Ponta és Orbán elkerüli egymást Bukarestben
A házigazda Victor Ponta miniszterelnök a kedden kezdődő Kína és a közép-kelet-európai országok csúcstalálkozóján résztvevő összes kormányfővel tervez kétoldalú találkozót, csupán Orbán Viktorral nem – írja a nol.hu.
A rendezvényen a régió tizenhat országa közül tíz kormányfői szinten képviselteti magát, így Magyarország is. A lap emlékeztet arra, hogy Victor Ponta tavaly júniusban, A kohézió barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozó alkalmával is kerülte a találkozót a magyar miniszterelnökkel.
A magyar miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap az MTI-vel közölte, hogy Orbán Viktor külön megbeszélést folytat Bukarestben Li Keqiang kínai és Ivica Dacsics szerb kormányfővel.
maszol/nol.hu

Beszünteti tevékenységét a Romániai Hírhatár hírportál kiadója
Szerdától beszünteti lapkiadói tevékenységét a Romániai Hírhatár hírportál, valamint a hozzá tartozó nagyváradi, marosvásárhelyi, kolozsvári és nagyszalontai online helyi lapok kiadója.
Hétfő esti közleményében a magyarországi bejegyzésű Hírhatár Franchise keretében megjelenő romániai magyar hírportálok kiadója döntését egyfelől azzal indokolja, hogy a romániai körülmények között az elmúlt két évben tett erőfeszítések ellenére sem sikerült meghonosítani a franchise-rendszerben működő online lapok kiadását, másfelől pedig azzal, hogy nem kíván semmilyen irányban elkötelezettséget vállalni az egyre inkább kiéleződő magyarországi választási kampányban.
A hirhatar.ro szerkesztői szerint a mostoha körülmények ellenére több mint 10 ezer hír jelent meg a tavaly áprilistól a négy oldalon. A látogatottságról ugyan nincsenek statisztikáik, de becsléseik szerint egy cikket átlagban ötszázan néztek meg.
Maszol.ro

R. T.
IRODALOM ÉS HATALOM
Még egyszer az író-besúgókról, Bottonival, Könczeivel, OJD-vel
Állambiztonsági szempontból is használható irodalmi elemzések, kedélyes csevejek a szekus tiszttel, jó kapcsolatoknak köszönhető bombasiker - a legismertebb esetekről beszélgettek az ötvenes-hetvenes évekből, egy pohár bor mellett.
Írók és hatalom viszonyáról, a jól ismert esetekről és személyes benyomásokról beszélgetett szombat este a Bulgakovban Stefano Bottoni, Könczei Csilla és Orbán János Dénes: azokról az írókról és sztorikról, amelyekről már olvashattunk vagy hallhattunk, konferenciákon vagy szintén kocsmákban, de mindig van helye a tovább-beszélésnek, újabb árnyalatok megvitatásának. Jelen írás nem a teljes beszélgetést adja vissza, csupán néhány téma mentén összegzi az elhangzottakat.
Bottoni három esetre tért ki alaposabban: Sütő Andrásra, Szilágyi Domokosra és Mikó Imrére, akiknek kollaborálási története más és más. Sütő András – aki a „nagy átmenetben” felnőtt generációhoz tartozik, azok közé, akik nagyon gyorsan beálltak a kommunista pártba – például azért írhatta meg később az Anyám könnyű álmot ígért, mert a jelentéseivel ennek kedvező hatalmat és pénzt szerzett magának. Jelentéseit nem a Securitaténak, hanem egyenesen a párt felső vezetésének küldte, ami
még kényelmesebbnek is bizonyult később,
amikor ’89 után mindenki a besúgókat kereste, a pártvezetéssel való közvetlen kapcsolatokat kevésbé. A 300 ezres példányszámban megjelent, és egyáltalán megjelent könyv akkora hatással bírt így, amilyenről másképpen nem álmodhatott volna. Az a Sütő, aki 22 évesen már főszerkesztő volt, és az irodalmi alapnak nevezett intézmény tagja is, később megírhatta az 50-es évek falusi osztályharcát, immár kritikus szemszögből, még ha benne is volt implicite, hogy azért ma jobb.
Sütő generációjával vagy a hozzá hasonló emberekkel kapcsolatban Bottoni azért kiemelte, hogy a szegény családból származó gyerekek kiszolgáltatott helyzetben voltak, nem volt olyan tudásuk, alapjuk, ami ellenszerként szolgálhatott volna; a mozgalom sodorta őket. Részben ez is vezethetett oda, hogy olyasmiket tesznek, amit később nehéz megmagyarázni, Sütő esetében ez a Földes László-ügy, amelyet nem is próbált igazából magyarázni, inkább csak elfeledtetni.
Szilágyi Domokosról még nehezebb beszélni, mivel költészetet elemezni még nehezebb, mint prózát, vallja Bottoni. Az ő történetében, amelyet először 2006-ban ismertettek a sajtóval, azt tartotta a legdöbbenetesebbnek, hogy mennyire fiatal volt: az ötvenes években 19-20 évesek,
gyakorlatilag gyerekek súgják be egymást,
náluknál nagyobb játékokba kényszerítik bele őket.
Bottoni jelenleg Mikó Imrével foglalkozik, akinek az esete különbözik Sütőétől vagy Szilágyiétól. Míg az előző kettő „noname” családból származik, Mikó tekintélyes unitárius család szülötte, jogász, majd "horthysta" képviselő és már fiatalon jelentős művet ír, nyelveket beszél. A háború után szovjet fogságba esik, itt megtanul oroszul, és hazaérkezése után a nyelvet kezdi tanítani. Szeretettel beszél az orosz (nem szovjet) népről, irodalomról, miközben egyetlen oroszul tudóként fél Kolozsvárnak ő fordítja a szovjet propagandaszövegeket, közvetítővé vélik, de az ideológiához nincs köze.
Mikót háromszor szervezték be élete során. Először 1952-ben, amikor a Duna-csatornához való elhurcolással fenyegették, másodjára ’55-ben, amikor korábbi kelletlen jelentései miatt újra behívták és háborús bűnperrel „kecsegtették”. ’56 után magától próbál kiszállni, de újabb bűnt követ el: a kolozsvári párttitkárnak írt levelében dekonspirálja magát, ezért kirúgják tanári állásából, de békén is hagyják többé-kevésbé. Ekkor néhány évig könyveket árul, eleinte álnéven, majd saját néven is közölhet, de nem bármiről, szakterületén például nem. A hatvanas évektől sorra „látogatják” a provokátorok, akik megpróbálnak valami gyanús félmondatot kicsikarni belőle, sikertelenül.
A hetvenes évektől változik a helyzet: fenyegetések helyett játszmákat kezdeményez a hatalom Mikóval kapcsolatban, Nyugatra engedik, Amerikába utazhat. Ez viszont azt jelenti, hogy az emigrációban meg kell mutatnia, hogy itt minden a legnagyobb rendben van, elvégre utazhat, szabadon beszélhet. Mindezt úgy, hogy más, Amerikába utazók, mint Domokos Géza, Sütő András vagy Hajdu Győző nem mehetnek be a New York-i magyar házba, Mikót viszont beengedik, róla nem feltételezik, hogy kommunista. Mikó úgy megy bele ebbe a játékba, hogy tulajdonképpen nem kényszerítik, ekkor már majdnem nyugdíjas, könyveket jelentethet meg.
Bottoni kiemeli, hogy maga sem tudja pontosan, mi miatt száll be harmadjára is Mikó, a feltételezés szerint azonban ő maga is játszmába kezd. A tartótisztjével folytatott, már-már baráti beszélgetések átiratából kiderül, hogy Mikó kérdéseket vet fel, a politikai helyzetről beszélget, visszásságokra hívja fel a figyelmet, anélkül azonban, hogy konkrétan jelentene valakiről. Bottoni szerint azt gondolhatta, hogy ebben a rendszerben ez az egyetlen fórum, ahol meghallgatásra találhat, az általa felvetett dolgok így biztosan elkerülnek Bukarestbe, ahol esetleg valami változhat is ezek nyomán. Orbán János Dénes is afelé hajlott, hogy Mikó manipulál, bánni tud a szavakkal.
Szilágyi Domokos kollaboráció-története is két szakaszban történik: először nagyon fiatalon, ’56 után, barátnőjével fenyegetve szervezik be, de a második szakaszban már Bukarestben él és dolgozik, és állambiztonsági szempontból teljesen használható műelemzéseket ír, pl. Pál Lajos képeinek olyan üzeneteit tárja fel, amelyeket nem kellett volna leírni. Ez a szakasz az érthetetlenebb a történész számára is, és olyan kérdéseket vet fel, hogy ekkorra már rendszerszintű problémává vált-e a besúgás, ennyire normálissá válik-e, ennyire nehéz-e nemet mondani (miközben számos példát látunk arra is, hogy valaki nemet mondott). A hetvenes évekbeli Szilágyit már egyáltalán nem látja Bottoni, és irodalmi szempontú továbbelemzéseket szorgalmaz. Könczei Csilla a Szilágyi halálának körülményeit is fontosnak tartja, pontosabban azt, hogy szinte semmit sem lehet erről tudni, nincs egy ügyészi jelentés, nincs jegyzőkönyv. Sok szó esik a besúgókról, kevesebb a szekusokról magukról, főleg azért, mert keveset tudni róluk. Bottoni viszont külön kiemeli Florian Oprea tartótisztet – az akkori irodalmi élet legnagyobb krónikását, mondja róla derülést keltve, – akivel kapcsolatban érdekes dologra bukkant: öt nap zárkát kapott azért, mert bizonyos Kádár Tibort olyan kihallgatásnak vetette alá, amely után nyomban öngyilkos lett. Az ötnapi börtön után azonban karrierje töretlenül folytatódhatott. Könczei Csilla is megemlít egy olyan esetet, hogy azért kap minimális börtönbüntetést egy tiszt, mert kihallgatáskor figyelmetlen, a kihallgatott pedig kiugrik az ablakon és szörnyethal.
Az írók és hatalom viszonyában a személyes érintettség is szóba kerül, ami más- és másképpen ugyan, de mindenkinél jelen van: Bottonit megrázzák a történetek, amelyeket feltár, Könczei Csilla az édesapja és családi barátok révén érintett, Orbán János Dénes maga is szembesült azzal, hogy iskolatársai továbbadták a politikai vicceket, amelyeket mesélt, így az igazgató is tudomást szerzett erről. De végülis mindenki érintett lehet, ha másért nem, azért, mert rajong Szilágyi Domokosért – plusz a történetek a jelenről is szólnak, ezek nem múlnak el nyomtalanul, mint azt Könczei is hangsúlyozza. Előjön, mint megannyiszor az ilyen témákban, hogy mennyire fájdalmas lehet feltárni ezeket az ügyeket, nehéz feldolgozni a személyes ismerősök érintettségét, dilemmák akadnak, ezért maga Könczei is még mindig pihentet témákat, nem írt meg még mindent.
Van-e mentség a besúgásra – az örök kérdést és dilemmát, amely minden ilyen esetben felmerül vagy legalábbis felmerülhet, nem lehet megválaszolni. Így a szombati beszélgetésen is vegyes válaszokat kaptunk: míg OJD kijelentette, hogy nincs, mivel aki úgy tud bánni a szavakkal, mint adott írók, írhatta volna a jelentéseket anélkül, hogy bárkinek ártson vele, addig Könczei Csilla arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizikai és a lelki erőszakkal beszervezett besúgók mellett ott volt a harmadik csoport is, akiket sosem próbáltak meg beszervezni – jó pszichológusok lévén feltehetően azért, mert tudták, hogy nincs amit kezdeni velük.
Transindex.ro

