Provokációnak minősítette Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, hogy éppen akkor keresték fel a szavazóbiztosok, amikor tudták, hogy Aradon van, az RMDSZ kongresszusán.,,Én mindig támogattam az autonómiát, és mint korábban kijelentettem, szavaznék is erről, ha olyankor keresnének, amikor otthon vagyok” – fejtette ki. Ugyanakkor kiemelte: családtagjai politikai nézeteiért nem ő a felelős, ezek nem azonosak az övével. Tulit Attila, az SZNT alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Albert Álmos családja elutasította az autonómiáról szóló népszavazást. /(-kas): Albert Álmos tiltakozik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Március 9-én kiosztották Nagyváradon a 2006-os év Aranyalma Díjait azoknak a közéleti személyiségeknek, akik az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap szerkesztői és olvasói szerint az elmúlt esztendőben sokat tettek az erdélyi magyarságért. A két lapot megjelentető Scripta Kiadó immár harmadízben adta át az elismeréseket. Stanik István igazgató-főszerkesztő elmondta, a díj most már hagyománynak tekinthető. „Az idén inkább háttéremberek kapják az Aranyalmát, olyanok, akik napi munkájukkal nem a nagy nyilvánosság előtt kérkednek, hanem a háttérben maradva sokkal többet tudnak tenni magyarságért“ – tette hozzá. Reményei szerint a következő évben a maszol. ro portál révén megvalósul az első romániai magyar internetes televízió. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője és Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője adta át a díjakat. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád háromszéki képviselő és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Politika-közélet kategóriában kapott elismerést. A Társadalom kategória díját Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke, továbbá Borboly Csaba és Kovács Péter, a Miért vezetői kapták. A Kultúra kategória egyik díjazottja Tompa Gábor rendező volt, a másik Dimény Áron színész. Nagy Ágnes, a jegybank igazgatótanácsi tagja vihette haza a Gazdaság kategória egyik „aranyalmáját”, a másik díjazottja Varga Gábor, a találmányi hivatal vezetője volt. A Külhoni magyar személyiségek kategóriájában Radetzky Jenő magyarországi vállalkozó, a Román-magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozója és Darvay Nagy Adrienne színházkutató vette át a szobrot. A romániai román személyiségnek járó díjat Paul Drumaru műfordító kapta. Végül Bocskor Bíborka lépett színpadra, az „erdélyi megasztár”, aki döntős volt egy magyarországi tehetségkutató versenyen. /Aranyalma „háttérembereknek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

„Merjünk álmodni és hinni. Merjük megálmodni vágyainkat, és utána próbáljuk is azokat megvalósítani” – buzdított Marosvásárhelyen a március 15-i ünnepség vezérszónoka, Borbély László, területrendezési miniszter. Leszögezte: 17 év után sem elég érett Románia egy igazi demokráciára. A hagyományőrző csoportok felvonulásával kezdődött március 15-ének megünneplése Kézdivásárhelyen. Török Sándor polgármester és Nagy Zsolt, informatikai és távközlési miniszter mondtak beszédet. A miniszter kiemelte, hogy a magyarság megmaradásának záloga a haladás, modernizáció mellett a hagyományok megőrzése. Sepsiszentgyörgyön is felvonultak hagyományőrzők, majd beszédet mondott Tóth-Birtan Csaba, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és Albert Álmos polgármester. „1848-49-ben nemcsak a magyar szabadságért folytak a harcok, hanem a világ szabadságáért is” – mondta Nagy Zsolt miniszter a Nyergestetőn tartott megemlékező ünnepségen. /Bögözi Attila, Domokos Péter, Horváth István: „Egy igazi európai tavaszt ünnepelhetünk“. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Sepsiszentgyörgyön március 15-én RMDSZ-es zászlók között vonultak be a főtérre a rétyi fúvósok, a cserkészek és a gidófalvi hagyományőrző lovascsoport. Kovács István unitárius lelkész kérte, ,,hogy vegyük észre a jelent és a jelenben feladatainkat”, s figyelmeztetett, nem azok a hősök, akik csak szónoklatok szintjén állnak ki az autonómiáért. Tóth-Birtan Csaba, a városi RMDSZ elnöke, majd Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke tartott ünnepi beszédet. A rétyi fúvósok előadták a Batthyány-indulót, majd a kórussal közösen a kecskeméti toborzót. /Farkas Réka: Megemlékezés a múltról, ima a jövőért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

