Kántor Lajost köszöntötte hetvenedik születésnapja alkalmából Ágoston Hugó. Ritka dolog a hűtlenség korában közel ötven évig ugyanannál a lapnál dolgozni, méltatta azt, hogy Kántor Lajos ennyi ideje van a kolozsvári Korunk folyóiratnál. Kántor Lajos főműve a fél évszázada a Korunk építése. Kántor a nagy megalapozók és nagy építők közé tartozik. El lehet képzelni Kolozsvárt, Erdély fővárosát, annak magyar kultúráját és közéletét K. L. nélkül? Amikor Kántor Lajos azt mondja, hogy Kolozsvárt nem szabad feladni, a városnak egy olyan magyar kulturális szellemére utal, amelynek nagyon sokan, más városokban élő értelmiségiek is részei és részesei. /Ágoston Hugó: Az építőmester. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Egyre többen kérik a Román Ortodox Egyház átvilágítását. Az első bonyodalom éppen a most elhunyt Teoctist pátriárkával kapcsolatos. Teoctist elődei közül az első, Miron Cristea: Eminescu-monográfiát magyarul megjelentető jeles gondolkodó volt, az utána következők is – Nicodim Munteanu, Iustinian Marina, Iustin Moisescu – felvilágosult főpapok. Magas rangú ortodox vezetők korábban elismerték együttműködésüket a Szekuritátéval – Bartolomeu Anania kolozsvári mitropolita, Nicolae Corneanu bánsági mitropolita, Teodosie Tomitanu érsek és mások. Azt is tudni lehet már, hogy a két legfőbb esélyes, Daniel moldovai és bukovinai mitropolita és Teofan olténiai mitropolita (mindketten sokáig működtek külföldön, francia nyelvterületen) dossziéit eleve „nem találják”, tehát nem oszlik el mindenki feje fölül a gyanú. /Ágoston Hugó: A gyónás fokozatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Basescu elnök székelyföldi látogatásának célja: megosztani a magyarságot, ellehetetleníteni az RMDSZ-t, állapította meg Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt elhatározta, hogy egy parlamenti indítvánnyal megbuktatja a Tariceanu kabinetet. A PSD sem fogja jobban irányítani az ország ügyeit a magyarok nélkül. A mérsékelt és cselekvő RMDSZ a megoldás kulcsa, szögezte le az újságíró. /Ágoston Hugó: Két oldalról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Azért ott volt bennünk, a gondolatainkban Lenin elvtárs, írta Ágoston Hugó. Lenin szobrát Bukarestben eltávolították. Aztán jött a hiánya. A kommunista múltat, sokan egyszerűen elfojtják magukban, ahelyett, hogy feldolgoznák és szakítanának vele. Mintha Romániában senki se lett volna sem fasiszta, sem kommunista. /Ágoston Hugó: Meg sem értenék. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Szeretnénk, ha ez az ország, amelyet szívünkben kitörölhetetlenül a mienknek is érzünk, szerethetőbb lenne. Ha nem gyűlne benne – egyre inkább – a rossz, nem a jó. Ha nem állna gazdaságilag olyan rettenetesen, ha árasztaná el a politikát, a közéletet, a gyűlöletbeszéd, ha „nem borzalmas eszmék és indulatok köré szerveződnének csőcselékes gárdák” – írta a lap főmunkatársa. /Ágoston Hugó: Tűzijáték, zenegyep, szülinap. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács tagja, romaszakértő emlékeztetett, a miniszterelnök kimondta, hogy a romák bűnözők. A romák jó ideje a hazai és nemzetközi figyelem középpontjában állnak. Szófiában roma rendbontó csapatok szálltak szembe a lakosokkal és a karhatalommal. Véletlenek egybeeséséről van szó, mondta Haller, a felsorolt eseményekhez hasonlóak előfordultak korábban is. Mintegy két évvel ezelőtt volt egy roma-felkelés Szlovákiában. A hetvenes évektől ismeretesek azok a németországi esetek, amelyekben török bevándorlókat gyújtottak fel, az utóbbi években Franciaországban arabok estek lángok áldozatává. Romániában 1989. decemberétől 1993. szeptemberéig – a hatóságok cinkosságával – több mint harminc településen