A román kormányfő első külföldi útja Magyarországra, az államfőé a Moldovai Köztársaságba vezetett. Traian Basescu Chisinauban kijelentette: „Nem fogjuk megengedni, hogy Moldovát az elektromos energiával zsarolják!” Az ottani román lapok írták: „Valamennyi román ember miniszterelnöke először hozzánk látogatott el”. Basescu elnök korábban már hangoztatta, hogy „a jogok, amelyek a magyarokat megilletik Romániában, a románokat is megilletik Moldovában”. /Ágoston Hugó: Elszánt szerepvállalás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./ Megtört a jég – kommentálták Traian Basescu államfő január 21-i chisinaui hivatalos látogatásának eredményeit. Enyhülni látszik Románia és a Moldovai Köztársaság rendkívül feszültté vált viszonya. A chisinaui lakosok részéről néhányan „Basescu, ne feledd, Besszarábia a tied!” feliratú transzparensekkel fogadták az elnököt. /Rostás Szabolcs: Enyhülnek a román–moldovai kapcsolatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Erdélyi magyar értelmiségiek két levelet is közzétettek, mindkettőben az intolerancia és idegengyűlölet elutasítása és a véleményszabadság mellett foglalnak állást, ugyanakkor – a kolozsvári Eörsi-incidens kapcsán – felhívták a figyelmet az új, nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus leselkedő veszélyeire. A két közlemény szövegében nem, csak lényegét és aláíróinak egy részét tekintve azonos. Az első levél az SZDSZ országos sajtószolgálatán keresztül, a második A Hét szerkesztőségétől érkezett. Az aláírók: Ádám Gábor, Ágoston Hugó, Ármeán Otília, Balázsi-Pál Előd, Bányai Péter, Bíró Béla, Borbély Tamás, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Eckstein-Kovács Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Gergely Edit, Cs. Gyimesi Éva, Haller István, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Kelemen Attila Ármin, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Salamon Márton László, Schneider Tibor, Selyem Zsuzsa, Sipos Géza, Soós Károly Róbert, Spielmann-Sebestyén Mihály, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba, Székely István, Szilágyi Gál Mihály, Szilágyi Júlia, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Virginás Andrea, Visky András, Vakarcs Szilárd. Ugyanakkor egy harmadik levél szerzője, Dénes László azon morfondírozott, hogy a véleménynyilvánítás miért csak az egyik felet illetné meg, illetve miért csak a tüntetőkön kérik számon az idegengyűlölet megnyilvánulásait. /Belföldi hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Az utóbbi hetekben egy újfajta, retorikájában, szótárában alighanem Magyarországról importált antiszemitizmus jelentkezik Erdélyben is. Az explicit antiszemitizmus elítélésének és a kétértelműségek mögé bújó gyűlölet leleplezésének nem szabad egyféle értelmiségi „kedvtelésnek” maradnia. A romániai magyar társadalom felkészületlen az antiszemitizmus jelenségének kezelésére, és ezen változtatni kell. Elsősorban a sajtó és az egyházak napszámosaira, a pedagógusokra és a civil szervezetekre hárul annak felelőssége, hogy amikor látják, felismerjék az antiszemitizmust, hogy ne hagyják szótlanul, kérjenek magyarázatot, ítéljék el. Ádám Gábor; Ágoston Hugó; Balázsi-Pál Előd; Borbély Tamás; Eckstein-Kovács Péter; Gáspárik Attila; Haller István; Kelemen Attila Ármin; Parászka Boróka; Salamon Márton László; Schneider Tibor; Sipos Géza; Soós Károly Róbert; Spielmann-Sebestyén Mihály; Székely Csaba; Székely István; Szilágyi Gál Mihály; Szilágyi Júlia. /Erdélyiek az új antiszemitizmus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1978-ban határozta el, hogy Aranytollat adományoz a több évtizedes pályafutásuk alatt érdemes és kiemelkedő munkát végzett újságíróknak életművük elismeréseként. Évente egy alkalommal tíz újságírónak ítélik oda és a Magyar Sajtó Napján, március 15-én adják át. 1996-tól e kitüntetésben részesül még minden évben két újságíró a határon túli magyar nyelvű sajtó munkatársai közül. Idén Erdélyből Ágoston Hugó publicista, szerkesztő és Vajdaságból Vukovics Géza, az újvidéki Magyar Szó nyugalmazott újságírója kapott Aranytoll kitüntetést. A MÚOSZ székházában Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke mondott ünnepi beszédet. /Ágoston Hugó Aranytoll kitüntetést kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

