Belföldi hírek
A Mikó-ügy az EBESZ előtt
Tájékoztatta az RMDSZ az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Bukarestben tartózkodó küldöttségét a sepsiszentgyörgyi Mikó-ügyről, mert fontosnak tartja, hogy a nemzetközi szervezetek hiteles ismertetőt kapjanak.
A találkozón Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára angol nyelvű beszámolót adott át a Mikó-ügyről, ismertetve: az ügyben született bírósági döntés sérti az egyéni jogokat, ellentmond az európai értékeknek, és magyarellenes. A főtitkár hangsúlyozta: az ilyen jellegű döntések azt a szomorú üzenetet közvetítik a romániai magyar közösség számára, hogy huszonhárom évvel a rendszerváltás után még mindig elvehetik a megszerzett jogokat. Rámutatott: az ügy megkérdőjelezi a román igazságszolgáltatás függetlenségét.
MOGYE: folytatódik a tiltakozás
További három hétig folytatódik a műtőruhás, esernyős demonstráció az oktatási minisztérium előtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen működő magyar tannyelvű oktatás hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozásul – ismertette tegnap a megmozdulás szervezője, Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület titkára. A két hete kezdődött tiltakozó akció résztvevői eredetileg a hónap végéig kaptak engedélyt arra, hogy a szaktárca székháza előtt demonstráljanak. Ádám Valérián szerint a magyarság számára is elfogadható egyetemi chartát kell jóváhagynia a MOGYE szenátusának, s addig folytatják a tüntetést. Hozzátette: jövő héten megkezdődik az új tanév, és a magyar fizetéses helyek számának növelése legfeljebb október 10-ig segítene az idei felvételizőkön, de fontos, hogy legalább a jövőre nézve az egyetemi chartában rögzítsék az államilag támogatott és tandíjköteles helyek egyenlő elosztását a román és a magyar tagozat között. „Mi azt kérjük, hogy fogadják el a magyaroknak is megfelelő chartát, és alakítsák meg a magyar főtanszékeket még a decemberi parlamenti választások előtt” – mondta az RMOGYKE titkára.
Használt harci repülőket vásárolnak
A nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanács tegnap jóváhagyta azt a tervet, amelynek értelmében Románia harci repülőgépeket fog vásárolni. Az amerikai F–16-os gépek megvásárlását az ország már két éve tervezi, ugyanis a légi haderő által használt MIG–21-es harci gépek elavultak. Corneliu Dobriţoiu védelmi miniszter vasárnap ismertette: Románia tizenkét használt harci repülőgépet vásárolna Portugáliától 600 millió dollárért, amit részletekben törlesztene. Az F–16-osokat 2016-tól kezdődően venné át, amikorra befejeződne a pilóták kiképzése. A védelmi miniszter szerint azért lenne előnyös a használt, negyedik generációs amerikai gépek beszerzése, mert így könnyebb lenne az áttérés az ötödik generációs F–35-ösökre.
Antonescu marad a házelnök
Elutasította az alkotmánybíróság a Demokrata Liberális Párt óvását, amellyel megtámadta Vasile Blaga felsőházi elnök eltávolítását tisztségéből, így helyén maradhat Crin Antonescu jelenlegi szenátusi elnök. A testület tegnap hozta meg a döntést, miszerint Blaga – akit július elején váltott le a Szociál-Liberális Szövetség által ellenőrzött parlamenti többség – nem térhet vissza a szenátus élére.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Együtt is, külön is elkezdték a tanévet a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata tegnap hagyományteremtő szándékkal a Vártemplomban kezdte el az új tanévet. A tanárok és diákok miután részt vettek az intézmény hivatalos tanévnyitó ünnepségén, átvonultak az évszázadok során számos és jelentős történelmi esemény helyszíneként szolgáló templom falai közé.
A tanévnyitón való részvétel csupán ezelőtt egy héttel vált biztossá, miután az egyetem román vezetői az oktatásügyi miniszter jelenlétében aláírták azt a hétpontos egyezséget, melynek alapján elindulhat a magyar struktúrák kiépítési folyamata. A hivatalos megnyitón szót kapott a MOGYE egyik legrégebbi oktatója, Egyed Imre is, aki magyarul szólt az egybegyűltekhez. Rövid beszédében azt hangsúlyozta, hogy az orvosi hivatáshoz nemcsak szaktudás, hanem emberiesség is szükségeltetik. „Mint ahogy ahhoz is, hogyha valaki magyarul szólal fel, azt végighallgassák” – tette hozzá.
A református templomban szervezett ünnepségen előbb a történelmi magyar egyházak képviselői, majd a tanári kar és a diákság képviselői szóltak az egybegyűltekhez. A lelkészek a hitről, az orvosi hivatástudatról és az anyanyelvű oktatásról beszéltek mint értékről. Ötvös József házigazda külön örömének adott hangot, hogy a MOGYE magyar vezetői a Vártemplomot választották az egyetemi év megnyitójának helyszínéül. „Ha a Genezáret-tónál nem lett volna ellenszél, Jézus nem kelt volna át a vízen járva. Ha az egyetemen nem lenne ellenszél, ma mi sem lennénk itt” – jegyezte meg a leköszönt esperes.
Szabó Béla tagozatvezető kezdeményezését azonban nem mindenki értékelte. A professzor elmondta, tegnap reggel több román kollégája is felhívta emiatt, és nemtetszésének adott hangot. „Nem volt semmi hátsó gondolatunk, mi tényleg egy szép hagyományt szeretnénk teremteni. Érdekes, hogy húsz éve a hivatalos ballagás után a Vártemplomban is elbúcsúztatjuk végzőseinket, és abban eddig még nem kötött bele senki” – mondta el a Krónikának a magyar tanárok szószólója.
Szabó Béla beszédében köszönetet mondott az egész erdélyi magyar közéletnek, melyet a MOGYE oktatói mindvégig maguk mellett éreztek az elmúlt hónapokban vívott küzdelmük alatt. Megköszönte azoknak a gólyáknak is, akik a puskaporos hangulat dacára a marosvásárhelyi egyetemet választották. Az egy héttel korábban aláírt kompromisszumos egyezségről pedig elismételte: nem ideális, de a semminél több.
Az egyházi szertartáson és a magyar tagozat évnyitóján egyetlen olyan magyar oktató sem vett részt, akit az év elején a román kollégái juttattak be az egyetem vezetőségébe.
(Visszajelzésre várnak a tüntetők
Folytatták tegnap bukaresti utcai tiltakozó akciójukat azok a személyek, akik három hete a MOGYE magyar tagozatának szánt fizetéses helyek kiegészítését követelik. Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, a tüntetés kezdeményezője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy ők a végsőkig kitartanak, ám nem szeretnének úgy járni, mint azok a japán katonák, akik a második világháború befejezése után is még harcra készen álltak. „Éppen ezért egy visszajelzést várunk attól a három magyar oktatótól, aki egy héttel korábban aláírták a román féllel köttetett egyezséget. Mondják el ők: jogos a diszkriminatívan alacsony fizetéses helyek kiegészítéséért tüntetni, vagy sem” – üzent Szabó Bélának, Szilágyi Tibornak és Lőrinczi Zoltánnak a RMOGYKE titkára. Korábban a tagozatvezető Szabó Béla kijelentette, hogy elvileg támogatja a fizetéses helyek fele-fele arányban való elosztását, azonban a magyar tagozat felduzzasztása az akkreditálást sodorhatná veszélybe.)
Szucher Ervin Krónika
Krónika (Kolozsvár)

Kétnyelvűség a felsőoktatásban
Ez volt a címe annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyre a Pro Európa Liga szervezésében tegnap került sor a Continental Szálló Tonitza termében. Meghívott előadó dr. Salat Levente, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára volt, aki a vitafórumon átfogó előadást tartott arról, hogy a világ különböző egyetemein hogyan valósul meg a két- vagy többnyelvűség, európai, észak- és dél-amerikai, indiai és kínai példákat bemutatva.
A rendezvényen jelen voltak a marosvásárhelyi egyetemek képviselői, a politikum, illetve az önkormányzat részéről Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke és Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója vett részt. A kerekasztal-beszélgetésen a marosvásárhelyi orvosi egyetem jelenéről, jövőjéről is beszélt Buicu Florin szenátusi kancellár, illetve Ádám Valérián a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület képviseletében.
A tanácskozás végén Smaranda Enache, a PEL társelnöke a Népújság kérdésére elmondta:
– Azt hiszem, hogy nagy jelentősége van ennek a kerekasztalnak. Nyilvánvalóan még nagyobb jelentősége lehetne, ha eljönnének azok a politikai személyiségek is, akiktől függ, és akik sokszor befolyásolják a kétnyelvűség sorsát városunkban, térségünkben és az egyetemi szférában is. Ezt azért mondom, mert sajnálatos módon Marosvásárhely volt az a város, ahol összecsapások voltak azért, mert egy líceum vissza szerette volna kapni a magyar nyelvű jellegét, és megbuktattunk egy kormányt, nem mi, hanem azok, akik orvosi egyetem kérdését nem tudták megfelelő módon adminisztrálni. Ez a mai modern világban eléggé rendhagyó, mert mindenütt a világban az egyetemek arra törekednek, hogy minél több diákot, minél több előadót tudjanak megnyerni, és ehhez az is hozzátartozik, hogy a nyelvi specifikumot is próbálják tiszteletben tartani.
Kolozsvárról egy olyan egyetemi személyiséget hívtunk meg, aki évek óta foglalkozik a világ kisebbségi egyetemeinek struktúrájával, profiljával, és meghívtunk olyan egyetemi vezetőket, politikusokat, a civil társadalom olyan személyiségeit, akiknek beleszólása lehet a mostani helyzetbe.
Tíz évvel ezelőtt úgy gondoltam, hogy ez a kérdés sokkal gyorsabban megoldódik, hogy lesz párbeszéd, hogy megszületnek azok a megoldások, amelyek a kommunista diktatúra hagyományait felszámolják. Ez még mindig nem történik meg, úgyhogy türelmesen kell tovább dolgozni, bár az ember sokszor úgy érzi, fölösleges. De az ilyen kerekasztal is felmutatja, hogy vannak olyan közösségi kérdések, olyan intellektuális kérdések, amelyeket nem oldottunk meg, azért sem, mert elfogadtuk ezekben a kérdésekben a politikum szerepét. Igazi egyetemi autonómia nem jött létre, mert olyan mentalitású emberek vezetik még az egyetemeinket, akik nagyon kötődnek a vertikális diktatúrához hasonló gondolkodásmódhoz, és akik még nem szabadultak fel, nem jöttek rá, hogy egy szabad világban élnek, és hogy egy globális világban olyan embereket kell nekünk itt felkészítenünk, anyanyelven is, akik a világon bárhol megállják a helyüket.
– Ezeken a tanácskozásokon többnyire azok vesznek részt, akik egyetértenek ezekkel az elvekkel, viszont azok a politikusok vagy közéleti személyiségek, akik hatással lehetnének a dolgokra, általában hiányoznak.
– Szinte restellem, hogy sokszor úgy van, hogy elküldjük a meghívókat olyan személyiségeknek, akik az adott témában nyilatkoztak, döntöttek, és valahogy bebetonozták a témát a rossz ötleteikkel, és nincs szerencsénk őket itt látni. Nagyon sokszor úgy történik, hogy ezeken a kerekasztal-beszélgetéseken olyan emberek vesznek részt, akik a változást, a jövőt szeretnék elfogadtatni közösségükben. És nem igazán tudunk hatni a törvényhozókra. Csak azt említeném meg, hogy a mostani megyei tanácselnök volt az, aki a parlamentben egy olyan beszédet tartott az orvosi magyar fakultásának létrehozásáról, amely részben hozzájárult ahhoz, hogy az Ungureanu-kormány megbukjon. Szerettem volna itt látni Salat Leventével dialógusban, és próbálta volna meggyőzni Salat Leventét, hogy miért kell Románia kivétel legyen. Miért nem követhetjük mi is a modern világ gondolkodását? Ezek az emberek vigyáznak arra, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe, és általában nagyon foglaltak, amikor ilyen rendezvényre kerül sor.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Ismét tüntetnek a magyar oktatásért a MOGYE magyar tagozatának képviselői
Ismét tüntetni készülnek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának képviselői. A magyar oktatásért kiállók nevében Ádám Valerián fogalmazott meg felhívást. Közleménye szerint a médiából értesültek, hogy a MOGYE vezetősége nem hajlandó betartani azt a hétpontos megállapodást, amelyet a magyar oktatók képviselőivel kötött. „A magyar oktatás jövőjét érintő minimális feltételek megtagadása buzdított bennünket, hogy a múlt évben felfüggesztett tüntetéseket folytassuk 2013. január 28. és február 10. között a megyeháza (prefektúra) előtt.” Elmondása szerint naponta 8–10 és 15–17 óráig feliratozott műtősruhában, narancssárga esernyőkkel és 2x5 méteres bannerrel vonul majd utcára legalább két-két személy. Követelésük, hogy a meghirdetett oktatói állásokra szervezett vizsgabizottságokban fele-fele arányban legyenek magyar és román tagok, hogy a magyar oktatás fejlesztésére meghirdetett 32 állásra magyar nyelvet beszélő jelentkezőket vegyenek fel, és olyan módon hirdessék meg az állásokat, hogy a magyar oktatást külön is akkreditálni lehessen.
Ádám Valerián megjegyzi, eredetileg arra kértek engedélyt, hogy a már említett időszakban 7 és 18 óra között felváltva tüntethessenek a megyeháza és a MOGYE főépülete előtt, de a civil kezdeményezéseket engedélyező bizottság elutasította kérésüket, csak a megyeháza előtt engedélyezte a tiltakozást napi négy órában. Gondolkodnak már a folytatáson is, ha kéthetes tiltakozásuk nem lesz eredményes, február 11-től drasztikusabb fellépést helyeznek kilátásba, naponta két-három órán át lezárnák Marosvásárhely valamelyik forgalmas utcájának egyik irányát. Ehhez várják támogatók csatlakozását, és azt, hogy az arra járók dudálással fejezzék ki a kezdeményezésükkel való egyetértést.
Háromszék
Erdély.ma,