lincseltek meg romákat és gyújtották fel házaikat. Székelyföld sem volt kivétel. Augusztus 23-án reggel az egyik demokratikus hangvételű tévéadóban húsz percen át csak roma bűnözésről beszéltek. Romániát romaügyben nem csak a pogromok miatt ítélte el többször is a strasbourgi székhelyű Európai Emberjogi Bíróság, hanem egy ügyben azért is, mert egy roma fiatalt bűnözőként mutattak be a televízióban, pedig ártatlanul tartotta fogva a rendőrség. A romák nem vádolhatók amiatt, hogy meglincselik vagy felgyújtják őket. Egy bűncselekmény elkövetésével csak azok vádolhatók, akik azt elkövették, illetőleg a hatóságok, ha szemet hunynak és nem oldják meg a jelentett bűncselekményeket. Haller István Apácáról kifejtette: vannak személyek, akik loptak a mezőn. Ez bűncselekmény. Másrészt vannak, akik önmaguk próbáltak igazságot szolgáltatni. Ez is bűncselekmény. A román nyelvű sajtó igazolásként tekint erre az ügyre. Az eset azt mutatja, hogy nem csak román intoleranciáról lehet beszélni. /Ágoston Hugó: Hatósági közöny és önbíráskodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

A világon akadnak országok, népek és nemzetek, amelyek jóval nagyobbakat buktak, jóval többet veszítettek, mint a magyarok – állította a lap munkatársa Székedi Ferenc. Idézett lapjából, Ágoston Hugó augusztus 20-i ünnepi vezércikkéből: „Szeretnénk, ha ez az ország, amelyet szívünkben kitörölhetetlenül a mienknek is érzünk, szerethetőbb lenne. Ha nem gyűlne benne egyre inkább a rossz, nem a jó. Ha nem állna gazdaságilag olyan rettenetesen. És morálisan is még és mind rettenetesebben. Ha nem lennének mind gondterheltebbek és szomorúbbak a testvéreink, rosszabb az utca hangulata. Ha a politikát, a közéletet, a mindennapokat nem árasztaná el a gyűlöletbeszéd. Ha valóban sikerülne modernizálódnia az országnak, s mint egykor, bizonyos területeken a világ élvonalába tartozna. “ /Székedi Ferenc: A félelem csapatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

A remélt megállapodás kizárólag Tőkés László, illetve a rá hatást gyakoroló ismert vagy okkult erők miatt nem jött létre, írta Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa, szerinte ezt az RMDSZ-nek tudatosítani kell, nehogy azt higgyék az emberek, hogy a kompromisszum elmaradásáért mindkét fél hibáztatható. El kell ismerni azok tartását, akik sorozatos lemondások árán, a megállapodást, az összefogás útját keresték. A cikkíró nagy elismeréssel írt Markóról, aki lemondott a miniszterelnök-helyettesi tisztségről, hogy egyeztetésekkel foglalkozhassék. Ugyancsak nagy formátumú Frunda György, aki lemond tizennégy éves elismert Európa tanácsi szerepléséről, és vállalja – amit korábban visszautasított – az indulást az europarlamenti választásokon. És igazi formátum Nagy Zsolt, aki visszalép a listáról, hogy ne ártson a közösségének. „Ők hárman és a többiek: szorgos miniszterek, ügyvezetők, törvényhozók, a közös felelősségérzetnek és a közös munkának ugyanabból az alapélményéből táplálkozó tisztségviselők a mi nagy formátumú embereink” – állította a cikkíró. „Tőkés László Szász Jenő magaslatát választotta. Ezzel a formátummal nem is lett volna helye a közös listán. ” /Ágoston Hugó: Formátum és felelősség. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A pátriárka-választás nem csak az ortodox egyházat osztotta meg, hanem a volt politikai rendőrség leleplezésére létrehozott tanácsot /CNSAS/ is. A CNSAS helyes döntést hozott, amikor megtiltotta a vizsgált személyekre vonatkozó adatok előzetes kiadását. Sokan igyekeznek lejáratni a tanácsot, hogy azután felróják az eredménytelenségét. Nincsenek könnyű helyzetben a Diszkriminációellenes Tanács tagjai sem, amikor Basescu elnök kijelentéseit vizsgálják. /Ágoston Hugó: Az ólálkodó ördög. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A központi magyar lap megalapításának 60. évfordulóját ünnepelte Bukarestben a napokban ötszázadik lapszámát megért Új Magyar Szó szerkesztősége. A lapelőd Romániai Magyar Szó 1947. szeptemberi alapítása, illetve a 2005. szeptemberi, Új Magyar Szó néven történt újraindulás kettős jubileumát ünnepelték. A rendezvényt Vincze Lóránt, a lapot kiadó Scripta Rt. vezérigazgatója nyitotta meg. „Csináljátok úgy tovább, ahogy a lelkiismeretetek diktálja. Próbáljátok azt egy pillanatra se kikapcsolni, és akkor nagy baj nem lehet” – hagyatkozott Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó és az Előre egykori munkatársa a laputód Új Magyar Szó munkatársainak. Cseke Gábor levelét Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője olvasta fel. „Nem voltam elég erős nemet mondani a manipulálásoknak, bárhonnan is értek. Ez volt az átok a munkámon” – vallotta meg Cseke Gábor. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a lap szakmai sikereit méltatta, hangsúlyozva annak a nyelvi igényességnek a szükségességét, amelyre korábban sokkal kényesebbek voltak a napilapok munkatársai is, mint manapság. Ágoston Hugó az ÚMSZ korábbi főszerkesztőjeként, jelenlegi vezető publicistájaként mondott beszédet. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Szövetségének elnöke tolmácsolta a szakmai testület elnökségének üdvözletét, és – a Brassói Lapok főszerkesztőjeként – visszautalt az RMSZ hatvan évvel ezelőtti megalapítására, amikor a BL akkori főszerkesztője, Kacsó Sándor „utazott le Bukarestbe, lapot alapítani”. Verestóy Attila, az Új Magyar Szót kiadó Scripta Kiadó főrészvényese méltányolandónak nevezte a magyar központi napisajtó üzleti szempontból meg nem térülő támogatását. /Lapalapítási évforduló. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Orbán Viktor nyíltan megmondta, hogy ő nem az RMDSZ-t, hanem Tőkés Lászlót támogatja az európai parlamenti választásokon, mert „olyan embert kell küldeni az Európai Parlamentbe, aki megalkuvás nélkül képviseli a magyarok érdekeit”. Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa kiállt az RMDSZ mellett, mondván, „hol volt az RMDSZ megalkuvása eddig, mondjuk leszámítva a Tőkésnek tett engedményeket”. /Ágoston Hugó: Nyíltan, rejtve. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Niculescu Tóni külügyi államtitkár felszólalt az ENSZ 62. Közgyűlésén. Előzőleg, 1996-ban, Genfben az ENSZ Emberi Jogok albizottságának égisze alatt működő kisebbségi munkacsoport ülésén is felszólalt a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezete (UNPO, az ENSZ társult tagja) svájci székhelyén, az RMDSZ nevében. A román kormány kisebbségpolitikáját, pontosabban a kilencvenes évek közepén elfogadott helyi közigazgatási, valamint a tanügyi törvényt kérte számon Bukaresten. Pozsonyban kormányra kerültek a magyarok képviselői. Megszerezték a miniszterelnök-helyettesi posztot is. Azóta sajnos jelentős visszalépés történt. Niculescu Tóni október 1-jén az ENSZ-ben, a Franciaország és az UNICEF által kezdeményezett A kiskorúak és a hadviselés című miniszteri találkozón szólalt fel. Másnap a Demokráciák közössége miniszteri gyűlésén kapott szót, október 4-én pedig előadást tartott a közgyűlés nagytermében a kultúrák és vallások közötti, valamint a békéért folytatott együttműködést célzó magas rangú párbeszédcsoport munkálatain. Az ENSZ-ben járatos kollégái készítették elő a szövegeit. Előadására kapóra jött Nagyszeben valamint az idei ökumenikus világtalálkozó. Bíró Anna-Mária a kilencvenes évek elején az RMDSZ-elnök akkori külügyi tanácsosaként szólalt fel Genfben. Niculescu szerint „sokat veszítettünk, amikor az angolul és franciául tökéletesen beszélő kolléganőnk „átigazolt” a világ legismertebb kisebbségkutató intézetéhez, a londoni Minority Rights Grouphoz”. /Ágoston Hugó: Magyar képviselő az ENSZ-ben. Beszélgetés Niculescu Tóni külügyi államtitkárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Basescu államfő jogosan kifogásolta, hogy az „európai tematika” nem elég hangsúlyos a hazai politikai életben és közbeszédben. Érdekes lesz, ahogyan a kampányban az európai tematika összefonódik majd a belpolitikai kérdésekkel, különösen az esetleges népszavazással az egyéni szavazókörzetes választás bevezetéséről. /Ágoston Hugó: Tétek és mű-tétek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Magyarországon az 1956-os forradalom évfordulóján ismét az utcára vitt politika tartja feszültségben a társadalmat, „a csőcselékes ösztönöket mozgósítva” rombolják az ünnep és az ország hitelét. Romániában régen betegessé vált a hatalmi harc, amelyet az államelnök a parlament és a kormány, jelesen a miniszterelnök ellen, illetve az igazságszolgáltatás politikai befolyásolása érdekében elindított. /Ágoston Hugó: Le(le)plezett kisajátítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Képviselőink ott lesznek-e a többi ország delegálta választottak között, vagy kimaradunk az Európa sorsáról tanácskozók nagy testületéből? A választás minden közösség életének felelősséget, józan mérlegelést igénylő pillanata. E felelősség első számú parancsa: élnünk kell a joggal, hogy szavazhatunk. Ami pedig a józan mérlegelést illeti: mindenki számoljon azzal, hogy a választás során esélyek változnak képviselői mandátummá vagy buknak el. Szavazzunk arra, hogy ott legyünk az Európai Parlamentben, hogy érvényesüljön véleményünk európai színekben is! Ezt a felhívást Ágoston Hugó, Csíky Boldizsár, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Szilágyi István és Uray Zoltán írta alá. /Választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Egy nappal a hivatalos kampánykezdés után látott napvilágot az a nyílt levél, amely akár a Magyar Tudományos Akadémia támogató nyilatkozata címet is viselhetné. A Temesvártól Brüsszelig című felhívás szinte minden második aláírója az MTA tagja. Az aláírók közt van még Csoóri Sándor, György Attila, Jókai Anna, Lohinszky Lóránd, Makovecz Imre, Neményi Ágnes, Péntek János és Szőcs Géza. A felhívás szerint „az erdélyi magyarok történelmi lehetőség előtt állnak”, ez a történelmi lehetőség pedig nem más, mint Tőkés László független jelölt bejuttatása az Európai Parlamentbe. Az érvek között említik azt, hogy a református püspök „világszerte ismert és megbecsült személyiség”, következésképp nála senki nem jeleníti meg hitelesebben Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. A történelmi esély valóra váltása mellett szóló talán legerősebb érv, hogy Tőkés László már „alakított történelmet” 1989. decemberében – mutatnak rá az aláírók, akik egyúttal hangsúlyozzák, hogy a „nemzet iránti felelősség jegyében” állnak ki Tőkés László mellett, másfelől meggyőződésük, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének „európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen”. A Szabadság november 10-i számában megjelent nyilatkozat nem foglal állást egyik „fél” mellett sem. Az RMDSZ támogatása mellett szól, az abból derül ki, hogy nem „képviselőről”, hanem „képviselőkről” szól. Ágoston Hugó, Csíky Boldizsár, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Szilágyi István és Uray Zoltán felhívásában ez áll: „Még nem voltak a november 25-eihez fogható választások Romániában, nem voltak tehát a hazai magyarság történetében sem. Első ízben nyílik az erdélyi magyarságnak