Szilágy megyében leszavazták a régiós népszavazás kiírását
Szilágyi Róbert István megyei önkormányzati képviselő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szilágy megyei szervezetének az ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, a 31 tagú önkormányzati testületben csak a héttagú RMDSZ-frakció szavazott a népszavazás kiírása mellett.
A több mint 14 ezer Szilágy megyei polgár aláírásával kezdeményezett határozattervezet a jegyző és az önkor- mányzat jogi bizottságának a negatív véleményezésével került napi- rendre. Szilágyi Róbert István elmondta, mind a jegyző, mind a jogi bizottság a referendumtörvényre hivatkozott, amely szerint népszavazást csak az önkormányzat elnöke, vagy az önkormányzati képviselők harmadrésze kezdeményezhet. Az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szerint a kérdésről egyféleképpen rendelkezik a polgári kezdeményezéseket szabályozó törvény, és másféleképpen a referendumtörvény. Hozzátette, a jegyző és a jogi bizottság azt az értelmezési lehetőséget választotta, amely beszűkíti a lehetőséget.
Az RMDSZ szeptember 26-án kezdte gyűjteni az aláírásokat azért, hogy Erdély hat megyéjében polgári kezdeményezéssel tartsanak megyei népszavazást a fejlesztési régiók átalakításáról. A székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye lakosságának azt a kérdést készültek feltenni: akarják-e hogy a három megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal? A partiumi Bihar Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad központú régióra vonatkozott volna.
A kezdeményezést két hét alatt 170 ezer személy támogatta aláírásával. Eddig csak Kovászna megye önkormányzata határozott a népszavazás kiírásáról, határozatát azonban a prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon.
erdon.ro
Erdély.ma

Kiáll majd a Helsinki Bizottság Tőkés mellett?
Az amerikai Helsinki Bizottság két társelnökét buzdította Tőkés László melletti kiállásra az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ). „A visszavonást meg kell semmisíteni” – áll Koszorús Ferenc, a szövetség elnökének levelében. Koszorús kifejtette: Tőkés „bűne” a magyarsága melletti kiállás volt. Az elnök figyelmeztette a jog- védő szervezetet: ha nem fejezi ki tiltakozását a Tőkést ért atrocitások miatt, azt sokan egyfajta belenyugvásként értékelik majd.
Levélben sürgette az AMSZ elnöke az amerikai Helsinki Bizottság két társelnökét, hogy mint az emberi jogok megsértését és magyarellenes jelenséget nyilvánosan vessék fel az általuk vezetett testület nevében, hogy Tőkés László kitüntetésének visszavonását meg kell semmisíteni.
A saját népe melletti kiállás volt a „bűne”
Koszorús Ferenc a Benjamin L. Cardin demokrata szenátorhoz és Christopher H. Smith republikánus képviselőhöz intézett, az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében emlékeztetett arra, hogy Tőkés püspök a Románia Csillaga érdemrendet a Ceausescu-diktatúra megdöntésében való, rendkívül bátor szerepvállalásáért kapta. Az AMSZ elnöke rámutatott: az európai parlamenti képviselőnek az a „vétke” vezetett a visszavonáshoz, hogy gyakorolta alkotmányos jogait, és kiállt a romániai magyar kisebbség jogai mellett.
A kisebbségek tisztelete a demokrácia alapja
Koszorús a kitüntetés visszavonásának nemzetközi elítélésével kapcsolatban megemlítette azokat a leveleket, amelyeket Lee Edwards, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány elnöke intézett Traian Basescu román elnökhöz, illetve Göran Lindblad, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnöke írt Victor Ponta miniszterelnökhöz. Az AMSZ vezetője elmondta, azt szeretnék a jogvédőktől, hogy „nyilvánosan szólítsák fel Romániát arra, hogy tartsa tiszteletben az alapvető emberi jogokat, beleértve a szólás szabadságát, és legyen méltó ezekhez”. Koszorús hangoztatta, hogy a Helsinki Bizottságnak hallatnia kell a szavát: az alapvető emberi jogok megsértését, a kisebbségellenes politikát és megnyilvánulásokat, az intoleranciát és a nem demokratikus intézkedéseket nem szabad eltűrni.
Hallgatás: beleegyezés?
Az Amerikai Magyar Szövetség elnöke óva intette a bizottságot a tartózkodástól, jelezte: attól tartanak, hogy a hallgatást egyesek belenyugvásként értelmezhetik, „és ez azoknak az elveknek a további megsértéséhez vezethet, amelyek előmozdításáért a Helsinki Bizottság a felelős”.
A Tőkés László kitüntetésének visszavonásáról közölt határozat ügyében az Amerikai Magyar Koalíció (AMK) is kifejezte aggodalmát. Ennek a szervezetnek a nevében Maximilian Teleki elnök vasárnap Traian Basescu román elnökhöz intézett levelet.
mno.hu
Erdély.ma

Brüsszeli petíció a székelyföldi autonómiáért
Petícióval fordult kedden az Európai Parlamenthez (EP) a Civil Összefogás Fórum (CÖF), a Szellemi Honvédelmi Mozgalom és a Székelyföldért Társaság annak érdekében, hogy az erdélyi magyar kisebbség egy egységes régióban élhessen Románia területén.
Csizmadia László, a CÖF egyik alapítója Bagó Zoltán fideszes EP-képviselőnek adta át a petíciót, aki az EP petíciós bizottságának tagjaként azt hivatalosan is beterjesztette. Csizmadia elmondta, a cél a székelyek autonómiájának biztosítása, amelyet 7150 szellemi honvédő támogatott aláírásával.
Bagó Zoltán rámutatott, elsődleges cél, hogy a petíciós bizottság tűzze napirendre a beadványt annak érdekében, hogy a bizottság plénuma előtt elhangozzanak a jogi érvek, a dokumentum végcélja pedig az, hogy Románia a túlnyomórészt svédek lakta, de Finnországhoz tartozó Aland-szigetek, a Dánia részeként széles körű autonómiát élvező Feröer-szigetek, vagy a döntő részben német ajkúak lakta olaszországi Dél-Tirol mintájára alakítsa ki közigazgatási régióit. A fideszes politikus szerint a beadvány nem a kollektív jogok, hanem a regionalizmus és az önkormányzatiság szemszögéből közelít a kérdéshez, a petíciós bizottság plénuma pedig decemberben vagy januárban foglalkozhat az üggyel.
A magyarországi civil szervezetek beadványában az aláírók többek között az unió szerződésének második cikkében lefektetett megkülönböztetés, diszkrimináció tilalmára hivatkoznak, és kifejezetten elismerik, hogy az EU-jogban nem szerepelnek közvetlen kisebbségvédelmi rendelkezések, és az a nemzeti kisebbségek autonómiájáról sem rendelkezik konkrétan, éppen ezért az uniós szubszidiaritás, a regionalitás és az önkormányzatiság elvére hivatkoznak.
Megállapítják ugyanakkor a petíció benyújtói, hogy az erdélyi magyarság autonómiája régóta napirenden lévő kérdés, mégsem történt ebben az ügyben Romániában semmilyen előrelépés. A beadvány aláírói az ENSZ, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint az Európa Tanács dokumentumaira is hivatkoznak, akárcsak a magyar–román alapszerződés egyes passzusaira.
A petíció arra kéri az EU intézményeit, hogy ne támogassa a tagállamok diszkriminatív közigazgatási intézkedéseit, állapítsa meg, hogy az etnikai kisebbség fogalmába beletartoznak-e az őshonos nemzeti kisebbségek, s ha igen, van-e jogi eszköze az ő védelmükre, illetve vizsgálja meg, mennyire van összhangban az EU alapvető céljaival „a békétlenséget, konfliktust keltő” tagállami kisebbségpolitika. „Az autonómia semmilyen körülmények között nem veszélyezteti vagy fenyegeti az azt biztosító állam szuverenitását és területi egységét” – áll a beadványban.
Csizmadia László arról is beszélt, szerinte Románia esetében világosan látszik, hogy egy közösséget akarnak tönkretenni és megszüntetni, de a civilek úgy gondolják, hogy „nem engedhetik el székely testvéreik kezét”. „A célunk az, hogy Európa figyeljen fel arra, hogy békesség Európában csak abban az esetben lehet, ha a kisebbségek is megkapják azokat a jogokat, amelyek járnak nekik” –húzta alá a CÖF alapítója, nyomatékosítva: nem vitatnak egyetlen határt sem.
MTI
Székelyhon.ro

Székelyföldi tehetséggondozásról beszélgetnek
Tehetséggondozás tematikában kerekasztal-megbeszélést tart Udvarhelyen is a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács. A találkozóra szerdán 18 órától kerül sor a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban.
Kerekasztal-megbeszélésre hívja az udvarhelyi pedagógusokat, intézményvezetőket, civil szervezeti képviselőket vagy tehetséggondozásban tevékenykedő szakembereket az idén áprilisban megalakult Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács.
„Szeretnénk áttekinteni, felmérni, feltérképezni, majd rendszerbe foglalni a székelyföldi tehetséggondozással foglalkozó személyeket, szervezeteket azzal a céllal, hogy a későbbiekben serkenteni tudjuk együttműködésüket. Hosszú távon egy információs kapcsolatrendszert alakítanánk ki magyarországi és Kárpát-medencei hasonló szerveződésekkel, melyen belül például lehetőséget teremtenénk a tehetségeknek és mentoroknak egymásra találni, illetve a fejlődésükhöz megfelelő intézeteket ajánlani” – mondta el érdeklődésünkre Bereczki Kinga, a tanács elnöke.
A tehetségsegítő tanács 2013 áprilisában tartotta alakuló ülését Sepsiszentgyörgyön, jelenleg tíz tagja van. Olyan pedagógusokból, civil szervezeti vezetőkből és vállalkozókból áll, akiknek fontos a tehetséggondozás. A csapat Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Kézdivásárhely és Szováta után szerdán érkezik Székelyudvarhelyre, a református kollégium tanárijába. A megbeszélés tervezett időtartama legtöbb két óra.
Simon Eszter
Székelyhon.ro