A magyar kormány új nemzetpolitikai koncepciójáról, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, közösségépítést szolgáló normatív támogató és fejlesztési politikáról tanácskoztak március 22-én Bukarestben a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH), az erdélyi önkormányzatok, gazdasági, oktatási intézmények és civil szervezetek képviselői. A romániai magyar nagykövetség által szervezett találkozón Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója előadásában rámutatott, az elmúlt tizenöt évben kialakult támogatáspolitikához, beteg intézményrendszerhez brutálisan kellett hozzányúlni, mivel az nem a hatékonyság elvein, hanem a személyes politikai kapcsolatokon alapult. Az új helyzet, az új szabályok új stratégiát igényeltek. A magyar kormány célja a felzárkózásban, a modernizációban segíteni a határon túli magyar közösségeket, a felzárkózás vagy a leszakadás a tét. Erre a célra a költségvetés az eddigi 2,5 milliárd forintot biztosítja, amelynek 40 százaléka a romániai magyar közösségekhez jut. Az új koncepció szerint a Szülőföld Alap pályázati lehetőséget biztosít az oktatás, a kultúra és a tudomány területén, emellett megmaradnak a normatív támogatások is, melyekbe beletartoznak az identitásmegőrző programok vagy a kedvezménytörvény lebonyolítása is. A rendszer új pillére az uniós forrásokon alapuló fejlesztéspolitika, amely magába foglalja a külhoni magyarok lehetőségekről való tájékoztatását, versenyképességüknek növelését vagy a források biztos megszerzésére való felkészítését. A 2007 – 2013 időszakban 383 milliárd eurós nagyságrendben lehet pályázni uniós projektek finanszírozására. Ehhez kapcsolódva Rajnai Gábor, a MeH előadója elmondta, a határok is új funkcióhoz jutottak: immár nem elválasztanak, hanem összekötnek, közös tervezési lehetőségeket, régiók összekapcsolását kínálják fel. Ezt vázolta Székely Edit is. Csutak István volt integrációs államtitkár szerint a Magyarországról eddig kapott pályázati pénzek nagy részét nem hatékonyan költötték el, sőt, több esetben a pályázatban foglalt céltól eltérő módon használták. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere szerint, ha fejlesztési stratégiákról beszélünk, nem a gazdasági vonatkozásból kell kiindulni, hiszen „tizenhét év küzdelme nagyrészt arról szólt, hogy magyarul kell beszélni, a magyar kultúrát kell megtartani. Nekünk erről szól az életünk, és a gazdasági megközelítés ennek csak az eszköze. Aki így érzi jól magát, marad, más elmegy” – mondta Csegzi. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette, a nemzetstratégiai céloknak a székelyföldi határokon belül kell megvalósulniuk. Ezért jött létre az általa elnökölt Szövetség a Székelyföldért Egyesület. A csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársa, Biró A. Zoltán szerint az eddigi támogatáspolitika néhol identitás-megőrzési vonalat követett. „Az a váltás, ami ma körvonalazódik, nagyon fontos. A magyar népesség hátrányos helyzetben van, ami az oktatást, önmenedzselést illeti. ” – mondta el Biró, aki szerint máris megkezdődött egy generációs váltás. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere megállapította, hogy a hármas határ nyújtotta lehetőségek, amelyekben hittek, nem hoztak sok hasznot, mivel nem volt közös stratégia és komoly infrastruktúra-fejlesztés. Törzsök Erika az ÚMSZ-nek nyilatkozott: „a nemzeti csőlátás, az önkéntes szegregáció sehová nem vezet. 2007. január 1-jétől Románia is az EU tagállama, és ez azt hozta, hogy a magyarság több mint kilencven százaléka azonos gazdasági, politikai és bizonyos értelemben jogi keretek közé került. Ez egy nagy kihívás, nagy lehetőség, ezzel a helyzettel meg kell tanulni jól gazdálkodni, hiszen jelentős források érkeznek a térségbe. Ugyanakkor Magyarországon tudjuk, hogy a kisebbségi létből adódó hátrányokat elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány területén a támogatáspolitika adta eszközökkel meg kell tudni oldani. ” /Mihály László: A tét most a felzárkózás vagy a leszakadás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Az autonómia ne legyen politikai támadás eszköze – hangsúlyozta Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester szétküldött írott nyilatkozatában. Az elöljáró arra figyelmeztette