Román fordításban is megjelent a Kopasz város
Az Írószövetség temesvári székházában május 23-án, pénteken 12 órakor mutatják be Pongrácz P. Mária Kopasz város című novelláskötetének román nyelvű változatát, Oraşul pleşuv címmel. A Kopasz város című könyv 2013-ben jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban. A novelláskötetet Gábos-Foarţă Ildikó ültette át román nyelvre. A Cosmopolitan-Art kiadónál megjelent kötet fedőlapját Dumitru Popescu tervezte. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a bemutatóra!
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Születésnap – Lászlóffy Csaba költő, író, esszéista, műfordító – ma 75 éves
Tordán született 1939. május 21-én. 1960-ban diplomázott a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetem magyar nyelv és irodalom szakán. 1962–68 között az Igazság, 1969-től a Dolgozó Nő, 1990-től a Családi Tükör szerkesztője, a Szabadság napilap Tetőn irodalmi mellékletének a szerkesztője. 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, József Attila-díjas, Misztótfalusi Kis Miklós és Péterfi Vilmos életműdíjas. Két írásának közlésével köszöntjük lapunk munkatársát születésnapján!
„A Kolozsvárott élő Lászlóffy Csaba – a hajdani legendás Forrás-nemzedék mértékadó személyisége – jelenkori literatúránk egyik legkiemelkedőbb alkotója. A kortárs erdélyi és az egyetemes magyar irodalom kivételes képviselője, évtizedek óta az egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb mestere: a változatosság, a sokműfajúság, a jelentéses szemléleti és formai gazdagság élő klasszikusa. Számtalan kötete öleli fel költői, lírikusi, próza-, dráma- és esszéírói életművét; verseskönyveinek, elbeszéléseinek, novelláinak, kisregényeinek vagy hosszabb lélegzetű epikai műveinek, színdarabjainak, értekező szövegeinek, publicisztikáinak rengetege folyamatos egymásutániságában is lenyűgöző teljesítmény.”
(Bertha Zoltán) Szabadság (Kolozsvár)

Diaconu: az RMDSZ Románia belső ellensége Románellenes tevékenységgel vádolta meg az RMDSZ-t Bogdan Diaconu, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője.
A szélsőséges magyarellenessége miatt hírhedt honatya az Adevărul napilap portálján működtetett blogjában Románia belső ellenségének nevezte az RMDSZ-t, egyúttal azzal vádolta meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek támogatásával a határok megváltoztatására törekszik.
Diaconu szerint Orbán Viktor veszélyesebb, mint Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, aki korábban – miután Románia megtagadta az őt szállító repülőgéptől, hogy belépjen az ország légterébe –, egy internetes bejegyzésben azt írta: legközelebb Tu-160-as bombázóval érkezik.
A szélsőséges politikus mindezt azzal indokolja, hogy Rogozin csupán miniszterelnök-helyettes, Orbán viszont frissen újraválasztott kormányfő, aki ráadásul az EU-n és a NATO-n belülről „akarja etnikai konfliktusok és Trianon-ellenes követelések tűzfészkévé változtatni Európát.”
Szerinte a magyar kormányfő az autonómia szorgalmazásával „levegőbe röpíti a régiót.”
Diaconu az RMDSZ-t is és az Erdélyi Magyar Néppártot is azzal vádolja, hogy Budapest utasításait hajtja végre, utóbbi kapcsán rosszallóan megjegyezve, hogy legutóbb a nagyváradi városháza dísztermében tartotta meg az autonómiakaraván-rendezvényét.
„Kiosztja” ugyanakkor az RMDSZ-t is. „Mit nem adna Rogozin, ha egy orosz pártnak miniszterelnök-helyettese lenne Romániában, művelődési minisztere vagy bármilyen más köztisztséget betöltő politikusa, a román nemzet tönkretételét célzó ragyogó tevékenységében pedig a kormányfőtitkárságtól kapna finanszírozást!” – írja Diaconu arra utalva, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyszerre kormányfő-helyettes és a művelődési tárca vezetője is.
„Romániát az RMDSZ, a belső ellenség zsarolja” – állapítja meg, majd fölteszi a kérdést: mit keres Magyarország az EU-ban és a NATO-ban, ha Moszkva „irányítja?”
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Magyar iskolát kérnek a szülők Balánbányán
Közel kilencszáz aláírást gyűjtöttek össze Balánbányán a szülők egy magyar iskola létrehozása érdekében. Ez irányú kérésüket csütörtökön nyújtják be az illetékes intézményekhez.
Az egykori bányavárosban a gyermeklétszám csökkenése miatt összevonták a két általános iskolát, a román tannyelvű Geo Bogza Általános Iskolát, illetve az 1-es számú tanintézetet, melyben többnyire magyar oktatás zajlik.
Az új intézmény ősztől Geo Bogza néven, két tannyelvű általános iskolaként fog működni összesen 488 gyermekkel. A különálló magyar kisebbségi iskola ötlete akkor fogalmazódott meg, amikor az összevont iskola működtetését tervezve felmerült, hogy a felső tagozatos magyar diákokat ősztől a Geo Bogza Általános Iskolába vinnék át az 1-es iskolából, ahova jelenleg járnak.
Ezzel a magyar gyermekek szülei nem értenek egyet, ugyanis – mint azt egy korábbi nyílt levelükben kifejtették – attól tartanak, hogy a magyar gyerekek két iskolába való szétosztása fenyegetettséget jelent a balánbányai magyar közösségre. Ezért amellett, hogy azt kérték, hogy a gyerekek továbbra is a jelenlegi épületben maradhassanak, kisebbségi magyar iskola létrehozását is kezdeményezték. Ez a szabályok szerint óvodától középiskoláig tartana.
A Hargita megyei városban az elmúlt hetekben 890 szülői és támogatói aláírást gyűjtöttek össze – közölte Orbán Loránd történelem szakos tanár, a kezdeményezést felvállaló pedagógus. Mint elmondta, az 1-es iskolába járó gyerekek szüleinek több mint 90 százaléka támogatta aláírásával a kezdeményezést, továbbá az óvodába és a középiskolába járó magyar gyerekek szüleinek többsége is aláírta az íveket.
A törvény szerint az iskola igényléséhez a szülők legalább felének a támogatása szükséges, de ennél sokkal több aláírás gyűlt össze, mutatott rá a pedagógus. Hozzátette, hogy nemcsak a magyar szülők, hanem az 1-es iskolába járó román gyerekek szülei közül is aláírták többen az íveket, ugyanis ők is azt szeretnék, ha gyerekük továbbra is abban az épületben maradna.
Az elképzelés szerint ugyanis az újonnan létrejövő magyar kisebbségi iskolában román tagozat is működne. Az aláírásokkal támogatott igénylést csütörtökön nyújtják be az iskola vezetőségéhez, a helyi önkormányzathoz, a tanfelügyelőséghez, illetve az oktatási minisztériumba. Ma délután az 1-es iskolában vitafórumot is tartanak a témában.
Hada János, az 1-es iskola igazgatója elmondta, még nincs válasz a szülők azon kérésére, hogy a felső tagozatosok az iskola-összevonás után is az eddigi épületben maradjanak. Elmondta, keresik a megoldást a szülők kérésére, de tárgyalnak még a lehetőségekről. Krónika (Kolozsvár)

EP-választás: a keresztény értékrend mellett kiállókat támogatják az egyházfők
A május 25-ei EP-választáson való részvételre buzdítanak az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői.
Jakubinyi György római katolikus érsek felhívásában a „kétkedés és közömbösség hangulatára” figyelmeztet egy olyan időszakban, amikor többen figyelik aggodalommal, hogy a keresztény kultúrát, az emberi és evangéliumi értékeket veszély fenyegeti.
„Hívő kereszténynek és felelős állampolgárnak kötelessége élni a választás lehetőségével. Részvételünk nem fölösleges, mert rajtunk is múlik, hogyan alakul öreg kontinensünk jövője” – mutat rá a főpásztor. Hangsúlyozza, hogy a választáson való részvétellel „olyan embereket juttathatunk az Európai Parlamentbe, akik a keresztény értékrendet képviselik, felvállalva egyházunk, kisebbségi népünk érdekeit”.
„Azokat a jelölteket válasszuk, akik őszintén támogatják egyházunkat, annak erkölcsi normáit, az élet védelmét a fogantatástól a halálig. Azok lehetnek a mi képviselőink, akik a családi közösséget a férfi és a nő közötti házasságon keresztül tartják elfogadhatónak. Hiteles jelölt az, aki nem önző csoportérdeket követ, hanem népünk javát és felemelkedését” – írja a gyulafehérvári érsek.
A hívő ember világi dolgok iránti felelősségét hangsúlyozza az EP-választások kapcsán kiadott közleményében Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök is. „A hívő ember józan odafigyeléssel és felelősségvállalással kell hogy kövesse a világ dolgait, kihívásait és lehetőségeit, hogy a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával hite és meggyőződése szerint egy igazságosabb és jobb világ megteremtésén fáradozzék” – fogalmaz felhívásában a püspök.
A vasárnapi választáson „a nagy európai család jövőjéről” születik döntés, mutat rá Böcskei, arra kérve a híveket, hogy „szavazatukkal azokat támogassák, akik az alapvető emberi jogokat, a vallási és kisebbségi jogainkat, keresztény örökségünket és a közjó megerősítését vállalják fel”.
A lelkiismeretük szerinti szavazást javasolja híveinek Bálint Benczédi Ferenc, a magyar unitárius egyház püspöke, aki arra is rámutat, hogy a választásokon való részvétel csak lehetőség, mindenki maga dönti el, hogy él-e vele. Az unitárius püspök azonban azt is kifejti, hogy „éppen olyan kötelességünk a kivívott jogainkat érvényesíteni, mint ahogy kötelességünk közösségi érdekeinkért harcolni”.
R. Kiss Edit. Krónika (Kolozsvár)