Ünnepre hangol a múzeum is
Hozd el őt is! – karácsonyi mesemúzeum címmel indít rendezvénysorozatot óvodások és kisiskolások számára a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum. Az adventi időszakban kézműves tevékenységekre is várják a gyerekeket.
Mesékkel, énekekkel és meghitt hangulattal próbálja segíteni a karácsonyra való ráhangolódást a múzeum: november 29 és december 20 között, minden pénteken délutáni foglalkozást szerveznek a legkisebbeknek. A nyitórendezvényre, amely pénteken 15 órakor kezdődik, a gyerekeket legkedvesebb angyalukkal, édesanyjukkal együtt várják, a továbbiakban pedig újabb „angyalok” bevonásával segítik a karácsonyra való lelki felkészülést. A karácsonyi mesemúzeum minden résztvevő számára ingyenes.
A várakozási időszakban kézműves foglalkozásokra is várják a gyerekeket a múzeum munkatársai és segítőik. December 11-én, délután 4 órától az V-VIII-as korosztály tanulhatja meg a karácsonyfadíszek készítésének technikáit, december 18-án,15 órától pedig a kisiskolásokat várják a foglalkozásra. Mézespogácsa-díszítésből és gyertyamártogatásból is kivehetik részüket a gyerekek, ezekre a tevékenységekre a kicsiket december 12-én, délután 3 órára, az V-VIII osztályosokat pedig december 19-én 4 órára várják.
A kézműves tevékenységekhez az alapanyagokat, kellékeket a múzeum biztosítja, a résztvevők jelképes összeg befizetésével kapcsolódhatnak be a programokba.
A múzeum munkatársai arra kérik az érdeklődőket, hogy a szervezés gördülékenysége érdekében a foglalkozás előtti napon déli 12 óráig jelezzék részvételi szándékukat. Ezt a 0266-365.229-es telefonszámon tehetik meg.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

