezető a jegyzőkönyv szerint azt nyilatkozta: frakciótársai bízták meg azzal, hogy írja alá a feljelentést és juttassa el a DNA-hoz. A védelem jelen lévő ügyvédjének arra a felvetésére, miként írhat alá olyan dokumentumot, amelynek tartalmát nem ismeri, Kovács kijelentette: „frakcióvezetői kötelezettsége volt” a feljelentés aláírása. Hozzátette, hogy a dokumentumot Antal Árpád, „az MPP titkára” juttatta el hozzá.
"Nem emlékszem, ki küldte"
Kovács Árpád András a maszol.ro-nak megerősítette, hogy kétszer is kihallgatta DNA Borboly Csaba ügyében, és ma is fenntartja mindazt, amit az ügyészeknek nyilatkozott. Kérdésünkre leszögezte: fenntartja azt is, hogy mai napig nem tudja, kik fogalmazták meg annak idején a feljelentést. „Ám az természetes, hogy frakcióvezetőként aláírtam” – magyarázta. Arra a kérdésünkre sem tudott válaszolni, hogyan jutott el hozzá a dokumentum. „Nem emlékszem már, ki küldte” – jelentette ki, Antal Árpád nevét nem említve.
A volt frakcióvezető felidézte, hogy az MPP-frakció többször bírálta Borboly Csabát az útjavításra szánt pénzek felhasználási módja miatt. „Egyszer azt a replikát kaptuk a tanácselnöktől, hogy forduljunk az igazságszolgáltatáshoz, ha van valami kifogásunk” – fogalmazott.
Borboly Csaba ügyvédje a maszol.ro-nak megerősítette: védence ellen több feljelentés is történt, az egyik az MPP részéről. Sergiu Bogdan szerint azonban ezek a feljelentések nem befolyásolják a pert, mert „hamis állításokat tartalmaznak”. Mint ismert, Borboly Csaba nyáron kezdődött perében eddig kétszer halasztottak. A következő tárgyalás időpontját 2014. január 6-ra tűzték ki.
Thamó sem tud róla
Bár Kovács Árpád András az ügyészeknek azt állította, hogy a frakció bízta meg a feljelentés aláírásával, egykori frakciótársa, Thamó Csaba székelyudvarhelyi MPP-s megyei tanácsos nem tud ilyen dokumentumról. „Nincs tudomásom ilyen feljelentésről” – nyilatkozta a maszol.ro-nak. Magyarázatként hozzátette: miután 2010-ben lemondott az MPP Hargita megyei szervezetének éléről, már nem tájékoztatták arról, hogy „mi történik a pártszékházban”.
Thamó a frakcióvezetőhöz hasonlóan felidézte vitáikat Borbollyal az útjavítási pénzek elosztásáról. „A Számvevőszékhez is fordultunk már a tanácsi határozat-tervezetekben lévő szabálytalanságok miatt. Korábban vizsgálóbizottság felállítását is javasoltam, mert úgy érzékeltem, hogy RMDSZ-közeli cégek kapják a megrendeléseket. Azt a választ kaptam a tanácselnöktől, hogy forduljak a hatóságokhoz, ha vannak bizonyítékaim” – mondta az MPP-s tanácsos. Kérdésünkre kifejtette: akit a frakcióvezető kihallgatási jegyzőkönyve a párt „titkáraként” emleget, az Antal Árpád székelyudvarhelyi jogász lehet, aki az MPP jogtanácsosa volt 2012-ben.
Szász Jenő szóvivője most hallja először
Szász Jenő mandátuma idején Molnár Miklós volt az MPP szóvivője és a párt székelyudvarhelyi szervezetének elnöke. A maszol.ro-nak elmondta, annak ellenére, hogy irodája a párt központi székházában volt, maga sem tud a Borboly elleni feljelentésről. „Én most hallottam erről először” – jelentette ki. Nem tud a feljelentésről Biró Zsolt, az MPP jelenlegi elnöke sem. „Hallottam már utalásokat Borboly Csabától feljelentésekre, de az MPP-éről nem tudok. Csak azt tudom, hogy Hargita Megye Tanácsának polgári párti frakciója több esetben is kifogásolta a tanácselnök munkáját” – nyilatkozta a maszol.ro-nak a pártelnök.
Bár nevét a lapunk által megkeresett MPP-sek egyike sem említette, Szász Jenő korábbi pártelnök vélhetően ismeri a feljelentés részleteit és megfogalmazásának mikéntjét. A budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet jelenlegi igazgatóját lapunk azonban egy teljes napon keresztül nem tudta elérni, sms-einkre sem válaszolt. Korábban egyébként Szász jelezte: nem szívesen nyilatkozik a maszol.ro-nak. Legutóbb idén arra kérte munkatársunkat, hogy kérdéseinket emailben küldjük el volt szóvivőjének, Molnár Miklósnak, és válaszol rájuk. Molnár Miklós azonban hétfőn megtagadta lapunktól ezt a közvetítői szerepet.
Borboly: ki fog minden derülni
Borboly Csaba idén nyáron az EMI-táborban azt nyilatkozta: tisztában van vele, hogy a személyét érintő korrupciós botrány kinek a feljelentése nyomán indult el, az illető neve pedig „heteken belül” nyilvánossá válik. Ezt az ígéretét a tanácselnök mindeddig nem váltotta be. Amikor megkerestük ebben az ügyben, Borboly előbb az ügyvédjéhez irányított, majd átküldött egy nyilatkozatot, amelynek szöveghű közléséhez ragaszkodott. Kérésének eleget tettünk.
„Kik a feljelentők, kik állnak mögöttük, ez egy összetett kérdés. Két héttel karácsony előtt nem akarnék ezzel a kérdéssel foglalkozni. Habár semmilyen szinten nem kívánok az oldaluk szerkesztéspolitikájába beleszólni, de kár ebben az időszakban bárki családi életébe is belegázolni. Az eljárás során amúgy minden kiderül, a bírósági szakaszban van, ami nyilvános, tehát ki fog minden derülni, lesznek tanúkihallgatások, stb..
Vannak feljelentők, akiknél evidens, hogy parancsra cselekedtek, ki/kik állt/álltak mögöttük, ezek az érdekes kérdések, és akár eljuthatunk még további politikai érdekhez is, nemcsak egyhez, ami evidens! Ha e kérdést kívánja bárki is boncolni, azt javaslom, hogy vagy várja meg az eljárást, hogy jusson el a tanúkihallgatási részébe, vagy pedig kérjen ki anyagokat a bíróságtól, hisz az anyag nyilvános. Nem szeretnek konkrét nevet/neveket bedobni, hisz evidens számomra, hogy parancsot teljesített az/azok az ember/emberek, aki megtette/megtették, azt, amit! Sajnos többen vannak. Én azt mondtam, hogy kezet nyújtok a feljelentőimnek is, azt, amin átmentem én és családom, senkinek sem kívánom! Kell tudnunk megbocsátani, keresni a rosszban is a jót! Szeretném, ha ebből az ügyből azt a tanulságot vonná le mindenki, hogy ember embertársát ne akarjon börtönbe juttatni, mert annak is van családja, és az mit vétett, azért hogy van, hogy hazavárja a férjet, az apát, látni akarja a gyerekét, a testvért? Ezt kell megértsük!” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Borboly Csaba.
Cs. P. T.
maszol.ro

Megszűnhet az Ady Endre-iskola (Az EMNP szerint)
Tudomásunkra jutott, hogy meg akarják szüntetni a sepsiszentgyörgyi Ady Endre-iskolát – jelentette be tegnap Bedő Zoltán, az EMNP sepsiszéki ügyvezető elnöke, aki szerint ez biztos, már az érintett pedagógusokkal is közölték. Az elképzelés az, hogy az állomási iskolába járó gyermekeket a Csíki negyedi Gödri Ferenc- és az Olt negyedi Nicolae Colan-iskolába irányítják át – nyilatkozta, és azt is elmondta: az EMNP tiltakozásra, akár sztrájkra és élőláncra is buzdítja a szülőket, hogy közös erővel megakadályozzák az intézmény bezárását. Erről egyébként a helyi tanácsnak kell döntenie, és Antal Árpád polgármester szerint idén nem kerül rá sor; a tárgyalások megkezdődtek a városi iskolahálózat működéséről, de az Ady bezárása csak egyik, távolról sem végleges javaslat.
A helyzet több szempontból is súlyos – hangsúlyozta Bedő, aki több érvet is felsorakoztatott az Ady megmaradása mellett: az állomási iskola felszámolásával napi utazgatásra kényszerítenek több száz diákot, illetve az őket szállító szülőket, állások szűnnek meg, és ami a legfontosabb: kisebbségi sorban minden egyes bezárt intézmény a közösség erejét gyengíti, újraindítása sokkal nehezebb, ha ugyan nem lehetetlen. Harcolni kell minden egyes iskoláért akkor is, ha nehéz fenntartani, mert nem az anyagi szempont az egyetlen, amit figyelembe kell venni. Egyébként az Ady esetében erre sem lehet hivatkozni, mert 350 diákja van (ehhez adódnak az esti osztályok és az óvodások), miközben a Gödri 312, a Colan pedig 314 tanulót nevel. A törvény szerint legalább 300 gyermek kell egy iskola fenntartásához, de ha Kézdivásárhelyen vállalta az önkormányzat, hogy két olyan iskola működtetéséhez is hozzájárul, ahol kevéssel 300 alatt van a létszám, Sepsiszentgyörgyön is megteheti. Nem kell szolgalelkűen, országszinten elsőként követni a tanügyminisztérium rendeleteit – tette hozzá az EMNP sepsiszentgyörgyi megbízott elnöke. Váncsa Albert szerint minden elveszett állás a nemzet csökkenéséhez vezet, az Ady bezárásával is pedagóguscsaládok kerülnek veszélybe. Emlékeztetett: az elmúlt években megszűnt a mezőgazdasági és az építkezési szaklíceum és a szemerjai Kiss Árpád-iskola is, és keményen bírálta Keresztély Irma tanfelügyelőt, akinek irányítása alatt mindez megtörtént. Ott, ahol létkérdés a megmaradás, a túlduzzasztott belvárosi iskolákból kell kiindulni, hiszen a Székely Mikó Kollégiumban és a Mikes Kelemen Líceumban is öt párhuzamos, nagy létszámú osztály működik, holott egy-egy osztálynyi diák átirányításával megmenthetnék a lakónegyedi tanintézményeket. Az elhangzottakat Czegő Zoltán tanácstag azzal egészítette ki, hogy az Ady Endre-iskolában „jóval több a magasan képzett tanár”, mint a Colanban, a lakókörzete és az épülete is nagyobb; mégsem az állomási iskolát fejlesztik, az elmúlt évtizedben egy fityinget sem kapott erre a célra. Czegő hangsúlyozta: mind a három lakótelepi iskolát a szükség és az igény hozta létre, egyiket sem szabad megszüntetni, hiszen az utóbbi időben növekedni látszik a gyermekvállalási kedv Sepsiszentgyörgyön. Az Ady Endre-iskola bezárása csak az egyik a felmerült lehetőségek közül – szögezte le Antal Árpád polgármester, aki szerint távolról sincs végleges döntés, mindössze arról van szó, hogy megkezdődtek a tárgyalások a sepsiszentgyörgyi iskolahálózat szerkezetéről. Mind a három körzeti iskolában vannak kis létszámú osztályok, főként a román tagozaton fordul elő, hogy három intézmény között oszlik el húsz-huszonöt diák, ennek az állapotnak a fenntartása nem indokolt egy településen belül. Egyelőre keresik a legjobb megoldást, a megbeszélések, egyeztetések a szakma részvételével folytatódnak, a helyi tanács csütörtökre összehívott évzáró ülésének napirendjén a téma nem szerepel. Idén tehát semmilyen döntés nem születik iskolaügyben, és bármi is lesz 2014 januárjában, az a folyamatban levő tanévet nem érinti, nem kell a szülőknek a téli vakáció után azt keresniük, hová is vigyék gyermekeiket.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antal Árpád szerint valami készül a magyarok ellen
Egy küszöbön álló döntés hangulati előkészítésének tekinti Sepsiszentgyörgy polgármestere a városban történt állítólagos magyar románellenes megnyilvánulásokat taglaló médiakampányt. "Valakik készülnek valamire" - kommentálta az MTI-nek a sepsiszentgyörgyi szerint egy fiatalokból álló csoport azért támadott rá, mert nem tudott magyarul válaszolni a kérdésükre.
Szintén újév első napjaiban figyelt fel a média arra, hogy december elsején - amikor Románia nemzeti ünnepét és advent első vasárnapját ünnepelték - egy fiatalra azért rótt ki 500 lejes bírságot a helyi rendőrség, mert az fellépett a magyar adventi ünnepség szabadtéri színpadjára, és ott egy román zászlót lengetve azt kezdte kiabálni, hogy ez román föld.
Antal Árpád az MTI-nek elmondta, maga is várja, hogy a hatóságok azonosítsák a szilveszter éjszakai bántalmazókat. Hozzátette, elutasít mindenféle agresszív megnyilvánulást, erőszakos cselekedetet, de még mindig bízik abban, hogy nem volt etnikai indíttatású a konfliktus.
A december elsejei zászlólengetéssel kapcsolatban megjegyezte, biztosra veszi, hogy a román fővárosban is megbírságolták volna azt, aki megzavar egy egyházi rendezvényt. "El kellene jutnunk oda, hogy ha valaki román Kovászna megyében, az nem jelenti azt is, hogy neki mindent szabad" - jelentette ki a polgármester.
maszol/MTI,

A Kovászna megyei rendőrség nem említ etnikai indíttatást Gheorghe Predut-al kapcsolatban
A háromszéki rendőrség azonosította azt a két tizenéves fiút, akik szilveszter éjszaka megvertek egy román nemzetiségű helyi politikust. Nicoleta Marin szóvivő arról tájékoztatta a Sláger Rádiót, hogy a nyomozók kedden délután azonosították az elkövetőket, viszont csak nevük kezdőbetűit hozták nyilvánosságra. A rendőrségi közlemény szerint a 17 éves G.S. és a 19 éves F.T. egy sepsiszentgyörgyi tanintézményben szervezett szilveszteri mulatságon vett részt, és hajnali 4 órakor ittasan elhagyták a mulatság helyszínét, azzal a szándékkal, hogy verekedést provokálnak, és az utcán találkoztak Gheorghe Preduţ-al, akit ütlegelni kezdtek. Ekkor a férfi segítségére sietett három közelben tartózkodó fiatal, áll a rendőrség közleményében, amely azonban nem tér ki arra, hogy volt-e etnikai indíttatása a verekedésnek, ahogyan azt az áldozat állította. Nicoleta Marin később a sajtónak úgy nyilatkozott: a két verekedő fiatalt szabadlábon vizsgálják, elismerték tettüket. Ugyanakkor a rendőrség kizárta azt a lehetőséget, hogy etnikai indíttatása volt a verekedésnek, nyilatkozta a szóvivő. Mint arról beszámoltunk, Gheorghe Preduţ etnikai indíttatású bántalmazás miatt tett feljelentést, mert állítása szerint azért verték meg, mert nem tudott magyarul. Gheorghe Preduţ 1994 és 2001 között a Demokrata Párt megyei elnöke volt illetve az Állami Vagyonalap Kovászna megyei szervezetének vezetője és a Comcereal vállalat ügyvivője is volt.