Parasztvakítás
Mintegy harminc illeték eltörléséről döntött kedden a Ponta-kormány, míg a minisztériumok és állami hivatalok a jövőben további hatvan, nem adójellegű illetéket fognak kivezetni.
A miniszterelnök indoklása szerint rendet akarnak vágni a hazai „adódzsungelben”, a most megszüntetett vagy összevont illetékekből befolyt bevétel amúgy sem jelentett lényeges tételt az államkasszában.
A hasonló intézkedésnek bárhol a világon örül az adófizető, különösen Romániában, ahol közel négyszáz adó- és illetékfajta nyomja a magán- és jogi személyek vállát. A baj ott kezdődik, hogy a mostani lépést hatalmas adópolitikai bravúrként igyekszik eladni a kormány, miközben nem az, ráadásul éppen az európai parlamenti választások előtt néhány nappal. Holott az intézkedés amolyan nesze semmi, fogd meg jól, amitől az adófizetők sem fognak tudni spórolni, de a közismert romániai bürokrácia sem csökken látványosan.
Igazság szerint a Ponta-kormányok nevéhez egyetlen markáns intézkedés sem fűződik az adó- és gazdaságpolitika terén, kivétel a kenyéráfa lefaragása, amelynek hatásairól azonban megoszlanak a vélemények. Victor Ponta a napokban tejjel-mézzel folyó Kánaánt vizionált a közel négyszázalékos első negyedévi gazdasági növekedés és az ország befektetésre alkalmassá nyilvánítása kapcsán, amit természetesen megpróbált a saját érdemeként eladni.
Pedig a napnál is világosabb, hogy a jelenlegi hatalom azoknak a megszorításoknak a gyümölcsét aratja, amelyeket még a Boc-kormány foganatosított a gazdasági válság idején, és amelyeket ellenzékben Pontáék naponta kárhoztattak. Ha Bukarest akkor nem veti magát alá teljesen a Nemzetközi Valutaalap utasításainak, és nem húzza össze a nadrágszíjat, az ország menthetetlenül Görögország sorsára jut, és a munka neheze a baloldalnak jut.
Merthogy sajnos Romániában sem a jobb-, sem a baloldalnak nincs határozott, világos elképzelése a gazdaság talpra állításáról, mindkét tábor az IMF szamárvezetőjére szorul. Előbbinek csak lefaragásra, utóbbinak pedig látszatintézkedésekre futja, és isteni szerencse, hogy eközben a gazdaság képes „önerőből” növekedni.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi filmek az Urániában
Első alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei magyar filmművészek találkozóját, amelyre Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból 17 alkotó érkezik.
A kedden elkezdődött, szerdán is tartó program keretében vetítéseket is rendeznek az Uránia Nemzeti Filmszínházban a határon túli filmes és televíziós műhelyekben készült alkotásokból.
Levetítik például a kolozsvári Felméri Cecília Mátyás, Mátyás című animációs filmjét, vagy a szintén kolozsvári Bálint Arthur Ingyenkoporsó című dokumentumfilmjét is.
A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által szervezett tanácskozás összegzi a határon túli régiókban korábban lezajlott találkozók eredményeit, legfontosabb célja pedig, hogy a Kárpát-medencében élő magyar filmalkotók közösen fogalmazzák meg a határon túli magyar filmalkotók munkáját biztosító támogatási rendszerre vonatkozó javaslataikat – közölte az MTI-vel a Magyar Művészeti Akadémia.
A program keretében az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg a határon túli filmes és televíziós műhelyekben készült alkotások vetítését, alkalmat kínálva a tanácskozás résztvevői mellett a magyarországi filmbarátok és szakmabeliek számára, hogy e filmmustra segítségével megismerhessék a Délvidéken, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Szlovéniában, zömében az elmúlt két esztendőben készült filmalkotásokat.
A filmmustra keretében a közönség a legváltozatosabb műfajokban (természetfilm, dokumentumfilm, animáció, animációs dokumentumfilm, portré, kisjátékfilm, etűd, pszichológiai thriller) 25 művet, összesen 821 percnyi filmalkotást láthat. Krónika (Kolozsvár)

Az űrlap alja
Lelkészkórusok találkoztak Váradon
Református lelkészkórusok országos találkozójának és hangversenyének adott otthont csütörtökön délután a nagyvárad-olaszi református templom.
Csűry István királyhágó-melléki református püspök áhítatát követően Veres-Kovács Attila lelkész, majd Mikló Ferenc esperes és Demeter József szászrégeni lelkipásztor köszöntötték a szép számban megjelenteket. Mint elhangzott, 2006-ban alakult meg a Bihari Református Egyházmegye lelkészkórusa, és a tavalyi szászrégeni első kórustalálkozó után másodízben szervezik meg ezt a rendezvényt. „Teljes lelki élet ének és zene nélkül nincs” – fogalmazott Mikló, akinek az eseményen való részvételét vendéglátóként Veres-Kovács Attila üdvözölte, hangsúlyozva, hogy hálásak azért, mert Nagyvárad ünnepi hetében ők folytathatták ezt az eseménysorozatot.
A színvonalas találkozón öt kórus és egy szólista lépett fel: a Bihari Református Egyházmegye Vax Pastoris lelkészkórusa, a Marosi Egyházmegye lelkészeinek férfikórusa, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet vegyes kara, a Protestáns Teológiai Intézet férfi kara, valamint a gyulafehérvári egyházmegye képviseletében Boros Erzsébet népdalénekes. Előadásukban változatos műfajok csendültek fel.
Az estébe nyúló esemény közös énekléssel zárult, melyet Berkesi Sándor Liszt Ferenc- és Magyar Örökség-díjas karnagy vezényelt. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nemzeti minimum kell
Politikai opportunizmus vagy autonómia
Autonómia vagy politikai opportunizmus – ez az eldöntendő kérdés, kezdte beszédét Tőkés László tegnap, a Kolcza vendéglőben tartott autonómiafórumon. Ez azért fontos, mert az elmúlt két évtizedben autonómia-ügyben az erdélyi magyar politikusok nagy része úgy viselkedett, mint magyarul beszélő románok – állapította meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Benedek Erika házigazdaként arra kérte a jelenlévőket, a bemutatandó autonómiatervezetet kritikus szemmel nézzék, és fogalmazzák meg észrevételeiket.
– A romániai magyar politikai képviseletet kisajátítani akaró RMDSZ most is „játszadozik” az autonómiával, de valójában inkább manipulál az „autonómia-statútum hírével” – mondta Tőkés László. – Kár, hogy Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ilyen hosszú ideig bízott az RMDSZ-ben. Most végre ráébredt, nem szabad megelőlegezni a szövetségnek ezt a bizalmat, mert amikor előkerült az autonómia-statútumuk, kiderült, „csak” az a baj vele, hogy semmi köze Székelyföldhöz és az autonómiához.
Bakk Miklós egyetemi tanár, az EMNT autonómia-statútumának szakmai kidolgozója ismertette a törvénycsomag három elemét: a kerettörvényt, a regionális felosztási javaslatot és a statútumot. Bővebben beszélt a kerettörvényről, amely általános meghatározást ad a régióról a regionális önkormányzatok európai chartája alapján.
– A legegyszerűbb megfogalmazás: az autonómia a közösségi szabadság egy formája, azt jelenti, hogy a magunk dolgában mi magunk döntsünk – magyarázta a politológus.
Meg kell fogalmazni a nemzeti minimumot, de ehhez meg kell erősödni, hogy az EMNP megkerülhetetlen tényező legyen, azután lesz közös program, közös koncepció – mondta Toró T. Tibor, a néppárt elnöke.
(erdély) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Sógor Csaba: az EU vegye figyelembe a mi igényeinket is
„Nyugaton már elfelejtették, hogy mennyire fontos találkozni, együtt lenni, egymással ünnepelni. Az Európai Unió azért biztosít olyan pénzalapokat is, amelyek a közösségi együttlétet segítik elő, hogy itt Kelet-Közép-Európában meg tudjuk őrizni azt a közösségi erőt, amelyet nyugaton már újjá kell építeni” – hangsúlyozta Sógor Csaba Érkörtvélyesen, ahol május 19-én közösségi házat adtak át. Az eseményen jelen volt Biró Rozália szenátor, az RMDSZ Nőszervezetének elnöke, illetve Cseke Attila parlamenti képviselő is.
A beruházást 2008-ban kezdték el építeni, hat évbe és összesen 15 millió lejbe került a megvalósítása. Nagy István, a település polgármestere elmondta: ez az egyik legnagyobb beruházás a falu életében, amely európai szintű fejlődést tett lehetővé.
Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje kiemelte: ennek az országnak a sorsa is nagyrészt azokon a döntéseken múlik, amelyeket az Európai Unióban hoznak meg. „Nekünk, erdélyi magyaroknak nagyon fontos, hogy megmaradjanak azok a támogatások, amelyekkel nem csak fejleszteni, hanem össze is tudjuk tartani a közösségünket. Mi azért dolgozunk az Európai Parlamentben, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek a mi sajátos helyzetünket és közösségi igényeinket is figyelembe veszik” – magyarázta Sógor Csaba, aki azt is kiemelte, mindenki, aki május 25-én elmegy szavazni, közösségünk megerősítésére és európai szintű fejlesztésére mond igent. maszol.ro

Feltételesen elhagyhatja a börtönt Victor Atanasie Stănculescu
A 15 éves börtönbüntetését töltő Victor Atanasie Stănculescu feltételes szabadlábra helyezéséről döntött szerdán jogerős ítéletben az Ilfov megyei törvényszék – számoltak be a hírtelevíziók.
A hadseregtábornokot az 1989-es temesvári forradalom megtorlásában játszott szerepéért ítélték el 2008-ban. Korábban egészségi okokra hivatkozva többször is kérvényezte szabadlábra helyezését, ám mindannyiszor elutasították.
Ugyanígy járt el legutóbb a bukaresti negyedik kerületi bíróság is, ám a tábornok fellebbezett, és az Ilfov megyei törvényszék jogerősen elfogadta az óvását. maszol.ro

