Magyar tanárokat távolítottak el a MOGYÉ-ről
Újabb döntést hozott a magyar oktatás rovására a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa. A román többségű testület a hétvégén arról döntött, hogy nem hosszabbít szerződést a felsőoktatási intézmény nyugdíjas óraadó tanáraival. Mivel a tizenöt, a tavasszal nyugdíjba kényszerített, majd óraadóként szerződtetett professzor közül kilenc magyar nemzetiségű, a szenátus döntése a magyarság újabb arculcsapásának számít, és jelentősen megnehezíti majd a magyar tagozat működését.
Míg az egyetem diákságának szinte fele magyar nemzetiségű, a tanárok aránya az egyharmad alá csökkent. Határozatával az intézmény szenátusa lényegében azoktól a professzoroktól szabadult meg immár végérvényesen, akiket a tavasz folyamán, az egyetemi év közepette, egyik napról a másikra nyugdíjba küldött. Akkor a MOGYE szenátusa kegyesen felajánlotta az érintetteknek, hogy óraadó tanárként továbbra is dolgozzanak a felsőoktatási intézményben.
A diákok látják kárát az intézkedésnek
Az egyik érintett éppen Kincses Ajtay Mária, a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület alelnöke. Elmondása szerint a hideg zuhany nem is annyira őt meg a hozzá hasonló helyzetben lévő idősebb professzorokat érinti a legkellemetlenebbül, hanem a felsőoktatási intézményt és annak diákságát. Mától ugyanis bizonyos tanszékek tapasztalt egyetemi tanárok nélkül maradnak. „Én hétfőn még bemegyek pótvizsgáztatni, illetve az elkövetkezendőkben is foglalkozom a két, doktorátusra készülő diákommal, mert ők nem lehetnek az efféle diszkrimináció áldozatai” – fejtette ki lapunknak Kincses Ajtay Mária volt tanszékvezető. A negyvenéves pedagógiai tapasztalattal rendelkező toxikológus szerint az idei a harmadik nagy tisztogatási hullám, ami az egyetem történelmében előfordult. Először a román tagozat megalakulása után söpörtek ki jó pár egyetemépítő magyar professzort, majd 1990-ben, az akkor rendkívül erős magyarellenes hangulatban tették lapátra az idősnek tartott tanárokat. „A mostani újabb hullám a magyar tagozat teljes elsorvasztását célozza” – vélekedett a frissen menesztett professzor.
További tiltakozásokat szerveznek
A szenátus döntése elégedetlenséget váltott ki a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) tagjaiban. A hetek óta Marosvásárhely főterén tiltakozó aktivisták újabb demonstrációra készülnek. Ezúttal az egyetem épülete előtt, hangosbemondóval készülnek fejezeteket felolvasni az új oktatási törvényből. Néhány passzust egy óriástablóra is felírattak, amit aranyozott keretbe foglaltak. A két és fél méterszer kétméteres tablót a hét folyamán készülnek átadni Constantin Copotoiu rektornak. A RMOGYKE elsősorban a szenátus román tagjai által megszavazott diszkriminatív egyetemi charta ellen tiltakozik. Mint ismeretes, a tanügyi törvénybe foglaltakkal szemben ez nem teszi lehetővé a magyar intézet megalakítását az egyetemen. „Pénteken levélben értesítettük a szenátus tagjait, hogy döntéseikkel a Románia által is felvállalt nemzetközi egyezményeket szegik meg. A héten az egyetem előtt tiltakozunk, de folytatjuk a főtéri figyelemfelhívó sétánkat is. A következő lépés az lesz, hogy megpróbáljuk rávenni a MOGYE magyar diákságát, hogy ülősztrájkkal kezdje az évet” – sorolta a civil szervezet terveit a Krónikának Ádám Valérián, a RMOGYKE ügyvezetője, az egyetem volt diákja.
Aggódó vén diákok
A MOGYE és a hazai magyar nyelvű orvosképzés jelene és jövője iránti aggodalom jegyében zajlott a hétvégén az ötven évvel ezelőtt, a felsőoktatási intézményben végzett orvosok és gyógyszerészek „aranytalálkozója” is. „Fél évszázad nagy idő. Megtörte ifjú lendületünket, letarolta reményeinket, kikezdte egészségünket, de nem törte meg az oktatóink iránti tiszteletünket, közösségi szellemünket és egymás iránti vonzódásunkat” – jelentette ki az „osztályfőnöki órán” Bakos János urológus, egyetemi tanár, a találkozó főszervezője.
Mint kiderült, a nagy múltú felsőoktatási intézményben ötven évvel ezelőtt az általános orvosi karon 108-an végeztek, közülük 73-an vannak életben, 32-en külföldre távoztak. A gyerekgyógyász karon 22-en diplomáztak, öten távoztak az élők sorából, ketten települtek ki külföldre, míg a gyógyszerészeti szak 26 végzőse közül egy él az ország határain kívül. A vén diákokat Ötvös József református főesperes köszöntötte, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte azt, hogy szólhat az idős erdélyi magyar orvosnemzedékhez. A megmaradás, a helytállás fontosságát kiemelve emlékeztetett a nehéz 1950-es, 60-as évekre. „Én és az én nemzedékem önöket példaadó generációként tisztelte, tiszteli” – jelentette ki többek között a marosvásárhelyi vártemplom lelkésze. 
Indítvány a magyar intézetért
A találkozón László Dénes indítványt terjesztett elő, amelyben az 1961-ben végzett orvosok és gyógyszerészek kérik: az egyetem szenátusa vizsgálja felül a külön magyar intézet létrehozásával kapcsolatos, negatív hozzáállását. Az idős orvosok úgy vélik: az egyetem mai, román többségű szenátusának nincs joga ahhoz, hogy megvonja a mai és jövőbeni diáktól az anyanyelven való tanulás jogát. A találkozón az egykori tanárok közül heten voltak jelen. Az ő nevükben Fazakas Béla nyugalmazott egyetemi tanár elevenítette fel a múltat, és vázolta fel a magyar tagozat jelenlegi helyzetét, külön kitérve a tanárhiány aggasztó voltára: miközben a diákok fele magyar, fele román, addig a tanároknak csupán mintegy 30 százaléka magyar nemzetiségű.
Nem okozott hátrányt, hogy magyarul tanultak
Az 1961-ben végzett orvosok és gyógyszerészek alkották az utolsó olyan évfolyamot, amely kizárólag magyar nyelven sajátította el a szükséges ismereteket. A Krónikának többen azt nyilatkozták, hosszú pályafutásuk során semmilyen hátrányuk nem származott ebből. Hoványi Gyula például Nagyváradon született és évtizedeken keresztül Svédországban gyógyított. „Már amikor az egyetemre bejutottam, tökéletesen tudtam románul. Akik most nem akarják azt, hogy különálló magyar karok létezzenek, nem tudják, hogy miért jött létre a marosvásárhelyi orvosi egyetem, amikor 1945-ben a kolozsvári román tannyelvű intézmény lett. Miskolczy Dezső és Csőgör Lajos professzorok közbenjárására az akkori román miniszterelnök, Petru Groza a rendelkezésükre bocsátotta a marosvásárhelyi hadapródiskola épületét, hogy itt magyar orvosi egyetemet létesítsenek, és az itt képzett orvosok Erdély magyar nyelvű lakosságát gyógyítsák. Erre kellene tekintettel lenni ma is” – jelentette ki a Krónikának az ötven évvel ezelőtt végzett orvos.
A Brassóban született és Marosvásárhelyen nevelkedett Friedmann Vilmos Frankfurtban él. „Mind a két nyelvet jól beszéltem, soha nem volt problémám. Az egyetem elvégzése után hét évig Dicsőszentmártonban dolgoztam, a pácienseim zöme román ajkú volt. Nem volt amiatt nézeteltérés, hogy én magyarul tanultam az orvoslást” – emlékezett vissza a kezdetekre a szakember. Brassai Zoltán nyugalmazott orvosprofesszor neje, Daróczi Erzsébet marosvásárhelyi háziorvos szintén azt hangsúlyozta, pályafutása során semmilyen hátrányuk nem származott abból, hogy magyarul tanultak. „Nagyon sok kollegám Moldvába került, és ott igen megbecsült orvosként dolgozott. Szinte hihetetlen, hogy most milyen helyzet alakult ki az egyetemen. Nem értem, hogyan lehetséges az, hogy a szenátussal nem lehet betartatni a törvényt” – háborgott lapunknak a szakember.
László László belgyógyásznak, aki immár negyven éve a németországi Offenburgban dolgozik szintén nem jelentett gondot pályafutása során, hogy magyarul sajátította el a szakmát. „Soha nem volt gond számomra az, hogy különféle nemzetiségű betegeket gyógyítsak. Az alaptudás volt a fontos. Romániában 12 éven át gyakoroltam a szakmát, előbb a Herkulesfürdő melletti Bozovicsban, ahol csak románok éltek. Utána a Temesvár melletti Rékáson praktizáltam, ahol négy nemzetiség él együtt. Semmilyen problémám nem volt” – emlékezett a szakember. Elmondta, sajnálattal értesültem arról, hogy a közelmúltban magyarellenes intézkedések sorát hozták a marosvásárhelyi egyetemen. „Nincs elég tanár, és erre lehet hivatkozni, amikor gátolják a külön magyar intézet létrehozását. Ez nagy baj. Szerintem azt a színvonalat, amit a mi időnkben az egyetem nyújtott, már soha nem lehet elérni, de törekedni kell arra, hogy megközelítsék azt” – vélte a szakember.
Nemzetközi jogorvoslat
Antal Zoltán csíkszépvizi származású sebész főorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy az akkori orvosi egyetemen nemzetközi szinten is elismert tanárok tanítottak. „Nekünk olyan nemzetközi hírű tanári karunk volt, akiktől a szakmát igen magas színvonalon sajátítottuk el. Miskolczy és társaik vállalták, hogy Budapestről visszajönnek ide, a román világba, hogy fenntartsák a magyar orvosképzést. Példát vehetnének róluk azok a mai fiatal végzettek, akiknek a tinta alig szárad meg a diplomájukon, s máris azt nézik, hogy melyik nyugati országba távozzanak” – jelentette ki a hosszú időn át Csíkszeredában dolgozó szakember. Hangsúlyozta, az egyetem jelenlegi szenátusának meg kellene ismernie, tanulmányoznia kellene az egyetemes emberi jogok chartáját, és aszerint intéznie a felsőoktatási intézmény sorsát. „Szerintem nemzetközi síkra kell vinni ezt a problémát, mert úgy látszik, az országban nem találunk meghallgatásra” – jelentette ki a MOGYE-n kialakult helyzet kapcsán az intézményben ötven évvel ezelőtt végzett főorvos.
Szucher Ervin, Máthé Éva. Krónika (Kolozsvár)