Véget ért az RMOGYKE két héten át tartó tüntetése
Ádám Valérián: "Kiemelten fontos a magyar oktatás akkreditációja"
Január 28-án kezdett tiltakozó tüntetésbe a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), a Maros megyei prefektúra épülete előtt. Az elmúlt két héten délelőttönként narancssárga ernyővel és óriásplakáttal voltak jelen kettesével a szervezet képviselői. Az RMOGYKE titkára, Ádám Valérián főszervező a Népújságnak nyilatkozva tegnap elmondta, a MOGYE-n folyó etnikai diszkrimináció megszüntetéséért kezdeményezték a tiltakozó megmozdulást.
Ádám Valérián szerint, bár a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetősége sikertörténetnek könyveli el az egyetem vezetői és a magyar tagozat professzorai között létrejött hétpontos megállapodást, a számok nem ezt bizonyítják. "Ahogy a 2x5 méteres bannerre is kiírtuk, jelenleg az egyetemen 286 román és 118 magyar oktató van, ennek ellenére 65 román és 32 magyar oktatói állást hirdettek meg. A versenybizottságokban 150 román és 40 magyar vesz részt. A vizsga eredményei is tele vannak negatív meglepetésekkel. Ezek után azt kérdezem: hol van a magyar oktatás felzárkóztatása, hol van az egyenlőség?!" – nyilatkozta a Népújságnak az RMOGYKE titkára. Érdeklődésünkre elmondta, az elmúlt két hét során a hatóságok nem gyakoroltak nyomást a tüntetőkre, "mivel számtalanszor bizonyítottuk, hogy nem engedünk a zsarolásnak, de köszönettel tartozunk azon rendőröknek, akik a mínusz fokok ellenére a közelünkben maradtak". Ádám Valérián hozzátette, nyomást ugyan nem gyakorolt rájuk senki, ám meg sem kereste őket senki tárgyalások végett. "Az RMDSZ vezető politikusai nagy ívben kikerültek vagy nem akartak velünk szóba állni, az RMDSZ-es MOGYE-professzorok viszont támogatták a küzdelmeinket" – mondta. A tüntetéssorozat szombaton ért véget, amikor is Ádám Valérián mellett Kürti Jenő fogtechnikus vett részt a tiltakozáson. Ádám Valérián végkövetkeztetése az, hogy Marosvásárhely román és a magyar lakossága mindaddig nem értette, hogyan van diszkriminálva a magyar oktatás, amíg nem szembesült a számbeli különbséggel a két oktatási program között. "Voltak sértő megjegyzések és magyarellenes hozzászólások is, de mivel a járókelők kevesebb mint 10 %-a bizonyult gorombának, nem tartom fontosnak a megjegyzéseik leírását. Hosszú csaták állnak előttünk, amennyiben a lelkiismeretünknek eleget teszünk és nem mondunk le a nemzetünk jogos követelményeiről, arról, hogy a magyar oktatás egyenjogú legyen a MOGYE-n. Kiemelt fontosságúnak tekintjük, és követeljük, hogy a közeljövőben sorra kerülő akkreditácios folyamatban a magyar oktatás akkreditációja külön történjen, a saját főtanszékek létrehozását az akkreditáció előtt és nem utána kérjük. Azt akarjuk, hogy a magyar oktatás akkreditációjához szükséges állásokat hirdessék meg maradéktalanul és engedjék meg, hogy Magyarország egyetemeiről jöhessenek oktatók, mindaddig, amíg helyben nem képződnek megfelelő számú szakemberek" – jelentette ki Ádám Valérián, utalva arra, hogy a négy magyarországi testvéregyetem nyilatkozatot küldött a MOGYE vezetőségének és a szaktárcavezetőnek, amelyben vállalták, hogy a magyar oktatást támogatják, oktatókat küldenek Marosvásárhelyre. Az RMOGYKE titkára szerint amennyiben az EU-alapelvek ellenében az anyaországi oktatók részvételét megtagadják, a szervezet Brüsszelben hónapokig tüntetni fog. Tiltakozó akciójukhoz, amelyre február 18–23 között kerül sor, a magyarság segítségét kérik. A szóban forgó időszakban mindennap 15-17 óra között autós felvonulást szerveznek Marosvásárhelyen. Az orvosi ruhákat viselő, narancssárga esernyőkkel a kezünkben tüntetők az AUCHAN áruház parkolójában várják 14.30 órakor a felvonuláshoz csatlakozni kívánókat, az autók kilincsére 3 darab 40 cm- es szalagot szándékoznak rákötni, amely a magyar nemzet, Románia és EU-zászlók színeiből áll. A felvonulást az orvosi egyetemig tervezik, onnan a főtér felé haladva a városközpontban maradnának egy órán át, fél útlezárást hozva létre. Az autók oldalán A3-as feliratokon követeléseik szerepelnek majd.
"Amennyiben a követeléseinket nem teljesítik ez év márciusában, egy hónapon át Bukarestbe költözünk és minden ország nagykövetsége előtt egy napon át, 8-17 óra között 2x5 méteres bannerrel fogunk tüntetni azért, hogy az illető ország támogassa az etnikai diszkrimináció megszüntetését a MOGYE-n. Ha ez alkalommal sem járunk sikerrel, Büsszelbe utazunk egy hónapra tüntetni" – közölte lapunkkal Ádám Valérián.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

Időzítésstratégia
Ádám Valérián az RMOGYKE (Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület) titkáraként az egyesület nevében szervez, tiltakozik, nyilatkozik, küzd a magyar oktatásért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, narancssárga (most már akár pirosra vagy kékre is cserélhetné!) esernyővel sétálgat Marosvásárhely főterén vagy Bukarestben. Ami rendben is van, a látványtüntetésre felfigyel média, hatóságok, illetékesek. Nem tesz jót a város, az egyetem imázsának, de éppen ez a cél: a figyelemfelkeltés, az üzenet, hogy a dolgok nincsenek rendben a MOGYE-n, hogy a magyar oktatást diszkriminálják. Két hétig tartó legutóbbi tiltakozásának saját bevallása szerint nem sok eredménye volt, ezért közelebbről autós tüntetésre készül.
Miközben Ádám Valérián azt mondja, az RMDSZ-politikusok nem keresték meg, de a MOGYE magyar professzorai támogatták a tüntető akciót, az RMOGYKE vezetése erre kissé felhördült, és kivette Ádám Valérián kezéből a szervezés, döntés jogát, az egyetem professzorai pedig pillanatnyilag azt szeretnék, ha megnyugodnának a kedélyek, még akkor is, ha tudják: a magyar nyelvű oktatás a MOGYE-n nem fejlődhet úgy, hogy önálló magyar tagozat működjön, hisz mindenben a kétharmados román többségű szenátus dönt. Tény és való: továbbra sincs lehetőség magyar nyelven végezni a gyakorlatot (a tanársegédek alkalmazásánál a magyar nyelv ismerete nem volt pályázati kritérium), továbbra sem a betegjogok oldaláról közelítik meg az anyanyelvű oktatás kérdését a MOGYE-n. Sőt, olyan helyzetet teremtenek, amikor a szenátus két alelnöki tisztségébe román részről egyetemi professzort, magyar részről egyetemi docenset szavaznak meg, kényes és igen nehéz helyzetbe hozva utóbbit, akinek nem lesz könnyű a magyar érdekek képviselete, hiszen szakmai előrelépése az elkövetkezőkben éppen a kétharmados román többségű szenátus kezében van. Fentiek ellenére a tiltakozó megmozdulásokat folytatni kell, a küzdelem sem maradhat abba, azonban az elmúlt napokbeli, a székely zászló kitűzése által kiváltott botrány miatt a magyar oktatók egy része, sőt, az RMOGYKE vezetése sem kívánja jelen pillanatban fokozni a feszültséget, attól tartva, akcióik éppen ellenkező hatást váltanak ki, a szélsőséges nacionalisták malmára hajtják a vizet, és gyengítik tárgyalási pozícióikat a MOGYE-n. Ezt feltételezhetően Ádám Valériánnal is megértették, akinek különös, előretolt figurája, el kell ismerni, adott pillanatban meghozta a várt hatást. A MOGYE-ügy azonban ennél több.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely

Közlemény
A ROMÁNIAI MAGYAR ORVOS- és GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉSÉRT EGYESÜLET (RMOGYKE) köszönetét fejezi ki Ádám Valérián titkárnak és tüntető társainak azért, hogy két héten keresztül tiltakoztak a MAROSVÁSÁRHELYI ORVOSI- és GYÓGYSZERÉSZETI EGYETEM (MOGYE) magyar oktatást diszkrimináló gyakorlata ellen. A tiltakozást befejezettnek nyilvánítjuk!
Az RMOGYKE további lépéseiről az elnökség fog dönteni, és azokat elnöke fogja közösségünk tudomására hozni.
Marosvásárhely, 2013. 02. 12.
Prof. dr. Kincses-Ajtay Mária elnök
Népújság (Marosvásárhely),

Egy "másik" RMDSZ- gyűlés – ahol a másságot elfogadják
Február 12-én, kedden este a marosvásárhelyi RMDSZ-t átszervező bizottság által meghirdetett közgyűléssel egy időben Egy valós marosvásárhelyi RMDSZ-es érdekképviseletért név alatt másik közgyűlésre is sor került az Eminescu utcai Bocskai-teremben, amelynek végén elnökjelöltet, alelnökjelölteket és küldöttjelölteket választottak a marosvásárhelyi, illetve megyei szervezetekbe. "Nincs nálunk RMDSZ-pecsét, aláírási jog, de részt akarunk venni e reformfolyamatban, amely által megújulhat az RMDSZ szervezet. Kérjük, a regisztrációt ne zárják le, ha elnököt választanak, az legyen csupán jelölt, mi is ezt tesszük" – jelentette ki a szervezők nevében dr. Vass Levente. Akkor még nem tudták: a marosvásárhelyi szervezet élére teljes jogkörrel elnökké választották Peti András jogászt.
Igaz, hogy február van, de a márciusi fiatalok lelkesedésére emlékeztetett a kedd esti "másik" RMDSZ-gyűlés. Ennyi fiatalt rég nem láthattunk a szövetség politikai rendezvényén, de a Bocskai-teremben ott voltak a körzetek képviselői is, régi RMDSZ-motorosok. A gyűlés napirendi pontjait – helyzetjelentés, hozzászólások, a városi szervezet elnök- és elnökségitag-jelöltjeinek megválasztása, a megyei tisztújító közgyűlésre az 51 küldöttjelölt megválasztása – felváltva dr. Kovács István és dr. Vass Levente orvosok vezették. Dr. Kovács István elsőként tért ki a marosvásárhelyi RMDSZ regisztrációval kapcsolatos helyzetének ismertetésére, irányította az ehhez kapcsolódó hozzászólásokat, majd dr. Vass Levente szólalt fel. "A marosvásárhelyi RMDSZ újraszervezésével mind SZKT-, mind TKT-tagként egyetértettem, azonban a módjával, ahogy ezt megszervezték, nem. Január 24-én kör e-mailt kaptunk Brassai Zsombor ügyvezető elnöktől, az átszervező bizottság elnökétől, hogy február végéig zajlik a regisztrációjuk azoknak a tagoknak, akik szavazati joggal fognak rendelkezni a megszervezendő közgyűléseken. Március 5-e volt a határidő a városi elnök megválasztására, ezt a TKT január 25-én határozta el. Ha az RMDSZ nyitottan, minél több tagot megszólítva várja vissza regisztrálni tagjait, akkor nem természetes, hogy az első hét után, amikor bejelentkezett 105 ember az 56.000 marosvásárhelyi magyarból, a második héten, csütörtökön ad hoc döntést hozzanak, és bejelentsék, hogy február 8-án, péntek reggeltől nem lehet regisztrálni, február 12-én este pedig megszervezik az elnökválasztást 305 regisztrált taggal egy olyan városban, ahol 56.000 magyar van, és 23.000-en szavaztak az RMDSZ-re a december 9-i választásokon. Azért háborodtunk fel, mert útközben változtatták meg a szabályokat, a ki nem mondott szabályokról – hogy mikor zárul le a regisztráció, mikor van az elnökválasztás dátuma – nem volt TKT- döntés. Nem lehet útközben, önkényes módon, köztudott kritériumok nélkül változtatni a szabályokon. Mi 48 óra alatt több mint 600 regisztrációt hajtottunk végre" – jelentette ki Vass Levente.
Nem veszekedésre van szükség az RMDSZ-ben
Több, meglehetősen indulatos hozzászólás is elhangzott, főként körzeti elnökök, alelnökök részéről. A 7-es körzetből Marika néni rótta fel a megyei RMDSZ-politikusoknak, hogy "fentről kiosztják az utasításokat, és azt várják, csússzunk térden előttük", pedig "megbíztunk bennük, abban, hogy nem ellenünk, hanem értünk tesznek, Kelemen Ata pedig fel sem veszi a telefont, ha hívom". Egy be nem mutatkozó úr – Levente bácsinak szólították – Brassai Zsombor ellen intézett kirohanást, őt téve felelőssé a vásárhelyi magyarság megosztásáért, ő az a lelkipásztor, "aki bort iszik és vizet prédikál". Az indulatokat Vass Levente csitította, hangsúlyozva, nem e régmúlt problémákkal kell foglalkozni, hanem a hogyan tovább kérdésre kell választ keresni. Klementisz János nyugalmazott tanár, a 3-as körzet volt elnöke azt kérte, ne kezeljék le azokat, akik szavazataikkal járultak hozzá, hogy e szövetség "nem áll, hanem él". Boros Gyula szerint a "mostani RMDSZ lába alól kicsúszott a talaj", Kerekes József szerint a magyarság elvándorlásának okain kell elgondolkodni, azon, hogy miért jöttek létre a magyar versenypártok. Meg is válaszolta: "nem jöttek volna létre, ha az RMDSZ- vezetők jól végzik a dolgukat". Molnár Tamás László szerint "ez az RMDSZ nem rólunk szól", Balogh József szerint a fiatalokat kell helyzetbe hozni, "támogatni kell az RMDSZ-t, de nem azt a politikát, amit a jelenlegi vezetői folytatnak". Ádám Valérián egyenesen azt javasolta, hogy az összegyűltek vonuljanak át a Deus Providebit terembe, ám javaslatát elvetették, Vass Levente szerint nem veszekedésre, hanem nyugalomra van most szükség.
Jelölteket választottak
A gyűlésen végül választásokra is sor került. Vass Levente hangsúlyozta, nem elnököt és elnökségi tagokat, illetve küldötteket, hanem jelölteket választanak, hiszen nincs náluk a pecsét és az aláírás joga. "Kérjük, a regisztrációt ne zárják le, ha elnököt választanak, az legyen csupán jelölt, mi is ezt tesszük" – jelentette ki. Elnökjelöltjüknek dr. Kovács Istvánt választották, elnökségitag-jelöltek lettek: Szász László ügyvéd, Benedek Ildikó és ifj. dr. Benedek István, illetve megválasztották a küldöttjelöltek egy részét is, a körzetek még jelölhetnek személyeket az elkövetkező napokban. Dr. Vass Levente nem vállalt jelöltséget semmilyen funkcióra, nem kívánva "célponttá válni". Időközben a gyűlésezők tudomására jutott, hogy Peti Andrást választották városi RMDSZ-elnökké, ezzel kapcsolatosan Vass Levente kifejtette: "Világosan látszik, a céljuk az volt ott, hogy elnököt válasszanak, nálunk a cél az volt, hogy a demokrácia szabályait betartva lehetőséget adjunk arra, hogy az elkövetkező 20 napon közösen folytassuk a regisztrációt, és együtt megszervezzük az elnökválasztásokat. Mi nem választottunk elnököt, mi elnökjelöltet választottunk, nem kívánunk semmilyen feltételt szabni, várjuk az RMDSZ vezetőségétől, hogy megkeressenek és azt mondják, számítanak a segítségünkre. Nyitottan, a teljes átláthatóságot biztosítva. Az etika és a szabályosság határát súrolja, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-átszervezési bizottság tagjaként, illetve vezetőjeként e választásokat Peti András és Brassai Zsombor szervezte. Úgy választottak elnököt, hogy aznap derült ki, ki az elnökjelölt és csapata. Ezek az emberek szervezték a gyűlést a Deusban, részt vettek rajta, elnökjelöltté vált az egyik közülük, megválasztott elnök lett ez az ember. Nem baj, ha Peti András lesz továbbra is az elnök, de úgy jó, ha a marosvásárhelyi magyarok hangja hallatszik, ha egy korrekt megméretkezés van az elnökjelöltek között, akiknek programjuk van. Úgy jó, ha programelv, vállalt felelősségek alapján döntik el, ki legyen a városi és megyei RMDSZ elnöke az elkövetkező négy évben". Vass Levente, aki az RMDSZ belső ellenzékének nyilvánította magát, közölte, március 5-ig folytatják a tagbejegyzést, és várják a városi szervezet megkeresését, március 29-ig a megyei szervezettől várnak hasonló lépéseket, ezt követően "elmondják a véleményüket". "Nincs szó pártütésről, mi továbbra is RMDSZ-ben gondolkodunk, egy demokratikus, átlátható módon politizáló szövetségben" – jelentette ki Vass Levente.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