Mezőségi szórványturnéra indul a Hargita együttes
Hargita Megye Tanácsa Összetartozunk közösségépítő programjának részeként május 26-án szokásos évi szórványturnéjára indul a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, és egybeköti körútját az egyik legfontosabb rendezvényével, a már hagyománnyá vált Hagyaték Mezőségi Népzene- és Néptánctalálkozóval. Az összetartozás, az identitástudat megerősítése Székelyföldön is fontos, de leginkább olyan vidékeken van szükség rá, ahol a magyarság szórványban él.
Az 1990-től Csíkszeredában hivatásos együttesként működő Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 1995-ben szórványmissziót vállalt, arra törekszik, hogy évente legalább egyszer előadásával eljusson olyan szórványtelepülésekre, ahová ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el hivatásos együttesek, ahol a Hargita előadása szinte az egyetlen magyar kulturális rendezvény egész évben, ahol a magyarságnak a szórványsors jutott osztályrészül a történelmi viszontagságok következtében. Bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra, nyelv és hagyomány ezeken a vidékeken határozottabban igényli a segítséget és a törődést értékeinek megőrzése végett.
Az Összetartozunk közösségépítő szórványprogram egyik célja segíteni a szórványban élő magyarságot népi hagyományai megőrzésében, felkutatásában, felelevenítésében és ezáltal a nemzeti identitása megőrzésében és megerősítésében. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásaival a szórványtelepülések kultúrájának értékeire szeretné felhívni a figyelmet.
Az idei turné során Felőr, Szépkenyerűszentmárton, Bethlen, Dés, Bálványosváralja, Szék, Vice és Magyardécse magyarságra láthatja a Hargita együttes A sóvidéki kalapács című előadását.
A szórványturné programja:
Május 26., hétfő, 19 óra: A sóvidéki kalapács – felőri kultúrotthon; az előadás előtt fellép a felőri Búzavirág Néptánccsoport.
Május 27., kedd, 20 óra: A sóvidéki kalapács – Szépkenyerűszentmárton, kultúrotthon. Május 28., szerda, 19 óra: A sóvidéki kalapács – Bethlen, művelődési ház. Május 29., csütörtök, 19 óra: A sóvidéki kalapács – Dés, „Andrei Mureșanu Kollégium” díszterme; az előadás előtt fellép a dési Aranyeső Néptánccsoport és a Rezeda zenekar. Május 30., péntek, 20 óra: A sóvidéki kalapács – Bálványosváralja, kultúrotthon; az előadás előtt fellép a bálványosváraljai Árvalányhaj (utánpótlás) Néptánccsoport. Május 31-én, szombaton egész napos program Széken a XIX. Hagyaték Mezőségi Népzene- és Néptánctalálkozón. Június 1., vasárnap, 12 óra: A sóvidéki kalapács – Vice, kultúrotthon; 17 óra: Magyardécse, kultúrotthon; az előadás előtt fellép a magyardécsei Cseresznyevirág Néptánccsoport. maszol.ro

Szemrevételezik a tartalékosokat
„A katonai helyzete tisztázására” hivatkozva eddig számos, a katonai szolgálatot letöltött férfit rendelt be a Hargita megyei katonai központ. Mint kiderült, az altiszti és tiszti rangban leszereltek egy olyan mozgósító paranccsal „gazdagodtak”, amely hadiállapot kihirdetése esetén hatvan órán belüli jelentkezésre kötelezi őket.
A katonai központtól kapott értesítésről, illetve a fejleményekről egy korábban tisztként szolgált csíkszéki férfi mesélt szerkesztőségünknek. A névtelenül nyilatkozó, 1964-ben született férfinak községe rendőrőrsének parancsnoka nyújtotta át – több falustársával egyetemben – a katonai helyzete tisztázására vonatkozó parancsot (ordin de chemare pentru clarificarea situației militare). Mivel már betöltötte az ötvenedik életévét, így nem áll meg a pletyka, miszerint csak a 35 év alattiak kapnak értesítőt. Tudomása szerint egyébként a tiszti rangban szolgáltak egészen 63 éves korukig benne maradnak a katonai központ rendszerében mint mozgósítható tartalékosok. A behívója május 27-ére szólt – a községbéli rendőrőrsre behívottakhoz ekkor szálltak volna ki a megyei katonai központtól –, ennek ellenére a férfi szerdán megjelent a központ csíkszeredai székhelyén. Készségesek voltak – mesélte, hozzátéve, hogy katonakönyvéből kivettek egy papírt, és egy másikkal helyettesítették.
Hatvan óra háború esetén
Az új papírban foglaltak viszont „borúsnak” bizonyultak: a tartalékosok mozgósítására és fegyverbe hívására kötelező parancs (ordin de chemare a rezerviștilor la mobilizare sau război) tartalma szerint a férfinak mozgósítás vagy hadiállapot kihirdetése esetén hatvan órán belül jelentkeznie kell a székelyudvarhelyi katonai központnál. Véleménye szerint egyébként csupán „hangulatkeltésből és ambícióból dolgozik a katonai toborzóbizottság”.
Válasz nélkül maradtunk
Az ügyben kerestük a Hargita megyei katonai központ vezetőjét, azonban átirányítottak a román hadsereg vezérkarához, onnan pedig nem kívántak válasszal szolgálni. A védelmi minisztérium korábbi közleménye szerint egyébként nem mozgósításról, hanem megszokott eljárásról, évente sorra kerülő adatfrissítésről és -egyeztetésről van szó. Az általunk megszólaltatott férfi ezzel kapcsolatban elmondta, utoljára öt évvel ezelőtt kapott hasonló, jelentkezésre felszólító papírt.
Pinti Attila. Székelyhon.ro

Ha a falu hódítja meg a várost
Rurbanizáció címmel jelent meg Demeter Csanád történész legújabb kötete, melyet kedden délután mutattak be Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában.
A kötet Hargita és Kovászna megye településeinek a múlt rendszerben történt erőteljes fejlesztéséről szól. Már az 1960-as években léteztek olyan országos „szisztematizációs” tervek, amelyek az ország urbanizálást tűzték ki célul, de „a csinált városok korszaka” igazából az 1968-as megyésítést követően kezdődött el. Ennek négy nagyobb pillérét, fázisát vizsgálja tanulmányában a szerző. Először is az erőteljes iparosítást indították el, ezután következett az urbanizáció, vagyis a lakótelepek, tömbháznegyedek kiépítése, majd a különböző népünnepélyek szervezésével próbálták összekovácsolni a felduzzasztott lakosságot, végül az oktatás teljes körű átstrukturálásával a nyelvi különbségeket is meg szerették volna szüntetni.
Csinált városok
„Legjobban a rurbanizáció fogalommal lehet megragadni, azt ami Székelyföldön a fejlesztések címén történt a huszadik század második felében. Tudjuk, hogy jelenleg európai normatív szabály az, hogy csak egy olyan települést nyilvánítanak városnak, amelynek legalább 10 ezer lakója van. Ezt az elvet a Román Szocialista Köztársaságra modernizációs törekvései teljesen mellőzték, a városok létrehozásánál két szempontot vettek figyelembe. Egyfelől arra törekedtek, hogy minden új megyének legyen legalább nyolc-kilenc városa, továbbá a későbbiekben sem a lakosság száma volt a mérvadó, hanem az iparosítás lehetőségeit vették figyelembe. Így történhetett meg, hogy Hargita megye legnagyobb lélekszámú községe, Csíkszentdomokos nem lett város, de a rézkitermelést felerősítve a szomszédos Balánbányát azzá fejlesztették, vagy üdülővárossá nyilvánították Tusnádfürdőt, mely település az ezret alig meghaladó lakosságával az ország legkisebb városi státussal rendelkező helysége lett” – részletezte honlapunknak Demeter Csanád.
Lakótelepi életmód
Azt is megtudtuk tőle, hogy a tömbháznegyedek létesítésénél a településfejlesztési terv készítői francia modellt alkalmaztak, de nem tudták az eredeti elképzeléseket követni. Nem voltak eléggé minőségi épületek az újonnan felhúzott tömbházak. Sőt, sokszor maguk a beköltözők kellett befejezzék a lakásokat (vakolás, meszelés, ajtók és ablakkeretek festése). Az indokolatlanul sürgetett tervgazdaság végül létrehozta a betonelemekből készített tömbházakat, elsők között Csíkszeredában húztak fel ilyen épületeket. A főként vidékről érkező új telepesek idegennek érezték ezt az új környezetet, levéltári kutatásai alapján a szerző arra a következtetésre jutott, hogy az új lakók beilleszkedési gondokkal küszködtek. Sokan alkoholisták lettek, a tömbházakban gondot jelentett a rendfenntartás. A friss telepesek sokszor nem mondtak le régi életmódjukról, gazdálkodtak és munkába is jártak, ez a kétlaki életmód, a rohanás sokszor tönkretette a családi harmóniát. A vidéki létmódjuk abban is megmutatkozott, hogy lakásukat is sokszor a falusi házhoz hasonlóan rendezték be. Demeter kifejtette, hogy a betelepítési politikák az etnikai arány megváltoztatását is célozták. Erre a legfőbb bizonyíték Balánbánya, az újonnan létesített bányászvárost elrománosították, de a magyar megyék megyeszékhelyeire is jelentős számú román lakosság érkezett, a nyolcvanas évek végére már köreikből választották a kommunista párt helyi vezetőit, illetve belőlük faragtak gyárigazgatókat is.
Népünnepélyekkel próbálták megoldani a beilleszkedést
A kommunista vezetés semmit sem akart a véletlenre bízni, az új városlakókat népünnepélyek segítségével akarta egybekovácsolni – vázolta fel a következő lépést Demeter. Ilyen volt a szentegyházi Nárciszfesztivál vagy a Tavasz a Hargitán. Az utóbbit általában pünkösdkor tartották, hogy kevesebben menjenek a csíksomlyói búcsúra. Levéltári iratok tanúskodnak arról, hogy sok volt a propagandafelelős vagy agitátor, akik azt a feladatot kapták, hogy minél több embert győzzenek meg: vegyen részt ezeken az ünnepségeken.
A magyar oktatás elsorvasztása
Mindenben a homogenizálásra törekedtek, az utolsó lépés az lett volna, hogy a tanítás is román nyelven legyen. A nyolcvanas években a magyar tanítókat, tanárokat román vidékre helyezték, ide meg román anyanyelvű pedagógusokat hoztak, egyre több tantárgyat román nyelven kellett tanulni. Akik felsőfokú tanulmányt szerettek volna végezni, azok csak Brassóba, Kolozsvárra, Bukarestbe mehettek továbbtanulni.
Város vagy község?
Ahogy a kutató megállapította, 1988-ban indult volna az urbanizáció utolsó fázisa. Ekkor a városiasításból addig kimaradt településeket is összevonták volna és várost létesítettek volna belőlük, de ezt a törekvést már elsöpörték az 1989-es decemberi események. Szerinte most minden kisebb városnak döntenie kell, hogy mit tegyen a továbbiakban. Úgy vélte, hogy sok városka ismét községgé fog válni, amióta az ország az Európai Unióba lépett, ugyanis városként nem lehet pályázati összegeket lehívni, no meg túl költséges a közigazgatás. „A jövő titka, hogy ezek a települések, amelyek elnéptelenedtek, mert a szocialista időkben létesített iparuk összeomlott, helyben nincs munkalehetőség és nagy az elvándorlás, mit tudnak tenni, hogy ismét életképesek legyenek.”
Szőcs Lóránt. Székelyhon.ro