MOGYE: tovább gyűrűzik a botrány az egyetemi tanévkezdés küszöbén
Nem vette át a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége azt az aranykeretes óriáspannót, amit a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) a tegnap délelőtt az intézménynek próbált ajándékozni. A civil szervezet képviselői az új tanügyi törvény 135. cikkelyét írták rá 199x170 centiméteres pannóra: a rendelkezés értelmében a multikulturális egyetemeknek, mint amilyen a MOGYE is, létre kell hozniuk az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat.
A vásárhelyi egyetem román többségű szenátusa, amint arról beszámoltunk, több ízben is figyelmen kívül hagyta ezt a cikkelyt, és az új egyetemi chartát sem ennek szellemében alkotta meg.
Nem kellett a magyar „ajándék”
A RMOGYKE ügyvezetője, Ádám Valérián és társai hiába sétáltak a főtérről az egyetemre a pannóval, a titkárságon kiderült, hogy az intézményben egyetlen döntéshozatali joggal rendelkező személy sem tartózkodik. Elena Nistor titkárnő csak annyit mondott az „ajándékozóknak”, hogy a MOGYE szenátusának éppen úgy jogában áll elutasítani, mint elfogadni az adományt. Miután az intézmény alkalmazottja telefonon konzultált Constantin Copotoiu rektorral, a biztonsági őrökkel még az udvarról is kitessékelték a táblával kint várakozó és a törvénycikkelyt hangosan felolvasó tüntetőket. Alig fél óra elteltével már a helyi rendőrség „vette kezelésbe” az ügyet. A hatóság emberei előbb furgonnal szándékoztak elszállítani a pannót és annak értelmi szerzőjét, tiltakozására azonban „megengedték” neki, hogy gyalog térjen vissza a RMOGYKE belvárosi székhelyére. „Önkormányzati engedély híján a 2008/20-as tanácsi határozat értelmében tilos ekkora felirattal az utcán sétálni. Ma akár meg is büntethettük volna Ádám Valériánt, aki egy közönséges provokátor” – mondta a lapunk által megkérdezett Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója. A RMOGYKE ügyvezetője viszont azzal vágott vissza, hogy az ő pannójuk éppen azért csak 199 centis és nem kétméteres, mint ahogy eredetileg tervezték, hogy ne számítson reklámfeliratnak. „Nem érdekel, mit mondanak, mi addig sétáltatjuk a táblát a főtér és az egyetem között, amíg a MOGYE vezetősége hajlandó átvenni azt. Ha a rendőrség megbüntet, a bírságot átadjuk egy-egy RMDSZ-es politikusnak. Ha nem tudnak érvényt szerezni a törvénynek, legalább fizessék ki a büntetést” – nyilatkozta a Krónikának Ádám Valérián.
A chartát csak formailag kell módosítani
Az egyetem szenátusa kedd délutáni ülésén ismét elutasítóan viszonyult a magyar tagozat létrehozásának kérdéséhez. Közösen aláírt levelükben a testület magyar tagjai a közvélemény tudomására hozzák, hogy ők már minden, a rendelkezésükre álló törvényes eszközt kimerítettek ebben a harcban. „Felelős vezetőink is felismerték a probléma jelentőségét. Ezt tanúsítja a 2011. szeptember 2-i anyanyelvi oktatási szeminárium megrendezése is, de az itt elhangzott ígéretek ellenére nem történt érdemi előrelépés. Tekintettel a közelgő egyetemi évkezdésre, sürgős jogorvoslatot kérünk, elsősorban a kormány felelős vezetőitől és választott képviselőinktől. Ellenkező esetben felgyorsul a magyar anyanyelvű oktatás régóta tartó felmorzsolódása” – áll a közvéleménynek szánt, de lényegében a kisebbik kormánypártnak szóló levélben, melyet kollégáival egyetemben Nagy Örs helyettes rektor is aláírt.
A magyar tanárok hiába reménykedtek abban, hogy az oktatási minisztérium ragaszkodni fog az új oktatási törvény betartásához. Kiderült, hogy Daniel Funeriu tárcavezető valóban visszaküldte módosításra az egyetem román szenátustagjai által megszavazott chartát, azonban a magyar tagozat létrehozásának hiányával kapcsolatban semmilyen kifogást nem emelt. A minisztérium által megfogalmazott észrevételek zöme jelentéktelen formai dolgokra vonatkozik.
Csatasorba állt a politikum is
Közben a romániai magyar pártok is hallatni kezdték szavukat a MOGYE kérdésében. A parlamentben Kötő József interpellált, rámutatva, hogy a multikulturálisnak nyilvánított felsőoktatási intézményekben, mint amilyenné a marosvásárhelyit is nyilvánították, a kisebbség nyelvén intézetek, karok, tagozatok, oktatási vonalak kell, hogy létrejöjjenek. „A törvény világosan és egyértelműen fogalmaz az említett struktúrákkal kapcsolatban – működik, létrejön, szerveződik – nem használ megengedő kifejezéseket, és nem ad helyet különböző értelmezéseknek” – hangsúlyozta a szövetség alsóházi képviselője, aki szerint a szenátus döntése egyértelműen korlátozza az anyanyelven való oktatást, ez pedig negatív hatással van az anyanyelvű tanítás intézményesülésére, amely megfelelő döntési jogkörök hiányában ennek elsorvadásához vezethet. „Bízom abban, hogy a minisztérium visszaküldi a tervezetet felülvizsgálat céljából a MOGYE szenátusának, annak érdekében, hogy egy teljesen törvényes változat születhessen” – zárta a Daniel Funeriu tárcavezetőnek intézett interpellációját Kötő.
Bojkottot javasol az MPP
Tiltakozó állásfoglalásában a Magyar Polgári Párt (MPP) marosvásárhelyi és Maros megyei szervezete az RMDSZ-nek is odafricskázott, feltéve a kérdést, miként fordulhat elő egy efféle jogtiprás Romániában, ahol a kormány miniszterelnök-helyettese, Markó Béla az oktatásért felel? „Nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtizedekben kisebbségvédelminek nevezett politika eredménytelenségének tudható be a MOGYE szenátusának többségét alkotó oktatók sovén megnyilvánulása, hiszen az országos döntésekben részt vevő magyar képviselők sosem tekintettek szívügyükként a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésre. Ettől felbátorodva szisztematikusan hajtják végre a sorvasztó intézkedéseket, hiszen a magyar oktatókat senki nem támogatja, még miután megszabadultak az árulóiktól sem” – áll az MPP lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A polgáriak a diákok képviselőihez is fordulnak, arra biztatva őket, hogy akár a polgári engedetlenség eszközeivel élve akadályozzák meg az új tanév megkezdését ebben a helyzetben. A polgáriaknál is radikálisabb álláspontra helyezkedett az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége. A civil szervezet szerint amennyiben az RMDSZ képtelen az egyetemet megmentő politikai döntést kicsikarni, és nem tudja megóvni az elsorvasztástól az 1945-ben magyar tanintézetként elindított orvos- és gyógyszerészképző felsőoktatást, felszólítják a szövetséget, lépjen ki a tanügyi törvényt felrúgó román kormányból.
RMDSZ: nevetséges, ami történik
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese tegnap szintén közleményben jelentette be: az RMDSZ az új oktatási törvény 135. cikkelye alkalmazási módszertanának érvényesítését kéri az egyetem szenátusától és a minisztériumtól. Ez a cikkely rendelkezik ugyanis arról, hogy miként szerveződik a felsőoktatási képzés a nemzeti kisebbségek számára. „A múlt héten az egyetem szenátusa arról is döntött, hogy a 65. életévüket betöltött és nyugdíjazott professzorok óraadó tanárként sem folytathatják tevékenységüket. Ez a döntés érzékenyen érinti a magyar nyelvű oktatást, hiszen a magyarul oktató professzorokból amúgy is hiány van az egyetemen, a most nyugdíjazott oktatók között pedig kilencen magyarok voltak” – mutatott rá Magyari Tivadar.
Úgy véli, a marosvásárhelyi egyetemen „a jog által is sarokba szorított román fél egyre nevetségesebben zárkózik el az oktatási törvény alkalmazásától, minimális bölcsességet sem mutat, és úgy viselkedik, mint egy dacos óvodás”. Az RMDSZ számára az, ami a marosvásárhelyi egyetemen történik, újabb érveket szolgáltat a valóban teljesen önálló, autonóm módon döntéseket hozó magyar egyetem létrehozása mellett – mondta Magyari.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Bírság a törvényszövegért a RMOGYKE képviselőinek
Ötszáz lejes bírságot rótt ki a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) képviselőire a marosvásárhelyi rendőrség engedély nélküli reklámozás miatt, és azt a táblát is elkobozta tőlük, amelyen a tanügyi törvény egy szakaszát ismertették.
Az egyesület ügyvezetője, Ádám Valérián 10 lejenként az RMDSZ vezetőitől akarja összegyűjteni a büntetés összegét, szerinte ugyanis az RMDSZ közbenjárásával rákényszeríthetnék a tanügyi törvény betartását az orvosi egyetem szenátusára. Az egyesület tagjai először szeptember 14-én jelentek meg az aranybetűkkel írott, aranyozott keretbe foglalt hatalmas pannóval. Az 1,99 x 1,70 méteres táblára a tanügyi törvénynek azt a cikkelyét írták fel, amelyből kiderül, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek kötelessége létrehozni a magyar főtanszéket, hiszen multikulturális intézmény. A tiltakozók eredetileg az egyetem szenátusának akarták ajándékozni a táblát, de ott nem vette át senki, ezért az intézmény épülete előtt hívják fel rá legalább az arra járók figyelmét. Akkor a helyi rendőrség küldte el Ádám Valériánt és társát, mondván: engedély nélkül semmit sem szabad „reklámozni", még a tanügyi törvényt sem. Az eset tegnap megismétlődött, ezúttal azonban a helyi rendőrség kocsit hívott, elkobozta a táblát, és bírságot rótt ki. Háromszék. Erdély.ma

A magyar pártok közösen emlékeznek meg október 6-áról
"Ha tőlünk függ, akkor lesz Paunescunak szobra Vásárhelyen, amikor Gusának, vagyis soha"
Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke és Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a három magyar politikai alakulat közösen emlékezik meg október 6-án az aradi vértanúkról, illetve a marosvásárhelyi székely vértanúkról.
A sajtótájékoztatón jelen volt Csegzi Sándor, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke, hangsúlyozni kívánta, hogy a megemlékezésnek nem lesz kampányjellege, jó alkalom arra, hogy az összefogásra utaló, Európát átfogó eseményre való megemlékezés kapcsán "mutassunk egyértelmű összefogási szándékot Marosvásárhelyen a magyar politikai szervezetek között".
Jakab István hangsúlyozta: – A marosvásárhelyi magyarság mindig is lelki motorja volt az erdélyi magyarságnak. Nagyon fontos, hogy október 6-án a magyar politikai pártok együtt kívánnak megemlékezni az aradi és a székely vértanúkról. Az emlékezés kegyelete, amely összhangot teremt bennünk, azt is jelzi, hogy egységesek tudunk lenni minden olyan ügyben, amely a magyarság számára fontos, és együtt tudunk hangot adni minden olyan történésnek, amely a magyarság jövőjét biztosítja.
László György: – Ha Marosvásárhelyen – de Erdélyben is – a magyar közösséget képviselő politikai szervezetek megpróbálnak együttműködni, akkor az csakis e közösség politikai múltjának tudható be. Most, félretéve a politikai hovatartozásunkat, arra hivatkozva, hogy ha nem sok közös van bennünk, mégis van egy történelmünk, közös múltunk, így a magyar közösség érdekében félreteszünk minden nézeteltérést, és október 6-án Marosvásárhelyen együtt fogunk emlékezni. Remélem, ez az első jó lépés annak érdekében, hogy életképes érdekképviseletet tudjunk létrehozni az erdélyi magyarságért.
Október 6-ig megoldódhat a MOGYE ügye
Újságírói kérdésre válaszolva Benedek István kijelentette: Az egyetem problémája reális, egy rossz menedzsmentnek és egy rossz charta megszavazásának az eredménye, ami nem vette figyelembe a jelenlegi tanügyi törvényt. Ezt nem teheti meg egyetlen egyetem sem az egyetem autonómiájára hivatkozva, és remélem, hogy Markó Béla miniszterelnök- helyettes úr, aki a tanügyért is felelős, illetve Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke megteszi személyesen is a szükséges lépéseket, s különösen Markó Béla tud hatni az egyetem vezetőségére és a tanügyminisztériumra, s felszólítja őket, hogy a törvényeket be kell tartani. "Úgy gondolom, hogy a miniszterelnök-helyettes és az Európai Parlament alelnökének személyes jelenléte az egyetemen, illetve a tárgyalások a következő napokban meghozzák az eredményt".
Ádám Valérián, az RMOGYKE ügyvezetője, aki egy kolléganőjével együtt bejött a sajtótájékoztatóra, bejelentette, hogy ha az RMDSZ és a magyar szervezetek "visszavonulót fújnak" a MOGYE ügyében, akkor az október 6-át követő héten tüntetést szerveznek a civil szervezetek.
Az RMDSZ-politikusok reményüknek adtak hangot, hogy október 6-ig megoldódik a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye. Kiss István, az MPP alelnöke szerint a magyar pártok közösen lépnek fel a MOGYE ügyében.
Iskolaneveket a magyar lakosság arányának megfelelően!
Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy Adrian Paunescunak szobrot akarnak állítani Marosvásárhelyen, illetve hogyan viszonyulnak az iskolanévadáshoz, Benedek István kijelentette: – Ez nagyon egyszerű. Az iskola nevét az iskola vezetőtanácsa dönti el, majd a városi tanács szavaz róla. Ami csak konzultatív jellegű. Sajnos, az iskolák vezetőtanácsaiban Vásárhelyen a román tanárok többségben vannak. Mivel Marosvásárhely magyar lakossága kb. 46%, úgy illett volna, hogy az iskolák 46%-ának is magyar neve legyen. Magyar íróról, tanárról, az iskolaalapító Bernády Györgyről iskola legyen elnevezve. Ez nem történt meg. Azt gondolom, az elkövetkezendőkben lesz elegendő politikai józanság az iskolák vezetőségeiben részt vevő tanárokban, s belátják, ez így nem mehet tovább. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az iskolák neve a magyar lakosság arányának megfelelő legyen Marosvásárhelyen. Meg kell találni ennek a módját.
A Paunescu-szoborral kapcsolatosan azt mondta: "Akkor lesz Marosvásárhelyen szobra Paunescunak, ha tőlünk függ, amikor Gusának. Vagyis soha!"
Népújság (Marosvásárhely)

Marosvásárhely: MOGYE-tüntetés helyett október 6-i megemlékezés
Némileg csalódott a marosvásárhelyi magyar politikusokban Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, aki az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös sajtótájékoztatóján értesült a jelenlévők döntéséről, miszerint október 6-án nem szerveznek tüntetést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatáért.
Ádám, aki a sajtóértekezlet közben hívatlanul állított be az RMDSZ Dózsa György utcai székházában, arra szerette volna rávenni a három magyar politikai alakulatot, hogy az október 6-ára bejelentett közös megemlékezést egyben tüntető megmozdulásnak is szánják. Csütörtökön 17 órától, a Székely Vértanúk oszlopánál a három párt az aradi tábornokokra és a vásárhelyi Postaréten kivégzett hősökre kíván emlékezni.
RMDSZ: rendeződnek a dolgok
„Még az autonomista párt is kihátrált az akcióból” – jegyezte meg keserű szájízzel a politikusok sajtótájékoztatója után Ádám Valérián, aki elmondása szerint a leginkább a Tőkés László által fémjelzett alakulatban csalódott.
A politikai vezetőknek nem csak az RMOGYKE kérése, hanem a szervezet két, orvosi ruhába beöltözött tagjának megjelenése sem jött kapóra. Arckifejezéseikből ítélve Ádám a lehető legrosszabbkor és a számukra lehető legkényelmetlenebb kéréssel toppant be.
A RMOGYKE titkára elképzelésében a postaréti gyülekező kiváló alkalom lett volna az orvosi egyetemem uralkodó magyarellenesség ügyében állást foglalni. A közös rendezvény RMDSZ-es szervezői, Benedek István városi elnök valamint Csegzi Sándor alpolgármester meggyőződésüknek adtak hangot, miszerint október 6-ig rendeződik a MOGYE magyar tagozatának ügye.
„Nincs szükség semmiféle utcai tüntetésre. A magyar tagozat kérdése már meghaladja az egyetem diákságát meg tanári gárdáját, a politikusoknak kell rendezni” – vélekedett Benedek. Csegzi hozzátette: biztos értesülései szerint a kérdést magas szinten, a kormánykoalícióban, az új oktatási törvény szellemében intézik.
A kihátrálással vádolt EMNT utólag egy homályosan megfogalmazott közleményben jelezte, hogy valamelyest mégiscsak felkarolja a RMOGYKE törekvéseit. „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének kezdeményezésére az RMDSZ-szel és az MPP-vel közös megemlékezést tart Marosvásárhely magyarsága október 6-án, csütörtökön 17 órakor a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél. Hirdetjük, hogy Ne legyen vértanú a magyar orvosképzés! Üdvözöljük az RMDSZ és az MPP helyi vezetőinek a döntését, hogy közösen emlékezzünk meg a 13 aradi és a 4 székely vértanúról, így egységet és erőt felmutatva gyűlünk össze és adunk hangot a magyar orvosképzés ellehetetlenítése elleni tiltakozásunknak” – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatban.
Egyedi és egyszeri összefogás
A csütörtökre hirdetett hárompárti összefogás egyedi, azonban egyszeri is. Mindhárom alakulat jelezni szeretné, hogy legalább a történelem és a hősök iránti tiszteletből képes összefogni és egyformán gondolkodni. „Politikailag sok mindenben különbözünk, de közös történelmünk még mindig összeköt. Legalább a megemlékezésen álljunk egymáshoz közelebb” – fejtette ki László György, az MPP megyei elnöke.
A polgári vezető egyébként borúlátónak bizonyult a további együttműködést illetően. Erre Benedek István bejelentése is rászolgált; az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke szerint az októberi megemlékezés utáni héten a szervezet megnevezi saját polgármester-jelöltjét. Egy ilyen lépés kizárná a jövő évi összefogást, ugyanis mind az EMNT, mind az MPP csakis egy közös jelölt támogatását vállalja fel, és nem hajlandó felsorakozni egy, az RMDSZ által nevesített „pártkatona” mögé.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