MOGYE: tiltakozik a díszdoktor
Fél év után került nyilvánosságra az a dokumentum, amely szerint Tulassay Tivadar, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) volt rektora a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) oktatáspolitikája miatt lemondott a romániai rektor kollégája, Constantin Copotoiu által adományozott díszdoktori címéről.
A dokumentumot a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Hantz Péter mutatta be. A MOGYE vezetősége eddig titokban tartotta az ismert budapesti professzor döntését. Eddig arra sem derült fény, hogy 2012 elején a Semmelweis-egyetem kétszer is kezdeményezte a Doctor Honoris Causa cím megvonását a MOGYE leköszönt rektorától. A budapesti felsőoktatási intézmény szenátusa végül elvetette a határozattervezetet.
A marosvásárhelyi egyetem új rektorának, Leonard Azamfireinak 2012. augusztus 27-én címzett levelében Tulassay rámutat, intézményvezetőként, a párbeszéd és az együttműködés híveként ő és az általa vezetett egyetem mindent megtett a SOTE és a MOGYE közötti kapcsolatok elmélyítése érdekében. Ugyanakkor a többi magyarországi orvosi egyetemekkel karöltve a SOTE az akkreditáció megszerzéséhez szükséges segítségéről biztosította a vásárhelyi intézményt. „Meggyőződésem, hogy a MOGYE által adományozott díszdoktori cím az eddigi kapcsolatainkat jutalmazta, illetve eszközként szolgált volna a további jó együttműködésünkre. Törekvéseink és gyümölcsöző együttműködési kísérleteink szomorú kudarca viszont arról győzött meg, hogy tiltakozásom fejezzem ki” – áll Tulassay Tivadar Leonard Azamfireinak küldött, angol nyelvű levelében.
A 64 éves professzor a Krónikának elmondta, teljesen fölöslegesnek érezte, hogy egy olyan egyetem díszdoktora legyen, mely elutasítóan vagy legalábbis hűvösen viszonyul bármilyen együttműködési kísérlethez. A doktori iskolák működtetésétől a közös uniós pályázatok lebonyolításáig az évek során Tulassaynak számos válasz nélkül hagyott kezdeményezése volt. Az általa vezetett pesti egyetem egy időben még román diákokat is fogadott és továbbképzésüket biztosította.
„Nincs szükségem egy olyan címre, mely mögött semmiféle tartalom nincs. A felszínes, jópofa díszfogadásokon és némi együttműködési kísérleten túl a két egyetem között valójában semmiféle viszony nem alakult ki. Ez nem rajtunk múlott, hanem azokon, akik sorozatosan válasz nélkül hagyták a javaslatainkat” – jegyezte meg Tulassay. Kérdésünkre, hogy volt rektorként bánja-e, hogy a Doctor Honoris Causa címet adományozták a magyarellenességéről elhíresült Copotoiunak, Tulassay Tivadar némileg kitérő választ adott. Azt viszont leszögezte, hogy véleménye szerint a két egyetem közötti kapcsolat oly mély szintre süllyedt, hogy Copotoiut nem tartja méltónak a SOTE díszdoktori címéhez.
Ádám Valérián, a Romániai Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára elmondta továbbá, a SOTE díszdoktori címe nélkül maradhatott volna Copotoiu, a marosvásárhelyi egyetem volt rektora is, amennyiben 2012 februárjában a budapesti egyetem szenátusa megszavazza a másfél évvel azelőtt adományozott kitüntetés visszavonását. A vezetőségi testület kétszer is elvetette a többség által radikálisnak vélt javaslatot. A RMOGYKE még 2010 őszén a marosvásárhelyi rektornak szánt kitüntetés adományozásának a fölülvizsgálását kérte. „Mi már akkor jeleztük, hogy Copotoiu a magyar oktatás fejlődésének a kerékkötője, egy olyan ember, aki az általa vezetett klinikára egyetlen magyar orvost vagy középkádert sem hajlandó alkalmazni. A SOTE vezetői akkoriban azzal érveltek, hogy nem akarnak botrányt” – idézte fel a Copotoiu díszdoktori címe körüli nézeteltérést Ádám Valérián. A tavaly viszont már a Bolyai Kezdeményező Bizottság is a leköszönt és szenátusi elnöki tisztségbe helyezett rektor díszdoktori címének a visszavonását követelte.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Ismét tüntetnek az orvosiért
Nem tüntethet a prefektúra épülete előtt a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért (RMOGYKE) két aktivistája – döntött az önkormányzat keretében működő engedélyeztető bizottság.
A civil szervezet azért tervezett holnaptól másfél hetes tiltakozó akciót, mert a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román többségű szenátusa a múlt héten felrúgta azt a tavaly ősszel kötött egyezséget, melynek alapján az intézményben újraindulhatott volna az anyanyelvű gyakorlati oktatás.
Ádám Valérián, az RMOGYKE titkára szerint a bizottság apelláta nélkül lesöpörte az asztalról az általa beadott kérést. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője az elkövetkezendő időszak számos eseményére hivatkozva tagadta meg a civilek tiltakozási jogát. „Nem mondott nemet, csak éppen azt javasolta, hogy a főtértől két-három kilométerre, a Székely Vértanúk emlékoszlopánál tiltakozzunk. Nem fogadhattuk el, hisz az egy félreeső hely, ahová az emberek legfeljebb a csorgóra járnak vízért” – nyilatkozta lapunknak Ádám Valérián. Az RMOGYKE titkára azt is vállalta volna, hogy a hétméteres molinóval álldogáló két személy elvonuljon a prefektúra elől, amikor a főtér alsó felében egyéb tömegrendezvények vannak, de a testület erre is nemet mondott.
„A román nemzetiségű úriemberekből álló bizottság tagjai semmiképpen nem egyeztek bele, inkább azt próbálták bizonygatni, hogy nincs is miért tüntetni, hisz a romániai magyarságnak minden joga adott” – fűzte hozzá a tiltakozó akció kezdeményezője. Kérdésünkre, hogy másfél héten keresztül milyen feliratot mutattak volna a járókelőknek, Ádám elmondta, a hétpontos egyezség betartására szólították volna fel az egyetem vezetőségét. Am az RMOGYKE a Marosvásárhelyen született döntés nyomán sem mondott le tiltakozási szándékáról. A szervezet titkára háromhetes engedélyt szerzett a bukaresti főpolgármestertől, aki lehetővé tette, hogy május 14-étől a Győzelem téri kormánypalota előtt tüntessenek.
Tavaly ősszel Ádám Valérián és társai a tanügyminisztérium előtt tiltakoztak az oktatási törvény áthágása miatt. A fővárosban kiállításra kerülő molinó szövegét a napokban véglegesítik. Az anyanyelvű orvosi és gyógyszerészeti oktatásért életre hívott egyesület ugyanakkor egy kétoldalas, harminc nyelvre lefordított kiadványban szeretné ismertetni a marosvásárhelyi egyetemen uralkodó diszkriminatív állapotokat. „Miután elkészül a fordítás, az ismertetőt eljuttatjuk az Európai Parlament valamennyi képviselőjének és a kontinens összes orvosi egyetemére. Ugyanakkor nem mondunk le egy átfogóbb jellegű, utcai tömegtüntetés szervezéséről sem” – vázolta az RMOGYKE elképzeléseit a szervezet titkára. Kérdésünkre, hogy terveiket milyen mértékben támogatják a vásárhelyi egyetem magyar vezetői, Ádám Valérián belátta, hogy a két fél között akadozik a kommunikáció. A tisztségbe kerülő magyar professzorok zömét zavarja, hogy egy civil szervezet nyilvános tiltakozó akciók nyomán próbálja felvállalni a hiányosságok megoldását. Egy neve elhallgatását kérő oktató elmondta, hogy az utcai tüntetések által az RMOGYKE még inkább felkorbácsolja a román fél által táplált ellenséges indulatokat. Ádám Valérián viszont úgy látja: a jelenlegi helyzet tarthatatlan, ezért valakinek – ilyen vagy olyan módon – lépnie kell.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

A MOGYE-konfliktusról tájékozódnak a miniszterek
Várhatóan szerda délután Bukarestben fogadja Remus Pricopie tanügyminiszter és Mihnea Costoiu, a kutatási és felsőoktatási tárca vezetője a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román, illetve magyar vezetőit, akiktől a két miniszter tájékozódni szeretne az intézményben kialakult újabb konfliktusról.
A tárgyalást az egyetem vezetőségének sokadik magyarellenes lépése váltotta ki, amikor a hét elején a rektorátus a magyar tagozat szempontjait figyelmen kívül hagyva küldte el Bukarestbe az egyetem akkreditációs dossziéját. Az intézmény magyar rektorhelyettese, Szilágyi Tibor nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot, mivel szerinte a MOGYE román többségű vezetése által javasolt megoldások nem felelnek meg a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásainak. A rektorhelyettes elsősorban azt kifogásolta, hogy a gyakorlati oktatásban nem választották szét a román és a magyar tagozathoz tartozó csoportokat.
Amint arról beszámoltunk, alig egy héttel korábban az egyetem kétharmados román többségű szenátusa leszavazta a magyar tagozat képviselőinek azt a kezdeményezését, hogy a gyakorlati oktatást is tegyék kétnyelvűvé. Az ügy orvoslása érdekében Szilágyi Tibor és kollégája, Szabó Béla tagozatvezető már a múlt hét második felében Bukarestben járt az oktatási minisztériumban, valamint a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetnél (ARACIS), azonban semmi egyebet nem sikerült elérniük egy államtitkári ígéretnél, miszerint a problémáról tájékoztatják a tárcavezetőket.
Megértő lenne a minisztérium
„Úgy tűnt, hogy a minisztériumban megértően viszonyulnak a gondjainkhoz, az ARACIS-nál azonban ellenségesen fogadták valamennyi javaslatunkat. Már-már az volt az érzésünk, hogy a minőségbiztosítási szervezet képviselői az elfogult marosvásárhelyi román kollégáink retorikáját vették át” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi. Szerinte nem kizárt, hogy az egyetem vezetői előzőleg valamennyi magyar kérdésből „kioktatták” az ARACIS-osokat.
Várniuk kell a tiltakozóknak
Egyelőre kénytelen legalább egy napot várni a Bukarestben meghirdetett tiltakozó akciójával a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) néhány tagja. Ádám Valérián, a szervezet titkára elmondta, a fővárosi önkormányzat ugyan nem bírálta fölül korábban kiadott engedélyét, viszont feltételként kötötte ki a 8-szor 2 méteres molinó kifeszítésének műszaki ellenőrzését. „A Győzelem téri autók és gyalogosok biztonságára hivatkozva elküldtek egy céghez, hogy annak illetékesei véleményezzék, hogy az óriásplakátunkat nem boríthatja-e fel a szél” – mondta el Ádám Valérián, akinek reményei szerint holnaptól elkezdődhet a kéthetes tiltakozó akció. A RMOGYKE az oktatási törvény megszegésére és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tapasztalható etnikai diszkriminációra kívánja felhívni a figyelmet.
„Nem tudni hogy és mikor, de megfogalmaztak egy kitételt, miszerint a klinikai gyakorlat csak román nyelven folyhat. Ez elméletileg mindenkire egyaránt érvényes, a valóságban viszont csak a magyar diákokra alkalmazzák, az angol nyelven tanulókra nem, ők külön csoportokban tanulhatnak. Ha betű szerint alkalmaznák az ARACIS határozatát, akkor nem csak az egyetemistákat, hanem a betegeket is diszkriminálnák” – kommentálta a minisztérium mellett működő független bizottság döntését a rektorhelyettes. Kérdésünkre, hogy ez szó szerint azt feltételezné, hogy a kórházi ágynál a magyar beteget arra kényszerítik, hogy románul beszéljen a szintén magyar orvossal és diákkal, Szilágyi igennel válaszolt. „Ez az intézkedés súlyos betegjogi kérdést vet fel” – tette hozzá az oktató.
Szerinte a magyar tagozat hosszú távú fennmaradásához elengedhetetlen feltétel az anyanyelv használata a gyakorlati oktatásban, és a magyar nyelvi kompetenciák megkövetelése a tanársegédi állások meghirdetésénél. Szilágyi Tibor attól tart, hogy ha a magyar csoportok különválasztása nélküli szerkezetben hosszabbítják meg további öt évre az intézmény működési engedélyét, azt az egyetem vezetése hivatkozási alapul használja fel az elkövetkező időszakban a magyar tagozat kéréseinek elutasítására.
Gáncsoskodna az ARACIS?
Felvetésünkre, hogy mi történhet abban az esetben, ha a román politikum hajlik a kompromisszumos megoldásra, és a MOGYE magyar oktatóinak kérése a tárcavezetőnél is meghallgatásra talál, de az ARACIS tagjai továbbra is ellenségesen kezelik a kérdést, a MOGYE helyettes vezetője úgy vélekedett: a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezet megteheti, hogy úgy viselkedjen, akár a rosszindulatú közlekedési rendőr. „Ha a rendőr meg akar büntetni, addig keres valami kivetnivalót, amíg talál és megbüntet. Így van ezzel a bizottsággal is: ha a magyar nyelvű oktatást nem akarják külön akkreditálni, akkor nem akkreditálják” – vélekedett Szilágyi Tibor.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Ismét tüntetéseket szervez az RMOGYKE – ezúttal Bukarestben
Ádám Valerián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, Kürti Jenő, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) végzett fogtechnikus és Buday Richárd Tibor, az RMDSZ bukaresti területi szervezetének elnöke felhívással fordult az erdélyi magyarsághoz, a civil szervezetekhez, a magyar nyelvű oktatási intézményekhez, polgármesteri hivatalokhoz és a magyar pártokhoz, kérve, támogassák a magyar oktatás önállóságának megteremtését a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
"A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület megalakulása óta támogatja a magyar oktatás önállóságának megteremtését a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Többéves küzdelem után valljuk, hogy az önállósági törekvéseket nekünk nem szabad feladni, annál is inkább, mivel egykor világszerte elismert egyetemünket az alapítók sokkal nagyobb nehézségekkel szembenézve teremtették meg. Elődeink iránti tiszteletből nem tehetünk mást, mint hogy fiaink számára újjáélesszük az erdélyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést" – áll az aláírók – Ádám Valerián, Kürti Jenő és Buday Richárd Tibor – szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. A felhívás szerzői szerint "napjainkban bebizonyosodott, hogy csak magunkra számíthatunk, minden, jogaink betartására tett ígéret szándékos félrevezetés volt, csak időhúzást szolgált, mivel vannak, akik azt hiszik, hogy nemsokára nemzetünk végleg feladja önazonosságát". Dicséretesnek tartják, hogy a magyar oktatás vezetői határozott fellépéssel kiállnak a jogos követelések mellett, éppen ezért úgy vélik, időszerű a pártok és civilek összefogása ahhoz, hogy "kikényszerítsük a román államtól jogaink tiszteletben tartását". "Nem fogadhatjuk el, hogy évezredes szülőföldünkön másodrangú polgároknak tekintsenek. A MOGYE-n történő kisemmizés precedenst teremt arra, hogy a magyarságot következmény nélkül a végtelenségig meg lehet alázni. A MOGYE ügye nemcsak a tanárokat vagy diákokat érinti, akik közvetlen módon kapcsolatban állnak vele, hanem a megmaradásunk záloga is egyben. Ne érezzük feszélyezve magunk, amikor egyetemünket követeljük vissza, a románok sem pirulnak el szégyenükben, midőn az őket befogadókat kisemmizni törekednek" – olvasható a felhívásban.
A továbbiakban nyilvánosságra hozzák, hogy az RMOGYKE közel húsz egyetemi oktató – több mint öt cég és a bukaresti RMDSZ területi szervezetének támogatásával – egy hónapos tüntetéssorozatot szervez. Május 15–31. között a Tanügyminisztérium előtt követelik a multikulturális egyetemekre vonatkozó új román tanügyi törvény betartását. Amennyiben kéréseiket nem teljesítik, június 3–7. között a Győzelem téri kormánypalota előtt tüntetnek, hogy a kormány hivatalain keresztül követeljék a tanügyi törvény betartását. Június 10-én a Szociáldemokrata Párt (PSD), június 11-én a Nemzeti Liberális Párt (PNL) székhelye előtt, június 12-én az Egyesült Államok, június 13-án Franciaország, június 14-én az Egyesült Királyság nagykövetsége előtt tüntetnek, azzal a céllal, hogy a szóban forgó országok támogassák a nemzeti kisebbségek jogát az anyanyelven tanuláshoz. Június 15-én csendes tiltakozó menetet indítanak a Sajtópalotától a Diadalíven át a Parlamentig. Erre az alkalomra felkérik a civil szervezeteket, a magyar nyelvű oktatási intézményeket, a polgármesteri hivatalokat és a magyar pártokat, hogy szervezzenek csoportos utazásokat Bukarestbe, ugyanakkor várják a motoros klubok csatlakozását is. "Amennyiben az egy hónapos tüntetés nem hoz eredményt, tiltakozó akcióinkat az Európai Unió fővárosában folytatjuk szintén egy hónapon át. Az RMOGYKE a vállalt helyszíneken egy óriásbannerrel (8X2m-es) lesz jelen, és szeretettel várja a nemzettestvéreit is" – áll a közleményben.
(a.)
Népújság (Marosvásárhely)