Már a tegnap történelmét is átírnák
Közel egy évszázada, mióta – Tamási szavaival élve – a románok kézbe vették Erdélyt, nemcsak kiszipolyozzák, de eszközként használják a román nacionalizmus ébren tartására is.
Ha valaki a Kárpátokon innen nehezményezi a többségi nemzet expanzióját, a magyarság fokozatos háttérbe szorítását, a rossz kormányzást, a visszarendeződést, a román politikában máig élő fanarióta örökséget, ha azt vallja, hogy a kisebbség csak számbelileg, de nem akarata tekintetében minoritás, rögtön tucatjával akadnak, akik országvesztési szándékot vizionálnak, s bűnöst kiáltanak, miként Tőkés László esetében is tették és teszik. A román forradalom huszadik évfordulóján Bukarestben úgy gondolták, a Románia Csillaga nevet viselő plecsnivel a román állam is elismeri Tőkés László 1989-es érdemeit. Igen ám, de az egyre erősödő posztkommunista államberendezkedés két kotnyeles politikus asszonya addig keverte, míg egy gyorsan összeeszkábált „becsületbíróság” azt javasolta az államelnöknek: fossza meg Tőkés Lászlót a kitüntetéstől, mert úgymond a dél-tiroli példára hivatkozva Magyarország védhatalmi szerepvállalását kezdeményezte nyáron a tusványosi szabadegyetemen. Feledve, hogy ez valójában nem jelent sem többet, sem kevesebbet annál, mint amit a két ország közötti keretegyezmény és az európai uniós szabályzat előír: mindkét kormány óvja és biztosítsa a területén lévő kisebbségek jogait. Az RMDSZ szemmel láthatóan igen büszke arra, hogy a Tőkés és közte feszülő ellentétek dacára tiltakozott kitüntetése visszavonása ellen, miközben gőgösen jelentette ki a szombati SZKT-n, olyan Isten nincs, hogy ismét a szövetség színeiben jelöljék európai parlamenti képviselőnek. Mintha nem számolnának azzal, hogy az a bizonyos sokat emlegetett 90 százalékra duzzasztott RMDSZ-szavazó valójában alig 380 000 embert jelent. Most Băsescu elnökön áll, enged-e az úgynevezett becsületbíróság ajánlásának, vagy a külföldről érkező meghökkenést, értetlenséget és rosszallást kifejező tiltakozások jobb belátásra bírják. A szocialistákat nem szereti, megeshet, nem dől be gyűlölködést szító propagandájuknak. És tudja, ott csillog e csillag a börtönviselt Adrian Năstase mellén vagy Constantin Degeratuén is, ki 1989 decemberében, a Ceauşescu-rendszer bukásának küszöbén tűzparancsot adott ki Kolozsváron. Romániában, hol könnyű kézzel írják át még a jelenkor történelmét is, minden bizonnyal Tőkés László sem harcolna Románia Csillagáért, ha nem érzékelné pontosan: a jelenlegi hatalom valójában a rendszerváltozás temesvári örökségével együtt az erdélyi magyarság jogait is megtagadni kívánja.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belföldi hírek
Magyarul miért nem?
Elfogadhatatlan, hogy az egységes segélyhívó szolgálat ne működjön magyar nyelven is Romániában, amikor ezt a 2008/34-es sürgősségi kormányrendelet 12-es pontja előírja – nehezményezte Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője abban a hivatalos kérdésében, amelyet az egészségügyi miniszternek intézett.
Kereskényi ismertette, Románia nyolc megyéjében 41 magyar anyanyelvű alkalmazott dolgozik a segélyhívásokat fogadó szervnél, ha egy vészhelyzet jelentésekor az adott központban épp nem szolgálatos egy magyar anyanyelvű alkalmazott sem, akkor az illetékes központnak kötelessége mielőbb átkapcsolnia a hívást egy másik központba, ahol magyarul fogadják a bejelentő hívását. A képviselő konkrét esetet is ismertetett, amikor a központ nem volt hajlandó magyar anyanyelvű alkalmazotthoz irányítani a segélyhívást, és mentőt sem küldött a helyszínre. Kereskényi az egészségügyi minisztertől írásban és szóban is választ kért annak érdekében, hogy mielőbbi megoldásokat ültessen gyakorlatba a hasonló helyzetek elkerülése végett. Orbán–Kelemen-találkozó A Közép-Kelet-Európa–Kína csúcstalálkozón Bukarestben tartózkodó Orbán Viktor kormányfő tegnap délután megbeszélést folytatott Kelemen Hunorral, melyen az RMDSZ elnöke tájékoztatta Orbánt a szövetség legfontosabb célkitűzéseiről, a Ponta-kormány decentralizációs döntéséről és annak következményeiről. Emellett egyeztettek a jövő évi európai parlamenti választásokra való felkészülésről, amellyel kapcsolatban Kelemen Hunor fontosnak nevezte, hogy a magyarság és ezen belül a romániai magyarság erős képviselete megmaradjon Strasbourgban. Orbán Viktor leszögezte: az erdélyi magyarság és politikai képviseletei ezután is minden ügyben számíthatnak a magyar kormány támogatására és együttműködésére.
Összefogás Kolozsvárért
Együttműködési szerződést írt alá hét Kolozs megyei párt, köztük az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-liberális párt annak érdekében, hogy politikailag támogassák Kolozsvárt a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címre. Horea Uioreanu Kolozs megyei tanácselnök felvetette, megpróbálja felvenni a kapcsolatot az északnyugati fejlesztési régió többi megyéjével is Kolozs megye támogatása érdekében. Emil Boc kolozsvári polgármester felelevenítette, az Európai Bizottság az EU legvendégszeretőbb városának minősítette Kolozsvárt, több amerikai lap meg rámutatott, hogy Kolozsvár az első három város között van, amely a kortárs művészet irányzatait diktálja. Florin Moroşanu, a Kolozsvár – Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület elnöke kijelentette, a támogató szerződést aláíró pártok arra is kötelezik magukat, hogy az európai politikai családok támogatását is kérjék a projektet illetően.
Băsescu összehívta a védelmi tanácsot
Ma délutánra hívta össze a legfelsőbb védelmi tanácsot Traian Băsescu államfő, a testület napirendjén a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó intézmények költségvetési javaslatának megvitatása, valamint egyéb, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos ügyek szerepelnek – közölte az államelnöki hivatal. A tanács ülésén valószínűleg nem tud részt venni Victor Ponta miniszterelnök, neki ugyanis abban az időben előre rögzített találkozói lesznek. Băsescu vasárnap jelentette be, visszautasítja a költségvetési törvényt vagy megtámadja azt az alkotmánybíróságon, amennyiben a kormány nem vonja vissza az üzemanyagok jövedéki adójának növelését.
Kínai segítséggel
Románia kínai segítséggel építené meg a cernavodai atomerőmű hármas és négyes blokkját – ennek reményében egyebek mellett az atomenergetikai együttműködésről írtak alá szándéknyilatkozatot az érintett szakhatóságok vezetői tegnap Bukarestben, Li Ko-csiang kínai és Victor Ponta kormányfő jelenlétében. Li Ko-csiang kormányának több miniszterével és egy csaknem 300 fős üzletember-küldöttséggel érkezett tegnap Bukarestbe, ahol ma rendezik meg a Közép-Kelet-Európa–Kína csúcstalálkozót tizenhat miniszterelnök részvételével.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
FLOREA RMDSZ-ELLENES TÜNTETÉSEKET SZERVEZ. Beváltotta csütörtökön tett ígéretét Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, miszerint minden alkalmat megragad arra, hogy úton-útfélén hirdesse: az RMDSZ első két embere, Kelemen Hunor és Borbély László úgymond meglopták a várost, eljártak Victor Ponta miniszterelnöknél, hogy a decentralizációs törvény értelmében a sportcsarnok, a műjégpálya és a ligeti birkózóterem mégse kerüljön a város tulajdonába.
A prefektúra elé vezényelt sportolók bannereken és táblákon hirdették, hogy: „Ne lopják el a város sportközpontjait!” „Állítsák meg az RMDSZ-es képviselők kizsákmányoló politikáját”, illetve „Kérd vissza Borbély Lászlótól a műjégpályát!” A tüntetésen megjelent klubok és egyesületek közös beadványt is megfogalmaztak. Borbély László szerint Marosvásárhely a nyolc létrehozandó kiválósági központ között szerepel, fontos, hogy a két, egymástól mindössze ötven méterre lévő csarnok a minisztérium kezelésében maradjon, mert így kiemelten tudnak részesülni a költségvetési támogatásokból. Florea nem hisz a kiválósági központok létesítésében és azok minisztériumi működtetésében. Szerinte, ha az RMDSZ nem tudta felkarolni a sportot addig, amíg kormányon volt, kevésbé valószínű, hogy ellenzéki helyzetből ez sikerülni fog. (Székelyhon) FOGY AZ ERDŐ. Romániának jelen pillanatban 6 519 479 hektár erdeje van, mely területe 27 százalékát borítja. Fele a visszaszolgáltatások révén magántulajdonba került, de 560 000 hektárról azt tartják, hogy törvénytelen úton jutottak hozzá tulajdonosaik. Ráadásul a visszaszolgáltatott erdők egy része eltűnt: 500 000 hektárra becsülik az utóbbi években illegálisan kivágott erdőterület nagyságát. (ProTV)
ÉVI ÖT SZÁZALÉK NÖVEKEDÉSRE KELLENE KÉNYSZERÍTENI A KORMÁNYT. Az új alkotmánynak azzal a mondattal kellene kezdődnie: amelyik kormány nem képes évi ötszázalékos növekedést megvalósítani, annak mennie kell a hatalomból – írja a Ziarul finaciar a jegybank Románia, merre? címmel tartott konferenciájáról szóló beszámolójában. Az elvárást a Román Kereskedelmi Bank (BCR) ügyvezető igazgatója fogalmazta meg. GEOANĂ ISMÉT KENYÉRBE ESETT. Megoldotta a kormány és feje Mircea Geoană lakásgondjait. A volt külügyminiszter és elnökjelölt évek óta olyan állami tulajdonú villában lakik, melyre mindeddig betöltött funkciói révén nem jogosult. Nos, most kinevezték a Kormány Magas Képviselőjének, kinek az ország stratégiai és diplomáciai projektjeivel kell foglalkoznia, így ismét jogosult a villa használatára. (Evenimentul zilei)
INGATAG IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. A lakosságnak több mint fele nem bízik az igazságszolgáltatásban – derül ki az Eurobarométer felméréséből. A közvélemény-kutatás szerint Románia lakosságának 54 százaléka viseltetik fenntartásokkal az igazságszolgáltatást illetően. Ez jóval magasabb az európai átlagnál, amely 43 százalék körül mozog. (Kolozsvári Rádió)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Neptun-ügy és következményei
Érdemes időnként visszatekinteni nemcsak a múltba, de a közelmúltba is, felidézni, elemezni történéseit, számba venni a hibákat, következményeiket, tíz-, húszéves távlatból ugyanis pontosabban látszik, mi és miért vezetett mai helyzetünkhöz.
Ezt a célt szolgálja Borbély Zsolt Attila politológus, közíró nemrég megjelent, A Neptun-gate című kötete, amely a sokak által mára már elfeledett, 1993-ban történtek dokumentumait, az ügy kapcsán megjelent újságcikkeket gyűjtötte egy csokorba, „emléket állít egy nagy árulásban”, amely meghatározó, sokak által rossznak ítélt irányba terelte az RMDSZ-t, és sok szempontból megpecsételte az erdélyi magyarság sorsának alakulását. A könyvet múlt héten mutatta be a szerző Háromszék több városában, s hogy még mindig vitatott, indulatokat kavaró a témája, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az RMDSZ miniparlamentjében, az SZKT szombati ülésén is kitértek rá. Idézzük fel a történteket: 1993-ban Románia Európa Tanácsi csatlakozása előtt három RMDSZ-es politikus: Frunda György szenátor, Tokay György, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője és Borbély László, ugyanezen frakció helyettese meghatalmazás nélkül, titokban részt vesz az amerikai Project of Ethnic Relation (PER) által szervezett találkozón, és megkötik a „különalkut” a román hatalom képviselőivel. Az 1993. július 15–16-án a fekete-tengerparti Neptunban megszervezett találkozón a három politikus nem az erdélyi magyarság autonómiaigényét terjeszti tárgyalópartnerei elé, hanem egy ötpontos, főként oktatási, nyelvhasználati jogok biztosításáról szóló zárónyilatkozatot írnak alá, s ezzel hitelesítik a magyarbarátnak egyáltalán nem nevezhető román hatalom kisebbségpolitikáját. Július 20-án meg is jelenik a New York Timesban David Binder cikke az erdélyi magyarság helyzetének „példaértékű” romániai rendezéséről, és itthon kirobban a botrány. Éles viták kezdődnek az RMDSZ-ben, sokan árulónak nevezik a három politikust, több ízben, több fórumon összecsapnak a felek, hónapokig zajlik a háborúskodás, mely végül a Szövetségi Képviselők Tanácsában csúcsosodott, ahol nagyon hosszú vita után egy rendkívül szoros szavazáson az a döntés születik: nem zárják ki az RMDSZ-ből a három politikust. A Neptun-gate ennek a néhány hónapnak a krónikája. S bár a könyv a bevezetőn kívül nem tartalmaz további kommentárokat, Borbély Zsolt Attila a sepsiszentgyörgyi találkozón összegezte következtetéseit. „A Neptun-ügy nagyon sokat ártott, annak a politikának volt az origója, amely aztán 1996 óta egyeduralkodóvá vált az RMDSZ-ben. Egy olyan helyzetben, amikor Románia az ET-felvétel előtt bizonyítási kényszerben állt, ahelyett, hogy ezt növeltük, kihasználtuk volna, a neptuni tárgyalók alkalmat adtak, hogy az Iliescu-féle, nyíltan magyarellenes hatalom kisebbségbarát színben tetszelegjen, és mindezt egy nevetséges és be sem tartott ígéretcsomag fejében” – összegzett Borbély Zsolt Attila. Meglátása szerint ugyanez folytatódott 1996-ban, amikor az RMDSZ kormányra lépett: „az a nyugati közvélemény, amely nem megoldani szereti a problémákat, hanem szőnyeg alá söpörni, örömmel vette, hogy a magyar képviselet immár a hatalom része, többé nincs gond”. „Nekünk nem ezt kellett volna tennünk, hanem az Erdély-kérdés nemzetköziesítésére kellett volna törekednünk, tudatosítanunk kellett volna, hogy a következő megoldandó probléma Európában Erdély helyzete. Erre nagyon sok alkalmunk lett volna, egészen Románia EU-csatlakozásáig ennek kellett volna az erdélyi magyar érdekvédelem legfontosabb célkitűzésének lennie. Ehelyett apró-cseprő engedményekért, lényeget nem érintő intézkedések fejében lemondtunk az aduászról, az önálló külpolitikáról. Meg is kaptuk 1999-ben Bill Clintontól, hogy Romániában modellértékűen megoldották a kisebbségi kérdést” – fogalmazott Borbély Zsolt Attila. A péntek esti sepsiszentgyörgyi találkozón felidézte azt is, hogy a Neptun-ügynek az erdélyi magyarság belső viszonyainak alakulására is hatása volt. Kiéleződtek az RMDSZ-en belüli nézetkülönbségek, egyre kritikusabb lett a belső ellenzék, többek között az 1993-ban létrejött Reform Tömörülés is. A Markó Béla vezette elnökség pedig egyre nehezebben tolerálta a bíráló hangokat, próbálta mindinkább háttérbe szorítani ezeket, a pontot az i-re a 2003-as szatmárnémeti kongresszuson tették fel. Ekkor kellett volna dönteni arról, hogy az erdélyi magyarság közvetlen belső választásokon létrehozza az erdélyi magyar parlamentet – ehelyett azonban részleges tisztújítást szerveztek oly módon, hogy a platformoknak semmilyen szerepet nem juttattak a továbbiakban. „A 2003-as alapszabályzat pártosította az RMDSZ-t, és a közvetett választások megengedésével kinyílt az út a helyi elitek önátmentése előtt. A belső választások célja lett volna, hogy létrejöjjön egy kétségtelen legitimitású testület, amely akár közjogi funkciókat is át tudna vállalni a román hatalomtól, másrészt szervesedhetett volna az erdélyi magyar politikum, harmadsorban így bevonhatta volna saját struktúrájába az RMDSZ az erdélyi magyar szavazótábort” – vélekedik a politológus. Ez a szabályozás vezetett a Reform Tömörülés önfeloszlatásához, ha nem ez történik, „a nem létező RMDSZ-demokrácia fügefalevelévé vált volna”, és ezt követően kezdett szervezkedni a szövetségből kivált autonomisták több csoportja, megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd a Székely Nemzeti Tanács, létrejött a Magyar Polgári Szövetség, mely később párttá vált, de Szász Jenő elnök diktatórikus módszerei miatt ez is szűknek bizonyult, így megszületett az Erdélyi Magyar Néppárt. Húsz évvel a Neptun-ügy után a jelenleg több pártra szakadt magyarság keresi az utat az autonómia felé. Legnagyobb erővel, szavazótáborral továbbra is az RMDSZ bír, amely, úgy tűnik, most végre háttérbe tudja szorítani a neptuni elv híveit, és az önrendelkezési harcot következetesen folytató kisebb pártok hatására végre gyakorlati tettekkel is felvállalja ezt a küzdelmet. Húsz elvesztegetett esztendő áll az erdélyi magyarság mögött, féleredményekkel, félsikerekkel – előttünk pedig a hogyan tovább nagy kérdése. Az ugyanis mára nem titok: autonómiát csak egyetértésben, összefogással lehet elérni. A Neptun-ügy egyik legnagyobb tanulsága lehetne megtalálni a módját annak, miként egyesítsék erejüket a különböző ideológiák képviselői, hogy egymás legyőzése, politikai erejük növelése helyett végre a legfontosabb célra összpontosítva közösen cselekedjenek.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Adják Ceauşescuéknak?
A legjobb az lesz, ha visszavonják Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, és post mortem a Ceauşescu házaspárnak adják. De talán még jobb lenne – hogy ne kelljen a plecsnit kétfelé vágni –, ha a Tőkését adnák a kárpátok géniuszának, és feleségének egy másikat, esetleg nagyobb fokozatút. Több lehetőség is kínálkozik, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül visszavonják.
Először is, hogy jó román vagy sztálini szokás szerint át kellene írni a történelmet. Egyszerűen ki kellene hagyni a temesvári történéseket. Sok olyan nagyváros volt az országban, mint Iaşi, Galac, Piteşti, ahol a jó nép kigyúródott a terekre, miután a diktátor elfutott. Egyet forradalmaztak. Bevertek néhány ablakot, összetörték a pártbizottság berendezését. Ezekben a városokban aztán, mint eső után a gomba, úgy jelentek meg a forradalmárok, akik ma szintén forradalmárok, és akkori hőstettükből élnek. Temesvárt meg el kell felejteni! Az akkori hivatalos verziót kell ismét ismételgetni: Temesváron társadalomellenes elemek huligánakciókat hajtottak végre külföldi segédlettel, Románia szuverenitására törtek. Ebben nagy szerepe volt Tőkés Lászlónak, aki azóta is ezen ügyködik. Most is Románia területi egységének a megszüntetésére tör, amikor véleményét hangoztatja, és Magyarországtól védhatalmi státust kér. Mivel sok történelemkönyvet kellene átírni, rengeteg akkoriban megjelent sajtóterméket kell megsemmisíteni idehaza vagy kilopni a külföldi könyvtárakból, lehetséges, hogy nem ez a legcélravezetőbb módszer az érdem- és éremtelenítésre. Lenne egy másik mód is leakasztani a plecsnit Tőkés melléről. Az a helyzet, sokan visszasírják a villanyelvevést, a fűtéshiányt, az élelmiszeradag-rendszert, a közlekedés vasárnapi korlátozását, amikor egyik vasárnap a páros, másikon a páratlan rendszámú autók közlekedtek. Vagy azt is, hogy ha Bukarestben hó esett, az egész országban leállították egész télre a személygépkocsik közlekedését. A szocialista országokba kétévente lehetett utazni, Nyugatra meg egyenesen kiváltságként. Tiltott volt a szabad véleménynyilvánítás. (Akár most Tőkésnek.) E paradicsomi állapotoknak többek közt azért kellett megszűnniük, mert Tőkés Temesvárott felszikráztatta a forradalmat. A becsületbíróság, ha már nem tudja eltüntetni a történelemből, büntethetné az aranykor eltüntetésében játszott szerepéért. Ami késik, nem múlik. Még lenne egy harmadik lehetőség is arra, hogy csillagtalan maradjon Tőkés. Mégpedig: ha ő maga mondana le róla. Lehet, azért nem engedték, hogy ügyvéddel jelenjen meg, mert inkvizíciós vagy szekus módszerekkel erre akarták rávenni. Hátha visszatérnek a régi szép idők, amikor a vádlott egy kis testi fenyítés vagy kényszerítő körülmények hatására bármiről lemond vagy bármit bevall, amit tőle kérnek?
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Régi-új elnök a Barabás Miklós Céh élén
A Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott tisztújító közgyűlést november 23-án a Barabás Miklós Céh (BMC).
A hazai magyar képzőművészek legjelentősebb, tizenkilenc éve létező egyesületének eseménye azért volt időszerű, mert a tavaly elhunyt Jakobovits Miklós elnök tisztségét ideiglenesen betöltő Kolozsi Tibor lemondott, közben pedig sok megvitatásra váró kérdés gyűlt össze. Az elnöki beszámolóból kiderült, hogy Jakobovits távozása után a BMC működésképtelenségének veszélye is felmerült. A több mint száz tagot számláló egyesületet jelenleg csupán az RMDSZ támogatja. Eközben nincs emberük pályázatok kidolgozására, nincs saját honlapjuk, sem fizetett alkalmazottjuk. Németh Júlia alelnöki beszámolójában kiemelte: székházuk fórummá nőtte ki magát.
A BMC igyekszik elkerülni a Kolozsvár-központúságot, és javasolja a Kós András-díj létesítését. A hozzászólások során többek között az alkotóművészek égető raktározási gondjai és a sürgető digitalizálási raktározás kérdése merült fel. A fiatalok felvételét a BMC-be ezentúl kéréshez, két ajánlólevélhez, valamint ahhoz kötik, hogy ösztöndíjuk egyéves lejártával tartsanak bemutatót alkotásaikból.
Megfogalmazódott egy érdekvédelmi fellépés szükségessége a művek hivatalosságok által történő elsinkófálásával szemben, ugyanakkor az éves tagdíj összegét 50 lejre emelték.
A felmerülő nehézségek megoldása, valamint a megfogalmazott célok megvalósítása az új vezetőségre vár. A választás során a tizennégy javasolt személy maga között osztotta el a különféle megbízatásokat.
Az elnök Kolozsi Tibor maradt.
Alelnök: Németh Júlia és Éltes Barna, titkár: Szilágyi Tosa Katalin. A választmányba a következő személyek kerültek: Koncz-Münich András, Takács Magda, Vinczeffy László, Jakobovits Márta (Bihar megyei területi kapcsolattartó), Szabó Attila (Szilágy megye), Sipos László (Fehér megye), Kákonyi Csilla (Maros megye), Berze Imre (Hargita megye), Márton Árpád (Kovászna megye), Székely Géza (kapcsolattartás a képzőművésztanárokkal, új tagok toborzása). Horváth László kidolgozza a BMC-tagok világhálós kapcsolattartását. A régi-új elnök minden tagtársától több együttműködést kért.
Délután a részvevők a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész sírját. A legközelebbi közgyűlést három év múlva tartják.
Ö. I. B.