MOGYE: lesz magyar intézet?
Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását. Eközben az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél.
Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény új chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását.
Az átirat tételesen is előírja a charta 39. cikkelyének átfogalmazását, amely az új változat szerint úgy rendelkezne: az új oktatási törvény 135. cikkelye 1 bekezdése (b) pontjának valamint ugyanezen cikkely (3) bekezdésének megfelelően, a tanintézetnek önálló tagozatokból álló egyetemi struktúrát kell létrehoznia. A 36-os cikkely pedig egy olyan új bekezdés beiktatását kéri, amely kimondja a multikulturális egyetemek sajátos struktúrájának biztosítását és tiszteletben tartását. A minisztérium továbbá a charta 46. pontja 1. bekezdésének átfogalmazását is szükségesnek látja. A javasolt szövegváltozat egyértelműen leszögezi: az oktatási törvény 13. cikkelye 4. és 5. bekezdéseinek értelmében az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelveken zajlik.
Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. Mindezt a magyar tanárok tiltakozása ellenére, akik meg sem jelentek a végső voksolásnál. Daniel Funeriu tárcavezető eredetileg csak néhány helyesírási hiba kijavítása végett küldte vissza módosításra a chartát.
Kincses: folytatni kell a tiltakozást
„Ezek után nem tehetünk mást, minthogy várjuk a szenátus újbóli összehívását és román kollégáink jóakaratát. Ők vagy fejet hajtanak a miniszteri utasítás előtt, vagy megpróbálják kijátszani, ez már csak tőlük függ” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese. A professzor nem tudott válaszolni arra, hogy mi történhet akkor, ha a román többségű szenátus mégsem hajlandó kiiktatni a chartából a magyarokat diszkrimináló passzusokat. Mint mondta, ha Daniel Funeriu utasítása nem elegendő, talán kormányrendeletbe kellene foglalni, így kötelezni az egyetemet a charta módosítására. „Függetlenül az oktatási minisztérium utasításától, nem szabad leállni, el kell indítani az egyetem elleni pert, ezáltal is nyomást gyakorolva a román többségű szenátus szélsőséges egyéneire” – vélekedett lapunknak Kincses Előd, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvédje. Az utóbbi két hónapban a RMOGYKE számos tiltakozási módszerhez folyamodott. „Ha nem lett volna ez a civil ellenállás, nem született volna meg a minisztériumi döntés. Itt még mindig nem szabad megállni, a törvény maradéktalan életbe ültetéséig harcolni kell” – fejtette ki Kincses. Szerinte nem csak az egyetemi szenátus román tagjai ártottak az ügynek; olyan felelős beosztásban lévő magyar személyek is hallatták a szavukat, akik szélsőséges megnyilvánulásoknak titulálták Ádám Valérián, a RMOGYKE titkárának tiltakozó akcióit.
Mint emlékezetes, az egyetem volt diákja és néhány társa hetek óta orvosi ruhában, narancssárga ernyővel sétál Marosvásárhely utcáin a magyarokat ért diszkriminációt hirdetve. Ezelőtt két héttel Ádámék egy hatalmas, aranyozott keretbe foglalt tablót cipeltek végig a városon, melyben az oktatási törvény 135. cikkelyének szövege szerepelt. Az „ajándékot” a MOGYE vezetőségének szánták, de az egyetemen őrző-védő szolgálatot teljesítő Gombos Security cég alkalmazottjai kitessékelték őket az intézmény udvaráról. Az utcán a helyi rendőrség emberei bírságolták meg Ádám Valériánt, és kobozták el tábláját.
Szegfűkkel az oktatásért
Marosvásárhelyen az október 6-ai megemlékezés is a MOGYE-ért való tiltakozás jegyében zajlott: az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél. Fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a románért, illetve pirosat a vértanúkért. A megemlékezésen, melyet a nagyszámban megjelent közönség elégtételére első ízben szervezett közösen a három magyar párt, valamennyi felszólaló úgy idézte fel a magyar szabadságért kivégzett mártírok emlékét, hogy közben az anyanyelvű orvosképzést érő diszkriminációt is szóvá tette. Mindhárom magyar párt szónoka a saját alakulata közreműködésének tulajdonította a minisztériumi lépést, Borbély László az RMDSZ közbenjárását, Tőkés László EMNT elnök a civilek és a történelmi egyházak összefogását hangsúlyozta. A RMOGYKE aktivistái kétnyelvű transzparensekkel jelezték, hogy a tanügyi törvényt nem vitatni, hanem végrehajtani kell, és a magyar intézetek létrehozását követelve.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Cinikus döntés a MOGYÉ-n – per indul, tiltakozást szerveznek
Kincses Előd ügyvéd pert indít a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa ellen, az RMDSZ a nagyobbik kormánypárttal és az oktatásügyi miniszterrel készül egyezkedni, Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészi Képzésért Egyesület titkára újabb tiltakozó akciók szervezését helyezi kilátásba, a Magyar Polgári Párt pedig Markó Béla, oktatásért felelős helyettes kormányfő lemondását követeli. Mindezt a MOGYE szenátusának döntése váltotta ki, mely ismételten elutasította a magyar tagozat hivatalosítását lehetővé tevő charta-módosítást.
Tévedésből szerepel az október elején megjelent kormányhatározatban az a tétel, miszerint a MOGYE-n magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés is működne – szögezték le az intézmény román nemzetiségű szenátustagjai, akik ennek következtében elutasították a magyar közösség és a szaktárca által kért charta-módosítást.
A cinikus döntést hozó többség csak azt foglalta az új chartába, hogy az egyetemnek magyar rektor-helyettese legyen. A gyűlésen meg sem hallgatták a magyar felet, melyet egy héttel korábban még azzal áltattak, hogy amennyiben kidolgozza az anyanyelvű főintézetek alapításának módozatát, figyelembe veszik a javaslatokat.
Kincses perel, az RMOGYKE újabb tiltakozó akciót szervez
A történtek után a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészi Képzésért Egyesület (RMOGYKE) per indításáról döntött az egyetem szenátusa ellen. A lépést a civil szervezet ügyvédje, Kincses Előd jelentette be a Krónikának, mondván, hogy már hétfőn elindítja a jogi procedúrát.
Kérdésünkre, hogy mit remél és főleg mennyi idő alatt, a marosvásárhelyi jogász rendkívül derűlátónak mutatkozott. „Egyértelmű győzelmet, hisz az egyetem vezetősége megszegte a minisztériumi utasítást. Egy ilyen pert akár négy hónap alatt is meg lehet nyerni, elvégre adott egy törvénytelen charta, és mellette egy minisztériumi korrigálási utasítás” – magyarázta Kincses.
A RMOGYKE egy másik utat is kipróbál. A szervezet titkára, Ádám Valérián, aki már számos tiltakozó akciót szervezett az elmúlt hónapokban, most újabbakra készül. Hétfőtől ismét fehér köpenyes és narancssárga ernyős RMOGYKE-aktivisták járják majd Marosvásárhely főbb utcáit. Ádám ugyanakkor a tüntetések szervezését is fontolóra vette. Mint lapunknak mondotta, egyelőre tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezd a diákság körében.
A BKB azonnali intézkedéseket követel
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azonnali intézkedéseket követel a magyar kormányzati képviselőktől. „Megítélésünk szerint a történtek után a MOGYE illegálisan működik, az egyetemi charta ellentmond a hatályos román tanügyi törvénynek” – áll a Brassai Attila BKB-elnök által aláírt közleményben.
A BKB emlékeztet korábbi felhívására, amelyben arra bátorítja az egyetem magyar oktatóit, hogy önhatalmúlag alakítsák meg a magyar intézeteket, és közöljék az egyetem vezetőivel, hogy ezentúl csak az intézetek választott tisztségviselőitől fogadnak el utasításokat.
Az MPP Markó Béla lemondását követeli
A Magyar Polgári Párt (MPP) közleményben jelezte: megdöbbenéssel értesültek a MOGYÉ-n történtekről. „Az egyetem szenátusa szertefoszlatta a magyar közösség maradék reményét is az önálló tagozat létrehozására. Az egyetem szenátusának döntése kapcsán kijelenthetjük: Halottak Napján az egyetem román nemzetiségű tanárai semmibe vették a magyarok elvárásait és tort ültek a magyar tagozat felett”.
A Szász Jenő MPP-elnök által aláírt közlemény szerint a polgári párt „szomorúan állapítja meg, hogy négy kormányzati ciklus sem volt elegendő a magát érdekvédelmi szervezetnek tartó RMDSZ számára, hogy a magyar közösség legalapvetőbb elvárásainak, így az anyanyelvű oktatáshoz való jogának érvényt szerezzen”. Az MPP szerint Románia oktatásért felelős miniszterelnök-helyettese ezért különös felelősséggel tartozik, a párt ezért felszólítja Markó Bélát, hogy azonnali hatállyal mondjon le tisztségéről.
A MPP szolidaritását fejezi ki a MOGYE magyar oktatóival és hallgatóival, és arra kéri őket, hogy küzdelmükben tartsanak ki.
A PD-L térfelén a labda
Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke is nemtetszésének adott hangot a szenátusi határozatával kapcsolatosan. Ő azonban a döntéshozókat okolja, mondván, hogy nagyobb empátiakészséget és bölcsességet várt volna el tőlük.
„Az a tény, hogy a chartába foglalták a magyar rektor-helyettesi tisztséget, még nem old meg semmit. Az egyetemnek, ha jól tudom, 1989 előtt is volt magyar rektor-helyettese” – kifogásolta a parlamenti képviselő. Kérdésünkre, hogy az RMDSZ milyen konkrét lépésre készül, Kelemen Atilla elmondta, hogy az egy hónapig tartó tüntetéstől a politikai orvoslásig több minden szóba jöhet. „Én az utóbbinak vagyok a híve, mert sokkal célravezetőbb. Valószínűleg a miniszterhez fordulunk, hiszen az ő utasítását hágta át a szenátus” – válaszolta a politikus.
Király András, az oktatásügyi tárca RMDSZ-es államtitkára, csütörtökön megdöbbenéssel értesült arról, amit ő „a szenátus buta makacsságának” nevez. Mint kifejtette, nem érti a marosvásárhelyi román orvosok logikáját, hisz mind a törvény, mind Daniel Funeriu miniszter utasítása teljesen világos.
Kérdésünkre, hogy a minisztérium miként fog reagálni a MOGYE elutasító magatartására, az államtitkár úgy vélte, a döntés a miniszter kezében van. „Még nem egyeztettem a tárcavezetővel, de gondolom, hogy ő majd megtalálja a módját annak, mit tegyünk a törvény áthágása esetén” – nyilatkozta Király András. Amennyiben a MOGYE továbbra is semmibe veszi a szaktárcát és az oktatási törvényt, az RMDSZ tisztségviselője a költségvetési megvonások bevezetését sem tartja kizártnak.
Amint arról beszámoltunk, október 5-én keltezett hivatalos átiratában az oktatási minisztérium arra szólította fel a MOGYE szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse az egyetem multikulturális jellegét az új chartában. Ugyanakkor az átirat megfogalmazói arra intették a marosvásárhelyi chartaszerkesztőket, hogy kötelező módon mindenütt tüntessék fel az erre vonatkozó törvénycikkelyeket. A kért módosítások biztosítják a magyar tagozat, valamint az ehhez szükséges külön intézetek létrehozásának és működésének feltételeit is. A román orvosprofesszorok viszont ezek után is görcsösen ragaszkodtak a magyar tagozatot szinte lenullázó és törvénytelennek bizonyuló chartajavaslathoz.
Mint ismeretes, a MOGYE szenátusa a nyáron olyan chartát fogadott el, ami nem teszi lehetővé az egykori tanszékek helyét átvevő, kibővített hatáskörrel rendelkező magyar intézetek létrehozását.
Szucher Ervin
 Krónika (Kolozsvár)

Felhívás az RMDSZ-hez a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozata ügyében
Felhívással fordult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőségéhez Ádám Valerián, a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület titkára, aki a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának létrehozását sürgeti, és nyomatékul tüntetést helyezett kilátásba.
Ádám Valerián tavaly már több tiltakozást szervezett amiatt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román többségű szenátusa ellenzi a magyar intézetek/főtanszékek létrehozását. Most a YouTube videomegosztó portálra feltöltött felvételen keresztül felhívást intézett az RMDSZ vezetőihez, amelyben kérte, hogy február 20-áig szülessen meg a magyar tagozat létrehozását biztosító intézetek megalapításáról szóló kormányhatározat. Ellenkező esetben tüntetést szervez a szövetség marosvásárhelyi székháza előtt.
Az RMDSZ az egyetem szenátusának ellenállása miatt kormányhatározat révén akarja elfogadtatni a MOGYE magyar tagozatának megalapítását. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán elmondta, hogy a szövetség olyan koalíciós megállapodást fog aláírni a következő napokban, amelyben szerepel a MOGYE magyar tagozatának létrehozása is.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke is úgy nyilatkozott, hogy a magyar intézetek létrehozása körüli vitát egy kormányhatározat elfogadásával lehet megoldani. Hozzátette: az RMDSZ koalíciós partnerei egyetértettek a kérésükkel, és most azon dolgoznak, hogy törvényes keretet találjanak a probléma megoldására.
MTI
Erdély.ma

