Márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ első kongresszusát. Kijelölték a MISZSZ 15 tagú delegációját az RMDSZ nagyváradi kongresszusára. Márc. 30-a és ápr. 1-je között Csíkszeredában gyűltek össze a MISZSZ, a magyar diákszövetségek és a Vallásos Ifjak Szövetségének küldöttei, hogy az utóbbi két hét eseményei miatt megvitassák feladataikat. A MISZSZ elhatározta, hogy közös listán szerepelnek az RMDSZ-szel. /Birtók József: Egységért a másság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ A MISZSZ megválasztotta választmányát. A választmány 5 tagú elnökséget választott: Csutak István /Csíkszereda/, Szilágyi Zsolt /Nagyvárad/, Toró Tibor /Temesvár/, Zsigmond László /Sepsiszentgyörgy/, Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /Birtók József: MISZSZ- kongresszus, Csíkszereda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

A Romániai Magyar Szó febr. 20-i számában Gagyi-Balla István írásában /A belső pályán túl- gondolatok az RMDSZ külkapcsolatairól/ szorgalmazta, hogy az RMDSZ csatlakozzon a Magyarok Világszövetségéhez. Az RMDSZ külkapcsolataiban megfigyelhető egyfajta megosztottság, írta Ábrám Zoltán. Az RMDSZ választóinak nagyobb hányada a kereszténydemokráciához közel álló konzervatív eszmerendszerhez kötődik, állapította meg Szőcs Géza, míg a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ tagságának többsége liberális kötődésű. Szőcs Géza nyilatkozta, hogy az RMDSZ mint párt az EDU-ban /Európai Demokratikus Unió/ megfigyelői státust kér, a MISZSZ pedig az Európai Liberális Unióban. A MISZSZ idén jan. 30-án együttműködési megállapodást írt alá a Magyarok Világszövetségével. /Ábrám Zoltán: A MISZSZ már elindult? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre idén felvett hallgatók 27 %-a magyar, az előző évben 29,3 % volt az arányszámuk, nem beszélve arról, hogy az 1990-ben végzett orvosoknak 42,1 %-a volt magyar, az előző években még magasabb volt a magyarok aránya. Jobban kell felkészülni a diákoknak, állapítja meg dr. Ábrám Zoltán. /Dr. Ábrám Zoltán: A marosvásárhelyi orvosi egyetemen tovább csökken a magyar diákok száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

A Bolyai Társaság elsődleges célja a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása, emellett ez a társaság állította össze a magyarországi egyetemekre javasoltak listáját. 1991-ben összesen 1079 romániai magyar fiatal jutott be magyarországi egyetemekre, ezenkívül 1050-en romániai főiskolákra. Ez az út nem járható a jövőben: a Magyarországon tanuló hallgatók nem térnek vissza Erdélybe, nyilatkozta dr. Jung János, a Bolyai Társaság egyik alelnöke. /Ábrám Zoltán: Megújul a Bolyai Társaság. = Ring (Budapest), ápr. 15./

Dr. Tőkés István lemondott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöki tisztségéről, ezt a párt 1992. dec. 19-i megbeszélésén sajnálattal vették tudomásul. Az elnöki teendők ellátásával Varga László református lelkészt bízták meg azzal, hogy a párt februári kongresszusán megválasztják az új vezetőséget. Ez a párt kislétszámú, képviseletüket az RMDSZ-ben Hajdú Gábor szenátor, dr. Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselők vállalták el. /Ábrám Zoltán: A kereszténydemokrácia hazai esélyeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

"Az RMDSZ brassói kongresszusáig Borbély Imre képviselő az RMDSZ politikai ügyekkel megbízott elnökségi tagja volt. A radikálisok szószólójaként kezdettől fogva szorgalmazta a kisebbségi jogok nemzetköz normáinak rögzítését az RMDSZ programjában és alapleveiben. A kongresszuson elfogadott dokumentumok őt igazolták. A vele készült beszélgetésben Borbély Imre kifejtette, hogy az önrendelkezést két lépcsőben látja megvalósíthatónak. Először az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A romániai magyarság számbevétele, általános és titkos magyar választások megtartása, a személyi, majd a kulturális autonómia gyakorlatba ültetése végrehajtható, nem kell engedély hozzá. A területi autonómia elérése a második lépcsőfok lenne, ehhez a megváltoztatott alkotmány szükséges. Borbély Imre úgy látja, hogy két éven belül lebonyolított szavazással legitim parlament jön majd létre. Ez a "magyar parlament" igyekszik majd megvalósítani a programot. Mindehhez sok pénzre van szükség. Borbély Imre hozzátette, hogy "első számú partnerünk a továbbra is a román ellenzék". /Ábrám Zoltán: Átmeneti időszakokban átmeneti célok. = Új Magyarország, ápr. 16./"