„Gheorghe Preduţ nyilatkozataival óvatosan kell bánni”, írja a maszol.ro portál, amely rámutat, hogy a politikust, a sepsiszentgyörgyi Comcereal ügyvivőjeként 2001 októberében előzetes letartóztatásba helyezték közokirat-hamisításért, magánokirat-hamisításért, a könyvviteli törvény megszegéséért, hamisított okirat tudatos felhasználásáért, adócsalásért és csalásért. Az ügyészség 15 évnyi börtönbüntetést kért, de a bíróság felmentette a vádak alól.
„Vannak, akiknek érdekük feszültségeket kelteni a térségben”
Sepsiszentgyörgyön van a legtöbb provokáció, véli Antal Árpád polgármester, leszögezve, hogy elítél minden erőszakos megnyilvánulást. Az elöljárót annak kapcsán kerestük meg, hogy a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei vezetői felszólították a helyi magyar közösség képviselőit, nyilvánosan ítéljék el a sepsiszentgyörgyi szilveszter éjszakai incidenst, amikor állítása szerint, megvertek egy román férfit, mert nem tudott magyarul.
„Sepsiszentgyörgy a legnagyobb, magyar többségű város Erdélyben, és itt van a legtöbb provokáció is, ha valakik valamit terveznek Erdélyben, az Sepsiszentgyörgyön fog bekövetkezni”, mondta Antal Árpád. A polgármester hangsúlyozta, a provokációkat csak rendkívüli bölcsességgel lehet kivédeni, ezért arra kéri a jóérzésű románokat és magyarokat, legyenek bölcsek és ne válaszoljanak ezekre. „Vannak, akiknek érdekük feszültségeket kelteni a térségben, az is egyértelmű, hogy speciális problémák vannak, ezekre különleges megoldásokat kell találni, ezért kell speciális státust kapjon ez a régió. Azzal kellene kezdeni, hogy elfogadjuk egymás létezését, mindaddig nehéz közös megoldásokat találni, míg vannak, akik tagadják Székelyföld és a székelyek létét.”- szögezte le Antal Árpád. „Csak akkor láthatunk tiszta képet, ha mind a két felet meghallgatjuk. Én remélem, hogy más oka volt a verekedésnek, és nem volt etnikai indíttatású.”- mondta a fiatalok letartóztatása és kihallgatása előtt a polgármester.
Kovács Zsolt, Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma,

Antal: egyre több a provokáció Sepsiszentgyörgyön
Egyre több az etnikai indíttatású provokáció Sepsiszentgyörgyön – véli Antal Árpád, a város polgármestere, aki arra kéri a jóérzésű románokat és magyarokat, hogy legyenek bölcsek, és ne válaszoljanak ezekre.
Az elöljárót annak kapcsán kerestük meg, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kovászna megyei vezetői felszólították a helyi magyar közösség képviselőit, nyilvánosan ítéljék el a sepsiszentgyörgyi szilveszter éjszakai incidenst, amikor egy román nemzetiségű férfi etnikai indíttatású bántalmazás miatt tett feljelentést a rendőrségen, akit állítása szerint azért vertek meg, mert nem tudott magyarul.
„Elutasítok mindenféle agresszív megnyilvánulást, erőszakos cselekedetet, és még mindig bízom abban, hogy nem volt etnikai indíttatású a konfliktus – kommentálta lapunknak Antal Árpád. – Egyértelmű, hogy vannak, akiknek érdekük feszültségeket kelteni a térségben, az is egyértelmű, hogy emiatt speciális problémákkal kell szembenéznünk. Ezekre különleges megoldásokat kell találni, ezért kell speciális státust kapjon ez a régió. Azzal kellene kezdeni, hogy elfogadjuk egymás létezését, mindaddig nehéz közös megoldásokat találni, míg vannak, akik tagadják a Székelyföld és a székelyek létét.”
Diszkriminációt kiált a zászlólengető
Diszkriminációval és hivatali visszaéléssel vádolja a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrséget az a dobollói férfi, akit 500 lejre bírságoltak meg rendzavarás miatt, mert december elsején fellépett a magyar adventi ünnepség szabadtéri színpadára, és ott egy román zászlót lengetve azt kezdte kiabálni, hogy ez román föld. Valentin Iriciuc azt mondta az Agerpres hírügynökségnek, hogy megfellebbezi a pénzbírságot, és bűnvádi feljelentést tesz a helyi rendőrség ellen diszkrimináció és hivatali visszaélés miatt. Hadnagy István, a rendőrség vezetője jogosnak tartja a bírságot, és meglátása szerint feleslegesen „töltik fel” az ügyet etnikai tartalommal.
Az elöljáró elmondta továbbá, arra kérte a rendőröket, hogy minél hamarabb kerítsék elő a szilveszteri incidens többi főszereplőjét is. Kedden egyébként a Kovászna megyei vezető liberális politikusok nyílt levélben szögezték le, hogy Marilena Profiroiu és Mădălin Guruianu liberális párti sepsiszentgyörgyi tanácsosok az önkormányzat következő ülésén javasolni fogják, hogy a városvezetés hivatalosan is foglaljon állást az ügyben, mint ahogyan azt megtették az elmúlt év végén, amikor a szélsőségek elleni véleményüknek adtak hangot, és megfogalmazták, hogy a román Új Jobboldal képviselőit nem látják szívesen a városban.
A román politikusokat és a központi sajtót továbbá arra kérték, ne tálalják „nacionalista pátosszal” a konfliktust. Marius Obreja Kovászna megyei liberális szenátor korábban arra kérte a verekedő magyar fiatalokat, hogy keressék meg, és beszélgessenek, teljes diszkréciót ígért az elkövetők kilétére és a beszélgetés tartalmára vonatkozóan is. A rendőrségtől csak annyit tudtunk meg, hogy folytatják a nyomozást
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Országgyűlésből nemzetgyűlést
Az idei magyarországi parlamenti választásokon való szavazáshoz elengedhetetlen regisztrációban nyújt konkrét segítséget a háromszéki RMDSZ. Többek között erre is fény derült csütörtökön a Hidvéghi Balázs országgyűlési képviselővel tartott közös tájékoztatón.
Hétfőtől kereshetik fel az érdekeltek az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kovásznai és baróti irodáit, ahol segítséget kapnak a várhatóan áprilisban sorra kerülő, anyaországi választások regisztrációs eljárásával kapcsolatosan. A bejelentésre azon a tájékoztatón került sor, amelyet Tamás Sándor, a szövetség területi, valamint Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi szervezet elnöke tartottak Hidvéghi Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője és Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul társaságában.
Az alkalomból Hidvéghi, aki egyben a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke is, ismertette, hogy meghaladta a százezret azon külhoni állampolgárok száma, akik már éltek a regisztráció lehetőségével. Noha ez egy szép szám, még sok a tennivaló figyelembe véve, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok száma meghaladta az ötszázezret. Hidvéghi a külhoni magyaroknak a választáson való részvételét az összetartozás, az egymásért viselt felelősség jelképeként azonosította, amely révén megvalósulhat, hogy a tavasszal létrejövő országgyűlés valójában nemzetgyűlés legyen. „Közös érdek, mind az anyaországi, mind a határon túli magyarság számára. A magas részvétel mindig erőt mutat, az önszerveződésnek egy fontos jele – magyarázta a képviselő, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke egy korábbi nyilatkozatát idézve, mely szerint a határon túli magyarok számára ez egy szerzett jog, és a joggal élni kell. Ugyanakkor felszólított minden voksolásra jogosult erdélyi magyart, hogy eszerint járjon el. A szavazás előfeltétele a regisztráció – tette hozzá.
A képviselő továbbá a szintén idén esedékes Európai Parlamenti választások kapcsán is a részvételre buzdított, hiszen egy erős erdélyi magyar brüsszeli képviseletre is szükség van.
Zsigmond Barna Pál főkonzul egyrészt örömét fejezte ki, hogy a választási jegyzékbe történő felvétel terén minden erdélyi magyar politikai alakulat, szervezet és történelmi egyház részéről pozitív hozzáállást tapasztaltak. A diplomáciai képviselő ugyanakkor beszámolt arról is, hogy tavaly novembertől már nem csak levélben, hanem elektronikus formában is van lehetőség a regisztrációra a Nemzeti Választási Iroda weboldalán. Lényeges még, hogy aki a levélben való regisztrációt nem postai úton szeretné lebonyolítani az a magyar külképviseleteken keresztül is megteheti, így Csíkszeredában is.
Antal Árpád a választási részvétel kapcsán úgy értékelte, a gesztus az erdélyi magyarság megerősödését is szolgálja, hiszen minden erdélyi magyar érezheti, hogy két ország sorsába szólhat bele. Antal szerint a tény, hogy a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyiek mindkét országban szavazhatnak kihangsúlyozza Erdély különleges státuszú régió jellegét, és egyben azt is, hogy az erdélyi magyarság a híd szerepét tölti be Románia és Magyarország között. Ez pedig kiemelten fontos, mivel a két ország közötti jó viszony a közösség esetében nagy fontossággal bír. Sepsiszentgyörgy polgármestere végül akárcsak Hidvéghi a minél magasabb részvételre buzdított.
Újságírói kérdésre válaszolva, Tamás Sándor kifejtette, hogy a szövetség nem csak a mozgósítás terén, de a személyes kapcsolatfelvételen keresztül is aktívan részt vesz a regisztrációs folyamat gördülékennyé tételében, mivel meggyőződésük, hogy minél többen kell éljenek ezzel a joggal.
Szintén a sajtó érdeklődésére, hogy mennyire lehet zavaró a mozgósításban az, hogy a választók egy jelentős része Erdélyben is elfordult a politikától Hidvéghi Balázs röviden annyit válaszolt, a helyi magyar politikai alakulatok segítségére mindenképp szükségük lesz ezen a téren, a bizalom és a voksolási kedv felélesztése pedig szintén a helyiek feladata.
Nagy D. István
Székelyhon.ro,

Hatvanezren regisztráltak Erdélyből a választásokra
Átlépte a 100.000-et a magyarországi választásokra regisztrált külhoni magyar állampolgárok száma – jelentette be csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Hidvéghi Balázs.
Az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes tagja, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke a maszol.ro érdeklődésére elmondta: 60-65.000-re becsülik a Romániából regisztráltak számát. Tájékoztatása szerint Romániából 45.000-en levélben kérték a választásokra való regisztrációt, illetve még mintegy 30.000-en elektronikus úton nyújtották be kérésüket, de ezek feldolgozása még folyamatban van.
A Fideszes képviselő, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, valamint háromszéki RMDSZ-es elöljárók, Tamás Sándor és Antal Árpád társaságában tartott sajtótájékoztatót Sepsiszentgyörgyön, ahol mindannyian arra biztatták a magyar állampolgársággal is rendelkezőket, hogy éljenek a lehetőséggel, regisztráljanak a Magyarországon tavasszal sorra kerülő választásokra, majd pedig éljenek is szavazati jogukkal.
Hidvéghi Balázs kifejtette: úgy tekintenek erre a lehetőségre, ami közös sikerélményt hozhat a magyarság számára szerte a világon. „A választásokon való részvétel az összetartozás kifejezése, az egymás iránt viselt felelősség vállalása, ilyen értelemben a tavasszal megválasztandó országgyűlés már valóban nemzetgyűlés tud lenni” – jelentette ki.
A politikus idézte Kelemen Hunor RMDSZ elnököt, aki szerint a külhoni magyarok számára a magyarországi választásokon való részvétel egy szerzett jog, és a szerzett jogokkal mindig élni kell. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul hozzátette: közös érdek az erős Magyarország mellett az is, hogy továbbra is erős képviselete legyen az Európa Parlamentben az erdélyi magyaroknak.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a kettős állampolgárság legfontosabb hozadéka az erdélyi magyar közösség megerősödése kell hogy legyen. „Minden erdélyi magyar embernek azt kell éreznie: két ország – Magyarország és Románia – sorsába tud beleszólni azáltal, hogy mindkét országban részt vehet választásokon. Az erdélyi magyaroknak a kapocs, a híd szerepét kell betölteni” – hangsúlyozta.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök bejelentette, hogy hétfőtől négy háromszéki városban - Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton - az RMDSZ irodákban segítséget nyújtanak a választásokra való regisztrálásban, de tervezik, hogy falura is kimennek és segítenek azoknak, akik számára bonyodalmat jelent a regisztrációs folyamat.
Kovács Zsolt
maszol.ro,

Átlépte a 100.000-et a választásokra regisztrált külhoni magyar állampolgárok száma
Átlépte a 100.000-et a magyarországi választásokra regisztrált külhoni magyar állampolgárok száma, jelentette be sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Hidvéghi Balázs.
Az országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes tagja, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke híradónk érdeklődésére elmondta: 60-65.000-re becsülik a Romániából regisztráltak számát. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a kettős állampolgárság legfontosabb hozadéka az erdélyi magyar közösség megerősödése kell legyen.
Hétfőtől négy háromszéki városban – Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton – az RMDSZ irodákban segítséget nyújtanak a választásokra való regisztrálásban, de tervezik, hogy falura is kimennek és segítenek a regisztrálásban, jelentette be Tamás Sándor az RMDSZ háromszéki elnöke.
Hidvéghi Balázs az országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes tagja és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nyilatkozott.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma,

A barikád másik oldalán
A helyi románság komfortérzetét szolgáló gesztusokat hiányol, ennek ellenére elképzelhetetlennek tartja Székelyföld területi autonómiáját a sepsiszentgyörgyi Ioan Lăcătușu, a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fórumának ügyvezető elnöke.
– Közvetlenül a vízszentelési istentisztelet után érkezett beszélgetésünkre. Magyarokat is látott a templomban?
– Hogyne, nagyon sok magyar jár hozzánk ilyenkor. De az előző rendszerben is így volt. Még a nyolcvanas években egyszer Erdővidékről próbáltam hazajutni, s mit látok az autóban, amelyik felvett? Egy ortodox keresztet. A sofőr is észrevette a csodálkozásomat, s mondta, hogy semmi okom rá, rengeteg ismerőse jár román templomba, szentelteti meg a vizet, hiszen Isten nemzetiségre való tekintet nélkül segít a rászorulókon. Ilyen világot éltünk akkoriban.
– Valamiért mégsem felhőtlen a magyar–román együttélés Székelyföldön. Ön pedig hiába a székelyföldi románság legjelentősebbnek tartott érdekvédelmi szervezete, a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fórumának vezetője, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a két nemzet közötti közeledés legfőbb akadálya. Hogyan viseli ezt a keresztet?
– Megvallom, nehezen. Főleg, hogy a polgármester még soha nem tett igazi, őszinte kísérletet arra, hogy megbeszéljük a székelyföldi románság gondjait, félelmeit. Persze tudom én, hogy azt kell mondania, amit a választói többsége hallani akar, de nem lehet színházat játszani a végtelenségig.