A FUEN Kongresszus alkalmával Bukarestben járt a Magyar Televízió forgatócsoportja. Kovács Gábor szerkesztőriporter és Árva Tibor operatőr azonban nemcsak a kongresszus eseményeit dolgozta fel, hanem egy 25 perces riportfilmet is készített a bukaresti magyar jelenlétről. Jártak a Hungarológián, a Szabadalmi és Találmányi Hivatalban, a Petőfi Házban, a Calvineumban, de megfordultak a kedvenc értelmiségi találkozóhelyen, a Sanyi kocsmában is. Többek közt megszólaltatták Markó Bélát, Nagy Zsoltot, Niculescu Tónit, Gáspárik Attilát, Ágoston Hugót, Varga Gábort. /Bukarest magyarul a Magyar Televízióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Várhatóan jövő héten jelentik be sajtótájékoztatón az Erdélyi Riportot is megjelentető Scripta Kiadó Kft. vezetői, hogy beindul vagy sem az az új magyar nyelvű napilap, a Romániai Magyar Szó megszűnése után. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsosa leszögezte: szükségesnek tartja az RMSZ által több mint ötven esztendőn át képviselt értékek átmentését, továbbélését. A Scripta Kiadó igazgató tanácsa dönt a kérdésről, tagjai között van Ágoston Hugó, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István. /Új magyar napilap? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Új Magyar Szó címmel országos közéleti és családi napilapot indít szeptember második felétől az Erdélyi Riportot is piacra dobó Scripta Kiadó. Az Ágoston Hugó, Bércesi Tünde, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István összetételű igazgatótanács (it) szerint a Romániai Magyar Szó megszűnése hiányt teremt a romániai magyar közvélemény tájékoztatásában. Az Új Magyar Szó a politika és a közélet témái mellett a tervek szerint kiemelt figyelmet szentel majd a gazdaság, a társadalom és kultúra, az ifjúság, a nők, az időskorúak sajátos problémáinak. A kiadó bukaresti és nagyváradi szerkesztőséget, valamint országos tudósítóhálózatot működtetve az új napilapot szeptember második felétől, heti hat alkalommal, 16 oldal terjedelemben jelenteti meg. /Lesz új magyar országos napilap. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ „Az Új Magyar Szó sem jogi, sem gazdasági szempontból nem lesz az RMDSZ lapja, hiszen a Scripta Kiadó tulajdona, programja és értékrendje azonban vitathatatlanul találkozik a szövetségével” – nyilatkozta Stanik István igazgatótanácsi elnök. A beindításra szánt 150 ezer eurót a Scripta részvényesi köre fedezi a Verestóy Attila által végrehajtott tőkebevonással, emellett a lap állami hirdetésekre is számít. A főszerkesztői tisztség várományosai között van Kereskényi Sándor politológus, az RMDSZ korábbi Szatmár megyei szenátora. Az Erdélyi Riport – amely év végéig párhuzamosan jelenik meg az új lappal – további sorsáról idén decemberben dönt a Scripta. /R. Sz.: Felvállalt RMDSZ-értékrend. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Ágoston Hugó közírót, a Scripta Kiadó igazgatótanácsának tagját kérte fel a szeptember második felétől induló Új Magyar Szó főszerkesztői tisztségére Stanik István, a testület elnöke. Ágoston Hugó egyelőre gondolkodási időt kért. Több mint bizonyos azonban, hogy elvállalja a tisztséget – szögezte le. A szerkesztőség nagy része Bukarestben dolgozik majd. /R. P. E.: Új Szó: Ágoston Hugó lesz a főszerkesztő. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