Az 1990-benn újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület önállóan működő Orvostudományi Szakosztálya máj. 7-én Nagyváradon tartja meg III. tudományos ülésszakát. A szakosztály elnöke, dr. Puskás György elmondta, hogy 1990 tavaszán az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel együtt alakult újra szakoszályuk. A szakosztály központja Marosvásárhelyen van, ez a város az erdélyi magyar orvoslás fellegvára. Együttműködnek a szintén Marosvásárhely központú Keresztény Orvosok Szövetségével és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezetével. Az elmúlt évek kivándorlása a szakosztályt érzékenyen érintette. Az Orvostudományi Szakosztály tudományos ülésszakot tartott Székelyudvarhelyen /1991/ és Kézdivásárhelyen /1992/. A székelyudvarhelyi vándorgyűlésen elhangzott előadások anyagát kiadták az EME Orvostudományi Értesítő 64. számában. Nagyváradon a vándorgyűlést együtt tartják a Keresztény Orvosok Szövetségének közgyűlésével. Dr. Brassai Zoltán, a külkapcsolatokkal megbízott elnöki tag beszámolt arról, hogy az anyaország lehetőséget biztosít posztgraduális képzésre. /Dr. Ábrám Zoltán: Az EME Orvostudományi Szakosztályáról a III. tudományos ülésszak előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Jan. 29-én Kolozsváron megalakult a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága, a hivatalos oktatáson kívüli, felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi szervezetek összefogása, tevékenységük összehangolása céljából. Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Egyed Ákos, titkár: Dáné Tibor Kálmán. Regionális társelnökök: Csirák Csaba /Szatmárnémeti/, Matekovits Mária /Arad/, Révész Erzsébet /Kolozsvár/, Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/, Bódog Erzsébet /Brassó/ és dr. Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 1./

Minden harmadik erdélyi magyar orvos elhagyta az országot, a legtöbben Magyarországra települtek át, állapította meg dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet tanársegéde, aki a MADISZ egyik szervezője volt és közíróként is ismert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Júl. 16-án Szovátán megnyílt a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Társaságának /RMNKT/ honismereti népfőiskolája. A rendezvényen magyarországi, kárpátaljai, szlovákiai magyar szakemberek is résztvettek. A tábort dr. Ábrám Zoltán, az RMNKT alelnöke nyitotta meg. A megjelentek között volt Egyed Ákos, az RMNKT elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 575. sz./

Lezajlott Szovátán a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága által másodszor megrendezett Honismereti Népfőiskola, magyarországi, kárpátaljai, felvidéki és hazai népfőiskolai szakemberek részvételével. A szervező dr. Ábrám Zoltán volt. Kolozsvárról dr. Kötő József, Egyed Ákos professzor, Dáné Tibor Kálmán és Salat Levente, Magyarországról Sz. Tóth János, a Magyarországi Népfőiskolai Társaság főtitkára érkezett. Egyed Ákos arról beszélt, hogy a fogyó mennyiséget minőséggel kell pótolni. Salat Levente, a Soros Alapítvány kolozsvári fiókjának vezetője Soros Közép-Európában címmel tartott előadást. A népfőiskolai előadásokkal egyidőben Szovátán másik táborozás is folyt: a Talentum Tehetséggondozó Alapítvány segítségével 30 tanuló számára környezetvédelmi oktatást tartottak, Ábrám Noémi vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.