Szabadság (Kolozsvár)

Orbán: a kormány az erdélyi magyarság mögött áll
A Közép-Kelet-Európa–Kína csúcstalálkozón Bukarestben tartózkodó Orbán Viktor kormányfő hétfő délután megbeszélést folytatott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
Havasi Bertalannak, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének tájékoztatása szerint a magyar nagykövetség épületében tartott találkozón az RMDSZ elnöke tájékoztatta a miniszterelnököt a román kormányzat decentralizációs döntéséről és annak következményeiről.
Emellett egyeztettek a jövő évi európai parlamenti választásokra való felkészülésről, amellyel kapcsolatban Kelemen Hunor fontosnak nevezte, hogy a magyarság és ezen belül a romániai magyarság erős képviselete megmaradjon Strasbourgban. „Orbán Viktor leszögezte: az erdélyi magyarság és politikai képviseletei ezután is minden ügyben számíthatnak a magyar kormány támogatására és együttműködésére” – közölte Havasi Bertalan.
Az RMDSZ hírlevele szerint a szövetségi elnök beszámolt az alakulat által kezdeményezett regionális oktatáspolitika gyakorlatba ültetéséről is. Elmondta, a magyar nyelvű oktatás ügye ezekben az esztendőkben új szakaszba érkezett: egyrészt a három éve elfogadott oktatási törvény minden eddiginél több pontban tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket az erdélyi magyarság érdekvédelmi képviseletén keresztül szükségesnek tart, másrészt számos jótékony megvalósításon túl van a magyar közösség. „Az a legfontosabb célunk, hogy minden magyar gyermek számára tudjuk biztosítani az anyanyelvi oktatást” – összegzett Kelemen Hunor.
Krónika (Kolozsvár)

Bölön: az RMDSZ rendőri túlkapást sejt
Az RMDSZ megannyi háromszéki politikusa kérte egy hétfői sajtótájékoztatón, hogy a hatóságok vizsgálják meg: milyen előzményei vannak Sikó Imre bölöni polgármester és a helyi rendőrök közötti múlt szerdai incidensnek.
A tettlegességig fajult incidens következtében pénteken a sepsiszentgyörgyi bíróság 29 napos előzetes letartóztatásba helyezte az RMDSZ színeiben megválasztott Sikó Imrét, Bölön polgármesterét (képünkön), valamint a polgármester testvérét és fiát.
A sajtótájékoztatón elhangzottakat összegző RMDSZ-közlemény szerint a múlt heti incidens után 32 bölöni személy nyújtott be írásos panaszt a helyi rendőrök vélt túlkapásai ellen, és mintegy ötszázan írták alá azokat az íveket, amelyeken a polgármester szabadon bocsátását kérik. Az RMDSZ politikusai szerint nem hagyhatók figyelmen kívül a dulakodás előzményei.
A helyi rendőr ugyanis egy olyan szolgálati lakást foglal el a községben, amelyet orvosi lakásnak szántak, és a polgármester ismételt felszólításai ellenére sem volt hajlandó átköltözni az üresen álló rendőri lakásba. A tettlegességre azt követően került sor, hogy pár órával korábban egy bölönpataki lakossági fórumon a polgármester az őrsparancsnok áthelyezéséről beszélt.
„A rendőr ahelyett, hogy példaképe lenne a közösségnek, az ellen cselekszik. A polgármesterekben is kialakult egy tehetetlenségi érzés: nem tudják kezelni azokat a problémákat, amelyeket a rend őreinek a segítségével kellene megoldaniuk” – idézte a közlemény Klárik Lászlót, az RMDSZ szenátorát. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke arra biztatta a bölönieket, ne féljenek írásba foglalni a rendőrök elleni panaszaikat.
Sikó Imre polgármestert és két társát hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítják. A rendőrség álláspontja szerint a polgármester és társai rátámadtak a szolgálatot teljesítő őrsparancsnokra és társára, és ütlegelték, fojtogatták a rendőröket. A polgármester álláspontja szerint a rendőrök támadtak rá és teperték a földre, amikor egy olyan lakossági fórumról tartott hazafelé, amelyen a rendőri túlkapások is szóba kerültek. A polgármester elismerte, hogy alkohol fogyasztása után ült a gépkocsi volánjához, és megpróbálta elkerülni, hogy a rá várakozó rendőrök ittas vezetésért vonják felelősségre.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Keleti partnerség
Brüsszel aggályai közepette kezdte meg látogatását hétfőn Bukarestben a kínai kormányfő, akinek részvételével kedden rendezik a 3. Közép-Kelet-Európa–Kína-csúcstalálkozót.
Bár Li Ko-csiang – akinek személyében az elmúlt húsz évben először kereste fel kínai miniszterelnök a román fővárost – nem győzte hangsúlyozni, hogy Kína egy egységes, fellendülő Európában, valamint erős euróban érdekelt, a kontinens nyugati feléről féltékeny tekintetek övezik az ázsiai nagyhatalom és a közép-kelet-európai térség viszonyának elmélyítését.
Az Európai Bizottság a bukaresti csúcsot megelőzően felszólította az EU-tagállamokat, hogy a kétoldalú kapcsolataikban ne lépjék át a Kína és az Unió közötti együttműködés irányelvét, sőt Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos azzal vádolta Pekinget, hogy meg akarja osztani az európai országokat. Első látásra úgy tűnhet, Brüsszel akadékoskodása hátterében gazdasági érdekek húzódnak, és az EU-nak esetleg nem tetszik, hogy Románia nem nyugat-európai, hanem kínai cégek segítségével építené meg a cernavodai atomerőmű hármas és négyes blokkját vagy az ország első gyorsvasútját.
Ennek viszont ellentmond, hogy korábban nem merültek fel az uniós szabályok tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályok, amikor nyugat-európai országok több milliárd eurós szerződéseket kötöttek az ázsiai nagyhatalommal. Éppen ezért az unió aggodalma mögött mégsem gazdasági, hanem sokkal inkább politikai természetű indokot érdemes keresni.
Brüsszelnek a jelek szerint az fáj, hogy Közép-Kelet-Európa országai – amelyek Kínához fűződő kötődései több évtizedre nyúlnak vissza – bizonyos értelemben különutas politikát folytatnak, hiszen amellett, hogy közösen törekszenek megkülönböztetett viszonyt kiépíteni Pekinggel, egymásra is stratégiai partnerként tekintenek. Márpedig ez az egységes fellépés különösen most nincs az EU ínyére, amikor a nyugat-európai nagyhatalmak – a franciák, németek és a britek – szinte semmilyen téren nem képesek közös nevezőre jutni.
Ilyen tekintetben lát veszélyt Brüsszel a kelet-közép-európai együttműködés elmélyítésében: ráérzett a térség országainak felismerésére, miszerint Nyugat- és Kelet-Európa érdekei nem mindig azonosak.
Rostás Szabolcs

Krónika (Kolozsvár)