alkalma arra, hogy képviselőket válasszon az Európai Parlamentbe. Az eseménynek ezért nagy tétje van. Mindnyájunk számára kérdés: megfelelünk-e a pillanat követelményének? Élünk-e okosan a nekünk felkínált eséllyel? Képviselőink ott lesznek-e a többi ország delegálta választottak között, vagy kimaradunk az Európa sorsáról tanácskozók nagy testületéből?”A felhívás a „felelősség és józan mérlegelés” mellett azt hangsúlyozza: élnünk kell a joggal, hogy szavazhatunk. „Ami pedig a józan mérlegelést illeti: mindenki számoljon azzal, hogy a választás során esélyek változnak képviselői mandátummá vagy buknak el. Saját közös sikerünk vagy együttes kudarcunk között választunk. Szavazzunk arra, hogy ott legyünk az Európai Parlamentben, hogy érvényesüljön véleményünk európai színekben is!” – áll a felhívásban. Van egy újságírói kezdeményezés is. A Transindex internetes portál akciójához eddig 360-an csatlakoztak. Eszerint a november 25-i európai parlamenti választásokon, a kialakult belpolitikai helyzetben kérdésessé vált, hogy lesz-e a romániai magyaroknak képviselete az EP-ben. A tét – a felhívás szerint – „nem korlátozódik arra, hogy a napi politikai játékban ki kerekedik felül, mert az itt élők mindennapos egyéni boldogulására, sőt hosszú távú közösségi céljaik elérésére is új távlatokat nyithat a hathatós romániai magyar EP-képviselet – még hogyha ez nem is univerzális csodafegyver. Sokan lehetnek csalódottak azért, mert nem jött létre az egységes magyar EP-lista, ezért távolmaradásukat fontolgatják. Mások tanácstalanok, nem tudnak, nem akarnak választani a jelöltek között. Jó vagy rossz, hogy így alakult, egy biztos: már nem lehet kibúvó az sem, hogy nincs, akik közül választani. November 25-e a romániai magyarok politikai erejének, józanságának, tervezni tudásának tesztje is. (...) Felelős vagy magadért, felelős vagy azokért, akik fontosak számodra!” A felhívás a felelosvagy. transindex. ro címen olvasható és írható alá. /”Történelmi esélyek” harca. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Közös nyilatkozatban szólítottak fel a választás során az RMDSZ melletti kiállásra több országos hatókörű civil szervezetek személyiségei, köztük Dáné Tibor Kálmán, Gaal György, Guttman Mihály, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kötő József, Könczei Csilla, Szabó Zsolt és Veres Valér. /A választási kampány végére értünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Ugyanez a közös nyilatkozat megjelent a Népújságban is, az aláírók névsora bővült, többek között a következőkkel: Ágoston Hugó, Béres András, Biró A. Zoltán, Bura László, Fátyol Rudolf, Gálfalvi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lányi Szabolcs, Muzsnai Árpád és Szabó Ungvári Zrínyi Imre. /A választási kampány végére értünk. == Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

A magyar megyéknek, általában a magyaroknak az országosnál sokkal jobb részvételi aránya jelzi a magyar közösség magasabb tudati szintjét és e kemény próba tétjének tökéletes tudatosítását. A korszerű versenyhelyzet is megteremtheti a siker lehetőségét. Ágoston Hugó, a lap munkatársa figyelmeztetett: az RMDSZ továbbra is az „egypárt” lesz az, amelyik küzdeni fog a jogokért, az iskolákért-egyetemekért. /Ágoston Hugó: Hódolat a népnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Szász Jenőék miért hagyták ki pártjuk programjából az autonómiát? – kérdezte Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Zajlik az europarlamenti választások kiértékelése, a következtetések levonása. Kissé rejtélyesen lemondott a politikához és a törvényhozáshoz is értő euroképviselő: Frunda György. Helyette Winkler Gyula megy Brüsszelbe, miniszteri tisztségétől vélhetően megkönnyebbülve vált meg. /Ágoston Hugó: Advent ösvényein. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Szász Jenőék és Tőkés Lászlóék „eszméiből és programjaiból” hamar elszivárgott az autonómia, állította Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. A Demokrata Párt baloldali volt, majd hirtelen jobboldaliakká váltak, és az Európai Néppártnak ez megfelelt. A Liberális Demokrata Párt magát tartotta a romániai liberalizmus igazi letéteményesének, majd jobboldaliak lettek. /Ágoston Hugó: Szakadárszerelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Az RMDSZ-ben megtörténik, hogy „a legmagasabb fórumon kenetteljes befutók a békét hirdetik, miközben cinikusan háborúra készülődnek az ellenfél oldalán. ” Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa szerint „körvonalazódik Traian Basescu, Orbán Viktor és Tőkés László pokoli terve a hatalom átvételére az erdélyi magyar szavazók lelke fölött. Az első áldozatuk a képviselettől megfosztott RMDSZ lenne (a második, az államfőnek ízléstelenül hajbókoló püspök – de az már kit érdekelne?). ” Az RMDSZ-nek meg kell állítania a jobbra tolódást. /Ágoston Hugó: Helyezkedők, próféták. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Tőkés László EP-képviselő, közleményben reagált az ÚMSZ-ben megjelentekre. December 5-én, a Traian Basescu államelnökkel való találkozó után sajtóértekezletet tartottak Bukarestben. Tőkés László interjút adott Salamon Márton Lászlónak, a bukaresti Új Magyar Szó főszerkesztőjének. Nevezett újságíró és az általa szerkesztett napilap szinte kivétel nélkül, minden esetben elfogult rosszindulattal veszi tollára a nevét, írta a püspök. Salamon Márton László ezúttal sem tagadta meg magát, nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette, hanem provokálóan negatív kérdéseivel Tőkés Lászlót kívánta rossz színben feltüntetni. Salamon főszerkesztő interjúja egy részét a Gáspárik Attilával közösen szerkesztett ún. „könyökblogjában” használta fel, anélkül hogy erre engedélyt kért volna. Jobban érthető azok vétsége, akik közvetlen – vagy közvetett – kényszerűség hatására a régi rezsim előtt hajlottak meg, mint azoknak az erkölcstelensége, a mai hivatalos – magyar – pártpolitikát éltetik. A pártos Új Magyar Szónak és tollnokainak aligha van erkölcsi alapjuk a régi rendszer „írástudóit” kipellengérezniük. Tőkés László kérte a lapot, olvasóikat ne tájékoztassák félre. Nem felel meg a valóságnak, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60−40%-os volt. Az sem igaz, hogy: „Az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót” /”Tőkés a viszály almája”, ÚMSZ, dec. 12./ Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Ágoston Hugó szintjét jelzi a következő állítása: „Eléggé nyilvánvalóan körvonalazódik Traian Basescu, Orbán Viktor és Tőkés László pokoli terve a hatalom átvételére az erdélyi magyar szavazók lelke fölött” (ÚMSZ, dec. 9.). /Közlemény, dec. 20./ Az ÚMSZ a közleményt csak maszol.ro oldalán hozta, az újságban nem közölte, viszont a főszerkesztő az újságban válaszolt: Tőkés László püspök EP-képviselő közleményben kifogásolta, hogy az interjú készítője „nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette”. Tőkés az ÚMSZ egyéb írásait is felidézte közleményében, amelyben kifejti, „nem felel meg a valóságnak az az ismételt állításuk, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60–40%-os volt. ” Az ÚMSZ november 27-i lapszámában írta: az össz-szavazatok 63–37 arányban oszlottak meg. Az ÚMSZ Tőkés a viszály almája című írás kapcsán a püspök felvetette, nem bizonyult igaznak az az állítás, miszerint „az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót”. Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Az ÚMSZ magyarázata: ez a lapzártáig még nem volt ismeretes. Tőkés László minősítette a lapot és munkatársait, és szóvá tett olyan szövegeket, amelyek nem az Új Magyar Szóban jelentek meg, hanem az maszol.ro-n található Előre „könyökblogon”, amelyet Salamon Márton László vezet Gáspárik Attilával közösen. /Tőkés nehezményezi az ÚMSZ „provokáló” kérdéseit. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Az RMDSZ-ből kimaradt a középgeneráció, de megjelent egy harminc- és huszonéves korosztály, és lassan-lassan már csak az ő mércéjük lesz a fontos – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készített interjúban. Az államelnök olyan utat képvisel, amelyen Markó nem tudná követni, mert az egyfajta autoritárius rendszer, egyfajta „putyini út”. Korrupció nemcsak a csúcson van, hanem mindenütt. De erről nem beszélnek, inkább az egymás elleni politikai harc vagy lejáratás eszközéül szolgál a korrupció elleni küzdelem. Markó olyan társadalmat akar, amelyben érvényesül a sokszínűség és a testületi demokrácia, illetve nem az egyszemélyes vezetésen alapul. Sokan mondják, hogy megszűnt az RMDSZ monopóliuma, vetették fel az újságírók. Markó szerint Tőkés László személyesen nem alternatíva, és kíváncsi arra, hogy ő, vagy akik körülötte vannak, mit kínálnak mást. A másság csak a kritikában nyilvánul meg: hogy az RMDSZ túlságosan mérsékelt, talán nem kellene kormányon lennie, nem kellene román pártokkal együttműködnie... Markó szerint ez csak retorikai különbség, mert utána jön az államfőnél tett látogatás és a nagyon szoros együttműködés például a Demokrata Párttal. Markó a programban nem lát alternatívát. El kell fogadni: az RMDSZ-en kívül is van élet, és mostantól fogva ki kell alakítani valamiféle együttműködést az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal. Ennek érdekében fölajánlották, hogy alakítsanak ki egy politikai rendszert, amelyben ki-ki végzi a maga dolgát. Ezt a másik oldal visszautasította. A velük szemben állók csak konfrontációban tudnak gondolkozni, állapította meg Markó. Arra a kérdésre, hogy lesz-e közös lista, Markó válasza: „Nem tudom. ” Minél szélesebb konzultációval kell kialakítani a közös álláspontot. Hangsúlyozta: az RMDSZ megnyerte a választásokat, ez kétharmados támogatást jelent Erdélyben. A különböző csoportosulással párbeszédet kell folytatni. Frunda György azt mondta, hogy az RMDSZ mintha túlságosan jobbra tolódott volna. Markó szerint felvetődött, hogy erős nemzeti üzenetet kell-e közvetíteni, vagy pedig a modernizációs üzenetet, szociális problémákra helyezni a hangsúlyt. Ezt a kettőt nem szabad szembe állítani egymással. /Ágoston Hugó, Szőcs Levente: Lassan csak a fiatalok számítanak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Vannak jó jelek is, itthon meg a világban. Akár Koszovó közeledő függetlenségét is ide lehet sorolni. Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa szerint a román értelmiségi sajtóban egyre több olyan írás jelenik meg, amelyekből sugárzik a magyarok iránti empátia és az elismerés. Az RMDSZ programja, a Marosvásárhelyi Kiáltvány meggyőződéses híveiként is fogadjuk el, hogy Tőkés László választási sikere: mindnyájunk számára érték, írta Ágoston. A püspököt politikai érvekkel és a közvélemény erejével kell kényszeríteni az együttműködésre. /Ágoston Hugó: Pozitív erővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