Nyárádszeredáról jelent meg monográfia, amely egy lelkész /Ábrám Zoltán/ és egy orvos /György Horváth László/ közös munkája /Zavaros a Nyárád - Nyárádszereda község múltja és jelene, Juventus Kiadó/. A község a román helyi közigazgatás szerint egy nagyobb falu a hozzá tartozó apróbb falvakkal együtt. A monográfia is ezt az egységet jelöli, tehát Nyárádszeredán kívül bemutatja a körülötte levő hét kisebb falvat /Demeterfalva, Tompa, Sárd, Szentlőrinc, Moson, Vece és Bő/ is. A hiánypótló, több mint kétszáz oldalas, fotókkal és térképekkel illusztrált könyv az alkotók szándéka szerint nem száraz adattár. 1605 februárjában Nyárádszereda templomában kiáltották ki erdélyi fejedelemmé Bocskai Istvánt. Bocskai szobra a templom előtt állt, amíg a román hatalom el nem távolította. Egy kolozsvári szenespincében rejtették el a szobrot egészen addig, amíg a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért, akkor visszaállították a szobrot, majd a háború végén Bocskai szobrát a templomba menekítették. A templomkertben áll a székely határvédő honvéd ódon szobra is, pajzsán a Szent Koronát tartalmazó címer van. / /udvardy/ [Udvardy Zoltán]: Egy erdélyi település élete Bocskaitól az 1990-es pogromig. = Új Magyarország, aug. 1., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

"A Ceausescu-diktatúra idején, 1986-ban Marosvásárhelyen a z Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem néhány hallgatója /Ábrám Zoltán, Pávai Zoltán és mások/ létrehozta a Communitast, a magyar irodalmi kört. A Communitas hír elterjedt a városban, sokan eljöttek egy-egy alkalommal. A kör tevékenységét figyelték a hatóságok, de nem tiltották be. A kör létrejöttének tizedik évfordulóján, 1996. dec. 14-én emlékünnepséget rendeztek a Bernády-házban. Az évforduló alkalmából megjelent a Communitas Emlékkönyv, ennek művelődéstörténeti jelentősége van. A könyv szerkesztője az egykori szervező, dr. Ábrám Zoltán, aki annak idején vezette az emlékfüzetet. Ebbe rögzítették a meghívottak gondolataikat, verseiket, novelláikat. A hajdani köri összejövetelekre meghívottak között volt Székely János, Markó Béla, Lázár László, Marosi Ildikó, Szépréti Lilla, Győrffy Kálmán, többek között. - A Communitas újrakezdet tevékenységét, de lendülete már nem a régi. /Lokodi Imre: Hogyan lehetnénk együtt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"

"A Moldovai Csángómagyarok Szövetsége febr. 3-9. között Szovátán Csángómagyar közművelők népfőiskolája címmel egyhetes felkészítőt tart a Szövetség munkájába a közművelődés terén bekapcsolódni kívánók részére. A 15 részvevőt a moldovai csángó falvakból toborozta Csicsó Antal, a szövetség ügyvezető elnöke, az összejövetel főszervezője, a programot pedig az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság közreműködésével állították össze. A rendezvény előadói főleg közművelődés-szervezésről, a pályázatok útján történő pénzszerzés lehetőségeiről és módozatairól, a csángó kultúráról, néprajzról, dalkincsről, a kétnyelvűség problémájáról beszélnek a jövendőbeli csángó művelődés szervezőinek. Előadók: Kallós Zoltán, Halász Péter, Harangozó Imre, Kóka Rozália, K. Molnár Erika, Deák Judit néprajzkutatók, valamint Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Ábrám Zoltán népfőiskola-szervező. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályát Dáné Tibor Kálmán művelődési előadó képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 961. sz./"

"Szakács György a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egyesület elnöke beszámolt a tervezett előadásokról. Dicsőszentmártonban, a művelődési házban könyvbemutatót tartanak, vendégük lesz a Mohács melletti Csátalja Székely Népdalköre, októberben a testvértelepülés, Hajdúböszörmény kórusa látogat el hozzájuk. György Horváth László és Ábrám Zoltán bemutatják Nyárádszeredáról szóló monográfiájukat. Szakács György a közeli Abosfalva múltjáról állít össze egy füzete, azt idén kiadják, abból az alkalomból. hogy Abosfalva első írásos említése 640 évvel ezelőttről, 1357-ből való. Vitális Ferenc Dicsőszentmárton műkedvelő társulatának a Népszínháznak a vezetője elmondta, hogy társulatuk aug. 1-3-a között részt vett a Zsámbéki Fesztiválon, szept. 4-7-e között, a Sepsiszentgyörgyön rendezett Concordia Fesztiválon pedig a Népszínházon kívül a Diákszínpad is szerepelt. Ugyancsak ott lesznek szept. 26-28-a között a Gyergyószentmiklóson immár ötödik alkalommal megtartott találkozón, a MÛSZIT Fesztiválon, a műkedvelő színjátszók találkozóján. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./"