A MOGYE garanciát kér az RMDSZ-től
Ha az RMDSZ nem éri el, hogy az egyetemi tanév második szemeszterének kezdetéig, feburár 20-ig kormányrendelettel rendezzék a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar vonala önállóvá tételének ügyét, a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) a szövetség székháza elé vonul, és addig nem hagyja abba a tiltakozását, amíg az RMDSZ ki nem lép a kormányból – tette közzé az RMOGYKE álláspontját Ádám Valérián, a szervezet titkára.
Az egyesület elnöke emlékeztetett: több hónapon át tüntettek Marosvásárhely főterén az oktatási törvény vonatkozó előírásainak betartásáért, húsz éven át szavaztak az RMDSZ-re, most elvárják, hogy a szövetség kiálljon mellettük. Korábban a MOGYE magyar oktatói tíz pontban fogalmazták meg követeléseiket, az RMOGYKE felhívása is ezek betartására vonatkozik. A tanárok többek között kérik a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozását, a beiskolázási szám újratárgyalását, a magyar oktatók arányának növelését, a vezetői tisztségek paritásossá tételét, az intézmény háromnyelvű feliratozását.
Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora kilátásba helyezte: Szabó Bélát, az egyetem dékánhelyettesét elbocsájtja, mert az utóbbi időben többnyire a magyar tagozat megalapításának ügyével volt elfoglalva, s emiatt elmulasztotta idejében összeállítani a bábaképző szak engedélyének meghosszabbítását. Az egyetem vezetője tiltakozott amiatt is, hogy az RMDSZ a kormány támogatásának feltételéül szabta az egyetem magyar tagozatának megalapítását.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Írásbeli figyelmeztetést kapott Brassai Attila, a MOGYE oktatója
Írásbeli figyelmeztetésben részesítette a MOGYE etikai bizottsága Brassai Attila tanárt, aki az Európai Parlament előtt ismertette a magyar nyelvű oktatás helyzetét. A testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a múlt év novemberében a Strasbourgba látogató Brassai professzor „rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Eközben a szenátus magyar tagjai levélben tiltakoztak a leköszönő rektor, Constantin Copotoiu alaptalan vádaskodásai ellen. Az aláírók szerint nem igaz, hogy egyes magyar tanárok nem hajlandók románul beszélni a román nemzetiségű diákokkal.
Továbbra sincs nyugalom a MOGYE háza táján
Továbbra sincs nyugalom a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) háza táján. Csütörtökön újabb közmeghallgatást szerveztek a magyar karok létrehozására vonatkozó kormányhatározat-tervezet kapcsán. Miután egy nappal korábban a szakszervezeti vezetők nevezték törvényellenesnek a kormány lépését, csütörtökön az egyetemen összegyűlt román oktatók és politikusok fejtették ki hasonló véleményüket.
Közben az etikai bizottság írásbeli figyelmeztetésben részesítette Brassai Attilát, aki az elmúlt év novemberében Strasbourgban, az Európai Parlament előtt ismertette a magyar nyelvű oktatás helyzetét. A testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a múlt év novemberében a Strasbourgba látogató Brassai professzor „rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Eközben a szenátus magyar tagjai levélben tiltakoztak a leköszönő rektor, Constantin Copotoiu alaptalan vádaskodásai ellen. Az aláírók szerint nem igaz, hogy egyes magyar tanárok nem hajlandók románul beszélni a román nemzetiségű diákokkal.
Mint ismeretes, Brassai Attila 2011. november 17-én, az Európai Parlamentben ismertette az erdélyi magyarság huszonkét éve tartó küzdelmét, amely a Ceauşescu-diktatúra idején megszüntetett önálló magyar állami egyetem, illetve a magyar nyelvű karok visszaállítását célozza. A professzor – aki egyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke is – elmondta, hogy a MOGYE román többségű vezetősége nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat, így önkényesen gátolja, hogy önálló magyar tagozat keretében, magyar nyelven folyhasson orvosképzés Erdélyben.
Brassait a múlt héten hallgatta meg az etikai bizottság, az egyetem vezetősége pedig szerdán közölte vele a döntést. „Ez előre megfontolt megtorlás volt, hisz a bizottság az én esetemben nem ismerte az ártatlanság vélelmét, arról nem is beszélve, hogy semmiféle bizonyíték nem állt a rendelkezésükre abból, amit én Strasbourgban tettem vagy mondtam. Olyasmikkel jöttek, hogy olvasták az egyik román újságban, hogy a magyar lapban megjelent, hogy egy francia politikus azt kérdezte tőlem, hogy…, és így tovább, és így tovább. Egyenesen nevetséges” – vélekedett lapunknak Brassai Attila a Constantin Copotoiu leköszönő rektor által aláírt figyelmeztetésről.
Alaptalanul vádol Copotoiu
A szenátus volt magyar tagjai, akiket az oktatói közösség a mai napig is a magyarság szószólóinak tart, tiltakozással fordultak az egyetem vezetőségéhez, cáfolva Constantin Copotoiu volt rektor legújabb vádjait. A leköszönő intézményvezető a hét elején azt állította a magyar oktatókról, hogy a gyakorlatokon némelyikük nem hajlandó románul megszólalni, és a magyar nyelv elsajátítására kötelezi a román nemzetiségű diákokat. Copotoiu szerint a magyar professzorok a diploma megszerzéséhez is feltételként szabták meg a magyar nyelv ismeretét.
„Veszélyesnek tartjuk az efféle alaptalan, bizonyítékok híján tett kijelentéseket. Etnikum közötti feszültséget kelthetnek, és befolyásolhatják a MOGYE gondjait megoldandó kormányrendeletre összpontosuló közvéleményt” – írják a magyar tanügyi káderek. A Benedek Imre vezette kardiológiai klinika munkatársai még a hét első felében reagáltak a volt rektor vádjaira. Valamennyi – magyar és román – munkatárs által aláírt levélben rámutatnak, hogy az ott dolgozó egyetemi oktatók minden egyes diákkal és beteggel a maga anyanyelvén beszélnek, a gyakorlati órákat pedig románul tartják.
A tiltakozó levél is arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a Copotoiu által emlegetett egyetemi klinikákon szinte nincs is magyar nemzetiségű orvosprofesszor, aki esetleg más nyelven szólhat a román diákhoz, mint az állam nyelvén. Egyik példaként éppen az exrektor által vezetett sebészetet hozzák fel, amelynek egyetlen magyar egyetemi oktató alkalmazottja sincs. „Mi románul is, magyarul is elmondjuk, főként, ha van erre igény. Nem értem, mi lenne ebben a kivetnivaló? Annál is inkább, mivel így tettek az én tanáraim is annak idején, a ’89 előtti időszakban” – mondta el a Krónikának a levél egyik aláírója, Sipos Emese egyetemi docens.
„Előre gyártott” közmeghallgatás
Szintén csütörtökön egy újabb közmeghallgatást szerveztek az egyetemen, amelyen zömében román oktatók és politikusok vettek részt. A magyar tanárok ezúttal is távol maradtak, ott volt és felszólalt viszont Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE korábbi marosvásárhelyi dékánja, Kincses Előd jogász és Peti András városi tanácsos. Ezzel a témával foglalkozott egyébként csütörtökön Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is, aki elítélte és „veszélyesnek” nevezte „az egyetem illegitim vezetőségének” a fellépését.
„Nem tudjuk a törvény betartása érdekében szót emelő emberek felelősségre vonását elfogadni, és ki fogunk állni mellettük, akár Brüsszelben is” – mondta a néppárt elnöke. Hozzátette: nem csoda, hogy a schengeni kapu nem nyílik ki Románia előtt, ha az ország képtelen saját törvényeit betartani.
A közmeghallgatáson felszólaló román politikusok többsége – az egyre magyarellenesebb hangot megütő – Cornel Brişcaru, Alexandru Petru Frătean és Ciprian Dobre azt próbálták bizonygatni, hogy mennyire káros következményei lehetnek a kormányhatározat életbelépésének. Ezúttal is törvénytelenséget, szeparatizmust, szegregációt és diszkriminációt kiáltottak. Őket már csak az egyetemi tanárok szárnyalták túl. Silvia Duşa, Vasile Boloş, Florin Buicu, Ioan Pascu, Ioan Rus, akik szerint a magyar kar létrejötte a román nemzeti vagyon elorzásával és az állam nyelvének a meggyalázásával egyenlő.
A megye korábbi prefektusa, a liberális Ciprian Dobre folytonos bekiáltásokkal próbálta megzavarni az RMDSZ nevében felszólaló Peti Andrást. Amikor a szövetség képviselője kijelentette, hogy ez a közvita is politikai síkon folyik, Dobre és társai nevetéssel, hangoskodással és tapssal szakították félbe.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Újraindul az esernyős tüntetés a magyar oktatásért a MOGYE-n
Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület titkára arról tájékoztatta az Erdély.mát, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar struktúráinak törvényes formában való létrehozása érdekében az egyetem előtt újra elindítják az esőernyős tüntetést. Továbbra is azt követelik, hogy Tanügyminisztérium ismerje el MOGYE-n a magyarok által megválasztott képviselőket, illetve, hogy az egyetemen legyen biztosítva a magyar oktatás önállósága.
A tüntetéshez csatlakozik Dr. Birinyi Péter főgyógyszerész is.
Az egyesület kéri, hogy akik részt szeretnének venni a tüntetésen, hívják a 0742143660-ás telefonszámot! (szerk.) Erdély.ma

Újabb tiltakozáshullám a MOGYE-n
Fél év után újrakezdte utcai tiltakozó akcióit Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) volt diákja tegnap reggel az intézmény előtti parkban, majd a város utcáin tüntetett a tőle megszokott módon: feliratozott, fehér orvosi köpenyben, narancssárga ernyővel sétált fel és alá.
Újabb tiltakozás. Fél év után ismét utcára vonult Ádám Valérián
A köpenyén ezúttal „A jogainkért küzdő vezetőket akarunk!” jelmondat volt olvasható, ami egyértelmű utalás a MOGYE új rektorának, Leonard Azamfireinak a legutóbbi visszaélésére. Az év elején, érvényes egyetemi charta hiányában megválasztott intézményvezető nem hajlandó elfogadni a magyar tagozat választott képviselőjét, Szabó Bélát, és helyette Gábos Grecu Józsefet nevezte ki a közelmúltban dékánhelyettesnek.
„Semmi bajunk nincs Gábos professzor úrral, nagyon szimpatikus ember, csakhogy a magyar oktatók nem rá, hanem Szabó Bélára szavaztak, amikor tagozatvezetőt választottak. Jó lenne, ha az új rektor tiszteletben tartaná a demokrácia szabályait és a közösség akaratát” – hangsúlyozta Ádám Valérián. A magyar oktatók már azért sem tartják reprezentatív személynek Gábost, mert a MOGYE hivatalos honlapján kollegájuk román nemzetiségűnek vallja magát, nevét pedig Gaboş Grecu Iosifként írja. A dékánhelyettesi tisztségbe való kinevezése után az egyetem magyar tanárai levélben tiltakoztak Azamfireinál, azonban annak ellenére, hogy az oktatási törvény értelmében a közösségnek kell megválasztania vezetőjét, a rektor hajthatatlan maradt.
Kérdésünkre, hogy szerencsésnek tartja-e, hogy a választási kampánnyal azonos időszakra időzítette tiltakozását, az RMOGYKE titkára igennel válaszolt. „Fontosnak tartom, hogy a választások alkalmával a marosvásárhelyi egyetem ügye maradjon napirenden, hogy a jelöltek és az általuk képviselt pártok fogalmazhassák meg konkrét és megvalósítható elképzeléseiket” – szögezte le a Krónikának Ádám.
A tiltakozó fiatalember ellen már a reggeli órákban megpróbáltak fellépni a hatóságok.
Előbb a városháza kötelékébe tartozó helyi rendőrök igazoltatták a belvárosban, majd az egyetem parkjában a Gombos Security őrző-védő szolgálat egyenruhában lévő munkatársa érdeklődött afelől, hogy kinek az engedélyével sétál a MOGYE udvarán. Ádám Valérián nem volt hajlandó tágítani, mint hangsúlyozta, addig nem hagy fel tiltakozó akciójával, amíg Leonard Azamfirei nem ismeri el Szabó Bélát a közösség választott vezetőjeként.
Lapunk megkeresésére a nőgyógyász professzor elmondta: ő nincs meggyőződve afelől, hogy ilyenszerű tiltakozással meg lehet oldani a MOGYE magyar tagozatának sorsát. Kérdésünkre, hogy Ádám és az RMOGYE jelen esetben árt vagy használ az ügynek, Szabó nem tudott konkrét választ adni. „Lehet, hogy árt, lehet, hogy használ, tény, hogy az RMOGYKE az intézménytől teljesen különálló szervezet, melynek tevékenységére mi, egyetemi tanárok nem tudunk hatni” – fejtette ki Szabó Béla.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Aláírásgyűjtés a magyar egyetemi helyekért
Hátrányosan érinti az orvosi vagy gyógyszerészi pályára készülő magyar fiatalokat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségének az a határozata, hogy a tandíjköteles helyeket nem paritásos alapon, hanem a bejutási eredmények szerint osztották el a két tagozat között - állítja a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE).
Korábban, a helyek leosztásakor az egyetem magyar oktatói is jelezték: nem hagyják ennyiben a tagozatok közötti aránytalan megoszlást.
Az RMOGYKE az egyetemre felvételt nem nyert magyar diákok aláírásait gyűjti. A három petíciójuk közül egyiket Leonard Azamfireinek, az egyetem rektorának, a másikat Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszternek, a harmadikat pedig Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének címezték.
A petícióban szerint a korábbi években a tandíjköteles helyeket is paritásos alapon osztották el a román és a magyar felvételizők között. Annak ellenére, hogy a rendszer korábban a román tagozatnak kedvezett, hiszen a román fiatalok alacsonyabb osztályzattal jutottak be, "senkinek nem volt hozzáfűznivalója".
A beadvány fogalmazói azt kifogásolják, hogy amikor a magyar felvételizők jutottak volna be alacsonyabb osztályzattal a tandíjköteles helyekre, az egyetem román vezetői felrúgták a paritásos rendszert, és immár a felvételi vizsgán elért eredményeket tekintették mérvadónak.
Ádám Valérián, az RMOGYKE titkára az MTI-nek elmondta: az eredmények szerinti rangsorolás oda vezetett, hogy az orvosi szakon elkülönített nyolcvan és a fogorvosi szakon elkülönített harminc fizetéses helyre kizárólag román diákokat vettek fel, csak a gyógyszerészeti karon szerepel két sikeres magyar felvételiző is a tandíjköteles helyeken.
Hozzátette:nem tartja kizártnak, hogy a magyar diákok gyengébb eredményei is az egyetemen kialakult román-magyar konfliktushelyzettel állnak összefüggésben. A korábbi években ugyanis rendre a magyar vizsgaeredmények voltak jobbak.
Ádám Valérián szerint a döntés következtében a magyar diákok már tavaly kiszorultak volna a tandíjköteles helyekről, ám az akkor kormányon levő RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy az orvosi karon a beiskolázási tervben szereplő nyolcvan tandíjköteles helyet további negyven - a magyar diákoknak elkülönített - hellyel egészítsék ki.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Krónika napilapnak elmondta, a szövetség megkereste már ez ügyben Ecaterina Andronescu oktatásügyi minisztert.
"A miniszterasszony máris megígérte, hogy őszre húsz tandíjköteles helyet biztosít a kérvényező magyar fiataloknak. Remélhetőleg az ígéretet papírra vetett miniszteri döntés követi" - idézte a Krónika Kelemen Hunort.
Kitekinto.hu