Véget ért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének idei szakmai tábora. A Gyergyószárhegyen megrendezett találkozón a hazai résztvevők mellett magyarországi, sőt vajdasági újságírók is jelen voltak. A táborzáró gálán, szeptember 3-án adták át a MÚRE idei díjait. Örökös tagságot kaptak a MÚRE korábbi elnökei: Hecser Zoltán, aki a szervezet jogállását alapozta meg, Kántor Lajos, aki az egyesület ideológiáját dolgozta ki, Ágoston Hugó, aki az újságíró-egyesület szellemiségét megteremtette, illetve Csép Sándor, aki erre a fundamentumra felépítette a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét. A MÚRE nívódíja mellett a szervezet a szakma rendkívüli teljesítményeit is értékeli: Simonffy Katalin, a romániai magyar televíziózásban kifejtett tevékenységéért, Petki Judit, a Brassói Lapok fényképésze a megye építészeti örökségének archiválásáért, míg dr. Szőcs Géza azért kapott elismerő oklevelet, hogy az általa működtetett kereskedelmi rádióban megvalósítja a közszolgálati szellemiséget. A MÚRE nívódíját Majtényi Ágnes, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője, illetve Ferenc Imre, a Hargita Népe publicistája érdemelte ki. Életműdíjjal jutalmazták Farkas Árpádot, a Háromszék főszerkesztőjét, aki irodalmi tevékenysége mellett negyven éve a sajtóban dolgozik, és élteti lapjában az újságírás kihalófélben levő értékes műfajait: tárcát, riportot, irodalmi jegyzetet. Szokás szerint a többségi sajtó képviselői közül is díjaztak, a Pro Amicitia-díjat idén Brandusa Armanca érdemelte ki. /F. I.: Kiosztották a MÚRE idei díjait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Szeptember 30-án megjelenik országos napilapként az Új Magyar Szó első száma. Az új lapban a közéleti tömb tartalmazza a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális információkat, tudósításokat, kommentárokat, a második tömb egyszerre több réteget szólít meg, de alapvetően a családot, a háziasszonyokat, a falvak lakóit, a különböző korosztályokat: lesz olvasói fórumoldal, gyerekoldal, ifjúsági oldal, nyugdíjasoldal, lesznek egészségről, természetről, lakásberendezésről szóló oldalak, és nem utolsósorban a szórakozást garantáló rész. Mindez 16 oldalon hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön, s 32 oldalon pénteken. A régi előfizetők megkapják a lapot, sőt, mindazok, akik előfizetnek a jövő évre, az idén szintén ingyen kapják. A lap ára 0,95 lej. Vezérigazgató: Stanik István, főszerkesztő: Ágoston Hugó, vezető szerkesztők: Bércesi Tünde, Salamon Márton László. Az ingyenes, 32 oldalas mutatványszám 40 ezer példányban jelenik meg. /Holnap megjelenik az Új Magyar Szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Az Új Magyar Szó tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, aki ugyanakkor nem tagja az igazgatótanácsnak. A lap kizárólag magántőkéből építkezik, a beruházás értéke mintegy 200 000 euró. /Megjelenik az Új Magyar Szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

Vidám műsor keretében mutatkozott be a hét végén Kolozsváron az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilap, amely egyebek között a megszűnt Romániai Magyar Szó után keletkezett piaci űrt kívánja betölteni. Ágoston Hugó, az ÚMSZ főszerkesztője felolvasta az október 3-án megjelenő vezércikkét, amelyben a lap célkitűzéseiről írt. Kifejtette, hogy a fogalmak és értékek tisztázására törekszenek majd, illetve céljuk az, hogy igazat írjanak, és pontos információkat közöljenek. /B. T.: Kolozsváron is bemutatkozott az ÚMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

A hat évtizedes múltú Romániai Magyar Szó napilap romjain, RMDSZ-es hátszéllel jön létre az Új Magyar Szó – állította a Heti Válasz budapesti hetilap határon túli lapokról közölt elemzése. A hetilap szerint az ellen-Krónikaként született Erdélyi Riport nem váltotta be a reményeket. Azt is hozzátették, hogy az új kiadványnak várhatóan bőven jut majd magyar kormányzati pénzekből. Erre utal az is, hogy a Szülőföld Alap legutóbbi ülésén az RMDSZ képviselőjének felvetésére kiemelt célként elfogadták a határon túli magyar sajtó támogatását. ”Kicsit másképp: nagyobb távolságtartással, sokkal kritikusabban” tájékoztat majd a lap a fővárosi magyar politikai jelenlétről – ígérte a mutatványszám vezércikkében Stanik István. Vajon kikre céloz a lap vezérigazgatója és az RMDSZ kommunikációs igazgatója? A jobblétre szenderült Romániai Magyar Szóra, vagy a másik, szintén általa kiadott lapra – a Gáspárik Attila által csak Erdélyi Jelentéstevők lapjának nevezett, gyengélkedő Erdélyi Riportra? A nagyváradi Reggeli Újság szerint a lapindítók „alaposan elszólták magukat”, amikor beharangozójukban az RMDSZ programjának felkarolásáról írtak, és arról, hogy szigorú