a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), az autonómia-népszavazás szervezőjét, hogy ne használjon fel politikai célokra kulturális vagy egyházi rendezvényeket. A Sepsireform Egyesület ugyanis az SZNT nevében ingyenes sátorhelyet kért a polgármesteri hivataltól a Szent György Napok idejére, ahol állóurnát állítottak volna fel azok számára, akik a városnapokra térnek haza, és véleményt kívánnak nyilvánítani a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Albert Álmos polgármester nem engedélyezte a sátor felállítását, az elutasítást indokoló levelében leszögezte: „senki ne vigyen politikát a kultúrába, művelődési vagy egyházi rendezvényekbe, mert lehet, hogy a másként vélekedőkből ellenszenvet, megosztottságot vált ki a tolakodás”. A polgármester azt javasolja, hogy az SZNT, a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Sepsireform Egyesület saját rendezvényein biztosítson véleménynyilvánítási lehetőséget a lakosság számára, illetve hogy a referendum szervezői keressék fel otthonukban azokat, akik hazalátogatnak a Szent György Napokra. Sepsiszentgyörgyön eddig 20 847 személy voksolt a nem hivatalos autonómia-népszavazás alkalmával, a szavazók mintegy 90 százaléka támogatta az autonómia ügyét. /Kovács Zsolt: Albert Álmos: megosztó a tolakodás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

„Az etnikai tisztogatás folytatásától” tart Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke abban az esetben, ha az RMDSZ kapja meg az eddig demokrata párti jelöltek által betöltött tisztségeket. Albert Álmos nemrég közölte, a PD ellenzékbe vonulása után az RMDSZ érdekelt lenne az összes, eddig a demokraták által betöltött Kovászna megyei tisztség átvételében. A Kovászna megyei RMDSZ-elnök úgy véli, a 2004-es helyhatósági választások eredményei alapján a szövetség jelöltjeinek kellene betölteniük a vezetői tisztségek 75 százalékát a megye hivatalaiban. A megyében működő RMDSZ, PSD, PD, valamint a Nemzeti Liberális Párt és a Román Humanista Párt szervezeteinek vezetői megegyeztek abban, hogy a tisztségek 60 százalékát az RMDSZ, a maradék negyven százalékot a többi párt jelöltjei töltik be. /Fülöp Noémi: RMDSZ-monopóliumtól félnek Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Évről évre a legfontosabb politikai eseményeket összegzi, háttértanulmányokkal világít rá, dokumentálja a jelentős társadalmi, közéleti kérdéseket a Romániai Magyar Évkönyv, amelynek a napokban megjelent a hatodik, 2006-os kiadása. A szerkesztő, Bodó Barna április 24-én Sepsiszentgyörgyön is bemutatta eddigi munkájukat, és beszélt a kiadással járó gondokról is. Minden közösség megpróbálja létét dokumentálni, erre szolgálnak a politikai, társadalmi, statisztikai évkönyvek – ismertette szándékukat Bodó Barna. Az emlékezet elmossa a legfontosabb politikai történéseket, ezek a kiadványok azonban megőrzik, a jövő kutatói, illetve a mai folyamatok iránt érdeklődők számára nyújtanak segítséget. Az évkönyv rovatait neves szakértők, többnyire kolozsvári egyetemi tanárok szerkesztik. Külön fejezet elemzi a politikai eseményeket, adatokat, folyamatokat vesznek számba szociológiai, demográfiai szempontból, kulturális, oktatási kérdésekkel foglalkoznak, figyelnek a társadalmi kihívásokra, a szociális és egyházi ügyekre, illetve minden évben elkészül egy nagyon komoly eseménykronológia és dokumentumgyűjtemény. Bodó Barna kiemelt fontosnak ítélt írásokat, és bemutatta az egyik háromszéki szerzőt, Váry O. Pétert, a Háromszék munkatársát, aki negyedik alkalommal publikált az évkönyvben. Az Romániai Magyar Évkönyv további megjelenése bizonytalan. A magyarországi támogatási rendszer szétverése pályázati lehetőség nélkül hagyta a szerkesztőket. Tavaly 90 millió lejt nyertek a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Communitas Alapítványtól, a nyomdaköltségek azonban 96 millióra rúgtak. Idén már csak a hazai finanszírozásban reménykedhetnek. Ezért önkormányzati segítséget kértek. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, több évkönyv megvásárlását ígérte, és hasonlóan viszonyult a megkereséshez Csíkszereda, Nagyvárad, Szatmár városvezetője, illetve a Maros megyei önkormányzat. /Farkas Réka: Közéleti krónika, hatodszor (Romániai Magyar Évkönyv). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