– Apropó, színház. Önt pártaktivistaként érte a rendszerváltoztatás, most pedig a székelyföldi ortodox egyház egyik legfontosabb világi támogatója. Hitelesnek érzi magát ebben a szerepben?
– Nézze, tisztában vagyok azzal, hogy talán halálomig hordanom kell ezt a bélyeget. Olyan világot éltünk, amikor az adott körülmények között kellett megpróbálni segíteni az embereknek. És én igyekeztem, amit talán az is bizonyít, hogy soha senki nem támadott azzal, hogy ártottam volna neki. Fiatalemberként érkeztem Szentgyörgyre Moldvából, több éven át voltam a város alpolgármestere. Templomba nem jártam, az nem fért volna bele, de ha utánakeres a nyilvántartásokban, talál egy Profira Lăcătușu nevet: a teleket nálam töltő édesanyám révén anyagilag is rendszeresen támogattam az egyházamat. S még élnek néhányan, akik igazolni tudják, hogy a háttérből segítettem az Állomás negyedi vagy a Csíki utcai katolikus templom felépítését egy olyan korban, amikor erre elméleti esély is alig nyílt.
– Ilyen előélettel és beágyazottsággal ma önnek kellene lennie a székelyföldi elöljárók legfőbb román tárgyalópartnerének. Ehhez képest Háromszéken például inkább ezerszer Mădălin Guruianut kérdezi Antal Árpád, mint egyszer önt...
– A kuruc–labanc jelenséget a magyaroknak nem kell megmagyarázni, és azt is tudom, hogyan kezeli a magyarság Hajdu Győző szerepét. Nos, a magyar elöljárók rendre a mi kollaboránsainkat keresik, Guruianut, Sabin Ghermant, Dan Manolăchescut, hasonlókat, megkérdőjelezve a többiek hitelességét, önkényesen jó és rossz románokra osztva a székelyföldi románságot. Antal Árpád számára elfogadhatatlanok azok a románok, akik ismerik a történelmet, akik képviselnek valakit, valamit. Nem tudok olyan románról, aki megkérdőjelezné az elmúlt 23 év alatt kifejtett tevékenységemet, márpedig ha az enyémek hitelesnek tartanak engem, azt egy magyar városvezetőnek is figyelembe kellene vennie. Álnok állításnak és manipulációnak tartom, hogy én, mi lennénk a magyar–román párbeszéd legfőbb akadályai. És az is elfogadhatatlan, ahogy a románság érdekében kifejtett tevékenységünket a helyi magyar sajtó következetesen magyarellenes megnyilvánulásként kezeli.
– Mitől lenne ön, illetve az ön neve által fémjelzett szervezetek hitelesebbek, mint a legutóbbi önkormányzati választásokon képviselői mandátumot szerző, önmagukat a pártpolitika második vonaláig felküzdő fiatalok?
– Több érvem is van e tekintetben. Az általam vezetett fórum ernyője alatt egyesül a legtöbb román civil szervezet. És mindenek felett: mellettünk áll az ortodox egyház. Azt hiszem, hitelességünk legfőbb garanciája, hogy a fórum tiszteletbeli elnöke maga Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke.
– Közel negyven éve él Sepsiszentgyörgyön, talán joggal várhatná el öntől a magyarság, hogy empátiával viszonyuljon az aktuális problémákhoz, akár az autonómia kérdéséhez. Finoman szólva viszont épp az ellenkezője történik.
– Ezúttal is szeretném leszögezni: nem támogatjuk a területi autonómia ügyét, mert az beláthatatlan veszélyekkel fenyegeti a székelyföldi románságot. A mi szempontunkból Székelyföldön de facto már 23 éve létezik autonómia, hiszen az etnikai indíttatású szavazások nyomán fel sem merülhetett román polgármester megválasztása mondjuk Csíkszeredában. A decentralizálás pedig, akarjuk-nem akarjuk, ezt a folyamatot erősíti. Az autonómiának az a fajtája, amit mostanában hangoztatnak, történelmileg amúgy is rég meghaladott, amit az is bizonyít, hogy II. Józseftől Nagy-Románia adminisztratív átalakításáig többször is felszámolták a különböző autonómiaformákat, de akár az ötvenes-hatvanas évek Magyar Autonóm Tartományát is ide sorolhatjuk.
– A felszámolások okait is tanulmányozta?
– Természetesen: az adott időszak vezetői szerint nem feleltek meg a kor modern adminisztratív kihívásainak. Akadtak, akik abban az időben is igyekeztek felzárkózni a haladó világhoz.
– Szól még valami Székelyföld autonómiája ellen?
– Bizony. Az autonómia intézményesítése nélkül is nagy gondjaik voltak a térségben élő románoknak az elmúlt 23 évben. Nem a mindennapi élettel, mert azzal soha nem voltak különösebb problémáink, főleg azoknak, akik beszélik is a magyar nyelvet. A román identitás kérdése a legégetőbb. Nem az esett rosszul nekünk, hogy a megyei múzeumból Székely Nemzeti Múzeum lett, hanem az, hogy minden a megkérdezésünk nélkül zajlott. A mód, ahogyan elbocsátottak öt román muzeológust, ahogyan kezelték a román kulturális vagyont. Az nem működik, hogy az egyik fél nyeresége a másik kárára történjen. Tudja, milyen nehéz volt elviselni a magyar értelmiség ellenségességét a Kovászna és Hargita Megyei Ortodox Püspökség létrehozásakor? A mi részünkről soha nem tapasztalhattak ilyen kizáró jellegű retorikát. Mutasson nekem egyetlen mondatot, amelyben Ioan Selejan püspök úr a magyar–román együttélés ellen szólt volna!
– Nem kerestem utána, de az ortodox egyház kivételezett állami támogatását, székelyföldi térhódítási offenzíváját talán ön sem vonja kétségbe.
– Ismerem ezeket a félelmeket, de kijelenthetem, hogy az ortodox egyház csak ott fejlesztett, ahol reális népi igény volt rá. Ne feledjük, hogy az egyházunk évszázadokon át mennyire elnyomott helyzetben volt Erdélyben, hivatalos elismertség és a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen ingatlanok nélkül. A püspök úr semmi egyebet nem tesz, mint igyekszik biztosítani egyháza létét, működési hátterét.
– Viszont éppen önnek mondott ellent, amikor elismerte, hogy a templomépítéseknél nem kizárólag a jelenlegi demográfiai helyzetet veszik figyelembe, hanem a várható demográfiai jövőt is. Ezzel magyarázta például az erdővidéki Magyarhermányban – ahol egyelőre alig él román – épített ortodox templom indokoltságát.
– Ott viszont növekvőben a román nyelvű, ortodox hitű cigányok száma. Nekem a demográfiai kérdések a szívem csücske, márpedig a népszaporodási mutatók egyértelműen azt jelzik, hogy egyre jelentősebb létszámú cigány közösségekkel kell számolnunk. Ez pedig a templomépítés esetében is figyelembe veendő szempont, még akkor is, ha volt már rá példa, hogy egy nagyobb volumenű anyagi ösztönzés esetén egész cigány közösségek váltottak hitet.
– Nem gondolja, hogy a sérelmek kölcsönös sorolgatása és fenntartása csak a frontok további megmerevedését szolgálja? Elképzelhető olyan fordulat, ami az önök autonómiatörekvésekkel kapcsolatos álláspontjának árnyalásához vezethetne?
– A magyar fél részéről érkező erőteljes gesztusokra lenne szükség a székelyföldi románság önbizalmának erősödésére. Antal Árpád egyszer azt mondta, ő biztosítja a román alpolgármestert, ha a rendőrség állományának 75 százaléka magyar lesz. De hát ez nem vásár! A sokat emlegetett Dél-Tirolban is léteznek az olasz állam intézményei. És ezt nem olvasmányokból állítom, megbízottunk töltött ott három hónapot, hogy hiteles forrásból tájékozódhassunk az ottani állapotokról.
– Akkor jó lenne, ha visszaküldenék még egy időre, mert nem sikerült felfedeznie, hogy többek között az olasz állam dél-tiroli intézményei emberállományának szigorúan tükröznie kell a település etnikai összetételét.
– Igen? Akkor lépjünk tovább, mert sok úgynevezett apróság zavarja még az érzékenységünket. Hogy lehet például a térség jövőjéről kizárólag magyarországi szakemberek és politikusok jelenlétében tárgyalni, a mi mellőzésünkkel? Jelzésekre várunk. Például egy román könyvtárosra a megyei könyvtárban. Semmi kifogásom a jelenlegiek ellen, de nem lehetne egy gesztust tenni ennek a maroknyi valahnak? Évekig kellett harcolnunk, hogy a városi önkormányzat elfogadjon egy román nemzetiségű díszpolgárt. Senki nem értesít bennünket, mi történik a városban. December elsején többen felhívtak, hogy mi az a színpad a város közepén, ellentüntetés készülődik a nemzeti ünnepen? Akinek tudtam, elmondtam, hogy adventi gyertyagyújtás lesz, de csoda-e, ha ilyen körülmények között egy ünneplő román feltéved arra a színpadra? És ezért megbírságolják. A saját nemzete ünnepén.
– Mit gondol, találkozhatunk autonómiaügyben a barikád ugyanazon oldalán?
– Ha kitartanak az önrendelkezés e formája mellett, aligha. Romániában soha senki nem fogja támogatni a területi alapú autonómiát.
Csinta Samu |
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Újra alapfokra kerül a sepsiszentgyörgyi városzászló pere
A Brassói Táblabíróság pénteken helyt adott Kovászna megye prefektusa fellebbezésének, és újratárgyalásra visszaküldte a Kovászna megyei törvényszéknek a sepsiszentgyörgyi városzászló ügyét – tájékoztatta az MTI-t az intézmény szóvivője.
A székelyföldi Sepsiszentgyörgy hivatalos jelképét zászló formában is meghatározó önkormányzati határozatot négy évvel az elfogadása után, 2012-ben támadta meg a közigazgatási bíróságon Kovászna megye akkori prefektusa, Codrin Munteanu.
A prefektus keresetét a Kovászna Megyei Törvényszék formai okokra hivatkozva utasította el 2012 decemberében. A törvényszék úgy találta, a prefektus elkésett a keresetével. A Brassói Táblabíróság pénteki ítélete arra kötelezi a törvényszéket, hogy érdemben tárgyalja le a városzászló ügyét.
A közigazgatási pert az a körülmény teszi különössé, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felhívására 2322 természetes személy és civil szervezet csatlakozott a perhez a polgármesteri hivatal oldalán. A polgármester azért tartotta fontosnak a sepsiszentgyörgyi civilek csatlakozását, mert ezáltal lehetővé válik, hogy egy esetleges kedvezőtlen jogerős romániai ítélet után az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatódjék a jogi küzdelem.
A perbe a prefektus oldalán kapcsolódott be a székelyföldi románok érdekvédelmi szervezeteként fellépő Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
MTI
Erdély.ma,

Évtizedek viharaiban (A sepsiszentgyörgyi Hősök temetője)
Sokféle jelzővel illették a sepsiszentgyörgyi köztemetőben kialakított Hősök temetője központi emlékoszlopának felújítását, az elmúlt napokban lapunk hasábjain, de internetes fórumokon is folyt a vita, mely során sokan megkérdőjelezték a munkálat szakszerűségét és a történelmi igazsághoz való közét. Utánajártunk a történteknek.
A sepsiszentgyörgyi köztemetőben levő Hősök temetőjének állapota egyre romlott, főként a világháborús emlékműként emlegetett központi obeliszk festett rosszul. Sarkai letöredezve, két oldalán a bevésett nevek kopottak. Szemből nézve legfelül még éppen ki lehetett silabizálni a feliratot: VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY ISTVÁN MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓHELYETTESE. Alatta kidudorodás. Magyarország összetört címerét takarták el a II. világégés után – tudja a közvélemény, s megtoldja: világháborús magyar emlékmű. Még lennebb újabb felirat: A HAZÁÉRT. Ez már jól olvasható. A legalsó, szélesebb tömbön hegyével lefelé mutató, álló kard az 1914-es és 1918-as szám között. Az első világháború kezdetének és végének évei. Az obeliszk két oldalára neveket és rendfokozatokat véstek. A betűk kopottak, de nagy részük még olvasható. A ravatalozó felőli oldalon idegen csengésű, a Csíki negyed felől magyar nevek. Az emlékoszlop s az egész Hősök temetője megérett a rendezésre. A levegőben volt a restaurálás szükségessége, itt-ott el is hangzott, hogy meg kellene oldani.
Felújítani az emlékoszlopot
2008. október végén Háromszéken járt az illetékes központi közigazgatási hivatal: a védelmi minisztérium alárendeltségébe tartozó Hősök Kultuszát Ápoló Országos Hivatal – röviden a kegyeleti hivatal – küldöttsége. Tagjai jártak Bereckben, Gelencén, megtekintették Grigore Bălan tábornok, Păiuș David hadnagy sírját, az aldobolyi hősi temetőt, melynek felújítási munkálatait támogatta a hivatal, továbbá Sepsiszentgyörgyön a Bronz Bélaként ismert Román katona emlékművét és a Hősök temetőjét. Találkoztak Antal Árpád András polgármesterrel is. Szóba került többek között a hősi temető kérdése. Ennek rendbetételét sürgette a küldöttség, sőt, esetleges támogatást is meglebegtettek. (Szekeres Attila: Fel kell újítani a hősök emlékművét – Háromszék, 2008. okt. 31.)
2010 elején már komolyan szóba került az emlékmű – melyről tudni vélték, hogy Kós Károly tervezte – restaurálása. Volt egy polgári kezdeményezés, melynek során Bereczki Kinga, a Civilek Háromszékért Szövetség elnöke – akkor a Magyar Polgári Párt színeiben – a városi tanács tagja megszerezte a magyarországi Vay Ádám Logisztikai Ezred és a Társadalom Baráti Kör támogatását. A városháza is lépett, s felmérette a temető és emlékmű állapotát a restaurálási tervekhez. Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser a Háromszéknek akkor úgy nyilatkozott, a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelő terv elkészülte után, remélhetőleg még abban az évben megújul az emlékmű.