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és marosvásárhelyi fiókegyesülete közös rendezésében okt. 8-án Marosvásárhelyen tartotta 1999. évi vándorgyűlését. A rendezvény témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben, annak előzményei, lefolyása és következményei. Egyed Ákos kolozsvári történész köszöntötte a megjelenteket. Fodor Imre polgármester külön köszöntötte a város díszpolgárát, a vándorgyűlés korelnökét, főtisztelendő Léstyán Ferenc érseki helytartót. Benkő Samu professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzetiségek egymásnak feszülése a negyvennyolcas idők lényege, hanem az, hogy vége szakadt a több száz éves feudalizmusnak, a forradalom szabad utat nyitott a modern polgári törekvéseknek. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlésről Egyed Ákos (Kolozsvár), Széchenyi Stádiumáról és Vörösmarty Szózatáról Murvai Olga (Bukarest), a forradalom és szabadságharc erdélyi akadémiáiról Szabó Miklós (Marosvásárhely), az erdélyi katolikus papság áldozathozataláról Léstyán Ferenc (Gyulafehérvár), a székelységtudat változásairól Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely), az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről Tóth Béla (Budapest), a szabadságharc utáni erdélyi magyar közgondolkodásról Csucsulya István (Kolozsvár) tartott előadást. A Történelemtudományi Szakosztály ülésszakán Demény Lajos, Ábrám Zoltán, Tófalvi Zoltán, Cserey Zoltán, Bíró Dónát és Sebestyén Mihály, míg a Nyelv-és Irodalomtörténet, Néprajz Szakosztály ülésén Egyed Emese, Gaál György, Nagy László, Adorján Károly, Olosz Katalin, Bónis Johanna, Pál Judit és Pál-Antal Sándor voltak az előadók. Okt. 9-én a Történelemtudományi Szakosztály tovább folytatja tudományos ülésszakát. /(lokodi): EME-vándorgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Ezelőtt 40 évvel, 1959 novemberében a Securitate emberei a Szatmár megyei Érendréről elhurcoltak nyolc férfit. Hozzátartozóik sokáig nem tudtak semmit róluk. 1960 szeptember 3-án a kolozsvári hadbíróság államellenes szervezkedésért, két főt pedig feljelentési kötelezettség elmulasztásáért ítélt el: Bujdosó Géza állatorvos 15, Kovács Lajos 10, Szaleczky Miklós 7. Ábrám Sámuel 5, dr. Avasán Gyula 4, Fischer Lajos 4, Toroczkai Sándor 3, Kiss Miklós 2 év börtön. Végül 1963-ban amnesztiával szabadultak. Koncepciós per zajlott, azért ítélték el őket, mert ellenszegültek a kollektivizálásnak. Románia Legfelsőbb Bírósága 1998. május 25-én felülvizsgálta és jogtalannak ítélte az 1960-ban kimondott ítéletet. Nov. 6-án Érendréd református templomában az ártatlanul elhurcoltak emlékére márványból készült emléktáblát állítottak. /Boros Ernő: Rehabilitálták a szekuritate áldozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./ 1959. november 3-án éjjel tartóztatták le a nyolc érendrédi férfit. Tíz hónapig az Nagybányán kínozták és vallatták őket. A katonai ügyész halálbüntetést kért a fővádlottra, Bujdosó Gézára, míg a többiek legkevesebb 15 év börtönt kaptak volna. Szerencsére a Nagybányán lezajlott nyílt tárgyalás kedvező fordulatot vett. A tárgyalásra beidézett koronatanú lelkiismeret-furdalása miatt visszavonta addigi vallomásait. Az államhatalom nem bocsátott meg neki: még aznap ellenőrzést tartottak Varga József üzletvezetőnél, és sikkasztás miatt három évet kapott. Az ártatlanul elítélt érendrédieket a Duna-delta koncentrációs táborába, Peripravára vitték. A politikai foglyok lágerében embertelen körülmények között kubikosmunkát végeztek, nádat vágtak. Ketten büntetésük letöltése után szabadultak ki, a többiek 1963 telén amnesztiával kerültek haza. /Dr. Ábrám Zoltán: Emlékezés az érendrédi politikai elítéltekre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Nov. 6-án Érendréd református templomában ünnepi istentiszteletet tartottak az 1959?ben elhurcolt, majd utána koncepciós per nyomán bebörtönzött helybéliek emlékének állított emléktábla felavatása alkalmából. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Németi János történész emlékeztetett arra, hogy a törvénytelenül elítéltek rehabilitálására 1998 májusáig kellett várni. A márványtáblán az 1960-ban elítéltek névsora szerepel, továbbá Márton Attila lelkész, akit 1958?ban ítéltek el Kolozsváron 7 évre. /Ünnepség Érendréden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./