Csíkszeredában tiltakozna Ádám Valérián
Ádám Valérián az RMOGYKE nevében tüntetést szervezők nevében nyílt levélben fordult Kovács Péterhez, az RMDSZ főtitkárához, amelyben bejelentette, hogy a Csíkszeredában május 25-én megrendezésre kerülő RMDSZ-kongresszus helyszínén tiltakozó akciót szerveznének, és szórólapon kérjék a kongresszus résztvevőit, hogy tűzzék napirendre az alábbi határozat megvitatását és bocsássák szavazásra:
"1. Az RMDSZ jelentse ki, hogy a kommunizmus alatt a MOGYE-n a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása súlyosan sértette a kisebbségi jogokat, amelyek biztosítását Románia vállalta Erdély elcsatolásakor, és a későbbi nemzetközi egyezményekben a Román Kommunista Párt is aláírta. A negatív diszkrimináció a kommunizmus bukásakor csökkent, de napjainkig folytatódik. A több mint fél évszázados elnyomás után a magyar oktatást csak pozitív diszkriminációval, anyagi kárpótlással lehet újjászervezni.
2. Az RMDSZ nyújtson be kárpótlási igényt a román államhoz, hogy finanszírozni lehessen a magyar oktatás újjáélesztését ahhoz, hogy megfeleljen az ország és az Európai Unió felsőoktatási követelményeinek.
3. Az RMDSZ nevezzen ki egy operatív bizottságot, amely követeli a tanügyi törvény betartását, és amely heti rendszerességgel tájékoztatja a közvéleményt a helyzet orvoslásáról.
4. Az RMDSZ-kongresszus szavazza meg a részvételt a június 15-ére tervezett bukaresti felvonulásra, amely 17 órától kerül megszervezésre a Szabad Sajtópalotától indulva a román parlamentig.
5. Az RMDSZ-kongresszus kérje meg fő meghívottját, Ponta Victort, hogy felszólalásában tajékoztasson, milyen konkrét lépéseket kíván tenni a MOGYE-n folyó törvénytelenség ellen, mivel a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt."
Kovács Péter az RMDSZ- tájékoztatóban közzétett válaszában hangsúlyozza: "Romániában minden állampolgár szabadon kinyilváníthatja álláspontját, véleményét, illetve megválaszthatja a törvényes eszközöket céljai érvényesítése érdekében. Biztosíthatom Önt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében a céljaink azonosak: az érvényben lévő tanügyi törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó rendelkezésének alkalmazása által az önálló magyar tagozat létrehozása.
A romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzés jövője szempontjából oly fontos, közös célunk eléréséhez különböző utakat választottunk: Ön az utcai nyomásgyakorlást, az RMDSZ a politikai párbeszéd eszközét alkalmazza. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa a politikai párbeszéd, és nem a felvonulások, tüntetések fóruma.
Bízunk benne, hogy a következő időszakban sikerül megtörni a MOGYE-n belüli, helyi szintű ellenállást, és alkalmazásra kerül az RMDSZ által hosszú politikai tárgyalások által kiharcolt tanügyi törvény."
Népújság(Marosvásárhely)

Az RMDSZ-kongresszuson ne tüntessenek (A MOGYE magyar karáért)
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létesítéséért küzdő, jelenleg egy hónapos bukaresti tüntetést folytató Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) a hét végi csíkszeredai RMDSZ-kongresszus ideje alatt nem tűzheti ki a törvényesség betartását kérő, román és angol nyelvű óriásplakátot. Mint az elutasító válaszban áll, a kongresszus „a politikai párbeszéd és nem a felvonulások, tüntetések fóruma”.
Ádám Valérián, az RMOGYKE tüntetéskoordinációs irodájának vezetője tájékoztatása szerint a bukaresti tüntetésükön is alkalmazott vásznat szerették volna kitűzni Csíkszeredában, kihasználva azt, hogy az RMDSZ 11. kongresszusán részt vesz Victor Ponta miniszterelnök. A „Törvényességet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Kérjük a román kormány beavatkozását az új tanügyi törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó rendelkezéseinek betartására” felirattal a kormányfőt szándékoztak szembesíteni a MOGYE-hez fűződő be nem tartott ígéretével, Victor Ponta ugyanis a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt. Figyelemfelkeltő akciójuk engedélyezését Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elutasította, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ kibérelte a sportcsarnokot és környékét is, ezért engedélyezésért Kovács Péterhez fordultak. Az RMDSZ főtitkárának küldött levelükben a tüntetők a vászon kihelyezése mellett azt is kérték, az RMDSZ jelentse ki, hogy a kommunizmus alatt a MOGYE-n a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása súlyosan sértette a kisebbségi jogokat, ennek kapcsán az RMDSZ nyújtson be kártérítési igényt a magyar oktatás újjáélesztésének finanszírozására, valamint felszólítják a szövetséget, kérjék meg Victor Pontát, hogy kongresszusi felszólalásában tájékoztasson, milyen konkrét lépéseket kíván tenni a MOGYE-n folyó törvénytelenség ellen. „Az ügy komolyságára való tekintettel politikai színezettől független nemzeti összefogást sürgetünk, és felkérjük a romániai magyarság első és máig legnépszerűbb érdekképviseleti szervezetét, hogy támogassa a nemzeti elnyomás ellen irányuló civil tiltakozó akciókat, latba vetve két évtizednyi tapasztalatát, kapcsolatait” – zárják a Kovács Péterhez címzett levelüket.
Válaszában az RMDSZ főtitkára kifejti, bár a MOGYE ügyében céljaik azonosak, azaz az érvényben lévő tanügyi törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó rendelkezésének alkalmazása által az önálló magyar tagozat létrehozása, azonban a közös cél eléréséhez külön utakat választottak: az RMOGYKE az utcai nyomásgyakorlást, az RMDSZ a politikai párbeszéd eszközét. Kovács Péter nem találja helyénvalónak a tüntetők csíkszeredai kezdeményezését, mert bízik benne, „a következő időszakban sikerül megtörni a MOGYE-n belüli, helyi szintű ellenállást, és alkalmazásra kerül az RMDSZ által hosszú politikai tárgyalások által kiharcolt tanügyi törvény”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lesz tüntetés a kongresszuson
Miután előzőleg a csíkszeredai városvezetés és az RMDSZ főtitkársága elutasította kérésüket, tegnap mégis megkapta az engedélyt a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) arra, hogy a mai RMDSZ-kongresszuson a csíkszeredai sportcsarnok kapubejáratánál tiltakozzanak a magyar nyelvű orvosképzés ellehetetlenítése ellen.
A megmozduláson a következő – román és angol nyelvű – feliratú óriásvásznat helyezik ki: „Törvényességet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Kérjük a román kormány beavatkozását az új tanügyi törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó rendelkezéseinek betartására”. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létesítéséért küzdő RMOGYKE tüntetésével azt szeretné elérni, a kongresszuson részt vevő Victor Pontát szembesítsék a MOGYE-hez fűződő be nem tartott ígéretével, a kormányfő ugyanis a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt. Ádám Valérián főszervező tüntetésükhöz való csatlakozásra szólítja fel mindazokat, akik egyetértenek céljaikkal, és Victor Pontától a hazudozás befejezését szeretnék követelni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kongresszusi intermezzo – Transzparensek vagy kormánybuktatás?
A múlt szombati RMDSZ-kongresszuson óhatatlanul előtérbe került a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye, hiszen ez az RMDSZ egyik megoldatlan problémája. Ráadásul, még ha esetleg el is felejtették volna, nem hagyta feledni az a néhány tüntető, közöttük Ajtay Kincses Mária és Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnöke, illetve titkára, akik szórólapokat osztogattak és követelték, hogy a kormányfő tartassa be a magyar oktatás rendezésére megkötött szerződést.
Ponta: a miniszter jogköre
A kongresszuson meghívottként felszólaló Victor Ponta miniszterelnök azt mondta, hogy az oktatási miniszter feladata és jogköre, hogy érvényt szerezzen a marosvásárhelyi orvosi egyetem román és magyar tanárai között tavaly született megállapodásnak.
Mi a nagyobb bátorság?
Markó Béla szenátor emlékeztetett, hogy éppen a MOGYE-ügy miatt bukott meg az Ungureanu-kormány. – Romániában 1989 óta kétszer bukott meg bizalmatlansági indítvánnyal egy kormány, és mindkétszer miattunk. Először 2009-ben az első Boc-kormány, mert az RMDSZ a szirénhangok ellenére úgy döntött, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt, és szövetkezünk az ellenzékkel az úgynevezett Johannis-terv véghez vitele érdekében. Másodszor pedig a tavaly, 2012-ben, amikor a MOGYE-ügy miatt elállt a kormány mellől több kormánypárti szenátor. Ez is miattunk volt, mi kényszerítettük ki a saját kormányunkból a MOGYE-határozatot, mi mondtuk, hogy másképpen kilépünk a kormánykoalícióból. És 2012-ben már természetesen Kelemen Hunor volt a szövetség elnöke.
Hát akkor ki kéri tőle vagy tőlünk számon, hogy nem vagyunk elég kemények? Mi a nagyobb bátorság? Tiltakozó transzparenst lobogtatni vagy megbuktatni a román kormányt? Ne rajtunk kérjék számon se a MOGYE-t, se az autonómiát, akik töredékét sem tették érte annak, mint mi tettünk! Önök pedig, tisztelt küldöttek, ne szégyelljék magukat, ha valaki mérsékeltnek nevezi az RMDSZ politikáját! Ebbe a mérsékelt politikába kormányok buktak már bele Romániában, és még fognak, ha nem figyelnek ránk. Akik pedig minket állandóan lemérsékelteznek, legfennebb csak saját magukat buktatják meg újból meg újból minden választáson, és abból sem tanulnak.
Nem mondhatjuk, hogy minden rendben van, de...
Borbély László politikai alelnök kiemelte, a kormányra kerülésük során sikerült a tanügyi törvényt is elfogadtatniuk, ahhoz, hogy ma, 23 év után van egy olyan tanügyi törvény, amely az anyanyelvi oktatást minden szinten garantálja. – Nyilván nem mondhatjuk azt, hogy minden rendben van, hiszen a MOGYE-ügy még rendezetlen, kollégáinkat börtönnel fenyegetik, a kulturális autonómia törvénye nyolc éve a parlamentben stagnál, de mi azért vagyunk itt, hogy ezeket megoldjuk. Azok a felvetések és kérések, amelyeket már a ’90-es években megfogalmaztunk, ma is érvényesek.
Törvényességet a MOGYE-n!
Eközben a fenti címszó alatt az RMOGYKE nevében tiltakoztak néhányan a sportcsarnok előtt, követelve, hogy a kongresszus tűzze napirendre a következőket: * az RMDSZ jelentse ki, hogy a kommunizmus alatt a MOGYE-n a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása súlyosan sértette a kisebbségi jogokat, amelyek biztosítását Románia vállalta Erdély elcsatolásakor, és későbbi nemzetközi egyezményekben a Román Kommunista Párt is aláírta, * nyújtson be kárpótlási igényt a román államhoz arra vonatkozólag, hogy finanszírozni lehessen a magyar oktatás újjáélesztését, hogy megfeleljen az ország és az Európai Unió felsőoktatási követelményeinek, * nevezzen ki egy operatív bizottságot, amely követeli a tanügyi törvény betartását, és heti rendszerességgel tájékoztatja a közvéleményt a helyzet orvoslására tett intézkedésekről * a kongresszus szavazza meg a részvételt a június 15-re tervezett bukaresti felvonuláson, amely 17 órakor kezdődik, és a Szabad Sajtó palotától indulnak a parlamenthez * kérje meg fő meghívottját, Victor Pontát, hogy tájékoztasson, milyen konkrét lépéseket kíván tenni a MOGYE-n folyó törvénytelenség ellen, mivel a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt.
Mózes Edith
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Rendezésre vár a MOGYE-ügy
Elégedetlenségének adott hangot tegnapi közleményében a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE), mert az RMDSZ hét végi kongresszusán nem tűzték napirendre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű oktatása kérdésének megvitatását.
„Az RMDSZ XI. kongresszusa hivatalosan közzétett célkitűzése az új irány kijelölése, ebből továbbra is kimaradt a romániai magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés helyzetének rendezése, annak ellenére, hogy a MOGYE magyar nyelvű oktatásának jelenlegi állapota az érdekvédelmi szervezet legnagyobb fiaskói közé tartozik” – olvasható a Kincses-Ajtay Mária, Elekes Ella, Ádám Valérián és Kürti Jenő által jegyzett közleményben. Úgy vélik, a kongresszus jó alkalom lett volna arra, hogy a román és nemzetközi közvéleménnyel megismertessék az egyetem szenátusának törvénysértő, magyarellenes gyakorlatát. A RMOGYKE álláspontja szerint „ebben az ügyben folyatódik a ne szólj szám, nem fáj fejem politikája”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kritikus helyzetben az anyanyelvű oktatás ügye
„Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a MOGYE professzora az intézményben uralkodó állapotokat.
„Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora az intézményben uralkodó állapotokat, amelyek hétfőn egy közlemény kibocsátására sarkallták a magyar tagozat vezetőtanácsát. A tanárok ebben rámutatnak, hogy a magyar tagozat megszervezésének problémája akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte fel Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit. „Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most a tanügyi minisztérium válaszolt, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben. Az oktatási tárcafelelősökkel több ízben is tárgyaló Szabó Béla valamint kollégája, Szilágyi Tibor rektorhelyettes arról bizonyosodott meg, hogy a minisztérium illetékesei mossák kezeiket, a felelősséget az egyetem román többségű szenátusára hárítva. „A szenátusban minden egyes alkalommal azt magyarázzák a kollégák, hogy miért nem lehet alkalmazni az érvényben lévő tanügyi törvényt” – utalt a 22-es csapdájára Szabó.
Semmit nem érő egyezség
Mindez annak dacára történhet így, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében hétpontos megállapodást írtak alá, amely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület sorainak a rendezésére és az akkreditációs elvárásoknak való megfelelésre. A magyar oktatók szerint azonban az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul. „A legsúlyosabb az, hogy a megállapodás világosan leszögezte, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez nem történt meg” – olvasható a közleményben. Szilágyi felmutatta annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, amelyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – jegyezte meg Szabó Béla.
A tantestület etnikai arányait illetően a professzorok elmondták, hogy a protokollum megkötése után ez még inkább romlott. A magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és, nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető.
Tiltakoznak, de egyelőre még reménykednek
Annak ellenére, hogy a közlemény aláírói szerint a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást, az oktatók úgy döntöttek, hogy a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel egyelőre nem szerveznek semmiféle tiltakozó akciót. „Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor. Arról egyik szenátusi tag sem kívánt nyilatkozni, milyen eszközöket vetnek be az ősszel. A kérdésünkre, miszerint, ha a helyzet nem tűr halasztást, miért nem kezdenek azonnal valamiféle tiltakozó akcióba, Szabó Béla azt válaszolta, hogy ha bármit is tennének az elkövetkezendő hetekben, annak a diákok innák meg a levét. „Nyáron meg nem érdemes tiltakozni, mert akkor az oktatásban a fű sem nő – tette hozzá a tagozatvezető. – Ennek ellenére mi készen állunk a tárgyalások folytatására, bár nem biztos, hogy amiben megegyezünk a nyár elején, érvényes lesz az őszi tanévkezdéskor”.
Nem lesznek ott Bukarestben
Hivatalosan nem csatlakoznak a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által június 15-én, Bukarestben szervezendő tiltakozó menetéhez az egyetem magyar vezetői – szögezte le Szabó Béla. A tagozatvezető szerint sem a tanárok, sem a diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy a tanév hajrájában akár egy napra is kimaradjanak az egyetemről. „Ha valaki viszont ott akar lenni, mi nem akadályozzuk” – tette hozzá.
Az utcai tüntetés főszervezője, Ádám Valérián elmondta, hogy még a múlt hét közepén hivatalosan is felkérte Szilágyi Tibort, hogy rektorhelyettesként ő legyen a kormánypalota előtti téren az első felszólaló, azonban a tanár válasz nélkül hagyta a drótpostán küldött levelet. Ennek ellenére a RMOGYKE vezetői remélik, hogy szép számban jelennek meg az erdélyi tüntetők a fővárosi utcai tiltakozó akción. A szervezet titkára hozzáfűzte, eddig harminc autóbusz foglalására kötött egyezséget különböző szállítási cégekkel.
Szucher Ervin
szekelyhon.ro