Dalban a madéfalvi veszedelem következményeiről
Közösen lépnek fel madéfalviak, bukovinai székelyek, moldvai csángók és gyimesbükkiek a Kóka Rozália által rendezett Madéfalva gyermekei című előadásban. A műsort, amelyben a madéfalvi veszedelem után „született” népcsoportok történetét mutatják be népdalok által, pünkösd napján adják elő.
A vajdasági Bajmokon született Kóka Rozáliával – akinek édesapja bukovinai székely származású – Csíkszeredában beszélgettünk az általa a pünkösdi búcsúra összeállított Madéfalva gyermekei című műsorról és a kiállításra kerülő dokumentumfotókról. Az énekes és mesemondó a napokban azért látogatott többek között Madéfalvára és Gyimesbükkbe, hogy személyesen is meghallgassa az előadásra készülőket. Június 8-án fél 12-kor a gyimesbükki Kontumáci-kápolna mellett lévő színpadon közösen lépnek fel madéfalviak, gyimesbükkiek, moldvai csángók és bukovinai székelyek – avatott be a rendező.
A „négy testvér” közösen lép fel
Salamon József gyimesbükki plébános tavaly októberben kérte fel Kóka Rozáliát, hogy készítsen egy összeállítást a pünkösdi búcsúra. Akkor fogalmazódott meg benne, hogy ezen alkalomból egymás mellé kellene állítani a „négy testvért”. Emiatt döntött úgy, hogy a madéfalvi veszedelem után született népcsoportok rövid történetét általuk mutatja be, saját népviseleteikben, saját dalaik révén.
Kiállításmegnyitó szombaton
Az előadást megelőző napon, június 7-én, szombaton délután hat órától megnyitják az előadóművész által már korábban összeállított Hazatérés Bukovinából, 1941 címet viselő dokumentumfotó-kiállítást a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskolában. A negyven darab fénykép a bukovinai székelyek 1941-es Bácskába való kitelepítését eleveníti fel. A Bognóczky Géza és felesége által megörökített képanyagra 2011 januárjában bukkant rá a hidasi református parókián – számolt be a bukovinai székelyek történelmével már fiatalkora óta foglalkozó asszony.
Bukovinai székelyekről Madéfalván
Kóka Rozáliától megtudtuk, június 6-án, pénteken Madéfalván Édes hazám, mit vétettem címmel a bukovinai székelyek történetét mesélik el egy előadásban. A madéfalvi veszedelemtől egészen napjainkig elevenítik fel az eseményeket, mesékkel, dalokkal, mondákkal.
Kömény Kamilla. Székelyhon.ro

Újabb Pro Historia előadás Sepsiszentgyörgyön
Bronzba öntött történelem címmel tart előadást Kisgyörgy Zoltán geológiai és helytörténeti szakíró csütörtökön délután. Az eseményre a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Magyar Ifjak, Pro Historia előadássorozatának keretén belül kerül sor.
A Pro Historia előadássorozat újabb megállója alkalmával Kisgyörgy Zoltán, geológiai és helytörténeti szakíró tart értekezést Bronzba öntött történelem címmel a háromszéki harangok múltjáról és jelenéről csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. A szakíró a Harangoskönyv – Tornyok magasában Erdélyben című kötetében leírtakat összegzi, illetve meséli el gyűjtőmunkájának történeteit, tapasztalatait.
Mihály István, a sepsiszentgyörgyi EMI elnöke elmondta a Pro Historia előadássorozat a Rendhagyó Történelemóra rendezvényük továbbgondolásaként indult útjára. Az elnök kiemelte, hogy lényegében véve a sepsiszentgyörgyi EMI egész életét végigkísérte a többnyire Háromszék, illetve a magyarság történetét boncolgató eseménysorozat, amelynek célközönsége főként a fiatalság, de nemcsak. Mihály hozzátette a névváltoztatás is ennek érdekében történt, hiszen a fiatalabb generáció negatívan viszonyult a történelemóra elnevezésre, és nem vonzotta őket, hiszen úgy érezték, az említett tantárgy iskolán kívüli változatára mennének el.
Az előadásra a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház, 8-as termében kerül sor csütörtökön 19 órától, amelyre a szervezők mindenkit szeretettel várnak. A belépés díjtalan.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

Elballagtak a „turisztikások”
Hatvan végzős hallgató ballagott el szerdán a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán. A kicsengetési ünnepségen felszólalók részéről elhangzott, egy életszakasz befejeztét, ám nem feltétlenül a tanulmányok végét jelzi az „utolsó” névsorolvasás.
Az egyetemi évek alatt szerzett tudás és a tapasztalatok hasznosítására kaptak biztatást az alapképzést, illetve a mesterit végző kicsengetők tanáraiktól és az őket búcsúztató kisebb társaiktól, az ünnepi beszédekből a figyelmeztetések sem maradtak el.
„Álmaitok beteljesítése rajtatok múlik” – szólt a ballagókhoz Dombay István, az egyetem kihelyezett tagozatának igazgatója. Arra is rávilágított, ahhoz, hogy valaki jó szakemberré váljon, tartania kell a lépést felgyorsult világunk folyton megújuló elvárásaival. „Most sokan azt gondolják, hogy elég volt a tanulásból, dolgozni szeretnének, és pénzt keresni. Ez helyes, de ne feledjük, hogy a XXI. században minden felgyorsult. Nem lesz elég az az ismeretanyag, amelyet az alapképzés három éve alatt összegyűjtöttetek. Állandóan tovább kell képeznetek magatokat” – szólt az intézményvezető figyelmeztetése.
Menni vagy maradni?
Az életben való boldogulás kérdéskörét az itthon maradás, illetve a kivándorlás előnyeinek mérlegelésével közelítette meg Horváth Alpár egyetemi tanár. „Az anyagi jólét megteremtéséhez – racionálisan gondolkodva – a menni az egyértelmű válasz. Hogyha a maradni opció mellett döntötök, felvetődik a kérdés, hogy mi tartson itthon: az, hogy nem fizetik meg, vagy az, hogy nem becsülik meg a munkátokat” – mondta. Hozzátette, bármi legyen a választás, akár itthon, akár külföldön vállal munkát valaki, csak úgy válhat megbecsült munkaerővé, ha bizonyít, ha alázattal viszonyul feladataihoz. „Arra biztatok mindenkit, hogy tessék jó messzire elmenni, tapasztalatokat, pénzt gyűjteni, majd visszajönni (…) Legyetek rugalmasak, nyitottak a külvilágra, a változásokra, mert másképp nem megy. Ez egy generációs kihívás, ennek nektek kell megfelelni” – szólt a végzősökhöz.
Az itthon maradást szorgalmazta ünnepi beszédében Mezei János polgármester. Rávilágított, a turizmus szempontjából nem lehet nagy infrastrukturális fejlődésekre számítani a közeljövőben, ennek ellenére arra biztatta az ágazatban elhelyezkedni vágyókat, maradjanak itthon, vállalják fel a hiányosságok pótlását, „hogy a turista megelégedetten távozzon, örömmel térjen vissza vidékünkre”. A Dalai Láma egy bölcsességét idézte útravalóul a végzősöknek: „Adj szárnyakat azoknak, akiket szeretsz, gyökeret, hogy visszajöjjenek, és okot arra, hogy maradjanak”.
A ballagási ünnepségen meghívottként vett részt az izraeli Beer Sheva város Ben-Gurion egyetemének professzora, Nathan Koen. Az általa képviselt intézmény és a BBTE Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozata közötti együttműködés elmélyítésének jelképeként Beer Sheva város kulcsát nyújtotta át Dombay István igazgatónak. „Remélem, hogy az egyetemeink között nemrégiben megalapozott együttműködés mielőbb intenzívvé válik. Ezzel a kulccsal Dombay igazgató akkor és annyiszor jöjjön el városunkba, amikor és ahányszor csak jónak látja” – fogalmazott az ajándékozó vendég.
Pethő Melánia. Székelyhon.ro

Közös nyilatkozatban buzdít szavazásra az erdélyi RMDSZ és a felvidéki MKP
Közös nyilatkozatban buzdít az európai parlamenti választásokon való részvételre és "az elkötelezett magyar képviseletre" való szavazásra Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, és Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke.
A mi hangunk - a mi Európánk című nyilatkozatban, amelyet az MTI-hez szerdán juttattak el, leszögezik: az Európai Parlament az egyetlen olyan intézmény, ahol a XX. század történelmi viharai ellenére a szabadon választott magyar képviselők határokon felülemelkedve együtt tevékenykedhetnek és igazolhatják a világ előtt, hogy nemzeti ügyekben egy a hangjuk, egységes a fellépésük.
A magyar pártelnökök arra emlékeztetnek, hogy a magyar nemzet már ezer éve eldöntötte, hogy a nyugati kereszténységhez kíván tartozni. A történelem során ezt az elhatározását számtalanszor megerősítette.
"Az alap, amelyen állunk, szilárd, hiszen Szent István király örökségét hordozzuk. Ezt kell továbbvinnünk 2014-ben is, ismételten bizonyítva, hogy erős nemzeti közösség vagyunk" - áll a közös nyilatkozatban.
"A hétvégi választásnak nagy a tétje: eldöntjük, az Európai Parlamenten keresztül használhatjuk-e az Európai Unió eszközeit Kárpát-medencei magyar közösségeink védelmében, vagy lemondunk erről önmagunkat gyöngítve. Május 24-én a Felvidéken, 25-én pedig Erdélyben és Magyarországon is a magyarság európai helyzetét és megítélését kell megerősítenünk. (...) Ezért kérjük, vegyen részt a választáson, és szavazzon az elkötelezett magyar képviseletre, válassza Romániában a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, Szlovákiában a Magyar Közösség Pártját" - áll a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Berényi József MKP-elnök által jegyzett közös nyilatkozatban. MTI