KKE–Kína csúcstalálkozó Bukarestben
Bukarestben rendezik meg ma a második Közép- és Kelet-Európa (KKE) – Kína csúcstalálkozót, amelyen Victor Ponta és Li Ko-csiang kínai kormányfő mellett Albánia, Bosznia- Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Lengyelország, Szerbia és Szlovénia miniszterelnöke, valamint Lettország külügyminisztere lesz jelen.
A résztvevők áttekintik, mi valósult meg a tavalyi, Varsóban megtartott első KKE–Kína csúcstalálkozón elhangzott javaslatokból, és megvizsgálják a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének, valamint további közös energetikai, mezőgazdasági, infrastrukturális, számítástechnikai és idegenforgalmi projektek megvalósításának lehetőségét.
Li Ko-csiang – akinek a személyében 19 év óta először látogat kínai miniszterelnök Bukarestbe – már hétfőn megkezdte hivatalos látogatását Romániában, ahol a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről ír alá nyilatkozatot vendéglátójával, Victor Ponta kormányfővel. A kínai miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkező küldöttségek vezetőivel kétoldalú tárgyalásokat is folytat.
A kedd délelőtt zajló csúcstalálkozó idején KKE–Kína gazdasági és kereskedelmi fórumot is rendeznek a bukaresti parlament épületében, mintegy 1500 – köztük 300 kínai, 800 román és 400 közép- és kelet-európai országokból érkező – üzletember részvételével.
Bukaresti hivatalos látogatása utolsó napján, szerdán Li Ko-csiang kínai miniszterelnök beszédet mond a parlamentben.
Népújság (Marosvásárhely)

RMÜE-konferencia Marosvásárhelyen
Üzleti lehetőségek az unió árnyékában
November 22-én, pénteken délelőtt a marosvásárhelyi Continental Szállodában tartott konferenciát a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE), a tematika ezúttal a kis- és középvállalkozások támogatása, ezen belül pedig az agrárösszefogás volt.
Diósi László, az RMÜE elnöke köszöntőbeszédét követően a beszélgetést konkrét példákkal kezdték. Daradics Kinga, a MOL Románia vezérigazgatója egy olyan érdekes beszélgetést vezetett le, amelynek során három marosvásárhelyi vállalkozó fedhette fel üzleti sikereinek titkát. Albert Attila, a Bioeel, Nyulas Bernát, a Fomco és Makkai Zsolt, a Kerkonsult cég képviselője írt le igen reális helyzetképet a romániai gazdasági valóságról. A moderátor röviden úgy foglalta össze az elhangzottakat, hogy az említetteknek azért sikerült mindeddig összesen 230 alkalmazottat foglalkoztatni és évi 35 millió eurós üzleti forgalmat elérni, mert állandóan megújultak, nap mint nap követik a piac mozgását, és nem utolsósorban olyan szakembereket foglalkoztatnak, akik képesek a területükön kimagasló eredményekre. Ezenkívül jó pszichológusok, emberismerők és üzleti érzékkel, vezetői készségekkel rendelkező vállalkozók.
A beszélgetést követően dr. Szabó József Andor, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági szakattaséja a román–magyar agrárkapcsolatokról tartott érdekes előadást. Az állatorvos szakpolitikus a ’90-es évekig visszanyúlva vázolt fel valós helyzetképet a szakterületről. Elmondta, "sokan visszasírják a rendszerváltás előtti és a közvetlen azutáni helyzetet, mert akkor az agrárpiacon még volt kereslet és kínálat, viszonylag jó minőségben lehetett értékesíteni a termékeket, és nem voltak jogi kötelezettségek. Ez a helyzet mára már majdhogynem radikálisan megváltozott, hiszen mindkét ország a saját nemzeti politikáját igazította az uniós elvárásokhoz. A jogszabályoktól eltekintve egy dolog azonban nem változott: a mezőgazdaság tőke- és munkaigényes, helyhez kötött, kiszámíthatatlan hozamú és időjárásfüggő.
Hol nyerhet teret ebben a helyzetben a két ország közötti agrárkapcsolat? – tette fel a kérdést az előadó, majd kifejtette, nemcsak a pályázatírásban nyújtott segítségben kellene kimerüljön mindez, amelyet az ún. KITA-irodákon keresztül bonyolítanak le, mert – főleg 2014 után – több lehetőség is kínálkozik. Évente a magyar–román agrárkereskedelmi volumen 12-16%-kal növekedik. Románia a mezőgazdasági területen Magyarország második legnagyobb üzleti partnere Németország után. A magyar agrár-külkereskedelmi aktívum nagy részét a magyar–román áruforgalom teszi ki. Ez persze, számunkra, romániaiak számára nem mindig előnyös, derült ki az előadó példáiból. A naponta piacra kerülő tej 40%-a Magyarországról érkezik. Az ott termelt napi 7,5 millió liter tejből félmilliót Romániában fogyasztanak el. Ez annak az átmenetmentességnek – derogációnak – tulajdonítható, amelyet az unióval való tárgyalásokon megkapott az ország, ugyanis az unió szempontjai szerint a román tejderogáció 2013. december 31- ig nem exportálható. Ugyanígy a hústermékek 30%-a Magyarországról érkezik Romániába a 2007-ben aláírt derogáció miatt. Ekkor ugyanis Romániát fenntartásokkal kezelték a sertéspestis elleni nem megfelelő intézkedések miatt. Ez a helyzet Románia tekintetében pozitívan változhat 2014 után, erre mindkét ország gazdáinak fel kell készülniük.
Az előadó ezután kitért egy szintén az említett dátum után várható igen jelentős változásra, a földforgalomra. Bár a romániai földtörvényben visszaköszönnek a szigorú magyar elképzelések, az új intézkedés mégiscsak lehetőséget biztosít a külföldieknek a földvásárlásra. Szabó József szerint Romániában 13 millió hektár bruttó mezőgazdasági földterület van, amiből 8,5 milliót használnak, ebből 7,5 millióra kértek területalapú támogatást az uniótól. Tudomása szerint az említett bruttó terület 8,6%-a már német, olasz, dán, osztrák tulajdonba került, ebből csupán 100.000 hektár a magyarországi magyar befektetők tulajdona. A 24. órában vagyunk a földvásárlás terén – mondta a magyar gazdákra utalva az előadó, hiszen ez az erdélyi és a magyarországi gazdák igazi gazdasági összefogására adott volna lehetőséget. Sajnos, a lehetőséget nem használták ki megfelelően az anyaországiak.
Még egy fontos aspektust hangsúlyozott a szakattasé. 2007-től a mezőgazdasági árucserét az élelmiszer-biztonsági előírások szabályozzák. Ezek jelentős korlátot állítanak a két ország közötti árucsere folyamatában, hiszen megnövekedett a kockázati elem is. De további akadályt jelent a nem megfelelő árpolitika. És ezen a téren egy eklatáns példát mondott. A borszéki ásványvizet Magyarországon a legdrágább hasonló magyar termék duplájáért kínálják eladásra. Nem megy. Továbbá mindkét országra jellemzően, de főleg a romániai helyzetképre utalva elmondta, hiányos a marketing és a reklám. Kevés a nagyáruházakban a magyar termékeket kínáló polc, nincsenek magyar agrártermékeket reklámozó felületek stb. Pedig kimutatott tény, hogy a válságban, csökkenő keresetnél is az élelmiszerre fordított pénz hányada megnőtt.
Hogy miként lehetne mindezen javítani? Elsősorban a nyitással más piacok irányába, és itt a moldvai és Moldova köztársasági területeket jelölte meg a szakelőadó. Létre kell hozni egy közös földalapot, amely majd lehetőséget kínál a földvásárlásra, az agrárszektor magyar tőkésítésére. Ugyanígy egy erdőalapot is, amivel magyar kézben tartható a visszaszolgáltatott erdő. Nem mellékes a víz alapú befektetés sem. A globális felmelegedés okozta hatások talán jó piaci lehetőséget kínálnak az ásványvizek palackozására, forgalmazására – sugallta az előadó. Végül pedig megemlítette a határon átnyúló agrárszolgáltatást, ami főként a két ország határ menti megyéiben kínál üzleti lehetőséget. Ez elsősorban a koncentrált gazdaságok, nagy területek gépesített megdolgozását jelentené.
A mezőgazdasági szakelőadót követően Winkler Gyula EP-képviselő az alig néhány napja elfogadott, a kis -és középvállalkozóknak nyújtott COSME EU támogatási programot ismertette, amely, kötődve az előző előadóhoz, akár a vidéken levő nem mezőgazdasági gazdasági tevékenység fejlesztésére is irányul. Az unió a 2014–2020 közötti időszakban az említett programra 2,03 milliárd eurós pénzalapot különített el. A COSME programmal vállalkozásokat finanszíroznak a versenyképesség növelése, a vállalkozói szellem ösztönzése, az elsősorban nem EU-piacra jutás és terjeszkedés serkentése érdekében. A célcsoportok: kis- és középvállalatok, egyéni vállalkozók és vállalkozásokat támogató szervezetek. Célkitűzése, hogy kb. egymilliárd euró pénzforráshoz juttassák a vállalkozókat hitel- és tőkefinanszírozás esetén garanciavállalással. Ezt elfogadott pénzügyi intézetek tehetik meg. Az uniós és globális piachoz pedig az ún. Enterprise Europe Network – Románia hálózati irodán keresztül lehet hozzáférni. Ebből Romániában 20, Magyarországon 11 iroda nyílt. A program alapján a vállalkozások versenyképességének és ennek a keretfeltételeinek a javítására a keretösszeg 11%-ára lehet majd pályázni, ebben a turizmus kiemelt ágazat, ugyanakkor támogatják az adminisztratív akadályok csökkentését, a kkv- szakpolitikák kidolgozását, de csereprogramokra is lehet fordítani némi pénzt. Az EU számítása szerint a program várható hatása alapján 1,1 millió euróval nő az EU GDP-je, 30.000 munkahely létesül, 40.000 partnerkapcsolat alakulhat ki cégek között, és a támogatott cégek évi áruforgalma elérheti a 400 millió eurót. A COSME program 2014. január elsejétől lép érvénybe.
A továbbiakban Benedek Fülöp, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának ügyvezető igazgatója a bank mezőgazdasági pénzügyi kínálatát ismertette, Nyárádi Imre-István, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humán- tudományok Kar Kertészmérnöki Tanszékének adjunktusa a magyar nyelvű mezőgazdasági szakoktatásról beszélt, míg László Tünde, a Tabula felnőttoktatási egyesület elnöke képzési programjaikat mutatta be az érdeklődőknek.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