A Székely Nemzeti Tanács két állóurnát állít Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi rendezvények idejére, hogy az ünnepségre hazatérő városlakók szavazhassanak a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban – tájékoztatott Ferencz Csaba. Az SZNT sátrat kívánt állítani a városnapi vásárban, de Albert Álmos polgármester nem engedélyezte ezt, arra hivatkozva, hogy „nem engedi elpolitizálni a Szent György Napokat”. Újabb, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármestert lejárató röplapok jelentek meg április 25-én reggel a városközpontban. Az ismeretlen tettesek által készített diverziós szórólap a polgármester állítólagos vagyonát részletezi. „Albert Álmos – Székelyföld autonómiájának sírásója”, olvasható a polgármester fényképe alatt. Albert Álmos polgármester cáfolta a röplapban megjelenteket. „Nem gondoltam volna, hogy egyesek ilyen messzire mennek a rágalmazással, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést teszek a rendőrségen” – jelentette ki Albert Álmos. A törvény szerint a választott tisztségviselőknek kötelező lenne évente nyilvánosságra hozni vagyonbevallásukat, a Kovászna megyei polgármesterek és tanácstagok nyilatkozataihoz nem lehet hozzáférni. Albert Álmos vagyonnyilatkozatát Sepsiszentgyörgy, illetve a Kovászna Megyei Tanács honlapján nem lehet megnyitni. /Kovács Zsolt: Állóurnákhoz várja a szavazókat az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

Április 27-én megkezdődtek a Szent György-napok, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere megnyitotta a vásárt, és kiemelten a kézművesvásárt. A Kelemen Antal vezette rétyi Kováts András Fúvós Egyesület zenekara szolgáltatta a térzenét. Este volt a P. Mobil-koncert. /Szekeres Attila: Tegnaptól áll a bál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

György Ervin Kovászna megyei prefektus levélben szólította fel Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármestert, tegyen eleget törvényes kötelezettségének, és hozza nyilvánosságra vagyonnyilatkozatát. A prefektusi felszólítás ellenére lapzártáig a polgármester vagyonnyilatkozata még nem volt publikus. A www.sepsiszentgyorgy.ro oldalon egyébként Álmos vagyonbevallása az elmúlt években sem jelent meg. A honlapon jelenleg mindössze az alpolgármesterek és a tanácstagok 2005-ös nyilatkozata szerepel. Albert Álmos vagyoni helyzete a múlt héten került előtérbe, amikor ismeretlen tettesek diverziós szórólapokkal töltötték meg a város központját és a postaládákat. „Albert Álmos – Székelyföld autonómiájának sírásója”, olvasható a röplapon, amelyen „ismertetik” a polgármester állítólagos vagyonát is. A polgármester azonban cáfolta az állításokat, és rágalmazás vádjával ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen. /Kovács Zsolt: Titkos vagyon? = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A Kovászna megyei prefektúra felszólítására, több hónapos késéssel, részlegesen nyilvánosságra hozta vagyonnyilatkozatát Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester. A megyeszékhely honlapján a nyilatkozatnak csak az első két oldalát lehet megtekinteni, amelyen Albert Álmos tulajdonában lévő földterületek, épületek, járművek és pénzügyi aktívák szerepelnek. A polgármester közölte, idejében leadta a vagyonbevallását, de az informatikus későn helyezte el azt a honlapon. Hozzátette, most is valami informatikai hiba miatt nem lehet letölteni a teljes dokumentumot. /Kovács Zsolt: Nyilvános Albert vagyonbevallása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

,,Furcsállom azt az álláspontot, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatja Traian Basescu felfüggesztett államfőt a népszavazáson, hiszen bizonyos elképzelései az MPSZ-nek az autonómia például szöges ellentétben állanak a Demokrata Párt (DP) által hangoztatottakkal” jelentette ki Albert Álmos polgármester. Elmondta, az RMDSZ nem folytat nagy népgyűléses Basescu-ellenes kampányt, de álláspontját fenntartja, különféle fórumokon szóvá is teszi. /Furcsállja az MPSZ álláspontját (Albert Álmos). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