Konferenciát rendeztek az erdélyi irodalomról Budapesten
Az erdélyi irodalom az elszakítottság idején és ma címmel rendeztek konferenciát szerdán Budapesten. A tanácskozáson irodalmi lapokról, szerzőkről, műveikről és a történelmi körülményekről is megemlékeztek az előadók.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozata, a Magyar Írószövetség, a Helikon és a Székelyföld folyóiratok szervezte tanácskozást megnyitó köszöntőjében Fekete György, az MMA elnöke hangsúlyozta, hogy a határon inneni és túli magyarok beszélt, vizuális és zenei nyelve ugyanaz. Mindez elképesztő összetartó erőt jelent - tette hozzá.
Demeter Zsuzsa irodalomkritikus Változatok halálsikolyra és madárhangra című előadásában az idén januárban elhunyt Sigmond István íróról emlékezett meg. Mint mondta, Sigmond Istvánt a kritikusok nem kényeztették el, munkásságát elhanyagolták. Áttörést talán a Varjúszerenád című műve jelentett, az Irodalmi Jelen 2006-os regénypályázatának díjnyertes alkotása, akkor figyelt fel rá a magyarországi kritika, az újabb köteteiről azonban ismét alig esett szó.
Elek Tibor irodalomtörténész, a békéscsabai Bárka folyóirat főszerkesztője A rendszerváltozás előtt és után című előadásában kifejtette, hogy az erdélyi magyar irodalom fogalma Trianon következménye: az azt követő évtizedekben az utódállamokban rekedt magyarok ideológiákat gyártottak önállóságuk bizonyítására, amelynek eszközeként felhasználták az irodalmat is. Andorkó Júlia irodalomtörténész a Kolozsvárott megjelent, Utunk című irodalmi lapnak, a Helikon elődjének történetét ismertette. Borcsa János irodalomtörténész az erdélyi magyar költők műveiben megjelenő haza és magyarság kérdéséről beszélt, Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője pedig az erdélyi magyar lírában megjelenő idegenség kérdését feszegette. Gondos Mária Magdolna egyetemista Fiatal írók földjén baktatva című előadásában arra kereste a választ, hogy a fiatal íróknak, és az általuk írt irodalomnak "elkeseredett baktatásra, sziporkázó sétára vagy rémült rohanásra" van-e oka.
Az erdélyi 90-es nemzedékről szólt Lakatos Mihály író, irodalomtörténész, bemutatva az 1980-90-es évek történelmét, körülményeit. Beszélt a Serény Múmia és az Előretolt Helyőrség című lapokról, valamint Sántha Attila és Orbán János Dénes A transzközép irodalom című esszéjéről, kiáltványáról. A Helikon és a Székelyföld folyóiratok 18 órakor kezdődő, Találkozunk a Vigadóban című irodalmi estjén Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László kötők, illetve Molnár Vilmos és Papp Attila Zsolt írók vesznek részt. MTI

A román külügyér szívesen találkozna a magyar kollégájával
Románia elkötelezett a magyar-román stratégiai partnerség megerősítésében – jelentette ki csütörtökön Titus Corlatean külügyminiszter, aki jelezte, szívesen találkozna az új Magyar kormány külügyminiszterével. A román diplomácia vezetője bemutatkozó látogatáson fogadta hivatalában Zákonyi Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetét. A megbeszélésről kiadott bukaresti külügyi közlemény szerint a felek fontosnak ítélték a kétoldalú kapcsolatok erősítését az új magyar kormány hivatalba iktatása utáni időszakban. A felek egyetértettek abban – írja a közlemény -, hogy mihamarabb sort kell keríteni a magyar-román gazdasági vegyes bizottság ülésére.
Románia számára Magyarország tavaly a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner volt, és a kétoldalú kereskedelmi mérleg összértéke elérte a 7 milliárd eurót. A román külügyminiszter jelezte, Bukarest szeretné, ha mielőbb összeülne a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság is – olvasható a közleményben.
Zákonyi Botond magyar nagykövet az MTI-nek arról is beszámolt, Titus Corlatean jelezte: szívesen találkozna az új magyar külügyminiszterrel. A nagykövet a magbeszélésen közölte a román féllel, hogy Magyarország készen áll a gazdasági kérdésekre összpontosító magyar-román kormányzati csúcstalálkozó megszervezésére, amit – a nagykövet szerint – a román fél is nyitottan fogadott. Rámutatott, tekintettel arra, hogy Romániában választási év az idei, leghamarabb 2015-ben kerülhet sor ilyen találkozóra.
MTI. Erdély.ma