"Saját gyökereinket öntözzük, amikor hagyományainkat ápoljuk"
Az elmúlt hét végén zajlott a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) és Hargita Megye Tanácsa közös szervezésében megrendezett, már hagyománynak örvendő XXIII. Pedagógusok Fóruma. Az eseménynek a hidegségi Csángó Panzió adott otthont.
A CSTIT már korábban is próbálkozott eleget tenni a szórványban jelentkező képzés-igénynek, legközelebb talán már a moldvai csángómagyar pedagógusok lehetnek házigazdái egy hasonló hagyományőrző képzésnek. A moldvai szórvány termékeny táptalajt kínál a hagyományőrzésre, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének gondozásában működő Moldvai Csángómagyar Oktatási Programban dolgozó pedagógusok már több településen sikeresen erősítik a helyiek identitás- és magyarságtudatát.
A pedagógusok fórumának ez alkalommal a hagyományőrzés volt a tematikája. A résztvevőknek színes, információdús programokban volt részük. „Saját gyökereinket öntözzük, amikor hagyományainkat ápoljuk” á hangzott el, hiszen már a népi gyermekjátékokat is eszközként lehet használni arra, hogy a népi hagyományokat megismertessük a gyermekekkel.
A képzést Kozma István, Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva a pedagógusok nevelői munkájának fontosságát, a felnövekvő generációnak társadalomban vállalt szerepének formálásában. Szintén ő tolmácsolta Burus-Siklódi Botond (RMPSZ elnök) üdvözletét, majd külön köszöntötte a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program hagyományőrzőit és pedagógusait, akik első alkalommal voltak jelen ezen a képzés-sorozaton.
maszol/közlemény

Az egyház hatalma, vagy a hatalom egyháza?
November 14-én és 15-én második alkalommal rendezett egyháztörténeti konferenciát Nagyváradon a Posticum Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézete. A színvonalas szakmai fórum azt vizsgálta, hogy az államszocializmus időszakában az egyházak milyen magatartást tanusítottak az állammal szemben és milyen ideológiai alapokra helyezték az esetleges kollaborálást. Az esemény konklúzióiról beszélgettünk Gyarmati György történésszel, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával, valamint Nagy Mihály Zoltán főszervezővel, a Román Kulturális Intézet (ICR) alelnökével.
A mostani konferenciára lassan azt mondhatjuk, hogy egy sorozat egyik állomása volt amikor magyarországi és romániai egyházak közelmúltbeli történetét vették számba, élve azzal a lehetőséggel, hogy az úgynevezett államszocializmus korszakának iratai fokozatosan elérhetőbbé válnak – mondta el Gyarmati György. A történész hozzátette, a konferencia egyik legmarkánsabb jellemzője, hogy nem a médiában szokásos ügynökvadászati, leleplező célzatú megközelítéssel próbálta felmérni az erdélyi egyházak helyzetét, hanem a történelmi szakszerűségnek eleget téve próbált azzal szembesíteni, milyen volt állam és egyház, állam és társadalom, illetve felekezetek egymás közötti kapcsolata. Erre utal egyégként a konferencia címe is: Az egyház hatalma – a hatalom egyháza.
Sokszor azt gondoljuk, hogy az egyházak sorsát az általuk vallott hitelvek irányítják, de a konferencia is azt mutatta, hogy ez sok esetben inkább személyiségfüggő volt – mondta el Nagy Mihály Zoltán. Ennek erdélyi magyar viszonylatban Márton Áron az egyik legkiemelkedőbb példája, hiszen az ő magatartása bizonyítja, hogy római segédlet nélkül ez az egyház mégis teljesíthette küldetését Romániában, egy olyan jogi környezetben, ahol a katolikus egyház mint „megtűrt” egyház létezett – hangsúlyozta a konferencia főszervezője. Az egyének szerepére és személyes kihatásukra azonban csak történelmi visszatekintés vethet fényt.
A konferencia ugyanakkor arra is igyekezett reflektálni, hogy a politikai rendszerváltozások egyházpolitikai változásokat is vontak-e maguk után. A huszadik századi világi rendszerek történetében meglehetősen gyakori, amit manapság úgy hívunk, hogy rendszerváltás, ehhez képest a katolikus egyház esetében majd’ kétezer éves kontinuitás, de a protestáns egyházaknál is mintegy félezer éves folytonosság követhető nyomon – hangsúlyozta Gyarmati György. „Az egyházakon belül, valamikor a ’60-as ’70-es évek fordulóján van egy nehezen észrevehető rendszerváltás, amikor már az államszocializmus időszakában teológussá lett, és adott esetben már teológus korában beszervezett személyek kerülnek az egyház vezetői pozícióiba” – mondta el a történész, aki hozzátette, hogy a ’60-as ’70-es évek fordulóján ordináriussá lett egyházi vezetők kontinuitása bizonyos esetekben megmaradt még a ’89-es változások után is.
Szombati-Gille Tamás
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Folytatódik a Kárpát-medencei örökségvédelmi program
A következő esztendőben is az ideihez hasonló nagyságrendű forrást szán a kormány a Kárpát-medencei örökségvédelmi programra, amelynek során így további határon túli magyar műemlékek újulhatnak meg.
A projekt előzménye az első Orbán-kormány idején elindított, majd a következő kabinet által leállított Nemzeti Kulturális Örökség program volt, melynek 1,2 milliárd forintos keretéből jelentős összeg jutott határon túli magyar műemlékek felújítására. Ennek folytatásaként indult el három államtitkárság összefogásával 2012-ben a Kárpát-medencei örökségvédelmi program - emlékeztetett a projekt keddi budapesti sajtótájékoztatóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Hammerstein Judit tájékoztatása szerint a kormány a program keretében tavaly 70 millió, idén pedig már 115 millió forintot fordított több tucat határon túli magyar műemlék felújítására.
Hölvényi György, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a program kultúr-, egyház- és nemzetpolitikai céljai egymástól elválaszthatatlanok, hiszen a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy a határon túli magyarok hitükben, kultúrájukban megerősödve közösségeket alkothassanak. Jó példa erre a korábban csaknem 50 évig elhagyatva álló alvinci református templom, amely felújítása után ismét egyházi hely lett, és így egy szétszóródóban lévő közösség éledt újra - jegyezte meg.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szintén hangsúlyozta, hogy a határon túli területeken a kulturális örökség megőrzésének jelentős nemzetmegtartó ereje van. A program keretében megújuló műemlékek a magyar jelenlét akár ezeréves bizonyítékai, emellett élő közösségi színterek is - mutatott rá.
A projektnek köszönhetően megújulhatott többek között a radnóti Kornis-Rákóczi-kastély, a mezőgecsei Kajdy-kúria, a vedresábrányi, a küküllővári, a szászsebesi, a székelydályai, a borbereki, az égei, a siteri, a felsővályi, a magyarvistai, a tornai és a huszti templom, és a magyar állam hozzájárult a gyulafehérvári székesegyház fejedelmi kapujának restaurálásához is - közölte a helyettes államtitkár.
Répás Zsuzsanna az MTI kérdésére azt mondta, hogy a projekt folytatását jövőre is hasonló nagyságrendű forrással tervezi a kormány.
Hammerstein Judit az MTI-nek beszámolt arról is, hogy a Kárpát-medencei örökségvédelmi programon kívül a magyar állam további határon túli műemlék-felújítási projektekben is részt vesz, egy szlovák-magyar EU-projekt keretében újulhatott meg például az alsósztregovai Madách-kúria, és a két állam hasonló együttműködésben tervezi a borsi Rákóczi-kastély rekonstrukcióját is.
(MTI)

Demokratikus Koalició: a Fidesz Tőkés Lászlóval kapcsolatos állásfoglalása álságos és káros
A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága ál- lásfoglalást fogadott el, amelyben elítéli, hogy a román állam vissza akarja vonni Tőkés László román állami kitüntetését.
A Demokratikus Koalíció teljességgel abszurdnak és károsnak tartja a magyar parlamenti bizottság ezen döntését. Tőkés Lászlónak a rendszerváltozás során a romániai demokra- tikus átalakulásban és az erdélyi magyarság helyzete javításá- ban elévülhetetlen és minden honfitársunk számára megkérdő- jelezhetetlen érdemei voltak. Ezért Tőkés Lászlót megilleti min- den tisztelet a DK részéről is.
Azóta azonban Tőkés László, mint lényegében és egyoldalúan a Fidesz romániai képviselője, hű és buzgó végrehajtója a határon túli magyarság megosztását és ezáltal gyengítését perverz módon célul kitűző orbáni politikának. Ezzel Tőkés az elmúlt években hihetetlen károkat okozott Magyarországnak.
A Fidesz által elfogadott bizottsági állásfoglalás nevetséges és kilóg a lóláb. A magyar diplomácia minden, az Orbán-kormány tevékenységével kritikus független külföldi értelmiségi és sajtóorgánum megnyilatkozására azonnal reagál, arra hivatkozva, hogy egy-egy újságírói vélemény beavatkozás a magyar belpolitikába.
Amellett, hogy ez nem igaz, Orbánék mostani parlamenti állásfoglalása következetlen és álságos is: a magyar törvényhozás most hivatalosan nyilvánít véleményt egy romániai kitüntetés sorsáról, amellyel beavatkozik a román belügyekbe, és oktalan módon felnagyít egy alapvetően jelentéktelen kérdést.
A DK szerint a Tőkés kitüntetésével összefüggő huzavona eltereli a figyelmet a valódi problémákról, a romániai magyarság jogainak érvényesítéséről, és ismét bebizonyítja, hogy a Fidesz által megtestesített szélsőséges magyarországi és az ultranacionalista román csoportok egymást erősítik. Szomorúan állapítjuk meg ismét, hogy az Orbán-kormány a magyar nemzeti érdekekkel ellentétesen cselekszik, és árt a romániai magyaroknak.
Kerék-Bárczy Szabolcs
a DK elnökségi tagja
Erdély.ma

Németh Zsolt: becsületbíróság döntése nem más, mint a Securitate bosszúja 25 év után
Románia 1989-es forradalom szellemét tagadja meg – jelentette ki Hidvéghi Balázs. Hidvéghi Balázs napirend előtti felszólalásában úgy értékelte, hogy a Románia Csillaga becsületbíróságának döntése Tőkés László európai parlamenti képviselő kitüntetésének visszavoná- sáról azért történt, mert a politikus nyáron Tusnádfürdőn azt mondta, Magyarország vállaljon védhatalmat az erdélyi magyarság felett. A képviselő szégyenletesnek nevezte a döntést, amely súlyosan sérti a szólásszabadságot és az 1989-es forradalom szellemét tagadja meg. A kormánypárti politikus a Parlament- ben méltatta Tőkés László romániai forradalomban betöl- tött szerepét. „Románia csillagát elvehetik tőle, de a szabadság csillaga mindig az övé marad.”- fogalmazott a képviselő. Németh Zsolt államtitkár válaszában azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Basescu román államfőtől, hogy „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni". Hozzátette: a magyar politikának az egységet meg kell őrizni az ügyben, és „élőláncot" kell alkotnia, mint ahogy az annak idején a temesvári parókia körül történt. Véleménye szerint az elmúlt pár hónapban hisztériakeltés volt Romániában az üggyel kapcsolatban, amelynek okát három román újságíró fogalmazta a legjobban, miszerint a Securitate soha nem tudta Tőkés Lászlónak megbocsátani Temesvárt, a romániai forradalmat, ezért a becsületbíróság döntése nem más, mint a Securitate bosszúja 25 év után. Közölte, a magyar-román jövőt meghatározó módon érinti, milyen alapokra építjük a jövőt: Magyarország 1989-es alapokra szeretné építeni a két ország kapcsolatát.
MTI
Erdély.ma