„Uraim, erdélyi vagyok!” – mondta öntudatosan Teodor Melescanu, az átmeneti igazságügy miniszter a sok tévébeszélgetés egyikének meghívottjaként. Melescanuról sok mindent mondanak, egyesek szerint a titkosszolgálatok által irányított, fedezett ügynök. Azonban nem csak ő az, hanem az államelnök is – tehát kettejük konfliktusa voltaképpen biztonsági kulisszaharcok jéghegyének a csúcsa. Melescanu fel sem meri tételezni az államfőről, hogy olcsó választási fogásként okoz mindegyre harci állapotot immár az igazságügyben is. Romániában a törvény jórészt értelmezés kérdése és politikai csapdák meg bosszúállások tárgya, ahol a dossziék politikai megrendelésre születnek. /Ágoston Hugó: Melescanu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Alkotó munkalégkörűnek is lehetett volna nevezni a SZKT ülését, ha a végén nem következik be egy furcsa mozzanat. Az egyik frakció észrevételezte, hogy a potenciális jelöltek önéletrajzi adatlapja tartalmazza felekezeti hovatartozásukat is, írta Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Aggasztónak tartja, hogy ezt mégis megszavazták. /Ágoston Hugó: A felkészülés felelőssége. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

A káosz teljes. A demokráciát fenyegető veszély mérhetetlen. Az Alkotmánybíróság jogszolgáltatásra vonatkozó ítéletei alapjában rengetik meg a politikai rendet is. Az Alkotmánybíróság mostani, politikailag katasztrofális döntését akkor hozta meg, amikor a saját tagjai kerültek volna átvilágításra. Mi lesz a jövője azoknak az intézményeknek, amelyek ugyanolyan jellegű szabályok alapján működtek, mint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/? /Ágoston Hugó: Zsákutcák. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Romániában az Alkotmánybíróság szerepe felértékelődik. Egy ideje ketten folytatnak Romániában „minden és mindenki ellen” elkeseredett harcot: az Alkotmánybíróság és Traian Basescu. Utóbbi kezdte, célja egyértelműen politikai: a teljes hatalom önmagában és mindenek fölött, írta Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. /Ágoston Hugó: Mindenki ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Traian Basescu államelnök egyensúlykereső, „békemisszióra” irányuló látogatást tett Kovászna megyében. Kockázatos a székelyföldi sajátos magyar autonomisták és a saját autonómiájukban megsértett román kisebbségiek biztatása, írta Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Beigazolódni látszik Markó Béla jóslata, miszerint Romániának előbb vagy utóbb összhangba kell kerülnie fő szövetségeseivel, el kell ismernie Koszovót. Tőkés László és Szász Jenő megígérte ugyan az államfőnek, hogy „nem erőlteti” az autonómiát, de „vagy románosan elfelejtették a szavukat, vagy pedig ez a tematizálás is barátian megengedett nekik, a fő közös cél, az RMDSZ kiközösítése érdekében” – Ágoston szerint. Az újságíró hangsúlyozta, nem lehet kételkedni az RMDSZ autonómiatörekvéseinek őszinteségében. Hozzátette: az autonómiát csakis a román többség meggyőzésével érhető el. „Nem az egyéni politikai érvényesülés útját keresők önös aktivizmusával. ” /Ágoston Hugó: Derengés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Traian Basescu államfő a közrádióban fejtette ki a nézeteit a hazai igazságszolgáltatásról. Úgy beszél, mintha fölötte állna annak, amit megvetéssel politikai osztálynak nevez. Ágoston Hugó ugyanezt látja, amikor Tőkés László interjúját olvasta, aki tételesen is cáfolta, hogy szélsőséges lenne. Maga mondta, hogy az autonómia eléréséhez hosszú politikai harcra kell berendezkedni, és hogy „a románok nélkül nem megy”. Kijelentései az RMDSZ programját visszhangozzák, írta Ágoston Hugó, Emellett Tőkés szerint az RMDSZ opportunista, „titkos paktumot kötött a román hatalommal”. Az államfő és Tőkés László beszédében közös a konfliktusos, ellentétpárokban való gondolkodás, az ellenségkép erőltetése, állapította meg a cikkíró. /Ágoston Hugó: Két interjú. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./