Trianon sebei – Szaporodnunk kell, különben elveszünk
Dr. Raffay Ernő magyarországi történész múlt heti, a baróti református altemplomban tartott előadásában a száz évvel ezelőtt kitört első világháború előzményeinek és lefolyásának kulisszatitkairól beszélt a népes közönségnek.
Teljes hazugságnak nevezte az előadó azt, amit román, cseh és más „baráti” történészek állítanak, miszerint a világháború kirobbantása mögött a magyarok állnának. Ellenkezőleg, gróf Tisza István miniszterelnök egyike volt annak a két politikusnak Európában, aki nem akart háborút: Tisza az elején csak egy Szerbia elleni lokális hadjáratba egyezett bele.
Az sem igaz – mondta Raffay –, miszerint a Szerbiának küldött ultimátum elfogadhatatlan lett volna, viszont annak, hogy a szerb politikusok 1903 után kidolgozták a jugoszlávizmus elképzelést, azaz az összes délszláv nép egy korona alatt való egyesítését, már köze van a háborúhoz. Az sem mellékes, hogy a csehek úgy tervezték nemzetállamukat, hogy Magyarországból csak Budapesty (nem elírás, így ejtették a magyar főváros nevét) és környéke maradjon meg, de számolni kellett az általunk, erdélyi magyarok által jól ismert Dnyesztertől a Tiszáig elnevezésű román álommal is.
– Tisza István, mikor mégis elfogadta, hogy Magyarország belépjen a háborúba, kikötötte, Erdélyben mindig legalább negyven zászlóalj állomásozzon, sejtette ugyanis, hogy a „hűséges” román szövetségesek előbb-utóbb támadni fognak, mint az meg is történt 1916. augusztus 27-én 20 óra 30 perckor. Ekkor még a hadüzenet sem történt meg, hiszen a bécsi román követ a külügyminisztérium ajtaján csak 21 órakor kezdte nyomni a csengőt, hadüzenettel a kezében – tért ki az előadó az Antant oldalára állt Románia hadba lépésének körülményeire.
A háború Magyarország számára 1920-ig tartott: 1919-ben a győztesek összeültek, ám a Magyar Királyságot nem hívták meg a tárgyalásra, ugyanis Budapestről azt a hírt kapták, hogy egy csomó bolsevista van a kormányban, ami igaz is volt, ezért úgy döntöttek, kivárnak. De Budapesten nem Tisza gróf jutott hatalomra (ő Gesztre került a családi sírboltba, 1918. október 31-én gyilkolták meg), hanem Kun Béla, aki társaival 1919. március 21-én kikiáltja a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaságot.
– Amikor a legfontosabb dolgok zajlottak Párizsban, mi munkástüntetésekkel voltunk elfoglalva. Mire meghívták Magyarországot az úgynevezett béketárgyalásra, a határainkat illetően már kész tények elé lettünk állítva – hangsúlyozta a történész.
Raffay arról is beszélt, mi lehet Trianon megoldása számunkra, ennyi év távlatából: szaporodnunk kell, ellenkező esetben végünk van, és példának a románságot hozta fel, akiknek sikerült Erdélyben fél évezred alatt többségbe kerülniük. Úgy értékelte, szóba jöhet ugyan a területi autonómia a székelyek számára, ám annak, akárcsak a területi revíziónak, ma nincs realitása.
„Ma ezeknek a megoldásoknak annyi az esélyük, mint lakatlan szigeten a tömegverekedésnek”– következtetett, végül egy 1986-ban készült demográfiai tanulmány adataival zárta előadását: Ha megmaradt volna a Magyar Királyság és a népességszaporulat múlt század elejei aránya, Magyarországnak ma 40 millió lakosa lenne egy országban, nem pedig tízmillió a világ országaiban szétszórva. Ez a Trianon által okozott valódi veszteség számunkra – összegzett.
Böjte Ferenc. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az olló és a posztó
Akkor vetettem papírra ezt a néhány jegyzést, amikor a magyar nemzet ellenségei valának trónon, elgáncsolták a kettős magyar állampolgárság ügyében meghirdetett népszavazást, mondván, huszonhárom millió román fekszik majd be magyar nyugdíjasként a magyar kórházakba, stb. Száz helyen, nyolc országban vagy száznyolcban figyeltek önmagukra az emberek: Ni csak, ni csak! Ha nem egyéb, még magyarok leszünk rendesből!
Miért? Eddig nem voltunk azok?
Nagy jóindulattal figyelem, hogyan nő meg szám szerint a magyarság. Hiszen feltehetőleg olyanok is kérhetik és kaphatják a magyar állampolgárságot, akik életüknek, származásuknak ezt a felét titkolgatták valahogy. Változások idején derül ki, vannak előmagyarok és utómagyarok. Igen, sok helyen a magyarságot is az éléskamra határozza meg: igen vagy nem?
Vegyünk egy példát a mellét negyed téglával hevesen döngető Szlovákiából! Azért mondtam negyedet, mert akkorácska országot toldoztak-férceltek össze nekik Trianonban, hogy fél tégla se férne el azon a mellkason. Dunaszerdahely lakossága 1910-ben 4762 lelket számlált, abból magyar volt 4679, tót-szlovák 115.
Az óriási területekkel fölpuffasztott Romániában, Kolozsváron mit mutat a számadat? 1910-ben a kincses várost 60 808 lélek lakta, ebből 50 704 magyar, és csak 7562 román. Nem sorolom Váradot, Aradot, Brassót... Ha nem egyéb, a népszavazással még magyarok leszünk! És vághatom is rá: eddig nem voltunk azok?
Magyarok millióit rekesztették el határokkal, vízumokkal, diktatúrákkal Magyarországtól, tudván, hogy elsorvadozik bizony a bennszülött népesség, ha – akár a kertet, szántót – nem öntözik, gondozzák iskolákkal, szabad magyar nyelvhasználattal.
Akkor, 2004-ben a Jobbik Magyarországért Párt azt is emlegette, már az ellenséges „magyar” pártok uralma idején, hogy a Fidesz–KDNP-szövetség azt akarja megvalósítani – ha uralomra kerül –, amit tulajdonképpen a Jobbik talált ki. Nos, ha amott és emitt egybeesnek a kívánalmak, utólag már akkor sem lehet egységesen akarni? És a mába ugorva, az RMDSZ kezet nyújtott a „belőle szakadt” polgári pártnak, de a Néppártnak nem, mondván, komolytalan. Az RMDSZ ma „kormányon”. Mi sugalmazunk, mutogatunk jó irányba, pártokon innen és túl. Nosza… Kézügyben az olló és a posztó!
Czegő Zoltán. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Egységes autonómia-képviseletet (Tőkés László Sepsiszentgyörgyön)
A nemzeti oldal egyesítése és az egységes autonómia-képviselet mellett szállt síkra Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedd este az Erdélyi Magyar Néppárt autonómiakaravánjának sepsiszentgyörgyi állomásán.
A Kolcza vendéglőben mintegy száz érdeklődő jelenlétében tartott fórumon az EMNP képviselői ismertették az alakulat autonómiakoncepcióját, majd válaszoltak a közönség soraiból feltett kérdésekre, hozzászólásokra, melyek érintették a közösség önrendelkezési harcát, a magyar nemzetpolitikát, de szó esett az ukrán válságról és annak lehetséges kihatásairól is. Bedő Zoltán, az EMNP sepsiszéki szervezete ügyvezető elnökének köszöntője után Tőkés László szólalt fel, hangsúlyozva: bár más választási területre kényszerült (mint ismert, a Fidesz EP-jelöltlistájának harmadik helyén áll, így a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok nem szavazhatnak rá – szerk. megj.), ugyanazt képviseli majd, mint az elmúlt huszonöt évben mindig: erdélyi képviselőként kerülhet majd ki Brüsszelbe. Autonómia vagy politikai opportunizmus? – ezzel a kérdéssel indította beszédét, rámutatva: az erdélyi magyar politizálás ez utóbbi irányba mozdult el. Az RMDSZ képviselői úgy politizáltak, mint magyarul beszélő románok, az autonómia pedig nem tárgya, hanem ürügye volt az erdélyi magyar politizálásnak. Az RMDSZ kétes játékot folytat, már egy éve hitegetnek az autonómiatervezettel, ami pedig kiszivárgott, az botrányos – mutatott rá. Az MPP letért az autonómia útjáról, a Székely Nemzeti Tanács ugyan következetesen halad az útján, de Izsák Balázs talán túl sokáig bízott meg az RMDSZ-ben, az EMNP-nek ebben a kontextusban sikerült – a Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár által kidolgozott koncepció és a karaván révén is – központi témává emelnie az autonómiát. A jelenlegi helyzetben – amikor Magyarországon egyre erősebb a nemzetpolitikai eltökéltség – az erdélyi magyar nemzeti oldal egyesítésére van szükség, ugyanakkor elengedhetetlen az egységes autonómia-képviselet, amely a Székelyföld területi autonómiája mellett zászlajára tűzi a partiumi vagy a személyi elvű autonómiát is.
Benedek Erika, a Néppárt háromszéki elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az autonómia olyan eszköz, amely minden közösség számára biztosítja a megmaradást, gazdasági felemelkedést és etnikai megbékélést hoz. Bakk Miklós szerint az autonómia a közösségi szabadság formája. Meghatározását bizonyos fokú homály fedi, de ez természetes, hiszen különféle megoldások léteznek arra, hogy a közösség maga irányítsa ügyeit. A Néppárt koncepciójának alapelve, hogy az autonómia az ország minden területi közösségének jár, illetve az aszimmetrikus regionalizmus: a régiók nem egyformán igénylik a hatásköröket, van, amelyik több jogkörrel élne, mások kevesebbel. A régiók általános működését szabályozó kerettörvény mellett statútumok szabályoznák az egyes régiók működését – ez a konvergencia a Néppárt koncepciója és az SZNT tervezete között, utóbbi ugyanis beépíthető az EMNP koncepciójába. Ami a regionális felosztást illeti, a Néppárt korábban kidolgozott erre egy tervezetet, amelynek a logikája is más, mint a többi alakulat javaslatáé: szerintük a régiókat nem megrajzolni, hanem elismerni kell a történelmi, kulturális, földrajzi sajátosságok alapján. Ezen elképzelés szerint az erdélyi nagyrégió különleges jogállású területe lenne Székelyföld.
Toró T. Tibor pártelnök az autonóm régió majdani hatásköreire tért ki, szerinte Székelyföld képes arra, hogy saját szociális, egészség-, lakásügyi, betelepedés-, adópolitikát folytasson – ehhez kellenek a saját intézmények. Toró is hangsúlyozta: nemzeti konszenzus kell az autonómia kérdésében. Az ehhez szükséges eszközök közé sorolta a Néppárt megerősödését, míg megkerülhetetlen tényező lesz, a közösség szerepvállalását – akár a polgári engedetlenség eszközeinek igénybevételével –, továbbá a nemzetpolitikai és a külpolitikai eszköztárat. A fórum végén elhangzott hozzászólások során többen felvetették a nemzeti erők egységesítésének gondolatát – az előadók hangsúlyozták: részükről adott a nyitottság, mielőbb szükség lenne erre –, a közelgő EP-választásokat, de többen utaltak a nemzetközi kontextusra, az ukrán válságra is. Bakk Miklós ez utóbbi ügyben hangsúlyozta: a magyarságnak nem az oroszok mellett kell kiállnia, hanem minden ukrajnai kisebbség mellett, Tőkés László pedig emlékeztetett: az oroszok gyarmatosítókként kerültek a volt szovjet birodalom különböző területeire, de ma a legnagyobb lélekszámú kisebbség Európában, és az jó lehet, ha az orosz hatalom kialakít egy erős kisebbségvédelmet. Az EP-választások kapcsán Tőkés arra hívta fel a figyelmet: az RMDSZ azt próbálja elhitetni, számít az, ha többen lesznek Brüsszelben, mintha a mennyiség, nem a minőség lenne a fontos, Toró pedig emlékeztetett: az RMDSZ elutasította koalícióra vonatkozó javaslatukat, ezért úgy vélte, nem érdemlik meg az újabb esélyt.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Napirenden a fellebbezések (A Székely Szabadság Napja)
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi tagjait, akik részt vettek március 10-én, a székely szabadság napján a „polgári sétán”, a Maros Megyei Csendőr-felügyelőség 21 500 lejes pénzbírsággal sújtotta.
A vármegyések nem fizették ki a büntetést, hanem fellebbeztek a marosvásárhelyi bíróságon. Vetró András szobrász, aki ott sem volt Marosvásárhelyen, március 20-án óvta meg a nevére kiállított 3000 lejes büntető jegyzőkönyvet. Az első tárgyalást június 4-ére tűzték ki. Értesülésünk szerint Vetró András nem utazik Marosvásárhelyre, a tárgyaláson Laczkó-Dávid Géza védőügyvéd fogja képviselni. A kilenc, pénzbírsággal sújtott vármegyés közül egyelőre három fellebbezését tűzték ki, a Hodor Istvánét június 10-én, a Demeter Dénesét június 20-án, a Szőcs Csongorét pedig szeptember 4-én tárgyalják.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem támogatják a magyar napokat
Egyetlen forint támogatást sem nyújt a budapesti Nemzeti Kulturális Alap (NKA) az idei Kolozsvári Magyar Napoknak és a Vásárhelyi Forgatagnak. A hatalmas érvágás miatt mindkét rendezvény költségvetését újra kell tervezni. A pályázati eredményeket tegnap tették közzé, a szervezőket sokkolta a hír.
A Kolozsvári Magyar Napok fesztiváligazgatója, Sánta Levente felidézte, hogy 2012-ben is májusban tudták meg, hogy nem számíthatnak budapesti támogatásra, de a nyár elején volt még egy magyarországi pályázási lehetőségük, amelyen végül sikerült elnyerniük egy jelentősebb összeget. Tavaly a szervező Kincses Kolozsvár Egyesület húszmillió forintra pályázott az NKA-nál, végül nyolcmilliót kaptak, amit a miniszteri különkeretből hétmillióval kiegészítettek Budapestről. Gergely Balázs egyesületi elnök közlése szerint idén is hasonló összegű támogatásra számítottak, és megdöbbentette az elutasítás, amelynek okát nem tudják. „Teljesen értetlenül állunk előtte, hiszen az elmúlt években az NKA az egyik legnagyobb támogatójává vált a rendezvénynek, amely egyre komolyabb eredményeket tudott felmutatni” – nyilatkozta. Azt is elmondta: idén a romániai Nemzeti Kulturális Alap sem nyújt támogatást, és a két elutasítás már nagyon komoly gondokat fog okozni a szervezőcsapatnak. Gergely szerint idén a tavalyinál is jobb pályázatot nyújtottak be Budapestre, ezért nem zárja ki, hogy figyelmetlenségből, „emberi mulasztásból” született az elutasító döntés.
A Vásárhelyi Forgatag egyik főszervezője, Portik Vilmos arról beszélt, hogy újra kell gondolniuk a prioritásaikat. Tavaly ötmillió forintot kaptak az NKA-tól, amiből a nagykoncertes fellépők jelentős részét ki tudták fizetni, de nem tudják, hogy idén miből fogják ezt megtenni. Leszögezte: a gondok ellenére lesz Vásárhelyi Forgatag, ám a rendezvénysorozat hossza és programja már a költségvetésüktől függ. Portik sem tudja, mi lehet a budapesti elutasítás hátterében, mert az NKA-nál nem szokás megindokolni, hogy milyen szempontok szerint értékelték a nyertes pályázatokat, de úgy véli, az elbírálóbizottság „más szempontokat tartott fontosnak, mint amelyek Kolozsváron vagy Vásárhelyen jellemeznek egy jól megszervezett városfesztivált”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nemzetstratégia – kultúra és támogatás
L. Simon László Marosvásárhelyen
A magyarországi Nemzeti Kulturális Alap országos előadás-sorozata első erdélyi állomására került sor kedden délután a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előcsarnokában. A rendezvény két felvonásának első előadásaként a Köteles utcai épületben délután fél öttől L. Simon László József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának volt elnöke ismertette a számos erdélyi egyesületet is támogató NKA tevékenységét, a magyar kultúrafinanszírozásban betöltött szerepét, az online pályázati rendszer bevezetését, illetve annak előnyeit. Szünet után az előadó Polgári kultúrpolitika –Eredmények és dilemmák című kötetét mutatták be a szép számban megjelent közönségnek, az estet pedig a Fölszállott a páva című televíziós vetélkedő erdélyi díjazottjainak műsora zárta Diószegi László, a vetélkedő zsűrijének tagja, a Teleki László Alapítvány igazgatója szerkesztésében és műsorvezetésével.
L. Simon László elmondta: annak ellenére, hogy már nem a NKA elnöke és idén februártól nem kultúráért felelős államtitkár, a kultúra szolgálatában folytatja a munkát. – Az új országgyűlési szerkezet szerint immár kétszáz képviselő dolgozik a parlamentben, és az új összeférhetetlenségi szabályok szerint aki képviselő, az más munkát nem vállalhat. Ezért le kellett mondanom, de az elmúlt három évben én álltam a Nemzeti Kulturális Alap élén – ezen előadásom ekképpen egyfajta búcsúelőadás. A NKA erőteljes változás alatt áll, a Bethlen Gábor Alap mellett a magyar állam egyik legfontosabb kulturálismecenatúra-szervezete. Évi 12 milliárd forintból gazdálkodunk, amit szét is osztunk a pályázók között, a határon túlra ennek negyven százaléka jut. Az állam költségvetésében ez nem nagy pénz, de kulturális szempontból kiemelkedő forrás. A NKA forrásait nem az állam költségvetése garantálja, hanem részben angol mintára működünk: a Szerencsejáték ZRT. Ötös lottójából kapunk pénzt, nem a befolyó adóforintokból. A lottó játék- és nyereményadójának 90%-a kerül hozzánk. Így a költségvetésünk attól függ, hogy hányan lottóznak és nyernek. 2009-ben ez az összeg évi 7 milliárd forintot tett ki, és 12 milliárd forintra emelkedett.
A Nemzeti Kulturális Alapot 1993-ban hozták létre, azóta nagyjából változatlanul működik, kiegyensúlyozott gazdasági környezetben osztottuk szét a forrásokat. Nem a politikusok, illetve az általuk létrehozott alapítványok kurátorai mondják meg, hogy ki kapjon támogatást, hanem a NKA szakmai kollégiumaiban tevékenykedő szakemberek. Persze ez is generál vitákat, de ennél jobb rendszert mindeddig nem tudtunk kitalálni. Működésének sikerességét igazolja a Román Kulturális Alap vezetőségének visszaigazolása is. Ez a modell működőképes, és más országok által is követhető. Észtországban például hasonlóan működik, csak ott a vodka utáni adót is belevonták ebbe a körbe. Ami a pályázatok elbírálását illeti, szakterületenként egy-egy kuratórium, kollégium (Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma, Folyóirat- kiadás Kollégiuma, Könyvkiadás Kollégiuma, Közgyűjtemények Kollégiuma, Közművelődés és Népművészet Kollégiuma, Kulturális Fesztiválok Kollégiuma, Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma, Színház- és Táncművészet Kollégiuma, Zenei Kollégium) dönt ezekről. Amikor három évvel ezelőtt kineveztek, változtattam ezeken a szakkollégiumokon, például csökkentettük a számukat és önálló zenei kollégiumot hoztunk létre, valamint meghirdettük a Cseh Tamás-programot, amely 400 millió forinttal támogatja a magyar könnyűzenét. A filmművészetnek nincs szakmai kollégiuma, mert azt az önálló Nemzeti Filmalappal segítjük. A Filmalap a mi mintánkra lottóalapból gazdálkodik, évi körülbelül 6 milliárd forintból. Más alapokkal pedig a magyar dokumentum- és tévéfilmkészítést támogatjuk, illetve éves szinten több mint egymilliárd forinttal segítjük a magyarországi könyvkiadást. A kurátorok két csatornából kerülnek a NKA döntéshozói közé: egy részüket a szakmai szervezetek delegálják, a másik részét a miniszter nevezi ki, de természetesen utóbbiak is szakmabeliek. Politikai közmegegyezés van arról, hogy ez a rendszer legnagyobb érdeme. A pályázatokat mindenki maga írja meg, az elbírálók között van Kossuth-díjas írónk, Munkácsy-díjas szobrászunk, Jászai-díjas színésznőnk, Ybl-díjas építészünk és képviselteti magát többek között a cirkuszművészet is. Minden kuratórium nagyfokú autonómiát végez, a döntéshozók között számos határon túli alkotó is megtalálható.
2010 után változott pár dolog, és most ott tartunk, hogy újra kell gondoljunk egy sor párhuzamosságot, például a Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Kulturális Alap esetében.
Krucsainé Herter Anikó, a NKA jelenlegi főigazgatója hozzátette: az elmúlt évben, az Alap húszéves fennállásának évfordulóján határozták el, hogy elkezdik járni az országot. A visszajelzések alapján úgy döntöttek, hogy folytatják az előadás-sorozatot, elsősorban a támogatások ismertetése végett, az előadásokra igen részletes anyagot hoztak, amelyet bárki rendelkezésére bocsátanak.
A közönség kérdéseire válaszolva, illetve azok kapcsán L. Simon László elárulta: a Magyarországon tevékenykedő multinacionális cégek – a francia példával ellentétben – szinte egyáltalán nem támogatják a hazai kultúrát. Ennek ellenére az NKA számos eredményt ért el, a magyar kormány például elkészíti az összes hazai és határon túli magyar levéltár jegyzékét. – Ez a kormány nagyon komoly nemzetstratégiájának a része, amelynek segítségével mindenki láthatja, hogy mi rejlik ezekben a levéltárakban, és az iratokat ne lehessen belőlük eltüntetni. A budapesti Fővárosi Levéltár egybegyűjtötte az összes erdélyi levéltár anyagát, és óriási kötetekben adja ki azokat, nyomtatva és digitálisan egyaránt, az államalapítástól napjainkig. Az NKA támogatásával újult meg az Ady-kiállítás Csucsán, a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékházprogramja pedig már átlépte a magyar határt: lesznek meglepetések, de ezekről többet nem árulok el, nehogy mások felvásárolják előlünk ezeket a házakat. Az Irodalmi Emlékház programsorozat 5-10 millió forintból egész kiállításokat valósít meg, és számos emlékházat (például Ady, Gárdonyi, Lázár Ervin egykori szülő-, illetve lakóházait) támogat. Évi körülbelül 20 milliárd forintra lenne szükség az egész Kárpát-medencei magyarság kultúrájának támogatásához, nem normatív alapon. A gazdaság bizonyos területein nemzeti protekcionistának kell lenni. Például támogattuk azokat a magyarországi könyvkiadókat, amelyek magyar nyomdákkal nyomtattak. Persze ezt nem lehet kizárólagossá tenni az Unió miatt. De 800 millió forintot fordítottunk például folyóiratok támogatására, és ezen összeg 70 százaléka a nyomdaköltségekre fordítódott. Nyilván azt szeretnénk, ha az adott támogatás a nyomda adójának köszönhetően az országban maradna.
Ami a pályázatokat illeti, az a jó pályázat, amely nagyon konkrét és a költségvetése sem túlzó. Például a holokauszt-emlékév támogatására 1,5 milliárd forintot ítélt meg a kormány, amelyet én túl nagy összegnek tartottam. De a pályázóktól több mint 14 milliárd forintnyi igénylés érkezett különböző rendezvények megszervezésére. Alig tudtuk az 1,5 milliárdot szétosztani. De arra, amit a négy év alatt előre léptünk, nagyon büszke vagyok. A volt szocialista kormány egyik legnagyobb bűne, hogy olyan mértékben adósította el az országot (az államadósságot 2002 és 2010 között megduplázták), hogy nem láthattunk rögtön hozzá a saját nemzetpolitikai céljaink megvalósításához. Pedig egy erősebb Magyarország a határon túli magyarság megmaradásba vetett hitét is erősíti.
Polgári kultúrpolitika
Az est második felvonásaként L. Simon László kötete került bemutatásra. A meghívó szerint a könyvet Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek kellett volna bemutatnia, de ő az Amerikai Egyesült Államok alelnökének látogatása miatt mégsem vehetett részt a vásárhelyi előadáson. Így a kiadványt Király László költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke ismertette, a szerző az ő kérdéseire válaszolt. Mint azt Király László megjegyezte, a 340 oldalas kötet CV-szerű, L. Simon László névjegye az elmúlt négy év kultúrpolitikai tevékenységéről. Szokatlan, hogy egy miniszterelnök előszót ír volt államtitkára kötetéhez, és ezen előszóban a kultúrpolitika fenegyerekének nevezi és bevallja, hogy penge vitákat is folytattak különböző kérdésekben. A könyvben rengeteg adatot találhat az olvasó, tartalmaz interjúkat, vitaindító előadásokat (többek között az e-bookról, a digitális könyvről). A kötetben megvan a lehetőség arra, hogy a ma olvasójának aktuális kérdéseire válaszoljon. A könyv, illetve az abban közölt előadások kapcsán felmerült kérdésekre válaszolva L. Simon László elmondta, sok szellemi műhely, folyóirat nem tudott lépést tartani az internet megjelenésével, másoknak pedig csak ott lenne szabad létezniük. De a szakma inkább érdekelt a status quo fenntartásában, mint nem. Ezen néha az innovatív politika változtatott, amely ritka, mint a fehér holló. A kulturális területen mérhetetlen a hisztipotenciál, egy 1 millió forintos változtatás is nagyobb visszhangot generál, mint egy 1 milliárd forintos gazdasági jellegű módosítás. A könyv mint olyan messze túléli majd a folyóiratokat. Más a piaci mechanizmusa, és más érzés, ha az ember könyvet vesz a kezébe. Ez a harmadik kultúrpolitikai könyvem, amúgy a 14. kötetem. A könyvkiadás nehézségekbe ütközik, verseskötetet szinte nem lehet eladni, nagyon kevesen vannak, akik csak ebből élnek, és nem állnak öt-hat lábon egyszerre. Végül elárulta: az elmúlt három évben nem írt verset, de ez a közelmúltban megváltozott.
Kaáli Nagy Botond. Népújság (Marosvásárhely)