Kirekesztés helyett
Lezárni igyekszik Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szövetség egy korszakát, szakítani azokkal a beidegződésekkel, melyek – különösen kormányzati pozícióban – olyannyira jellemezték a szervezet politikáját: az állandó hatalomra ácsingózással, a túlzott kompromisszumkényszerrel, a merjünk kicsik lenni elvvel, a jobb, ha nem emeljük fel szavunkat, maradjunk csak jófiúk megfontolással. Az elmúlt időszakban a székelyföldi autonómia ügyében is határozottabb álláspontra helyezkedett a szervezet, részt vállalt a nagy menetelés szervezésében, s ígérik: új autonómiastatútumot terjesztenek a parlament elé.
E nagy igyekezetet azonban igencsak beárnyékolja, mi több, az irányváltás hitelességét is megkérdőjelezi Kelemen Hunor viszonyulása a másik két magyar párthoz, ily módon pedig a politikai pluralizmus elvéhez. Az európai parlamenti választásokról szólva ugyanis az RMDSZ elnöke leszögezte: kizárólag a tulipán jele alatt indulhatnak jelöltjeik, koalícióról szó sem lehet, s az egyre nagyobb identitásválsággal küszködő MPP-vel ugyan tárgyalnak, de Tőkés Lászlóval vagy a Néppárttal nem hajlandók egy asztalhoz ülni.
E kirekesztő magatartás azért is oly aggasztó, mert arra világít rá: az eddig jószerével csak politikai alkukból álló eszköztárát hajlandó ugyan bővíteni az ellenzékbe kényszerült szervezet, a kizárólagosság doktrínája azonban tovább él: csak magukat tekintik az erdélyi magyarság legitim képviselőinek. Márpedig valós irányváltást csak az hozhat, ha leszámolnak ezzel a magatartással – enélkül belső hatalmi harcról, a jövő évi EP-, illetve államfőválasztás kampányának előkészítéséről szól mindaz, ami az SZKT szombati ülésén történt. Hiszen mindaddig, amíg nem hajlandóak elfogadni, hogy a közösség igen jelentős része nem élvezi bizalmukat – el sem mennek szavazni –, és hogy vannak másként gondolkodók, más pártot választók, alighanem lehetetlen lesz rögzíteni azokat a nemzetpolitikai törekvéseket, amelyek mentén akcióegységet lehetne kialakítani.
És ha ez nem sikerül, semmi nem biztosítja, hogy autonómiatörekvéseink nem vesznek el ismét pártpolitikai csatározások kereszttüzében, vagy hogy az RMDSZ radikálisabb fellépése nem csupán a pillanatnyi ellenzéki és választások előtti helyzet következménye, mely odalesz, mihelyt változik a politikai széljárás a Dâmboviţa partján.
Farcádi Botond
Háromszék
Erdély.ma

Hargita megyében elfogadták a Székelyföld-régióra vonatkozó népszavazási kezdeményezést
Elfogadta Hargita Megye Tanácsának döntéshozó testülete azt a határozattervezetet, amely a régióátszervezésről szóló megyei szintű népszavazás kiírásáról szól.
A döntés értelmében 2013. december 22-én járulhatnak az urnához a Hargita megyei állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok, hogy véleményt nyilvánítsanak arról, alkosson-e Hargita, Kovászna és Maros megye egyetlen fejlesztési régiót.
A Tusnádfürdőn, november 27-én tartott kihelyezett ülésen Borboly Csaba megyeelnök rövid bemutatójában a három megyéből alkotott fejlesztési régió mellett érvelt, valamint amellett, hogy Marosvásárhely legyen a régióközpont.
Elmondta, hogy Hargita Megye Tanácsának elemzőcsoportja, de a Románia Akadémiai Társaság munkatársai is rávilágítottak arra, hogy a jelenlegi rossz regionális szerkezet, nevezetesen az, hogy gazdag megyéket a szegényekkel „zártak össze” egy régióba, nem hozta meg a várt eredményeket, ugyanis a nagyobb hozzáadott értéket jelentő, a gazdasági felzárkózást (és új munkahelyek létrehozását) ösztönző produktív beruházások a gazdag megyékbe összpontosulnak, elvágva ezáltal a felzárkózás lehetőségét a szegény megyék elől.
Közlemény
Erdély.ma

Alá lehet írni a Székelyek Nagy Menetelésének Kiáltványát
Egy hónap telt el a Székelyek Nagy Menetelése óta. Közel egy hónapja ígérte meg Románia miniszterelnöke, Victor Ponta, hogy az alkotmány és az Európai Unió jogrendjének szellemében fog választ adni a székelyek igényeire. Pontosan ezt várják a tüntetés résztvevői, de mindazok a százezrek is, akik a televízión keresztül követték az eseményeket. A rendezvény kiáltványát elküldtük Románia kormányának, hogy a válaszadást megkönnyítsük.
Az elmúlt egy hónap alatt azonban válasz nem érkezett. Nem érkezett válasz kilenc hónap alatt a Marosvásárhelyen, a Székely Szabadság Napján megfogalmazott, Románia kormányának címzett beadványra sem.
Már ma leszögezhetjük: az állampolgárok igényeinek mellőzése, az ígéretek be nem tartása, biztosan nem felel meg annak az európai szellemnek, amelyre Románia miniszterelnöke késlekedő válaszát alapozni kívánja.
A Székely Nemzeti Tanács nem fog sem lemondani a kitűzött célról, Székelyföld területi autonómiájáról, sem letérni a békés, de határozott és következetes küzdelem útjáról, amelyen tíz esztendeje elindult. Itthon és a nagyvilágban, újabb megmozdulásokat fogunk kezdeményezni, és bízunk abban, hogy az október 27-én megvalósult széleskörű összefogás erősödni fog a jövőben.
Most a világ közvéleményének figyelmét épp a román miniszterelnök beváltatlan ígéretére, Bukarest párbeszédet elutasító, a saját állampolgárait semmibe vevő magatartására kell felhívnunk. Ezért újabb megmozdulások megszervezése előtt megnyitjuk a Székelyek Nagy Menetelésének kiáltványát az egész világ előtt, azzal a kimondott szándékkal, hogy az aláírók tekintélyes hányadát tudjuk a jövőben a székely autonómia mellett mozgósítani.
A Kiáltványt az interneten itt lehet aláírni: http://www.autonomia.ro/peticiok.html
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma

Basescu: Románia következő nagy célja az kell legyen, hogy egyesüljön Moldovával
Taian Basescu szerint Románia következő nagy célja az kell legyen, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal. A román elnök a közszolgálati televíziónak szerda este adott interjúban fejtette ki álláspontját. Traian Basescu felidézte: az ország első nagy célkitűzése az Észak-Atlanti Szövetséghez való csatlakozás, a második pedig az Európai Unióba való belépés volt.
„Azt hiszem, hogy a harmadik alapvető cél az egyesülés kell legyen a Moldovai Köztársasággal. Ez nem képezheti vita tárgyát" – jelentette ki az elnök. Hozzátette, senki nem mondja, hogy ennek azonnal meg kell történnie. Basescu a mostani helyzetben azt tartotta fontosnak, hogy a Moldovai Köztársaságnak „Románia legyen az ügyvédje az Európai Unióba vezető útján".
MTI
Erdély.ma

A restitúció elakadására hívta fel az ENSZ figyelmét Izsák Balázs, az SZNT képviselője
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Genfben zajló a vallási kisebbségekről szóló konferenciáján a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának az elakadására hívták fel a figyelmet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői – tájékoztatott Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
A konferencián részt vevő Izsák Balázs elmondta, az SZNT nevében Dabis Attila külügyi megbízott szólalt fel, aki röviden ismertette a székelység és az erdélyi magyarság helyzetét, majd az erdélyi magyar egyházaktól bekért adatok alapján tájékoztatta a konferencia résztvevőit a restitúciós folyamat elakadásáról. A külügyi megbízott arra is kitért, hogy a görögkeleti jogilag ugyan nem államvallás Romániában, a román állam azonban támogatáspolitikájában államvallásként kezeli.
Az SZNT elnöke szerint az állításokat azonnal megpróbálta cáfolni Románia jelen lévő képviselője, aki azt hangsúlyozta, hogy az egyházi ingatlanok restitúciója diszkriminációmentesen történik, és a görögkeleti vallást nem tekintik államvallásnak a román törvények. Izsák Balázs az MTI-nek elmondta, a Genfben kedden és szerdán lezajlott konferencia a vallási kisebbségek védelmét szolgáló egyik ajánlás előkészítését szolgálja. Hozzátette: a készülő dokumentum egyik cikkelye a kulturális és politikai autonómia ajánlását is tartalmazza azokon a területeken, ahol egy vallási kisebbség többséget alkot.
Az SZNT-elnök azt is megjegyezte, társaival írásban is javasolták, hogy a készülő dokumentumba kerüljön be: az államok átláthatóan támogassák a különböző vallási felekezeteket. MTI
Erdély.ma

Még nem történt meg a rendszerváltás (Kiáll Tőkés mellett a sepsiszéki EMNT)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) háromszéki képviselői is kiállnak elnökük, Tőkés László mellett, annál is inkább, mert Magyarországtól az Amerikai Egyesült Államokig sokan tiltakoztak a Románia Csillaga Érdemrend visszavonási szándéka miatt, „de szűkebb pátriánkból, Háromszékről eddig még senki nem hallatta hangját, pedig Tőkés László számunkra is Temesvár hőse, az 1989-es forradalmat kirobbantó szikra, és az is marad” – fogalmazott Sánta Imre, az EMNT sepsiszéki elnöke.
Az úgynevezett becsületbíróság döntését az egész erdélyi magyarság ellen indított újabb támadásnak nevezte, és úgy véli: „ugyanazok ítélkeznek Tőkés felett és átvitt értelemben felettünk, akik tették ezt ’89 előtt is”. „Ez számomra egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Romániában a rendszerváltás még nem történt meg, ugyanaz a rendszer hálóz be, mint egykor, csupán más eszközökkel élnek” – hangsúlyozta Sánta Imre. Kifejtette: szándékosan vagy téves fordítás miatt értelmezték félre Tőkés szavait. „Én alkotmányellenesnek azt látom, hogy megtorlás ér valakit egy magát demokratikusnak nevező országban azért, mert él a szólásszabadság biztosította jogával” – vélekedett. Feleslegesnek nevezett egyébként minden magyarázkodást, hisz meglátása szerint ürügyet kerestek, hogy beleköthessenek Tőkés Lászlóba, „a román hatalom szemét szúrja ugyanis az autonómia melletti következetes kiállása, most pedig eszközként használták fel ama becsületbíróságot, amely tulajdonképpen elvégezte a piszkos munkát” – fejtette ki Sánta Imre.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)