Két nappal március idusa után az országos levéltár megyei fiókja székhelyén sajtótájékoztatót tartott Ioan Lăcătușu, több Kovászna megyei román civil szervezet vezetője, akkoriban a levéltár főtanácsosa. A levéltárban a városházi iratok között egy névsorra bukkant: megtalálta annak a 147 katonának a névjegyzékét, aki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban berendezett tábori kórházban hunyt el 1917–1918 között. Az osztrák–magyar, német, olasz, román hadseregek katonái voltak, tíz jelenlegi ország területéről származtak. Lăcătușu kérte, hogy az emlékművet állítsák vissza eredeti alakjában. Szerinte a két világháború között állított obeliszkről ,,1940 után eltávolították a román feliratot és szimbólumot, oda írtak valamit Horthyról, amit majd a kommunizmus idején vakartak olvashatatlanná”. Cristian Liviu és Ioachim Grigorescu tartalékos ezredessel közösen kezdeményezték, hogy minden évben a román hősök napján, a mennybemenetel ünnepén méltóképpen emlékezzenek meg a háborúban elesettekről nemzetiségre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. (Szekeres Attila: Milyen jelkép kerüljön a honvédemlékműre? – Háromszék, 2010. márc. 18.) Ioan Lăcătușu később tanulmányt közölt kutatási eredményeiről: Az igazság a sepsiszentgyörgyi Hősök temetőjéről levéltári források tükrében. (Megjelent az Angustia 15. számában 2011-ben, olvasható a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Polgári Fórumának honlapján – Forumharghitacovasna.ro)
Háborgás Tavaly október utolsó napjaiban felújították az obeliszket. November 1-jén a köztemetőben világítók meglepődve tapasztalták: szokatlan, vadonatúj, fényesre csiszolt, szürkés kőbevonatúvá vált az oszlop. Az idén január 12-én a Hősök temetőjében a II. Magyar Királyi Hadsereg 1943-as tragikus kimenetelű doni vereségére emlékezők latolgatták, vajon miért nem került vissza az obeliszkre A HAZÁÉRT felirat, Magyarország címere és a fölötte álló, VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY ISTVÁN MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓHELYETTESE emlékfelirat. Silabizálták, hogy „a magyar katonák nevét magyartalanították”, s csodálkoztak a város hősi halottait felsoroló táblák előtt, mennyi az idegen név. Történelemhamisításról beszéltek. Az észrevételeknek a lapban való jelzését követően a felháborodás az internetes hozzászólók körében gyűrűzött. Ezek után – szintén a lap hasábjain – Bereczki Kinga feltette a kérdést: ki a felelős? Meg is válaszolta: Elsősorban az ún. szakértők, akik megfelelési kényszerből mellőzik a valós tényeket, és nem állnak ki a történelmi igazságért. (Bereczki Kinga: Ki a felelős a történelemhamisításért? – Háromszék, 2014. január 15.) Ezek után folytatódott a háborgás az internetes hozzászólók körében. Az önkormányzat nevében Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser visszajelzést közölt: Az emlékművek helyreállítási alapelve értelmében az ismert legrégebbi állapotot kell visszaállítani. A várostörténeti kutatások azt bizonyították, hogy az eredeti műemléken semmilyen címer vagy a hősök nevének felsorolása nem szerepelt. A felújított emlékművön annak legrégebbi ismert állapotától eltérő új szimbólum vagy szöveg megjelenítését a bukaresti kegyeleti hivatal nem engedélyezi, a nemzetközi szabályok és gyakorlat nem teszik lehetővé. A bukaresti hivatal a magyar címert és a Horthy Istvánnak emléket állító feliratot is tartalmazó kérést az említett okokból visszautasította. A felújítás során a megbízott cég tévedésből felcserélte a keleti és nyugati oldal legfelső kőlapjait. Ennek a tévedésnek tudható be, hogy A város hősi halottai felirat alatt számos különböző nemzetiségű személy neve szerepel, az Itt nyugszanak felirat alatt pedig a magyar katonák neve. Amint az időjárási viszonyok lehetővé teszik, a cég a hibát kiküszöböli. Az önkormányzat a felújított emlékmű hivatalos, ünnepélyes átadását ez év második felére tervezte, amikorra a körülötte lévő sírkert rendezése is elkészül. (Czimbalmos Kozma Csaba: Az emlékmű eredeti állapotát kellett helyreállítani – Háromszék, 2014. január 17.)
Helytörténeti kutatás
2010-ben a Hősök temetőjéről még keveset tudtak. Úgy hírlett, a temetkezés ott már 1916-ban, a román betöréskor megkezdődött, s a mindenféle nemzetiségű elesetteket oda temették. A temető tervét a város Kós Károllyal készíttette. Hogy a sírkereszteket ki faragta, nem lehetett tudni, de úgy vélték, a Magyarország területén is fellelhető keresztekre hasonlítanak leginkább. Egy 1942-es irat szerint Puskás István uzoni mesterember vállalta az emlékmű restaurálását s arra Magyarország címerének kifaragását – mondotta akkor Demeter Lajos helytörténész. Az önkormányzat helytörténeti kutatást rendelt a történelmi igazság feltárására. A munkával Demeter Lajost bízta meg. A kutatást összegző tanulmány megjelent a magyarországi Hadtörténeti Múzeum Értesítőjének 13. számában 2012-ben (Demeter Lajos: A sepsiszentgyörgyi Hősök temetője). A Hősök temetőjének teljes rendezését követő őszi avatóra a városháza kiadja a tanulmányt magyar és román nyelvű füzetekben.
Az Osztrák–Magyar Monarchiában
Az első világháború kitörése után Sepsiszentgyörgyön mintegy hatvan-hetven orosz hadifoglyot útépítésre irányítottak. Közülük egy 1915-ben meghalt, a baromhegyi román ortodox temetőben temették el – meséli lapunknak Demeter Lajos. 1916-ban Erdélybe betört a román hadsereg, s itt jóformán katonaság nem lévén, elfoglalta a várost. Rövid ideig a Ferencz József Közkórházban hadikórházat működtettek. Itt két román katona halt meg – betegségben –, őket is a román temetőbe temették. A német hadsereg egy nagyobb egysége és magyar huszárok visszafoglalták a várost. Egyetlenegy hősi halottja volt az összecsapásnak, Lakatos Mihály huszár, akit lelőttek a román katonák. Őt a vártemplomi református temetőben, Pap Lehel helyi cementgyáros kriptájában helyezték el időlegesen. Oda még elhelyeztek néhány, az ojtozi szoros–Sósmező vonalán zajló harcokban megsebesült, a sepsiszentgyörgyi katonai kórházban elhunyt honvédet. A Monarchia császári és királyi hadtápállomás-parancsnoksága 1916 karácsony szombatján lefoglalta a Székely Nemzeti Múzeumot, ahol katonai járványkórházat rendezett be. Az itt elhunytakat 1917-től a köztemetőben kijelölt parcellán temették el. Ez a német emlékműként ismert obeliszk környéke, ahol hősi temetőt alakítottak ki. A kórházban betegségben elhunyt német, szerb, horvát, bosnyák, olasz, orosz, ukrán, rutén, ruszin, a honvédségnél szolgáló román katonákat és hadifoglyokat temettek. A háború végéig 297-re nőtt az elhantoltak száma, s négyen a Pap Lehel kriptájában voltak időlegesen. Lőtt seb következtében egy orosz katona és a már említett Lakatos Mihály hunyt el. A holtak nyilvántartását a katonakórház vezette. A jegyzéknek csupán egy része került elő a levéltárban: 147 katona nevét, rendfokozatát és hovatartozását jegyezték fel a német és az osztrák–magyar hadsereg hivatalos nyelvén, németül. A sírokra fakereszteket állítottak, s a német katonák a személyi igazolójegy, az ún. dögcédula alapján azokra felírták az adatokat. Demeter Lajos szerint már ekkor történhettek torzulások, bizonyos nevek németesítve kerülhettek fel a dögcéduláról a kimutatásba, onnan meg némely tévesen kerülhetett át a keresztre. 1917-ben állította az első hősi emlékoszlopot a német hadtápállomás-parancsnokság, innen a német emlékmű elnevezés. Két szomszédos oldalára a német vaskeresztet és Magyarország kiscímerét (így néz ki Magyarország mai címere – Sz. A.) helyezték. Föléjük két oldalon átfolyó német feliratot véstek: Den tapferen Helden (A vitéz hősöknek), alájuk két évszámot: 1914–1917.
Nagy-Romániában Az impériumváltást követően a hősi temető hanyatlásnak indult. 1921-ben csupán 34 kereszt felirata volt teljesen vagy részben olvasható. A nemzetközi békeszerződések értelmében a román hadügyminisztérium utasította a helyi közigazgatást a hősi temetők rendbetételére, ápolására és a hősökről való megemlékezésre. A hiányzó vagy megrongálódott kereszteket nyírfából készített újakkal pótolták, illetve cserélték ki. Zátyi József városgazda 1921. decemberi felmérésében 295, nagyrészt névtelen rendezett sír és az emlékmű előtt Carl Gersinich alezredes sírja szerepel. A hősi temető rendezésére Kós Károly előtervet készített, azt a városi tanács ülésén bemutatta, s el is fogadták. Ám máig ismeretlen okból nem valósult meg, s később Szász István városi mérnökkel készíttettek új tervet. De ez sem valósult meg.
1927-ben országos rendelet született a hősi halottak egy helyre gyűjtéséről és hősi temető kiképzéséről. Sepsiszentgyörgynek már volt rendezett hősi temetője, ahol minden évben mennybemenetel ünnepén, a román hősök napján megemlékezést tartottak. Akkor miért kellett új hősi temetőt létesíteni a meglévőtől félszáz méterre? – merül fel a kérdés. Demeter Lajos abban látja ennek magyarázatát, hogy kellett egy olyan kegyeleti hely, ahol a románság – abban az időben ez leginkább a megye és a város vezetőségéből, az állami iskolák tantestületének egy részéből, az itt állomásozó katonaságból, a rendőrségből stb. állt – lelki nyugodalmára ünnepelhette a „nagy háborúban” elesett hőseit, és azt, hogy Erdélyt Romániához csatolták. Igaz, hogy a régi hősi temető a román hősök napján megemlékezések színtere lett, de zavaró volt a románság részére az az emlékoszlop, amelyet éppen az ellenséges országok jelképei díszítettek. A sepsiszentgyörgyi Hősök temetőjének tervrajzát a Hősök Kultusza Egyesület központi vezetősége Bukarestben rendelte meg, s az a helyőrségen keresztül jutott el a városházára. A terv, melynek kivitelezését 100 000 lejre becsülték, a központi obeliszk két oldalára 42–42 kereszttel megjelölendő katonasírt, az oszlop alá tömegsírt írt elő. A kivitelezés során a régi temetőből kiásták a halottakat, az újban végül 86 sírt alakítottak ki. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy az az áttemetéskor az új sírokba hantolt csontok fölé a megfelelő név került. A megmaradt csontokat a központi tömegsírba helyezték. Oda költöztették a Pap Lehel kriptájában időlegesen elhelyezett négy honvéd holttestét is. Demeter Lajos az egész műveletet sírgyalázásnak minősíti. Tíz katonáért elköltöztették közel háromszáz földi maradványait. Ez olyan, mint amikor a gombhoz igazítják a kabátot – véli.
A bukaresti egyesülettől rendelt keresztekre a neveket itt vésték fel. Egyes neveket románosítottak. Az egyesület négy bronzplakettet is felajánlott. Az átirat szerint a Román Királyság középcímere (a Keöpeczi Sebestyén József által megalkotott nagy-, közép- és kiscímer közül az, amelyen a királyi koronával fedett pajzsot két oroszlán tartja – Sz. A.) vagy az emlékezés jelképe, a babérág és katonasisak kerüljön az obeliszkre. Valószínűleg pénzhiány miatt a plaketteket nem rendelték meg. Az emlékoszlop, melyet Pap Lehel épített, teljesen csupasz maradt. A temető kialakításához Magyarország és Sepsiszentgyörgy városa is hozzájárult 5000–5000 lejjel. A költségek zömét a Hősök Kultusza Egyesület és az ortodox egyház tette ki. A hősi temetőt 1931. október 25-én avatták fel. Következő évben a hősök napján, mely június 9-re esett, újból megemlékezés helyszíne volt. Erről beszámolót közöl a Székely Nép június 12-i számában: „A roppant tömeg, mely a főtéren tartott Istentiszteleten áhítatoskodott, a lehető legkedvezőbb légkörben vonulhatott a Debren-tetői Köztemetőben újonnan berendezett, magasan ég felé nyúló emlékműhöz.”
A kicsi magyar világban
A második bécsi döntést követően Sepsiszentgyörgy Észak-Erdély részeként ismét Magyarországhoz került. Ekkor módosítottak a hősi emlékműveken. 1941-ben a német emlékműre, az évszám alá magyar feliratot véstek – helytelenül: A VITÉZ HŐSIHALOTTAKNAK. Szotyori Nagy Áron, a Magyar Királyi Hadimúzeum igazgatója az észak-erdélyi hősi emlékművek felmérése során 1941. november 5-én kelt jelentésében írja, hogy Sepsiszentgyörgyön „a városi köztemetőben áll egy felírás nélküli, románok által emelt világháborús emlékmű”. Koncz Árpád polgármester 1942. március 21-én kelt átirata is igazolja, hogy a Hősök temetőjében levő obeliszk „semmi feliratot vagy ábrázatot nem tartalmaz”. Az oszlopra még ebben az évben felszerelték Magyarország 90 cm magas kiscímerét, melyet Puskás István uzoni mesterember faragott gödemesterházi kőből. Az előlapra ugyanakkor bevésték A HAZÁÉRT feliratot, alája az 1914-es és 1918-as évszámot, közéjük a vesztes háborút idéző, lefelé fordított kardot. Az obeliszk ravatalozóház felőli oldalára bevésték az ide átköltöztetett holtak nevét és rendfokozatát. Igen ám, de azok nevét, akik nem az Osztrák–Magyar Monarchia területén születtek, és nem tudták helyességüket anyakönyvben ellenőrizni, a polgármester magyarította: a román, olasz és orosz hadifoglyok, a cseh, bosnyák, galíciai és német katonák esetében a névjavításokat a polgármester végezte el. Például Kohler Ernest helyett Kohler Ernő, Constantin Ioan helyett Konstantin János, Gheorghe Alexandru helyett György Sándor került az obeliszkre. Koncz Árpád egy levélben magyarázza: mivel a románok románosították a neveket, ő visszamagyarosította azokat. 1942. augusztus 20-án repülőszerencsétlenségben elhunyt Horthy Miklós kormányzó fia, helyettese. Magyarország területén elrendelték, hogy emléket kell állítani a hősi halottnak. Háromszéken több településen megtették, Gidófalván ma is látható. Sepsiszentgyörgyön a hősi temető obeliszkjére, a címer fölé vésték be az emlékfeliratot. 1943-ban újabb módosítás történt. Összegyűjtötték Sepsiszentgyörgy hősi halottainak nevét, azokét, akik távol, harctéren estek el vagy fogolytáborban hunytak el, és bevésték az oszlop Csíki negyed felőli oldalába.
A második világháború után
Az ismét Romániához került Sepsiszentgyörgyön a német emlékműről leverték a német vaskeresztet és Magyarország címerét. A jelképek helye megmaradt, közelről most is jól kivehető, mit is ábrázoltak ott egykor. A hősi obeliszkről szintén leverték Magyarország címerét, maradványait, valamint a Horthy István emlékét őrző feliratot cementes habarccsal eltakarták. Az 1989-es fordulatot követően a feliratról levakarták a maltert, a német emlékmű csúcsára fekete vaskeresztet szereltek.
A temető felújítása
Demeter Lajos javaslatára a városháza felterjesztette a kegyeleti hivatalhoz a felújítási tervet. Az 1943-as állapot visszaállítását kérte, azaz, Magyarország címerével, A HAZÁÉRT és Horthy-emlékfelirattal. A hivatal – melyet Ioan Lăcătușu jó idejében tájékoztatott saját kutatási eredményeiről – visszautasította a felterjesztett változatot. Másodszor elhagyták a Horthy-feliratot, és két címert javasoltak. Mivel a temetőnek két bejárata van, egyfelől álljon Magyarország kiscímere, az ellentétes oldalon a Román Királyság középcímere. Ezt is elutasították, ám a kard az évszámokkal maradhatott. A hősök neveinek bevésését elfogadták, a kereszteken való újjáírását viszont románul várták el. Azt ki tudták eszközölni, hogy a románoké románul, a magyaroké magyarul, a többieknek az akkor használt hivatalos nyelven, németül kerüljön fel a rendfokozata, a hovatartozás megjelölésével – magyarázta Czimbalmos Kozma Csaba. A munkálatot nem lehet restaurálásnak nevezni, mert a betonoszlopon azt a mozaikot nem lehetett visszaállítani, főleg a betűket újraírni, magyarázza a városgondnok. Ha már felújításról van szó, akkor szakemberek véleményének kikérésével amellett döntöttek, hogy kőlapokkal borítsák az oszlopot, s azokba véssék a neveket. A sepsiszentgyörgyi hősök névsorát a kutatás során bővítették s kiegészítették. Így annyira megduzzadt a lajstrom, el kellett hagyniuk a rendfokozatokat, hogy a keleti oldalra kiférjenek. A nyugati oldalon is – ahova 1942-ben nem véstek fel rendfokozatot – kiegészítették a névsort. A restaurálás során a kőkereszteken majd feltüntetik a megfelelő rangot. Egy emlékművel nem lehet bármit tenni, hanem csak azt, amit az írott és íratlan szabályok megkövetelnek, illetve megengednek – mondja a városgondnok, hangsúlyozva, ez nemcsak a város magyar hőseinek emlékműve, hanem az elhunyt sok más nemzetiségű hősök sírhelye is. Nem kell sem magyarkodni, sem románkodni: amikor elvárjuk, hogy a mi hozzátartozóink távoli sírját ápolják, gondozzák, mi is megteszünk mindent, hogy rendben tartsuk az idegenek nyughelyét. Sajnos, későn vették észre, hogy a mester összecserélte a felső lapokat, s már nem lehetett kijavítani, de tavasszal megteszik ezt. Ott hibáztak, hogy nem takarták le a rosszul felszerelt feliratot, tette hozzá. Az összecserélt kőlapokon ez áll: A VÁROS HŐSI HALOTTAI – EROII ORAȘULUI – 1914–1918, illetve: ITT NYUGSZANAK – AICI SE ODIHNESC – 1914–1918. Antal Árpád András polgármester is úgy érzi, ha eltakarták volna a hibásan felszerelt kőlapokat, sok vitát megelőzhettek volna. De a munkálatot még nem vették át – hangsúlyozza. Az emlékművet abban a lerobbant állapotában nem hagyhatták, az már szégyen volt a város részére. Engedély nélkül sem újíthatták fel. Mivel nem az a típusú ember, aki mindenhez ért, nem ő döntött, szakemberekkel tárgyalt, s megbízták Demeter Lajost, végezze el a kutatást. Számítottak a bukaresti visszautasításokra, mondja, hiszen a hivatal ismerte az emlékmű eredeti állapotát. Az adott körülmények között a lehető legjobban taktikáztak, vélekedik.
Tervek Őszre befejezik a Hősök temetőjének rendezését. Ezek után elsőbbséget élvez az Erzsébet parkban levő szovjet emlékmű kérdése – vázolta a polgármester. Azt el szeretnék költöztetni onnan a Köztemetőbe. A városban járt az orosz nagykövetség képviselője, akivel tárgyaltak az ügyről. Demeter Lajost már megbízták az újabb kutatással, hisz be kell bizonyítani, hogy ott nem nyugszanak orosz katonák, nincs temető, csupán emlékoszlop. Remélhetőleg májusban megszületik az összegzés. Utána jöhet a német emlékmű történetének kutatása, majd a rendezése. Kíváncsian várjuk, a bukaresti hivatal ezúttal is ragaszkodik-e az eredeti állapot visszaállításának elvéhez, hiszen az obeliszken a német vaskereszt és Magyarország címere állt.
Sírjaik hol domborulnak…
Összegzésként elmondhatjuk, az emlékművet nem Kós Károly tervezte, hanem bukaresti szakember, nem „a magyarok” állították, sem a város, hanem az impériumváltást követően a román közigazgatás alatt emelték, eredetileg jeltelen, felirat nélküli oszlop volt. Magyarország címere, A HAZÉRT felirat, a Horthy István emlékére bevésett felirat, a kard, az első világháborút jelölő évszámok, a hősök – sok esetben durván magyarosított – neve és rendfokozata 1942–1943-ban került az oszlopra. Alatta és a Hősök temetőjének keresztjei alatt legalább tíz nemzet fiai nyugodnának. Az emlékműre felkerült a sepsiszentgyörgyi, de másutt elesett első világháborús hősök neve is. Azok, akiknek nevét itt kőbe vésték, s mások, akiket ismeretlenül itt hantoltak el, vagy sepsiszentgyörgyiek, és ki tudja, hol nyugszanak – akaratukon kívül, felsőbb hatalmak parancsára és érdekeiért hagyták el családjukat és mentek küzdeni, azt állítva, hogy a hazáért, pedig attól nagyon távol.
Két, egy évszázaddal ezelőtt megfogalmazott gondolatot elevenítünk fel. A Székely Nép 1915. november 27-i számából Ádám Annát idézzük: „Ezt is, azt is felsőbb parancsra kergetik halálba, s egyiknek úgy, mint a másiknak az a kötelessége, hogy pusztítsák az előtte állót. Nem a katona a bűnös, hanem a kor, a rendszer. A katonára emberséggel nézzen mindenki, akármelyik nemzetből szakadt idegenbe.” Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében 1917. július 30-i keltezéssel kiadott körrendelet hangsúlyozta: a legszentebb hazafiúi kötelességük teljesítése közben áldozatul esett hősök, legyenek azok saját fiaink, szövetségeseink, avagy ellenségeink, a hozzájuk méltó eltemetésre, sírjaik megjelölésére és állandó gondozásra érdemesek.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elmarad az iskolák átszervezése
Egyelőre nem kerül sor a sepsiszentgyörgyi iskolák átszervezésére, a tanügyminisztérium – saját decemberi rendeletét megszegve – a jelenlegi állapot fenntartásához elégséges összeget utalt ki januárban.
A tanfelügyelőség jövő héten tárgyal a beiskolázási tervekről, ha ezeket jóváhagyják, a következő tanévben nem módosul a város oktatási hálózata. Ez nem azt jelenti, hogy minden úgy van jól, ahogy van, hanem azt, hogy lesz idő megfontolni azokat a döntéseket, amelyeket semmiképp sem lehet elkerülni.
A helyi tanács tegnapi ülésén erről a – napirendben nem is szereplő – kérdésről esett a legtöbb szó. Nem csoda, mert az elmúlt hetekben több száz család – szülő, tanár, gyermek, döntéshozó – szembesült azzal, mégpedig minden előkészítés nélkül, hogy ősztől új helyzetben, más iskolában vagy más közösségben, esetleg a levegőben találhatja magát, mert a kormány épp az oktatáson kíván takarékoskodni. A meghirdetett költségvetési szigor és a szoros határidő miatt nagy hirtelen tanintézmények bezárásáról, összevonásáról kezdtek beszélni, gyűlések, megbeszélések követték egymást – aztán adott még háromheti haladékot a minisztérium, és kicsit enyhült a nyomás. Most pedig átutalta a fizetések teljes összegét, és bár ez nem elég az év végéig, az előző évekhez hasonlóan valószínűleg lesz kiegészítés, tehát minden marad a régiben – jelentette be Sztakics Éva alpolgármester. A fejkvóta szerint számolt béralap Sepsiszentgyörgyön 29 millió lej lenne, a tárca decemberi rendelete szerint 27 millió lejre várt az önkormányzat, a napokban azonban 33 millió lej jött e célra Bukarestből, amire senki sem számított. Ez nagyon jellemző arra, ahogy Romániában működnek a dolgok: nem tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb, a miniszter kiad egy rendeletet, utána pedig üzen, hogy nem kell komolyan venni – vélekedett Antal Árpád polgármester, megállapítva, hogy teljesen fölösleges, értelmetlen hisztériakeltésnek bizonyult az egész, amibe sajnálatos móon a sajtó és a politikum is belekeveredett. Ez a feszültség most már megszűnik, az önkormányzatnak azonban továbbra is felelősen kell gazdálkodnia, és előrelátó módon kell terveznie. Nem akar senki iskolákat bezárni, de nem méltányos és nem igazságos, hogy egy osztályba 30, a másikba pedig 6 gyermek járjon, nem azonosak az esélyeik. A fejkvóta alapú rendszer nagy hibája, hogy nem tesz különbséget a kezdő és az I. fokozatú vizsgával rendelkező pedagógus között, de a következő három-öt évben újra kell szervezni a sepsiszentgyörgyi iskolahálózatot a minőségi oktatás érdekében. Lehet, hogy népszerűtlen döntéseket is el kell fogadni, és biztos, hogy minden elképzelésnek vannak előnyei és hátrányai, de ha nem teszünk mi rendet a magunk háza táján, akkor újabb központi utasítások alapján kell majd cselekedni, és megint csak bajban leszünk – érvelt. A polgármester szerint elsősorban az iskolaigazgatóknak kell közös nevezőre jutniuk, ami nyilván nem lesz könnyű feladat, de elkerülhetetlen. Az SZDP-s Rodica Pîrvan, a Constantin Brîncuși-iskola igazgatója szerint az iskolák körzetesítése lenne jó megoldás, mert ezt jelenleg nem veszik komolyan, de újra lehetne osztani a város utcáit. A témát Palela Rădiţa SZDP-s tanácstag, megyei főtanfelügyelő-helyettes zárta le: elmondta, hogy az elmúlt hetekben több elemzést is végzett a tanfelügyelőség a szakma bevonásával, és abban mindenki egyetért, hogy a gyermekek érdeke az első, nekik kell a legjobb tanulási körülményeket és tanári kart biztosítani.
Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Összefognak a szaklíceumok
Jóváhagyta a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a város három szaklíceumának tervezett együttműködését. A Berde Áron-, a Kós Károly- és a Puskás Tivadar-iskola vezetői a munkaerő, az anyagi javak és a különféle pályázatok közös kihasználásáról kötnének megállapodást.
Ez nem jelent összevonást, mindegyik iskola megőrzi önállóságát, vezetőségét, szerződéses partnerségről van szó, amellyel oktatási lehetőségeiket kívánják bővíteni – ismertette az elképzelést a városi tanács csütörtöki ülésén Sztakics Éva alpolgármester. A liberális Mădălin Guruianu fenntartásokat fogalmazott meg, és kérte, hogy a román osztályok helyzetéről a román tanácstagokat is tájékoztassák. Az SZDP-s Rodica Pîrvan, a Constantin Brâncuși-szaklíceum igazgatója kijelentette: őket is megkeresték, de egyheti gondolkodás után úgy döntöttek, hogy nem társulnak, mert „nincs értelme”, hiszen ők is meg akarják tartani a tanári állásokat. Ezek az iskolák román tannyelvű osztályokat szeretnének létrehozni, de szerinte kérdéses, hogy megfelelő szinten tudnak-e románul oktatni – tette hozzá Rodica Pîrvan. Sztakics Éva többévi gyakorlati tapasztalatára hivatkozva válaszolta, hogy eddig inkább a magyar szaknyelv okozott gondot, hiszen a tanárok többsége – ő maga is – románul végezte az egyetemet, hasonló megállapodást pedig már jóváhagytak a Mihai Viteazul Líceum és a kovásznai Avram Iancu-iskola között. Mindezt a szintén SZDP-s Rădiţa Palela főtanfelügyelő-helyettes is megerősítette, Antal Árpád polgármester pedig azt is felhozta, hogy sok román honatya, sőt, maga az államfő is követ el nyelvtani hibákat, de nem győzte meg a vonakodókat, a határozatot három tartózkodás mellett fogadták el.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A románok felé közvetíteni (Sepsiszentgyörgyi RMDSZ)
Tisztújító körzeti közgyűléseket, majd küldöttgyűlést tartott a sepsiszentgyörgyi RMDSZ. A szerdai ülésen a négy városi, valamint kilyéni és szotyori körzetben megválasztott 81 és a társult ifjúsági szervezetek által jelölt 12 küldöttet köszöntő Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök vázolta azokat a feladatokat, melyek az Európai Parlamenti választások és a magyarországi választói jegyzékbe történő regisztráció kapcsán a sepsiszentgyörgyi szervezetre is hárulnak.
A szavazás alapján újabb négyéves elnöki mandátumot nyert Antal Árpád András, az elnökség tagjai: Sztakics Éva, Tischler Ferenc, Miklós Zoltán és Kelemen Szilárd. Az ügyvezető elnöki feladatok ellátására a régi-új elnök Tóth-Birtan Csabát kérte fel. Antal Árpád elmondta, kiemelten fontosnak tartja a nemzetpolitikai kérdéseket. A románokkal való viszony újragondolása és új alapokra helyezése szükségszerű. Az elmúlt húsz évben sajnos nem sikerült hatékonyan közvetíteni a románok felé céljaink és törekvéseink lényegét, úgyhogy e téren sok a tennivaló. Tisztázni kell nemcsak azt, hogy mit jelent az autonómia, de azt is, hogy a románok számára mit jelent mindez. Továbbá el kell érni, hogy az autonómiával kapcsolatos közbeszéd végre ne arról szóljon, milyen autonómiát akarunk, hanem arról, hogy azt mikor és hogyan fogjuk elérni – fogalmazott. Az elnök fontosnak tartja egy olyan családsegítő stratégia kidolgozását és alkalmazását, mely ösztönzi a családalapítási szándékot. A cél a megfelelő foglalkoztatáspolitika kidolgozása, hogy elejét vegyék a munkaerő-elvándorlásnak, és növeljék a régió versenyképességét. Azon is dolgoznak, hogy elkészüljön a sepsiszentgyörgyi körgyűrű, mely egyidejűleg az épülő vidombáki reptérhez is gyors és könnyű hozzáférést biztosíthat.
Folytonosság Erdővidéken
Az RMDSZ Erdővidék Széki Szervezete csütörtökön tartott tisztújító ülésén a korábbi elnöknek, Váncza Tibornak szavaztak bizalmat a szervezet további irányítására, aki a közeljövő feladatának az európai parlamenti választásokra való mozgósítást nevezte meg. Az ülésen felszólaló Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök kifejtette, a 2012-es önkormányzati választások politikai sikerét követően Erdővidéken is elindult a fejlődés, a szövetség segítségével Baróton olcsóbb a hulladékszállítás, Nagyajtán két hidat építenek idén, Bardocon van kanalizálás és vezetékes víz, „mindez azonban nem megy segítség nélkül: a szervezetnek jól kell működnie, lényeges, hogy a helyi viszonyok közt tisztán lássunk, és ezért fontos, hogy olyan emberekre tudjunk támaszkodni, akik értik a dolgukat”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Sepsiszentgyörgyön elkezdődött a színház éve
Hivatalosan is véget ért a tavaly meghirdetett hang és szó, azaz a zene és irodalom éve és elkezdődött a játék – vagyis a színház és az előadó művészet éve. A kulturális évváltást a Tamási Áron színház Hamlet című darabja után jelentette be Antal Árpád polgármester. A színházi előadásra azokat a művészeket, művelődésszervezőket, intézményvezetőket és támogatókat hívták meg, akik segítettek a tavalyi hang és szó éve programjainak megvalósításában.