Sepsiszentgyörgyön a városházára belépőt Arany János bronz mellszobra köszönti. Albert Álmos polgármester elmondta, az alkotás a Kárpát-medencei Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány és a Pro Concordatia Populorum Lovagrend adománya. Időlegesen áll a városházán, a szobrot az Arany János utca bejáratához állítják fel a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának keretében, ugyanis száz éve van Arany János utca a városban – mondotta az elöljáró. /Szekeres Attila: Arany-szobor Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./

Sepsiszentgyörgyön az utak járhatatlanul gödrösek, kátyúsak, régi és újabb csőtörések nyomai, ébresztő, Álmos uram, írta Sebestyén Mihály, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterhez intézve szavait. Tessék visszaadni az utakat a választópolgárnak. /Sebestyén Mihály: Ébresztő, Álmos uram! = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

„Nem múlhatott a megyei RMDSZ szervezetein a szövetség rossz népszavazási szereplése. Ha rajtuk múlt volna, egyes megyékben jobban, máshol pedig gyengébben szerepelt volna a szövetség” – reagált Frunda György szenátor nyilatkozatára Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Az elnök Frunda György magánvéleményének tekintette, hogy a megyei szervezetek szervezésén is múlott a rossz eredmény. „Nem bűnbakokat kell keresni, hanem a helyes következtetéseket kell levonni” – jelentette ki a nyilatkozatra reagálva Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke úgy vélte: „Az igenre buzdítás elhamarkodott döntés volt; ennek a következményeként az utóbbi két hét helyi szinten csak arról szólt, hogy védtük a mundér becsületét. ” Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke közleményben ismerte el felelősségét abban, hogy nem tudták elmagyarázni a háromszéki magyaroknak, miért kell Basescu leváltására szavazni. /Egymással ütköző vélemények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Albert Álmos, az alsó-háromszéki területi szervezet RMDSZ elnöke bízik benne, hogy az ősszel esedékes európai parlamenti választásokon sikeresen szerepel az RMDSZ. Nem tartja szükségesnek, hogy Tőkés László az RMDSZ-listán induljon, nélküle is elérik az öt százalékot. /(-kas): A püspök nélkül is nyer az RMDSZ (Albert Álmos bizakodó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Baász Imre képzőművész-performer emlékének elhanyagolására hivatkozva Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre akarja elvinni a tizenhat évvel ezelőtt elhunyt neves grafikus és művészeti szervező hamvait özvegye, Baász Szigeti Pálma. A marosvásárhelyi születésű Baász Szigeti Pálma szerint hat évvel ezelőtt, férje halálának 10. évfordulója alkalmából a megye két elöljárója megígérte, hogy a rangos művészeti szervezőről nevezik el a sepsiszentgyörgyi városi képtárat, illetve szoborállítással tisztelegnek emlékének. Albert Álmos polgármester az özvegy nyilatkozatára reflektálva elmondta: „Pálma csak ne elégedetlenkedjen, mert támogattuk minden kezdeményezését, de amikor azok összeálltak, akkor nem nyerték meg a tetszését. Megvannak a keretek, szabályok a dolgokhoz, ezeket kell igénybe venni. ” Cáfolta az elhunyt művész emlékápolásának hiányát Jánó Mihály művészettörténész, a képtár igazgatója. Elmondta, a képtárban Baásznak külön terme van a Pantheon elnevezésű állandó kiállítás keretében, az intézmény tulajdonában lévő munkákból. Baász Imre (Arad, 1941. febr. 22. – Sepsiszentgyörgy, 1991. július 16.) grafikusi oklevelet Kolozsváron szerzett, 1976-től Sepsiszentgyörgyön élt és dolgozott. Nevéhez kötődnek a Kalevala-illusztrációk (1972), a Médium országos kortárs művészeti seregszemle (1981), az AnnArt performansz-napok a Szent Anna-tónál (1990). 1985-ben elnyerte a romániai képzőművész-szövetség Grafika Nagydíját, 1988-1989-ben Finnországban Kalevala-ösztöndíjas volt. 1990-től haláláig a Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezője, majd a bukaresti Szépművészeti Akadémia tanára. /Domokos Péter: Sírköltöztető happening. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Régi tervét valósította meg Sepsiszentgyörgy az augusztus 17-én történt Arany János-szoboravatóval, mondta Albert Álmos polgármester. Sepsiszentgyörgy ama kis utcája, melynek elején helyet kapott a mellszobor, közel száz éve viseli Arany János nevét. A bronzbüsztöt Vargha Mihály, a szobor alkotója és Albert Álmos leplezte le. /Váry O. Péter: Arany János Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