kritikusai lesznek azoknak a romániai magyar politikusoknak, akik ettől eltérnek. Vagyis gyakorlatilag központi pártlapként lép színre az ÚMSZ, „hadat üzenve” az RMDSZ-től elhajlóknak – összegez a bihari napilap. A Transindex nevű romániai portál látszólag kritikus hangú, valójában azonban reklám-ízű beharangozójában az idei év legfontosabb „médiás eseményének” nevezte az ÚMSZ megjelenését. Ágoston Hugó főszerkesztő az olvasók körében népszerű Médiavetítő című rovatát is átvitte a Krónikától. Az egyházi szférát egy református lelkipásztor, a református egyházzal nem túl közeli kapcsolatban álló romániai CE Szövetség egyik tagja: Visky István képviseli, a Gondolatjel című rovattal. Ami a munkatársakat illeti, nagy az átfedés: volt RMSZ-újságírókból, Erdélyi Riport-munkatársakból és máshonnan igazoltakból áll össze a csapat. A vezető szerkesztők közül Bércesi Tünde az Erdélyi Riporttól érkezett, Salamon Márton László az ÚMSZ fő riválisának számító Krónikától vált meg. Kicsit mellbevágó: a Bulvár rovatban ad hírt a lap az egyik legutóbbi magyarverésről (egy székely öregembert rendőrök vertek agyba-főbe szemtanúk előtt, mert nem beszélte jól az állam nyelvét). /Fábián Tibor: Betűcsere. RMSZ-ből ÚMSZ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

Bárányi Ferenc, a kiváló orvos-aneszteziológus, ismeretterjesztő publicista és szépíró ismét föltűnt. Marosvásárhelyen az RMDSZ-vezetés orvosokkal való találkozásán beszélt. Egy ideig az egészségügyi miniszteri tisztséget töltötte be /1998-ban/. Azután róla, aki legodaadóbb híve volt közösségének, kiderítették, hogy „aláírt”. Besúgó volt. Azóta teljesen tisztázódott: Bárányi Ferenc természetesen nem volt besúgó. De akkor az RMDSZ nem védte meg őt. A miniszternek le kellett mondania. Az egyetlen ember, akire alkalmazták azt a bizonyos törvényt, ő volt. /Ágoston Hugó: B. F. redivivus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A kisebbségi törvény halogatásában a román politikusok az erdélyi magyarságon belüli viszályt is kihasználják. Ágoston Hugó, a lap főszerkesztője szerint Szász Jenő és Gheorghe Funar meg társai úgy találkoznak a politikai porondon, mint harcostársak. Ki kell mondani: történelmi felelősség terheli azt, aki az RMDSZ programja ellen munkálkodik, hangsúlyozta Ágoston Hugó. /Ágoston Hugó: A felelőtlenség ára. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A Frunda György ellen elindított nacionalista kampány meghaladásának feltétele a fogalmak és álláspontok tisztázása, írta Ágoston Hugó. A meghaladást egy olyan önszerveződő európai és regionális építmény jelenti, amelyben a kisebbség és a többség viszonylagossága általánossá válik. /Ágoston Hugó: A meghaladás esélye. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A korrupció elleni harc nem folyhat a nyilvánosság lincs-hangulata közepette, egyetlen eredménye a szigorú, de igazságos ítélet lehet. A cél még a korrupció elleni harcban sem szentesítheti az eszközt, írta Ágoston Hugó, az Új Magyar Szó főszerkesztője. A politikai változások, idején fellángol a magyarellenesség, a nacionalista diverzió és gyűlöletbeszéd. Mintha az egész azt célozná, hogy az RMDSZ kiszoruljon a romániai politikai életből. /Ágoston Hugó: Az igazi veszély. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Legalább végre beindult az igazságszolgáltatás, hangzik el gyakran az utóbbi időben. Testület alakult a kommunizmus bűneinek feltárására. A jelen azonban homályosabb. Az államfő, aki – meggyőződése szerint – uralja a titkosszolgálatokat, akinek kezében van a friss, jogilag még egyáltalán nem leszabályozott Hírszerző Közösség, kifejti, hogy fokozni kell a biztonságot. Az állampolgárok szabadsága korlátozható (lehallgatások stb.), az államelnök kijelentése, hogy a bíróknak kötelességük “végigvinni” a vádhatóság által tematizált ügyeket (magyarán, az ártatlanság vélelme nélkül elítélni azt, aki ellen eljárás indult), a legriasztóbb totalitarista időket idézi, írta Ágoston Hugó főszerkesztő. /Ágoston Hugó: Rendőrállam – múltból jelenbe? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Megjelent Markó Béla A lábujjhegyre állt ország. Markó Bélával beszélget Ágoston Hugó /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyv. Az interjúkötet 2005 áprilisa és októbere közötti, huszonkét beszélgetést tartalmaz. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