Antal Árpád beszédében kiemelte: támogatásuk által erősödött a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa program, de a kételkedők elutasító hozzáállása is arra sarkalta a szervezőket, hogy megmutassák, van létjogosultsága ennek a programnak. „Köszönöm a közönségnek is, hogy támogatott, hiszen befogadó közönség nélkül nem lehetne ilyen kulturális pezsgés városunkban, és köszönöm a művészeknek, akik kivitték az utcára a kultúrát, kilépve ezáltal a megszokott rutinból" – hangsúlyozta a polgármester.
A Városimázs Iroda összesítéséből kiderül, hogy tavaly a zene és irodalom évében 56 helyszínen zajlottak események, a 600 fellépőből 300-an helyi alkotók voltak, és az év során közel 25 000 nézője volt a rendezvényeknek. A 101 programból 75 kapcsolódott az irodalomhoz vagy a zenéhez. A programok egyharmada Sepsiszentgyörgy utcáin zajlott. Az eseményről több mint 1500 újság cikk, tévé és rádió hír számolt be.
Mint ismeretes, Otthon a kultúrában jelszó alatt, négy tematikus év fogja össze a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa kezdeményezést 2013–2016 között. 2013-ban a Hang és szó éve volt, amikor a zene és irodalom került a középpontba, 2014-ben a Játék éve van, idén a színházon, az előadóművészeteken van a hangsúly, 2015-ben a Hagyomány éve, 2016-ban pedig a Kép éve lesz. A Városimázs Iroda három stratégiai célkitűzést fogalmazott meg, amely túlmutat a rendezvény keretidőszakán: Kulturális nevelés – a művészet mindenkié, Művészet az utcán – Az alternatív kultúra térfoglalása, Értékgyarapítás – Kulturális nagykövetek – Kulturális tranzakciók. A Sepsiszentgyörgy, Székelyföld Kulturális Fővárosa program célja tovább erősíteni a város kulturális potenciálját, ugyanakkor Sepsiszentgyörgy pozicionálása kulturális centrumként a székelyföldi városok körében.
Kovács Zsolt
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Szúrják a magyar feliratok a prefektus szemét – Megbüntetné Antal Árpádot
Bírságolják meg visszamenőleg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, mert nem ültette gyakorlatba idejében a jogerős bírósági ítéletet, hogy minden táblán a román felirat legyen az első, ezt követeli a Kovászna megyei prefektúra. A kormányhivatal megfellebbezte a Kovászna megyei törvényszék ítéletét, amely tavaly decemberben okafogyottá nyilvánította a polgármester megbírságolását, arra hivatkozva, hogy időközben kicserélte a kétnyelvű táblákat. Dumitru Marinescu prefektus több oldalas periratban sorolja, hogy a bírságtól nem lehet eltekinteni, és, hogy a polgármester nem cserélte ki az összes köztéri feliratot.
A szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentumban a prefektus felidézi, hogy tavaly áprilisban indított civil pert, követelve, hogy minden napi késésért a bruttó minimálbér 20 százalékával megegyező bírságot rójanak ki a polgármesterre, mert nem ültette gyakorlatba a 2012 decemberi jogerős bírósági ítéletet. Időközben az önkormányzat kicserélte a városháza bejáratánál a táblát, a háromnyelvű turisztikai irányjelzőket leszerelték, így a törvényszék okafogyottá nyilvánította a keresetet.
A prefektúra fellebbezésében arra hivatkozik, hogy 2012 decembere és 2013 áprilisa közötti időszakra mindenképpen ki kell számolni a pénzbüntetést, másrészt felróják, hogy az állam hivatalos nyelve még mindig nem élvez minden esetben elsőbbséget.
A háromszéki prefektus nehezményezi, hogy a polgármesteri hivatal által kiadott tájékoztató anyagokban, több köztéri táblán, például azokon, melyek a játszótereket jelzik, elől szerepel a magyar felirat. Az is vádpontok egyike, hogy nem távolították el a Kovászna Megyei Művelődési Központ Bodok szálloda előtti kiállítását a körképet, ahol szintén a magyar szöveg az első, valamint hogy a magyar személyiségekről elnevezett utcákban is a magyar név van elől.
Dumitru Marinescu visszautasítja, hogy a polgármester nem vonható személyesen felelősségre a késésért, szerinte, ha utasította volna a városháza alkalmazottait, egyszerűen meg lehetett volna oldani a táblák cseréjét, szerinte „szándékosan hátráltatta, erre bizonyíték, hogy a pereskedés ideje alatt is jelentek meg újabb táblák, anyagok, melyeken a magyar nyelvű szöveg az első”.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat korábban azzal érvelt, hogy egy 75 százalékban magyarlakta városban alkalmazkodni kell a nemzetiségi viszonyokhoz, és a magyar feliratnak kellene szerepelnie elsőként.
A háromszéki prefektus, Dumitru Marinescu tavaly már több település polgármesterét is beperelte amiatt, hogy a hivatalok homlokzatára magyarul írták ki, hogy községháza, városháza vagy megyeháza. Kovács Blanka
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Hazacsábító tervek Szentgyörgyön és Szalontán
A képzett fiatalok hazacsábítása és az értelmiségiek otthontartása érdekében tovább bővíti terveit a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. A közeljövőben szolgálati lakások épülnek, ugyanakkor kibővül a Gyere haza! elnevezésű program, melynek keretében közművesített telket ajánlanak fel díjmentesen a fiatal házasoknak. Nagyszalontán máris nagy érdeklődés övezi a nemrég meghirdetett lehetőséget, miszerint ingyenesen igényelhetnek telket 35 év alatti polgárok, akik ugyancsak térítésmentesen juthatnak építkezési tervekhez is.
A képzett fiatalok hazacsábítása és az értelmiségiek otthontartása érdekében tovább bővíti terveit a sepsiszentgyörgyi önkormányzat: a közeljövőben szolgálati lakások épülnek, ugyanakkor kibővül a Gyere haza! elnevezésű program, melynek keretében közművesített telket ajánlanak fel díjmentesen a 35 év alatti fiatal házasoknak.
Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser a Krónikának elmondta, a megyeszékhely önkormányzata úgy döntött, a Gyere haza! program keretében elkülönített terület mellett idén öt szolgálati lakást, jövőre pedig további öt házat építenek fel, a munkálatokat a városi büdzséből finanszírozzák.
„Az elképzelés szerint 70-80 négyzetméteres alapterületű, háromszobás házakat építünk. Egy házra legtöbb 350 ezer lejt szán az önkormányzat az elfogadott tanácshatározat szerint, a végső árat majd a licitre érkező árajánlatok határozzák meg" – magyarázta Czimbalmos Kozma Csaba. Hozzátette: a jelentkezési kritériumokat egy későbbi tanácsülésen fogadják el. „A célunk az, hogy mindenképpen egy tiszta, átlátható rendszert dolgozzunk ki arra, hogy kik kaphatják meg ezeket a szolgálati lakásokat" – szögezte le Czimbalmos.
A városmenedzser arról is tájékoztatott, hogy a versenytárgyalást hamarosan meghirdetik, építőcégek jelentkezését várják a szolgálati lakások kivitelezésre. A Gyere haza! program keretében az önkormányzat korábban 28 szolgálati lakást adott át kulturális és tanintézeteknek. A Cigaretta utcai 3600 négyzetméteres telket és a rajta lévő két épületet 450 ezer euróért egy magánszemélytől vásárolta meg a város, az ingatlanokat kormánytámogatással 2,9 millió lejből újították fel. A 28 lakásban kulturális intézményekben és tanügyben dolgozó fiatalok laknak.
A hazatérni vágyó fiatalok számára ingyentelkek biztosítását célzó, 2008-ban beindított program viszont 2010-ben megtorpant. A szabályzat szerint az ingyentelekhez jutó fiataloknak igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a ház felépítéséhez szükséges összeg 55 százalékával. Kezdetben közel kétszázan nyújtották be a pályázatukat, ám időközben visszaléptek, mert nem jutottak bankkölcsönhöz, nem tudták előteremteni az önrészt a ház felépítéséhez.
Antal Árpád polgármester szerint elsősorban a gazdasági válság akadályozta a program kibontakozását, ugyanakkor a bankhitelezések szigorítása miatt sem volt a fiatal házasoknak elég pénzük. Az elmúlt években hét szerződést írtak alá, és mindössze két ház épült meg. Tavaly decemberben a városháza újra meghirdette a programot, könnyítettek a feltételeken is, így elég a 10 százalékos önrész felmutatása. A decemberi határidőig hatan újították fel korábban benyújtott kérésüket, és két további igénylést nyújtottak be.
Megtudtuk továbbá, a fiatal orvosok sepsiszentgyörgyi letelepedését célzó program is ütemterv szerint halad. Ennek keretében – mint már beszámoltunk róla – a Stúdium Alapítvány, a Kovászna megyei önkormányzat és a helyi Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház három kétszobás és három egyszobás összkomfortos szolgálati lakás megépítésével próbál megoldást találni az akut szakorvoshiányra.
Eközben Nagyszalontán máris nagy érdeklődés övezi azt a nemrég meghirdetett lehetőséget, miszerint ingyenesen igényelhetnek telket a 35 év alatti polgárok, akik ugyancsak térítésmentesen juthatnak építkezési tervekhez is. A hajdúváros önkormányzata – átültetve a korhatárra vonatkozó törvényes előírást – átlagosan 300 négyzetméteres területet bocsát az építkezni vágyó fiatalok rendelkezésére, az ingatlan mérete azonban az igényléstől függően változhat.
További feltételként szabta meg a tanács, hogy az igénylőnek igazolható kezdőtőkével is rendelkeznie kell a házépítésre. Ezt a programot az RMDSZ nagyszalontai szervezete azzal toldotta meg, hogy műszaki típusterveket is ad a külföldről vagy más vidékekről hazatelepülő, illetve helyi magyaroknak, ez esetben pedig már nem szabnak semmilyen korhatárt.
Miközben kezdetben négy műszaki terv közül lehetett válogatni (ezek költsége amúgy több száz euróra rúg), az elmúlt időszakban újabb építészek csatlakoztak a programhoz, akik azt vállalták, hogy féláron tervezik meg az ingatlanokat, a további ügyintézést pedig térítésmentesen végzik.
Szabó Tünde, az RMDSZ helyi irodavezetője szerint a program máris bebizonyította sikerességét, hiszen a meghirdetése óta eltelt három hét alatt nagyon sokan érdeklődtek a lehetőség iránt. Tájékoztatása szerint akadtak olyan külföldön dolgozó, nagyszalontai származású fiatalok, akik jelezték, hogy haza kívánnak költözni, és igényt tartanak a támogatásra, amellyel számottevő költséget spórolhatnak meg.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Antal Árpád nekiment a prefektusnak kétnyelvűség-ügyben
Perek százait zúdítják a háromszéki prefektus nyakába, ha mellőzi a magyar nyelvhasználati jogok érvényesülését, jelentette be Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Dumitru Marinescu ugyanolyan vehemensen kellene megvédje a magyar nyelvet, mint ahogyan azt teszi a román nyelv érdekében. Az elöljáró arra reagált, hogy Dumitru Marinescu kormánybiztos keresetet nyújtott be a bírósághoz, amelyben a polgármester visszamenőleg történő megbírságolását követeli, amiért nem ültette gyakorlatba idejében a jogerős bírósági ítéletet, hogy minden köztéri táblán a román felirat legyen az első.
Az eset előzménye, hogy tavaly decemberben a Kovászna megyei törvényszék alapfokon okafogyottá nyilvánította Antal Árpád megbüntetését, ugyanis kicserélte a kifogásolt többnyelvű köztéri táblákat. A prefektus fellebbezett, mert szerinte 2012 decembere és 2013 áprilisa közötti időszakra mindenképpen ki kell róni a bruttó minimálbér 20 százalékával megegyező bírságot, – ami naponta száz lej fölötti összegre rúg – mert az elöljáró késve tett eleget kötelességének. Marinescu emellett úgy ítéli meg hogy az állam hivatalos nyelve még mindig nem élvez minden esetben elsőbbséget Sepsiszentgyörgyön.
Válaszul csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád leszögezte: a prefektus elbukta a jóérzés tesztjét azzal, hogy megfellebbezte megbüntetése elutasításáról szóló alapfokú bírósági döntést. A polgármester ugyanis bebizonyította, hogy 2012 elején a bíróság hiába hozott arról szóló ítéletet, hogy Sepsiszentgyörgyön minden többnyelvű köztéri táblán a román nyelvnek kell legfelül szerepelnie, azt nem tudta életbe ültetni, mert csak az év végén kapta meg az erről szóló végzést. Akkor pedig a városnak nem volt költségvetése, mindössze 2013 márciusában fogadták el a büdzsét, és amint lett rá pénz azonnal elrendelte a táblák és parkoló automaták jegyeinek kicserélését. A kétnyelvűség nem opcionális, hanem kötelező!
„A prefektusnak fájt a kétnyelvű táblák ügye, ő kellett volna odafigyeljen, hogy időben közöljék a bírósági végzést”, mutatott rá Antal Árpád, és hozzátette: büntetéssel való fenyegetéssel nem lehet őt sarokba szorítani. A sepsiszentgyörgyi elöljáró sérelmezi, hogy Dumitru Marinescu prefektus csak egyes, neki tetsző törvényeket próbál betartatni, ezzel szemben egyáltalán nem védi a magyar nyelv használatát.
Törvény szerint ugyanis azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot szóban és írásban is használni lehet az adott nyelvet. Ez nem opcionális lehetőség, hanem kötelező, mutat rá a polgármester, aki szerint a kormánybiztosnak nem kellene bírósághoz fordulnia a magyar nyelv érvényesítése érdekében, elég lenne, ha saját intézményében, vagy a dekoncentrált intézményekben kiadná az utasítást, hogy tegyenek ki magyar nyelvű táblákat is, honlapjaikon, vagy ügyfeleikkel kommunikáljanak magyarul is.
Antal Árpád bejelentette, hogy a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat a következő időszakban sorra veszi azokat az eseteket, ahol nem érvényesül a kétnyelvűség és hetente száz feljelentést tesz azon intézmények ellen, amelyek mellőzik a nyelvi jogok betartását.
Kovács Zsolt
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Megtanítják törvényre a prefektust (Az RMDSZ visszavág)
Ha háború, legyen háború: az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálata feljelentő hadjáratot indít mindazok ellen, akik nem alkalmazzák a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó törvényes előírásokat – jelentette be tegnap Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.