Sepsiszentgyörgyön, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján megnyílt Szekeres Attila István címerkiállítása. Az alkotó az elmúlt négy évben közel ötven heraldikai jelet tervezett Háromszék, Maros valamint Brassó megyei települések részére, s mint Cserey Zoltán muzeológus, a Kovászna megyei heraldikai bizottság elnökének köszöntőjéből kiderült, egyike – egyedüli magyarként – a hat hitelesített romániai címerkészítőnek. A 42 éves – újságíróként is tevékenykedő – címerkészítő szerint: „a címer nem történelemkönyv, sem pedig nemzetiségi statisztika“. Albert Álmos polgármester kiemelte, hogy a rendszerváltás után egyre több önkormányzat kezdte elővenni településének régi címereit, azonban ez nem mindenhol aratott osztatlan sikert. /Domokos Péter: Világtalálkozós címerviták. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Aggodalmát fejezi ki Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere amiatt, hogy a helyi unitárius templom lesz a helyszíne Tőkés László sepsiszentgyörgyi kampányrendezvényének. A polgármesteri hivatal elfogadta a Tőkés Lászlót támogatók kérését, engedélyezte a rendezvényt. Azonban Albert Álmos unitárius hívő minőségében úgy vélte, hogy lelkipásztoruk „politikai talajra tévedve súlyos hibát követ el”, és megosztja a sepsiszentgyörgyi unitárius gyülekezetet. Kovács István unitárius lelkész szerint az egyházközség döntött a rendezvény megszervezéséről. „Örömmel fogadom Albert Álmos aggodalmát gyülekezetünk iránt. Sajnálom azonban, hogy nem tartja a kapcsolatot az egyházzal, nem jár még többet templomba, ahol kifejthetné véleményét, s részt vehetne a döntésekben. Mert akkor nem kellene személyeskedő közleményben vagy akár fizetett hirdetésben kifejtenie álláspontját” – fogalmazott a lelkész. A választási törvény egyébként csupán a közintézményekben történő kampányolást tiltja. A templom falai közötti kampányolást nem tiltja a kultusztörvény sem. /Templomban is kampányol Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

„Biztosan vezet a választási versenyben Tőkés László” – jelentette be egy november 8–11. között, Erdély nyolc megyéjében készült közvélemény-kutatásra hivatkozva Szilágyi Zsolt, a független jelölt kampányfőnöke. A kérdőívre válaszolók 33 százaléka még nem tudta, hogy kire adná szavazatát, Tőkés Lászlóra a válaszolók 37,5 százaléka, az RMDSZ-re pedig 29 százalék adná a voksát. - Nem bűn, hanem erkölcs és kötelesség, hogy a lelkészek közéleti kérdésekben megszólaljanak – fejtette ki Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész arra a fizetett hirdetésre reagálva, amelyet Albert Álmos, a város polgármestere jelentetett meg. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke gyanítja, hogy lehallgatják telefonját, ugyanis a rendezvény végleges időpontjáról éjszaka telefonon keresztül értesítették, és másnap, amikor helyfoglalás ügyében felkereste az intézményeket, már elutasították kérését. „Azt mondták, foglalt a terem, azonban nem tudták pontosítani, hogy milyen rendezvényről van szó” – nyilatkozta Gazda. /K. Zs. : Tőkés népszerűbb? = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is közösen kampányolt Tőkés László és Orbán Viktor. Szűkösnek bizonyult november 20-án Marosvásárhelyen az Ifjúsági Ház Tőkés László kampányrendezvényén, ahová Orbán Viktor Fidesz-elnökkel érkezett. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd emlékeztetett, „tizennyolc évvel ezelőtt vállalta el a kilakoltatással fenyegetett temesvári lelkipásztor jogi képviseletét, amikor a vele egy irodában dolgozó Frunda György elutasította”. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta: Tőkés László a teljes romániai magyarságot, sőt az ország és Európa többi kisebbségét is tisztességesen képviselné. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke szerint a választóknak kötelességük emlékezni arra, hogy 1989 decemberében miként nyilvánult meg Tőkés és miként Frunda. Az RMDSZ csúcsvezetőségének nyilatkozataira reagálva Orbán Viktor nevetségesnek tartotta, hogy beavatkozik az erdélyi magyarság belügyeibe. „Mindaddig, amíg célunk a magyar nemzet határokon átívelő egyesítése, egyfolytában be fogunk avatkozni egymás ügyeibe!” – mondta. Szerinte Tőkésnek nincs szüksége arra, hogy ő mellette kampányoljon – nem a püspök, hanem az általa képviselt ügy mellett emel szót. Sepsiszentgyörgyön a kampányrendezvényen közel 5000 érdeklődő gyűlt össze. A tömeg tapssal fogadta Tőkés Lászlót, Orbán Viktort és