Bíró Béla publicista, egyetemi tanár, a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtárban szervezett olvasótalálkozón beszélt Ágoston Hugó A lábujjhegyre állt ország című, Markó Bélával készült interjúkötetét. /Bartha Réka, Domokos Péter: „Testőri interjúk” Markó Bélával. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Cseke Gábor elismeréssel mutatta be A lábujjhegyre állt ország. Markó Bélával beszélget Ágoston Hugó /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006/ című könyvet: a Markó-féle kibeszélőkönyv egy tehetséges íróember előre-vissza pásztázó értelmezése, bevilágítása. A beszélgetéseket valójában Markó vezette, melyet Ágoston Hugó íródeákként lejegyzett. /Cseke Gábor: Mondani könnyű. 22 menet. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./

Magyarországon az ország nem is annyira kormányváltó, mint inkább Orbán-váltó hangulatban van, állapította meg Ágoston Hugó, az Erdélyi Riport főmunkatársa. Orbánék szereplésével kapcsolatban egyetért Bányai Péternek a Szabadságban kifejtett nézetével: „Az eredmény kis részben a jelenlegi kormánynak, nagyobbrészt Orbánék durva bakizásainak, átlátszó olcsó demagógiájának köszönhető. Nevetséges egyveleg, szélsőjobboldali, radikális retorika a Kádár-korszak nosztalgiájával, klerikális elemekkel keverve, amelyek 1848 korszakában is erősen retrográdok lettek volna.” A „gondok azonban nem szűnnek azzal, hogy a két negyvenes jelölt közül a gazdagabbik szocialista irányíthatja az országot a nemzeti populista helyett. A tét a gazdaság fellendítése”. /Ágoston Hugó: Egyfelől és másfelől. Fehér éjszakák hete. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 13./

Ágoston Hugó, az Új Magyar Szó főszerkesztője lelkesen írt az MSZP győzelméről: a választók eldöntötték, hol látják az esélyt arra, hogy „az ország és minden magyar felemelkedése folytatódjék.” A térségben a jobboldali-konzervatív kormányok, miután gyakran populizmustól megtévesztett – választók hatalomra segítették őket, általában kevésbé bizonyultak hatékonynak, mint a baloldaliak. Ágoston szerint „józan európai körökben” alig akadt fontos támogatója azoknak a jelölteknek, akik Olaszországban és „Magyarországon populista, konfliktuskereső választási frazeológiát használtak”. Szerinte Romániában a szocialisták a liberálisokkal és az RMDSZ-szel „stabil és hatékony kormányzást” biztosíthatnak. Ez a modell elősegíthetné a két ország példátlanul harmonikus viszonyát. Ami fordulatot jelentene a romániai magyarság sorsában is. /Ágoston Hugó: A győzelem: esély. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Budapesten több helyszínen – a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Kossuth Klubban és az Illyés Gyula Archívumban – mutatták be a hét végén a Pallas Akadémia Könyvkiadónál megjelent, A lábujjhegyre állt ország – Markó Bélával beszélget Ágoston Hugó című interjúkötetet, a szerző és alanya részvételével. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megjegyezte: ha az ember egy ilyen interjúsorozatban „mondja-mondja a magáét”, akkor olyasmiről is beszél olykor, amiről politikusok általában nem, például boldogságról és erkölcsről. /Guther M. Ilona: Lábujjhegytől a talpra állásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Ágoston Hugó, a lap munkatársa, az Új Magyar Szó főszerkesztője a magyarországi választásokon a kormánykoalíciónak szurkolt. Idézett a baloldali lapokból, a magyar jobboldal belemenekülhet a mítoszaiba, a választási csalások képzetébe vagy az MDF árulásának hitébe. Az erdélyi magyarság csalódott volt. Ágoston Hugó azonban reméli, az erdélyi megtévesztettek hamar rájönnek, mi is történt az utóbbi években. Rájönnek, nem igaz, hogy Magyarország lakosságának az a része, amelyik nemet mond a kettős állampolgárságra, és amelyik igent mond a balliberális kormányra ostoba, aljas, hazaáruló. „És hogy az Orbán Viktort nagyon nem akaró európaiak is mind megveszekedett magyarellenesek.” Ágoston Hugó megnézte Budapesten a könyvfesztivált. Az egyik teremben megjelent Göncz Árpád és Jancsó Miklós, akivel üdvözölték egymást. Jancsó Miklós egy olyan könyvet konferál fel, amely magyar prioritásokról, „magyar elsőkről” szól. Elkezdett félreérthetetlen célzásokat tenni egy bizonyos etnikumra-felekezetre, a zsidókra. Ágoston Hugó szégyellte magát. /Ágoston Hugó: Egyfelől és másfelől. Más mélységek tárulnak fel. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 27./