Háromszéken az első célpont maga Dumitru Marinescu prefektus, aki láthatóan semmi egyébbel nem foglalkozik, csak a magyar feliratok, zászlók, szimbólumok perbe fogásával, túlbuzgósága azonban visszaüt, mert nem lehet csak a nekünk tetsző részt számon kérni egy törvényből, nem lehet csak a román nyelvet védeni, amikor a magyar is kötelező ott, ahol a lakosság legalább húsz százaléka ezt a nyelvet beszéli. Ha a törvény betartását kéri a kormány embere, akkor legyen gondja rá, hogy az összes állami intézményben valós kétnyelvűség legyen: az általa vezetett prefektúrán, a különböző hivatalokban, iskolákban – a Mihai Viteazul és a Constantin Brâncuși líceumban is –, a hatóságoknál, az űrlapokon, de még a tájékoztató szórólapokon is. Számon kérjük ezt – ígéri Antal Árpád, aki szerint nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy ismételt perekkel, bírságokkal, feljelentésekkel ráijeszt a székelyekre. A prefektus elbukott a jóérzési teszten, amikor megfellebbezte az alapfokon elveszített utcanévtáblapert, és még mindig nem jött rá, hogy ezzel a nevetséges ügyködéssel csak nekünk dolgozott: felvesszük a kesztyűt, és mi is minden hiányzó magyar feliratért feljelentést teszünk, hetente akár százat is, amíg a törvény mindenki számára kötelező nem lesz. És nem érjük be látszatintézkedésekkel – szögezte le az elöljáró, negatív példaként Marosvásárhelyt említve, ahol a Székely vértanúk terén az olvasható, hogy „Piaţa Martirilor secui tér”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Akcióban a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat
Heti száz feljelentést is megfogalmaz az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata, amiért a különböző állami intézményekben nem alkalmazzák a közigazgatási törvényt, nem szavatolják a kétnyelvűséget, a prefektúrák pedig nem tartatják be az előírásokat – közölte csütörtökön Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgy polgármestere emlékeztetett, hogy Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus visszamenőleg is megbírságolná őt, amiért nem ültette gyakorlatba elég gyorsan azt a bírósági ítéletet, miszerint a különböző feliratokon a román nyelv élvez elsőbbséget.
„Elvárjuk, hogy a prefektus ugyanilyen vehemenciával védelmezze a magyar nyelvet is. A közigazgatási törvény előírja, hogy ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, szavatolni kell a kétnyelvűséget. Ez nem opcionális, hanem kötelező" – szögezte le az elöljáró. Antal szerint a prefektusnak nem is kellene perelnie, csak elrendelni, hogy a prefektúrához tartozó közintézményekben alkalmazzák a kétnyelvűséget, magyarul is kommunikáljanak.
„Nincs rendben, hogy a prefektus csak azokat a törvényeket akarja mindenáron betartatni, melyek neki szimpatikusak, más jogszabály esetében úgy tesz, mintha az nem létezne. Nincs rendben, hogy Marosvásárhelyen úgy érvényesül a kétnyelvűség, hogy kiírják Piaţa Martirii Secui tér. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat számba veszi ezeket a hiányosságokat, Szatmárnémetiben ugyanúgy, mint Marosvásárhelyen, és addig tesz feljelentést, amíg a végére ér" – hangsúlyozta Antal Árpád.
A polgármester szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány helyi képviselője semmi mást nem tesz, csak a magyar nyelvhasználatot és szimbólumokat támadja. Elmondta, bár Dumitru Marinescu követeli, hogy bírságolják meg, mivel egy évvel később ültette gyakorlatba a bírósági ítéletet, azt nem veszi figyelembe, hogy több hónapos késéssel kapta meg a hivatalos értesítést, majd meg kellett várnia a költségvetést, hogy megrendelhesse az új táblákat.
„Ezeket az érveket a bíróság alapfokon elfogadta, a jóérzés tesztje volt, hogy a prefektus is elfogadja-e. Nem tette, hanem fellebbezett" – mutatott rá Antal Árpád.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Ismert és ismeretlen sepsiszentgyörgyiek
Kétévnyi megfeszített munka után készült el a Sepsiszentgyörgy személyiségei című nagyszabású vállalkozás első kötete, melynek bemutatója szerdán 18 órakor lesz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban: a szerző, Demeter Lajos helytörténész olyan munkát tesz az olvasó asztalára, mely a teljesség igényével, de annak megvalósíthatatlanságával veszi számba a város szülötteit, a város történetét hosszabb-rövidebb ideig meghatározó vagy befolyásoló személyiségeket, a város hírét s nevét a nagyvilágban tetteikkel megismertetőket.
Az A–J szócikkeket tartalmazó első kötet lexikonszerű felépítésben, de olvasmányos formában mutatja be a 16. századtól kezdődően azt a 391 ismert vagy ismeretlen személyt, akikről a szerző és a szerkesztésben őt segítők úgy gondolták, mindegyikük valamilyen mértékben és valamennyi ideig részese volt Sepsiszentgyörgy életének. Hogy miért épp ők, arról Demeter Lajost kérdeztük. Demeter Lajos: – Nem ennek indult a könyv, 2011-ben, Sepsiszentgyörgy várossá nyilvánításának 550. évfordulóján vetette fel az ötletet Antal Árpád polgármester, hogy kellene egy kiadványt szerkeszteni a város jeles személyiségeiről. De amikor elkezdtem gondolkozni rajta, úgy éreztem: most az alkalom olyan könyvet készíteni, melyben nemcsak a legnagyobbak legyenek benne, hanem olyanok is, akiket ma már senki sem ismer.
– A gyűjtéshez ellenben nem 2011-ben fogtál hozzá.
– Kíváncsi természetű vagyok, mindenféle szempontból érdekel Háromszék története, mióta a Megyei Tükör megindult, azokat a cikkeket, amelyek valamely helyről vagy valakiről szóltak, kivágtam és összegyűjtöttem, majd miután a Háromszékben Kisgyörgy Zoltán kezdte közölni a Mementókat, azokat is. Ugyanakkor sokat jegyzeteltem az idők során a negyvennyolcasok kutatása közben, de segítségemre volt például Magyarországról dr. Szakály Sándor, aki a második világháború mára már teljesen elfelejtett vezérkari tisztjeiről adott életrajzi adatokat. – Mi nehezítette munkádat?
– Sok adatot leellenőriztem az anyakönyvekben, hiszen nemcsak arra voltam kíváncsi, ki a könyvbe bekerülő személy, hanem gyökereire is. Ezzel egyrészt segítséget nyújthatok azoknak, akik családtörténettel foglalkoznak, de azért is fontosnak tartottam, mert ha az ember végiglapozza a könyvet, arra is rájön, hogy vannak olyan családok, amelyek kitermelik magukból az intelligenciát. Csak két példát mondjak, dr. László Ferencnek az egész gyermekserege – kivéve a lányt – mind kiváló és elismert szakember lett a maga területén, vagy a szárazajtai Incze családot is meg lehetne említeni. – Egy-egy élettörténet kapcsán számos kuriózummal is szembetalálja magát a kutató, nyilván, ezekből kevés kerülhetett be a könyvbe. A személyiségek kiválasztásánál hol kellett meghúzni a vonalat? – Nagyon sok kétellyel jár egy ilyen könyv megírása: ki kerüljön be, ki nem. Természetes elvárás volt, hogy a Pro Urbe-díjasok benne legyenek, ennek logikus következménye, hogy be kell tenni a város díszpolgárait, Jókai Mórt vagy Bem Józsefet, aki telkes polgára volt Sepsiszentgyörgynek. Vannak olyanok, akik itt születtek, de azt lehet mondani, semmi közük a városhoz, vagy mások, akik idős korukban kerültek ide, itt temették el őket, hát őket is meg kellett említeni. Néhány ilyen jellegű könyvet átforgattam, azokba nemcsak azokat a személyeket vették bele, akik abban a városban születtek, hanem azokat is, akik ott megfordultak. Azt mondtam, állj meg, betyár, nekünk van elég, kivel büszkélkednünk, nem muszáj mindenkit felsorolni, aki a városban egyet tért. Ha büszkék vagyunk a Székely Mikó Kollégiumra, miért ne lehetnének benne a diákjai? Hiszen sehol meg nem emlékezünk az első mikós-generációkról. Ebben nagy segítségemre volt Csikós Júlia, aki egybegyűjtötte azoknak a diákoknak az életrajzát, akikről a 110. évfordulón, Albert Ernő igazgatósága alatt kiállítást rendeztek.
– Tudom, a teljesség igényével készítetted a könyvet, mégis hiányos. – Van olyan, aki azért nem került bele, mert az idő lejárt, Deák Ferenc képzőművész például, vagy a Bónis testvérekről – elismert zenészek voltak – későn kaptam adatokat. Van olyan is, akit utólag kivettünk, de nem az a lényege ennek a könyvnek, hogy bíráljon, hierarchiát állítson fel vagy egyenlőségjelet tegyen a személyiségek között, azt tegye meg mindenki a maga szellemi tárházában. – A könyvben nemcsak magyar, hanem román személyiségek is szerepelnek. – Miután román Pro Urbe-díjasok is voltak, és mivel román világot kettőt is éltünk, a románságnak már vannak elhunyt személyiségei, így került be például Vlad Cășunean is, aki arról volt nevezetes, hogy bizony magyarellenes kitörései voltak, és ellene tett mindannak, amit a magyarság kezdeményezett. De ő is a város meghatározó személyisége volt. Hasonlóképp nem lehet letagadni Valer Bidut, Victor Cerghi Popot vagy Răuca Răuceanut – mind megérte a pénzét magyar szemszögből, de a másik szemszögből felsorolják, hogy mennyi jót tett a románságnak. Nem az én feladatom megítélni szerepüket, az a kor történészének a dolga, ennek a könyvnek az a célja, hogy a fiatal kutatók számára segítséget nyújtson, de bárki érdeklődő megtudhassa, kik voltak azok, akik Sepsiszentgyörgy életét alakították.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A magyar nyelv használatára szólít fel a háromszéki prefektus
Dumitru Marinescu, Kovászna megye prefektusa hétfői sajtótájékoztatón bejelentette, levélben készül javasolni a megyében működő közintézményeknek, hogy frissítsék honlapjaikat, és minden közérdekű információt tegyenek közzé magyar nyelven is. A prefektus „a megye lakói iránti gesztusként" javasolta az intézményeknek, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a magyar nyelvű tájékoztatásra. Dumitru Marinescu megállapította, hogy a Kovászna megyei közintézményeknek csak egy része tartja tiszteletben a kétnyelvű tájékoztatásra vonatkozó törvényes előírásokat, az intézmény nevét sem írta ki valamennyi intézmény magyarul is.
„A zászlók és a kétnyelvű feliratok ügyében a prefektúra és az önkormányzatok közötti háború akkor fejeződhet be, ha koherens törvények szabályozzák a vitatott kérdéseket" – tette hozzá a prefektus. Mint arról beszámoltunk múlt héten Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a prefektus részrehajlásának bizonyítékaként említette, hogy míg a magyar polgármestereket bepereli, ha kitűzték a székely zászlót, vagy ha a kétnyelvű felirataikon felül szerepel a magyar nyelv, szemet huny a magyar nyelv sérelmére elkövetett törvényszegések fölött.
Antal Árpád azt követően tette a kijelentését, hogy a prefektus bírságot helyezett kilátásba ellene, mert egy jogerős bírósági ítélet kihirdetése után csak több hónapos késéssel cserélte ki a polgármesteri hivatal kétnyelvű feliratait olyanokra, amelyeken felül van a román felirat.
Antal Árpád kilátásba helyezte, hogy az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata Erdély-szerte számba veszi a magyar tájékoztatást elmulasztó közintézményeket, és akár heti száz feljelentést is megfogalmaz a törvényt megsértő intézmények vezetői ellen.
A román közigazgatási törvény azokon a településeken teszi kötelezővé a kétnyelvű feliratozást és a kétnyelvű tájékoztatást, ahol valamely kisebbség részaránya meghaladja a húsz százalékot.
slagerradio.ro / MTI
Erdély.ma,

Zászlóháború helyett
Újabb, a székelyföldi magyar közösség véleményének kinyilvánítását célzó kezdeményezést kaszált el a prefektus és az igazságszolgáltatás: ezúttal a megyei önkormányzat népszavazás kiírásáról szóló határozatát nyilvánították törvénytelennek, amelyben a székelyföldi fejlesztési régió kialakításáról kérdezték volna az itt élőket.
Persze, aligha számít meglepetésnek, hogy a kormánymegbízott azonnal a közigazgatási bírósághoz fordult az ügyben, de még az alapfokú ítélet láttán sem csodálkozhatunk túlságosan, az elmúlt években ugyanis hozzászokhattunk már ahhoz, hogy Romániában bizonyos értelemben különleges státussal bír Székelyföld: egészen más törvények érvényesek itt, mint az ország többi részén, és ami másutt szabad, az nálunk tilos. Nem nyilváníthatjuk ki véleményünket a demokrácia egyik alapvető eszköze, a referendum révén, nem használhatjuk szimbólumainkat, zászlónk nem loboghat, még a községháza felirat is sérti a román államhatalom helytartóinak szemét. De hiába ennyire kiszámítható a bukaresti hatalom, mégsem tudunk mit kezdeni a helyzettel. Véget nem érő szimbólumháborúba kényszerülünk, ráadásul folyvást védekező állásban, válaszunk pedig se nem elég határozott, se nem elég bölcs, de még csak nem is egységes. Tudtuk ugyan előre, hogy keresztbe tesznek a népszavazási próbálkozásnak – mégsem az erősebb, közigazgatási hatáskörökkel is felruházott székelyföldi régió szerepelt a tervezetben, eleve a kompromisszumos változatot választottuk. És hiába nyilatkozza egyfelől Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, hogy előre egyeztetett forgatókönyv szerint kérte fel az SZNT autonómiapárti határozatok elfogadására a székelyföldi önkormányzatokat – Kelemen Hunor már fanyalog és kétségeit hangoztatja. Habozunk, vitatkozunk, meghátrálunk – észre sem vesszük, és a bukaresti hatalom játékát játsszuk.
Ráadásul miközben a szimbolikus térben folyó harcra áldozzuk minden energiánkat, megfeledkezünk arról, hogy önszerveződésünkre figyeljünk: elherdáljuk természeti értékeinket, nem törekszünk civil és szakmai szervezetek létrehozására, megerősítésére, saját intézményrendszer kiépítésére, nem élünk nyelvi jogainkkal, nem építjük tudatosan a helyi gazdaságot, közéletünket mindinkább áthatja a balkániasodás, a korrupció. Pedig nem ártana átmenteni némi muníciót az önmagunk, igénytelenségünk, közönyünk elleni küzdelemre is. Mert ez még nehezebb lesz, mint a Bukaresttel való viaskodás.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Székelyföld jogállása: nincs összhang a polgármesterek között
Megosztotta a székelyföldi települések polgármestereit a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslata, hogy a székelyföldi települési önkormányzatok fogadjanak el határozatot a Székelyföld jogállásáról, és nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét
Az SZNT terve szerint 153 székelyföldi önkormányzat egyszerre nyilváníthatná ki, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. A területi autonómiát célzó határozattervezet azt is tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az SZNT egy korábbi, közösen kidolgozott forgatókönyv alapján fogalmazta meg felhívását az autonómiaigény ilyen formájú kinyilvánítása érdekében arra az esetre, ha a régiós népszavazásról szóló tanácshatározatokat a prefektusok „elkaszálják”. Meglátása szerint azonban jogilag nem helytálló, hogy az önkormányzatok „tanácshatározatban felszólítják valamire a kormányt”. A sepsiszentgyörgyi polgármester úgy véli, a tanácsi nyilatkozat lenne formailag elfogadható, a székelyföldi önkormányzatok nyilatkozatban kötelezhetnék el magukat az autonómia mellett.