Gyenge lábakon áll az EB válasza a kisebbségi kezdeményezés fellebbezésére
Megválaszolta az Európai Bizottság a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés tavalyi elutasítása ellen benyújtott fellebbezést, amelyet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) dolgozott ki és terjesztett a bizottság elé. Ezt Vincze Loránt európai parlamenti képviselőjelölt, a FUEN alelnöke jelentette be tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján, amelyet Máté András Levente képviselővel, a Kolozs megyei RMDSZ elnökével, valamint Lőrinczi Zoltán Kolozs megyei tanácsossal közösen tartott.
"Az Európai Bizottság húszoldalas dokumentumban taglalja, miért utasította el fellebbezésünket, ennek ellenére mi továbbra is azt érezzük, az indoklás megalapozatlan. Azokat a gyenge lábakon álló érveket ismétli meg a Bizottság, amelyeket tavaly már megismertünk. Nem vette figyelembe a kezdeményezés mellékleteként benyújtott intézkedéscsomagot és azt a védzáradékot sem, amely az intézkedés különböző elemeinek felhasználását teszi lehetővé" – fogalmazott Vincze Loránt. A FUEN alelnöke hozzátette, "ha a bizottság ennyire figyelmen kívül hagyja a kezdeményezés részleteit, akkor az egész polgári kezdeményezés mint európai jogi eszköz értelmét veszti. Ha vesszük figyelembe azt, hogy a bizottság már első körben, jogi indokkal utasította el a kezdeményezést, ráadásul egy sikeres aláírásgyűjtés után is módjában áll elvetni egy javaslatot, a polgárok joggal érezhetik úgy, hogy a Bizottság nem is akarja működtetni ezt az eszközt. Ez pedig nem csupán a kisebbségi kezdeményezők számára negatív élmény, hanem a demokráciát is sérti, és csak növeli a távolságot az Európai Unió és polgárai között. Reméljük, hogy az Európai Bíróság döntése, amely első lesz a polgári kezdeményezések tárgyában, kijavítja majd ezt a deficitet".
Az Európai Bizottság tavaly szeptember 16-án közölte, hogy álláspontja szerint a Minority SafePack európai kisebbségi kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása az Unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz. A FUEN ezt az elutasítást fellebbezte meg tavaly év végén. Az Európai Bíróság múlt héten közölte, hogy Szlovákia belépését kérte a Bizottság oldalán a polgári kezdeményezés a képviselői által indított luxemburgi perbe. Népújság (Marosvásárhely)