MOGYE: tiltakozó levelet küldenek Bukarestbe a szülők és a diákok
„A rektor tudtunkra adta, hogy amennyiben elégedetlenségünknek adunk hangot, és cirkuszolni próbálunk, a szenátus biztos elveti a pluszhelyek megítélését” – számolt be Ádám Valérián, az RMOGYKE titkára. Megítélésében a rektori utasítás ellenére sem szabad szó nélkül hagyni a magyar tagozatot ért újabb pofoncsapást.
„A vezetőség és a román kollégák számára évekkel ezelőtt még a lehető legtermészetesebbnek tűnt, hogy a fizetéses helyeket akkor is ötven-ötven százalékos arányban kell elosztani a magyar és román diákok között, ha az utóbbiak lényegesen gyengébben teljesítenek a felvételin. Amióta változott a helyzet, és a román jelentkezők érnek el jobb eredményeket, a vezetők teljesen megfeledkeztek a fele-fele arány elvéről, és azt mondják, a vizsgán elért jegy számít” – háborog a MOGYE vezetősége által alkalmazott igazságtalanság miatt Brassai Attila professzor.
Mint megírtuk, nem vesznek fel magyar diákokat a tandíjköteles helyekre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A jelenlegi állás szerint a magát multikulturálisnak tartó egyetemen az ősztől szinte kétszer annyi román diák kezdheti el a tanulmányait, mint magyar.
A tavaly az RMDSZ közbelépésére az oktatási minisztérium még megtoldotta negyvennel a fizetéses helyek számát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke azonban az idén már nem hisz egy hasonló megoldás kivitelezhetőségében. Szerinte egyetlenegy megoldás a vonal alatt maradt, de bejutó jegyet szerző diákok és szüleik bukaresti tiltakozása lenne.
Ugyanezt javasolja Ádám Valérián is, a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára is. Az egyetem egykori diákja már találkozott is a szülőkkel és a felvételizőkkel, akikkel a rektor elé álltak.
Leonard Azamfirei azt ígérte, megpróbál megoldást találni, azonban arra kérte az érintetteket, ne gerjesszenek botrányt. „A rektor tudtunkra adta, hogy amennyiben elégedetlenségünknek adunk hangot, és cirkuszolni próbálunk, a szenátus biztos elveti a pluszhelyek megítélését” – számolt be a találkozóról Ádám Valérián. Megítélésében a rektori utasítás ellenére sem szabad szó nélkül hagyni a magyar tagozatot ért újabb pofoncsapást.
„A hétvégéig levelet juttatunk el Azamfirei rektor úrnak, az RMDSZ, illetve a tanügyminisztérium vezetőinek. Ha törvény nem is, de a multikulturalitás elve arra kötelezné a MOGYE-t, hogy fele-fele arányban ossza el mind az államilag támogatott, mind a fizetésköteles helyeket” – vélekedett Ádám.
Szerinte a fizetéses rendszer ösztönzően hat minden egyes diákra, arra is, aki ingyenes helyre jutott be. „Ha nem lennének a fizetéses helyek, és nem lehetne ösztöndíjas helyről fizetésesre visszaesni, a diákság elkényelmesedne. Így egy egészséges versenyhelyzet alakul ki. Másrészt a fizetéses helyek eltűnésével szűkül a magyar nyelvű oktatás, kevesebb tanárra lesz szükség, ha meg kevesebb a tanár, nehezen lehet majd az oktatás fejlesztéséről beszélni” – vázolta az ördögi kört az RMOGYKE titkára.
Lapunknak nem sikerült elérnie sem a magyar tagozat választott vezetőjét, sem a román többségű szenátus által kijelöltet. Egy, neve elhallgatását kérő tanár azonban elmondta, hogy a magyar diák azért nem jó az egyetem vezetőségének, mert az is csak ugyanannyit fizetne, mint a román társa. „A magyar diák csak az államilag támogatott helyen szimpatikus, mert ott másfélszeres a fejkvótája. Magyarán: másfélszer annyi pénzt kap az egyetem egy magyar diák után, mint amennyi jár a román után. Ez a pénz meg befolyik a közösbe, onnan meg sejthető, miként osztják szét” – magyarázta lapunknak a MOGYE egyik professzora.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

MOGYE: magyar fizetéses helyeket ígér az oktatási miniszter
A 2011/1-es számú tanügyi törvény újbóli megszegésére hívja fel a figyelmet a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE). A szakmai szervezet álláspontja szerint azáltal, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetősége nem hajlandó megosztani a fizetéses helyeket a sikeresen felvételiző, de államilag támogatott hely nélkül maradt román és magyar diákok között, újabb törvénytelenséget követ el.
„Az előző évek során a paritás elve alapján történt a tandíjköteles helyek elosztása, mindannak ellenére, hogy a román tagozatra kisebb átlaggal jutottak be, senkinek nem volt hozzáfűznivalója. Most, hogy a helyzet ideiglenesen változott, a román jelentkezők nagy létszáma miatt már nem érvényesítik a paritás elveit” – áll az RMOGYKE által megfogalmazott tiltakozó levélben, amelyet a peches diákok és azok szülei írnak alá.
A kimaradottak – akik az egyetem vezetőségéhez fordulnak, de ugyanakkor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök segítségét is kérik – még reménykednek a helyzet utolsó pillanat utáni korrigálásában. Mint arról beszámoltunk, a tavaly éppen az RMDSZ politikusainak köszönhetően sikerült növelni a fizetéses helyek számát. „Figyelembe véve, hogy a tavalyi döntéseket egy objektív elemzés előzte meg, kérjük, hogy ez alkalommal is hasonló módon kezeljék a helyzetet, és kezdeményezzék hivatalosan is, hogy paritásos módon egészítsék ki a magyar tandíjköteles helyek számát a MOGYE-n. Abban az esetben, ha a magyar tagozat nem kap tandíjköteles helyeket, fennáll a veszélye annak, hogy a versenyszellem, amelyet az államilag támogatott helyek megtartása érdekében folyik, megszűnjön” – szögezik le közleményükben az aláírók.
Állásfoglalásában az intézmény új rektora, Leonard Azamfirei azonban nyomatékosítani kívánta, hogy szerinte nem a nemzetiség alapján kell osztogatni egy orvosi egyetemen a helyeket, hanem kizárólag a szakmaiságot kell figyelembe venni. Az RMOGYKE szerint a kérés elutasítása vagy egyáltalán közömbösen való kezelése újabb bizonyítéka a multikulturalitás megtagadásának. Azzal a szenátusi határozattal, amelynek értelmében az egyetem nem osztja meg a tandíjköteles helyeket, a MOGYE vezetősége továbbra is a kétharmados román többség visszaállítását próbálja elérni.
Az egyetem merev elutasító álláspontját igazolja az a magatartás is, ahogyan a napokban a titkárságon fogadták a fizetéses helyek számának megemelését kérvényező magyar diákokat és szüleiket. „Nagyon furán néztek ránk, eleinte nem is akarták a kérvényünket elfogadni, mondván, hogy már nem lehet tandíjköteles helyekre iratkozni. Aztán mégiscsak iktatták” – számolt be lapunknak a szovátai Béres Krisztina.
Ennek ellenére az RMOGYKE titkára, Ádám Valérián arra biztatja az érintett diákokat és szülőket, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot a 0742-152767-es telefonszámon vagy az adam.valerian@mail.com e-mail címen. Eddig sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, marosvécsi és szovátai diákok írták alá a beadványt, amelyet az egyesület vezetősége a hétvégén szeretne eljuttatni az illetékesekhez. „A lényeg az, hogy minél többen éljenek jogaikkal, és kérvényezzék azt, ami nekik jár” – nyilatkozta Ádám Valérián.
Közben az RMDSZ vezetősége is lépett, ígéretet kapva a helyek számának megemelésére Ecaterina Andronescu oktatási tárcavezetőtől. „A miniszter asszony nyitottnak mutatkozott, és máris megígérte, hogy őszre húsz tandíjköteles helyet biztosít a kérvényező magyar fiataloknak. Remélhetőleg az ígéretet papírra vetett miniszteri döntés követi” – mondta el lapunknak Kelemen Hunor szövetségi elnök. Arra a felvetésünkre, hogy a tavaly negyven helyet biztosítottak ugyanígy „soron kívül”, a román diákoknak pedig nyolcvan jutott, az RMDSZ elnöke azt mondta, hogy ellenzékből egyelőre ennyit tudtak elérni.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Naponta tüntetnek a MOGYE-ért Bukarestben
Az oktatási minisztérium bukaresti székháza előtt szerveznek tüntetést szerdától azok a diákok és szüleik, akik nem iratkozhattak be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) fizetéses helyeire.
Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnökének tájékoztatása szerint a megmozdulásra szeptember 29-ig munkanapokon 8 és 16 óra között kerül sor.
Mint ismeretes, a korábbi ígérgetések ellenére a MOGYE szenátusa múlt héten elutasította a magyar fizetéses helyek bővítését.
Krónika (Kolozsvár)

Utcai demonstráció Bukarestben a MOGYE ügyében
A marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának kálváriája közel másfél éve tart. Az egyetem román többségű szenátusa folyamatosan megakadályozza a magyar főtanszékek megalakítását, és döntéseivel igyekszik elsorvasztani a magyar nyelvű orvosképzést, csökkenteni a magyar egyetemi hallgatók számát.
A tavalyi és az idei egyetemi felvételi vizsgákon (az előző évek gyakorlatával ellentétben) már nem különítették el a tandíjas helyeket a magyar és román felvételizők között, így csak román diákok jutottak be ezekre a helyekre, mert nekik jobb volt a vizsgaeredményük.
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerész Képzésért Egyesület augusztus elején tiltakozó akciót indított, amelyet a magyar felvételizők és szüleik is támogattak aláírásukkal. Azt kérték az egyetem vezetőségétől, hogy engedélyezzen tandíjas helyeket külön a magyar felvételizők számára.
Az egyetemi tanév rövidesen megkezdődik, de az ügy azóta sem rendeződött. Az egyesület most újabb tiltakozást indít, ezúttal Bukarestben. Mától utcai demonstrációt tartanak az oktatási minisztérium előtt.
Ádám Valerián, a magyar orvosképzésért egyesület ügyvezetője mondta el a részleteket László Edit mikrofonja előtt.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Nem elég a MOGYE-nek a 20 hely, elkezdik a tüntetést Bukarestben
A szaktárca döntése ellenére ma a diákokkal és a szülőkkel közösen megkezdik a tüntetést az oktatási minisztérium bukaresti székháza előtt – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnöke.
„Tavaly a 80 román fizetéses hely mellett 40-et biztosítottak a magyar diákok számára, így a szaktárca mostani döntése elfogadhatatlan. Egyszerűen kiszúrták a szemünket a 20 pluszhellyel, ezek ráadásul csak az általános orvosi karra érvényesek, a fogorvosi karon nem történt bővítés” – magyarázta Ádám Valérián. Hangsúlyozta, az általános orvosi karon 40, míg a fogorvosin 15 helyet kérnek a szaktárcától a magyar diákok számára. Mint ismeretes, a tiltakozó megmozdulásra mától szeptember 29-éig munkanapokon 8 és 16 óra között kerül sor.
Az RMDSZ tegnap számolt be arról, hogy a tárgyalások eredményeként a magyar orvosi karra felvételizők számára a korábban megszabott kereten felül húsz tandíjköteles helyet biztosított a tárca, és ezt írásban közölte a marosvásárhelyi egyetem vezetőségével.
Amint a RMOGYKE által augusztus elején megfogalmazott, tanárok, diákok és szülők által aláírt petícióból kiderült, a korábbi években a tandíjköteles helyeket is paritásos alapon osztották el a román és a magyar felvételizők között. A magyar tagozat képviselői elfogadták a paritásos elvet, noha az éveken keresztül a román tagozatnak kedvezett, hiszen a románul felvételizők alacsonyabb osztályzatokat értek el a felvételi vizsgán. Amikor azonban a magyar felvételizők jutottak volna be alacsonyabb osztályzatokkal a tandíjköteles helyekre, az egyetem román vezetői felrúgták a paritásos elvet, és immár a vizsgaeredmények alapján osztották el a helyeket a román és a magyar tagozat között.
A vizsgaeredmények szerinti elosztás azt eredményezte, hogy az orvosi szakon elkülönített nyolcvan és a fogorvosi szakon elkülönített harminc tandíjköteles helyre a 2012–2013-as tanévre kizárólag román diákokat vettek fel. A minisztériumi határozat az orvosi szakon biztosítja a lehetőséget, hogy a 80 román diák mellett húsz magyar diák is tanulhasson tandíjfizetés ellenében. A 2011–2012-es tanévben az RMDSZ közbenjárására 40 tandíjköteles magyar hellyel egészítette ki a minisztérium az egyetem beiskolázási keretét.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Andronescu: az RMDSZ csak tíz helyet kért a MOGYÉ-n
Az RMDSZ-t teszi felelőssé Ecaterina Andronescu tanügyminiszter és Ioan Groza a tárca főigazgatója azért, mert a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen idén csak húsz fizetéses helyet biztosít a minisztérium az ösztöndíjas helyekről lemaradt magyar felvételizőknek.
Ennyit kért az RMDSZ – állítja a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület vezetője, Ádám Valérián.
Király András államtitkár szerint a fizetéses helyek számát nem a politikai pártok vagy a szaktárca határozza meg, hanem az egyetemek szenátusa.
Erdély.ma

Az oktatási miniszter a MOGYE-helyekről: „Ennyit kért az RMDSZ”
Az RMDSZ-t teszi felelősé Ecaterina Andronescu oktatásügyi tárcavezető és Ioan Groza minisztériumi főigazgató azért, mert a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az idén csak húsz fizetéses helyet biztosít a minisztérium az ösztöndíjas helyekről lemaradt magyar felvételizők számára. „Ennyit kért az RMDSZ” – hárította el a felelősséget a két tisztségviselő, állítja Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára. Király András államtitkár szerint azonban a fizetéses helyek számát nem a politikai pártok vagy a szaktárca határozza meg, hanem az egyetemek szenátusa. Azért sem a minisztérium okolható, hogy a magyar diákok felvételi eredményei gyengébbek a román jelentkezők átlagánál.
Az oktatási minisztérium előtt tüntetnek a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti képzést felkaroló egyesület vezetői
A román nemzetiségű diákokkal szembeni diszkriminatív döntés miatt a civil szervezet képviselőjét, aki többedmagával napok óta Bukarestben, a minisztérium épülete ellen tüntet, a miniszter fogadta. „Ecaterina Andronescu a támogatásáról biztosított és kérte a tüntetés abbahagyását, hangsúlyozván, hogy a szaktárca teljesítette az RMDSZ, a fizetéses helyekre vonatkozó kérését. Előttünk hívta fel Király András államtitkár urat és kihangosította a telefont. A rövid beszélgetésből kiderült, hogy a szövetség politikusai valóban csak húsz fizetéses helyet kértek a magyar diákok számára és nem annyit, amennyit a RMOGYKE, a szülők és a diákok javasoltunk Kelemen Hunor elnöknek, az egyetem vezetőinek és a minisztériumnak” – nyilatkozta a Krónikának Ádám Valérián.
Amint korábban beszámoltunk róla, az orvosi és gyógyszerészeti képzést felkaroló egyesület vezetői, a vonal alatt maradt diákokkal és szüleikkel egyetemben az RMDSZ szövetségi elnökéhez fordultak segítségért. Az érintettek negyven fizetéses helyet igényeltek az általános orvosi karon (akárcsak 2011-ben, amikor szintén bukaresti beavatkozásra volt szükség a helyek bővítésére), valamint további tizenöt helyet a fogorvosin.
„Ha a tavaly a magyarság negyven helyet kapott és az idén húszat, akkor a matematikai logika szerint jövőben már egy sem jut. Éppen ezért nem csak az államilag támogatott helyek, hanem a fizetéses helyek számát is szabályozni kellene” – vélekedett a RMOGYKE titkára, aki szerint ha ebben az ügyben a minisztérium nem lép, az egyetem román többségű szenátusától nem várható megoldás.
„A miniszter asszony elmondta, hogy így is nagyon nehezen tudta rávenni a MOGYE vezetőségét a helyek bővítésére. Ecaterina Andronescu azt is elárulta, hogy a minisztérium azon dolgozik, hogy a magyar oktatás helyzete már valahogy rendeződjön a MOGYE-n” – számolt be a találkozóról Ádám. Hozzátette: a tárcavezető és munkatársai az utcai tiltakozó akció abbahagyására kérték, mondván, hogy az esernyős tüntetésükkel a román nacionalisták malmára hajtják a vizet.
„Valóban nagyon nehezen lehetett meggyőzni az egyetem vezetőségét, hogy szavazza meg azt a húsz helyet a magyar tagozatnak” – ismerte el lapunknak Király András államtitkár, hozzátéve, hogy a RMOGYKE-vezető többi állítása viszont már nem felel meg a valóságnak. Az RMDSZ tisztségviselője szerint, ha Ádám Valérián és azok, akik felbiztatták, hogy Bukarestben tüntessen, jobban ismernék a törvényt, akkor tudnák, hogy a fizetéses helyek számát nem a politikai pártok, de még csak nem is a szaktárca határozza meg, hanem az egyetemek szenátusa. Azért meg végkép nem a minisztérium okolható, hogy az utóbbi két évben a magyar diákok felvételin elért eredménye lényegesen gyengébb a román jelentkezők átlagánál.
„Egy kerek órán át próbáltam magyarázni a három tüntetőnek a helyzetet. Úgy tűnt, a szülő és a diák megértette, a tiltakozás kezdeményezője nem. Holott itt törvények betartásáról van szó” – nyomatékosította a Krónikának Király. Felvetésünkre, hogy a törvény leple alatt a magyarellenes döntéseiről elhíresült MOGYE-szenátus jövőtől akár végérvényesen kiszoríthatná a fizetéses helyekről a magyar fiatalokat, az RMDSZ-es államtitkár abbéli reményét fejtette ki, miszerint a nemsokára elkezdődő tanév alatt mindenki átértékeli viszonyát a törvényhez és a magyar struktúrák létrehozásához.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