Szemérmes, vitakerülő, lojális az erdélyi magyar sajtó, mondja egy médiaszakértő hírügynökségi interjújában. A szakmában beszédtémává lett kijelentésről maguk az érintettek, erdélyi magyar főszerkesztők mondanak véleményt az Erdélyi Riport által rendezett ankéton. Néhány napja az MTI-nek adott interjújában Gáspárik Attila, a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke többek között úgy fogalmazott, hogy miközben „a román média sokszor illetéktelenül beavatkozik a politikai folyamatokba, a romániai magyar sajtó éppen ellenkezőleg, nem elég bátor, pedig lehetősége lenne, hogy kedvezően hasson a közéletre”. Gáspárik szerint a romániai magyar sajtó legfőbb erénye, hogy egyáltalán létezik, azonban túlságosan szemérmes. Ez vonatkozik mind az RMDSZ-hű, mind az annak politikájával szemben álló lapokra. Gáspárik szerint a „lojalitás” ma érvényesülő formája nem tesz jót a közéletnek. „Hiányolom a romániai magyar sajtó egészséges kritikai szellemét” „Nem jó az állandó bólogatás” – vélte. Szerinte „a romániai magyar sajtó sem esett át a rendszerváltás utáni megtisztuláson” „Ha ez a sajtó pluralizálódott volna, a romániai magyar közélet is pluralistább lenne” – fogalmazott Gáspárik. A témával kapcsolatban főszerkesztők fejtették ki véleményüket. Makkai János főszerkesztő, Népújság: Gáspárik tájékozatlan az írott sajtó ügyeiben, ezért megállapításaival félrevezeti az olvasót. A Népújság olvasó táborhoz hű, ez a közszolgálatiság alfája és ómegája. A Népújság rendszeresen foglalkozik a közvéleményt érdeklő állapotokkal, a fűtésszámláktól az egészségügyig. Naponta teszik le a garast” vezércikkben a közvéleményt foglalkoztató fontos kérdésekben. Az erdélyi megyei laphálózat sokszínű. „Mi igazi piaci versenyben élünk, s nem jól védett és fizetett kuckókból tesszük” – vallja Makkai. A megyei lapok a maguk erejével teremtik meg talpon maradásuk anyagi és egyéb feltételeit. A különböző tulajdonosi formákban működő lapoknál a tulajdonosi kör választja a vezetőket. Az pedig, hogy a magántulajdonban lévő lapok egyes vezetői szúrják G. A. szemét, kizárólag a szóban forgók magánügye. Ami a „bebetonozást”, mint a romániai magyar közéletet jellemző állítólagos mozdulatlanságot illeti, van benne valami. G. A. mindjárt a választott és a kinevezett státusban lévő „bebetonozottak” párttársai körében léphetne fel kezdeményezően, mert egyes figurákat tartja az érdekszférák szövevénye. Makkai szerint „értékén” kezelik az RMDSZ-t, de a magyarság más szervezeteit is. Mellesleg az RMDSZ-szel szembeni kritikátlanságban elkényelmesedhet a szervezet. Ágoston Hugó főszerkesztő, Új Magyar Szó: Gáspárik szövegében a fogalmazás általános. Gáspárik cikkében egyes „vádak” (a sajtó „nem elég bátor, pedig lehetne” stb.) olyan vélemények, amelyek éppúgy bizonyíthatók, mint az ellenkezőjük. A legnagyobb bátorság a tények tisztelete. A megmondások és kibeszélések túlfűtött, nyugtalan hangulatában ez nem divat. Az Új Magyar Szó napilap igyekszik hűnek lenni önmagához. Az érdemi vitákat támogatja. A sajtónak csak a szakmaiatlanságtól kell megtisztulnia. A sajtónak nem feladata „jóindulattal körbejárni az RMDSZ döntéseit”. De nem is lehet megakadályozni ebben, hiszen sajtószabadság van. A látszatkritika opportunistább magatartás, mint az egyszerű tárgyilagosságra törekvés, vagy például a liberális irónia. A „bebetonozás” nem jellemző a romániai magyar közéletre, legfeljebb egyesek úgy érzik. Balló Áron főszerkesztő, Szabadság: Gáspárik Attila nem először fogalmaz túlzottan általánosító módon. A romániai magyar sajtó valóban lehetne