kíséretüket. Üdvrivalgás tört ki Szilágyi Zsolt kampányfőnök bejelentésére, miszerint a legutolsó belső közvélemény-kutatás szerint „a biztos szavazók körében Tőkés közel 10 százalékkal vezet a pártlistával szemben”. Kovács István házigazda unitárius lelkész Albert Álmos polgármestert bírálta. „Nem kis nyomás nehezedett rám, amikor a város polgármestere közpénzekből fizetett újsághirdetésekben személyeskedő, rágalmazó írást tett közzé” – mondta. Orbán Viktor és Tőkés László is az autonómia kivívásának szükségességéről szólt. A Fidesz-elnök kijelentette: „az erdélyi magyarság az autonómia nélkül nem tud boldogulni”, és felszólította a jelenlévőket: „olyan embert küldjenek Brüsszelbe, aki szívén hordozza az autonómia ügyét”. Tőkés az RMDSZ 12 pontos nyilatkozata kapcsán kijelentette: „Az RMDSZ pontosan annak megvalósítását mulasztotta el, amivel most választásokat akar nyerni”. A püspök a román választókhoz román nyelven szólt. /Kovács Zsolt, Szucher Ervin: Ökuménia és autonómia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./ Tőkés László úgy véli, hogy a nagyszebeni közös kormányülésen Gyurcsány és Markó titkos paktumot kötött arról, hogy „nem piszkálják többé az autonómia ügyét”. Kifejtette, ha Brüsszelbe kerül, akkor Európa is tudomást vesz arról, hogy Erdélyben is több mint másfél millió magyar él. /Lokodi Imre: Orbán „közös magyar ügye“. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Az RMDSZ kapta a szavazatok 14,86 százalékát az európai parlamenti képviselő-választáson, Tőkés László független jelölt pedig a 9,34 százalékát, derül ki a Központi Választási Iroda végleges adataiból. Országos szinten az RMDSZ 282 666, míg Tőkés 175 769 szavazatot kapott. Az RMDSZ a „magyar szavazatok” mintegy 60, míg Tőkés közel 40 százalékát kapta. Szinte valamennyi megyében az RMDSZ kerekedett felül – az egyetlen kivételt Kovászna megye, ahol a választásokon résztvevő 69 973 személy közel fele – 32 028 személy – Tőkés Lászlóra adta voksát, míg az RMDSZ jelöltjeit a választópolgárok 30 százaléka, azaz 20 091 személy támogatta. „Tőkés László fölényes Kovászna megyei győzelme után az alsó háromszéki RMDSZ vezetősége természetesen levonja a következtetéseket” – jelentette ki Albert Álmos. Hargita megyében az RMDSZ mindössze 789 szavazattal előzte meg a független jelöltet. Verestóy Attila, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek és az ellenzéknek ki kell egyeznie. Fel kell hagyni az RMDSZ és a független jelöltet támogató szervezetek közti csúnya sárdobálással, és egyesített erővel kell készülni a 2008-as parlamenti választásokra – jelentette ki Garda Dezső Hargita megyei parlamenti képviselő. Csíkszeredában a választók 53 százaléka szavazott bizalmat a független jelöltnek. /Százezres vokskülönbség a RMDSZ és Tőkés László között. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

,,Albert Álmosnak választania kell: vagy polgármesterként vagy területi elnökként folytatja tevékenységét, mert a két feladatot egyszerre nem tudja hatékonyan ellátni” – jelentette ki Dénes István, a Nemzeti Szabadelvű Kör, RMDSZ-platform elnöke. A választási RMDSZ-eredmények azt igazolják, hogy nem volt hatékony az alsó-háromszéki RMDSZ munkája, és ezért az elnöknek vállalnia kell a felelősséget. Dénes elmondta, februárban az aláírásgyűjtés során már megtapasztalták: Alsó-Háromszéken a megkeresettek egyharmada támogatta az RMDSZ-t, kétharmada Tőkést. Akkor hiába jelezték az elnökségnek, nem vették komolyan. /Farkas Réka: Albert Álmos mondjon le (Lázadás az RMDSZ-ben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke elhárította a Nemzeti Szabadelvű Kör RMDSZ-platform lemondásra való felszólítását, de kész a számadásra. Albert Álmost meglepte Dénes István, a liberális platform vezetőjének reakciója, aki a kampánynak csupán az utolsó két-három napjában állt az RMDSZ mellé. Dénes István szerint az RMDSZ nem igényelte támogatásukat. /Kovács Zsolt: Elszámolna Albert Álmos. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