MOGYE-ügy: a tanévzárásig nyitott a tárgyalásra a magyar tagozat
A tanévzárásig nyitott a tárgyalásra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata, de ősztől tiltakozó akciókat szervez, ha az egyetem szenátusának román többsége továbbra sem hajlandó a magyar nyelvet bevezetni a gyakorlati oktatásba - jelentették be hétfőn a MOGYE magyar oktatói.
„Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a MOGYE professzora az intézményben uralkodó állapotokat, melyek tegnap délben egy közlemény kibocsátására sarkallták a magyar tagozat vezetőtanácsát. A tanárok ebben rámutatnak, hogy a magyar tagozat megszervezésének problémája körüli ellentét akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte fel Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit.
„Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most válaszolt a tanügy-minisztérium, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben.
Az oktatási tárca illetékeseivel több ízben is tárgyaló Szabó Béla, valamint kollégája, Szilágyi Tibor rektorhelyettes arról bizonyosodott meg, hogy a szaktárca illetékesei mossák kezeiket, az egyetem román többségű szenátusára hárítva a felelőséget. „A szenátusban minden egyes alkalommal azt magyarázzák a kollégák, hogy miért nem lehet alkalmazni az érvényben lévő tanügyi törvényt” – utalt a 22-es csapdájára Szabó.
Semmit nem érő egyezség
Mindez annak dacára történik, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében egy hétpontos megállapodást írtak alá, mely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület gondjainak rendezésére és az akkreditációs elvárásoknak való megfelelésre.
A magyar oktatók szerint azonban az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul. „A legsúlyosabb, hogy a megállapodás világosan leszögezte, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez nem történt meg” – olvasható a közleményben.
Szilágyi felmutatta annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, melyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg, és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – jegyezte meg Szabó Béla.
A tantestület etnikai arányait illetően a professzorok elmondták, hogy a protokollum megkötése után ez tovább romlott. A magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető.
Tiltakoznak, de még reménykednek
Annak ellenére, hogy a közlemény aláírói szerint a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást, az oktatók úgy döntöttek, a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel egyelőre nem szerveznek tiltakozó akciót. „Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor.
Arról egyik szenátusi tag sem kívánt nyilatkozni, milyen eszközök bevetésén gondolkodnak. A Krónika kérdésére, miszerint, ha a helyzet nem tűr halasztást, miért nem kezdenek azonnal tiltakozni, Szabó Béla azt válaszolta: ha bármit is tennének az elkövetkezendő hetekben, annak a diákok látnák kárát. „Nyáron meg nem érdemes tiltakozni, mert akkor az oktatásban a fű sem nő – tette hozzá a tagozatvezető. – Ennek ellenére mi készen állunk a tárgyalások folytatására, bár nem biztos, hogy az, amiben megegyezünk a nyár elején, érvényes lesz az őszi tanévkezdéskor”.
Az egyetem betartotta a magyar tagozattal Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter jelenlétében kötött protokollumot, és valamennyi érintett fél bölcs együttműködésére számít – jelentette ki tegnap a magyar oktatók panaszaira reagálva Leonard Azamfirei. A MOGYE rektora az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: az egyetem vezetősége az említett szerződés mellett köteles betartani a hazai törvényeket, az ARACIS minőségi oktatásra vonatkozó előírásait, valamint az intézmény chartáját és belső szabályait.
„Ezek mindenkire egyformán érvényesek, a magyar tagozatra is” – hangsúlyozta a rektor. Hozzátette, amennyiben a magyar tagozat képviselői őszinteségről, tisztességről beszélnek, be kellene ismerniük a politikum beavatkozását egy olyan területre, amely esetében törvény tiltja a politikai befolyást. „Tisztességet, az igazság beismerését és bölcs együttműködést várok mindenki részéről” – jelentette ki Azamfirei.
Nem lesznek ott Bukarestben
Az egyetem magyar vezetői hivatalosan nem csatlakoznak a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által június 15-én, Bukarestben szervezendő tiltakozómenethez – szögezte le lapunk kérdésére Szabó Béla. A tagozatvezető szerint sem a tanárok, sem a diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy a tanévvégi hajrában akár egy napra is kimaradjanak az egyetemről. „Ha valaki viszont ott akar lenni, mi nem akadályozzuk meg” – tette hozzá.
Az utcai tüntetés főszervezője, Ádám Valérián elmondta, még a múlt hét közepén hivatalosan is felkérte Szilágyi Tibort, hogy rektorhelyettesként ő legyen a kormánypalota előtti téren az első felszólaló, azonban az egyetemi tanár válasz nélkül hagyta a drótpostán küldött levelet. Ennek ellenére a RMOGYKE vezetői remélik, hogy az erdélyi tüntetők szép számban megjelennek a fővárosi tiltakozó akción. A szervezet titkára hozzáfűzte, eddig harminc autóbuszra kötött foglalási egyezséget különböző szállítási cégekkel.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Washington is követi a MOGYE ügyét
Mark Gittenstein, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete és Peter Burba alkonzul rövid, informatív jellegű beszélgetésre fogadta Ádám Valériánt, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkárát.
A civil szervezet aktivistája, aki a héten Bukarestben, az amerikai, francia és német nagykövetségek előtt tüntet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóit és diákjait ért sorozatos sérelmek ellen, egy petíciót nyújtott át a diplomáciai képviseleteken. Az okiratban a RMOGYKE vázolja az egyetem vezetősége által elkövetett törvénytelenségi sorozatot, melynek egyetlen célja a magyar nyelvű oktatás visszavetése és fokozatos kiszorítása.
Az amerikai nagykövet ígéretet tett a szervezet vezetőjének, hogy szeptember folyamán egy újabb tájékozódási beszélgetést kezdeményez, amelyre meghívja az egyetem vezetőit. Ugyanakkor az évi jelentésébe is befoglalja a MOGYE jelenlegi helyzetét. “A nagykövet úr nagyon is tájékozott volt a marosvásárhelyi helyzetet illetően, ismerte a konfliktus okát. Annyit kérdezett, hogy a RMOGYKE milyen kiutat lát a jelenlegi helyzetből” – vázolta fel a beszélgetést Ádám. Az egyesület titkára elmondta a két amerikai diplomatának, hogy a helyzetet a törvény tiszteletben tartása oldaná meg, ehhez viszont hatásosabb fellépésre volna szükség.
A RMOGYKE egy hónappal ezelőtt elkezdett bukaresti tiltakozó sorozata e hét végén, egy utcai tüntetéssel zárul. A megmozdulásra az egyesület buszokat indít szombaton hajnalban Marosvásárhelyről. Amint beszámoltunk róla, az orvosi egyetem magyar vezetői nem lesznek ott a Sajtóháztól induló és a Győzelem téri kormánypalotához érkező menetoszlopban.
Szabó Béla tagozatvezető és Szilágyi Tibor rektorhelyettes ugyanakkor elmondta, hogy a diákságnak nem tiltja meg a tüntetésen való részvételét; a diákszervezet vezérei viszont a szervezők tudomására hozták, hogy az egyetemistáknak ilyenkor inkább a vizsgaidőszakra kell összpontosítaniuk, mintsem az utcai megmozdulásokra. A tüntetést az RMDSZ sem karolta föl. Míg Kelemen Hunor szövetségi elnök egy elegáns elutasító levelet írt, a párt több marosvásárhelyi politikusa is ellenségesen és gúnyosan viszonyult a szervezőkhöz.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Törvénytisztelő RMOGYKE-követelések
Az elutasító bírósági ítélet megindoklásának kézbesítésére vár, azt követően pedig fellebbezni készül a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE). A marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét képviselő civil alakulat június 15-én bukaresti tüntetéssel igyekezett felhívni a közvélemény figyelmét a vásárhelyi „iszapbirkózásra”.
A magyar nyelv alkalmazása az orvosi- és gyógyszerészképzés gyakorlati részében – ez a 2009-ben alapított RMOGYKE harcának célja és lényege. A szervezet jogi képviseletét ellátó dr. Kincses Előd ügyvéd úgy fogalmaz: semmi egyebet nem kérnek, mint a 135-ös számú, 2011-ben kihirdetett oktatási törvény alkalmazását, amely első paragrafusának b) pontja kimondja: „a multikulturális és többnyelvű felsőoktatási intézményekben a kisebbségek nyelvén oktató szakokat/vonalakat kell létrehozni.” Az ügy hatékonyabb képviselete érdekében levelet is intézett a korábban a romániai oktatásért felelős miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedő volt RMDSZ-elnökhöz, illetve a szövetség jelenlegi elnökéhez, amelyben arra kérte őket, hogy a szövetség avatkozzon be a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Szenátusa ellen indított perbe. „Kezdettől fogva az a véleményem, hogy ha fokozódó politikai nyomás nehezedik az egyetemre, a szenátus is egyre erőteljesebben hivatkozik majd az intézet autonómiájára, ami hatásos lehet a kevésbé informált nyilvánosság előtt – jelentette ki Kincses. – Az ugyanis már kevesebbek számára egyértelmű, hogy az autonómia csak a törvények szigorú betartása mellett működtethető, ellenkező esetben már sokkal inkább anarchia.” A Markó Bélához és Kelemen Hunorhoz intézett levelek válasz nélkül maradtak, az RMDSZ-t leszámítva viszont valamennyi jelentős erdélyi politikai és civil szervezet belépett a perbe.
Az elutasító ítélet három hónappal ezelőtt született meg, miután a bíró – Kincses Előd szerint Romániában példátlan módon – egy hónapon át gondolkodott a döntésen. Azóta is késik a döntés kézbesítése, amelynek az indoklást is tartalmaznia kell. Az RMDSZ beavatkozásától Kincses elsősorban azt remélte, hogy a pert sikerül áthelyeztetni más városba, a vásárhelyi hangulat ugyanis szinte kizárja a per sikerének esélyét. Előzetesen a felperes jogi úton is megpróbálta áthelyeztetni a pert, de kérését elutasították, ami azt jelenti, hogy az elutasított fél a továbbiakban már nem kérheti ugyanazt.
Az utcára készülnek?
A jogi eszközökön túl egyéb utakon is igyekeznek közelebb kerülni a célhoz a magyar nyelvű orvosképzés harcosai. Nemrég például sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy ősztől a tiltakozás bármilyen eszközének használatára készen állnak, ha nem történik érdemi változás az ügyben.
„Az anyanyelvi oktatás ügye ismét kritikus helyzetbe került, ez sarkallta közlemény kibocsátására a magyar tagozat vezetőtanácsát” – fogalmazott Szabó Béla, a MOGYE professzora. A tanárok szerint a magyar tagozat megszervezésének problémája akkor csúcsosodott ki újra, amikor kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs iratcsomóját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit. „Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. A jelek szerint a minisztérium is csak látszatmegoldásokra törekszik, a lényegi döntések meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben.
Mindez annak dacára történik így, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében hétpontos megállapodást írtak alá, amely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület sorainak a rendezésére és a megfelelésre az akkreditációs elvárásoknak. A magyar oktatók szerint az elmúlt kilenc hónap során a román fél egyetlen rá vonatkozó pontot sem tartott be maradéktalanul. A megállapodás szerint a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez azonban nem történt meg. A sajtótájékoztatón bemutatták annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, amelyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg, és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – fűzte hozzá Szabó Béla. A protokollum megkötése ellenére a magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és, nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető.
„Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor rektorhelyettes. Az még nem egyértelmű, milyen eszközöket vetnének be az ősztől, ha a helyzet nem javul.
Mivel a minisztériumban jóváhagyták az egyetem „módosított” chartáját – amelyet a korábbi szaktárca többször is visszautasított –, a kormánynak nincs jogalapja azt módosítani. Kincses Előd szerint egy mégoly jóhiszemű kabinetnek sem lennének különösebb lehetőségei, a chartát immár csak bírói úton lehetne módosítani vagy kormányrendelettel, de – azt az Ungureanu-kormány precedense óta tudjuk – ez politikai öngyilkosság lenne.
Tüntetés ellenszélben
Június 15-én Bukarestben a kormány épülete előtt rendezett demonstráció keretében is tiltakozott az RMOGYKE, amelyen a résztvevők az oktatási törvény betartását és a MOGYE magyar főtanszékeinek megalakítását követelték. A főként Marosvásárhelyről érkezett több tucatnyi tüntetőt felvonultató megmozdulás szónokai a kormány közbelépését sürgették annak érdekében, hogy a MOGYE román többségű szenátusa ne szabotálhassa az oktatási törvény kisebbségvédelmi rendelkezéseit, amelyek garantálják a magyar tagozat intézményen belüli önállóságát. „Románia büszkén bizonygatja, hogy törvényei minden jogot megadnak a magyar kisebbségnek, de nem tartja be azokat” – mutatott rá románul elmondott beszédében Ádám Valérián, az RMOGYKE titkára, a demonstráció szervezője. Az aktivista az utóbbi egy hónapban műtősruhában, sárga napernyővel állt sztrájkőrséget másodmagával az oktatási minisztérium, majd a kormány és több nyugati ország nagykövetsége előtt egy óriásmolinóval, amelyen románul és angolul az állt: „Törvényességet a MOGYE-n! Kérjük a kormány közbelépését az oktatási törvény kisebbségi rendelkezéseinek betartatása érdekében!”
A demonstrálókhoz magyarul szóló Kürti Jenő fogtechnikus kifejtette: a MOGYE román többségű szenátusa arra hivatkozva utasítja el a magyar főtanszékek megalakítását, hogy elegendő főállású oktató hiányában nem lehetne akkreditálni a magyar tagozatot, „miközben sunyi módszerekkel folyamatosan akadályozza amagyar oktatói utánpótlást”. „A romániai magyarság Trianonért önrendelkezést, és egy egész egyetemért cserébe legalább önálló magyar kart nem érdemel meg?” – tette fel a szónoki kérdést az RMOGYKE aktivistája.
A civil szervezet bukaresti demonstrációján a MOGYE magyar oktatói nem vettek részt, mivel a vizsgaidőszakot nem tartották alkalmasnak a tüntetésre. „Egyesek nyíltan, mások burkolva szorgalmazták az akció lefújását, de mi akkor is kitartunk a végsőkig” – jelentette ki Ádám Valérián.
Egy egyetem születése
A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) elődjét, a magyar nyelven oktató kolozsvári Orvostudományi Egyetemet az 1946. május 28-án kibocsátott 402-es törvényrendelettel hozták létre, amelyet I. Mihály király, Ștefan Voitec oktatási és Mircea Durmo pénzügyminiszter látott el kézjegyével (képünkön az alapító rendelet). A fakultást rövid idő múlva Marosvásárhelyre költöztették, ahol elnyerte jelenlegi szerkezeti formáját. Egy 1962-ben érkezett legfelsőbb pártvezetői telefonhívás román nyelvű oktatást is rendelt a magyar mellé, ugyanakkor az akkori alkotmány rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva felszámolta a magyar nyelv használatát a gyakorlati oktatásban. Ez az állapot van érvényben ma, 23 évvel a romániai rendszerváltozás után is.
Csinta Samu, Szucher Ervin
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Az orvosok szerint megoldott az anyanyelvű betegellátás
Nem jelent akadályt az erdélyi és partiumi egészségügyi intézményekben, ha a beteg nem tud románul, a lapunk által megszólaltatott illetékesek szerint mindenhol vannak magyar anyanyelvű szakemberek, akik szükség esetén tolmácsként is helytállnak, és a világnyelvek használata is megoldott.
A marosvásárhelyi kórházakban az idős román nemzetiségű orvosprofesszorok is készségesen megszólalnak magyarul, ha a beteg érdeke ezt kívánja, fiatalabb kollégáik azonban már nem vevők a számukra indított magyar nyelvtanfolyamra.
A Szatmár Megyei Kórházban nem gond, ha olyan páciens érkezik, aki nem beszél románul, magyarul viszont tud. Amint azt Constantin Demiantól, az intézmény szóvivőjétől megtudtuk, nincs külön tolmácsuk, hisz fordító alkalmazását nem teszik lehetővé számukra a hatályos törvények, a betegek anyanyelvhasználattal kapcsolatos jogait azonban szem előtt tartják. Mint kifejtette: sok a magyar nemzetiségű, illetve magyarul beszélő munkatársuk, minden részlegen dolgoznak olyanok, akik tudnak értekezni a románul nem tudó páciensekkel, ők segítenek, ha nyelvi problémák merülnek fel.
Demian szerint a megyei kórházban ez soha nem okozott gondot. Problémáik inkább olyankor vannak, ha nemcsak románul, de magyarul sem tud a beteg, ilyenkor nehezebben oldható meg a kommunikáció. Mint elmondta, nemrég egy olasz férfit kezeltek, de találtak olyan személyt, aki segített értekezni az illetővel.
„Vannak orvosaink, akik tudnak magyarul és olyanok is, akik nem. Utóbbiak vannak többségben, de igyekszünk úgy kialakítani a beosztást, hogy minden műszakban legyen magyarul beszélő orvos vagy asszisztens" – magyarázta lapunknak Gheorghe Carp, a nagyváradi megyei kórház igazgató-menedzsere. Elmondta, főállású tolmácsot ugyan nem tudnak alkalmazni, de tudomása szerint a nyelvi nehézségek nem okoztak fennakadást, szükség esetén mindig akadt valaki, aki fordított.
Magyarul beszélnek a román professzorok
A Maros megyei, de kiváltképpen a marosvásárhelyi kórházakban az idősebb nemzedékhez tartozó román nemzetiségű orvosok többsége is készségesen kommunikál anyanyelvükön a betegekkel. A pozitív hozzáállás annak is betudható, hogy az érintettek felfogják, nemcsak a betegnek van szüksége az orvosra, hanem az orvosnak is a betegre, vallja Konrád Judit. A Maros megyei kórház igazgatónője nem emlékszik, hogy az utóbbi években valaki is ilyen jellegű panaszt emelt volna a román nemzetiségű orvosok ellen. Mint mondta, olykor ő is meglepődött, hogy némelyik kollégája, aki a hétköznapi életben csak románul szólal meg, betegeivel milyen szépen beszél magyarul.
Aki meg nem tud magyarul, általában a nővérek segítségével próbálja megérteni a beteget, illetve megértetni magát. „Nem is az 55 és 65 év közöttiekkel van gond, hanem a fiatalabbakkal. Közülük már kevesen beszélik a nyelvet, azok, akik más régiókból érkeztek, nem is értenek magyarul. A kollégák nagy részében mégis megvan a jóindulat, van, aki legalább néhány szó erejéig próbál magyarul szólni az idősebb betegekhez. Olyan eset is volt, amikor a rezidens orvos megkért, tolmácsoljam azt, amit mond az idős magyar bácsinak" – ecsetelte a helyzetet Vass Levente urológus főorvos, a Studium Alapítvány kuratóriumi alelnöke.
A fiatalabb generáció nyelvtudását a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) próbálta pótolni, amikor meghirdette az ingyenes nyelvkurzust. „A román diákok és ifjú orvosok közül elég sokan jelezték, hogy szívesen megtanulnának magyarul, de amikor meghirdettük a kurzust, egyikük sem iratkozott be" – mondta el lapunknak Ádám Valérián, a szervezet titkára. Szerinte egyesek attól tartanak, ha megszólalnak magyarul, nacionalista társaik megbélyegzik, kiközösítik őket.
Ádám elmesélte, hogy az évfolyamtársai között volt egy olyan magyar vezetéknevű, de román nemzetiségű vásárhelyi kollégája is, aki hatodév végére egy-két káromkodásnál többet nem tudott vagy nem akart megtanulni magyarul. „Amikor több végzős diáknak is mondtam, hogy az ő érdeke lenne magyarul kommunikálni a beteggel, elvégre az idős, neves román profeszszorok is ezt teszik, azt válaszolták, hogy a korábbi nemzedékek kényszerből tanulták meg a nyelvünket" – mesélte lapunknak a RMOGYKE titkára.
Nincs panasz a szórványban és a magánkórházakban sem
A szórványban sem okoz problémát a magyar nyelv használata orvos és páciens között. Bende Barna, a vajdahunyadi kórház igazgatója a Krónikának elmondta, bár a dél-erdélyi megyében – ahol mindössze öt százalékra tehető a magyarság számaránya –, kevés a magyar nemzetiségű egészségügyi szakember, eddig nem okozott gondot a csak magyarul tudó páciensek ellátása. Mint részletezte, az általa vezetett, mintegy 850 alkalmazottat foglalkoztató vajdahunyadi kórházban csupán öt orvos és 12 aszszisztens beszél magyarul, azonban nem volt rá példa, hogy nyelvi korlátok miatt ne tudtak volna ellátni valakit.
„Ilyenkor itt vannak a magyarul tudó kollégák, de itt vagyok én is, van, akivel magyarul beszélni" – mondta a kórházigazgató. Hozzátette, a Hunyad megyei magyarok nagy része jól beszél románul, az idősek is megértik, ha az ország hivatalos nyelvén mondják el problémáikat, eddig csupán magyarországi turisták esetében volt szükség „tolmácsra". Az igazgató szerint arra az esetre, ha éppen nincs ügyeletes magyar anyanyelvű szakember, a kórház szerződést kötött egy céggel, amely szükség esetén azonnal tolmácsot biztosít, erre azonban eddig csak az angol nyelv vonatkozásában volt szükség.
A magyar nyelvű kommunikáció orvos és betege között a magánkórházakban is megoldottnak tűnik. Zsigmond István, a kolozsvári Gynia magánklinika résztulajdonosa és szakorvosa elmondta, az intézményben a gondozónők kivétel nélkül beszélnek magyarul, akárcsak az asszisztensek legalább fele, a személyzet kiválogatásakor ugyanis ez kritérium volt. „A kétnyelvűségből soha nem származott gond, hiszen a román kollégák is tudják, menynyire fontos az anyanyelvű ellátás" – hangsúlyozta a szülész-nőgyógyász, hozzátéve, hogy az intézményben a feliratok is kétnyelvűek.
A nagyváradi Pelican magánkórházban kérésre tolmácsot biztosítanak a románul nem tudó betegek számára, mondta lapunknak Angela Perneş. Az intézmény illetékese szerint ugyanis az egészségügyi személyzet csak az állam hivatalos nyelvét használja.
Jelbeszéddel is lehet majd kommunikálni
Minden téren biztosítani próbálják a betegekkel való akadálytalan kommunikációt a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Kórházban. András Nagy Róbert kórházigazgató lapunknak elmondta, az anyanyelven történő kommunikáció zavartalanul zajlik az intézményben, a több éve Sepsiszentgyörgyön dolgozó román orvosok megértik a magyarul megfogalmazott panaszokat, ám mindenképpen gondoskodnak róla, hogy az asszisztens tudja tolmácsolni a beteg mondanivalóját és lefordítsa az orvosi utasításokat. András Nagy Róbert elmondta, mandátuma alatt egyetlen ilyen jellegű panaszt kellett orvosolnia: a betegtájékoztatónál nem tudta magát megértetni egy idősebb férfi. Azóta megoldották a problémát, mindig teljesít szolgálatot magyarul is beszélő alkalmazott.
A betegekkel való kommunikáció másik vetülete a külföldiek egészségügyi ellátása, idén például 3–4 balesetet szenvedett külföldi állampolgárt kellett ellátni a sürgősségen. Az igazgató hangsúlyozta, ha a beteg beszél valamilyen világnyelven, akkor megértik, hiszen mindig van szolgálatban olyan alkalmazott, aki jól beszél angolul, németül, franciául vagy éppen olaszul. Gond akkor van, ha a beteg csak saját anyanyelvén, például szerbül vagy bolgárul beszél, az ilyen helyzeteket szinte lehetetlen áthidalni.
Most azon dolgoznak, hogy megoldják a sérültekkel, a süketnémákkal való kommunikációt. Szakembert keresnek, aki szolgáltatói szerződés alapján, szükség esetén a rendelkezésükre áll, és jelbeszéddel tolmácsol a süketnémák és orvosok között. Az igazgató hangsúlyozta, a szolgáltatás biztosítása a kórház akkreditálásának egyik feltétele, így minél hamarabb meg fogják oldani.
Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője lapunknak korábban elmondta: a hozzájuk tartozó intézményekben megvizsgálták a nyelvi jogok érvényesülését, és arra a következtetésre jutottak, hogy valamennyi kórházban, mentőállomáson és más szociális intézményben a magyar és német betegek anyanyelvükön részesülhetnek gondozásban. „Az egészségügy különösen érzékeny terület a kétnyelvűség szempontjából, a beteg számára már az is kommunikációs korlátot jelent, hogy rosszul érzi magát, ezért fontos, hogy anyanyelvén kapjon információt. A gyógyulása szempontjából is elsődleges, hogy a beteg megértse, mi történik vele, mik a teendői" – mondta Tar Gyöngyi.
Mint arról beszámoltunk, az Európa Tanács felkérésére az egészségügyi minisztérium számon kérte a megyei igazgatókon a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának érvényesítését. A szaktárca arról kért jelentést, milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a kórházakban az ápolásukra bízott személyekkel anyanyelvükön értekezzenek. Florin Buicu, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára úgy nyilatkozott, az egészségügyi rendszernek sokkal súlyosabb problémákkal kell szembenéznie, mint a nyelvi jogok kérdése.
A kórházakban is vizsgálódna a CEMO
Amennyiben a budapesti Kisebbségjogvédő Intézet elfogadja a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) pályázatát, a szervezet júliusban nekilát a Maros megyei kórházak felméréséhez. Aktivistái eddig az oktatás és a közigazgatás területén végeztek vizsgálatot. Szigeti Enikő programvezető szerint a felmérések eredménye lehangoló. „A kórházak esetében egyelőre csak egy apró előrelépést látunk: Lokodi Edit Emőke elnöksége idején valamennyi megyei érdekeltségű egészségügyi intézmény homlokzatára kikerült a kétnyelvű felirat. A falak közt viszont egészen más a helyzet" – fejtette ki Szigeti Enikő. A régebbi egységek folyosóiról és ajtóiról a 80-as évek közepén távolították el a kétnyelvű feliratokat, az új kórházba már ki sem tették. A tavaly avatott új sürgősségin a magyar felirat, az angollal együtt, kisebb méretben ugyan, azonban megjelenik a román alatt.
Krónika (Kolozsvár)