Márc. 2-án tartotta választmányi ülését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. Arról döntöttek, hogy idei közgyűlésüket a május 11-13-a között Székelyudvarhelyen sorra kerülő X. tudományos ülésszak keretén belül tartják meg. A választmány elfogadta a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány alapszabályát. Az alapítvány a jövőben díjat és emlékérmet adományoz kiváló kutatási eredményt elérő, illetve jelentős tanulmányt, felmérést, orvosi szakkönyvet alkotó orvosoknak, gyógyszerészeknek. Beszámoló hangzott el az EME Orvostudományi Értesítő 72. kötete szerkesztéséről. A kötet a tavalyi, gyergyószentmiklósi tudományos ülésszak közleményeit tartalmazza. /(Dr. Ábrám Zoltán, az EME Orvostudományi Szakosztály jegyzője): Választmányi ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Marosvásárhelyen Tófalvi Zoltán mutatta be Ábrám Zoltán Misszesek voltunk /Juventus, Marosvásárhely/ című könyvét. Ábrám a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége megalakulását, eredményeit, szellemiségét örökítette meg. A MISZSZ tartotta az első kongresszust az erdélyi magyarság 1989 utáni történetében. Az ottani felszólalások pusztába kiáltott szavak voltak. Ábrám könyve arra emlékezet, hogy mit akart a romániai magyarság és mi valósult meg belőle. /Antal Erika: Az elfeledett kongresszus története. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Dr. Aszalós János (1901-1939) erdélyi születésű orvos emlékére gyermekei alapítványt hoztak létre, amely harmadik éve támogatja a legsikeresebb hazai egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezéseket. Az idei díjkiosztást a hagyományoknak megfelelően Marosvásárhelyen, a Szabadi utcai református egyház gyülekezeti termében tartották. A házigazda, Szász Zoltán református lelkész köszöntője, majd Göncz Árpádné köszöntő táviratának felolvasása után a laudációk, a díjazottak beszédei, a díjátadás, valamint az elmúlt években elismerésben részesítettek rövid beszámolói következtek. Idén a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjában részesültek: dr. Ábrám Zoltán (Marosvásárhely) adjunktus, a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány elnöke, Bíró Emőke (Székelyudvarhely), a Spes Alapítvány irányítója, Kacsó Csaba (Székelykeresztúr), a Gyermekszív Alapítvány mindenese, Kissné Portik Irén (Gyergyószentmiklós) néprajzkutató, Tarnai Melinda (Nagyszalonta) hitoktató és Vizi Ildikó (Kolozsvár) gyógypedagógus. /A dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjkiosztása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának székelyudvarhelyi tudományos ülésszakát, a jubileumi, X. ülésszakot máj. 11-13-a között tartották. Az eseményre 350-en érkeztek, s 175 színvonalas előadás hangzott el. Neves orvosok jöttek el nemcsak az országból, hanem az Egyesült Államokból, Magyarországról és Szerbiából is. A díszvendégek közt pedig ott volt Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Andrásofszki Barna professzor, a Magyar Egészségügyi Társulat elnöke és más jeles személyiségek. A jelenlévők 23 szekcióban hallgathattak orvostudományi és gyógyszerészeti előadásokat. Az ülésszak keretében került sor a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjkiosztó ünnepségére is. Ez az alapítvány első ízben díjazott olyan orvosokat, akik kiváló szakmai és tudományos tevékenységet fejtettek ki. /Jubileumi tudományos ülésszak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Pápai Páriz Ferenc emlékérmet és oklevelet Csőgör Lajos, a marosvásárhelyi orvosegyetem első rektora, Csidey József neves gyermekgyógyász főorvos és post mortem Módy Jenő professzor kaptak. Az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának több mint 1100 tagja van. A közgyűlés Puskás György professzort, az újjáalakult szakosztály első elnökét az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjának javasolta. /Dr. Ábrám Zoltán: Az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának X. tudományos ülésszaka. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./ Az elhangzott előadásokat az EME kiadványa, az Orvostudományi Értesítő közölni fogja. /Orvoskonferencia Székelyudvarhelyen. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./