Ballagás, mozgásszínházi bemutató és utoljára játszott előadások a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen
Pénteken ballagnak a Művészeti Egyetem végzősei, majd mozgásszínházi produkcióval és további előadásokkal várja közönségét a marosvásárhelyi Stúdió Színház.
Május 23-án, pénteken 11 órától ballag a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hetven végzőse a Köteles utcában. A Stúdió Színházban tartott, zenével és búcsúbeszédekkel tűzdelt ünnepség keretében veszi át Kovács András Ferenc költő, műfordító az egyetem díszdoktori címét.
A szombati nap is mozgalmasnak ígérkezik a Stúdió Színházban. Május 24-én 19 órától kerül sor A lecke című mozgásszínházi előadásra, amelyet Györfi Csaba, a Művészeti Egyetem diákja rendezett Eugène Ionesco azonos címet viselő abszurd drámája alapján. "Miben rejlik a tudatlan ember boldogsága, és miben a tanult ember boldogtalansága? Minek a hatására tud eluralkodni az emberen a határtalan mértékű agresszió?" – teszi fel a kérdést a rendező. A választ a három táncos, Bezsán Noémi, Deák Orsolya és Ruszuly Ervin minden rezdülése tolmácsolja. Az előadás júniusban Magyarország legrangosabb színházi fesztiválján, a Pécsi Országos Színházi Találkozón lesz látható.
Vasárnap, május 25-én 19 órától látható utolsó előtti alkalommal Kovács Levente nagy sikerű előadása, a Kész csoda. A másodéves magiszteri színészosztály előadásában megjelenik New York, a kilencvenes évek. Hat barátnő próbál boldogulni a párkapcsolatok szövevényes világában. Hetente egyszer összegyűlnek, hogy kibeszéljék mindazt, amit másokkal, máshol nem tudnak. Keresik önmagukat, a világ apró rezdüléseit, a csendet, a nevetést. Önfeledten társasjátékoznak minden összeülésükkor, a villámkérdések kereszttüzében mégis lehetőség nyílik egy-egy fél mondatra, vagy akár hosszabb elmélkedésre is, amikor felszínre kerülnek az aktuális problémák. Sőt, sokszor nem is a kártyalapon lévő kérdés a lényeg, de még a válasz sem, hanem a beszélgetésre, viccelődésre nyílt lehetőség. Egyikük válása a kis csapat életét teljesen felforgatja, és talán az szenvedi a legnagyobb kárt, aki a legmegértőbb próbál lenni. Két spanyol fiatalember teljesen új irányba tereli az események folyását… A sok poén, nevetés mögött ott lapul a kérdés: hogyan ragadható meg a boldogság?
Május 27-én, kedden 19 órától a Levél utcai Stúdió 2.1-ben utolsó alkalommal lesz megtekinthető a Liliom. Az egyetem harmadéves bábszínész szakos hallgatói ezúttal rendhagyó módon nem bábelőadással lépnek színre, Molnár Ferenc világhírű drámáját adják elő vezető tanáruk, Harsányi Zsolt rendezésében. A Liliom búcsúelőadására a belépés ingyenes.
A jegyek megvásárolhatók a Stúdió Színház jegypénztárában minden kedden 14–18 óra között, vagy az előadás helyszínén, kezdés előtt egy órával. Jegyeket foglalhatnak a 0736-350-686 telefonszámon vagy a jegy@szini.ro e-mail címen. Népújság (Marosvásárhely)

Autonómiafórum: Tőkés egyesítené a jobboldalt
Autonómia vagy politikai opportunizmus? – tette fel a kérdést kedden este Sepsiszentgyörgyön Tőkés László. Az EP-képviselő az Erdélyi Magyar Néppárt autonómiatervezetét ismertető fórumon vett részt, melyen Bakk Miklós politológus, Toró T. Tibor, a néppárt országos elnöke és Benedek Erika háromszéki elnök társaságában négy órán keresztül beszéltek aktuálpolitikai kérdésekről, a jövőképről és az autonómia megvalósulásának lehetőségeiről.
„Az elmúlt 25 év nem feltétlenül az autonómiáról, hanem az opportunizmusról, az autonómiát is magában foglaló politikai diskurzusról szólt. Gyakran megingott bennünk a bizalom, mert gyakran úgy politizáltak a választottaink, mint a magyarul beszélő román politikusok, úgy tekintettek az autonómiára, mint a román politikum" – szögezte le Tőkés László.
Az EP-képviselő szerint a néppárt kellő időben készítette el autonómiatervezetét, az önrendelkezést a társadalmi és politikai köztudat középpontjába állítva, hiszen az RMDSZ több mint egy éve ígéri a sajátját, de annak kiszivárogtatott változata „botrányos" autonómiapolitikát sejtet. „A szövetség székelyföldi autonómiatervezetének sem Székelyföldhöz, sem az autonómiához nincs köze" – jelentette ki Tőkés.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) szerinte letért az elvszerű autonómia útjáról. „Kettős kiütés történt a politikai pályán: a néppárt sem tudott feljönni, az MPP-re nem lehet számítani, ezért egyesíteni kell a nemzeti oldalt" – állapította meg az EMNT elnöke, aki szerint egységes autonómiaképviseletre van szükség, hiszen nevetséges, ha az erdélyi magyar szervezetek vezetői egymással versengenek, hogy kit fogad az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Hozzátette: Székelyföld autonómiája mellett ki kell állni a személyelvű autonómia, illetve a Partium autonómiája mellett is.
Mi döntünk a magunk dolgában
Sokféle közösség van, ezért az autonómiának sokféle meghatározása fogalmazható meg – kezdte a néppárt autonómiakoncepciójáról szóló előadását Bakk Miklós, aki közérthetően határozta meg, majd bontotta ki az önrendelkezés elemeit.
„Autonómia az, hogy mi döntünk a magunk dolgában. A »mi« a közösséget határozza meg, a »magunk dolga« a hatásköröket, a »döntés« pedig azt, hogy a létező demokratikus keretbe fel kell építenünk a magunk demokráciáját, ugyanazokkal a mechanizmusokkal, mint a többség, beleértve a törvényhozó és a végrehajtó szervet" – magyarázta a politológus.
Mint mondta, a néppárt koncepciójának alapelvei, hogy a régiókat nem Bukarestből kell megrajzolni, hanem a közösségek történelmi, kulturális összetartozását kell elismerni. A javaslatcsomagnak három eleme van: a kerettörvény, a régiók létrehozásáról szóló tervezet és a régiók saját működési statútumai, utóbbiba beilleszthető az SZNT Székelyföld-statútuma.
Fontos pontosítani a régió, illetve az ország közös ügyei közötti elhatárolódást, ahogyan azokat az ügyeket is, melyekben közösen döntenek, hívta fel a figyelmet az előadó. A költségvetési alap a fiskális föderalizmus elve alapján jönne létre, ezt svájci mintára építették be, ugyanakkor lehetőség van a szolidaritási alap létrehozására, amelybe a régiók egyformán fizetnek be pénzt, majd egymás között osztják el az összeget, a gyengébbeket favorizálva.
Bakk Miklós emlékeztetett, hogy a néppárt tervezetében sajátos a régiók területi felosztása: nem a jelenleg létező megyékből rakosgatja ezeket össze, mint a román pártok vagy az RMDSZ, amely a három megye – Hargita, Kovászna és Maros – társulása révén képzeli el a Székelyföldet, hanem a létező területi identitásokra építi rá. A tervezet ajánlat arra is, hogy milyen irányba kell elvinni az autonómiakérdésben a román–magyar párbeszédet, ez azonban akkor lehet hiteles, ha erőteljes mozgalmi háttere van, mutatott rá a politológus.
Nemzeti konszenzus kell
Toró T. Tibor a jövőképet vázolta, azt, hogy miként teheti az autonómia könnyebbé az életünket. „Most a dekoncentrált intézményeken keresztül Bukarest nyomja le a torkunkon az elképzeléseit. Lehet, hogy a fővárosban ezek működnek, de Erdélyben már nem jók" – mutatott rá a néppárt elnöke.
Toró a betelepítések veszélyére is felhívta a figyelmet, arra, hogy a többségi nemzet felvásárolja a földeket, összezsugorodik a Székelyföld élettere. Szerinte ez esetben is az autonómia az út és a megoldás, ennek eszköze a nemzeti konszenzus kialakítása, ezt várja az erdélyi szervezetektől a közösség.
„A nemzeti minimum kialakítása csak úgy lehetséges, ha közelítik egymáshoz a jövőképeket: az autonomisták és a jövőt Bukarestben elképzelők között kell megtalálják az utat. Fontos az autonómiamozgalmak erősítése, a polgári engedetlenség alkalmazása, hiszen békésen is lehet kemény lenni, például úgy, hogy a marosvásárhelyi tüntetésen lelépünk a járdáról. A nemzetpolitikai eszköz Budapesten van, és most kedvező számunkra, hiszen Orbán Viktor hajlandó konfrontálódni az autonómiáért. A külpolitikai eszköz pedig az, hogy újra és újra felhívjuk a figyelmet – különösen a jelenlegi geopolitikai viszonyok között – arra, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét rendezni kell, hiszen Ukrajna is belülről feszül szét" – vázolta a tennivalókat Toró T. Tibor.
A négyórás fórum a több mint száz résztvevő kérdéseivel, hozzászólásaival ért véget.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

A meggyalázott Petőfi-emlékműnél tisztelgett a főkonzul
A napokban megrongált, a fehéregyházi Ispán-kútnál állított Petőfi-emlékműnél helyezett el virágot Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja.
A diplomata a gesztussal jelezte, hogy az épített örökség tiszteletben tartása és megóvása minden európai polgár feladata.
Az emlékműhöz Nicolae Şovrea, Fehéregyháza polgármestere, Tamási Károly, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, helyi tanácsos, valamint Szabó József, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, a múzeum gondnoka is elkísérte a főkonzult.
Mint ismeretes, a Petőfi Sándor halálának feltételezett helyén állított emlékműre ismeretlenek fekete festékspray-vel magyarellenes, trágár feliratokat festettek. Krónika (Kolozsvár)