bátrabb, a jelenleginél. A Szabadságban megannyi politikai irányzat megszólalt és megszólal. A Szabadság 1995 óta a véleménynyilvánító műfajokat tudatosan külön rovatban tálalja. A Szabadságnál a szerkesztőség minden évben tisztújítást rendez a teljes öttagú vezetőség esetében. Benedek Ildikó felelős szerkesztő, Szatmári Magyar Hírlap: Az olvasóhoz való hűséget tartják szem előtt. Közérdekű témában szükségszerű a vitaindítás, ha azt szakmai szempontok szerint lehet irányítani. Nem célravezető a hergelés. A jóindulatú, de éber körbejárás nem jelent sem veszélyt, sem hajbókolást. Valóban hiányzik a romániai magyar sajtóból az egészséges kritikai szellem, nem jó az állandó bólogatás. Dénes László főszerkesztő, Reggeli Újság: kétli, hogy G. A. teljes mélységében ismeri a romániai magyar sajtót. Dénes szerint a sajtó egy része elég bátor, egy része meg nem eléggé. Gerjesztenének érdemi vitákat, de nem elég fogékony a honi magyar értelmiség. A sajtó tisztulásának belülről kell jönnie. Talán arra célozhatott Gáspárik, hogy ha idejében megszabadult volna a sajtó a régi bértollnokoktól, akkor azoknak nem lett volna idejük kinevelni az utánpótlást, vagyis azt a fiatal bértollnokat. A vita kapcsán az Erdélyi Riport Gáspárik Attilát, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökét is megkereste. Gáspárik elmondta, maga is megjárta, hogy felsőbb érdekek miatt, kivágták az egyik lapból a kommentárját. Megkérdezte: a múlt feldolgozása címén miért elégedtek meg Hajdú Győző egyedüli bűnösségével? Miért lehet pályázat nélkül közpénzeket elkölteni? Miért győzködik egyes egyháziak szószékről a híveket politikailag? Hová lett Réman Domokos? Gáspárik szerint amíg nem tudják, hogy a lapok hány példányban jelennek meg, nem ismerik a fenntartási forrásokat, úgy érzi, hogy a „tollat sok esetben más vezeti”. Például Hargita megyében a lap tulajdonosa a megyei önkormányzat, kétségbe vonható sok esetben a szókimondás. Van egy másik magyar lap, amelyet a Micula testvérek tartanak fenn. Az ő kötődésük bizonyos román pártokhoz evidens. Valóban üzleti alapon tartanak fenn egy újságot? A nagybányai önkormányzat egy vagon pénzt fizetett ki, különösen választási évben, egy magyar újságnak. Az újság nem is a városban jelenik meg. /Lapszemlesütve? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 27./

A véleménykorlátozás fogalmával írható le az, amivel a Hírszerző.hu internetes portál szerkesztője-szerzője megvádolta Ágoston Hugót egy anyagának – kényszerű, az írott lap terjedelmi korlátai miatt szükséges – megrövidítése, „manipulálása” miatt. Ágoston válaszában a jóhiszeműség vélelmére hivatkozott. Egy másik vitában a véleménynyilvánítás túlzott szabadsága, szabadossága, merült fel a szerkesztővel szemben. Isán Csongor – Női praktikák címmel – más megközelítésben és stílusban írt Dávid Ibolyáról, mint addig a lap szerzői, erre Cs. Gyimesi Éva reagált – Ez a véleményszabadság? címmel -, a mondanivalón kívül felróva némi politikai inkorrektséget is. Jobb lett volna, ha mindkét írásból hiányoznak a személyes(kedő) mozzanatok, ifjú kollégánk joggal érzi sértve magát egy-két minősítés miatt. Azonban jogsértés nem történt. /Ágoston Hugó: A szükséges jóhiszeműség. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

A román kormány honlapján közzétett vagyonnyilatkozata szerint Markó Béla 2005-ben szerzői jogdíj címén többet keresett, mint kormányfő-helyettesként és RMDSZ-elnökként. Markó azt állította, hogy eladta versei kiadási jogát, a kiadókat azonban nem kívánta megnevezni. Kormányfő-helyettesi munkájából tavaly 3,3 millió forintnak megfelelő jövedelme származott. Ennél valamivel több, 3,45 millió forintnak megfelelő összegre rúgott az RMDSZ-elnöki illetménye. Szerzői jogdíjként viszont úgy könyvelt el 6,87 millió forintnak megfelelő összeget, hogy tavaly nem jelent meg kötete. Az összeg mintegy harmada annak a keretnek, melyet a román költségvetés a Communitas Alapítványon keresztül az erdélyi magyar könyvkiadásra juttatott 2005-ben. „Az összeg nem a már megjelent könyveim honoráriuma, hanem öt évre eladott verseim kiadási jogdíja” – magyarázta