A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, valamint a Preventio Egészségvédelmi Társaság gondozásában megjelent az Életmód - egészség című tanulmánykötet, melynek anyagát a tavaly Szentegyházán megszervezett népfőiskolán elhangzott előadásokból állította össze dr. Ábrám Zoltán szerkesztő. A témakörrel foglalkozó szakemberek írásai főként a székelyföldi életvitel és egészségvédelem sajátos kérdéseit dolgozzák fel. /Életmód - egészség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) orvosi szakosztálya és az EME marosvásárhelyi fiókegyesülete a Magyar Tudomány Napja alkalmából november 6-án tudományos értekezletet tart Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Ház előadótermében. Az érdeklődők dr. Szabó Miklós, dr. Ábrám Zoltán, Balás Árpád és Spielmann Mihály értekezését hallgathatják meg. /Megemlékezés a Magyar Tudomány Napjáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./"

"Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"

Mióta dr. Ábrám Zoltán lett az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, többet lehet hallani az egyesületről. Az óév egyik utolsó napján Marosvásárhelyen gyűltek össze Ábrám Zoltán hívására mindazok, akik tesznek valamit a közművelődésért. Verseket, dalokat adott elő Bartis Ildikó, Kilyén Ilka színművésznő és Kozsik Ildikó bábszínész. /(Máthé Éva): EMKE-kalács, EMKE-bor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Az Erdélyi Napló körinterjút készített marosvásárhelyi közéleti személyiségekkel az elmúlt esztendő legfontosabb politikai történéseiről. Minden megkérdezett szívesen nyilatkozott, kivéve az RMDSZ szövetségi elnökét. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke: "A 2001-es esztendő legfontosabb, korszakalkotónak tekinthető megvalósításainak tekintem az egyetemalapítást és a státustörvény kidolgozását, elfogadtatását… A státustörvény megléte, úgy tapasztalom és érzem, jelentősen javított az erdélyi magyarság közérzetén." Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az új közigazgatási törvény – minden hiányossága ellenére – a helyi autonómia megteremtéséért folytatott küzdelem igen fontos állomása lehet. Kiemelte a diakóniai központ megnyitását, valamint a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak a beindítását. Szeretné, ha az RMDSZ-ben megvalósulna a pluralizmus. Kerekes Károly képviselő: "A nemzetben gondolkodók számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye kétségtelenül a magyarországi státustörvény volt… Ezért köszönet illeti a jelenlegi magyar kormányt, mindazokat a politikai erőket, akik a törvény megszületésében közreműködtek. " Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke: "Az elmúlt esztendőben a romániai politikai életre igencsak rányomta bélyegét az a kettősség, amely az Iliescu– Nastase hatalmi tandem megnyilvánulásait jellemzi. Másképpen nyilatkoznak külföldön és a nyugati politikusok előtt, és megint másképpen a határokon belül. " Szeretné, ha az RMDSZ végre képessé válna valódi érdekképviseleti szerepének ellátására." Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke: "A közigazgatás terén dolgozóként visszatekintve egyértelmű, hogy az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményének a 215-ös törvény elfogadását tartom." Romániában a gazdasági reform nem történt meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője megtagadta, hogy az Erdélyi Naplónak nyilatkozzék. Döntését azzal indokolta, hogy a hetilapban számos olyan, személyét érintő írás jelent meg, amelyek szerinte akár a becsületsértés fogalmát is kimerítik. /Szentgyörgyi László: Markó Béla nem nyilatkozik az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Jan. 19-én Marosvásárhelyen közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. A titkári beszámoló után tisztújításra került sor. Az elmúlt választási ciklusban az elnöki tisztséget betöltő dr. Feszt György nyug. egyetemi tanár utóda dr. Kovács Dezső, a Szájsebészeti Klinika docense, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karának tudományos titkára lett. Programbeszédében az új elnök kihangsúlyozta, hogy mindent megtesz a szakosztály minél önállóbb működése érdekében, igyekszik javítani a tagsággal való kapcsolattartáson, fontosnak tartja a székház nyújtotta lehetőségek javítását és a szakosztály által kiadott Orvostudományi Értesítő megjelentetését. /(Dr. Ábrám Zoltán): Tisztújító közgyűlést tartott az orvostudományi szakosztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Az EMKE Maros megyei szervezete kezdeményezésére a történelmi egyházak és egyes civil szervezetek képviselőiből Marosvásárhelyen emlékbizottság alakult a Don-kanyarban 1943 telén elesett áldozatokért. Alakuló megbeszélésükön a bizottság tagjai fiatal szakemberek bevonásával kutatómunkát indítványoznak a Don-kanyarban nagyrészt megsemmisített 2. hadsereg erdélyi, elsősorban Maros megyei vonatkozásainak jobb megismerése érdekében. Ezért felhívással fordulnak azokhoz, akiknek személyes élményeik vagy másoktól kapott ismereteik, információik, dokumentumaik lennének, hogy jelentkezzenek. Az emlékbizottság elhatározta azt is, hogy a tragikus esemény hatvanadik évfordulója alkalmából, 2003. január 12-én kegyeletteljes megemlékezést tartanak Marosvásárhelyen. A tervezett megemlékezés tudományos rendezvényt, műsoros estet, emlékkönyv kiadását, templomi szolgálatokat, kopjafa-állítást foglalna magába. /(Ábrám Zoltán): Emlékbizottság a Don-kanyari áldozatokért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Erdélyi és anyaországi szakemberek cseréltek tapasztalatot Kolozsváron a népfőiskolai börzén, amely márc. 1-jén dr. Egyed Ákos megnyitójával kezdődött. Az Egészséges életmód, életminőség-javítás, szociális gondok csoport vezetője és vitaindítója, dr. Ábrám Zoltán kifejezte elégedettségét, amiért a résztvevők közös nevezőre jutottak abban, hogy nemcsak megelőzésre kell hangsúlyt fordítani, hanem életreform-folyamatot kell elindítani. Egri István, a Vállalkozás, gazdaság munkacsoport részéről figyelmeztette a jelenlévőket, hogy mára a nagyobb cégek is foglalkoznak felnőttoktatással. A Mezőgazdaság, falufejlesztés témában Csomós Attila jó információs hálózat kialakításának a szükségességét hangsúlyozta. Balla Zoltán, a Közösségfejlesztés, állampolgári ismeretek munkacsoport vezetője egy sor hiányosságot sorolt fel és azok megoldási lehetőségeit. A szakoktatással foglalkozó csoportból Papp Sándor sajnálatát fejezte ki, amiért Romániában nincs országos nyilvántartás és igazi törvényes keret a népfőiskolás-felnőttképzéses programokhoz. Borzási Mária az Általános műveltség munkacsoport abbéli reményét fejezte ki, hogy be lehet pótolni mindazt, amit a számítógépek és a modern médiák terén elmulasztottunk. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára reagált a feltett kérdésekre, és megelégedését fejezte ki e kétnapos megfeszített munka sikeréért. Hamarosan elkerülhetetlenné válik a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság jogi személyként való bejegyzése, illetve a konkrét törvényjavaslat benyújtása. /Jakab-Benke Nándor: "Élethosszig tartó tanulás." Véget ért az erdélyi Népfőiskola-börze. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Marosvásárhelyen ápr. 19-én a Nemzeti Színház zsúfolásig telt a Napsugár Gyermek Néptáncegyüttes találkozóján, másnap Erdőcsinádon léptek fel. A színház előcsarnokában Veress Elza-Emőke cérnagrafikái voltak láthatók. A vajdaszentiványiak, marossárpatakiak és mezőpanitiak is bemutatták táncrendjüket. Este táncház volt. Erdőcsinádon ápr. 20-án valóságos népünnepélyt láthattak a kíváncsiak, köztük Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, Kötő József, az EMKE országos elnöke, Horváth Arany közíró. Lovasbandériummal, a mezőcsávási fúvósokkal, parádés felvonulással ünnepelték a tavaszt. A fellépő csoportok száma megközelítette a félszázat. Sosem voltak itt ennyien, sosem kapott ilyen hangsúlyozott népünnepély-jelleget az erdőcsinádi szombat. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének új elnöke kifejtette: sorrendben ez a 41. Gyöngykoszorú találkozó volt, 11 évvel ezelőtt indult a mozgalom, ápr. 28-án, ez a kilencedik erdőcsinádi találkozó. Jó néhány magyarországi együttes is eljött, ausztriai (őrségi), és Japánból is érkeztek. /Bölöni Domokos: Népünnepély. Mezei virágok Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./