A Krónika által megkérdezett háromszéki polgármesterek támogatják az autonómiaharcot, ám meglátásuk szerint egységesen kell lépni és olyan formában, ami kivitelezhető, és utólag nem támadható meg.
Berde József, Gidófalva polgármestere lapunknak elmondta, a következő megyei polgármester-találkozón kell napirendre tűzni a kérdést, majd abban a formában, ahogyan ott eldöntik, egyszerre kell lépni, hogy valóban hatásos legyen a megmozdulás.
Bács Benke László, Maksa néppártos polgármester leszögezte: székely magyarként minden autonómiaharcot támogat, de olyan határozatot kell kidolgozni, amelyet nem tud azonnal megtámadni a prefektúra.
Ráduly István, Uzon község polgármestere emlékezetett, az uzoni önkormányzat az SZNT minden felhívására pozitívan válaszolt, az autonómiaküzdelem minden formáját felvállalta. „Nem mondhatom meg előre, ez alkalommal miként fog dönteni a testület, de a határozatot napirendre tűzzük” – nyilatkozta lapunknak Ráduly István.
„Az önrendelkezés kérdését napirenden kell tartani”
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere érdeklődésünkre elmondta, korábban, három-négy évvel ezelőtt, már fogadtak el hasonló témában határozatot, de akkor a prefektúra elgáncsolta a tanács kezdeményezését. „Az autonómia kérdésével foglalkozni kell, támogatom az ilyen jellegű akciókat” – hangsúlyozta a polgármester, de szerinte előbb a románságot kell meggyőzni, mert másképp nehéz lesz eredményeket felmutatni.
Becze Attila, Csíkcsicsó polgármestere az SZNT felhívásának kapcsán elmondta, még nem kapták meg Izsák Balázs levelét. „Ha hivatalok levelezőlistájára küldenék a felhívást, akkor minden önkormányzat biztosan megkapná. Annak ellenére, hogy hozzánk nem jutott el a nyílt levél, elindítottuk a tervezet előkészítését, de még várunk az előterjesztésével” – mondta Becze.
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere leszögezte: egyetért Izsák Balázs SZNT-elnök önkormányzatokhoz címzett nyílt levelének tartalmával, az általa képviselt kezdeményezéssel az önkormányzat és támogatja az akciót. Mezei szerint a tervezet elfogadása közelebb viheti ezt a térséget ahhoz, hogy az itt élő székelység érdekeit hatékonyabban lehessen képviselni, hogy konkrét lépések is szülessenek a többéves elképzelés megvalósítása irányába.
A kezdeményezés azonban Mezei János szerint nem jelent azonnali megoldást. „A határozattervezet napirendre tűzése előtt egyeztetnünk kell a polgármesterekkel, hiszen helyi testület csak és kizárólag olyan döntéseket hozhat, amelyek a saját adminisztratív területére érvényesek. Meg kell találnunk azt a formát, amely az országos törvényes előírások értelmében testületi döntés tárgyát képezheti. Amint ez megtörténik, azonnal napirendre tűzzük a kezdeményezést” – mondta Mezei.
Tartanak a prefektúra beavatkozásától
Maros megyében a polgármesterek nagyon jól tudják, hogy egy ilyen tanácsi határozatot a prefektúra azonnal megtámadna, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy jelenleg fel kell-e vállalni a harcot, vagy sem.
A megye egyetlen polgári párti polgármestere, a Makfalva élén álló Márton Zoltán szerint ez egy olyan lépcsőfok, amit nem szabad átugorni. „Nem hogy tartok a prefektus ellenlépésétől, biztos vagyok benne, hogy megtámadja a tanácshatározatot. Ettől függetlenül mi még ebben a hónapban meghozzuk a döntést” – szögezte le az MPP-s polgármester. Szerinte nemcsak a többségben lévő polgári tanácsosok, hanem az RMDSZ képviselői is meg fogják szavazni a kezdeményezést. „Nagyot csalódnék az RMDSZ-es kollégákban, ha valamiféle felsőbb utasításra szívük és eszük ellen döntenének” – tette hozzá.
Erdőszentgyörgyön szinte biztos, hogy az RMDSZ képviselői igent mondanak az SZNT felhívására. A kisváros polgármestere, Csibi Attila elmondta, még nem egyeztetett a frakcióval, de biztosra veszi, hogy tagjai kiállnak az önrendelkezés gondolata mellett. „A prefektus, ha akarja, megtámadja, de nekünk az a dolgunk, hogy tegyünk meg mindent a Székelyföld autonómiájáért” – fejtette ki a 2012-ben választott polgármester.
„Pótcselekvés, látszatmegoldás”
Sokkal óvatosabb álláspontra helyezkedett Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere, aki leszögezte: még kivár a határozattervezet napirendre tűzésével, hisz egyelőre nem egyeztetett senkivel. Szerinte előbb a magyar pártok és szervezetek kellene egyezségre jussanak, és csak utána lenne érdemes lépni. Meglátása szerint így a prefektusi gáncsoskodások ellenére is gördülékenyebben haladna az ügy.
Simon István kerelőszentpáli RMDSZ-es polgármester nem ismeri Izsák levelét, de különösképpen nem is érdekli. „Ha Izsák Balázs küld valamiféle papírt, megköszönöm, és ennyi. De nekem ő ne diktáljon, van egy elnököm, azt Brassai Zsombornak hívják, én vele tárgyalok” – nyilatkozta lapunknak Simon, hozzáfűzve, hogy a Marosvásárhelytől húsz kilométerre fekvő Kerelőszentpál a múltban Kisküküllő vármegyéhez tartozott, ezért sok köze nincs Marosszékhez.
Az elöljáró szerint egyetlen település sem ér el semmit egy ilyen önkormányzati határozattal, amit a bíróság amúgy is érvénytelenít. Simon István emlékeztetni kívánt arra a több évvel ezelőtt hozott döntésre, amikor a térség vezetői elhatározták, hogy megalakítják a székelyföldi önkormányzatok társulását, de a hatalom csírájában elfojtotta a kezdeményezést. A szentpáli polgármester szerint a „fölöslegesen hozott tanácshatározatok” helyett az RMDSZ vezetőinek a fellépésére volna szükség. „Ők kellene valami olyasmit kitaláljanak, ami át is megy a törvénykezésen” – vélekedett Simon István.
Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere egyenesen látszattevékenységnek nevezte a tervezett akciót. „Szerintem ez a kezdeményezés biztos, de fölösleges út a közigazgatási bíróságra annak, aki elfogadja. Ebben a formában nem lesz sikeres, ez csupán látszattevékenység” – fogalmazott kérdésünkre válaszolva. Ugyanakkor elmondta: február 27-én, csütörtökön tartják a következő tanácsülést, azt megelőzően szakbizottság keretében is megbeszélik a képviselő-testület tagjaival a témát. Az itt hozott döntés értelmében döntenek a tervezet sorsáról.
A téma kapcsán korábban nyilatkozó Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség később alakítja ki álláspontját az SZNT javaslatával kapcsolatban. Hozzátette, az álláspont kialakításánál jelentős súlylyal esik majd latba, hogy miképpen véleményezi a tervezetet az RMDSZ keretében működő Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács.
Az RMDSZ elnöke megjegyezte, többször is tárgyalt a tervezett önkormányzati határozatokról Izsák Balázs SZNT-elnökkel, és kétségei vannak afelől, hogy ez-e a megfelelő útja az akarat kinyilvánításának. Megjegyezte, a romániai törvények értelmében az önkormányzatok csak olyan határozatokat hozhatnak, amelyeket a polgármestereknek kell végrehajtani.
Az SZNT által javasolt határozat viszont a kormányra és a parlamentre vonatkozik. „Ha csupán arra jók ezek a határozatok, hogy az önkormányzatok elfogadják, aztán a prefektus megtámadja, a közigazgatási bíróság pedig érvényteleníti ezeket, akkor pótcselekvés az egész” – állapította meg Kelemen Hunor.
Összeállításunk szerzői: Barabás Hajnal, Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

EP-Választások RMDSZ-es lista MPP-s támogatással
Hétfőn kezdi az EP-választásokon induláshoz szükséges aláírások gyűjtését a háromszéki RMDSZ – erről a polgármesterekkel folytatott tegnapi megbeszélésen született döntés – nyilatkozta Tamás Sándor megyei elnök. Az országos leosztás szerint Kovászna megyében legalább 26 ezer támogató aláírást kell összesíteniük, és bíznak benne, hogy a tulipános lista is megkapja az országos öt százalék eléréséhez szükséges 51 ezer szavazatot térségünkben.
Az RMDSZ szombaton rangsorolja az EP-választásokra jelentkezett jelölteket, a háromszékiek Winkler Gyulát és Sógor Csabát támogatják a lista élére kerülésben, és még három megyei jelöltet szeretnének látni a nem befutónak tekintett helyeken, kettőt közülük lehetőleg az első tízben. Az MPP elnöke, Bíró Zsolt tegnap bejelentette, a hosszú távú együttműködés reményében hajlandóak támogatni az RMDSZ EP-listáját, befutóhelyre nem tartanak igényt. Az EMNP a hét végén dönt arról, milyen stratégiát választ: saját listával indul, független jelöltet támogat, vagy nem vesz részt a megmérettetésen. Mindez Tőkés László álláspontjától is függ, aki az Orbán Viktorral folytatott egyeztetés után azt nyilatkozta, még nem tudott dönteni arról, hogy a több lehetőség közül melyiket válassza. Hozzátette: az erdélyi érdekek megkövetelik, hogy legalább az a három képviselő legyen ott Brüsszelben, aki eddig, és ismét kiemelte, a magyar képviselet forog kockán az RMDSZ pártos magatartása miatt. Tőkés László azt ígérte, egy héten belül meghozza döntését.
Bizakodó háromszékiek
Az RMDSZ elkészített egy forgatókönyvet, kiszámolták, legkevesebb hány szavazat kell, hogy a legrosszabb esetben is elérjék az ötszázalékos küszöböt. Magas román jelenléttel számoltak, hogy összejön az alkotmányos népszavazás érvényességéhez szükséges 50 százalék, és arra a következtetésre jutottak: országosan legalább 435 ezer voksra lesz szüksége a szövetségnek. Ugyanakkor az induláshoz 200 ezer támogató aláírást is össze kell gyűjteniük, vélhetően március 22-ig, ezt Háromszéken már hétfőn megkezdik, megyeszerte 200 önkéntesük dolgozik azért, hogy minél több háromszéki emberhez eljussanak az aláíró ívek. Tamás Sándor szerint nem lesz nehéz 26 ezer támogatót toborozniuk, hisz tavaly ősszel tíz nap alatt 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze a fejlesztési régióról szóló népszavazás támogatására. Ugyanakkor azt is kifejtette: a 200 ezer aláírás összesítésére a romániai magyar szervezetek közül csak az RMDSZ képes. Az EP-választásokon Háromszéknek célul kitűzött 51 ezer szavazat teljesítését is elérhetőnek tartja Tamás. Igaz, hogy 2007-ben az első EP-választásokon a szövetség 20 090 voksot szerzett a megyében és Tőkés László 30 ezret, de a tavalyi választásokon az alapul vehető megyei listára már 51 700-an szavaztak, Tamás Sándor megyeitanács-elnökként 53 ezer szavazatot kapott úgy, hogy indultak MPP-s és EMNP-s ellenjelöltek is. A hivatalos névjegyzék szerint 185 ezer szavazópolgár él a megyében, ám a népszámlálási adatok alapján elmondható, hogy a valós szám nem több 100–120 ezernél, az RMDSZ-nek tehát legalább felét kell meggyőznie – mondta az elnök. Euroszkepticizmus valóban létezik, de a magyarság körében ez kisebb, mint országosan – vélekedett. A Szövetségi Állandó Tanács, melynek két háromszéki tagja van – Tamás Sándor és Antal Árpád –, február 22-én rangsorolja a jelölteket. Háromszékről a nőszövetség nevében indul Benkő Erika, a területi szervezet küldötte Klárik Attila, az országos ifjúsági szervezet, a Miért pedig a szintén háromszéki Demeter Ferencet javasolja a listára.
A közösség ereje
Az európai parlamenti választáson nemcsak az lesz a tét, hogy sikerül-e képviselőket elküldenünk Brüsszelbe, hanem az, hogy az erdélyi magyar közösség ismét felmutassa erejét, a szövetség túllépje az ötszázalékos bejutási küszöböt, mert ez jelzés lesz a román politikai erők felé. Amint azt érzékelik, hogy gyengült az erdélyi magyar közösség érdekérvényesítő ereje, ezt azonnal, gátlástalanul kihasználják majd ellenünk – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ Partiumi Önkormányzati Tanácsának tegnapi ülésén. Hozzátette, érzékelhető egyfajta kiábrándulás az európai intézményrendszerből, viszont szerinte az ezzel szemben álló nemzetállami bezárkózás semmiképpen nem megoldás az erdélyi magyar nemzeti közösség számára, hanem továbbra is az uniós nyitás, a felzárkózás a járható út. A szövetség európai parlamenti jelöltjeinek rangsoráról e hét végén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, majd ezt a március 1-jére összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának kell megerősítenie.
Fontos az együttműködés
Az MPP átnyújtotta az RMDSZ-nek azt a megállapodástervezetet, mely a két politikai szervezetnek az Európai Parlamenti választásokon való együttműködésére vonatkozik, ebben többek között az Európai Néppártba és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójába való tagfelvételük támogatását is kérik a szövetségtől – közölte Bíró Zsolt pártelnök. A tervezet az autonómiatörekvések terén történő együttműködésre is kitér, „vállaljuk, hogy az RMDSZ Kulturális Autonómiatanácsában együttműködünk, és támogatjuk az RMDSZ kulturális autonómiatervezetét, de ezt a támogatást várjuk el az RMDSZ részéről is a székelyföldi területi autonómia tekintetében” – fogalmazott Biró Zsolt. Hangsúlyozta, számukra az elvi együttműködés a fontosabb, nem az európai parlamenti jelöltlistán elfoglalt helyek. Sajnálattal állapította meg, hogy az RMDSZ továbbra is elutasítja a koalíciós jelöltállítást, ezzel kapcsolatban megjegyezte: tudomásul kell venniük, hogy „a válogatott csapathoz” nem ők adják „a szövetségi kapitányt”. A pártelnök a felelős politizálás jelének tartotta az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokat, és bírálta az Erdélyi Magyar Néppártot. Megállapította: az EMNP tudathasadásos helyzetbe került, mert egyfelől együttműködést szorgalmaz, de „azt is kilátásba helyezi, hogy kamikazeakcióval verje szét a képviseletet” – utalt a Néppárt azon megfontolására, hogy önálló jelöltlistát állítson az EP-választásokra, vagy Tőkés László független indulását támogassa. Biró Zsolt úgy fogalmazott, Tőkés László már nem a „magyar válogatottban játszik”, hanem „klubcsapathoz igazolt”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),