Lemondott az alsó-háromszéki ügyvezető elnöki tisztségről Márton Árpád. „Amikor elvállaltam az ügyvezető elnökséget, azt gondoltam, párhuzamosan el tudom látni a két feladatkört: a képviselőházi frakcióvezetést és a területi szervezet ügyvezetését. ” ,,A rám háruló feladatot és felelősséget vállalom” – szögezte le Albert Álmos. Kelemen Hunor azt nyilatkozta a Transindexnek: ,,A vereségnek vannak felelősei – és nincs, mit szépíteni ezen, ez vereség. A vereség pedig személyi felelősséggel is jár. ” ,,Jó lenne, ha az RMDSZ-ben a barátságokat félretéve hoznák meg a döntéseket” – reagált Kelemen nyilatkozatára Albert Álmos, aki leszögezte: áll a döntések elébe. /Farkas Réka: Lemondott Márton Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülésén az udvarhelyszéki RMDSZ javaslatára arról döntöttek, hogy egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében. Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, illetve az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. Az érintett szervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások szerint a problémákra nem a megyei egységes szervezeti felépítés hozhatja meg a megoldást. Az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt lemondott a Verestóy Attila szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ-vezetőség, ugyanígy Márton Árpád, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Albert Álmos alsó-háromszéki elnök nem kíván távozni. „Többször bebizonyosodott már, hogy a széki szervezetek önállóan nem működőképesek. Hargita és Kovászna megyében jó példa erre az EP-választásokon elért eredmény is” – fogalmazott Verestóy Attila, az udvarhelyszéki RMDSZ leköszönt elnöke. Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök úgy látja, a kialakult helyzeten segíthet a megyei összefogás, de szerinte jobb lenne, ha valamennyi szék egyetlen székelyföldi szervezetbe csoportosulna. Ez a szervezet pedig a majdani székelyföldi fejlesztési régiónak is az alapját képezhetné. „Az a gond, hogy a politikusok atomizálták a Székelyföldet” – összegzett Borboly, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Béres István László, a történelmi máramarosi szervezet elnöke nem helyesli az egyesítési javaslatot. Kezdetektől azért alakult két szervezet – a történelmi máramarosi és a nagybányai –, mivel a két régió tagjai között állandó konkurencia volt. Vida Noémi, a nagybányai szervezet ügyvezető elnöke sem támogatja a megyei szervezet létrehozásának gondolatát. /Bálint B. Eszter, Gyergyai Csaba: RMDSZ: kihátrálások ideje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Új magyar érdekvédelmi szervezetet vagy pártot kellene bejegyeztetni a jövő évi parlamenti választásokra – javasolja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. Gazda Zoltán, a szervezet elnöke elmondta, annyira mélyek az ellentétek és mások a programba foglalt prioritások, hogy elképzelhetetlennek tartja: képviselőik RMDSZ-listán induljanak vagy fordítva. „Mivel választási szövetség esetén a magyarság számára elérhetetlen 8 százalékra emelkedne a parlamenti bejutási küszöb, ezért az a megoldás körvonalazódik, hogy egy harmadik szervezetet jegyeztessünk be, amelynek a listáján a helyhatósági választásokon elért eredmények függvényében szerepelnének a jelöltjeink” – javasolta Gazda. A sepsiszéki elképzelés szerint az önkormányzati választásokon egymással mérkőznének meg a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt és az RMDSZ. Azokon a településeken, ahol a lakosság nemzetiségi összetétele miatt bizonytalan lehet a magyar polgármester győzelme, egyezmény megkötését javasolják, ez alapján előválasztásokat szerveznek, és a vesztes támogatja a győztes jelöltet. Gazda szerint ugyan a két szervezet csúcsvezetőségének kell elsősorban megegyeznie, de a helyi szervezetek jó példával járhatnak elöl. Ezért az MPSZ sepsiszéki elnöke találkozóra hívta Albert Álmost, az RMDSZ sepsiszéki elnökét. Albert nem zárkózott el a tárgyalások elől. /Kovács Zsolt: Új pártot javasolnak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Bizalmat szavazott a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT) Albert Álmos területi elnöknek. Az RMDSZ alsó-háromszéki döntéshozó testületét az EP-választások után kialakult viták miatt hívták össze, az elmúlt napokban akadtak, akik kérték Albert Álmos lemondását, de az országos elnökség is megfogalmazta: távozniuk kellene azoknak a vezetőknek, ahol a szervezet alulmaradt Tőkés Lászlóval szemben. Albert Álmos a jelen levő 28 tag közül elnyerte 22 bizalmát, ellene négyen voksoltak, ketten tartózkodtak. /Farkas Réka: Albert Álmos marad az elnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./