Az Országház elé költöznek a narancssárga esernyőkkel
Bukarest után Budapesten, az Országház előtt fognak tüntetni egy hónapon át a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület (RMOGYKE) képviselői – jelentette be tegnap Ádám Valérián, az egyesület titkára és dr. Elekes Ella igazgató. Mint ismeretes, az RMOGYKE 2009 óta folyatja megmozdulásait a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának önállósodása, a vonatkozó törvény kisebbségi rendelkezéseinek betartása érdekében. A Budapest után következő állomás Európa fővárosa, Brüsszel lesz – hangzott el a Deus Providebit Házban az egyesület óriásbannere alatt tartott sajtótájékoztatón.
– A törvény adta lehetőségek, az erdélyi magyarság jogos igényei, a történelmi és szellemi hagyaték fényében folyamodunk az anyaországi fórumokhoz, hogy mérjék fel az erdélyi szellemi elit elvesztésének valós veszélyét. Lehet, hogy az egyéb gondoktól terhes mindennapokban mindez kevésbé tűnik életbevágónak, de a nemzet és a kultúra fennmaradásának mindenkori alapkövéről van szó. A magyar nyelvű erdélyi orvos- és gyógyszerészképzés megmaradásáért nemzeti összefogást sürgetünk – hangzott el az Elekes doktornő által ismertetett közleményben.
A közlemény kitért a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzés elsorvasztására, amely a rendszerváltás után is folytatódott, továbbá arra, hogy a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény, amely multikulturális egyetemként határozta meg a MOGYE-t, felcsillantotta a különálló bővített, önrendelkezésű magyar főtanszékek megszervezését. Ezzel szemben a román többségű vezetés az egyetemi autonómiára hivatkozva meggátolta a törvény vonatkozó előírásainak az életbe ültetését, az egyetemi oktatás minőségét ellenőrző bizottság, az ARACIS pedig pártos határozatokat hoz a magyar nyelvű oktatás visszaszorításáról.
Bár a magyar oktatók kitartóan követelik a főtanszékek létrehozását, s a tanévzárásig nyitottak a román féllel való párbeszédre, a sorozatos megfélemlítések miatt nem jött létre az RMOGYKE-vel való együttműködés. Mivel a szándéknyilatkozatokon túl érdemi eredményeket a politikum sem tud felmutatni, az egyesület a magyar fővárosban folytatja a tiltakozást.
Kérdésre válaszolva Ádám Valérián elmondta, hogy a bukaresti tüntetésnek nincs ugyan kézzelfogható eredménye, de népszerűsítették követeléseiket, amit sokan láttak és meghallgattak. – Amikor a két bukaresti kongresszus idejére kértük az engedélyt, láthatóan kellemetlen volt számukra, hogy a vásárhelyi egyetem ügye a nemzetközi nyilvánosság elé kerül – tette hozzá az egyesület titkára.
Budapesten is narancssága esernyőkkel és az eddigi öltözékben fognak tüntetni, természetesen magyar felirattal. A tüntetéstől, amelyhez Erdélyből elszármazott orvosok is csatlakozni készülnek, azt remélik, hogy az anyaország közbeléphet a román kormánynál a törvény előírásainak a gyakorlatba ültetéséért. Ezenkívül számítanak azoknak a magyar politikusoknak a támogatására is, akik baráti viszonyt ápolnak a román kormány vezetőivel. Továbbá úgy gondolják, hogy az anyaország egyszer már bizonyított, amikor a legjobb tanárokat küldte Erdélybe, hogy világszínvonalon oktassák a leendő orvosokat, amire most is nagy szükség lenne. A segítség elfogadásával a román állam is jóvátehetné az éveken keresztül folytatott negatív diszkriminációt, ami a magyar oktatók számának a tagozat fennmaradását veszélyeztető csökkenéséhez vezetett – hangzott el a sajtótájékoztatón.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Az ügyészség megerősítette: álfeljelentő miatt zaklatják a magyar oktatókat
Nem követettek el bűncselekményt azok a tanárok, aki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóiként egy budapesti díjátadáson vettek részt a múlt év elején.
A helyi bíróság mellett működő ügyészség szerdán közzétett megállapítása megerősíti az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) álláspontját, mely szintén kimondta, hogy sem a Schmitt Pál, akkori köztársasági elnök által kitüntetett tagozatvezető, Szabó Béla, sem az őt elkísérő tizenegy kolléga nem ártotta magát semmiféle korrupciós ügybe amikor az egyetemről egy napot hiányzott. Az ügyészségi okirat arról is beszámol, hogy a magyar pedagógusokat feljelentő, bizonyos Alexandru Popa orvos nem létező személy.
Mindezek ellenére a DNA továbbra is ragaszkodik a személyenkénti 300-300 lejes pénzbírsághoz. Noha az oktatók bepótolták a kurzusaikat, a tanintézmény vezetősége mindannyiukat egynapos bérlevonással sújtotta. „Nem azzal foglalkoztak, hogy miért hiányoztunk, hanem azzal, hogy hol jártunk, kivel találkoztunk, mit csináltunk, milyen rendezvényeken vettünk részt a Budapesten töltött egy nap alatt. Én azt mondom: ha a vezetőség szerint amúgy is igazolatlanul hiányoztunk, akkor legyen mindegy, hogy hol jártunk és mit tettünk" – nyilatkozta korábban lapunknak Szabó Béla.A professzor meggyőződésének adott hangot, miszerint egyikük sem károsította meg az egyetemet, hiszen amikor vizsgaidőszakban, a diákok szombatra vagy vasárnapra kéretik a felmérésüket, egyikük sem mond nemet, és pluszfizetést sem követel aznapra.
Az oktatók ügyvédje, Kincses Előd szerint a MOGYE-vezetők gesztusát mindennek lehet nevezni, csak kollegiálisnak nem. „Nem érték be a fizetéslevonással, a feljelentést is közülük valamelyik tehette, hisz az általuk bemutatott dokumentumokhoz egy egyszerű egyetemi alkalmazottnak sincs hozzáférése, nemhogy egy utcáról érkező orvosnak. Tény, hogy a nacionalista-kommunista beidegződések visszaköszönéséről van szó" – fejtette ki a Krónikának Kincses, aki Szabó Béla mellett Ábrám Zoltánt, Egyed Imrét, Kovács Dezsőt, Sipos Emesét, Szatmáry Szabolcsot és Szilágyi Tibort képviseli az igazságszolgáltatási szervek előtt.
A bíróság – a mindegyre halogatott ítélethozatal előtt – bejelentette, hogy újranyitja a magyar professzorok ügyét, amelynek legközelebbi tárgyalására szeptember 5-én kerül sor.
Aláírásgyűjtés az Országháza előtt A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), Budapesten tüntető aktivistái aláírásgyűjtéssel próbálják meggyőzni Áder János köztársasági elnököt és az Országgyűlést, hogy tűzze napirendre a MOGYE-n folyó törvénytelenségek megszüntetésének vitáját, és követelje Romániától az oktatási törvény betartását. A Kossuth téren tiltakozók azt szeretnék elérni, hogy az ősszel kezdődő tanévtől a magyar nyelvű oktatást önálló főtanszékekbe szervezzék. A RMOGYKE-nak az első nap 600 aláírást sikerült összegyűjtenie. Ádám Valérián, a szervezet titkára lapunknak továbbá elmondta, hogy az elkövetkezendő napokban kimozdulnak a parlament szomszédságából, figyelemfelkeltő akciójukkal jelen lesznek Vértanuk terén, a Blaha Lujza téren, a Deák Ferenc téren, a Széll Kálmán téren és a Móricz Zsigmond körúton. Az összegyűjtött aláírások egy részét Tusványoson kívánják átadni Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Budapesten gyűjtenek aláírásokat a marosvásárhelyi magyar orvosképzésért
Budapesti helyszíneken gyűjt aláírásokat a következő hetekben a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület, hogy elérje: a magyar Országgyűlés tűzze napirendre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló etnikai diszkrimináció elleni küzdelmet. Ádám Valérián, a RMOGYKE titkára, az aláírásgyűjtés szervezője az MTI-nek hétfőn elmondta: azt szeretnék, hogy Áder János köztársasági elnök és a magyar parlament is foglalkozzon az üggyel. Az egyesület szerint veszélybe került a MOGYE jövője, Romániában ugyanis jelenleg 13 egyetemen van orvosi képzés, és az állam nem akarja mindegyik intézményt finanszírozni, ezért lesznek olyanok, amelyeket főiskolává minősítenek. Az első lépés már megtörtént, hiszen kategóriákra osztották az egyetemeket, és a MOGYE „másodrangú egyetem" lett, ami azt jelenti, hogy ha nem zárkózik fel, főiskolává minősítik át.
Ádám Valérián hangsúlyozta: Romániában eddig több ígéret is elhangzott a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére, de azokat nem tartották be.
A szervezet célja, hogy ősszel törvényes keretek között folytatódjon a magyar nyelvű képzés a MOGYE-n, és ezért fontos, hogy a nyáron minél több támogatót nyerjenek meg az ügynek. Eddig 2600 aláírás gyűlt össze – tette hozzá.
Ádám Valerián elmondta, Budapesten hétfőn 18 óráig a Blaha Lujza téren, kedden a Deák Ferenc téren gyűjtik az aláírásokat, augusztus 10-éig pedig több más fővárosi helyszínen lesznek jelen a RMOGYKE munkatársai.
A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a múlt héten vizsgálatot indított a magyar tannyelvű orvosképzés ügyében, mert panaszosok kifogásolták, hogy a MOGYE-n tanuló magyar hallgatóknak csak románul szabad kommunikálniuk a páciensekkel. A diszkriminációellenes hatóságnál a RMOGYKE tett panaszt, amihez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is csatlakozott.
A MOGYE-n a magyar tagozat évek óta hiába követeli a magyar gyakorlati képzés újraindítását: az egyetem román többségű szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva a tanügyi törvény előírásai ellenére akadályozza a magyar tagozat intézményen belüli önállósulását.
MTI
Erdély.ma