A MOGYE magyar tanárait fogadta az oktatási miniszter
Informális találkozón fogadta Ecaterina Andronescu román oktatási miniszter a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának küldöttségét, hogy első kézből tájékozódjék a magyar orvosképzéssel kapcsolatos elégedetlenségről – közölte az MTI-vel Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője.
A kedden lezajlott megbeszélésen a – hivatalosan még meg sem szervezett – magyar tagozat három oktatója, Szabó Béla, Szilágyi Tibor és Lőrinczi Zoltán vett részt.
A mindkét fél által szorgalmazott találkozóra a felvételiző magyar diákok szüleinek múlt héten kezdődött, a bukaresti oktatási minisztérium előtt zajló, műtőruhás, esernyős demonstrációja közepette került sor. Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvezetője és a hozzá felváltva csatlakozó szülők a román tagozatéval azonos beiskolázási keretet követelnek, miután idén a MOGYE magyar tagozatának nem különítettek el fizetéses helyeket. A demonstrálók fehér műtősruháikra és narancssárga esernyőikre írt követeléseikkel próbálják felhívni a MOGYE-re az oktatási tárca figyelmét.
Szabó Béla elmondta: a tüntetést a magyar fizetéses helyekért hirdették meg, az általa vezetett küldöttség azonban az oktatási törvény érvényesítésére, vagyis a magyar tagozat intézményen belüli szervezeti önállóságának biztosítására helyezte a hangsúlyt a miniszterrel folytatott megbeszélésen.
Rámutatott: az a húsz fizetéses hely, amelyet az RMDSZ kérésére utólag megkapott a magyar tagozat, valóban összhangban áll a magyar felvételizők arányával, de nem úgy, hogy közben a román tagozatot is újabb hússzal bővítik, hiszen az eredetileg meghirdetett 80 fizetéses helyre is románokat vettek fel. Szabó szerint az ilyen manőverekkel a magyar diáklétszám arányát szorítják vissza mesterségesen az eredetileg magyar intézményként alapított egyetemen.
Ecaterina Andronescu azt ígérte, hogy a jövő tanévtől kezdődően megoldják a magyar beiskolázási keret miatt felmerült panaszokat – közölte az MTI-vel a magyar tagozat vezetője.
Szabó Béla arról is beszámolt: elhozták az oktatási miniszternek a magyar tantestület által megszervezett választások jegyzőkönyveit.
A találkozón beszámoltak arról, hogy a MOGYE tanári közösségének 74 százalékos román többsége önhatalmúlag juttatott magyarokat is az intézmény vezetőségébe. A küldöttség közölte a miniszterrel, hogy az a hat, magyar tagozaton oktató kolléga, akiket a román többség – a magyar oktatók bojkottja közepette – megválasztott különböző tisztségekbe, nem képviseli a magyar tantestületet. A magyar oktatók megszervezték saját választásukat, megnevezték kari és szenátusi képviselőiket, de ezekről a román többség nem vesz tudomást.
„A miniszter asszony most is elmondta, hogy az egyetemi autonómia meggátolja őt abban, hogy beleszóljon az egyetem dolgaiba. Mi viszont kérjük a törvény betartását, a magyar főtanszékek, a magyar tagozat megalakítását. Elég lagymatag intézkedések vannak a törvényben arra, hogy mi történik, ha egy egyetem nem tartja be a törvényt. De még ezeket a szankciókat sem alkalmazták. Sem az előző kormány, sem a mostani" – mondta el az MTI-nek Szabó Béla, a MOGYE magyar tagozatának vezetője.
MTI,
Erdély.ma

Brassai Attila: a minisztérium tudna segíteni a MOGYE-helyek ügyében
Szinte semmilyen esélyt nem lát a magyar közösség igényeinek kielégítésére Brassai Attila, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) tanára, a magyar karok létrehozásának ügyében is aktív Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke. Közben aláírásgyűjtés indult a MOGYE magyar fizetéses helyeinek bővítéséért.
„Az eddig is magyarellenesen viselkedő szenátus semmiképpen nem fogja megszavazni, a minisztérium esetleg besegíthet” – fejtette ki a Krónika megkeresésére kedden Brassai. Kérdésünkre, hogy miért ennyire biztos a MOGYE-vezetők negatív hozzáállásában, Brassai csak annyit mondott, hogy az intézményben tanárként eltöltött eddigi tizenkilenc év alatt volt ideje kiismerni bizonyos kollégái nacionalista megnyilvánulásait.
A professzor ugyanakkor cáfolta Ecaterina Andronescu miniszter és Király András államtitkár korábbi kijelentését, miszerint az oktatási tárcának semmiféle beleszólása nem lehet a fizetéses helyek elosztási politikájába. „Ha a minisztériumnak nem lenne beleszólása, akkor a tavaly miként szabhatta meg kormányrendelettel, hogy negyven helyet adjanak a magyar diákoknak?” – kérdezett vissza Brassai Attila.
Eközben internetes aláírásgyűjtést kezdeményezett a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) annak érdekében, hogy a MOGYE-re felvételiző magyar diákoknak is ugyanannyi fizetéses hely jusson, mint román nemzetiségű társaiknak. A napok óta Bukarestben, a minisztérium épülete előtt tüntető Ádám Valérián, a RMOGYKE titkára ugyanakkor arra szólította fel az RMDSZ-t, hogy ne fogadja el a megalázó húsz fizetéses helyet, amit – mint beszámoltunk – a szövetség politikusai és Ecaterina Andronescu tárcavezető közbenjárására sikerült kicsikarni az egyetem szenátusától.
„Az RMDSZ követelje a szaktárcától, hogy a MOGYE-n, mint multikulturális egyetemen, már az induló tanévben és hosszú távon is a fizetéses helyek 50 százalékát biztosítsák a magyar diákok számára” – nyilatkozta a civil szervezet titkára, aki szerint nem egyik vagy másik politikai pártnak kellene döntenie a helyek elosztásáról. Mint ismeretes, míg az elmúlt években az egyetem vezetősége egyenlő módon osztotta el a fizetéses helyeket, már a tavaly megpróbálta kirekeszteni a magyar diákokat. Akkor a még kormányon lévő RMDSZ-nek sikerült negyven helyet kicsikarnia az oktatási tárcán keresztül, az idén viszont ez a szám megfeleződött.
„Az RMDSZ közbenjárásával 20 fizetéses helyet biztosított a minisztérium a magyar fiatalok részére, miközben az egyetem szenátusa ugyanennyi hellyel bővítette a román tagozatot is. A magyar felvételizők és szülők a 20 helyet megalázóan kevésnek tartják, ezek elfogadását a magyarság egyenjogúságának feladásaként tekintik” – áll a RMOGYKE szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. Az eredetileg meghirdetett 155 fizetéses helyre az egyetem vezetősége mindössze öt magyar diákot szándékozott felvenni. A magukat diszkriminálva érző magyar felvételizők és szüleik petícióban követelték az egyetem vezetőségétől, az oktatási minisztériumtól és az RMDSZ elnökétől a fizetéses helyek paritásos elosztását a MOGYE-n, de az október elején kezdődő tanévben beérték volna 55 hellyel is, amelyből negyvenre az általános orvosi karon, tizenötre a fogorvosi karon lett volna szükség. A RMOGYKE petícióját az egyesület weboldalán, valamint ezen a linken lehet aláírni.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár).

MOGYE: összefogás a fizetéses helyekért
A világhálón indult petíció a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fizetéses helyeinek megszerzése kapcsán. A helyektől megfosztott magyar felvételizők és szüleik petícióban követelték az egyetem vezetőségétől, az oktatási minisztériumtól és az RMDSZ vezetőitől a fizetéses helyek paritásos elosztását a MOGYE-n, s ebben az évben legkevesebb negyven fizetéses helyet kérnek az általános orvosi karra, illetve tizenötöt a fogorvosi karra.
Ádám Valérián, a helyektől megfosztott magyar felvételizők és szüleik nevében jegyzett közleményében rámutat: az RMDSZ közbenjárásával húsz fizetéses helyet biztosított a minisztérium a magyar fiatalok részére, miközben az egyetem szenátusa ugyanennyi hellyel bővítette a román tagozatot is. A magyar felvételizők és szülők a húsz helyet megalázóan kevésnek tartják, ezek elfogadását a magyarság egyenjogúságának feladásaként tekintik. A tanügyminisztérium előtt tiltakozó diákok és szüleik kérik a petíció aláíróit, hogy ezáltal hatalmazzák fel az RMDSZ-t: ne fogadja el a megszégyenítő húsz helyet, hanem követelje a szaktárcától, hogy a MOGYE-n mint multikulturális egyetemen az induló tanévben és hosszú távon is a fizetéses helyek 50 százalékát biztosítsák a magyar nemzedékek számára. „A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatás sorvasztása ma is folytatódik. Az egyetem által meghirdetett 155 fizetéses helyre öt magyar diákot vettek fel a 2012-ben felvételizettek közül” – áll a közleményben. A petíciót a www.rmogyke.ro honlapon, illetve a http://www.petitieonline.com/osszefogas_a_fizeteses_helyek_megszerzese_celjabol_a_mogye_ugyben linken lehet aláírni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

Adám Valerián, az RMOGYKE titkárának felhívása egy 220 napos tüntetésre
Felhívás a magyarsághoz!
Egyre több vád ér bennünket az RMDSZ-esek részéről, hogy értelmetlenül üldögélünk Bukarestben az Oktatási Minisztérium előtt, mivel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa autonómiával rendelkezik és nem köteles több fizetéses helyet biztosítani a magyarságnak. Arra kérnek, hogy köszönjük meg az RMDSZ-nek, hogy 20 helyet kiharcolt a magyar oktatásnak, elégedjünk meg ennyivel, és ne irigykedjünk, hogy a románok 155 helyet biztosítottak számukra (100-at az általános orvosi karon, 30-at a fogorvosi karon, 25-öt a gyógyszerészeti karon).
Király András államtitkár úr az egyetemi autonómiára hivatkozva lerázza a felelősségét a válláról, azt tanácsolva, hogy a magyar fiatalok tanuljanak jobban. Ha az államtitkár úr vette volna a fáradságot megtekinteni a román és a magyar felvételizők névsorát megértette volna, hogy a magyarok ugyanolyan jól teljesítettek a felvételin mint a román kollégáik, csakhogy a román felvételizők többen voltak, így az egyszerű matematika szerint is természetes dolog, hogy közülük többen vannak nagyobb eredményekkel.
Az államtitkár úr vádjaira reagálva a felvételizők jogosan mondhatják az RMDSZ-nek, hogy végre teljesítsenek ők is legalább olyan jól, mint a román kollégáik, ha nem akarnak a tartalékpadra kerülni. Tisztelt Magyarság!
Újra tanúi vagyunk, hogy a megválasztott képviselőink megpróbálnak rávezetni arra, hogy a sorsunknak része az állandó meghátrálás. Teszik most ezt éppen az egyetemi autonómiára hivatkozva. Az RMDSZ csak akkor lenne képes átérezni hibáit ha a busás bérének csak a felét kapná. Ez viszont soha nem fog megtörténni, mivel a románság figyel az őt hűségesen kiszolgálókra. Így együttérzésre egyelőre ne számítsunk!
Király András államtitkár úr megfogalmazta, hogy miért nem jár nekünk ugyanannyi fizetéses hely mint a románoknak, egy olyan egyetemen amely magyar egyetemként jött létre és a magyar professzorok tették híressé. Ha ez a két tény nem elég indok egy politikusnak a követelések folytatásához, akkor már rég nem a mi szolgálatunkban állnak.
Mivel az RMDSZ nem hajlandó semmit sem tenni a fizetéses helyek egyenlő elosztása ügyében, kérem a magyarságot, hogy írják alá az alábbi, az ügyben elindított online petíciót, és a hozzászólások cellájában írják meg a véleményüket, tanácsaikat, hogyan tudnánk hatékonyabban küzdeni a jogainkért.
http://www.petitieonline.com/osszefogas_a_fizeteses_helyek_megszerzese_celjabol_a_mogye_ugyben
Amennyiben szeptember 28-ig nem a teljesítik a követeléseinket, én, mint Ádám Valérián, vállalom, hogy megszervezem az Oktatási Minisztérium előtti esernyős tüntetést a következő felvételi vizsgákig, azaz 2013. júliusig, de ehhez a magyarság széleskörű támogatása is kell, mivel nem olcsó csatározásról van szó. A támogatások kezelését a MOGYE magyar oktatóira bíznám, és átláthatóvá tenném, hisz egy az emberi jogokért szervezett tüntetést támogatni nem számít bűncselekménynek. Elmondhatom, hogy csak egy hete tüntetünk a minisztérium előtt, és máris érezzük a feszültséget. Ha kitartunk egy évig, nem lesz kőnyű dolguk a minisztérium vezetőinek az orruk előtt állandóan elviselni, miközben a média szeme előtt leszünk. A tüntetés a MOGYE-én folyó magyar nemzet diszkriminációja ellen lenne megszervezve.
Kiszámolva a tüntetés költségeit: 220 napon át 3 személy részére kellene szállást és ellátást biztosítani Bukarestben. Ha a tüntetést népszerűvé tennénk, a jelentkezőknek is büszkeség lenne a részvétel. Ha más optimista ötletek is vannak a MOGYE rendezésére örömmel csatlakozom a megvalósitásához. Ádám Valérián
00-40-742152767
Erdély.ma.