Markó Béla. Hozzátette: egy hazai és egy magyarországi kiadó közösen kezdi el egy sorozat kiadását, amelynek első kötete egy gyermekverskötet lesz, ez hamarosan megjelenik. Nem kívánta megnevezni a kiadókat. Markó Béla könyveit 1990 óta a Pallas Akadémia és a Mentor Kiadó jelentette meg. Markó az utóbbi időben a Pallasnak biztosított elsőbbséget. A Mentor Kiadóban ugyanis 22 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, és el szerette volna kerülni azt a vádat, hogy saját kiadójával adatja ki a könyveit. A csíkszeredai Pallas Akadémia adta ki egy hónappal ezelőtt A lábujjhegyre állt ország című interjúkötetet is, amelyben Ágoston Hugó kérdéseire válaszol. Itt jelent meg a 2004-es választási kampányban a politikus Markó Béla előadásait, beszédeit és néhány vele készült interjút tartalmazó Magyar dilemma, illetve korábban néhány verseskötet is. A Mentor adta ki Szétszedett világ címen Markó összegyűjtött verseit. A marosvásárhelyi kiadónál legutóbb 2002-ben jelent meg könyve Önállóságra ítélve címen. Tőzsér József, a Pallas Akadémia kiadó igazgatója elmondta, kortárs szépirodalmi köteteket általában 300-500 példányban adják ki, a verseskötetekre kisebb a kereslet. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója elmondta, a kortárs erdélyi magyar szerzők közül csak Kányádi Sándort lehet nyereséggel kiadni. /Gazda Árpád: Gazdagabb a költő, mint a politikus. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

Az RMDSZ megítélésének nem használnak az olyanszerű vádak, amelyekkel Monica Macovei igazságügyi miniszter hozott fel, ismerte el Kelemen Hunor képviselő. Azonban „nem állhatunk be abba a kórusba, amelyik azt hirdeti, hogy bármilyen eszköz használata megengedett” – mondta. Monica Macovei a korrupcióellenes harc „fékezőjének” minősítette az RMDSZ-t. A miniszterelnök viszont kijelentette, hogy az RMDSZ egyáltalán nem fékezi a korrupció ellenes harcot. /Ágoston Hugó: Kelemen Hunor: nem akarunk beállni a kórusba. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Mindaddig, amíg a román politikai elit nem ismeri fel, hogy közvetlen érdeke teljes jog- és esélyegyenlőséget biztosítani a nemzeti és más kisebbségeknek, be kell érnünk azzal, hogy külső hatásra kénytelen megtenni, írta Ágoston Hugó, a lap főszerkesztője. A kisebbségi törvényt az RMDSZ külső segítséggel fogja keresztülvinni. A külső hatás az Európai Unió részéről jött, de ott sem „magától”, hanem döntően a magyar európai parlamenti tagok lobbi tevékenységének köszönhetően. /Ágoston Hugó: Kisebbségi érvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Nagyváradon a Limes – I. Határ Menti Könyvfesztivál díszvendége, Konrád György író volt. Bár nem volt kimagasló az érdeklődés, sikeresnek ítélte a hét végén Nagyváradon tartott rendezvényt Derzsi Ákos főszervező. A rendezvényen 16 kiadó volt jelen, a békéscsabai, szegedi, debreceni kiadók mellett kolozsvári, aradi és váradi könyvkészítők. Szilágyi Aladár, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, Szűcs László, a Várad és Erdélyi Riport főszerkesztője és a Váradról Budapestre települt Kőrössi P. József, a könyveit megjelentető Noran Kiadó vezetője faggatta Konrád Györgyöt hitvallásáról, életútjáról, váradi emlékeiről. „Ez az ország, s a térség más országai '89 után feszített ritmusban próbáltak igazodni Európához, lábujjhegyre álltak, de utána belefáradtak, s mikor nem látta senki, visszaereszkedtek” – mondta Markó Béla Ágoston Hugó vele készített, A lábujjhegyre állt ország című interjúkötetének nagyváradi bemutatóján. Nagyváradon a hagyományos Varadinum-ünnepségek keretében, a hét végén hirdették ki a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által meghirdetett országos helytörténeti pályázat eredményét. Az első díjat Puskel Péter újságíró-helytörténész, az Új Magyar Szó aradi tudósítója nyerte el az idén százéves arad-hegyaljai motorosvasút történetét feldolgozó munkájával. Puskel immár harmadszor nyer díjat a váradi pályázaton. /Pap Melinda: Konrád: faggatom magam. Félsikernek ítélik a szervezők a határ menti könyvfesztivált. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./