Csőgör Lajos szobrának felállítását kezdeményezik
Dr. Csőgör Lajos (1904–2003) születésének 110. évfordulójára emlékeztek tanítványai, emlékét ápoló kollégái. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem első rektorának máig érezhető kisugárzását és karizmáját igazolja az is, hogy a közeljövőben szobrot állítanak emlékének.
A rendezvényt a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) szervezte, és az elhangzott előadásokból és felszólalásokból egy olyan karizmatikus személyiség alakja körvonalazódott, aki méltán megérdemli, hogy szobrot állítsanak neki.
Az első előadó akad. prof. dr. Péter Mihály Heinrich emeritus professzor volt, aki Csőgör Lajos professzor életútja címmel tartott értekezésében azt igazolta, hogy a Nagysármáson született orvosprofesszor a 20. századvégi értelmiségiek egyik kiemelkedő alakja. Az életút aprólékos, történelmi kontextusba ágyazott ismertetése során kiderült, hogy a vásárhelyiek körében jól ismert professzor 1945 és 1948 között a kolozsvári Bolyai Egyetem, majd 1948 és 1949, valamint 1964 és 1967 között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora volt.
Az előadás kitért az 1949-ben koholt vádak alapján történt elítélésére is. Csőgör professzor 1955-ben amnesztiával szabadult a börtönből. Péter Mihály professzor előadásának végén felolvasta az egykori rektor egyik fiának, Istvánnak a levelét, amelyben megköszönte a jelenlévőknek, hogy édesapja emlékét ápolják.
A következő előadó egy olyan orvosprofesszor volt, aki évtizedeken keresztül Csőgör Lajos keze alatt dolgozott, és akire az orvostársadalom, mint az utódjára tekint. Prof. dr. Bocskai István emeritus professzor személyes hangvételű előadásában tanítómestere fogszövettani és mikrobiológiai kutatói munkásságára is kitért, akinek javaslatai alapján a marosvásárhelyi ivóvizet fluorral dúsították, ennek eredményeképpen bizonyíthatóan csökkent a fogszuvasodás a tizenéves fiatalok körében.
Lázok János irodalomtörténész előadásának tengelyét fényképek vetítése képezte. A fotók mellé elmondott egyik legérdekesebb történet arról szólt, hogy Csőgör Lajos 1985. október 22-én, Szegeden történt díszdoktorrá avatásának napján tudta meg, hogy azt az emlékiratot és azt a több mint ötven dokumentumot tartalmazó iratcsomót, amely a Bolyai egyetem alapításának történetét foglalta össze, a Securitate házkutatás során elkobozta Cs. Gyimesi Éváék lakásáról, de az eltulajdonításuk előtt egy hónappal Lázok János az összes szöveget felmondta magnóra, így mentve át azt az utókornak.
Az emlékezés fénypontja Ádám Valérián, az RMOGYKE titkárának bejelentése volt, miszerint dr. Magyari Előd szorgalmazta, hogy állítsanak egész alakos szobrot Csőgör Lajosnak. Az est során nem hivatalosan meg is alakult a szobor felállítását kezdeményező bizottság, amelyhez csatlakozott a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, azonnal felajánlva félmillió forintot. A bejelentést prof. dr. Gallyas Ferenc tette, aki az egyesület meghívására vendégoktatóként Marosvásárhelyen tartózkodott.
A szoborállítást támogatók közül felszólalt prof. dr. Kikeli Pál, dr. Hermann László, prof. dr. Tőkés Béla, Csegzi Sándor és prof. dr. Kincses Ajtay Mária.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro,