Nem hajlandó több helyet biztosítani a MOGYE rektora a magyar diákoknak
Határozottan elutasítja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora azt a kérést, hogy a magyar diákoknak újabb húsz helyet biztosítsanak. Mint ismeretes, az egyetem vezetősége, a felvételin elért eredményekre hivatkozva, az idén szinte kizárólag román diákokat vett fel a fizetéses helyekre, holott néhány évvel ezelőtt, amikor a magyar fiatalok értek el jobb jegyeket, az egyetem szenátusa, a testvériség elvére hivatkozva, fele-fele arányban osztotta el a helyeket. Az egyetem vezetése a 2012/13-as tanévre eredetileg csupán öt magyar diákot vett fel a 155 meghirdetett fizetéses helyre.
Leonard Azamfirei nem hajlandó újabb helyeket biztosítani a magyar diákoknak
„Szóba sem jöhet a pótlás pótlása!” – jelentette ki csütörtökön a Krónikának Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora, aki végképp elzárkózott attól a gondolattól, hogy az általános orvosi karra felvételiző magyar diákoknak további húsz fizetéses helyet biztosítson az intézmény.
A múlt héten, az RMDSZ közbenjárására, Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszternek sikerült meggyőznie az egyetem vezetőségét, hogy az államilag támogatott helyeket a magyar diákok számára is pótolja fel húsz fizetéses hellyel. A MOGYE szenátusa ezt megtette, ugyanakkor további húsz hellyel toldotta meg a román felvételizőknek járó helyek számát.
„A felvételi lezárult, a kérdést a minisztérium kéréseinek megfelelően megoldottuk, most a tanévkezdés foglalkoztat minket” – magyarázkodott Azamfirei, aki hozzátette: álláspontját a tárcavezető is osztja. A rektor, aki szerdán Bukarestben Ecaterina Andronescu miniszterrel tárgyalt, továbbá elmondta, hogy nagyon reméli, hogy az egyetemen lecsillapodnak a kedélyek és mindenki a még hiányzó akkreditálások megszerzése érdekében fog munkálkodni. Az év elején érvényes charta hiányában megválasztott rektor ugyanakkor kifejtette: szeretné, ha a MOGYE vezető testületei minél előbb kiegészülnének a magyar oktatók képviselőivel.
A RMOGYKE 220 napos tüntetést tervez
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) nem hajlandó elfogadni az egyetem álláspontját és titkára, Ádám Valérián révén a továbbiakban is folytatja a több mint egy hete elkezdett bukaresti tiltakozó akcióját. „Amennyiben a MOGYE vezetői szeptember 28-ig nem teljesítik a követeléseiket, 2013 júliusáig, vagyis a következő felvételi vizsgákig folytatjuk az oktatási minisztérium épülete előtti esernyős tüntetésünket” – jelentette be lapunknak Ádám Valérián, a RMOGYKE titkára. Mint ismeretes, a civil szervezet további húsz fizetéses helyet igényelt a magyar felvételizők számára az általános orvosi karra és tizenötöt a fogorvosira. A marosvásárhelyi székhelyű egyesület titkára elmondta: egyre több jelzés érkezik hozzájuk az RMDSZ részéről, hogy értelmetlenül üldögélnek Bukarestben a Berthelot tábornok utcai épület előtt, mivel a MOGYE szenátusa autonómiával rendelkezik és nem köteles több fizetéses helyet biztosítani a magyarságnak. „Arra kérnek, hogy köszönjük meg az RMDSZ-nek, hogy kiharcolt húsz helyet a magyar oktatásnak, elégedjünk meg ennyivel, és ne irigykedjünk, hogy a románok 155 helyet biztosítottak maguknak” – mondta. A RMOGYKE elfogadhatatlannak és megalázónak tartja a minisztérium és az egyetem ajánlatát.
A Néppárt is az RMDSZ-t okolja
Bírálja az RMDSZ megalkuvó politikáját az Erdélyi Magyar Néppárt is, mely szerint a szövetség egy olyan magyarellenes lépéshez járul hozzá, ami akár azt is eredményezheti, hogy jövőre az egyetem szenátusa teljesen kiszorítja a fizetéses helyekről a magyar diákokat. Az EMNP Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete csütörtökön nyílt levélben szólította fel az RMDSZ-t, hogy számoljon el azzal, milyen lépéseket tett a magyar karok megalakulása érdekében az új oktatási törvény elfogadása óta. „Kérjük továbbá, hogy vonják felelősségre azokat a személyeket, akik mulasztásából csupán húsz fizetéses hely jutott a magyaroknak, nem biztosítva ezzel az esélyegyenlőséget a fiatal nemzedék számára” – áll többek között a szerkesztőségünkbe eljuttatott levélben.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár).

A magyar pártok közös fellépését sürgeti a RMOGYKE
Ádám Valerián, a RMOGYKE ügyvezetője és pár fős csapata egy hete Bukarestben tüntet az Oktatási Minisztérium előtt – feliratozott orvosi ruhákban és narancssárga esernyőkkel. Ádám az orvosin működő magyar tannyelvű oktatás hátrányos megkülönböztetése ellen tiltakozik, és a román tagozatéval azonos beiskolázási keretet követel, hisz idén a magyar tagozatnak csak 20 fizetéses helyet különítettek el. Ioan Groza minisztériumi főigazgató és Ecaterina Andronescu tanügyminiszter állítása szerint: „csupán ennyit kértek”. Ádám Valerián az RMDSZ-nek, az EMNP-nek és az MPP-nek a tüntetésbe való bekapcsolódását sürgeti.
„Ioan Groza nem értette tiltakozásunk okát, hisz teljesítették a fizetéses helyek kibővítését az orvosin, azaz 20 magyar nyelvű tandíjas helyet biztosítottak. Ebből a beszélgetésből rájöttünk, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nem járt közben ügyünkben, hisz mi leadtunk egy petíciót, amelyben kértük a közbenjárását a 40 általános orvosi, illetve a 15 fogorvosi hely megszerzéséhez” – mondta el Ádám.
Király András, oktatásért felelős államtitkár is megerősítette azt, hogy az RMDSZ nem fordult írásos kéréssel a szaktárcához, amelyben a helyek száma szerepelt volna, hanem csak a fizetéses helyek bővítését kerték, de hozzátette, hogy a tandíjas helyeket nem minisztériumi rendelettel szabályozzák, hanem az egyetem szenátusának hatáskörébe tartozik, és a tárca kizárólag az államilag támogatott helyekre van befolyással.
Király András szerint a magyar oktatás „megtűrt” a román tanárok részéről, ezért fizetéses helyekkel terhelni a jó szándékukat nem lehetséges. „Az államtitkár úr elmondása szerint nem találja hatékonynak a tüntetésünket, de megerősítést kaptunk, hogy a következő két hétben az egyetemen elindul a magyar oktatás rendezése, a magyar főtanszékek létrehozása, a szenátus tagjainak bővítése és a magyar rektor-helyettes megválasztása” – állítja Ádám.
„Andronescu miniszter asszony is a támogatásáról biztosított, és kérte a tüntetés abbahagyását, kiemelve, hogy az RMDSZ kérését a fizetéses helyekre vonatkozóan teljesítette. Elmondta, milyen nehézségek árán sikerült meggyőzni a MOGYE vezetőségét a helyek bővítésére, ezért ebben az évben újabb tandíjköteles helyek indítását nem tudja vállalni” – mondta el Ádám.
Ádám Valerián legfrissebb információi szerint dr. Szabó Béla, a MOGYE rektor-helyettese Bukarestben személyesen beszélt Andronescu tanügyminiszterrel, és a tárcavezető kijelentette, hogy idéntől nem számíthatnak semmiféle pozitív változásra, sem a tandíjas magyar nyelvű helyek bővítését illetően, sem az önálló tanszékek megalakítására vonatkozóan.
„Mi a tüntetést folytatni fogjuk mindaddig, amíg a szavakból tettek nem lesznek, emellett várjuk az RMDSZ, MPP és EMNP bekapcsolódását az ügybe” – szögezte le Ádám Valerián.
Pál Piroska
Kozpont.ro; Erdély.ma

MOGYE-ügy – A magyar tagozatvezető nem tartja jónak a megegyezést
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatvezetője szerint a pillanatnak megfelelő megegyezés született a felek között pénteken az éjszakába nyúló tárgyalásokon. Szabó Béla professzor nem tartja a magyar oktatás szempontjából jónak a megegyezést. Hozzátette, az mégiscsak megteremti annak a lehetőségét, hogy a MOGYE magyar tagozatának az ügye kimozduljon a jelenlegi patthelyzetből. Az egyetem román vezetőivel aláírt hétpontos megállapodást Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is ellátta kézjegyével.
A magyar tagozat belső választásain megválasztott, de az egyetem vezetése által el nem ismert tagozatvezető szerint a péntek esti tárgyalások előfeltétele az volt, hogy ő ne ragaszkodjon a rektorhelyettesi székhez. Elmondta, ezt megannyi csatornán keresztül megüzenték neki, és ő elfogadta a feltételt, mert nem kívánja annak az ódiumát vállalni, hogy miatta nem lehetett megegyezni.
A megegyezés egyik pontja rögzíti, hogy megismétlik a magyar tagozat választásait. Megválasztják azt a 13 magyar oktatót, akik a tagozatot képviselik az egyetem szenátusában. Megőrzi azonban a szenátusi tagságát öt olyan magyar oktató is, akik a magyar tagozat választási bojkottja ellenére a román oktatók szavazataival kerültek be a testületbe. A szenátus román és magyar oktatóinak a kétharmad/egyharmados arányát a román szenátusi helyek felduzzasztásával érik el.
A szenátus kiegészülése utánra vállalta az egyetem vezetése a MOGYE magyar rektorhelyettesének a kinevezését. Szabó Béla megjegyezte, ő elvileg a szenátus magyar frakcióvezetőjeként is képviselheti a magyar oktatás ügyét. A megállapodás harmadik pontja rögzíti: az egyetem működését szabályozó chartába is belefoglalják, hogy a magyar nyelvű oktatás a magyar tagozatba szerveződik.
Szabó Béla tájékoztatása szerint a megállapodás 4. és 5. pontja a magyar oktatók felvételéről szól. Rögzíti, hogy a magyar rektorhelyettes dönt a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, valamint azt, hogy a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. A magyar tagozatvezető mindkét pontot rendkívül fontosnak tartja, hiszen - mint mondta - korábban a magyar nyelvtudás megkövetelését diszkriminációnak tekintette az egyetem vezetése, az állások meghirdetéséről pedig a 11 tagú adminisztrációs tanács döntött, amelynek mindössze egy magyar tagja van.
A 6. pontban a felek vállalták, hogy együtt munkálkodnak az akkreditáció megszerzésén. Amint Szabó Béla megemlítette, decemberben és 2013 márciusában ellenőrzik, hogy megfelel-e az intézmény az akkreditációs feltételeknek, és a magyar tagozatnak is érdeke fűződik ahhoz, hogy e vizsgákon jó besorolást kapjon a MOGYE. A 7. pont azt rögzíti, hogy az akkreditáció befejeztével megalakulnak a magyar főtanszékek az egyetemen.
Szabó Béla elmondta, a megállapodást a magyar tagozat és a román tagozat három-három képviselője mellett Ecaterina Andronescu oktatási miniszter is aláírta. Hangsúlyozta: aláírásával a miniszter is személyes felelősséget vállalt a megegyezés betartásáért. Ezt azért tartotta fontosnak, mert elmondása szerint a tárgyalások során a román tagozat képviselői minduntalan arra hivatkoztak, hogy ha túl sok engedményt tartalmaz a szöveg a magyar oktatás számára, nem biztos, hogy a román többségű szenátus megszavazza az életbe léptetéséhez szükséges határozatokat.
Az RMDSZ szerint sikerült kimozdulni a holtpontról
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke - aki maga is részt vett a péntek esti megbeszélések első szakaszában - úgy értékelte, egyelőre csak a holtpontról való kimozdulásról lehet beszélni. „Akkor lesz igazi áttörés, amikor a mostani megállapodás elemei az egyetemi chartába is bekerülnek, és megalakulnak a magyar főtanszékek” - fogalmazott.
Az alelnök szerint a mostani megállapodás híján megtörténhetett volna, hogy az egyetem román vezetői az akkreditációs követelményekre hivatkozva nekilátnak a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásának. „Meg is lebegtették, hogy ha nem lesz elég tanár, ha problémák lesznek a magyar tagozattal, akkor a következő években kevesebb magyar helyet hirdetnek meg” - ecsetelte Borbély.
Kiemelte: megindult a párbeszéd a magyar tagozat és az egyetem román vezetése között. Ezt azért tartotta fontosnak, mert - mint említette - „a rektor és az egyetem vezetésének a merev álláspontja” közel egy éven át leállította a párbeszédet az intézmény román és magyar oktatói között.
Borbély László úgy látta, ezúttal mind az oktatási miniszter, mind a miniszterelnök ki akarta mozdítani a MOGYE-n belül megrekedt konfliktust a holtpontról. Mint felidézte, a beszélgetések elején a rektor még azt hangoztatta, hogy mindenről a szenátusnak kell döntenie. Victor Ponta miniszterelnök viszont nagyon határozottan kijelentette: szó sem lehet arról, hogy a románok döntsenek a magyar tagozat dolgairól. „Ez megadta az alaphangot” - vélekedett az RMDSZ alelnöke.
Szabó Béla professzor rektorhelyettesi kinevezésének a feláldozásáról Borbély elmondta: amikor még a pénteki tárgyalások előtt jelezték az egyetem magyar oktatóinak, hogy fenntartások vannak Szabó Béla személyével kapcsolatban, maguk a magyar oktatók döntöttek arról a kompromisszumról, hogy Szilágyi Tibor legyen a magyar tagozat jelöltje a rektorhelyettesi tisztségre.
A RMOGYKE csapdát lát
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, Ádám Valérián szerint a jóhiszemű magyar oktatók ismét csapdába sétáltak. „Ezúttal nemcsak a MOGYE román vezetői, hanem az RMDSZ politikusai is csapdába vitték az oktatóinkat. Nem mondom, hogy az egyezség nem számít lényeges előrelépésnek, csakhogy arról nem beszél senki, hogy a miniszter asszony és a rektor ugyan aláírta a dokumentumot, de a román többségű szenátusnak is meg kell szavaznia. Mint ahogy azt sem szabad szem elöl téveszteni, hogy a magyar félnek tett, úgynevezett engedmények valamikor decembertől lépnek érvénybe, azaz az őszi parlamenti választások és kormányalakítás után. Nagyon könnyen megeshet, hogy a mostani ígéretekből nem lesz semmi, mert a választások után mindenki kitalál mindent, csakhogy ne léptesse életbe az egyezséget” – vélekedett a lapunknak nyilatkozó Ádám Valérián.
Krónika (Kolozsvár)

RMOGYKE: az RMDSZ csapdába csalta a MOGYE magyar tanárait
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) született egyezség megkötése után keményen egymásnak esett az RMDSZ és a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) vezetősége.
A civil szervezet titkára, Ádám Valérián azt állítja, hogy a szövetség csúcspolitikusai csapdába vezették az intézmény magyar tanárait, hisz a szombaton megkötött paktum betartására sem határidő, sem garancia nincs. Ráadásul a magyar közösség megalázását látják abban, hogy a nacionalista megnyilvánulásaikról elhíresült intézményvezetők – Constantin Copotoiu volt és Leonard Azamfirei jelenlegi rektor – leszögezték, nem hajlandók rektorhelyettesi tisztségben látni a magyar oktatók választottját, Szabó Bélát. Ádám Valérián ugyanakkor azt állítja, hogy az RMDSZ elárulta a diákságot, mivel lényegesen kevesebb fizetéses helyet kért a magyar felvételizők számára, mint amennyit a román fiatalok kaptak.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felelőtlennek nevezte a RMOGYKE, s a szervezet titkárának megnyilvánulásait, szerinte ezek nem használnak a magyar nyelvű oktatás ügyének. „Hogy állíthat valaki olyat, hogy a húsz hely nem jelent semmit, amikor egy hónappal korábban még egyetlen helyről sem volt szó?!” – háborgott Borbély. Ádám másik kijelentésére reagálva, miszerint az RMDSZ csapdába sétáltatta a MOGYE magyar oktatóit, az RMDSZ csúcspolitikusa úgy vélte: egy ilyen kijelentés elsősorban a tanárokat sérti.
A RMOGYKE közleménye szerint az RMDSZ-nek az a bűne, hogy az elmúlt huszonkét év alatt nem sikerült visszaállítania vagy létrehoznia egy magyar tannyelvű állami egyetemet. Borbély László egyáltalán nem tartja sikertelenségnek a hétpontos megállapodás megkötését. „Miért beszélnénk sikertelenségről, amikor a MOGYE román tanárainak nemtetszése ellenére is Victor Ponta kijelentette és a szerződésbe foglaltatta, hogy márpedig a magyar vezetők megválasztása a magyar közösségre tartozik, vagy a magyar tanerői gárda felpótlása a magyar rektorhelyettes feladata lesz. Persze mindezt a MOGYE szenátusának is meg kell szavaznia, de ha nem lenne ez a kiindulópont, ami a hét végén született, kérdem én: honnan mennénk tovább?” – kérdezett vissza a bírálóknak üzenve Borbély László.
A RMOGYKE titkára a tegnap reggel RMDSZ – most vagy soha címmel egy nyolcperces videófelvételt tett közzé a Youtube megosztón, melyen a szövetség több vezetőjét hazugsággal vádolja és lemondásra szólítja fel. Ádám Valérián Pinokkió-klubtagoknak nevezi az RMDSZ volt és jelenlegi elnökét, Markó Bélát és Kelemen Hunort, a párt politikai alelnökét, Borbély Lászlót, valamint Király András oktatásügyi államtitkárt, akiknek kinagyított fényképeire jókora faorrot toldott.
A RMOGYKE titkára azok után fakadt ki az RMDSZ politikusaira, miután az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című múlt heti műsorában a szövetség volt elnöke, Markó Béla cinikusnak és veszedelmesnek nevezte azt, ahogy egyesek a „pálya széléről bekiabálva” bírálják a szervezetet, amiért nem kért a románokéval azonos számú fizetéses helyet a magyar felvételizők számára. „Most nem mi osztjuk a helyeket sem a MOGYÉ-n, sem másutt. Próbálunk közbenjárni, hogy ne romoljon a helyzet, hanem esetleg javuljon” – mutatott rá a tévéműsorban Markó, arra emlékeztetve a szövetség bírálóit, hogy az RMDSZ rendkívül kemény volt a MOGYE ügyében. Szerinte nem a pályán kívülieknek kellene bekiabálniuk, hogy nem ennyi, hanem annyi fizetéses helyet kellett volna kérni.
A Pinokkiónak titulált Borbély László és Király András nem kívánt reagálni a már számos látogatót vonzó, a szerzője és szereplője által pamfletnek szánt videófelvételre. „Nem foglalkozom vele, és nem is érdekel. Az, hogy egy ilyen felvétel születhetett csak azt bizonyítja, hogy egyesek nem érzik az ügy súlyát, különben nem alacsonyodnának le ide” – nyilatkozta lapunknak Borbély.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
?;;; ?2012

Folytatódik a MOGYE-ügy miatti demonstráció az oktatási minisztérium előtt
További három hétig folytatódik a műtőruhás, esernyős demonstráció a román oktatási minisztérium előtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) működő magyar tannyelvű oktatás hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozásul – közölte csütörtökön az MTI-vel Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, a megmozdulás szervezője.
A két hete kezdődött tiltakozó akció résztvevői eredetileg a hónap végéig kaptak engedélyt arra, hogy a szaktárca székháza előtti járdán, hétköznap, hivatali időben, legfeljebb öt fő részvételével plakátokkal és a ruhákra, esernyőkre festett feliratokkal demonstráljanak. A megmozduláshoz a MOGYE-re felvételizett diákok és szüleik felváltva csatlakoztak. A résztvevők a magyar tannyelvű fizetéses helyek számának növelését és a magyar főtanszékek megalakítását követelték.
A 2011-ben hatályba lépett román oktatási törvény szerint a multikulturális egyetemeken – amelyek között a MOGYE-t is nevesíti a jogszabály – a nemzeti kisebbségek nyelvén működő oktatást önálló főtanszékekbe, intézetekbe, tagozatokba kell szervezni. Ezt a MOGYE román többségű szenátusa – az egyetemi autonómiára hivatkozva – következetesen megtagadta.
Ádám Valérián szerint a magyarság számára is elfogadható egyetemi chartát kell jóváhagynia a MOGYE szenátusának, s addig folytatják a tüntetést. Hozzátette: jövő héten megkezdődik az új tanév, és a magyar fizetéses helyek számának növelése legfeljebb október 10-ig segítene az idei felvételizőkön, de fontos, hogy legalább a jövőre nézve az egyetem chartában rögzítsék az államilag támogatott és tandíjköteles helyek egyenlő elosztását a román és a magyar tagozat között.
Az MTI kérdésére, hogy miért a minisztérium előtt tüntetnek, Ádám Valérián azt mondta: az igaz, hogy a chartát az egyetem fogadja el, de minisztérium jóváhagyása nélkül nem lép hatályba, és a tárcának kötelessége közbelépni minden olyan esetben, amikor egy tanintézményben törvénytelenségek történnek. Elmondta: Ecaterina Andronescu oktatási miniszter a demonstráció első napjaiban bekérette irodájába a tiltakozókat, és megígérte nekik, hogy megpróbálja rendezni a MOGYE-n a magyar oktatás ügyét.
„A miniszter be is tartotta a szavát, amikor Victor Ponta miniszterelnök társaságában elment Marosvásárhelyre, és megállapodást írt alá a MOGYE tanáraival, de tettek még nincsenek. Mi azt kérjük, hogy fogadják el a magyaroknak is megfelelő chartát, és alakítsák meg a magyar főtanszékeket még a decemberi parlamenti választások előtt" – mondta a RMOGYKE titkára.
Hozzátette: az jó, ha a magyarok is választhatnak képviselőket a szenátusba, de attól még továbbra is kétharmados román többség lesz a testületben, amely bármikor bármilyen magyar álláspontot felülbírálhat. Ezért fontosak az önálló főtanszékek, mert ezek nélkül nincs garancia arra, hogy nem fognak a magyarok feje felett dönteni – magyarázta. A RMOGYKE titkára szerint a román főtanszékeket is létrehozták anélkül, hogy létezne mindegyiken elegendő számú főállású tanár, tehát az akkreditációs feltételekre való hivatkozás csak ürügy a halogatásra.
Ádám Valérián az MTI kérdésére elmondta: nem érték atrocitások az oktatási minisztérium előtt. Hozzátette, a megmozdulás engedélyeztetésénél aláírta, hogy nem válaszol a provokációkra, hiszen a főpolgármesteri hivatal állandó rendőri felügyeletet rendelt ki melléjük, és a hatóságok dolga az, hogy szükség esetén közbelépjenek.
„A két hét alatt több mint ötven erdélyi magyar, aki a minisztériumba jött, megszorította a kezünket, és megköszönte azt, amit teszünk. Megkértek, ha lehet, folytassuk" – számolt be bukaresti tapasztalatairól Ádám Valérián.
MTI, Erdély.ma,

Szabó Béla: Ponta MOGYE-látogatása Iuliu Maniu idejét idézte
[INTERJÚ] Várhatóan a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) pénteki szenátusi ülésén meg is szavazzák a felsőoktatási intézmény magyar vonalának a chartába foglalását – jelentette ki egyebek mellett a Krónikának adott interjújában dr. Szabó Béla professzor, a MOGYE magyar tanárainak választott képviselője. Az egyetemi tanár ugyanakkor kitért arra is, hogy Victor Ponta kormányfő és stábja látogatásának körülményei őt leginkább a Iuliu Maniu miniszterelnöksége idején alkalmazott módszerekre emlékeztették. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy következetes kiállása miatt valószínűleg nem lesz belőle rektorhelyettes.
– Tisztázzuk az elején: a magyar fél azt állította, hogy nem hívták meg a hétvégén a kormányfő és az oktatásügyi miniszter jelenlétében zajló tárgyalásokra, a román vezetők viszont cáfolják ezt.
– Meghívtak, csak utólag. Victor Ponta, illetve a vele érkező miniszterek és politikusok előbb a román féllel akartak szóba állni, s csak utána velünk. Ugyanaz a módszer, mint Iuliu Maniu miniszterelnöksége idején.
– Miként ültek le tárgyalni?
– Azzal a kikötéssel, hogy három dologhoz ragaszkodunk, és abból nem engedünk. Éspedig: ismerjék el a belső választásainkat, hozhassuk létre a magyar főtanszékeket, és az egyetemi chartába foglalják bele a magyar struktúrák megalakításáról szóló határozatot. Hosszas viták során minderről egy hétpontos dokumentum született, amelyet kézjegyével látott el Leonard Azamfirei rektor, a szakszervezeti elnök, valamint a magyar tagozat képviselőiként Szilágyi Tibor, Lőrinczi Zoltán és jómagam. Aláírta a tárgyalásokon jelen lévő Ecaterina Andronescu miniszter asszony is, aki kezességet vállalt a dokumentumba foglaltak betartásáért. A tárcavezető előbb hezitált, de látván, hogy a magyar fél ragaszkodik az aláírásához, végül ő is ellátta kézjegyével a dokumentumot.
– Ezek szerint mindent elértek, amit szerettek volna?
– Kénytelenek voltunk mi is bizonyos kompromisszumokba belemenni. Tudjuk, hogy nem tesz jót nekünk, de belementünk a választásaink megismétlésébe, beletörődtünk abba is, hogy a szenátusban ott maradhatnak azok az úgymond magyar képviselők, akiket nem mi, hanem a román többség delegált, és elfogadtuk azt is, hogy a rektorhelyettes megnevezésénél személyem szóba sem jöhet. Ha ez az ára a magyar struktúrák létrehozásának, akkor Isten neki, én ezt simán bevállalom.
– Máris akadnak olyan hangok a magyar közösségben, amelyek szerint önök kényszerből írták alá a szerződést.
– Tévedés, mert semmiféle kényszer nem létezett. Az más lapra tartozik, hogy mi már az első perctől jeleztük, hogy ez az egyezség nem jó, de akkor is több a semminél.
– Ha a román fél betartja a szavát, melyek lesznek a kézzelfogható előnyök?
– A magyar rektorhelyettes lesz az, aki a magyar tagozaton betöltetlen állásokat meghirdeti. Ez azért is fontos, mert eddig egy tizenegy tagú, román többségű adminisztratív tanács döntött kénye-kedve szerint. Azt is sikerült kieszközölni, hogy a minket megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat vegyenek fel. Ami a magyar főtanszékeket illeti, az a döntés született, hogy az akkreditációs folyamat lezárultával, ami jó hét hónapot jelent, a szenátus dönt ezek számáról. Ennek már meg kellett volna történnie, csakhogy az egyetem vezető testülete eddig sajátosan értelmezte az oktatási törvényt, mégpedig úgy, hogy a magyar főtanszékek száma akár nulla is lehet. Ennek betartására a miniszter asszony külön garanciát vállalt.
– A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület titkára, Ádám Valérián úgy érzi, hogy a román fél ismét kijátssza majd önöket, hisz az egyezségben foglaltak végrehajtását a december 9-ei parlamenti választások utánra hagyták.
– Ez sincs teljesen így. Valóban a főtanszékek létrehozására 2013 márciusáig, áprilisáig kell várnunk. De a rektor és az okirat többi aláírói vállalták, hogy a magyar vonal chartába foglalását már az e heti, pénteki szenátusi ülésen megszavaztatják. Az üresen lévő állások meghirdetése sem maradhat a választások utánra, hisz a törvény szerint a tanév megkezdésétől legkésőbb negyvenöt napon belül erre is sort kell kerítenünk.
– Végül ki választja meg a magyar rektorhelyettest: a magyar közösség vagy a román többség?
– Nyilván a román nemzetiségű rektor nevezi ki azon három jelölt közül, akit mi javasolunk. Ezt egyébként így írja elő a törvény is. Az, hogy Románia másik két multikulturális tanintézetében, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen létezik egy belső egyezség, egy afféle gentleman’s agreement, miszerint a magyar tagozatvezető hivatalból megkapja a rektorhelyettesi tisztséget, az nálunk sajnos nem működik. Így meg kell tennünk a három javaslatot.
– Miért nem fogadják el a román oktatók Szabó Bélát, miben zavarhatja az ön személye a másik felet?
– Azt hiszem, hogy kitartásommal haragítottam magamra egyes román kollégákat. Másfél éve ugyanazt az álláspontot képviselem a törvény alkalmazásával kapcsolatosan. Ez idő alatt voltak lehurrogások, nyomásgyakorlások, én viszont kitartottam. Most is azt mondom, hogy ha az, amit a hétvégén aláírtunk, nem valósul meg a papírra vetett formában, akkor továbbra is csak a konokságunkat vethetjük be a harcba, ahogyan eddig tettük. A román fél szemében nekem még van egy másik, lényeges hátrányom: mivel az előző ciklusban is vezető állást töltöttem be, túl sok mindenre emlékszem.
– Hogy fogadta a magyar közösség ezt az újabb megalázást, miszerint nem maga döntheti el, kit küld rektorhelyettesnek?
– Amint az várható volt, vegyes érzelmekkel. Volt, aki azt állította, hogy eladtak engem. Mások azzal vigasztalódtak, hogy személyem mellőzése nem is olyan nagy áldozat.
– Ennek ellenére ott lesz a tagozat három jelöltje között?
– Nem tudom. Mint említettem, tisztában vagyok azzal, hogy a törvény szerint a rektornak joga van megnevezni azokat az embereket, akikkel együtt akar dolgozni. Hogy jó vagy rossz ez a törvénycikkely, teljesen lényegtelen, tiszteletben kell tartanunk. Mindemellett, ha nem is lehetek rektorhelyettes, a háttérből éreztetni fogom a jelenlétem.
– Ön nyilván tudja, ki az a másik két jelölt, aki még szóba jöhet a tisztség elfoglalásához. Hogy ismeri őket, ők is olyan kitartók, mint ön?
– Úgy gondolom, hogy igen.
Szucher Ervin,
Krónika (Kolozsvár)