A folytonosság újrateremtője
Szobor az egyetemalapító Csőgör professzornak
Március 18-án, születésének 110. évfordulóján emlékeztek dr. Csőgör Lajos fogorvosprofesszorra, az erdélyi magyar felsőoktatás kétszer megszakított folytonosságának újrateremtőjére, a Bolyai Tudományegyetem Marosvásárhelyre költözött orvosi karának első rektorára. A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület szervezte rendezvényen az egyetem nyugalmazott professzorai, Lázok János, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára, tisztelői és ismerősei méltatták adatokban gazdag előadásokban, hozzászólásokban a baloldali beállítottságú Csőgör professzor érdemeit. Az ünnepség végén Ádám Valerián, az RMOGYKE ügyvezetője színpadra szólította annak a csoportnak a tagjait, akik részt vesznek a Csőgör professzor emlékét megörökítő szobor felállítására alakult bizottságban.
Életét dr. Péter Mihály nyugalmazott emeritus professzor mutatta be, aki szerint elévülhetetlenül beírta a nevét nemcsak az erdélyi, az egyetemes magyar felsőoktatás történetébe is. Csőgör Lajos Nagysármás szülötte (1904 – 2003), Nagyenyeden, majd 1923-tól a Szegedre költözött Ferenc József Tudományegyetem fogorvosi karán tanult. Dolgozott szülőfalujában, volt iskolaorvos Nagyenyeden, s 1940-től a kolozsvári fogászati klinikán gyakornok, majd a magyar professzorok 1944-es távozását követően a klinika vezetője lett. 1945. V. 29-én jelenik meg a 406/407-es királyi rendelettörvény, amely kimondja az Észak- Erdélyből elmenekült felsőoktatási intézmények visszatérését Kolozsvárra, és létrehozza a magyar tannyelvű tudományegyetemet négy karral, köztük az orvosival. Csőgör Lajos kapja a megbízatást, hogy három tanártársával az épületek elosztásáról tárgyaljanak. 1945 őszén döntik el, hogy az orvosi kar Marosvásárhelyre költözik a Csaba Királyfi Lovassági Hadapródiskola üresen álló épületébe. A kötözést követően fontos szerepe volt abban, hogy az anyaországi tanárok egy része átköltözött Vásárhelyre, az oktatás színvonalát biztosítva. Az 1948-as tanügyi reform nyomán orosz mintára válik intézetté az egyetem, ahol az általános orvosi mellé közegészségtani, gyermekgyógyászati, fogorvosi és gyógyszerészeti kar alakul.
Csőgör professzor 1949-ig áll az egyetem élén, amikor hamis vádakkal letartóztatják és 1955-ig börtönbe zárják. Szabadulása után, 1956-ban helyezi vissza jogaiba a bukaresti haditörvényszék, 1964-től újra rektorrá választják, s 1967-es lemondásáig áll az egyetem élén.
1985-ben, amikor a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címével tüntetik ki, azt tanácsolják neki, hogy maradjon Budapesten, mert Erdélyben veszélyben lenne.
Dr. Bocskai István emeritus fogorvosprofesszor, mint volt kolléga személyes élményeket is felelevenítve emlékezett Csőgör professzorra. Többek között arra, hogy 1949-ben megszüntették Marosvásárhelyen a fogorvosi kart, és csak 1960-ban indulhatott újra.
Méltatta elődjének érdemeit a tudományos kutatás feltételeinek megteremtésében és támogatásában, aki a konzerváló fogászat és fogágybetegségek klinikán fogszövettani és mikrobiológiai kutatásokra alkalmas laboratóriumot hozott létre. Az ő javaslata alapján vezették be az ivóvíz fluorozását Marosvásárhelyen, ami tíz év után a fogszuvasodás 30 százalékos csökkenésével járt.
Jogos és helytálló alapító rektornak nevezni, hisz az egyetem távozása esetén végleg megszűnt volna a magyar felsőoktatás Erdélyben, hangsúlyozta Lázok János tanár. Elmondta, hogy Csőgör professzor 1949-ben a koncepciós perek áldozata lett, olyan koholt vádak alapján, mint a titoizmus, az észak-erdélyi autonómia előkészítése önálló intézmények megteremtésével... Börtönévei alatt, amelyeket magánzárkában töltött, a lelki megtörés legkülönfélébb formáit próbálták ki ellene.
Emlékiratait és a több mint félszáz dokumentumot a Bolyai Egyetem alapításának történetéről 1985-ben a Cseke–Gyimesi házaspár lakásában lefoglalta a securitate, ami a kényszerű maradásra késztette, és menedékjogot kért Magyarországon. Mielőtt elkobozták volna, az iratcsomó dokumentumait Lázok János teljes részletességgel magnóra mondta, majd az anyagot kijuttatták Magyarországra. A rendszerváltás után dolgozta fel az anyagot, s jelent meg a Custos Kiadónál Lázok János és Vincze Gábor kétkötetes könyve Erdély magyar egyeteme címmel.
A megemlékezés második részében hangzott el a bejelentés, miszerint egy bizottság alakult, amely vállalja, hogy Marosvásárhelyen szobrot állítsanak Csőgör Lajosnak. A kezdeményezők között felszólalt dr. Magyari Előd fogorvos, majd a vendégelőadóként Marosvásárhelyen tartózkodó Gallyas Ferenc pécsi egyetemi tanár bejelentette Miseta Attila professzor, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara dékánjának félmillió forintos felajánlását. Csőgör professzor munkásságát méltatta dr. Kikeli Pál nyugalmazott professzor, dr. Kincses Ajtai Mária nyugalmazott egyetemi tanár, aki elmondta, hogy a volt rektor idején a tudás és nem a származás határozta meg, hogy kik kerüljenek be az egyetemre tanárnak. Felszólalt dr. Hermann János és dr. Tőkés Béla professzor, majd Ádám Valerián a Csegzi Sándor tanácsos által ígért segítséget említette.
A rendezvényen felolvasták Csőgör Lajos professzor fiának, Csőgör Istvánnak a levelét, aki köszönetet mondott édesapja küzdelmének a tovább folytatásáért.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely),

A MOGYE rektorát nem érdekli az egyetemalapító
Bár rendkívül hidegen és elutasítóan viszonyult a román vezetőség dr. Csőgör Lajos, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) alapító rektorának tiszteletére szervezett ünnepélyhez, a kezdeményezők remélik, hogy a szenátus áldását adja a 110 évvel ezelőtt született professzor szobrának felállításához.
„Jó úton halad a szoborállítás ügye, a pénznek szinte a fele már megvan, és a vezetőség elvi beleegyezését is megkaptuk” – közölte Ádám Valérián. A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára leszögezte: a szobor jövőre elkészül, és valahol állni is fog.
Az egyetem vezetősége ellen több perben is érdekelt civil szervezet még tavasszal kezdeményezte a szoborállítást, akkor azonban Leonard Azamfirei rektor még azzal hárította el a Krónika kérdésének megválaszolását, hogy nem tud a kezdeményezésről.
Felvetésünkre kiderült, az intzéményvezető nemcsak az RMOGYKE tervéről, de az általa vezetett egyetem alapítójáról sem hallott. „Ki volt az első rektor? Nem is tudom, hogy hívták, mert én nem ismertem” – zavarodott bele a magyarázkodásba a Csőgör Lajos székében ülő jelenlegi vezető.
Az egyetem román többségű vezetőségével folytatott tárgyalások után Ádám Valérián kijelentette, az RMOGYKE hamarosan meghirdetheti az egész alakos szoborra a pályázatot. Ahhoz azonban, hogy a főépület előtt a magyarság emléket állíthasson az alapító rektornak, a román tanároknak is el kell dönteniük, kinek emelnek szobrot. Kérdésünkre Ádám elismerte, hogy a Csőgör-szobor felállítását a „párban” elképzelt másik alkotás elkészülte késleltetheti.
Egyetemalapító és intézményfejlesztő
A Nagysármáson száztíz esztendővel ezelőtt született, 2003-ban elhunyt Csőgör Lajost a 20. századi erdélyi értelmiségiek egyik kiemelkedő alakjának tartják. Az ismert orvosprofesszor 1945 és 1948 között a kolozsvári Bolyai Egyetem, majd 1948 és 1949, valamint 1964 és 1967 között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektoraként sokat tett az intézmény fejlesztése érdekében. Csőgör javaslatai alapján a marosvásárhelyi ivóvizet fluorral dúsították, ennek eredményeképpen bizonyíthatóan csökkent a fogszuvasodás a tizenéves fiatalok körében.
„A mi szobrunk mindenképpen elkészül. Ha az egyetem vezetősége húzni fogja az időt az engedélyek megadásában, ideiglenesen a belvárosi római katolikus plébánia udvarán helyezzük el” – nyilatkozta Ádám Valérián.
Nem számít túl biztató előjelnek az, ahogy a MOGYE vezetősége viszonyult a hét eleji Csőgör Lajos-emlékünnepséghez. Hétfőn az egyetem magyar tanárai és diákjai kint a hidegben voltak kénytelenek megemlékezni a száztíz évvel ezelőtt született alapító rektorról.
„Nem tudom, mit lehet kezdeni ezzel a problémával. Nem engedik meg, hogy az épületben emlékezzünk meg az egyetemalapító professzorról, egy eresz alatt gyűltek össze a fiatal fogorvostan-hallgatók. Hangot is adtam azon értetlenkedésemnek, hogy az egyetem vezetősége nem engedi meg, hogy méltó körülmények között megemlékezzenek az egyetemalapító professzorról” – méltatlankodott Bocskay István nyugalmazott professzor.
Csőgör Lajos valamikori kollégája egy héttel a rendezvény előtt tudta meg, hogy kint a hidegben kell megtartania az emlékezőbeszédét. Az ünnepély főszervezője, Dudás Csaba diákszövetségi vezető szerint a megemlékezés megszervezésében a MOGYE vezetősége semmiféle segítséget nem nyújtott, de már azt is eredményként könyvelte el, hogy Azamfireiek „nem akadályoztak a szervezést”
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Pár százan a gyertyás-könyves tüntetés megemlékezésén
A negyed évszázaddal ezelőtti gyertyás-könyves tüntetés évfordulója alkalmából szerveztek kedd este megemlékezést Marosvásárhelyen. Az akkori hangulatot azonban csak az időjárás és a harangok kongása idézte: az emlékezők néhány százas csoportja ugyanis szellősen elfért a virágóra szobor felőli részénél.
Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete a megemlékezést eredetileg a Színház térre tervezte, de Dorin Florea polgármester azzal az indokkal, hogy a Színház teret csak kulturális rendezvények megszervezéséhez bocsátják rendelkezésre, helyszíncserét javasolt: a főtéri virágóra és az Avram Iancu-szobor közötti részre „száműzte” a rendezvényt.
„Akkor szinte százezren voltunk, most pár százan” – summázta egy régi ismerős a vásárhelyi valóságot. A virágóránál megszólítottuk Ábrám Zoltánt, aki 25 évvel ezelőtt MADISZ-elnökként vett részt a felvonuláson. Elmondta, a szervezésben akkor nagy szerepe volt a fiataloknak. Ezzel szemben, ha végigtekintettünk a kedd esti jelenlévőkön, bizonyosra vehető, hogy az emlékezők nagy többsége a negyed évszázaddal ezelőtti tüntetésen is ott volt. „A jelenlegi helyzet azt bizonyítja, hogy a tüntetéseket folytatni kell, mert a 25 évvel ezelőtti álmok nem valósultak meg, sőt romlott a helyzet” – mondja Ádám Valérián, az orvosi egyetem magyar tanszékeinek megalakulásáért küzdő Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerészképzésért Egyesület titkára.
Cseh Gábor a szervezők részéről elmondta: „Az 1990. február 10-ei példátlan összefogásnak, tüntetésnek az évfordulójára gyűltünk ma itt össze. Ez a nap a marosvásárhelyi magyar összetartozásnak a napja. Sajnos elég kevesen jöttek el, nem lehet azt a hangulatot összehasonlítani, amikor szinte százezren voltunk, most pedig pár százan. Ennek a napnak az üzenete a marosvásárhelyi magyar összefogás, ezért szerveztük. Kezdeményezni is fogjuk, hogy február 10-ét a marosvásárhelyi magyar összefogás napjának nevezzék, ezzel kapcsolatban meg fogjuk keresni mind a politikai pártokat, mind a civil szervezeteket” – fogalmazott az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke.
A hármas-négyes csoportokban gyertyáikkal, könyveikkel álló vásárhelyiek csendes megemlékezését csak egy kisebb incidens zavarta meg: egy férfi, amikor a sok csendőr közül az egyik megkérte, hogy álljon beljebb és ne zárja el a zebrán átkelő gyalogosok útját, kiabálni kezdett, dühét a román csendőrökre zúdította, de hamarosan megnyugodott.
Huszonöt évvel ezelőtt Sütő András felhívására körülbelül százezer magyar némán, kezében gyertyával és könyvvel demonstrált Marosvásárhelyen. A rendszerváltás után másfél hónappal forradalmi változások történtek Romániában, de magyar vonatkozásban, a kisebbségi ügyek rendezése terén szinte semmi. A vásárhelyi magyarság azért vonult utcára, mert nem sikerült visszaállítani a Bolyaiban az anyanyelvű oktatást, nem sikerült megfelelő kereteket teremteni a magyar nyelvű oktatásnak az orvosi egyetemen. A gyertyás-könyves tüntetés előtti napok közvetlen előzménye az volt, február 7-én megalakult a Vatra Românească kulturálisnak álcázott magyarellenes szervezet, és 9-én már román nemzetiségű diákok tüntettek Marosvásárhelyen a magyar nyelvű oktatás ellen.
„A Bolyai térről elinduló tömeg lassan, vontatottan és mindenek fölött nagy csendben hömpölygött alá a városba. A tüntetés mibenlétéről csak a magasba emelt táblák tájékoztattak – magyar iskolákért tüntetünk; magyar sulit, magyar szót; suntem maghiari din România; demokráciát kérünk, de nem fejadagra; egyenlő esélyeket mindenkinek. Valahol a cifra palota környékén kapcsolódtam a tömeghez, amikor néhányan azt suttogták – a tömeg a Bolyai téren még áll, annyian vannak, hogy nem tudnak elindulni. Amikor pedig a Sportcsarnok elé értünk, jött a hír – a sor vége még valahol a főtéren van. A felvonulók a templomok harangjainak zúgása közepette érkeztek, szervezetten és fegyelmezetten. Mindenkinek a kezében könyv és égő gyertya volt, a felvonulók a Sportcsarnok előtt imádkoztak, elmondták a Miatyánkot. Ott voltak a magyarság jeles képviselői, élükön Sütő Andrással, aki a néma tüntetés végén rövid beszédben köszönte meg a résztvevők fegyelmezett magatartását és a magyarság jogos ügyében kifejtett fáradozásait. Ezzel a némasággal, fegyelmezettséggel, példás emberi magatartással többet mondtunk el, mint szónoklatok egész sorával. Az el nem hangzott szónoklatok eszméi és gondolatai, törekvései, vágyai kinek-kinek a szívében élnek, elméjében és törekvéseiben hatnak a jövőben is” – olvasható kollégánk, Bakó Zoltán visszaemlékezésében.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro

RMOGYKE-programok: egyre több fiatalt vonzanak
Egyre népszerűbbek és látogatottabbak a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által rendezett egyhetes szakképzések, melyeket neves anyaországi egyetemi oktatók tartanak.
Az idén negyven magyarországi vendégelőadót sikerült Marosvásárhelyre hoznia az RMOGYKE-nak, többnyire csupa olyan szív-lélek embert, aki ingyen és bérmentve vállalta az utazás viszontagságait, a családjától és az otthoni teendőktől való elszakadást és, nem utolsó sorban azt, hogy tizenöt órát tartson az itteni érdeklődőknek. A 2009-ben indult képzési programnak köszönhetően eddig immár 132 anyaországi vendégelőadót hallgathattak a vásárhelyi és környékbeli fiatal orvosok, diákok. A professzorok zöme a Pécsi Tudományegyetemről érkezett.
A sokszor ellenszélben dolgozó RMOGYKE kurzusai egyre népszerűbbek. Ádám Valérián, a szervezet titkára szerint a képzések látogatottsága az idén mintegy harminc százalékkal nőtt. Úgy tűnik, román részről is némi érdeklődés mutatkozik, ezért a szervezők fontolóra vették, hogy az október elsején újrainduló rendezvények egy része angol nyelven folyjon. A kétnyelvűsítés ugyanakkor hozzásegítheti a belvárosi római katolikus plébánia Deus Providebit Házában működő egyesületet a képzési központként való akkreditálásához. Kérdésünkre, hogy mitől lettek egyre látogatottabbak a kurzusok, Ádám elmondta, hogy a magyarországi vendégelőadók által biztosított képzések nem arról szólnak, hogy jön a tanár, egy-két óra alatt elmondja a mondanivalóját, majd sietve távozik. „A tizenöt órán keresztül itt helye van a szakmai vitának, a kérdezősködésnek, megbeszélésnek, tapasztalatcserének” – ecsetelte a jelenlegi helyzetet az RMOGYKE titkára. Az anyanyelvű orvos- és gyógyszerészképzést biztosító egyesület ugyanakkor Erdély más részeiben élő és dolgozó diákok és orvosok felé is próbál fordulni.
Ádám Valérián azt is örvendetesnek tartja, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanárainál is némi szemléletváltás történt. A magyar oktatók már nem tekintik konkurenciának a vendégelőadókat, kezdik őket fogadni, beviszik az egyetemre, megszólaltatják a diákok előtt.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro